1

Szövettípusok a növény és állatvilágban

Hogyan növekednek és fejlődnek a növények, állatok?

Milyen állandósult szövetek alkotják?

Többsejtűség

• Óriás gomba: Armillaria ostoyae, Oregon, 8.9 km2

• Óriás vízi növény, Földközi tenger, Posidonia oceanica, 8 km

• Mamutfenyő: Sequoiadendron giganteum, 83.8 m magas, kb. 2 millió kg

2

Többsejtűség • Sejtosztódás

• Sejt növekedés

• Sejt differenciálódás

• Sejtek migrációja

• Sejtek programozott sejthalála (apoptózis)

• Sejtek közötti kapcsolatok

Soksejtű szervezetek: növényvilág

ivarsejtek

embrió

zigóta

totipotens

Pluripotens/

multipotens

unipotens

egyed

3

Soksejtű szervezetek: állatvilág ivarsejtek zigóta embrió egyed

sejtek

differenciálódása

totipotens Pluripotens/

multipotens

unipotens

Sejtek differenciálódása • Kevésbé specializált sejt (embrionális sejtek) → specializált

sejt (felnőtt sejtek)

• Specializált sejtben a gének egy része nem működik: génexpresszió szabályozása

Pluri-multipotens merisztémák

őssejtek

4

Sejt differenciálódás: embrionális sejtek

Őssejtek

Embrionális őssejt

Szöveti őssejt

5

Csontvelő őssejtek differenciálódása

Orvosi és élettani Nobel díj, 2012

• érett sejteket vissza lehet programozni pluripotens sejtekké

6

Sejtek differenciálódása: növényvilág Az azonos szövetet több tulajdonság jellemez:

közös ősi eredet Protoderma, prokambium, alap-merisztéma

azonos irányú sejtdifferenciálódás

közös működés

Sejtek differenciálódása: állatvilág Az azonos szövetet több tulajdonság jellemez:

közös ősi eredet Ektoderma, mezoderma, endoderma

azonos irányú sejtdifferenciálódás

közös működés

7

Állandósult szövetek

Növényi

Bőrszövet

Alapszövet

Szállító szövet

Állati

Hám- és mirigyszövet

Kötő- és támasztószövet

Izomszövet

Idegszövet

I. Bőrszövet/Hámszövet

Növény • Védelmi szerep: a külvilág

negatív hatásaival (szélsőséges hőmérséklettel, csapadékkal, légmozgással, kártevőkkel, kórokozókkal stb.) szemben

• Kapcsolatot teremt a környezettel

• Szabályozza a gázcserét, párologtatást

• Tápanyagok felvétele és leadása

• Rizodermisz + Epidermisz • Másodlagos bőrszövet

Állat • Szervezet védelmét látják el,

külső vagy belső felszínen helyezkednek el.

• A hámszövetet alkotó sejtek szorosan egymás mellett fekszenek, szűk sejtközötti járatok jellemzik.

• Hámszövet alapja mindig a kötőszövet. A határfelszínt az alaphártya alkotja.

• Egyrétegű v. többrétegű hámszövet

8

Epidermisz

• Az epidermisz alkotói: – epidermiszsejtek

– gázcserenyílások

– epidermisz szőrök (védő és kiválasztó szőrök)

– nektármirigyek

– hidatódák

– kiválasztó sejtek, kiválasztó szemölcsök

Gázcserenyílások

Helyzete: környezeti alkalmazkodás

9

Szőrképletek

Papilla

Fedőszőr

Serteszőr

Csalánszőr

Kapaszkodó szőr

Repítőszőr

Mirigyszőr

Rizodermisz Gyökérszőrök Hosszuk 0,08 mm és 1,5 mm közötti.

Egy mm2 gyökérfelszínen 200-500 gyökérszőr található.

Egy rozsnövény gyökérzetén 14 milliárd gyökérszőr is kifejlődhet.

10

Másodlagos bőrszövet

Fellogén vagy parakambium

Paraszövet

Felloderma

Hámszövetek

Fedőhámok

Mirigyhámok

Érzék, pigment, csirahám, stb.

11

Fedőhámok

• egyrétegű v. többrétegű hámszövet

• laphám, köbhám, hengerhám

Fedőhámok a szervezetben • Egyrétegű hengerhám:

citoplazmatikus eredetű képződmények: – Mikrobolyhok: vékonybél

– Merevcsillók: mellékherecsövek, agykamrák

– Mozgócsillók: légzőutak

Többrétegű hám Vizeletkivezető utakat bélelő urothelium v. átmeneti hám.

Felszínen kialakult

ernyősejtek.

12

Fedőhámok a szervezetben

Nem szarusodó többrétegű laphám

Elszarusodó többrétegű laphám

Mirigyhám • Kiválasztó hámsejtek

• A külső elválasztású mirigyek: termékei a testfelületre (verejték, tej) vagy valamely belső szerv külvilággal kapcsolatos üregrendszerébe (nyál, hasnyál) jutnak.

• A belső elválasztású mirigyeknek nincs kivezetőcsövük. Váladékukat (a hormonokat) a testfolyadék szállítja a test különböző részeibe.

13

Specifikus hámsejtek... • Érzékhám: Pl. szaglóhám.

• Pigmenthám: szem, bőr (sejtekben pigmentanyagok)

• Endotélium, mezotélium: (vérerek falát borítják) sejtjeik a hámrétegből leválhatnak, átalakulnak fagocitáló sejtekké.

• Csírahám: magasabb rendű állatokban az ivarsejteket a mezodermális eredetű csírahám termeli. A herékben és a petefészekben fordul elő.

• Felszívóhám (bélbolyhok)

II. Alapszövet/Kötő és támasztó szövetek

Növény

Valódi alapszövetek

Mechanikai alapszövetek

Kiválsztó és váladéktartó alapszövetek

Állat

Tulajdonképpeni kötőszövet

Zsírszövet

Porcszövet

Csontszövet

14

Valódi alapszövetek

Asszimiláló

• Klorenchima: – Oszlopos klorenchima

– Szivacsos klorenchima

– Szeptumos klorenchima

Raktározó

• Keményítő

• Olajak

• Fehérjék

Átszellőztető alapszövet

Vízi növények szerveiben:

csillagparenchima

15

Mechanikai alapszövet

Kollenchima

• Cellulóz és pektin

• Hosszú megnyúlt: prozenchimatikus sejtek

Szklerenchima

• Lignin

• Elhalt sejtek

• Szklereida (kősejt)

Kiválasztó és váladéktartó alapszövet

• Extracelluláris: • Mirigyszőr

• Nektárium

• Illatmirigy

• Intercelluláris: • Illóolaj

• Tejcsövek

16

Kötő- és támasztószövetek • Jellemzők:

– Sejtközötti állomány nagy tömegű

– Ez a szövet alkotja a szervezet vázát.

– egyik szövetféleség a másikká alakulhat.

– Kitöltik a szervek közötti hézagokat

Kötőszövet építőkövei

• Sejtek: – 1. helyhez kötöttek, pl. kötőszöveti sejtek, zsírsejtek;

– 2. vándorsejtek, az immunitásban fontosak

• A kötőszöveti rostok:

– 1. enyvadó v. kollagén rostok

– 2. rugalmas v. elasztikus rostok (elasztin)

– 3. rács- v. retikuláris rostok

17

Tulajdonképpeni kötőszövetek

• lazarostos kötőszövet : legtöbb szervben megtalálható • zsírszövet: zsírraktározó szövet • ínszövet: kevés, sejtközötti állománya van, tömöttrostos kötőszövet az ín, kollagén

rostokat tartalmaz; ízületi szalagok,

18

Porcszövet

• Porcszövetet a sejközötti állomány szerint: – Hyalin vagy üvegporc (sejtközötti állománya egynemű) – csontok

ízesüléseinél

– Rugalmas porc (sejtközötti állományban rugalmas – elasztin - rostok vannak) – fülkagyló

– Rostos porc (tömött kollagén rostok) - csigolyák közötti porcokban.

Csontszövet

• Csontszövet csontsejtekből és sejtközötti állományból épül fel

• Természetes állapotban a csont 15-40% vizet tartalmaz, a többi része szilárd anyag (30-40% szerves anyag: osteokollagén és fehéjék, 60-70% szervetlen anyag: hidroxiapatit Ca10(PO4)6(OH)2) (85%), CaCO3, MgCO3, kova

• A csont felszínét csonthártya borítja

19

III. Szállító szövet

Fa

• Gyökérből a vizet és ásványi sókat

• Elsődleges fa

• Másodlagos fa

• Sejtes elemek: – Tracheida

– Trachea

– Faparenchima sejtek

– Farostok

Háncs

• Levéltől a növény összes szervébe a kész asszimilátumot

• Elsődleges háncs

• Másodlagos háncs

• Sejtes elemek: – Rostasejtek

– Rostacső

– Kísérősejtek

– Háncsparenchima

– Háncsrost

Szállítóedények

20

IV. Izomszövet • Intenzív és gyors összehúzódás jellemzi

• Izomszövet izomsejtekből és izomrostokból áll

Izomszövet

Sima

• elhegyesedő, orsó alakú sejtek

• Izomsejteket kötőszöveti rostok fűzik egymáshoz, így izomrétegeket alkotnak

• Izomsejteket vékony plazmahártya a sarcolemma borítja

• Izomsejt: sarcoplasma és miofibrillumok

• Bélcsatorna falában, légcsőben, vérerek falában találhatóak.

Harántcsíkolt

• izomrostok alkotják

• fehér és vörös izomrostok

• Fehér izomrost: több az izomfibrilla, kevesebb a sarcoplasma, a vörös izomrost esetében fordítva.

• Izomrostokat izomnyalábokká finomabb kötőszövet fogja össze nyalábokká, míg kötegekké nagyobb tömegű kötőszövet

21

sejtmag miofibrillák

20-100 μm

aktin fonalak

22

V. Idegszövet

• Szervezet legdifferenciáltabb szövete

• Alapeleme a neuron, amely sejtestből és annak nyúlványaiból áll

• Működésük alapján: érző, mozgató, asszociációs, szekréciós neuronok

• Tulajdonságuk az ingerlékenység és ingerület vezetés

• Neuron nyúlványai: dendritek, neurit (axon) amely a végfácskában végződik

Idegszövet

23

Ingerület átvitel

Köszönöm a figyelmet