SZOCIOLÓGIA ALAPSZAK TANTÁRGYI ADATLAPszociologiaszak.uni-miskolc.hu/kurzusok_orarend/Szocio... · 2017-02-06 · 5 7. A kapitalista társadalom és a protestáns etika összefüggései

UTOLSÓ FIRSSÍTÉS: 2017. FEBRUÁR 6.

SZOCIOLÓGIA ALAPSZAK

TANTÁRGYI ADATLAP

NAPPALI TAGOZAT

2016/2017. TANÉV II. FÉLÉV

2

I. ÉVFOLYAM

Tantárgy neve: Szociológiatörténet II.

Tantárgy Neptun kódja: BTSCN203 BTSCL203

Tantárgyfelelős intézet: Szociológiai Intézet

Tantárgyelem: kötelező

Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Szepessy Péter, egyetemi adjunktus

Javasolt félév: 2 Előfeltétel: BTSCN105 BTSCL105

Óraszám/hét: 2 Számonkérés módja (a/gy/k/b): koll.

Kreditpont: 3 Tagozat: nappali és levelező

Tantárgy feladata és célja: (3–4 mondatban összefoglalva)

A megértő szociológia alapelemei: társadalmi cselekvés, megértés, kauzális magyarázat, ideáltípus.

A társadalomtudományi megismerés objektivitása, az értékmentesség problémája. A weberi szociológia kialakulásának történeti-társadalmi háttere. A kapitalista vállalkozás és a protestáns etika összefüggései. A weberi politikai szociológia alapkategóriái: hatalom, uralom, legitimitás, stb.

A társadalmi modernizáció durkheimi interpretációja. A mechanikus és az organikus szolidaritás problémája. A társadalmi tények értelmezési szabályai. A társadalomtudomány ismeretelmélete és módszertana. A társadalmi integráció értelmezése. Az operacionalizálás logikája, a szociológiai bizonyítás logikája. Az öngyilkosság. A vallás társadalmi eredete és szerepe, funkciói. A szent és a profán, a dogma és a rítus szerepe. A fenomenológia a szociológiában. Az értelem és a jelentés társadalmi megalkotása, az interakció, az internalizáció mechanizmusai. Az életvilág, a külső és belső horizont, a társadalmi világ értelmi felépítése, a hétköznapi tudat és a tudományos konstrukciók.

Tantárgy tematikus leírása: Bevezető óra. A szociológia intézményesülése a XIX. század végén. A német filozófiai gondolkodás a XIX. század közepén. Az újkantiánus hatás. Régi és új határán - Ferdinand Tönnies munkássága. Mi az a szociológia, és hogyan műveljük? Georg Simmel. Max Weber: A megértő szociológia előzménye. A hermeneutika a társadalomtudományban. Max. Weber: A társadalomtudományi megismerés objektivitása, és az értékmentesség. A megértő szociológia alapelemei: társadalmi cselekvés, megértés, ideáltípus, kauzalitás. A kapitalista társadalom és a protestáns etika összefüggései. A weberi politikai szociológia alapkategóriái: hatalom, uralom, legitimitás, stb. E. Durkheim szociológiája. A társadalmi modernizáció durkheimi interprtetációja. A mechanikus és az organikus szolidaritás. A társadalmi tények értelmezési szabályai. A társadalomtudomány ismeretelmélete és módszertana. A társadalmi integráció értelmezése. Az operacionalizálás logikája, a szociológiai bizonyítás logikája. Az öngyilkosság.

3

A vallás társadalmi eredete és szerepe, funkciói. A szent és a profán, a dogma és a rítus szerepe.

Vizsgakérdések:

1. Ferdinand Tönnies: Közösség és társadalom. 2. Simmel szociológiája. 3. A weberi megértő szociológia alapelemei. 4. A weberi politikai szociológia alapkategóriái. 5. A protestantizmus és a kapitalizmus összefüggései. 6. A társadalmi megismerés objektivitása és az értékmentesség értelme.

. 7. A ’mechanikus’ és az ’organikus’ szolidaritás problémája, mint a társadalmi

modernizáció durkheimi interpretációja. 8. A kollektív tudat és a társadalmi tény. A társadalmi tények értelmezési

szabályai. 9. A társadalmi integráció értelmezése egy konkrét társadalmi tény vizsgálatán

keresztül: “Az öngyilkosság” című monográfia elemzése. 10. Durkheim vallásszociológiája. Erkölcsi és vallási jelenségek magyarázata.

Félévközi számonkérés módja: Zárthelyi dolgozat.

Értékelése:

Kötelező irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) Molnár A. K. (szerk.): Max Weber olvasókönyv, Novissima, Miskolc, 1999 Némedi Dénes: Klasszikus szociológia. Napvilág, 2005 - Emile Durkheim, a szociológia francia iskolájának vezéralakja. 33-85. l. A kapitalizmus klasszikus szociológiája 135-147, Sombart,: 163-170, Weber: 201-221. 228-272. l. Schütz: 343-354. l.

Ajánlott irodalom: Weber, M.: „A társadalomtudományos és a társadalompolitikai megismerés

’objektivitása’”, in: uő: Tanulmányok, Osiris, Bp., 1998, 7–69. o. Weber, M.: „A tudomány mint hivatás”, in: uő: Tanulmányok, Osiris, Bp., 1998,

127–155. o. Weber, M.: „A politika mint hivatás”, in: uő: Tanulmányok, Osiris, Bp., 1998, 156–

210. o. Weber, M.: Gazdaság és társadalom. A megértő szociológia alapvonalai I.,

Közgazdasági és Jogi, Bp., 1987, 37–80., 221–260., 288–294. és 303–309. o. Weber, M.: „A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme”, in: Felkai, G.–Némedi

D.–Somlai, P. (szerk.): Olvasókönyv a szociológia történetéhez, 1. k., Új Mandátum, Bp., 550–585. o.

Durkheim, É.: A társadalmi munkamegosztásról, Osiris, Budapest, 2001, 55–155. o.

Durkheim, É.: A társadalmi tények magyarázatához, Közgazdasági és Jogi, Bp., 1978, 23–94., 161–196., 219–334. o.

Durkheim, É.: Az öngyilkosság, Osiris, Bp., 2000, Második rész

Durkheim, É.: A vallási élet elemi formái. A totemisztikus rendszer Ausztráliában, L’Harmattan, Bp., 2003

Weber, M.: Világvallások gazdasági etikája. Vallásszociológiai tanulmányok. Válogatás, Gondolat, Bp, 2007

4

Tantárgy neve: Szociológiatörténet II.





Javasolt félév: 2 Előfeltétel: BTSCN105 BTSCL105

Óraszám/hét: 2 Számonkérés módja (a/gy/k/b): gyak.



A megértő szociológia alapelemei: társadalmi cselekvés, megértés, kauzális magyarázat, ideáltípus.

A társadalomtudományi megismerés objektivitása, az értékmentesség problémája. A weberi szociológia kialakulásának történeti-társadalmi háttere. A kapitalista vállalkozás és a protestáns etika összefüggései. A weberi politikai szociológia alapkategóriái: hatalom, uralom, legitimitás, stb.

A társadalmi modernizáció durkheimi interpretációja. A mechanikus és az organikus szolidaritás problémája. A társadalmi tények értelmezési szabályai. A társadalomtudomány ismeretelmélete és módszertana. A társadalmi integráció értelmezése. Az operacionalizálás logikája, a szociológiai bizonyítás logikája. Az öngyilkosság. A vallás társadalmi eredete és szerepe, funkciói. A szent és a profán, a dogma és a rítus szerepe. A fenomenológia a szociológiában. Az értelem és a jelentés társadalmi megalkotása, az interakció, az internalizáció mechanizmusai. Az életvilág, a külső és belső horizont, a társadalmi világ értelmi felépítése, a hétköznapi tudat és a tudományos konstrukciók.

Tantárgy tematikus leírása: A gyakorlati órák menete:

1. Bevezető óra. A szociológia intézményesülése a XIX. század végén. A német filozófiai gondolkodás a XIX. század közepén. Az újkantiánus hatás. W. Dilthey.

2. A megértő szociológia előzménye. A hermeneutika a társadalomtudományban. Irodalom: H. G. Gadamer: Igazság és módszer. Második rész. Az igazságkérdés kiterjesztése a szellemtudományi megértésre. 135.-253. l.

3. Ferdinand Tönnies: Közösség és társadalom. Irodalom: Ferdinand Tönnies: Közösség és társadalom Gondolat. Budapest. 1983. 315-334. l. Függelék: Eredmény és kitekintés.

4. Simmel formális szociológiája. 5. Max. Weber. A társadalomtudományi megismerés objektivitása, és az

értékmentesség. Irodalom: A társadalomtudományos és a társadalompolitikai megismerés “objektivitása In Tanulmányok. Osiris, 1998. 7-69. L. vagy Állam –Politika – Tudomány. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1970. 9-73. L.

6. A megértő szociológia alapelemei: társadalmi cselekvés, megértés, ideáltípus, kauzalitás. Irodalom: Gazdaság és társadalom. A megértő szociológia alapvonalai I. Közgazdasági és Jogi könyvkiadó, 1987. 37-80. L. és a 221-260. L. és a 288-294. l. és a 303-309. L.

5

7. A kapitalista társadalom és a protestáns etika összefüggései. Irodalom. A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme. Gondolat, 1982. 7-339. L.

8. A weberi politikai szociológia alapkategóriái: hatalom, uralom, legitimitás, stb. Irodalom: A politika mint hivatás. In: Tanulmányok Osiris, 1998. 156-210. L.

9. E. Durkheim szociológiája. A társadalmi modernizáció durkheimi interpretációja. Irodalom: A mechanikus és az organikus szolidaritás. A társadalmi munkamegosztásról. Osiris Bp. 2001 55-142 l.

10. A társadalmi tények értelmezési szabályai. A társadalomtudomány ismeretelmélete és módszertana. Irodalom: A társadalmi tények magyarázatához. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1978. 25-67. L. és a 161-197. L. és a 219-253. L.

11. A társadalmi integráció értelmezése. Az operacionalizálás logikája, a szociológiai bizonyítás logikája. Irodalom: Az öngyilkosság. Második rész, Társadalmi okok és társadalmi típusok. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1982. 131-262. L.

12. A vallás társadalmi eredete és szerepe, funkciói. A szent és a profán, a dogma és a rítus szerepe. Irodalom: A vallási jelenségek meghatározásáról. és Az osztályozás néhány elemi formájáról. In: A társadalmi tények magyarázatához. 219.-252. l. és 253.-334. l

Félévközi számonkérés módja: A hallgatók a félév során egy prezentációt készítenek és két zárthelyi dolgozatot írnak.

Értékelése: A hallgatók a félév során két zárthelyi dolgozatot írnak, egy prezentációt mutatnak be, gyakorlati jegyüket az ezeken elért eredményük alapján kapják meg.

Kötelező irodalom: WEBER, M.: „A társadalomtudományos és a társadalompolitikai megismerés

’objektivitása’”, in: uő: Tanulmányok, OSIRIS, Bp., 1998, 7–69. o. WEBER, M.: „A tudomány mint hivatás”, in: uő: Tanulmányok, OSIRIS, Bp., 1998,

127–155. o. WEBER, M.: „A politika mint hivatás”, in: uő: Tanulmányok, OSIRIS, Bp., 1998, 156–

210. o. WEBER, M.: Gazdaság és társadalom. A megértő szociológia alapvonalai I.,

KÖZGAZDASÁGI ÉS JOGI, Bp., 1987, 37–80., 221–260., 288–294. és 303–309. o. WEBER, M.: „A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme”, in: FELKAI, G.–NÉMEDI

D.–SOMLAI, P. (szerk.): Olvasókönyv a szociológia történetéhez, 1. k., ÚJ

MANDÁTUM, Bp., 550–585. o. DURKHEIM, É.: A társadalmi munkamegosztásról, OSIRIS, Budapest, 2001, 55–155.

o. DURKHEIM, É.: A társadalmi tények magyarázatához, KÖZGAZDASÁGI ÉS JOGI, Bp.,

1978, 23–94., 161–196., 219–334. o. DURKHEIM, É.: Az öngyilkosság, OSIRIS, Bp., 2000, Második rész DURKHEIM, É.: A vallási élet elemi formái. A totemisztikus rendszer Ausztráliában,

L’HARMATTAN, Bp., 2003 WEBER, M.: Világvallások gazdasági etikája. Vallásszociológiai tanulmányok. Válogatás, GONDOLAT, Bp, 2007

Ajánlott irodalom: MOLNÁR Attila Károly: Max Weber olvasókönyv. NOVISSIMA 1999. NÉMEDI Dénes: Klasszikus szociológia. NAPVILÁG, 2005 Emile Durkheim, a szociológia francia iskolájának vezéralakja. 33-85. l. A kapitalizmus klasszikus szociológiája. 135-147l. Sombart,: 163-170, Weber: 201-221. 228-272. l.

6

Tantárgy neve: Társadalomelmélet I.



Tantárgyelem: köt.


Javasolt félév: 2 Előfeltétel:



Tantárgy feladata és célja: A kurzus célja a diákokat az emberi társadalom működésének általános feltételeit elemző átfogó megközelítések ismeretébe bevezetni. A tárgy áttekintést kíván nyújtani a társadalom működésének alapvető mechanizmusairól, a modern társadalom legfontosabb megoldásra váró problémáiról, és a mai társadalom néhány egyéb kiemelt témájáról. Tárgyaljuk a társadalom és kultúra problémáját, a társadalmak és kultúrák egymáshoz való viszonyát, összehasonlíthatóságukat. A kurzus során szó lesz még továbbá a társadalmi rendszer és a társadalmi cselekvés, egyén és közösség kapcsolatáról, az intézmények és normák szerepéről. A globalizáció működési elvéről és kockázatairól.

Tantárgy tematikus leírása: 1. Bevezetés: társadalom, ember, történelem. Fogalomtörténeti alapozás:

rendszer, cselekvés, társadalom, stb. Elméletek története, hatástörténet. 2. A társadalom, mint rendszer (Durkheim, Spencer, Parsons, Luhmann) 3. Egyének és cselekvések, a megértés (Weber) 4. A társadalom, mint interakciók halmaza. Schütz, szimbolikus

interakcionizmus) 5. A vallás szerepe a kultúrákban és társadalmakban 6. Értékek és kultúrák. (vallás, erkölcs, kultúra, civilizáció összefüggései) 7. Spiritualitás és tudásszociológia. Mannheim, Scheler, 8. Perszonalizmus, Bergyajev, Frank, 9. ZH. 10. Marxista és neomarxista társadalomelméletek. Marx, kritikai elméletek. 11. Neomarxista és újbaloldali elméletek: Habermas, Bourdiau, Giddens 12. A modern társadalom képe: amilyennek látni szeretnénk! A modernitás

válságának társadalomelméleti jelei: tudástársadalom, kockázat társadalom, élmény társadalom, információs társadalom, hálózattársadalom, stb.

Félévközi számonkérés módja: Zárthelyi dolgozat

Értékelése:-

Kötelező irodalom: BECK, Ulrich: A kockázat-társadalom. SZÁZADVÉG, Budapest, 2003. Bergyajev, Nyikolaj: A személy in: Az orosz vallásbölcselet virágkora Vigília,

Budapest, 1988. II. kötet. 190-231. l.

Durkheim, Émile: A társadalmi munkamegosztásról, Osiris, Budapest, 2001, 55–155. o.

Frank, Szemjon: A társadalom szellemi alapjai. Kairosz Budapest. 2005. GEHLEN, Arnold: Az ember – természete és helye a világban. GONDOLAT KIADÓ,

Budapest, 1976 Horkheimer-Adorno: A felvilágosodás dialektikája. Gondolat. 1990. A felvilágosodás fogalma. 19-62.l. A kultúripar 147-200. l. Lenclud, Gérard: A funkcionalista perspektíva. In: Descola – Lencloud – Severi –

7

Taylor: A kulturális antropológia eszméi. Századvég. Budapest. 1993. 85-118. l.

LUHMANN, Niklas: Szociális rendszerek. AKTI-GONDOLAT KIADÓ, Budapest, 2009. Mannheim Károly: Ideológia és utópia. Atlantisz 1996. Scheler, Max: Az ember helye a kozmoszban Osiris, Budapest, 1995. Az ideáció

aktusa mint sajátosan szellemi aktus. Lényegmegismerés és valóságélmény. Az ember: aki tud nemet mondani 59-68. l.

Weber, Max: Világvallások gazdasági etikája. Vallásszociológiai tanulmányok. Válogatás, Gondolat, Bp, 2007

Ajánlott irodalom:-

8

Tantárgy neve: Társadalomelmélet I.





Javasolt félév: 2 Előfeltétel:



Tantárgy feladata és célja: A kurzus célja a diákokat az emberi társadalom működésének általános feltételeit elemző átfogó megközelítések ismeretébe bevezetni. A tárgy áttekintést kíván nyújtani a társadalom működésének alapvető mechanizmusairól, a modern társadalom legfontosabb megoldásra váró problémáiról, és a mai társadalom néhány egyéb kiemelt témájáról. Tárgyaljuk a társadalom és kultúra problémáját, a társadalmak és kultúrák egymáshoz való viszonyát, összehasonlíthatóságukat. A kurzus során szó lesz még továbbá a társadalmi rendszer és a társadalmi cselekvés, egyén és közösség kapcsolatáról, az intézmények és normák szerepéről. A globalizáció működési elvéről és kockázatairól.

1. Tantárgy tematikus leírása: 2. Bevezetés: társadalom, ember, történelem. Fogalomtörténeti alapozás: a

megközelítés módja, rendszer, cselekvés, társadalom. Irodalom: Max Weber: A társadalomtudományi és társadalompolitikai megismerés „objektivitása."

3. A társadalom, mint rendszer (Durkheim, Spencer, Parsons, Luhmann) 4. Egyének és cselekvések, a megértés (Weber) 5. A társadalom, mint interakciók halmaza. Schütz, szimbolikus

interakcionizmus) 6. A vallás szerepe a kultúrákban és társadalmakban. Irodalom: Felkai Gábor:

A vallászociológia. In: Uő: A német szociológia története a századfordulótól 1933-ig. Századvég, Budapest. 2006. I. Kötet 411-434. l.

7. Értékek és kultúrák. (vallás, erkölcs, kultúra, civilizáció összefüggései) 8. Spiritualitás és tudásszociológia. Mannheim, Scheler, Irodalom: Mannheim

Károly: Ideológia és utópia. Atlantisz 1996. 138-170. l. 9. Perszonalizmus, Bergyajev, Frank, Irodalom: Bergyajev, Nyikolaj: A személy

in: Az orosz vallásbölcselet virágkora Vigília, Budapest, 1988. II. kötet. 190-231. l.

10. ZH. 11. Marxista és neomarxista társadalomelméletek. Marx, kritikai elméletek. 12. Neomarxista és újbaloldali elméletek: Habermas, Bourdiau, Giddens 13. A modern társadalom képe: amilyennek látni szeretnénk! A modernitás

válságának társadalomelméleti jelei: tudástársadalom, kockázat társadalom, élmény társadalom, információs társadalom, hálózattársadalom, stb.

Félévközi számonkérés módja:

Prezentáció, zárhelyi dolgozat.

Értékelése: (félévközi teljesítmény aránya a beszámításnál, ponthatárok)

Kötelező irodalom: Mannheim Károly: Ideológia és utópia. Atlantisz 1996. Weber, Max: Világvallások gazdasági etikája. Vallásszociológiai tanulmányok. Válogatás, Gondolat, Bp, 2007 Bergyajev, Nyikolaj: A személy in: Az orosz vallásbölcselet virágkora Vigília,

9

Budapest, 1988. II. kötet. 190-231. l. Durkheim, Émile: A társadalmi munkamegosztásról, Osiris, Budapest, 2001, 55–

155. o. Frank, Szemjon: A társadalom szellemi alapjai. Kairosz Budapest. 2005. Lenclud, Gérard: A funkcionalista perspektíva. In: Descola – Lencloud – Severi –

Taylor: A kulturális antropológia eszméi. Századvég. Budapest. 1993. 85-118. l.

Ajánlott irodalom:-

10

Tantárgy neve:

Szociálpszichológia

Tantárgy Neptun kódja: BTSCN207



Tárgyfelelős (név, beosztás): Prof. Dr. Csepeli György, egyetemi tanár

Javasolt félév: 2 Előfeltétel: -


Kreditpont: 2 Tagozat: nappali


A Szociálpszichológia tárgy célja a hallgatók megismertetése a tananyag megértéséhez szükséges alapfogalmakkal, szakszavakkal, az azokra épülő

középfokú elméletekkel, az elméletek szerzőivel, az adatszerző módszerekkel valamint a kapcsolódó empirikus ismeretekkel. Az én-től az identitásig

vezető úton a hallgatók bevezetést nyernek az interaktív és a kognitív szociálpszichológia megértéséhez szükséges alapfokú ismeretekkel. Az előadásokat filmek, filmrészletek, kísérleti demonstrációk és viták színesítik. Tantárgy tematikus leírása:

Menetrend II.10. 10-1/2 12

Az “én és a “Másik”

II.24. 10-1/2 12 Az interakció és az interperszonális kapcsolat

III.10. 10-1/2 12 A szerep

III.24 10- 1/2 12 A kiscsoport

IV.7. 10- 1/2 12 Az attitűdök

IV.21. 10- 1/2 12 Az értékek

V.5. 10-1/2 12

Az identitás

Félévközi számonkérés módja: (prezentáció, zárhelyi dolgozat, beadvány stb.): -


Követelmények

Rendszeres óralátogatás, aktivitás, a félév végén szóbeli vizsga

Kötelező irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű)

Csepeli, Gy. 2014. Szociálpszichológia mindenkiben. Budapest: Kossuth

11

32-49., 29-31, 63-157, 205-217,329-358

Ajánlott irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű): -

12

Tantárgy neve:

Szociálpszichológia gyakorlat




Tárgyfelelős (név, beosztás): Prof. Dr. Csepeli György, egyetemi tanár





A Szociálpszichológia gyakorlat tárgy célja a hallgatók megismertetése a szociálpszichológiai ismeretek megszerzésének módszereivel, a fontosabb

kísérletekkel, a kísérleti eredmények általánosíthatóságával és a nyugati kuulturához való kötöttségével kapcsolatos problémákkal. A gyakorlatokat filmek, filmrészletek, kísérleti demonstrációk és viták

színesítik. Tantárgy tematikus leírása:

II.10. 12-13.30

A szociálpszichológiai kísérletezés. A kísérlet mint módszer. Kísérlet a szociálpszichológiában. Természetes és

laboratóriumi kísérletek. Független és függő változók. Aronson, Milgram, Zimbardo kísérletei

II.21. 12-13.30 Kultúrák ütközése

A testtel való bánás. A nemek közötti kapcsolatok. Az étkezés. Az értékek különbségei. A félreértés. A gyanakvás. Az interkulturális frusztráció.

Ideológizálás. Konfliktus.

III.10 12-13.30 A vezetés Kurt Lewin kísérlete. A Módszerek c. film. A vezető és a vezetettek: Mérei F.

kísérlete. A hatalom és a személyiség.

III.24 12.13.30 A hálózat

A kis csoportok kutatása. A személyek választása. A hálózatkutatás. Erős és gyenge kapcsolatok. Skálafüggetlenség. Kis világok.

IV.7. 12.13.30

Attribúció Az értelmezés kényszere. Heider és Simmel kísérlete.

13

IV.21. 12.13.30 Attitűdmérés Attitűdmérő skálák. Skálaszerkesztés. Osgood, Likert, Thurston skálák. F

skála, Szociális dominancia skála.

V.5. 12.-13.30 Csoportközi kísérletek Sherif kísérletei, a konfliktus indukciója és redukciója. Tajfel kísérletei, a

minimális csoport identitás hatásai. Kisebbség percepció: lluzorikus korrelációs kisérletek

Félévközi számonkérés módja: (prezentáció, zárhelyi dolgozat, beadvány stb.) -

Értékelése:

(félévközi teljesítmény aránya a beszámításnál, ponthatárok)

Követelmények Rendszeres óralátogatás, aktivitás, a félév végén szóbeli vizsga


Csepeli, Gy. 2014. Szociálpszichológia mindenkiben. Budapest: Kossuth 114-157, 168-177, 205-272, 302-338.

Ajánlott irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű): -

14

Tantárgy neve: Szociológia módszertan




Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Szabó-Tóth Kinga, egyetemi docens

Javasolt félév: 2 Előfeltétel: BTSCN108



Tantárgy feladata és célja: (3–4 mondatban összefoglalva) A félév során megismerkedünk a szociológiai kutatások alapjaival. A kurzus célja az, hogy a hallgatók képesek legyenek a félév végére szociológiai témában kutatást megtervezni, előkészíteni, lebonyolítani és az abból nyert adatokat, összefüggéseket

értelmezve kutatási beszámolót készíteni.

Tantárgy tematikus leírása: 1. Bevezetés. A szociológiai kutatás célja. Miért kutat, mit kutat a

szociológus? 2. Szociológiai kutatások konceptuális alapjai. A vizsgálatok típusai.

Hipotézis. 3. Az operacionalizálás jelentősége a szociológiai kutatások során. 4. A szociológiai kutatások mintavételi eljárásai. 5. Kérdőíves kutatások. 6. Az interjúkészítés. 7. A megfigyelés. ZH írás! 8. A kísérleti módszer és a szociometria. 9. Beavatkozás-mentes vizsgálatok. 10. Kvantitatív adatok előkészítése elemzés céljából. 11. Egyváltozós és kétváltozós elemzések. 12. Többváltozós elemzési eljárások. 13. Kvalitatív interjúk elemzésének módszerei. 14. Hogyan írjunk kutatási beszámolót? A félév lezárása.

Félévközi számonkérés módja: (prezentáció, zárhelyi dolgozat, beadvány stb.)

A hallgatók számára a félév során legalább hat alkalommal a megjelenés kötelező – ez az aláírás feltétele. Emellett kötelező ZH-t írniuk, ez az aláírás másik feltétele, a kettőt együtt kell teljesíteni!!

A félév szóbeli vizsgával zárul, a tételeket kiadom a félév elején!


Kötelező irodalom:

(legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) Az órán kijelölt részek az alábbi könyvből: HÉRA Gábor – LIGETI György: Módszertan. A társadalmi jelenségek kutatása.

OSIRIS, Bp., 2005. Valamint: BABBIE, Earl: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. BALASSI, Bp., 2001.

(„A mintavétel logikája”, „Konceptualizálás, operacionalizálás, mérés”, „Kérdőíves vizsgálatok”, és a „Kísérletek” című részek)

15

CSEH-SZOMBATHY László – FERGE Zsuzsa: A szociológiai felvétel módszerei. Budapest, KÖZGAZDASÁGI ÉS JOGI KIADÓ, 1971. (I fejezete: A szociológiai vizsgálatok céljai, alapelvei)

Ajánlott irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű)

MASON, Jennifer: Kvalitatív kutatás. JÓSZÖVEG MŰHELY, Bp., 2005. SEIDMAN, Irving: Az interjú mint kvalitatív kutatási módszer. MŰSZAKI

KÖNYVKIADÓ, Bp., 2002. SOLT Otília: Interjúzni muszáj. IN: Uő: Méltóságot mindenkinek. Összegyűjtött

írások I. Beszélő, Budapest, 1998. p: 29–48. SILVERMAN, David: Doing Qualitative Research. SAGE PUBLICATIONS, 2000.

VICSEK Lilla: Fókuszcsoport. OSIRIS, Bp., 2006.

16

Tantárgy neve: Szociológia módszertan gyakorlat




Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Szabó-Tóth Kinga, egyetemi docens

Javasolt félév: 2 Előfeltétel: BTSCN108




A félév során a hallgatók megismerkednek a kvantitatív és kvalitatív szociológiai kutatások alapjaival, illetve begyakorolják az elsajátított módszertani ismereteket.

A gyakorlati óra célja az, hogy a hallgatók képesek legyenek a félév végére szociológiai témában kutatást megtervezni, előkészíteni, on-line és papír alapú kérdőívet, illetve interjúvázlatot készíteni. Ugyanakkor alapvető statisztikai és kvalitatív elemzési fogalmakkal és technikákkal is megismerkednek.

Tantárgy tematikus leírása: 1. Bevezetés. A szociológiai kutatás célja. Miért kutat, mit kutat a

szociológus? 2. Szociológiai kutatások konceptuális alapjai. A vizsgálatok típusai.

Hipotézis. 3. Az operacionalizálás jelentősége a szociológiai kutatások során. 4. A szociológiai kutatások mintavételi eljárásai. 5. Kérdőíves kutatások. 6. Az interjúkészítés. 7. A megfigyelés. ZH írás! 8. A kísérleti módszer és a szociometria. 9. Beavatkozás-mentes vizsgálatok. 10. Kvantitatív adatok előkészítése elemzés céljából. 11. Egyváltozós és kétváltozós elemzések. 12. Többváltozós elemzési eljárások. 13. Kvalitatív interjúk elemzésének módszerei. 14. Hogyan írjunk kutatási beszámolót? A félév lezárása.

Félévközi számonkérés módja: (prezentáció, zárhelyi dolgozat, beadvány stb.) házi dolgozat és annak prezentálása

Értékelése: (félévközi teljesítmény aránya a beszámításnál, ponthatárok): házi dolgozatra és annak prezentálására kapott érdemjegy


Az órán kijelölt részek az alábbi könyvből: HÉRA Gábor – LIGETI György: Módszertan. A társadalmi jelenségek kutatása.

OSIRIS, Bp., 2005. Valamint: BABBIE, Earl: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. BALASSI, Bp., 2001. („A

mintavétel logikája”, „Konceptualizálás, operacionalizálás, mérés”, „Kérdőíves vizsgálatok”, és a „Kísérletek” című részek)

CSEH-SZOMBATHY László – FERGE Zsuzsa: A szociológiai felvétel módszerei.

17

Budapest, KÖZGAZDASÁGI ÉS JOGI KIADÓ, 1971. (I fejezete: A szociológiai vizsgálatok céljai, alapelvei)

Ajánlott irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) MASON, Jennifer: Kvalitatív kutatás. JÓSZÖVEG MŰHELY, Bp., 2005. SEIDMAN, Irving: Az interjú mint kvalitatív kutatási módszer. MŰSZAKI KÖNYVKIADÓ,

Bp., 2002. SOLT Otília: Interjúzni muszáj. IN: Uő: Méltóságot mindenkinek. Összegyűjtött

írások I. Beszélő, Budapest, 1998. p: 29–48. SILVERMAN, David: Doing Qualitative Research. SAGE PUBLICATIONS, 2000. VICSEK Lilla: Fókuszcsoport. OSIRIS, Bp., 2006.

18

Tantárgy neve: Területfejlesztés




Tárgyfelelős (név, beosztás): Mihályi Helga, mesteroktató

Javasolt félév: 2 Előfeltétel: BTBNSZM301

Óraszám/hét: 2 Számonkérés módja (a/gy/k/b): kollokvium


Tantárgy feladata és célja: A tárgy keretén belül a hallgatók a településekkel – elsősorban a városokkal –és az ott zajló folyamatokkal kapcsolatos alapvető demográfiai - szociológiai ismereteket és szemléletmódot sajátítják el.

Tantárgy tematikus leírása:

1. A település fogalma, típusai 2. A magyarországi településhálózat 3. Az urbanizáció fogalma, szakaszai 4. Az urbanizmus, mint életmód 5. A klasszikus humán ökológia alapkategóriái 6. Ökológiai folyamatok és modellek 7. Zárthelyi dolgozat 8. Az alulintegrált zónák tipológiája és jellemzői 9. Társadalmi kapcsolatok szerepe a lakóhelyi integrációban 10. A területfejlesztés nemzetközi és hazai története 11. A területfejlesztés intézményrendszere 12. A területfejlesztés szereplői 13. A területfejlesztés eszközei

Félévközi számonkérés módja: Zárthelyi dolgozat

Értékelése: Az aláírás feltétele a zárthelyi dolgozat minimum 75%-os szintű teljesítése. A kollokviumi jegy írásbeli vizsga alapján kerül meghatározásra: 90% felett jeles, 81-90% jó, 71-80% közepes, 61-70% elégséges.

Kötelező irodalom: BELUSZKY Pál – KOVÁCS Zoltán – OLESSÁK Dénes: A terület- és településfejlesztés

kézikönyve. Budapest: CEBA, 2001. ENYEDI György: A városnövekedés szakaszai. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1988. SZELÉNYI Iván (szerk.): Városszociológia. Budapest: KJK, 1973.

Ajánlott irodalom: BÁCSKAI Vera: Városok Magyarországon az iparosodás előtt. Budapest: Osiris, 2002. GYÁNI Gábor: Az urbanizáció társadalomtörténete. Budapest: KOMP-PRESS, 2012. NAGY Imre: Városökológia. Budapest: Dialóg Campus, 2008.

19

Tantárgy neve: Terepgyakorlat II.




Tárgyfelelős (név, beosztás): Gyukits György, egyetemi adjunktus


Óraszám/hét: 2 Számonkérés módja (a/gy/k/b): gyakorlat


Tantárgy feladata és célja: (3–4 mondatban összefoglalva) A terepgyakorlat órák részben kontaktórák, részben pedig egyéni munka formájában zajlanak. A tárgy célja - hogy megismertetve a hallgatókat a terepmunka módszertanával - a hallgatók képessé váljanak önálló munkák megtervezésére, kivitelezésére, az ott gyűjtött anyagok elemzésére.

Tantárgy tematikus leírása:

1. Az elvégzendő kutatási feladat ismertetése.

2. Interjúvázlat készítése.

3. Módszertani felkészítés. (interjútechnikai ismeretek)

4-6 Terepmunka

8-9. Terepmunka eredményeinek értékelése – szóbeli beszámoló formájában

10. Gyakorlati jegyek megszerzése.

Félévközi számonkérés módja: (prezentáció, zárhelyi dolgozat, beadvány stb.) Legalább három interjú, 8-10 oldalas beszámoló a terepmunkáról, interjúrészletekkel.

Értékelése: (félévközi teljesítmény aránya a beszámításnál, ponthatárok) 50-50%

Kötelező irodalom: - (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű)

Ajánlott irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) -

20

Tantárgy neve: A társadalomtudományok jogtudományi alapjai



Tantárgyelem:

Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Havasi Virág, egyetemi adjunktus




Tantárgy feladata és célja: (3–4 mondatban összefoglalva) A tárgy bemutatja, hogy a modern társadalomtudományok hogyan függnek össze a jogtudományokkal, miként alapozták meg történetileg az államtudományok és a jogtudományok a társadalomtudományokat. Kiemelt témaként foglalkozunk az állam és a társadalom kapcsolatával, valamint az emberi magatartás irányításával, ezen belül a magatartási szabályok, így a jogszabályok szerepével. Részletesen tárgyaljuk a jog alapvető kategóriáit és azok társadalomtudományi összefüggéseit.

Tantárgy tematikus leírása: 1. A jog fogalma és funkciói, ezek történeti változása, normák az emberi

magatartás szabályozásában 2, Jogforrások hierarchiája, Jogalkotás és jogértelmezés, Joghézag, mérlegelés,

méltányosság 3, Magyarország alkotmánya, Alapvető emberi jogok és érvényesítési

lehetőségeik 4, Jogági és intézményi tagozódás, Jogi személy, jogképesség, cselekvő

képesség 6, A jog keletkezése, érvényessége, hatálya, A jogszabály fogalma, szerkezete és

típusai, A jogi eljárások, jogi szereplők, Jogi képviselet, beadványok, jogorvoslatok

7, Kontinentális és angolszász jogrendszer 8, Film1 9, Romani kris 10, Az iszlám joga 11, Film2 12, Ázsiai és afrikai jogrendszereke 13, A jog szerepe a szociális problémák kezelésében (workshop)

Félévközi számonkérés módja: (prezentáció, zárhelyi dolgozat, beadvány stb.) A kötelező irodalom és az előadáson elhangzottak ismerete.

Értékelése: (félévközi teljesítmény aránya a beszámításnál, ponthatárok) A kötelező irodalom és az előadáson elhangzottak ismerete.

Kötelező irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) Szabó Miklós: Jogi alapfogalmak. Bíbor, Miskolc, 2003. BADÓ-LOSS: Betekintés a jogrendszerek világába. NYITOTT Könyv Kiadó, Budapest,

2003 Burrows, Mair: European Social Law, Wiley, 1996

Ajánlott irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) Szabó Miklós (szerk.): Bevezetés a jog-és államtudományokba. Bíbor, Miskolc,

2001. Pokol Béla: Jogi alaptan. Rejtjel, Budapest, 2000. European Journal of Social Law

21

Tantárgy neve: A társadalomtudományok közgazdaságtani alapjai



Tantárgyelem:

Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Havasi Virág, egyetemi adjunktus




Tantárgy feladata és célja: (3–4 mondatban összefoglalva) Az óra keretében igyekszünk a hallgatók gazdasági műveltségét megalapozni a legfontosabb gazdasági fogalmak, jelenségek, összefüggések megismerésével annak érdekében, hogy betekintést nyerjenek a társadalomtudományok közgazdaságtudományi alapjaiba.

Tantárgy tematikus leírása: 1. Közgazdasági iskolák 2. Filmvetítés I. 3. Fogyasztói magatartás 4. Termelés és üzleti szervezet 5. Piaci formák 6. Játékelmélet, jog- és közgazdaságtan, közjavak, externáliák 7. Makrogazdaság alapfogalmai, szereplői, számlarendszerek 8. Bankrendszer 9. Pénz 10. Gazdaságpolitika 11. Globalizáció 12. Gazdasági válságok 13. Filmvetítés II. 14. zh

Félévközi számonkérés módja: (prezentáció, zárhelyi dolgozat, beadvány stb.) Választott ország gazdasági szempontú elemzése a vizsgajegyért, az aláírásért zh-t kell írni!

Értékelése: (félévközi teljesítmény aránya a beszámításnál, ponthatárok) Választott ország gazdasági szempontú elemzése a vizsgajegyért, az aláírásért zh-t kell írni!

Kötelező irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) Samuelson-Nordhaus: Közgazdaságtan. KJK-Kerszöv, Bp., 2003. Bara Z, Szabó K: Összehasonlító gazdaságtan: Gazdasági rendszerek, országok, intézmények. Aula, 2007, Budapest Mazzucato, M: The Entepreneurial State. Public Affairs, 2015, New York

Ajánlott irodalom:

(legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) Hámori, B: Érzelemgazdaságtan.Kossuth, 1998, Budapest Szabó, K- hámori, B: Információgazdaság. Akadémiai Kiadó, 2006, Budapest Mérő, L: Mindenki másképp egyforma. Tercium, 1996, Budapest

Documents

SZOCIOLÓGIA ALAPSZAK TANTÁRGYI ADATLAPszociologiaszak.uni-miskolc.hu/kurzusok_orarend/Szocio... · 2017-02-06 · 5 7. A kapitalista társadalom és a protestáns etika összefüggései