Embed Size (px)
Citation preview
NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA
SZAKDOLGOZATI ÚTMUTATÓ
Segédlet szakdolgozat készítéséhez
Készítette: Kerülő Judit
főiskolai tanár
NYÍREGYHÁZA, 2010.
TARTALOMJEGYZÉK
I. Bevezetés.................................................................................................................................3II. A szakdolgozat készítésének indokai.....................................................................................4
II.1. A szakdolgozat készítésének célja..................................................................................4III. Témaválasztás.......................................................................................................................5
III.1. A hallgató témaválasztását befolyásoló tényezők..........................................................5III.1.1. Tartalmi tényezők...................................................................................................5III.1.2. Érzelmi tényezők....................................................................................................6III.1.3. Praktikus tényezők..................................................................................................6
III.2. A témaválasztás szempontjai.........................................................................................6IV. A témavezető, konzulens......................................................................................................7V. Témavázlat.............................................................................................................................8
V.1. A témavázlat tartalma.....................................................................................................8VI. A szakdolgozat felépítése.....................................................................................................9
VI.1. Címlap............................................................................................................................9VI.2. Tartalomjegyzék............................................................................................................9VI.3. „Bevezetés” fejezet......................................................................................................10VI.4. Elméleti felvezetés, a dolgozat központi témakörének kifejtése.................................10
VI.4.1. Problémafelvetés, a dolgozat elméleti háttere......................................................11VI.4.1.1. Tanácsok a szakirodalom feldolgozásához....................................................11VI.4.1.2. A szakirodalom használatának jelentősége...................................................12VI.4.1.3. A szakirodalom feldolgozásának javasolt menete.........................................13
VI.4.2. Önálló kutatás ismertetése....................................................................................13VI.4.2.1. A kutatás lépései............................................................................................14
VI.5. „Összegzés” fejezet.....................................................................................................14VI.6. Bibliográfia, irodalomjegyzék.....................................................................................15
VI.6.1. A hivatkozások, a hivatkozások szabályai............................................................15VI.6.2. Bibliográfia, felhasznált irodalom jegyzéke.........................................................17
VI.7. Mellékletek..................................................................................................................18VII. A szakdolgozattal szemben támasztott formai követelmények.........................................19
VII.1. Táblázatokkal, grafikonokkal, ábrákkal szemben támasztott formai követelmények19VIII. A szakdolgozat leadása....................................................................................................20IX. A szakdolgozat minősítése, érdemjegye.............................................................................21
IX.1. Az opponensi minősítés szempontjai...........................................................................21IX.1.1. Elégtelenre minősítés szempontjai.......................................................................22
IX.1.1.1. Tartalmi szempontok.....................................................................................22IX.1.1.2. Formai szempontok.......................................................................................22IX.1.1.3. Etikai szempontok.........................................................................................22
IX.2. A szakdolgozat megvédése..........................................................................................23X. Összegzés.............................................................................................................................23XI. Bibliográfia.........................................................................................................................251. SZÁMÚ MELLÉKLET KÜLSŐ BORÍTÓ.........................................................................272. SZÁMÚ MELLÉKLET BELSŐ BORÍTÓ....................................................................283. SZÁMÚ MELLÉKLET TÁBLÁZATOK, ÁBRÁK FORMAI KÖVETELMÉNYE.........294. SZÁMÚ MELLÉKLET SZAKDOLGOZATI BÍRÁLATI LAP.......................................30
2
„Ez a könyv…, olyan kell, hogy legyen, mint egy létra.
Válladra veszed, a falnak támasztod, felmászol a tetőre,
aztán ha már fenn vagy, el is feledkezhetsz a cipekedésről,
a létrafokok számáról, egyáltalán arról, hogy hogyan kerültél
oda a tetőre.” (Blaskó Ágnes - Hamp Gábor)
I. BevezetésAmikor az ember először kényszerül arra, hogy egy problémát saját gondolatmenete
alapján ismertessen és elemezzen, az első pillanatban nagyon egyszerűnek tűnik a feladat. Ezt
gondoljuk akkor, amikor kiválasztottuk szakdolgozatunk témáját. Ahogy azonban közeledik a
szakdolgozat elkészítésének és beadásának ideje, egyre inkább úgy érezzük, fogalmunk sincs
arról, hogyan kezdjük el, miről írjunk. Az első gondolatunk, rossz témát választottunk, erről
még senki sem írt, nincs vagy túlzottan sok az elolvasandó szakirodalom. Ilyenkor keresi fel a
hallgató témavezető tanárát azzal a kérdéssel, hogy szerinte mit írjon, miről szóljon a
dolgozat. Csalódottan veszi tudomásul, ha a témavezető azt válaszolja, „amit Ön fontosnak
gondol”. A következőkben, ahogy az idő egyre gyorsabban telik, jön a lelkiismeret furdalás,
el kellene már kezdeni a munkát, majd a pánik és az utolsó pillanatra halasztott munka. Azért,
hogy Ön ezeken a fázisokon ne menjen át, ennek érdekében írom ezt az útmutatót,
segédanyagot.
Részletesen elemzem a szakdolgozat készítésének célját, a téma és témavezető választás
kérdéseit és az ezeket befolyásoló tényezőket, a szakdolgozat felépítését, ismertetem a
szakdolgozat tartalmi és formai követelményeit, a szakirodalmi feldolgozásának menetét, a
leggyakrabban használt hivatkozási lehetőségeket, majd bemutatom a szakdolgozat
minősítésének szempontjait.
Igyekeztem feldolgozni az e témában megjelent szakirodalmakat, más felsőoktatási intézmény
által összeállított módszertani segédleteket és a szakdolgozatok témavezetése során szerzett
több évtizedes oktatói tapasztalatomat.
Az útmutatóban a szakdolgozatírás kapcsán felmerülő fontosabb kérdésekre szeretnénk
választ adni, bemutatva egyúttal a leggyakoribb hibákat is. Természetesen számtalan olyan
probléma is felmerülhet írás közben, amire ebből a tájékoztatóból nem talál megoldást. Ezért
a tanulmány végén olyan magyar és idegen nyelvű irodalmakat soroltam fel, amelyek
részletesen foglalkoznak egyrészt a szakdolgozatírás módszertani kérdéseivel, másrészt az
önálló kutatás megtervezéséhez és lebonyolításához adnak útmutatást.
3
Remélem, hogy ezt az útmutatót hasznosnak és érdekesnek találja kedves Olvasó és számos
kérdésére választ kaphat belőle. Értékelő és továbbgondolkodásra késztető észrevételeit,
kérdéseit várva, kívánok hozzá jó olvasást és kiválóra minősített szakdolgozatot!
Kerülő Judit
II. A szakdolgozat készítésének indokaiA szakdolgozat megírását a felsőoktatási törvény és az adott szak képzési és képesítési
követelménye írja elő. A szak mintatanterve rendelkezik arról, hogy a hallgatónak a képzés
melyik szakaszában, félévében kell szakdolgozati témát választania. A szakdolgozathoz
rendelt kreditértéket szintén a szak képesítési követelménye határozza meg. Intézményünk
hatályos Tanulmányi és Vizsgaszabályzata szerint „a szakdolgozati témaválasztás előzetes
feltétele főiskolai alapképzésben, hogy a hallgató tanulmányai során összegyűjtsön 6 féléves
vagy annál rövidebb képzési idejű képzésben, valamint BA, BSc alapszakon 60 kreditet, 8
féléves képzésben 80 kreditet, 10 féléves képzésben 120 kreditet. Amennyiben a hallgató a
fenti kreditet akkumulálta, szakdolgozati témaválasztására jogosult.”1
A szakdolgozat érdemjegye jelentősen befolyásolja a hallgató diplomájának minősítését is.
II.1. A szakdolgozat készítésének célja
A hallgató egy probléma önálló megoldásával elsajátítsa, alkalmazza, fejlessze azokat
a kompetenciákat, amelyek a diploma megszerzéséhez szükségesek. Bizonyítsa, hogy
megfelelő szinten ismeri a szak képzési és képesítési követelményében meghatározott
elméleti ismeretanyagot, tájékozott a hazai és nemzetközi szakirodalomban.
Biztosítja annak lehetőségét és esélyét, hogy a hallgató egy témát részletesen
elemezzen, önálló kutatást végezzen, ezáltal az elméletben elsajátítottakat a
gyakorlatban kipróbálhasson, megvalósítson.
Nyerjen bepillantást a tudományos kutatás módszereibe és azok alkalmazásaiba. A
szakdolgozat optimális esetben jelentheti akár egy tudományos karrier kezdetét is.
Fejlessze szaktudománya területén írásbeli kifejezőkészségét.
Segítséget adhat a munkaerőpiacon való elhelyezkedésnél. Egyre inkább tapasztalható,
hogy az állásinterjúkon előny a jó szakdolgozat. A leendő munkáltató érdeklődik a
jelölt tudományos, kutatási tapasztalatairól, ami egy szakdolgozatban testesül meg.
1 Nyíregyházi Főiskola Tanulmányi és Vizsgaszabályzata 20.o. www.nyf.hu, letöltés ideje:2010-08-09.
4
Végzett hallgatóink gyakran számolnak be arról, hogy szakdolgozatuk témaválasztása
miatt kapták meg a megpályázott állást.
Továbbtanulás esetén lehetőség nyílik a korábbi kutatási téma folytatására, ezáltal a
már egyszer megírt szakdolgozat folytatására, aktualizálására.
III. Témaválasztás A szakdolgozat megírásának folyamata a témaválasztással indul. Arra törekszünk,
hogy hallgatóink szakdolgozatainak témái harmonizáljanak az egyes szakokon, szakirányokon
elsajátított tananyaggal. Ennek megfelelően hirdetjük meg az oktatóink által javasolt
szakdolgozati témaköröket, amelyeket az aktuális félévben a Társadalom- és
Kultúratudományi Intézet honlapjáról le tud tölteni. (www.nyf.hu/tki,).
Az ajánlás nem zárja ki az önálló témaválasztás lehetőségét. Amennyiben Ön nem a kiírt
témakörökből választ, kérjük témaválasztását egyeztesse az illetékes intézet, tanszék
vezetőjével, illetve a témakörhöz választani szándékozott konzulenssel!
III.1. A hallgató témaválasztását befolyásoló tényezők
III.1.1. Tartalmi tényezők
A hallgató meglévő érdeklődése, korábbi kutatásokban való részvétele, esetleg ebben
a témában írt tudományos diákköri, évfolyam vagy szemináriumi dolgozata. A
hallgató kérheti tudományos diákköri dolgozatának szakdolgozatként történő
elfogadását. Erre az intézetvezető javaslata alapján a tanulmányi és kreditátvételi
bizottság adhat engedélyt a szak képesítési követelményeinek, képzési és kimeneti
követelményeinek figyelembe vételével.2
Egy új, érdekes tantárgy, téma, mely a hallgatóban érdeklődést vált ki
Munkahelyi feladat, elhelyezkedési szándék
Személyes problémáinak megoldása
Aktualitások
Nyelvismeret
III.1.2. Érzelmi tényezők
2 Nyíregyházi Főiskola Tanulmányi és Vizsgaszabályzata 21.o. www.nyf.hu, letöltés ideje:2010-08-09.
5
A témavezető személye. Gyakori, hogy a hallgató nem témát, hanem szakdolgozati
témavezetőt választ. Fontos, hogy olyan témavezetőt válasszon, aki segíteni tudja Önt
a dolgozatírásának folyamatában! Sajnos az is gyakran előfordul, hogy ennek az
ellenkezője történik, azaz a hallgató csak abban biztos, hogy kit nem akar
témavezetőjének.
Barátok, akik hasonló témában írnak szakdolgozatot.
III.1.3. Praktikus tényezők
Személyes ismeretség, családi kapcsolatok alapján jó lehetőség adatok, információk
megszerzésére
Korábbi e témában megkezdett munka folytatása, aktualizálása.
III.2. A témaválasztás szempontjai Aktualitás. A témaválasztással kapcsolatos egyik legfontosabb elvárás, hogy a
dolgozat témájának, problémafelvetésének, a kutatás területének aktuálisnak, a jelen
kérdéseire, problémáira, kihívásaira választ kereső, a gyakorlatban is alkalmazható,
hasznosítható témának kell lennie.
Irodalmi feldolgozottság. Rendelkezzen hozzáférhető és megfelelő mértékű
információval, magyar vagy idegen nyelvű szakirodalommal. Olyan téma, amellyel
kapcsolatban hazai könyvtárakban, forrásgyűjteményekben sem szakirodalom, sem
más források nem állnak rendelkezésre, megoldhatatlan probléma elé állítja a
hallgatókat.
Támogatottság. A hallgató még a témaválasztása előtt győződjön meg arról, hogy a
dolgozatában bemutatandó, elemzendő intézmények, szervezetek támogatni fogják őt
ebben a munkájában.
Fontos arra is figyelnie, hogy a meghirdetett szakdolgozati témakörök gyakorta irányadó
jellegű, általános és átfogó témákat magukban rejtő javaslatok, ezért a téma és a cím
pontosítása a témavezető és az Ön egyeztetését igényli. A kiírt témajavaslatok tehát
egyáltalán nem biztos, hogy a szakdolgozata leendő címével is megegyeznek.
Abban az esetben, ha Ön a választott témáját semmilyen módon nem tudja feldolgozni, abban
az esetben lehetősége van ezt megváltoztatni. Ilyenkor kérelmet kell írnia a Tanulmányi és
Kreditátvételi Bizottsághoz, amiben indokolnia kell változtatási szándékát. A döntés előtt
véleményt kérnek a korábbi témavezetőjétől és új témájának konzulensétől is. Csak ezek után
6
döntenek kérelméről. Ezért nyomatékosan felhívom a figyelmét, valóban csak nagyon
indokolt esetben válassza ezt a megoldást!
IV. A témavezető, konzulensA szakdolgozat elkészítésének szakmai irányítását a témáért felelős intézet által
megbízott témavezető, konzulens végzi. A témavezető az intézmény főállású vagy további
közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott oktatója, illetve az illetékes oktatási
egységvezető engedélyével külső, egyetemi diplomával rendelkező szakember is lehet.
A témavezetővel történő kapcsolatfelvétel a hallgató feladata, aki a konzultációkon irányítja
és tanácsaival segíti munkáját, de a téma érdemi feldolgozását természetesen a hallgató fogja
elvégezni.
A hallgató a konzultációkon való részvételét a témavezetőjével igazoltatja, ezt az
igazoló lapot az illetékes egység titkárságára a szakdolgozattal együtt adja le. Ennek
nyomtatványa a www.nyf.hu honlapról tölthető le.
Leendő témavezetőjét célszerű már a jelentkezés, illetve a témaválasztás előtt megkeresnie.
Érdemes előre egyeztetni, hogy az oktató leterheltségének, elfoglaltságának megfelelően
tudja-e vállalni az Ön szakdolgozatának témavezetését.
A témavezetővel való kapcsolattartás fő formája a konzultáció, amely történhet személyesen
vagy e-mailen keresztül. Ezek gyakorisága a hallgató és a témavezető megállapodásától függ.
Az Ön számára a témavezető által biztosított konzultáció a szakmai munka elengedhetetlen
része, ezért ezzel a lehetőséggel feltétlenül éljen! A szakdolgozatírás időtartama alatt Ön
igény és egyeztetés után keresi fel témavezetőjét. A hatékonyság érdekében ezekre a
konzultációkra felkészülten érkezzen, megfelelő kérdésekkel, problémafelvetésekkel esetleg
vázlattal, hisz csak ekkor van értelme és haszna a találkozásnak.
A konzultáció időpontját előre érdemes egyeztetni témavezetőjével, ennek leghatékonyabb
módja az e-mailen történő megkeresés. Témavezetője e-mail címét a www.nyf.hu honlap
elérhetőség menüpontjában találja meg. Természetesen, ha a kérdései írásban is
megválaszolhatóak, elegendő az e-mailen való kapcsolattartás is.
A dolgozat véglegesnek gondolt, témavezetőhöz eljuttatott változatának leadása előtt
mindenképpen fontos a személyes konzultáció lehetősége. Kérem, vegye figyelembe azt is,
hogy valószínűleg témavezetőjének nem Ön az egyetlen szakdolgozója, ezért a hozzá
elküldött vagy elvitt anyag átnézésére minimum egy hetet szánjon, ezt követően érdemes csak
újból keresnie Őt.
7
A dolgozat véglegesnek szánt változatot az esetleges javítások miatt legkésőbb a szakdolgozat
beadási határideje előtt egy hónappal adja le témavezetőjének! Ha ennél később juttatja el
hozzá dolgozatát, aligha marad ideje a témavezető javaslatai alapján történő korrigálásokra,
kiegészítésekre és az ezek utáni újbóli konzultációkra.
V. TémavázlatA szakdolgozati téma kiválasztása és a témavezetővel való elfogadtatása után
következik a témavázlat elkészítése. Annak a folyamatnak a megtervezése, hogy Ön
konkrétan „mit és hogyan” akar elvégezni. Ez a munkaterv lesz a témavázlat, melyet először a
konzulensével kell elfogadtatnia, majd a témában illetékes intézet vezetőjével. Ezt követően
ennek egy példányát az előírt határidőn belül be kell adnia abba az intézetbe, melynek
vezetője azt jóváhagyta. A továbbiakban ez az intézet lesz az, az egység, ahol majd a
szakdolgozatával kapcsolatos ügyintézés történik.
V.1. A témavázlat tartalma
A szakdolgozat elkészítéséhez nélkülözhetetlen a témavázlat. Ebben fogalmazzuk
meg, hogy milyen kérdésekkel, problémákkal szeretnénk foglalkozni dolgozatában. Azt
javaslom, hogy ehhez a vázlathoz időbeosztást és ütemezést is tervezzen, így tudja reálisan
felmérni egyrészt az Ön előtt álló munkát, másrészt tudatosítani az Önre váró feladat
elvégzéséhez szükséges tennivalókat.
A témavázlatban, tehát azokat a terveket rögzítjük, hipotéziseinket, kutatási
elképzeléseinket fogalmazzuk meg, amelyekkel dolgozatunkban foglalkozni szeretnénk.
Mindez nagy segítséget jelent a további gyűjtőmunkához, szakirodalom feldolgozáshoz.
Természetesen a szakirodalom áttanulmányozása és a kutatás során újabb megválaszolandó
kérdések és problémák is felmerülhetnek, így a témavázlat gyakorlatilag a dolgozat végleges
formájáig nagyon sokat alakul, változik. Egyáltalán nem baj, ha a témavázlat elkészítésének
idején még inkább kérdéseink, mint határozott véleményünk van. A témavázlatot olyan
iránytűnek, segédeszköznek tekintsük, amely a továbbiakban a szakirodalom gyűjtése idején
azon problémák felé irányítja figyelmünket, érdeklődésünket, amelyeket dolgozatunkban
elemezni szeretnénk, és egyben segíti a rendszeres és módszeres munkánkat. Az elkészített
témavázlatot minden esetben beszéljük meg, egyeztessük témavezetőnkkel!
8
VI. A szakdolgozat felépítése
VI.1. Címlap
Külső borító:
Fekete színű, keménykötésű vászon
Felirata aranyozott betűkkel középen „SZAKDOLGOZAT”, jobbra lent a szerző neve,
alul és középen a készítés éve (ld. 1. számú melléklet)
Belső borító: (ld. 2. számú melléklet)
Az oktatási intézmény, szervezeti egység megnevezése (felül)
A dolgozat címe (középen)
A szerző neve és szakja (jobbra lent)
Témavezető neve (balra lent, egy sorban a szerző nevével)
A benyújtás helye és éve (alul középen)
Amennyiben a dolgozat bizalmas információkat tartalmaz, a „BIZALMAS” feliratot a
dolgozat jobb felső sarkában kell elhelyezni. Ilyen minősítést az a dolgozat kaphat,
amelynek készítője titkosítási nyilatkozatot ír alá. A nyilatkozat formanyomtatványát a
kari honlapról lehet letölteni. A titkosítás azt jelenti, hogy a dolgozatot a témavezető
és a bírálókon kívül csak a záróvizsga bizottság tagjai olvashatják el, könyvtárból nem
lehet sem kikölcsönözni, sem helyben olvasni.
VI.2. Tartalomjegyzék
A tartalomjegyzék a szakdolgozat logikai vázát mutatja meg, az eligazodást segíti,
ezért a dolgozat elejére helyezzük el, közvetlen a belső borító után. Tartalmazza a dolgozat fő
és alfejezeteinek valamint mellékleteinek címét és az oldalszámát.
A Microsoft Word szövegszerkesztő programban a „beszúrás” menüpont alatt a „hivatkozás”
címszó alatt találjuk a „tartalomjegyzék”-et. Ezzel elkészítve minden javításnál, korrigálásnál
aktualizálódik és így elkerülhető az a gyakori hiba, hogy a fejezetek és alfejezetek címe nem
egyezik meg a tartalomjegyzékben közöltekkel.
9
VI.3. „Bevezetés” fejezet
Kötelező és lényeges része a szakdolgozatnak. Gyakran tapasztalom, hogy a hallgató a
bevezetéssel és az összegző résszel rengeteg időt tölt el és tanácstalan, miről is szóljanak ezek
a fejezetek. A bevezetés figyelemfelkeltő és egyben ráhangoló része dolgozatának. E fejezet
után tiszta, világos képet kell kapnunk, miről fogunk olvasni a következő oldalakon.
Tartalmazza:
a téma aktualitását, fontosságának bemutatását
a témaválasztás indoklását. A szakdolgozat készítője kifejti azt, hogy miért éppen
ezt a témát választotta, miért érdekes számára az adott tárgykör
a pontosan megfogalmazott problémafelvetést, témamegjelölést,
a kutatott, elemzett terület leírását,
hipotézisek megfogalmazását,
az alkalmazott kutatási, elemzési módszereket
a dolgozat szerkezetének, gondolatmenetének ismertetését.
A bevezető fejezet maximum 2-4 oldal. Célszerű ezt a dolgozat elkészülte után
megírni, de legalább is korrigálni. Kérem, ebben a fejezetben és a dolgozat további részében
is kerülje a patetikus, személyes életére vonatkozó utalásokat! Ne feledje, a szakdolgozat
tudományos munka, melynek stílusa objektív, érzelmektől mentes!
A bevezetés elé kerülhet egy olyan mottó, amely a téma lényegéhez kapcsolódó, odaillő
frappáns idézet. (ld.3. o.) Természetesen ez lehetőség, semmi esetre sem kötelező elem.
VI.4. Elméleti felvezetés, a dolgozat központi témakörének kifejtése
Az egész írásmű középpontja, a szakdolgozat terjedelmének 85-90 százalékát jelenti.
Itt már nagy különbségek lehetnek attól függően, hogy milyen témában, milyen elemzési,
kutatási módszert alkalmazva készíti el dolgozatát. A továbbiakban egy általános sémát
mutatok be, természetesen a témavezetővel való egyeztetés után ettől eltérő gondolatmenettel
is készülhet szakdolgozat.
VI.4.1. Problémafelvetés, a dolgozat elméleti háttere
A szakdolgozatban vizsgált probléma pontos részletes ismertetése és szabatos
kifejtése, a célok megfogalmazása.
10
A témával kapcsolatos hazai és nemzetközi elméleti szakirodalom bemutatása,
legfontosabb megállapításainak a kritikai ismertetése és rendszerezése. Pontos
fogalomértelmezések, definíciók. Ha a téma megkívánja történeti bemutatás és
elemzés.
A dolgozat tárgyát képező szakmai kérdések elemzése, esetleges számítások.
Az önálló kutatás leírása, a vizsgálat során alkalmazott módszerek ismertetése. Itt
kell kitérni az esetleges módszertani nehézségekre és problémákra is.
A már ismertetett elméleti alapokra és módszerekre építve - a téma vizsgálatának
részletező bemutatására és azok elemzésére.
A hipotézisek bizonyítása, esetleges elvetése, indoklással. Következtetések
megfogalmazása.
VI.4.1.1. Tanácsok a szakirodalom feldolgozásához
Legelső feladat a feldolgozandó téma pontos körülhatárolása, a témavázlat
elkészítése. Be kell határolni milyen mélységig tud a problémával foglalkozni, mi
az, amit fontos vizsgálnia és hol vannak a határok. Ennek hiányában az
irodalomgyűjtés korlátok nélküli, parttalan próbálkozás lesz, ami rengeteg időt és
energiát vesz el, eredmény nélkül.
A szakirodalom gyűjtése előtt vegye elő annak a tantárgynak a tematikáját,
kötelező vagy ajánlott irodalmait, amelynek keretében az Ön által kiválasztott
problémával találkozott. Biztos lehet abban, hogy itt rátalál témája
alapirodalmaira.
Szakirodalom gyűjtésekor gyakran alkalmazzuk a „hólabda módszert”.
Megnézzük, hogy egy-egy tanulmányban, jegyzetben, könyvben milyen
irodalmakat használtak fel, melyekre hivatkoztak. Majd ezeknek is
áttanulmányozzuk az irodalomjegyzékét. Ezek alapján könnyen kiválaszthatóak a
legfontosabbak, azok, amelyeket a legtöbben használtak, amelyekre a
leggyakrabban hivatkoztak.
Gyakori hiba, hogy csak az intézmény könyvtárában megtalálható irodalmakat
használják fel hallgatóink. Könyvtárközi kölcsönzéssel akár hazai, akár külföldi
irodalom is beszerezhető. Ennek konkrét megvalósíthatóságáról és főleg az ehhez
szükséges időről az intézmény könyvtárosai tudnak Önnek felvilágosítást adni.
Általánosan elfogadott gyakorlat, hogy a hallgató szakirodalom gyűjtésekor
egyszerűen begépeli valamelyik internetes keresőbe dolgozatának címét és az ott
11
megjelenített és az interneten is elérhető forrásokat használja. Kétségtelenül
kényelmes, hisz nem kell otthonról elmenni és bármikor, akár éjszaka is tud
dolgozni, ami különösen időhiány esetén felbecsülhetetlen. További előnye, hogy
olyan irodalmakat is találhatunk így, amelyek könyvtárakban ritkán jelennek meg,
vagy, mert nem tartoznak a könyvtár gyűjtőkörébe vagy friss megjelenésük miatt
még nem kerültek be oda. Nagyon fontos szabály, hogy az interneten végzett
információkutatás nem helyettesítheti a hagyományos könyvtárazást. Annak
ellenére, hogy számtalan előnye van a világhálón való tájékozódásnak, figyelembe
kell venni, hogy az itt olvasott adatok, információk kontrolálatlanok, nem mindig
megbízhatóak. Gondoljunk arra, hogy mi is bármit felrakhatunk, megjeleníthetünk,
ami a későbbiekben mások szakdolgozatához akár forrásul is szolgálhat. Ezért az
internetes adatgyűjtés fontos szabálya a publikációk megfelelő forráskritikával
történő kezelése. Az itt fellelhető adatoknak sok esetben megkérdőjelezhető a
hitelessége, pontossága, szakmai minősége, ezért érdemes az így szerzett
információkat megfelelő óvatossággal, fenntartásokkal kezelni! Természetesen
megbízható források, weboldalak információit, adatait kiválóan fel lehet használni.
pl. www.ksh.hu, minisztériumok, kutató intézetek stb.
Ahhoz, hogy a szakdolgozat elkészítéséhez elegendő mennyiségű, mélységű
szakirodalom álljon rendelkezésünkre és a megfelelő merítéssel dolgozhassunk, a
témavázlatunkhoz elkészített bibliográfiát érdemes a konzulensükkel
egyeztetnünk, megbeszélni.
VI.4.1.2. A szakirodalom használatának jelentősége
A szakirodalom ismerete megóv bennünket a „spanyolviasz felfedezésétől”, azaz
attól, hogy olyan problémát vizsgáljunk, amit már agyonkutattak. Ha megtaláljuk
azokat a pontokat, témákat, kérdéseket, amiket nem vagy még kevésbé vizsgáltak,
még egy hallgatói dolgozatban is érhetünk el új eredményeket.
A szakirodalom ismerete tájékoztat bennünket egy téma, probléma főbb
összetevőiről, meghatározott hangsúlyairól.
Kész, kipróbált eljárásokat, módszereket vehetünk át, amelyek megkönnyítik saját
kutatásunkat.
Eredményeinket összehasonlíthatjuk a szakirodalomban olvasottakkal, ami saját
kutatásunk újszerűségének és érvényességének a megítélésében lehet
segítségünkre.
12
VI.4.1.3. A szakirodalom feldolgozásának javasolt menete
A szakirodalom első olvasása
Jegyzetelés
A jegyzetek végiggondolása, kérdések, problémák megfogalmazása
Vázlat elkészítése
Az eredeti kérdésekre a válaszok megkeresése
A kérdések módosítása, újak megfogalmazása
Az irodalmak alapján a szöveg megírása
Pontos hivatkozások elkészítése
VI.4.2. Önálló kutatás ismertetése
A szakdolgozat értékét növeli, ha a hallgató saját kutatást, önálló adatgyűjtést is végez.
Az ilyen típusú szociológiai, statisztikai adatfelvétel előnye, hogy a szerző konkrét
információihoz jut a vizsgált témában, amivel kiegészítheti, módosítja, aktualizálja, konkrét
alapsokaságra vonatkozhatja a szakirodalomban olvasottakat. A legfontosabb előny, hogy az
elméletben tanultakat gyakorlatban kipróbálhatja, alkalmazni tudja. Ám a tapasztalt
szakdolgozati témavezetők arról is beszámolnak, hogy a hallgatók rendre alultervezik az
önálló kutatásra szánt időt. Az adatfelvételek időigényesek és rendre elveszik az időt a
dolgozat tényleges megírásától.
Kedves Hallgató! Az alábbiakban ismertetett kutatási lépéseknek megfelelően
készítsen jól áttekinthető és reálisan betartható ütemtervet, amit feltétlenül egyeztessen
témavezetőjével! E nélkül semmi esetre se fogjon önálló kutatásba! Témavezetője gyakorlott
szakember, aki kontrollálni tudja az Ön elképzeléseit. Felhívom figyelmét, hogy az útmutató
végén olyan szakirodalmakat is talál majd, amelyek segítségére lehetnek önálló kutatása
megtervezéséhez és lebonyolításához.
VI.4.2.1. A kutatás lépései
A probléma meghatározása, a kutatás tárgyának kiválasztása, mit akarunk vizsgálni?
Hipotézis megfogalmazása szakirodalom alapján
13
Kutatási terv kidolgozása, időterv készítése, kutatási módszerek kiválasztása,
mintaválasztás
A kutatás elvégzése, adatgyűjtés, az adatok feldolgozása és rögzítése
Az eredmények értelmezése, az összegyűjtött adatokból következtetések levonása, az
eredmények jelentősége, korábbi e témában lefolytatott kutatásokkal való összevetése.
VI.5. „Összegzés” fejezet
A „Bevezető” részhez hasonlóan kötelező és lényeges része dolgozatának. Amíg a
bevezető figyelemfelkeltő, addig ez a rész összefoglalási céllal készül. Ebből ki kell derülnie,
hogy
Mi volt a dolgozat készítésének célja és ezt hogyan sikerült megvalósítani?
Mi volt az elemzett probléma?
Milyen módszerrel, módszerekkel dolgozta fel témáját?
Melyek a dolgozat egyes fejezeteinek legfontosabb megállapításai, következtetései?
Felhívom a figyelmét, hogy szakdolgozata védésén a záróvizsgabizottság tagjai
valószínűleg kizárólag az összegző fejezetből szereznek benyomást, kapnak képet az Ön által
elkészített dolgozatról. Az összegző résznek, tehát olyannak kell lenni, amilyet Ön is mindig
keres tankönyveiben egy-egy fejezet végén, azaz tömörnek és logikusnak, de ugyanakkor
érthetően mutassa be és foglalja össze a dolgozat lényegét. Terjedelme általában 2-5 oldal.
Javaslom, hogy az összegző rész megírása előtt olvassa el a „Bevezető” fejezetet is, mert az
ott feltett kérdéseket, problémákat az összegzésben feltétlenül meg kell válaszolnia.
VI.6. Bibliográfia, irodalomjegyzék
Nagyon fontos, kötelező része a szakdolgozatnak. Ebből derül ki, hogy a hallgató
mennyire tájékozott az általa feldolgozott téma szakirodalmában, ismeri-e témája
legfontosabb kutatásait, milyen szakirodalmakat használt dolgozata megírásakor.
Felhívom a figyelmét, hogy a dolgozatát értékelő opponensek általában először a
tartalomjegyzéket tekintik át, ezt követően azonnal az irodalomjegyzékhez lapoznak, ebből
14
tájékozódnak a szerző témában való jártasságáról. Ezért is kell különös figyelmet fordítania
ennek a résznek az összeállítására.
Legalább ennyire fontos etikai szabály a felhasznált irodalmak pontos ismertetése. A
szakdolgozattal szemben egyik legfontosabb követelmény a munka eredetisége és önállósága.
Nem megengedett, súlyos szankciókkal jár, ha bármely korábban készült szakdolgozatot,
diplomamunkát, nyomtatásban megjelent irodalmat másol le valaki és hivatkozás nélkül veszi
át az abban leírtakat. Mindez a szakdolgozat elutasítása és a záróvizsgára bocsátás
megtagadása mellett a hallgató fegyelmi felelősségre vonását is jelenti. Ennek elkerülése
érdekében minden szerzőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a dolgozatot saját maga készítette
és az abban felhasznált adatok, információk forrását megjelölte. Ezt a nyilatkozatot aláírva a
dolgozatba be kell köttetni.
VI.6.1. A hivatkozások, a hivatkozások szabályai
A szakdolgozat azon megállapításaira (mondataira, bekezdéseire, adataira), amelyeket
más művekre támaszkodva írt a szerző, egyértelműen hivatkozni kell, akkor is ha nem
szószerinti, hanem tartalmi átvételről van szó. Tartalmi átvételről abban az esetben beszélünk,
ha a szerző gondolatait, véleményét vagy annak lényegét átfogalmazva vesszük át.
A hivatkozásnak korrektnek és pontosnak kell lennie, az azonosításhoz elegendő információt
kell közölnie, tehát ha bárki utána szeretne nézni az általunk megadott hivatkozás alatt
található forrásnak, adatnak, könnyen meg tudja azt tenni. Ehhez szükségünk van a szerző(k)
nevére, a kiadás évére, a címre, a kiadó nevére és a kiadás helyére, adat, szó szerinti idézet
esetén az oldalszámra is.
A hivatkozás lehet szövegközi. Ebben az esetben az idézet mondat, adat után
közvetlenül zárójelben jelöljük meg a szerző vagy szerzők vezetéknevét és a kiadás
évét. (Kacsirek, 2004.)
Több szerző esetén (Blaskó, Hamp, 2007. 175.o.) Szó szerinti idézetek, adatok közlése
esetén fontos az oldalszám feltüntetése is.
Három vagy több szerző esetén a szövegközi hivatkozásnál elegendő az első szerző
megnevezése után az „et. al.” megjelölés . ( Fónai et.al. 2001.)
Ha ugyannak a szerzőnek azonos évben több publikációját is felhasználjuk, ilyenkor
az évszám után írt „a” ill. „b” jelzéssel különböztetjük meg azokat. (Ferge, 2008a).
(Ferge, 2008b)
15
Kérem, figyeljen az írásjelekre is! Fontos, hogy szerzőként soha ne a kötet
szerkesztőjét tüntesse fel, hanem a tanulmány íróját! Hátul az irodalomjegyzékben
pedig a szerzők vezetéknevének ábácérendje szerint jelenjen meg a pontos
fellelhetőség!
A hivatkozás történhet lábjegyzetes formában. Ebben az esetben a szöveg megfelelő
helyén, szó szerinti időzetek esetében a záró idézőjel után, tartalmi idézeteknél a
kölcsönzött gondolat végén, felső indexként elhelyezett sorszámhoz tartozó
lábjegyzetben közöljük a hivatkozott forrás adatait.3
Alkalmazását a Microsoft Word szövegszerkesztő program jelentősen megkönnyíti,
hisz a „Beszúrás” menüjében található opció segítségével folyamatosan számozott
hivatkozások készíthetőek úgy, hogy bármilyen változás esetén a program
újraszámozza azokat.
A végjegyzetekkel történő hivatkozást ritkábban alkalmazzák. Ilyen esetben a
hivatkozott forrás adatai nem az adott lap alján, hanem a dolgozat végén találhatóak
meg. Mindez nehézkessé teszi az olvasást, hiszen egy-egy hivatkozás esetében
folyamatosan hátra kell az olvasónak lapoznia.
Bármelyik hivatkozást használjuk dolgozatunkban, fontos, hogy azt következetesen,
logikusan és folyamatosan alkalmazzuk. A pontos hivatkozás a dolgozat értékét jelentősen
növeli, a hallgató igényességét, alapos munkáját igazolja.
VI.6.2. Bibliográfia, felhasznált irodalom jegyzéke
Különbségek kell tennünk a „bibliográfia” és a „felhasznált irodalomjegyzék vagy
irodalomjegyzék” között. A „felhasznált irodalomjegyzék vagy irodalomjegyzék” esetén a
dolgozat írásához ténylegesen felhasznált műveket sorolhatjuk csak fel, míg a „bibliográfia”
ettől bővebb, utal arra is, hogy melyek voltak azok az irodalmak, amelyeket a szakdolgozat
megírásához Ön elolvasott, feldolgozott, de a szövegben nem hivatkozott rájuk.
Mindkét esetben a forrásokat szerző szerinti alfabetikus sorrendben a dolgozat végén kell
feltüntetni. Felhívom a figyelmét, hogy bibliográfia vagy felhasznált irodalomjegyzék nélkül
szakdolgozata nem fogadható el.
Önálló könyv esetén: Szerző(k) (évszám): Cím. Kiadó, Megjelenés helye
3 Fülöp Tamás (2004): Szakdolgozati útmutató. Szolnoki Főiskola, Szolnok www.szolf.hu
16
Magyar szerző esetén a vezeték és a keresztnevet is kiírjuk.
Blaskó Ágnes - Hamp Gábor (2007): Írás 1.0. Az ötlettől a jól strukturált szövegig.
Typotex Kiadó, Budapest
Külföldi szerző esetén a vezetéknévvel kezdjük és a keresztnevének csak a
kezdőbetűjét jelöljük.
Babbie, E. (1995): A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassi Kiadó,
Budapest
Tanulmánykötetben szereplő szöveg esetén a hivatkozott tanulmány adataival kezdjük
az ismertetést, ezt követik a kötetre vonatkozó információk.
Kerülő Judit (2001): A kérdőív készítés metodikája, vagy mikor merjünk belefogni
kérdőíves megkérdezésbe. In Fónai Mihály- Kerülő Judit- Takács Péter (szerk):
Bevezetés az alkalmazott kutatásmódszertanba. Pro Educatione Alapítvány,
Nyíregyháza, 49-65.o.
Folyóiratban megjelent tanulmány esetén A cikk szerzője (évszám): Címe. (folyóirat
elé nem kell In) Folyóirat neve. Folyóiratszám, oldalszám. (írhatjuk „o”. ekkor a
magyar oldal rövidítését jelenti, de latinos formájában „p.” is elfogadott)
Perger Józsefné (1999): A háztartások és a telefon. Statisztikai Szemle, 9, 750.o.
Interneten található szöveg esetén. Szerző (amennyiben meg van jelölve), publikáció
éve (amennyiben meg van jelölve) a tanulmány címe. További azonosítók, elérhető az
interneten URL, dátum, amikor a cikket letöltötte.
Fülöp Tamás (2004): Szakdolgozati útmutató. www.szolf.hu, letöltés ideje.
2010.08.09.
Szakdolgozatok esetében. Szerző (évszám): Cím. Az elfogadó intézmény neve,
oldalszám
Kovács Éva (2008): A felnőttek tanulását befolyásoló tényezők. Nyíregyházi Főiskola,
32. o.
Intézmények, cégek, vállalatok saját kiadványai, beszámolók, prospektusok stb.
A cég, a vállalat, intézmény teljes, a kiadványon szereplő neve, címe, a kiadvány
címe, lapszám, műfaj, évszám(ha megállapítható)
Nyírségvíz ZRT, Nyíregyháza. Minőségbiztosítási kézikönyv. 5. o. Belső kiadvány.
2010.
Jogszabályok. A jogszabályok száma, kibocsátója, megnevezése, a jogszabályt
megjelentető közlöny pontos megjelölése, internetes elérés esetén elérhetősége. A
törvényeket római számmal, minden egyéb jogszabályt arab számmal sorszámozunk.
17
2005. évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról. www.Magyarország.hu
20/2007.(V.21.) SZMM. Rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és
eljárási rendjéről www.Magyarország.hu
Felhívom a figyelmét, hogy a Kormányzati Portálon www.Magyarország.hu,
„keresés” menüpont „jogszabálykeresés” alatt az önkormányzati rendeletek kivételével
minden hatályos jogszabályt és az állami irányítás egyéb jogi eszközeit (pl.
kormányhatározatot, utasítást stb.) is megtalál. A gyűjtemény ingyenesen és
korlátozások nélkül használható. Mindez jelentősen megkönnyítheti azoknak a dolgát,
akik szakdolgozatuk megírásához jogszabályokat kívánnak felhasználni. Az
önkormányzati rendeletekről leggyakrabban az adott település honlapjáról tudunk
tájékozódni.
VI.7. Mellékletek
A szakdolgozathoz mellékletek is csatolhatóak, amelyek kiegészítik, illusztrálják a
leírtakat. A mellékleteket számozni szoktuk, 1. számú melléklet, 2. számú melléklet stb. A
mellékleteket külön oldalszámozzuk, nem tartoznak a dolgozat oldalszámába.
Mellékletekbe kerüljenek:
Azok az ábrák, képek, táblázatok, grafikonok, amelyek a dolgozat megértéséhez
mindenképpen szükségesek, de azok elemzésére a dolgozatban nem kerül sor.
Olyan anyagok, amelyek A/4-es méretnél nagyobbak és méretük miatt nem köthetők a
dolgozat főszövegébe.
dokumentumok (pl. kérdőív, interjúvázlat, alapító okiratok stb.)
egyéb számítások
a dolgozatban többször idézett jogszabályok szövege
minden olyan anyag, amely szemlélteti, színesítheti a dolgozatban leírtakat.
VII. A szakdolgozattal szemben támasztott formai követelmények
Alapképzésben a szakdolgozat ideális terjedelme 40-60 oldal, mellékletek nélkül.
18
1,5-es sortávolsággal, 12-es pontméretű, tetszőlegesen választott betűtípussal,
sorkizárt igazítással készüljön! Javasolt a Times New Roman betűtípus. A
margóbeállítás alapértelmezett.
Az oldalak számozását arab számozással célszerű a lapalján jobb oldalon
megjeleníteni, a belső borítók és a mellékletek kivételével.
Az áttekinthetőség érdekében a szöveget bekezdésekre kell tagolni (első sora balról 5-
10 mm-el behúzva)!
A fejezeteket, alfejezeteket számozzuk, annak mélysége a dolgozat jellegétől függ, de
a négy szintet lehetőleg ne haladja meg (pl.V.1.2.1.)!
A címeket, alcímeket a szövegből ki kell emelni (címsorok használata)!
A szakdolgozat nyomtatásához A/4-es fehérpapírt használjon, amelynek csak az egyik
oldalára nyomtasson!
VII.1. Táblázatokkal, grafikonokkal, ábrákkal szemben támasztott formai követelmények
A számszerű adatokat a jobb áttekinthetőség érdekében javasolt táblázatokban
megjeleníteni. Minden táblázatot sorszámmal és címmel kell ellátni. A sorszámok és a
cím a táblázatok felé kell, hogy kerüljön. Fontos jelezni a táblázatban felhasznált
adatok forrását is, ezt mindig a táblázat alatt tüntetjük fel. Abban az esetben, ha a
táblázatban saját kutatási adatainkat jelenítjük meg, forrásként „saját kutatás”-t kell
jelölni. Javaslom, hogy a „forrás:” megjelölést 10-es betűnagysággal készítse el! (ld. 3.
számú melléklet)
Törekedjen arra, hogy a táblázat sorai ne kerüljenek másik oldalra! Csökkenthető a
betűméret, készülhet a táblázat fekvő formában is. Ha ennek ellenére mégsem fér el
azon a lapon, abban az esetben érdemes elgondolkodni a táblázat újraszerkesztéséről,
esetleg a mellékletben való elhelyezési lehetőségéről.
Ismételten felhívom a figyelmét, hogy azok a táblázatok kerüljenek a szakdolgozat
„főszövegébe”, amelyeket elemez, értékel. Minden egyéb esetben a táblázatoknak a
mellékletben van a helyük.
A tendenciák szemléltetése, az időbeli változások megjelenítése érdekében Ön dönthet
úgy is, hogy adatait grafikonok, diagramok segítségével ábrázolja. Kérem, vegye
figyelembe, hogy az összefüggések szemléltetéséhez melyik formátum felel meg a
leginkább, melyik képes a legérzékletesebben ábrázolni a tendenciákat, a kör, oszlop,
19
sáv vagy esetleg a vonaldiagram? Ha van rá lehetősége, javaslom, hogy a
grafikonokat, diagramokat tartalmazó oldalakat színesben nyomtassa ki!
A grafikonokat, diagramokat is sorszámmal és címmel látjuk el. Külön számozzuk a
táblázatokat - tehát lesz 1. számú táblázat - és külön a diagramokat, tehát lesz 1. számú
ábra is. Javaslom, hogy a grafikonokat, diagramokat, fotókat, ábrákat „ábra”
összefoglaló néven jelenítse meg és folyamatosan sorszámozza azokat! A sorszám és a
cím az ábra alá kerüljön! (ld. 3. számú melléklet)
Az ábrák esetében is pontosan hivatkozni kell a forrás: -ra, saját kutatás esetében is. A
forrásmegjelölés a táblázathoz hasonlóan az ábra aljára kerüljön és ebben az esetben is
10-es betűnagyság javasolt. (ld. 3. számú melléklet)
VIII. A szakdolgozat leadása A szakdolgozatot két bekötött példányban kell a témavázlatát befogadó intézet,
titkárságára az előírt határidőn belül leadnia. A hallgató ebből, eredményes
záróvizsgája után egyet visszakaphat.
A szakdolgozat egy példányát elektronikus formában (CD) is le kell adnia, amelyen
fel kell tüntetnie a dolgozat szerzőjének nevét, a dolgozat címét és a beadás évét!
Továbbá le kell adnia, a dolgozata „Összegzés” fejezetét külön 4 példányban
kinyomtatva, erre is rá kell, hogy kerüljön a szerző neve és a dolgozat címe!
Le kell adnia még a kitöltött és aláírt „Nyilatkozatokat”-at. Két nyilatkozatot kell
kitöltenie, az egyikben Ön nyilatkozik arról, hogy a szakdolgozatát saját maga
készítette és az abban felhasznált adatok, információk forrását megjelölte, a másik
nyilatkozatot a témavezető tanárával kell aláíratni, aki igazolja, hogy az Ön
szakdolgozatát leadás előtt már látta és olvasta.
A szakdolgozat leadásához magával kell hoznia a kitöltött „Konzultációk igazolása”
lapot is.
Hozza el a honlapról letölthető „Szakdolgozat átvételét igazoló lapot” is, amelyet Ön
kitöltve szakdolgozata leadásakor kap vissza! Kérem, ezt az átvételi igazolást
feltétlenül őrizze meg, hisz ezzel tudja hivatalosan igazolni, hogy a szakdolgozatát
határidőre leadta.
Abban az esetben, ha Ön titkosítást kér, a titkosítási kérelmet is magával kell hoznia.
A szakdolgozat beadásának határidejét és a beadáshoz szükséges nyomtatványokat a
főiskola honlapján találja meg.
20
Nyomatékosan felhívom a figyelmét, hogy a beadási határidő után semmilyen
indokkal nem fogadható el szakdolgozat!
IX. A szakdolgozat minősítése, érdemjegyeAz elkészült és határidőre beadott szakdolgozatot a témavázlatot befogadó intézet
vezetője által felkért független bíráló(k) értékeli(k) és javaslatot tesz (tesznek) a szakdolgozat
minősítésére.
A bíráló(k), opponens(ek) szöveges értékelést készít(enek), amelyben javaslatot tesz(nek) a
dolgozat minősítésére. A szakdolgozati értékelőlap nyomtatványát a 4. számú mellékletben
megtalálja. A szakdolgozat szöveges értékelését és javasolt érdemjegyét a záróvizsgák
megkezdése előtt a hallgató az intézet által biztosított időpontokban személyesen
megtekintheti. Ennek részleteiről az intézeti honlapról tájékozódhat.
IX.1. Az opponensi minősítés szempontjai
a témaválasztás időszerűsége és az alkalmazott vizsgálati módszer(ek)
a szakdolgozat elméleti megalapozottsága és gyakorlati alkalmazhatósága
a szakdolgozat újszerűsége és a téma kritikai, elemző kezelése
a dolgozat szerkezete, felépítettsége, logikája, a témakörök kifejtésének arányossága
a dolgozatíró egyéni meglátásai, saját véleménye
a dolgozat stílusa, külalakja
IX.1.1. Elégtelenre minősítés szempontjai
Elégtelenre tartalmi, formai és etikai szempontok alapján minősíthető egy szakdolgozat.
IX.1.1.1. Tartalmi szempontok
A dolgozat tárgyi tévedések sorozatát tartalmazza
Az empirikus rész az alapvető kutatásmódszertani követelményeknek nem felel meg
A dolgozat egyes részei, fejezetei közötti összhang súlyosan sérül
A címben jelzett témakört a szerző csak minimális terjedelemben fejti ki
A fejezetek között nincs logikai kapcsolat
21
IX.1.1.2. Formai szempontok
A dolgozat az alapvető formai követelményeket nem teljesíti, nincs bevezető,
összegző fejezete, hivatkozása, irodalomjegyzéke.
A dolgozat terjedelme az elvárásoktól jelentősen eltér.
A dolgozatban a helyesírási, nyelvtani, stilisztikai és/vagy szerkesztési hibák bántónak
minősíthetőek, esetleg már a megértést is veszélyeztetik
IX.1.1.3. Etikai szempontok
A dolgozat több mint 1 bekezdés (kb. 3-4 mondat) terjedelemben szó szerinti
formában vagy azt megközelítő módon idegen műből építkezik az eredeti forrásnak a
megfelelő szövegrésznél és az irodalomjegyzékben való megjelölése nélkül.(plágium
esetében)
A dolgozat több oldal terjedelemben folyamatosan csak egy idegen műből építkezik,
még ha a forrás a megfelelő szövegrésznél és az irodalomjegyzékben megjelöli is a
dolgozat írója.
Amennyiben a bíráló (két bíráló esetén mindkét bíráló) a szakdolgozatot elégtelenre
minősítette, a hallgató záróvizsgáját nem kezdheti meg és azt leghamarabb a következő
tanulmányi félévben pótolhatja. A bíráló(k) által elégtelenre minősített szakdolgozatot pótolni
a tanulmányok ideje alatt csak egy alkalommal lehet.4 Két bíráló esetén, ha csak az egyik
értékelte elégtelenre a dolgozatot, új opponenst kell felkérni. Abban az esetben, ha a harmadik
opponens is elégtelenre minősíti a dolgozatot, a hallgató záróvizsgára nem bocsátható.
IX.2. A szakdolgozat megvédése
A szakdolgozat megvédése a záróvizsga részeként, azzal azonos helyen és időben
történik.5
A védéskor a hallgató szóban bemutatja dolgozatát és a bizottság által feltett kérdésekre,
észrevételekre, véleményekre válaszol. A bizottság az opponens(ek) által javasolt kérdések
mellett vagy helyett más kérdéseket is megfogalmazhat. A szakdolgozat szóbeli bemutatása, a
hallgató kérdésekre adott válaszai, valamint az opponensi vélemények figyelembe vétele után
4 Nyíregyházi Főiskola Tanulmányi és Vizsgaszabályzata 20.o. www.nyf.hu, letöltés ideje:2010-08-095 Uo.
22
a záróvizsga bizottság állapítja meg a szakdolgozat végső érdemjegyét. A záróvizsga
eredményét a szóbeli felelet és a szakdolgozat védés érdemjegyének egyszerű számtani átlaga
adja, két tizedesjegy pontossággal.
X. ÖsszegzésTanulmányom elkészítésével azt a célt tűztem ki, hogy bevezessem Önt a
szakdolgozat készítésének rejtelmeibe és ezáltal segítséget adjak annak megírásához. Arra
törekedtem, hogy a szakirodalmi olvasmányaim és témavezetői tapasztalatom alapján a
hallgatók konzultációkon feltett legfontosabb kérdéseit megválaszoljam. A tanulmány a
szakdolgozattal szemben támasztott tartalmi és formai követelményeket is teljesíti, ebben a
vonatkozásban akár mintául is szolgál. A fejezetek bár tartalmilag kapcsolódnak egymáshoz,
elegendő lehet akár egyik vagy a másik elolvasása.
Bízom abban, mostanra kiderült, nagy munka vár Önre, ami csak átgondolt tervezéssel
kemény és következetes feladatmegvalósítással végezhető el eredményesen.
Végül engedje meg, hogy dolgozata megírásához még néhány tanáccsal segítségére legyek!
A legnehezebb dolog elkezdeni a munkát, ne halogassa! Higgye el, később sem lesz
több szabad ideje, nagyobb kedve, elhivatottsága! A halogatásnak számtalan
változatát tudja az ember kitalálni, pl. elsején fogom elkezdeni, hétfőn kezdem,
pontosan 10 órakor kezdek hozzá, előbb elolvasom az e-mailjeimet stb. Én magam is
augusztus elsejére terveztem az anyag megírásának kezdetét, amiből természetesen
nem lett semmi!6
Tervezzen reálisan! Mérje fel objektíven, hogy mennyi időt tud a szakdolgozatára
fordítani egy nap. Ne álmodozzon és ne az optimummal számoljon! Vegye
figyelembe egyéb elfoglaltságait is, valamint az előre nem tervezett időt rabló
tevékenységeket! (pl. vendégek, baráti, családi látogatók, egy jó mozi stb.) Az alkotó
munka nagyon fárasztó lehet, gyakorlat hiányában, jó esetben is egy nap maximum 4-
5 oldalt tud az ember megírni, de van olyan, hogy egyet sem. Ne tervezzen 24 órás
napokkal, még a beadási határidő előtt sem! Alvás és pihenés nélkül nem lehet alkotó
munkát végezni!
Ha elkészült egy fejezettel, nyomtassa ki és így olvassa el, sokat segíthet továbbá, ha
ezután hangosan is felolvassa, több stiláris hibát, elütést vehet így észre.
6 Ugye emlékszik rá, hogy szakdolgozatban személyes dolgokat nem írunk! Ezzel szeretném felhívni a figyelmét ezenkívül még a lábjegyzet azon lehetőségére is, hogy ide a szerző kiegészítései, megjegyzései is kerülhetnek.
23
Lehetőség szerint olvastassa el mással, családtaggal, ismerőssel is a dolgozatát, meg
fog lepődni, hogy Ő is mennyi hibát talál még.
Nagyon ügyeljen a helyesírásra! A helyesírás ellenőrző programok valóban nagy
segítséget jelenthetnek, de nem mindig megbízhatóak. pl. „mellett” és a „mellet”
mindkét változatát helyesnek ítéli meg a program, de a két szó jelentésében óriási a
különbség. A helyesírási hibák jelentősen lerontják dolgozata minőségét.
Ha elakad, keresse meg konzulensét, segíteni fog Önnek! A konzulens szerepe a
tanácsadás mellett a külső kontroll is. Az igazán szigorú, következetes konzulensi
vélemény jelent Önnek a legtöbb segítséget még akkor is, ha olykor rosszul esnek a
kritikai észrevételek.
Végül számoljon azzal, hogy a beadás előtti utolsó nap izgalmában szinte semmi sem
fog úgy sikerülni, ahogy tervezte, ahogy Murphy fogalmaz, „ami elromolhat, az el fog
romlani”
Kívánok Önnek az íráshoz erős motivációt, türelmet, kitartást, megértő családtagokat és
végül eredményes szakdolgozatot. Ne feledje, Ön azért jelentkezett felsőoktatási
intézménybe, mert szeretne választott szakmájában jó szakember lenni, ehhez pedig
nélkülözhetetlen az önálló munkával megírt szakdolgozat.
XI. BibliográfiaA szakdolgozat készítéshez felhasználható irodalmak
Beck Mihály (1992): A tudományos kutatás és közlés etikai kérdései. Magyar
Tudomány, 1. 3-12.o.
Blaskó Ágnes - Hamp Gábor (2007): Írás 1.0. Az ötlettől a jól strukturált szövegig.
Typotex Kiadó, Budapest
Eco, U (1996): Hogyan írjunk szakdolgozatot? Gondolat Kiadó, Budapest
Fercsik Erzsébet (2002): Dolgozatírás – felsőfokon. Krónika Nova Kiadó, Budapest
24
Fülöp Tibor (2004): Szakdolgozati útmutató. Szolnoki Főiskola, Szolnok
www.szolf.hu, letöltés ideje: 2010-08-10.
Gyurgyák János (2000): Szerkesztők és szerzők kézikönyve. Osiris Kiadó, Budapest
Koltay Tibor (szerk.)(1999): Kutatás és közlés a természettudományokban. Osiris
Kiadó, Budapest
Majoros Pál (1997): Kutatásmódszertan avagy: hogyan írjunk könnyen, gyorsan jó
diplomamunkát? Módszertani tananyag a gazdasági felsőoktatás számára. Nemzeti
Tankönyvkiadó, Budapest
MSZ ISO 690 (1990): Bibliográfiai hivatkozások. Magyar Szabványügyi Hivatal,
Budapest
Nyíregyházi Főiskola Tanulmányi és Vizsgaszabályzata (2010), Nyíregyházi
Főiskola, Nyíregyháza www.nyf.hu, letöltés ideje:2010-08-10.
Szabó Katalin (2001): Kommunikáció felsőfokon. Hogyan írjunk, hogy megértsenek?
Hogyan beszéljünk, hogy meghallgassanak? Hogyan levelezzünk, hogy
válaszoljanak? Kossuth Kiadó, Budapest
Idegen nyelvű irodalmak
McLLroy, D. (2003): Studying @ University. How to be a Succesful Student? SAGE
Publications, London
Northedge, A. (2002): The Good Study Guide. The Open University Walton Hall,
Milton Keynes
Önálló kutatáshoz felhasználható szakirodalmak
Babbie, E.(1995): A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassi Kiadó,
Budapest
Falus Iván (szerk.)(1996): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. Keraban
Kiadó, Budapest
Fónai Mihály – Kerülő Judit – Takács Péter (szerk.) (2001) Bevezetés az
alkalmazott kutatásmódszertanba. Pro Educatione Alapítvány, Nyíregyháza
Héra Gábor – Ligeti György (2005): Módszertan. A társadalmi jelenségek
kutatása. Osiris Kiadó, Budapest
25
Horváth György (2004): A kérdőíves módszer. Műszaki Kiadó, Budapest
Rudas Tamás (1998): Hogyan olvassunk közvéleménykutatásokat? Új Mandátum
Kiadó, Budapest
Scipione, P.A. (1994): A piackutatás gyakorlata. Springer Hungarica, Budapest
Vitál Attila (2006): Kutatásmódszertani kézikönyv és példatár. Krúdy Kiadó,
Nyíregyháza
1. SZÁMÚ MELLÉKLET KÜLSŐ BORÍTÓ
26
SZAKDOLGOZAT
Hallgató neve
BEADÁS ÉVE
2. SZÁMÚ MELLÉKLET BELSŐ BORÍTÓ
NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA
TÁRSADALOM- ÉS KULTÚRATUDOMÁNYI INTÉZET
27
SZAKDOLGOZAT CÍME
(ESETLEG ALCÍME)
TÉMAVEZETŐ NEVE HALLGATÓ
NEVE
SZAKJA,
SZAKIRÁNYA
NYÍREGYHÁZA, A BEADÁS ÉVE
3. SZÁMÚ MELLÉKLET TÁBLÁZATOK, ÁBRÁK FORMAI KÖVETELMÉNYE
28
1. SZÁMÚ TÁBLÁZAT A TÁBLÁZAT CÍME
FORRÁS:
FORRÁS:
1. SZÁMÚ ÁBRA: AZ ÁBRA CÍME
4. SZÁMÚ MELLÉKLET SZAKDOLGOZATI BÍRÁLATI LAP
ZÁRÓDOLGOZAT BÍRÁLATI LAP
A szerző neve:
29
A záródolgozat címe:
A dolgozat bírálójának neve:Munkahelye:Beosztása:
A szakdolgozat javasolt érdemjegye: (számmal) (betűvel)
A hallgatónak a záródolgozat védése során (a dolgozat témájához kapcsolódóan) feltenni javasolt kérdések:
1. 2
A ZÁRÓDOLGOZAT SZÖVEGES ÉRTÉKELÉSE:
A ZÁRÓDOLGOZAT ÉRTÉKELÉSÉNEK RÉSZLETEZÉSE:
Adható
A témaválasztás időszerűsége és az alkalmazott vizsgálati módszer 0 – 10A szakdolgozat elméleti megalapozottsága és gyakorlati alkalmazhatósága 0 – 15A szakdolgozat újszerűsége és a téma kritikai, elemző kezelése 0 – 10A szakdolgozat szerkezete, a témakörök kifejtésének arányossága 0 – 5Egyéni meglátások, saját vélemény 0 – 5A szakdolgozat stílusa és külalakja 0 – 5
A maximális 50 pontból a hallgató ________ pontot ért el.
Összes pontszám alapján javasolt osztályzat:
0 – 24 pont: elégtelen (1)
25 – 31 pont: elégséges (2)
32 – 38 pont: közepes (3)
30
39 – 45 pont: jó (4)
46 – 50 pont: jeles (5)
____________________________ a bíráló aláírása
31
