1

ÁSVÁNYOK, DRÁGAKÖVEK ÉS KİZETEK AZ EMBERISÉG

TÖRTÉNETÉBEN

1/ Ásványok, drágakövek és kızetek ókori (Theophrastus, idısebb Plinius) és középkori (Sevillai Isadore, Albertus Magnus) szerzık írásaiban.

2/ Ásványok, drágakövek és kızetek ismeretessége Agricolától a 19. századig (a kémia, az ásványtan és kristálytan kialakulása).

3/ Kıeszközök, kıszerszámok és nyersanyagaik (kovás és üveges kızetek).

4/ Nemesfémek (arany, ezüst, platina) és ásványaik; nemesfémekbıl készült tárgyak.

5/ Fémek (réz, vas, ólom, ón, cink, higany) és ásványaik; fémekbıl készült tárgyak.

6/ Drágakövek I. (gyémánt, rubin, zafír, smaragd, topáz).7/ Drágakövek II. (kvarc, opál, turmalin, gránát, cirkon, türkiz, lazurit,

jade, nefrit, borostyán, gyöngy, korall, csont).

Tematika:

2

8/ Kerámiák és nyersanyagaik (agyagkızetek, nemesagyagok; cserép, tégla, terrakotta, porcelán).

9/ Üvegek és üvegmázak (kvarc, kvarchomok); cement- és vakolatanyagok

10/ Ásványi színezıanyagok és festék alapanyagok (vas-, mangán-, réz-, ólomtartalmú, illetve szilikátalapú festékanyagok).

11/ Építészetben, szobrokhoz, dísztárgyakhoz használt kemény (bazalt, andezit, gránit, diorit, metamorf kızetek) és puha (szerpentinit, szappankı, zsírkı, tajték, alabástrom, márvány, mészkı, homokkı, piroklasztit) kızetek.

12/ Építészet I., építı- és díszítıkövek az ókorban (Egyiptom, Babilon, India, Kína, Róma, Mediterráneum).

13/ Építészet II., építı- és díszítıkövek a középkorban és újkorban (gótika, reneszánsz).

A görögök elıtt

• Paleolitikum (K.e. 15000-6000)• Neolitikum (K.e. 6000-4500)• Rézkor (K.e. 4500-2500)• Bronzkor (K.e. 2500-1200)• Vaskor (K.e. 1200-50)

• Egyiptomi Birodalom (K.e. 4000-1000)• Hettita Birodalom (K.e. 2000-1000) • Asszír Birodalom (K.e. 1500-600)• Perzsa Birodalom (K.e. 500-100)

3

Az ókori világ

Mire használták az ásványokat az ısidıkben?

1. Eszközkészítés, építkezés2. Festés (falfestés, kerámiák festése)3. Gyógyítás4. Mágia, hit (amulettek, talizmánok)5. Szépítkezés, díszítés 6. Fémek elıállítása7. Kerámia készítése

4

Az egyiptomiakEgyiptomiak bányászataEgyiptomiak ásványai festékekhez: hematit, goethit, cinnabarit,

malachit, lazurit, auripigmentEgyiptomiak drágakıismerete: gyémánt, rubin, zafir, smaragd,

topáz hegyikristály, stb. (elsı bányák K.e. 5000 körül) Drágakövek véséseÉpítkezésSzobrászatFestészetFémmővesség

A görögök

A görögök összegzik az addig megszerzett (egyiptomi, asszír, mezopotámiai, indiai, kínai stb.) ismereteket.

Theophrastus (K.e. 372-287), filozófus, Aristoteles tanítványa, az „ásványtan” megalapítója.

Fı mőve: De Lapidibus. A megfigyelés fontossága (látható fizikai tulajdonságok)felosztása: fémek, földek, drágakövekaz információk a Mediterráneum területérıl származnak.

Dioscorides (K.u. 40-90), filozófus. Fı mőve: De MateriaMedica (összességében több mint 1000 gyógyszert említ; 5. kötete csak kövekkel foglalkozik, benne 90 ásványt említ gyógyításra)

5

Dioscorides fımővének egy

lapja (kései arab kiadásban)

A rómaiakA rómaiak nagy enciklopédiákat hoztak létre, beépítve mőveikbe a teljes

görög és korábbi ismereteket.

Idısebb Plinius (K.u. 23-79), a természetvizsgáló.

Fı mőve: Historia naturalis, 33-37. fejezetek: „Az ásványok és

mővészetek” címet viselik. Mővét kb. 2000 kötet áttanulmányozásából

állította össze. Az elsı enciklopédiák egyike. Hatása a 18. századig élt.

Tematika: nemesfémek, ötvözetek, fémek, földek (agyagok), építıkövek

(kemény kızetek), ásványok, drágakövek.

Felhasználási lehetıségek: festékekhez, szobrokhoz

használatos kövek, ércek;

gyógyászat - mágia - folklór.

Fizikai tulajdonságok kitőnı ismerete

Már nemcsak a Mediterrániumból említ lelıhelyeket

6

Kövek a Bibliában

Egy speciális mő kıismerete. Egyiptomi gyökerek.Bányászat (ércek), ércelıkészítés-kohászat, építészet, kerámiaipar,

fémek, fémtárgyak, drágakövekKeresztény szimbolika, színszimbolikaHelyszínek, Palesztrina, Sinai-félsziget, Kisázsia.Az adatok részben a bibliai tájakon, részben idegen területekrıl

származnak.

A keresztény írók, évszázadokon át, általában a Biblia alapján tárgyaltak a kövekrıl. Ritkák azok a kivételek, akik a görög-római ismereteknek legalább egy részét beépítették munkáikba. Ezért nem fejlıdtek a kövekrıl alkotott ismereteink Plinius és Agricolaközött (több mint 1000 éven keresztül).

Keresztény írók

Sevillai Izidor (560-636), pap Sevillában (ebben az idıben itt van Európa szellemi központja).

Fı mőve: Etimológiák (ennek a 16. fejezete szól a kövekrıl). Jelentısége, hogy keresztény szerzı az ókori pogány szerzıkre hivatkozik. Közel 1000 másolata maradt fenn munkájának. Kikbıl merít: Biblia, Plinius, Vergilius, Horatius stb. Hasonló módon osztályozza a köveket, mint ókoriak (kb. 70-et mutat be).

7

Keresztény írók

Albertus Magnus (1206-1280), filozófus, pap - Bologna, Padova, Párizs. Aristotelest fordít, munkáit kiegészítésekkel látja el.

Fı mőve a kövekrıl: Mineralium. A mő 5 fejezetbıl áll. Ír a kövek fizikai tulajdon-ságairól, a nemes kövekrıl (kövek energiája, formája), a faragott kövekrıl, a fémekrıl, és a sókról.

A keresztény természettudományi tanítások hosszú évszázadokon keresztül, a skolasztika keretében, tele vannak misztikummal, spekulációval. Hiányzik a megfigyelés, és a kísérletezés.

Az arabokAz arab világban (elsısorban a mai

Üzbegisztán és Türkmenisztán területén), komoly természettudományos (pl. matematikai, csillagászati) ismeretek halmozódtak fel.

Al-Biruni (973-1048), természettudós, 18 ásványnak pontosan megmérte a sőrőségét - ezek az elsı kvantitatív adatok ásványokról. Könyvet írt a drágakövekrıl.

Ibn-Sina (Avicenna) (980-1037), természettudós, hatása a középkorig kimutatható.

Az arabok sokat nem tettek hozzá a görög-római korszak ásványtani eredményeihez, de mivel azok ismereteit beépítették a könyveikbe, segítettek az ókori szerzık tudását továbbadni, Ázsia és Európa felé egyaránt.

8

Az alkimisták

Paracelsus

A kövek mágiájaHit a kövekben:

- valamilyen erı, energia van a kövekben.- bizonyos testrészek gyógyításához bizonyos kövek (pl. drágakövek) alkalmasak.

Hildegard von Bingen (1098-1179), a kövekkel gyógyító apáca. Néhány javaslat:

. Jáspis alvászavarra, ametiszt kiütésre, rubin fejfájásra, karneol vérzéscsillapításra.