Embed Size (px)
Citation preview
Tanulaacutes tudaacutes elmeacuteleti alapjai fogalmak
1 teacutema
TanulaacutesHeacutetkoumlznapi eacutertelemben iskolai tanulaacutes gyakorlaacutes keacuteszseacutegek tanulaacutesaTudomaacutenyos megkoumlzeliacuteteacutes a tanulaacutesi folyamat eacutes az azt befolyaacutesoloacute teacutenyezők tanulmaacutenyozaacutesaSokfeacutele tanulaacutes-definiacutecioacute peacuteldaacuteul a tanulaacutes egy rendszerben a koumlrnyezettel kialakult koumllcsoumlnhataacutes eredmeacutenyekeacutent előaacutelloacute tartoacutes eacutes adaptiacutev vaacuteltozaacutes
A tanulaacutes behaviorista felfogaacutesaWatson az inger-vaacutelasz kapcsolatok leacutetrejoumltte nem maacutes mint tanulaacutes a viselkedeacutes moacutedosulaacutesa a megfelelő ingerek hataacutesaacuteraPavlov klasszikus kondicionaacutelaacutes ndash a felteacutetlen ingerrel toumlbb alkalommal paacuterosiacutetott felteacuteteles inger keacutesőbb maacuter oumlnmagaacuteban is kivaacuteltja az eredetileg csak a felteacutetlen ingerre adott reakcioacutetSkinner operaacutensinstrumentaacutelis kondicionaacutelaacutes ndash a felteacutetlen inger melleacute uacutegy paacuterosul a felteacuteteles inger hogy ezen ingeregyuumlttest nem koumlveti a jutalom csak vmilyen cselekveacutes veacutegrehajtaacutesa koumlvetkezmeacutenyekeacutenta tanulaacutes a viselkedeacutesben toumlrteacutent vaacuteltozaacutes egy kuumllső ingerre adott vaacutelasz eredmeacutenyeproacuteba-szerencse tanulaacutes
Az alakleacutelektan felfogaacutesaWertheimer Koumlhler Koffka eacutes Lewin munkaacutessaacutegaacutenak koumlszoumlnhetően bontakozik ki a 20 szaacutezad tiacutezes eacuteveitől A behaviorizmus ellenteacutete Az alakleacutelektan mind eacuteszleleacutesben mind a tanulaacutesban mind maacutes magasabb pszichikus funkcioacutek elemzeacuteseacuteben az egeacuteszlegesseacuteget a komplex struktuacuteraacutet tekinti meghataacuterozoacutenakRacionalista neacutemet filozoacutefia tudomaacutenyfelfogaacutesaacutehoz teacuter vissza nagyobb szerepet szaacuten az elmeacuteletnekA tanulaacutest nem egyedi kapcsolatok leacutetrehozaacutesaacutenak tekinti hanem az egeacutesz elsajaacutetiacutetaacutesaacutenak a viszonyok aacutetlaacutetaacutesaacutenakTanulaacutesfelfogaacutesaacuteban jelentős szerepet jaacutetszik a belaacutetaacutesos tanulaacutes (majomkiacuteseacuterlet ndash a banaacuten eleacutereacuteseacutehez egymaacutesra rakja a majom a dobozokat)A probleacutemamegoldaacutes leacutenyege a probleacutemaszituaacutecioacute aacutetstruktuacuteraacutelaacutesa gondolatbanfunkcionaacutelis roumlgziacutetettseacuteg jellemzi
Belaacutetaacutes az ember keacutepes előzetes tanulaacutes neacutelkuumll is eljutni bizonyos oumlsszefuumlggeacutesek megeacuterteacuteseacutehez ha kontextus a probleacutema megoldaacutesaacutera utal
Funkcionaacutelis roumlgziacutetettseacuteg a kreativitaacutes ellenteacutete azaz az egyeacuten nem keacutepes bizonyos taacutergyak felhasznaacutelaacutesaacuteval valamilyen ceacutelt eleacuterni
A kognitiacutev pszicholoacutegia tanulaacutesfelfogaacutesakialakult az emberi eacutertelem műkoumldeacuteseacutenek informaacutecioacutefeldolgozaacuteskeacutent toumlrteacutenő eacutertelmezeacuteseA megismereacutes mint informaacutecioacutefeldolgozaacutesA tanulaacutesi folyamat informaacutecioacute felveacutetele szelektaacutelaacutesa koacutedolaacutesa taacuterolaacutesa a memoacuteriaacuteban felideacutezeacuteseA tanulaacutes soraacuten a memoacuteriaacuteban taacuterolt informaacutecioacute vaacuteltozik az uacutej informaacutecioacute beeacutepuumlleacutese ill a szimbolikus reprezentaacutecioacutekon veacutegzett műveletek reacuteveacuten
Konstruktivista pedagoacutegia1048708a tanulaacutes aktiacutev folyamat amely az előzetes ismeretekre tapasztalatokra eacutepuumll1048708naiv meggyőződeacutesek szerepe a tanulaacutesban a koraacutebban megszerzett ismeretek naiv elmeacuteletek formaacutejaacuteban leacuteteznek a tanuloacute emberek tudataacuteban1048708fogalmi fejlődeacutes eacutes fogalmi aacutetrendeződeacutesek1048708a tudaacutes mint szemeacutelyes ill taacutersas konstrukcioacute1048708A tanulaacutes a dolgok tapasztalatok eacutertelmezeacuteseacuteben toumlrteacutent vaacuteltozaacutes
Oumlnszabaacutelyozoacute tanulaacutestanulaacutesi szituaacutecioacuteban megvaloacutesuloacute oumlnszabaacutelyozaacutes amelyben a tanuloacute tudatosan vesz reacuteszta szabaacutelyozaacutes toumlbb teruumlleten valoacutesul meg viselkedeacutes a pszichikus rendszer koumlrnyezetceacutelok aacuteltal tervezett nyomon koumlvetett oumlneacuterteacutekeleacutes reacuteveacuten ellenőrzoumltt
Oktatoacuteprogram
A megtaniacutetaacutes strateacutegiaacuteja (mastery learning) Carroll (1963) elmeacuteleti modellje egyetlen vilaacutegos alapelvre a tanulaacutesi idő optimalizaacutelaacutesaacutera helyezi a hangsuacutelyt Ebből az alapelvből kiindulva a felteacutetelektől fuumlggően kuumlloumlnboumlző konkreacutet modelleket lehet kialakiacutetani Az alapelvet Benjamin Bloom (1968 1971) alkalmazta az osztaacutelykeretben toumlrteacutenő oktataacutesra ismeacutet olyan aacuteltalaacutenos elgondolaacutesokra eacutepiacutetve amelyek lehetőveacute teszik a sokfeacutele konkreacutet vaacuteltozat kidolgozaacutesaacutet Maacuter Carroll elmeacuteleti modelljeacuteben is koumlzponti szerepet kap az előzetes tudaacutes a gyakorlati strateacutegiaacutekba pedig beeacutepuumll az előzetes tudaacutes meacutereacutese Elsősorban keacutet fő teruumlleten bizonyult sikeresnek olyan helyeken gyoumlkeresedett meg ahol felteacutetlenuumll szuumlkseacuteg van a magas szintű elsajaacutetiacutetaacutesra illetve ahol valamilyen beavatkozaacutesra azeacutert volt szuumlkseacuteg mert a moacutedszer alkalmazaacutesa neacutelkuumll elfogadhatatlanul gyengeacutek voltak az eredmeacutenyek
A tanulaacutes Carroll-feacutele modelljeA modellben az aktiacutev tanulaacutesi idő a koumlzponti teacutenyező Felteacutetelezeacutese szerint a sikeres tanulaacutes a tanulaacutesra fordiacutetott idő eacutes a tanulaacuteshoz szuumlkseacuteges idő haacutenyadosaacuteval fejezhető ki
a tanulaacutesra fordiacutetott idősikeres tanulaacutes = ______________________
a tanulaacuteshoz szuumlkseacuteges idő
Ha a tanulaacutesra fordiacutetott idő eleacuteri a szuumlkseacuteges időt akkor a tanulaacutes sikeresnek eacutes gazdasaacutegosnak mondhatoacute Ebben az esetben az egyenlet haacutenyadosaacutenak eacuterteacuteke 1ha a tanulaacutesra fordiacutetott idő toumlbb mint a szuumlkseacuteges idő a tanulaacutes akkor is sikeresnek mondhatoacute de nem gazdasaacutegosha viszont a tanulaacutesra fordiacutetott idő nem eacuteri el a szuumlkseacuteges időt akkor a tanulaacutes sikertelen A haacutenyados eacuterteacuteke 1-neacutel kisebb szaacutem
Carroll modellje az iskolai taniacutetaacutes eacutes tanulaacutes koumlruumllmeacutenyeire keacuteszuumllt amelyek koumlzoumltt kuumlloumlnboumlző motivaacutecioacutejuacute eacutes keacutepesseacutegű tanuloacutek tanulnak egyuumltt tartalmilag igen kuumlloumlnboumlző tantaacutergyakat
Az iskolai tanulaacutes modellje Bloom szerintA tanulaacutes eredmeacutenyesseacutegeacutet a tanuloacutek keacutet jellegzetes belső tulajdonsaacutega hataacuterozza meg a tanulaacutesi feladatok megvaloacutesulaacutesaacutehoz szuumlkseacuteges előzetes tudaacutesuk (kognitiacutev tulajdonsaacuteg) eacutes előzetes motivaacutecioacutejuk (eacuterzelmi-akarati tulajdonsaacuteg) valamint egy kuumllső teacutenyező a taniacutetaacutes minőseacutege hataacuterozza megA tanulaacutes kimeneteacutet eredmeacutenyesseacutegeacutet 3 teacutenyezőben hataacuterozza meg a tanulaacutesi teljesiacutetmeacutenyben (melynek mindig sajaacutetos tartalma eacutes szintje van) a tanulaacutes gyorsasaacutegaacuteban (időteacutenyező) eacutes a tovaacutebbi tanulaacutes iraacutenti motivaacutecioacutebanRendszereacutenek koumlzeacuteppontjaacuteban a tanulaacutesi feladatok aacutellnak
2 teacutema
Pszichometria az egyeacuteni kuumlloumlnbseacutegek pszicholoacutegiaacutejametria = meacutereacutes teszteleacutesmeacutereacutes bevezeteacutese ndash a keacutepesseacutegek fejlettseacutegeacutenek meacuterhetőveacute teacutetelea keacutepesseacutegek szerkezeteacutenek feltaacuteraacutesa
Intelligencia haacutenyadosIQ = mentaacutelis eacuteletkor bioloacutegiai eacuteletkor 100ma maacuter koumlnnyen eacutertelmezhető skaacutelaaacuteltalaacutenos eacutertelmesseacuteget mutatja meg
G faktor (= generaacutel factor)Spearman neveacutehez fűződikegy aacuteltalaacutenos faktor mely adott esetben befolyaacutesolja az iskolai eredmeacutenyeketSpearman szerint a g-faktor hataacuterozza meg az intelligenciateszteken eleacutert teljesiacutetmeacutenyt
Fluid (folyeacutekony) intelligencia a gondolkodaacutes alapvető keacutepesseacutegeire eacutes folyamataira utal melyeket a műveletveacutegzeacutessel a tanulaacutessal az informaacutecioacutefeldolgozaacutessal hozunk kapcsolatba Idősebb korban csoumlkkenA szemeacutely genetikailag megalapozott intellektuaacutelis keacutepesseacutege (emleacutekezet feldolgozaacutesi sebesseacuteg)
Kristaacutelyos intelligencia a megismereacutes a tanulaacutes a tapasztalatszerzeacutes veacutegső termeacuteke egeacutesz eacuteleten aacutet noumlvekedhet Azokkal a szellemi folyamatokkal kapcsolatos amelyek nemcsak a folyeacutekony intelligencia műkoumldeacuteseacutet tuumlkroumlzik hanem a tapasztalat a tanulaacutes eacutes a művelődeacutes hataacutesait is
Konvergens gondolkodaacutes a lehetőseacutegek szeacuteles koumlreacutenek folyamatos szűkiacuteteacuteseacutevel koumlzeliacutet az egyetlen helyes eredmeacutenyhez mint a barkochba jaacuteteacutekban
Divergens gondolkodaacutes arra tesz keacutepesseacute hogy az asszociaacutecioacutek uacutetjaacuten uacutejabb eacutes uacutejabb lehetőseacutegekhez jussunk el
Carrol faktoranalitikus modelljelegfelső 3 szint aacuteltalaacutenos intelligencia aacutell
koumlzeacutepső 2 szint (8 faktor) folyeacutekony intelligencia kristaacutelyos int tanulaacutes eacutes memoacuteria aacuteltalaacutenos faktora vizuaacutelis eacuteszleleacutes auditiacutev eacuteszleleacutes visszakereseacutes keacutepesseacutege taacutegabb eacutertelemben vett kognitiacutev sebesseacuteg informaacutecioacutefeldolgozaacutes sebesseacutegelegalsoacute 1 szint az előző faktorok oumlsszetevői
Adaptaacutecioacute koumlrnyezethez valoacute alkalmazkodaacutes
Asszimilaacutecioacute adaptaacutecioacute egyik fajtaacuteja az a folyamat melynek soraacuten a koumlrnyezetből szaacutermazoacute informaacutecioacuteinkat beeacutepiacutetjuumlk maacuter megleacutevő tudaacutesunk rendszereacutebe seacutemaacuteinkba
Akkomodaacutecioacute aacutetrendeződeacutes amikor a megleacutevő seacutemaacutek maacuter nem alkalmasak az uacutej informaacutecioacutek befogadaacutesaacutera E folyamat soraacuten uacutej bonyolultabb informaacutecioacutek elhelyezeacuteseacutere alkalmas seacutemaacutek alakulnak ki Adaptaacutecioacute maacutesik fajtaacuteja
Klinikai moacutedszer Piaget a klinikai pszicholoacutegia gyakorlataacuteboacutel vette aacutet ahol a betegekkel valoacute beszeacutelgeteacutes eacutes reacuteszletes kikeacuterdezeacutes kereteacuteben teacuterkeacutepezik fel pszichikai sajaacutetossaacutegaikat
Piaget staacutedium elmeacuteleteAz elmeacutelet az emberi eacutertelem fejlődeacuteseacutet egymaacutestoacutel minőseacutegileg kuumlloumlnboumlző szakaszokon valoacute veacutegighaladaacuteskeacutent iacuterja le 4 szakaszboacutel aacutelleacuterzeacutekszervi-mozgaacutesos perioacutedus (0-2 eacutev) iskolai oktataacutesban nincs jelentőseacutegeművelet előtti staacutedium (2-7 eacutev) oacutevodaacuteskor eacutes első iskolaacutes eacutevek A műveleti gondolkodaacutes előfelteacuteteleinek kialakiacutetaacutesa a lassabban fejlődő gyerekek sajaacutetos igeacutenyeinek megfelelő felzaacuterkoacuteztatoacute fejleszteacutes az iskolakezdeacutes pedagoacutegiai programjainak fontos feladatakonkreacutet műveletek staacutediuma (7-11 eacutev) suacutelypont az alsoacute tagozat eacuteveibenformaacutelis műveletek szakasza (11-1415 eacutev) ekkorra alakul ki a teljes műveletrendszer
Piaget struktuacutera-elmeacuteleteA keacutepesseacutegfejleszteacutes lehetőseacutegeinek megiacuteteacuteleacutese szempontjaacuteboacutel van kiemelkedő jelentőseacutege A fejlődeacutes uacutegy megy veacutegbe hogy az elemi műveletek nagyobb egyseacutegekbe szerveződnek ezeket nevezik logikai-matematikai struktuacuteraacutenak A műveletek koumllcsoumlnoumlsen oumlsszefuumlggő nagyobb rendszerekbe szerveződnek miacuteg veacuteguumll a formaacutelis gondolkodaacutes kialakulaacutesaacuteval megjelenik a műveleteket egyseacuteges rendszerbe foglaloacute struktuacutera
Uacutej matematika taniacutetaacutesi moacutedszer melynek soraacuten az alapvető matematikai műveleteket a taacutergyakkal veacutegzett műveletek reacuteveacuten taniacutetjaacutek eacutes a matematikai struktuacuteraacutek szisztematikus feleacutepiacuteteacuteseacuten megkonstruaacutelaacutesaacuten van a hangsuacutely
Kognitiacutev forradalom a szaacutemiacutetoacutegeacutep-tudomaacuteny fejlődeacutese valamint a mesterseacuteges intelligencia kutataacutesaacutenak koumlvetkezteacuteben veacutegbemenő vaacuteltaacutessorozat
Kognitiacutev pszicholoacutegia 60-as eacutevektől dinamikus fejlődeacutese a mai napig tart sok szempontboacutel specializaacutelt kutataacutesi teruumlletteacute vaacutelt Szűkebb eacutertelemben egy joacutel meghataacuterozott kutataacutesi paradigmaacutet jelent azt a tudomaacutenyos megkoumlzeliacuteteacutest amely az emberi megismereacutest mint informaacutecioacutefeldolgozaacutest iacuterja le Taacutegabb eacutertelemben a megismereacutes pszicholoacutegiaacutejaacutet aacuteltalaacuteban jelenti mint tudomaacutenyteruumlletet eacutes mint a megismereacutessel kapcsolatos ismeretek rendszereacutet
Kezdő eacutes szakeacutertő tudaacutesaEz az elmeacutelet azoknak a kuumlloumlnbseacutegeknek a leiacuteraacutesaacuteboacutel alakult ki amelyek egy szakteruumllettel eacuteppen csak megismerkedő kezdő (novice) eacutes a felkeacuteszuumllt tapasztalt szakember (expert)
szakmai gondolkodaacutesa probleacutemamegoldaacutesa koumlzoumltt megfigyelhetőek E modell szerint egy szakteruumllet uacutejonca eacutes mestere koumlzoumltt a legnagyobb kuumlloumlnbseacuteg a seacutemaacutek mennyiseacutegeacuteben eacutes szervezettseacutegeacuteben van Miacuteg a kezdő alig neacutehaacuteny seacutemaacuteval rendelkezik eacutes iacutegy szaacutemaacutera minden egyes informaacutecioacute oumlnaacutelloacute egyseacutegkeacutent jelenik meg addig a szakember rendelkezik neacutehaacuteny ezer olyan seacutemaacuteval amely az adott teruumllet reacuteszinformaacutecioacuteit nagyobb egyseacutegekbe rendezi A szakeacutertő a konkreacutet helyzetekben keacutesz seacutemaacutekkal operaacutelva oldja meg a probleacutemaacutekat
Mentaacutelis modell A mentaacutelis modell gondolkodaacutesi folyamatunk egyfajta eacutertelmezeacutese arra vonatkozoacutean hogyan műkoumldnek a dolgok a vilaacutegban A mentaacutelis modell belső szimboacuteluma vagy reperezentaacutecioacuteja a kuumllső valoacutesaacutegnak s felteacutetelezhetően jelenteacutekeny szerepet jaacutetszik az eacuteszleleacutesben
Toumlbbszoumlroumls intelligencia Gardner vezette be a fogalmat heacutet intelligenciaacutet iacutert le nyelvi zenei logikai-matematikai teacuterbeli testi-kineszteacuteziaacutes szemeacutelyek koumlzoumltti eacutes szemeacutelyen beluumlli intelligencia
3 teacutema
Mentaacutelis reprezentaacutecioacute
Mentaacutelis reprezentaacutecioacute A kuumllvilaacuteg dolgainak belső lekeacutepzeacutese
A reprezentaacutecioacute szoacute jelenteacutese keacutepviselet legjobb peacuteldaacuteny lekeacutepezeacutes
A lekeacutepezeacutes formaacutei kuumllső belső( eredmeacuteny szerint) analoacuteg eacutes digitaacutelis (a lekeacutepezeacutes moacutedja
szerint)
Eacuteszleleacutes alapuacute tudaacutesreprezentaacutecioacute
Jelenteacutes alapuacute tudaacutesreprezentaacutecioacute
Analoacuteg lekeacutepezeacutesreprezentaacutecioacute a tudaacutes eacutes a valoacutesaacuteg reprezentaacutelt mozzanata koumlzoumltti szoros
megfeleleacutesre utal az eacuterzeacutekszerveinkkel felvett az eacuteszleleacutes soraacuten előzetesen feldolgozott
informaacutecioacutet szimbolikus aacutetkoacutedolaacutes neacutelkuumll taacuteroljuk
Digitaacutelis lekeacutepezeacutes Jelenteacutes alapuacute reprezentaacutecioacute Ide tartoznak a Fogalmak teacutenyek
definiacutecioacutek leiacuteraacutesok elmeacuteletek toumlrveacutenyek
Keacutepzet Emleacutekkeacutepek nem verbaacutelis informaacutecioacutek Jellemzői Analoacuteg reprezentaacutecioacutek eacuteszleleacutes
soraacuten joumlnnek leacutetre ((szem fuumll orr nyelv bőr) receptorai aacuteltal felvett informaacutecioacutekboacutel
Egyszerűek vagy komplexek (pl teacuterbeli keacutepzetek) Vizuaacutelis (keacutepi teacuterbeli diagrammikus)
akusztikus iacutezleleacutesi szaglaacutesi tapintaacutesi faacutejdalomeacuterzeti keacutepzetek A felideacutezeacutes moacutedja
uacutejraszervezeacutes
Propoziacutecioacute (kijelenteacutes teacuteny) Absztrakt mentaacutelis nyelven megfogalmazott kijelenteacutes amely
az elme fogalmi tartalmaacutet jeleniacuteti meg fuumlggetlenuumll az egyes eacuterzeacutekszervektől Keacutet fogalom
kapcsolata (Pl A vereacuteb madaacuter) Programozaacutesi nyelvek LISP PROLOG
Fogalmi haacuteloacute (propozicionaacutelis haacuteloacutezat) Az ismereteket nem kuumlluumln-kuumlloumln taacuteroljuk hanem
vmilyen rendszerben Vannak fogalmak eacutes vannak ismeretek ezek egymaacuteshoz kapcsoloacutednak
(van olyan mikor egy fogalomhoz toumlbb fogalom is kapcsoloacutedik)
fogalom kapcsoloacutedik egy ismerethez jeloumlleacutes
fogalom a fogalomhoz teacuteny
fogalom melyikhez csak maacutes fogalmak kapcs definiaacutelt fogalom
ha csak ismeretek kapcs egymaacuteshoz keacutepzetrendszer
A fogalom tartalma eacutes terjedelme A fogalom tartalma azon tulajdonsaacutegok melyek alapjaacuten
a dolgokat be tudjuk sorolni egy halmazba Terjedelme A halmaz elemei
Mnemotechnika az emleacutekezeacutes műkoumldeacuteseacutet mesterseacutegesen megkoumlnnyiacutető a mechanikus
emleacutekezeacutest segiacutető eljaacuteraacutesok fogaacutesok elnevezeacutese Elsősorban a memoriter elsajaacutetiacutetaacutesakor
alkalmazzaacutek
PQRST technika a szoumlvegfeldolgozaacutesban a hateacutekony olvasaacutes egyik formaacuteja A betűszoacute az
olvasaacutes ill szoumlvegből valoacute tanulaacutes oumlt faacutezisaacutenak angol neveacutere utal (preview ndash előzetes
aacutettekinteacutes question ndash keacuterdezeacutes read ndash olvasaacutes self recitation ndash felmondaacutes test ndash ellenőrzeacutes)
Seacutema Komplex fogalmi rendszer A fogalmak strukturaacutelt csoportja aacuteltalaacutenos tudaacutes
Forgatoacutekoumlnyv Komplex fogalmi rendszer Egy cselekveacutessort tartalmazoacute seacutema(Pl ebeacuted egy
eacutetteremben)
Sziacuten Komplex fogalmi rendszer Egy aacuteltalaacutenosiacutetott esemeacutenycsoport (Pl vaacuterakozaacutes)
Teacutevkeacutepzet Azok a gyermeki ismeretek amik nem felelnek meg a mai tudomaacutenyos
vizsgaacutelatoknak Jellemzői Szeacuteles koumlrben elterjedtek Ellenaacutellnak a hagyomaacutenyos oktataacutesi
moacutedszereknek Sokfeacutele forraacutesboacutel szaacutermazhatnak (tapasztalat heacutetkoumlznapi nyelv szociaacutelis
koumlrnyezet oktataacutes) Gaacutetolhatjaacutek az uacutej ismeretek megeacuterteacuteseacutet
Naiv elmeacuteletnaiv meggyőződeacutes olyan informaacutecioacutefeldolgozoacute keacutepesseacuteg amely lehetőveacute teszi
a koumlruumlloumlttuumlnk levő vilaacuteg felfogaacutesaacutet illetve ez a tovaacutebbi fejlődeacutes alapja
Kognitiacutev konfliktus Kuumlloumlnboumlző meggyőződeacutesek hiedelmek eacuterteacutekek
oumlsszeegyeztethetetlenseacutege
Fogalmi vaacuteltaacutes Az a folyamat mely soraacuten a sajaacutet fogalmi rendszeruumlnket hozzaacutealakiacutetjuk az
uacutejhoz
1 A nagy tudomaacutenyos forradalmak taacutersadalmi szocioloacutegiai jelenseacutegekkeacutent iacuterhatoacutek le A
tudoacutes koumlzoumlsseacuteg fogad el uacutej paradigmaacutet gondolkodaacutesmoacutedot s ebben nem a logikai
megfontolaacutesok jaacutetsszaacutek a fő szerepet hanem a tudoacutes taacutersadalom belső viszonyai
2 Az alternatiacutev tudaacuteselemek eacutes rendszerek kialakulaacutesaacutet s annak megtanulaacutesaacutet hogy ezek
milyen helyzetekben hasznaacutelandoacutek vagyis hogyan osztjaacutek fel maguk koumlzoumltt a vilaacutegot
A megeacuterteacutest segiacutető taniacutetaacutes
Fogalomtanulaacutes moacutedja Taniacutetaacutesi moacutedszer
Tapasztalati uacuteton Peacuteldaacutek eacutes ellenpeacuteldaacutek adaacutesa aacuteltalaacutenosiacutetaacutes
Definiacutecioacuteval deduktiacutev uacuteton Direkt bemutataacutes(hierarchiaacuteba kapcsolaacutes graacutef diagram
taacuteblaacutezat gondolatteacuterkeacutep)
A megeacuterteacutes elősegiacuteteacutese
Fogalomalkotaacutes elősegiacuteteacutese
Tapasztalaacutes megfelelő keacutepzetek kialakiacutetaacutesa
Definiacutecioacutek szabaacutelyok alkalmazaacutesa
Gondolkodaacutesi műveletek fejleszteacutese (tulajdonsaacutegok azonosiacutetaacutesa megkuumlloumlnboumlzteteacutese
aacuteltalaacutenosiacutetaacutes konkretizaacutelaacutes oumlsszefuumlggeacutesek felismereacutese)
Szoumlvegfeldolgozaacutesi technikaacutek
ismeretlen szavak meghataacuterozaacutesa
parafrazeaacutelaacutes (sajaacutet szavakkal elmondaacutes)
kulcsfogalmak megkereseacutese
fogalmak koumlzoumltti kapcsolatok megkereseacutese (fogalmakhoz asszociaacutelhatoacute fogalmak alaacute-
foumlleacuterendeltseacutegi viszonyok melleacuterendeltseacutegi viszonyok ellenteacutetes fogalmak ok-
okozati viszonyok
aacutebraacutek eacutertelmezeacutese
oumlsszefoglaloacute vaacutezlat aacutebra keacutesziacuteteacutese
keacuterdeacutesek megfogalmazaacutesa keacuterdeacutesek megvaacutelaszolaacutesa
komplex feldolgozaacutes PQRST moacutedszer a szoumlvegeacuterteacutes elősegiacutető technika P (preview)
Q (question) R (read) S (self-recitation) T (test)
beszeacutelgeteacutes a taacutersakkal a tanultakroacutel
4 teacutema
deklaratiacutev procedulaacuteris tudaacutes A tanulaacutes deklaratiacutevboacutel proceduraacutelissaacute vaacutelik Ennek 3
szakasza van1)deklaratiacutev szakasz2) proceduraacutelis szakasz amikor a deklaratiacutev ismeretek
gyakorlaacutessal proceduraacutelissaacute vaacutelnak gyorsabbak eacutes automatikusabbak lesznek erőfesziacuteteacutes
neacutelkuumll3)beaacutelliacutetaacutesi szakasz Az a baj hogy oktataacutes deklaratiacutev ismeretet ad aacutet amit meacuteg nem
lehet hateacutekonyan alkalmazni Egyeacuteni oktataacutes hateacutekonyabb
Szokaacutes Olyan teveacutekenyseacutegek melyeket rutinszerűen tudunk műkoumldtetni A dichtoacutem felosztaacutes
szerint koumltoumltt eacuterteacutek
Jaacutertassaacuteg A jaacutertassaacuteg szintjeacuten veacutegzett teveacutekenyseacuteg bizonyos elemei automatizaacuteloacutednak maacutes
elemek viszont tudatosak
Keacuteszseacuteg Az automatizaacutelt eacutes a tudatos leacutepeacutesek rendje a begyakorlaacutes soraacuten aacutellandoacutesul majd -
tovaacutebbi gyakorlaacutes utaacuten teljesen automatikussaacute azaz keacuteszseacuteggeacute vaacutelik (PI az iacuteraacuteskeacuteszseacuteg)
Szakeacutertelem Megkuumlloumlnboumlztetuumlnk aacuteltalaacutenos műveltseacuteg generalista szakeacutertelmet (a rendszer
egeacuteszeacutenek ismerete) valamint specialista szakeacutertelmet (a reacuteszrendszer szakeacutertője)
Műveltseacuteg az adott kultuacuteraacuteban relevaacutens felhasznaacutelhatoacute keacuteszseacutegek keacutepesseacutegek ismeretek oumlsszesseacutege taacutersadalmilag eacuterteacutekes tudaacutes amely koumlzepes meacuterteacutekben tartalomfuumlggő bizonyos hataacuterok koumlzoumltt transzferaacutelhatoacute
Kompetencia A szemeacutelyiseacuteg komponensei komponensrendszerei meghataacuterozott funkcioacutet
szolgaacuteloacute keacutepesseacutegek motiacutevumok melyek egzisztenciaacutelis funkcioacuteval rendelkeznek Fajtaacutei
kognitiacutev szemeacutelyes szociaacutelis speciaacutelis kompetencia
Kognitiacutev kompetencia Az informaacutecioacutefeldolgozaacutest szolgaacuteloacute pszichikus komponensrendszer
Motiacutevumai (viszonyiacutetaacutesi alap mely doumlnteacutesekre keacutesztet)- megismereacutesi- felfedezeacutesi vaacutegy- alkotaacutesvaacutegy- sikervaacutegy- eacuterdeklődeacutes - ambiacutecioacute- koumltelesseacutegtudat- kudarcfeacutelelem
Keacutepesseacutegek (kivitelezeacutes megvaloacutesiacutetaacutesa)- tudaacutesszerzeacutes- gondolkodaacutes- tanulaacutes- megfigyeleacutes- eacutertelmezeacutes- igazolaacutes- beszeacuted
Erre a kompetenciaacutera eacutepuumll az oumlsszes toumlbbi kompetencia melyek nem műkoumldhetnek informaacutecioacutefeldolgozaacutes neacutelkuumll
Logisztikus fejlődeacutesi goumlrbe eacutes reacuteszei Az induktiacutev gondolkodaacutes matematikai modellje nem
lineaacuteris Logisztikus fejlődeacutesi goumlrbeacutevel lehet leiacuterni a fejlődeacutest Optimaacutelis időszak kimutataacutesa
amikor a gyerek legjobban tud vmit (Reacuteszei Inflaacutecioacutes pont meredekseacuteg maximum szenzitiacutev
szakasz)
Eacutereacutes
Rendszerkeacutepződeacutes A kognitiacutev keacuteszseacutegek tanulaacutesaacutenak első szakasza az elemek műveletek
elsajaacutetiacutetaacutesa azaz a rendszerkeacutepződeacutes Az iacuteraacuteskeacuteszseacuteg eseteacuteben a rendszerkeacutepződeacutes azt jelenti
hogy elsajaacutetiacutetjuk valamennyi betű iacuteraacutesaacutet eacutes kapcsolaacutesi moacutedjaacutet Az első osztaacutely veacutegeacuteig kialakul
a rajzoloacute iacuteraacuteskeacuteszseacuteg eacutes viszonylag sok hibaacuteval percenkeacutent aacutetlagosan 4-6 betűt produkaacutelva
műkoumldik
Optimalizaacuteloacutedaacutes A kognitiacutev keacuteszseacutegek elsajaacutetiacutetaacutesaacutenak maacutesodik szakasza az optimalizaacuteloacutedaacutes
A fejlődeacutes nem fejeződik be a rendszerkeacutepződeacutessel ugyanis sok eacutevig tartoacute optimalizaacuteloacutedaacutes
megy veacutegbe Ha az iacuteraacuteskeacuteszseacuteg kialakulaacutesaacutet tanulmaacutenyozzuk akkor ez a szakasz a hibaacutetlan
műkoumldeacutest eacutes percenkeacutent aacutetlagosan 60-80 betű leiacuteraacutesaacutet teszi lehetőveacute
Hierarchizaacuteloacutedaacutes A kognitiacutev keacuteszseacutegek tanulaacutesaacutenak harmadik szintje a hierachizaacuteloacutedaacutes Az
optimalizaacuteloacutedaacutessal a fejlődeacutes meacuteg nem fejeződik be Lehetseacuteges a hierarchizaacuteloacutedaacutes is Ennek a
keacuteszseacutegekre vonatkoztatva neacutegy egymaacutesra eacutepuumllő szintje eacuterdemel figyelmet a perceptuaacutelis eacutes a
nyelvi tapasztalati szint (a csinaacutelni tudaacutes szintje) valamint a verbaacutelis eacutes a formalizaacutelt
eacutertelmező szint A fenti eacutertelemben vett iacuteraacuteskeacuteszseacuteg perceptuaacutelis szinten műkoumldik ugyanis
szabaacutelyozaacutesaacutet eacuteszleleti szinten a folyamatroacutel szaacutermazoacute vizuaacutelis informaacutecioacutekkal
visszacsatolaacutessal valoacutesiacutetjuk meg
Kriteacuteriumorinetaacutelt keacuteszseacuteg eacutes keacutepesseacuteg fejleszteacutes A kritikus keacuteszseacutegek eacutes keacutepesseacutegek
optimaacutelis elsajaacutetiacutetaacutesaacutenak műkoumldeacuteseacutenek hasznaacutelhatoacutesaacutegaacutenak ismerete elengedhetetlen
felteacutetele a sikeres fejleszteacutesnek A kriteacuteriumorientaacutelt pedagoacutegia a hagyomaacutenyossal szemben
nem csak normaacutekat aacutelliacutet fel hanem azt is meghataacuterozza hogy milyen szinten kell elsajaacutetiacutetani
a kritikus motiacutevumokat keacuteszseacutegeket keacutepesseacutegeket eacutes a kritikus ismereteket minden
bdquoeacutertelmesrdquo tanuloacutenak
Tudaacutestranszfer Toumlbbfeacutele eacutertelmezeacutese van koumlzoumls benne h egy feladattal kapcsolatban
megtanultak befolyaacutesoljaacutek a keacutesőbbi feladatok megoldaacutesaacutet Transzfer leacutep fel ha az uacutej feladata
elemeiben egyezik az eredeti tanulaacutesi szituaacutecioacuteban leacutevővel vagy ha az egyik feladatban
megtanult alapelveket alkalmazzaacutek a maacutesikban
Tiacutepusai
-pozitiacutev-negatiacutev-taacutevoli-koumlzeli-alacsony-magasA tudaacutes transzferaacutelaacutesaacutet taniacutetani kell gondolkodaacutesi keacutepesseacutegek fejleszteacutese
Pozitiacutev-negatiacutev transzfer Azt vizsgaacuteljuk h az amit tudunk milyen hataacutessal van az uacutej tudaacuteselemek elsajaacutetiacutetaacutesaacuteraPozitiacutev neacutemet utaacuten koumlnnyebb angolt tanulniNegatiacutev autoacutevezeteacutes naacutelunk eacutes Angliaacuteban
Taacutevoli-koumlzeli transzfer (transzefertaacutevolsaacuteg)Keacutet feladat tartalma milyen taacutevol van egymaacutestoacutelKoumlzeli amikor a feladatok tartalma hasonloacute plhitelfelveacutetel
Taacutevoli reacutegenakik tudtak latinul jobbak voltak termtudomaacutenyokban mivel elsajaacutetiacutetottak egyfajta gondolkodaacutesmoacutedot
Alacsony utas transzfer Bizonyos joacutel begyakorolt automatikus teveacutekenyseacuteget maacutes
helyzetben hasznaacuteljuk Pl Opelen tanultunk meg vezetni de tudunk maacutes autoacutet is vezetni
Magas utas transzfer Az eacutertelem csinaacutelaacutesa struktuacuteraacutekat gondolkodaacutesi strateacutegiaacutekat
sajaacutetiacutetunk el Fuumlggetleniacutetjuumlk mit hol tanultunk A megoldaacutes rendszereacutet aacuteltalaacutenosiacutetani tudjuk
Komplex probleacutemamegoldaacutes A komplex probleacutemamegoldaacutes vizsgaacutelataacutenak tapasztalatai
- Kontextus fuumlggőseacuteg-gt keveacutesbeacute tudjaacutek a tanuloacutek eacuteletszerű koumlrnyezetben
alkalmazni az iskolai koumlrnyezetben tanultakat
- Probleacutemaacutet jelent a valoacutedi probleacutema a megoldandoacute keacuterdeacutes azonosiacutetaacutesa a
szuumlkseacuteges eacutes eleacutegseacuteges informaacutecioacutek oumlsszegyűjteacutese
- Mineacutel toumlbb informaacutecioacutet kell oumlsszegyűjteniuumlk eacutes azok mineacutel toumlbb megjeleneacutesi
formaacuteban eacutes helyen talaacutelhatoacuteak annaacutel kisebb a helyes megoldaacutes valoacutesziacutenűseacutege
Rosszul definiaacutelt probleacutema A rosszul definiaacutelt probleacutema megoldaacutesakor ndash hasonloacutean a mindennapi eacutelet probleacutemaacuteihoz ndash a probleacutemamegoldoacutenak azonosiacutetania kell magaacutet a probleacutemaacutet elemeznie az adott aacutellapot eacutes az eleacuterendő ceacutel koumlzoumltti elteacutereacutest a kuumlloumlnbseacuteg csoumlkkenteacutese megszuumlnteteacutese eacuterdekeacuteben strateacutegiaacutekat kell kidolgoznia vagyis el kell jutnia a strateacutegiai gondolkodaacutesig PLhogyan lehet peacutenzt spoacuterolni vaacutelsaacuteg idejeacuten Ezt szűkiacuteteni kell az eacutelet kuumlloumlnboumlző teruumlleteire
Probleacutema alapuacute tanulaacutes (problem based learning PBL) Ceacutelja hogy a tanuloacutek ne csak
adott konkreacutet helyzetben tudjaacutek tudaacutesukat előhiacutevni fejlődjoumln oumlnszabaacutelyozoacute tanulaacutesuk
probleacutemamegoldoacute kommunikaacutecioacutes egyuumlttműkoumldő keacutepesseacuteguumlk amelyek elősegiacutetik a tanultak
keacutesőbbi transzferaacutelaacutesaacutet (Molnaacuter 2005) A moacutedszer leacutenyege rosszul definaacutelt probleacutemaacutek
hasznaacutelata
Szemantikailag gazdag probleacutema
5 Teacutema
1 Oumlroumlklődeacutes-koumlrnyezet vita Az oumlroumlkleacutes itt az egyeacuten veleszuumlletett bioloacutegiai keacutepesseacutegeit
lehetőseacutegeit jelenti a koumlrnyezet a taacutersas koumlrnyezet elsősorban a csalaacuted eacutes a koumlzoumlsseacuteg egyeacutenre
gyakorolt hataacutesait foglalja oumlssze
1 Bioloacutegiai eacutereacutesi megkoumlzeliacuteteacutes
A fejlődeacutest jellemző vaacuteltozaacutesok alapvető sorozata endogeacuten jellegű vagyis a vaacuteltozaacutesok az
eacutelőleacutenyen beluumllről bioloacutegiai oumlroumlkseacutegeacutenek koumlvetkezmeacutenyekeacutent erednek A fejlődeacutes fő oka az
eacutereacutes a vaacuteltozaacutesok genetikailag meghataacuterozott mintaacutezata amely a fogamzaacutes eacuteretlen
kezdőpontjaacutetoacutel a felnőttkorig veacutegigkiacuteseacuteri az egyeacuten noumlvekedeacuteseacutet A koumlrnyezet szerepe a
fejlődeacutes alapfolyamatainak alakiacutetaacutesaacuteban maacutesodlagos a koumlrnyezet hataacuterozza meg a viselkedeacutes
sok mozzanataacutenak megjeleneacuteseacutet erősseacutegeacutet eacutes korrelaacutecioacutejaacutet de nem maga okozza a viselkedeacutes
fejlődeacuteseacutenek előrehaladaacutesaacutet
2 Koumlrnyezeti tanulaacutesi megkoumlzeliacuteteacutes
Bioloacutegiai teacutenyezők alapozzaacutek meg a fejlődeacutest de a fejlődeacutesi vaacuteltozaacutesok fő okai tuacutelnyomoacutean
exogeacutenek azaz a koumlrnyezetből elsősorban azoktoacutel a felnőttektől erednek akik jutalmazzaacutek eacutes
buumlntetik a gyermek erőfesziacuteteacuteseit
3 Univerzaacutelis-konstruktivista megkoumlzeliacuteteacutes
Az oumlroumlkleacutes eacutes a koumlrnyezet egyenlő eacutes koumllcsoumlnoumls szerepet jaacutetszoacute forraacutesai a fejlődeacutesnek ezeacutert
eacutertelmetlen az egyik teacutenyezőnek a maacutesiknaacutel nagyobb fontossaacutegot tulajdoniacutetani E neacutezőpont
vezető hiacuteve a svaacutejci fejlődeacutespszicholoacutegus Jean Piaget
2 Korai szelekcioacute
3 Kompenzaacutecioacute felfeleacute nivellaacutelaacutes felzaacuterkoacuteztataacutes korrepetaacutelaacutes (mastery learning)
4 Differenciaacutelaacutes A differenciaacutelt oktataacutes A kuumlloumlnleges baacutenaacutesmoacutedot igeacutenylő (a haacutetraacutenyokkal
eacutes előnyoumlkkel rendelkező) tanuloacutek iskolai oktataacutesa az egyeacuteni sajaacutetossaacutegokat figyelembe vevő
azokhoz alkalmazkodoacute oktataacutes
A tanoacuterai differenciaacuteloacutedaacutes lehetőseacutegei
- oumlnkeacutent vaacutellalt vagy a tanaacutertoacutel kapott egyeacuteni munka (pl kiselőadaacutes oumlnaacutelloacute megfigyeleacutes kiacuteseacuterlet bemutataacutesa)- reacuteteg- csoport- paacuteros eacutes individualizaacutelt munka- tanuloacutei jellemzőkhoumlz igazodoacute strateacutegia moacutedszer motivaacutelaacutes feladatok- differenciaacutelt eacuterteacutekeleacutes
5 Kompenzaacuteloacute beiskolaacutezaacutesi modell szelektaacutelaacutes eacutes kompenzaacutelaacutes egyuumlttesen Iskolakezdeacutes
fejlettseacutegtől fuumlggően 6-8 eacuteves korban homogeacutenebb iskolakezdő csoportok kompenzaacuteloacute
foglalkozaacutesok az oacutevodaacuteban maradtaknak
6 Kognitiacutev stiacutelus a szemeacutelyiseacuteg aacuteltalaacutenos jellemzőinek a gondolkodaacutesmoacutedban megismereacutesi
szellemi mentaacutelis teveacutekenyseacutegekben valoacute megnyilvaacutenulaacutesa (pl rigiditaacutes vagy nyitottsaacuteg)
Fogalmi probleacutemaacutek Kognitiacutev stiacutelus vagy kognitiacutev strateacutegia
A stiacutelus egyeacuteni preferenciaacutera utal az esemeacutenyek megragadaacutesa a megleacutevő tudaacutes segiacutetseacutegeacutevel
(a pedagoacutegiai pszicholoacutegiaacuteban eacutes a tanulaacutesleacutelektanban elterjedt)
A strateacutegia nagyobb szemeacutelyes aktivitaacutest felteacutetelez egyeacuteni megnyilvaacutenulaacutes jellemző
informaacutecioacutefeldolgozaacutesi moacuted eacuterzelmi indulati jellemzőkkel
A hasznaacutelatban a kognitiacutev stiacutelus terjedt el termeacuteszete szerint meacutegis inkaacutebb strateacutegia
Messick (1984) Hiacutedfunkcioacute a kognitiacutev stiacutelus mint strateacutegia hiacutedkeacutent funkcionaacutel a kogniacutecioacute
(=megismerő ember) eacutes a szemeacutelyiseacuteg (=huacutes-veacuter ember) koumlzoumltt Keacutetfeacutele tanulaacutesi stiacutelus -
verbalizaacuteloacute - imaginaacuteloacute
Entwistle A stiacutelus az informaacutecioacutefeldolgozaacutes szokaacutesos moacutedja ezeacutert tanulaacutesi stiacutelus eacutes nem
strateacutegia A tanulaacutesi stiacutelus az informaacutecioacute kezeleacuteseacutere vonatkozik lehet - passziacutev befogadoacute -
aktiacutev felfedező
7 Tanulaacutesi stiacutelus az egyeacuten aacuteltal leginkaacutebb előnyben reacuteszesiacutetett (preferaacutelt) kuumllső eacutes belső tanulaacutesi felteacutetelek moacutedokEacuterzeacutekleti modalitaacutes szempontjaacuteboacutel auditiacutev vizuaacutelis mozgaacutesos
Taacutersas koumlrnyezet szempontjaacuteboacutel egyeduumll taacutersakkalReakcioacutemoacuted szempontjaacuteboacutel impulziacutev reflektiacutevMechanikus stiacutelusEacuterzelmi felteacutetelek szempontjaacuteboacutel motivaacutecioacute kitartaacutes
8 Tanulaacutesi strateacutegiaacutek A tanulaacutesi strateacutegiaacutek a kuumlloumlnboumlző tanulaacutesi technikaacutek egyuumlttes
alkalmazaacutesaacutet kombinaacutelaacutesaacutet a megfelelő leacutepeacutesek sorbaaacutelliacutetaacutesaacutet igeacutenylik Segiacutetik a szoumlvegek
feldolgozaacutesaacutet az anyag egeacuteszeacutenek az integraacutelaacutesaacutet a tanulnivaloacute strukturaacutelaacutesaacutet szervezeacuteseacutet A
tanulaacutesi strateacutegia fogalmaacuteban kiemelődik a ceacutelraacuteiraacutenyulaacutes a tervezeacutes az informaacutecioacutegyűjteacutes eacutes
feldolgozaacutes szakaszokra bontaacutesa eacutes az oumlnellenőrzeacuteseacutet a tanulaacutesi feladat megoldaacutesa soraacuten Uacutegy
tekintjuumlk a tanulaacutesi strateacutegiaacutet mint a tanulaacutesra vonatkozoacute tervek elhataacuterozaacutesok rendszereacutet
amelyek meghataacuterozott ceacutelra iraacutenyulnak bizonyos tartoacutessaacuteg eacutes elrendezeacutes jellemzi őket A
tanulaacutesi strateacutegiaacutet a tanuloacutenak kell veacutegrehajtani
Kozeacuteki eacutes Entvistle felosztaacutesa a leginkaacutebb hasznaacutelhatoacute akik a tanulaacutesi strateacutegiaacutek haacuterom
altiacutepusaacutet kuumlloumlnboumlztetik meg
- meacutelyrehatoloacute a dolgok megeacuterteacuteseacutere toumlrekszik aacuteltalaacuteban tudnak lelkesedni a tanulaacutes iraacutent
- reprodukaacuteloacute reacuteszletek megjegyzeacuteseacutere eacutepiacutet tanaacuteri iraacutenyiacutetaacutes fontos
- szervezett az eredmeacutenyekre koncentraacutelva teljesiacutetik a koumlvetelmeacutenyeket lelkiismeretesek
sikerorientaacuteltak
6 Teacutema
1 Implicit tanulaacutes a tervezeacutesi veacutegrehajtaacutesi strateacutegiaacutek nem jaacutetszanak szerepet (pl motoros
keacuteszseacutegek anyanyelv tanulaacutesa)
2 Explicit tanulaacutes aktiacutev figyelem hipoteacutezisek megfogalmazaacutesa szabaacutelyok tanulaacutesa (pl
idegen nyelv tanulaacutesa)
3 Tudat alatti eacuteszleleacutes objektiacutev-szubjektiacutev ingerkuumlszoumlb (moziban felvillanoacute keacutep ami Cola
vaacutesaacuterlaacutesaacutera oumlsztoumlnoumlz) az objektiacutev kuumlszoumlboumlt meghaladja de a szubjektiacutevet nem
- szemantikai előfesziacutető hataacutes akkor is műkoumldik ha a megelőző inger eacuteszleleacutese nem tudatos
- Stroop hataacutes ellentmondaacutesos sziacutenek akkor is műkoumldoumltt ha a szoacutet nem tudtaacutek elolvasni
tudatosan
- perceptuaacutelis elhaacuteriacutetaacutes szaacutemunkra nem kedvező dolgok eacuteszleleacutese elől bdquokikapcsoljukrdquo az
agyunkat
4 Tudatelmeacutelet-elmeacutelet gyermeki neacutezetek kutataacutesa hogyan fejlődik a sajaacutet eacutes a maacutesik
mentaacutelis aacutellapotaacutera vonatkozoacute tudaacutes A gyermeki tudatelmeacutelet kialakulaacutesaacutenak kezdete 15-24
hoacutenapos kor A tudatelmeacutelet a mentaacutelis vilaacuteg a mentaacutelis aacutellapotok megeacuterteacuteseacutenek termeacuteszeteacutere
ill fejlődeacuteseacutere vonatkozik beleeacutertve peacuteldaacuteul a veacutelekedeacuteseket vaacutegyakat eacuterzelmeket
gondolatokat percepcioacutekat eacutes intencioacutekat
5 Metakogniacutecioacute sokfeacutele eacutertelmezeacutes
- a tudaacutesra vonatkozoacute tudaacutes
- a kogniacutecioacuteroacutel (megismereacutesről) valoacute kogniacutecioacute
- kuumlloumlnboumlző kontextusokban eacutertelmezhető (pl metanyelvi tudatossaacuteg metamemoacuteria
metafigyelem metamegeacuterteacutes)
6 Deklaratiacutev metakognitiacutev tudaacutes a kogniacutecioacutera vonatkozoacute deklaratiacutev tudaacutes (sajaacutet
keacutepesseacutegek)
7 Proceduraacutelis metakognitiacutev tudaacutes a gondolkodaacutes kontrollja szabaacutelyozaacutesa
8 Az oumlnszabaacutelyozoacute tanulaacutes elemei folyamata olyan komplex gondolkodaacutesi eacuterzelmi
akarati eacutes cselekveacutesi oumlnfejlesztő keacutepesseacuteg amely szisztematikusan a sajaacutet ceacutel eleacutereacuteseacutere
iraacutenyiacutetja a tanulaacutesi keacutepesseacutegeket A megismereacutes (kogniacutecioacute) eacutes az aktuaacutelis viselkedeacutes
szabaacutelyozaacutesaacutera iraacutenyul A kitűzoumltt ceacutelnak megfelelően aacutellandoacute figyelemmel (monitorozaacutessal
eacutes kontrollal) kiacuteseacuteri a kuumllső eacutes belső koumlruumllmeacutenyek vaacuteltozaacutesaacutet mikoumlzben ennek fuumlggveacutenyeacuteben a
teveacutekenyseacuteget is moacutedosiacutethatja
Elemei
- Tervezeacutes ceacutelkitűzeacutes ceacutelok megfogalmazaacutesa megvaloacutesiacutetaacutes moacutedja
- Megszervezeacutes
bull Rugalmas strateacutegia dinamikus tervezeacutes alkalmazkodaacutes
bull Merev strateacutegia reflexioacute alternatiacutev utak kereseacutese hiaacutenyzik ugyanazokat a tanulaacutesi
strateacutegiaacutekat hasznaacuteljaacutek a kuumlloumlnboumlző helyzetekben
bull Passziacutev strateacutegia a szituaacutecioacute elfogadaacutesa akkor is ha nem felel meg elvaacuteraacutesainak
bullSzeacutetszoacutert strateacutegia a pillanatnyi helyzet hataacutesa alatt vannak kuumlzdenek a feladat
befejezeacuteseacutevel aacutellandoacute stressz
- Veacutegrehajtaacutes
bull Kognitiacutev tanulaacutesi strateacutegiaacutek segiacutetik a tanuloacutekat figyelmuumlk fenntartaacutesaacuteban az informaacutecioacute
szelektaacutelaacutesaacuteban kidolgozaacutesaacuteban memorizaacutelaacutesaacuteban ismeacutetleacuteseacuteben
bull Metakognitiacutev eacutes szabaacutelyozoacute strateacutegiaacutek a tanuloacutei toumlrekveacutesek reflexioacutei monitorozzaacutek eacutes
szabaacutelyozzaacutek a tanuloacutek kognitiacutev strateacutegiaacuteit
bull Forraacutes-menedzseleacutesi strateacutegiaacutek a kuumllső eacutes belső bdquoforraacutesokrdquo menedzseleacuteseacutet kiaknaacutezaacutesaacutet
eacutes felhasznaacutelaacutesaacutet segiacutetik (pl motivaacutecioacute felhasznaacutelhatoacute idő stb)
- Monitorozaacutes nyomon koumlveteacutes
- Visszacsatolaacutes
7 Teacutema
1 A tudaacutes vaacuteltozaacutesaacutenak kognitiacutev felteacutetelei
- a maacuter megszerzett tudaacutes hataacutessal van az uacutej tudaacutes keletkezeacuteseacutere (lehetőseacutegek eacutes korlaacutetok)
- előfelteacutetel-tudaacutes az uacutej tudaacutes e tudaacuteselemeken keresztuumll kapcsoloacutedik a megleacutevő rendszerhez
- taacuterggyal kapcsolatos tudaacutes hozzaacuteeacuterteacutes kompetencia (meghataacuterozoacutebb mint az előfelteacutetel-
tudaacutes)
- tanulaacutesi keacutepesseacutegek metakognitiacutev tudaacutes (eszkoumlz jellegű tudaacutes)
- aacuteltalaacutenos tudaacutes intelligencia a tudaacutes uacutej helyzetekben valoacute alkalmazaacutesaacutenak
tovaacutebbfejleszteacuteseacutenek keacutepesseacutege
- a megleacutevő tudaacutes megnyilvaacutenulaacutesa megeacuterteacutes (ismeretek tanulaacutesa) transzfer (keacutepesseacutegek
elsajaacutetiacutetaacutesa)
Kapcsoloacutedoacute oktataacutesi moacutedszerek kuumlloumlnbseacutegek kiegyenliacuteteacutese (felzaacuterkoacuteztataacutes) a
kuumlloumlnbseacutegekhez valoacute alkalmazkodaacutes (differenciaacutelaacutes) teljes elsajaacutetiacutetaacutes (mastery learning)
tanulaacutesi keacutepesseacutegek aacuteltalaacutenos gondolkodaacutesi keacutepesseacutegek folyamatos fejleszteacutese az
interferencia negatiacutev jelenseacutegeinek kikuumlszoumlboumlleacutese
2 A tudaacutes vaacuteltozaacutesaacutenak affektiacutev felteacutetelei a kognitiacutev felteacutetelek korlaacutetozoacuteak az affektiacutev
felteacutetelek e korlaacutetok koumlzoumltti lehetőseacutegeket hataacuterozzaacutek meg Kuumllső eacutes belső motivaacutecioacute
teljesiacutetmeacutenymotivaacutecioacute elsajaacutetiacutetaacutesi motivaacutecioacute eacutenkeacutep szorongaacutes oumlnbizalom kudarckeruumlleacutes-
sikerorientaacutecioacute megkuumlzdeacutes erőfesziacuteteacutes keruumlleacutese attribuacutecioacute eacuterdeklődeacutes attitűdoumlk koumltődeacutes
kontrolleacuteszleleacutes elkoumltelezettseacuteg
3 A legkoumlzelebbi fejlődeacutesi zoacutena (Vigotszkij zoacutenaelmeacutelete) gyermekekkel veacutegzett kiacuteseacuterletei
szerint a gyerekek legkoumlzelebbi fejlődeacutesi zoacutenaacutejaacutet az oumlnaacutelloacutean megoldott feladat (aktuaacutelis
fejlettseacutegi szint) eacutes a segiacutetseacuteggel megoldott feladat (lehetseacuteges fejlettseacutegi szint) koumlzoumltti
taacutevolsaacuteggal eacutertelmezi Az elmeacutelet szerint egy fejleszteacutes akkor lehet a legeredmeacutenyesebb ha az
a legkoumlzelebbi fejlődeacutesi zoacutenaacuteban zajlik Az elmeacutelet szerint az oktataacutesnak abba a saacutevba kell
esnie amelyik maacuter meghaladja a gyermek aktuaacutelis fejlettseacutegi szintjeacutet de amely meacuteg nincs
adott szinttől olyan taacutevol hogy az a gyermek szaacutemaacutera maacuter felfoghatatlan feldolgozhatatlan
informaacutecioacutekat koumlzvetiacutetene vagy olyan teveacutekenyseacutegekbe vonnaacute be amelyekben maacuter nem tud
aktiacutevan reacuteszt venni
4 Előfelteacutetel-tudaacutes A tanulaacutes soraacuten amikor az egyeacuten uacutej ismereteket szerez az uacutej fogalmakat
be kell eacutepiacutetenie a fogalmi haacuteloacutejaacuteba Egy uacutej fogalom megtanulaacutesakor nem felteacutetlenuumll joumln leacutetre a
megfelelő reprezentaacutecioacute a megeacuterteacutes A megeacuterteacuteseacutehez a tanuloacutenak rendelkeznie kell az
előfelteacutetel-tudaacutessal azaz ismeretrendszereacuteben leacuteteznie kell a megfelelő fogalmi haacuteloacutenak
amelybe be tudja illeszteni az adott fogalmat A tanuloacutenak aktivizaacutelnia kell ezt a fogalmi
struktuacuteraacutet eacutes fel kell fedeznie az oumlsszefuumlggeacuteseket a maacuter ismert fogalmak eacutes az uacutej fogalom
koumlzoumltt Ha ez nem toumlrteacutenik meg akkor az uacutej fogalom nem tud beeacutepuumllni a fogalmi rendszerbe
elszigetelt marad nem vaacutelik hozzaacutefeacuterhetőveacute felideacutezhetőveacute
5 Deklaraacutelt tanterv tantervi dokumentum mely az előiacutert ceacutelokat műveltseacutegtartalmakat
tananyagokat eacutes koumlvetelmeacutenyeket tartalmazza A ~ lehet reacuteszletező vagy csak a toumlrzsanyagra
a koumlzoumls alapokra kiterjedő (alaptanterv)
6 Lefordiacutetott tanterv amikor a tanaacuter egyeacuteni arculatot ad a helyi lehetőseacutegek alapjaacuten a helyi
lehetőseacutegek alapjaacuten a koumlzponti előiacuteraacutesoknak A tanterv tanaacuter aacuteltali olvasata
7 Elsajaacutetiacutetott tanterv tartalmazza a tanuloacute előzetes tudaacutesaacutet koumlrnyezeteacutenek hataacutesait
valamint az előiacutert műveltseacuteg tanaacuteri eacutertelmezeacuteseacutet ndash ez az egyeacuteni tudaacutes
8 Az iskola ethosza Az iskola ethosza szoros eacutertelemben az iskola erkoumllcsi jellegű
elvaacuteraacutesait elveit koumlvetelmeacutenyeit taacutegabb eacutertelemben az iskola szellemiseacutegeacutet arculataacutet lelki
jellegeacutet jelenti
8-9 teacutema
FolytonosNem folytonos kognitiacutev fejlődeacutes Piaget fejlődeacuteselmeacutelete szakaszos jellegű azaz a fejlődeacutes nem folytonos hanem toumlbbeacute-keveacutesbeacute aacutellandoacute aacutellapotokboacutel maacutes aacutellapotokba valoacute aacutetmenetek reacuteveacuten megy veacutegbe
Minőseacutegi eacutes mennyiseacutegi vaacuteltozaacutesok a kognitiacutev fejlődeacutes soraacuten Vannak olyan elmeacuteletek amelyek a kognitiacutev fejlődeacutest elsősorban minőseacutegi vaacuteltozaacutesok sorozataacutenak tekintik Az ilyen elmeacuteletek a vaacuteltozaacutesokat kuumlloumlnboumlző aacutellapotok koumlzoumltti ugraacutesszerű aacutetmenetekkeacutent fogjaacutek fel A talaacuten legnagyobb hataacutesuacute elmeacutelet Piaget kognitiacutev fejlődeacuteselmeacutelete iacutegy jellemzi az eacutertelmi fejlődeacutest Maacutes modellek a fejlődeacutes kvantitatiacutev vonatkozaacutesaira helyezik a hangsuacutelyt eacutes a fejlődeacutest mennyiseacutegi noumlvekedeacuteskeacutent iacuterjaacutek le Ez utoacutebbi megkoumlzeliacuteteacutesre peacuteldakeacutent a pszichometriai moacutedszereket az eacutertelmi keacutepesseacutegek tekinteteacuteben az intelligencia tesztekkel toumlrteacutenő meacutereacuteseacutet emliacutethetjuumlk
NemUniverzaacutelis kognitiacutev fejlődeacutes Piaget fejlődeacuteselmeacutelete univerzaacutelis jellegű mivel az eacutertelmi fejlődeacutest egyetlen folyamatkeacutent fogja fel nem bontja fel a kuumlloumlnboumlző oumlsszetevők fejlődeacuteseacutere Univerzaacutelis abban az eacutertelemben is hogy a kialakuloacute műveleti struktuacuteraacutekat az eacutertelmi műkoumldeacutes tartalmaacutetoacutel fuumlggetlenuumll mindenuumltt eacuterveacutenyesuumllőnek gondolja (nem szaacutemol pl a tartalom szerepeacutevel) Nem szaacutemol tovaacutebbaacute a fejlődeacutes egyeacuteni kuumlloumlnbseacutegeivel v a kuumlloumlnbseacutegeket befolyaacutesoloacute szaacutemos teacutenyezővel pl a kuumlloumlnboumlző kultuacuteraacutekban felnoumlvekvő gyermekek elteacuterő fejlődeacutesi sajaacutetossaacutegaival
Teruumlletaacuteltalaacutenos kognitiacutev fejlődeacutes A megismereacutes eacutes a fejlődeacuteseacutenek egyes elmeacuteletei mind az emberi megismerőfolyamatokat mind azok fejlődeacuteseacutet egyseacutegeskeacutent fogjaacutek fel (pl Piaget elmeacutelete) Ezek a felfogaacutesok uacutegy tartjaacutek hogy sokfeacutele keacutepesseacuteguumlnk leacutenyegeacuteben azonos elvek szerint műkoumldik eacutes egyseacutegkeacutent fejlődik is ndash nincsenek elkuumlloumlnuumllő mentaacutelis rendszerek a kuumlloumlnboumlző tudaacutesteruumlletek megismereacuteseacutere
Teruumlletspecifikus kognitiacutev fejlődeacutes A kuumlloumlnboumlző tudaacutesteruumlletekre ndash a taacutersas vilaacuteg megeacuterteacuteseacutere a szaacutemolaacutesra a fizikai vilaacuteg koumllcsoumlnhataacutesaira stb ndash iraacutenyuloacute megismerőfolyamataink specializaacutelt csak az adott teruumlleten műkoumldő elvekre eacutepuumllnek sőt tudaacutesteruumlletenkeacutent elkuumlloumlnuumllő mentaacutelis rendszerek szolgaacuteljaacutek a megeacuterteacutest
A kognitiacutev fejlődeacutes nativista megkoumlzeliacuteteacutese E megkoumlzeliacuteteacutes szerint a fejlődeacutes fő mechanizmusa a bioloacutegiai eacutereacutes A geacutenkeacuteszletben hordozott bioloacutegiai oumlroumlkseacuteg
megnyilvaacutenulaacutesaacuteban a koumlrnyezet csak mint kioldoacute szerepel Fontos keacuterdeacutes hogy vannak-e a fejlődeacutesnek uacutegynevezett kritikus perioacutedusai azaz olyan időszakok mikor az egeacuteszseacuteges fejlődeacuteshez bizonyos bioloacutegiai vagy koumlrnyezeti felteacuteteleknek teljesuumllniuumlk kell
A nativista neacutezetrendszer a csecsemőnek gazdag veleszuumlletett tudaacutest tulajdoniacutet eacutes maximaacutelisan teruumlletspecifikus fejlődeacutesben gondolkodik Fodor szerint az agy peacuteldaacuteul egymaacutestoacutel teljesen fuumlggetlenuumll műkoumldő kuumlloumln feladatokra specializaacuteloacutedott genetikusan meghataacuterozott modulokboacutel aacutell
A kognitiacutev fejlődeacutes kontextualisztikus megkoumlzeliacuteteacutese
Koumlrnyezeti tanulaacutes megkoumlzeliacuteteacutes
Maacutesneacuteven empirista megkoumlzeliacuteteacutes neacutezetei szerint a fejlődeacutes legfőbb mechanizmusa a tanulaacutes Noha a fejlődeacutesnek vannak bioloacutegiai felteacutetelei a fejlődeacutes soraacuten tapasztalhatoacute vaacuteltozaacutesok okai a kuumllső koumlrnyezetben keresendők A fejlődeacutest folyamatosnak eacutes teruumlletaacuteltalaacutenosnak tartja Nem felteacuteteleznek teruumlletspecifikus tudaacutest csak oumlroumlkloumltt fizioloacutegiai szenzoros rendszereket eacutes az asszociaacutecioacutek szabaacutelyszerűseacutegeit Keacutepviselő Chandler
Szociaacutelis kogniacutecioacute A szociaacutelis kogniacutecioacute fejlődeacuteseacutenek folyamata oumlsszefuumlgg a szocializaacutecioacute folyamataacuteval A szociaacutelis vilaacutegra vonatkozoacute tudaacutes olyan fejlődeacutesi folyamat eredmeacutenye melynek soraacuten a gyerek fokozatosan megeacuterti maacutesok viselkedeacuteseacutenek okait eacutes felismeri a bizonyos eacuterzelmek eacutes tapasztalatok koumlzti oumlsszefuumlggeacuteseket Olyan szabaacutelyok megeacuterteacuteseacutehez jut el melynek tartalma specifikusan szociaacutelis miacuteg azonban a fizikai vilaacuteg műkoumldeacuteseacutet az előrejelezhetőseacuteg eacutes a stabilitaacutes jellemzi a szociaacutelis vilaacutegot nem mivel a szociaacutelis viszonyokra vonatkozoacute fogalmakat az adott kultuacutera taacutersas viszonyainak jelenteacutese eacutes termeacuteszete hataacuterozza meg Azonos azonban hogy a gyerekek mindkeacutet vilaacutegban az invarianciaacutekat az elvek vaacuteltozatlansaacutegaacutet keresik szeretneacutek megkuumlloumlnboumlztetni a dolgok kuumllső megjeleneacuteseacutet azok valoacutedi leacutenyegeacutetől
Neopiagetiaacutenusok
Piaget elmeacuteleteacutehez visszanyuacuteltak de hozzaacutetetteacutek a tartalom keacuterdeacuteseacutet is
Jobb vizsgaacutelati moacutedszereket keresnek mint Piaget az alszakaszok vagy szintek finomabb meghataacuterozaacutesaacutera toumlrekszenek Elfogadjaacutek Piaget azon neacutezeteacutet mely szerint a gyerekek a vilaacuteggal valoacute aktiacutev kapcsolaton keresztuumll alakiacutetjaacutek ki tudaacutesukat DE ennek szakaszai specifikus teveacutekenyseacutegekre vagy teruumlletekre korlaacutetozoacutednak
Tartalomtoacutel fuumlggetlen gondolkodaacutesfejleszteacutes A keacutepesseacuteg- eacutes gondolkodaacutesfejlesztő programok kontextusaacutet tekintve alapvetően keacutet fő aacutellaacutespontot lehet megkuumlloumlnboumlztetni Az egyik neacutezet keacutepviselői azt valljaacutek hogy a gondolkodaacutest explicit moacutedon tartalomtoacutel fuumlggetlen kell taniacutetani Erre vilaacutegszerte ismert peacutelda a Lipman aacuteltal kidolgozott gondolkodaacutesfejlesztő program
A tantaacutergyi tartalomhoz nem koumltoumltt direkt fejleszteacutes Pl De Bono (CoRT) Feuerstein IE programja Lipman Filozoacutefia gyermekeknek programja Klauer induktiacutev gondolkodaacutest fejlesztő programja
Tartalomba aacutegyazott gondolkodaacutesfejleszteacutes A maacutesik iraacutenyzat a gondolkodaacutest az iskolai tantaacutergyakba aacutegyazva fejleszteneacute amely megkoumlzeliacuteteacutes jelentős vaacuteltoztataacutesokat igeacutenyelne a
tananyagban Az ezt az iraacutenyzatot keacutepviselő fejlesztő programok koumlzuumll kiemelhető Dienes Zoltaacuten uacutej matematikaacuteja eacutes a Shayer eacutes Adey (1981) neveacutehez koumltődő CASE (Cognitive Acceleration through Science Education [a kognitiacutev fejlődeacutes felgyorsiacutetaacutesa a termeacuteszettudomaacutenyos neveleacutesen keresztuumll]) projekt
De Bono (CORT) De Bono moacutedszere a gondolkodaacutes taniacutetaacutesaacutera (CoRT)
A program elnevezeacutese a CoRT a fejlesztő program elterjeszteacuteseacutere alapiacutetott az angliai Cambridge-ben 1969 oacuteta műkoumldő szervezet neveacuteből (Cognitive Research Trust) szaacutermazik A CoRT program moumlgoumltt nem aacutell egy kidolgozott pszicholoacutegiai elmeacutelet legalaacutebbis de Bono nem fordiacutet figyelmet arra hogy moacutedszereacutet tudomaacutenyosan megalapozza Baacuter hasznaacutel bizonyos pszicholoacutegiai terminusokat eacutes az aacuteltalaacutenossaacutegok szintjeacuten homaacutelyos utalaacutesokat tesz bizonyos a pszicholoacutegiaacuteban is tanulmaacutenyozott jelenseacutegekre a fejleszteacutes alapelveit toumlbbnyire koumlzeacuterthető metaforaacutek analoacutegiaacutek peacuteldaacutek segiacutetseacutegeacutevel fejti ki
A gondolkodaacutes aacuteltala hangsuacutelyozni kiacutevaacutent jelenseacutegeit koumlnnyen megjegyezhető szabaacutelyokba foglalja oumlssze (peacuteldaacuteul az adj neki nevet a megeacuterteacutes egyik moacutedja) majd ezekből ugyancsak koumlnnyen azonosiacutethatoacute csoportokat alkot peacuteldaacuteul A megeacuterteacutes oumlt moacutedja A teacutevedeacutes oumlt formaacuteja stb
A gondolkodaacutes fejleszteacuteseacutet szolgaacuteloacute gyakorlatok nem kapcsoloacutednak az iskolai tantaacutergyakhoz ehelyett inkaacutebb a heacutetkoumlznapi helyzetekhez koumlzelaacutelloacute szituaacutecioacutekban a gondolkodaacutes folyamataira eacutes a doumlnteacuteshozatalra koncentraacutelnak Az eredeti program főleg 9-11 eacuteveseknek szoacutelt de keacutesőbb a fiatalabbaknak eacutes felnőtteknek szaacutent vaacuteltozatait is kidolgoztaacutekA CoRT hateacutekonysaacutegaacutet toumlbbszoumlr megvizsgaacuteltaacutek De Bono szerint a programtoacutel nem kell elvaacuterni hogy az elsajaacutetiacutetott gondolkodaacutesi keacuteszseacutegek olyan teruumlleteken is eacuterveacutenyesuumlljenek mint peacuteldaacuteul az intelligenciatesztek megoldaacutesa Hataacutesaacutet inkaacutebb olyan szituaacutecioacutekban kell ellenőrizni mint amilyenekben a fejleszteacutes is toumlrteacutent Az iacutegy elveacutegzett kiacuteseacuterletek rendre azt mutattaacutek hogy a programban reacutesztvevő gyerekek szignifikaacutensan jobban teljesiacutetettek mint a kontrollcsoport tagjai
Edward de Bono 1933-ban szuumlletett Maacuteltaacuten A Maacuteltai Orvosi Egyetem elveacutegzeacutese utaacuten Oxfordba keruumllt ahol iacutegeacuteretesen kezdődoumltt paacutelyaacuteja kitűnő eredmeacutennyel tette le pszichiaacutetriai szakiraacutenyuacute doktori vizsgaacuteit Kidolgozta eacutes gyakorlatiassaacute tette a konstruktiacutev gondolkodaacutes moacutedszereacutet Edward de Bono moacutedszereinek kiemelkedő nemzetkoumlzi sikere egyszerűseacuteguumlknek jaacuteteacutekossaacuteguknak eacutes gyakorlat-orientaacuteltsaacuteguknak koumlszoumlnhető
Feuerstein IE program Instrumental Enrichment
Nem tuacutelzaacutes azt aacutelliacutetani hogy a Feuerstein munkataacutersai aacuteltal kidolgozott IE az egyik legnagyobb vilaacutegkarriert befutott eacutes valoacutesziacutenűleg a legtoumlbb tanuloacutehoz eljutott moacutedszer Mint az eacutertelmi keacutepesseacutegek koumlzvetlen tartalomtoacutel fuumlggetlen fejleszteacuteseacutet megceacutelzoacute program talaacuten a legkidolgozottabb is Joacutel mutatja az ilyen programok esetleges ereacutenyeit de magaacuten viseli azok oumlsszes haacutetraacutenyait is
A fejlesztő program eredeti formaacutejaacuteban 15 modulboacutel aacutell melyeket Feuerstein eszkoumlzoumlknek (instruments) nevez Az elnevezeacutes itt Feuersteinnek arra a neacutezeteacutere utal hogy a feladatok csupaacuten eszkoumlzoumlk a felhasznaacuteloacute tanaacuter kezeacuteben ezeacutert nem annyira a konkreacutet tartalmuk a leacutenyeges mint inkaacutebb az a moacuted ahogyan a tanaacuterok hasznaacuteljaacutek azokat Mindegyik modul bizonyos tiacutepusuacute papiacuter-ceruza jellegű feladatok sorozataacuteboacutel aacutell A feladatok megoldaacutesa kb
egy oacuteraacutenyi munkaacutet jelent a gyerekeknek eacutes optimaacutelis esetben heti haacuterom-oumlt foglakozaacutesra keruumll sor Az egeacutesz fejlesztő program keacutet-haacuterom eacutevig tarthat A feladatok tartalom illetve kontextus-fuumlggetlenek Ha a program fejlesztő hataacutesaacutet neacutezzuumlk az eredmeacutenyeket uacutegy oumlsszegezhetjuumlk hogy nem javultak jelentősen a kiacuteseacuterletben reacuteszt vevő tanuloacutek olvasaacutesi vagy matematikai keacutepesseacutegei eacutes nem koumlvetkezett be kimutathatoacute vaacuteltozaacutes aacuteltalaacutenos eacutertelmi keacutepesseacutegeikben sem Ugyanakkor a tanaacuterok arroacutel szaacutemoltak be hogy javultak a tanuloacutek kommunikaacutecioacutes keacutepesseacutegei sziacutevesebben vettek reacuteszt az iskolai munkaacuteban
Lipman Filozoacutefia gyermekeknek program
Az aacuteltala javasolt moacutedon a gondolkodaacutest az iskolai keretek koumlzoumltt mintegy tantaacutergyszerűen lehet taniacutetani eacutes egy iskolai diszcipliacutena a filozoacutefia szerepel a program neveacuteben itt meacutegsem a hagyomaacutenyos eacutertelemben vett de meacuteg csak nem is egy megreformaacutelt filozoacutefia taniacutetaacutesaacuteroacutel van szoacute A filozoacutefia ugyanis naacutela egy olyan tantaacutergykeacutent jelenik meg amelynek koumlzeacutepponti ceacutelja a gondolkodaacutes taniacutetaacutesa A gondolkodaacutes taniacutetaacutesa tehaacutet nem beaacutegyazoacutedik a filozoacutefiaoktataacutesba vagy integraacuteloacutedik azzal hanem ami szerinte a program kereteacuteben toumlrteacutenik az maga a gondolkodaacutes taniacutetaacutesa
A filozoacutefiaacutet azeacutert tartja megfelelő nyersanyagnak a gondolkodaacutes fejleszteacuteseacutehez mert egyreacuteszt a filozoacutefia megmutatja az emberi gondolkodaacutes legreacutegibb eacutes egyben legkifinomultabb formaacuteit maacutesreacuteszt a gyerekek termeacuteszetes kiacutevaacutencsisaacutega miatt gondolkodaacutesuk hasonloacute a filozoacutefusok gondolkodaacutesaacutehoz A gyermekek baacuter leegyszerűsiacutetve eacutes a sajaacutet gondolkodaacutesi szintjuumlkoumln ugyan de ugyanazokra a keacuterdeacuteseacutekre (peacuteldaacuteul az igazsaacuteg a jog a meacuteltaacutenyossaacuteg a szabadsaacuteg a szemeacutelyes identitaacutes) keresik a vaacutelaszt mint az emberiseacuteg legjelentősebb filozoacutefiai gondolkodoacutei Nem kell tehaacutet maacutest tenni mint sorra venni a filozoacutefia nagy probleacutemaacuteit eacutes a gyerekeket olyan helyzetbe kell hozni hogy azokat megvitathassaacutek azokon gondolkodhassanakLipman programja eredeti formaacutejaacuteban teljes egeacuteszeacuteben az iacuteraacutesbeliseacutegre eacutepuumll tehaacutet olyan előzetes tudaacutest koumlvetel meg amelynek a tanuloacutek egy reacutesze nincs a birtokaacuteban Elsősorban a fiatal serduumllőkoruacute gyermekek szaacutemaacutera ajaacutenlottaacutek a programot akikneacutel ez a felteacutetel toumlbbnyire teljesuumll eacutes hogy az olvasaacutesmegeacuterteacutes sziacutenvonala ne befolyaacutesolja tuacutelsaacutegosan alkalmazhatoacutesaacutegaacutet a felhasznaacutelt szoumlvegek meglehetősen egyszerűek Toumlrteacutentek kiacuteseacuterletek arra is hogy az alapvető elgondolaacutesokat egeacuteszen fiatal gyermekekkel peacuteldaacuteul oacutevodaacuteskoruacuteakra alkalmazzaacutek ahogy az olvasaacutesi keacutepesseacutegek hiaacutenyaacutet a tanaacuteri elbeszeacuteleacutes poacutetoljaAz filozoacutefia gyermekek szaacutemaacutera program hateacutekonysaacutegaacutet ugyancsak sokfeacutele vizsgaacutelatnak vetetteacutek alaacute mind kidolgozoacutei mind pedig a fejlesztőktől fuumlggetlen kutatoacutek A fejlesztő kiacuteseacuterletek tipikusan feacutel eacutevtől egy eacutevnyi időtartamuacuteak voltak A kiacuteseacuterletek szerint a fejlesztő programban reacutesztvevő tanuloacutek olvasaacutesmegeacuterteacutese jelentősen javult a treacutening kimutathatoacute hataacutest gyakorolt a tanuloacutek matematikai eredmeacutenyeire bizonyos koumlvetkezteteacutesi keacuteszseacutegekre eacutes a kreatiacutev gondolkodaacutesra kuumlloumlnoumlsen a fluencia faktorra Ugyanakkor a kuumlloumlnboumlző kiacuteseacuterletek soraacuten azt is tapasztaltaacutek hogy a program hataacutesa erősen tanaacuterfuumlggő a kuumlloumlnboumlző tanaacuterok osztaacutelyainak eredmeacutenyei koumlzoumltt jelentős kuumlloumlnbseacutegek alakultak ki
Olvasaacutesi strateacutegiaacutek fejleszteacutese
Az olvasaacutesi strateacutegiaacutekat fejleszthetjuumlk a metakogniacutecioacute segiacutetseacutegeacutevel Ilyenkor hasznaacutelhatunk szoumlveganticipaacutecioacutes strateacutegiaacutekat (pl keacuterdeacutesek megfogalmazaacutesa az olvasmaacutenyroacutel előzetes tudaacutes aktivaacutelaacutesa az olvasnivaloacute ciacuteme alapjaacuten) szoumlvegkezelő strateacutegiaacutekat (pl taacuteblaacutezatok a szoumlvegben vagy a szoumlveg helyett) javiacutetoacute strateacutegiaacutekat (pl mentaacutelis keacutepek rajzok szerepe az uacutejraolvasaacutes szuumlkseacutegesseacutegeacutenek megiacuteteacuteleacutese) valamint integraacutelaacutest mely soraacuten aacutettekintően megismeacuteteljuumlk a kuumlloumlnboumlző oacuteraacutek feladatait
Az induktiacutev gondolkodaacutes fejleszteacutese Klauer induktiacutev gondolkodaacutest fejlesztő programja
Az induktiacutev gondolkodaacutes fejleszteacuteseacutere dolgozott ki gyakorlatrendszert Karl Josef Klauer Hasonloacutesaacutegot mutat Klauer programja az IE-vel annyiban hogy ebben az esetben is egy aacuteltalaacutenos keacutepesseacuteg aacutell a fejleszteacutes koumlzeacuteppontjaacuteban tovaacutebbaacute itt is tartalomtoacutel fuumlggetlen fejlesztő gyakorlatokat hasznaacutelnak Klauer szerint baacuter az induktiacutev gondolkodaacutes folyamatainak sokfeacuteleseacutegeacutet nem lehet pontosan leiacuterni lehet olyan elmeacuteleti modellt alkotni amelyik e kognitiacutev rendszer koumlzponti reacuteszeacutet alapvető folyamatait definiaacutelja Elmeacuteleti modellje szerint az induktiacutev gondolkodaacutes leacutenyege szabaacutelyszerűseacutegek megtalaacutelaacutesa
A fejlesztő rendszert haacuterom kuumlloumlnboumlző eacuteletkori csoportra keacutesziacutetette el Mindhaacuterom fejlesztő program sziacutenes papiacuterlapokboacutel aacutell a lapokon keacutepekkel aacutebraacutekkal szavakkal amelyek megtestesiacutetik a fejlesztő struktuacuteraacutet A Denktraining fuumlr Kinder I nemverbaacutelis feladatokat tartalmaz eacutes az 5-8 eacuteves korosztaacutelyt ceacutelozza meg A Denktraining fuumlr Kinder II a 10-13 eacutev koumlzoumlttieknek szoacutel eacutes maacuter felteacutetelezi hogy a gyerekek tudnak olvasni iacutegy a fiatalabbaknak szoacuteloacute programhoz keacutepest ebben megjelennek a szavakat szoumlvegeket tartalmazoacute feladatok is Miacuteg az első keacutet feladatrendszer az aacuteltagos fejlettseacutegű gyerekek szaacutemaacutera keacuteszuumllt a Denktraining fuumlr Jugendliche a tanulaacutesi neheacutezseacutegekkel kuumlzdő tanuloacutek igeacutenyeit szolgaacutelja kompenzaacuteloacute jellegű fejlődeacutesbeli lemaradaacutesaikat kiacutevaacutenja poacutetolni A programok mindegyike 120 feladatboacutel aacutell amelyeken az egyszerűbbtől a bonyolultabbak fele haladnak veacutegig a tanuloacutek A feladatok tiacutez foglalkozaacutesra vannak elosztva iacutegy egy alkalommal aacutetlagosan 12 feladatot oldanak meg A foglalkozaacutesok alapvető moacutedszere az iraacutenyiacutetott felfedezeacutes ami azt jelenti hogy a gyerekek annyi - egyeacutenenkeacutent vaacuteltozoacute meacuterteacutekű - segiacutetseacuteget kapnak a tanaacutertoacutel amennyi ahhoz szuumlkseacuteges hogy biztosan meg tudjaacutek oldani a feladatotAz induktiacutev treacutening hataacutesaacutet megvizsgaacuteltaacutek peacuteldaacuteul a matematika az idegen nyelvek a nyelvtan a fizika eacutes neacutehaacuteny egyeacuteb tananyag tanulaacutesaacutera a hataacutes meacuterteacuteke aacuteltalaacuteban 04 koumlruumll alakult Meacuteg a helyesiacuteraacutes tanulaacutesaacuteban is sikeruumllt kimutatni az induktiacutev treacutening pozitiacutev hataacutesaacutet
Az analoacutegiaacutes gondolkodaacutes fejleszteacutese
Az analoacutegiaacutes gondolkodaacutes az induktiacutev gondolkodaacutes egyik fontos oumlsszetevője Az emberi gondolkodaacutes alapvetően analoacutegiaacutes tiacutepusuacute minden szaacutemaacutera uacutej jelenseacuteget maacuter ismert kognitiacutev struktuacuteraacutekkal valoacute analoacutegia alapjaacuten ragad meg Ez az a gondolkodaacutesforma amely a legjobban aacutethatja a megismereacutes maacutes teruumlleteit segiacuteti a megeacuterteacutest a fogalomelsajaacutetiacutetaacutest eacutes a probleacutemamegoldaacutest
SZOumlVEGFER (szoumlvegfeldolgozoacute kriteacuteriumorientaacutelt fejlesztő rendszer) a tantaacutergyak legfontosabb roumlvid szoumlvegeit egyeacuteni eacutes csoportos tanulaacutessal előbb egy tanoacuteraacuten a szokaacutesos moacutedszerekkel feldolgozzaacutek majd a koumlvetkező neacutehaacuteny tanoacutera elejeacuten oumlt-tiacutez percnyi csoportos munkaacuteval egy-egy kognitiacutev feladatot oldanak meg amit a csoporttagok egymaacutessal
egyeztetnek javiacutetanak vagy az egymaacutes koumlzt felosztott reacuteszfeladatokat egyeztetik egyesiacutetik Veacuteguumll osztaacutelyszinten eacuterteacutekelik eacutes javiacutetjaacutek a csoportok eredmeacutenyeit Ezutaacuten a szokaacutesos taniacutetaacutes koumlvetkezik
CASE-projekt
A gondolkodaacutes iskolai fejleszteacutese szempontjaacuteboacutel kiemelkedő jelentőseacutegű a Cognitive Acceleration through Science Education (CASE a kognitiacutev fejlődeacutes felgyorsiacutetaacutesa a termeacuteszettudomaacutenyos neveleacutesen keresztuumll) neacuteven ismertteacute vaacutelt nagyszabaacutesuacute kiacuteseacuterletsorozat Valoacutejaacuteban nem csak egy meghataacuterozott gondolkodaacutesfejlesztő programroacutel van szoacute hanem inkaacutebb olyan tudomaacutenyos kutataacutesroacutel melynek eredmeacutenyei folyamatosan javiacutetjaacutek az oktataacutes gyakorlataacutet A gyerekek valoacutedi bdquotermeacuteszetesrdquo kognitiacutev fejlődeacuteseacutehez szeretneacutek az optimaacutelis oktataacutesi felteacuteteleket biztosiacutetani
Konstruktivista pedagoacutegia1048708a tanulaacutes aktiacutev folyamat amely az előzetes ismeretekre tapasztalatokra eacutepuumll1048708naiv meggyőződeacutesek szerepe a tanulaacutesban a koraacutebban megszerzett ismeretek naiv elmeacuteletek formaacutejaacuteban leacuteteznek a tanuloacute emberek tudataacuteban1048708fogalmi fejlődeacutes eacutes fogalmi aacutetrendeződeacutesek1048708a tudaacutes mint szemeacutelyes ill taacutersas konstrukcioacute1048708A tanulaacutes a dolgok tapasztalatok eacutertelmezeacuteseacuteben toumlrteacutent vaacuteltozaacutes
Oumlnszabaacutelyozoacute tanulaacutestanulaacutesi szituaacutecioacuteban megvaloacutesuloacute oumlnszabaacutelyozaacutes amelyben a tanuloacute tudatosan vesz reacuteszta szabaacutelyozaacutes toumlbb teruumlleten valoacutesul meg viselkedeacutes a pszichikus rendszer koumlrnyezetceacutelok aacuteltal tervezett nyomon koumlvetett oumlneacuterteacutekeleacutes reacuteveacuten ellenőrzoumltt
Oktatoacuteprogram
A megtaniacutetaacutes strateacutegiaacuteja (mastery learning) Carroll (1963) elmeacuteleti modellje egyetlen vilaacutegos alapelvre a tanulaacutesi idő optimalizaacutelaacutesaacutera helyezi a hangsuacutelyt Ebből az alapelvből kiindulva a felteacutetelektől fuumlggően kuumlloumlnboumlző konkreacutet modelleket lehet kialakiacutetani Az alapelvet Benjamin Bloom (1968 1971) alkalmazta az osztaacutelykeretben toumlrteacutenő oktataacutesra ismeacutet olyan aacuteltalaacutenos elgondolaacutesokra eacutepiacutetve amelyek lehetőveacute teszik a sokfeacutele konkreacutet vaacuteltozat kidolgozaacutesaacutet Maacuter Carroll elmeacuteleti modelljeacuteben is koumlzponti szerepet kap az előzetes tudaacutes a gyakorlati strateacutegiaacutekba pedig beeacutepuumll az előzetes tudaacutes meacutereacutese Elsősorban keacutet fő teruumlleten bizonyult sikeresnek olyan helyeken gyoumlkeresedett meg ahol felteacutetlenuumll szuumlkseacuteg van a magas szintű elsajaacutetiacutetaacutesra illetve ahol valamilyen beavatkozaacutesra azeacutert volt szuumlkseacuteg mert a moacutedszer alkalmazaacutesa neacutelkuumll elfogadhatatlanul gyengeacutek voltak az eredmeacutenyek
A tanulaacutes Carroll-feacutele modelljeA modellben az aktiacutev tanulaacutesi idő a koumlzponti teacutenyező Felteacutetelezeacutese szerint a sikeres tanulaacutes a tanulaacutesra fordiacutetott idő eacutes a tanulaacuteshoz szuumlkseacuteges idő haacutenyadosaacuteval fejezhető ki
a tanulaacutesra fordiacutetott idősikeres tanulaacutes = ______________________
a tanulaacuteshoz szuumlkseacuteges idő
Ha a tanulaacutesra fordiacutetott idő eleacuteri a szuumlkseacuteges időt akkor a tanulaacutes sikeresnek eacutes gazdasaacutegosnak mondhatoacute Ebben az esetben az egyenlet haacutenyadosaacutenak eacuterteacuteke 1ha a tanulaacutesra fordiacutetott idő toumlbb mint a szuumlkseacuteges idő a tanulaacutes akkor is sikeresnek mondhatoacute de nem gazdasaacutegosha viszont a tanulaacutesra fordiacutetott idő nem eacuteri el a szuumlkseacuteges időt akkor a tanulaacutes sikertelen A haacutenyados eacuterteacuteke 1-neacutel kisebb szaacutem
Carroll modellje az iskolai taniacutetaacutes eacutes tanulaacutes koumlruumllmeacutenyeire keacuteszuumllt amelyek koumlzoumltt kuumlloumlnboumlző motivaacutecioacutejuacute eacutes keacutepesseacutegű tanuloacutek tanulnak egyuumltt tartalmilag igen kuumlloumlnboumlző tantaacutergyakat
Az iskolai tanulaacutes modellje Bloom szerintA tanulaacutes eredmeacutenyesseacutegeacutet a tanuloacutek keacutet jellegzetes belső tulajdonsaacutega hataacuterozza meg a tanulaacutesi feladatok megvaloacutesulaacutesaacutehoz szuumlkseacuteges előzetes tudaacutesuk (kognitiacutev tulajdonsaacuteg) eacutes előzetes motivaacutecioacutejuk (eacuterzelmi-akarati tulajdonsaacuteg) valamint egy kuumllső teacutenyező a taniacutetaacutes minőseacutege hataacuterozza megA tanulaacutes kimeneteacutet eredmeacutenyesseacutegeacutet 3 teacutenyezőben hataacuterozza meg a tanulaacutesi teljesiacutetmeacutenyben (melynek mindig sajaacutetos tartalma eacutes szintje van) a tanulaacutes gyorsasaacutegaacuteban (időteacutenyező) eacutes a tovaacutebbi tanulaacutes iraacutenti motivaacutecioacutebanRendszereacutenek koumlzeacuteppontjaacuteban a tanulaacutesi feladatok aacutellnak
2 teacutema
Pszichometria az egyeacuteni kuumlloumlnbseacutegek pszicholoacutegiaacutejametria = meacutereacutes teszteleacutesmeacutereacutes bevezeteacutese ndash a keacutepesseacutegek fejlettseacutegeacutenek meacuterhetőveacute teacutetelea keacutepesseacutegek szerkezeteacutenek feltaacuteraacutesa
Intelligencia haacutenyadosIQ = mentaacutelis eacuteletkor bioloacutegiai eacuteletkor 100ma maacuter koumlnnyen eacutertelmezhető skaacutelaaacuteltalaacutenos eacutertelmesseacuteget mutatja meg
G faktor (= generaacutel factor)Spearman neveacutehez fűződikegy aacuteltalaacutenos faktor mely adott esetben befolyaacutesolja az iskolai eredmeacutenyeketSpearman szerint a g-faktor hataacuterozza meg az intelligenciateszteken eleacutert teljesiacutetmeacutenyt
Fluid (folyeacutekony) intelligencia a gondolkodaacutes alapvető keacutepesseacutegeire eacutes folyamataira utal melyeket a műveletveacutegzeacutessel a tanulaacutessal az informaacutecioacutefeldolgozaacutessal hozunk kapcsolatba Idősebb korban csoumlkkenA szemeacutely genetikailag megalapozott intellektuaacutelis keacutepesseacutege (emleacutekezet feldolgozaacutesi sebesseacuteg)
Kristaacutelyos intelligencia a megismereacutes a tanulaacutes a tapasztalatszerzeacutes veacutegső termeacuteke egeacutesz eacuteleten aacutet noumlvekedhet Azokkal a szellemi folyamatokkal kapcsolatos amelyek nemcsak a folyeacutekony intelligencia műkoumldeacuteseacutet tuumlkroumlzik hanem a tapasztalat a tanulaacutes eacutes a művelődeacutes hataacutesait is
Konvergens gondolkodaacutes a lehetőseacutegek szeacuteles koumlreacutenek folyamatos szűkiacuteteacuteseacutevel koumlzeliacutet az egyetlen helyes eredmeacutenyhez mint a barkochba jaacuteteacutekban
Divergens gondolkodaacutes arra tesz keacutepesseacute hogy az asszociaacutecioacutek uacutetjaacuten uacutejabb eacutes uacutejabb lehetőseacutegekhez jussunk el
Carrol faktoranalitikus modelljelegfelső 3 szint aacuteltalaacutenos intelligencia aacutell
koumlzeacutepső 2 szint (8 faktor) folyeacutekony intelligencia kristaacutelyos int tanulaacutes eacutes memoacuteria aacuteltalaacutenos faktora vizuaacutelis eacuteszleleacutes auditiacutev eacuteszleleacutes visszakereseacutes keacutepesseacutege taacutegabb eacutertelemben vett kognitiacutev sebesseacuteg informaacutecioacutefeldolgozaacutes sebesseacutegelegalsoacute 1 szint az előző faktorok oumlsszetevői
Adaptaacutecioacute koumlrnyezethez valoacute alkalmazkodaacutes
Asszimilaacutecioacute adaptaacutecioacute egyik fajtaacuteja az a folyamat melynek soraacuten a koumlrnyezetből szaacutermazoacute informaacutecioacuteinkat beeacutepiacutetjuumlk maacuter megleacutevő tudaacutesunk rendszereacutebe seacutemaacuteinkba
Akkomodaacutecioacute aacutetrendeződeacutes amikor a megleacutevő seacutemaacutek maacuter nem alkalmasak az uacutej informaacutecioacutek befogadaacutesaacutera E folyamat soraacuten uacutej bonyolultabb informaacutecioacutek elhelyezeacuteseacutere alkalmas seacutemaacutek alakulnak ki Adaptaacutecioacute maacutesik fajtaacuteja
Klinikai moacutedszer Piaget a klinikai pszicholoacutegia gyakorlataacuteboacutel vette aacutet ahol a betegekkel valoacute beszeacutelgeteacutes eacutes reacuteszletes kikeacuterdezeacutes kereteacuteben teacuterkeacutepezik fel pszichikai sajaacutetossaacutegaikat
Piaget staacutedium elmeacuteleteAz elmeacutelet az emberi eacutertelem fejlődeacuteseacutet egymaacutestoacutel minőseacutegileg kuumlloumlnboumlző szakaszokon valoacute veacutegighaladaacuteskeacutent iacuterja le 4 szakaszboacutel aacutelleacuterzeacutekszervi-mozgaacutesos perioacutedus (0-2 eacutev) iskolai oktataacutesban nincs jelentőseacutegeművelet előtti staacutedium (2-7 eacutev) oacutevodaacuteskor eacutes első iskolaacutes eacutevek A műveleti gondolkodaacutes előfelteacuteteleinek kialakiacutetaacutesa a lassabban fejlődő gyerekek sajaacutetos igeacutenyeinek megfelelő felzaacuterkoacuteztatoacute fejleszteacutes az iskolakezdeacutes pedagoacutegiai programjainak fontos feladatakonkreacutet műveletek staacutediuma (7-11 eacutev) suacutelypont az alsoacute tagozat eacuteveibenformaacutelis műveletek szakasza (11-1415 eacutev) ekkorra alakul ki a teljes műveletrendszer
Piaget struktuacutera-elmeacuteleteA keacutepesseacutegfejleszteacutes lehetőseacutegeinek megiacuteteacuteleacutese szempontjaacuteboacutel van kiemelkedő jelentőseacutege A fejlődeacutes uacutegy megy veacutegbe hogy az elemi műveletek nagyobb egyseacutegekbe szerveződnek ezeket nevezik logikai-matematikai struktuacuteraacutenak A műveletek koumllcsoumlnoumlsen oumlsszefuumlggő nagyobb rendszerekbe szerveződnek miacuteg veacuteguumll a formaacutelis gondolkodaacutes kialakulaacutesaacuteval megjelenik a műveleteket egyseacuteges rendszerbe foglaloacute struktuacutera
Uacutej matematika taniacutetaacutesi moacutedszer melynek soraacuten az alapvető matematikai műveleteket a taacutergyakkal veacutegzett műveletek reacuteveacuten taniacutetjaacutek eacutes a matematikai struktuacuteraacutek szisztematikus feleacutepiacuteteacuteseacuten megkonstruaacutelaacutesaacuten van a hangsuacutely
Kognitiacutev forradalom a szaacutemiacutetoacutegeacutep-tudomaacuteny fejlődeacutese valamint a mesterseacuteges intelligencia kutataacutesaacutenak koumlvetkezteacuteben veacutegbemenő vaacuteltaacutessorozat
Kognitiacutev pszicholoacutegia 60-as eacutevektől dinamikus fejlődeacutese a mai napig tart sok szempontboacutel specializaacutelt kutataacutesi teruumlletteacute vaacutelt Szűkebb eacutertelemben egy joacutel meghataacuterozott kutataacutesi paradigmaacutet jelent azt a tudomaacutenyos megkoumlzeliacuteteacutest amely az emberi megismereacutest mint informaacutecioacutefeldolgozaacutest iacuterja le Taacutegabb eacutertelemben a megismereacutes pszicholoacutegiaacutejaacutet aacuteltalaacuteban jelenti mint tudomaacutenyteruumlletet eacutes mint a megismereacutessel kapcsolatos ismeretek rendszereacutet
Kezdő eacutes szakeacutertő tudaacutesaEz az elmeacutelet azoknak a kuumlloumlnbseacutegeknek a leiacuteraacutesaacuteboacutel alakult ki amelyek egy szakteruumllettel eacuteppen csak megismerkedő kezdő (novice) eacutes a felkeacuteszuumllt tapasztalt szakember (expert)
szakmai gondolkodaacutesa probleacutemamegoldaacutesa koumlzoumltt megfigyelhetőek E modell szerint egy szakteruumllet uacutejonca eacutes mestere koumlzoumltt a legnagyobb kuumlloumlnbseacuteg a seacutemaacutek mennyiseacutegeacuteben eacutes szervezettseacutegeacuteben van Miacuteg a kezdő alig neacutehaacuteny seacutemaacuteval rendelkezik eacutes iacutegy szaacutemaacutera minden egyes informaacutecioacute oumlnaacutelloacute egyseacutegkeacutent jelenik meg addig a szakember rendelkezik neacutehaacuteny ezer olyan seacutemaacuteval amely az adott teruumllet reacuteszinformaacutecioacuteit nagyobb egyseacutegekbe rendezi A szakeacutertő a konkreacutet helyzetekben keacutesz seacutemaacutekkal operaacutelva oldja meg a probleacutemaacutekat
Mentaacutelis modell A mentaacutelis modell gondolkodaacutesi folyamatunk egyfajta eacutertelmezeacutese arra vonatkozoacutean hogyan műkoumldnek a dolgok a vilaacutegban A mentaacutelis modell belső szimboacuteluma vagy reperezentaacutecioacuteja a kuumllső valoacutesaacutegnak s felteacutetelezhetően jelenteacutekeny szerepet jaacutetszik az eacuteszleleacutesben
Toumlbbszoumlroumls intelligencia Gardner vezette be a fogalmat heacutet intelligenciaacutet iacutert le nyelvi zenei logikai-matematikai teacuterbeli testi-kineszteacuteziaacutes szemeacutelyek koumlzoumltti eacutes szemeacutelyen beluumlli intelligencia
3 teacutema
Mentaacutelis reprezentaacutecioacute
Mentaacutelis reprezentaacutecioacute A kuumllvilaacuteg dolgainak belső lekeacutepzeacutese
A reprezentaacutecioacute szoacute jelenteacutese keacutepviselet legjobb peacuteldaacuteny lekeacutepezeacutes
A lekeacutepezeacutes formaacutei kuumllső belső( eredmeacuteny szerint) analoacuteg eacutes digitaacutelis (a lekeacutepezeacutes moacutedja
szerint)
Eacuteszleleacutes alapuacute tudaacutesreprezentaacutecioacute
Jelenteacutes alapuacute tudaacutesreprezentaacutecioacute
Analoacuteg lekeacutepezeacutesreprezentaacutecioacute a tudaacutes eacutes a valoacutesaacuteg reprezentaacutelt mozzanata koumlzoumltti szoros
megfeleleacutesre utal az eacuterzeacutekszerveinkkel felvett az eacuteszleleacutes soraacuten előzetesen feldolgozott
informaacutecioacutet szimbolikus aacutetkoacutedolaacutes neacutelkuumll taacuteroljuk
Digitaacutelis lekeacutepezeacutes Jelenteacutes alapuacute reprezentaacutecioacute Ide tartoznak a Fogalmak teacutenyek
definiacutecioacutek leiacuteraacutesok elmeacuteletek toumlrveacutenyek
Keacutepzet Emleacutekkeacutepek nem verbaacutelis informaacutecioacutek Jellemzői Analoacuteg reprezentaacutecioacutek eacuteszleleacutes
soraacuten joumlnnek leacutetre ((szem fuumll orr nyelv bőr) receptorai aacuteltal felvett informaacutecioacutekboacutel
Egyszerűek vagy komplexek (pl teacuterbeli keacutepzetek) Vizuaacutelis (keacutepi teacuterbeli diagrammikus)
akusztikus iacutezleleacutesi szaglaacutesi tapintaacutesi faacutejdalomeacuterzeti keacutepzetek A felideacutezeacutes moacutedja
uacutejraszervezeacutes
Propoziacutecioacute (kijelenteacutes teacuteny) Absztrakt mentaacutelis nyelven megfogalmazott kijelenteacutes amely
az elme fogalmi tartalmaacutet jeleniacuteti meg fuumlggetlenuumll az egyes eacuterzeacutekszervektől Keacutet fogalom
kapcsolata (Pl A vereacuteb madaacuter) Programozaacutesi nyelvek LISP PROLOG
Fogalmi haacuteloacute (propozicionaacutelis haacuteloacutezat) Az ismereteket nem kuumlluumln-kuumlloumln taacuteroljuk hanem
vmilyen rendszerben Vannak fogalmak eacutes vannak ismeretek ezek egymaacuteshoz kapcsoloacutednak
(van olyan mikor egy fogalomhoz toumlbb fogalom is kapcsoloacutedik)
fogalom kapcsoloacutedik egy ismerethez jeloumlleacutes
fogalom a fogalomhoz teacuteny
fogalom melyikhez csak maacutes fogalmak kapcs definiaacutelt fogalom
ha csak ismeretek kapcs egymaacuteshoz keacutepzetrendszer
A fogalom tartalma eacutes terjedelme A fogalom tartalma azon tulajdonsaacutegok melyek alapjaacuten
a dolgokat be tudjuk sorolni egy halmazba Terjedelme A halmaz elemei
Mnemotechnika az emleacutekezeacutes műkoumldeacuteseacutet mesterseacutegesen megkoumlnnyiacutető a mechanikus
emleacutekezeacutest segiacutető eljaacuteraacutesok fogaacutesok elnevezeacutese Elsősorban a memoriter elsajaacutetiacutetaacutesakor
alkalmazzaacutek
PQRST technika a szoumlvegfeldolgozaacutesban a hateacutekony olvasaacutes egyik formaacuteja A betűszoacute az
olvasaacutes ill szoumlvegből valoacute tanulaacutes oumlt faacutezisaacutenak angol neveacutere utal (preview ndash előzetes
aacutettekinteacutes question ndash keacuterdezeacutes read ndash olvasaacutes self recitation ndash felmondaacutes test ndash ellenőrzeacutes)
Seacutema Komplex fogalmi rendszer A fogalmak strukturaacutelt csoportja aacuteltalaacutenos tudaacutes
Forgatoacutekoumlnyv Komplex fogalmi rendszer Egy cselekveacutessort tartalmazoacute seacutema(Pl ebeacuted egy
eacutetteremben)
Sziacuten Komplex fogalmi rendszer Egy aacuteltalaacutenosiacutetott esemeacutenycsoport (Pl vaacuterakozaacutes)
Teacutevkeacutepzet Azok a gyermeki ismeretek amik nem felelnek meg a mai tudomaacutenyos
vizsgaacutelatoknak Jellemzői Szeacuteles koumlrben elterjedtek Ellenaacutellnak a hagyomaacutenyos oktataacutesi
moacutedszereknek Sokfeacutele forraacutesboacutel szaacutermazhatnak (tapasztalat heacutetkoumlznapi nyelv szociaacutelis
koumlrnyezet oktataacutes) Gaacutetolhatjaacutek az uacutej ismeretek megeacuterteacuteseacutet
Naiv elmeacuteletnaiv meggyőződeacutes olyan informaacutecioacutefeldolgozoacute keacutepesseacuteg amely lehetőveacute teszi
a koumlruumlloumlttuumlnk levő vilaacuteg felfogaacutesaacutet illetve ez a tovaacutebbi fejlődeacutes alapja
Kognitiacutev konfliktus Kuumlloumlnboumlző meggyőződeacutesek hiedelmek eacuterteacutekek
oumlsszeegyeztethetetlenseacutege
Fogalmi vaacuteltaacutes Az a folyamat mely soraacuten a sajaacutet fogalmi rendszeruumlnket hozzaacutealakiacutetjuk az
uacutejhoz
1 A nagy tudomaacutenyos forradalmak taacutersadalmi szocioloacutegiai jelenseacutegekkeacutent iacuterhatoacutek le A
tudoacutes koumlzoumlsseacuteg fogad el uacutej paradigmaacutet gondolkodaacutesmoacutedot s ebben nem a logikai
megfontolaacutesok jaacutetsszaacutek a fő szerepet hanem a tudoacutes taacutersadalom belső viszonyai
2 Az alternatiacutev tudaacuteselemek eacutes rendszerek kialakulaacutesaacutet s annak megtanulaacutesaacutet hogy ezek
milyen helyzetekben hasznaacutelandoacutek vagyis hogyan osztjaacutek fel maguk koumlzoumltt a vilaacutegot
A megeacuterteacutest segiacutető taniacutetaacutes
Fogalomtanulaacutes moacutedja Taniacutetaacutesi moacutedszer
Tapasztalati uacuteton Peacuteldaacutek eacutes ellenpeacuteldaacutek adaacutesa aacuteltalaacutenosiacutetaacutes
Definiacutecioacuteval deduktiacutev uacuteton Direkt bemutataacutes(hierarchiaacuteba kapcsolaacutes graacutef diagram
taacuteblaacutezat gondolatteacuterkeacutep)
A megeacuterteacutes elősegiacuteteacutese
Fogalomalkotaacutes elősegiacuteteacutese
Tapasztalaacutes megfelelő keacutepzetek kialakiacutetaacutesa
Definiacutecioacutek szabaacutelyok alkalmazaacutesa
Gondolkodaacutesi műveletek fejleszteacutese (tulajdonsaacutegok azonosiacutetaacutesa megkuumlloumlnboumlzteteacutese
aacuteltalaacutenosiacutetaacutes konkretizaacutelaacutes oumlsszefuumlggeacutesek felismereacutese)
Szoumlvegfeldolgozaacutesi technikaacutek
ismeretlen szavak meghataacuterozaacutesa
parafrazeaacutelaacutes (sajaacutet szavakkal elmondaacutes)
kulcsfogalmak megkereseacutese
fogalmak koumlzoumltti kapcsolatok megkereseacutese (fogalmakhoz asszociaacutelhatoacute fogalmak alaacute-
foumlleacuterendeltseacutegi viszonyok melleacuterendeltseacutegi viszonyok ellenteacutetes fogalmak ok-
okozati viszonyok
aacutebraacutek eacutertelmezeacutese
oumlsszefoglaloacute vaacutezlat aacutebra keacutesziacuteteacutese
keacuterdeacutesek megfogalmazaacutesa keacuterdeacutesek megvaacutelaszolaacutesa
komplex feldolgozaacutes PQRST moacutedszer a szoumlvegeacuterteacutes elősegiacutető technika P (preview)
Q (question) R (read) S (self-recitation) T (test)
beszeacutelgeteacutes a taacutersakkal a tanultakroacutel
4 teacutema
deklaratiacutev procedulaacuteris tudaacutes A tanulaacutes deklaratiacutevboacutel proceduraacutelissaacute vaacutelik Ennek 3
szakasza van1)deklaratiacutev szakasz2) proceduraacutelis szakasz amikor a deklaratiacutev ismeretek
gyakorlaacutessal proceduraacutelissaacute vaacutelnak gyorsabbak eacutes automatikusabbak lesznek erőfesziacuteteacutes
neacutelkuumll3)beaacutelliacutetaacutesi szakasz Az a baj hogy oktataacutes deklaratiacutev ismeretet ad aacutet amit meacuteg nem
lehet hateacutekonyan alkalmazni Egyeacuteni oktataacutes hateacutekonyabb
Szokaacutes Olyan teveacutekenyseacutegek melyeket rutinszerűen tudunk műkoumldtetni A dichtoacutem felosztaacutes
szerint koumltoumltt eacuterteacutek
Jaacutertassaacuteg A jaacutertassaacuteg szintjeacuten veacutegzett teveacutekenyseacuteg bizonyos elemei automatizaacuteloacutednak maacutes
elemek viszont tudatosak
Keacuteszseacuteg Az automatizaacutelt eacutes a tudatos leacutepeacutesek rendje a begyakorlaacutes soraacuten aacutellandoacutesul majd -
tovaacutebbi gyakorlaacutes utaacuten teljesen automatikussaacute azaz keacuteszseacuteggeacute vaacutelik (PI az iacuteraacuteskeacuteszseacuteg)
Szakeacutertelem Megkuumlloumlnboumlztetuumlnk aacuteltalaacutenos műveltseacuteg generalista szakeacutertelmet (a rendszer
egeacuteszeacutenek ismerete) valamint specialista szakeacutertelmet (a reacuteszrendszer szakeacutertője)
Műveltseacuteg az adott kultuacuteraacuteban relevaacutens felhasznaacutelhatoacute keacuteszseacutegek keacutepesseacutegek ismeretek oumlsszesseacutege taacutersadalmilag eacuterteacutekes tudaacutes amely koumlzepes meacuterteacutekben tartalomfuumlggő bizonyos hataacuterok koumlzoumltt transzferaacutelhatoacute
Kompetencia A szemeacutelyiseacuteg komponensei komponensrendszerei meghataacuterozott funkcioacutet
szolgaacuteloacute keacutepesseacutegek motiacutevumok melyek egzisztenciaacutelis funkcioacuteval rendelkeznek Fajtaacutei
kognitiacutev szemeacutelyes szociaacutelis speciaacutelis kompetencia
Kognitiacutev kompetencia Az informaacutecioacutefeldolgozaacutest szolgaacuteloacute pszichikus komponensrendszer
Motiacutevumai (viszonyiacutetaacutesi alap mely doumlnteacutesekre keacutesztet)- megismereacutesi- felfedezeacutesi vaacutegy- alkotaacutesvaacutegy- sikervaacutegy- eacuterdeklődeacutes - ambiacutecioacute- koumltelesseacutegtudat- kudarcfeacutelelem
Keacutepesseacutegek (kivitelezeacutes megvaloacutesiacutetaacutesa)- tudaacutesszerzeacutes- gondolkodaacutes- tanulaacutes- megfigyeleacutes- eacutertelmezeacutes- igazolaacutes- beszeacuted
Erre a kompetenciaacutera eacutepuumll az oumlsszes toumlbbi kompetencia melyek nem műkoumldhetnek informaacutecioacutefeldolgozaacutes neacutelkuumll
Logisztikus fejlődeacutesi goumlrbe eacutes reacuteszei Az induktiacutev gondolkodaacutes matematikai modellje nem
lineaacuteris Logisztikus fejlődeacutesi goumlrbeacutevel lehet leiacuterni a fejlődeacutest Optimaacutelis időszak kimutataacutesa
amikor a gyerek legjobban tud vmit (Reacuteszei Inflaacutecioacutes pont meredekseacuteg maximum szenzitiacutev
szakasz)
Eacutereacutes
Rendszerkeacutepződeacutes A kognitiacutev keacuteszseacutegek tanulaacutesaacutenak első szakasza az elemek műveletek
elsajaacutetiacutetaacutesa azaz a rendszerkeacutepződeacutes Az iacuteraacuteskeacuteszseacuteg eseteacuteben a rendszerkeacutepződeacutes azt jelenti
hogy elsajaacutetiacutetjuk valamennyi betű iacuteraacutesaacutet eacutes kapcsolaacutesi moacutedjaacutet Az első osztaacutely veacutegeacuteig kialakul
a rajzoloacute iacuteraacuteskeacuteszseacuteg eacutes viszonylag sok hibaacuteval percenkeacutent aacutetlagosan 4-6 betűt produkaacutelva
műkoumldik
Optimalizaacuteloacutedaacutes A kognitiacutev keacuteszseacutegek elsajaacutetiacutetaacutesaacutenak maacutesodik szakasza az optimalizaacuteloacutedaacutes
A fejlődeacutes nem fejeződik be a rendszerkeacutepződeacutessel ugyanis sok eacutevig tartoacute optimalizaacuteloacutedaacutes
megy veacutegbe Ha az iacuteraacuteskeacuteszseacuteg kialakulaacutesaacutet tanulmaacutenyozzuk akkor ez a szakasz a hibaacutetlan
műkoumldeacutest eacutes percenkeacutent aacutetlagosan 60-80 betű leiacuteraacutesaacutet teszi lehetőveacute
Hierarchizaacuteloacutedaacutes A kognitiacutev keacuteszseacutegek tanulaacutesaacutenak harmadik szintje a hierachizaacuteloacutedaacutes Az
optimalizaacuteloacutedaacutessal a fejlődeacutes meacuteg nem fejeződik be Lehetseacuteges a hierarchizaacuteloacutedaacutes is Ennek a
keacuteszseacutegekre vonatkoztatva neacutegy egymaacutesra eacutepuumllő szintje eacuterdemel figyelmet a perceptuaacutelis eacutes a
nyelvi tapasztalati szint (a csinaacutelni tudaacutes szintje) valamint a verbaacutelis eacutes a formalizaacutelt
eacutertelmező szint A fenti eacutertelemben vett iacuteraacuteskeacuteszseacuteg perceptuaacutelis szinten műkoumldik ugyanis
szabaacutelyozaacutesaacutet eacuteszleleti szinten a folyamatroacutel szaacutermazoacute vizuaacutelis informaacutecioacutekkal
visszacsatolaacutessal valoacutesiacutetjuk meg
Kriteacuteriumorinetaacutelt keacuteszseacuteg eacutes keacutepesseacuteg fejleszteacutes A kritikus keacuteszseacutegek eacutes keacutepesseacutegek
optimaacutelis elsajaacutetiacutetaacutesaacutenak műkoumldeacuteseacutenek hasznaacutelhatoacutesaacutegaacutenak ismerete elengedhetetlen
felteacutetele a sikeres fejleszteacutesnek A kriteacuteriumorientaacutelt pedagoacutegia a hagyomaacutenyossal szemben
nem csak normaacutekat aacutelliacutet fel hanem azt is meghataacuterozza hogy milyen szinten kell elsajaacutetiacutetani
a kritikus motiacutevumokat keacuteszseacutegeket keacutepesseacutegeket eacutes a kritikus ismereteket minden
bdquoeacutertelmesrdquo tanuloacutenak
Tudaacutestranszfer Toumlbbfeacutele eacutertelmezeacutese van koumlzoumls benne h egy feladattal kapcsolatban
megtanultak befolyaacutesoljaacutek a keacutesőbbi feladatok megoldaacutesaacutet Transzfer leacutep fel ha az uacutej feladata
elemeiben egyezik az eredeti tanulaacutesi szituaacutecioacuteban leacutevővel vagy ha az egyik feladatban
megtanult alapelveket alkalmazzaacutek a maacutesikban
Tiacutepusai
-pozitiacutev-negatiacutev-taacutevoli-koumlzeli-alacsony-magasA tudaacutes transzferaacutelaacutesaacutet taniacutetani kell gondolkodaacutesi keacutepesseacutegek fejleszteacutese
Pozitiacutev-negatiacutev transzfer Azt vizsgaacuteljuk h az amit tudunk milyen hataacutessal van az uacutej tudaacuteselemek elsajaacutetiacutetaacutesaacuteraPozitiacutev neacutemet utaacuten koumlnnyebb angolt tanulniNegatiacutev autoacutevezeteacutes naacutelunk eacutes Angliaacuteban
Taacutevoli-koumlzeli transzfer (transzefertaacutevolsaacuteg)Keacutet feladat tartalma milyen taacutevol van egymaacutestoacutelKoumlzeli amikor a feladatok tartalma hasonloacute plhitelfelveacutetel
Taacutevoli reacutegenakik tudtak latinul jobbak voltak termtudomaacutenyokban mivel elsajaacutetiacutetottak egyfajta gondolkodaacutesmoacutedot
Alacsony utas transzfer Bizonyos joacutel begyakorolt automatikus teveacutekenyseacuteget maacutes
helyzetben hasznaacuteljuk Pl Opelen tanultunk meg vezetni de tudunk maacutes autoacutet is vezetni
Magas utas transzfer Az eacutertelem csinaacutelaacutesa struktuacuteraacutekat gondolkodaacutesi strateacutegiaacutekat
sajaacutetiacutetunk el Fuumlggetleniacutetjuumlk mit hol tanultunk A megoldaacutes rendszereacutet aacuteltalaacutenosiacutetani tudjuk
Komplex probleacutemamegoldaacutes A komplex probleacutemamegoldaacutes vizsgaacutelataacutenak tapasztalatai
- Kontextus fuumlggőseacuteg-gt keveacutesbeacute tudjaacutek a tanuloacutek eacuteletszerű koumlrnyezetben
alkalmazni az iskolai koumlrnyezetben tanultakat
- Probleacutemaacutet jelent a valoacutedi probleacutema a megoldandoacute keacuterdeacutes azonosiacutetaacutesa a
szuumlkseacuteges eacutes eleacutegseacuteges informaacutecioacutek oumlsszegyűjteacutese
- Mineacutel toumlbb informaacutecioacutet kell oumlsszegyűjteniuumlk eacutes azok mineacutel toumlbb megjeleneacutesi
formaacuteban eacutes helyen talaacutelhatoacuteak annaacutel kisebb a helyes megoldaacutes valoacutesziacutenűseacutege
Rosszul definiaacutelt probleacutema A rosszul definiaacutelt probleacutema megoldaacutesakor ndash hasonloacutean a mindennapi eacutelet probleacutemaacuteihoz ndash a probleacutemamegoldoacutenak azonosiacutetania kell magaacutet a probleacutemaacutet elemeznie az adott aacutellapot eacutes az eleacuterendő ceacutel koumlzoumltti elteacutereacutest a kuumlloumlnbseacuteg csoumlkkenteacutese megszuumlnteteacutese eacuterdekeacuteben strateacutegiaacutekat kell kidolgoznia vagyis el kell jutnia a strateacutegiai gondolkodaacutesig PLhogyan lehet peacutenzt spoacuterolni vaacutelsaacuteg idejeacuten Ezt szűkiacuteteni kell az eacutelet kuumlloumlnboumlző teruumlleteire
Probleacutema alapuacute tanulaacutes (problem based learning PBL) Ceacutelja hogy a tanuloacutek ne csak
adott konkreacutet helyzetben tudjaacutek tudaacutesukat előhiacutevni fejlődjoumln oumlnszabaacutelyozoacute tanulaacutesuk
probleacutemamegoldoacute kommunikaacutecioacutes egyuumlttműkoumldő keacutepesseacuteguumlk amelyek elősegiacutetik a tanultak
keacutesőbbi transzferaacutelaacutesaacutet (Molnaacuter 2005) A moacutedszer leacutenyege rosszul definaacutelt probleacutemaacutek
hasznaacutelata
Szemantikailag gazdag probleacutema
5 Teacutema
1 Oumlroumlklődeacutes-koumlrnyezet vita Az oumlroumlkleacutes itt az egyeacuten veleszuumlletett bioloacutegiai keacutepesseacutegeit
lehetőseacutegeit jelenti a koumlrnyezet a taacutersas koumlrnyezet elsősorban a csalaacuted eacutes a koumlzoumlsseacuteg egyeacutenre
gyakorolt hataacutesait foglalja oumlssze
1 Bioloacutegiai eacutereacutesi megkoumlzeliacuteteacutes
A fejlődeacutest jellemző vaacuteltozaacutesok alapvető sorozata endogeacuten jellegű vagyis a vaacuteltozaacutesok az
eacutelőleacutenyen beluumllről bioloacutegiai oumlroumlkseacutegeacutenek koumlvetkezmeacutenyekeacutent erednek A fejlődeacutes fő oka az
eacutereacutes a vaacuteltozaacutesok genetikailag meghataacuterozott mintaacutezata amely a fogamzaacutes eacuteretlen
kezdőpontjaacutetoacutel a felnőttkorig veacutegigkiacuteseacuteri az egyeacuten noumlvekedeacuteseacutet A koumlrnyezet szerepe a
fejlődeacutes alapfolyamatainak alakiacutetaacutesaacuteban maacutesodlagos a koumlrnyezet hataacuterozza meg a viselkedeacutes
sok mozzanataacutenak megjeleneacuteseacutet erősseacutegeacutet eacutes korrelaacutecioacutejaacutet de nem maga okozza a viselkedeacutes
fejlődeacuteseacutenek előrehaladaacutesaacutet
2 Koumlrnyezeti tanulaacutesi megkoumlzeliacuteteacutes
Bioloacutegiai teacutenyezők alapozzaacutek meg a fejlődeacutest de a fejlődeacutesi vaacuteltozaacutesok fő okai tuacutelnyomoacutean
exogeacutenek azaz a koumlrnyezetből elsősorban azoktoacutel a felnőttektől erednek akik jutalmazzaacutek eacutes
buumlntetik a gyermek erőfesziacuteteacuteseit
3 Univerzaacutelis-konstruktivista megkoumlzeliacuteteacutes
Az oumlroumlkleacutes eacutes a koumlrnyezet egyenlő eacutes koumllcsoumlnoumls szerepet jaacutetszoacute forraacutesai a fejlődeacutesnek ezeacutert
eacutertelmetlen az egyik teacutenyezőnek a maacutesiknaacutel nagyobb fontossaacutegot tulajdoniacutetani E neacutezőpont
vezető hiacuteve a svaacutejci fejlődeacutespszicholoacutegus Jean Piaget
2 Korai szelekcioacute
3 Kompenzaacutecioacute felfeleacute nivellaacutelaacutes felzaacuterkoacuteztataacutes korrepetaacutelaacutes (mastery learning)
4 Differenciaacutelaacutes A differenciaacutelt oktataacutes A kuumlloumlnleges baacutenaacutesmoacutedot igeacutenylő (a haacutetraacutenyokkal
eacutes előnyoumlkkel rendelkező) tanuloacutek iskolai oktataacutesa az egyeacuteni sajaacutetossaacutegokat figyelembe vevő
azokhoz alkalmazkodoacute oktataacutes
A tanoacuterai differenciaacuteloacutedaacutes lehetőseacutegei
- oumlnkeacutent vaacutellalt vagy a tanaacutertoacutel kapott egyeacuteni munka (pl kiselőadaacutes oumlnaacutelloacute megfigyeleacutes kiacuteseacuterlet bemutataacutesa)- reacuteteg- csoport- paacuteros eacutes individualizaacutelt munka- tanuloacutei jellemzőkhoumlz igazodoacute strateacutegia moacutedszer motivaacutelaacutes feladatok- differenciaacutelt eacuterteacutekeleacutes
5 Kompenzaacuteloacute beiskolaacutezaacutesi modell szelektaacutelaacutes eacutes kompenzaacutelaacutes egyuumlttesen Iskolakezdeacutes
fejlettseacutegtől fuumlggően 6-8 eacuteves korban homogeacutenebb iskolakezdő csoportok kompenzaacuteloacute
foglalkozaacutesok az oacutevodaacuteban maradtaknak
6 Kognitiacutev stiacutelus a szemeacutelyiseacuteg aacuteltalaacutenos jellemzőinek a gondolkodaacutesmoacutedban megismereacutesi
szellemi mentaacutelis teveacutekenyseacutegekben valoacute megnyilvaacutenulaacutesa (pl rigiditaacutes vagy nyitottsaacuteg)
Fogalmi probleacutemaacutek Kognitiacutev stiacutelus vagy kognitiacutev strateacutegia
A stiacutelus egyeacuteni preferenciaacutera utal az esemeacutenyek megragadaacutesa a megleacutevő tudaacutes segiacutetseacutegeacutevel
(a pedagoacutegiai pszicholoacutegiaacuteban eacutes a tanulaacutesleacutelektanban elterjedt)
A strateacutegia nagyobb szemeacutelyes aktivitaacutest felteacutetelez egyeacuteni megnyilvaacutenulaacutes jellemző
informaacutecioacutefeldolgozaacutesi moacuted eacuterzelmi indulati jellemzőkkel
A hasznaacutelatban a kognitiacutev stiacutelus terjedt el termeacuteszete szerint meacutegis inkaacutebb strateacutegia
Messick (1984) Hiacutedfunkcioacute a kognitiacutev stiacutelus mint strateacutegia hiacutedkeacutent funkcionaacutel a kogniacutecioacute
(=megismerő ember) eacutes a szemeacutelyiseacuteg (=huacutes-veacuter ember) koumlzoumltt Keacutetfeacutele tanulaacutesi stiacutelus -
verbalizaacuteloacute - imaginaacuteloacute
Entwistle A stiacutelus az informaacutecioacutefeldolgozaacutes szokaacutesos moacutedja ezeacutert tanulaacutesi stiacutelus eacutes nem
strateacutegia A tanulaacutesi stiacutelus az informaacutecioacute kezeleacuteseacutere vonatkozik lehet - passziacutev befogadoacute -
aktiacutev felfedező
7 Tanulaacutesi stiacutelus az egyeacuten aacuteltal leginkaacutebb előnyben reacuteszesiacutetett (preferaacutelt) kuumllső eacutes belső tanulaacutesi felteacutetelek moacutedokEacuterzeacutekleti modalitaacutes szempontjaacuteboacutel auditiacutev vizuaacutelis mozgaacutesos
Taacutersas koumlrnyezet szempontjaacuteboacutel egyeduumll taacutersakkalReakcioacutemoacuted szempontjaacuteboacutel impulziacutev reflektiacutevMechanikus stiacutelusEacuterzelmi felteacutetelek szempontjaacuteboacutel motivaacutecioacute kitartaacutes
8 Tanulaacutesi strateacutegiaacutek A tanulaacutesi strateacutegiaacutek a kuumlloumlnboumlző tanulaacutesi technikaacutek egyuumlttes
alkalmazaacutesaacutet kombinaacutelaacutesaacutet a megfelelő leacutepeacutesek sorbaaacutelliacutetaacutesaacutet igeacutenylik Segiacutetik a szoumlvegek
feldolgozaacutesaacutet az anyag egeacuteszeacutenek az integraacutelaacutesaacutet a tanulnivaloacute strukturaacutelaacutesaacutet szervezeacuteseacutet A
tanulaacutesi strateacutegia fogalmaacuteban kiemelődik a ceacutelraacuteiraacutenyulaacutes a tervezeacutes az informaacutecioacutegyűjteacutes eacutes
feldolgozaacutes szakaszokra bontaacutesa eacutes az oumlnellenőrzeacuteseacutet a tanulaacutesi feladat megoldaacutesa soraacuten Uacutegy
tekintjuumlk a tanulaacutesi strateacutegiaacutet mint a tanulaacutesra vonatkozoacute tervek elhataacuterozaacutesok rendszereacutet
amelyek meghataacuterozott ceacutelra iraacutenyulnak bizonyos tartoacutessaacuteg eacutes elrendezeacutes jellemzi őket A
tanulaacutesi strateacutegiaacutet a tanuloacutenak kell veacutegrehajtani
Kozeacuteki eacutes Entvistle felosztaacutesa a leginkaacutebb hasznaacutelhatoacute akik a tanulaacutesi strateacutegiaacutek haacuterom
altiacutepusaacutet kuumlloumlnboumlztetik meg
- meacutelyrehatoloacute a dolgok megeacuterteacuteseacutere toumlrekszik aacuteltalaacuteban tudnak lelkesedni a tanulaacutes iraacutent
- reprodukaacuteloacute reacuteszletek megjegyzeacuteseacutere eacutepiacutet tanaacuteri iraacutenyiacutetaacutes fontos
- szervezett az eredmeacutenyekre koncentraacutelva teljesiacutetik a koumlvetelmeacutenyeket lelkiismeretesek
sikerorientaacuteltak
6 Teacutema
1 Implicit tanulaacutes a tervezeacutesi veacutegrehajtaacutesi strateacutegiaacutek nem jaacutetszanak szerepet (pl motoros
keacuteszseacutegek anyanyelv tanulaacutesa)
2 Explicit tanulaacutes aktiacutev figyelem hipoteacutezisek megfogalmazaacutesa szabaacutelyok tanulaacutesa (pl
idegen nyelv tanulaacutesa)
3 Tudat alatti eacuteszleleacutes objektiacutev-szubjektiacutev ingerkuumlszoumlb (moziban felvillanoacute keacutep ami Cola
vaacutesaacuterlaacutesaacutera oumlsztoumlnoumlz) az objektiacutev kuumlszoumlboumlt meghaladja de a szubjektiacutevet nem
- szemantikai előfesziacutető hataacutes akkor is műkoumldik ha a megelőző inger eacuteszleleacutese nem tudatos
- Stroop hataacutes ellentmondaacutesos sziacutenek akkor is műkoumldoumltt ha a szoacutet nem tudtaacutek elolvasni
tudatosan
- perceptuaacutelis elhaacuteriacutetaacutes szaacutemunkra nem kedvező dolgok eacuteszleleacutese elől bdquokikapcsoljukrdquo az
agyunkat
4 Tudatelmeacutelet-elmeacutelet gyermeki neacutezetek kutataacutesa hogyan fejlődik a sajaacutet eacutes a maacutesik
mentaacutelis aacutellapotaacutera vonatkozoacute tudaacutes A gyermeki tudatelmeacutelet kialakulaacutesaacutenak kezdete 15-24
hoacutenapos kor A tudatelmeacutelet a mentaacutelis vilaacuteg a mentaacutelis aacutellapotok megeacuterteacuteseacutenek termeacuteszeteacutere
ill fejlődeacuteseacutere vonatkozik beleeacutertve peacuteldaacuteul a veacutelekedeacuteseket vaacutegyakat eacuterzelmeket
gondolatokat percepcioacutekat eacutes intencioacutekat
5 Metakogniacutecioacute sokfeacutele eacutertelmezeacutes
- a tudaacutesra vonatkozoacute tudaacutes
- a kogniacutecioacuteroacutel (megismereacutesről) valoacute kogniacutecioacute
- kuumlloumlnboumlző kontextusokban eacutertelmezhető (pl metanyelvi tudatossaacuteg metamemoacuteria
metafigyelem metamegeacuterteacutes)
6 Deklaratiacutev metakognitiacutev tudaacutes a kogniacutecioacutera vonatkozoacute deklaratiacutev tudaacutes (sajaacutet
keacutepesseacutegek)
7 Proceduraacutelis metakognitiacutev tudaacutes a gondolkodaacutes kontrollja szabaacutelyozaacutesa
8 Az oumlnszabaacutelyozoacute tanulaacutes elemei folyamata olyan komplex gondolkodaacutesi eacuterzelmi
akarati eacutes cselekveacutesi oumlnfejlesztő keacutepesseacuteg amely szisztematikusan a sajaacutet ceacutel eleacutereacuteseacutere
iraacutenyiacutetja a tanulaacutesi keacutepesseacutegeket A megismereacutes (kogniacutecioacute) eacutes az aktuaacutelis viselkedeacutes
szabaacutelyozaacutesaacutera iraacutenyul A kitűzoumltt ceacutelnak megfelelően aacutellandoacute figyelemmel (monitorozaacutessal
eacutes kontrollal) kiacuteseacuteri a kuumllső eacutes belső koumlruumllmeacutenyek vaacuteltozaacutesaacutet mikoumlzben ennek fuumlggveacutenyeacuteben a
teveacutekenyseacuteget is moacutedosiacutethatja
Elemei
- Tervezeacutes ceacutelkitűzeacutes ceacutelok megfogalmazaacutesa megvaloacutesiacutetaacutes moacutedja
- Megszervezeacutes
bull Rugalmas strateacutegia dinamikus tervezeacutes alkalmazkodaacutes
bull Merev strateacutegia reflexioacute alternatiacutev utak kereseacutese hiaacutenyzik ugyanazokat a tanulaacutesi
strateacutegiaacutekat hasznaacuteljaacutek a kuumlloumlnboumlző helyzetekben
bull Passziacutev strateacutegia a szituaacutecioacute elfogadaacutesa akkor is ha nem felel meg elvaacuteraacutesainak
bullSzeacutetszoacutert strateacutegia a pillanatnyi helyzet hataacutesa alatt vannak kuumlzdenek a feladat
befejezeacuteseacutevel aacutellandoacute stressz
- Veacutegrehajtaacutes
bull Kognitiacutev tanulaacutesi strateacutegiaacutek segiacutetik a tanuloacutekat figyelmuumlk fenntartaacutesaacuteban az informaacutecioacute
szelektaacutelaacutesaacuteban kidolgozaacutesaacuteban memorizaacutelaacutesaacuteban ismeacutetleacuteseacuteben
bull Metakognitiacutev eacutes szabaacutelyozoacute strateacutegiaacutek a tanuloacutei toumlrekveacutesek reflexioacutei monitorozzaacutek eacutes
szabaacutelyozzaacutek a tanuloacutek kognitiacutev strateacutegiaacuteit
bull Forraacutes-menedzseleacutesi strateacutegiaacutek a kuumllső eacutes belső bdquoforraacutesokrdquo menedzseleacuteseacutet kiaknaacutezaacutesaacutet
eacutes felhasznaacutelaacutesaacutet segiacutetik (pl motivaacutecioacute felhasznaacutelhatoacute idő stb)
- Monitorozaacutes nyomon koumlveteacutes
- Visszacsatolaacutes
7 Teacutema
1 A tudaacutes vaacuteltozaacutesaacutenak kognitiacutev felteacutetelei
- a maacuter megszerzett tudaacutes hataacutessal van az uacutej tudaacutes keletkezeacuteseacutere (lehetőseacutegek eacutes korlaacutetok)
- előfelteacutetel-tudaacutes az uacutej tudaacutes e tudaacuteselemeken keresztuumll kapcsoloacutedik a megleacutevő rendszerhez
- taacuterggyal kapcsolatos tudaacutes hozzaacuteeacuterteacutes kompetencia (meghataacuterozoacutebb mint az előfelteacutetel-
tudaacutes)
- tanulaacutesi keacutepesseacutegek metakognitiacutev tudaacutes (eszkoumlz jellegű tudaacutes)
- aacuteltalaacutenos tudaacutes intelligencia a tudaacutes uacutej helyzetekben valoacute alkalmazaacutesaacutenak
tovaacutebbfejleszteacuteseacutenek keacutepesseacutege
- a megleacutevő tudaacutes megnyilvaacutenulaacutesa megeacuterteacutes (ismeretek tanulaacutesa) transzfer (keacutepesseacutegek
elsajaacutetiacutetaacutesa)
Kapcsoloacutedoacute oktataacutesi moacutedszerek kuumlloumlnbseacutegek kiegyenliacuteteacutese (felzaacuterkoacuteztataacutes) a
kuumlloumlnbseacutegekhez valoacute alkalmazkodaacutes (differenciaacutelaacutes) teljes elsajaacutetiacutetaacutes (mastery learning)
tanulaacutesi keacutepesseacutegek aacuteltalaacutenos gondolkodaacutesi keacutepesseacutegek folyamatos fejleszteacutese az
interferencia negatiacutev jelenseacutegeinek kikuumlszoumlboumlleacutese
2 A tudaacutes vaacuteltozaacutesaacutenak affektiacutev felteacutetelei a kognitiacutev felteacutetelek korlaacutetozoacuteak az affektiacutev
felteacutetelek e korlaacutetok koumlzoumltti lehetőseacutegeket hataacuterozzaacutek meg Kuumllső eacutes belső motivaacutecioacute
teljesiacutetmeacutenymotivaacutecioacute elsajaacutetiacutetaacutesi motivaacutecioacute eacutenkeacutep szorongaacutes oumlnbizalom kudarckeruumlleacutes-
sikerorientaacutecioacute megkuumlzdeacutes erőfesziacuteteacutes keruumlleacutese attribuacutecioacute eacuterdeklődeacutes attitűdoumlk koumltődeacutes
kontrolleacuteszleleacutes elkoumltelezettseacuteg
3 A legkoumlzelebbi fejlődeacutesi zoacutena (Vigotszkij zoacutenaelmeacutelete) gyermekekkel veacutegzett kiacuteseacuterletei
szerint a gyerekek legkoumlzelebbi fejlődeacutesi zoacutenaacutejaacutet az oumlnaacutelloacutean megoldott feladat (aktuaacutelis
fejlettseacutegi szint) eacutes a segiacutetseacuteggel megoldott feladat (lehetseacuteges fejlettseacutegi szint) koumlzoumltti
taacutevolsaacuteggal eacutertelmezi Az elmeacutelet szerint egy fejleszteacutes akkor lehet a legeredmeacutenyesebb ha az
a legkoumlzelebbi fejlődeacutesi zoacutenaacuteban zajlik Az elmeacutelet szerint az oktataacutesnak abba a saacutevba kell
esnie amelyik maacuter meghaladja a gyermek aktuaacutelis fejlettseacutegi szintjeacutet de amely meacuteg nincs
adott szinttől olyan taacutevol hogy az a gyermek szaacutemaacutera maacuter felfoghatatlan feldolgozhatatlan
informaacutecioacutekat koumlzvetiacutetene vagy olyan teveacutekenyseacutegekbe vonnaacute be amelyekben maacuter nem tud
aktiacutevan reacuteszt venni
4 Előfelteacutetel-tudaacutes A tanulaacutes soraacuten amikor az egyeacuten uacutej ismereteket szerez az uacutej fogalmakat
be kell eacutepiacutetenie a fogalmi haacuteloacutejaacuteba Egy uacutej fogalom megtanulaacutesakor nem felteacutetlenuumll joumln leacutetre a
megfelelő reprezentaacutecioacute a megeacuterteacutes A megeacuterteacuteseacutehez a tanuloacutenak rendelkeznie kell az
előfelteacutetel-tudaacutessal azaz ismeretrendszereacuteben leacuteteznie kell a megfelelő fogalmi haacuteloacutenak
amelybe be tudja illeszteni az adott fogalmat A tanuloacutenak aktivizaacutelnia kell ezt a fogalmi
struktuacuteraacutet eacutes fel kell fedeznie az oumlsszefuumlggeacuteseket a maacuter ismert fogalmak eacutes az uacutej fogalom
koumlzoumltt Ha ez nem toumlrteacutenik meg akkor az uacutej fogalom nem tud beeacutepuumllni a fogalmi rendszerbe
elszigetelt marad nem vaacutelik hozzaacutefeacuterhetőveacute felideacutezhetőveacute
5 Deklaraacutelt tanterv tantervi dokumentum mely az előiacutert ceacutelokat műveltseacutegtartalmakat
tananyagokat eacutes koumlvetelmeacutenyeket tartalmazza A ~ lehet reacuteszletező vagy csak a toumlrzsanyagra
a koumlzoumls alapokra kiterjedő (alaptanterv)
6 Lefordiacutetott tanterv amikor a tanaacuter egyeacuteni arculatot ad a helyi lehetőseacutegek alapjaacuten a helyi
lehetőseacutegek alapjaacuten a koumlzponti előiacuteraacutesoknak A tanterv tanaacuter aacuteltali olvasata
7 Elsajaacutetiacutetott tanterv tartalmazza a tanuloacute előzetes tudaacutesaacutet koumlrnyezeteacutenek hataacutesait
valamint az előiacutert műveltseacuteg tanaacuteri eacutertelmezeacuteseacutet ndash ez az egyeacuteni tudaacutes
8 Az iskola ethosza Az iskola ethosza szoros eacutertelemben az iskola erkoumllcsi jellegű
elvaacuteraacutesait elveit koumlvetelmeacutenyeit taacutegabb eacutertelemben az iskola szellemiseacutegeacutet arculataacutet lelki
jellegeacutet jelenti
8-9 teacutema
FolytonosNem folytonos kognitiacutev fejlődeacutes Piaget fejlődeacuteselmeacutelete szakaszos jellegű azaz a fejlődeacutes nem folytonos hanem toumlbbeacute-keveacutesbeacute aacutellandoacute aacutellapotokboacutel maacutes aacutellapotokba valoacute aacutetmenetek reacuteveacuten megy veacutegbe
Minőseacutegi eacutes mennyiseacutegi vaacuteltozaacutesok a kognitiacutev fejlődeacutes soraacuten Vannak olyan elmeacuteletek amelyek a kognitiacutev fejlődeacutest elsősorban minőseacutegi vaacuteltozaacutesok sorozataacutenak tekintik Az ilyen elmeacuteletek a vaacuteltozaacutesokat kuumlloumlnboumlző aacutellapotok koumlzoumltti ugraacutesszerű aacutetmenetekkeacutent fogjaacutek fel A talaacuten legnagyobb hataacutesuacute elmeacutelet Piaget kognitiacutev fejlődeacuteselmeacutelete iacutegy jellemzi az eacutertelmi fejlődeacutest Maacutes modellek a fejlődeacutes kvantitatiacutev vonatkozaacutesaira helyezik a hangsuacutelyt eacutes a fejlődeacutest mennyiseacutegi noumlvekedeacuteskeacutent iacuterjaacutek le Ez utoacutebbi megkoumlzeliacuteteacutesre peacuteldakeacutent a pszichometriai moacutedszereket az eacutertelmi keacutepesseacutegek tekinteteacuteben az intelligencia tesztekkel toumlrteacutenő meacutereacuteseacutet emliacutethetjuumlk
NemUniverzaacutelis kognitiacutev fejlődeacutes Piaget fejlődeacuteselmeacutelete univerzaacutelis jellegű mivel az eacutertelmi fejlődeacutest egyetlen folyamatkeacutent fogja fel nem bontja fel a kuumlloumlnboumlző oumlsszetevők fejlődeacuteseacutere Univerzaacutelis abban az eacutertelemben is hogy a kialakuloacute műveleti struktuacuteraacutekat az eacutertelmi műkoumldeacutes tartalmaacutetoacutel fuumlggetlenuumll mindenuumltt eacuterveacutenyesuumllőnek gondolja (nem szaacutemol pl a tartalom szerepeacutevel) Nem szaacutemol tovaacutebbaacute a fejlődeacutes egyeacuteni kuumlloumlnbseacutegeivel v a kuumlloumlnbseacutegeket befolyaacutesoloacute szaacutemos teacutenyezővel pl a kuumlloumlnboumlző kultuacuteraacutekban felnoumlvekvő gyermekek elteacuterő fejlődeacutesi sajaacutetossaacutegaival
Teruumlletaacuteltalaacutenos kognitiacutev fejlődeacutes A megismereacutes eacutes a fejlődeacuteseacutenek egyes elmeacuteletei mind az emberi megismerőfolyamatokat mind azok fejlődeacuteseacutet egyseacutegeskeacutent fogjaacutek fel (pl Piaget elmeacutelete) Ezek a felfogaacutesok uacutegy tartjaacutek hogy sokfeacutele keacutepesseacuteguumlnk leacutenyegeacuteben azonos elvek szerint műkoumldik eacutes egyseacutegkeacutent fejlődik is ndash nincsenek elkuumlloumlnuumllő mentaacutelis rendszerek a kuumlloumlnboumlző tudaacutesteruumlletek megismereacuteseacutere
Teruumlletspecifikus kognitiacutev fejlődeacutes A kuumlloumlnboumlző tudaacutesteruumlletekre ndash a taacutersas vilaacuteg megeacuterteacuteseacutere a szaacutemolaacutesra a fizikai vilaacuteg koumllcsoumlnhataacutesaira stb ndash iraacutenyuloacute megismerőfolyamataink specializaacutelt csak az adott teruumlleten műkoumldő elvekre eacutepuumllnek sőt tudaacutesteruumlletenkeacutent elkuumlloumlnuumllő mentaacutelis rendszerek szolgaacuteljaacutek a megeacuterteacutest
A kognitiacutev fejlődeacutes nativista megkoumlzeliacuteteacutese E megkoumlzeliacuteteacutes szerint a fejlődeacutes fő mechanizmusa a bioloacutegiai eacutereacutes A geacutenkeacuteszletben hordozott bioloacutegiai oumlroumlkseacuteg
megnyilvaacutenulaacutesaacuteban a koumlrnyezet csak mint kioldoacute szerepel Fontos keacuterdeacutes hogy vannak-e a fejlődeacutesnek uacutegynevezett kritikus perioacutedusai azaz olyan időszakok mikor az egeacuteszseacuteges fejlődeacuteshez bizonyos bioloacutegiai vagy koumlrnyezeti felteacuteteleknek teljesuumllniuumlk kell
A nativista neacutezetrendszer a csecsemőnek gazdag veleszuumlletett tudaacutest tulajdoniacutet eacutes maximaacutelisan teruumlletspecifikus fejlődeacutesben gondolkodik Fodor szerint az agy peacuteldaacuteul egymaacutestoacutel teljesen fuumlggetlenuumll műkoumldő kuumlloumln feladatokra specializaacuteloacutedott genetikusan meghataacuterozott modulokboacutel aacutell
A kognitiacutev fejlődeacutes kontextualisztikus megkoumlzeliacuteteacutese
Koumlrnyezeti tanulaacutes megkoumlzeliacuteteacutes
Maacutesneacuteven empirista megkoumlzeliacuteteacutes neacutezetei szerint a fejlődeacutes legfőbb mechanizmusa a tanulaacutes Noha a fejlődeacutesnek vannak bioloacutegiai felteacutetelei a fejlődeacutes soraacuten tapasztalhatoacute vaacuteltozaacutesok okai a kuumllső koumlrnyezetben keresendők A fejlődeacutest folyamatosnak eacutes teruumlletaacuteltalaacutenosnak tartja Nem felteacuteteleznek teruumlletspecifikus tudaacutest csak oumlroumlkloumltt fizioloacutegiai szenzoros rendszereket eacutes az asszociaacutecioacutek szabaacutelyszerűseacutegeit Keacutepviselő Chandler
Szociaacutelis kogniacutecioacute A szociaacutelis kogniacutecioacute fejlődeacuteseacutenek folyamata oumlsszefuumlgg a szocializaacutecioacute folyamataacuteval A szociaacutelis vilaacutegra vonatkozoacute tudaacutes olyan fejlődeacutesi folyamat eredmeacutenye melynek soraacuten a gyerek fokozatosan megeacuterti maacutesok viselkedeacuteseacutenek okait eacutes felismeri a bizonyos eacuterzelmek eacutes tapasztalatok koumlzti oumlsszefuumlggeacuteseket Olyan szabaacutelyok megeacuterteacuteseacutehez jut el melynek tartalma specifikusan szociaacutelis miacuteg azonban a fizikai vilaacuteg műkoumldeacuteseacutet az előrejelezhetőseacuteg eacutes a stabilitaacutes jellemzi a szociaacutelis vilaacutegot nem mivel a szociaacutelis viszonyokra vonatkozoacute fogalmakat az adott kultuacutera taacutersas viszonyainak jelenteacutese eacutes termeacuteszete hataacuterozza meg Azonos azonban hogy a gyerekek mindkeacutet vilaacutegban az invarianciaacutekat az elvek vaacuteltozatlansaacutegaacutet keresik szeretneacutek megkuumlloumlnboumlztetni a dolgok kuumllső megjeleneacuteseacutet azok valoacutedi leacutenyegeacutetől
Neopiagetiaacutenusok
Piaget elmeacuteleteacutehez visszanyuacuteltak de hozzaacutetetteacutek a tartalom keacuterdeacuteseacutet is
Jobb vizsgaacutelati moacutedszereket keresnek mint Piaget az alszakaszok vagy szintek finomabb meghataacuterozaacutesaacutera toumlrekszenek Elfogadjaacutek Piaget azon neacutezeteacutet mely szerint a gyerekek a vilaacuteggal valoacute aktiacutev kapcsolaton keresztuumll alakiacutetjaacutek ki tudaacutesukat DE ennek szakaszai specifikus teveacutekenyseacutegekre vagy teruumlletekre korlaacutetozoacutednak
Tartalomtoacutel fuumlggetlen gondolkodaacutesfejleszteacutes A keacutepesseacuteg- eacutes gondolkodaacutesfejlesztő programok kontextusaacutet tekintve alapvetően keacutet fő aacutellaacutespontot lehet megkuumlloumlnboumlztetni Az egyik neacutezet keacutepviselői azt valljaacutek hogy a gondolkodaacutest explicit moacutedon tartalomtoacutel fuumlggetlen kell taniacutetani Erre vilaacutegszerte ismert peacutelda a Lipman aacuteltal kidolgozott gondolkodaacutesfejlesztő program
A tantaacutergyi tartalomhoz nem koumltoumltt direkt fejleszteacutes Pl De Bono (CoRT) Feuerstein IE programja Lipman Filozoacutefia gyermekeknek programja Klauer induktiacutev gondolkodaacutest fejlesztő programja
Tartalomba aacutegyazott gondolkodaacutesfejleszteacutes A maacutesik iraacutenyzat a gondolkodaacutest az iskolai tantaacutergyakba aacutegyazva fejleszteneacute amely megkoumlzeliacuteteacutes jelentős vaacuteltoztataacutesokat igeacutenyelne a
tananyagban Az ezt az iraacutenyzatot keacutepviselő fejlesztő programok koumlzuumll kiemelhető Dienes Zoltaacuten uacutej matematikaacuteja eacutes a Shayer eacutes Adey (1981) neveacutehez koumltődő CASE (Cognitive Acceleration through Science Education [a kognitiacutev fejlődeacutes felgyorsiacutetaacutesa a termeacuteszettudomaacutenyos neveleacutesen keresztuumll]) projekt
De Bono (CORT) De Bono moacutedszere a gondolkodaacutes taniacutetaacutesaacutera (CoRT)
A program elnevezeacutese a CoRT a fejlesztő program elterjeszteacuteseacutere alapiacutetott az angliai Cambridge-ben 1969 oacuteta műkoumldő szervezet neveacuteből (Cognitive Research Trust) szaacutermazik A CoRT program moumlgoumltt nem aacutell egy kidolgozott pszicholoacutegiai elmeacutelet legalaacutebbis de Bono nem fordiacutet figyelmet arra hogy moacutedszereacutet tudomaacutenyosan megalapozza Baacuter hasznaacutel bizonyos pszicholoacutegiai terminusokat eacutes az aacuteltalaacutenossaacutegok szintjeacuten homaacutelyos utalaacutesokat tesz bizonyos a pszicholoacutegiaacuteban is tanulmaacutenyozott jelenseacutegekre a fejleszteacutes alapelveit toumlbbnyire koumlzeacuterthető metaforaacutek analoacutegiaacutek peacuteldaacutek segiacutetseacutegeacutevel fejti ki
A gondolkodaacutes aacuteltala hangsuacutelyozni kiacutevaacutent jelenseacutegeit koumlnnyen megjegyezhető szabaacutelyokba foglalja oumlssze (peacuteldaacuteul az adj neki nevet a megeacuterteacutes egyik moacutedja) majd ezekből ugyancsak koumlnnyen azonosiacutethatoacute csoportokat alkot peacuteldaacuteul A megeacuterteacutes oumlt moacutedja A teacutevedeacutes oumlt formaacuteja stb
A gondolkodaacutes fejleszteacuteseacutet szolgaacuteloacute gyakorlatok nem kapcsoloacutednak az iskolai tantaacutergyakhoz ehelyett inkaacutebb a heacutetkoumlznapi helyzetekhez koumlzelaacutelloacute szituaacutecioacutekban a gondolkodaacutes folyamataira eacutes a doumlnteacuteshozatalra koncentraacutelnak Az eredeti program főleg 9-11 eacuteveseknek szoacutelt de keacutesőbb a fiatalabbaknak eacutes felnőtteknek szaacutent vaacuteltozatait is kidolgoztaacutekA CoRT hateacutekonysaacutegaacutet toumlbbszoumlr megvizsgaacuteltaacutek De Bono szerint a programtoacutel nem kell elvaacuterni hogy az elsajaacutetiacutetott gondolkodaacutesi keacuteszseacutegek olyan teruumlleteken is eacuterveacutenyesuumlljenek mint peacuteldaacuteul az intelligenciatesztek megoldaacutesa Hataacutesaacutet inkaacutebb olyan szituaacutecioacutekban kell ellenőrizni mint amilyenekben a fejleszteacutes is toumlrteacutent Az iacutegy elveacutegzett kiacuteseacuterletek rendre azt mutattaacutek hogy a programban reacutesztvevő gyerekek szignifikaacutensan jobban teljesiacutetettek mint a kontrollcsoport tagjai
Edward de Bono 1933-ban szuumlletett Maacuteltaacuten A Maacuteltai Orvosi Egyetem elveacutegzeacutese utaacuten Oxfordba keruumllt ahol iacutegeacuteretesen kezdődoumltt paacutelyaacuteja kitűnő eredmeacutennyel tette le pszichiaacutetriai szakiraacutenyuacute doktori vizsgaacuteit Kidolgozta eacutes gyakorlatiassaacute tette a konstruktiacutev gondolkodaacutes moacutedszereacutet Edward de Bono moacutedszereinek kiemelkedő nemzetkoumlzi sikere egyszerűseacuteguumlknek jaacuteteacutekossaacuteguknak eacutes gyakorlat-orientaacuteltsaacuteguknak koumlszoumlnhető
Feuerstein IE program Instrumental Enrichment
Nem tuacutelzaacutes azt aacutelliacutetani hogy a Feuerstein munkataacutersai aacuteltal kidolgozott IE az egyik legnagyobb vilaacutegkarriert befutott eacutes valoacutesziacutenűleg a legtoumlbb tanuloacutehoz eljutott moacutedszer Mint az eacutertelmi keacutepesseacutegek koumlzvetlen tartalomtoacutel fuumlggetlen fejleszteacuteseacutet megceacutelzoacute program talaacuten a legkidolgozottabb is Joacutel mutatja az ilyen programok esetleges ereacutenyeit de magaacuten viseli azok oumlsszes haacutetraacutenyait is
A fejlesztő program eredeti formaacutejaacuteban 15 modulboacutel aacutell melyeket Feuerstein eszkoumlzoumlknek (instruments) nevez Az elnevezeacutes itt Feuersteinnek arra a neacutezeteacutere utal hogy a feladatok csupaacuten eszkoumlzoumlk a felhasznaacuteloacute tanaacuter kezeacuteben ezeacutert nem annyira a konkreacutet tartalmuk a leacutenyeges mint inkaacutebb az a moacuted ahogyan a tanaacuterok hasznaacuteljaacutek azokat Mindegyik modul bizonyos tiacutepusuacute papiacuter-ceruza jellegű feladatok sorozataacuteboacutel aacutell A feladatok megoldaacutesa kb
egy oacuteraacutenyi munkaacutet jelent a gyerekeknek eacutes optimaacutelis esetben heti haacuterom-oumlt foglakozaacutesra keruumll sor Az egeacutesz fejlesztő program keacutet-haacuterom eacutevig tarthat A feladatok tartalom illetve kontextus-fuumlggetlenek Ha a program fejlesztő hataacutesaacutet neacutezzuumlk az eredmeacutenyeket uacutegy oumlsszegezhetjuumlk hogy nem javultak jelentősen a kiacuteseacuterletben reacuteszt vevő tanuloacutek olvasaacutesi vagy matematikai keacutepesseacutegei eacutes nem koumlvetkezett be kimutathatoacute vaacuteltozaacutes aacuteltalaacutenos eacutertelmi keacutepesseacutegeikben sem Ugyanakkor a tanaacuterok arroacutel szaacutemoltak be hogy javultak a tanuloacutek kommunikaacutecioacutes keacutepesseacutegei sziacutevesebben vettek reacuteszt az iskolai munkaacuteban
Lipman Filozoacutefia gyermekeknek program
Az aacuteltala javasolt moacutedon a gondolkodaacutest az iskolai keretek koumlzoumltt mintegy tantaacutergyszerűen lehet taniacutetani eacutes egy iskolai diszcipliacutena a filozoacutefia szerepel a program neveacuteben itt meacutegsem a hagyomaacutenyos eacutertelemben vett de meacuteg csak nem is egy megreformaacutelt filozoacutefia taniacutetaacutesaacuteroacutel van szoacute A filozoacutefia ugyanis naacutela egy olyan tantaacutergykeacutent jelenik meg amelynek koumlzeacutepponti ceacutelja a gondolkodaacutes taniacutetaacutesa A gondolkodaacutes taniacutetaacutesa tehaacutet nem beaacutegyazoacutedik a filozoacutefiaoktataacutesba vagy integraacuteloacutedik azzal hanem ami szerinte a program kereteacuteben toumlrteacutenik az maga a gondolkodaacutes taniacutetaacutesa
A filozoacutefiaacutet azeacutert tartja megfelelő nyersanyagnak a gondolkodaacutes fejleszteacuteseacutehez mert egyreacuteszt a filozoacutefia megmutatja az emberi gondolkodaacutes legreacutegibb eacutes egyben legkifinomultabb formaacuteit maacutesreacuteszt a gyerekek termeacuteszetes kiacutevaacutencsisaacutega miatt gondolkodaacutesuk hasonloacute a filozoacutefusok gondolkodaacutesaacutehoz A gyermekek baacuter leegyszerűsiacutetve eacutes a sajaacutet gondolkodaacutesi szintjuumlkoumln ugyan de ugyanazokra a keacuterdeacuteseacutekre (peacuteldaacuteul az igazsaacuteg a jog a meacuteltaacutenyossaacuteg a szabadsaacuteg a szemeacutelyes identitaacutes) keresik a vaacutelaszt mint az emberiseacuteg legjelentősebb filozoacutefiai gondolkodoacutei Nem kell tehaacutet maacutest tenni mint sorra venni a filozoacutefia nagy probleacutemaacuteit eacutes a gyerekeket olyan helyzetbe kell hozni hogy azokat megvitathassaacutek azokon gondolkodhassanakLipman programja eredeti formaacutejaacuteban teljes egeacuteszeacuteben az iacuteraacutesbeliseacutegre eacutepuumll tehaacutet olyan előzetes tudaacutest koumlvetel meg amelynek a tanuloacutek egy reacutesze nincs a birtokaacuteban Elsősorban a fiatal serduumllőkoruacute gyermekek szaacutemaacutera ajaacutenlottaacutek a programot akikneacutel ez a felteacutetel toumlbbnyire teljesuumll eacutes hogy az olvasaacutesmegeacuterteacutes sziacutenvonala ne befolyaacutesolja tuacutelsaacutegosan alkalmazhatoacutesaacutegaacutet a felhasznaacutelt szoumlvegek meglehetősen egyszerűek Toumlrteacutentek kiacuteseacuterletek arra is hogy az alapvető elgondolaacutesokat egeacuteszen fiatal gyermekekkel peacuteldaacuteul oacutevodaacuteskoruacuteakra alkalmazzaacutek ahogy az olvasaacutesi keacutepesseacutegek hiaacutenyaacutet a tanaacuteri elbeszeacuteleacutes poacutetoljaAz filozoacutefia gyermekek szaacutemaacutera program hateacutekonysaacutegaacutet ugyancsak sokfeacutele vizsgaacutelatnak vetetteacutek alaacute mind kidolgozoacutei mind pedig a fejlesztőktől fuumlggetlen kutatoacutek A fejlesztő kiacuteseacuterletek tipikusan feacutel eacutevtől egy eacutevnyi időtartamuacuteak voltak A kiacuteseacuterletek szerint a fejlesztő programban reacutesztvevő tanuloacutek olvasaacutesmegeacuterteacutese jelentősen javult a treacutening kimutathatoacute hataacutest gyakorolt a tanuloacutek matematikai eredmeacutenyeire bizonyos koumlvetkezteteacutesi keacuteszseacutegekre eacutes a kreatiacutev gondolkodaacutesra kuumlloumlnoumlsen a fluencia faktorra Ugyanakkor a kuumlloumlnboumlző kiacuteseacuterletek soraacuten azt is tapasztaltaacutek hogy a program hataacutesa erősen tanaacuterfuumlggő a kuumlloumlnboumlző tanaacuterok osztaacutelyainak eredmeacutenyei koumlzoumltt jelentős kuumlloumlnbseacutegek alakultak ki
Olvasaacutesi strateacutegiaacutek fejleszteacutese
Az olvasaacutesi strateacutegiaacutekat fejleszthetjuumlk a metakogniacutecioacute segiacutetseacutegeacutevel Ilyenkor hasznaacutelhatunk szoumlveganticipaacutecioacutes strateacutegiaacutekat (pl keacuterdeacutesek megfogalmazaacutesa az olvasmaacutenyroacutel előzetes tudaacutes aktivaacutelaacutesa az olvasnivaloacute ciacuteme alapjaacuten) szoumlvegkezelő strateacutegiaacutekat (pl taacuteblaacutezatok a szoumlvegben vagy a szoumlveg helyett) javiacutetoacute strateacutegiaacutekat (pl mentaacutelis keacutepek rajzok szerepe az uacutejraolvasaacutes szuumlkseacutegesseacutegeacutenek megiacuteteacuteleacutese) valamint integraacutelaacutest mely soraacuten aacutettekintően megismeacuteteljuumlk a kuumlloumlnboumlző oacuteraacutek feladatait
Az induktiacutev gondolkodaacutes fejleszteacutese Klauer induktiacutev gondolkodaacutest fejlesztő programja
Az induktiacutev gondolkodaacutes fejleszteacuteseacutere dolgozott ki gyakorlatrendszert Karl Josef Klauer Hasonloacutesaacutegot mutat Klauer programja az IE-vel annyiban hogy ebben az esetben is egy aacuteltalaacutenos keacutepesseacuteg aacutell a fejleszteacutes koumlzeacuteppontjaacuteban tovaacutebbaacute itt is tartalomtoacutel fuumlggetlen fejlesztő gyakorlatokat hasznaacutelnak Klauer szerint baacuter az induktiacutev gondolkodaacutes folyamatainak sokfeacuteleseacutegeacutet nem lehet pontosan leiacuterni lehet olyan elmeacuteleti modellt alkotni amelyik e kognitiacutev rendszer koumlzponti reacuteszeacutet alapvető folyamatait definiaacutelja Elmeacuteleti modellje szerint az induktiacutev gondolkodaacutes leacutenyege szabaacutelyszerűseacutegek megtalaacutelaacutesa
A fejlesztő rendszert haacuterom kuumlloumlnboumlző eacuteletkori csoportra keacutesziacutetette el Mindhaacuterom fejlesztő program sziacutenes papiacuterlapokboacutel aacutell a lapokon keacutepekkel aacutebraacutekkal szavakkal amelyek megtestesiacutetik a fejlesztő struktuacuteraacutet A Denktraining fuumlr Kinder I nemverbaacutelis feladatokat tartalmaz eacutes az 5-8 eacuteves korosztaacutelyt ceacutelozza meg A Denktraining fuumlr Kinder II a 10-13 eacutev koumlzoumlttieknek szoacutel eacutes maacuter felteacutetelezi hogy a gyerekek tudnak olvasni iacutegy a fiatalabbaknak szoacuteloacute programhoz keacutepest ebben megjelennek a szavakat szoumlvegeket tartalmazoacute feladatok is Miacuteg az első keacutet feladatrendszer az aacuteltagos fejlettseacutegű gyerekek szaacutemaacutera keacuteszuumllt a Denktraining fuumlr Jugendliche a tanulaacutesi neheacutezseacutegekkel kuumlzdő tanuloacutek igeacutenyeit szolgaacutelja kompenzaacuteloacute jellegű fejlődeacutesbeli lemaradaacutesaikat kiacutevaacutenja poacutetolni A programok mindegyike 120 feladatboacutel aacutell amelyeken az egyszerűbbtől a bonyolultabbak fele haladnak veacutegig a tanuloacutek A feladatok tiacutez foglalkozaacutesra vannak elosztva iacutegy egy alkalommal aacutetlagosan 12 feladatot oldanak meg A foglalkozaacutesok alapvető moacutedszere az iraacutenyiacutetott felfedezeacutes ami azt jelenti hogy a gyerekek annyi - egyeacutenenkeacutent vaacuteltozoacute meacuterteacutekű - segiacutetseacuteget kapnak a tanaacutertoacutel amennyi ahhoz szuumlkseacuteges hogy biztosan meg tudjaacutek oldani a feladatotAz induktiacutev treacutening hataacutesaacutet megvizsgaacuteltaacutek peacuteldaacuteul a matematika az idegen nyelvek a nyelvtan a fizika eacutes neacutehaacuteny egyeacuteb tananyag tanulaacutesaacutera a hataacutes meacuterteacuteke aacuteltalaacuteban 04 koumlruumll alakult Meacuteg a helyesiacuteraacutes tanulaacutesaacuteban is sikeruumllt kimutatni az induktiacutev treacutening pozitiacutev hataacutesaacutet
Az analoacutegiaacutes gondolkodaacutes fejleszteacutese
Az analoacutegiaacutes gondolkodaacutes az induktiacutev gondolkodaacutes egyik fontos oumlsszetevője Az emberi gondolkodaacutes alapvetően analoacutegiaacutes tiacutepusuacute minden szaacutemaacutera uacutej jelenseacuteget maacuter ismert kognitiacutev struktuacuteraacutekkal valoacute analoacutegia alapjaacuten ragad meg Ez az a gondolkodaacutesforma amely a legjobban aacutethatja a megismereacutes maacutes teruumlleteit segiacuteti a megeacuterteacutest a fogalomelsajaacutetiacutetaacutest eacutes a probleacutemamegoldaacutest
SZOumlVEGFER (szoumlvegfeldolgozoacute kriteacuteriumorientaacutelt fejlesztő rendszer) a tantaacutergyak legfontosabb roumlvid szoumlvegeit egyeacuteni eacutes csoportos tanulaacutessal előbb egy tanoacuteraacuten a szokaacutesos moacutedszerekkel feldolgozzaacutek majd a koumlvetkező neacutehaacuteny tanoacutera elejeacuten oumlt-tiacutez percnyi csoportos munkaacuteval egy-egy kognitiacutev feladatot oldanak meg amit a csoporttagok egymaacutessal
egyeztetnek javiacutetanak vagy az egymaacutes koumlzt felosztott reacuteszfeladatokat egyeztetik egyesiacutetik Veacuteguumll osztaacutelyszinten eacuterteacutekelik eacutes javiacutetjaacutek a csoportok eredmeacutenyeit Ezutaacuten a szokaacutesos taniacutetaacutes koumlvetkezik
CASE-projekt
A gondolkodaacutes iskolai fejleszteacutese szempontjaacuteboacutel kiemelkedő jelentőseacutegű a Cognitive Acceleration through Science Education (CASE a kognitiacutev fejlődeacutes felgyorsiacutetaacutesa a termeacuteszettudomaacutenyos neveleacutesen keresztuumll) neacuteven ismertteacute vaacutelt nagyszabaacutesuacute kiacuteseacuterletsorozat Valoacutejaacuteban nem csak egy meghataacuterozott gondolkodaacutesfejlesztő programroacutel van szoacute hanem inkaacutebb olyan tudomaacutenyos kutataacutesroacutel melynek eredmeacutenyei folyamatosan javiacutetjaacutek az oktataacutes gyakorlataacutet A gyerekek valoacutedi bdquotermeacuteszetesrdquo kognitiacutev fejlődeacuteseacutehez szeretneacutek az optimaacutelis oktataacutesi felteacuteteleket biztosiacutetani
Az iskolai tanulaacutes modellje Bloom szerintA tanulaacutes eredmeacutenyesseacutegeacutet a tanuloacutek keacutet jellegzetes belső tulajdonsaacutega hataacuterozza meg a tanulaacutesi feladatok megvaloacutesulaacutesaacutehoz szuumlkseacuteges előzetes tudaacutesuk (kognitiacutev tulajdonsaacuteg) eacutes előzetes motivaacutecioacutejuk (eacuterzelmi-akarati tulajdonsaacuteg) valamint egy kuumllső teacutenyező a taniacutetaacutes minőseacutege hataacuterozza megA tanulaacutes kimeneteacutet eredmeacutenyesseacutegeacutet 3 teacutenyezőben hataacuterozza meg a tanulaacutesi teljesiacutetmeacutenyben (melynek mindig sajaacutetos tartalma eacutes szintje van) a tanulaacutes gyorsasaacutegaacuteban (időteacutenyező) eacutes a tovaacutebbi tanulaacutes iraacutenti motivaacutecioacutebanRendszereacutenek koumlzeacuteppontjaacuteban a tanulaacutesi feladatok aacutellnak
2 teacutema
Pszichometria az egyeacuteni kuumlloumlnbseacutegek pszicholoacutegiaacutejametria = meacutereacutes teszteleacutesmeacutereacutes bevezeteacutese ndash a keacutepesseacutegek fejlettseacutegeacutenek meacuterhetőveacute teacutetelea keacutepesseacutegek szerkezeteacutenek feltaacuteraacutesa
Intelligencia haacutenyadosIQ = mentaacutelis eacuteletkor bioloacutegiai eacuteletkor 100ma maacuter koumlnnyen eacutertelmezhető skaacutelaaacuteltalaacutenos eacutertelmesseacuteget mutatja meg
G faktor (= generaacutel factor)Spearman neveacutehez fűződikegy aacuteltalaacutenos faktor mely adott esetben befolyaacutesolja az iskolai eredmeacutenyeketSpearman szerint a g-faktor hataacuterozza meg az intelligenciateszteken eleacutert teljesiacutetmeacutenyt
Fluid (folyeacutekony) intelligencia a gondolkodaacutes alapvető keacutepesseacutegeire eacutes folyamataira utal melyeket a műveletveacutegzeacutessel a tanulaacutessal az informaacutecioacutefeldolgozaacutessal hozunk kapcsolatba Idősebb korban csoumlkkenA szemeacutely genetikailag megalapozott intellektuaacutelis keacutepesseacutege (emleacutekezet feldolgozaacutesi sebesseacuteg)
Kristaacutelyos intelligencia a megismereacutes a tanulaacutes a tapasztalatszerzeacutes veacutegső termeacuteke egeacutesz eacuteleten aacutet noumlvekedhet Azokkal a szellemi folyamatokkal kapcsolatos amelyek nemcsak a folyeacutekony intelligencia műkoumldeacuteseacutet tuumlkroumlzik hanem a tapasztalat a tanulaacutes eacutes a művelődeacutes hataacutesait is
Konvergens gondolkodaacutes a lehetőseacutegek szeacuteles koumlreacutenek folyamatos szűkiacuteteacuteseacutevel koumlzeliacutet az egyetlen helyes eredmeacutenyhez mint a barkochba jaacuteteacutekban
Divergens gondolkodaacutes arra tesz keacutepesseacute hogy az asszociaacutecioacutek uacutetjaacuten uacutejabb eacutes uacutejabb lehetőseacutegekhez jussunk el
Carrol faktoranalitikus modelljelegfelső 3 szint aacuteltalaacutenos intelligencia aacutell
koumlzeacutepső 2 szint (8 faktor) folyeacutekony intelligencia kristaacutelyos int tanulaacutes eacutes memoacuteria aacuteltalaacutenos faktora vizuaacutelis eacuteszleleacutes auditiacutev eacuteszleleacutes visszakereseacutes keacutepesseacutege taacutegabb eacutertelemben vett kognitiacutev sebesseacuteg informaacutecioacutefeldolgozaacutes sebesseacutegelegalsoacute 1 szint az előző faktorok oumlsszetevői
Adaptaacutecioacute koumlrnyezethez valoacute alkalmazkodaacutes
Asszimilaacutecioacute adaptaacutecioacute egyik fajtaacuteja az a folyamat melynek soraacuten a koumlrnyezetből szaacutermazoacute informaacutecioacuteinkat beeacutepiacutetjuumlk maacuter megleacutevő tudaacutesunk rendszereacutebe seacutemaacuteinkba
Akkomodaacutecioacute aacutetrendeződeacutes amikor a megleacutevő seacutemaacutek maacuter nem alkalmasak az uacutej informaacutecioacutek befogadaacutesaacutera E folyamat soraacuten uacutej bonyolultabb informaacutecioacutek elhelyezeacuteseacutere alkalmas seacutemaacutek alakulnak ki Adaptaacutecioacute maacutesik fajtaacuteja
Klinikai moacutedszer Piaget a klinikai pszicholoacutegia gyakorlataacuteboacutel vette aacutet ahol a betegekkel valoacute beszeacutelgeteacutes eacutes reacuteszletes kikeacuterdezeacutes kereteacuteben teacuterkeacutepezik fel pszichikai sajaacutetossaacutegaikat
Piaget staacutedium elmeacuteleteAz elmeacutelet az emberi eacutertelem fejlődeacuteseacutet egymaacutestoacutel minőseacutegileg kuumlloumlnboumlző szakaszokon valoacute veacutegighaladaacuteskeacutent iacuterja le 4 szakaszboacutel aacutelleacuterzeacutekszervi-mozgaacutesos perioacutedus (0-2 eacutev) iskolai oktataacutesban nincs jelentőseacutegeművelet előtti staacutedium (2-7 eacutev) oacutevodaacuteskor eacutes első iskolaacutes eacutevek A műveleti gondolkodaacutes előfelteacuteteleinek kialakiacutetaacutesa a lassabban fejlődő gyerekek sajaacutetos igeacutenyeinek megfelelő felzaacuterkoacuteztatoacute fejleszteacutes az iskolakezdeacutes pedagoacutegiai programjainak fontos feladatakonkreacutet műveletek staacutediuma (7-11 eacutev) suacutelypont az alsoacute tagozat eacuteveibenformaacutelis műveletek szakasza (11-1415 eacutev) ekkorra alakul ki a teljes műveletrendszer
Piaget struktuacutera-elmeacuteleteA keacutepesseacutegfejleszteacutes lehetőseacutegeinek megiacuteteacuteleacutese szempontjaacuteboacutel van kiemelkedő jelentőseacutege A fejlődeacutes uacutegy megy veacutegbe hogy az elemi műveletek nagyobb egyseacutegekbe szerveződnek ezeket nevezik logikai-matematikai struktuacuteraacutenak A műveletek koumllcsoumlnoumlsen oumlsszefuumlggő nagyobb rendszerekbe szerveződnek miacuteg veacuteguumll a formaacutelis gondolkodaacutes kialakulaacutesaacuteval megjelenik a műveleteket egyseacuteges rendszerbe foglaloacute struktuacutera
Uacutej matematika taniacutetaacutesi moacutedszer melynek soraacuten az alapvető matematikai műveleteket a taacutergyakkal veacutegzett műveletek reacuteveacuten taniacutetjaacutek eacutes a matematikai struktuacuteraacutek szisztematikus feleacutepiacuteteacuteseacuten megkonstruaacutelaacutesaacuten van a hangsuacutely
Kognitiacutev forradalom a szaacutemiacutetoacutegeacutep-tudomaacuteny fejlődeacutese valamint a mesterseacuteges intelligencia kutataacutesaacutenak koumlvetkezteacuteben veacutegbemenő vaacuteltaacutessorozat
Kognitiacutev pszicholoacutegia 60-as eacutevektől dinamikus fejlődeacutese a mai napig tart sok szempontboacutel specializaacutelt kutataacutesi teruumlletteacute vaacutelt Szűkebb eacutertelemben egy joacutel meghataacuterozott kutataacutesi paradigmaacutet jelent azt a tudomaacutenyos megkoumlzeliacuteteacutest amely az emberi megismereacutest mint informaacutecioacutefeldolgozaacutest iacuterja le Taacutegabb eacutertelemben a megismereacutes pszicholoacutegiaacutejaacutet aacuteltalaacuteban jelenti mint tudomaacutenyteruumlletet eacutes mint a megismereacutessel kapcsolatos ismeretek rendszereacutet
Kezdő eacutes szakeacutertő tudaacutesaEz az elmeacutelet azoknak a kuumlloumlnbseacutegeknek a leiacuteraacutesaacuteboacutel alakult ki amelyek egy szakteruumllettel eacuteppen csak megismerkedő kezdő (novice) eacutes a felkeacuteszuumllt tapasztalt szakember (expert)
szakmai gondolkodaacutesa probleacutemamegoldaacutesa koumlzoumltt megfigyelhetőek E modell szerint egy szakteruumllet uacutejonca eacutes mestere koumlzoumltt a legnagyobb kuumlloumlnbseacuteg a seacutemaacutek mennyiseacutegeacuteben eacutes szervezettseacutegeacuteben van Miacuteg a kezdő alig neacutehaacuteny seacutemaacuteval rendelkezik eacutes iacutegy szaacutemaacutera minden egyes informaacutecioacute oumlnaacutelloacute egyseacutegkeacutent jelenik meg addig a szakember rendelkezik neacutehaacuteny ezer olyan seacutemaacuteval amely az adott teruumllet reacuteszinformaacutecioacuteit nagyobb egyseacutegekbe rendezi A szakeacutertő a konkreacutet helyzetekben keacutesz seacutemaacutekkal operaacutelva oldja meg a probleacutemaacutekat
Mentaacutelis modell A mentaacutelis modell gondolkodaacutesi folyamatunk egyfajta eacutertelmezeacutese arra vonatkozoacutean hogyan műkoumldnek a dolgok a vilaacutegban A mentaacutelis modell belső szimboacuteluma vagy reperezentaacutecioacuteja a kuumllső valoacutesaacutegnak s felteacutetelezhetően jelenteacutekeny szerepet jaacutetszik az eacuteszleleacutesben
Toumlbbszoumlroumls intelligencia Gardner vezette be a fogalmat heacutet intelligenciaacutet iacutert le nyelvi zenei logikai-matematikai teacuterbeli testi-kineszteacuteziaacutes szemeacutelyek koumlzoumltti eacutes szemeacutelyen beluumlli intelligencia
3 teacutema
Mentaacutelis reprezentaacutecioacute
Mentaacutelis reprezentaacutecioacute A kuumllvilaacuteg dolgainak belső lekeacutepzeacutese
A reprezentaacutecioacute szoacute jelenteacutese keacutepviselet legjobb peacuteldaacuteny lekeacutepezeacutes
A lekeacutepezeacutes formaacutei kuumllső belső( eredmeacuteny szerint) analoacuteg eacutes digitaacutelis (a lekeacutepezeacutes moacutedja
szerint)
Eacuteszleleacutes alapuacute tudaacutesreprezentaacutecioacute
Jelenteacutes alapuacute tudaacutesreprezentaacutecioacute
Analoacuteg lekeacutepezeacutesreprezentaacutecioacute a tudaacutes eacutes a valoacutesaacuteg reprezentaacutelt mozzanata koumlzoumltti szoros
megfeleleacutesre utal az eacuterzeacutekszerveinkkel felvett az eacuteszleleacutes soraacuten előzetesen feldolgozott
informaacutecioacutet szimbolikus aacutetkoacutedolaacutes neacutelkuumll taacuteroljuk
Digitaacutelis lekeacutepezeacutes Jelenteacutes alapuacute reprezentaacutecioacute Ide tartoznak a Fogalmak teacutenyek
definiacutecioacutek leiacuteraacutesok elmeacuteletek toumlrveacutenyek
Keacutepzet Emleacutekkeacutepek nem verbaacutelis informaacutecioacutek Jellemzői Analoacuteg reprezentaacutecioacutek eacuteszleleacutes
soraacuten joumlnnek leacutetre ((szem fuumll orr nyelv bőr) receptorai aacuteltal felvett informaacutecioacutekboacutel
Egyszerűek vagy komplexek (pl teacuterbeli keacutepzetek) Vizuaacutelis (keacutepi teacuterbeli diagrammikus)
akusztikus iacutezleleacutesi szaglaacutesi tapintaacutesi faacutejdalomeacuterzeti keacutepzetek A felideacutezeacutes moacutedja
uacutejraszervezeacutes
Propoziacutecioacute (kijelenteacutes teacuteny) Absztrakt mentaacutelis nyelven megfogalmazott kijelenteacutes amely
az elme fogalmi tartalmaacutet jeleniacuteti meg fuumlggetlenuumll az egyes eacuterzeacutekszervektől Keacutet fogalom
kapcsolata (Pl A vereacuteb madaacuter) Programozaacutesi nyelvek LISP PROLOG
Fogalmi haacuteloacute (propozicionaacutelis haacuteloacutezat) Az ismereteket nem kuumlluumln-kuumlloumln taacuteroljuk hanem
vmilyen rendszerben Vannak fogalmak eacutes vannak ismeretek ezek egymaacuteshoz kapcsoloacutednak
(van olyan mikor egy fogalomhoz toumlbb fogalom is kapcsoloacutedik)
fogalom kapcsoloacutedik egy ismerethez jeloumlleacutes
fogalom a fogalomhoz teacuteny
fogalom melyikhez csak maacutes fogalmak kapcs definiaacutelt fogalom
ha csak ismeretek kapcs egymaacuteshoz keacutepzetrendszer
A fogalom tartalma eacutes terjedelme A fogalom tartalma azon tulajdonsaacutegok melyek alapjaacuten
a dolgokat be tudjuk sorolni egy halmazba Terjedelme A halmaz elemei
Mnemotechnika az emleacutekezeacutes műkoumldeacuteseacutet mesterseacutegesen megkoumlnnyiacutető a mechanikus
emleacutekezeacutest segiacutető eljaacuteraacutesok fogaacutesok elnevezeacutese Elsősorban a memoriter elsajaacutetiacutetaacutesakor
alkalmazzaacutek
PQRST technika a szoumlvegfeldolgozaacutesban a hateacutekony olvasaacutes egyik formaacuteja A betűszoacute az
olvasaacutes ill szoumlvegből valoacute tanulaacutes oumlt faacutezisaacutenak angol neveacutere utal (preview ndash előzetes
aacutettekinteacutes question ndash keacuterdezeacutes read ndash olvasaacutes self recitation ndash felmondaacutes test ndash ellenőrzeacutes)
Seacutema Komplex fogalmi rendszer A fogalmak strukturaacutelt csoportja aacuteltalaacutenos tudaacutes
Forgatoacutekoumlnyv Komplex fogalmi rendszer Egy cselekveacutessort tartalmazoacute seacutema(Pl ebeacuted egy
eacutetteremben)
Sziacuten Komplex fogalmi rendszer Egy aacuteltalaacutenosiacutetott esemeacutenycsoport (Pl vaacuterakozaacutes)
Teacutevkeacutepzet Azok a gyermeki ismeretek amik nem felelnek meg a mai tudomaacutenyos
vizsgaacutelatoknak Jellemzői Szeacuteles koumlrben elterjedtek Ellenaacutellnak a hagyomaacutenyos oktataacutesi
moacutedszereknek Sokfeacutele forraacutesboacutel szaacutermazhatnak (tapasztalat heacutetkoumlznapi nyelv szociaacutelis
koumlrnyezet oktataacutes) Gaacutetolhatjaacutek az uacutej ismeretek megeacuterteacuteseacutet
Naiv elmeacuteletnaiv meggyőződeacutes olyan informaacutecioacutefeldolgozoacute keacutepesseacuteg amely lehetőveacute teszi
a koumlruumlloumlttuumlnk levő vilaacuteg felfogaacutesaacutet illetve ez a tovaacutebbi fejlődeacutes alapja
Kognitiacutev konfliktus Kuumlloumlnboumlző meggyőződeacutesek hiedelmek eacuterteacutekek
oumlsszeegyeztethetetlenseacutege
Fogalmi vaacuteltaacutes Az a folyamat mely soraacuten a sajaacutet fogalmi rendszeruumlnket hozzaacutealakiacutetjuk az
uacutejhoz
1 A nagy tudomaacutenyos forradalmak taacutersadalmi szocioloacutegiai jelenseacutegekkeacutent iacuterhatoacutek le A
tudoacutes koumlzoumlsseacuteg fogad el uacutej paradigmaacutet gondolkodaacutesmoacutedot s ebben nem a logikai
megfontolaacutesok jaacutetsszaacutek a fő szerepet hanem a tudoacutes taacutersadalom belső viszonyai
2 Az alternatiacutev tudaacuteselemek eacutes rendszerek kialakulaacutesaacutet s annak megtanulaacutesaacutet hogy ezek
milyen helyzetekben hasznaacutelandoacutek vagyis hogyan osztjaacutek fel maguk koumlzoumltt a vilaacutegot
A megeacuterteacutest segiacutető taniacutetaacutes
Fogalomtanulaacutes moacutedja Taniacutetaacutesi moacutedszer
Tapasztalati uacuteton Peacuteldaacutek eacutes ellenpeacuteldaacutek adaacutesa aacuteltalaacutenosiacutetaacutes
Definiacutecioacuteval deduktiacutev uacuteton Direkt bemutataacutes(hierarchiaacuteba kapcsolaacutes graacutef diagram
taacuteblaacutezat gondolatteacuterkeacutep)
A megeacuterteacutes elősegiacuteteacutese
Fogalomalkotaacutes elősegiacuteteacutese
Tapasztalaacutes megfelelő keacutepzetek kialakiacutetaacutesa
Definiacutecioacutek szabaacutelyok alkalmazaacutesa
Gondolkodaacutesi műveletek fejleszteacutese (tulajdonsaacutegok azonosiacutetaacutesa megkuumlloumlnboumlzteteacutese
aacuteltalaacutenosiacutetaacutes konkretizaacutelaacutes oumlsszefuumlggeacutesek felismereacutese)
Szoumlvegfeldolgozaacutesi technikaacutek
ismeretlen szavak meghataacuterozaacutesa
parafrazeaacutelaacutes (sajaacutet szavakkal elmondaacutes)
kulcsfogalmak megkereseacutese
fogalmak koumlzoumltti kapcsolatok megkereseacutese (fogalmakhoz asszociaacutelhatoacute fogalmak alaacute-
foumlleacuterendeltseacutegi viszonyok melleacuterendeltseacutegi viszonyok ellenteacutetes fogalmak ok-
okozati viszonyok
aacutebraacutek eacutertelmezeacutese
oumlsszefoglaloacute vaacutezlat aacutebra keacutesziacuteteacutese
keacuterdeacutesek megfogalmazaacutesa keacuterdeacutesek megvaacutelaszolaacutesa
komplex feldolgozaacutes PQRST moacutedszer a szoumlvegeacuterteacutes elősegiacutető technika P (preview)
Q (question) R (read) S (self-recitation) T (test)
beszeacutelgeteacutes a taacutersakkal a tanultakroacutel
4 teacutema
deklaratiacutev procedulaacuteris tudaacutes A tanulaacutes deklaratiacutevboacutel proceduraacutelissaacute vaacutelik Ennek 3
szakasza van1)deklaratiacutev szakasz2) proceduraacutelis szakasz amikor a deklaratiacutev ismeretek
gyakorlaacutessal proceduraacutelissaacute vaacutelnak gyorsabbak eacutes automatikusabbak lesznek erőfesziacuteteacutes
neacutelkuumll3)beaacutelliacutetaacutesi szakasz Az a baj hogy oktataacutes deklaratiacutev ismeretet ad aacutet amit meacuteg nem
lehet hateacutekonyan alkalmazni Egyeacuteni oktataacutes hateacutekonyabb
Szokaacutes Olyan teveacutekenyseacutegek melyeket rutinszerűen tudunk műkoumldtetni A dichtoacutem felosztaacutes
szerint koumltoumltt eacuterteacutek
Jaacutertassaacuteg A jaacutertassaacuteg szintjeacuten veacutegzett teveacutekenyseacuteg bizonyos elemei automatizaacuteloacutednak maacutes
elemek viszont tudatosak
Keacuteszseacuteg Az automatizaacutelt eacutes a tudatos leacutepeacutesek rendje a begyakorlaacutes soraacuten aacutellandoacutesul majd -
tovaacutebbi gyakorlaacutes utaacuten teljesen automatikussaacute azaz keacuteszseacuteggeacute vaacutelik (PI az iacuteraacuteskeacuteszseacuteg)
Szakeacutertelem Megkuumlloumlnboumlztetuumlnk aacuteltalaacutenos műveltseacuteg generalista szakeacutertelmet (a rendszer
egeacuteszeacutenek ismerete) valamint specialista szakeacutertelmet (a reacuteszrendszer szakeacutertője)
Műveltseacuteg az adott kultuacuteraacuteban relevaacutens felhasznaacutelhatoacute keacuteszseacutegek keacutepesseacutegek ismeretek oumlsszesseacutege taacutersadalmilag eacuterteacutekes tudaacutes amely koumlzepes meacuterteacutekben tartalomfuumlggő bizonyos hataacuterok koumlzoumltt transzferaacutelhatoacute
Kompetencia A szemeacutelyiseacuteg komponensei komponensrendszerei meghataacuterozott funkcioacutet
szolgaacuteloacute keacutepesseacutegek motiacutevumok melyek egzisztenciaacutelis funkcioacuteval rendelkeznek Fajtaacutei
kognitiacutev szemeacutelyes szociaacutelis speciaacutelis kompetencia
Kognitiacutev kompetencia Az informaacutecioacutefeldolgozaacutest szolgaacuteloacute pszichikus komponensrendszer
Motiacutevumai (viszonyiacutetaacutesi alap mely doumlnteacutesekre keacutesztet)- megismereacutesi- felfedezeacutesi vaacutegy- alkotaacutesvaacutegy- sikervaacutegy- eacuterdeklődeacutes - ambiacutecioacute- koumltelesseacutegtudat- kudarcfeacutelelem
Keacutepesseacutegek (kivitelezeacutes megvaloacutesiacutetaacutesa)- tudaacutesszerzeacutes- gondolkodaacutes- tanulaacutes- megfigyeleacutes- eacutertelmezeacutes- igazolaacutes- beszeacuted
Erre a kompetenciaacutera eacutepuumll az oumlsszes toumlbbi kompetencia melyek nem műkoumldhetnek informaacutecioacutefeldolgozaacutes neacutelkuumll
Logisztikus fejlődeacutesi goumlrbe eacutes reacuteszei Az induktiacutev gondolkodaacutes matematikai modellje nem
lineaacuteris Logisztikus fejlődeacutesi goumlrbeacutevel lehet leiacuterni a fejlődeacutest Optimaacutelis időszak kimutataacutesa
amikor a gyerek legjobban tud vmit (Reacuteszei Inflaacutecioacutes pont meredekseacuteg maximum szenzitiacutev
szakasz)
Eacutereacutes
Rendszerkeacutepződeacutes A kognitiacutev keacuteszseacutegek tanulaacutesaacutenak első szakasza az elemek műveletek
elsajaacutetiacutetaacutesa azaz a rendszerkeacutepződeacutes Az iacuteraacuteskeacuteszseacuteg eseteacuteben a rendszerkeacutepződeacutes azt jelenti
hogy elsajaacutetiacutetjuk valamennyi betű iacuteraacutesaacutet eacutes kapcsolaacutesi moacutedjaacutet Az első osztaacutely veacutegeacuteig kialakul
a rajzoloacute iacuteraacuteskeacuteszseacuteg eacutes viszonylag sok hibaacuteval percenkeacutent aacutetlagosan 4-6 betűt produkaacutelva
műkoumldik
Optimalizaacuteloacutedaacutes A kognitiacutev keacuteszseacutegek elsajaacutetiacutetaacutesaacutenak maacutesodik szakasza az optimalizaacuteloacutedaacutes
A fejlődeacutes nem fejeződik be a rendszerkeacutepződeacutessel ugyanis sok eacutevig tartoacute optimalizaacuteloacutedaacutes
megy veacutegbe Ha az iacuteraacuteskeacuteszseacuteg kialakulaacutesaacutet tanulmaacutenyozzuk akkor ez a szakasz a hibaacutetlan
műkoumldeacutest eacutes percenkeacutent aacutetlagosan 60-80 betű leiacuteraacutesaacutet teszi lehetőveacute
Hierarchizaacuteloacutedaacutes A kognitiacutev keacuteszseacutegek tanulaacutesaacutenak harmadik szintje a hierachizaacuteloacutedaacutes Az
optimalizaacuteloacutedaacutessal a fejlődeacutes meacuteg nem fejeződik be Lehetseacuteges a hierarchizaacuteloacutedaacutes is Ennek a
keacuteszseacutegekre vonatkoztatva neacutegy egymaacutesra eacutepuumllő szintje eacuterdemel figyelmet a perceptuaacutelis eacutes a
nyelvi tapasztalati szint (a csinaacutelni tudaacutes szintje) valamint a verbaacutelis eacutes a formalizaacutelt
eacutertelmező szint A fenti eacutertelemben vett iacuteraacuteskeacuteszseacuteg perceptuaacutelis szinten műkoumldik ugyanis
szabaacutelyozaacutesaacutet eacuteszleleti szinten a folyamatroacutel szaacutermazoacute vizuaacutelis informaacutecioacutekkal
visszacsatolaacutessal valoacutesiacutetjuk meg
Kriteacuteriumorinetaacutelt keacuteszseacuteg eacutes keacutepesseacuteg fejleszteacutes A kritikus keacuteszseacutegek eacutes keacutepesseacutegek
optimaacutelis elsajaacutetiacutetaacutesaacutenak műkoumldeacuteseacutenek hasznaacutelhatoacutesaacutegaacutenak ismerete elengedhetetlen
felteacutetele a sikeres fejleszteacutesnek A kriteacuteriumorientaacutelt pedagoacutegia a hagyomaacutenyossal szemben
nem csak normaacutekat aacutelliacutet fel hanem azt is meghataacuterozza hogy milyen szinten kell elsajaacutetiacutetani
a kritikus motiacutevumokat keacuteszseacutegeket keacutepesseacutegeket eacutes a kritikus ismereteket minden
bdquoeacutertelmesrdquo tanuloacutenak
Tudaacutestranszfer Toumlbbfeacutele eacutertelmezeacutese van koumlzoumls benne h egy feladattal kapcsolatban
megtanultak befolyaacutesoljaacutek a keacutesőbbi feladatok megoldaacutesaacutet Transzfer leacutep fel ha az uacutej feladata
elemeiben egyezik az eredeti tanulaacutesi szituaacutecioacuteban leacutevővel vagy ha az egyik feladatban
megtanult alapelveket alkalmazzaacutek a maacutesikban
Tiacutepusai
-pozitiacutev-negatiacutev-taacutevoli-koumlzeli-alacsony-magasA tudaacutes transzferaacutelaacutesaacutet taniacutetani kell gondolkodaacutesi keacutepesseacutegek fejleszteacutese
Pozitiacutev-negatiacutev transzfer Azt vizsgaacuteljuk h az amit tudunk milyen hataacutessal van az uacutej tudaacuteselemek elsajaacutetiacutetaacutesaacuteraPozitiacutev neacutemet utaacuten koumlnnyebb angolt tanulniNegatiacutev autoacutevezeteacutes naacutelunk eacutes Angliaacuteban
Taacutevoli-koumlzeli transzfer (transzefertaacutevolsaacuteg)Keacutet feladat tartalma milyen taacutevol van egymaacutestoacutelKoumlzeli amikor a feladatok tartalma hasonloacute plhitelfelveacutetel
Taacutevoli reacutegenakik tudtak latinul jobbak voltak termtudomaacutenyokban mivel elsajaacutetiacutetottak egyfajta gondolkodaacutesmoacutedot
Alacsony utas transzfer Bizonyos joacutel begyakorolt automatikus teveacutekenyseacuteget maacutes
helyzetben hasznaacuteljuk Pl Opelen tanultunk meg vezetni de tudunk maacutes autoacutet is vezetni
Magas utas transzfer Az eacutertelem csinaacutelaacutesa struktuacuteraacutekat gondolkodaacutesi strateacutegiaacutekat
sajaacutetiacutetunk el Fuumlggetleniacutetjuumlk mit hol tanultunk A megoldaacutes rendszereacutet aacuteltalaacutenosiacutetani tudjuk
Komplex probleacutemamegoldaacutes A komplex probleacutemamegoldaacutes vizsgaacutelataacutenak tapasztalatai
- Kontextus fuumlggőseacuteg-gt keveacutesbeacute tudjaacutek a tanuloacutek eacuteletszerű koumlrnyezetben
alkalmazni az iskolai koumlrnyezetben tanultakat
- Probleacutemaacutet jelent a valoacutedi probleacutema a megoldandoacute keacuterdeacutes azonosiacutetaacutesa a
szuumlkseacuteges eacutes eleacutegseacuteges informaacutecioacutek oumlsszegyűjteacutese
- Mineacutel toumlbb informaacutecioacutet kell oumlsszegyűjteniuumlk eacutes azok mineacutel toumlbb megjeleneacutesi
formaacuteban eacutes helyen talaacutelhatoacuteak annaacutel kisebb a helyes megoldaacutes valoacutesziacutenűseacutege
Rosszul definiaacutelt probleacutema A rosszul definiaacutelt probleacutema megoldaacutesakor ndash hasonloacutean a mindennapi eacutelet probleacutemaacuteihoz ndash a probleacutemamegoldoacutenak azonosiacutetania kell magaacutet a probleacutemaacutet elemeznie az adott aacutellapot eacutes az eleacuterendő ceacutel koumlzoumltti elteacutereacutest a kuumlloumlnbseacuteg csoumlkkenteacutese megszuumlnteteacutese eacuterdekeacuteben strateacutegiaacutekat kell kidolgoznia vagyis el kell jutnia a strateacutegiai gondolkodaacutesig PLhogyan lehet peacutenzt spoacuterolni vaacutelsaacuteg idejeacuten Ezt szűkiacuteteni kell az eacutelet kuumlloumlnboumlző teruumlleteire
Probleacutema alapuacute tanulaacutes (problem based learning PBL) Ceacutelja hogy a tanuloacutek ne csak
adott konkreacutet helyzetben tudjaacutek tudaacutesukat előhiacutevni fejlődjoumln oumlnszabaacutelyozoacute tanulaacutesuk
probleacutemamegoldoacute kommunikaacutecioacutes egyuumlttműkoumldő keacutepesseacuteguumlk amelyek elősegiacutetik a tanultak
keacutesőbbi transzferaacutelaacutesaacutet (Molnaacuter 2005) A moacutedszer leacutenyege rosszul definaacutelt probleacutemaacutek
hasznaacutelata
Szemantikailag gazdag probleacutema
5 Teacutema
1 Oumlroumlklődeacutes-koumlrnyezet vita Az oumlroumlkleacutes itt az egyeacuten veleszuumlletett bioloacutegiai keacutepesseacutegeit
lehetőseacutegeit jelenti a koumlrnyezet a taacutersas koumlrnyezet elsősorban a csalaacuted eacutes a koumlzoumlsseacuteg egyeacutenre
gyakorolt hataacutesait foglalja oumlssze
1 Bioloacutegiai eacutereacutesi megkoumlzeliacuteteacutes
A fejlődeacutest jellemző vaacuteltozaacutesok alapvető sorozata endogeacuten jellegű vagyis a vaacuteltozaacutesok az
eacutelőleacutenyen beluumllről bioloacutegiai oumlroumlkseacutegeacutenek koumlvetkezmeacutenyekeacutent erednek A fejlődeacutes fő oka az
eacutereacutes a vaacuteltozaacutesok genetikailag meghataacuterozott mintaacutezata amely a fogamzaacutes eacuteretlen
kezdőpontjaacutetoacutel a felnőttkorig veacutegigkiacuteseacuteri az egyeacuten noumlvekedeacuteseacutet A koumlrnyezet szerepe a
fejlődeacutes alapfolyamatainak alakiacutetaacutesaacuteban maacutesodlagos a koumlrnyezet hataacuterozza meg a viselkedeacutes
sok mozzanataacutenak megjeleneacuteseacutet erősseacutegeacutet eacutes korrelaacutecioacutejaacutet de nem maga okozza a viselkedeacutes
fejlődeacuteseacutenek előrehaladaacutesaacutet
2 Koumlrnyezeti tanulaacutesi megkoumlzeliacuteteacutes
Bioloacutegiai teacutenyezők alapozzaacutek meg a fejlődeacutest de a fejlődeacutesi vaacuteltozaacutesok fő okai tuacutelnyomoacutean
exogeacutenek azaz a koumlrnyezetből elsősorban azoktoacutel a felnőttektől erednek akik jutalmazzaacutek eacutes
buumlntetik a gyermek erőfesziacuteteacuteseit
3 Univerzaacutelis-konstruktivista megkoumlzeliacuteteacutes
Az oumlroumlkleacutes eacutes a koumlrnyezet egyenlő eacutes koumllcsoumlnoumls szerepet jaacutetszoacute forraacutesai a fejlődeacutesnek ezeacutert
eacutertelmetlen az egyik teacutenyezőnek a maacutesiknaacutel nagyobb fontossaacutegot tulajdoniacutetani E neacutezőpont
vezető hiacuteve a svaacutejci fejlődeacutespszicholoacutegus Jean Piaget
2 Korai szelekcioacute
3 Kompenzaacutecioacute felfeleacute nivellaacutelaacutes felzaacuterkoacuteztataacutes korrepetaacutelaacutes (mastery learning)
4 Differenciaacutelaacutes A differenciaacutelt oktataacutes A kuumlloumlnleges baacutenaacutesmoacutedot igeacutenylő (a haacutetraacutenyokkal
eacutes előnyoumlkkel rendelkező) tanuloacutek iskolai oktataacutesa az egyeacuteni sajaacutetossaacutegokat figyelembe vevő
azokhoz alkalmazkodoacute oktataacutes
A tanoacuterai differenciaacuteloacutedaacutes lehetőseacutegei
- oumlnkeacutent vaacutellalt vagy a tanaacutertoacutel kapott egyeacuteni munka (pl kiselőadaacutes oumlnaacutelloacute megfigyeleacutes kiacuteseacuterlet bemutataacutesa)- reacuteteg- csoport- paacuteros eacutes individualizaacutelt munka- tanuloacutei jellemzőkhoumlz igazodoacute strateacutegia moacutedszer motivaacutelaacutes feladatok- differenciaacutelt eacuterteacutekeleacutes
5 Kompenzaacuteloacute beiskolaacutezaacutesi modell szelektaacutelaacutes eacutes kompenzaacutelaacutes egyuumlttesen Iskolakezdeacutes
fejlettseacutegtől fuumlggően 6-8 eacuteves korban homogeacutenebb iskolakezdő csoportok kompenzaacuteloacute
foglalkozaacutesok az oacutevodaacuteban maradtaknak
6 Kognitiacutev stiacutelus a szemeacutelyiseacuteg aacuteltalaacutenos jellemzőinek a gondolkodaacutesmoacutedban megismereacutesi
szellemi mentaacutelis teveacutekenyseacutegekben valoacute megnyilvaacutenulaacutesa (pl rigiditaacutes vagy nyitottsaacuteg)
Fogalmi probleacutemaacutek Kognitiacutev stiacutelus vagy kognitiacutev strateacutegia
A stiacutelus egyeacuteni preferenciaacutera utal az esemeacutenyek megragadaacutesa a megleacutevő tudaacutes segiacutetseacutegeacutevel
(a pedagoacutegiai pszicholoacutegiaacuteban eacutes a tanulaacutesleacutelektanban elterjedt)
A strateacutegia nagyobb szemeacutelyes aktivitaacutest felteacutetelez egyeacuteni megnyilvaacutenulaacutes jellemző
informaacutecioacutefeldolgozaacutesi moacuted eacuterzelmi indulati jellemzőkkel
A hasznaacutelatban a kognitiacutev stiacutelus terjedt el termeacuteszete szerint meacutegis inkaacutebb strateacutegia
Messick (1984) Hiacutedfunkcioacute a kognitiacutev stiacutelus mint strateacutegia hiacutedkeacutent funkcionaacutel a kogniacutecioacute
(=megismerő ember) eacutes a szemeacutelyiseacuteg (=huacutes-veacuter ember) koumlzoumltt Keacutetfeacutele tanulaacutesi stiacutelus -
verbalizaacuteloacute - imaginaacuteloacute
Entwistle A stiacutelus az informaacutecioacutefeldolgozaacutes szokaacutesos moacutedja ezeacutert tanulaacutesi stiacutelus eacutes nem
strateacutegia A tanulaacutesi stiacutelus az informaacutecioacute kezeleacuteseacutere vonatkozik lehet - passziacutev befogadoacute -
aktiacutev felfedező
7 Tanulaacutesi stiacutelus az egyeacuten aacuteltal leginkaacutebb előnyben reacuteszesiacutetett (preferaacutelt) kuumllső eacutes belső tanulaacutesi felteacutetelek moacutedokEacuterzeacutekleti modalitaacutes szempontjaacuteboacutel auditiacutev vizuaacutelis mozgaacutesos
Taacutersas koumlrnyezet szempontjaacuteboacutel egyeduumll taacutersakkalReakcioacutemoacuted szempontjaacuteboacutel impulziacutev reflektiacutevMechanikus stiacutelusEacuterzelmi felteacutetelek szempontjaacuteboacutel motivaacutecioacute kitartaacutes
8 Tanulaacutesi strateacutegiaacutek A tanulaacutesi strateacutegiaacutek a kuumlloumlnboumlző tanulaacutesi technikaacutek egyuumlttes
alkalmazaacutesaacutet kombinaacutelaacutesaacutet a megfelelő leacutepeacutesek sorbaaacutelliacutetaacutesaacutet igeacutenylik Segiacutetik a szoumlvegek
feldolgozaacutesaacutet az anyag egeacuteszeacutenek az integraacutelaacutesaacutet a tanulnivaloacute strukturaacutelaacutesaacutet szervezeacuteseacutet A
tanulaacutesi strateacutegia fogalmaacuteban kiemelődik a ceacutelraacuteiraacutenyulaacutes a tervezeacutes az informaacutecioacutegyűjteacutes eacutes
feldolgozaacutes szakaszokra bontaacutesa eacutes az oumlnellenőrzeacuteseacutet a tanulaacutesi feladat megoldaacutesa soraacuten Uacutegy
tekintjuumlk a tanulaacutesi strateacutegiaacutet mint a tanulaacutesra vonatkozoacute tervek elhataacuterozaacutesok rendszereacutet
amelyek meghataacuterozott ceacutelra iraacutenyulnak bizonyos tartoacutessaacuteg eacutes elrendezeacutes jellemzi őket A
tanulaacutesi strateacutegiaacutet a tanuloacutenak kell veacutegrehajtani
Kozeacuteki eacutes Entvistle felosztaacutesa a leginkaacutebb hasznaacutelhatoacute akik a tanulaacutesi strateacutegiaacutek haacuterom
altiacutepusaacutet kuumlloumlnboumlztetik meg
- meacutelyrehatoloacute a dolgok megeacuterteacuteseacutere toumlrekszik aacuteltalaacuteban tudnak lelkesedni a tanulaacutes iraacutent
- reprodukaacuteloacute reacuteszletek megjegyzeacuteseacutere eacutepiacutet tanaacuteri iraacutenyiacutetaacutes fontos
- szervezett az eredmeacutenyekre koncentraacutelva teljesiacutetik a koumlvetelmeacutenyeket lelkiismeretesek
sikerorientaacuteltak
6 Teacutema
1 Implicit tanulaacutes a tervezeacutesi veacutegrehajtaacutesi strateacutegiaacutek nem jaacutetszanak szerepet (pl motoros
keacuteszseacutegek anyanyelv tanulaacutesa)
2 Explicit tanulaacutes aktiacutev figyelem hipoteacutezisek megfogalmazaacutesa szabaacutelyok tanulaacutesa (pl
idegen nyelv tanulaacutesa)
3 Tudat alatti eacuteszleleacutes objektiacutev-szubjektiacutev ingerkuumlszoumlb (moziban felvillanoacute keacutep ami Cola
vaacutesaacuterlaacutesaacutera oumlsztoumlnoumlz) az objektiacutev kuumlszoumlboumlt meghaladja de a szubjektiacutevet nem
- szemantikai előfesziacutető hataacutes akkor is műkoumldik ha a megelőző inger eacuteszleleacutese nem tudatos
- Stroop hataacutes ellentmondaacutesos sziacutenek akkor is műkoumldoumltt ha a szoacutet nem tudtaacutek elolvasni
tudatosan
- perceptuaacutelis elhaacuteriacutetaacutes szaacutemunkra nem kedvező dolgok eacuteszleleacutese elől bdquokikapcsoljukrdquo az
agyunkat
4 Tudatelmeacutelet-elmeacutelet gyermeki neacutezetek kutataacutesa hogyan fejlődik a sajaacutet eacutes a maacutesik
mentaacutelis aacutellapotaacutera vonatkozoacute tudaacutes A gyermeki tudatelmeacutelet kialakulaacutesaacutenak kezdete 15-24
hoacutenapos kor A tudatelmeacutelet a mentaacutelis vilaacuteg a mentaacutelis aacutellapotok megeacuterteacuteseacutenek termeacuteszeteacutere
ill fejlődeacuteseacutere vonatkozik beleeacutertve peacuteldaacuteul a veacutelekedeacuteseket vaacutegyakat eacuterzelmeket
gondolatokat percepcioacutekat eacutes intencioacutekat
5 Metakogniacutecioacute sokfeacutele eacutertelmezeacutes
- a tudaacutesra vonatkozoacute tudaacutes
- a kogniacutecioacuteroacutel (megismereacutesről) valoacute kogniacutecioacute
- kuumlloumlnboumlző kontextusokban eacutertelmezhető (pl metanyelvi tudatossaacuteg metamemoacuteria
metafigyelem metamegeacuterteacutes)
6 Deklaratiacutev metakognitiacutev tudaacutes a kogniacutecioacutera vonatkozoacute deklaratiacutev tudaacutes (sajaacutet
keacutepesseacutegek)
7 Proceduraacutelis metakognitiacutev tudaacutes a gondolkodaacutes kontrollja szabaacutelyozaacutesa
8 Az oumlnszabaacutelyozoacute tanulaacutes elemei folyamata olyan komplex gondolkodaacutesi eacuterzelmi
akarati eacutes cselekveacutesi oumlnfejlesztő keacutepesseacuteg amely szisztematikusan a sajaacutet ceacutel eleacutereacuteseacutere
iraacutenyiacutetja a tanulaacutesi keacutepesseacutegeket A megismereacutes (kogniacutecioacute) eacutes az aktuaacutelis viselkedeacutes
szabaacutelyozaacutesaacutera iraacutenyul A kitűzoumltt ceacutelnak megfelelően aacutellandoacute figyelemmel (monitorozaacutessal
eacutes kontrollal) kiacuteseacuteri a kuumllső eacutes belső koumlruumllmeacutenyek vaacuteltozaacutesaacutet mikoumlzben ennek fuumlggveacutenyeacuteben a
teveacutekenyseacuteget is moacutedosiacutethatja
Elemei
- Tervezeacutes ceacutelkitűzeacutes ceacutelok megfogalmazaacutesa megvaloacutesiacutetaacutes moacutedja
- Megszervezeacutes
bull Rugalmas strateacutegia dinamikus tervezeacutes alkalmazkodaacutes
bull Merev strateacutegia reflexioacute alternatiacutev utak kereseacutese hiaacutenyzik ugyanazokat a tanulaacutesi
strateacutegiaacutekat hasznaacuteljaacutek a kuumlloumlnboumlző helyzetekben
bull Passziacutev strateacutegia a szituaacutecioacute elfogadaacutesa akkor is ha nem felel meg elvaacuteraacutesainak
bullSzeacutetszoacutert strateacutegia a pillanatnyi helyzet hataacutesa alatt vannak kuumlzdenek a feladat
befejezeacuteseacutevel aacutellandoacute stressz
- Veacutegrehajtaacutes
bull Kognitiacutev tanulaacutesi strateacutegiaacutek segiacutetik a tanuloacutekat figyelmuumlk fenntartaacutesaacuteban az informaacutecioacute
szelektaacutelaacutesaacuteban kidolgozaacutesaacuteban memorizaacutelaacutesaacuteban ismeacutetleacuteseacuteben
bull Metakognitiacutev eacutes szabaacutelyozoacute strateacutegiaacutek a tanuloacutei toumlrekveacutesek reflexioacutei monitorozzaacutek eacutes
szabaacutelyozzaacutek a tanuloacutek kognitiacutev strateacutegiaacuteit
bull Forraacutes-menedzseleacutesi strateacutegiaacutek a kuumllső eacutes belső bdquoforraacutesokrdquo menedzseleacuteseacutet kiaknaacutezaacutesaacutet
eacutes felhasznaacutelaacutesaacutet segiacutetik (pl motivaacutecioacute felhasznaacutelhatoacute idő stb)
- Monitorozaacutes nyomon koumlveteacutes
- Visszacsatolaacutes
7 Teacutema
1 A tudaacutes vaacuteltozaacutesaacutenak kognitiacutev felteacutetelei
- a maacuter megszerzett tudaacutes hataacutessal van az uacutej tudaacutes keletkezeacuteseacutere (lehetőseacutegek eacutes korlaacutetok)
- előfelteacutetel-tudaacutes az uacutej tudaacutes e tudaacuteselemeken keresztuumll kapcsoloacutedik a megleacutevő rendszerhez
- taacuterggyal kapcsolatos tudaacutes hozzaacuteeacuterteacutes kompetencia (meghataacuterozoacutebb mint az előfelteacutetel-
tudaacutes)
- tanulaacutesi keacutepesseacutegek metakognitiacutev tudaacutes (eszkoumlz jellegű tudaacutes)
- aacuteltalaacutenos tudaacutes intelligencia a tudaacutes uacutej helyzetekben valoacute alkalmazaacutesaacutenak
tovaacutebbfejleszteacuteseacutenek keacutepesseacutege
- a megleacutevő tudaacutes megnyilvaacutenulaacutesa megeacuterteacutes (ismeretek tanulaacutesa) transzfer (keacutepesseacutegek
elsajaacutetiacutetaacutesa)
Kapcsoloacutedoacute oktataacutesi moacutedszerek kuumlloumlnbseacutegek kiegyenliacuteteacutese (felzaacuterkoacuteztataacutes) a
kuumlloumlnbseacutegekhez valoacute alkalmazkodaacutes (differenciaacutelaacutes) teljes elsajaacutetiacutetaacutes (mastery learning)
tanulaacutesi keacutepesseacutegek aacuteltalaacutenos gondolkodaacutesi keacutepesseacutegek folyamatos fejleszteacutese az
interferencia negatiacutev jelenseacutegeinek kikuumlszoumlboumlleacutese
2 A tudaacutes vaacuteltozaacutesaacutenak affektiacutev felteacutetelei a kognitiacutev felteacutetelek korlaacutetozoacuteak az affektiacutev
felteacutetelek e korlaacutetok koumlzoumltti lehetőseacutegeket hataacuterozzaacutek meg Kuumllső eacutes belső motivaacutecioacute
teljesiacutetmeacutenymotivaacutecioacute elsajaacutetiacutetaacutesi motivaacutecioacute eacutenkeacutep szorongaacutes oumlnbizalom kudarckeruumlleacutes-
sikerorientaacutecioacute megkuumlzdeacutes erőfesziacuteteacutes keruumlleacutese attribuacutecioacute eacuterdeklődeacutes attitűdoumlk koumltődeacutes
kontrolleacuteszleleacutes elkoumltelezettseacuteg
3 A legkoumlzelebbi fejlődeacutesi zoacutena (Vigotszkij zoacutenaelmeacutelete) gyermekekkel veacutegzett kiacuteseacuterletei
szerint a gyerekek legkoumlzelebbi fejlődeacutesi zoacutenaacutejaacutet az oumlnaacutelloacutean megoldott feladat (aktuaacutelis
fejlettseacutegi szint) eacutes a segiacutetseacuteggel megoldott feladat (lehetseacuteges fejlettseacutegi szint) koumlzoumltti
taacutevolsaacuteggal eacutertelmezi Az elmeacutelet szerint egy fejleszteacutes akkor lehet a legeredmeacutenyesebb ha az
a legkoumlzelebbi fejlődeacutesi zoacutenaacuteban zajlik Az elmeacutelet szerint az oktataacutesnak abba a saacutevba kell
esnie amelyik maacuter meghaladja a gyermek aktuaacutelis fejlettseacutegi szintjeacutet de amely meacuteg nincs
adott szinttől olyan taacutevol hogy az a gyermek szaacutemaacutera maacuter felfoghatatlan feldolgozhatatlan
informaacutecioacutekat koumlzvetiacutetene vagy olyan teveacutekenyseacutegekbe vonnaacute be amelyekben maacuter nem tud
aktiacutevan reacuteszt venni
4 Előfelteacutetel-tudaacutes A tanulaacutes soraacuten amikor az egyeacuten uacutej ismereteket szerez az uacutej fogalmakat
be kell eacutepiacutetenie a fogalmi haacuteloacutejaacuteba Egy uacutej fogalom megtanulaacutesakor nem felteacutetlenuumll joumln leacutetre a
megfelelő reprezentaacutecioacute a megeacuterteacutes A megeacuterteacuteseacutehez a tanuloacutenak rendelkeznie kell az
előfelteacutetel-tudaacutessal azaz ismeretrendszereacuteben leacuteteznie kell a megfelelő fogalmi haacuteloacutenak
amelybe be tudja illeszteni az adott fogalmat A tanuloacutenak aktivizaacutelnia kell ezt a fogalmi
struktuacuteraacutet eacutes fel kell fedeznie az oumlsszefuumlggeacuteseket a maacuter ismert fogalmak eacutes az uacutej fogalom
koumlzoumltt Ha ez nem toumlrteacutenik meg akkor az uacutej fogalom nem tud beeacutepuumllni a fogalmi rendszerbe
elszigetelt marad nem vaacutelik hozzaacutefeacuterhetőveacute felideacutezhetőveacute
5 Deklaraacutelt tanterv tantervi dokumentum mely az előiacutert ceacutelokat műveltseacutegtartalmakat
tananyagokat eacutes koumlvetelmeacutenyeket tartalmazza A ~ lehet reacuteszletező vagy csak a toumlrzsanyagra
a koumlzoumls alapokra kiterjedő (alaptanterv)
6 Lefordiacutetott tanterv amikor a tanaacuter egyeacuteni arculatot ad a helyi lehetőseacutegek alapjaacuten a helyi
lehetőseacutegek alapjaacuten a koumlzponti előiacuteraacutesoknak A tanterv tanaacuter aacuteltali olvasata
7 Elsajaacutetiacutetott tanterv tartalmazza a tanuloacute előzetes tudaacutesaacutet koumlrnyezeteacutenek hataacutesait
valamint az előiacutert műveltseacuteg tanaacuteri eacutertelmezeacuteseacutet ndash ez az egyeacuteni tudaacutes
8 Az iskola ethosza Az iskola ethosza szoros eacutertelemben az iskola erkoumllcsi jellegű
elvaacuteraacutesait elveit koumlvetelmeacutenyeit taacutegabb eacutertelemben az iskola szellemiseacutegeacutet arculataacutet lelki
jellegeacutet jelenti
8-9 teacutema
FolytonosNem folytonos kognitiacutev fejlődeacutes Piaget fejlődeacuteselmeacutelete szakaszos jellegű azaz a fejlődeacutes nem folytonos hanem toumlbbeacute-keveacutesbeacute aacutellandoacute aacutellapotokboacutel maacutes aacutellapotokba valoacute aacutetmenetek reacuteveacuten megy veacutegbe
Minőseacutegi eacutes mennyiseacutegi vaacuteltozaacutesok a kognitiacutev fejlődeacutes soraacuten Vannak olyan elmeacuteletek amelyek a kognitiacutev fejlődeacutest elsősorban minőseacutegi vaacuteltozaacutesok sorozataacutenak tekintik Az ilyen elmeacuteletek a vaacuteltozaacutesokat kuumlloumlnboumlző aacutellapotok koumlzoumltti ugraacutesszerű aacutetmenetekkeacutent fogjaacutek fel A talaacuten legnagyobb hataacutesuacute elmeacutelet Piaget kognitiacutev fejlődeacuteselmeacutelete iacutegy jellemzi az eacutertelmi fejlődeacutest Maacutes modellek a fejlődeacutes kvantitatiacutev vonatkozaacutesaira helyezik a hangsuacutelyt eacutes a fejlődeacutest mennyiseacutegi noumlvekedeacuteskeacutent iacuterjaacutek le Ez utoacutebbi megkoumlzeliacuteteacutesre peacuteldakeacutent a pszichometriai moacutedszereket az eacutertelmi keacutepesseacutegek tekinteteacuteben az intelligencia tesztekkel toumlrteacutenő meacutereacuteseacutet emliacutethetjuumlk
NemUniverzaacutelis kognitiacutev fejlődeacutes Piaget fejlődeacuteselmeacutelete univerzaacutelis jellegű mivel az eacutertelmi fejlődeacutest egyetlen folyamatkeacutent fogja fel nem bontja fel a kuumlloumlnboumlző oumlsszetevők fejlődeacuteseacutere Univerzaacutelis abban az eacutertelemben is hogy a kialakuloacute műveleti struktuacuteraacutekat az eacutertelmi műkoumldeacutes tartalmaacutetoacutel fuumlggetlenuumll mindenuumltt eacuterveacutenyesuumllőnek gondolja (nem szaacutemol pl a tartalom szerepeacutevel) Nem szaacutemol tovaacutebbaacute a fejlődeacutes egyeacuteni kuumlloumlnbseacutegeivel v a kuumlloumlnbseacutegeket befolyaacutesoloacute szaacutemos teacutenyezővel pl a kuumlloumlnboumlző kultuacuteraacutekban felnoumlvekvő gyermekek elteacuterő fejlődeacutesi sajaacutetossaacutegaival
Teruumlletaacuteltalaacutenos kognitiacutev fejlődeacutes A megismereacutes eacutes a fejlődeacuteseacutenek egyes elmeacuteletei mind az emberi megismerőfolyamatokat mind azok fejlődeacuteseacutet egyseacutegeskeacutent fogjaacutek fel (pl Piaget elmeacutelete) Ezek a felfogaacutesok uacutegy tartjaacutek hogy sokfeacutele keacutepesseacuteguumlnk leacutenyegeacuteben azonos elvek szerint műkoumldik eacutes egyseacutegkeacutent fejlődik is ndash nincsenek elkuumlloumlnuumllő mentaacutelis rendszerek a kuumlloumlnboumlző tudaacutesteruumlletek megismereacuteseacutere
Teruumlletspecifikus kognitiacutev fejlődeacutes A kuumlloumlnboumlző tudaacutesteruumlletekre ndash a taacutersas vilaacuteg megeacuterteacuteseacutere a szaacutemolaacutesra a fizikai vilaacuteg koumllcsoumlnhataacutesaira stb ndash iraacutenyuloacute megismerőfolyamataink specializaacutelt csak az adott teruumlleten műkoumldő elvekre eacutepuumllnek sőt tudaacutesteruumlletenkeacutent elkuumlloumlnuumllő mentaacutelis rendszerek szolgaacuteljaacutek a megeacuterteacutest
A kognitiacutev fejlődeacutes nativista megkoumlzeliacuteteacutese E megkoumlzeliacuteteacutes szerint a fejlődeacutes fő mechanizmusa a bioloacutegiai eacutereacutes A geacutenkeacuteszletben hordozott bioloacutegiai oumlroumlkseacuteg
megnyilvaacutenulaacutesaacuteban a koumlrnyezet csak mint kioldoacute szerepel Fontos keacuterdeacutes hogy vannak-e a fejlődeacutesnek uacutegynevezett kritikus perioacutedusai azaz olyan időszakok mikor az egeacuteszseacuteges fejlődeacuteshez bizonyos bioloacutegiai vagy koumlrnyezeti felteacuteteleknek teljesuumllniuumlk kell
A nativista neacutezetrendszer a csecsemőnek gazdag veleszuumlletett tudaacutest tulajdoniacutet eacutes maximaacutelisan teruumlletspecifikus fejlődeacutesben gondolkodik Fodor szerint az agy peacuteldaacuteul egymaacutestoacutel teljesen fuumlggetlenuumll műkoumldő kuumlloumln feladatokra specializaacuteloacutedott genetikusan meghataacuterozott modulokboacutel aacutell
A kognitiacutev fejlődeacutes kontextualisztikus megkoumlzeliacuteteacutese
Koumlrnyezeti tanulaacutes megkoumlzeliacuteteacutes
Maacutesneacuteven empirista megkoumlzeliacuteteacutes neacutezetei szerint a fejlődeacutes legfőbb mechanizmusa a tanulaacutes Noha a fejlődeacutesnek vannak bioloacutegiai felteacutetelei a fejlődeacutes soraacuten tapasztalhatoacute vaacuteltozaacutesok okai a kuumllső koumlrnyezetben keresendők A fejlődeacutest folyamatosnak eacutes teruumlletaacuteltalaacutenosnak tartja Nem felteacuteteleznek teruumlletspecifikus tudaacutest csak oumlroumlkloumltt fizioloacutegiai szenzoros rendszereket eacutes az asszociaacutecioacutek szabaacutelyszerűseacutegeit Keacutepviselő Chandler
Szociaacutelis kogniacutecioacute A szociaacutelis kogniacutecioacute fejlődeacuteseacutenek folyamata oumlsszefuumlgg a szocializaacutecioacute folyamataacuteval A szociaacutelis vilaacutegra vonatkozoacute tudaacutes olyan fejlődeacutesi folyamat eredmeacutenye melynek soraacuten a gyerek fokozatosan megeacuterti maacutesok viselkedeacuteseacutenek okait eacutes felismeri a bizonyos eacuterzelmek eacutes tapasztalatok koumlzti oumlsszefuumlggeacuteseket Olyan szabaacutelyok megeacuterteacuteseacutehez jut el melynek tartalma specifikusan szociaacutelis miacuteg azonban a fizikai vilaacuteg műkoumldeacuteseacutet az előrejelezhetőseacuteg eacutes a stabilitaacutes jellemzi a szociaacutelis vilaacutegot nem mivel a szociaacutelis viszonyokra vonatkozoacute fogalmakat az adott kultuacutera taacutersas viszonyainak jelenteacutese eacutes termeacuteszete hataacuterozza meg Azonos azonban hogy a gyerekek mindkeacutet vilaacutegban az invarianciaacutekat az elvek vaacuteltozatlansaacutegaacutet keresik szeretneacutek megkuumlloumlnboumlztetni a dolgok kuumllső megjeleneacuteseacutet azok valoacutedi leacutenyegeacutetől
Neopiagetiaacutenusok
Piaget elmeacuteleteacutehez visszanyuacuteltak de hozzaacutetetteacutek a tartalom keacuterdeacuteseacutet is
Jobb vizsgaacutelati moacutedszereket keresnek mint Piaget az alszakaszok vagy szintek finomabb meghataacuterozaacutesaacutera toumlrekszenek Elfogadjaacutek Piaget azon neacutezeteacutet mely szerint a gyerekek a vilaacuteggal valoacute aktiacutev kapcsolaton keresztuumll alakiacutetjaacutek ki tudaacutesukat DE ennek szakaszai specifikus teveacutekenyseacutegekre vagy teruumlletekre korlaacutetozoacutednak
Tartalomtoacutel fuumlggetlen gondolkodaacutesfejleszteacutes A keacutepesseacuteg- eacutes gondolkodaacutesfejlesztő programok kontextusaacutet tekintve alapvetően keacutet fő aacutellaacutespontot lehet megkuumlloumlnboumlztetni Az egyik neacutezet keacutepviselői azt valljaacutek hogy a gondolkodaacutest explicit moacutedon tartalomtoacutel fuumlggetlen kell taniacutetani Erre vilaacutegszerte ismert peacutelda a Lipman aacuteltal kidolgozott gondolkodaacutesfejlesztő program
A tantaacutergyi tartalomhoz nem koumltoumltt direkt fejleszteacutes Pl De Bono (CoRT) Feuerstein IE programja Lipman Filozoacutefia gyermekeknek programja Klauer induktiacutev gondolkodaacutest fejlesztő programja
Tartalomba aacutegyazott gondolkodaacutesfejleszteacutes A maacutesik iraacutenyzat a gondolkodaacutest az iskolai tantaacutergyakba aacutegyazva fejleszteneacute amely megkoumlzeliacuteteacutes jelentős vaacuteltoztataacutesokat igeacutenyelne a
tananyagban Az ezt az iraacutenyzatot keacutepviselő fejlesztő programok koumlzuumll kiemelhető Dienes Zoltaacuten uacutej matematikaacuteja eacutes a Shayer eacutes Adey (1981) neveacutehez koumltődő CASE (Cognitive Acceleration through Science Education [a kognitiacutev fejlődeacutes felgyorsiacutetaacutesa a termeacuteszettudomaacutenyos neveleacutesen keresztuumll]) projekt
De Bono (CORT) De Bono moacutedszere a gondolkodaacutes taniacutetaacutesaacutera (CoRT)
A program elnevezeacutese a CoRT a fejlesztő program elterjeszteacuteseacutere alapiacutetott az angliai Cambridge-ben 1969 oacuteta műkoumldő szervezet neveacuteből (Cognitive Research Trust) szaacutermazik A CoRT program moumlgoumltt nem aacutell egy kidolgozott pszicholoacutegiai elmeacutelet legalaacutebbis de Bono nem fordiacutet figyelmet arra hogy moacutedszereacutet tudomaacutenyosan megalapozza Baacuter hasznaacutel bizonyos pszicholoacutegiai terminusokat eacutes az aacuteltalaacutenossaacutegok szintjeacuten homaacutelyos utalaacutesokat tesz bizonyos a pszicholoacutegiaacuteban is tanulmaacutenyozott jelenseacutegekre a fejleszteacutes alapelveit toumlbbnyire koumlzeacuterthető metaforaacutek analoacutegiaacutek peacuteldaacutek segiacutetseacutegeacutevel fejti ki
A gondolkodaacutes aacuteltala hangsuacutelyozni kiacutevaacutent jelenseacutegeit koumlnnyen megjegyezhető szabaacutelyokba foglalja oumlssze (peacuteldaacuteul az adj neki nevet a megeacuterteacutes egyik moacutedja) majd ezekből ugyancsak koumlnnyen azonosiacutethatoacute csoportokat alkot peacuteldaacuteul A megeacuterteacutes oumlt moacutedja A teacutevedeacutes oumlt formaacuteja stb
A gondolkodaacutes fejleszteacuteseacutet szolgaacuteloacute gyakorlatok nem kapcsoloacutednak az iskolai tantaacutergyakhoz ehelyett inkaacutebb a heacutetkoumlznapi helyzetekhez koumlzelaacutelloacute szituaacutecioacutekban a gondolkodaacutes folyamataira eacutes a doumlnteacuteshozatalra koncentraacutelnak Az eredeti program főleg 9-11 eacuteveseknek szoacutelt de keacutesőbb a fiatalabbaknak eacutes felnőtteknek szaacutent vaacuteltozatait is kidolgoztaacutekA CoRT hateacutekonysaacutegaacutet toumlbbszoumlr megvizsgaacuteltaacutek De Bono szerint a programtoacutel nem kell elvaacuterni hogy az elsajaacutetiacutetott gondolkodaacutesi keacuteszseacutegek olyan teruumlleteken is eacuterveacutenyesuumlljenek mint peacuteldaacuteul az intelligenciatesztek megoldaacutesa Hataacutesaacutet inkaacutebb olyan szituaacutecioacutekban kell ellenőrizni mint amilyenekben a fejleszteacutes is toumlrteacutent Az iacutegy elveacutegzett kiacuteseacuterletek rendre azt mutattaacutek hogy a programban reacutesztvevő gyerekek szignifikaacutensan jobban teljesiacutetettek mint a kontrollcsoport tagjai
Edward de Bono 1933-ban szuumlletett Maacuteltaacuten A Maacuteltai Orvosi Egyetem elveacutegzeacutese utaacuten Oxfordba keruumllt ahol iacutegeacuteretesen kezdődoumltt paacutelyaacuteja kitűnő eredmeacutennyel tette le pszichiaacutetriai szakiraacutenyuacute doktori vizsgaacuteit Kidolgozta eacutes gyakorlatiassaacute tette a konstruktiacutev gondolkodaacutes moacutedszereacutet Edward de Bono moacutedszereinek kiemelkedő nemzetkoumlzi sikere egyszerűseacuteguumlknek jaacuteteacutekossaacuteguknak eacutes gyakorlat-orientaacuteltsaacuteguknak koumlszoumlnhető
Feuerstein IE program Instrumental Enrichment
Nem tuacutelzaacutes azt aacutelliacutetani hogy a Feuerstein munkataacutersai aacuteltal kidolgozott IE az egyik legnagyobb vilaacutegkarriert befutott eacutes valoacutesziacutenűleg a legtoumlbb tanuloacutehoz eljutott moacutedszer Mint az eacutertelmi keacutepesseacutegek koumlzvetlen tartalomtoacutel fuumlggetlen fejleszteacuteseacutet megceacutelzoacute program talaacuten a legkidolgozottabb is Joacutel mutatja az ilyen programok esetleges ereacutenyeit de magaacuten viseli azok oumlsszes haacutetraacutenyait is
A fejlesztő program eredeti formaacutejaacuteban 15 modulboacutel aacutell melyeket Feuerstein eszkoumlzoumlknek (instruments) nevez Az elnevezeacutes itt Feuersteinnek arra a neacutezeteacutere utal hogy a feladatok csupaacuten eszkoumlzoumlk a felhasznaacuteloacute tanaacuter kezeacuteben ezeacutert nem annyira a konkreacutet tartalmuk a leacutenyeges mint inkaacutebb az a moacuted ahogyan a tanaacuterok hasznaacuteljaacutek azokat Mindegyik modul bizonyos tiacutepusuacute papiacuter-ceruza jellegű feladatok sorozataacuteboacutel aacutell A feladatok megoldaacutesa kb
egy oacuteraacutenyi munkaacutet jelent a gyerekeknek eacutes optimaacutelis esetben heti haacuterom-oumlt foglakozaacutesra keruumll sor Az egeacutesz fejlesztő program keacutet-haacuterom eacutevig tarthat A feladatok tartalom illetve kontextus-fuumlggetlenek Ha a program fejlesztő hataacutesaacutet neacutezzuumlk az eredmeacutenyeket uacutegy oumlsszegezhetjuumlk hogy nem javultak jelentősen a kiacuteseacuterletben reacuteszt vevő tanuloacutek olvasaacutesi vagy matematikai keacutepesseacutegei eacutes nem koumlvetkezett be kimutathatoacute vaacuteltozaacutes aacuteltalaacutenos eacutertelmi keacutepesseacutegeikben sem Ugyanakkor a tanaacuterok arroacutel szaacutemoltak be hogy javultak a tanuloacutek kommunikaacutecioacutes keacutepesseacutegei sziacutevesebben vettek reacuteszt az iskolai munkaacuteban
Lipman Filozoacutefia gyermekeknek program
Az aacuteltala javasolt moacutedon a gondolkodaacutest az iskolai keretek koumlzoumltt mintegy tantaacutergyszerűen lehet taniacutetani eacutes egy iskolai diszcipliacutena a filozoacutefia szerepel a program neveacuteben itt meacutegsem a hagyomaacutenyos eacutertelemben vett de meacuteg csak nem is egy megreformaacutelt filozoacutefia taniacutetaacutesaacuteroacutel van szoacute A filozoacutefia ugyanis naacutela egy olyan tantaacutergykeacutent jelenik meg amelynek koumlzeacutepponti ceacutelja a gondolkodaacutes taniacutetaacutesa A gondolkodaacutes taniacutetaacutesa tehaacutet nem beaacutegyazoacutedik a filozoacutefiaoktataacutesba vagy integraacuteloacutedik azzal hanem ami szerinte a program kereteacuteben toumlrteacutenik az maga a gondolkodaacutes taniacutetaacutesa
A filozoacutefiaacutet azeacutert tartja megfelelő nyersanyagnak a gondolkodaacutes fejleszteacuteseacutehez mert egyreacuteszt a filozoacutefia megmutatja az emberi gondolkodaacutes legreacutegibb eacutes egyben legkifinomultabb formaacuteit maacutesreacuteszt a gyerekek termeacuteszetes kiacutevaacutencsisaacutega miatt gondolkodaacutesuk hasonloacute a filozoacutefusok gondolkodaacutesaacutehoz A gyermekek baacuter leegyszerűsiacutetve eacutes a sajaacutet gondolkodaacutesi szintjuumlkoumln ugyan de ugyanazokra a keacuterdeacuteseacutekre (peacuteldaacuteul az igazsaacuteg a jog a meacuteltaacutenyossaacuteg a szabadsaacuteg a szemeacutelyes identitaacutes) keresik a vaacutelaszt mint az emberiseacuteg legjelentősebb filozoacutefiai gondolkodoacutei Nem kell tehaacutet maacutest tenni mint sorra venni a filozoacutefia nagy probleacutemaacuteit eacutes a gyerekeket olyan helyzetbe kell hozni hogy azokat megvitathassaacutek azokon gondolkodhassanakLipman programja eredeti formaacutejaacuteban teljes egeacuteszeacuteben az iacuteraacutesbeliseacutegre eacutepuumll tehaacutet olyan előzetes tudaacutest koumlvetel meg amelynek a tanuloacutek egy reacutesze nincs a birtokaacuteban Elsősorban a fiatal serduumllőkoruacute gyermekek szaacutemaacutera ajaacutenlottaacutek a programot akikneacutel ez a felteacutetel toumlbbnyire teljesuumll eacutes hogy az olvasaacutesmegeacuterteacutes sziacutenvonala ne befolyaacutesolja tuacutelsaacutegosan alkalmazhatoacutesaacutegaacutet a felhasznaacutelt szoumlvegek meglehetősen egyszerűek Toumlrteacutentek kiacuteseacuterletek arra is hogy az alapvető elgondolaacutesokat egeacuteszen fiatal gyermekekkel peacuteldaacuteul oacutevodaacuteskoruacuteakra alkalmazzaacutek ahogy az olvasaacutesi keacutepesseacutegek hiaacutenyaacutet a tanaacuteri elbeszeacuteleacutes poacutetoljaAz filozoacutefia gyermekek szaacutemaacutera program hateacutekonysaacutegaacutet ugyancsak sokfeacutele vizsgaacutelatnak vetetteacutek alaacute mind kidolgozoacutei mind pedig a fejlesztőktől fuumlggetlen kutatoacutek A fejlesztő kiacuteseacuterletek tipikusan feacutel eacutevtől egy eacutevnyi időtartamuacuteak voltak A kiacuteseacuterletek szerint a fejlesztő programban reacutesztvevő tanuloacutek olvasaacutesmegeacuterteacutese jelentősen javult a treacutening kimutathatoacute hataacutest gyakorolt a tanuloacutek matematikai eredmeacutenyeire bizonyos koumlvetkezteteacutesi keacuteszseacutegekre eacutes a kreatiacutev gondolkodaacutesra kuumlloumlnoumlsen a fluencia faktorra Ugyanakkor a kuumlloumlnboumlző kiacuteseacuterletek soraacuten azt is tapasztaltaacutek hogy a program hataacutesa erősen tanaacuterfuumlggő a kuumlloumlnboumlző tanaacuterok osztaacutelyainak eredmeacutenyei koumlzoumltt jelentős kuumlloumlnbseacutegek alakultak ki
Olvasaacutesi strateacutegiaacutek fejleszteacutese
Az olvasaacutesi strateacutegiaacutekat fejleszthetjuumlk a metakogniacutecioacute segiacutetseacutegeacutevel Ilyenkor hasznaacutelhatunk szoumlveganticipaacutecioacutes strateacutegiaacutekat (pl keacuterdeacutesek megfogalmazaacutesa az olvasmaacutenyroacutel előzetes tudaacutes aktivaacutelaacutesa az olvasnivaloacute ciacuteme alapjaacuten) szoumlvegkezelő strateacutegiaacutekat (pl taacuteblaacutezatok a szoumlvegben vagy a szoumlveg helyett) javiacutetoacute strateacutegiaacutekat (pl mentaacutelis keacutepek rajzok szerepe az uacutejraolvasaacutes szuumlkseacutegesseacutegeacutenek megiacuteteacuteleacutese) valamint integraacutelaacutest mely soraacuten aacutettekintően megismeacuteteljuumlk a kuumlloumlnboumlző oacuteraacutek feladatait
Az induktiacutev gondolkodaacutes fejleszteacutese Klauer induktiacutev gondolkodaacutest fejlesztő programja
Az induktiacutev gondolkodaacutes fejleszteacuteseacutere dolgozott ki gyakorlatrendszert Karl Josef Klauer Hasonloacutesaacutegot mutat Klauer programja az IE-vel annyiban hogy ebben az esetben is egy aacuteltalaacutenos keacutepesseacuteg aacutell a fejleszteacutes koumlzeacuteppontjaacuteban tovaacutebbaacute itt is tartalomtoacutel fuumlggetlen fejlesztő gyakorlatokat hasznaacutelnak Klauer szerint baacuter az induktiacutev gondolkodaacutes folyamatainak sokfeacuteleseacutegeacutet nem lehet pontosan leiacuterni lehet olyan elmeacuteleti modellt alkotni amelyik e kognitiacutev rendszer koumlzponti reacuteszeacutet alapvető folyamatait definiaacutelja Elmeacuteleti modellje szerint az induktiacutev gondolkodaacutes leacutenyege szabaacutelyszerűseacutegek megtalaacutelaacutesa
A fejlesztő rendszert haacuterom kuumlloumlnboumlző eacuteletkori csoportra keacutesziacutetette el Mindhaacuterom fejlesztő program sziacutenes papiacuterlapokboacutel aacutell a lapokon keacutepekkel aacutebraacutekkal szavakkal amelyek megtestesiacutetik a fejlesztő struktuacuteraacutet A Denktraining fuumlr Kinder I nemverbaacutelis feladatokat tartalmaz eacutes az 5-8 eacuteves korosztaacutelyt ceacutelozza meg A Denktraining fuumlr Kinder II a 10-13 eacutev koumlzoumlttieknek szoacutel eacutes maacuter felteacutetelezi hogy a gyerekek tudnak olvasni iacutegy a fiatalabbaknak szoacuteloacute programhoz keacutepest ebben megjelennek a szavakat szoumlvegeket tartalmazoacute feladatok is Miacuteg az első keacutet feladatrendszer az aacuteltagos fejlettseacutegű gyerekek szaacutemaacutera keacuteszuumllt a Denktraining fuumlr Jugendliche a tanulaacutesi neheacutezseacutegekkel kuumlzdő tanuloacutek igeacutenyeit szolgaacutelja kompenzaacuteloacute jellegű fejlődeacutesbeli lemaradaacutesaikat kiacutevaacutenja poacutetolni A programok mindegyike 120 feladatboacutel aacutell amelyeken az egyszerűbbtől a bonyolultabbak fele haladnak veacutegig a tanuloacutek A feladatok tiacutez foglalkozaacutesra vannak elosztva iacutegy egy alkalommal aacutetlagosan 12 feladatot oldanak meg A foglalkozaacutesok alapvető moacutedszere az iraacutenyiacutetott felfedezeacutes ami azt jelenti hogy a gyerekek annyi - egyeacutenenkeacutent vaacuteltozoacute meacuterteacutekű - segiacutetseacuteget kapnak a tanaacutertoacutel amennyi ahhoz szuumlkseacuteges hogy biztosan meg tudjaacutek oldani a feladatotAz induktiacutev treacutening hataacutesaacutet megvizsgaacuteltaacutek peacuteldaacuteul a matematika az idegen nyelvek a nyelvtan a fizika eacutes neacutehaacuteny egyeacuteb tananyag tanulaacutesaacutera a hataacutes meacuterteacuteke aacuteltalaacuteban 04 koumlruumll alakult Meacuteg a helyesiacuteraacutes tanulaacutesaacuteban is sikeruumllt kimutatni az induktiacutev treacutening pozitiacutev hataacutesaacutet
Az analoacutegiaacutes gondolkodaacutes fejleszteacutese
Az analoacutegiaacutes gondolkodaacutes az induktiacutev gondolkodaacutes egyik fontos oumlsszetevője Az emberi gondolkodaacutes alapvetően analoacutegiaacutes tiacutepusuacute minden szaacutemaacutera uacutej jelenseacuteget maacuter ismert kognitiacutev struktuacuteraacutekkal valoacute analoacutegia alapjaacuten ragad meg Ez az a gondolkodaacutesforma amely a legjobban aacutethatja a megismereacutes maacutes teruumlleteit segiacuteti a megeacuterteacutest a fogalomelsajaacutetiacutetaacutest eacutes a probleacutemamegoldaacutest
SZOumlVEGFER (szoumlvegfeldolgozoacute kriteacuteriumorientaacutelt fejlesztő rendszer) a tantaacutergyak legfontosabb roumlvid szoumlvegeit egyeacuteni eacutes csoportos tanulaacutessal előbb egy tanoacuteraacuten a szokaacutesos moacutedszerekkel feldolgozzaacutek majd a koumlvetkező neacutehaacuteny tanoacutera elejeacuten oumlt-tiacutez percnyi csoportos munkaacuteval egy-egy kognitiacutev feladatot oldanak meg amit a csoporttagok egymaacutessal
egyeztetnek javiacutetanak vagy az egymaacutes koumlzt felosztott reacuteszfeladatokat egyeztetik egyesiacutetik Veacuteguumll osztaacutelyszinten eacuterteacutekelik eacutes javiacutetjaacutek a csoportok eredmeacutenyeit Ezutaacuten a szokaacutesos taniacutetaacutes koumlvetkezik
CASE-projekt
A gondolkodaacutes iskolai fejleszteacutese szempontjaacuteboacutel kiemelkedő jelentőseacutegű a Cognitive Acceleration through Science Education (CASE a kognitiacutev fejlődeacutes felgyorsiacutetaacutesa a termeacuteszettudomaacutenyos neveleacutesen keresztuumll) neacuteven ismertteacute vaacutelt nagyszabaacutesuacute kiacuteseacuterletsorozat Valoacutejaacuteban nem csak egy meghataacuterozott gondolkodaacutesfejlesztő programroacutel van szoacute hanem inkaacutebb olyan tudomaacutenyos kutataacutesroacutel melynek eredmeacutenyei folyamatosan javiacutetjaacutek az oktataacutes gyakorlataacutet A gyerekek valoacutedi bdquotermeacuteszetesrdquo kognitiacutev fejlődeacuteseacutehez szeretneacutek az optimaacutelis oktataacutesi felteacuteteleket biztosiacutetani
koumlzeacutepső 2 szint (8 faktor) folyeacutekony intelligencia kristaacutelyos int tanulaacutes eacutes memoacuteria aacuteltalaacutenos faktora vizuaacutelis eacuteszleleacutes auditiacutev eacuteszleleacutes visszakereseacutes keacutepesseacutege taacutegabb eacutertelemben vett kognitiacutev sebesseacuteg informaacutecioacutefeldolgozaacutes sebesseacutegelegalsoacute 1 szint az előző faktorok oumlsszetevői
Adaptaacutecioacute koumlrnyezethez valoacute alkalmazkodaacutes
Asszimilaacutecioacute adaptaacutecioacute egyik fajtaacuteja az a folyamat melynek soraacuten a koumlrnyezetből szaacutermazoacute informaacutecioacuteinkat beeacutepiacutetjuumlk maacuter megleacutevő tudaacutesunk rendszereacutebe seacutemaacuteinkba
Akkomodaacutecioacute aacutetrendeződeacutes amikor a megleacutevő seacutemaacutek maacuter nem alkalmasak az uacutej informaacutecioacutek befogadaacutesaacutera E folyamat soraacuten uacutej bonyolultabb informaacutecioacutek elhelyezeacuteseacutere alkalmas seacutemaacutek alakulnak ki Adaptaacutecioacute maacutesik fajtaacuteja
Klinikai moacutedszer Piaget a klinikai pszicholoacutegia gyakorlataacuteboacutel vette aacutet ahol a betegekkel valoacute beszeacutelgeteacutes eacutes reacuteszletes kikeacuterdezeacutes kereteacuteben teacuterkeacutepezik fel pszichikai sajaacutetossaacutegaikat
Piaget staacutedium elmeacuteleteAz elmeacutelet az emberi eacutertelem fejlődeacuteseacutet egymaacutestoacutel minőseacutegileg kuumlloumlnboumlző szakaszokon valoacute veacutegighaladaacuteskeacutent iacuterja le 4 szakaszboacutel aacutelleacuterzeacutekszervi-mozgaacutesos perioacutedus (0-2 eacutev) iskolai oktataacutesban nincs jelentőseacutegeművelet előtti staacutedium (2-7 eacutev) oacutevodaacuteskor eacutes első iskolaacutes eacutevek A műveleti gondolkodaacutes előfelteacuteteleinek kialakiacutetaacutesa a lassabban fejlődő gyerekek sajaacutetos igeacutenyeinek megfelelő felzaacuterkoacuteztatoacute fejleszteacutes az iskolakezdeacutes pedagoacutegiai programjainak fontos feladatakonkreacutet műveletek staacutediuma (7-11 eacutev) suacutelypont az alsoacute tagozat eacuteveibenformaacutelis műveletek szakasza (11-1415 eacutev) ekkorra alakul ki a teljes műveletrendszer
Piaget struktuacutera-elmeacuteleteA keacutepesseacutegfejleszteacutes lehetőseacutegeinek megiacuteteacuteleacutese szempontjaacuteboacutel van kiemelkedő jelentőseacutege A fejlődeacutes uacutegy megy veacutegbe hogy az elemi műveletek nagyobb egyseacutegekbe szerveződnek ezeket nevezik logikai-matematikai struktuacuteraacutenak A műveletek koumllcsoumlnoumlsen oumlsszefuumlggő nagyobb rendszerekbe szerveződnek miacuteg veacuteguumll a formaacutelis gondolkodaacutes kialakulaacutesaacuteval megjelenik a műveleteket egyseacuteges rendszerbe foglaloacute struktuacutera
Uacutej matematika taniacutetaacutesi moacutedszer melynek soraacuten az alapvető matematikai műveleteket a taacutergyakkal veacutegzett műveletek reacuteveacuten taniacutetjaacutek eacutes a matematikai struktuacuteraacutek szisztematikus feleacutepiacuteteacuteseacuten megkonstruaacutelaacutesaacuten van a hangsuacutely
Kognitiacutev forradalom a szaacutemiacutetoacutegeacutep-tudomaacuteny fejlődeacutese valamint a mesterseacuteges intelligencia kutataacutesaacutenak koumlvetkezteacuteben veacutegbemenő vaacuteltaacutessorozat
Kognitiacutev pszicholoacutegia 60-as eacutevektől dinamikus fejlődeacutese a mai napig tart sok szempontboacutel specializaacutelt kutataacutesi teruumlletteacute vaacutelt Szűkebb eacutertelemben egy joacutel meghataacuterozott kutataacutesi paradigmaacutet jelent azt a tudomaacutenyos megkoumlzeliacuteteacutest amely az emberi megismereacutest mint informaacutecioacutefeldolgozaacutest iacuterja le Taacutegabb eacutertelemben a megismereacutes pszicholoacutegiaacutejaacutet aacuteltalaacuteban jelenti mint tudomaacutenyteruumlletet eacutes mint a megismereacutessel kapcsolatos ismeretek rendszereacutet
Kezdő eacutes szakeacutertő tudaacutesaEz az elmeacutelet azoknak a kuumlloumlnbseacutegeknek a leiacuteraacutesaacuteboacutel alakult ki amelyek egy szakteruumllettel eacuteppen csak megismerkedő kezdő (novice) eacutes a felkeacuteszuumllt tapasztalt szakember (expert)
szakmai gondolkodaacutesa probleacutemamegoldaacutesa koumlzoumltt megfigyelhetőek E modell szerint egy szakteruumllet uacutejonca eacutes mestere koumlzoumltt a legnagyobb kuumlloumlnbseacuteg a seacutemaacutek mennyiseacutegeacuteben eacutes szervezettseacutegeacuteben van Miacuteg a kezdő alig neacutehaacuteny seacutemaacuteval rendelkezik eacutes iacutegy szaacutemaacutera minden egyes informaacutecioacute oumlnaacutelloacute egyseacutegkeacutent jelenik meg addig a szakember rendelkezik neacutehaacuteny ezer olyan seacutemaacuteval amely az adott teruumllet reacuteszinformaacutecioacuteit nagyobb egyseacutegekbe rendezi A szakeacutertő a konkreacutet helyzetekben keacutesz seacutemaacutekkal operaacutelva oldja meg a probleacutemaacutekat
Mentaacutelis modell A mentaacutelis modell gondolkodaacutesi folyamatunk egyfajta eacutertelmezeacutese arra vonatkozoacutean hogyan műkoumldnek a dolgok a vilaacutegban A mentaacutelis modell belső szimboacuteluma vagy reperezentaacutecioacuteja a kuumllső valoacutesaacutegnak s felteacutetelezhetően jelenteacutekeny szerepet jaacutetszik az eacuteszleleacutesben
Toumlbbszoumlroumls intelligencia Gardner vezette be a fogalmat heacutet intelligenciaacutet iacutert le nyelvi zenei logikai-matematikai teacuterbeli testi-kineszteacuteziaacutes szemeacutelyek koumlzoumltti eacutes szemeacutelyen beluumlli intelligencia
3 teacutema
Mentaacutelis reprezentaacutecioacute
Mentaacutelis reprezentaacutecioacute A kuumllvilaacuteg dolgainak belső lekeacutepzeacutese
A reprezentaacutecioacute szoacute jelenteacutese keacutepviselet legjobb peacuteldaacuteny lekeacutepezeacutes
A lekeacutepezeacutes formaacutei kuumllső belső( eredmeacuteny szerint) analoacuteg eacutes digitaacutelis (a lekeacutepezeacutes moacutedja
szerint)
Eacuteszleleacutes alapuacute tudaacutesreprezentaacutecioacute
Jelenteacutes alapuacute tudaacutesreprezentaacutecioacute
Analoacuteg lekeacutepezeacutesreprezentaacutecioacute a tudaacutes eacutes a valoacutesaacuteg reprezentaacutelt mozzanata koumlzoumltti szoros
megfeleleacutesre utal az eacuterzeacutekszerveinkkel felvett az eacuteszleleacutes soraacuten előzetesen feldolgozott
informaacutecioacutet szimbolikus aacutetkoacutedolaacutes neacutelkuumll taacuteroljuk
Digitaacutelis lekeacutepezeacutes Jelenteacutes alapuacute reprezentaacutecioacute Ide tartoznak a Fogalmak teacutenyek
definiacutecioacutek leiacuteraacutesok elmeacuteletek toumlrveacutenyek
Keacutepzet Emleacutekkeacutepek nem verbaacutelis informaacutecioacutek Jellemzői Analoacuteg reprezentaacutecioacutek eacuteszleleacutes
soraacuten joumlnnek leacutetre ((szem fuumll orr nyelv bőr) receptorai aacuteltal felvett informaacutecioacutekboacutel
Egyszerűek vagy komplexek (pl teacuterbeli keacutepzetek) Vizuaacutelis (keacutepi teacuterbeli diagrammikus)
akusztikus iacutezleleacutesi szaglaacutesi tapintaacutesi faacutejdalomeacuterzeti keacutepzetek A felideacutezeacutes moacutedja
uacutejraszervezeacutes
Propoziacutecioacute (kijelenteacutes teacuteny) Absztrakt mentaacutelis nyelven megfogalmazott kijelenteacutes amely
az elme fogalmi tartalmaacutet jeleniacuteti meg fuumlggetlenuumll az egyes eacuterzeacutekszervektől Keacutet fogalom
kapcsolata (Pl A vereacuteb madaacuter) Programozaacutesi nyelvek LISP PROLOG
Fogalmi haacuteloacute (propozicionaacutelis haacuteloacutezat) Az ismereteket nem kuumlluumln-kuumlloumln taacuteroljuk hanem
vmilyen rendszerben Vannak fogalmak eacutes vannak ismeretek ezek egymaacuteshoz kapcsoloacutednak
(van olyan mikor egy fogalomhoz toumlbb fogalom is kapcsoloacutedik)
fogalom kapcsoloacutedik egy ismerethez jeloumlleacutes
fogalom a fogalomhoz teacuteny
fogalom melyikhez csak maacutes fogalmak kapcs definiaacutelt fogalom
ha csak ismeretek kapcs egymaacuteshoz keacutepzetrendszer
A fogalom tartalma eacutes terjedelme A fogalom tartalma azon tulajdonsaacutegok melyek alapjaacuten
a dolgokat be tudjuk sorolni egy halmazba Terjedelme A halmaz elemei
Mnemotechnika az emleacutekezeacutes műkoumldeacuteseacutet mesterseacutegesen megkoumlnnyiacutető a mechanikus
emleacutekezeacutest segiacutető eljaacuteraacutesok fogaacutesok elnevezeacutese Elsősorban a memoriter elsajaacutetiacutetaacutesakor
alkalmazzaacutek
PQRST technika a szoumlvegfeldolgozaacutesban a hateacutekony olvasaacutes egyik formaacuteja A betűszoacute az
olvasaacutes ill szoumlvegből valoacute tanulaacutes oumlt faacutezisaacutenak angol neveacutere utal (preview ndash előzetes
aacutettekinteacutes question ndash keacuterdezeacutes read ndash olvasaacutes self recitation ndash felmondaacutes test ndash ellenőrzeacutes)
Seacutema Komplex fogalmi rendszer A fogalmak strukturaacutelt csoportja aacuteltalaacutenos tudaacutes
Forgatoacutekoumlnyv Komplex fogalmi rendszer Egy cselekveacutessort tartalmazoacute seacutema(Pl ebeacuted egy
eacutetteremben)
Sziacuten Komplex fogalmi rendszer Egy aacuteltalaacutenosiacutetott esemeacutenycsoport (Pl vaacuterakozaacutes)
Teacutevkeacutepzet Azok a gyermeki ismeretek amik nem felelnek meg a mai tudomaacutenyos
vizsgaacutelatoknak Jellemzői Szeacuteles koumlrben elterjedtek Ellenaacutellnak a hagyomaacutenyos oktataacutesi
moacutedszereknek Sokfeacutele forraacutesboacutel szaacutermazhatnak (tapasztalat heacutetkoumlznapi nyelv szociaacutelis
koumlrnyezet oktataacutes) Gaacutetolhatjaacutek az uacutej ismeretek megeacuterteacuteseacutet
Naiv elmeacuteletnaiv meggyőződeacutes olyan informaacutecioacutefeldolgozoacute keacutepesseacuteg amely lehetőveacute teszi
a koumlruumlloumlttuumlnk levő vilaacuteg felfogaacutesaacutet illetve ez a tovaacutebbi fejlődeacutes alapja
Kognitiacutev konfliktus Kuumlloumlnboumlző meggyőződeacutesek hiedelmek eacuterteacutekek
oumlsszeegyeztethetetlenseacutege
Fogalmi vaacuteltaacutes Az a folyamat mely soraacuten a sajaacutet fogalmi rendszeruumlnket hozzaacutealakiacutetjuk az
uacutejhoz
1 A nagy tudomaacutenyos forradalmak taacutersadalmi szocioloacutegiai jelenseacutegekkeacutent iacuterhatoacutek le A
tudoacutes koumlzoumlsseacuteg fogad el uacutej paradigmaacutet gondolkodaacutesmoacutedot s ebben nem a logikai
megfontolaacutesok jaacutetsszaacutek a fő szerepet hanem a tudoacutes taacutersadalom belső viszonyai
2 Az alternatiacutev tudaacuteselemek eacutes rendszerek kialakulaacutesaacutet s annak megtanulaacutesaacutet hogy ezek
milyen helyzetekben hasznaacutelandoacutek vagyis hogyan osztjaacutek fel maguk koumlzoumltt a vilaacutegot
A megeacuterteacutest segiacutető taniacutetaacutes
Fogalomtanulaacutes moacutedja Taniacutetaacutesi moacutedszer
Tapasztalati uacuteton Peacuteldaacutek eacutes ellenpeacuteldaacutek adaacutesa aacuteltalaacutenosiacutetaacutes
Definiacutecioacuteval deduktiacutev uacuteton Direkt bemutataacutes(hierarchiaacuteba kapcsolaacutes graacutef diagram
taacuteblaacutezat gondolatteacuterkeacutep)
A megeacuterteacutes elősegiacuteteacutese
Fogalomalkotaacutes elősegiacuteteacutese
Tapasztalaacutes megfelelő keacutepzetek kialakiacutetaacutesa
Definiacutecioacutek szabaacutelyok alkalmazaacutesa
Gondolkodaacutesi műveletek fejleszteacutese (tulajdonsaacutegok azonosiacutetaacutesa megkuumlloumlnboumlzteteacutese
aacuteltalaacutenosiacutetaacutes konkretizaacutelaacutes oumlsszefuumlggeacutesek felismereacutese)
Szoumlvegfeldolgozaacutesi technikaacutek
ismeretlen szavak meghataacuterozaacutesa
parafrazeaacutelaacutes (sajaacutet szavakkal elmondaacutes)
kulcsfogalmak megkereseacutese
fogalmak koumlzoumltti kapcsolatok megkereseacutese (fogalmakhoz asszociaacutelhatoacute fogalmak alaacute-
foumlleacuterendeltseacutegi viszonyok melleacuterendeltseacutegi viszonyok ellenteacutetes fogalmak ok-
okozati viszonyok
aacutebraacutek eacutertelmezeacutese
oumlsszefoglaloacute vaacutezlat aacutebra keacutesziacuteteacutese
keacuterdeacutesek megfogalmazaacutesa keacuterdeacutesek megvaacutelaszolaacutesa
komplex feldolgozaacutes PQRST moacutedszer a szoumlvegeacuterteacutes elősegiacutető technika P (preview)
Q (question) R (read) S (self-recitation) T (test)
beszeacutelgeteacutes a taacutersakkal a tanultakroacutel
4 teacutema
deklaratiacutev procedulaacuteris tudaacutes A tanulaacutes deklaratiacutevboacutel proceduraacutelissaacute vaacutelik Ennek 3
szakasza van1)deklaratiacutev szakasz2) proceduraacutelis szakasz amikor a deklaratiacutev ismeretek
gyakorlaacutessal proceduraacutelissaacute vaacutelnak gyorsabbak eacutes automatikusabbak lesznek erőfesziacuteteacutes
neacutelkuumll3)beaacutelliacutetaacutesi szakasz Az a baj hogy oktataacutes deklaratiacutev ismeretet ad aacutet amit meacuteg nem
lehet hateacutekonyan alkalmazni Egyeacuteni oktataacutes hateacutekonyabb
Szokaacutes Olyan teveacutekenyseacutegek melyeket rutinszerűen tudunk műkoumldtetni A dichtoacutem felosztaacutes
szerint koumltoumltt eacuterteacutek
Jaacutertassaacuteg A jaacutertassaacuteg szintjeacuten veacutegzett teveacutekenyseacuteg bizonyos elemei automatizaacuteloacutednak maacutes
elemek viszont tudatosak
Keacuteszseacuteg Az automatizaacutelt eacutes a tudatos leacutepeacutesek rendje a begyakorlaacutes soraacuten aacutellandoacutesul majd -
tovaacutebbi gyakorlaacutes utaacuten teljesen automatikussaacute azaz keacuteszseacuteggeacute vaacutelik (PI az iacuteraacuteskeacuteszseacuteg)
Szakeacutertelem Megkuumlloumlnboumlztetuumlnk aacuteltalaacutenos műveltseacuteg generalista szakeacutertelmet (a rendszer
egeacuteszeacutenek ismerete) valamint specialista szakeacutertelmet (a reacuteszrendszer szakeacutertője)
Műveltseacuteg az adott kultuacuteraacuteban relevaacutens felhasznaacutelhatoacute keacuteszseacutegek keacutepesseacutegek ismeretek oumlsszesseacutege taacutersadalmilag eacuterteacutekes tudaacutes amely koumlzepes meacuterteacutekben tartalomfuumlggő bizonyos hataacuterok koumlzoumltt transzferaacutelhatoacute
Kompetencia A szemeacutelyiseacuteg komponensei komponensrendszerei meghataacuterozott funkcioacutet
szolgaacuteloacute keacutepesseacutegek motiacutevumok melyek egzisztenciaacutelis funkcioacuteval rendelkeznek Fajtaacutei
kognitiacutev szemeacutelyes szociaacutelis speciaacutelis kompetencia
Kognitiacutev kompetencia Az informaacutecioacutefeldolgozaacutest szolgaacuteloacute pszichikus komponensrendszer
Motiacutevumai (viszonyiacutetaacutesi alap mely doumlnteacutesekre keacutesztet)- megismereacutesi- felfedezeacutesi vaacutegy- alkotaacutesvaacutegy- sikervaacutegy- eacuterdeklődeacutes - ambiacutecioacute- koumltelesseacutegtudat- kudarcfeacutelelem
Keacutepesseacutegek (kivitelezeacutes megvaloacutesiacutetaacutesa)- tudaacutesszerzeacutes- gondolkodaacutes- tanulaacutes- megfigyeleacutes- eacutertelmezeacutes- igazolaacutes- beszeacuted
Erre a kompetenciaacutera eacutepuumll az oumlsszes toumlbbi kompetencia melyek nem műkoumldhetnek informaacutecioacutefeldolgozaacutes neacutelkuumll
Logisztikus fejlődeacutesi goumlrbe eacutes reacuteszei Az induktiacutev gondolkodaacutes matematikai modellje nem
lineaacuteris Logisztikus fejlődeacutesi goumlrbeacutevel lehet leiacuterni a fejlődeacutest Optimaacutelis időszak kimutataacutesa
amikor a gyerek legjobban tud vmit (Reacuteszei Inflaacutecioacutes pont meredekseacuteg maximum szenzitiacutev
szakasz)
Eacutereacutes
Rendszerkeacutepződeacutes A kognitiacutev keacuteszseacutegek tanulaacutesaacutenak első szakasza az elemek műveletek
elsajaacutetiacutetaacutesa azaz a rendszerkeacutepződeacutes Az iacuteraacuteskeacuteszseacuteg eseteacuteben a rendszerkeacutepződeacutes azt jelenti
hogy elsajaacutetiacutetjuk valamennyi betű iacuteraacutesaacutet eacutes kapcsolaacutesi moacutedjaacutet Az első osztaacutely veacutegeacuteig kialakul
a rajzoloacute iacuteraacuteskeacuteszseacuteg eacutes viszonylag sok hibaacuteval percenkeacutent aacutetlagosan 4-6 betűt produkaacutelva
műkoumldik
Optimalizaacuteloacutedaacutes A kognitiacutev keacuteszseacutegek elsajaacutetiacutetaacutesaacutenak maacutesodik szakasza az optimalizaacuteloacutedaacutes
A fejlődeacutes nem fejeződik be a rendszerkeacutepződeacutessel ugyanis sok eacutevig tartoacute optimalizaacuteloacutedaacutes
megy veacutegbe Ha az iacuteraacuteskeacuteszseacuteg kialakulaacutesaacutet tanulmaacutenyozzuk akkor ez a szakasz a hibaacutetlan
műkoumldeacutest eacutes percenkeacutent aacutetlagosan 60-80 betű leiacuteraacutesaacutet teszi lehetőveacute
Hierarchizaacuteloacutedaacutes A kognitiacutev keacuteszseacutegek tanulaacutesaacutenak harmadik szintje a hierachizaacuteloacutedaacutes Az
optimalizaacuteloacutedaacutessal a fejlődeacutes meacuteg nem fejeződik be Lehetseacuteges a hierarchizaacuteloacutedaacutes is Ennek a
keacuteszseacutegekre vonatkoztatva neacutegy egymaacutesra eacutepuumllő szintje eacuterdemel figyelmet a perceptuaacutelis eacutes a
nyelvi tapasztalati szint (a csinaacutelni tudaacutes szintje) valamint a verbaacutelis eacutes a formalizaacutelt
eacutertelmező szint A fenti eacutertelemben vett iacuteraacuteskeacuteszseacuteg perceptuaacutelis szinten műkoumldik ugyanis
szabaacutelyozaacutesaacutet eacuteszleleti szinten a folyamatroacutel szaacutermazoacute vizuaacutelis informaacutecioacutekkal
visszacsatolaacutessal valoacutesiacutetjuk meg
Kriteacuteriumorinetaacutelt keacuteszseacuteg eacutes keacutepesseacuteg fejleszteacutes A kritikus keacuteszseacutegek eacutes keacutepesseacutegek
optimaacutelis elsajaacutetiacutetaacutesaacutenak műkoumldeacuteseacutenek hasznaacutelhatoacutesaacutegaacutenak ismerete elengedhetetlen
felteacutetele a sikeres fejleszteacutesnek A kriteacuteriumorientaacutelt pedagoacutegia a hagyomaacutenyossal szemben
nem csak normaacutekat aacutelliacutet fel hanem azt is meghataacuterozza hogy milyen szinten kell elsajaacutetiacutetani
a kritikus motiacutevumokat keacuteszseacutegeket keacutepesseacutegeket eacutes a kritikus ismereteket minden
bdquoeacutertelmesrdquo tanuloacutenak
Tudaacutestranszfer Toumlbbfeacutele eacutertelmezeacutese van koumlzoumls benne h egy feladattal kapcsolatban
megtanultak befolyaacutesoljaacutek a keacutesőbbi feladatok megoldaacutesaacutet Transzfer leacutep fel ha az uacutej feladata
elemeiben egyezik az eredeti tanulaacutesi szituaacutecioacuteban leacutevővel vagy ha az egyik feladatban
megtanult alapelveket alkalmazzaacutek a maacutesikban
Tiacutepusai
-pozitiacutev-negatiacutev-taacutevoli-koumlzeli-alacsony-magasA tudaacutes transzferaacutelaacutesaacutet taniacutetani kell gondolkodaacutesi keacutepesseacutegek fejleszteacutese
Pozitiacutev-negatiacutev transzfer Azt vizsgaacuteljuk h az amit tudunk milyen hataacutessal van az uacutej tudaacuteselemek elsajaacutetiacutetaacutesaacuteraPozitiacutev neacutemet utaacuten koumlnnyebb angolt tanulniNegatiacutev autoacutevezeteacutes naacutelunk eacutes Angliaacuteban
Taacutevoli-koumlzeli transzfer (transzefertaacutevolsaacuteg)Keacutet feladat tartalma milyen taacutevol van egymaacutestoacutelKoumlzeli amikor a feladatok tartalma hasonloacute plhitelfelveacutetel
Taacutevoli reacutegenakik tudtak latinul jobbak voltak termtudomaacutenyokban mivel elsajaacutetiacutetottak egyfajta gondolkodaacutesmoacutedot
Alacsony utas transzfer Bizonyos joacutel begyakorolt automatikus teveacutekenyseacuteget maacutes
helyzetben hasznaacuteljuk Pl Opelen tanultunk meg vezetni de tudunk maacutes autoacutet is vezetni
Magas utas transzfer Az eacutertelem csinaacutelaacutesa struktuacuteraacutekat gondolkodaacutesi strateacutegiaacutekat
sajaacutetiacutetunk el Fuumlggetleniacutetjuumlk mit hol tanultunk A megoldaacutes rendszereacutet aacuteltalaacutenosiacutetani tudjuk
Komplex probleacutemamegoldaacutes A komplex probleacutemamegoldaacutes vizsgaacutelataacutenak tapasztalatai
- Kontextus fuumlggőseacuteg-gt keveacutesbeacute tudjaacutek a tanuloacutek eacuteletszerű koumlrnyezetben
alkalmazni az iskolai koumlrnyezetben tanultakat
- Probleacutemaacutet jelent a valoacutedi probleacutema a megoldandoacute keacuterdeacutes azonosiacutetaacutesa a
szuumlkseacuteges eacutes eleacutegseacuteges informaacutecioacutek oumlsszegyűjteacutese
- Mineacutel toumlbb informaacutecioacutet kell oumlsszegyűjteniuumlk eacutes azok mineacutel toumlbb megjeleneacutesi
formaacuteban eacutes helyen talaacutelhatoacuteak annaacutel kisebb a helyes megoldaacutes valoacutesziacutenűseacutege
Rosszul definiaacutelt probleacutema A rosszul definiaacutelt probleacutema megoldaacutesakor ndash hasonloacutean a mindennapi eacutelet probleacutemaacuteihoz ndash a probleacutemamegoldoacutenak azonosiacutetania kell magaacutet a probleacutemaacutet elemeznie az adott aacutellapot eacutes az eleacuterendő ceacutel koumlzoumltti elteacutereacutest a kuumlloumlnbseacuteg csoumlkkenteacutese megszuumlnteteacutese eacuterdekeacuteben strateacutegiaacutekat kell kidolgoznia vagyis el kell jutnia a strateacutegiai gondolkodaacutesig PLhogyan lehet peacutenzt spoacuterolni vaacutelsaacuteg idejeacuten Ezt szűkiacuteteni kell az eacutelet kuumlloumlnboumlző teruumlleteire
Probleacutema alapuacute tanulaacutes (problem based learning PBL) Ceacutelja hogy a tanuloacutek ne csak
adott konkreacutet helyzetben tudjaacutek tudaacutesukat előhiacutevni fejlődjoumln oumlnszabaacutelyozoacute tanulaacutesuk
probleacutemamegoldoacute kommunikaacutecioacutes egyuumlttműkoumldő keacutepesseacuteguumlk amelyek elősegiacutetik a tanultak
keacutesőbbi transzferaacutelaacutesaacutet (Molnaacuter 2005) A moacutedszer leacutenyege rosszul definaacutelt probleacutemaacutek
hasznaacutelata
Szemantikailag gazdag probleacutema
5 Teacutema
1 Oumlroumlklődeacutes-koumlrnyezet vita Az oumlroumlkleacutes itt az egyeacuten veleszuumlletett bioloacutegiai keacutepesseacutegeit
lehetőseacutegeit jelenti a koumlrnyezet a taacutersas koumlrnyezet elsősorban a csalaacuted eacutes a koumlzoumlsseacuteg egyeacutenre
gyakorolt hataacutesait foglalja oumlssze
1 Bioloacutegiai eacutereacutesi megkoumlzeliacuteteacutes
A fejlődeacutest jellemző vaacuteltozaacutesok alapvető sorozata endogeacuten jellegű vagyis a vaacuteltozaacutesok az
eacutelőleacutenyen beluumllről bioloacutegiai oumlroumlkseacutegeacutenek koumlvetkezmeacutenyekeacutent erednek A fejlődeacutes fő oka az
eacutereacutes a vaacuteltozaacutesok genetikailag meghataacuterozott mintaacutezata amely a fogamzaacutes eacuteretlen
kezdőpontjaacutetoacutel a felnőttkorig veacutegigkiacuteseacuteri az egyeacuten noumlvekedeacuteseacutet A koumlrnyezet szerepe a
fejlődeacutes alapfolyamatainak alakiacutetaacutesaacuteban maacutesodlagos a koumlrnyezet hataacuterozza meg a viselkedeacutes
sok mozzanataacutenak megjeleneacuteseacutet erősseacutegeacutet eacutes korrelaacutecioacutejaacutet de nem maga okozza a viselkedeacutes
fejlődeacuteseacutenek előrehaladaacutesaacutet
2 Koumlrnyezeti tanulaacutesi megkoumlzeliacuteteacutes
Bioloacutegiai teacutenyezők alapozzaacutek meg a fejlődeacutest de a fejlődeacutesi vaacuteltozaacutesok fő okai tuacutelnyomoacutean
exogeacutenek azaz a koumlrnyezetből elsősorban azoktoacutel a felnőttektől erednek akik jutalmazzaacutek eacutes
buumlntetik a gyermek erőfesziacuteteacuteseit
3 Univerzaacutelis-konstruktivista megkoumlzeliacuteteacutes
Az oumlroumlkleacutes eacutes a koumlrnyezet egyenlő eacutes koumllcsoumlnoumls szerepet jaacutetszoacute forraacutesai a fejlődeacutesnek ezeacutert
eacutertelmetlen az egyik teacutenyezőnek a maacutesiknaacutel nagyobb fontossaacutegot tulajdoniacutetani E neacutezőpont
vezető hiacuteve a svaacutejci fejlődeacutespszicholoacutegus Jean Piaget
2 Korai szelekcioacute
3 Kompenzaacutecioacute felfeleacute nivellaacutelaacutes felzaacuterkoacuteztataacutes korrepetaacutelaacutes (mastery learning)
4 Differenciaacutelaacutes A differenciaacutelt oktataacutes A kuumlloumlnleges baacutenaacutesmoacutedot igeacutenylő (a haacutetraacutenyokkal
eacutes előnyoumlkkel rendelkező) tanuloacutek iskolai oktataacutesa az egyeacuteni sajaacutetossaacutegokat figyelembe vevő
azokhoz alkalmazkodoacute oktataacutes
A tanoacuterai differenciaacuteloacutedaacutes lehetőseacutegei
- oumlnkeacutent vaacutellalt vagy a tanaacutertoacutel kapott egyeacuteni munka (pl kiselőadaacutes oumlnaacutelloacute megfigyeleacutes kiacuteseacuterlet bemutataacutesa)- reacuteteg- csoport- paacuteros eacutes individualizaacutelt munka- tanuloacutei jellemzőkhoumlz igazodoacute strateacutegia moacutedszer motivaacutelaacutes feladatok- differenciaacutelt eacuterteacutekeleacutes
5 Kompenzaacuteloacute beiskolaacutezaacutesi modell szelektaacutelaacutes eacutes kompenzaacutelaacutes egyuumlttesen Iskolakezdeacutes
fejlettseacutegtől fuumlggően 6-8 eacuteves korban homogeacutenebb iskolakezdő csoportok kompenzaacuteloacute
foglalkozaacutesok az oacutevodaacuteban maradtaknak
6 Kognitiacutev stiacutelus a szemeacutelyiseacuteg aacuteltalaacutenos jellemzőinek a gondolkodaacutesmoacutedban megismereacutesi
szellemi mentaacutelis teveacutekenyseacutegekben valoacute megnyilvaacutenulaacutesa (pl rigiditaacutes vagy nyitottsaacuteg)
Fogalmi probleacutemaacutek Kognitiacutev stiacutelus vagy kognitiacutev strateacutegia
A stiacutelus egyeacuteni preferenciaacutera utal az esemeacutenyek megragadaacutesa a megleacutevő tudaacutes segiacutetseacutegeacutevel
(a pedagoacutegiai pszicholoacutegiaacuteban eacutes a tanulaacutesleacutelektanban elterjedt)
A strateacutegia nagyobb szemeacutelyes aktivitaacutest felteacutetelez egyeacuteni megnyilvaacutenulaacutes jellemző
informaacutecioacutefeldolgozaacutesi moacuted eacuterzelmi indulati jellemzőkkel
A hasznaacutelatban a kognitiacutev stiacutelus terjedt el termeacuteszete szerint meacutegis inkaacutebb strateacutegia
Messick (1984) Hiacutedfunkcioacute a kognitiacutev stiacutelus mint strateacutegia hiacutedkeacutent funkcionaacutel a kogniacutecioacute
(=megismerő ember) eacutes a szemeacutelyiseacuteg (=huacutes-veacuter ember) koumlzoumltt Keacutetfeacutele tanulaacutesi stiacutelus -
verbalizaacuteloacute - imaginaacuteloacute
Entwistle A stiacutelus az informaacutecioacutefeldolgozaacutes szokaacutesos moacutedja ezeacutert tanulaacutesi stiacutelus eacutes nem
strateacutegia A tanulaacutesi stiacutelus az informaacutecioacute kezeleacuteseacutere vonatkozik lehet - passziacutev befogadoacute -
aktiacutev felfedező
7 Tanulaacutesi stiacutelus az egyeacuten aacuteltal leginkaacutebb előnyben reacuteszesiacutetett (preferaacutelt) kuumllső eacutes belső tanulaacutesi felteacutetelek moacutedokEacuterzeacutekleti modalitaacutes szempontjaacuteboacutel auditiacutev vizuaacutelis mozgaacutesos
Taacutersas koumlrnyezet szempontjaacuteboacutel egyeduumll taacutersakkalReakcioacutemoacuted szempontjaacuteboacutel impulziacutev reflektiacutevMechanikus stiacutelusEacuterzelmi felteacutetelek szempontjaacuteboacutel motivaacutecioacute kitartaacutes
8 Tanulaacutesi strateacutegiaacutek A tanulaacutesi strateacutegiaacutek a kuumlloumlnboumlző tanulaacutesi technikaacutek egyuumlttes
alkalmazaacutesaacutet kombinaacutelaacutesaacutet a megfelelő leacutepeacutesek sorbaaacutelliacutetaacutesaacutet igeacutenylik Segiacutetik a szoumlvegek
feldolgozaacutesaacutet az anyag egeacuteszeacutenek az integraacutelaacutesaacutet a tanulnivaloacute strukturaacutelaacutesaacutet szervezeacuteseacutet A
tanulaacutesi strateacutegia fogalmaacuteban kiemelődik a ceacutelraacuteiraacutenyulaacutes a tervezeacutes az informaacutecioacutegyűjteacutes eacutes
feldolgozaacutes szakaszokra bontaacutesa eacutes az oumlnellenőrzeacuteseacutet a tanulaacutesi feladat megoldaacutesa soraacuten Uacutegy
tekintjuumlk a tanulaacutesi strateacutegiaacutet mint a tanulaacutesra vonatkozoacute tervek elhataacuterozaacutesok rendszereacutet
amelyek meghataacuterozott ceacutelra iraacutenyulnak bizonyos tartoacutessaacuteg eacutes elrendezeacutes jellemzi őket A
tanulaacutesi strateacutegiaacutet a tanuloacutenak kell veacutegrehajtani
Kozeacuteki eacutes Entvistle felosztaacutesa a leginkaacutebb hasznaacutelhatoacute akik a tanulaacutesi strateacutegiaacutek haacuterom
altiacutepusaacutet kuumlloumlnboumlztetik meg
- meacutelyrehatoloacute a dolgok megeacuterteacuteseacutere toumlrekszik aacuteltalaacuteban tudnak lelkesedni a tanulaacutes iraacutent
- reprodukaacuteloacute reacuteszletek megjegyzeacuteseacutere eacutepiacutet tanaacuteri iraacutenyiacutetaacutes fontos
- szervezett az eredmeacutenyekre koncentraacutelva teljesiacutetik a koumlvetelmeacutenyeket lelkiismeretesek
sikerorientaacuteltak
6 Teacutema
1 Implicit tanulaacutes a tervezeacutesi veacutegrehajtaacutesi strateacutegiaacutek nem jaacutetszanak szerepet (pl motoros
keacuteszseacutegek anyanyelv tanulaacutesa)
2 Explicit tanulaacutes aktiacutev figyelem hipoteacutezisek megfogalmazaacutesa szabaacutelyok tanulaacutesa (pl
idegen nyelv tanulaacutesa)
3 Tudat alatti eacuteszleleacutes objektiacutev-szubjektiacutev ingerkuumlszoumlb (moziban felvillanoacute keacutep ami Cola
vaacutesaacuterlaacutesaacutera oumlsztoumlnoumlz) az objektiacutev kuumlszoumlboumlt meghaladja de a szubjektiacutevet nem
- szemantikai előfesziacutető hataacutes akkor is műkoumldik ha a megelőző inger eacuteszleleacutese nem tudatos
- Stroop hataacutes ellentmondaacutesos sziacutenek akkor is műkoumldoumltt ha a szoacutet nem tudtaacutek elolvasni
tudatosan
- perceptuaacutelis elhaacuteriacutetaacutes szaacutemunkra nem kedvező dolgok eacuteszleleacutese elől bdquokikapcsoljukrdquo az
agyunkat
4 Tudatelmeacutelet-elmeacutelet gyermeki neacutezetek kutataacutesa hogyan fejlődik a sajaacutet eacutes a maacutesik
mentaacutelis aacutellapotaacutera vonatkozoacute tudaacutes A gyermeki tudatelmeacutelet kialakulaacutesaacutenak kezdete 15-24
hoacutenapos kor A tudatelmeacutelet a mentaacutelis vilaacuteg a mentaacutelis aacutellapotok megeacuterteacuteseacutenek termeacuteszeteacutere
ill fejlődeacuteseacutere vonatkozik beleeacutertve peacuteldaacuteul a veacutelekedeacuteseket vaacutegyakat eacuterzelmeket
gondolatokat percepcioacutekat eacutes intencioacutekat
5 Metakogniacutecioacute sokfeacutele eacutertelmezeacutes
- a tudaacutesra vonatkozoacute tudaacutes
- a kogniacutecioacuteroacutel (megismereacutesről) valoacute kogniacutecioacute
- kuumlloumlnboumlző kontextusokban eacutertelmezhető (pl metanyelvi tudatossaacuteg metamemoacuteria
metafigyelem metamegeacuterteacutes)
6 Deklaratiacutev metakognitiacutev tudaacutes a kogniacutecioacutera vonatkozoacute deklaratiacutev tudaacutes (sajaacutet
keacutepesseacutegek)
7 Proceduraacutelis metakognitiacutev tudaacutes a gondolkodaacutes kontrollja szabaacutelyozaacutesa
8 Az oumlnszabaacutelyozoacute tanulaacutes elemei folyamata olyan komplex gondolkodaacutesi eacuterzelmi
akarati eacutes cselekveacutesi oumlnfejlesztő keacutepesseacuteg amely szisztematikusan a sajaacutet ceacutel eleacutereacuteseacutere
iraacutenyiacutetja a tanulaacutesi keacutepesseacutegeket A megismereacutes (kogniacutecioacute) eacutes az aktuaacutelis viselkedeacutes
szabaacutelyozaacutesaacutera iraacutenyul A kitűzoumltt ceacutelnak megfelelően aacutellandoacute figyelemmel (monitorozaacutessal
eacutes kontrollal) kiacuteseacuteri a kuumllső eacutes belső koumlruumllmeacutenyek vaacuteltozaacutesaacutet mikoumlzben ennek fuumlggveacutenyeacuteben a
teveacutekenyseacuteget is moacutedosiacutethatja
Elemei
- Tervezeacutes ceacutelkitűzeacutes ceacutelok megfogalmazaacutesa megvaloacutesiacutetaacutes moacutedja
- Megszervezeacutes
bull Rugalmas strateacutegia dinamikus tervezeacutes alkalmazkodaacutes
bull Merev strateacutegia reflexioacute alternatiacutev utak kereseacutese hiaacutenyzik ugyanazokat a tanulaacutesi
strateacutegiaacutekat hasznaacuteljaacutek a kuumlloumlnboumlző helyzetekben
bull Passziacutev strateacutegia a szituaacutecioacute elfogadaacutesa akkor is ha nem felel meg elvaacuteraacutesainak
bullSzeacutetszoacutert strateacutegia a pillanatnyi helyzet hataacutesa alatt vannak kuumlzdenek a feladat
befejezeacuteseacutevel aacutellandoacute stressz
- Veacutegrehajtaacutes
bull Kognitiacutev tanulaacutesi strateacutegiaacutek segiacutetik a tanuloacutekat figyelmuumlk fenntartaacutesaacuteban az informaacutecioacute
szelektaacutelaacutesaacuteban kidolgozaacutesaacuteban memorizaacutelaacutesaacuteban ismeacutetleacuteseacuteben
bull Metakognitiacutev eacutes szabaacutelyozoacute strateacutegiaacutek a tanuloacutei toumlrekveacutesek reflexioacutei monitorozzaacutek eacutes
szabaacutelyozzaacutek a tanuloacutek kognitiacutev strateacutegiaacuteit
bull Forraacutes-menedzseleacutesi strateacutegiaacutek a kuumllső eacutes belső bdquoforraacutesokrdquo menedzseleacuteseacutet kiaknaacutezaacutesaacutet
eacutes felhasznaacutelaacutesaacutet segiacutetik (pl motivaacutecioacute felhasznaacutelhatoacute idő stb)
- Monitorozaacutes nyomon koumlveteacutes
- Visszacsatolaacutes
7 Teacutema
1 A tudaacutes vaacuteltozaacutesaacutenak kognitiacutev felteacutetelei
- a maacuter megszerzett tudaacutes hataacutessal van az uacutej tudaacutes keletkezeacuteseacutere (lehetőseacutegek eacutes korlaacutetok)
- előfelteacutetel-tudaacutes az uacutej tudaacutes e tudaacuteselemeken keresztuumll kapcsoloacutedik a megleacutevő rendszerhez
- taacuterggyal kapcsolatos tudaacutes hozzaacuteeacuterteacutes kompetencia (meghataacuterozoacutebb mint az előfelteacutetel-
tudaacutes)
- tanulaacutesi keacutepesseacutegek metakognitiacutev tudaacutes (eszkoumlz jellegű tudaacutes)
- aacuteltalaacutenos tudaacutes intelligencia a tudaacutes uacutej helyzetekben valoacute alkalmazaacutesaacutenak
tovaacutebbfejleszteacuteseacutenek keacutepesseacutege
- a megleacutevő tudaacutes megnyilvaacutenulaacutesa megeacuterteacutes (ismeretek tanulaacutesa) transzfer (keacutepesseacutegek
elsajaacutetiacutetaacutesa)
Kapcsoloacutedoacute oktataacutesi moacutedszerek kuumlloumlnbseacutegek kiegyenliacuteteacutese (felzaacuterkoacuteztataacutes) a
kuumlloumlnbseacutegekhez valoacute alkalmazkodaacutes (differenciaacutelaacutes) teljes elsajaacutetiacutetaacutes (mastery learning)
tanulaacutesi keacutepesseacutegek aacuteltalaacutenos gondolkodaacutesi keacutepesseacutegek folyamatos fejleszteacutese az
interferencia negatiacutev jelenseacutegeinek kikuumlszoumlboumlleacutese
2 A tudaacutes vaacuteltozaacutesaacutenak affektiacutev felteacutetelei a kognitiacutev felteacutetelek korlaacutetozoacuteak az affektiacutev
felteacutetelek e korlaacutetok koumlzoumltti lehetőseacutegeket hataacuterozzaacutek meg Kuumllső eacutes belső motivaacutecioacute
teljesiacutetmeacutenymotivaacutecioacute elsajaacutetiacutetaacutesi motivaacutecioacute eacutenkeacutep szorongaacutes oumlnbizalom kudarckeruumlleacutes-
sikerorientaacutecioacute megkuumlzdeacutes erőfesziacuteteacutes keruumlleacutese attribuacutecioacute eacuterdeklődeacutes attitűdoumlk koumltődeacutes
kontrolleacuteszleleacutes elkoumltelezettseacuteg
3 A legkoumlzelebbi fejlődeacutesi zoacutena (Vigotszkij zoacutenaelmeacutelete) gyermekekkel veacutegzett kiacuteseacuterletei
szerint a gyerekek legkoumlzelebbi fejlődeacutesi zoacutenaacutejaacutet az oumlnaacutelloacutean megoldott feladat (aktuaacutelis
fejlettseacutegi szint) eacutes a segiacutetseacuteggel megoldott feladat (lehetseacuteges fejlettseacutegi szint) koumlzoumltti
taacutevolsaacuteggal eacutertelmezi Az elmeacutelet szerint egy fejleszteacutes akkor lehet a legeredmeacutenyesebb ha az
a legkoumlzelebbi fejlődeacutesi zoacutenaacuteban zajlik Az elmeacutelet szerint az oktataacutesnak abba a saacutevba kell
esnie amelyik maacuter meghaladja a gyermek aktuaacutelis fejlettseacutegi szintjeacutet de amely meacuteg nincs
adott szinttől olyan taacutevol hogy az a gyermek szaacutemaacutera maacuter felfoghatatlan feldolgozhatatlan
informaacutecioacutekat koumlzvetiacutetene vagy olyan teveacutekenyseacutegekbe vonnaacute be amelyekben maacuter nem tud
aktiacutevan reacuteszt venni
4 Előfelteacutetel-tudaacutes A tanulaacutes soraacuten amikor az egyeacuten uacutej ismereteket szerez az uacutej fogalmakat
be kell eacutepiacutetenie a fogalmi haacuteloacutejaacuteba Egy uacutej fogalom megtanulaacutesakor nem felteacutetlenuumll joumln leacutetre a
megfelelő reprezentaacutecioacute a megeacuterteacutes A megeacuterteacuteseacutehez a tanuloacutenak rendelkeznie kell az
előfelteacutetel-tudaacutessal azaz ismeretrendszereacuteben leacuteteznie kell a megfelelő fogalmi haacuteloacutenak
amelybe be tudja illeszteni az adott fogalmat A tanuloacutenak aktivizaacutelnia kell ezt a fogalmi
struktuacuteraacutet eacutes fel kell fedeznie az oumlsszefuumlggeacuteseket a maacuter ismert fogalmak eacutes az uacutej fogalom
koumlzoumltt Ha ez nem toumlrteacutenik meg akkor az uacutej fogalom nem tud beeacutepuumllni a fogalmi rendszerbe
elszigetelt marad nem vaacutelik hozzaacutefeacuterhetőveacute felideacutezhetőveacute
5 Deklaraacutelt tanterv tantervi dokumentum mely az előiacutert ceacutelokat műveltseacutegtartalmakat
tananyagokat eacutes koumlvetelmeacutenyeket tartalmazza A ~ lehet reacuteszletező vagy csak a toumlrzsanyagra
a koumlzoumls alapokra kiterjedő (alaptanterv)
6 Lefordiacutetott tanterv amikor a tanaacuter egyeacuteni arculatot ad a helyi lehetőseacutegek alapjaacuten a helyi
lehetőseacutegek alapjaacuten a koumlzponti előiacuteraacutesoknak A tanterv tanaacuter aacuteltali olvasata
7 Elsajaacutetiacutetott tanterv tartalmazza a tanuloacute előzetes tudaacutesaacutet koumlrnyezeteacutenek hataacutesait
valamint az előiacutert műveltseacuteg tanaacuteri eacutertelmezeacuteseacutet ndash ez az egyeacuteni tudaacutes
8 Az iskola ethosza Az iskola ethosza szoros eacutertelemben az iskola erkoumllcsi jellegű
elvaacuteraacutesait elveit koumlvetelmeacutenyeit taacutegabb eacutertelemben az iskola szellemiseacutegeacutet arculataacutet lelki
jellegeacutet jelenti
8-9 teacutema
FolytonosNem folytonos kognitiacutev fejlődeacutes Piaget fejlődeacuteselmeacutelete szakaszos jellegű azaz a fejlődeacutes nem folytonos hanem toumlbbeacute-keveacutesbeacute aacutellandoacute aacutellapotokboacutel maacutes aacutellapotokba valoacute aacutetmenetek reacuteveacuten megy veacutegbe
Minőseacutegi eacutes mennyiseacutegi vaacuteltozaacutesok a kognitiacutev fejlődeacutes soraacuten Vannak olyan elmeacuteletek amelyek a kognitiacutev fejlődeacutest elsősorban minőseacutegi vaacuteltozaacutesok sorozataacutenak tekintik Az ilyen elmeacuteletek a vaacuteltozaacutesokat kuumlloumlnboumlző aacutellapotok koumlzoumltti ugraacutesszerű aacutetmenetekkeacutent fogjaacutek fel A talaacuten legnagyobb hataacutesuacute elmeacutelet Piaget kognitiacutev fejlődeacuteselmeacutelete iacutegy jellemzi az eacutertelmi fejlődeacutest Maacutes modellek a fejlődeacutes kvantitatiacutev vonatkozaacutesaira helyezik a hangsuacutelyt eacutes a fejlődeacutest mennyiseacutegi noumlvekedeacuteskeacutent iacuterjaacutek le Ez utoacutebbi megkoumlzeliacuteteacutesre peacuteldakeacutent a pszichometriai moacutedszereket az eacutertelmi keacutepesseacutegek tekinteteacuteben az intelligencia tesztekkel toumlrteacutenő meacutereacuteseacutet emliacutethetjuumlk
NemUniverzaacutelis kognitiacutev fejlődeacutes Piaget fejlődeacuteselmeacutelete univerzaacutelis jellegű mivel az eacutertelmi fejlődeacutest egyetlen folyamatkeacutent fogja fel nem bontja fel a kuumlloumlnboumlző oumlsszetevők fejlődeacuteseacutere Univerzaacutelis abban az eacutertelemben is hogy a kialakuloacute műveleti struktuacuteraacutekat az eacutertelmi műkoumldeacutes tartalmaacutetoacutel fuumlggetlenuumll mindenuumltt eacuterveacutenyesuumllőnek gondolja (nem szaacutemol pl a tartalom szerepeacutevel) Nem szaacutemol tovaacutebbaacute a fejlődeacutes egyeacuteni kuumlloumlnbseacutegeivel v a kuumlloumlnbseacutegeket befolyaacutesoloacute szaacutemos teacutenyezővel pl a kuumlloumlnboumlző kultuacuteraacutekban felnoumlvekvő gyermekek elteacuterő fejlődeacutesi sajaacutetossaacutegaival
Teruumlletaacuteltalaacutenos kognitiacutev fejlődeacutes A megismereacutes eacutes a fejlődeacuteseacutenek egyes elmeacuteletei mind az emberi megismerőfolyamatokat mind azok fejlődeacuteseacutet egyseacutegeskeacutent fogjaacutek fel (pl Piaget elmeacutelete) Ezek a felfogaacutesok uacutegy tartjaacutek hogy sokfeacutele keacutepesseacuteguumlnk leacutenyegeacuteben azonos elvek szerint műkoumldik eacutes egyseacutegkeacutent fejlődik is ndash nincsenek elkuumlloumlnuumllő mentaacutelis rendszerek a kuumlloumlnboumlző tudaacutesteruumlletek megismereacuteseacutere
Teruumlletspecifikus kognitiacutev fejlődeacutes A kuumlloumlnboumlző tudaacutesteruumlletekre ndash a taacutersas vilaacuteg megeacuterteacuteseacutere a szaacutemolaacutesra a fizikai vilaacuteg koumllcsoumlnhataacutesaira stb ndash iraacutenyuloacute megismerőfolyamataink specializaacutelt csak az adott teruumlleten műkoumldő elvekre eacutepuumllnek sőt tudaacutesteruumlletenkeacutent elkuumlloumlnuumllő mentaacutelis rendszerek szolgaacuteljaacutek a megeacuterteacutest
A kognitiacutev fejlődeacutes nativista megkoumlzeliacuteteacutese E megkoumlzeliacuteteacutes szerint a fejlődeacutes fő mechanizmusa a bioloacutegiai eacutereacutes A geacutenkeacuteszletben hordozott bioloacutegiai oumlroumlkseacuteg
megnyilvaacutenulaacutesaacuteban a koumlrnyezet csak mint kioldoacute szerepel Fontos keacuterdeacutes hogy vannak-e a fejlődeacutesnek uacutegynevezett kritikus perioacutedusai azaz olyan időszakok mikor az egeacuteszseacuteges fejlődeacuteshez bizonyos bioloacutegiai vagy koumlrnyezeti felteacuteteleknek teljesuumllniuumlk kell
A nativista neacutezetrendszer a csecsemőnek gazdag veleszuumlletett tudaacutest tulajdoniacutet eacutes maximaacutelisan teruumlletspecifikus fejlődeacutesben gondolkodik Fodor szerint az agy peacuteldaacuteul egymaacutestoacutel teljesen fuumlggetlenuumll műkoumldő kuumlloumln feladatokra specializaacuteloacutedott genetikusan meghataacuterozott modulokboacutel aacutell
A kognitiacutev fejlődeacutes kontextualisztikus megkoumlzeliacuteteacutese
Koumlrnyezeti tanulaacutes megkoumlzeliacuteteacutes
Maacutesneacuteven empirista megkoumlzeliacuteteacutes neacutezetei szerint a fejlődeacutes legfőbb mechanizmusa a tanulaacutes Noha a fejlődeacutesnek vannak bioloacutegiai felteacutetelei a fejlődeacutes soraacuten tapasztalhatoacute vaacuteltozaacutesok okai a kuumllső koumlrnyezetben keresendők A fejlődeacutest folyamatosnak eacutes teruumlletaacuteltalaacutenosnak tartja Nem felteacuteteleznek teruumlletspecifikus tudaacutest csak oumlroumlkloumltt fizioloacutegiai szenzoros rendszereket eacutes az asszociaacutecioacutek szabaacutelyszerűseacutegeit Keacutepviselő Chandler
Szociaacutelis kogniacutecioacute A szociaacutelis kogniacutecioacute fejlődeacuteseacutenek folyamata oumlsszefuumlgg a szocializaacutecioacute folyamataacuteval A szociaacutelis vilaacutegra vonatkozoacute tudaacutes olyan fejlődeacutesi folyamat eredmeacutenye melynek soraacuten a gyerek fokozatosan megeacuterti maacutesok viselkedeacuteseacutenek okait eacutes felismeri a bizonyos eacuterzelmek eacutes tapasztalatok koumlzti oumlsszefuumlggeacuteseket Olyan szabaacutelyok megeacuterteacuteseacutehez jut el melynek tartalma specifikusan szociaacutelis miacuteg azonban a fizikai vilaacuteg műkoumldeacuteseacutet az előrejelezhetőseacuteg eacutes a stabilitaacutes jellemzi a szociaacutelis vilaacutegot nem mivel a szociaacutelis viszonyokra vonatkozoacute fogalmakat az adott kultuacutera taacutersas viszonyainak jelenteacutese eacutes termeacuteszete hataacuterozza meg Azonos azonban hogy a gyerekek mindkeacutet vilaacutegban az invarianciaacutekat az elvek vaacuteltozatlansaacutegaacutet keresik szeretneacutek megkuumlloumlnboumlztetni a dolgok kuumllső megjeleneacuteseacutet azok valoacutedi leacutenyegeacutetől
Neopiagetiaacutenusok
Piaget elmeacuteleteacutehez visszanyuacuteltak de hozzaacutetetteacutek a tartalom keacuterdeacuteseacutet is
Jobb vizsgaacutelati moacutedszereket keresnek mint Piaget az alszakaszok vagy szintek finomabb meghataacuterozaacutesaacutera toumlrekszenek Elfogadjaacutek Piaget azon neacutezeteacutet mely szerint a gyerekek a vilaacuteggal valoacute aktiacutev kapcsolaton keresztuumll alakiacutetjaacutek ki tudaacutesukat DE ennek szakaszai specifikus teveacutekenyseacutegekre vagy teruumlletekre korlaacutetozoacutednak
Tartalomtoacutel fuumlggetlen gondolkodaacutesfejleszteacutes A keacutepesseacuteg- eacutes gondolkodaacutesfejlesztő programok kontextusaacutet tekintve alapvetően keacutet fő aacutellaacutespontot lehet megkuumlloumlnboumlztetni Az egyik neacutezet keacutepviselői azt valljaacutek hogy a gondolkodaacutest explicit moacutedon tartalomtoacutel fuumlggetlen kell taniacutetani Erre vilaacutegszerte ismert peacutelda a Lipman aacuteltal kidolgozott gondolkodaacutesfejlesztő program
A tantaacutergyi tartalomhoz nem koumltoumltt direkt fejleszteacutes Pl De Bono (CoRT) Feuerstein IE programja Lipman Filozoacutefia gyermekeknek programja Klauer induktiacutev gondolkodaacutest fejlesztő programja
Tartalomba aacutegyazott gondolkodaacutesfejleszteacutes A maacutesik iraacutenyzat a gondolkodaacutest az iskolai tantaacutergyakba aacutegyazva fejleszteneacute amely megkoumlzeliacuteteacutes jelentős vaacuteltoztataacutesokat igeacutenyelne a
tananyagban Az ezt az iraacutenyzatot keacutepviselő fejlesztő programok koumlzuumll kiemelhető Dienes Zoltaacuten uacutej matematikaacuteja eacutes a Shayer eacutes Adey (1981) neveacutehez koumltődő CASE (Cognitive Acceleration through Science Education [a kognitiacutev fejlődeacutes felgyorsiacutetaacutesa a termeacuteszettudomaacutenyos neveleacutesen keresztuumll]) projekt
De Bono (CORT) De Bono moacutedszere a gondolkodaacutes taniacutetaacutesaacutera (CoRT)
A program elnevezeacutese a CoRT a fejlesztő program elterjeszteacuteseacutere alapiacutetott az angliai Cambridge-ben 1969 oacuteta műkoumldő szervezet neveacuteből (Cognitive Research Trust) szaacutermazik A CoRT program moumlgoumltt nem aacutell egy kidolgozott pszicholoacutegiai elmeacutelet legalaacutebbis de Bono nem fordiacutet figyelmet arra hogy moacutedszereacutet tudomaacutenyosan megalapozza Baacuter hasznaacutel bizonyos pszicholoacutegiai terminusokat eacutes az aacuteltalaacutenossaacutegok szintjeacuten homaacutelyos utalaacutesokat tesz bizonyos a pszicholoacutegiaacuteban is tanulmaacutenyozott jelenseacutegekre a fejleszteacutes alapelveit toumlbbnyire koumlzeacuterthető metaforaacutek analoacutegiaacutek peacuteldaacutek segiacutetseacutegeacutevel fejti ki
A gondolkodaacutes aacuteltala hangsuacutelyozni kiacutevaacutent jelenseacutegeit koumlnnyen megjegyezhető szabaacutelyokba foglalja oumlssze (peacuteldaacuteul az adj neki nevet a megeacuterteacutes egyik moacutedja) majd ezekből ugyancsak koumlnnyen azonosiacutethatoacute csoportokat alkot peacuteldaacuteul A megeacuterteacutes oumlt moacutedja A teacutevedeacutes oumlt formaacuteja stb
A gondolkodaacutes fejleszteacuteseacutet szolgaacuteloacute gyakorlatok nem kapcsoloacutednak az iskolai tantaacutergyakhoz ehelyett inkaacutebb a heacutetkoumlznapi helyzetekhez koumlzelaacutelloacute szituaacutecioacutekban a gondolkodaacutes folyamataira eacutes a doumlnteacuteshozatalra koncentraacutelnak Az eredeti program főleg 9-11 eacuteveseknek szoacutelt de keacutesőbb a fiatalabbaknak eacutes felnőtteknek szaacutent vaacuteltozatait is kidolgoztaacutekA CoRT hateacutekonysaacutegaacutet toumlbbszoumlr megvizsgaacuteltaacutek De Bono szerint a programtoacutel nem kell elvaacuterni hogy az elsajaacutetiacutetott gondolkodaacutesi keacuteszseacutegek olyan teruumlleteken is eacuterveacutenyesuumlljenek mint peacuteldaacuteul az intelligenciatesztek megoldaacutesa Hataacutesaacutet inkaacutebb olyan szituaacutecioacutekban kell ellenőrizni mint amilyenekben a fejleszteacutes is toumlrteacutent Az iacutegy elveacutegzett kiacuteseacuterletek rendre azt mutattaacutek hogy a programban reacutesztvevő gyerekek szignifikaacutensan jobban teljesiacutetettek mint a kontrollcsoport tagjai
Edward de Bono 1933-ban szuumlletett Maacuteltaacuten A Maacuteltai Orvosi Egyetem elveacutegzeacutese utaacuten Oxfordba keruumllt ahol iacutegeacuteretesen kezdődoumltt paacutelyaacuteja kitűnő eredmeacutennyel tette le pszichiaacutetriai szakiraacutenyuacute doktori vizsgaacuteit Kidolgozta eacutes gyakorlatiassaacute tette a konstruktiacutev gondolkodaacutes moacutedszereacutet Edward de Bono moacutedszereinek kiemelkedő nemzetkoumlzi sikere egyszerűseacuteguumlknek jaacuteteacutekossaacuteguknak eacutes gyakorlat-orientaacuteltsaacuteguknak koumlszoumlnhető
Feuerstein IE program Instrumental Enrichment
Nem tuacutelzaacutes azt aacutelliacutetani hogy a Feuerstein munkataacutersai aacuteltal kidolgozott IE az egyik legnagyobb vilaacutegkarriert befutott eacutes valoacutesziacutenűleg a legtoumlbb tanuloacutehoz eljutott moacutedszer Mint az eacutertelmi keacutepesseacutegek koumlzvetlen tartalomtoacutel fuumlggetlen fejleszteacuteseacutet megceacutelzoacute program talaacuten a legkidolgozottabb is Joacutel mutatja az ilyen programok esetleges ereacutenyeit de magaacuten viseli azok oumlsszes haacutetraacutenyait is
A fejlesztő program eredeti formaacutejaacuteban 15 modulboacutel aacutell melyeket Feuerstein eszkoumlzoumlknek (instruments) nevez Az elnevezeacutes itt Feuersteinnek arra a neacutezeteacutere utal hogy a feladatok csupaacuten eszkoumlzoumlk a felhasznaacuteloacute tanaacuter kezeacuteben ezeacutert nem annyira a konkreacutet tartalmuk a leacutenyeges mint inkaacutebb az a moacuted ahogyan a tanaacuterok hasznaacuteljaacutek azokat Mindegyik modul bizonyos tiacutepusuacute papiacuter-ceruza jellegű feladatok sorozataacuteboacutel aacutell A feladatok megoldaacutesa kb
egy oacuteraacutenyi munkaacutet jelent a gyerekeknek eacutes optimaacutelis esetben heti haacuterom-oumlt foglakozaacutesra keruumll sor Az egeacutesz fejlesztő program keacutet-haacuterom eacutevig tarthat A feladatok tartalom illetve kontextus-fuumlggetlenek Ha a program fejlesztő hataacutesaacutet neacutezzuumlk az eredmeacutenyeket uacutegy oumlsszegezhetjuumlk hogy nem javultak jelentősen a kiacuteseacuterletben reacuteszt vevő tanuloacutek olvasaacutesi vagy matematikai keacutepesseacutegei eacutes nem koumlvetkezett be kimutathatoacute vaacuteltozaacutes aacuteltalaacutenos eacutertelmi keacutepesseacutegeikben sem Ugyanakkor a tanaacuterok arroacutel szaacutemoltak be hogy javultak a tanuloacutek kommunikaacutecioacutes keacutepesseacutegei sziacutevesebben vettek reacuteszt az iskolai munkaacuteban
Lipman Filozoacutefia gyermekeknek program
Az aacuteltala javasolt moacutedon a gondolkodaacutest az iskolai keretek koumlzoumltt mintegy tantaacutergyszerűen lehet taniacutetani eacutes egy iskolai diszcipliacutena a filozoacutefia szerepel a program neveacuteben itt meacutegsem a hagyomaacutenyos eacutertelemben vett de meacuteg csak nem is egy megreformaacutelt filozoacutefia taniacutetaacutesaacuteroacutel van szoacute A filozoacutefia ugyanis naacutela egy olyan tantaacutergykeacutent jelenik meg amelynek koumlzeacutepponti ceacutelja a gondolkodaacutes taniacutetaacutesa A gondolkodaacutes taniacutetaacutesa tehaacutet nem beaacutegyazoacutedik a filozoacutefiaoktataacutesba vagy integraacuteloacutedik azzal hanem ami szerinte a program kereteacuteben toumlrteacutenik az maga a gondolkodaacutes taniacutetaacutesa
A filozoacutefiaacutet azeacutert tartja megfelelő nyersanyagnak a gondolkodaacutes fejleszteacuteseacutehez mert egyreacuteszt a filozoacutefia megmutatja az emberi gondolkodaacutes legreacutegibb eacutes egyben legkifinomultabb formaacuteit maacutesreacuteszt a gyerekek termeacuteszetes kiacutevaacutencsisaacutega miatt gondolkodaacutesuk hasonloacute a filozoacutefusok gondolkodaacutesaacutehoz A gyermekek baacuter leegyszerűsiacutetve eacutes a sajaacutet gondolkodaacutesi szintjuumlkoumln ugyan de ugyanazokra a keacuterdeacuteseacutekre (peacuteldaacuteul az igazsaacuteg a jog a meacuteltaacutenyossaacuteg a szabadsaacuteg a szemeacutelyes identitaacutes) keresik a vaacutelaszt mint az emberiseacuteg legjelentősebb filozoacutefiai gondolkodoacutei Nem kell tehaacutet maacutest tenni mint sorra venni a filozoacutefia nagy probleacutemaacuteit eacutes a gyerekeket olyan helyzetbe kell hozni hogy azokat megvitathassaacutek azokon gondolkodhassanakLipman programja eredeti formaacutejaacuteban teljes egeacuteszeacuteben az iacuteraacutesbeliseacutegre eacutepuumll tehaacutet olyan előzetes tudaacutest koumlvetel meg amelynek a tanuloacutek egy reacutesze nincs a birtokaacuteban Elsősorban a fiatal serduumllőkoruacute gyermekek szaacutemaacutera ajaacutenlottaacutek a programot akikneacutel ez a felteacutetel toumlbbnyire teljesuumll eacutes hogy az olvasaacutesmegeacuterteacutes sziacutenvonala ne befolyaacutesolja tuacutelsaacutegosan alkalmazhatoacutesaacutegaacutet a felhasznaacutelt szoumlvegek meglehetősen egyszerűek Toumlrteacutentek kiacuteseacuterletek arra is hogy az alapvető elgondolaacutesokat egeacuteszen fiatal gyermekekkel peacuteldaacuteul oacutevodaacuteskoruacuteakra alkalmazzaacutek ahogy az olvasaacutesi keacutepesseacutegek hiaacutenyaacutet a tanaacuteri elbeszeacuteleacutes poacutetoljaAz filozoacutefia gyermekek szaacutemaacutera program hateacutekonysaacutegaacutet ugyancsak sokfeacutele vizsgaacutelatnak vetetteacutek alaacute mind kidolgozoacutei mind pedig a fejlesztőktől fuumlggetlen kutatoacutek A fejlesztő kiacuteseacuterletek tipikusan feacutel eacutevtől egy eacutevnyi időtartamuacuteak voltak A kiacuteseacuterletek szerint a fejlesztő programban reacutesztvevő tanuloacutek olvasaacutesmegeacuterteacutese jelentősen javult a treacutening kimutathatoacute hataacutest gyakorolt a tanuloacutek matematikai eredmeacutenyeire bizonyos koumlvetkezteteacutesi keacuteszseacutegekre eacutes a kreatiacutev gondolkodaacutesra kuumlloumlnoumlsen a fluencia faktorra Ugyanakkor a kuumlloumlnboumlző kiacuteseacuterletek soraacuten azt is tapasztaltaacutek hogy a program hataacutesa erősen tanaacuterfuumlggő a kuumlloumlnboumlző tanaacuterok osztaacutelyainak eredmeacutenyei koumlzoumltt jelentős kuumlloumlnbseacutegek alakultak ki
Olvasaacutesi strateacutegiaacutek fejleszteacutese
Az olvasaacutesi strateacutegiaacutekat fejleszthetjuumlk a metakogniacutecioacute segiacutetseacutegeacutevel Ilyenkor hasznaacutelhatunk szoumlveganticipaacutecioacutes strateacutegiaacutekat (pl keacuterdeacutesek megfogalmazaacutesa az olvasmaacutenyroacutel előzetes tudaacutes aktivaacutelaacutesa az olvasnivaloacute ciacuteme alapjaacuten) szoumlvegkezelő strateacutegiaacutekat (pl taacuteblaacutezatok a szoumlvegben vagy a szoumlveg helyett) javiacutetoacute strateacutegiaacutekat (pl mentaacutelis keacutepek rajzok szerepe az uacutejraolvasaacutes szuumlkseacutegesseacutegeacutenek megiacuteteacuteleacutese) valamint integraacutelaacutest mely soraacuten aacutettekintően megismeacuteteljuumlk a kuumlloumlnboumlző oacuteraacutek feladatait
Az induktiacutev gondolkodaacutes fejleszteacutese Klauer induktiacutev gondolkodaacutest fejlesztő programja
Az induktiacutev gondolkodaacutes fejleszteacuteseacutere dolgozott ki gyakorlatrendszert Karl Josef Klauer Hasonloacutesaacutegot mutat Klauer programja az IE-vel annyiban hogy ebben az esetben is egy aacuteltalaacutenos keacutepesseacuteg aacutell a fejleszteacutes koumlzeacuteppontjaacuteban tovaacutebbaacute itt is tartalomtoacutel fuumlggetlen fejlesztő gyakorlatokat hasznaacutelnak Klauer szerint baacuter az induktiacutev gondolkodaacutes folyamatainak sokfeacuteleseacutegeacutet nem lehet pontosan leiacuterni lehet olyan elmeacuteleti modellt alkotni amelyik e kognitiacutev rendszer koumlzponti reacuteszeacutet alapvető folyamatait definiaacutelja Elmeacuteleti modellje szerint az induktiacutev gondolkodaacutes leacutenyege szabaacutelyszerűseacutegek megtalaacutelaacutesa
A fejlesztő rendszert haacuterom kuumlloumlnboumlző eacuteletkori csoportra keacutesziacutetette el Mindhaacuterom fejlesztő program sziacutenes papiacuterlapokboacutel aacutell a lapokon keacutepekkel aacutebraacutekkal szavakkal amelyek megtestesiacutetik a fejlesztő struktuacuteraacutet A Denktraining fuumlr Kinder I nemverbaacutelis feladatokat tartalmaz eacutes az 5-8 eacuteves korosztaacutelyt ceacutelozza meg A Denktraining fuumlr Kinder II a 10-13 eacutev koumlzoumlttieknek szoacutel eacutes maacuter felteacutetelezi hogy a gyerekek tudnak olvasni iacutegy a fiatalabbaknak szoacuteloacute programhoz keacutepest ebben megjelennek a szavakat szoumlvegeket tartalmazoacute feladatok is Miacuteg az első keacutet feladatrendszer az aacuteltagos fejlettseacutegű gyerekek szaacutemaacutera keacuteszuumllt a Denktraining fuumlr Jugendliche a tanulaacutesi neheacutezseacutegekkel kuumlzdő tanuloacutek igeacutenyeit szolgaacutelja kompenzaacuteloacute jellegű fejlődeacutesbeli lemaradaacutesaikat kiacutevaacutenja poacutetolni A programok mindegyike 120 feladatboacutel aacutell amelyeken az egyszerűbbtől a bonyolultabbak fele haladnak veacutegig a tanuloacutek A feladatok tiacutez foglalkozaacutesra vannak elosztva iacutegy egy alkalommal aacutetlagosan 12 feladatot oldanak meg A foglalkozaacutesok alapvető moacutedszere az iraacutenyiacutetott felfedezeacutes ami azt jelenti hogy a gyerekek annyi - egyeacutenenkeacutent vaacuteltozoacute meacuterteacutekű - segiacutetseacuteget kapnak a tanaacutertoacutel amennyi ahhoz szuumlkseacuteges hogy biztosan meg tudjaacutek oldani a feladatotAz induktiacutev treacutening hataacutesaacutet megvizsgaacuteltaacutek peacuteldaacuteul a matematika az idegen nyelvek a nyelvtan a fizika eacutes neacutehaacuteny egyeacuteb tananyag tanulaacutesaacutera a hataacutes meacuterteacuteke aacuteltalaacuteban 04 koumlruumll alakult Meacuteg a helyesiacuteraacutes tanulaacutesaacuteban is sikeruumllt kimutatni az induktiacutev treacutening pozitiacutev hataacutesaacutet
Az analoacutegiaacutes gondolkodaacutes fejleszteacutese
Az analoacutegiaacutes gondolkodaacutes az induktiacutev gondolkodaacutes egyik fontos oumlsszetevője Az emberi gondolkodaacutes alapvetően analoacutegiaacutes tiacutepusuacute minden szaacutemaacutera uacutej jelenseacuteget maacuter ismert kognitiacutev struktuacuteraacutekkal valoacute analoacutegia alapjaacuten ragad meg Ez az a gondolkodaacutesforma amely a legjobban aacutethatja a megismereacutes maacutes teruumlleteit segiacuteti a megeacuterteacutest a fogalomelsajaacutetiacutetaacutest eacutes a probleacutemamegoldaacutest
SZOumlVEGFER (szoumlvegfeldolgozoacute kriteacuteriumorientaacutelt fejlesztő rendszer) a tantaacutergyak legfontosabb roumlvid szoumlvegeit egyeacuteni eacutes csoportos tanulaacutessal előbb egy tanoacuteraacuten a szokaacutesos moacutedszerekkel feldolgozzaacutek majd a koumlvetkező neacutehaacuteny tanoacutera elejeacuten oumlt-tiacutez percnyi csoportos munkaacuteval egy-egy kognitiacutev feladatot oldanak meg amit a csoporttagok egymaacutessal
egyeztetnek javiacutetanak vagy az egymaacutes koumlzt felosztott reacuteszfeladatokat egyeztetik egyesiacutetik Veacuteguumll osztaacutelyszinten eacuterteacutekelik eacutes javiacutetjaacutek a csoportok eredmeacutenyeit Ezutaacuten a szokaacutesos taniacutetaacutes koumlvetkezik
CASE-projekt
A gondolkodaacutes iskolai fejleszteacutese szempontjaacuteboacutel kiemelkedő jelentőseacutegű a Cognitive Acceleration through Science Education (CASE a kognitiacutev fejlődeacutes felgyorsiacutetaacutesa a termeacuteszettudomaacutenyos neveleacutesen keresztuumll) neacuteven ismertteacute vaacutelt nagyszabaacutesuacute kiacuteseacuterletsorozat Valoacutejaacuteban nem csak egy meghataacuterozott gondolkodaacutesfejlesztő programroacutel van szoacute hanem inkaacutebb olyan tudomaacutenyos kutataacutesroacutel melynek eredmeacutenyei folyamatosan javiacutetjaacutek az oktataacutes gyakorlataacutet A gyerekek valoacutedi bdquotermeacuteszetesrdquo kognitiacutev fejlődeacuteseacutehez szeretneacutek az optimaacutelis oktataacutesi felteacuteteleket biztosiacutetani
szakmai gondolkodaacutesa probleacutemamegoldaacutesa koumlzoumltt megfigyelhetőek E modell szerint egy szakteruumllet uacutejonca eacutes mestere koumlzoumltt a legnagyobb kuumlloumlnbseacuteg a seacutemaacutek mennyiseacutegeacuteben eacutes szervezettseacutegeacuteben van Miacuteg a kezdő alig neacutehaacuteny seacutemaacuteval rendelkezik eacutes iacutegy szaacutemaacutera minden egyes informaacutecioacute oumlnaacutelloacute egyseacutegkeacutent jelenik meg addig a szakember rendelkezik neacutehaacuteny ezer olyan seacutemaacuteval amely az adott teruumllet reacuteszinformaacutecioacuteit nagyobb egyseacutegekbe rendezi A szakeacutertő a konkreacutet helyzetekben keacutesz seacutemaacutekkal operaacutelva oldja meg a probleacutemaacutekat
Mentaacutelis modell A mentaacutelis modell gondolkodaacutesi folyamatunk egyfajta eacutertelmezeacutese arra vonatkozoacutean hogyan műkoumldnek a dolgok a vilaacutegban A mentaacutelis modell belső szimboacuteluma vagy reperezentaacutecioacuteja a kuumllső valoacutesaacutegnak s felteacutetelezhetően jelenteacutekeny szerepet jaacutetszik az eacuteszleleacutesben
Toumlbbszoumlroumls intelligencia Gardner vezette be a fogalmat heacutet intelligenciaacutet iacutert le nyelvi zenei logikai-matematikai teacuterbeli testi-kineszteacuteziaacutes szemeacutelyek koumlzoumltti eacutes szemeacutelyen beluumlli intelligencia
3 teacutema
Mentaacutelis reprezentaacutecioacute
Mentaacutelis reprezentaacutecioacute A kuumllvilaacuteg dolgainak belső lekeacutepzeacutese
A reprezentaacutecioacute szoacute jelenteacutese keacutepviselet legjobb peacuteldaacuteny lekeacutepezeacutes
A lekeacutepezeacutes formaacutei kuumllső belső( eredmeacuteny szerint) analoacuteg eacutes digitaacutelis (a lekeacutepezeacutes moacutedja
szerint)
Eacuteszleleacutes alapuacute tudaacutesreprezentaacutecioacute
Jelenteacutes alapuacute tudaacutesreprezentaacutecioacute
Analoacuteg lekeacutepezeacutesreprezentaacutecioacute a tudaacutes eacutes a valoacutesaacuteg reprezentaacutelt mozzanata koumlzoumltti szoros
megfeleleacutesre utal az eacuterzeacutekszerveinkkel felvett az eacuteszleleacutes soraacuten előzetesen feldolgozott
informaacutecioacutet szimbolikus aacutetkoacutedolaacutes neacutelkuumll taacuteroljuk
Digitaacutelis lekeacutepezeacutes Jelenteacutes alapuacute reprezentaacutecioacute Ide tartoznak a Fogalmak teacutenyek
definiacutecioacutek leiacuteraacutesok elmeacuteletek toumlrveacutenyek
Keacutepzet Emleacutekkeacutepek nem verbaacutelis informaacutecioacutek Jellemzői Analoacuteg reprezentaacutecioacutek eacuteszleleacutes
soraacuten joumlnnek leacutetre ((szem fuumll orr nyelv bőr) receptorai aacuteltal felvett informaacutecioacutekboacutel
Egyszerűek vagy komplexek (pl teacuterbeli keacutepzetek) Vizuaacutelis (keacutepi teacuterbeli diagrammikus)
akusztikus iacutezleleacutesi szaglaacutesi tapintaacutesi faacutejdalomeacuterzeti keacutepzetek A felideacutezeacutes moacutedja
uacutejraszervezeacutes
Propoziacutecioacute (kijelenteacutes teacuteny) Absztrakt mentaacutelis nyelven megfogalmazott kijelenteacutes amely
az elme fogalmi tartalmaacutet jeleniacuteti meg fuumlggetlenuumll az egyes eacuterzeacutekszervektől Keacutet fogalom
kapcsolata (Pl A vereacuteb madaacuter) Programozaacutesi nyelvek LISP PROLOG
Fogalmi haacuteloacute (propozicionaacutelis haacuteloacutezat) Az ismereteket nem kuumlluumln-kuumlloumln taacuteroljuk hanem
vmilyen rendszerben Vannak fogalmak eacutes vannak ismeretek ezek egymaacuteshoz kapcsoloacutednak
(van olyan mikor egy fogalomhoz toumlbb fogalom is kapcsoloacutedik)
fogalom kapcsoloacutedik egy ismerethez jeloumlleacutes
fogalom a fogalomhoz teacuteny
fogalom melyikhez csak maacutes fogalmak kapcs definiaacutelt fogalom
ha csak ismeretek kapcs egymaacuteshoz keacutepzetrendszer
A fogalom tartalma eacutes terjedelme A fogalom tartalma azon tulajdonsaacutegok melyek alapjaacuten
a dolgokat be tudjuk sorolni egy halmazba Terjedelme A halmaz elemei
Mnemotechnika az emleacutekezeacutes műkoumldeacuteseacutet mesterseacutegesen megkoumlnnyiacutető a mechanikus
emleacutekezeacutest segiacutető eljaacuteraacutesok fogaacutesok elnevezeacutese Elsősorban a memoriter elsajaacutetiacutetaacutesakor
alkalmazzaacutek
PQRST technika a szoumlvegfeldolgozaacutesban a hateacutekony olvasaacutes egyik formaacuteja A betűszoacute az
olvasaacutes ill szoumlvegből valoacute tanulaacutes oumlt faacutezisaacutenak angol neveacutere utal (preview ndash előzetes
aacutettekinteacutes question ndash keacuterdezeacutes read ndash olvasaacutes self recitation ndash felmondaacutes test ndash ellenőrzeacutes)
Seacutema Komplex fogalmi rendszer A fogalmak strukturaacutelt csoportja aacuteltalaacutenos tudaacutes
Forgatoacutekoumlnyv Komplex fogalmi rendszer Egy cselekveacutessort tartalmazoacute seacutema(Pl ebeacuted egy
eacutetteremben)
Sziacuten Komplex fogalmi rendszer Egy aacuteltalaacutenosiacutetott esemeacutenycsoport (Pl vaacuterakozaacutes)
Teacutevkeacutepzet Azok a gyermeki ismeretek amik nem felelnek meg a mai tudomaacutenyos
vizsgaacutelatoknak Jellemzői Szeacuteles koumlrben elterjedtek Ellenaacutellnak a hagyomaacutenyos oktataacutesi
moacutedszereknek Sokfeacutele forraacutesboacutel szaacutermazhatnak (tapasztalat heacutetkoumlznapi nyelv szociaacutelis
koumlrnyezet oktataacutes) Gaacutetolhatjaacutek az uacutej ismeretek megeacuterteacuteseacutet
Naiv elmeacuteletnaiv meggyőződeacutes olyan informaacutecioacutefeldolgozoacute keacutepesseacuteg amely lehetőveacute teszi
a koumlruumlloumlttuumlnk levő vilaacuteg felfogaacutesaacutet illetve ez a tovaacutebbi fejlődeacutes alapja
Kognitiacutev konfliktus Kuumlloumlnboumlző meggyőződeacutesek hiedelmek eacuterteacutekek
oumlsszeegyeztethetetlenseacutege
Fogalmi vaacuteltaacutes Az a folyamat mely soraacuten a sajaacutet fogalmi rendszeruumlnket hozzaacutealakiacutetjuk az
uacutejhoz
1 A nagy tudomaacutenyos forradalmak taacutersadalmi szocioloacutegiai jelenseacutegekkeacutent iacuterhatoacutek le A
tudoacutes koumlzoumlsseacuteg fogad el uacutej paradigmaacutet gondolkodaacutesmoacutedot s ebben nem a logikai
megfontolaacutesok jaacutetsszaacutek a fő szerepet hanem a tudoacutes taacutersadalom belső viszonyai
2 Az alternatiacutev tudaacuteselemek eacutes rendszerek kialakulaacutesaacutet s annak megtanulaacutesaacutet hogy ezek
milyen helyzetekben hasznaacutelandoacutek vagyis hogyan osztjaacutek fel maguk koumlzoumltt a vilaacutegot
A megeacuterteacutest segiacutető taniacutetaacutes
Fogalomtanulaacutes moacutedja Taniacutetaacutesi moacutedszer
Tapasztalati uacuteton Peacuteldaacutek eacutes ellenpeacuteldaacutek adaacutesa aacuteltalaacutenosiacutetaacutes
Definiacutecioacuteval deduktiacutev uacuteton Direkt bemutataacutes(hierarchiaacuteba kapcsolaacutes graacutef diagram
taacuteblaacutezat gondolatteacuterkeacutep)
A megeacuterteacutes elősegiacuteteacutese
Fogalomalkotaacutes elősegiacuteteacutese
Tapasztalaacutes megfelelő keacutepzetek kialakiacutetaacutesa
Definiacutecioacutek szabaacutelyok alkalmazaacutesa
Gondolkodaacutesi műveletek fejleszteacutese (tulajdonsaacutegok azonosiacutetaacutesa megkuumlloumlnboumlzteteacutese
aacuteltalaacutenosiacutetaacutes konkretizaacutelaacutes oumlsszefuumlggeacutesek felismereacutese)
Szoumlvegfeldolgozaacutesi technikaacutek
ismeretlen szavak meghataacuterozaacutesa
parafrazeaacutelaacutes (sajaacutet szavakkal elmondaacutes)
kulcsfogalmak megkereseacutese
fogalmak koumlzoumltti kapcsolatok megkereseacutese (fogalmakhoz asszociaacutelhatoacute fogalmak alaacute-
foumlleacuterendeltseacutegi viszonyok melleacuterendeltseacutegi viszonyok ellenteacutetes fogalmak ok-
okozati viszonyok
aacutebraacutek eacutertelmezeacutese
oumlsszefoglaloacute vaacutezlat aacutebra keacutesziacuteteacutese
keacuterdeacutesek megfogalmazaacutesa keacuterdeacutesek megvaacutelaszolaacutesa
komplex feldolgozaacutes PQRST moacutedszer a szoumlvegeacuterteacutes elősegiacutető technika P (preview)
Q (question) R (read) S (self-recitation) T (test)
beszeacutelgeteacutes a taacutersakkal a tanultakroacutel
4 teacutema
deklaratiacutev procedulaacuteris tudaacutes A tanulaacutes deklaratiacutevboacutel proceduraacutelissaacute vaacutelik Ennek 3
szakasza van1)deklaratiacutev szakasz2) proceduraacutelis szakasz amikor a deklaratiacutev ismeretek
gyakorlaacutessal proceduraacutelissaacute vaacutelnak gyorsabbak eacutes automatikusabbak lesznek erőfesziacuteteacutes
neacutelkuumll3)beaacutelliacutetaacutesi szakasz Az a baj hogy oktataacutes deklaratiacutev ismeretet ad aacutet amit meacuteg nem
lehet hateacutekonyan alkalmazni Egyeacuteni oktataacutes hateacutekonyabb
Szokaacutes Olyan teveacutekenyseacutegek melyeket rutinszerűen tudunk műkoumldtetni A dichtoacutem felosztaacutes
szerint koumltoumltt eacuterteacutek
Jaacutertassaacuteg A jaacutertassaacuteg szintjeacuten veacutegzett teveacutekenyseacuteg bizonyos elemei automatizaacuteloacutednak maacutes
elemek viszont tudatosak
Keacuteszseacuteg Az automatizaacutelt eacutes a tudatos leacutepeacutesek rendje a begyakorlaacutes soraacuten aacutellandoacutesul majd -
tovaacutebbi gyakorlaacutes utaacuten teljesen automatikussaacute azaz keacuteszseacuteggeacute vaacutelik (PI az iacuteraacuteskeacuteszseacuteg)
Szakeacutertelem Megkuumlloumlnboumlztetuumlnk aacuteltalaacutenos műveltseacuteg generalista szakeacutertelmet (a rendszer
egeacuteszeacutenek ismerete) valamint specialista szakeacutertelmet (a reacuteszrendszer szakeacutertője)
Műveltseacuteg az adott kultuacuteraacuteban relevaacutens felhasznaacutelhatoacute keacuteszseacutegek keacutepesseacutegek ismeretek oumlsszesseacutege taacutersadalmilag eacuterteacutekes tudaacutes amely koumlzepes meacuterteacutekben tartalomfuumlggő bizonyos hataacuterok koumlzoumltt transzferaacutelhatoacute
Kompetencia A szemeacutelyiseacuteg komponensei komponensrendszerei meghataacuterozott funkcioacutet
szolgaacuteloacute keacutepesseacutegek motiacutevumok melyek egzisztenciaacutelis funkcioacuteval rendelkeznek Fajtaacutei
kognitiacutev szemeacutelyes szociaacutelis speciaacutelis kompetencia
Kognitiacutev kompetencia Az informaacutecioacutefeldolgozaacutest szolgaacuteloacute pszichikus komponensrendszer
Motiacutevumai (viszonyiacutetaacutesi alap mely doumlnteacutesekre keacutesztet)- megismereacutesi- felfedezeacutesi vaacutegy- alkotaacutesvaacutegy- sikervaacutegy- eacuterdeklődeacutes - ambiacutecioacute- koumltelesseacutegtudat- kudarcfeacutelelem
Keacutepesseacutegek (kivitelezeacutes megvaloacutesiacutetaacutesa)- tudaacutesszerzeacutes- gondolkodaacutes- tanulaacutes- megfigyeleacutes- eacutertelmezeacutes- igazolaacutes- beszeacuted
Erre a kompetenciaacutera eacutepuumll az oumlsszes toumlbbi kompetencia melyek nem műkoumldhetnek informaacutecioacutefeldolgozaacutes neacutelkuumll
Logisztikus fejlődeacutesi goumlrbe eacutes reacuteszei Az induktiacutev gondolkodaacutes matematikai modellje nem
lineaacuteris Logisztikus fejlődeacutesi goumlrbeacutevel lehet leiacuterni a fejlődeacutest Optimaacutelis időszak kimutataacutesa
amikor a gyerek legjobban tud vmit (Reacuteszei Inflaacutecioacutes pont meredekseacuteg maximum szenzitiacutev
szakasz)
Eacutereacutes
Rendszerkeacutepződeacutes A kognitiacutev keacuteszseacutegek tanulaacutesaacutenak első szakasza az elemek műveletek
elsajaacutetiacutetaacutesa azaz a rendszerkeacutepződeacutes Az iacuteraacuteskeacuteszseacuteg eseteacuteben a rendszerkeacutepződeacutes azt jelenti
hogy elsajaacutetiacutetjuk valamennyi betű iacuteraacutesaacutet eacutes kapcsolaacutesi moacutedjaacutet Az első osztaacutely veacutegeacuteig kialakul
a rajzoloacute iacuteraacuteskeacuteszseacuteg eacutes viszonylag sok hibaacuteval percenkeacutent aacutetlagosan 4-6 betűt produkaacutelva
műkoumldik
Optimalizaacuteloacutedaacutes A kognitiacutev keacuteszseacutegek elsajaacutetiacutetaacutesaacutenak maacutesodik szakasza az optimalizaacuteloacutedaacutes
A fejlődeacutes nem fejeződik be a rendszerkeacutepződeacutessel ugyanis sok eacutevig tartoacute optimalizaacuteloacutedaacutes
megy veacutegbe Ha az iacuteraacuteskeacuteszseacuteg kialakulaacutesaacutet tanulmaacutenyozzuk akkor ez a szakasz a hibaacutetlan
műkoumldeacutest eacutes percenkeacutent aacutetlagosan 60-80 betű leiacuteraacutesaacutet teszi lehetőveacute
Hierarchizaacuteloacutedaacutes A kognitiacutev keacuteszseacutegek tanulaacutesaacutenak harmadik szintje a hierachizaacuteloacutedaacutes Az
optimalizaacuteloacutedaacutessal a fejlődeacutes meacuteg nem fejeződik be Lehetseacuteges a hierarchizaacuteloacutedaacutes is Ennek a
keacuteszseacutegekre vonatkoztatva neacutegy egymaacutesra eacutepuumllő szintje eacuterdemel figyelmet a perceptuaacutelis eacutes a
nyelvi tapasztalati szint (a csinaacutelni tudaacutes szintje) valamint a verbaacutelis eacutes a formalizaacutelt
eacutertelmező szint A fenti eacutertelemben vett iacuteraacuteskeacuteszseacuteg perceptuaacutelis szinten műkoumldik ugyanis
szabaacutelyozaacutesaacutet eacuteszleleti szinten a folyamatroacutel szaacutermazoacute vizuaacutelis informaacutecioacutekkal
visszacsatolaacutessal valoacutesiacutetjuk meg
Kriteacuteriumorinetaacutelt keacuteszseacuteg eacutes keacutepesseacuteg fejleszteacutes A kritikus keacuteszseacutegek eacutes keacutepesseacutegek
optimaacutelis elsajaacutetiacutetaacutesaacutenak műkoumldeacuteseacutenek hasznaacutelhatoacutesaacutegaacutenak ismerete elengedhetetlen
felteacutetele a sikeres fejleszteacutesnek A kriteacuteriumorientaacutelt pedagoacutegia a hagyomaacutenyossal szemben
nem csak normaacutekat aacutelliacutet fel hanem azt is meghataacuterozza hogy milyen szinten kell elsajaacutetiacutetani
a kritikus motiacutevumokat keacuteszseacutegeket keacutepesseacutegeket eacutes a kritikus ismereteket minden
bdquoeacutertelmesrdquo tanuloacutenak
Tudaacutestranszfer Toumlbbfeacutele eacutertelmezeacutese van koumlzoumls benne h egy feladattal kapcsolatban
megtanultak befolyaacutesoljaacutek a keacutesőbbi feladatok megoldaacutesaacutet Transzfer leacutep fel ha az uacutej feladata
elemeiben egyezik az eredeti tanulaacutesi szituaacutecioacuteban leacutevővel vagy ha az egyik feladatban
megtanult alapelveket alkalmazzaacutek a maacutesikban
Tiacutepusai
-pozitiacutev-negatiacutev-taacutevoli-koumlzeli-alacsony-magasA tudaacutes transzferaacutelaacutesaacutet taniacutetani kell gondolkodaacutesi keacutepesseacutegek fejleszteacutese
Pozitiacutev-negatiacutev transzfer Azt vizsgaacuteljuk h az amit tudunk milyen hataacutessal van az uacutej tudaacuteselemek elsajaacutetiacutetaacutesaacuteraPozitiacutev neacutemet utaacuten koumlnnyebb angolt tanulniNegatiacutev autoacutevezeteacutes naacutelunk eacutes Angliaacuteban
Taacutevoli-koumlzeli transzfer (transzefertaacutevolsaacuteg)Keacutet feladat tartalma milyen taacutevol van egymaacutestoacutelKoumlzeli amikor a feladatok tartalma hasonloacute plhitelfelveacutetel
Taacutevoli reacutegenakik tudtak latinul jobbak voltak termtudomaacutenyokban mivel elsajaacutetiacutetottak egyfajta gondolkodaacutesmoacutedot
Alacsony utas transzfer Bizonyos joacutel begyakorolt automatikus teveacutekenyseacuteget maacutes
helyzetben hasznaacuteljuk Pl Opelen tanultunk meg vezetni de tudunk maacutes autoacutet is vezetni
Magas utas transzfer Az eacutertelem csinaacutelaacutesa struktuacuteraacutekat gondolkodaacutesi strateacutegiaacutekat
sajaacutetiacutetunk el Fuumlggetleniacutetjuumlk mit hol tanultunk A megoldaacutes rendszereacutet aacuteltalaacutenosiacutetani tudjuk
Komplex probleacutemamegoldaacutes A komplex probleacutemamegoldaacutes vizsgaacutelataacutenak tapasztalatai
- Kontextus fuumlggőseacuteg-gt keveacutesbeacute tudjaacutek a tanuloacutek eacuteletszerű koumlrnyezetben
alkalmazni az iskolai koumlrnyezetben tanultakat
- Probleacutemaacutet jelent a valoacutedi probleacutema a megoldandoacute keacuterdeacutes azonosiacutetaacutesa a
szuumlkseacuteges eacutes eleacutegseacuteges informaacutecioacutek oumlsszegyűjteacutese
- Mineacutel toumlbb informaacutecioacutet kell oumlsszegyűjteniuumlk eacutes azok mineacutel toumlbb megjeleneacutesi
formaacuteban eacutes helyen talaacutelhatoacuteak annaacutel kisebb a helyes megoldaacutes valoacutesziacutenűseacutege
Rosszul definiaacutelt probleacutema A rosszul definiaacutelt probleacutema megoldaacutesakor ndash hasonloacutean a mindennapi eacutelet probleacutemaacuteihoz ndash a probleacutemamegoldoacutenak azonosiacutetania kell magaacutet a probleacutemaacutet elemeznie az adott aacutellapot eacutes az eleacuterendő ceacutel koumlzoumltti elteacutereacutest a kuumlloumlnbseacuteg csoumlkkenteacutese megszuumlnteteacutese eacuterdekeacuteben strateacutegiaacutekat kell kidolgoznia vagyis el kell jutnia a strateacutegiai gondolkodaacutesig PLhogyan lehet peacutenzt spoacuterolni vaacutelsaacuteg idejeacuten Ezt szűkiacuteteni kell az eacutelet kuumlloumlnboumlző teruumlleteire
Probleacutema alapuacute tanulaacutes (problem based learning PBL) Ceacutelja hogy a tanuloacutek ne csak
adott konkreacutet helyzetben tudjaacutek tudaacutesukat előhiacutevni fejlődjoumln oumlnszabaacutelyozoacute tanulaacutesuk
probleacutemamegoldoacute kommunikaacutecioacutes egyuumlttműkoumldő keacutepesseacuteguumlk amelyek elősegiacutetik a tanultak
keacutesőbbi transzferaacutelaacutesaacutet (Molnaacuter 2005) A moacutedszer leacutenyege rosszul definaacutelt probleacutemaacutek
hasznaacutelata
Szemantikailag gazdag probleacutema
5 Teacutema
1 Oumlroumlklődeacutes-koumlrnyezet vita Az oumlroumlkleacutes itt az egyeacuten veleszuumlletett bioloacutegiai keacutepesseacutegeit
lehetőseacutegeit jelenti a koumlrnyezet a taacutersas koumlrnyezet elsősorban a csalaacuted eacutes a koumlzoumlsseacuteg egyeacutenre
gyakorolt hataacutesait foglalja oumlssze
1 Bioloacutegiai eacutereacutesi megkoumlzeliacuteteacutes
A fejlődeacutest jellemző vaacuteltozaacutesok alapvető sorozata endogeacuten jellegű vagyis a vaacuteltozaacutesok az
eacutelőleacutenyen beluumllről bioloacutegiai oumlroumlkseacutegeacutenek koumlvetkezmeacutenyekeacutent erednek A fejlődeacutes fő oka az
eacutereacutes a vaacuteltozaacutesok genetikailag meghataacuterozott mintaacutezata amely a fogamzaacutes eacuteretlen
kezdőpontjaacutetoacutel a felnőttkorig veacutegigkiacuteseacuteri az egyeacuten noumlvekedeacuteseacutet A koumlrnyezet szerepe a
fejlődeacutes alapfolyamatainak alakiacutetaacutesaacuteban maacutesodlagos a koumlrnyezet hataacuterozza meg a viselkedeacutes
sok mozzanataacutenak megjeleneacuteseacutet erősseacutegeacutet eacutes korrelaacutecioacutejaacutet de nem maga okozza a viselkedeacutes
fejlődeacuteseacutenek előrehaladaacutesaacutet
2 Koumlrnyezeti tanulaacutesi megkoumlzeliacuteteacutes
Bioloacutegiai teacutenyezők alapozzaacutek meg a fejlődeacutest de a fejlődeacutesi vaacuteltozaacutesok fő okai tuacutelnyomoacutean
exogeacutenek azaz a koumlrnyezetből elsősorban azoktoacutel a felnőttektől erednek akik jutalmazzaacutek eacutes
buumlntetik a gyermek erőfesziacuteteacuteseit
3 Univerzaacutelis-konstruktivista megkoumlzeliacuteteacutes
Az oumlroumlkleacutes eacutes a koumlrnyezet egyenlő eacutes koumllcsoumlnoumls szerepet jaacutetszoacute forraacutesai a fejlődeacutesnek ezeacutert
eacutertelmetlen az egyik teacutenyezőnek a maacutesiknaacutel nagyobb fontossaacutegot tulajdoniacutetani E neacutezőpont
vezető hiacuteve a svaacutejci fejlődeacutespszicholoacutegus Jean Piaget
2 Korai szelekcioacute
3 Kompenzaacutecioacute felfeleacute nivellaacutelaacutes felzaacuterkoacuteztataacutes korrepetaacutelaacutes (mastery learning)
4 Differenciaacutelaacutes A differenciaacutelt oktataacutes A kuumlloumlnleges baacutenaacutesmoacutedot igeacutenylő (a haacutetraacutenyokkal
eacutes előnyoumlkkel rendelkező) tanuloacutek iskolai oktataacutesa az egyeacuteni sajaacutetossaacutegokat figyelembe vevő
azokhoz alkalmazkodoacute oktataacutes
A tanoacuterai differenciaacuteloacutedaacutes lehetőseacutegei
- oumlnkeacutent vaacutellalt vagy a tanaacutertoacutel kapott egyeacuteni munka (pl kiselőadaacutes oumlnaacutelloacute megfigyeleacutes kiacuteseacuterlet bemutataacutesa)- reacuteteg- csoport- paacuteros eacutes individualizaacutelt munka- tanuloacutei jellemzőkhoumlz igazodoacute strateacutegia moacutedszer motivaacutelaacutes feladatok- differenciaacutelt eacuterteacutekeleacutes
5 Kompenzaacuteloacute beiskolaacutezaacutesi modell szelektaacutelaacutes eacutes kompenzaacutelaacutes egyuumlttesen Iskolakezdeacutes
fejlettseacutegtől fuumlggően 6-8 eacuteves korban homogeacutenebb iskolakezdő csoportok kompenzaacuteloacute
foglalkozaacutesok az oacutevodaacuteban maradtaknak
6 Kognitiacutev stiacutelus a szemeacutelyiseacuteg aacuteltalaacutenos jellemzőinek a gondolkodaacutesmoacutedban megismereacutesi
szellemi mentaacutelis teveacutekenyseacutegekben valoacute megnyilvaacutenulaacutesa (pl rigiditaacutes vagy nyitottsaacuteg)
Fogalmi probleacutemaacutek Kognitiacutev stiacutelus vagy kognitiacutev strateacutegia
A stiacutelus egyeacuteni preferenciaacutera utal az esemeacutenyek megragadaacutesa a megleacutevő tudaacutes segiacutetseacutegeacutevel
(a pedagoacutegiai pszicholoacutegiaacuteban eacutes a tanulaacutesleacutelektanban elterjedt)
A strateacutegia nagyobb szemeacutelyes aktivitaacutest felteacutetelez egyeacuteni megnyilvaacutenulaacutes jellemző
informaacutecioacutefeldolgozaacutesi moacuted eacuterzelmi indulati jellemzőkkel
A hasznaacutelatban a kognitiacutev stiacutelus terjedt el termeacuteszete szerint meacutegis inkaacutebb strateacutegia
Messick (1984) Hiacutedfunkcioacute a kognitiacutev stiacutelus mint strateacutegia hiacutedkeacutent funkcionaacutel a kogniacutecioacute
(=megismerő ember) eacutes a szemeacutelyiseacuteg (=huacutes-veacuter ember) koumlzoumltt Keacutetfeacutele tanulaacutesi stiacutelus -
verbalizaacuteloacute - imaginaacuteloacute
Entwistle A stiacutelus az informaacutecioacutefeldolgozaacutes szokaacutesos moacutedja ezeacutert tanulaacutesi stiacutelus eacutes nem
strateacutegia A tanulaacutesi stiacutelus az informaacutecioacute kezeleacuteseacutere vonatkozik lehet - passziacutev befogadoacute -
aktiacutev felfedező
7 Tanulaacutesi stiacutelus az egyeacuten aacuteltal leginkaacutebb előnyben reacuteszesiacutetett (preferaacutelt) kuumllső eacutes belső tanulaacutesi felteacutetelek moacutedokEacuterzeacutekleti modalitaacutes szempontjaacuteboacutel auditiacutev vizuaacutelis mozgaacutesos
Taacutersas koumlrnyezet szempontjaacuteboacutel egyeduumll taacutersakkalReakcioacutemoacuted szempontjaacuteboacutel impulziacutev reflektiacutevMechanikus stiacutelusEacuterzelmi felteacutetelek szempontjaacuteboacutel motivaacutecioacute kitartaacutes
8 Tanulaacutesi strateacutegiaacutek A tanulaacutesi strateacutegiaacutek a kuumlloumlnboumlző tanulaacutesi technikaacutek egyuumlttes
alkalmazaacutesaacutet kombinaacutelaacutesaacutet a megfelelő leacutepeacutesek sorbaaacutelliacutetaacutesaacutet igeacutenylik Segiacutetik a szoumlvegek
feldolgozaacutesaacutet az anyag egeacuteszeacutenek az integraacutelaacutesaacutet a tanulnivaloacute strukturaacutelaacutesaacutet szervezeacuteseacutet A
tanulaacutesi strateacutegia fogalmaacuteban kiemelődik a ceacutelraacuteiraacutenyulaacutes a tervezeacutes az informaacutecioacutegyűjteacutes eacutes
feldolgozaacutes szakaszokra bontaacutesa eacutes az oumlnellenőrzeacuteseacutet a tanulaacutesi feladat megoldaacutesa soraacuten Uacutegy
tekintjuumlk a tanulaacutesi strateacutegiaacutet mint a tanulaacutesra vonatkozoacute tervek elhataacuterozaacutesok rendszereacutet
amelyek meghataacuterozott ceacutelra iraacutenyulnak bizonyos tartoacutessaacuteg eacutes elrendezeacutes jellemzi őket A
tanulaacutesi strateacutegiaacutet a tanuloacutenak kell veacutegrehajtani
Kozeacuteki eacutes Entvistle felosztaacutesa a leginkaacutebb hasznaacutelhatoacute akik a tanulaacutesi strateacutegiaacutek haacuterom
altiacutepusaacutet kuumlloumlnboumlztetik meg
- meacutelyrehatoloacute a dolgok megeacuterteacuteseacutere toumlrekszik aacuteltalaacuteban tudnak lelkesedni a tanulaacutes iraacutent
- reprodukaacuteloacute reacuteszletek megjegyzeacuteseacutere eacutepiacutet tanaacuteri iraacutenyiacutetaacutes fontos
- szervezett az eredmeacutenyekre koncentraacutelva teljesiacutetik a koumlvetelmeacutenyeket lelkiismeretesek
sikerorientaacuteltak
6 Teacutema
1 Implicit tanulaacutes a tervezeacutesi veacutegrehajtaacutesi strateacutegiaacutek nem jaacutetszanak szerepet (pl motoros
keacuteszseacutegek anyanyelv tanulaacutesa)
2 Explicit tanulaacutes aktiacutev figyelem hipoteacutezisek megfogalmazaacutesa szabaacutelyok tanulaacutesa (pl
idegen nyelv tanulaacutesa)
3 Tudat alatti eacuteszleleacutes objektiacutev-szubjektiacutev ingerkuumlszoumlb (moziban felvillanoacute keacutep ami Cola
vaacutesaacuterlaacutesaacutera oumlsztoumlnoumlz) az objektiacutev kuumlszoumlboumlt meghaladja de a szubjektiacutevet nem
- szemantikai előfesziacutető hataacutes akkor is műkoumldik ha a megelőző inger eacuteszleleacutese nem tudatos
- Stroop hataacutes ellentmondaacutesos sziacutenek akkor is műkoumldoumltt ha a szoacutet nem tudtaacutek elolvasni
tudatosan
- perceptuaacutelis elhaacuteriacutetaacutes szaacutemunkra nem kedvező dolgok eacuteszleleacutese elől bdquokikapcsoljukrdquo az
agyunkat
4 Tudatelmeacutelet-elmeacutelet gyermeki neacutezetek kutataacutesa hogyan fejlődik a sajaacutet eacutes a maacutesik
mentaacutelis aacutellapotaacutera vonatkozoacute tudaacutes A gyermeki tudatelmeacutelet kialakulaacutesaacutenak kezdete 15-24
hoacutenapos kor A tudatelmeacutelet a mentaacutelis vilaacuteg a mentaacutelis aacutellapotok megeacuterteacuteseacutenek termeacuteszeteacutere
ill fejlődeacuteseacutere vonatkozik beleeacutertve peacuteldaacuteul a veacutelekedeacuteseket vaacutegyakat eacuterzelmeket
gondolatokat percepcioacutekat eacutes intencioacutekat
5 Metakogniacutecioacute sokfeacutele eacutertelmezeacutes
- a tudaacutesra vonatkozoacute tudaacutes
- a kogniacutecioacuteroacutel (megismereacutesről) valoacute kogniacutecioacute
- kuumlloumlnboumlző kontextusokban eacutertelmezhető (pl metanyelvi tudatossaacuteg metamemoacuteria
metafigyelem metamegeacuterteacutes)
6 Deklaratiacutev metakognitiacutev tudaacutes a kogniacutecioacutera vonatkozoacute deklaratiacutev tudaacutes (sajaacutet
keacutepesseacutegek)
7 Proceduraacutelis metakognitiacutev tudaacutes a gondolkodaacutes kontrollja szabaacutelyozaacutesa
8 Az oumlnszabaacutelyozoacute tanulaacutes elemei folyamata olyan komplex gondolkodaacutesi eacuterzelmi
akarati eacutes cselekveacutesi oumlnfejlesztő keacutepesseacuteg amely szisztematikusan a sajaacutet ceacutel eleacutereacuteseacutere
iraacutenyiacutetja a tanulaacutesi keacutepesseacutegeket A megismereacutes (kogniacutecioacute) eacutes az aktuaacutelis viselkedeacutes
szabaacutelyozaacutesaacutera iraacutenyul A kitűzoumltt ceacutelnak megfelelően aacutellandoacute figyelemmel (monitorozaacutessal
eacutes kontrollal) kiacuteseacuteri a kuumllső eacutes belső koumlruumllmeacutenyek vaacuteltozaacutesaacutet mikoumlzben ennek fuumlggveacutenyeacuteben a
teveacutekenyseacuteget is moacutedosiacutethatja
Elemei
- Tervezeacutes ceacutelkitűzeacutes ceacutelok megfogalmazaacutesa megvaloacutesiacutetaacutes moacutedja
- Megszervezeacutes
bull Rugalmas strateacutegia dinamikus tervezeacutes alkalmazkodaacutes
bull Merev strateacutegia reflexioacute alternatiacutev utak kereseacutese hiaacutenyzik ugyanazokat a tanulaacutesi
strateacutegiaacutekat hasznaacuteljaacutek a kuumlloumlnboumlző helyzetekben
bull Passziacutev strateacutegia a szituaacutecioacute elfogadaacutesa akkor is ha nem felel meg elvaacuteraacutesainak
bullSzeacutetszoacutert strateacutegia a pillanatnyi helyzet hataacutesa alatt vannak kuumlzdenek a feladat
befejezeacuteseacutevel aacutellandoacute stressz
- Veacutegrehajtaacutes
bull Kognitiacutev tanulaacutesi strateacutegiaacutek segiacutetik a tanuloacutekat figyelmuumlk fenntartaacutesaacuteban az informaacutecioacute
szelektaacutelaacutesaacuteban kidolgozaacutesaacuteban memorizaacutelaacutesaacuteban ismeacutetleacuteseacuteben
bull Metakognitiacutev eacutes szabaacutelyozoacute strateacutegiaacutek a tanuloacutei toumlrekveacutesek reflexioacutei monitorozzaacutek eacutes
szabaacutelyozzaacutek a tanuloacutek kognitiacutev strateacutegiaacuteit
bull Forraacutes-menedzseleacutesi strateacutegiaacutek a kuumllső eacutes belső bdquoforraacutesokrdquo menedzseleacuteseacutet kiaknaacutezaacutesaacutet
eacutes felhasznaacutelaacutesaacutet segiacutetik (pl motivaacutecioacute felhasznaacutelhatoacute idő stb)
- Monitorozaacutes nyomon koumlveteacutes
- Visszacsatolaacutes
7 Teacutema
1 A tudaacutes vaacuteltozaacutesaacutenak kognitiacutev felteacutetelei
- a maacuter megszerzett tudaacutes hataacutessal van az uacutej tudaacutes keletkezeacuteseacutere (lehetőseacutegek eacutes korlaacutetok)
- előfelteacutetel-tudaacutes az uacutej tudaacutes e tudaacuteselemeken keresztuumll kapcsoloacutedik a megleacutevő rendszerhez
- taacuterggyal kapcsolatos tudaacutes hozzaacuteeacuterteacutes kompetencia (meghataacuterozoacutebb mint az előfelteacutetel-
tudaacutes)
- tanulaacutesi keacutepesseacutegek metakognitiacutev tudaacutes (eszkoumlz jellegű tudaacutes)
- aacuteltalaacutenos tudaacutes intelligencia a tudaacutes uacutej helyzetekben valoacute alkalmazaacutesaacutenak
tovaacutebbfejleszteacuteseacutenek keacutepesseacutege
- a megleacutevő tudaacutes megnyilvaacutenulaacutesa megeacuterteacutes (ismeretek tanulaacutesa) transzfer (keacutepesseacutegek
elsajaacutetiacutetaacutesa)
Kapcsoloacutedoacute oktataacutesi moacutedszerek kuumlloumlnbseacutegek kiegyenliacuteteacutese (felzaacuterkoacuteztataacutes) a
kuumlloumlnbseacutegekhez valoacute alkalmazkodaacutes (differenciaacutelaacutes) teljes elsajaacutetiacutetaacutes (mastery learning)
tanulaacutesi keacutepesseacutegek aacuteltalaacutenos gondolkodaacutesi keacutepesseacutegek folyamatos fejleszteacutese az
interferencia negatiacutev jelenseacutegeinek kikuumlszoumlboumlleacutese
2 A tudaacutes vaacuteltozaacutesaacutenak affektiacutev felteacutetelei a kognitiacutev felteacutetelek korlaacutetozoacuteak az affektiacutev
felteacutetelek e korlaacutetok koumlzoumltti lehetőseacutegeket hataacuterozzaacutek meg Kuumllső eacutes belső motivaacutecioacute
teljesiacutetmeacutenymotivaacutecioacute elsajaacutetiacutetaacutesi motivaacutecioacute eacutenkeacutep szorongaacutes oumlnbizalom kudarckeruumlleacutes-
sikerorientaacutecioacute megkuumlzdeacutes erőfesziacuteteacutes keruumlleacutese attribuacutecioacute eacuterdeklődeacutes attitűdoumlk koumltődeacutes
kontrolleacuteszleleacutes elkoumltelezettseacuteg
3 A legkoumlzelebbi fejlődeacutesi zoacutena (Vigotszkij zoacutenaelmeacutelete) gyermekekkel veacutegzett kiacuteseacuterletei
szerint a gyerekek legkoumlzelebbi fejlődeacutesi zoacutenaacutejaacutet az oumlnaacutelloacutean megoldott feladat (aktuaacutelis
fejlettseacutegi szint) eacutes a segiacutetseacuteggel megoldott feladat (lehetseacuteges fejlettseacutegi szint) koumlzoumltti
taacutevolsaacuteggal eacutertelmezi Az elmeacutelet szerint egy fejleszteacutes akkor lehet a legeredmeacutenyesebb ha az
a legkoumlzelebbi fejlődeacutesi zoacutenaacuteban zajlik Az elmeacutelet szerint az oktataacutesnak abba a saacutevba kell
esnie amelyik maacuter meghaladja a gyermek aktuaacutelis fejlettseacutegi szintjeacutet de amely meacuteg nincs
adott szinttől olyan taacutevol hogy az a gyermek szaacutemaacutera maacuter felfoghatatlan feldolgozhatatlan
informaacutecioacutekat koumlzvetiacutetene vagy olyan teveacutekenyseacutegekbe vonnaacute be amelyekben maacuter nem tud
aktiacutevan reacuteszt venni
4 Előfelteacutetel-tudaacutes A tanulaacutes soraacuten amikor az egyeacuten uacutej ismereteket szerez az uacutej fogalmakat
be kell eacutepiacutetenie a fogalmi haacuteloacutejaacuteba Egy uacutej fogalom megtanulaacutesakor nem felteacutetlenuumll joumln leacutetre a
megfelelő reprezentaacutecioacute a megeacuterteacutes A megeacuterteacuteseacutehez a tanuloacutenak rendelkeznie kell az
előfelteacutetel-tudaacutessal azaz ismeretrendszereacuteben leacuteteznie kell a megfelelő fogalmi haacuteloacutenak
amelybe be tudja illeszteni az adott fogalmat A tanuloacutenak aktivizaacutelnia kell ezt a fogalmi
struktuacuteraacutet eacutes fel kell fedeznie az oumlsszefuumlggeacuteseket a maacuter ismert fogalmak eacutes az uacutej fogalom
koumlzoumltt Ha ez nem toumlrteacutenik meg akkor az uacutej fogalom nem tud beeacutepuumllni a fogalmi rendszerbe
elszigetelt marad nem vaacutelik hozzaacutefeacuterhetőveacute felideacutezhetőveacute
5 Deklaraacutelt tanterv tantervi dokumentum mely az előiacutert ceacutelokat műveltseacutegtartalmakat
tananyagokat eacutes koumlvetelmeacutenyeket tartalmazza A ~ lehet reacuteszletező vagy csak a toumlrzsanyagra
a koumlzoumls alapokra kiterjedő (alaptanterv)
6 Lefordiacutetott tanterv amikor a tanaacuter egyeacuteni arculatot ad a helyi lehetőseacutegek alapjaacuten a helyi
lehetőseacutegek alapjaacuten a koumlzponti előiacuteraacutesoknak A tanterv tanaacuter aacuteltali olvasata
7 Elsajaacutetiacutetott tanterv tartalmazza a tanuloacute előzetes tudaacutesaacutet koumlrnyezeteacutenek hataacutesait
valamint az előiacutert műveltseacuteg tanaacuteri eacutertelmezeacuteseacutet ndash ez az egyeacuteni tudaacutes
8 Az iskola ethosza Az iskola ethosza szoros eacutertelemben az iskola erkoumllcsi jellegű
elvaacuteraacutesait elveit koumlvetelmeacutenyeit taacutegabb eacutertelemben az iskola szellemiseacutegeacutet arculataacutet lelki
jellegeacutet jelenti
8-9 teacutema
FolytonosNem folytonos kognitiacutev fejlődeacutes Piaget fejlődeacuteselmeacutelete szakaszos jellegű azaz a fejlődeacutes nem folytonos hanem toumlbbeacute-keveacutesbeacute aacutellandoacute aacutellapotokboacutel maacutes aacutellapotokba valoacute aacutetmenetek reacuteveacuten megy veacutegbe
Minőseacutegi eacutes mennyiseacutegi vaacuteltozaacutesok a kognitiacutev fejlődeacutes soraacuten Vannak olyan elmeacuteletek amelyek a kognitiacutev fejlődeacutest elsősorban minőseacutegi vaacuteltozaacutesok sorozataacutenak tekintik Az ilyen elmeacuteletek a vaacuteltozaacutesokat kuumlloumlnboumlző aacutellapotok koumlzoumltti ugraacutesszerű aacutetmenetekkeacutent fogjaacutek fel A talaacuten legnagyobb hataacutesuacute elmeacutelet Piaget kognitiacutev fejlődeacuteselmeacutelete iacutegy jellemzi az eacutertelmi fejlődeacutest Maacutes modellek a fejlődeacutes kvantitatiacutev vonatkozaacutesaira helyezik a hangsuacutelyt eacutes a fejlődeacutest mennyiseacutegi noumlvekedeacuteskeacutent iacuterjaacutek le Ez utoacutebbi megkoumlzeliacuteteacutesre peacuteldakeacutent a pszichometriai moacutedszereket az eacutertelmi keacutepesseacutegek tekinteteacuteben az intelligencia tesztekkel toumlrteacutenő meacutereacuteseacutet emliacutethetjuumlk
NemUniverzaacutelis kognitiacutev fejlődeacutes Piaget fejlődeacuteselmeacutelete univerzaacutelis jellegű mivel az eacutertelmi fejlődeacutest egyetlen folyamatkeacutent fogja fel nem bontja fel a kuumlloumlnboumlző oumlsszetevők fejlődeacuteseacutere Univerzaacutelis abban az eacutertelemben is hogy a kialakuloacute műveleti struktuacuteraacutekat az eacutertelmi műkoumldeacutes tartalmaacutetoacutel fuumlggetlenuumll mindenuumltt eacuterveacutenyesuumllőnek gondolja (nem szaacutemol pl a tartalom szerepeacutevel) Nem szaacutemol tovaacutebbaacute a fejlődeacutes egyeacuteni kuumlloumlnbseacutegeivel v a kuumlloumlnbseacutegeket befolyaacutesoloacute szaacutemos teacutenyezővel pl a kuumlloumlnboumlző kultuacuteraacutekban felnoumlvekvő gyermekek elteacuterő fejlődeacutesi sajaacutetossaacutegaival
Teruumlletaacuteltalaacutenos kognitiacutev fejlődeacutes A megismereacutes eacutes a fejlődeacuteseacutenek egyes elmeacuteletei mind az emberi megismerőfolyamatokat mind azok fejlődeacuteseacutet egyseacutegeskeacutent fogjaacutek fel (pl Piaget elmeacutelete) Ezek a felfogaacutesok uacutegy tartjaacutek hogy sokfeacutele keacutepesseacuteguumlnk leacutenyegeacuteben azonos elvek szerint műkoumldik eacutes egyseacutegkeacutent fejlődik is ndash nincsenek elkuumlloumlnuumllő mentaacutelis rendszerek a kuumlloumlnboumlző tudaacutesteruumlletek megismereacuteseacutere
Teruumlletspecifikus kognitiacutev fejlődeacutes A kuumlloumlnboumlző tudaacutesteruumlletekre ndash a taacutersas vilaacuteg megeacuterteacuteseacutere a szaacutemolaacutesra a fizikai vilaacuteg koumllcsoumlnhataacutesaira stb ndash iraacutenyuloacute megismerőfolyamataink specializaacutelt csak az adott teruumlleten műkoumldő elvekre eacutepuumllnek sőt tudaacutesteruumlletenkeacutent elkuumlloumlnuumllő mentaacutelis rendszerek szolgaacuteljaacutek a megeacuterteacutest
A kognitiacutev fejlődeacutes nativista megkoumlzeliacuteteacutese E megkoumlzeliacuteteacutes szerint a fejlődeacutes fő mechanizmusa a bioloacutegiai eacutereacutes A geacutenkeacuteszletben hordozott bioloacutegiai oumlroumlkseacuteg
megnyilvaacutenulaacutesaacuteban a koumlrnyezet csak mint kioldoacute szerepel Fontos keacuterdeacutes hogy vannak-e a fejlődeacutesnek uacutegynevezett kritikus perioacutedusai azaz olyan időszakok mikor az egeacuteszseacuteges fejlődeacuteshez bizonyos bioloacutegiai vagy koumlrnyezeti felteacuteteleknek teljesuumllniuumlk kell
A nativista neacutezetrendszer a csecsemőnek gazdag veleszuumlletett tudaacutest tulajdoniacutet eacutes maximaacutelisan teruumlletspecifikus fejlődeacutesben gondolkodik Fodor szerint az agy peacuteldaacuteul egymaacutestoacutel teljesen fuumlggetlenuumll műkoumldő kuumlloumln feladatokra specializaacuteloacutedott genetikusan meghataacuterozott modulokboacutel aacutell
A kognitiacutev fejlődeacutes kontextualisztikus megkoumlzeliacuteteacutese
Koumlrnyezeti tanulaacutes megkoumlzeliacuteteacutes
Maacutesneacuteven empirista megkoumlzeliacuteteacutes neacutezetei szerint a fejlődeacutes legfőbb mechanizmusa a tanulaacutes Noha a fejlődeacutesnek vannak bioloacutegiai felteacutetelei a fejlődeacutes soraacuten tapasztalhatoacute vaacuteltozaacutesok okai a kuumllső koumlrnyezetben keresendők A fejlődeacutest folyamatosnak eacutes teruumlletaacuteltalaacutenosnak tartja Nem felteacuteteleznek teruumlletspecifikus tudaacutest csak oumlroumlkloumltt fizioloacutegiai szenzoros rendszereket eacutes az asszociaacutecioacutek szabaacutelyszerűseacutegeit Keacutepviselő Chandler
Szociaacutelis kogniacutecioacute A szociaacutelis kogniacutecioacute fejlődeacuteseacutenek folyamata oumlsszefuumlgg a szocializaacutecioacute folyamataacuteval A szociaacutelis vilaacutegra vonatkozoacute tudaacutes olyan fejlődeacutesi folyamat eredmeacutenye melynek soraacuten a gyerek fokozatosan megeacuterti maacutesok viselkedeacuteseacutenek okait eacutes felismeri a bizonyos eacuterzelmek eacutes tapasztalatok koumlzti oumlsszefuumlggeacuteseket Olyan szabaacutelyok megeacuterteacuteseacutehez jut el melynek tartalma specifikusan szociaacutelis miacuteg azonban a fizikai vilaacuteg műkoumldeacuteseacutet az előrejelezhetőseacuteg eacutes a stabilitaacutes jellemzi a szociaacutelis vilaacutegot nem mivel a szociaacutelis viszonyokra vonatkozoacute fogalmakat az adott kultuacutera taacutersas viszonyainak jelenteacutese eacutes termeacuteszete hataacuterozza meg Azonos azonban hogy a gyerekek mindkeacutet vilaacutegban az invarianciaacutekat az elvek vaacuteltozatlansaacutegaacutet keresik szeretneacutek megkuumlloumlnboumlztetni a dolgok kuumllső megjeleneacuteseacutet azok valoacutedi leacutenyegeacutetől
Neopiagetiaacutenusok
Piaget elmeacuteleteacutehez visszanyuacuteltak de hozzaacutetetteacutek a tartalom keacuterdeacuteseacutet is
Jobb vizsgaacutelati moacutedszereket keresnek mint Piaget az alszakaszok vagy szintek finomabb meghataacuterozaacutesaacutera toumlrekszenek Elfogadjaacutek Piaget azon neacutezeteacutet mely szerint a gyerekek a vilaacuteggal valoacute aktiacutev kapcsolaton keresztuumll alakiacutetjaacutek ki tudaacutesukat DE ennek szakaszai specifikus teveacutekenyseacutegekre vagy teruumlletekre korlaacutetozoacutednak
Tartalomtoacutel fuumlggetlen gondolkodaacutesfejleszteacutes A keacutepesseacuteg- eacutes gondolkodaacutesfejlesztő programok kontextusaacutet tekintve alapvetően keacutet fő aacutellaacutespontot lehet megkuumlloumlnboumlztetni Az egyik neacutezet keacutepviselői azt valljaacutek hogy a gondolkodaacutest explicit moacutedon tartalomtoacutel fuumlggetlen kell taniacutetani Erre vilaacutegszerte ismert peacutelda a Lipman aacuteltal kidolgozott gondolkodaacutesfejlesztő program
A tantaacutergyi tartalomhoz nem koumltoumltt direkt fejleszteacutes Pl De Bono (CoRT) Feuerstein IE programja Lipman Filozoacutefia gyermekeknek programja Klauer induktiacutev gondolkodaacutest fejlesztő programja
Tartalomba aacutegyazott gondolkodaacutesfejleszteacutes A maacutesik iraacutenyzat a gondolkodaacutest az iskolai tantaacutergyakba aacutegyazva fejleszteneacute amely megkoumlzeliacuteteacutes jelentős vaacuteltoztataacutesokat igeacutenyelne a
tananyagban Az ezt az iraacutenyzatot keacutepviselő fejlesztő programok koumlzuumll kiemelhető Dienes Zoltaacuten uacutej matematikaacuteja eacutes a Shayer eacutes Adey (1981) neveacutehez koumltődő CASE (Cognitive Acceleration through Science Education [a kognitiacutev fejlődeacutes felgyorsiacutetaacutesa a termeacuteszettudomaacutenyos neveleacutesen keresztuumll]) projekt
De Bono (CORT) De Bono moacutedszere a gondolkodaacutes taniacutetaacutesaacutera (CoRT)
A program elnevezeacutese a CoRT a fejlesztő program elterjeszteacuteseacutere alapiacutetott az angliai Cambridge-ben 1969 oacuteta műkoumldő szervezet neveacuteből (Cognitive Research Trust) szaacutermazik A CoRT program moumlgoumltt nem aacutell egy kidolgozott pszicholoacutegiai elmeacutelet legalaacutebbis de Bono nem fordiacutet figyelmet arra hogy moacutedszereacutet tudomaacutenyosan megalapozza Baacuter hasznaacutel bizonyos pszicholoacutegiai terminusokat eacutes az aacuteltalaacutenossaacutegok szintjeacuten homaacutelyos utalaacutesokat tesz bizonyos a pszicholoacutegiaacuteban is tanulmaacutenyozott jelenseacutegekre a fejleszteacutes alapelveit toumlbbnyire koumlzeacuterthető metaforaacutek analoacutegiaacutek peacuteldaacutek segiacutetseacutegeacutevel fejti ki
A gondolkodaacutes aacuteltala hangsuacutelyozni kiacutevaacutent jelenseacutegeit koumlnnyen megjegyezhető szabaacutelyokba foglalja oumlssze (peacuteldaacuteul az adj neki nevet a megeacuterteacutes egyik moacutedja) majd ezekből ugyancsak koumlnnyen azonosiacutethatoacute csoportokat alkot peacuteldaacuteul A megeacuterteacutes oumlt moacutedja A teacutevedeacutes oumlt formaacuteja stb
A gondolkodaacutes fejleszteacuteseacutet szolgaacuteloacute gyakorlatok nem kapcsoloacutednak az iskolai tantaacutergyakhoz ehelyett inkaacutebb a heacutetkoumlznapi helyzetekhez koumlzelaacutelloacute szituaacutecioacutekban a gondolkodaacutes folyamataira eacutes a doumlnteacuteshozatalra koncentraacutelnak Az eredeti program főleg 9-11 eacuteveseknek szoacutelt de keacutesőbb a fiatalabbaknak eacutes felnőtteknek szaacutent vaacuteltozatait is kidolgoztaacutekA CoRT hateacutekonysaacutegaacutet toumlbbszoumlr megvizsgaacuteltaacutek De Bono szerint a programtoacutel nem kell elvaacuterni hogy az elsajaacutetiacutetott gondolkodaacutesi keacuteszseacutegek olyan teruumlleteken is eacuterveacutenyesuumlljenek mint peacuteldaacuteul az intelligenciatesztek megoldaacutesa Hataacutesaacutet inkaacutebb olyan szituaacutecioacutekban kell ellenőrizni mint amilyenekben a fejleszteacutes is toumlrteacutent Az iacutegy elveacutegzett kiacuteseacuterletek rendre azt mutattaacutek hogy a programban reacutesztvevő gyerekek szignifikaacutensan jobban teljesiacutetettek mint a kontrollcsoport tagjai
Edward de Bono 1933-ban szuumlletett Maacuteltaacuten A Maacuteltai Orvosi Egyetem elveacutegzeacutese utaacuten Oxfordba keruumllt ahol iacutegeacuteretesen kezdődoumltt paacutelyaacuteja kitűnő eredmeacutennyel tette le pszichiaacutetriai szakiraacutenyuacute doktori vizsgaacuteit Kidolgozta eacutes gyakorlatiassaacute tette a konstruktiacutev gondolkodaacutes moacutedszereacutet Edward de Bono moacutedszereinek kiemelkedő nemzetkoumlzi sikere egyszerűseacuteguumlknek jaacuteteacutekossaacuteguknak eacutes gyakorlat-orientaacuteltsaacuteguknak koumlszoumlnhető
Feuerstein IE program Instrumental Enrichment
Nem tuacutelzaacutes azt aacutelliacutetani hogy a Feuerstein munkataacutersai aacuteltal kidolgozott IE az egyik legnagyobb vilaacutegkarriert befutott eacutes valoacutesziacutenűleg a legtoumlbb tanuloacutehoz eljutott moacutedszer Mint az eacutertelmi keacutepesseacutegek koumlzvetlen tartalomtoacutel fuumlggetlen fejleszteacuteseacutet megceacutelzoacute program talaacuten a legkidolgozottabb is Joacutel mutatja az ilyen programok esetleges ereacutenyeit de magaacuten viseli azok oumlsszes haacutetraacutenyait is
A fejlesztő program eredeti formaacutejaacuteban 15 modulboacutel aacutell melyeket Feuerstein eszkoumlzoumlknek (instruments) nevez Az elnevezeacutes itt Feuersteinnek arra a neacutezeteacutere utal hogy a feladatok csupaacuten eszkoumlzoumlk a felhasznaacuteloacute tanaacuter kezeacuteben ezeacutert nem annyira a konkreacutet tartalmuk a leacutenyeges mint inkaacutebb az a moacuted ahogyan a tanaacuterok hasznaacuteljaacutek azokat Mindegyik modul bizonyos tiacutepusuacute papiacuter-ceruza jellegű feladatok sorozataacuteboacutel aacutell A feladatok megoldaacutesa kb
egy oacuteraacutenyi munkaacutet jelent a gyerekeknek eacutes optimaacutelis esetben heti haacuterom-oumlt foglakozaacutesra keruumll sor Az egeacutesz fejlesztő program keacutet-haacuterom eacutevig tarthat A feladatok tartalom illetve kontextus-fuumlggetlenek Ha a program fejlesztő hataacutesaacutet neacutezzuumlk az eredmeacutenyeket uacutegy oumlsszegezhetjuumlk hogy nem javultak jelentősen a kiacuteseacuterletben reacuteszt vevő tanuloacutek olvasaacutesi vagy matematikai keacutepesseacutegei eacutes nem koumlvetkezett be kimutathatoacute vaacuteltozaacutes aacuteltalaacutenos eacutertelmi keacutepesseacutegeikben sem Ugyanakkor a tanaacuterok arroacutel szaacutemoltak be hogy javultak a tanuloacutek kommunikaacutecioacutes keacutepesseacutegei sziacutevesebben vettek reacuteszt az iskolai munkaacuteban
Lipman Filozoacutefia gyermekeknek program
Az aacuteltala javasolt moacutedon a gondolkodaacutest az iskolai keretek koumlzoumltt mintegy tantaacutergyszerűen lehet taniacutetani eacutes egy iskolai diszcipliacutena a filozoacutefia szerepel a program neveacuteben itt meacutegsem a hagyomaacutenyos eacutertelemben vett de meacuteg csak nem is egy megreformaacutelt filozoacutefia taniacutetaacutesaacuteroacutel van szoacute A filozoacutefia ugyanis naacutela egy olyan tantaacutergykeacutent jelenik meg amelynek koumlzeacutepponti ceacutelja a gondolkodaacutes taniacutetaacutesa A gondolkodaacutes taniacutetaacutesa tehaacutet nem beaacutegyazoacutedik a filozoacutefiaoktataacutesba vagy integraacuteloacutedik azzal hanem ami szerinte a program kereteacuteben toumlrteacutenik az maga a gondolkodaacutes taniacutetaacutesa
A filozoacutefiaacutet azeacutert tartja megfelelő nyersanyagnak a gondolkodaacutes fejleszteacuteseacutehez mert egyreacuteszt a filozoacutefia megmutatja az emberi gondolkodaacutes legreacutegibb eacutes egyben legkifinomultabb formaacuteit maacutesreacuteszt a gyerekek termeacuteszetes kiacutevaacutencsisaacutega miatt gondolkodaacutesuk hasonloacute a filozoacutefusok gondolkodaacutesaacutehoz A gyermekek baacuter leegyszerűsiacutetve eacutes a sajaacutet gondolkodaacutesi szintjuumlkoumln ugyan de ugyanazokra a keacuterdeacuteseacutekre (peacuteldaacuteul az igazsaacuteg a jog a meacuteltaacutenyossaacuteg a szabadsaacuteg a szemeacutelyes identitaacutes) keresik a vaacutelaszt mint az emberiseacuteg legjelentősebb filozoacutefiai gondolkodoacutei Nem kell tehaacutet maacutest tenni mint sorra venni a filozoacutefia nagy probleacutemaacuteit eacutes a gyerekeket olyan helyzetbe kell hozni hogy azokat megvitathassaacutek azokon gondolkodhassanakLipman programja eredeti formaacutejaacuteban teljes egeacuteszeacuteben az iacuteraacutesbeliseacutegre eacutepuumll tehaacutet olyan előzetes tudaacutest koumlvetel meg amelynek a tanuloacutek egy reacutesze nincs a birtokaacuteban Elsősorban a fiatal serduumllőkoruacute gyermekek szaacutemaacutera ajaacutenlottaacutek a programot akikneacutel ez a felteacutetel toumlbbnyire teljesuumll eacutes hogy az olvasaacutesmegeacuterteacutes sziacutenvonala ne befolyaacutesolja tuacutelsaacutegosan alkalmazhatoacutesaacutegaacutet a felhasznaacutelt szoumlvegek meglehetősen egyszerűek Toumlrteacutentek kiacuteseacuterletek arra is hogy az alapvető elgondolaacutesokat egeacuteszen fiatal gyermekekkel peacuteldaacuteul oacutevodaacuteskoruacuteakra alkalmazzaacutek ahogy az olvasaacutesi keacutepesseacutegek hiaacutenyaacutet a tanaacuteri elbeszeacuteleacutes poacutetoljaAz filozoacutefia gyermekek szaacutemaacutera program hateacutekonysaacutegaacutet ugyancsak sokfeacutele vizsgaacutelatnak vetetteacutek alaacute mind kidolgozoacutei mind pedig a fejlesztőktől fuumlggetlen kutatoacutek A fejlesztő kiacuteseacuterletek tipikusan feacutel eacutevtől egy eacutevnyi időtartamuacuteak voltak A kiacuteseacuterletek szerint a fejlesztő programban reacutesztvevő tanuloacutek olvasaacutesmegeacuterteacutese jelentősen javult a treacutening kimutathatoacute hataacutest gyakorolt a tanuloacutek matematikai eredmeacutenyeire bizonyos koumlvetkezteteacutesi keacuteszseacutegekre eacutes a kreatiacutev gondolkodaacutesra kuumlloumlnoumlsen a fluencia faktorra Ugyanakkor a kuumlloumlnboumlző kiacuteseacuterletek soraacuten azt is tapasztaltaacutek hogy a program hataacutesa erősen tanaacuterfuumlggő a kuumlloumlnboumlző tanaacuterok osztaacutelyainak eredmeacutenyei koumlzoumltt jelentős kuumlloumlnbseacutegek alakultak ki
Olvasaacutesi strateacutegiaacutek fejleszteacutese
Az olvasaacutesi strateacutegiaacutekat fejleszthetjuumlk a metakogniacutecioacute segiacutetseacutegeacutevel Ilyenkor hasznaacutelhatunk szoumlveganticipaacutecioacutes strateacutegiaacutekat (pl keacuterdeacutesek megfogalmazaacutesa az olvasmaacutenyroacutel előzetes tudaacutes aktivaacutelaacutesa az olvasnivaloacute ciacuteme alapjaacuten) szoumlvegkezelő strateacutegiaacutekat (pl taacuteblaacutezatok a szoumlvegben vagy a szoumlveg helyett) javiacutetoacute strateacutegiaacutekat (pl mentaacutelis keacutepek rajzok szerepe az uacutejraolvasaacutes szuumlkseacutegesseacutegeacutenek megiacuteteacuteleacutese) valamint integraacutelaacutest mely soraacuten aacutettekintően megismeacuteteljuumlk a kuumlloumlnboumlző oacuteraacutek feladatait
Az induktiacutev gondolkodaacutes fejleszteacutese Klauer induktiacutev gondolkodaacutest fejlesztő programja
Az induktiacutev gondolkodaacutes fejleszteacuteseacutere dolgozott ki gyakorlatrendszert Karl Josef Klauer Hasonloacutesaacutegot mutat Klauer programja az IE-vel annyiban hogy ebben az esetben is egy aacuteltalaacutenos keacutepesseacuteg aacutell a fejleszteacutes koumlzeacuteppontjaacuteban tovaacutebbaacute itt is tartalomtoacutel fuumlggetlen fejlesztő gyakorlatokat hasznaacutelnak Klauer szerint baacuter az induktiacutev gondolkodaacutes folyamatainak sokfeacuteleseacutegeacutet nem lehet pontosan leiacuterni lehet olyan elmeacuteleti modellt alkotni amelyik e kognitiacutev rendszer koumlzponti reacuteszeacutet alapvető folyamatait definiaacutelja Elmeacuteleti modellje szerint az induktiacutev gondolkodaacutes leacutenyege szabaacutelyszerűseacutegek megtalaacutelaacutesa
A fejlesztő rendszert haacuterom kuumlloumlnboumlző eacuteletkori csoportra keacutesziacutetette el Mindhaacuterom fejlesztő program sziacutenes papiacuterlapokboacutel aacutell a lapokon keacutepekkel aacutebraacutekkal szavakkal amelyek megtestesiacutetik a fejlesztő struktuacuteraacutet A Denktraining fuumlr Kinder I nemverbaacutelis feladatokat tartalmaz eacutes az 5-8 eacuteves korosztaacutelyt ceacutelozza meg A Denktraining fuumlr Kinder II a 10-13 eacutev koumlzoumlttieknek szoacutel eacutes maacuter felteacutetelezi hogy a gyerekek tudnak olvasni iacutegy a fiatalabbaknak szoacuteloacute programhoz keacutepest ebben megjelennek a szavakat szoumlvegeket tartalmazoacute feladatok is Miacuteg az első keacutet feladatrendszer az aacuteltagos fejlettseacutegű gyerekek szaacutemaacutera keacuteszuumllt a Denktraining fuumlr Jugendliche a tanulaacutesi neheacutezseacutegekkel kuumlzdő tanuloacutek igeacutenyeit szolgaacutelja kompenzaacuteloacute jellegű fejlődeacutesbeli lemaradaacutesaikat kiacutevaacutenja poacutetolni A programok mindegyike 120 feladatboacutel aacutell amelyeken az egyszerűbbtől a bonyolultabbak fele haladnak veacutegig a tanuloacutek A feladatok tiacutez foglalkozaacutesra vannak elosztva iacutegy egy alkalommal aacutetlagosan 12 feladatot oldanak meg A foglalkozaacutesok alapvető moacutedszere az iraacutenyiacutetott felfedezeacutes ami azt jelenti hogy a gyerekek annyi - egyeacutenenkeacutent vaacuteltozoacute meacuterteacutekű - segiacutetseacuteget kapnak a tanaacutertoacutel amennyi ahhoz szuumlkseacuteges hogy biztosan meg tudjaacutek oldani a feladatotAz induktiacutev treacutening hataacutesaacutet megvizsgaacuteltaacutek peacuteldaacuteul a matematika az idegen nyelvek a nyelvtan a fizika eacutes neacutehaacuteny egyeacuteb tananyag tanulaacutesaacutera a hataacutes meacuterteacuteke aacuteltalaacuteban 04 koumlruumll alakult Meacuteg a helyesiacuteraacutes tanulaacutesaacuteban is sikeruumllt kimutatni az induktiacutev treacutening pozitiacutev hataacutesaacutet
Az analoacutegiaacutes gondolkodaacutes fejleszteacutese
Az analoacutegiaacutes gondolkodaacutes az induktiacutev gondolkodaacutes egyik fontos oumlsszetevője Az emberi gondolkodaacutes alapvetően analoacutegiaacutes tiacutepusuacute minden szaacutemaacutera uacutej jelenseacuteget maacuter ismert kognitiacutev struktuacuteraacutekkal valoacute analoacutegia alapjaacuten ragad meg Ez az a gondolkodaacutesforma amely a legjobban aacutethatja a megismereacutes maacutes teruumlleteit segiacuteti a megeacuterteacutest a fogalomelsajaacutetiacutetaacutest eacutes a probleacutemamegoldaacutest
SZOumlVEGFER (szoumlvegfeldolgozoacute kriteacuteriumorientaacutelt fejlesztő rendszer) a tantaacutergyak legfontosabb roumlvid szoumlvegeit egyeacuteni eacutes csoportos tanulaacutessal előbb egy tanoacuteraacuten a szokaacutesos moacutedszerekkel feldolgozzaacutek majd a koumlvetkező neacutehaacuteny tanoacutera elejeacuten oumlt-tiacutez percnyi csoportos munkaacuteval egy-egy kognitiacutev feladatot oldanak meg amit a csoporttagok egymaacutessal
egyeztetnek javiacutetanak vagy az egymaacutes koumlzt felosztott reacuteszfeladatokat egyeztetik egyesiacutetik Veacuteguumll osztaacutelyszinten eacuterteacutekelik eacutes javiacutetjaacutek a csoportok eredmeacutenyeit Ezutaacuten a szokaacutesos taniacutetaacutes koumlvetkezik
CASE-projekt
A gondolkodaacutes iskolai fejleszteacutese szempontjaacuteboacutel kiemelkedő jelentőseacutegű a Cognitive Acceleration through Science Education (CASE a kognitiacutev fejlődeacutes felgyorsiacutetaacutesa a termeacuteszettudomaacutenyos neveleacutesen keresztuumll) neacuteven ismertteacute vaacutelt nagyszabaacutesuacute kiacuteseacuterletsorozat Valoacutejaacuteban nem csak egy meghataacuterozott gondolkodaacutesfejlesztő programroacutel van szoacute hanem inkaacutebb olyan tudomaacutenyos kutataacutesroacutel melynek eredmeacutenyei folyamatosan javiacutetjaacutek az oktataacutes gyakorlataacutet A gyerekek valoacutedi bdquotermeacuteszetesrdquo kognitiacutev fejlődeacuteseacutehez szeretneacutek az optimaacutelis oktataacutesi felteacuteteleket biztosiacutetani
Digitaacutelis lekeacutepezeacutes Jelenteacutes alapuacute reprezentaacutecioacute Ide tartoznak a Fogalmak teacutenyek
definiacutecioacutek leiacuteraacutesok elmeacuteletek toumlrveacutenyek
Keacutepzet Emleacutekkeacutepek nem verbaacutelis informaacutecioacutek Jellemzői Analoacuteg reprezentaacutecioacutek eacuteszleleacutes
soraacuten joumlnnek leacutetre ((szem fuumll orr nyelv bőr) receptorai aacuteltal felvett informaacutecioacutekboacutel
Egyszerűek vagy komplexek (pl teacuterbeli keacutepzetek) Vizuaacutelis (keacutepi teacuterbeli diagrammikus)
akusztikus iacutezleleacutesi szaglaacutesi tapintaacutesi faacutejdalomeacuterzeti keacutepzetek A felideacutezeacutes moacutedja
uacutejraszervezeacutes
Propoziacutecioacute (kijelenteacutes teacuteny) Absztrakt mentaacutelis nyelven megfogalmazott kijelenteacutes amely
az elme fogalmi tartalmaacutet jeleniacuteti meg fuumlggetlenuumll az egyes eacuterzeacutekszervektől Keacutet fogalom
kapcsolata (Pl A vereacuteb madaacuter) Programozaacutesi nyelvek LISP PROLOG
Fogalmi haacuteloacute (propozicionaacutelis haacuteloacutezat) Az ismereteket nem kuumlluumln-kuumlloumln taacuteroljuk hanem
vmilyen rendszerben Vannak fogalmak eacutes vannak ismeretek ezek egymaacuteshoz kapcsoloacutednak
(van olyan mikor egy fogalomhoz toumlbb fogalom is kapcsoloacutedik)
fogalom kapcsoloacutedik egy ismerethez jeloumlleacutes
fogalom a fogalomhoz teacuteny
fogalom melyikhez csak maacutes fogalmak kapcs definiaacutelt fogalom
ha csak ismeretek kapcs egymaacuteshoz keacutepzetrendszer
A fogalom tartalma eacutes terjedelme A fogalom tartalma azon tulajdonsaacutegok melyek alapjaacuten
a dolgokat be tudjuk sorolni egy halmazba Terjedelme A halmaz elemei
Mnemotechnika az emleacutekezeacutes műkoumldeacuteseacutet mesterseacutegesen megkoumlnnyiacutető a mechanikus
emleacutekezeacutest segiacutető eljaacuteraacutesok fogaacutesok elnevezeacutese Elsősorban a memoriter elsajaacutetiacutetaacutesakor
alkalmazzaacutek
PQRST technika a szoumlvegfeldolgozaacutesban a hateacutekony olvasaacutes egyik formaacuteja A betűszoacute az
olvasaacutes ill szoumlvegből valoacute tanulaacutes oumlt faacutezisaacutenak angol neveacutere utal (preview ndash előzetes
aacutettekinteacutes question ndash keacuterdezeacutes read ndash olvasaacutes self recitation ndash felmondaacutes test ndash ellenőrzeacutes)
Seacutema Komplex fogalmi rendszer A fogalmak strukturaacutelt csoportja aacuteltalaacutenos tudaacutes
Forgatoacutekoumlnyv Komplex fogalmi rendszer Egy cselekveacutessort tartalmazoacute seacutema(Pl ebeacuted egy
eacutetteremben)
Sziacuten Komplex fogalmi rendszer Egy aacuteltalaacutenosiacutetott esemeacutenycsoport (Pl vaacuterakozaacutes)
Teacutevkeacutepzet Azok a gyermeki ismeretek amik nem felelnek meg a mai tudomaacutenyos
vizsgaacutelatoknak Jellemzői Szeacuteles koumlrben elterjedtek Ellenaacutellnak a hagyomaacutenyos oktataacutesi
moacutedszereknek Sokfeacutele forraacutesboacutel szaacutermazhatnak (tapasztalat heacutetkoumlznapi nyelv szociaacutelis
koumlrnyezet oktataacutes) Gaacutetolhatjaacutek az uacutej ismeretek megeacuterteacuteseacutet
Naiv elmeacuteletnaiv meggyőződeacutes olyan informaacutecioacutefeldolgozoacute keacutepesseacuteg amely lehetőveacute teszi
a koumlruumlloumlttuumlnk levő vilaacuteg felfogaacutesaacutet illetve ez a tovaacutebbi fejlődeacutes alapja
Kognitiacutev konfliktus Kuumlloumlnboumlző meggyőződeacutesek hiedelmek eacuterteacutekek
oumlsszeegyeztethetetlenseacutege
Fogalmi vaacuteltaacutes Az a folyamat mely soraacuten a sajaacutet fogalmi rendszeruumlnket hozzaacutealakiacutetjuk az
uacutejhoz
1 A nagy tudomaacutenyos forradalmak taacutersadalmi szocioloacutegiai jelenseacutegekkeacutent iacuterhatoacutek le A
tudoacutes koumlzoumlsseacuteg fogad el uacutej paradigmaacutet gondolkodaacutesmoacutedot s ebben nem a logikai
megfontolaacutesok jaacutetsszaacutek a fő szerepet hanem a tudoacutes taacutersadalom belső viszonyai
2 Az alternatiacutev tudaacuteselemek eacutes rendszerek kialakulaacutesaacutet s annak megtanulaacutesaacutet hogy ezek
milyen helyzetekben hasznaacutelandoacutek vagyis hogyan osztjaacutek fel maguk koumlzoumltt a vilaacutegot
A megeacuterteacutest segiacutető taniacutetaacutes
Fogalomtanulaacutes moacutedja Taniacutetaacutesi moacutedszer
Tapasztalati uacuteton Peacuteldaacutek eacutes ellenpeacuteldaacutek adaacutesa aacuteltalaacutenosiacutetaacutes
Definiacutecioacuteval deduktiacutev uacuteton Direkt bemutataacutes(hierarchiaacuteba kapcsolaacutes graacutef diagram
taacuteblaacutezat gondolatteacuterkeacutep)
A megeacuterteacutes elősegiacuteteacutese
Fogalomalkotaacutes elősegiacuteteacutese
Tapasztalaacutes megfelelő keacutepzetek kialakiacutetaacutesa
Definiacutecioacutek szabaacutelyok alkalmazaacutesa
Gondolkodaacutesi műveletek fejleszteacutese (tulajdonsaacutegok azonosiacutetaacutesa megkuumlloumlnboumlzteteacutese
aacuteltalaacutenosiacutetaacutes konkretizaacutelaacutes oumlsszefuumlggeacutesek felismereacutese)
Szoumlvegfeldolgozaacutesi technikaacutek
ismeretlen szavak meghataacuterozaacutesa
parafrazeaacutelaacutes (sajaacutet szavakkal elmondaacutes)
kulcsfogalmak megkereseacutese
fogalmak koumlzoumltti kapcsolatok megkereseacutese (fogalmakhoz asszociaacutelhatoacute fogalmak alaacute-
foumlleacuterendeltseacutegi viszonyok melleacuterendeltseacutegi viszonyok ellenteacutetes fogalmak ok-
okozati viszonyok
aacutebraacutek eacutertelmezeacutese
oumlsszefoglaloacute vaacutezlat aacutebra keacutesziacuteteacutese
keacuterdeacutesek megfogalmazaacutesa keacuterdeacutesek megvaacutelaszolaacutesa
komplex feldolgozaacutes PQRST moacutedszer a szoumlvegeacuterteacutes elősegiacutető technika P (preview)
Q (question) R (read) S (self-recitation) T (test)
beszeacutelgeteacutes a taacutersakkal a tanultakroacutel
4 teacutema
deklaratiacutev procedulaacuteris tudaacutes A tanulaacutes deklaratiacutevboacutel proceduraacutelissaacute vaacutelik Ennek 3
szakasza van1)deklaratiacutev szakasz2) proceduraacutelis szakasz amikor a deklaratiacutev ismeretek
gyakorlaacutessal proceduraacutelissaacute vaacutelnak gyorsabbak eacutes automatikusabbak lesznek erőfesziacuteteacutes
neacutelkuumll3)beaacutelliacutetaacutesi szakasz Az a baj hogy oktataacutes deklaratiacutev ismeretet ad aacutet amit meacuteg nem
lehet hateacutekonyan alkalmazni Egyeacuteni oktataacutes hateacutekonyabb
Szokaacutes Olyan teveacutekenyseacutegek melyeket rutinszerűen tudunk műkoumldtetni A dichtoacutem felosztaacutes
szerint koumltoumltt eacuterteacutek
Jaacutertassaacuteg A jaacutertassaacuteg szintjeacuten veacutegzett teveacutekenyseacuteg bizonyos elemei automatizaacuteloacutednak maacutes
elemek viszont tudatosak
Keacuteszseacuteg Az automatizaacutelt eacutes a tudatos leacutepeacutesek rendje a begyakorlaacutes soraacuten aacutellandoacutesul majd -
tovaacutebbi gyakorlaacutes utaacuten teljesen automatikussaacute azaz keacuteszseacuteggeacute vaacutelik (PI az iacuteraacuteskeacuteszseacuteg)
Szakeacutertelem Megkuumlloumlnboumlztetuumlnk aacuteltalaacutenos műveltseacuteg generalista szakeacutertelmet (a rendszer
egeacuteszeacutenek ismerete) valamint specialista szakeacutertelmet (a reacuteszrendszer szakeacutertője)
Műveltseacuteg az adott kultuacuteraacuteban relevaacutens felhasznaacutelhatoacute keacuteszseacutegek keacutepesseacutegek ismeretek oumlsszesseacutege taacutersadalmilag eacuterteacutekes tudaacutes amely koumlzepes meacuterteacutekben tartalomfuumlggő bizonyos hataacuterok koumlzoumltt transzferaacutelhatoacute
Kompetencia A szemeacutelyiseacuteg komponensei komponensrendszerei meghataacuterozott funkcioacutet
szolgaacuteloacute keacutepesseacutegek motiacutevumok melyek egzisztenciaacutelis funkcioacuteval rendelkeznek Fajtaacutei
kognitiacutev szemeacutelyes szociaacutelis speciaacutelis kompetencia
Kognitiacutev kompetencia Az informaacutecioacutefeldolgozaacutest szolgaacuteloacute pszichikus komponensrendszer
Motiacutevumai (viszonyiacutetaacutesi alap mely doumlnteacutesekre keacutesztet)- megismereacutesi- felfedezeacutesi vaacutegy- alkotaacutesvaacutegy- sikervaacutegy- eacuterdeklődeacutes - ambiacutecioacute- koumltelesseacutegtudat- kudarcfeacutelelem
Keacutepesseacutegek (kivitelezeacutes megvaloacutesiacutetaacutesa)- tudaacutesszerzeacutes- gondolkodaacutes- tanulaacutes- megfigyeleacutes- eacutertelmezeacutes- igazolaacutes- beszeacuted
Erre a kompetenciaacutera eacutepuumll az oumlsszes toumlbbi kompetencia melyek nem műkoumldhetnek informaacutecioacutefeldolgozaacutes neacutelkuumll
Logisztikus fejlődeacutesi goumlrbe eacutes reacuteszei Az induktiacutev gondolkodaacutes matematikai modellje nem
lineaacuteris Logisztikus fejlődeacutesi goumlrbeacutevel lehet leiacuterni a fejlődeacutest Optimaacutelis időszak kimutataacutesa
amikor a gyerek legjobban tud vmit (Reacuteszei Inflaacutecioacutes pont meredekseacuteg maximum szenzitiacutev
szakasz)
Eacutereacutes
Rendszerkeacutepződeacutes A kognitiacutev keacuteszseacutegek tanulaacutesaacutenak első szakasza az elemek műveletek
elsajaacutetiacutetaacutesa azaz a rendszerkeacutepződeacutes Az iacuteraacuteskeacuteszseacuteg eseteacuteben a rendszerkeacutepződeacutes azt jelenti
hogy elsajaacutetiacutetjuk valamennyi betű iacuteraacutesaacutet eacutes kapcsolaacutesi moacutedjaacutet Az első osztaacutely veacutegeacuteig kialakul
a rajzoloacute iacuteraacuteskeacuteszseacuteg eacutes viszonylag sok hibaacuteval percenkeacutent aacutetlagosan 4-6 betűt produkaacutelva
műkoumldik
Optimalizaacuteloacutedaacutes A kognitiacutev keacuteszseacutegek elsajaacutetiacutetaacutesaacutenak maacutesodik szakasza az optimalizaacuteloacutedaacutes
A fejlődeacutes nem fejeződik be a rendszerkeacutepződeacutessel ugyanis sok eacutevig tartoacute optimalizaacuteloacutedaacutes
megy veacutegbe Ha az iacuteraacuteskeacuteszseacuteg kialakulaacutesaacutet tanulmaacutenyozzuk akkor ez a szakasz a hibaacutetlan
műkoumldeacutest eacutes percenkeacutent aacutetlagosan 60-80 betű leiacuteraacutesaacutet teszi lehetőveacute
Hierarchizaacuteloacutedaacutes A kognitiacutev keacuteszseacutegek tanulaacutesaacutenak harmadik szintje a hierachizaacuteloacutedaacutes Az
optimalizaacuteloacutedaacutessal a fejlődeacutes meacuteg nem fejeződik be Lehetseacuteges a hierarchizaacuteloacutedaacutes is Ennek a
keacuteszseacutegekre vonatkoztatva neacutegy egymaacutesra eacutepuumllő szintje eacuterdemel figyelmet a perceptuaacutelis eacutes a
nyelvi tapasztalati szint (a csinaacutelni tudaacutes szintje) valamint a verbaacutelis eacutes a formalizaacutelt
eacutertelmező szint A fenti eacutertelemben vett iacuteraacuteskeacuteszseacuteg perceptuaacutelis szinten műkoumldik ugyanis
szabaacutelyozaacutesaacutet eacuteszleleti szinten a folyamatroacutel szaacutermazoacute vizuaacutelis informaacutecioacutekkal
visszacsatolaacutessal valoacutesiacutetjuk meg
Kriteacuteriumorinetaacutelt keacuteszseacuteg eacutes keacutepesseacuteg fejleszteacutes A kritikus keacuteszseacutegek eacutes keacutepesseacutegek
optimaacutelis elsajaacutetiacutetaacutesaacutenak műkoumldeacuteseacutenek hasznaacutelhatoacutesaacutegaacutenak ismerete elengedhetetlen
felteacutetele a sikeres fejleszteacutesnek A kriteacuteriumorientaacutelt pedagoacutegia a hagyomaacutenyossal szemben
nem csak normaacutekat aacutelliacutet fel hanem azt is meghataacuterozza hogy milyen szinten kell elsajaacutetiacutetani
a kritikus motiacutevumokat keacuteszseacutegeket keacutepesseacutegeket eacutes a kritikus ismereteket minden
bdquoeacutertelmesrdquo tanuloacutenak
Tudaacutestranszfer Toumlbbfeacutele eacutertelmezeacutese van koumlzoumls benne h egy feladattal kapcsolatban
megtanultak befolyaacutesoljaacutek a keacutesőbbi feladatok megoldaacutesaacutet Transzfer leacutep fel ha az uacutej feladata
elemeiben egyezik az eredeti tanulaacutesi szituaacutecioacuteban leacutevővel vagy ha az egyik feladatban
megtanult alapelveket alkalmazzaacutek a maacutesikban
Tiacutepusai
-pozitiacutev-negatiacutev-taacutevoli-koumlzeli-alacsony-magasA tudaacutes transzferaacutelaacutesaacutet taniacutetani kell gondolkodaacutesi keacutepesseacutegek fejleszteacutese
Pozitiacutev-negatiacutev transzfer Azt vizsgaacuteljuk h az amit tudunk milyen hataacutessal van az uacutej tudaacuteselemek elsajaacutetiacutetaacutesaacuteraPozitiacutev neacutemet utaacuten koumlnnyebb angolt tanulniNegatiacutev autoacutevezeteacutes naacutelunk eacutes Angliaacuteban
Taacutevoli-koumlzeli transzfer (transzefertaacutevolsaacuteg)Keacutet feladat tartalma milyen taacutevol van egymaacutestoacutelKoumlzeli amikor a feladatok tartalma hasonloacute plhitelfelveacutetel
Taacutevoli reacutegenakik tudtak latinul jobbak voltak termtudomaacutenyokban mivel elsajaacutetiacutetottak egyfajta gondolkodaacutesmoacutedot
Alacsony utas transzfer Bizonyos joacutel begyakorolt automatikus teveacutekenyseacuteget maacutes
helyzetben hasznaacuteljuk Pl Opelen tanultunk meg vezetni de tudunk maacutes autoacutet is vezetni
Magas utas transzfer Az eacutertelem csinaacutelaacutesa struktuacuteraacutekat gondolkodaacutesi strateacutegiaacutekat
sajaacutetiacutetunk el Fuumlggetleniacutetjuumlk mit hol tanultunk A megoldaacutes rendszereacutet aacuteltalaacutenosiacutetani tudjuk
Komplex probleacutemamegoldaacutes A komplex probleacutemamegoldaacutes vizsgaacutelataacutenak tapasztalatai
- Kontextus fuumlggőseacuteg-gt keveacutesbeacute tudjaacutek a tanuloacutek eacuteletszerű koumlrnyezetben
alkalmazni az iskolai koumlrnyezetben tanultakat
- Probleacutemaacutet jelent a valoacutedi probleacutema a megoldandoacute keacuterdeacutes azonosiacutetaacutesa a
szuumlkseacuteges eacutes eleacutegseacuteges informaacutecioacutek oumlsszegyűjteacutese
- Mineacutel toumlbb informaacutecioacutet kell oumlsszegyűjteniuumlk eacutes azok mineacutel toumlbb megjeleneacutesi
formaacuteban eacutes helyen talaacutelhatoacuteak annaacutel kisebb a helyes megoldaacutes valoacutesziacutenűseacutege
Rosszul definiaacutelt probleacutema A rosszul definiaacutelt probleacutema megoldaacutesakor ndash hasonloacutean a mindennapi eacutelet probleacutemaacuteihoz ndash a probleacutemamegoldoacutenak azonosiacutetania kell magaacutet a probleacutemaacutet elemeznie az adott aacutellapot eacutes az eleacuterendő ceacutel koumlzoumltti elteacutereacutest a kuumlloumlnbseacuteg csoumlkkenteacutese megszuumlnteteacutese eacuterdekeacuteben strateacutegiaacutekat kell kidolgoznia vagyis el kell jutnia a strateacutegiai gondolkodaacutesig PLhogyan lehet peacutenzt spoacuterolni vaacutelsaacuteg idejeacuten Ezt szűkiacuteteni kell az eacutelet kuumlloumlnboumlző teruumlleteire
Probleacutema alapuacute tanulaacutes (problem based learning PBL) Ceacutelja hogy a tanuloacutek ne csak
adott konkreacutet helyzetben tudjaacutek tudaacutesukat előhiacutevni fejlődjoumln oumlnszabaacutelyozoacute tanulaacutesuk
probleacutemamegoldoacute kommunikaacutecioacutes egyuumlttműkoumldő keacutepesseacuteguumlk amelyek elősegiacutetik a tanultak
keacutesőbbi transzferaacutelaacutesaacutet (Molnaacuter 2005) A moacutedszer leacutenyege rosszul definaacutelt probleacutemaacutek
hasznaacutelata
Szemantikailag gazdag probleacutema
5 Teacutema
1 Oumlroumlklődeacutes-koumlrnyezet vita Az oumlroumlkleacutes itt az egyeacuten veleszuumlletett bioloacutegiai keacutepesseacutegeit
lehetőseacutegeit jelenti a koumlrnyezet a taacutersas koumlrnyezet elsősorban a csalaacuted eacutes a koumlzoumlsseacuteg egyeacutenre
gyakorolt hataacutesait foglalja oumlssze
1 Bioloacutegiai eacutereacutesi megkoumlzeliacuteteacutes
A fejlődeacutest jellemző vaacuteltozaacutesok alapvető sorozata endogeacuten jellegű vagyis a vaacuteltozaacutesok az
eacutelőleacutenyen beluumllről bioloacutegiai oumlroumlkseacutegeacutenek koumlvetkezmeacutenyekeacutent erednek A fejlődeacutes fő oka az
eacutereacutes a vaacuteltozaacutesok genetikailag meghataacuterozott mintaacutezata amely a fogamzaacutes eacuteretlen
kezdőpontjaacutetoacutel a felnőttkorig veacutegigkiacuteseacuteri az egyeacuten noumlvekedeacuteseacutet A koumlrnyezet szerepe a
fejlődeacutes alapfolyamatainak alakiacutetaacutesaacuteban maacutesodlagos a koumlrnyezet hataacuterozza meg a viselkedeacutes
sok mozzanataacutenak megjeleneacuteseacutet erősseacutegeacutet eacutes korrelaacutecioacutejaacutet de nem maga okozza a viselkedeacutes
fejlődeacuteseacutenek előrehaladaacutesaacutet
2 Koumlrnyezeti tanulaacutesi megkoumlzeliacuteteacutes
Bioloacutegiai teacutenyezők alapozzaacutek meg a fejlődeacutest de a fejlődeacutesi vaacuteltozaacutesok fő okai tuacutelnyomoacutean
exogeacutenek azaz a koumlrnyezetből elsősorban azoktoacutel a felnőttektől erednek akik jutalmazzaacutek eacutes
buumlntetik a gyermek erőfesziacuteteacuteseit
3 Univerzaacutelis-konstruktivista megkoumlzeliacuteteacutes
Az oumlroumlkleacutes eacutes a koumlrnyezet egyenlő eacutes koumllcsoumlnoumls szerepet jaacutetszoacute forraacutesai a fejlődeacutesnek ezeacutert
eacutertelmetlen az egyik teacutenyezőnek a maacutesiknaacutel nagyobb fontossaacutegot tulajdoniacutetani E neacutezőpont
vezető hiacuteve a svaacutejci fejlődeacutespszicholoacutegus Jean Piaget
2 Korai szelekcioacute
3 Kompenzaacutecioacute felfeleacute nivellaacutelaacutes felzaacuterkoacuteztataacutes korrepetaacutelaacutes (mastery learning)
4 Differenciaacutelaacutes A differenciaacutelt oktataacutes A kuumlloumlnleges baacutenaacutesmoacutedot igeacutenylő (a haacutetraacutenyokkal
eacutes előnyoumlkkel rendelkező) tanuloacutek iskolai oktataacutesa az egyeacuteni sajaacutetossaacutegokat figyelembe vevő
azokhoz alkalmazkodoacute oktataacutes
A tanoacuterai differenciaacuteloacutedaacutes lehetőseacutegei
- oumlnkeacutent vaacutellalt vagy a tanaacutertoacutel kapott egyeacuteni munka (pl kiselőadaacutes oumlnaacutelloacute megfigyeleacutes kiacuteseacuterlet bemutataacutesa)- reacuteteg- csoport- paacuteros eacutes individualizaacutelt munka- tanuloacutei jellemzőkhoumlz igazodoacute strateacutegia moacutedszer motivaacutelaacutes feladatok- differenciaacutelt eacuterteacutekeleacutes
5 Kompenzaacuteloacute beiskolaacutezaacutesi modell szelektaacutelaacutes eacutes kompenzaacutelaacutes egyuumlttesen Iskolakezdeacutes
fejlettseacutegtől fuumlggően 6-8 eacuteves korban homogeacutenebb iskolakezdő csoportok kompenzaacuteloacute
foglalkozaacutesok az oacutevodaacuteban maradtaknak
6 Kognitiacutev stiacutelus a szemeacutelyiseacuteg aacuteltalaacutenos jellemzőinek a gondolkodaacutesmoacutedban megismereacutesi
szellemi mentaacutelis teveacutekenyseacutegekben valoacute megnyilvaacutenulaacutesa (pl rigiditaacutes vagy nyitottsaacuteg)
Fogalmi probleacutemaacutek Kognitiacutev stiacutelus vagy kognitiacutev strateacutegia
A stiacutelus egyeacuteni preferenciaacutera utal az esemeacutenyek megragadaacutesa a megleacutevő tudaacutes segiacutetseacutegeacutevel
(a pedagoacutegiai pszicholoacutegiaacuteban eacutes a tanulaacutesleacutelektanban elterjedt)
A strateacutegia nagyobb szemeacutelyes aktivitaacutest felteacutetelez egyeacuteni megnyilvaacutenulaacutes jellemző
informaacutecioacutefeldolgozaacutesi moacuted eacuterzelmi indulati jellemzőkkel
A hasznaacutelatban a kognitiacutev stiacutelus terjedt el termeacuteszete szerint meacutegis inkaacutebb strateacutegia
Messick (1984) Hiacutedfunkcioacute a kognitiacutev stiacutelus mint strateacutegia hiacutedkeacutent funkcionaacutel a kogniacutecioacute
(=megismerő ember) eacutes a szemeacutelyiseacuteg (=huacutes-veacuter ember) koumlzoumltt Keacutetfeacutele tanulaacutesi stiacutelus -
verbalizaacuteloacute - imaginaacuteloacute
Entwistle A stiacutelus az informaacutecioacutefeldolgozaacutes szokaacutesos moacutedja ezeacutert tanulaacutesi stiacutelus eacutes nem
strateacutegia A tanulaacutesi stiacutelus az informaacutecioacute kezeleacuteseacutere vonatkozik lehet - passziacutev befogadoacute -
aktiacutev felfedező
7 Tanulaacutesi stiacutelus az egyeacuten aacuteltal leginkaacutebb előnyben reacuteszesiacutetett (preferaacutelt) kuumllső eacutes belső tanulaacutesi felteacutetelek moacutedokEacuterzeacutekleti modalitaacutes szempontjaacuteboacutel auditiacutev vizuaacutelis mozgaacutesos
Taacutersas koumlrnyezet szempontjaacuteboacutel egyeduumll taacutersakkalReakcioacutemoacuted szempontjaacuteboacutel impulziacutev reflektiacutevMechanikus stiacutelusEacuterzelmi felteacutetelek szempontjaacuteboacutel motivaacutecioacute kitartaacutes
8 Tanulaacutesi strateacutegiaacutek A tanulaacutesi strateacutegiaacutek a kuumlloumlnboumlző tanulaacutesi technikaacutek egyuumlttes
alkalmazaacutesaacutet kombinaacutelaacutesaacutet a megfelelő leacutepeacutesek sorbaaacutelliacutetaacutesaacutet igeacutenylik Segiacutetik a szoumlvegek
feldolgozaacutesaacutet az anyag egeacuteszeacutenek az integraacutelaacutesaacutet a tanulnivaloacute strukturaacutelaacutesaacutet szervezeacuteseacutet A
tanulaacutesi strateacutegia fogalmaacuteban kiemelődik a ceacutelraacuteiraacutenyulaacutes a tervezeacutes az informaacutecioacutegyűjteacutes eacutes
feldolgozaacutes szakaszokra bontaacutesa eacutes az oumlnellenőrzeacuteseacutet a tanulaacutesi feladat megoldaacutesa soraacuten Uacutegy
tekintjuumlk a tanulaacutesi strateacutegiaacutet mint a tanulaacutesra vonatkozoacute tervek elhataacuterozaacutesok rendszereacutet
amelyek meghataacuterozott ceacutelra iraacutenyulnak bizonyos tartoacutessaacuteg eacutes elrendezeacutes jellemzi őket A
tanulaacutesi strateacutegiaacutet a tanuloacutenak kell veacutegrehajtani
Kozeacuteki eacutes Entvistle felosztaacutesa a leginkaacutebb hasznaacutelhatoacute akik a tanulaacutesi strateacutegiaacutek haacuterom
altiacutepusaacutet kuumlloumlnboumlztetik meg
- meacutelyrehatoloacute a dolgok megeacuterteacuteseacutere toumlrekszik aacuteltalaacuteban tudnak lelkesedni a tanulaacutes iraacutent
- reprodukaacuteloacute reacuteszletek megjegyzeacuteseacutere eacutepiacutet tanaacuteri iraacutenyiacutetaacutes fontos
- szervezett az eredmeacutenyekre koncentraacutelva teljesiacutetik a koumlvetelmeacutenyeket lelkiismeretesek
sikerorientaacuteltak
6 Teacutema
1 Implicit tanulaacutes a tervezeacutesi veacutegrehajtaacutesi strateacutegiaacutek nem jaacutetszanak szerepet (pl motoros
keacuteszseacutegek anyanyelv tanulaacutesa)
2 Explicit tanulaacutes aktiacutev figyelem hipoteacutezisek megfogalmazaacutesa szabaacutelyok tanulaacutesa (pl
idegen nyelv tanulaacutesa)
3 Tudat alatti eacuteszleleacutes objektiacutev-szubjektiacutev ingerkuumlszoumlb (moziban felvillanoacute keacutep ami Cola
vaacutesaacuterlaacutesaacutera oumlsztoumlnoumlz) az objektiacutev kuumlszoumlboumlt meghaladja de a szubjektiacutevet nem
- szemantikai előfesziacutető hataacutes akkor is műkoumldik ha a megelőző inger eacuteszleleacutese nem tudatos
- Stroop hataacutes ellentmondaacutesos sziacutenek akkor is műkoumldoumltt ha a szoacutet nem tudtaacutek elolvasni
tudatosan
- perceptuaacutelis elhaacuteriacutetaacutes szaacutemunkra nem kedvező dolgok eacuteszleleacutese elől bdquokikapcsoljukrdquo az
agyunkat
4 Tudatelmeacutelet-elmeacutelet gyermeki neacutezetek kutataacutesa hogyan fejlődik a sajaacutet eacutes a maacutesik
mentaacutelis aacutellapotaacutera vonatkozoacute tudaacutes A gyermeki tudatelmeacutelet kialakulaacutesaacutenak kezdete 15-24
hoacutenapos kor A tudatelmeacutelet a mentaacutelis vilaacuteg a mentaacutelis aacutellapotok megeacuterteacuteseacutenek termeacuteszeteacutere
ill fejlődeacuteseacutere vonatkozik beleeacutertve peacuteldaacuteul a veacutelekedeacuteseket vaacutegyakat eacuterzelmeket
gondolatokat percepcioacutekat eacutes intencioacutekat
5 Metakogniacutecioacute sokfeacutele eacutertelmezeacutes
- a tudaacutesra vonatkozoacute tudaacutes
- a kogniacutecioacuteroacutel (megismereacutesről) valoacute kogniacutecioacute
- kuumlloumlnboumlző kontextusokban eacutertelmezhető (pl metanyelvi tudatossaacuteg metamemoacuteria
metafigyelem metamegeacuterteacutes)
6 Deklaratiacutev metakognitiacutev tudaacutes a kogniacutecioacutera vonatkozoacute deklaratiacutev tudaacutes (sajaacutet
keacutepesseacutegek)
7 Proceduraacutelis metakognitiacutev tudaacutes a gondolkodaacutes kontrollja szabaacutelyozaacutesa
8 Az oumlnszabaacutelyozoacute tanulaacutes elemei folyamata olyan komplex gondolkodaacutesi eacuterzelmi
akarati eacutes cselekveacutesi oumlnfejlesztő keacutepesseacuteg amely szisztematikusan a sajaacutet ceacutel eleacutereacuteseacutere
iraacutenyiacutetja a tanulaacutesi keacutepesseacutegeket A megismereacutes (kogniacutecioacute) eacutes az aktuaacutelis viselkedeacutes
szabaacutelyozaacutesaacutera iraacutenyul A kitűzoumltt ceacutelnak megfelelően aacutellandoacute figyelemmel (monitorozaacutessal
eacutes kontrollal) kiacuteseacuteri a kuumllső eacutes belső koumlruumllmeacutenyek vaacuteltozaacutesaacutet mikoumlzben ennek fuumlggveacutenyeacuteben a
teveacutekenyseacuteget is moacutedosiacutethatja
Elemei
- Tervezeacutes ceacutelkitűzeacutes ceacutelok megfogalmazaacutesa megvaloacutesiacutetaacutes moacutedja
- Megszervezeacutes
bull Rugalmas strateacutegia dinamikus tervezeacutes alkalmazkodaacutes
bull Merev strateacutegia reflexioacute alternatiacutev utak kereseacutese hiaacutenyzik ugyanazokat a tanulaacutesi
strateacutegiaacutekat hasznaacuteljaacutek a kuumlloumlnboumlző helyzetekben
bull Passziacutev strateacutegia a szituaacutecioacute elfogadaacutesa akkor is ha nem felel meg elvaacuteraacutesainak
bullSzeacutetszoacutert strateacutegia a pillanatnyi helyzet hataacutesa alatt vannak kuumlzdenek a feladat
befejezeacuteseacutevel aacutellandoacute stressz
- Veacutegrehajtaacutes
bull Kognitiacutev tanulaacutesi strateacutegiaacutek segiacutetik a tanuloacutekat figyelmuumlk fenntartaacutesaacuteban az informaacutecioacute
szelektaacutelaacutesaacuteban kidolgozaacutesaacuteban memorizaacutelaacutesaacuteban ismeacutetleacuteseacuteben
bull Metakognitiacutev eacutes szabaacutelyozoacute strateacutegiaacutek a tanuloacutei toumlrekveacutesek reflexioacutei monitorozzaacutek eacutes
szabaacutelyozzaacutek a tanuloacutek kognitiacutev strateacutegiaacuteit
bull Forraacutes-menedzseleacutesi strateacutegiaacutek a kuumllső eacutes belső bdquoforraacutesokrdquo menedzseleacuteseacutet kiaknaacutezaacutesaacutet
eacutes felhasznaacutelaacutesaacutet segiacutetik (pl motivaacutecioacute felhasznaacutelhatoacute idő stb)
- Monitorozaacutes nyomon koumlveteacutes
- Visszacsatolaacutes
7 Teacutema
1 A tudaacutes vaacuteltozaacutesaacutenak kognitiacutev felteacutetelei
- a maacuter megszerzett tudaacutes hataacutessal van az uacutej tudaacutes keletkezeacuteseacutere (lehetőseacutegek eacutes korlaacutetok)
- előfelteacutetel-tudaacutes az uacutej tudaacutes e tudaacuteselemeken keresztuumll kapcsoloacutedik a megleacutevő rendszerhez
- taacuterggyal kapcsolatos tudaacutes hozzaacuteeacuterteacutes kompetencia (meghataacuterozoacutebb mint az előfelteacutetel-
tudaacutes)
- tanulaacutesi keacutepesseacutegek metakognitiacutev tudaacutes (eszkoumlz jellegű tudaacutes)
- aacuteltalaacutenos tudaacutes intelligencia a tudaacutes uacutej helyzetekben valoacute alkalmazaacutesaacutenak
tovaacutebbfejleszteacuteseacutenek keacutepesseacutege
- a megleacutevő tudaacutes megnyilvaacutenulaacutesa megeacuterteacutes (ismeretek tanulaacutesa) transzfer (keacutepesseacutegek
elsajaacutetiacutetaacutesa)
Kapcsoloacutedoacute oktataacutesi moacutedszerek kuumlloumlnbseacutegek kiegyenliacuteteacutese (felzaacuterkoacuteztataacutes) a
kuumlloumlnbseacutegekhez valoacute alkalmazkodaacutes (differenciaacutelaacutes) teljes elsajaacutetiacutetaacutes (mastery learning)
tanulaacutesi keacutepesseacutegek aacuteltalaacutenos gondolkodaacutesi keacutepesseacutegek folyamatos fejleszteacutese az
interferencia negatiacutev jelenseacutegeinek kikuumlszoumlboumlleacutese
2 A tudaacutes vaacuteltozaacutesaacutenak affektiacutev felteacutetelei a kognitiacutev felteacutetelek korlaacutetozoacuteak az affektiacutev
felteacutetelek e korlaacutetok koumlzoumltti lehetőseacutegeket hataacuterozzaacutek meg Kuumllső eacutes belső motivaacutecioacute
teljesiacutetmeacutenymotivaacutecioacute elsajaacutetiacutetaacutesi motivaacutecioacute eacutenkeacutep szorongaacutes oumlnbizalom kudarckeruumlleacutes-
sikerorientaacutecioacute megkuumlzdeacutes erőfesziacuteteacutes keruumlleacutese attribuacutecioacute eacuterdeklődeacutes attitűdoumlk koumltődeacutes
kontrolleacuteszleleacutes elkoumltelezettseacuteg
3 A legkoumlzelebbi fejlődeacutesi zoacutena (Vigotszkij zoacutenaelmeacutelete) gyermekekkel veacutegzett kiacuteseacuterletei
szerint a gyerekek legkoumlzelebbi fejlődeacutesi zoacutenaacutejaacutet az oumlnaacutelloacutean megoldott feladat (aktuaacutelis
fejlettseacutegi szint) eacutes a segiacutetseacuteggel megoldott feladat (lehetseacuteges fejlettseacutegi szint) koumlzoumltti
taacutevolsaacuteggal eacutertelmezi Az elmeacutelet szerint egy fejleszteacutes akkor lehet a legeredmeacutenyesebb ha az
a legkoumlzelebbi fejlődeacutesi zoacutenaacuteban zajlik Az elmeacutelet szerint az oktataacutesnak abba a saacutevba kell
esnie amelyik maacuter meghaladja a gyermek aktuaacutelis fejlettseacutegi szintjeacutet de amely meacuteg nincs
adott szinttől olyan taacutevol hogy az a gyermek szaacutemaacutera maacuter felfoghatatlan feldolgozhatatlan
informaacutecioacutekat koumlzvetiacutetene vagy olyan teveacutekenyseacutegekbe vonnaacute be amelyekben maacuter nem tud
aktiacutevan reacuteszt venni
4 Előfelteacutetel-tudaacutes A tanulaacutes soraacuten amikor az egyeacuten uacutej ismereteket szerez az uacutej fogalmakat
be kell eacutepiacutetenie a fogalmi haacuteloacutejaacuteba Egy uacutej fogalom megtanulaacutesakor nem felteacutetlenuumll joumln leacutetre a
megfelelő reprezentaacutecioacute a megeacuterteacutes A megeacuterteacuteseacutehez a tanuloacutenak rendelkeznie kell az
előfelteacutetel-tudaacutessal azaz ismeretrendszereacuteben leacuteteznie kell a megfelelő fogalmi haacuteloacutenak
amelybe be tudja illeszteni az adott fogalmat A tanuloacutenak aktivizaacutelnia kell ezt a fogalmi
struktuacuteraacutet eacutes fel kell fedeznie az oumlsszefuumlggeacuteseket a maacuter ismert fogalmak eacutes az uacutej fogalom
koumlzoumltt Ha ez nem toumlrteacutenik meg akkor az uacutej fogalom nem tud beeacutepuumllni a fogalmi rendszerbe
elszigetelt marad nem vaacutelik hozzaacutefeacuterhetőveacute felideacutezhetőveacute
5 Deklaraacutelt tanterv tantervi dokumentum mely az előiacutert ceacutelokat műveltseacutegtartalmakat
tananyagokat eacutes koumlvetelmeacutenyeket tartalmazza A ~ lehet reacuteszletező vagy csak a toumlrzsanyagra
a koumlzoumls alapokra kiterjedő (alaptanterv)
6 Lefordiacutetott tanterv amikor a tanaacuter egyeacuteni arculatot ad a helyi lehetőseacutegek alapjaacuten a helyi
lehetőseacutegek alapjaacuten a koumlzponti előiacuteraacutesoknak A tanterv tanaacuter aacuteltali olvasata
7 Elsajaacutetiacutetott tanterv tartalmazza a tanuloacute előzetes tudaacutesaacutet koumlrnyezeteacutenek hataacutesait
valamint az előiacutert műveltseacuteg tanaacuteri eacutertelmezeacuteseacutet ndash ez az egyeacuteni tudaacutes
8 Az iskola ethosza Az iskola ethosza szoros eacutertelemben az iskola erkoumllcsi jellegű
elvaacuteraacutesait elveit koumlvetelmeacutenyeit taacutegabb eacutertelemben az iskola szellemiseacutegeacutet arculataacutet lelki
jellegeacutet jelenti
8-9 teacutema
FolytonosNem folytonos kognitiacutev fejlődeacutes Piaget fejlődeacuteselmeacutelete szakaszos jellegű azaz a fejlődeacutes nem folytonos hanem toumlbbeacute-keveacutesbeacute aacutellandoacute aacutellapotokboacutel maacutes aacutellapotokba valoacute aacutetmenetek reacuteveacuten megy veacutegbe
Minőseacutegi eacutes mennyiseacutegi vaacuteltozaacutesok a kognitiacutev fejlődeacutes soraacuten Vannak olyan elmeacuteletek amelyek a kognitiacutev fejlődeacutest elsősorban minőseacutegi vaacuteltozaacutesok sorozataacutenak tekintik Az ilyen elmeacuteletek a vaacuteltozaacutesokat kuumlloumlnboumlző aacutellapotok koumlzoumltti ugraacutesszerű aacutetmenetekkeacutent fogjaacutek fel A talaacuten legnagyobb hataacutesuacute elmeacutelet Piaget kognitiacutev fejlődeacuteselmeacutelete iacutegy jellemzi az eacutertelmi fejlődeacutest Maacutes modellek a fejlődeacutes kvantitatiacutev vonatkozaacutesaira helyezik a hangsuacutelyt eacutes a fejlődeacutest mennyiseacutegi noumlvekedeacuteskeacutent iacuterjaacutek le Ez utoacutebbi megkoumlzeliacuteteacutesre peacuteldakeacutent a pszichometriai moacutedszereket az eacutertelmi keacutepesseacutegek tekinteteacuteben az intelligencia tesztekkel toumlrteacutenő meacutereacuteseacutet emliacutethetjuumlk
NemUniverzaacutelis kognitiacutev fejlődeacutes Piaget fejlődeacuteselmeacutelete univerzaacutelis jellegű mivel az eacutertelmi fejlődeacutest egyetlen folyamatkeacutent fogja fel nem bontja fel a kuumlloumlnboumlző oumlsszetevők fejlődeacuteseacutere Univerzaacutelis abban az eacutertelemben is hogy a kialakuloacute műveleti struktuacuteraacutekat az eacutertelmi műkoumldeacutes tartalmaacutetoacutel fuumlggetlenuumll mindenuumltt eacuterveacutenyesuumllőnek gondolja (nem szaacutemol pl a tartalom szerepeacutevel) Nem szaacutemol tovaacutebbaacute a fejlődeacutes egyeacuteni kuumlloumlnbseacutegeivel v a kuumlloumlnbseacutegeket befolyaacutesoloacute szaacutemos teacutenyezővel pl a kuumlloumlnboumlző kultuacuteraacutekban felnoumlvekvő gyermekek elteacuterő fejlődeacutesi sajaacutetossaacutegaival
Teruumlletaacuteltalaacutenos kognitiacutev fejlődeacutes A megismereacutes eacutes a fejlődeacuteseacutenek egyes elmeacuteletei mind az emberi megismerőfolyamatokat mind azok fejlődeacuteseacutet egyseacutegeskeacutent fogjaacutek fel (pl Piaget elmeacutelete) Ezek a felfogaacutesok uacutegy tartjaacutek hogy sokfeacutele keacutepesseacuteguumlnk leacutenyegeacuteben azonos elvek szerint műkoumldik eacutes egyseacutegkeacutent fejlődik is ndash nincsenek elkuumlloumlnuumllő mentaacutelis rendszerek a kuumlloumlnboumlző tudaacutesteruumlletek megismereacuteseacutere
Teruumlletspecifikus kognitiacutev fejlődeacutes A kuumlloumlnboumlző tudaacutesteruumlletekre ndash a taacutersas vilaacuteg megeacuterteacuteseacutere a szaacutemolaacutesra a fizikai vilaacuteg koumllcsoumlnhataacutesaira stb ndash iraacutenyuloacute megismerőfolyamataink specializaacutelt csak az adott teruumlleten műkoumldő elvekre eacutepuumllnek sőt tudaacutesteruumlletenkeacutent elkuumlloumlnuumllő mentaacutelis rendszerek szolgaacuteljaacutek a megeacuterteacutest
A kognitiacutev fejlődeacutes nativista megkoumlzeliacuteteacutese E megkoumlzeliacuteteacutes szerint a fejlődeacutes fő mechanizmusa a bioloacutegiai eacutereacutes A geacutenkeacuteszletben hordozott bioloacutegiai oumlroumlkseacuteg
megnyilvaacutenulaacutesaacuteban a koumlrnyezet csak mint kioldoacute szerepel Fontos keacuterdeacutes hogy vannak-e a fejlődeacutesnek uacutegynevezett kritikus perioacutedusai azaz olyan időszakok mikor az egeacuteszseacuteges fejlődeacuteshez bizonyos bioloacutegiai vagy koumlrnyezeti felteacuteteleknek teljesuumllniuumlk kell
A nativista neacutezetrendszer a csecsemőnek gazdag veleszuumlletett tudaacutest tulajdoniacutet eacutes maximaacutelisan teruumlletspecifikus fejlődeacutesben gondolkodik Fodor szerint az agy peacuteldaacuteul egymaacutestoacutel teljesen fuumlggetlenuumll műkoumldő kuumlloumln feladatokra specializaacuteloacutedott genetikusan meghataacuterozott modulokboacutel aacutell
A kognitiacutev fejlődeacutes kontextualisztikus megkoumlzeliacuteteacutese
Koumlrnyezeti tanulaacutes megkoumlzeliacuteteacutes
Maacutesneacuteven empirista megkoumlzeliacuteteacutes neacutezetei szerint a fejlődeacutes legfőbb mechanizmusa a tanulaacutes Noha a fejlődeacutesnek vannak bioloacutegiai felteacutetelei a fejlődeacutes soraacuten tapasztalhatoacute vaacuteltozaacutesok okai a kuumllső koumlrnyezetben keresendők A fejlődeacutest folyamatosnak eacutes teruumlletaacuteltalaacutenosnak tartja Nem felteacuteteleznek teruumlletspecifikus tudaacutest csak oumlroumlkloumltt fizioloacutegiai szenzoros rendszereket eacutes az asszociaacutecioacutek szabaacutelyszerűseacutegeit Keacutepviselő Chandler
Szociaacutelis kogniacutecioacute A szociaacutelis kogniacutecioacute fejlődeacuteseacutenek folyamata oumlsszefuumlgg a szocializaacutecioacute folyamataacuteval A szociaacutelis vilaacutegra vonatkozoacute tudaacutes olyan fejlődeacutesi folyamat eredmeacutenye melynek soraacuten a gyerek fokozatosan megeacuterti maacutesok viselkedeacuteseacutenek okait eacutes felismeri a bizonyos eacuterzelmek eacutes tapasztalatok koumlzti oumlsszefuumlggeacuteseket Olyan szabaacutelyok megeacuterteacuteseacutehez jut el melynek tartalma specifikusan szociaacutelis miacuteg azonban a fizikai vilaacuteg műkoumldeacuteseacutet az előrejelezhetőseacuteg eacutes a stabilitaacutes jellemzi a szociaacutelis vilaacutegot nem mivel a szociaacutelis viszonyokra vonatkozoacute fogalmakat az adott kultuacutera taacutersas viszonyainak jelenteacutese eacutes termeacuteszete hataacuterozza meg Azonos azonban hogy a gyerekek mindkeacutet vilaacutegban az invarianciaacutekat az elvek vaacuteltozatlansaacutegaacutet keresik szeretneacutek megkuumlloumlnboumlztetni a dolgok kuumllső megjeleneacuteseacutet azok valoacutedi leacutenyegeacutetől
Neopiagetiaacutenusok
Piaget elmeacuteleteacutehez visszanyuacuteltak de hozzaacutetetteacutek a tartalom keacuterdeacuteseacutet is
Jobb vizsgaacutelati moacutedszereket keresnek mint Piaget az alszakaszok vagy szintek finomabb meghataacuterozaacutesaacutera toumlrekszenek Elfogadjaacutek Piaget azon neacutezeteacutet mely szerint a gyerekek a vilaacuteggal valoacute aktiacutev kapcsolaton keresztuumll alakiacutetjaacutek ki tudaacutesukat DE ennek szakaszai specifikus teveacutekenyseacutegekre vagy teruumlletekre korlaacutetozoacutednak
Tartalomtoacutel fuumlggetlen gondolkodaacutesfejleszteacutes A keacutepesseacuteg- eacutes gondolkodaacutesfejlesztő programok kontextusaacutet tekintve alapvetően keacutet fő aacutellaacutespontot lehet megkuumlloumlnboumlztetni Az egyik neacutezet keacutepviselői azt valljaacutek hogy a gondolkodaacutest explicit moacutedon tartalomtoacutel fuumlggetlen kell taniacutetani Erre vilaacutegszerte ismert peacutelda a Lipman aacuteltal kidolgozott gondolkodaacutesfejlesztő program
A tantaacutergyi tartalomhoz nem koumltoumltt direkt fejleszteacutes Pl De Bono (CoRT) Feuerstein IE programja Lipman Filozoacutefia gyermekeknek programja Klauer induktiacutev gondolkodaacutest fejlesztő programja
Tartalomba aacutegyazott gondolkodaacutesfejleszteacutes A maacutesik iraacutenyzat a gondolkodaacutest az iskolai tantaacutergyakba aacutegyazva fejleszteneacute amely megkoumlzeliacuteteacutes jelentős vaacuteltoztataacutesokat igeacutenyelne a
tananyagban Az ezt az iraacutenyzatot keacutepviselő fejlesztő programok koumlzuumll kiemelhető Dienes Zoltaacuten uacutej matematikaacuteja eacutes a Shayer eacutes Adey (1981) neveacutehez koumltődő CASE (Cognitive Acceleration through Science Education [a kognitiacutev fejlődeacutes felgyorsiacutetaacutesa a termeacuteszettudomaacutenyos neveleacutesen keresztuumll]) projekt
De Bono (CORT) De Bono moacutedszere a gondolkodaacutes taniacutetaacutesaacutera (CoRT)
A program elnevezeacutese a CoRT a fejlesztő program elterjeszteacuteseacutere alapiacutetott az angliai Cambridge-ben 1969 oacuteta műkoumldő szervezet neveacuteből (Cognitive Research Trust) szaacutermazik A CoRT program moumlgoumltt nem aacutell egy kidolgozott pszicholoacutegiai elmeacutelet legalaacutebbis de Bono nem fordiacutet figyelmet arra hogy moacutedszereacutet tudomaacutenyosan megalapozza Baacuter hasznaacutel bizonyos pszicholoacutegiai terminusokat eacutes az aacuteltalaacutenossaacutegok szintjeacuten homaacutelyos utalaacutesokat tesz bizonyos a pszicholoacutegiaacuteban is tanulmaacutenyozott jelenseacutegekre a fejleszteacutes alapelveit toumlbbnyire koumlzeacuterthető metaforaacutek analoacutegiaacutek peacuteldaacutek segiacutetseacutegeacutevel fejti ki
A gondolkodaacutes aacuteltala hangsuacutelyozni kiacutevaacutent jelenseacutegeit koumlnnyen megjegyezhető szabaacutelyokba foglalja oumlssze (peacuteldaacuteul az adj neki nevet a megeacuterteacutes egyik moacutedja) majd ezekből ugyancsak koumlnnyen azonosiacutethatoacute csoportokat alkot peacuteldaacuteul A megeacuterteacutes oumlt moacutedja A teacutevedeacutes oumlt formaacuteja stb
A gondolkodaacutes fejleszteacuteseacutet szolgaacuteloacute gyakorlatok nem kapcsoloacutednak az iskolai tantaacutergyakhoz ehelyett inkaacutebb a heacutetkoumlznapi helyzetekhez koumlzelaacutelloacute szituaacutecioacutekban a gondolkodaacutes folyamataira eacutes a doumlnteacuteshozatalra koncentraacutelnak Az eredeti program főleg 9-11 eacuteveseknek szoacutelt de keacutesőbb a fiatalabbaknak eacutes felnőtteknek szaacutent vaacuteltozatait is kidolgoztaacutekA CoRT hateacutekonysaacutegaacutet toumlbbszoumlr megvizsgaacuteltaacutek De Bono szerint a programtoacutel nem kell elvaacuterni hogy az elsajaacutetiacutetott gondolkodaacutesi keacuteszseacutegek olyan teruumlleteken is eacuterveacutenyesuumlljenek mint peacuteldaacuteul az intelligenciatesztek megoldaacutesa Hataacutesaacutet inkaacutebb olyan szituaacutecioacutekban kell ellenőrizni mint amilyenekben a fejleszteacutes is toumlrteacutent Az iacutegy elveacutegzett kiacuteseacuterletek rendre azt mutattaacutek hogy a programban reacutesztvevő gyerekek szignifikaacutensan jobban teljesiacutetettek mint a kontrollcsoport tagjai
Edward de Bono 1933-ban szuumlletett Maacuteltaacuten A Maacuteltai Orvosi Egyetem elveacutegzeacutese utaacuten Oxfordba keruumllt ahol iacutegeacuteretesen kezdődoumltt paacutelyaacuteja kitűnő eredmeacutennyel tette le pszichiaacutetriai szakiraacutenyuacute doktori vizsgaacuteit Kidolgozta eacutes gyakorlatiassaacute tette a konstruktiacutev gondolkodaacutes moacutedszereacutet Edward de Bono moacutedszereinek kiemelkedő nemzetkoumlzi sikere egyszerűseacuteguumlknek jaacuteteacutekossaacuteguknak eacutes gyakorlat-orientaacuteltsaacuteguknak koumlszoumlnhető
Feuerstein IE program Instrumental Enrichment
Nem tuacutelzaacutes azt aacutelliacutetani hogy a Feuerstein munkataacutersai aacuteltal kidolgozott IE az egyik legnagyobb vilaacutegkarriert befutott eacutes valoacutesziacutenűleg a legtoumlbb tanuloacutehoz eljutott moacutedszer Mint az eacutertelmi keacutepesseacutegek koumlzvetlen tartalomtoacutel fuumlggetlen fejleszteacuteseacutet megceacutelzoacute program talaacuten a legkidolgozottabb is Joacutel mutatja az ilyen programok esetleges ereacutenyeit de magaacuten viseli azok oumlsszes haacutetraacutenyait is
A fejlesztő program eredeti formaacutejaacuteban 15 modulboacutel aacutell melyeket Feuerstein eszkoumlzoumlknek (instruments) nevez Az elnevezeacutes itt Feuersteinnek arra a neacutezeteacutere utal hogy a feladatok csupaacuten eszkoumlzoumlk a felhasznaacuteloacute tanaacuter kezeacuteben ezeacutert nem annyira a konkreacutet tartalmuk a leacutenyeges mint inkaacutebb az a moacuted ahogyan a tanaacuterok hasznaacuteljaacutek azokat Mindegyik modul bizonyos tiacutepusuacute papiacuter-ceruza jellegű feladatok sorozataacuteboacutel aacutell A feladatok megoldaacutesa kb
egy oacuteraacutenyi munkaacutet jelent a gyerekeknek eacutes optimaacutelis esetben heti haacuterom-oumlt foglakozaacutesra keruumll sor Az egeacutesz fejlesztő program keacutet-haacuterom eacutevig tarthat A feladatok tartalom illetve kontextus-fuumlggetlenek Ha a program fejlesztő hataacutesaacutet neacutezzuumlk az eredmeacutenyeket uacutegy oumlsszegezhetjuumlk hogy nem javultak jelentősen a kiacuteseacuterletben reacuteszt vevő tanuloacutek olvasaacutesi vagy matematikai keacutepesseacutegei eacutes nem koumlvetkezett be kimutathatoacute vaacuteltozaacutes aacuteltalaacutenos eacutertelmi keacutepesseacutegeikben sem Ugyanakkor a tanaacuterok arroacutel szaacutemoltak be hogy javultak a tanuloacutek kommunikaacutecioacutes keacutepesseacutegei sziacutevesebben vettek reacuteszt az iskolai munkaacuteban
Lipman Filozoacutefia gyermekeknek program
Az aacuteltala javasolt moacutedon a gondolkodaacutest az iskolai keretek koumlzoumltt mintegy tantaacutergyszerűen lehet taniacutetani eacutes egy iskolai diszcipliacutena a filozoacutefia szerepel a program neveacuteben itt meacutegsem a hagyomaacutenyos eacutertelemben vett de meacuteg csak nem is egy megreformaacutelt filozoacutefia taniacutetaacutesaacuteroacutel van szoacute A filozoacutefia ugyanis naacutela egy olyan tantaacutergykeacutent jelenik meg amelynek koumlzeacutepponti ceacutelja a gondolkodaacutes taniacutetaacutesa A gondolkodaacutes taniacutetaacutesa tehaacutet nem beaacutegyazoacutedik a filozoacutefiaoktataacutesba vagy integraacuteloacutedik azzal hanem ami szerinte a program kereteacuteben toumlrteacutenik az maga a gondolkodaacutes taniacutetaacutesa
A filozoacutefiaacutet azeacutert tartja megfelelő nyersanyagnak a gondolkodaacutes fejleszteacuteseacutehez mert egyreacuteszt a filozoacutefia megmutatja az emberi gondolkodaacutes legreacutegibb eacutes egyben legkifinomultabb formaacuteit maacutesreacuteszt a gyerekek termeacuteszetes kiacutevaacutencsisaacutega miatt gondolkodaacutesuk hasonloacute a filozoacutefusok gondolkodaacutesaacutehoz A gyermekek baacuter leegyszerűsiacutetve eacutes a sajaacutet gondolkodaacutesi szintjuumlkoumln ugyan de ugyanazokra a keacuterdeacuteseacutekre (peacuteldaacuteul az igazsaacuteg a jog a meacuteltaacutenyossaacuteg a szabadsaacuteg a szemeacutelyes identitaacutes) keresik a vaacutelaszt mint az emberiseacuteg legjelentősebb filozoacutefiai gondolkodoacutei Nem kell tehaacutet maacutest tenni mint sorra venni a filozoacutefia nagy probleacutemaacuteit eacutes a gyerekeket olyan helyzetbe kell hozni hogy azokat megvitathassaacutek azokon gondolkodhassanakLipman programja eredeti formaacutejaacuteban teljes egeacuteszeacuteben az iacuteraacutesbeliseacutegre eacutepuumll tehaacutet olyan előzetes tudaacutest koumlvetel meg amelynek a tanuloacutek egy reacutesze nincs a birtokaacuteban Elsősorban a fiatal serduumllőkoruacute gyermekek szaacutemaacutera ajaacutenlottaacutek a programot akikneacutel ez a felteacutetel toumlbbnyire teljesuumll eacutes hogy az olvasaacutesmegeacuterteacutes sziacutenvonala ne befolyaacutesolja tuacutelsaacutegosan alkalmazhatoacutesaacutegaacutet a felhasznaacutelt szoumlvegek meglehetősen egyszerűek Toumlrteacutentek kiacuteseacuterletek arra is hogy az alapvető elgondolaacutesokat egeacuteszen fiatal gyermekekkel peacuteldaacuteul oacutevodaacuteskoruacuteakra alkalmazzaacutek ahogy az olvasaacutesi keacutepesseacutegek hiaacutenyaacutet a tanaacuteri elbeszeacuteleacutes poacutetoljaAz filozoacutefia gyermekek szaacutemaacutera program hateacutekonysaacutegaacutet ugyancsak sokfeacutele vizsgaacutelatnak vetetteacutek alaacute mind kidolgozoacutei mind pedig a fejlesztőktől fuumlggetlen kutatoacutek A fejlesztő kiacuteseacuterletek tipikusan feacutel eacutevtől egy eacutevnyi időtartamuacuteak voltak A kiacuteseacuterletek szerint a fejlesztő programban reacutesztvevő tanuloacutek olvasaacutesmegeacuterteacutese jelentősen javult a treacutening kimutathatoacute hataacutest gyakorolt a tanuloacutek matematikai eredmeacutenyeire bizonyos koumlvetkezteteacutesi keacuteszseacutegekre eacutes a kreatiacutev gondolkodaacutesra kuumlloumlnoumlsen a fluencia faktorra Ugyanakkor a kuumlloumlnboumlző kiacuteseacuterletek soraacuten azt is tapasztaltaacutek hogy a program hataacutesa erősen tanaacuterfuumlggő a kuumlloumlnboumlző tanaacuterok osztaacutelyainak eredmeacutenyei koumlzoumltt jelentős kuumlloumlnbseacutegek alakultak ki
Olvasaacutesi strateacutegiaacutek fejleszteacutese
Az olvasaacutesi strateacutegiaacutekat fejleszthetjuumlk a metakogniacutecioacute segiacutetseacutegeacutevel Ilyenkor hasznaacutelhatunk szoumlveganticipaacutecioacutes strateacutegiaacutekat (pl keacuterdeacutesek megfogalmazaacutesa az olvasmaacutenyroacutel előzetes tudaacutes aktivaacutelaacutesa az olvasnivaloacute ciacuteme alapjaacuten) szoumlvegkezelő strateacutegiaacutekat (pl taacuteblaacutezatok a szoumlvegben vagy a szoumlveg helyett) javiacutetoacute strateacutegiaacutekat (pl mentaacutelis keacutepek rajzok szerepe az uacutejraolvasaacutes szuumlkseacutegesseacutegeacutenek megiacuteteacuteleacutese) valamint integraacutelaacutest mely soraacuten aacutettekintően megismeacuteteljuumlk a kuumlloumlnboumlző oacuteraacutek feladatait
Az induktiacutev gondolkodaacutes fejleszteacutese Klauer induktiacutev gondolkodaacutest fejlesztő programja
Az induktiacutev gondolkodaacutes fejleszteacuteseacutere dolgozott ki gyakorlatrendszert Karl Josef Klauer Hasonloacutesaacutegot mutat Klauer programja az IE-vel annyiban hogy ebben az esetben is egy aacuteltalaacutenos keacutepesseacuteg aacutell a fejleszteacutes koumlzeacuteppontjaacuteban tovaacutebbaacute itt is tartalomtoacutel fuumlggetlen fejlesztő gyakorlatokat hasznaacutelnak Klauer szerint baacuter az induktiacutev gondolkodaacutes folyamatainak sokfeacuteleseacutegeacutet nem lehet pontosan leiacuterni lehet olyan elmeacuteleti modellt alkotni amelyik e kognitiacutev rendszer koumlzponti reacuteszeacutet alapvető folyamatait definiaacutelja Elmeacuteleti modellje szerint az induktiacutev gondolkodaacutes leacutenyege szabaacutelyszerűseacutegek megtalaacutelaacutesa
A fejlesztő rendszert haacuterom kuumlloumlnboumlző eacuteletkori csoportra keacutesziacutetette el Mindhaacuterom fejlesztő program sziacutenes papiacuterlapokboacutel aacutell a lapokon keacutepekkel aacutebraacutekkal szavakkal amelyek megtestesiacutetik a fejlesztő struktuacuteraacutet A Denktraining fuumlr Kinder I nemverbaacutelis feladatokat tartalmaz eacutes az 5-8 eacuteves korosztaacutelyt ceacutelozza meg A Denktraining fuumlr Kinder II a 10-13 eacutev koumlzoumlttieknek szoacutel eacutes maacuter felteacutetelezi hogy a gyerekek tudnak olvasni iacutegy a fiatalabbaknak szoacuteloacute programhoz keacutepest ebben megjelennek a szavakat szoumlvegeket tartalmazoacute feladatok is Miacuteg az első keacutet feladatrendszer az aacuteltagos fejlettseacutegű gyerekek szaacutemaacutera keacuteszuumllt a Denktraining fuumlr Jugendliche a tanulaacutesi neheacutezseacutegekkel kuumlzdő tanuloacutek igeacutenyeit szolgaacutelja kompenzaacuteloacute jellegű fejlődeacutesbeli lemaradaacutesaikat kiacutevaacutenja poacutetolni A programok mindegyike 120 feladatboacutel aacutell amelyeken az egyszerűbbtől a bonyolultabbak fele haladnak veacutegig a tanuloacutek A feladatok tiacutez foglalkozaacutesra vannak elosztva iacutegy egy alkalommal aacutetlagosan 12 feladatot oldanak meg A foglalkozaacutesok alapvető moacutedszere az iraacutenyiacutetott felfedezeacutes ami azt jelenti hogy a gyerekek annyi - egyeacutenenkeacutent vaacuteltozoacute meacuterteacutekű - segiacutetseacuteget kapnak a tanaacutertoacutel amennyi ahhoz szuumlkseacuteges hogy biztosan meg tudjaacutek oldani a feladatotAz induktiacutev treacutening hataacutesaacutet megvizsgaacuteltaacutek peacuteldaacuteul a matematika az idegen nyelvek a nyelvtan a fizika eacutes neacutehaacuteny egyeacuteb tananyag tanulaacutesaacutera a hataacutes meacuterteacuteke aacuteltalaacuteban 04 koumlruumll alakult Meacuteg a helyesiacuteraacutes tanulaacutesaacuteban is sikeruumllt kimutatni az induktiacutev treacutening pozitiacutev hataacutesaacutet
Az analoacutegiaacutes gondolkodaacutes fejleszteacutese
Az analoacutegiaacutes gondolkodaacutes az induktiacutev gondolkodaacutes egyik fontos oumlsszetevője Az emberi gondolkodaacutes alapvetően analoacutegiaacutes tiacutepusuacute minden szaacutemaacutera uacutej jelenseacuteget maacuter ismert kognitiacutev struktuacuteraacutekkal valoacute analoacutegia alapjaacuten ragad meg Ez az a gondolkodaacutesforma amely a legjobban aacutethatja a megismereacutes maacutes teruumlleteit segiacuteti a megeacuterteacutest a fogalomelsajaacutetiacutetaacutest eacutes a probleacutemamegoldaacutest
SZOumlVEGFER (szoumlvegfeldolgozoacute kriteacuteriumorientaacutelt fejlesztő rendszer) a tantaacutergyak legfontosabb roumlvid szoumlvegeit egyeacuteni eacutes csoportos tanulaacutessal előbb egy tanoacuteraacuten a szokaacutesos moacutedszerekkel feldolgozzaacutek majd a koumlvetkező neacutehaacuteny tanoacutera elejeacuten oumlt-tiacutez percnyi csoportos munkaacuteval egy-egy kognitiacutev feladatot oldanak meg amit a csoporttagok egymaacutessal
egyeztetnek javiacutetanak vagy az egymaacutes koumlzt felosztott reacuteszfeladatokat egyeztetik egyesiacutetik Veacuteguumll osztaacutelyszinten eacuterteacutekelik eacutes javiacutetjaacutek a csoportok eredmeacutenyeit Ezutaacuten a szokaacutesos taniacutetaacutes koumlvetkezik
CASE-projekt
A gondolkodaacutes iskolai fejleszteacutese szempontjaacuteboacutel kiemelkedő jelentőseacutegű a Cognitive Acceleration through Science Education (CASE a kognitiacutev fejlődeacutes felgyorsiacutetaacutesa a termeacuteszettudomaacutenyos neveleacutesen keresztuumll) neacuteven ismertteacute vaacutelt nagyszabaacutesuacute kiacuteseacuterletsorozat Valoacutejaacuteban nem csak egy meghataacuterozott gondolkodaacutesfejlesztő programroacutel van szoacute hanem inkaacutebb olyan tudomaacutenyos kutataacutesroacutel melynek eredmeacutenyei folyamatosan javiacutetjaacutek az oktataacutes gyakorlataacutet A gyerekek valoacutedi bdquotermeacuteszetesrdquo kognitiacutev fejlődeacuteseacutehez szeretneacutek az optimaacutelis oktataacutesi felteacuteteleket biztosiacutetani
Forgatoacutekoumlnyv Komplex fogalmi rendszer Egy cselekveacutessort tartalmazoacute seacutema(Pl ebeacuted egy
eacutetteremben)
Sziacuten Komplex fogalmi rendszer Egy aacuteltalaacutenosiacutetott esemeacutenycsoport (Pl vaacuterakozaacutes)
Teacutevkeacutepzet Azok a gyermeki ismeretek amik nem felelnek meg a mai tudomaacutenyos
vizsgaacutelatoknak Jellemzői Szeacuteles koumlrben elterjedtek Ellenaacutellnak a hagyomaacutenyos oktataacutesi
moacutedszereknek Sokfeacutele forraacutesboacutel szaacutermazhatnak (tapasztalat heacutetkoumlznapi nyelv szociaacutelis
koumlrnyezet oktataacutes) Gaacutetolhatjaacutek az uacutej ismeretek megeacuterteacuteseacutet
Naiv elmeacuteletnaiv meggyőződeacutes olyan informaacutecioacutefeldolgozoacute keacutepesseacuteg amely lehetőveacute teszi
a koumlruumlloumlttuumlnk levő vilaacuteg felfogaacutesaacutet illetve ez a tovaacutebbi fejlődeacutes alapja
Kognitiacutev konfliktus Kuumlloumlnboumlző meggyőződeacutesek hiedelmek eacuterteacutekek
oumlsszeegyeztethetetlenseacutege
Fogalmi vaacuteltaacutes Az a folyamat mely soraacuten a sajaacutet fogalmi rendszeruumlnket hozzaacutealakiacutetjuk az
uacutejhoz
1 A nagy tudomaacutenyos forradalmak taacutersadalmi szocioloacutegiai jelenseacutegekkeacutent iacuterhatoacutek le A
tudoacutes koumlzoumlsseacuteg fogad el uacutej paradigmaacutet gondolkodaacutesmoacutedot s ebben nem a logikai
megfontolaacutesok jaacutetsszaacutek a fő szerepet hanem a tudoacutes taacutersadalom belső viszonyai
2 Az alternatiacutev tudaacuteselemek eacutes rendszerek kialakulaacutesaacutet s annak megtanulaacutesaacutet hogy ezek
milyen helyzetekben hasznaacutelandoacutek vagyis hogyan osztjaacutek fel maguk koumlzoumltt a vilaacutegot
A megeacuterteacutest segiacutető taniacutetaacutes
Fogalomtanulaacutes moacutedja Taniacutetaacutesi moacutedszer
Tapasztalati uacuteton Peacuteldaacutek eacutes ellenpeacuteldaacutek adaacutesa aacuteltalaacutenosiacutetaacutes
Definiacutecioacuteval deduktiacutev uacuteton Direkt bemutataacutes(hierarchiaacuteba kapcsolaacutes graacutef diagram
taacuteblaacutezat gondolatteacuterkeacutep)
A megeacuterteacutes elősegiacuteteacutese
Fogalomalkotaacutes elősegiacuteteacutese
Tapasztalaacutes megfelelő keacutepzetek kialakiacutetaacutesa
Definiacutecioacutek szabaacutelyok alkalmazaacutesa
Gondolkodaacutesi műveletek fejleszteacutese (tulajdonsaacutegok azonosiacutetaacutesa megkuumlloumlnboumlzteteacutese
aacuteltalaacutenosiacutetaacutes konkretizaacutelaacutes oumlsszefuumlggeacutesek felismereacutese)
Szoumlvegfeldolgozaacutesi technikaacutek
ismeretlen szavak meghataacuterozaacutesa
parafrazeaacutelaacutes (sajaacutet szavakkal elmondaacutes)
kulcsfogalmak megkereseacutese
fogalmak koumlzoumltti kapcsolatok megkereseacutese (fogalmakhoz asszociaacutelhatoacute fogalmak alaacute-
foumlleacuterendeltseacutegi viszonyok melleacuterendeltseacutegi viszonyok ellenteacutetes fogalmak ok-
okozati viszonyok
aacutebraacutek eacutertelmezeacutese
oumlsszefoglaloacute vaacutezlat aacutebra keacutesziacuteteacutese
keacuterdeacutesek megfogalmazaacutesa keacuterdeacutesek megvaacutelaszolaacutesa
komplex feldolgozaacutes PQRST moacutedszer a szoumlvegeacuterteacutes elősegiacutető technika P (preview)
Q (question) R (read) S (self-recitation) T (test)
beszeacutelgeteacutes a taacutersakkal a tanultakroacutel
4 teacutema
deklaratiacutev procedulaacuteris tudaacutes A tanulaacutes deklaratiacutevboacutel proceduraacutelissaacute vaacutelik Ennek 3
szakasza van1)deklaratiacutev szakasz2) proceduraacutelis szakasz amikor a deklaratiacutev ismeretek
gyakorlaacutessal proceduraacutelissaacute vaacutelnak gyorsabbak eacutes automatikusabbak lesznek erőfesziacuteteacutes
neacutelkuumll3)beaacutelliacutetaacutesi szakasz Az a baj hogy oktataacutes deklaratiacutev ismeretet ad aacutet amit meacuteg nem
lehet hateacutekonyan alkalmazni Egyeacuteni oktataacutes hateacutekonyabb
Szokaacutes Olyan teveacutekenyseacutegek melyeket rutinszerűen tudunk műkoumldtetni A dichtoacutem felosztaacutes
szerint koumltoumltt eacuterteacutek
Jaacutertassaacuteg A jaacutertassaacuteg szintjeacuten veacutegzett teveacutekenyseacuteg bizonyos elemei automatizaacuteloacutednak maacutes
elemek viszont tudatosak
Keacuteszseacuteg Az automatizaacutelt eacutes a tudatos leacutepeacutesek rendje a begyakorlaacutes soraacuten aacutellandoacutesul majd -
tovaacutebbi gyakorlaacutes utaacuten teljesen automatikussaacute azaz keacuteszseacuteggeacute vaacutelik (PI az iacuteraacuteskeacuteszseacuteg)
Szakeacutertelem Megkuumlloumlnboumlztetuumlnk aacuteltalaacutenos műveltseacuteg generalista szakeacutertelmet (a rendszer
egeacuteszeacutenek ismerete) valamint specialista szakeacutertelmet (a reacuteszrendszer szakeacutertője)
Műveltseacuteg az adott kultuacuteraacuteban relevaacutens felhasznaacutelhatoacute keacuteszseacutegek keacutepesseacutegek ismeretek oumlsszesseacutege taacutersadalmilag eacuterteacutekes tudaacutes amely koumlzepes meacuterteacutekben tartalomfuumlggő bizonyos hataacuterok koumlzoumltt transzferaacutelhatoacute
Kompetencia A szemeacutelyiseacuteg komponensei komponensrendszerei meghataacuterozott funkcioacutet
szolgaacuteloacute keacutepesseacutegek motiacutevumok melyek egzisztenciaacutelis funkcioacuteval rendelkeznek Fajtaacutei
kognitiacutev szemeacutelyes szociaacutelis speciaacutelis kompetencia
Kognitiacutev kompetencia Az informaacutecioacutefeldolgozaacutest szolgaacuteloacute pszichikus komponensrendszer
Motiacutevumai (viszonyiacutetaacutesi alap mely doumlnteacutesekre keacutesztet)- megismereacutesi- felfedezeacutesi vaacutegy- alkotaacutesvaacutegy- sikervaacutegy- eacuterdeklődeacutes - ambiacutecioacute- koumltelesseacutegtudat- kudarcfeacutelelem
Keacutepesseacutegek (kivitelezeacutes megvaloacutesiacutetaacutesa)- tudaacutesszerzeacutes- gondolkodaacutes- tanulaacutes- megfigyeleacutes- eacutertelmezeacutes- igazolaacutes- beszeacuted
Erre a kompetenciaacutera eacutepuumll az oumlsszes toumlbbi kompetencia melyek nem műkoumldhetnek informaacutecioacutefeldolgozaacutes neacutelkuumll
Logisztikus fejlődeacutesi goumlrbe eacutes reacuteszei Az induktiacutev gondolkodaacutes matematikai modellje nem
lineaacuteris Logisztikus fejlődeacutesi goumlrbeacutevel lehet leiacuterni a fejlődeacutest Optimaacutelis időszak kimutataacutesa
amikor a gyerek legjobban tud vmit (Reacuteszei Inflaacutecioacutes pont meredekseacuteg maximum szenzitiacutev
szakasz)
Eacutereacutes
Rendszerkeacutepződeacutes A kognitiacutev keacuteszseacutegek tanulaacutesaacutenak első szakasza az elemek műveletek
elsajaacutetiacutetaacutesa azaz a rendszerkeacutepződeacutes Az iacuteraacuteskeacuteszseacuteg eseteacuteben a rendszerkeacutepződeacutes azt jelenti
hogy elsajaacutetiacutetjuk valamennyi betű iacuteraacutesaacutet eacutes kapcsolaacutesi moacutedjaacutet Az első osztaacutely veacutegeacuteig kialakul
a rajzoloacute iacuteraacuteskeacuteszseacuteg eacutes viszonylag sok hibaacuteval percenkeacutent aacutetlagosan 4-6 betűt produkaacutelva
műkoumldik
Optimalizaacuteloacutedaacutes A kognitiacutev keacuteszseacutegek elsajaacutetiacutetaacutesaacutenak maacutesodik szakasza az optimalizaacuteloacutedaacutes
A fejlődeacutes nem fejeződik be a rendszerkeacutepződeacutessel ugyanis sok eacutevig tartoacute optimalizaacuteloacutedaacutes
megy veacutegbe Ha az iacuteraacuteskeacuteszseacuteg kialakulaacutesaacutet tanulmaacutenyozzuk akkor ez a szakasz a hibaacutetlan
műkoumldeacutest eacutes percenkeacutent aacutetlagosan 60-80 betű leiacuteraacutesaacutet teszi lehetőveacute
Hierarchizaacuteloacutedaacutes A kognitiacutev keacuteszseacutegek tanulaacutesaacutenak harmadik szintje a hierachizaacuteloacutedaacutes Az
optimalizaacuteloacutedaacutessal a fejlődeacutes meacuteg nem fejeződik be Lehetseacuteges a hierarchizaacuteloacutedaacutes is Ennek a
keacuteszseacutegekre vonatkoztatva neacutegy egymaacutesra eacutepuumllő szintje eacuterdemel figyelmet a perceptuaacutelis eacutes a
nyelvi tapasztalati szint (a csinaacutelni tudaacutes szintje) valamint a verbaacutelis eacutes a formalizaacutelt
eacutertelmező szint A fenti eacutertelemben vett iacuteraacuteskeacuteszseacuteg perceptuaacutelis szinten műkoumldik ugyanis
szabaacutelyozaacutesaacutet eacuteszleleti szinten a folyamatroacutel szaacutermazoacute vizuaacutelis informaacutecioacutekkal
visszacsatolaacutessal valoacutesiacutetjuk meg
Kriteacuteriumorinetaacutelt keacuteszseacuteg eacutes keacutepesseacuteg fejleszteacutes A kritikus keacuteszseacutegek eacutes keacutepesseacutegek
optimaacutelis elsajaacutetiacutetaacutesaacutenak műkoumldeacuteseacutenek hasznaacutelhatoacutesaacutegaacutenak ismerete elengedhetetlen
felteacutetele a sikeres fejleszteacutesnek A kriteacuteriumorientaacutelt pedagoacutegia a hagyomaacutenyossal szemben
nem csak normaacutekat aacutelliacutet fel hanem azt is meghataacuterozza hogy milyen szinten kell elsajaacutetiacutetani
a kritikus motiacutevumokat keacuteszseacutegeket keacutepesseacutegeket eacutes a kritikus ismereteket minden
bdquoeacutertelmesrdquo tanuloacutenak
Tudaacutestranszfer Toumlbbfeacutele eacutertelmezeacutese van koumlzoumls benne h egy feladattal kapcsolatban
megtanultak befolyaacutesoljaacutek a keacutesőbbi feladatok megoldaacutesaacutet Transzfer leacutep fel ha az uacutej feladata
elemeiben egyezik az eredeti tanulaacutesi szituaacutecioacuteban leacutevővel vagy ha az egyik feladatban
megtanult alapelveket alkalmazzaacutek a maacutesikban
Tiacutepusai
-pozitiacutev-negatiacutev-taacutevoli-koumlzeli-alacsony-magasA tudaacutes transzferaacutelaacutesaacutet taniacutetani kell gondolkodaacutesi keacutepesseacutegek fejleszteacutese
Pozitiacutev-negatiacutev transzfer Azt vizsgaacuteljuk h az amit tudunk milyen hataacutessal van az uacutej tudaacuteselemek elsajaacutetiacutetaacutesaacuteraPozitiacutev neacutemet utaacuten koumlnnyebb angolt tanulniNegatiacutev autoacutevezeteacutes naacutelunk eacutes Angliaacuteban
Taacutevoli-koumlzeli transzfer (transzefertaacutevolsaacuteg)Keacutet feladat tartalma milyen taacutevol van egymaacutestoacutelKoumlzeli amikor a feladatok tartalma hasonloacute plhitelfelveacutetel
Taacutevoli reacutegenakik tudtak latinul jobbak voltak termtudomaacutenyokban mivel elsajaacutetiacutetottak egyfajta gondolkodaacutesmoacutedot
Alacsony utas transzfer Bizonyos joacutel begyakorolt automatikus teveacutekenyseacuteget maacutes
helyzetben hasznaacuteljuk Pl Opelen tanultunk meg vezetni de tudunk maacutes autoacutet is vezetni
Magas utas transzfer Az eacutertelem csinaacutelaacutesa struktuacuteraacutekat gondolkodaacutesi strateacutegiaacutekat
sajaacutetiacutetunk el Fuumlggetleniacutetjuumlk mit hol tanultunk A megoldaacutes rendszereacutet aacuteltalaacutenosiacutetani tudjuk
Komplex probleacutemamegoldaacutes A komplex probleacutemamegoldaacutes vizsgaacutelataacutenak tapasztalatai
- Kontextus fuumlggőseacuteg-gt keveacutesbeacute tudjaacutek a tanuloacutek eacuteletszerű koumlrnyezetben
alkalmazni az iskolai koumlrnyezetben tanultakat
- Probleacutemaacutet jelent a valoacutedi probleacutema a megoldandoacute keacuterdeacutes azonosiacutetaacutesa a
szuumlkseacuteges eacutes eleacutegseacuteges informaacutecioacutek oumlsszegyűjteacutese
- Mineacutel toumlbb informaacutecioacutet kell oumlsszegyűjteniuumlk eacutes azok mineacutel toumlbb megjeleneacutesi
formaacuteban eacutes helyen talaacutelhatoacuteak annaacutel kisebb a helyes megoldaacutes valoacutesziacutenűseacutege
Rosszul definiaacutelt probleacutema A rosszul definiaacutelt probleacutema megoldaacutesakor ndash hasonloacutean a mindennapi eacutelet probleacutemaacuteihoz ndash a probleacutemamegoldoacutenak azonosiacutetania kell magaacutet a probleacutemaacutet elemeznie az adott aacutellapot eacutes az eleacuterendő ceacutel koumlzoumltti elteacutereacutest a kuumlloumlnbseacuteg csoumlkkenteacutese megszuumlnteteacutese eacuterdekeacuteben strateacutegiaacutekat kell kidolgoznia vagyis el kell jutnia a strateacutegiai gondolkodaacutesig PLhogyan lehet peacutenzt spoacuterolni vaacutelsaacuteg idejeacuten Ezt szűkiacuteteni kell az eacutelet kuumlloumlnboumlző teruumlleteire
Probleacutema alapuacute tanulaacutes (problem based learning PBL) Ceacutelja hogy a tanuloacutek ne csak
adott konkreacutet helyzetben tudjaacutek tudaacutesukat előhiacutevni fejlődjoumln oumlnszabaacutelyozoacute tanulaacutesuk
probleacutemamegoldoacute kommunikaacutecioacutes egyuumlttműkoumldő keacutepesseacuteguumlk amelyek elősegiacutetik a tanultak
keacutesőbbi transzferaacutelaacutesaacutet (Molnaacuter 2005) A moacutedszer leacutenyege rosszul definaacutelt probleacutemaacutek
hasznaacutelata
Szemantikailag gazdag probleacutema
5 Teacutema
1 Oumlroumlklődeacutes-koumlrnyezet vita Az oumlroumlkleacutes itt az egyeacuten veleszuumlletett bioloacutegiai keacutepesseacutegeit
lehetőseacutegeit jelenti a koumlrnyezet a taacutersas koumlrnyezet elsősorban a csalaacuted eacutes a koumlzoumlsseacuteg egyeacutenre
gyakorolt hataacutesait foglalja oumlssze
1 Bioloacutegiai eacutereacutesi megkoumlzeliacuteteacutes
A fejlődeacutest jellemző vaacuteltozaacutesok alapvető sorozata endogeacuten jellegű vagyis a vaacuteltozaacutesok az
eacutelőleacutenyen beluumllről bioloacutegiai oumlroumlkseacutegeacutenek koumlvetkezmeacutenyekeacutent erednek A fejlődeacutes fő oka az
eacutereacutes a vaacuteltozaacutesok genetikailag meghataacuterozott mintaacutezata amely a fogamzaacutes eacuteretlen
kezdőpontjaacutetoacutel a felnőttkorig veacutegigkiacuteseacuteri az egyeacuten noumlvekedeacuteseacutet A koumlrnyezet szerepe a
fejlődeacutes alapfolyamatainak alakiacutetaacutesaacuteban maacutesodlagos a koumlrnyezet hataacuterozza meg a viselkedeacutes
sok mozzanataacutenak megjeleneacuteseacutet erősseacutegeacutet eacutes korrelaacutecioacutejaacutet de nem maga okozza a viselkedeacutes
fejlődeacuteseacutenek előrehaladaacutesaacutet
2 Koumlrnyezeti tanulaacutesi megkoumlzeliacuteteacutes
Bioloacutegiai teacutenyezők alapozzaacutek meg a fejlődeacutest de a fejlődeacutesi vaacuteltozaacutesok fő okai tuacutelnyomoacutean
exogeacutenek azaz a koumlrnyezetből elsősorban azoktoacutel a felnőttektől erednek akik jutalmazzaacutek eacutes
buumlntetik a gyermek erőfesziacuteteacuteseit
3 Univerzaacutelis-konstruktivista megkoumlzeliacuteteacutes
Az oumlroumlkleacutes eacutes a koumlrnyezet egyenlő eacutes koumllcsoumlnoumls szerepet jaacutetszoacute forraacutesai a fejlődeacutesnek ezeacutert
eacutertelmetlen az egyik teacutenyezőnek a maacutesiknaacutel nagyobb fontossaacutegot tulajdoniacutetani E neacutezőpont
vezető hiacuteve a svaacutejci fejlődeacutespszicholoacutegus Jean Piaget
2 Korai szelekcioacute
3 Kompenzaacutecioacute felfeleacute nivellaacutelaacutes felzaacuterkoacuteztataacutes korrepetaacutelaacutes (mastery learning)
4 Differenciaacutelaacutes A differenciaacutelt oktataacutes A kuumlloumlnleges baacutenaacutesmoacutedot igeacutenylő (a haacutetraacutenyokkal
eacutes előnyoumlkkel rendelkező) tanuloacutek iskolai oktataacutesa az egyeacuteni sajaacutetossaacutegokat figyelembe vevő
azokhoz alkalmazkodoacute oktataacutes
A tanoacuterai differenciaacuteloacutedaacutes lehetőseacutegei
- oumlnkeacutent vaacutellalt vagy a tanaacutertoacutel kapott egyeacuteni munka (pl kiselőadaacutes oumlnaacutelloacute megfigyeleacutes kiacuteseacuterlet bemutataacutesa)- reacuteteg- csoport- paacuteros eacutes individualizaacutelt munka- tanuloacutei jellemzőkhoumlz igazodoacute strateacutegia moacutedszer motivaacutelaacutes feladatok- differenciaacutelt eacuterteacutekeleacutes
5 Kompenzaacuteloacute beiskolaacutezaacutesi modell szelektaacutelaacutes eacutes kompenzaacutelaacutes egyuumlttesen Iskolakezdeacutes
fejlettseacutegtől fuumlggően 6-8 eacuteves korban homogeacutenebb iskolakezdő csoportok kompenzaacuteloacute
foglalkozaacutesok az oacutevodaacuteban maradtaknak
6 Kognitiacutev stiacutelus a szemeacutelyiseacuteg aacuteltalaacutenos jellemzőinek a gondolkodaacutesmoacutedban megismereacutesi
szellemi mentaacutelis teveacutekenyseacutegekben valoacute megnyilvaacutenulaacutesa (pl rigiditaacutes vagy nyitottsaacuteg)
Fogalmi probleacutemaacutek Kognitiacutev stiacutelus vagy kognitiacutev strateacutegia
A stiacutelus egyeacuteni preferenciaacutera utal az esemeacutenyek megragadaacutesa a megleacutevő tudaacutes segiacutetseacutegeacutevel
(a pedagoacutegiai pszicholoacutegiaacuteban eacutes a tanulaacutesleacutelektanban elterjedt)
A strateacutegia nagyobb szemeacutelyes aktivitaacutest felteacutetelez egyeacuteni megnyilvaacutenulaacutes jellemző
informaacutecioacutefeldolgozaacutesi moacuted eacuterzelmi indulati jellemzőkkel
A hasznaacutelatban a kognitiacutev stiacutelus terjedt el termeacuteszete szerint meacutegis inkaacutebb strateacutegia
Messick (1984) Hiacutedfunkcioacute a kognitiacutev stiacutelus mint strateacutegia hiacutedkeacutent funkcionaacutel a kogniacutecioacute
(=megismerő ember) eacutes a szemeacutelyiseacuteg (=huacutes-veacuter ember) koumlzoumltt Keacutetfeacutele tanulaacutesi stiacutelus -
verbalizaacuteloacute - imaginaacuteloacute
Entwistle A stiacutelus az informaacutecioacutefeldolgozaacutes szokaacutesos moacutedja ezeacutert tanulaacutesi stiacutelus eacutes nem
strateacutegia A tanulaacutesi stiacutelus az informaacutecioacute kezeleacuteseacutere vonatkozik lehet - passziacutev befogadoacute -
aktiacutev felfedező
7 Tanulaacutesi stiacutelus az egyeacuten aacuteltal leginkaacutebb előnyben reacuteszesiacutetett (preferaacutelt) kuumllső eacutes belső tanulaacutesi felteacutetelek moacutedokEacuterzeacutekleti modalitaacutes szempontjaacuteboacutel auditiacutev vizuaacutelis mozgaacutesos
Taacutersas koumlrnyezet szempontjaacuteboacutel egyeduumll taacutersakkalReakcioacutemoacuted szempontjaacuteboacutel impulziacutev reflektiacutevMechanikus stiacutelusEacuterzelmi felteacutetelek szempontjaacuteboacutel motivaacutecioacute kitartaacutes
8 Tanulaacutesi strateacutegiaacutek A tanulaacutesi strateacutegiaacutek a kuumlloumlnboumlző tanulaacutesi technikaacutek egyuumlttes
alkalmazaacutesaacutet kombinaacutelaacutesaacutet a megfelelő leacutepeacutesek sorbaaacutelliacutetaacutesaacutet igeacutenylik Segiacutetik a szoumlvegek
feldolgozaacutesaacutet az anyag egeacuteszeacutenek az integraacutelaacutesaacutet a tanulnivaloacute strukturaacutelaacutesaacutet szervezeacuteseacutet A
tanulaacutesi strateacutegia fogalmaacuteban kiemelődik a ceacutelraacuteiraacutenyulaacutes a tervezeacutes az informaacutecioacutegyűjteacutes eacutes
feldolgozaacutes szakaszokra bontaacutesa eacutes az oumlnellenőrzeacuteseacutet a tanulaacutesi feladat megoldaacutesa soraacuten Uacutegy
tekintjuumlk a tanulaacutesi strateacutegiaacutet mint a tanulaacutesra vonatkozoacute tervek elhataacuterozaacutesok rendszereacutet
amelyek meghataacuterozott ceacutelra iraacutenyulnak bizonyos tartoacutessaacuteg eacutes elrendezeacutes jellemzi őket A
tanulaacutesi strateacutegiaacutet a tanuloacutenak kell veacutegrehajtani
Kozeacuteki eacutes Entvistle felosztaacutesa a leginkaacutebb hasznaacutelhatoacute akik a tanulaacutesi strateacutegiaacutek haacuterom
altiacutepusaacutet kuumlloumlnboumlztetik meg
- meacutelyrehatoloacute a dolgok megeacuterteacuteseacutere toumlrekszik aacuteltalaacuteban tudnak lelkesedni a tanulaacutes iraacutent
- reprodukaacuteloacute reacuteszletek megjegyzeacuteseacutere eacutepiacutet tanaacuteri iraacutenyiacutetaacutes fontos
- szervezett az eredmeacutenyekre koncentraacutelva teljesiacutetik a koumlvetelmeacutenyeket lelkiismeretesek
sikerorientaacuteltak
6 Teacutema
1 Implicit tanulaacutes a tervezeacutesi veacutegrehajtaacutesi strateacutegiaacutek nem jaacutetszanak szerepet (pl motoros
keacuteszseacutegek anyanyelv tanulaacutesa)
2 Explicit tanulaacutes aktiacutev figyelem hipoteacutezisek megfogalmazaacutesa szabaacutelyok tanulaacutesa (pl
idegen nyelv tanulaacutesa)
3 Tudat alatti eacuteszleleacutes objektiacutev-szubjektiacutev ingerkuumlszoumlb (moziban felvillanoacute keacutep ami Cola
vaacutesaacuterlaacutesaacutera oumlsztoumlnoumlz) az objektiacutev kuumlszoumlboumlt meghaladja de a szubjektiacutevet nem
- szemantikai előfesziacutető hataacutes akkor is műkoumldik ha a megelőző inger eacuteszleleacutese nem tudatos
- Stroop hataacutes ellentmondaacutesos sziacutenek akkor is műkoumldoumltt ha a szoacutet nem tudtaacutek elolvasni
tudatosan
- perceptuaacutelis elhaacuteriacutetaacutes szaacutemunkra nem kedvező dolgok eacuteszleleacutese elől bdquokikapcsoljukrdquo az
agyunkat
4 Tudatelmeacutelet-elmeacutelet gyermeki neacutezetek kutataacutesa hogyan fejlődik a sajaacutet eacutes a maacutesik
mentaacutelis aacutellapotaacutera vonatkozoacute tudaacutes A gyermeki tudatelmeacutelet kialakulaacutesaacutenak kezdete 15-24
hoacutenapos kor A tudatelmeacutelet a mentaacutelis vilaacuteg a mentaacutelis aacutellapotok megeacuterteacuteseacutenek termeacuteszeteacutere
ill fejlődeacuteseacutere vonatkozik beleeacutertve peacuteldaacuteul a veacutelekedeacuteseket vaacutegyakat eacuterzelmeket
gondolatokat percepcioacutekat eacutes intencioacutekat
5 Metakogniacutecioacute sokfeacutele eacutertelmezeacutes
- a tudaacutesra vonatkozoacute tudaacutes
- a kogniacutecioacuteroacutel (megismereacutesről) valoacute kogniacutecioacute
- kuumlloumlnboumlző kontextusokban eacutertelmezhető (pl metanyelvi tudatossaacuteg metamemoacuteria
metafigyelem metamegeacuterteacutes)
6 Deklaratiacutev metakognitiacutev tudaacutes a kogniacutecioacutera vonatkozoacute deklaratiacutev tudaacutes (sajaacutet
keacutepesseacutegek)
7 Proceduraacutelis metakognitiacutev tudaacutes a gondolkodaacutes kontrollja szabaacutelyozaacutesa
8 Az oumlnszabaacutelyozoacute tanulaacutes elemei folyamata olyan komplex gondolkodaacutesi eacuterzelmi
akarati eacutes cselekveacutesi oumlnfejlesztő keacutepesseacuteg amely szisztematikusan a sajaacutet ceacutel eleacutereacuteseacutere
iraacutenyiacutetja a tanulaacutesi keacutepesseacutegeket A megismereacutes (kogniacutecioacute) eacutes az aktuaacutelis viselkedeacutes
szabaacutelyozaacutesaacutera iraacutenyul A kitűzoumltt ceacutelnak megfelelően aacutellandoacute figyelemmel (monitorozaacutessal
eacutes kontrollal) kiacuteseacuteri a kuumllső eacutes belső koumlruumllmeacutenyek vaacuteltozaacutesaacutet mikoumlzben ennek fuumlggveacutenyeacuteben a
teveacutekenyseacuteget is moacutedosiacutethatja
Elemei
- Tervezeacutes ceacutelkitűzeacutes ceacutelok megfogalmazaacutesa megvaloacutesiacutetaacutes moacutedja
- Megszervezeacutes
bull Rugalmas strateacutegia dinamikus tervezeacutes alkalmazkodaacutes
bull Merev strateacutegia reflexioacute alternatiacutev utak kereseacutese hiaacutenyzik ugyanazokat a tanulaacutesi
strateacutegiaacutekat hasznaacuteljaacutek a kuumlloumlnboumlző helyzetekben
bull Passziacutev strateacutegia a szituaacutecioacute elfogadaacutesa akkor is ha nem felel meg elvaacuteraacutesainak
bullSzeacutetszoacutert strateacutegia a pillanatnyi helyzet hataacutesa alatt vannak kuumlzdenek a feladat
befejezeacuteseacutevel aacutellandoacute stressz
- Veacutegrehajtaacutes
bull Kognitiacutev tanulaacutesi strateacutegiaacutek segiacutetik a tanuloacutekat figyelmuumlk fenntartaacutesaacuteban az informaacutecioacute
szelektaacutelaacutesaacuteban kidolgozaacutesaacuteban memorizaacutelaacutesaacuteban ismeacutetleacuteseacuteben
bull Metakognitiacutev eacutes szabaacutelyozoacute strateacutegiaacutek a tanuloacutei toumlrekveacutesek reflexioacutei monitorozzaacutek eacutes
szabaacutelyozzaacutek a tanuloacutek kognitiacutev strateacutegiaacuteit
bull Forraacutes-menedzseleacutesi strateacutegiaacutek a kuumllső eacutes belső bdquoforraacutesokrdquo menedzseleacuteseacutet kiaknaacutezaacutesaacutet
eacutes felhasznaacutelaacutesaacutet segiacutetik (pl motivaacutecioacute felhasznaacutelhatoacute idő stb)
- Monitorozaacutes nyomon koumlveteacutes
- Visszacsatolaacutes
7 Teacutema
1 A tudaacutes vaacuteltozaacutesaacutenak kognitiacutev felteacutetelei
- a maacuter megszerzett tudaacutes hataacutessal van az uacutej tudaacutes keletkezeacuteseacutere (lehetőseacutegek eacutes korlaacutetok)
- előfelteacutetel-tudaacutes az uacutej tudaacutes e tudaacuteselemeken keresztuumll kapcsoloacutedik a megleacutevő rendszerhez
- taacuterggyal kapcsolatos tudaacutes hozzaacuteeacuterteacutes kompetencia (meghataacuterozoacutebb mint az előfelteacutetel-
tudaacutes)
- tanulaacutesi keacutepesseacutegek metakognitiacutev tudaacutes (eszkoumlz jellegű tudaacutes)
- aacuteltalaacutenos tudaacutes intelligencia a tudaacutes uacutej helyzetekben valoacute alkalmazaacutesaacutenak
tovaacutebbfejleszteacuteseacutenek keacutepesseacutege
- a megleacutevő tudaacutes megnyilvaacutenulaacutesa megeacuterteacutes (ismeretek tanulaacutesa) transzfer (keacutepesseacutegek
elsajaacutetiacutetaacutesa)
Kapcsoloacutedoacute oktataacutesi moacutedszerek kuumlloumlnbseacutegek kiegyenliacuteteacutese (felzaacuterkoacuteztataacutes) a
kuumlloumlnbseacutegekhez valoacute alkalmazkodaacutes (differenciaacutelaacutes) teljes elsajaacutetiacutetaacutes (mastery learning)
tanulaacutesi keacutepesseacutegek aacuteltalaacutenos gondolkodaacutesi keacutepesseacutegek folyamatos fejleszteacutese az
interferencia negatiacutev jelenseacutegeinek kikuumlszoumlboumlleacutese
2 A tudaacutes vaacuteltozaacutesaacutenak affektiacutev felteacutetelei a kognitiacutev felteacutetelek korlaacutetozoacuteak az affektiacutev
felteacutetelek e korlaacutetok koumlzoumltti lehetőseacutegeket hataacuterozzaacutek meg Kuumllső eacutes belső motivaacutecioacute
teljesiacutetmeacutenymotivaacutecioacute elsajaacutetiacutetaacutesi motivaacutecioacute eacutenkeacutep szorongaacutes oumlnbizalom kudarckeruumlleacutes-
sikerorientaacutecioacute megkuumlzdeacutes erőfesziacuteteacutes keruumlleacutese attribuacutecioacute eacuterdeklődeacutes attitűdoumlk koumltődeacutes
kontrolleacuteszleleacutes elkoumltelezettseacuteg
3 A legkoumlzelebbi fejlődeacutesi zoacutena (Vigotszkij zoacutenaelmeacutelete) gyermekekkel veacutegzett kiacuteseacuterletei
szerint a gyerekek legkoumlzelebbi fejlődeacutesi zoacutenaacutejaacutet az oumlnaacutelloacutean megoldott feladat (aktuaacutelis
fejlettseacutegi szint) eacutes a segiacutetseacuteggel megoldott feladat (lehetseacuteges fejlettseacutegi szint) koumlzoumltti
taacutevolsaacuteggal eacutertelmezi Az elmeacutelet szerint egy fejleszteacutes akkor lehet a legeredmeacutenyesebb ha az
a legkoumlzelebbi fejlődeacutesi zoacutenaacuteban zajlik Az elmeacutelet szerint az oktataacutesnak abba a saacutevba kell
esnie amelyik maacuter meghaladja a gyermek aktuaacutelis fejlettseacutegi szintjeacutet de amely meacuteg nincs
adott szinttől olyan taacutevol hogy az a gyermek szaacutemaacutera maacuter felfoghatatlan feldolgozhatatlan
informaacutecioacutekat koumlzvetiacutetene vagy olyan teveacutekenyseacutegekbe vonnaacute be amelyekben maacuter nem tud
aktiacutevan reacuteszt venni
4 Előfelteacutetel-tudaacutes A tanulaacutes soraacuten amikor az egyeacuten uacutej ismereteket szerez az uacutej fogalmakat
be kell eacutepiacutetenie a fogalmi haacuteloacutejaacuteba Egy uacutej fogalom megtanulaacutesakor nem felteacutetlenuumll joumln leacutetre a
megfelelő reprezentaacutecioacute a megeacuterteacutes A megeacuterteacuteseacutehez a tanuloacutenak rendelkeznie kell az
előfelteacutetel-tudaacutessal azaz ismeretrendszereacuteben leacuteteznie kell a megfelelő fogalmi haacuteloacutenak
amelybe be tudja illeszteni az adott fogalmat A tanuloacutenak aktivizaacutelnia kell ezt a fogalmi
struktuacuteraacutet eacutes fel kell fedeznie az oumlsszefuumlggeacuteseket a maacuter ismert fogalmak eacutes az uacutej fogalom
koumlzoumltt Ha ez nem toumlrteacutenik meg akkor az uacutej fogalom nem tud beeacutepuumllni a fogalmi rendszerbe
elszigetelt marad nem vaacutelik hozzaacutefeacuterhetőveacute felideacutezhetőveacute
5 Deklaraacutelt tanterv tantervi dokumentum mely az előiacutert ceacutelokat műveltseacutegtartalmakat
tananyagokat eacutes koumlvetelmeacutenyeket tartalmazza A ~ lehet reacuteszletező vagy csak a toumlrzsanyagra
a koumlzoumls alapokra kiterjedő (alaptanterv)
6 Lefordiacutetott tanterv amikor a tanaacuter egyeacuteni arculatot ad a helyi lehetőseacutegek alapjaacuten a helyi
lehetőseacutegek alapjaacuten a koumlzponti előiacuteraacutesoknak A tanterv tanaacuter aacuteltali olvasata
7 Elsajaacutetiacutetott tanterv tartalmazza a tanuloacute előzetes tudaacutesaacutet koumlrnyezeteacutenek hataacutesait
valamint az előiacutert műveltseacuteg tanaacuteri eacutertelmezeacuteseacutet ndash ez az egyeacuteni tudaacutes
8 Az iskola ethosza Az iskola ethosza szoros eacutertelemben az iskola erkoumllcsi jellegű
elvaacuteraacutesait elveit koumlvetelmeacutenyeit taacutegabb eacutertelemben az iskola szellemiseacutegeacutet arculataacutet lelki
jellegeacutet jelenti
8-9 teacutema
FolytonosNem folytonos kognitiacutev fejlődeacutes Piaget fejlődeacuteselmeacutelete szakaszos jellegű azaz a fejlődeacutes nem folytonos hanem toumlbbeacute-keveacutesbeacute aacutellandoacute aacutellapotokboacutel maacutes aacutellapotokba valoacute aacutetmenetek reacuteveacuten megy veacutegbe
Minőseacutegi eacutes mennyiseacutegi vaacuteltozaacutesok a kognitiacutev fejlődeacutes soraacuten Vannak olyan elmeacuteletek amelyek a kognitiacutev fejlődeacutest elsősorban minőseacutegi vaacuteltozaacutesok sorozataacutenak tekintik Az ilyen elmeacuteletek a vaacuteltozaacutesokat kuumlloumlnboumlző aacutellapotok koumlzoumltti ugraacutesszerű aacutetmenetekkeacutent fogjaacutek fel A talaacuten legnagyobb hataacutesuacute elmeacutelet Piaget kognitiacutev fejlődeacuteselmeacutelete iacutegy jellemzi az eacutertelmi fejlődeacutest Maacutes modellek a fejlődeacutes kvantitatiacutev vonatkozaacutesaira helyezik a hangsuacutelyt eacutes a fejlődeacutest mennyiseacutegi noumlvekedeacuteskeacutent iacuterjaacutek le Ez utoacutebbi megkoumlzeliacuteteacutesre peacuteldakeacutent a pszichometriai moacutedszereket az eacutertelmi keacutepesseacutegek tekinteteacuteben az intelligencia tesztekkel toumlrteacutenő meacutereacuteseacutet emliacutethetjuumlk
NemUniverzaacutelis kognitiacutev fejlődeacutes Piaget fejlődeacuteselmeacutelete univerzaacutelis jellegű mivel az eacutertelmi fejlődeacutest egyetlen folyamatkeacutent fogja fel nem bontja fel a kuumlloumlnboumlző oumlsszetevők fejlődeacuteseacutere Univerzaacutelis abban az eacutertelemben is hogy a kialakuloacute műveleti struktuacuteraacutekat az eacutertelmi műkoumldeacutes tartalmaacutetoacutel fuumlggetlenuumll mindenuumltt eacuterveacutenyesuumllőnek gondolja (nem szaacutemol pl a tartalom szerepeacutevel) Nem szaacutemol tovaacutebbaacute a fejlődeacutes egyeacuteni kuumlloumlnbseacutegeivel v a kuumlloumlnbseacutegeket befolyaacutesoloacute szaacutemos teacutenyezővel pl a kuumlloumlnboumlző kultuacuteraacutekban felnoumlvekvő gyermekek elteacuterő fejlődeacutesi sajaacutetossaacutegaival
Teruumlletaacuteltalaacutenos kognitiacutev fejlődeacutes A megismereacutes eacutes a fejlődeacuteseacutenek egyes elmeacuteletei mind az emberi megismerőfolyamatokat mind azok fejlődeacuteseacutet egyseacutegeskeacutent fogjaacutek fel (pl Piaget elmeacutelete) Ezek a felfogaacutesok uacutegy tartjaacutek hogy sokfeacutele keacutepesseacuteguumlnk leacutenyegeacuteben azonos elvek szerint műkoumldik eacutes egyseacutegkeacutent fejlődik is ndash nincsenek elkuumlloumlnuumllő mentaacutelis rendszerek a kuumlloumlnboumlző tudaacutesteruumlletek megismereacuteseacutere
Teruumlletspecifikus kognitiacutev fejlődeacutes A kuumlloumlnboumlző tudaacutesteruumlletekre ndash a taacutersas vilaacuteg megeacuterteacuteseacutere a szaacutemolaacutesra a fizikai vilaacuteg koumllcsoumlnhataacutesaira stb ndash iraacutenyuloacute megismerőfolyamataink specializaacutelt csak az adott teruumlleten műkoumldő elvekre eacutepuumllnek sőt tudaacutesteruumlletenkeacutent elkuumlloumlnuumllő mentaacutelis rendszerek szolgaacuteljaacutek a megeacuterteacutest
A kognitiacutev fejlődeacutes nativista megkoumlzeliacuteteacutese E megkoumlzeliacuteteacutes szerint a fejlődeacutes fő mechanizmusa a bioloacutegiai eacutereacutes A geacutenkeacuteszletben hordozott bioloacutegiai oumlroumlkseacuteg
megnyilvaacutenulaacutesaacuteban a koumlrnyezet csak mint kioldoacute szerepel Fontos keacuterdeacutes hogy vannak-e a fejlődeacutesnek uacutegynevezett kritikus perioacutedusai azaz olyan időszakok mikor az egeacuteszseacuteges fejlődeacuteshez bizonyos bioloacutegiai vagy koumlrnyezeti felteacuteteleknek teljesuumllniuumlk kell
A nativista neacutezetrendszer a csecsemőnek gazdag veleszuumlletett tudaacutest tulajdoniacutet eacutes maximaacutelisan teruumlletspecifikus fejlődeacutesben gondolkodik Fodor szerint az agy peacuteldaacuteul egymaacutestoacutel teljesen fuumlggetlenuumll műkoumldő kuumlloumln feladatokra specializaacuteloacutedott genetikusan meghataacuterozott modulokboacutel aacutell
A kognitiacutev fejlődeacutes kontextualisztikus megkoumlzeliacuteteacutese
Koumlrnyezeti tanulaacutes megkoumlzeliacuteteacutes
Maacutesneacuteven empirista megkoumlzeliacuteteacutes neacutezetei szerint a fejlődeacutes legfőbb mechanizmusa a tanulaacutes Noha a fejlődeacutesnek vannak bioloacutegiai felteacutetelei a fejlődeacutes soraacuten tapasztalhatoacute vaacuteltozaacutesok okai a kuumllső koumlrnyezetben keresendők A fejlődeacutest folyamatosnak eacutes teruumlletaacuteltalaacutenosnak tartja Nem felteacuteteleznek teruumlletspecifikus tudaacutest csak oumlroumlkloumltt fizioloacutegiai szenzoros rendszereket eacutes az asszociaacutecioacutek szabaacutelyszerűseacutegeit Keacutepviselő Chandler
Szociaacutelis kogniacutecioacute A szociaacutelis kogniacutecioacute fejlődeacuteseacutenek folyamata oumlsszefuumlgg a szocializaacutecioacute folyamataacuteval A szociaacutelis vilaacutegra vonatkozoacute tudaacutes olyan fejlődeacutesi folyamat eredmeacutenye melynek soraacuten a gyerek fokozatosan megeacuterti maacutesok viselkedeacuteseacutenek okait eacutes felismeri a bizonyos eacuterzelmek eacutes tapasztalatok koumlzti oumlsszefuumlggeacuteseket Olyan szabaacutelyok megeacuterteacuteseacutehez jut el melynek tartalma specifikusan szociaacutelis miacuteg azonban a fizikai vilaacuteg műkoumldeacuteseacutet az előrejelezhetőseacuteg eacutes a stabilitaacutes jellemzi a szociaacutelis vilaacutegot nem mivel a szociaacutelis viszonyokra vonatkozoacute fogalmakat az adott kultuacutera taacutersas viszonyainak jelenteacutese eacutes termeacuteszete hataacuterozza meg Azonos azonban hogy a gyerekek mindkeacutet vilaacutegban az invarianciaacutekat az elvek vaacuteltozatlansaacutegaacutet keresik szeretneacutek megkuumlloumlnboumlztetni a dolgok kuumllső megjeleneacuteseacutet azok valoacutedi leacutenyegeacutetől
Neopiagetiaacutenusok
Piaget elmeacuteleteacutehez visszanyuacuteltak de hozzaacutetetteacutek a tartalom keacuterdeacuteseacutet is
Jobb vizsgaacutelati moacutedszereket keresnek mint Piaget az alszakaszok vagy szintek finomabb meghataacuterozaacutesaacutera toumlrekszenek Elfogadjaacutek Piaget azon neacutezeteacutet mely szerint a gyerekek a vilaacuteggal valoacute aktiacutev kapcsolaton keresztuumll alakiacutetjaacutek ki tudaacutesukat DE ennek szakaszai specifikus teveacutekenyseacutegekre vagy teruumlletekre korlaacutetozoacutednak
Tartalomtoacutel fuumlggetlen gondolkodaacutesfejleszteacutes A keacutepesseacuteg- eacutes gondolkodaacutesfejlesztő programok kontextusaacutet tekintve alapvetően keacutet fő aacutellaacutespontot lehet megkuumlloumlnboumlztetni Az egyik neacutezet keacutepviselői azt valljaacutek hogy a gondolkodaacutest explicit moacutedon tartalomtoacutel fuumlggetlen kell taniacutetani Erre vilaacutegszerte ismert peacutelda a Lipman aacuteltal kidolgozott gondolkodaacutesfejlesztő program
A tantaacutergyi tartalomhoz nem koumltoumltt direkt fejleszteacutes Pl De Bono (CoRT) Feuerstein IE programja Lipman Filozoacutefia gyermekeknek programja Klauer induktiacutev gondolkodaacutest fejlesztő programja
Tartalomba aacutegyazott gondolkodaacutesfejleszteacutes A maacutesik iraacutenyzat a gondolkodaacutest az iskolai tantaacutergyakba aacutegyazva fejleszteneacute amely megkoumlzeliacuteteacutes jelentős vaacuteltoztataacutesokat igeacutenyelne a
tananyagban Az ezt az iraacutenyzatot keacutepviselő fejlesztő programok koumlzuumll kiemelhető Dienes Zoltaacuten uacutej matematikaacuteja eacutes a Shayer eacutes Adey (1981) neveacutehez koumltődő CASE (Cognitive Acceleration through Science Education [a kognitiacutev fejlődeacutes felgyorsiacutetaacutesa a termeacuteszettudomaacutenyos neveleacutesen keresztuumll]) projekt
De Bono (CORT) De Bono moacutedszere a gondolkodaacutes taniacutetaacutesaacutera (CoRT)
A program elnevezeacutese a CoRT a fejlesztő program elterjeszteacuteseacutere alapiacutetott az angliai Cambridge-ben 1969 oacuteta műkoumldő szervezet neveacuteből (Cognitive Research Trust) szaacutermazik A CoRT program moumlgoumltt nem aacutell egy kidolgozott pszicholoacutegiai elmeacutelet legalaacutebbis de Bono nem fordiacutet figyelmet arra hogy moacutedszereacutet tudomaacutenyosan megalapozza Baacuter hasznaacutel bizonyos pszicholoacutegiai terminusokat eacutes az aacuteltalaacutenossaacutegok szintjeacuten homaacutelyos utalaacutesokat tesz bizonyos a pszicholoacutegiaacuteban is tanulmaacutenyozott jelenseacutegekre a fejleszteacutes alapelveit toumlbbnyire koumlzeacuterthető metaforaacutek analoacutegiaacutek peacuteldaacutek segiacutetseacutegeacutevel fejti ki
A gondolkodaacutes aacuteltala hangsuacutelyozni kiacutevaacutent jelenseacutegeit koumlnnyen megjegyezhető szabaacutelyokba foglalja oumlssze (peacuteldaacuteul az adj neki nevet a megeacuterteacutes egyik moacutedja) majd ezekből ugyancsak koumlnnyen azonosiacutethatoacute csoportokat alkot peacuteldaacuteul A megeacuterteacutes oumlt moacutedja A teacutevedeacutes oumlt formaacuteja stb
A gondolkodaacutes fejleszteacuteseacutet szolgaacuteloacute gyakorlatok nem kapcsoloacutednak az iskolai tantaacutergyakhoz ehelyett inkaacutebb a heacutetkoumlznapi helyzetekhez koumlzelaacutelloacute szituaacutecioacutekban a gondolkodaacutes folyamataira eacutes a doumlnteacuteshozatalra koncentraacutelnak Az eredeti program főleg 9-11 eacuteveseknek szoacutelt de keacutesőbb a fiatalabbaknak eacutes felnőtteknek szaacutent vaacuteltozatait is kidolgoztaacutekA CoRT hateacutekonysaacutegaacutet toumlbbszoumlr megvizsgaacuteltaacutek De Bono szerint a programtoacutel nem kell elvaacuterni hogy az elsajaacutetiacutetott gondolkodaacutesi keacuteszseacutegek olyan teruumlleteken is eacuterveacutenyesuumlljenek mint peacuteldaacuteul az intelligenciatesztek megoldaacutesa Hataacutesaacutet inkaacutebb olyan szituaacutecioacutekban kell ellenőrizni mint amilyenekben a fejleszteacutes is toumlrteacutent Az iacutegy elveacutegzett kiacuteseacuterletek rendre azt mutattaacutek hogy a programban reacutesztvevő gyerekek szignifikaacutensan jobban teljesiacutetettek mint a kontrollcsoport tagjai
Edward de Bono 1933-ban szuumlletett Maacuteltaacuten A Maacuteltai Orvosi Egyetem elveacutegzeacutese utaacuten Oxfordba keruumllt ahol iacutegeacuteretesen kezdődoumltt paacutelyaacuteja kitűnő eredmeacutennyel tette le pszichiaacutetriai szakiraacutenyuacute doktori vizsgaacuteit Kidolgozta eacutes gyakorlatiassaacute tette a konstruktiacutev gondolkodaacutes moacutedszereacutet Edward de Bono moacutedszereinek kiemelkedő nemzetkoumlzi sikere egyszerűseacuteguumlknek jaacuteteacutekossaacuteguknak eacutes gyakorlat-orientaacuteltsaacuteguknak koumlszoumlnhető
Feuerstein IE program Instrumental Enrichment
Nem tuacutelzaacutes azt aacutelliacutetani hogy a Feuerstein munkataacutersai aacuteltal kidolgozott IE az egyik legnagyobb vilaacutegkarriert befutott eacutes valoacutesziacutenűleg a legtoumlbb tanuloacutehoz eljutott moacutedszer Mint az eacutertelmi keacutepesseacutegek koumlzvetlen tartalomtoacutel fuumlggetlen fejleszteacuteseacutet megceacutelzoacute program talaacuten a legkidolgozottabb is Joacutel mutatja az ilyen programok esetleges ereacutenyeit de magaacuten viseli azok oumlsszes haacutetraacutenyait is
A fejlesztő program eredeti formaacutejaacuteban 15 modulboacutel aacutell melyeket Feuerstein eszkoumlzoumlknek (instruments) nevez Az elnevezeacutes itt Feuersteinnek arra a neacutezeteacutere utal hogy a feladatok csupaacuten eszkoumlzoumlk a felhasznaacuteloacute tanaacuter kezeacuteben ezeacutert nem annyira a konkreacutet tartalmuk a leacutenyeges mint inkaacutebb az a moacuted ahogyan a tanaacuterok hasznaacuteljaacutek azokat Mindegyik modul bizonyos tiacutepusuacute papiacuter-ceruza jellegű feladatok sorozataacuteboacutel aacutell A feladatok megoldaacutesa kb
egy oacuteraacutenyi munkaacutet jelent a gyerekeknek eacutes optimaacutelis esetben heti haacuterom-oumlt foglakozaacutesra keruumll sor Az egeacutesz fejlesztő program keacutet-haacuterom eacutevig tarthat A feladatok tartalom illetve kontextus-fuumlggetlenek Ha a program fejlesztő hataacutesaacutet neacutezzuumlk az eredmeacutenyeket uacutegy oumlsszegezhetjuumlk hogy nem javultak jelentősen a kiacuteseacuterletben reacuteszt vevő tanuloacutek olvasaacutesi vagy matematikai keacutepesseacutegei eacutes nem koumlvetkezett be kimutathatoacute vaacuteltozaacutes aacuteltalaacutenos eacutertelmi keacutepesseacutegeikben sem Ugyanakkor a tanaacuterok arroacutel szaacutemoltak be hogy javultak a tanuloacutek kommunikaacutecioacutes keacutepesseacutegei sziacutevesebben vettek reacuteszt az iskolai munkaacuteban
Lipman Filozoacutefia gyermekeknek program
Az aacuteltala javasolt moacutedon a gondolkodaacutest az iskolai keretek koumlzoumltt mintegy tantaacutergyszerűen lehet taniacutetani eacutes egy iskolai diszcipliacutena a filozoacutefia szerepel a program neveacuteben itt meacutegsem a hagyomaacutenyos eacutertelemben vett de meacuteg csak nem is egy megreformaacutelt filozoacutefia taniacutetaacutesaacuteroacutel van szoacute A filozoacutefia ugyanis naacutela egy olyan tantaacutergykeacutent jelenik meg amelynek koumlzeacutepponti ceacutelja a gondolkodaacutes taniacutetaacutesa A gondolkodaacutes taniacutetaacutesa tehaacutet nem beaacutegyazoacutedik a filozoacutefiaoktataacutesba vagy integraacuteloacutedik azzal hanem ami szerinte a program kereteacuteben toumlrteacutenik az maga a gondolkodaacutes taniacutetaacutesa
A filozoacutefiaacutet azeacutert tartja megfelelő nyersanyagnak a gondolkodaacutes fejleszteacuteseacutehez mert egyreacuteszt a filozoacutefia megmutatja az emberi gondolkodaacutes legreacutegibb eacutes egyben legkifinomultabb formaacuteit maacutesreacuteszt a gyerekek termeacuteszetes kiacutevaacutencsisaacutega miatt gondolkodaacutesuk hasonloacute a filozoacutefusok gondolkodaacutesaacutehoz A gyermekek baacuter leegyszerűsiacutetve eacutes a sajaacutet gondolkodaacutesi szintjuumlkoumln ugyan de ugyanazokra a keacuterdeacuteseacutekre (peacuteldaacuteul az igazsaacuteg a jog a meacuteltaacutenyossaacuteg a szabadsaacuteg a szemeacutelyes identitaacutes) keresik a vaacutelaszt mint az emberiseacuteg legjelentősebb filozoacutefiai gondolkodoacutei Nem kell tehaacutet maacutest tenni mint sorra venni a filozoacutefia nagy probleacutemaacuteit eacutes a gyerekeket olyan helyzetbe kell hozni hogy azokat megvitathassaacutek azokon gondolkodhassanakLipman programja eredeti formaacutejaacuteban teljes egeacuteszeacuteben az iacuteraacutesbeliseacutegre eacutepuumll tehaacutet olyan előzetes tudaacutest koumlvetel meg amelynek a tanuloacutek egy reacutesze nincs a birtokaacuteban Elsősorban a fiatal serduumllőkoruacute gyermekek szaacutemaacutera ajaacutenlottaacutek a programot akikneacutel ez a felteacutetel toumlbbnyire teljesuumll eacutes hogy az olvasaacutesmegeacuterteacutes sziacutenvonala ne befolyaacutesolja tuacutelsaacutegosan alkalmazhatoacutesaacutegaacutet a felhasznaacutelt szoumlvegek meglehetősen egyszerűek Toumlrteacutentek kiacuteseacuterletek arra is hogy az alapvető elgondolaacutesokat egeacuteszen fiatal gyermekekkel peacuteldaacuteul oacutevodaacuteskoruacuteakra alkalmazzaacutek ahogy az olvasaacutesi keacutepesseacutegek hiaacutenyaacutet a tanaacuteri elbeszeacuteleacutes poacutetoljaAz filozoacutefia gyermekek szaacutemaacutera program hateacutekonysaacutegaacutet ugyancsak sokfeacutele vizsgaacutelatnak vetetteacutek alaacute mind kidolgozoacutei mind pedig a fejlesztőktől fuumlggetlen kutatoacutek A fejlesztő kiacuteseacuterletek tipikusan feacutel eacutevtől egy eacutevnyi időtartamuacuteak voltak A kiacuteseacuterletek szerint a fejlesztő programban reacutesztvevő tanuloacutek olvasaacutesmegeacuterteacutese jelentősen javult a treacutening kimutathatoacute hataacutest gyakorolt a tanuloacutek matematikai eredmeacutenyeire bizonyos koumlvetkezteteacutesi keacuteszseacutegekre eacutes a kreatiacutev gondolkodaacutesra kuumlloumlnoumlsen a fluencia faktorra Ugyanakkor a kuumlloumlnboumlző kiacuteseacuterletek soraacuten azt is tapasztaltaacutek hogy a program hataacutesa erősen tanaacuterfuumlggő a kuumlloumlnboumlző tanaacuterok osztaacutelyainak eredmeacutenyei koumlzoumltt jelentős kuumlloumlnbseacutegek alakultak ki
Olvasaacutesi strateacutegiaacutek fejleszteacutese
Az olvasaacutesi strateacutegiaacutekat fejleszthetjuumlk a metakogniacutecioacute segiacutetseacutegeacutevel Ilyenkor hasznaacutelhatunk szoumlveganticipaacutecioacutes strateacutegiaacutekat (pl keacuterdeacutesek megfogalmazaacutesa az olvasmaacutenyroacutel előzetes tudaacutes aktivaacutelaacutesa az olvasnivaloacute ciacuteme alapjaacuten) szoumlvegkezelő strateacutegiaacutekat (pl taacuteblaacutezatok a szoumlvegben vagy a szoumlveg helyett) javiacutetoacute strateacutegiaacutekat (pl mentaacutelis keacutepek rajzok szerepe az uacutejraolvasaacutes szuumlkseacutegesseacutegeacutenek megiacuteteacuteleacutese) valamint integraacutelaacutest mely soraacuten aacutettekintően megismeacuteteljuumlk a kuumlloumlnboumlző oacuteraacutek feladatait
Az induktiacutev gondolkodaacutes fejleszteacutese Klauer induktiacutev gondolkodaacutest fejlesztő programja
Az induktiacutev gondolkodaacutes fejleszteacuteseacutere dolgozott ki gyakorlatrendszert Karl Josef Klauer Hasonloacutesaacutegot mutat Klauer programja az IE-vel annyiban hogy ebben az esetben is egy aacuteltalaacutenos keacutepesseacuteg aacutell a fejleszteacutes koumlzeacuteppontjaacuteban tovaacutebbaacute itt is tartalomtoacutel fuumlggetlen fejlesztő gyakorlatokat hasznaacutelnak Klauer szerint baacuter az induktiacutev gondolkodaacutes folyamatainak sokfeacuteleseacutegeacutet nem lehet pontosan leiacuterni lehet olyan elmeacuteleti modellt alkotni amelyik e kognitiacutev rendszer koumlzponti reacuteszeacutet alapvető folyamatait definiaacutelja Elmeacuteleti modellje szerint az induktiacutev gondolkodaacutes leacutenyege szabaacutelyszerűseacutegek megtalaacutelaacutesa
A fejlesztő rendszert haacuterom kuumlloumlnboumlző eacuteletkori csoportra keacutesziacutetette el Mindhaacuterom fejlesztő program sziacutenes papiacuterlapokboacutel aacutell a lapokon keacutepekkel aacutebraacutekkal szavakkal amelyek megtestesiacutetik a fejlesztő struktuacuteraacutet A Denktraining fuumlr Kinder I nemverbaacutelis feladatokat tartalmaz eacutes az 5-8 eacuteves korosztaacutelyt ceacutelozza meg A Denktraining fuumlr Kinder II a 10-13 eacutev koumlzoumlttieknek szoacutel eacutes maacuter felteacutetelezi hogy a gyerekek tudnak olvasni iacutegy a fiatalabbaknak szoacuteloacute programhoz keacutepest ebben megjelennek a szavakat szoumlvegeket tartalmazoacute feladatok is Miacuteg az első keacutet feladatrendszer az aacuteltagos fejlettseacutegű gyerekek szaacutemaacutera keacuteszuumllt a Denktraining fuumlr Jugendliche a tanulaacutesi neheacutezseacutegekkel kuumlzdő tanuloacutek igeacutenyeit szolgaacutelja kompenzaacuteloacute jellegű fejlődeacutesbeli lemaradaacutesaikat kiacutevaacutenja poacutetolni A programok mindegyike 120 feladatboacutel aacutell amelyeken az egyszerűbbtől a bonyolultabbak fele haladnak veacutegig a tanuloacutek A feladatok tiacutez foglalkozaacutesra vannak elosztva iacutegy egy alkalommal aacutetlagosan 12 feladatot oldanak meg A foglalkozaacutesok alapvető moacutedszere az iraacutenyiacutetott felfedezeacutes ami azt jelenti hogy a gyerekek annyi - egyeacutenenkeacutent vaacuteltozoacute meacuterteacutekű - segiacutetseacuteget kapnak a tanaacutertoacutel amennyi ahhoz szuumlkseacuteges hogy biztosan meg tudjaacutek oldani a feladatotAz induktiacutev treacutening hataacutesaacutet megvizsgaacuteltaacutek peacuteldaacuteul a matematika az idegen nyelvek a nyelvtan a fizika eacutes neacutehaacuteny egyeacuteb tananyag tanulaacutesaacutera a hataacutes meacuterteacuteke aacuteltalaacuteban 04 koumlruumll alakult Meacuteg a helyesiacuteraacutes tanulaacutesaacuteban is sikeruumllt kimutatni az induktiacutev treacutening pozitiacutev hataacutesaacutet
Az analoacutegiaacutes gondolkodaacutes fejleszteacutese
Az analoacutegiaacutes gondolkodaacutes az induktiacutev gondolkodaacutes egyik fontos oumlsszetevője Az emberi gondolkodaacutes alapvetően analoacutegiaacutes tiacutepusuacute minden szaacutemaacutera uacutej jelenseacuteget maacuter ismert kognitiacutev struktuacuteraacutekkal valoacute analoacutegia alapjaacuten ragad meg Ez az a gondolkodaacutesforma amely a legjobban aacutethatja a megismereacutes maacutes teruumlleteit segiacuteti a megeacuterteacutest a fogalomelsajaacutetiacutetaacutest eacutes a probleacutemamegoldaacutest
SZOumlVEGFER (szoumlvegfeldolgozoacute kriteacuteriumorientaacutelt fejlesztő rendszer) a tantaacutergyak legfontosabb roumlvid szoumlvegeit egyeacuteni eacutes csoportos tanulaacutessal előbb egy tanoacuteraacuten a szokaacutesos moacutedszerekkel feldolgozzaacutek majd a koumlvetkező neacutehaacuteny tanoacutera elejeacuten oumlt-tiacutez percnyi csoportos munkaacuteval egy-egy kognitiacutev feladatot oldanak meg amit a csoporttagok egymaacutessal
egyeztetnek javiacutetanak vagy az egymaacutes koumlzt felosztott reacuteszfeladatokat egyeztetik egyesiacutetik Veacuteguumll osztaacutelyszinten eacuterteacutekelik eacutes javiacutetjaacutek a csoportok eredmeacutenyeit Ezutaacuten a szokaacutesos taniacutetaacutes koumlvetkezik
CASE-projekt
A gondolkodaacutes iskolai fejleszteacutese szempontjaacuteboacutel kiemelkedő jelentőseacutegű a Cognitive Acceleration through Science Education (CASE a kognitiacutev fejlődeacutes felgyorsiacutetaacutesa a termeacuteszettudomaacutenyos neveleacutesen keresztuumll) neacuteven ismertteacute vaacutelt nagyszabaacutesuacute kiacuteseacuterletsorozat Valoacutejaacuteban nem csak egy meghataacuterozott gondolkodaacutesfejlesztő programroacutel van szoacute hanem inkaacutebb olyan tudomaacutenyos kutataacutesroacutel melynek eredmeacutenyei folyamatosan javiacutetjaacutek az oktataacutes gyakorlataacutet A gyerekek valoacutedi bdquotermeacuteszetesrdquo kognitiacutev fejlődeacuteseacutehez szeretneacutek az optimaacutelis oktataacutesi felteacuteteleket biztosiacutetani
Szoumlvegfeldolgozaacutesi technikaacutek
ismeretlen szavak meghataacuterozaacutesa
parafrazeaacutelaacutes (sajaacutet szavakkal elmondaacutes)
kulcsfogalmak megkereseacutese
fogalmak koumlzoumltti kapcsolatok megkereseacutese (fogalmakhoz asszociaacutelhatoacute fogalmak alaacute-
foumlleacuterendeltseacutegi viszonyok melleacuterendeltseacutegi viszonyok ellenteacutetes fogalmak ok-
okozati viszonyok
aacutebraacutek eacutertelmezeacutese
oumlsszefoglaloacute vaacutezlat aacutebra keacutesziacuteteacutese
keacuterdeacutesek megfogalmazaacutesa keacuterdeacutesek megvaacutelaszolaacutesa
komplex feldolgozaacutes PQRST moacutedszer a szoumlvegeacuterteacutes elősegiacutető technika P (preview)
Q (question) R (read) S (self-recitation) T (test)
beszeacutelgeteacutes a taacutersakkal a tanultakroacutel
4 teacutema
deklaratiacutev procedulaacuteris tudaacutes A tanulaacutes deklaratiacutevboacutel proceduraacutelissaacute vaacutelik Ennek 3
szakasza van1)deklaratiacutev szakasz2) proceduraacutelis szakasz amikor a deklaratiacutev ismeretek
gyakorlaacutessal proceduraacutelissaacute vaacutelnak gyorsabbak eacutes automatikusabbak lesznek erőfesziacuteteacutes
neacutelkuumll3)beaacutelliacutetaacutesi szakasz Az a baj hogy oktataacutes deklaratiacutev ismeretet ad aacutet amit meacuteg nem
lehet hateacutekonyan alkalmazni Egyeacuteni oktataacutes hateacutekonyabb
Szokaacutes Olyan teveacutekenyseacutegek melyeket rutinszerűen tudunk műkoumldtetni A dichtoacutem felosztaacutes
szerint koumltoumltt eacuterteacutek
Jaacutertassaacuteg A jaacutertassaacuteg szintjeacuten veacutegzett teveacutekenyseacuteg bizonyos elemei automatizaacuteloacutednak maacutes
elemek viszont tudatosak
Keacuteszseacuteg Az automatizaacutelt eacutes a tudatos leacutepeacutesek rendje a begyakorlaacutes soraacuten aacutellandoacutesul majd -
tovaacutebbi gyakorlaacutes utaacuten teljesen automatikussaacute azaz keacuteszseacuteggeacute vaacutelik (PI az iacuteraacuteskeacuteszseacuteg)
Szakeacutertelem Megkuumlloumlnboumlztetuumlnk aacuteltalaacutenos műveltseacuteg generalista szakeacutertelmet (a rendszer
egeacuteszeacutenek ismerete) valamint specialista szakeacutertelmet (a reacuteszrendszer szakeacutertője)
Műveltseacuteg az adott kultuacuteraacuteban relevaacutens felhasznaacutelhatoacute keacuteszseacutegek keacutepesseacutegek ismeretek oumlsszesseacutege taacutersadalmilag eacuterteacutekes tudaacutes amely koumlzepes meacuterteacutekben tartalomfuumlggő bizonyos hataacuterok koumlzoumltt transzferaacutelhatoacute
Kompetencia A szemeacutelyiseacuteg komponensei komponensrendszerei meghataacuterozott funkcioacutet
szolgaacuteloacute keacutepesseacutegek motiacutevumok melyek egzisztenciaacutelis funkcioacuteval rendelkeznek Fajtaacutei
kognitiacutev szemeacutelyes szociaacutelis speciaacutelis kompetencia
Kognitiacutev kompetencia Az informaacutecioacutefeldolgozaacutest szolgaacuteloacute pszichikus komponensrendszer
Motiacutevumai (viszonyiacutetaacutesi alap mely doumlnteacutesekre keacutesztet)- megismereacutesi- felfedezeacutesi vaacutegy- alkotaacutesvaacutegy- sikervaacutegy- eacuterdeklődeacutes - ambiacutecioacute- koumltelesseacutegtudat- kudarcfeacutelelem
Keacutepesseacutegek (kivitelezeacutes megvaloacutesiacutetaacutesa)- tudaacutesszerzeacutes- gondolkodaacutes- tanulaacutes- megfigyeleacutes- eacutertelmezeacutes- igazolaacutes- beszeacuted
Erre a kompetenciaacutera eacutepuumll az oumlsszes toumlbbi kompetencia melyek nem műkoumldhetnek informaacutecioacutefeldolgozaacutes neacutelkuumll
Logisztikus fejlődeacutesi goumlrbe eacutes reacuteszei Az induktiacutev gondolkodaacutes matematikai modellje nem
lineaacuteris Logisztikus fejlődeacutesi goumlrbeacutevel lehet leiacuterni a fejlődeacutest Optimaacutelis időszak kimutataacutesa
amikor a gyerek legjobban tud vmit (Reacuteszei Inflaacutecioacutes pont meredekseacuteg maximum szenzitiacutev
szakasz)
Eacutereacutes
Rendszerkeacutepződeacutes A kognitiacutev keacuteszseacutegek tanulaacutesaacutenak első szakasza az elemek műveletek
elsajaacutetiacutetaacutesa azaz a rendszerkeacutepződeacutes Az iacuteraacuteskeacuteszseacuteg eseteacuteben a rendszerkeacutepződeacutes azt jelenti
hogy elsajaacutetiacutetjuk valamennyi betű iacuteraacutesaacutet eacutes kapcsolaacutesi moacutedjaacutet Az első osztaacutely veacutegeacuteig kialakul
a rajzoloacute iacuteraacuteskeacuteszseacuteg eacutes viszonylag sok hibaacuteval percenkeacutent aacutetlagosan 4-6 betűt produkaacutelva
műkoumldik
Optimalizaacuteloacutedaacutes A kognitiacutev keacuteszseacutegek elsajaacutetiacutetaacutesaacutenak maacutesodik szakasza az optimalizaacuteloacutedaacutes
A fejlődeacutes nem fejeződik be a rendszerkeacutepződeacutessel ugyanis sok eacutevig tartoacute optimalizaacuteloacutedaacutes
megy veacutegbe Ha az iacuteraacuteskeacuteszseacuteg kialakulaacutesaacutet tanulmaacutenyozzuk akkor ez a szakasz a hibaacutetlan
műkoumldeacutest eacutes percenkeacutent aacutetlagosan 60-80 betű leiacuteraacutesaacutet teszi lehetőveacute
Hierarchizaacuteloacutedaacutes A kognitiacutev keacuteszseacutegek tanulaacutesaacutenak harmadik szintje a hierachizaacuteloacutedaacutes Az
optimalizaacuteloacutedaacutessal a fejlődeacutes meacuteg nem fejeződik be Lehetseacuteges a hierarchizaacuteloacutedaacutes is Ennek a
keacuteszseacutegekre vonatkoztatva neacutegy egymaacutesra eacutepuumllő szintje eacuterdemel figyelmet a perceptuaacutelis eacutes a
nyelvi tapasztalati szint (a csinaacutelni tudaacutes szintje) valamint a verbaacutelis eacutes a formalizaacutelt
eacutertelmező szint A fenti eacutertelemben vett iacuteraacuteskeacuteszseacuteg perceptuaacutelis szinten műkoumldik ugyanis
szabaacutelyozaacutesaacutet eacuteszleleti szinten a folyamatroacutel szaacutermazoacute vizuaacutelis informaacutecioacutekkal
visszacsatolaacutessal valoacutesiacutetjuk meg
Kriteacuteriumorinetaacutelt keacuteszseacuteg eacutes keacutepesseacuteg fejleszteacutes A kritikus keacuteszseacutegek eacutes keacutepesseacutegek
optimaacutelis elsajaacutetiacutetaacutesaacutenak műkoumldeacuteseacutenek hasznaacutelhatoacutesaacutegaacutenak ismerete elengedhetetlen
felteacutetele a sikeres fejleszteacutesnek A kriteacuteriumorientaacutelt pedagoacutegia a hagyomaacutenyossal szemben
nem csak normaacutekat aacutelliacutet fel hanem azt is meghataacuterozza hogy milyen szinten kell elsajaacutetiacutetani
a kritikus motiacutevumokat keacuteszseacutegeket keacutepesseacutegeket eacutes a kritikus ismereteket minden
bdquoeacutertelmesrdquo tanuloacutenak
Tudaacutestranszfer Toumlbbfeacutele eacutertelmezeacutese van koumlzoumls benne h egy feladattal kapcsolatban
megtanultak befolyaacutesoljaacutek a keacutesőbbi feladatok megoldaacutesaacutet Transzfer leacutep fel ha az uacutej feladata
elemeiben egyezik az eredeti tanulaacutesi szituaacutecioacuteban leacutevővel vagy ha az egyik feladatban
megtanult alapelveket alkalmazzaacutek a maacutesikban
Tiacutepusai
-pozitiacutev-negatiacutev-taacutevoli-koumlzeli-alacsony-magasA tudaacutes transzferaacutelaacutesaacutet taniacutetani kell gondolkodaacutesi keacutepesseacutegek fejleszteacutese
Pozitiacutev-negatiacutev transzfer Azt vizsgaacuteljuk h az amit tudunk milyen hataacutessal van az uacutej tudaacuteselemek elsajaacutetiacutetaacutesaacuteraPozitiacutev neacutemet utaacuten koumlnnyebb angolt tanulniNegatiacutev autoacutevezeteacutes naacutelunk eacutes Angliaacuteban
Taacutevoli-koumlzeli transzfer (transzefertaacutevolsaacuteg)Keacutet feladat tartalma milyen taacutevol van egymaacutestoacutelKoumlzeli amikor a feladatok tartalma hasonloacute plhitelfelveacutetel
Taacutevoli reacutegenakik tudtak latinul jobbak voltak termtudomaacutenyokban mivel elsajaacutetiacutetottak egyfajta gondolkodaacutesmoacutedot
Alacsony utas transzfer Bizonyos joacutel begyakorolt automatikus teveacutekenyseacuteget maacutes
helyzetben hasznaacuteljuk Pl Opelen tanultunk meg vezetni de tudunk maacutes autoacutet is vezetni
Magas utas transzfer Az eacutertelem csinaacutelaacutesa struktuacuteraacutekat gondolkodaacutesi strateacutegiaacutekat
sajaacutetiacutetunk el Fuumlggetleniacutetjuumlk mit hol tanultunk A megoldaacutes rendszereacutet aacuteltalaacutenosiacutetani tudjuk
Komplex probleacutemamegoldaacutes A komplex probleacutemamegoldaacutes vizsgaacutelataacutenak tapasztalatai
- Kontextus fuumlggőseacuteg-gt keveacutesbeacute tudjaacutek a tanuloacutek eacuteletszerű koumlrnyezetben
alkalmazni az iskolai koumlrnyezetben tanultakat
- Probleacutemaacutet jelent a valoacutedi probleacutema a megoldandoacute keacuterdeacutes azonosiacutetaacutesa a
szuumlkseacuteges eacutes eleacutegseacuteges informaacutecioacutek oumlsszegyűjteacutese
- Mineacutel toumlbb informaacutecioacutet kell oumlsszegyűjteniuumlk eacutes azok mineacutel toumlbb megjeleneacutesi
formaacuteban eacutes helyen talaacutelhatoacuteak annaacutel kisebb a helyes megoldaacutes valoacutesziacutenűseacutege
Rosszul definiaacutelt probleacutema A rosszul definiaacutelt probleacutema megoldaacutesakor ndash hasonloacutean a mindennapi eacutelet probleacutemaacuteihoz ndash a probleacutemamegoldoacutenak azonosiacutetania kell magaacutet a probleacutemaacutet elemeznie az adott aacutellapot eacutes az eleacuterendő ceacutel koumlzoumltti elteacutereacutest a kuumlloumlnbseacuteg csoumlkkenteacutese megszuumlnteteacutese eacuterdekeacuteben strateacutegiaacutekat kell kidolgoznia vagyis el kell jutnia a strateacutegiai gondolkodaacutesig PLhogyan lehet peacutenzt spoacuterolni vaacutelsaacuteg idejeacuten Ezt szűkiacuteteni kell az eacutelet kuumlloumlnboumlző teruumlleteire
Probleacutema alapuacute tanulaacutes (problem based learning PBL) Ceacutelja hogy a tanuloacutek ne csak
adott konkreacutet helyzetben tudjaacutek tudaacutesukat előhiacutevni fejlődjoumln oumlnszabaacutelyozoacute tanulaacutesuk
probleacutemamegoldoacute kommunikaacutecioacutes egyuumlttműkoumldő keacutepesseacuteguumlk amelyek elősegiacutetik a tanultak
keacutesőbbi transzferaacutelaacutesaacutet (Molnaacuter 2005) A moacutedszer leacutenyege rosszul definaacutelt probleacutemaacutek
hasznaacutelata
Szemantikailag gazdag probleacutema
5 Teacutema
1 Oumlroumlklődeacutes-koumlrnyezet vita Az oumlroumlkleacutes itt az egyeacuten veleszuumlletett bioloacutegiai keacutepesseacutegeit
lehetőseacutegeit jelenti a koumlrnyezet a taacutersas koumlrnyezet elsősorban a csalaacuted eacutes a koumlzoumlsseacuteg egyeacutenre
gyakorolt hataacutesait foglalja oumlssze
1 Bioloacutegiai eacutereacutesi megkoumlzeliacuteteacutes
A fejlődeacutest jellemző vaacuteltozaacutesok alapvető sorozata endogeacuten jellegű vagyis a vaacuteltozaacutesok az
eacutelőleacutenyen beluumllről bioloacutegiai oumlroumlkseacutegeacutenek koumlvetkezmeacutenyekeacutent erednek A fejlődeacutes fő oka az
eacutereacutes a vaacuteltozaacutesok genetikailag meghataacuterozott mintaacutezata amely a fogamzaacutes eacuteretlen
kezdőpontjaacutetoacutel a felnőttkorig veacutegigkiacuteseacuteri az egyeacuten noumlvekedeacuteseacutet A koumlrnyezet szerepe a
fejlődeacutes alapfolyamatainak alakiacutetaacutesaacuteban maacutesodlagos a koumlrnyezet hataacuterozza meg a viselkedeacutes
sok mozzanataacutenak megjeleneacuteseacutet erősseacutegeacutet eacutes korrelaacutecioacutejaacutet de nem maga okozza a viselkedeacutes
fejlődeacuteseacutenek előrehaladaacutesaacutet
2 Koumlrnyezeti tanulaacutesi megkoumlzeliacuteteacutes
Bioloacutegiai teacutenyezők alapozzaacutek meg a fejlődeacutest de a fejlődeacutesi vaacuteltozaacutesok fő okai tuacutelnyomoacutean
exogeacutenek azaz a koumlrnyezetből elsősorban azoktoacutel a felnőttektől erednek akik jutalmazzaacutek eacutes
buumlntetik a gyermek erőfesziacuteteacuteseit
3 Univerzaacutelis-konstruktivista megkoumlzeliacuteteacutes
Az oumlroumlkleacutes eacutes a koumlrnyezet egyenlő eacutes koumllcsoumlnoumls szerepet jaacutetszoacute forraacutesai a fejlődeacutesnek ezeacutert
eacutertelmetlen az egyik teacutenyezőnek a maacutesiknaacutel nagyobb fontossaacutegot tulajdoniacutetani E neacutezőpont
vezető hiacuteve a svaacutejci fejlődeacutespszicholoacutegus Jean Piaget
2 Korai szelekcioacute
3 Kompenzaacutecioacute felfeleacute nivellaacutelaacutes felzaacuterkoacuteztataacutes korrepetaacutelaacutes (mastery learning)
4 Differenciaacutelaacutes A differenciaacutelt oktataacutes A kuumlloumlnleges baacutenaacutesmoacutedot igeacutenylő (a haacutetraacutenyokkal
eacutes előnyoumlkkel rendelkező) tanuloacutek iskolai oktataacutesa az egyeacuteni sajaacutetossaacutegokat figyelembe vevő
azokhoz alkalmazkodoacute oktataacutes
A tanoacuterai differenciaacuteloacutedaacutes lehetőseacutegei
- oumlnkeacutent vaacutellalt vagy a tanaacutertoacutel kapott egyeacuteni munka (pl kiselőadaacutes oumlnaacutelloacute megfigyeleacutes kiacuteseacuterlet bemutataacutesa)- reacuteteg- csoport- paacuteros eacutes individualizaacutelt munka- tanuloacutei jellemzőkhoumlz igazodoacute strateacutegia moacutedszer motivaacutelaacutes feladatok- differenciaacutelt eacuterteacutekeleacutes
5 Kompenzaacuteloacute beiskolaacutezaacutesi modell szelektaacutelaacutes eacutes kompenzaacutelaacutes egyuumlttesen Iskolakezdeacutes
fejlettseacutegtől fuumlggően 6-8 eacuteves korban homogeacutenebb iskolakezdő csoportok kompenzaacuteloacute
foglalkozaacutesok az oacutevodaacuteban maradtaknak
6 Kognitiacutev stiacutelus a szemeacutelyiseacuteg aacuteltalaacutenos jellemzőinek a gondolkodaacutesmoacutedban megismereacutesi
szellemi mentaacutelis teveacutekenyseacutegekben valoacute megnyilvaacutenulaacutesa (pl rigiditaacutes vagy nyitottsaacuteg)
Fogalmi probleacutemaacutek Kognitiacutev stiacutelus vagy kognitiacutev strateacutegia
A stiacutelus egyeacuteni preferenciaacutera utal az esemeacutenyek megragadaacutesa a megleacutevő tudaacutes segiacutetseacutegeacutevel
(a pedagoacutegiai pszicholoacutegiaacuteban eacutes a tanulaacutesleacutelektanban elterjedt)
A strateacutegia nagyobb szemeacutelyes aktivitaacutest felteacutetelez egyeacuteni megnyilvaacutenulaacutes jellemző
informaacutecioacutefeldolgozaacutesi moacuted eacuterzelmi indulati jellemzőkkel
A hasznaacutelatban a kognitiacutev stiacutelus terjedt el termeacuteszete szerint meacutegis inkaacutebb strateacutegia
Messick (1984) Hiacutedfunkcioacute a kognitiacutev stiacutelus mint strateacutegia hiacutedkeacutent funkcionaacutel a kogniacutecioacute
(=megismerő ember) eacutes a szemeacutelyiseacuteg (=huacutes-veacuter ember) koumlzoumltt Keacutetfeacutele tanulaacutesi stiacutelus -
verbalizaacuteloacute - imaginaacuteloacute
Entwistle A stiacutelus az informaacutecioacutefeldolgozaacutes szokaacutesos moacutedja ezeacutert tanulaacutesi stiacutelus eacutes nem
strateacutegia A tanulaacutesi stiacutelus az informaacutecioacute kezeleacuteseacutere vonatkozik lehet - passziacutev befogadoacute -
aktiacutev felfedező
7 Tanulaacutesi stiacutelus az egyeacuten aacuteltal leginkaacutebb előnyben reacuteszesiacutetett (preferaacutelt) kuumllső eacutes belső tanulaacutesi felteacutetelek moacutedokEacuterzeacutekleti modalitaacutes szempontjaacuteboacutel auditiacutev vizuaacutelis mozgaacutesos
Taacutersas koumlrnyezet szempontjaacuteboacutel egyeduumll taacutersakkalReakcioacutemoacuted szempontjaacuteboacutel impulziacutev reflektiacutevMechanikus stiacutelusEacuterzelmi felteacutetelek szempontjaacuteboacutel motivaacutecioacute kitartaacutes
8 Tanulaacutesi strateacutegiaacutek A tanulaacutesi strateacutegiaacutek a kuumlloumlnboumlző tanulaacutesi technikaacutek egyuumlttes
alkalmazaacutesaacutet kombinaacutelaacutesaacutet a megfelelő leacutepeacutesek sorbaaacutelliacutetaacutesaacutet igeacutenylik Segiacutetik a szoumlvegek
feldolgozaacutesaacutet az anyag egeacuteszeacutenek az integraacutelaacutesaacutet a tanulnivaloacute strukturaacutelaacutesaacutet szervezeacuteseacutet A
tanulaacutesi strateacutegia fogalmaacuteban kiemelődik a ceacutelraacuteiraacutenyulaacutes a tervezeacutes az informaacutecioacutegyűjteacutes eacutes
feldolgozaacutes szakaszokra bontaacutesa eacutes az oumlnellenőrzeacuteseacutet a tanulaacutesi feladat megoldaacutesa soraacuten Uacutegy
tekintjuumlk a tanulaacutesi strateacutegiaacutet mint a tanulaacutesra vonatkozoacute tervek elhataacuterozaacutesok rendszereacutet
amelyek meghataacuterozott ceacutelra iraacutenyulnak bizonyos tartoacutessaacuteg eacutes elrendezeacutes jellemzi őket A
tanulaacutesi strateacutegiaacutet a tanuloacutenak kell veacutegrehajtani
Kozeacuteki eacutes Entvistle felosztaacutesa a leginkaacutebb hasznaacutelhatoacute akik a tanulaacutesi strateacutegiaacutek haacuterom
altiacutepusaacutet kuumlloumlnboumlztetik meg
- meacutelyrehatoloacute a dolgok megeacuterteacuteseacutere toumlrekszik aacuteltalaacuteban tudnak lelkesedni a tanulaacutes iraacutent
- reprodukaacuteloacute reacuteszletek megjegyzeacuteseacutere eacutepiacutet tanaacuteri iraacutenyiacutetaacutes fontos
- szervezett az eredmeacutenyekre koncentraacutelva teljesiacutetik a koumlvetelmeacutenyeket lelkiismeretesek
sikerorientaacuteltak
6 Teacutema
1 Implicit tanulaacutes a tervezeacutesi veacutegrehajtaacutesi strateacutegiaacutek nem jaacutetszanak szerepet (pl motoros
keacuteszseacutegek anyanyelv tanulaacutesa)
2 Explicit tanulaacutes aktiacutev figyelem hipoteacutezisek megfogalmazaacutesa szabaacutelyok tanulaacutesa (pl
idegen nyelv tanulaacutesa)
3 Tudat alatti eacuteszleleacutes objektiacutev-szubjektiacutev ingerkuumlszoumlb (moziban felvillanoacute keacutep ami Cola
vaacutesaacuterlaacutesaacutera oumlsztoumlnoumlz) az objektiacutev kuumlszoumlboumlt meghaladja de a szubjektiacutevet nem
- szemantikai előfesziacutető hataacutes akkor is műkoumldik ha a megelőző inger eacuteszleleacutese nem tudatos
- Stroop hataacutes ellentmondaacutesos sziacutenek akkor is műkoumldoumltt ha a szoacutet nem tudtaacutek elolvasni
tudatosan
- perceptuaacutelis elhaacuteriacutetaacutes szaacutemunkra nem kedvező dolgok eacuteszleleacutese elől bdquokikapcsoljukrdquo az
agyunkat
4 Tudatelmeacutelet-elmeacutelet gyermeki neacutezetek kutataacutesa hogyan fejlődik a sajaacutet eacutes a maacutesik
mentaacutelis aacutellapotaacutera vonatkozoacute tudaacutes A gyermeki tudatelmeacutelet kialakulaacutesaacutenak kezdete 15-24
hoacutenapos kor A tudatelmeacutelet a mentaacutelis vilaacuteg a mentaacutelis aacutellapotok megeacuterteacuteseacutenek termeacuteszeteacutere
ill fejlődeacuteseacutere vonatkozik beleeacutertve peacuteldaacuteul a veacutelekedeacuteseket vaacutegyakat eacuterzelmeket
gondolatokat percepcioacutekat eacutes intencioacutekat
5 Metakogniacutecioacute sokfeacutele eacutertelmezeacutes
- a tudaacutesra vonatkozoacute tudaacutes
- a kogniacutecioacuteroacutel (megismereacutesről) valoacute kogniacutecioacute
- kuumlloumlnboumlző kontextusokban eacutertelmezhető (pl metanyelvi tudatossaacuteg metamemoacuteria
metafigyelem metamegeacuterteacutes)
6 Deklaratiacutev metakognitiacutev tudaacutes a kogniacutecioacutera vonatkozoacute deklaratiacutev tudaacutes (sajaacutet
keacutepesseacutegek)
7 Proceduraacutelis metakognitiacutev tudaacutes a gondolkodaacutes kontrollja szabaacutelyozaacutesa
8 Az oumlnszabaacutelyozoacute tanulaacutes elemei folyamata olyan komplex gondolkodaacutesi eacuterzelmi
akarati eacutes cselekveacutesi oumlnfejlesztő keacutepesseacuteg amely szisztematikusan a sajaacutet ceacutel eleacutereacuteseacutere
iraacutenyiacutetja a tanulaacutesi keacutepesseacutegeket A megismereacutes (kogniacutecioacute) eacutes az aktuaacutelis viselkedeacutes
szabaacutelyozaacutesaacutera iraacutenyul A kitűzoumltt ceacutelnak megfelelően aacutellandoacute figyelemmel (monitorozaacutessal
eacutes kontrollal) kiacuteseacuteri a kuumllső eacutes belső koumlruumllmeacutenyek vaacuteltozaacutesaacutet mikoumlzben ennek fuumlggveacutenyeacuteben a
teveacutekenyseacuteget is moacutedosiacutethatja
Elemei
- Tervezeacutes ceacutelkitűzeacutes ceacutelok megfogalmazaacutesa megvaloacutesiacutetaacutes moacutedja
- Megszervezeacutes
bull Rugalmas strateacutegia dinamikus tervezeacutes alkalmazkodaacutes
bull Merev strateacutegia reflexioacute alternatiacutev utak kereseacutese hiaacutenyzik ugyanazokat a tanulaacutesi
strateacutegiaacutekat hasznaacuteljaacutek a kuumlloumlnboumlző helyzetekben
bull Passziacutev strateacutegia a szituaacutecioacute elfogadaacutesa akkor is ha nem felel meg elvaacuteraacutesainak
bullSzeacutetszoacutert strateacutegia a pillanatnyi helyzet hataacutesa alatt vannak kuumlzdenek a feladat
befejezeacuteseacutevel aacutellandoacute stressz
- Veacutegrehajtaacutes
bull Kognitiacutev tanulaacutesi strateacutegiaacutek segiacutetik a tanuloacutekat figyelmuumlk fenntartaacutesaacuteban az informaacutecioacute
szelektaacutelaacutesaacuteban kidolgozaacutesaacuteban memorizaacutelaacutesaacuteban ismeacutetleacuteseacuteben
bull Metakognitiacutev eacutes szabaacutelyozoacute strateacutegiaacutek a tanuloacutei toumlrekveacutesek reflexioacutei monitorozzaacutek eacutes
szabaacutelyozzaacutek a tanuloacutek kognitiacutev strateacutegiaacuteit
bull Forraacutes-menedzseleacutesi strateacutegiaacutek a kuumllső eacutes belső bdquoforraacutesokrdquo menedzseleacuteseacutet kiaknaacutezaacutesaacutet
eacutes felhasznaacutelaacutesaacutet segiacutetik (pl motivaacutecioacute felhasznaacutelhatoacute idő stb)
- Monitorozaacutes nyomon koumlveteacutes
- Visszacsatolaacutes
7 Teacutema
1 A tudaacutes vaacuteltozaacutesaacutenak kognitiacutev felteacutetelei
- a maacuter megszerzett tudaacutes hataacutessal van az uacutej tudaacutes keletkezeacuteseacutere (lehetőseacutegek eacutes korlaacutetok)
- előfelteacutetel-tudaacutes az uacutej tudaacutes e tudaacuteselemeken keresztuumll kapcsoloacutedik a megleacutevő rendszerhez
- taacuterggyal kapcsolatos tudaacutes hozzaacuteeacuterteacutes kompetencia (meghataacuterozoacutebb mint az előfelteacutetel-
tudaacutes)
- tanulaacutesi keacutepesseacutegek metakognitiacutev tudaacutes (eszkoumlz jellegű tudaacutes)
- aacuteltalaacutenos tudaacutes intelligencia a tudaacutes uacutej helyzetekben valoacute alkalmazaacutesaacutenak
tovaacutebbfejleszteacuteseacutenek keacutepesseacutege
- a megleacutevő tudaacutes megnyilvaacutenulaacutesa megeacuterteacutes (ismeretek tanulaacutesa) transzfer (keacutepesseacutegek
elsajaacutetiacutetaacutesa)
Kapcsoloacutedoacute oktataacutesi moacutedszerek kuumlloumlnbseacutegek kiegyenliacuteteacutese (felzaacuterkoacuteztataacutes) a
kuumlloumlnbseacutegekhez valoacute alkalmazkodaacutes (differenciaacutelaacutes) teljes elsajaacutetiacutetaacutes (mastery learning)
tanulaacutesi keacutepesseacutegek aacuteltalaacutenos gondolkodaacutesi keacutepesseacutegek folyamatos fejleszteacutese az
interferencia negatiacutev jelenseacutegeinek kikuumlszoumlboumlleacutese
2 A tudaacutes vaacuteltozaacutesaacutenak affektiacutev felteacutetelei a kognitiacutev felteacutetelek korlaacutetozoacuteak az affektiacutev
felteacutetelek e korlaacutetok koumlzoumltti lehetőseacutegeket hataacuterozzaacutek meg Kuumllső eacutes belső motivaacutecioacute
teljesiacutetmeacutenymotivaacutecioacute elsajaacutetiacutetaacutesi motivaacutecioacute eacutenkeacutep szorongaacutes oumlnbizalom kudarckeruumlleacutes-
sikerorientaacutecioacute megkuumlzdeacutes erőfesziacuteteacutes keruumlleacutese attribuacutecioacute eacuterdeklődeacutes attitűdoumlk koumltődeacutes
kontrolleacuteszleleacutes elkoumltelezettseacuteg
3 A legkoumlzelebbi fejlődeacutesi zoacutena (Vigotszkij zoacutenaelmeacutelete) gyermekekkel veacutegzett kiacuteseacuterletei
szerint a gyerekek legkoumlzelebbi fejlődeacutesi zoacutenaacutejaacutet az oumlnaacutelloacutean megoldott feladat (aktuaacutelis
fejlettseacutegi szint) eacutes a segiacutetseacuteggel megoldott feladat (lehetseacuteges fejlettseacutegi szint) koumlzoumltti
taacutevolsaacuteggal eacutertelmezi Az elmeacutelet szerint egy fejleszteacutes akkor lehet a legeredmeacutenyesebb ha az
a legkoumlzelebbi fejlődeacutesi zoacutenaacuteban zajlik Az elmeacutelet szerint az oktataacutesnak abba a saacutevba kell
esnie amelyik maacuter meghaladja a gyermek aktuaacutelis fejlettseacutegi szintjeacutet de amely meacuteg nincs
adott szinttől olyan taacutevol hogy az a gyermek szaacutemaacutera maacuter felfoghatatlan feldolgozhatatlan
informaacutecioacutekat koumlzvetiacutetene vagy olyan teveacutekenyseacutegekbe vonnaacute be amelyekben maacuter nem tud
aktiacutevan reacuteszt venni
4 Előfelteacutetel-tudaacutes A tanulaacutes soraacuten amikor az egyeacuten uacutej ismereteket szerez az uacutej fogalmakat
be kell eacutepiacutetenie a fogalmi haacuteloacutejaacuteba Egy uacutej fogalom megtanulaacutesakor nem felteacutetlenuumll joumln leacutetre a
megfelelő reprezentaacutecioacute a megeacuterteacutes A megeacuterteacuteseacutehez a tanuloacutenak rendelkeznie kell az
előfelteacutetel-tudaacutessal azaz ismeretrendszereacuteben leacuteteznie kell a megfelelő fogalmi haacuteloacutenak
amelybe be tudja illeszteni az adott fogalmat A tanuloacutenak aktivizaacutelnia kell ezt a fogalmi
struktuacuteraacutet eacutes fel kell fedeznie az oumlsszefuumlggeacuteseket a maacuter ismert fogalmak eacutes az uacutej fogalom
koumlzoumltt Ha ez nem toumlrteacutenik meg akkor az uacutej fogalom nem tud beeacutepuumllni a fogalmi rendszerbe
elszigetelt marad nem vaacutelik hozzaacutefeacuterhetőveacute felideacutezhetőveacute
5 Deklaraacutelt tanterv tantervi dokumentum mely az előiacutert ceacutelokat műveltseacutegtartalmakat
tananyagokat eacutes koumlvetelmeacutenyeket tartalmazza A ~ lehet reacuteszletező vagy csak a toumlrzsanyagra
a koumlzoumls alapokra kiterjedő (alaptanterv)
6 Lefordiacutetott tanterv amikor a tanaacuter egyeacuteni arculatot ad a helyi lehetőseacutegek alapjaacuten a helyi
lehetőseacutegek alapjaacuten a koumlzponti előiacuteraacutesoknak A tanterv tanaacuter aacuteltali olvasata
7 Elsajaacutetiacutetott tanterv tartalmazza a tanuloacute előzetes tudaacutesaacutet koumlrnyezeteacutenek hataacutesait
valamint az előiacutert műveltseacuteg tanaacuteri eacutertelmezeacuteseacutet ndash ez az egyeacuteni tudaacutes
8 Az iskola ethosza Az iskola ethosza szoros eacutertelemben az iskola erkoumllcsi jellegű
elvaacuteraacutesait elveit koumlvetelmeacutenyeit taacutegabb eacutertelemben az iskola szellemiseacutegeacutet arculataacutet lelki
jellegeacutet jelenti
8-9 teacutema
FolytonosNem folytonos kognitiacutev fejlődeacutes Piaget fejlődeacuteselmeacutelete szakaszos jellegű azaz a fejlődeacutes nem folytonos hanem toumlbbeacute-keveacutesbeacute aacutellandoacute aacutellapotokboacutel maacutes aacutellapotokba valoacute aacutetmenetek reacuteveacuten megy veacutegbe
Minőseacutegi eacutes mennyiseacutegi vaacuteltozaacutesok a kognitiacutev fejlődeacutes soraacuten Vannak olyan elmeacuteletek amelyek a kognitiacutev fejlődeacutest elsősorban minőseacutegi vaacuteltozaacutesok sorozataacutenak tekintik Az ilyen elmeacuteletek a vaacuteltozaacutesokat kuumlloumlnboumlző aacutellapotok koumlzoumltti ugraacutesszerű aacutetmenetekkeacutent fogjaacutek fel A talaacuten legnagyobb hataacutesuacute elmeacutelet Piaget kognitiacutev fejlődeacuteselmeacutelete iacutegy jellemzi az eacutertelmi fejlődeacutest Maacutes modellek a fejlődeacutes kvantitatiacutev vonatkozaacutesaira helyezik a hangsuacutelyt eacutes a fejlődeacutest mennyiseacutegi noumlvekedeacuteskeacutent iacuterjaacutek le Ez utoacutebbi megkoumlzeliacuteteacutesre peacuteldakeacutent a pszichometriai moacutedszereket az eacutertelmi keacutepesseacutegek tekinteteacuteben az intelligencia tesztekkel toumlrteacutenő meacutereacuteseacutet emliacutethetjuumlk
NemUniverzaacutelis kognitiacutev fejlődeacutes Piaget fejlődeacuteselmeacutelete univerzaacutelis jellegű mivel az eacutertelmi fejlődeacutest egyetlen folyamatkeacutent fogja fel nem bontja fel a kuumlloumlnboumlző oumlsszetevők fejlődeacuteseacutere Univerzaacutelis abban az eacutertelemben is hogy a kialakuloacute műveleti struktuacuteraacutekat az eacutertelmi műkoumldeacutes tartalmaacutetoacutel fuumlggetlenuumll mindenuumltt eacuterveacutenyesuumllőnek gondolja (nem szaacutemol pl a tartalom szerepeacutevel) Nem szaacutemol tovaacutebbaacute a fejlődeacutes egyeacuteni kuumlloumlnbseacutegeivel v a kuumlloumlnbseacutegeket befolyaacutesoloacute szaacutemos teacutenyezővel pl a kuumlloumlnboumlző kultuacuteraacutekban felnoumlvekvő gyermekek elteacuterő fejlődeacutesi sajaacutetossaacutegaival
Teruumlletaacuteltalaacutenos kognitiacutev fejlődeacutes A megismereacutes eacutes a fejlődeacuteseacutenek egyes elmeacuteletei mind az emberi megismerőfolyamatokat mind azok fejlődeacuteseacutet egyseacutegeskeacutent fogjaacutek fel (pl Piaget elmeacutelete) Ezek a felfogaacutesok uacutegy tartjaacutek hogy sokfeacutele keacutepesseacuteguumlnk leacutenyegeacuteben azonos elvek szerint műkoumldik eacutes egyseacutegkeacutent fejlődik is ndash nincsenek elkuumlloumlnuumllő mentaacutelis rendszerek a kuumlloumlnboumlző tudaacutesteruumlletek megismereacuteseacutere
Teruumlletspecifikus kognitiacutev fejlődeacutes A kuumlloumlnboumlző tudaacutesteruumlletekre ndash a taacutersas vilaacuteg megeacuterteacuteseacutere a szaacutemolaacutesra a fizikai vilaacuteg koumllcsoumlnhataacutesaira stb ndash iraacutenyuloacute megismerőfolyamataink specializaacutelt csak az adott teruumlleten műkoumldő elvekre eacutepuumllnek sőt tudaacutesteruumlletenkeacutent elkuumlloumlnuumllő mentaacutelis rendszerek szolgaacuteljaacutek a megeacuterteacutest
A kognitiacutev fejlődeacutes nativista megkoumlzeliacuteteacutese E megkoumlzeliacuteteacutes szerint a fejlődeacutes fő mechanizmusa a bioloacutegiai eacutereacutes A geacutenkeacuteszletben hordozott bioloacutegiai oumlroumlkseacuteg
megnyilvaacutenulaacutesaacuteban a koumlrnyezet csak mint kioldoacute szerepel Fontos keacuterdeacutes hogy vannak-e a fejlődeacutesnek uacutegynevezett kritikus perioacutedusai azaz olyan időszakok mikor az egeacuteszseacuteges fejlődeacuteshez bizonyos bioloacutegiai vagy koumlrnyezeti felteacuteteleknek teljesuumllniuumlk kell
A nativista neacutezetrendszer a csecsemőnek gazdag veleszuumlletett tudaacutest tulajdoniacutet eacutes maximaacutelisan teruumlletspecifikus fejlődeacutesben gondolkodik Fodor szerint az agy peacuteldaacuteul egymaacutestoacutel teljesen fuumlggetlenuumll műkoumldő kuumlloumln feladatokra specializaacuteloacutedott genetikusan meghataacuterozott modulokboacutel aacutell
A kognitiacutev fejlődeacutes kontextualisztikus megkoumlzeliacuteteacutese
Koumlrnyezeti tanulaacutes megkoumlzeliacuteteacutes
Maacutesneacuteven empirista megkoumlzeliacuteteacutes neacutezetei szerint a fejlődeacutes legfőbb mechanizmusa a tanulaacutes Noha a fejlődeacutesnek vannak bioloacutegiai felteacutetelei a fejlődeacutes soraacuten tapasztalhatoacute vaacuteltozaacutesok okai a kuumllső koumlrnyezetben keresendők A fejlődeacutest folyamatosnak eacutes teruumlletaacuteltalaacutenosnak tartja Nem felteacuteteleznek teruumlletspecifikus tudaacutest csak oumlroumlkloumltt fizioloacutegiai szenzoros rendszereket eacutes az asszociaacutecioacutek szabaacutelyszerűseacutegeit Keacutepviselő Chandler
Szociaacutelis kogniacutecioacute A szociaacutelis kogniacutecioacute fejlődeacuteseacutenek folyamata oumlsszefuumlgg a szocializaacutecioacute folyamataacuteval A szociaacutelis vilaacutegra vonatkozoacute tudaacutes olyan fejlődeacutesi folyamat eredmeacutenye melynek soraacuten a gyerek fokozatosan megeacuterti maacutesok viselkedeacuteseacutenek okait eacutes felismeri a bizonyos eacuterzelmek eacutes tapasztalatok koumlzti oumlsszefuumlggeacuteseket Olyan szabaacutelyok megeacuterteacuteseacutehez jut el melynek tartalma specifikusan szociaacutelis miacuteg azonban a fizikai vilaacuteg műkoumldeacuteseacutet az előrejelezhetőseacuteg eacutes a stabilitaacutes jellemzi a szociaacutelis vilaacutegot nem mivel a szociaacutelis viszonyokra vonatkozoacute fogalmakat az adott kultuacutera taacutersas viszonyainak jelenteacutese eacutes termeacuteszete hataacuterozza meg Azonos azonban hogy a gyerekek mindkeacutet vilaacutegban az invarianciaacutekat az elvek vaacuteltozatlansaacutegaacutet keresik szeretneacutek megkuumlloumlnboumlztetni a dolgok kuumllső megjeleneacuteseacutet azok valoacutedi leacutenyegeacutetől
Neopiagetiaacutenusok
Piaget elmeacuteleteacutehez visszanyuacuteltak de hozzaacutetetteacutek a tartalom keacuterdeacuteseacutet is
Jobb vizsgaacutelati moacutedszereket keresnek mint Piaget az alszakaszok vagy szintek finomabb meghataacuterozaacutesaacutera toumlrekszenek Elfogadjaacutek Piaget azon neacutezeteacutet mely szerint a gyerekek a vilaacuteggal valoacute aktiacutev kapcsolaton keresztuumll alakiacutetjaacutek ki tudaacutesukat DE ennek szakaszai specifikus teveacutekenyseacutegekre vagy teruumlletekre korlaacutetozoacutednak
Tartalomtoacutel fuumlggetlen gondolkodaacutesfejleszteacutes A keacutepesseacuteg- eacutes gondolkodaacutesfejlesztő programok kontextusaacutet tekintve alapvetően keacutet fő aacutellaacutespontot lehet megkuumlloumlnboumlztetni Az egyik neacutezet keacutepviselői azt valljaacutek hogy a gondolkodaacutest explicit moacutedon tartalomtoacutel fuumlggetlen kell taniacutetani Erre vilaacutegszerte ismert peacutelda a Lipman aacuteltal kidolgozott gondolkodaacutesfejlesztő program
A tantaacutergyi tartalomhoz nem koumltoumltt direkt fejleszteacutes Pl De Bono (CoRT) Feuerstein IE programja Lipman Filozoacutefia gyermekeknek programja Klauer induktiacutev gondolkodaacutest fejlesztő programja
Tartalomba aacutegyazott gondolkodaacutesfejleszteacutes A maacutesik iraacutenyzat a gondolkodaacutest az iskolai tantaacutergyakba aacutegyazva fejleszteneacute amely megkoumlzeliacuteteacutes jelentős vaacuteltoztataacutesokat igeacutenyelne a
tananyagban Az ezt az iraacutenyzatot keacutepviselő fejlesztő programok koumlzuumll kiemelhető Dienes Zoltaacuten uacutej matematikaacuteja eacutes a Shayer eacutes Adey (1981) neveacutehez koumltődő CASE (Cognitive Acceleration through Science Education [a kognitiacutev fejlődeacutes felgyorsiacutetaacutesa a termeacuteszettudomaacutenyos neveleacutesen keresztuumll]) projekt
De Bono (CORT) De Bono moacutedszere a gondolkodaacutes taniacutetaacutesaacutera (CoRT)
A program elnevezeacutese a CoRT a fejlesztő program elterjeszteacuteseacutere alapiacutetott az angliai Cambridge-ben 1969 oacuteta műkoumldő szervezet neveacuteből (Cognitive Research Trust) szaacutermazik A CoRT program moumlgoumltt nem aacutell egy kidolgozott pszicholoacutegiai elmeacutelet legalaacutebbis de Bono nem fordiacutet figyelmet arra hogy moacutedszereacutet tudomaacutenyosan megalapozza Baacuter hasznaacutel bizonyos pszicholoacutegiai terminusokat eacutes az aacuteltalaacutenossaacutegok szintjeacuten homaacutelyos utalaacutesokat tesz bizonyos a pszicholoacutegiaacuteban is tanulmaacutenyozott jelenseacutegekre a fejleszteacutes alapelveit toumlbbnyire koumlzeacuterthető metaforaacutek analoacutegiaacutek peacuteldaacutek segiacutetseacutegeacutevel fejti ki
A gondolkodaacutes aacuteltala hangsuacutelyozni kiacutevaacutent jelenseacutegeit koumlnnyen megjegyezhető szabaacutelyokba foglalja oumlssze (peacuteldaacuteul az adj neki nevet a megeacuterteacutes egyik moacutedja) majd ezekből ugyancsak koumlnnyen azonosiacutethatoacute csoportokat alkot peacuteldaacuteul A megeacuterteacutes oumlt moacutedja A teacutevedeacutes oumlt formaacuteja stb
A gondolkodaacutes fejleszteacuteseacutet szolgaacuteloacute gyakorlatok nem kapcsoloacutednak az iskolai tantaacutergyakhoz ehelyett inkaacutebb a heacutetkoumlznapi helyzetekhez koumlzelaacutelloacute szituaacutecioacutekban a gondolkodaacutes folyamataira eacutes a doumlnteacuteshozatalra koncentraacutelnak Az eredeti program főleg 9-11 eacuteveseknek szoacutelt de keacutesőbb a fiatalabbaknak eacutes felnőtteknek szaacutent vaacuteltozatait is kidolgoztaacutekA CoRT hateacutekonysaacutegaacutet toumlbbszoumlr megvizsgaacuteltaacutek De Bono szerint a programtoacutel nem kell elvaacuterni hogy az elsajaacutetiacutetott gondolkodaacutesi keacuteszseacutegek olyan teruumlleteken is eacuterveacutenyesuumlljenek mint peacuteldaacuteul az intelligenciatesztek megoldaacutesa Hataacutesaacutet inkaacutebb olyan szituaacutecioacutekban kell ellenőrizni mint amilyenekben a fejleszteacutes is toumlrteacutent Az iacutegy elveacutegzett kiacuteseacuterletek rendre azt mutattaacutek hogy a programban reacutesztvevő gyerekek szignifikaacutensan jobban teljesiacutetettek mint a kontrollcsoport tagjai
Edward de Bono 1933-ban szuumlletett Maacuteltaacuten A Maacuteltai Orvosi Egyetem elveacutegzeacutese utaacuten Oxfordba keruumllt ahol iacutegeacuteretesen kezdődoumltt paacutelyaacuteja kitűnő eredmeacutennyel tette le pszichiaacutetriai szakiraacutenyuacute doktori vizsgaacuteit Kidolgozta eacutes gyakorlatiassaacute tette a konstruktiacutev gondolkodaacutes moacutedszereacutet Edward de Bono moacutedszereinek kiemelkedő nemzetkoumlzi sikere egyszerűseacuteguumlknek jaacuteteacutekossaacuteguknak eacutes gyakorlat-orientaacuteltsaacuteguknak koumlszoumlnhető
Feuerstein IE program Instrumental Enrichment
Nem tuacutelzaacutes azt aacutelliacutetani hogy a Feuerstein munkataacutersai aacuteltal kidolgozott IE az egyik legnagyobb vilaacutegkarriert befutott eacutes valoacutesziacutenűleg a legtoumlbb tanuloacutehoz eljutott moacutedszer Mint az eacutertelmi keacutepesseacutegek koumlzvetlen tartalomtoacutel fuumlggetlen fejleszteacuteseacutet megceacutelzoacute program talaacuten a legkidolgozottabb is Joacutel mutatja az ilyen programok esetleges ereacutenyeit de magaacuten viseli azok oumlsszes haacutetraacutenyait is
A fejlesztő program eredeti formaacutejaacuteban 15 modulboacutel aacutell melyeket Feuerstein eszkoumlzoumlknek (instruments) nevez Az elnevezeacutes itt Feuersteinnek arra a neacutezeteacutere utal hogy a feladatok csupaacuten eszkoumlzoumlk a felhasznaacuteloacute tanaacuter kezeacuteben ezeacutert nem annyira a konkreacutet tartalmuk a leacutenyeges mint inkaacutebb az a moacuted ahogyan a tanaacuterok hasznaacuteljaacutek azokat Mindegyik modul bizonyos tiacutepusuacute papiacuter-ceruza jellegű feladatok sorozataacuteboacutel aacutell A feladatok megoldaacutesa kb
egy oacuteraacutenyi munkaacutet jelent a gyerekeknek eacutes optimaacutelis esetben heti haacuterom-oumlt foglakozaacutesra keruumll sor Az egeacutesz fejlesztő program keacutet-haacuterom eacutevig tarthat A feladatok tartalom illetve kontextus-fuumlggetlenek Ha a program fejlesztő hataacutesaacutet neacutezzuumlk az eredmeacutenyeket uacutegy oumlsszegezhetjuumlk hogy nem javultak jelentősen a kiacuteseacuterletben reacuteszt vevő tanuloacutek olvasaacutesi vagy matematikai keacutepesseacutegei eacutes nem koumlvetkezett be kimutathatoacute vaacuteltozaacutes aacuteltalaacutenos eacutertelmi keacutepesseacutegeikben sem Ugyanakkor a tanaacuterok arroacutel szaacutemoltak be hogy javultak a tanuloacutek kommunikaacutecioacutes keacutepesseacutegei sziacutevesebben vettek reacuteszt az iskolai munkaacuteban
Lipman Filozoacutefia gyermekeknek program
Az aacuteltala javasolt moacutedon a gondolkodaacutest az iskolai keretek koumlzoumltt mintegy tantaacutergyszerűen lehet taniacutetani eacutes egy iskolai diszcipliacutena a filozoacutefia szerepel a program neveacuteben itt meacutegsem a hagyomaacutenyos eacutertelemben vett de meacuteg csak nem is egy megreformaacutelt filozoacutefia taniacutetaacutesaacuteroacutel van szoacute A filozoacutefia ugyanis naacutela egy olyan tantaacutergykeacutent jelenik meg amelynek koumlzeacutepponti ceacutelja a gondolkodaacutes taniacutetaacutesa A gondolkodaacutes taniacutetaacutesa tehaacutet nem beaacutegyazoacutedik a filozoacutefiaoktataacutesba vagy integraacuteloacutedik azzal hanem ami szerinte a program kereteacuteben toumlrteacutenik az maga a gondolkodaacutes taniacutetaacutesa
A filozoacutefiaacutet azeacutert tartja megfelelő nyersanyagnak a gondolkodaacutes fejleszteacuteseacutehez mert egyreacuteszt a filozoacutefia megmutatja az emberi gondolkodaacutes legreacutegibb eacutes egyben legkifinomultabb formaacuteit maacutesreacuteszt a gyerekek termeacuteszetes kiacutevaacutencsisaacutega miatt gondolkodaacutesuk hasonloacute a filozoacutefusok gondolkodaacutesaacutehoz A gyermekek baacuter leegyszerűsiacutetve eacutes a sajaacutet gondolkodaacutesi szintjuumlkoumln ugyan de ugyanazokra a keacuterdeacuteseacutekre (peacuteldaacuteul az igazsaacuteg a jog a meacuteltaacutenyossaacuteg a szabadsaacuteg a szemeacutelyes identitaacutes) keresik a vaacutelaszt mint az emberiseacuteg legjelentősebb filozoacutefiai gondolkodoacutei Nem kell tehaacutet maacutest tenni mint sorra venni a filozoacutefia nagy probleacutemaacuteit eacutes a gyerekeket olyan helyzetbe kell hozni hogy azokat megvitathassaacutek azokon gondolkodhassanakLipman programja eredeti formaacutejaacuteban teljes egeacuteszeacuteben az iacuteraacutesbeliseacutegre eacutepuumll tehaacutet olyan előzetes tudaacutest koumlvetel meg amelynek a tanuloacutek egy reacutesze nincs a birtokaacuteban Elsősorban a fiatal serduumllőkoruacute gyermekek szaacutemaacutera ajaacutenlottaacutek a programot akikneacutel ez a felteacutetel toumlbbnyire teljesuumll eacutes hogy az olvasaacutesmegeacuterteacutes sziacutenvonala ne befolyaacutesolja tuacutelsaacutegosan alkalmazhatoacutesaacutegaacutet a felhasznaacutelt szoumlvegek meglehetősen egyszerűek Toumlrteacutentek kiacuteseacuterletek arra is hogy az alapvető elgondolaacutesokat egeacuteszen fiatal gyermekekkel peacuteldaacuteul oacutevodaacuteskoruacuteakra alkalmazzaacutek ahogy az olvasaacutesi keacutepesseacutegek hiaacutenyaacutet a tanaacuteri elbeszeacuteleacutes poacutetoljaAz filozoacutefia gyermekek szaacutemaacutera program hateacutekonysaacutegaacutet ugyancsak sokfeacutele vizsgaacutelatnak vetetteacutek alaacute mind kidolgozoacutei mind pedig a fejlesztőktől fuumlggetlen kutatoacutek A fejlesztő kiacuteseacuterletek tipikusan feacutel eacutevtől egy eacutevnyi időtartamuacuteak voltak A kiacuteseacuterletek szerint a fejlesztő programban reacutesztvevő tanuloacutek olvasaacutesmegeacuterteacutese jelentősen javult a treacutening kimutathatoacute hataacutest gyakorolt a tanuloacutek matematikai eredmeacutenyeire bizonyos koumlvetkezteteacutesi keacuteszseacutegekre eacutes a kreatiacutev gondolkodaacutesra kuumlloumlnoumlsen a fluencia faktorra Ugyanakkor a kuumlloumlnboumlző kiacuteseacuterletek soraacuten azt is tapasztaltaacutek hogy a program hataacutesa erősen tanaacuterfuumlggő a kuumlloumlnboumlző tanaacuterok osztaacutelyainak eredmeacutenyei koumlzoumltt jelentős kuumlloumlnbseacutegek alakultak ki
Olvasaacutesi strateacutegiaacutek fejleszteacutese
Az olvasaacutesi strateacutegiaacutekat fejleszthetjuumlk a metakogniacutecioacute segiacutetseacutegeacutevel Ilyenkor hasznaacutelhatunk szoumlveganticipaacutecioacutes strateacutegiaacutekat (pl keacuterdeacutesek megfogalmazaacutesa az olvasmaacutenyroacutel előzetes tudaacutes aktivaacutelaacutesa az olvasnivaloacute ciacuteme alapjaacuten) szoumlvegkezelő strateacutegiaacutekat (pl taacuteblaacutezatok a szoumlvegben vagy a szoumlveg helyett) javiacutetoacute strateacutegiaacutekat (pl mentaacutelis keacutepek rajzok szerepe az uacutejraolvasaacutes szuumlkseacutegesseacutegeacutenek megiacuteteacuteleacutese) valamint integraacutelaacutest mely soraacuten aacutettekintően megismeacuteteljuumlk a kuumlloumlnboumlző oacuteraacutek feladatait
Az induktiacutev gondolkodaacutes fejleszteacutese Klauer induktiacutev gondolkodaacutest fejlesztő programja
Az induktiacutev gondolkodaacutes fejleszteacuteseacutere dolgozott ki gyakorlatrendszert Karl Josef Klauer Hasonloacutesaacutegot mutat Klauer programja az IE-vel annyiban hogy ebben az esetben is egy aacuteltalaacutenos keacutepesseacuteg aacutell a fejleszteacutes koumlzeacuteppontjaacuteban tovaacutebbaacute itt is tartalomtoacutel fuumlggetlen fejlesztő gyakorlatokat hasznaacutelnak Klauer szerint baacuter az induktiacutev gondolkodaacutes folyamatainak sokfeacuteleseacutegeacutet nem lehet pontosan leiacuterni lehet olyan elmeacuteleti modellt alkotni amelyik e kognitiacutev rendszer koumlzponti reacuteszeacutet alapvető folyamatait definiaacutelja Elmeacuteleti modellje szerint az induktiacutev gondolkodaacutes leacutenyege szabaacutelyszerűseacutegek megtalaacutelaacutesa
A fejlesztő rendszert haacuterom kuumlloumlnboumlző eacuteletkori csoportra keacutesziacutetette el Mindhaacuterom fejlesztő program sziacutenes papiacuterlapokboacutel aacutell a lapokon keacutepekkel aacutebraacutekkal szavakkal amelyek megtestesiacutetik a fejlesztő struktuacuteraacutet A Denktraining fuumlr Kinder I nemverbaacutelis feladatokat tartalmaz eacutes az 5-8 eacuteves korosztaacutelyt ceacutelozza meg A Denktraining fuumlr Kinder II a 10-13 eacutev koumlzoumlttieknek szoacutel eacutes maacuter felteacutetelezi hogy a gyerekek tudnak olvasni iacutegy a fiatalabbaknak szoacuteloacute programhoz keacutepest ebben megjelennek a szavakat szoumlvegeket tartalmazoacute feladatok is Miacuteg az első keacutet feladatrendszer az aacuteltagos fejlettseacutegű gyerekek szaacutemaacutera keacuteszuumllt a Denktraining fuumlr Jugendliche a tanulaacutesi neheacutezseacutegekkel kuumlzdő tanuloacutek igeacutenyeit szolgaacutelja kompenzaacuteloacute jellegű fejlődeacutesbeli lemaradaacutesaikat kiacutevaacutenja poacutetolni A programok mindegyike 120 feladatboacutel aacutell amelyeken az egyszerűbbtől a bonyolultabbak fele haladnak veacutegig a tanuloacutek A feladatok tiacutez foglalkozaacutesra vannak elosztva iacutegy egy alkalommal aacutetlagosan 12 feladatot oldanak meg A foglalkozaacutesok alapvető moacutedszere az iraacutenyiacutetott felfedezeacutes ami azt jelenti hogy a gyerekek annyi - egyeacutenenkeacutent vaacuteltozoacute meacuterteacutekű - segiacutetseacuteget kapnak a tanaacutertoacutel amennyi ahhoz szuumlkseacuteges hogy biztosan meg tudjaacutek oldani a feladatotAz induktiacutev treacutening hataacutesaacutet megvizsgaacuteltaacutek peacuteldaacuteul a matematika az idegen nyelvek a nyelvtan a fizika eacutes neacutehaacuteny egyeacuteb tananyag tanulaacutesaacutera a hataacutes meacuterteacuteke aacuteltalaacuteban 04 koumlruumll alakult Meacuteg a helyesiacuteraacutes tanulaacutesaacuteban is sikeruumllt kimutatni az induktiacutev treacutening pozitiacutev hataacutesaacutet
Az analoacutegiaacutes gondolkodaacutes fejleszteacutese
Az analoacutegiaacutes gondolkodaacutes az induktiacutev gondolkodaacutes egyik fontos oumlsszetevője Az emberi gondolkodaacutes alapvetően analoacutegiaacutes tiacutepusuacute minden szaacutemaacutera uacutej jelenseacuteget maacuter ismert kognitiacutev struktuacuteraacutekkal valoacute analoacutegia alapjaacuten ragad meg Ez az a gondolkodaacutesforma amely a legjobban aacutethatja a megismereacutes maacutes teruumlleteit segiacuteti a megeacuterteacutest a fogalomelsajaacutetiacutetaacutest eacutes a probleacutemamegoldaacutest
SZOumlVEGFER (szoumlvegfeldolgozoacute kriteacuteriumorientaacutelt fejlesztő rendszer) a tantaacutergyak legfontosabb roumlvid szoumlvegeit egyeacuteni eacutes csoportos tanulaacutessal előbb egy tanoacuteraacuten a szokaacutesos moacutedszerekkel feldolgozzaacutek majd a koumlvetkező neacutehaacuteny tanoacutera elejeacuten oumlt-tiacutez percnyi csoportos munkaacuteval egy-egy kognitiacutev feladatot oldanak meg amit a csoporttagok egymaacutessal
egyeztetnek javiacutetanak vagy az egymaacutes koumlzt felosztott reacuteszfeladatokat egyeztetik egyesiacutetik Veacuteguumll osztaacutelyszinten eacuterteacutekelik eacutes javiacutetjaacutek a csoportok eredmeacutenyeit Ezutaacuten a szokaacutesos taniacutetaacutes koumlvetkezik
CASE-projekt
A gondolkodaacutes iskolai fejleszteacutese szempontjaacuteboacutel kiemelkedő jelentőseacutegű a Cognitive Acceleration through Science Education (CASE a kognitiacutev fejlődeacutes felgyorsiacutetaacutesa a termeacuteszettudomaacutenyos neveleacutesen keresztuumll) neacuteven ismertteacute vaacutelt nagyszabaacutesuacute kiacuteseacuterletsorozat Valoacutejaacuteban nem csak egy meghataacuterozott gondolkodaacutesfejlesztő programroacutel van szoacute hanem inkaacutebb olyan tudomaacutenyos kutataacutesroacutel melynek eredmeacutenyei folyamatosan javiacutetjaacutek az oktataacutes gyakorlataacutet A gyerekek valoacutedi bdquotermeacuteszetesrdquo kognitiacutev fejlődeacuteseacutehez szeretneacutek az optimaacutelis oktataacutesi felteacuteteleket biztosiacutetani
Műveltseacuteg az adott kultuacuteraacuteban relevaacutens felhasznaacutelhatoacute keacuteszseacutegek keacutepesseacutegek ismeretek oumlsszesseacutege taacutersadalmilag eacuterteacutekes tudaacutes amely koumlzepes meacuterteacutekben tartalomfuumlggő bizonyos hataacuterok koumlzoumltt transzferaacutelhatoacute
Kompetencia A szemeacutelyiseacuteg komponensei komponensrendszerei meghataacuterozott funkcioacutet
szolgaacuteloacute keacutepesseacutegek motiacutevumok melyek egzisztenciaacutelis funkcioacuteval rendelkeznek Fajtaacutei
kognitiacutev szemeacutelyes szociaacutelis speciaacutelis kompetencia
Kognitiacutev kompetencia Az informaacutecioacutefeldolgozaacutest szolgaacuteloacute pszichikus komponensrendszer
Motiacutevumai (viszonyiacutetaacutesi alap mely doumlnteacutesekre keacutesztet)- megismereacutesi- felfedezeacutesi vaacutegy- alkotaacutesvaacutegy- sikervaacutegy- eacuterdeklődeacutes - ambiacutecioacute- koumltelesseacutegtudat- kudarcfeacutelelem
Keacutepesseacutegek (kivitelezeacutes megvaloacutesiacutetaacutesa)- tudaacutesszerzeacutes- gondolkodaacutes- tanulaacutes- megfigyeleacutes- eacutertelmezeacutes- igazolaacutes- beszeacuted
Erre a kompetenciaacutera eacutepuumll az oumlsszes toumlbbi kompetencia melyek nem műkoumldhetnek informaacutecioacutefeldolgozaacutes neacutelkuumll
Logisztikus fejlődeacutesi goumlrbe eacutes reacuteszei Az induktiacutev gondolkodaacutes matematikai modellje nem
lineaacuteris Logisztikus fejlődeacutesi goumlrbeacutevel lehet leiacuterni a fejlődeacutest Optimaacutelis időszak kimutataacutesa
amikor a gyerek legjobban tud vmit (Reacuteszei Inflaacutecioacutes pont meredekseacuteg maximum szenzitiacutev
szakasz)
Eacutereacutes
Rendszerkeacutepződeacutes A kognitiacutev keacuteszseacutegek tanulaacutesaacutenak első szakasza az elemek műveletek
elsajaacutetiacutetaacutesa azaz a rendszerkeacutepződeacutes Az iacuteraacuteskeacuteszseacuteg eseteacuteben a rendszerkeacutepződeacutes azt jelenti
hogy elsajaacutetiacutetjuk valamennyi betű iacuteraacutesaacutet eacutes kapcsolaacutesi moacutedjaacutet Az első osztaacutely veacutegeacuteig kialakul
a rajzoloacute iacuteraacuteskeacuteszseacuteg eacutes viszonylag sok hibaacuteval percenkeacutent aacutetlagosan 4-6 betűt produkaacutelva
műkoumldik
Optimalizaacuteloacutedaacutes A kognitiacutev keacuteszseacutegek elsajaacutetiacutetaacutesaacutenak maacutesodik szakasza az optimalizaacuteloacutedaacutes
A fejlődeacutes nem fejeződik be a rendszerkeacutepződeacutessel ugyanis sok eacutevig tartoacute optimalizaacuteloacutedaacutes
megy veacutegbe Ha az iacuteraacuteskeacuteszseacuteg kialakulaacutesaacutet tanulmaacutenyozzuk akkor ez a szakasz a hibaacutetlan
műkoumldeacutest eacutes percenkeacutent aacutetlagosan 60-80 betű leiacuteraacutesaacutet teszi lehetőveacute
Hierarchizaacuteloacutedaacutes A kognitiacutev keacuteszseacutegek tanulaacutesaacutenak harmadik szintje a hierachizaacuteloacutedaacutes Az
optimalizaacuteloacutedaacutessal a fejlődeacutes meacuteg nem fejeződik be Lehetseacuteges a hierarchizaacuteloacutedaacutes is Ennek a
keacuteszseacutegekre vonatkoztatva neacutegy egymaacutesra eacutepuumllő szintje eacuterdemel figyelmet a perceptuaacutelis eacutes a
nyelvi tapasztalati szint (a csinaacutelni tudaacutes szintje) valamint a verbaacutelis eacutes a formalizaacutelt
eacutertelmező szint A fenti eacutertelemben vett iacuteraacuteskeacuteszseacuteg perceptuaacutelis szinten műkoumldik ugyanis
szabaacutelyozaacutesaacutet eacuteszleleti szinten a folyamatroacutel szaacutermazoacute vizuaacutelis informaacutecioacutekkal
visszacsatolaacutessal valoacutesiacutetjuk meg
Kriteacuteriumorinetaacutelt keacuteszseacuteg eacutes keacutepesseacuteg fejleszteacutes A kritikus keacuteszseacutegek eacutes keacutepesseacutegek
optimaacutelis elsajaacutetiacutetaacutesaacutenak műkoumldeacuteseacutenek hasznaacutelhatoacutesaacutegaacutenak ismerete elengedhetetlen
felteacutetele a sikeres fejleszteacutesnek A kriteacuteriumorientaacutelt pedagoacutegia a hagyomaacutenyossal szemben
nem csak normaacutekat aacutelliacutet fel hanem azt is meghataacuterozza hogy milyen szinten kell elsajaacutetiacutetani
a kritikus motiacutevumokat keacuteszseacutegeket keacutepesseacutegeket eacutes a kritikus ismereteket minden
bdquoeacutertelmesrdquo tanuloacutenak
Tudaacutestranszfer Toumlbbfeacutele eacutertelmezeacutese van koumlzoumls benne h egy feladattal kapcsolatban
megtanultak befolyaacutesoljaacutek a keacutesőbbi feladatok megoldaacutesaacutet Transzfer leacutep fel ha az uacutej feladata
elemeiben egyezik az eredeti tanulaacutesi szituaacutecioacuteban leacutevővel vagy ha az egyik feladatban
megtanult alapelveket alkalmazzaacutek a maacutesikban
Tiacutepusai
-pozitiacutev-negatiacutev-taacutevoli-koumlzeli-alacsony-magasA tudaacutes transzferaacutelaacutesaacutet taniacutetani kell gondolkodaacutesi keacutepesseacutegek fejleszteacutese
Pozitiacutev-negatiacutev transzfer Azt vizsgaacuteljuk h az amit tudunk milyen hataacutessal van az uacutej tudaacuteselemek elsajaacutetiacutetaacutesaacuteraPozitiacutev neacutemet utaacuten koumlnnyebb angolt tanulniNegatiacutev autoacutevezeteacutes naacutelunk eacutes Angliaacuteban
Taacutevoli-koumlzeli transzfer (transzefertaacutevolsaacuteg)Keacutet feladat tartalma milyen taacutevol van egymaacutestoacutelKoumlzeli amikor a feladatok tartalma hasonloacute plhitelfelveacutetel
Taacutevoli reacutegenakik tudtak latinul jobbak voltak termtudomaacutenyokban mivel elsajaacutetiacutetottak egyfajta gondolkodaacutesmoacutedot
Alacsony utas transzfer Bizonyos joacutel begyakorolt automatikus teveacutekenyseacuteget maacutes
helyzetben hasznaacuteljuk Pl Opelen tanultunk meg vezetni de tudunk maacutes autoacutet is vezetni
Magas utas transzfer Az eacutertelem csinaacutelaacutesa struktuacuteraacutekat gondolkodaacutesi strateacutegiaacutekat
sajaacutetiacutetunk el Fuumlggetleniacutetjuumlk mit hol tanultunk A megoldaacutes rendszereacutet aacuteltalaacutenosiacutetani tudjuk
Komplex probleacutemamegoldaacutes A komplex probleacutemamegoldaacutes vizsgaacutelataacutenak tapasztalatai
- Kontextus fuumlggőseacuteg-gt keveacutesbeacute tudjaacutek a tanuloacutek eacuteletszerű koumlrnyezetben
alkalmazni az iskolai koumlrnyezetben tanultakat
- Probleacutemaacutet jelent a valoacutedi probleacutema a megoldandoacute keacuterdeacutes azonosiacutetaacutesa a
szuumlkseacuteges eacutes eleacutegseacuteges informaacutecioacutek oumlsszegyűjteacutese
- Mineacutel toumlbb informaacutecioacutet kell oumlsszegyűjteniuumlk eacutes azok mineacutel toumlbb megjeleneacutesi
formaacuteban eacutes helyen talaacutelhatoacuteak annaacutel kisebb a helyes megoldaacutes valoacutesziacutenűseacutege
Rosszul definiaacutelt probleacutema A rosszul definiaacutelt probleacutema megoldaacutesakor ndash hasonloacutean a mindennapi eacutelet probleacutemaacuteihoz ndash a probleacutemamegoldoacutenak azonosiacutetania kell magaacutet a probleacutemaacutet elemeznie az adott aacutellapot eacutes az eleacuterendő ceacutel koumlzoumltti elteacutereacutest a kuumlloumlnbseacuteg csoumlkkenteacutese megszuumlnteteacutese eacuterdekeacuteben strateacutegiaacutekat kell kidolgoznia vagyis el kell jutnia a strateacutegiai gondolkodaacutesig PLhogyan lehet peacutenzt spoacuterolni vaacutelsaacuteg idejeacuten Ezt szűkiacuteteni kell az eacutelet kuumlloumlnboumlző teruumlleteire
Probleacutema alapuacute tanulaacutes (problem based learning PBL) Ceacutelja hogy a tanuloacutek ne csak
adott konkreacutet helyzetben tudjaacutek tudaacutesukat előhiacutevni fejlődjoumln oumlnszabaacutelyozoacute tanulaacutesuk
probleacutemamegoldoacute kommunikaacutecioacutes egyuumlttműkoumldő keacutepesseacuteguumlk amelyek elősegiacutetik a tanultak
keacutesőbbi transzferaacutelaacutesaacutet (Molnaacuter 2005) A moacutedszer leacutenyege rosszul definaacutelt probleacutemaacutek
hasznaacutelata
Szemantikailag gazdag probleacutema
5 Teacutema
1 Oumlroumlklődeacutes-koumlrnyezet vita Az oumlroumlkleacutes itt az egyeacuten veleszuumlletett bioloacutegiai keacutepesseacutegeit
lehetőseacutegeit jelenti a koumlrnyezet a taacutersas koumlrnyezet elsősorban a csalaacuted eacutes a koumlzoumlsseacuteg egyeacutenre
gyakorolt hataacutesait foglalja oumlssze
1 Bioloacutegiai eacutereacutesi megkoumlzeliacuteteacutes
A fejlődeacutest jellemző vaacuteltozaacutesok alapvető sorozata endogeacuten jellegű vagyis a vaacuteltozaacutesok az
eacutelőleacutenyen beluumllről bioloacutegiai oumlroumlkseacutegeacutenek koumlvetkezmeacutenyekeacutent erednek A fejlődeacutes fő oka az
eacutereacutes a vaacuteltozaacutesok genetikailag meghataacuterozott mintaacutezata amely a fogamzaacutes eacuteretlen
kezdőpontjaacutetoacutel a felnőttkorig veacutegigkiacuteseacuteri az egyeacuten noumlvekedeacuteseacutet A koumlrnyezet szerepe a
fejlődeacutes alapfolyamatainak alakiacutetaacutesaacuteban maacutesodlagos a koumlrnyezet hataacuterozza meg a viselkedeacutes
sok mozzanataacutenak megjeleneacuteseacutet erősseacutegeacutet eacutes korrelaacutecioacutejaacutet de nem maga okozza a viselkedeacutes
fejlődeacuteseacutenek előrehaladaacutesaacutet
2 Koumlrnyezeti tanulaacutesi megkoumlzeliacuteteacutes
Bioloacutegiai teacutenyezők alapozzaacutek meg a fejlődeacutest de a fejlődeacutesi vaacuteltozaacutesok fő okai tuacutelnyomoacutean
exogeacutenek azaz a koumlrnyezetből elsősorban azoktoacutel a felnőttektől erednek akik jutalmazzaacutek eacutes
buumlntetik a gyermek erőfesziacuteteacuteseit
3 Univerzaacutelis-konstruktivista megkoumlzeliacuteteacutes
Az oumlroumlkleacutes eacutes a koumlrnyezet egyenlő eacutes koumllcsoumlnoumls szerepet jaacutetszoacute forraacutesai a fejlődeacutesnek ezeacutert
eacutertelmetlen az egyik teacutenyezőnek a maacutesiknaacutel nagyobb fontossaacutegot tulajdoniacutetani E neacutezőpont
vezető hiacuteve a svaacutejci fejlődeacutespszicholoacutegus Jean Piaget
2 Korai szelekcioacute
3 Kompenzaacutecioacute felfeleacute nivellaacutelaacutes felzaacuterkoacuteztataacutes korrepetaacutelaacutes (mastery learning)
4 Differenciaacutelaacutes A differenciaacutelt oktataacutes A kuumlloumlnleges baacutenaacutesmoacutedot igeacutenylő (a haacutetraacutenyokkal
eacutes előnyoumlkkel rendelkező) tanuloacutek iskolai oktataacutesa az egyeacuteni sajaacutetossaacutegokat figyelembe vevő
azokhoz alkalmazkodoacute oktataacutes
A tanoacuterai differenciaacuteloacutedaacutes lehetőseacutegei
- oumlnkeacutent vaacutellalt vagy a tanaacutertoacutel kapott egyeacuteni munka (pl kiselőadaacutes oumlnaacutelloacute megfigyeleacutes kiacuteseacuterlet bemutataacutesa)- reacuteteg- csoport- paacuteros eacutes individualizaacutelt munka- tanuloacutei jellemzőkhoumlz igazodoacute strateacutegia moacutedszer motivaacutelaacutes feladatok- differenciaacutelt eacuterteacutekeleacutes
5 Kompenzaacuteloacute beiskolaacutezaacutesi modell szelektaacutelaacutes eacutes kompenzaacutelaacutes egyuumlttesen Iskolakezdeacutes
fejlettseacutegtől fuumlggően 6-8 eacuteves korban homogeacutenebb iskolakezdő csoportok kompenzaacuteloacute
foglalkozaacutesok az oacutevodaacuteban maradtaknak
6 Kognitiacutev stiacutelus a szemeacutelyiseacuteg aacuteltalaacutenos jellemzőinek a gondolkodaacutesmoacutedban megismereacutesi
szellemi mentaacutelis teveacutekenyseacutegekben valoacute megnyilvaacutenulaacutesa (pl rigiditaacutes vagy nyitottsaacuteg)
Fogalmi probleacutemaacutek Kognitiacutev stiacutelus vagy kognitiacutev strateacutegia
A stiacutelus egyeacuteni preferenciaacutera utal az esemeacutenyek megragadaacutesa a megleacutevő tudaacutes segiacutetseacutegeacutevel
(a pedagoacutegiai pszicholoacutegiaacuteban eacutes a tanulaacutesleacutelektanban elterjedt)
A strateacutegia nagyobb szemeacutelyes aktivitaacutest felteacutetelez egyeacuteni megnyilvaacutenulaacutes jellemző
informaacutecioacutefeldolgozaacutesi moacuted eacuterzelmi indulati jellemzőkkel
A hasznaacutelatban a kognitiacutev stiacutelus terjedt el termeacuteszete szerint meacutegis inkaacutebb strateacutegia
Messick (1984) Hiacutedfunkcioacute a kognitiacutev stiacutelus mint strateacutegia hiacutedkeacutent funkcionaacutel a kogniacutecioacute
(=megismerő ember) eacutes a szemeacutelyiseacuteg (=huacutes-veacuter ember) koumlzoumltt Keacutetfeacutele tanulaacutesi stiacutelus -
verbalizaacuteloacute - imaginaacuteloacute
Entwistle A stiacutelus az informaacutecioacutefeldolgozaacutes szokaacutesos moacutedja ezeacutert tanulaacutesi stiacutelus eacutes nem
strateacutegia A tanulaacutesi stiacutelus az informaacutecioacute kezeleacuteseacutere vonatkozik lehet - passziacutev befogadoacute -
aktiacutev felfedező
7 Tanulaacutesi stiacutelus az egyeacuten aacuteltal leginkaacutebb előnyben reacuteszesiacutetett (preferaacutelt) kuumllső eacutes belső tanulaacutesi felteacutetelek moacutedokEacuterzeacutekleti modalitaacutes szempontjaacuteboacutel auditiacutev vizuaacutelis mozgaacutesos
Taacutersas koumlrnyezet szempontjaacuteboacutel egyeduumll taacutersakkalReakcioacutemoacuted szempontjaacuteboacutel impulziacutev reflektiacutevMechanikus stiacutelusEacuterzelmi felteacutetelek szempontjaacuteboacutel motivaacutecioacute kitartaacutes
8 Tanulaacutesi strateacutegiaacutek A tanulaacutesi strateacutegiaacutek a kuumlloumlnboumlző tanulaacutesi technikaacutek egyuumlttes
alkalmazaacutesaacutet kombinaacutelaacutesaacutet a megfelelő leacutepeacutesek sorbaaacutelliacutetaacutesaacutet igeacutenylik Segiacutetik a szoumlvegek
feldolgozaacutesaacutet az anyag egeacuteszeacutenek az integraacutelaacutesaacutet a tanulnivaloacute strukturaacutelaacutesaacutet szervezeacuteseacutet A
tanulaacutesi strateacutegia fogalmaacuteban kiemelődik a ceacutelraacuteiraacutenyulaacutes a tervezeacutes az informaacutecioacutegyűjteacutes eacutes
feldolgozaacutes szakaszokra bontaacutesa eacutes az oumlnellenőrzeacuteseacutet a tanulaacutesi feladat megoldaacutesa soraacuten Uacutegy
tekintjuumlk a tanulaacutesi strateacutegiaacutet mint a tanulaacutesra vonatkozoacute tervek elhataacuterozaacutesok rendszereacutet
amelyek meghataacuterozott ceacutelra iraacutenyulnak bizonyos tartoacutessaacuteg eacutes elrendezeacutes jellemzi őket A
tanulaacutesi strateacutegiaacutet a tanuloacutenak kell veacutegrehajtani
Kozeacuteki eacutes Entvistle felosztaacutesa a leginkaacutebb hasznaacutelhatoacute akik a tanulaacutesi strateacutegiaacutek haacuterom
altiacutepusaacutet kuumlloumlnboumlztetik meg
- meacutelyrehatoloacute a dolgok megeacuterteacuteseacutere toumlrekszik aacuteltalaacuteban tudnak lelkesedni a tanulaacutes iraacutent
- reprodukaacuteloacute reacuteszletek megjegyzeacuteseacutere eacutepiacutet tanaacuteri iraacutenyiacutetaacutes fontos
- szervezett az eredmeacutenyekre koncentraacutelva teljesiacutetik a koumlvetelmeacutenyeket lelkiismeretesek
sikerorientaacuteltak
6 Teacutema
1 Implicit tanulaacutes a tervezeacutesi veacutegrehajtaacutesi strateacutegiaacutek nem jaacutetszanak szerepet (pl motoros
keacuteszseacutegek anyanyelv tanulaacutesa)
2 Explicit tanulaacutes aktiacutev figyelem hipoteacutezisek megfogalmazaacutesa szabaacutelyok tanulaacutesa (pl
idegen nyelv tanulaacutesa)
3 Tudat alatti eacuteszleleacutes objektiacutev-szubjektiacutev ingerkuumlszoumlb (moziban felvillanoacute keacutep ami Cola
vaacutesaacuterlaacutesaacutera oumlsztoumlnoumlz) az objektiacutev kuumlszoumlboumlt meghaladja de a szubjektiacutevet nem
- szemantikai előfesziacutető hataacutes akkor is műkoumldik ha a megelőző inger eacuteszleleacutese nem tudatos
- Stroop hataacutes ellentmondaacutesos sziacutenek akkor is műkoumldoumltt ha a szoacutet nem tudtaacutek elolvasni
tudatosan
- perceptuaacutelis elhaacuteriacutetaacutes szaacutemunkra nem kedvező dolgok eacuteszleleacutese elől bdquokikapcsoljukrdquo az
agyunkat
4 Tudatelmeacutelet-elmeacutelet gyermeki neacutezetek kutataacutesa hogyan fejlődik a sajaacutet eacutes a maacutesik
mentaacutelis aacutellapotaacutera vonatkozoacute tudaacutes A gyermeki tudatelmeacutelet kialakulaacutesaacutenak kezdete 15-24
hoacutenapos kor A tudatelmeacutelet a mentaacutelis vilaacuteg a mentaacutelis aacutellapotok megeacuterteacuteseacutenek termeacuteszeteacutere
ill fejlődeacuteseacutere vonatkozik beleeacutertve peacuteldaacuteul a veacutelekedeacuteseket vaacutegyakat eacuterzelmeket
gondolatokat percepcioacutekat eacutes intencioacutekat
5 Metakogniacutecioacute sokfeacutele eacutertelmezeacutes
- a tudaacutesra vonatkozoacute tudaacutes
- a kogniacutecioacuteroacutel (megismereacutesről) valoacute kogniacutecioacute
- kuumlloumlnboumlző kontextusokban eacutertelmezhető (pl metanyelvi tudatossaacuteg metamemoacuteria
metafigyelem metamegeacuterteacutes)
6 Deklaratiacutev metakognitiacutev tudaacutes a kogniacutecioacutera vonatkozoacute deklaratiacutev tudaacutes (sajaacutet
keacutepesseacutegek)
7 Proceduraacutelis metakognitiacutev tudaacutes a gondolkodaacutes kontrollja szabaacutelyozaacutesa
8 Az oumlnszabaacutelyozoacute tanulaacutes elemei folyamata olyan komplex gondolkodaacutesi eacuterzelmi
akarati eacutes cselekveacutesi oumlnfejlesztő keacutepesseacuteg amely szisztematikusan a sajaacutet ceacutel eleacutereacuteseacutere
iraacutenyiacutetja a tanulaacutesi keacutepesseacutegeket A megismereacutes (kogniacutecioacute) eacutes az aktuaacutelis viselkedeacutes
szabaacutelyozaacutesaacutera iraacutenyul A kitűzoumltt ceacutelnak megfelelően aacutellandoacute figyelemmel (monitorozaacutessal
eacutes kontrollal) kiacuteseacuteri a kuumllső eacutes belső koumlruumllmeacutenyek vaacuteltozaacutesaacutet mikoumlzben ennek fuumlggveacutenyeacuteben a
teveacutekenyseacuteget is moacutedosiacutethatja
Elemei
- Tervezeacutes ceacutelkitűzeacutes ceacutelok megfogalmazaacutesa megvaloacutesiacutetaacutes moacutedja
- Megszervezeacutes
bull Rugalmas strateacutegia dinamikus tervezeacutes alkalmazkodaacutes
bull Merev strateacutegia reflexioacute alternatiacutev utak kereseacutese hiaacutenyzik ugyanazokat a tanulaacutesi
strateacutegiaacutekat hasznaacuteljaacutek a kuumlloumlnboumlző helyzetekben
bull Passziacutev strateacutegia a szituaacutecioacute elfogadaacutesa akkor is ha nem felel meg elvaacuteraacutesainak
bullSzeacutetszoacutert strateacutegia a pillanatnyi helyzet hataacutesa alatt vannak kuumlzdenek a feladat
befejezeacuteseacutevel aacutellandoacute stressz
- Veacutegrehajtaacutes
bull Kognitiacutev tanulaacutesi strateacutegiaacutek segiacutetik a tanuloacutekat figyelmuumlk fenntartaacutesaacuteban az informaacutecioacute
szelektaacutelaacutesaacuteban kidolgozaacutesaacuteban memorizaacutelaacutesaacuteban ismeacutetleacuteseacuteben
bull Metakognitiacutev eacutes szabaacutelyozoacute strateacutegiaacutek a tanuloacutei toumlrekveacutesek reflexioacutei monitorozzaacutek eacutes
szabaacutelyozzaacutek a tanuloacutek kognitiacutev strateacutegiaacuteit
bull Forraacutes-menedzseleacutesi strateacutegiaacutek a kuumllső eacutes belső bdquoforraacutesokrdquo menedzseleacuteseacutet kiaknaacutezaacutesaacutet
eacutes felhasznaacutelaacutesaacutet segiacutetik (pl motivaacutecioacute felhasznaacutelhatoacute idő stb)
- Monitorozaacutes nyomon koumlveteacutes
- Visszacsatolaacutes
7 Teacutema
1 A tudaacutes vaacuteltozaacutesaacutenak kognitiacutev felteacutetelei
- a maacuter megszerzett tudaacutes hataacutessal van az uacutej tudaacutes keletkezeacuteseacutere (lehetőseacutegek eacutes korlaacutetok)
- előfelteacutetel-tudaacutes az uacutej tudaacutes e tudaacuteselemeken keresztuumll kapcsoloacutedik a megleacutevő rendszerhez
- taacuterggyal kapcsolatos tudaacutes hozzaacuteeacuterteacutes kompetencia (meghataacuterozoacutebb mint az előfelteacutetel-
tudaacutes)
- tanulaacutesi keacutepesseacutegek metakognitiacutev tudaacutes (eszkoumlz jellegű tudaacutes)
- aacuteltalaacutenos tudaacutes intelligencia a tudaacutes uacutej helyzetekben valoacute alkalmazaacutesaacutenak
tovaacutebbfejleszteacuteseacutenek keacutepesseacutege
- a megleacutevő tudaacutes megnyilvaacutenulaacutesa megeacuterteacutes (ismeretek tanulaacutesa) transzfer (keacutepesseacutegek
elsajaacutetiacutetaacutesa)
Kapcsoloacutedoacute oktataacutesi moacutedszerek kuumlloumlnbseacutegek kiegyenliacuteteacutese (felzaacuterkoacuteztataacutes) a
kuumlloumlnbseacutegekhez valoacute alkalmazkodaacutes (differenciaacutelaacutes) teljes elsajaacutetiacutetaacutes (mastery learning)
tanulaacutesi keacutepesseacutegek aacuteltalaacutenos gondolkodaacutesi keacutepesseacutegek folyamatos fejleszteacutese az
interferencia negatiacutev jelenseacutegeinek kikuumlszoumlboumlleacutese
2 A tudaacutes vaacuteltozaacutesaacutenak affektiacutev felteacutetelei a kognitiacutev felteacutetelek korlaacutetozoacuteak az affektiacutev
felteacutetelek e korlaacutetok koumlzoumltti lehetőseacutegeket hataacuterozzaacutek meg Kuumllső eacutes belső motivaacutecioacute
teljesiacutetmeacutenymotivaacutecioacute elsajaacutetiacutetaacutesi motivaacutecioacute eacutenkeacutep szorongaacutes oumlnbizalom kudarckeruumlleacutes-
sikerorientaacutecioacute megkuumlzdeacutes erőfesziacuteteacutes keruumlleacutese attribuacutecioacute eacuterdeklődeacutes attitűdoumlk koumltődeacutes
kontrolleacuteszleleacutes elkoumltelezettseacuteg
3 A legkoumlzelebbi fejlődeacutesi zoacutena (Vigotszkij zoacutenaelmeacutelete) gyermekekkel veacutegzett kiacuteseacuterletei
szerint a gyerekek legkoumlzelebbi fejlődeacutesi zoacutenaacutejaacutet az oumlnaacutelloacutean megoldott feladat (aktuaacutelis
fejlettseacutegi szint) eacutes a segiacutetseacuteggel megoldott feladat (lehetseacuteges fejlettseacutegi szint) koumlzoumltti
taacutevolsaacuteggal eacutertelmezi Az elmeacutelet szerint egy fejleszteacutes akkor lehet a legeredmeacutenyesebb ha az
a legkoumlzelebbi fejlődeacutesi zoacutenaacuteban zajlik Az elmeacutelet szerint az oktataacutesnak abba a saacutevba kell
esnie amelyik maacuter meghaladja a gyermek aktuaacutelis fejlettseacutegi szintjeacutet de amely meacuteg nincs
adott szinttől olyan taacutevol hogy az a gyermek szaacutemaacutera maacuter felfoghatatlan feldolgozhatatlan
informaacutecioacutekat koumlzvetiacutetene vagy olyan teveacutekenyseacutegekbe vonnaacute be amelyekben maacuter nem tud
aktiacutevan reacuteszt venni
4 Előfelteacutetel-tudaacutes A tanulaacutes soraacuten amikor az egyeacuten uacutej ismereteket szerez az uacutej fogalmakat
be kell eacutepiacutetenie a fogalmi haacuteloacutejaacuteba Egy uacutej fogalom megtanulaacutesakor nem felteacutetlenuumll joumln leacutetre a
megfelelő reprezentaacutecioacute a megeacuterteacutes A megeacuterteacuteseacutehez a tanuloacutenak rendelkeznie kell az
előfelteacutetel-tudaacutessal azaz ismeretrendszereacuteben leacuteteznie kell a megfelelő fogalmi haacuteloacutenak
amelybe be tudja illeszteni az adott fogalmat A tanuloacutenak aktivizaacutelnia kell ezt a fogalmi
struktuacuteraacutet eacutes fel kell fedeznie az oumlsszefuumlggeacuteseket a maacuter ismert fogalmak eacutes az uacutej fogalom
koumlzoumltt Ha ez nem toumlrteacutenik meg akkor az uacutej fogalom nem tud beeacutepuumllni a fogalmi rendszerbe
elszigetelt marad nem vaacutelik hozzaacutefeacuterhetőveacute felideacutezhetőveacute
5 Deklaraacutelt tanterv tantervi dokumentum mely az előiacutert ceacutelokat műveltseacutegtartalmakat
tananyagokat eacutes koumlvetelmeacutenyeket tartalmazza A ~ lehet reacuteszletező vagy csak a toumlrzsanyagra
a koumlzoumls alapokra kiterjedő (alaptanterv)
6 Lefordiacutetott tanterv amikor a tanaacuter egyeacuteni arculatot ad a helyi lehetőseacutegek alapjaacuten a helyi
lehetőseacutegek alapjaacuten a koumlzponti előiacuteraacutesoknak A tanterv tanaacuter aacuteltali olvasata
7 Elsajaacutetiacutetott tanterv tartalmazza a tanuloacute előzetes tudaacutesaacutet koumlrnyezeteacutenek hataacutesait
valamint az előiacutert műveltseacuteg tanaacuteri eacutertelmezeacuteseacutet ndash ez az egyeacuteni tudaacutes
8 Az iskola ethosza Az iskola ethosza szoros eacutertelemben az iskola erkoumllcsi jellegű
elvaacuteraacutesait elveit koumlvetelmeacutenyeit taacutegabb eacutertelemben az iskola szellemiseacutegeacutet arculataacutet lelki
jellegeacutet jelenti
8-9 teacutema
FolytonosNem folytonos kognitiacutev fejlődeacutes Piaget fejlődeacuteselmeacutelete szakaszos jellegű azaz a fejlődeacutes nem folytonos hanem toumlbbeacute-keveacutesbeacute aacutellandoacute aacutellapotokboacutel maacutes aacutellapotokba valoacute aacutetmenetek reacuteveacuten megy veacutegbe
Minőseacutegi eacutes mennyiseacutegi vaacuteltozaacutesok a kognitiacutev fejlődeacutes soraacuten Vannak olyan elmeacuteletek amelyek a kognitiacutev fejlődeacutest elsősorban minőseacutegi vaacuteltozaacutesok sorozataacutenak tekintik Az ilyen elmeacuteletek a vaacuteltozaacutesokat kuumlloumlnboumlző aacutellapotok koumlzoumltti ugraacutesszerű aacutetmenetekkeacutent fogjaacutek fel A talaacuten legnagyobb hataacutesuacute elmeacutelet Piaget kognitiacutev fejlődeacuteselmeacutelete iacutegy jellemzi az eacutertelmi fejlődeacutest Maacutes modellek a fejlődeacutes kvantitatiacutev vonatkozaacutesaira helyezik a hangsuacutelyt eacutes a fejlődeacutest mennyiseacutegi noumlvekedeacuteskeacutent iacuterjaacutek le Ez utoacutebbi megkoumlzeliacuteteacutesre peacuteldakeacutent a pszichometriai moacutedszereket az eacutertelmi keacutepesseacutegek tekinteteacuteben az intelligencia tesztekkel toumlrteacutenő meacutereacuteseacutet emliacutethetjuumlk
NemUniverzaacutelis kognitiacutev fejlődeacutes Piaget fejlődeacuteselmeacutelete univerzaacutelis jellegű mivel az eacutertelmi fejlődeacutest egyetlen folyamatkeacutent fogja fel nem bontja fel a kuumlloumlnboumlző oumlsszetevők fejlődeacuteseacutere Univerzaacutelis abban az eacutertelemben is hogy a kialakuloacute műveleti struktuacuteraacutekat az eacutertelmi műkoumldeacutes tartalmaacutetoacutel fuumlggetlenuumll mindenuumltt eacuterveacutenyesuumllőnek gondolja (nem szaacutemol pl a tartalom szerepeacutevel) Nem szaacutemol tovaacutebbaacute a fejlődeacutes egyeacuteni kuumlloumlnbseacutegeivel v a kuumlloumlnbseacutegeket befolyaacutesoloacute szaacutemos teacutenyezővel pl a kuumlloumlnboumlző kultuacuteraacutekban felnoumlvekvő gyermekek elteacuterő fejlődeacutesi sajaacutetossaacutegaival
Teruumlletaacuteltalaacutenos kognitiacutev fejlődeacutes A megismereacutes eacutes a fejlődeacuteseacutenek egyes elmeacuteletei mind az emberi megismerőfolyamatokat mind azok fejlődeacuteseacutet egyseacutegeskeacutent fogjaacutek fel (pl Piaget elmeacutelete) Ezek a felfogaacutesok uacutegy tartjaacutek hogy sokfeacutele keacutepesseacuteguumlnk leacutenyegeacuteben azonos elvek szerint műkoumldik eacutes egyseacutegkeacutent fejlődik is ndash nincsenek elkuumlloumlnuumllő mentaacutelis rendszerek a kuumlloumlnboumlző tudaacutesteruumlletek megismereacuteseacutere
Teruumlletspecifikus kognitiacutev fejlődeacutes A kuumlloumlnboumlző tudaacutesteruumlletekre ndash a taacutersas vilaacuteg megeacuterteacuteseacutere a szaacutemolaacutesra a fizikai vilaacuteg koumllcsoumlnhataacutesaira stb ndash iraacutenyuloacute megismerőfolyamataink specializaacutelt csak az adott teruumlleten műkoumldő elvekre eacutepuumllnek sőt tudaacutesteruumlletenkeacutent elkuumlloumlnuumllő mentaacutelis rendszerek szolgaacuteljaacutek a megeacuterteacutest
A kognitiacutev fejlődeacutes nativista megkoumlzeliacuteteacutese E megkoumlzeliacuteteacutes szerint a fejlődeacutes fő mechanizmusa a bioloacutegiai eacutereacutes A geacutenkeacuteszletben hordozott bioloacutegiai oumlroumlkseacuteg
megnyilvaacutenulaacutesaacuteban a koumlrnyezet csak mint kioldoacute szerepel Fontos keacuterdeacutes hogy vannak-e a fejlődeacutesnek uacutegynevezett kritikus perioacutedusai azaz olyan időszakok mikor az egeacuteszseacuteges fejlődeacuteshez bizonyos bioloacutegiai vagy koumlrnyezeti felteacuteteleknek teljesuumllniuumlk kell
A nativista neacutezetrendszer a csecsemőnek gazdag veleszuumlletett tudaacutest tulajdoniacutet eacutes maximaacutelisan teruumlletspecifikus fejlődeacutesben gondolkodik Fodor szerint az agy peacuteldaacuteul egymaacutestoacutel teljesen fuumlggetlenuumll műkoumldő kuumlloumln feladatokra specializaacuteloacutedott genetikusan meghataacuterozott modulokboacutel aacutell
A kognitiacutev fejlődeacutes kontextualisztikus megkoumlzeliacuteteacutese
Koumlrnyezeti tanulaacutes megkoumlzeliacuteteacutes
Maacutesneacuteven empirista megkoumlzeliacuteteacutes neacutezetei szerint a fejlődeacutes legfőbb mechanizmusa a tanulaacutes Noha a fejlődeacutesnek vannak bioloacutegiai felteacutetelei a fejlődeacutes soraacuten tapasztalhatoacute vaacuteltozaacutesok okai a kuumllső koumlrnyezetben keresendők A fejlődeacutest folyamatosnak eacutes teruumlletaacuteltalaacutenosnak tartja Nem felteacuteteleznek teruumlletspecifikus tudaacutest csak oumlroumlkloumltt fizioloacutegiai szenzoros rendszereket eacutes az asszociaacutecioacutek szabaacutelyszerűseacutegeit Keacutepviselő Chandler
Szociaacutelis kogniacutecioacute A szociaacutelis kogniacutecioacute fejlődeacuteseacutenek folyamata oumlsszefuumlgg a szocializaacutecioacute folyamataacuteval A szociaacutelis vilaacutegra vonatkozoacute tudaacutes olyan fejlődeacutesi folyamat eredmeacutenye melynek soraacuten a gyerek fokozatosan megeacuterti maacutesok viselkedeacuteseacutenek okait eacutes felismeri a bizonyos eacuterzelmek eacutes tapasztalatok koumlzti oumlsszefuumlggeacuteseket Olyan szabaacutelyok megeacuterteacuteseacutehez jut el melynek tartalma specifikusan szociaacutelis miacuteg azonban a fizikai vilaacuteg műkoumldeacuteseacutet az előrejelezhetőseacuteg eacutes a stabilitaacutes jellemzi a szociaacutelis vilaacutegot nem mivel a szociaacutelis viszonyokra vonatkozoacute fogalmakat az adott kultuacutera taacutersas viszonyainak jelenteacutese eacutes termeacuteszete hataacuterozza meg Azonos azonban hogy a gyerekek mindkeacutet vilaacutegban az invarianciaacutekat az elvek vaacuteltozatlansaacutegaacutet keresik szeretneacutek megkuumlloumlnboumlztetni a dolgok kuumllső megjeleneacuteseacutet azok valoacutedi leacutenyegeacutetől
Neopiagetiaacutenusok
Piaget elmeacuteleteacutehez visszanyuacuteltak de hozzaacutetetteacutek a tartalom keacuterdeacuteseacutet is
Jobb vizsgaacutelati moacutedszereket keresnek mint Piaget az alszakaszok vagy szintek finomabb meghataacuterozaacutesaacutera toumlrekszenek Elfogadjaacutek Piaget azon neacutezeteacutet mely szerint a gyerekek a vilaacuteggal valoacute aktiacutev kapcsolaton keresztuumll alakiacutetjaacutek ki tudaacutesukat DE ennek szakaszai specifikus teveacutekenyseacutegekre vagy teruumlletekre korlaacutetozoacutednak
Tartalomtoacutel fuumlggetlen gondolkodaacutesfejleszteacutes A keacutepesseacuteg- eacutes gondolkodaacutesfejlesztő programok kontextusaacutet tekintve alapvetően keacutet fő aacutellaacutespontot lehet megkuumlloumlnboumlztetni Az egyik neacutezet keacutepviselői azt valljaacutek hogy a gondolkodaacutest explicit moacutedon tartalomtoacutel fuumlggetlen kell taniacutetani Erre vilaacutegszerte ismert peacutelda a Lipman aacuteltal kidolgozott gondolkodaacutesfejlesztő program
A tantaacutergyi tartalomhoz nem koumltoumltt direkt fejleszteacutes Pl De Bono (CoRT) Feuerstein IE programja Lipman Filozoacutefia gyermekeknek programja Klauer induktiacutev gondolkodaacutest fejlesztő programja
Tartalomba aacutegyazott gondolkodaacutesfejleszteacutes A maacutesik iraacutenyzat a gondolkodaacutest az iskolai tantaacutergyakba aacutegyazva fejleszteneacute amely megkoumlzeliacuteteacutes jelentős vaacuteltoztataacutesokat igeacutenyelne a
tananyagban Az ezt az iraacutenyzatot keacutepviselő fejlesztő programok koumlzuumll kiemelhető Dienes Zoltaacuten uacutej matematikaacuteja eacutes a Shayer eacutes Adey (1981) neveacutehez koumltődő CASE (Cognitive Acceleration through Science Education [a kognitiacutev fejlődeacutes felgyorsiacutetaacutesa a termeacuteszettudomaacutenyos neveleacutesen keresztuumll]) projekt
De Bono (CORT) De Bono moacutedszere a gondolkodaacutes taniacutetaacutesaacutera (CoRT)
A program elnevezeacutese a CoRT a fejlesztő program elterjeszteacuteseacutere alapiacutetott az angliai Cambridge-ben 1969 oacuteta műkoumldő szervezet neveacuteből (Cognitive Research Trust) szaacutermazik A CoRT program moumlgoumltt nem aacutell egy kidolgozott pszicholoacutegiai elmeacutelet legalaacutebbis de Bono nem fordiacutet figyelmet arra hogy moacutedszereacutet tudomaacutenyosan megalapozza Baacuter hasznaacutel bizonyos pszicholoacutegiai terminusokat eacutes az aacuteltalaacutenossaacutegok szintjeacuten homaacutelyos utalaacutesokat tesz bizonyos a pszicholoacutegiaacuteban is tanulmaacutenyozott jelenseacutegekre a fejleszteacutes alapelveit toumlbbnyire koumlzeacuterthető metaforaacutek analoacutegiaacutek peacuteldaacutek segiacutetseacutegeacutevel fejti ki
A gondolkodaacutes aacuteltala hangsuacutelyozni kiacutevaacutent jelenseacutegeit koumlnnyen megjegyezhető szabaacutelyokba foglalja oumlssze (peacuteldaacuteul az adj neki nevet a megeacuterteacutes egyik moacutedja) majd ezekből ugyancsak koumlnnyen azonosiacutethatoacute csoportokat alkot peacuteldaacuteul A megeacuterteacutes oumlt moacutedja A teacutevedeacutes oumlt formaacuteja stb
A gondolkodaacutes fejleszteacuteseacutet szolgaacuteloacute gyakorlatok nem kapcsoloacutednak az iskolai tantaacutergyakhoz ehelyett inkaacutebb a heacutetkoumlznapi helyzetekhez koumlzelaacutelloacute szituaacutecioacutekban a gondolkodaacutes folyamataira eacutes a doumlnteacuteshozatalra koncentraacutelnak Az eredeti program főleg 9-11 eacuteveseknek szoacutelt de keacutesőbb a fiatalabbaknak eacutes felnőtteknek szaacutent vaacuteltozatait is kidolgoztaacutekA CoRT hateacutekonysaacutegaacutet toumlbbszoumlr megvizsgaacuteltaacutek De Bono szerint a programtoacutel nem kell elvaacuterni hogy az elsajaacutetiacutetott gondolkodaacutesi keacuteszseacutegek olyan teruumlleteken is eacuterveacutenyesuumlljenek mint peacuteldaacuteul az intelligenciatesztek megoldaacutesa Hataacutesaacutet inkaacutebb olyan szituaacutecioacutekban kell ellenőrizni mint amilyenekben a fejleszteacutes is toumlrteacutent Az iacutegy elveacutegzett kiacuteseacuterletek rendre azt mutattaacutek hogy a programban reacutesztvevő gyerekek szignifikaacutensan jobban teljesiacutetettek mint a kontrollcsoport tagjai
Edward de Bono 1933-ban szuumlletett Maacuteltaacuten A Maacuteltai Orvosi Egyetem elveacutegzeacutese utaacuten Oxfordba keruumllt ahol iacutegeacuteretesen kezdődoumltt paacutelyaacuteja kitűnő eredmeacutennyel tette le pszichiaacutetriai szakiraacutenyuacute doktori vizsgaacuteit Kidolgozta eacutes gyakorlatiassaacute tette a konstruktiacutev gondolkodaacutes moacutedszereacutet Edward de Bono moacutedszereinek kiemelkedő nemzetkoumlzi sikere egyszerűseacuteguumlknek jaacuteteacutekossaacuteguknak eacutes gyakorlat-orientaacuteltsaacuteguknak koumlszoumlnhető
Feuerstein IE program Instrumental Enrichment
Nem tuacutelzaacutes azt aacutelliacutetani hogy a Feuerstein munkataacutersai aacuteltal kidolgozott IE az egyik legnagyobb vilaacutegkarriert befutott eacutes valoacutesziacutenűleg a legtoumlbb tanuloacutehoz eljutott moacutedszer Mint az eacutertelmi keacutepesseacutegek koumlzvetlen tartalomtoacutel fuumlggetlen fejleszteacuteseacutet megceacutelzoacute program talaacuten a legkidolgozottabb is Joacutel mutatja az ilyen programok esetleges ereacutenyeit de magaacuten viseli azok oumlsszes haacutetraacutenyait is
A fejlesztő program eredeti formaacutejaacuteban 15 modulboacutel aacutell melyeket Feuerstein eszkoumlzoumlknek (instruments) nevez Az elnevezeacutes itt Feuersteinnek arra a neacutezeteacutere utal hogy a feladatok csupaacuten eszkoumlzoumlk a felhasznaacuteloacute tanaacuter kezeacuteben ezeacutert nem annyira a konkreacutet tartalmuk a leacutenyeges mint inkaacutebb az a moacuted ahogyan a tanaacuterok hasznaacuteljaacutek azokat Mindegyik modul bizonyos tiacutepusuacute papiacuter-ceruza jellegű feladatok sorozataacuteboacutel aacutell A feladatok megoldaacutesa kb
egy oacuteraacutenyi munkaacutet jelent a gyerekeknek eacutes optimaacutelis esetben heti haacuterom-oumlt foglakozaacutesra keruumll sor Az egeacutesz fejlesztő program keacutet-haacuterom eacutevig tarthat A feladatok tartalom illetve kontextus-fuumlggetlenek Ha a program fejlesztő hataacutesaacutet neacutezzuumlk az eredmeacutenyeket uacutegy oumlsszegezhetjuumlk hogy nem javultak jelentősen a kiacuteseacuterletben reacuteszt vevő tanuloacutek olvasaacutesi vagy matematikai keacutepesseacutegei eacutes nem koumlvetkezett be kimutathatoacute vaacuteltozaacutes aacuteltalaacutenos eacutertelmi keacutepesseacutegeikben sem Ugyanakkor a tanaacuterok arroacutel szaacutemoltak be hogy javultak a tanuloacutek kommunikaacutecioacutes keacutepesseacutegei sziacutevesebben vettek reacuteszt az iskolai munkaacuteban
Lipman Filozoacutefia gyermekeknek program
Az aacuteltala javasolt moacutedon a gondolkodaacutest az iskolai keretek koumlzoumltt mintegy tantaacutergyszerűen lehet taniacutetani eacutes egy iskolai diszcipliacutena a filozoacutefia szerepel a program neveacuteben itt meacutegsem a hagyomaacutenyos eacutertelemben vett de meacuteg csak nem is egy megreformaacutelt filozoacutefia taniacutetaacutesaacuteroacutel van szoacute A filozoacutefia ugyanis naacutela egy olyan tantaacutergykeacutent jelenik meg amelynek koumlzeacutepponti ceacutelja a gondolkodaacutes taniacutetaacutesa A gondolkodaacutes taniacutetaacutesa tehaacutet nem beaacutegyazoacutedik a filozoacutefiaoktataacutesba vagy integraacuteloacutedik azzal hanem ami szerinte a program kereteacuteben toumlrteacutenik az maga a gondolkodaacutes taniacutetaacutesa
A filozoacutefiaacutet azeacutert tartja megfelelő nyersanyagnak a gondolkodaacutes fejleszteacuteseacutehez mert egyreacuteszt a filozoacutefia megmutatja az emberi gondolkodaacutes legreacutegibb eacutes egyben legkifinomultabb formaacuteit maacutesreacuteszt a gyerekek termeacuteszetes kiacutevaacutencsisaacutega miatt gondolkodaacutesuk hasonloacute a filozoacutefusok gondolkodaacutesaacutehoz A gyermekek baacuter leegyszerűsiacutetve eacutes a sajaacutet gondolkodaacutesi szintjuumlkoumln ugyan de ugyanazokra a keacuterdeacuteseacutekre (peacuteldaacuteul az igazsaacuteg a jog a meacuteltaacutenyossaacuteg a szabadsaacuteg a szemeacutelyes identitaacutes) keresik a vaacutelaszt mint az emberiseacuteg legjelentősebb filozoacutefiai gondolkodoacutei Nem kell tehaacutet maacutest tenni mint sorra venni a filozoacutefia nagy probleacutemaacuteit eacutes a gyerekeket olyan helyzetbe kell hozni hogy azokat megvitathassaacutek azokon gondolkodhassanakLipman programja eredeti formaacutejaacuteban teljes egeacuteszeacuteben az iacuteraacutesbeliseacutegre eacutepuumll tehaacutet olyan előzetes tudaacutest koumlvetel meg amelynek a tanuloacutek egy reacutesze nincs a birtokaacuteban Elsősorban a fiatal serduumllőkoruacute gyermekek szaacutemaacutera ajaacutenlottaacutek a programot akikneacutel ez a felteacutetel toumlbbnyire teljesuumll eacutes hogy az olvasaacutesmegeacuterteacutes sziacutenvonala ne befolyaacutesolja tuacutelsaacutegosan alkalmazhatoacutesaacutegaacutet a felhasznaacutelt szoumlvegek meglehetősen egyszerűek Toumlrteacutentek kiacuteseacuterletek arra is hogy az alapvető elgondolaacutesokat egeacuteszen fiatal gyermekekkel peacuteldaacuteul oacutevodaacuteskoruacuteakra alkalmazzaacutek ahogy az olvasaacutesi keacutepesseacutegek hiaacutenyaacutet a tanaacuteri elbeszeacuteleacutes poacutetoljaAz filozoacutefia gyermekek szaacutemaacutera program hateacutekonysaacutegaacutet ugyancsak sokfeacutele vizsgaacutelatnak vetetteacutek alaacute mind kidolgozoacutei mind pedig a fejlesztőktől fuumlggetlen kutatoacutek A fejlesztő kiacuteseacuterletek tipikusan feacutel eacutevtől egy eacutevnyi időtartamuacuteak voltak A kiacuteseacuterletek szerint a fejlesztő programban reacutesztvevő tanuloacutek olvasaacutesmegeacuterteacutese jelentősen javult a treacutening kimutathatoacute hataacutest gyakorolt a tanuloacutek matematikai eredmeacutenyeire bizonyos koumlvetkezteteacutesi keacuteszseacutegekre eacutes a kreatiacutev gondolkodaacutesra kuumlloumlnoumlsen a fluencia faktorra Ugyanakkor a kuumlloumlnboumlző kiacuteseacuterletek soraacuten azt is tapasztaltaacutek hogy a program hataacutesa erősen tanaacuterfuumlggő a kuumlloumlnboumlző tanaacuterok osztaacutelyainak eredmeacutenyei koumlzoumltt jelentős kuumlloumlnbseacutegek alakultak ki
Olvasaacutesi strateacutegiaacutek fejleszteacutese
Az olvasaacutesi strateacutegiaacutekat fejleszthetjuumlk a metakogniacutecioacute segiacutetseacutegeacutevel Ilyenkor hasznaacutelhatunk szoumlveganticipaacutecioacutes strateacutegiaacutekat (pl keacuterdeacutesek megfogalmazaacutesa az olvasmaacutenyroacutel előzetes tudaacutes aktivaacutelaacutesa az olvasnivaloacute ciacuteme alapjaacuten) szoumlvegkezelő strateacutegiaacutekat (pl taacuteblaacutezatok a szoumlvegben vagy a szoumlveg helyett) javiacutetoacute strateacutegiaacutekat (pl mentaacutelis keacutepek rajzok szerepe az uacutejraolvasaacutes szuumlkseacutegesseacutegeacutenek megiacuteteacuteleacutese) valamint integraacutelaacutest mely soraacuten aacutettekintően megismeacuteteljuumlk a kuumlloumlnboumlző oacuteraacutek feladatait
Az induktiacutev gondolkodaacutes fejleszteacutese Klauer induktiacutev gondolkodaacutest fejlesztő programja
Az induktiacutev gondolkodaacutes fejleszteacuteseacutere dolgozott ki gyakorlatrendszert Karl Josef Klauer Hasonloacutesaacutegot mutat Klauer programja az IE-vel annyiban hogy ebben az esetben is egy aacuteltalaacutenos keacutepesseacuteg aacutell a fejleszteacutes koumlzeacuteppontjaacuteban tovaacutebbaacute itt is tartalomtoacutel fuumlggetlen fejlesztő gyakorlatokat hasznaacutelnak Klauer szerint baacuter az induktiacutev gondolkodaacutes folyamatainak sokfeacuteleseacutegeacutet nem lehet pontosan leiacuterni lehet olyan elmeacuteleti modellt alkotni amelyik e kognitiacutev rendszer koumlzponti reacuteszeacutet alapvető folyamatait definiaacutelja Elmeacuteleti modellje szerint az induktiacutev gondolkodaacutes leacutenyege szabaacutelyszerűseacutegek megtalaacutelaacutesa
A fejlesztő rendszert haacuterom kuumlloumlnboumlző eacuteletkori csoportra keacutesziacutetette el Mindhaacuterom fejlesztő program sziacutenes papiacuterlapokboacutel aacutell a lapokon keacutepekkel aacutebraacutekkal szavakkal amelyek megtestesiacutetik a fejlesztő struktuacuteraacutet A Denktraining fuumlr Kinder I nemverbaacutelis feladatokat tartalmaz eacutes az 5-8 eacuteves korosztaacutelyt ceacutelozza meg A Denktraining fuumlr Kinder II a 10-13 eacutev koumlzoumlttieknek szoacutel eacutes maacuter felteacutetelezi hogy a gyerekek tudnak olvasni iacutegy a fiatalabbaknak szoacuteloacute programhoz keacutepest ebben megjelennek a szavakat szoumlvegeket tartalmazoacute feladatok is Miacuteg az első keacutet feladatrendszer az aacuteltagos fejlettseacutegű gyerekek szaacutemaacutera keacuteszuumllt a Denktraining fuumlr Jugendliche a tanulaacutesi neheacutezseacutegekkel kuumlzdő tanuloacutek igeacutenyeit szolgaacutelja kompenzaacuteloacute jellegű fejlődeacutesbeli lemaradaacutesaikat kiacutevaacutenja poacutetolni A programok mindegyike 120 feladatboacutel aacutell amelyeken az egyszerűbbtől a bonyolultabbak fele haladnak veacutegig a tanuloacutek A feladatok tiacutez foglalkozaacutesra vannak elosztva iacutegy egy alkalommal aacutetlagosan 12 feladatot oldanak meg A foglalkozaacutesok alapvető moacutedszere az iraacutenyiacutetott felfedezeacutes ami azt jelenti hogy a gyerekek annyi - egyeacutenenkeacutent vaacuteltozoacute meacuterteacutekű - segiacutetseacuteget kapnak a tanaacutertoacutel amennyi ahhoz szuumlkseacuteges hogy biztosan meg tudjaacutek oldani a feladatotAz induktiacutev treacutening hataacutesaacutet megvizsgaacuteltaacutek peacuteldaacuteul a matematika az idegen nyelvek a nyelvtan a fizika eacutes neacutehaacuteny egyeacuteb tananyag tanulaacutesaacutera a hataacutes meacuterteacuteke aacuteltalaacuteban 04 koumlruumll alakult Meacuteg a helyesiacuteraacutes tanulaacutesaacuteban is sikeruumllt kimutatni az induktiacutev treacutening pozitiacutev hataacutesaacutet
Az analoacutegiaacutes gondolkodaacutes fejleszteacutese
Az analoacutegiaacutes gondolkodaacutes az induktiacutev gondolkodaacutes egyik fontos oumlsszetevője Az emberi gondolkodaacutes alapvetően analoacutegiaacutes tiacutepusuacute minden szaacutemaacutera uacutej jelenseacuteget maacuter ismert kognitiacutev struktuacuteraacutekkal valoacute analoacutegia alapjaacuten ragad meg Ez az a gondolkodaacutesforma amely a legjobban aacutethatja a megismereacutes maacutes teruumlleteit segiacuteti a megeacuterteacutest a fogalomelsajaacutetiacutetaacutest eacutes a probleacutemamegoldaacutest
SZOumlVEGFER (szoumlvegfeldolgozoacute kriteacuteriumorientaacutelt fejlesztő rendszer) a tantaacutergyak legfontosabb roumlvid szoumlvegeit egyeacuteni eacutes csoportos tanulaacutessal előbb egy tanoacuteraacuten a szokaacutesos moacutedszerekkel feldolgozzaacutek majd a koumlvetkező neacutehaacuteny tanoacutera elejeacuten oumlt-tiacutez percnyi csoportos munkaacuteval egy-egy kognitiacutev feladatot oldanak meg amit a csoporttagok egymaacutessal
egyeztetnek javiacutetanak vagy az egymaacutes koumlzt felosztott reacuteszfeladatokat egyeztetik egyesiacutetik Veacuteguumll osztaacutelyszinten eacuterteacutekelik eacutes javiacutetjaacutek a csoportok eredmeacutenyeit Ezutaacuten a szokaacutesos taniacutetaacutes koumlvetkezik
CASE-projekt
A gondolkodaacutes iskolai fejleszteacutese szempontjaacuteboacutel kiemelkedő jelentőseacutegű a Cognitive Acceleration through Science Education (CASE a kognitiacutev fejlődeacutes felgyorsiacutetaacutesa a termeacuteszettudomaacutenyos neveleacutesen keresztuumll) neacuteven ismertteacute vaacutelt nagyszabaacutesuacute kiacuteseacuterletsorozat Valoacutejaacuteban nem csak egy meghataacuterozott gondolkodaacutesfejlesztő programroacutel van szoacute hanem inkaacutebb olyan tudomaacutenyos kutataacutesroacutel melynek eredmeacutenyei folyamatosan javiacutetjaacutek az oktataacutes gyakorlataacutet A gyerekek valoacutedi bdquotermeacuteszetesrdquo kognitiacutev fejlődeacuteseacutehez szeretneacutek az optimaacutelis oktataacutesi felteacuteteleket biztosiacutetani
Optimalizaacuteloacutedaacutes A kognitiacutev keacuteszseacutegek elsajaacutetiacutetaacutesaacutenak maacutesodik szakasza az optimalizaacuteloacutedaacutes
A fejlődeacutes nem fejeződik be a rendszerkeacutepződeacutessel ugyanis sok eacutevig tartoacute optimalizaacuteloacutedaacutes
megy veacutegbe Ha az iacuteraacuteskeacuteszseacuteg kialakulaacutesaacutet tanulmaacutenyozzuk akkor ez a szakasz a hibaacutetlan
műkoumldeacutest eacutes percenkeacutent aacutetlagosan 60-80 betű leiacuteraacutesaacutet teszi lehetőveacute
Hierarchizaacuteloacutedaacutes A kognitiacutev keacuteszseacutegek tanulaacutesaacutenak harmadik szintje a hierachizaacuteloacutedaacutes Az
optimalizaacuteloacutedaacutessal a fejlődeacutes meacuteg nem fejeződik be Lehetseacuteges a hierarchizaacuteloacutedaacutes is Ennek a
keacuteszseacutegekre vonatkoztatva neacutegy egymaacutesra eacutepuumllő szintje eacuterdemel figyelmet a perceptuaacutelis eacutes a
nyelvi tapasztalati szint (a csinaacutelni tudaacutes szintje) valamint a verbaacutelis eacutes a formalizaacutelt
eacutertelmező szint A fenti eacutertelemben vett iacuteraacuteskeacuteszseacuteg perceptuaacutelis szinten műkoumldik ugyanis
szabaacutelyozaacutesaacutet eacuteszleleti szinten a folyamatroacutel szaacutermazoacute vizuaacutelis informaacutecioacutekkal
visszacsatolaacutessal valoacutesiacutetjuk meg
Kriteacuteriumorinetaacutelt keacuteszseacuteg eacutes keacutepesseacuteg fejleszteacutes A kritikus keacuteszseacutegek eacutes keacutepesseacutegek
optimaacutelis elsajaacutetiacutetaacutesaacutenak műkoumldeacuteseacutenek hasznaacutelhatoacutesaacutegaacutenak ismerete elengedhetetlen
felteacutetele a sikeres fejleszteacutesnek A kriteacuteriumorientaacutelt pedagoacutegia a hagyomaacutenyossal szemben
nem csak normaacutekat aacutelliacutet fel hanem azt is meghataacuterozza hogy milyen szinten kell elsajaacutetiacutetani
a kritikus motiacutevumokat keacuteszseacutegeket keacutepesseacutegeket eacutes a kritikus ismereteket minden
bdquoeacutertelmesrdquo tanuloacutenak
Tudaacutestranszfer Toumlbbfeacutele eacutertelmezeacutese van koumlzoumls benne h egy feladattal kapcsolatban
megtanultak befolyaacutesoljaacutek a keacutesőbbi feladatok megoldaacutesaacutet Transzfer leacutep fel ha az uacutej feladata
elemeiben egyezik az eredeti tanulaacutesi szituaacutecioacuteban leacutevővel vagy ha az egyik feladatban
megtanult alapelveket alkalmazzaacutek a maacutesikban
Tiacutepusai
-pozitiacutev-negatiacutev-taacutevoli-koumlzeli-alacsony-magasA tudaacutes transzferaacutelaacutesaacutet taniacutetani kell gondolkodaacutesi keacutepesseacutegek fejleszteacutese
Pozitiacutev-negatiacutev transzfer Azt vizsgaacuteljuk h az amit tudunk milyen hataacutessal van az uacutej tudaacuteselemek elsajaacutetiacutetaacutesaacuteraPozitiacutev neacutemet utaacuten koumlnnyebb angolt tanulniNegatiacutev autoacutevezeteacutes naacutelunk eacutes Angliaacuteban
Taacutevoli-koumlzeli transzfer (transzefertaacutevolsaacuteg)Keacutet feladat tartalma milyen taacutevol van egymaacutestoacutelKoumlzeli amikor a feladatok tartalma hasonloacute plhitelfelveacutetel
Taacutevoli reacutegenakik tudtak latinul jobbak voltak termtudomaacutenyokban mivel elsajaacutetiacutetottak egyfajta gondolkodaacutesmoacutedot
Alacsony utas transzfer Bizonyos joacutel begyakorolt automatikus teveacutekenyseacuteget maacutes
helyzetben hasznaacuteljuk Pl Opelen tanultunk meg vezetni de tudunk maacutes autoacutet is vezetni
Magas utas transzfer Az eacutertelem csinaacutelaacutesa struktuacuteraacutekat gondolkodaacutesi strateacutegiaacutekat
sajaacutetiacutetunk el Fuumlggetleniacutetjuumlk mit hol tanultunk A megoldaacutes rendszereacutet aacuteltalaacutenosiacutetani tudjuk
Komplex probleacutemamegoldaacutes A komplex probleacutemamegoldaacutes vizsgaacutelataacutenak tapasztalatai
- Kontextus fuumlggőseacuteg-gt keveacutesbeacute tudjaacutek a tanuloacutek eacuteletszerű koumlrnyezetben
alkalmazni az iskolai koumlrnyezetben tanultakat
- Probleacutemaacutet jelent a valoacutedi probleacutema a megoldandoacute keacuterdeacutes azonosiacutetaacutesa a
szuumlkseacuteges eacutes eleacutegseacuteges informaacutecioacutek oumlsszegyűjteacutese
- Mineacutel toumlbb informaacutecioacutet kell oumlsszegyűjteniuumlk eacutes azok mineacutel toumlbb megjeleneacutesi
formaacuteban eacutes helyen talaacutelhatoacuteak annaacutel kisebb a helyes megoldaacutes valoacutesziacutenűseacutege
Rosszul definiaacutelt probleacutema A rosszul definiaacutelt probleacutema megoldaacutesakor ndash hasonloacutean a mindennapi eacutelet probleacutemaacuteihoz ndash a probleacutemamegoldoacutenak azonosiacutetania kell magaacutet a probleacutemaacutet elemeznie az adott aacutellapot eacutes az eleacuterendő ceacutel koumlzoumltti elteacutereacutest a kuumlloumlnbseacuteg csoumlkkenteacutese megszuumlnteteacutese eacuterdekeacuteben strateacutegiaacutekat kell kidolgoznia vagyis el kell jutnia a strateacutegiai gondolkodaacutesig PLhogyan lehet peacutenzt spoacuterolni vaacutelsaacuteg idejeacuten Ezt szűkiacuteteni kell az eacutelet kuumlloumlnboumlző teruumlleteire
Probleacutema alapuacute tanulaacutes (problem based learning PBL) Ceacutelja hogy a tanuloacutek ne csak
adott konkreacutet helyzetben tudjaacutek tudaacutesukat előhiacutevni fejlődjoumln oumlnszabaacutelyozoacute tanulaacutesuk
probleacutemamegoldoacute kommunikaacutecioacutes egyuumlttműkoumldő keacutepesseacuteguumlk amelyek elősegiacutetik a tanultak
keacutesőbbi transzferaacutelaacutesaacutet (Molnaacuter 2005) A moacutedszer leacutenyege rosszul definaacutelt probleacutemaacutek
hasznaacutelata
Szemantikailag gazdag probleacutema
5 Teacutema
1 Oumlroumlklődeacutes-koumlrnyezet vita Az oumlroumlkleacutes itt az egyeacuten veleszuumlletett bioloacutegiai keacutepesseacutegeit
lehetőseacutegeit jelenti a koumlrnyezet a taacutersas koumlrnyezet elsősorban a csalaacuted eacutes a koumlzoumlsseacuteg egyeacutenre
gyakorolt hataacutesait foglalja oumlssze
1 Bioloacutegiai eacutereacutesi megkoumlzeliacuteteacutes
A fejlődeacutest jellemző vaacuteltozaacutesok alapvető sorozata endogeacuten jellegű vagyis a vaacuteltozaacutesok az
eacutelőleacutenyen beluumllről bioloacutegiai oumlroumlkseacutegeacutenek koumlvetkezmeacutenyekeacutent erednek A fejlődeacutes fő oka az
eacutereacutes a vaacuteltozaacutesok genetikailag meghataacuterozott mintaacutezata amely a fogamzaacutes eacuteretlen
kezdőpontjaacutetoacutel a felnőttkorig veacutegigkiacuteseacuteri az egyeacuten noumlvekedeacuteseacutet A koumlrnyezet szerepe a
fejlődeacutes alapfolyamatainak alakiacutetaacutesaacuteban maacutesodlagos a koumlrnyezet hataacuterozza meg a viselkedeacutes
sok mozzanataacutenak megjeleneacuteseacutet erősseacutegeacutet eacutes korrelaacutecioacutejaacutet de nem maga okozza a viselkedeacutes
fejlődeacuteseacutenek előrehaladaacutesaacutet
2 Koumlrnyezeti tanulaacutesi megkoumlzeliacuteteacutes
Bioloacutegiai teacutenyezők alapozzaacutek meg a fejlődeacutest de a fejlődeacutesi vaacuteltozaacutesok fő okai tuacutelnyomoacutean
exogeacutenek azaz a koumlrnyezetből elsősorban azoktoacutel a felnőttektől erednek akik jutalmazzaacutek eacutes
buumlntetik a gyermek erőfesziacuteteacuteseit
3 Univerzaacutelis-konstruktivista megkoumlzeliacuteteacutes
Az oumlroumlkleacutes eacutes a koumlrnyezet egyenlő eacutes koumllcsoumlnoumls szerepet jaacutetszoacute forraacutesai a fejlődeacutesnek ezeacutert
eacutertelmetlen az egyik teacutenyezőnek a maacutesiknaacutel nagyobb fontossaacutegot tulajdoniacutetani E neacutezőpont
vezető hiacuteve a svaacutejci fejlődeacutespszicholoacutegus Jean Piaget
2 Korai szelekcioacute
3 Kompenzaacutecioacute felfeleacute nivellaacutelaacutes felzaacuterkoacuteztataacutes korrepetaacutelaacutes (mastery learning)
4 Differenciaacutelaacutes A differenciaacutelt oktataacutes A kuumlloumlnleges baacutenaacutesmoacutedot igeacutenylő (a haacutetraacutenyokkal
eacutes előnyoumlkkel rendelkező) tanuloacutek iskolai oktataacutesa az egyeacuteni sajaacutetossaacutegokat figyelembe vevő
azokhoz alkalmazkodoacute oktataacutes
A tanoacuterai differenciaacuteloacutedaacutes lehetőseacutegei
- oumlnkeacutent vaacutellalt vagy a tanaacutertoacutel kapott egyeacuteni munka (pl kiselőadaacutes oumlnaacutelloacute megfigyeleacutes kiacuteseacuterlet bemutataacutesa)- reacuteteg- csoport- paacuteros eacutes individualizaacutelt munka- tanuloacutei jellemzőkhoumlz igazodoacute strateacutegia moacutedszer motivaacutelaacutes feladatok- differenciaacutelt eacuterteacutekeleacutes
5 Kompenzaacuteloacute beiskolaacutezaacutesi modell szelektaacutelaacutes eacutes kompenzaacutelaacutes egyuumlttesen Iskolakezdeacutes
fejlettseacutegtől fuumlggően 6-8 eacuteves korban homogeacutenebb iskolakezdő csoportok kompenzaacuteloacute
foglalkozaacutesok az oacutevodaacuteban maradtaknak
6 Kognitiacutev stiacutelus a szemeacutelyiseacuteg aacuteltalaacutenos jellemzőinek a gondolkodaacutesmoacutedban megismereacutesi
szellemi mentaacutelis teveacutekenyseacutegekben valoacute megnyilvaacutenulaacutesa (pl rigiditaacutes vagy nyitottsaacuteg)
Fogalmi probleacutemaacutek Kognitiacutev stiacutelus vagy kognitiacutev strateacutegia
A stiacutelus egyeacuteni preferenciaacutera utal az esemeacutenyek megragadaacutesa a megleacutevő tudaacutes segiacutetseacutegeacutevel
(a pedagoacutegiai pszicholoacutegiaacuteban eacutes a tanulaacutesleacutelektanban elterjedt)
A strateacutegia nagyobb szemeacutelyes aktivitaacutest felteacutetelez egyeacuteni megnyilvaacutenulaacutes jellemző
informaacutecioacutefeldolgozaacutesi moacuted eacuterzelmi indulati jellemzőkkel
A hasznaacutelatban a kognitiacutev stiacutelus terjedt el termeacuteszete szerint meacutegis inkaacutebb strateacutegia
Messick (1984) Hiacutedfunkcioacute a kognitiacutev stiacutelus mint strateacutegia hiacutedkeacutent funkcionaacutel a kogniacutecioacute
(=megismerő ember) eacutes a szemeacutelyiseacuteg (=huacutes-veacuter ember) koumlzoumltt Keacutetfeacutele tanulaacutesi stiacutelus -
verbalizaacuteloacute - imaginaacuteloacute
Entwistle A stiacutelus az informaacutecioacutefeldolgozaacutes szokaacutesos moacutedja ezeacutert tanulaacutesi stiacutelus eacutes nem
strateacutegia A tanulaacutesi stiacutelus az informaacutecioacute kezeleacuteseacutere vonatkozik lehet - passziacutev befogadoacute -
aktiacutev felfedező
7 Tanulaacutesi stiacutelus az egyeacuten aacuteltal leginkaacutebb előnyben reacuteszesiacutetett (preferaacutelt) kuumllső eacutes belső tanulaacutesi felteacutetelek moacutedokEacuterzeacutekleti modalitaacutes szempontjaacuteboacutel auditiacutev vizuaacutelis mozgaacutesos
Taacutersas koumlrnyezet szempontjaacuteboacutel egyeduumll taacutersakkalReakcioacutemoacuted szempontjaacuteboacutel impulziacutev reflektiacutevMechanikus stiacutelusEacuterzelmi felteacutetelek szempontjaacuteboacutel motivaacutecioacute kitartaacutes
8 Tanulaacutesi strateacutegiaacutek A tanulaacutesi strateacutegiaacutek a kuumlloumlnboumlző tanulaacutesi technikaacutek egyuumlttes
alkalmazaacutesaacutet kombinaacutelaacutesaacutet a megfelelő leacutepeacutesek sorbaaacutelliacutetaacutesaacutet igeacutenylik Segiacutetik a szoumlvegek
feldolgozaacutesaacutet az anyag egeacuteszeacutenek az integraacutelaacutesaacutet a tanulnivaloacute strukturaacutelaacutesaacutet szervezeacuteseacutet A
tanulaacutesi strateacutegia fogalmaacuteban kiemelődik a ceacutelraacuteiraacutenyulaacutes a tervezeacutes az informaacutecioacutegyűjteacutes eacutes
feldolgozaacutes szakaszokra bontaacutesa eacutes az oumlnellenőrzeacuteseacutet a tanulaacutesi feladat megoldaacutesa soraacuten Uacutegy
tekintjuumlk a tanulaacutesi strateacutegiaacutet mint a tanulaacutesra vonatkozoacute tervek elhataacuterozaacutesok rendszereacutet
amelyek meghataacuterozott ceacutelra iraacutenyulnak bizonyos tartoacutessaacuteg eacutes elrendezeacutes jellemzi őket A
tanulaacutesi strateacutegiaacutet a tanuloacutenak kell veacutegrehajtani
Kozeacuteki eacutes Entvistle felosztaacutesa a leginkaacutebb hasznaacutelhatoacute akik a tanulaacutesi strateacutegiaacutek haacuterom
altiacutepusaacutet kuumlloumlnboumlztetik meg
- meacutelyrehatoloacute a dolgok megeacuterteacuteseacutere toumlrekszik aacuteltalaacuteban tudnak lelkesedni a tanulaacutes iraacutent
- reprodukaacuteloacute reacuteszletek megjegyzeacuteseacutere eacutepiacutet tanaacuteri iraacutenyiacutetaacutes fontos
- szervezett az eredmeacutenyekre koncentraacutelva teljesiacutetik a koumlvetelmeacutenyeket lelkiismeretesek
sikerorientaacuteltak
6 Teacutema
1 Implicit tanulaacutes a tervezeacutesi veacutegrehajtaacutesi strateacutegiaacutek nem jaacutetszanak szerepet (pl motoros
keacuteszseacutegek anyanyelv tanulaacutesa)
2 Explicit tanulaacutes aktiacutev figyelem hipoteacutezisek megfogalmazaacutesa szabaacutelyok tanulaacutesa (pl
idegen nyelv tanulaacutesa)
3 Tudat alatti eacuteszleleacutes objektiacutev-szubjektiacutev ingerkuumlszoumlb (moziban felvillanoacute keacutep ami Cola
vaacutesaacuterlaacutesaacutera oumlsztoumlnoumlz) az objektiacutev kuumlszoumlboumlt meghaladja de a szubjektiacutevet nem
- szemantikai előfesziacutető hataacutes akkor is műkoumldik ha a megelőző inger eacuteszleleacutese nem tudatos
- Stroop hataacutes ellentmondaacutesos sziacutenek akkor is műkoumldoumltt ha a szoacutet nem tudtaacutek elolvasni
tudatosan
- perceptuaacutelis elhaacuteriacutetaacutes szaacutemunkra nem kedvező dolgok eacuteszleleacutese elől bdquokikapcsoljukrdquo az
agyunkat
4 Tudatelmeacutelet-elmeacutelet gyermeki neacutezetek kutataacutesa hogyan fejlődik a sajaacutet eacutes a maacutesik
mentaacutelis aacutellapotaacutera vonatkozoacute tudaacutes A gyermeki tudatelmeacutelet kialakulaacutesaacutenak kezdete 15-24
hoacutenapos kor A tudatelmeacutelet a mentaacutelis vilaacuteg a mentaacutelis aacutellapotok megeacuterteacuteseacutenek termeacuteszeteacutere
ill fejlődeacuteseacutere vonatkozik beleeacutertve peacuteldaacuteul a veacutelekedeacuteseket vaacutegyakat eacuterzelmeket
gondolatokat percepcioacutekat eacutes intencioacutekat
5 Metakogniacutecioacute sokfeacutele eacutertelmezeacutes
- a tudaacutesra vonatkozoacute tudaacutes
- a kogniacutecioacuteroacutel (megismereacutesről) valoacute kogniacutecioacute
- kuumlloumlnboumlző kontextusokban eacutertelmezhető (pl metanyelvi tudatossaacuteg metamemoacuteria
metafigyelem metamegeacuterteacutes)
6 Deklaratiacutev metakognitiacutev tudaacutes a kogniacutecioacutera vonatkozoacute deklaratiacutev tudaacutes (sajaacutet
keacutepesseacutegek)
7 Proceduraacutelis metakognitiacutev tudaacutes a gondolkodaacutes kontrollja szabaacutelyozaacutesa
8 Az oumlnszabaacutelyozoacute tanulaacutes elemei folyamata olyan komplex gondolkodaacutesi eacuterzelmi
akarati eacutes cselekveacutesi oumlnfejlesztő keacutepesseacuteg amely szisztematikusan a sajaacutet ceacutel eleacutereacuteseacutere
iraacutenyiacutetja a tanulaacutesi keacutepesseacutegeket A megismereacutes (kogniacutecioacute) eacutes az aktuaacutelis viselkedeacutes
szabaacutelyozaacutesaacutera iraacutenyul A kitűzoumltt ceacutelnak megfelelően aacutellandoacute figyelemmel (monitorozaacutessal
eacutes kontrollal) kiacuteseacuteri a kuumllső eacutes belső koumlruumllmeacutenyek vaacuteltozaacutesaacutet mikoumlzben ennek fuumlggveacutenyeacuteben a
teveacutekenyseacuteget is moacutedosiacutethatja
Elemei
- Tervezeacutes ceacutelkitűzeacutes ceacutelok megfogalmazaacutesa megvaloacutesiacutetaacutes moacutedja
- Megszervezeacutes
bull Rugalmas strateacutegia dinamikus tervezeacutes alkalmazkodaacutes
bull Merev strateacutegia reflexioacute alternatiacutev utak kereseacutese hiaacutenyzik ugyanazokat a tanulaacutesi
strateacutegiaacutekat hasznaacuteljaacutek a kuumlloumlnboumlző helyzetekben
bull Passziacutev strateacutegia a szituaacutecioacute elfogadaacutesa akkor is ha nem felel meg elvaacuteraacutesainak
bullSzeacutetszoacutert strateacutegia a pillanatnyi helyzet hataacutesa alatt vannak kuumlzdenek a feladat
befejezeacuteseacutevel aacutellandoacute stressz
- Veacutegrehajtaacutes
bull Kognitiacutev tanulaacutesi strateacutegiaacutek segiacutetik a tanuloacutekat figyelmuumlk fenntartaacutesaacuteban az informaacutecioacute
szelektaacutelaacutesaacuteban kidolgozaacutesaacuteban memorizaacutelaacutesaacuteban ismeacutetleacuteseacuteben
bull Metakognitiacutev eacutes szabaacutelyozoacute strateacutegiaacutek a tanuloacutei toumlrekveacutesek reflexioacutei monitorozzaacutek eacutes
szabaacutelyozzaacutek a tanuloacutek kognitiacutev strateacutegiaacuteit
bull Forraacutes-menedzseleacutesi strateacutegiaacutek a kuumllső eacutes belső bdquoforraacutesokrdquo menedzseleacuteseacutet kiaknaacutezaacutesaacutet
eacutes felhasznaacutelaacutesaacutet segiacutetik (pl motivaacutecioacute felhasznaacutelhatoacute idő stb)
- Monitorozaacutes nyomon koumlveteacutes
- Visszacsatolaacutes
7 Teacutema
1 A tudaacutes vaacuteltozaacutesaacutenak kognitiacutev felteacutetelei
- a maacuter megszerzett tudaacutes hataacutessal van az uacutej tudaacutes keletkezeacuteseacutere (lehetőseacutegek eacutes korlaacutetok)
- előfelteacutetel-tudaacutes az uacutej tudaacutes e tudaacuteselemeken keresztuumll kapcsoloacutedik a megleacutevő rendszerhez
- taacuterggyal kapcsolatos tudaacutes hozzaacuteeacuterteacutes kompetencia (meghataacuterozoacutebb mint az előfelteacutetel-
tudaacutes)
- tanulaacutesi keacutepesseacutegek metakognitiacutev tudaacutes (eszkoumlz jellegű tudaacutes)
- aacuteltalaacutenos tudaacutes intelligencia a tudaacutes uacutej helyzetekben valoacute alkalmazaacutesaacutenak
tovaacutebbfejleszteacuteseacutenek keacutepesseacutege
- a megleacutevő tudaacutes megnyilvaacutenulaacutesa megeacuterteacutes (ismeretek tanulaacutesa) transzfer (keacutepesseacutegek
elsajaacutetiacutetaacutesa)
Kapcsoloacutedoacute oktataacutesi moacutedszerek kuumlloumlnbseacutegek kiegyenliacuteteacutese (felzaacuterkoacuteztataacutes) a
kuumlloumlnbseacutegekhez valoacute alkalmazkodaacutes (differenciaacutelaacutes) teljes elsajaacutetiacutetaacutes (mastery learning)
tanulaacutesi keacutepesseacutegek aacuteltalaacutenos gondolkodaacutesi keacutepesseacutegek folyamatos fejleszteacutese az
interferencia negatiacutev jelenseacutegeinek kikuumlszoumlboumlleacutese
2 A tudaacutes vaacuteltozaacutesaacutenak affektiacutev felteacutetelei a kognitiacutev felteacutetelek korlaacutetozoacuteak az affektiacutev
felteacutetelek e korlaacutetok koumlzoumltti lehetőseacutegeket hataacuterozzaacutek meg Kuumllső eacutes belső motivaacutecioacute
teljesiacutetmeacutenymotivaacutecioacute elsajaacutetiacutetaacutesi motivaacutecioacute eacutenkeacutep szorongaacutes oumlnbizalom kudarckeruumlleacutes-
sikerorientaacutecioacute megkuumlzdeacutes erőfesziacuteteacutes keruumlleacutese attribuacutecioacute eacuterdeklődeacutes attitűdoumlk koumltődeacutes
kontrolleacuteszleleacutes elkoumltelezettseacuteg
3 A legkoumlzelebbi fejlődeacutesi zoacutena (Vigotszkij zoacutenaelmeacutelete) gyermekekkel veacutegzett kiacuteseacuterletei
szerint a gyerekek legkoumlzelebbi fejlődeacutesi zoacutenaacutejaacutet az oumlnaacutelloacutean megoldott feladat (aktuaacutelis
fejlettseacutegi szint) eacutes a segiacutetseacuteggel megoldott feladat (lehetseacuteges fejlettseacutegi szint) koumlzoumltti
taacutevolsaacuteggal eacutertelmezi Az elmeacutelet szerint egy fejleszteacutes akkor lehet a legeredmeacutenyesebb ha az
a legkoumlzelebbi fejlődeacutesi zoacutenaacuteban zajlik Az elmeacutelet szerint az oktataacutesnak abba a saacutevba kell
esnie amelyik maacuter meghaladja a gyermek aktuaacutelis fejlettseacutegi szintjeacutet de amely meacuteg nincs
adott szinttől olyan taacutevol hogy az a gyermek szaacutemaacutera maacuter felfoghatatlan feldolgozhatatlan
informaacutecioacutekat koumlzvetiacutetene vagy olyan teveacutekenyseacutegekbe vonnaacute be amelyekben maacuter nem tud
aktiacutevan reacuteszt venni
4 Előfelteacutetel-tudaacutes A tanulaacutes soraacuten amikor az egyeacuten uacutej ismereteket szerez az uacutej fogalmakat
be kell eacutepiacutetenie a fogalmi haacuteloacutejaacuteba Egy uacutej fogalom megtanulaacutesakor nem felteacutetlenuumll joumln leacutetre a
megfelelő reprezentaacutecioacute a megeacuterteacutes A megeacuterteacuteseacutehez a tanuloacutenak rendelkeznie kell az
előfelteacutetel-tudaacutessal azaz ismeretrendszereacuteben leacuteteznie kell a megfelelő fogalmi haacuteloacutenak
amelybe be tudja illeszteni az adott fogalmat A tanuloacutenak aktivizaacutelnia kell ezt a fogalmi
struktuacuteraacutet eacutes fel kell fedeznie az oumlsszefuumlggeacuteseket a maacuter ismert fogalmak eacutes az uacutej fogalom
koumlzoumltt Ha ez nem toumlrteacutenik meg akkor az uacutej fogalom nem tud beeacutepuumllni a fogalmi rendszerbe
elszigetelt marad nem vaacutelik hozzaacutefeacuterhetőveacute felideacutezhetőveacute
5 Deklaraacutelt tanterv tantervi dokumentum mely az előiacutert ceacutelokat műveltseacutegtartalmakat
tananyagokat eacutes koumlvetelmeacutenyeket tartalmazza A ~ lehet reacuteszletező vagy csak a toumlrzsanyagra
a koumlzoumls alapokra kiterjedő (alaptanterv)
6 Lefordiacutetott tanterv amikor a tanaacuter egyeacuteni arculatot ad a helyi lehetőseacutegek alapjaacuten a helyi
lehetőseacutegek alapjaacuten a koumlzponti előiacuteraacutesoknak A tanterv tanaacuter aacuteltali olvasata
7 Elsajaacutetiacutetott tanterv tartalmazza a tanuloacute előzetes tudaacutesaacutet koumlrnyezeteacutenek hataacutesait
valamint az előiacutert műveltseacuteg tanaacuteri eacutertelmezeacuteseacutet ndash ez az egyeacuteni tudaacutes
8 Az iskola ethosza Az iskola ethosza szoros eacutertelemben az iskola erkoumllcsi jellegű
elvaacuteraacutesait elveit koumlvetelmeacutenyeit taacutegabb eacutertelemben az iskola szellemiseacutegeacutet arculataacutet lelki
jellegeacutet jelenti
8-9 teacutema
FolytonosNem folytonos kognitiacutev fejlődeacutes Piaget fejlődeacuteselmeacutelete szakaszos jellegű azaz a fejlődeacutes nem folytonos hanem toumlbbeacute-keveacutesbeacute aacutellandoacute aacutellapotokboacutel maacutes aacutellapotokba valoacute aacutetmenetek reacuteveacuten megy veacutegbe
Minőseacutegi eacutes mennyiseacutegi vaacuteltozaacutesok a kognitiacutev fejlődeacutes soraacuten Vannak olyan elmeacuteletek amelyek a kognitiacutev fejlődeacutest elsősorban minőseacutegi vaacuteltozaacutesok sorozataacutenak tekintik Az ilyen elmeacuteletek a vaacuteltozaacutesokat kuumlloumlnboumlző aacutellapotok koumlzoumltti ugraacutesszerű aacutetmenetekkeacutent fogjaacutek fel A talaacuten legnagyobb hataacutesuacute elmeacutelet Piaget kognitiacutev fejlődeacuteselmeacutelete iacutegy jellemzi az eacutertelmi fejlődeacutest Maacutes modellek a fejlődeacutes kvantitatiacutev vonatkozaacutesaira helyezik a hangsuacutelyt eacutes a fejlődeacutest mennyiseacutegi noumlvekedeacuteskeacutent iacuterjaacutek le Ez utoacutebbi megkoumlzeliacuteteacutesre peacuteldakeacutent a pszichometriai moacutedszereket az eacutertelmi keacutepesseacutegek tekinteteacuteben az intelligencia tesztekkel toumlrteacutenő meacutereacuteseacutet emliacutethetjuumlk
NemUniverzaacutelis kognitiacutev fejlődeacutes Piaget fejlődeacuteselmeacutelete univerzaacutelis jellegű mivel az eacutertelmi fejlődeacutest egyetlen folyamatkeacutent fogja fel nem bontja fel a kuumlloumlnboumlző oumlsszetevők fejlődeacuteseacutere Univerzaacutelis abban az eacutertelemben is hogy a kialakuloacute műveleti struktuacuteraacutekat az eacutertelmi műkoumldeacutes tartalmaacutetoacutel fuumlggetlenuumll mindenuumltt eacuterveacutenyesuumllőnek gondolja (nem szaacutemol pl a tartalom szerepeacutevel) Nem szaacutemol tovaacutebbaacute a fejlődeacutes egyeacuteni kuumlloumlnbseacutegeivel v a kuumlloumlnbseacutegeket befolyaacutesoloacute szaacutemos teacutenyezővel pl a kuumlloumlnboumlző kultuacuteraacutekban felnoumlvekvő gyermekek elteacuterő fejlődeacutesi sajaacutetossaacutegaival
Teruumlletaacuteltalaacutenos kognitiacutev fejlődeacutes A megismereacutes eacutes a fejlődeacuteseacutenek egyes elmeacuteletei mind az emberi megismerőfolyamatokat mind azok fejlődeacuteseacutet egyseacutegeskeacutent fogjaacutek fel (pl Piaget elmeacutelete) Ezek a felfogaacutesok uacutegy tartjaacutek hogy sokfeacutele keacutepesseacuteguumlnk leacutenyegeacuteben azonos elvek szerint műkoumldik eacutes egyseacutegkeacutent fejlődik is ndash nincsenek elkuumlloumlnuumllő mentaacutelis rendszerek a kuumlloumlnboumlző tudaacutesteruumlletek megismereacuteseacutere
Teruumlletspecifikus kognitiacutev fejlődeacutes A kuumlloumlnboumlző tudaacutesteruumlletekre ndash a taacutersas vilaacuteg megeacuterteacuteseacutere a szaacutemolaacutesra a fizikai vilaacuteg koumllcsoumlnhataacutesaira stb ndash iraacutenyuloacute megismerőfolyamataink specializaacutelt csak az adott teruumlleten műkoumldő elvekre eacutepuumllnek sőt tudaacutesteruumlletenkeacutent elkuumlloumlnuumllő mentaacutelis rendszerek szolgaacuteljaacutek a megeacuterteacutest
A kognitiacutev fejlődeacutes nativista megkoumlzeliacuteteacutese E megkoumlzeliacuteteacutes szerint a fejlődeacutes fő mechanizmusa a bioloacutegiai eacutereacutes A geacutenkeacuteszletben hordozott bioloacutegiai oumlroumlkseacuteg
megnyilvaacutenulaacutesaacuteban a koumlrnyezet csak mint kioldoacute szerepel Fontos keacuterdeacutes hogy vannak-e a fejlődeacutesnek uacutegynevezett kritikus perioacutedusai azaz olyan időszakok mikor az egeacuteszseacuteges fejlődeacuteshez bizonyos bioloacutegiai vagy koumlrnyezeti felteacuteteleknek teljesuumllniuumlk kell
A nativista neacutezetrendszer a csecsemőnek gazdag veleszuumlletett tudaacutest tulajdoniacutet eacutes maximaacutelisan teruumlletspecifikus fejlődeacutesben gondolkodik Fodor szerint az agy peacuteldaacuteul egymaacutestoacutel teljesen fuumlggetlenuumll műkoumldő kuumlloumln feladatokra specializaacuteloacutedott genetikusan meghataacuterozott modulokboacutel aacutell
A kognitiacutev fejlődeacutes kontextualisztikus megkoumlzeliacuteteacutese
Koumlrnyezeti tanulaacutes megkoumlzeliacuteteacutes
Maacutesneacuteven empirista megkoumlzeliacuteteacutes neacutezetei szerint a fejlődeacutes legfőbb mechanizmusa a tanulaacutes Noha a fejlődeacutesnek vannak bioloacutegiai felteacutetelei a fejlődeacutes soraacuten tapasztalhatoacute vaacuteltozaacutesok okai a kuumllső koumlrnyezetben keresendők A fejlődeacutest folyamatosnak eacutes teruumlletaacuteltalaacutenosnak tartja Nem felteacuteteleznek teruumlletspecifikus tudaacutest csak oumlroumlkloumltt fizioloacutegiai szenzoros rendszereket eacutes az asszociaacutecioacutek szabaacutelyszerűseacutegeit Keacutepviselő Chandler
Szociaacutelis kogniacutecioacute A szociaacutelis kogniacutecioacute fejlődeacuteseacutenek folyamata oumlsszefuumlgg a szocializaacutecioacute folyamataacuteval A szociaacutelis vilaacutegra vonatkozoacute tudaacutes olyan fejlődeacutesi folyamat eredmeacutenye melynek soraacuten a gyerek fokozatosan megeacuterti maacutesok viselkedeacuteseacutenek okait eacutes felismeri a bizonyos eacuterzelmek eacutes tapasztalatok koumlzti oumlsszefuumlggeacuteseket Olyan szabaacutelyok megeacuterteacuteseacutehez jut el melynek tartalma specifikusan szociaacutelis miacuteg azonban a fizikai vilaacuteg műkoumldeacuteseacutet az előrejelezhetőseacuteg eacutes a stabilitaacutes jellemzi a szociaacutelis vilaacutegot nem mivel a szociaacutelis viszonyokra vonatkozoacute fogalmakat az adott kultuacutera taacutersas viszonyainak jelenteacutese eacutes termeacuteszete hataacuterozza meg Azonos azonban hogy a gyerekek mindkeacutet vilaacutegban az invarianciaacutekat az elvek vaacuteltozatlansaacutegaacutet keresik szeretneacutek megkuumlloumlnboumlztetni a dolgok kuumllső megjeleneacuteseacutet azok valoacutedi leacutenyegeacutetől
Neopiagetiaacutenusok
Piaget elmeacuteleteacutehez visszanyuacuteltak de hozzaacutetetteacutek a tartalom keacuterdeacuteseacutet is
Jobb vizsgaacutelati moacutedszereket keresnek mint Piaget az alszakaszok vagy szintek finomabb meghataacuterozaacutesaacutera toumlrekszenek Elfogadjaacutek Piaget azon neacutezeteacutet mely szerint a gyerekek a vilaacuteggal valoacute aktiacutev kapcsolaton keresztuumll alakiacutetjaacutek ki tudaacutesukat DE ennek szakaszai specifikus teveacutekenyseacutegekre vagy teruumlletekre korlaacutetozoacutednak
Tartalomtoacutel fuumlggetlen gondolkodaacutesfejleszteacutes A keacutepesseacuteg- eacutes gondolkodaacutesfejlesztő programok kontextusaacutet tekintve alapvetően keacutet fő aacutellaacutespontot lehet megkuumlloumlnboumlztetni Az egyik neacutezet keacutepviselői azt valljaacutek hogy a gondolkodaacutest explicit moacutedon tartalomtoacutel fuumlggetlen kell taniacutetani Erre vilaacutegszerte ismert peacutelda a Lipman aacuteltal kidolgozott gondolkodaacutesfejlesztő program
A tantaacutergyi tartalomhoz nem koumltoumltt direkt fejleszteacutes Pl De Bono (CoRT) Feuerstein IE programja Lipman Filozoacutefia gyermekeknek programja Klauer induktiacutev gondolkodaacutest fejlesztő programja
Tartalomba aacutegyazott gondolkodaacutesfejleszteacutes A maacutesik iraacutenyzat a gondolkodaacutest az iskolai tantaacutergyakba aacutegyazva fejleszteneacute amely megkoumlzeliacuteteacutes jelentős vaacuteltoztataacutesokat igeacutenyelne a
tananyagban Az ezt az iraacutenyzatot keacutepviselő fejlesztő programok koumlzuumll kiemelhető Dienes Zoltaacuten uacutej matematikaacuteja eacutes a Shayer eacutes Adey (1981) neveacutehez koumltődő CASE (Cognitive Acceleration through Science Education [a kognitiacutev fejlődeacutes felgyorsiacutetaacutesa a termeacuteszettudomaacutenyos neveleacutesen keresztuumll]) projekt
De Bono (CORT) De Bono moacutedszere a gondolkodaacutes taniacutetaacutesaacutera (CoRT)
A program elnevezeacutese a CoRT a fejlesztő program elterjeszteacuteseacutere alapiacutetott az angliai Cambridge-ben 1969 oacuteta műkoumldő szervezet neveacuteből (Cognitive Research Trust) szaacutermazik A CoRT program moumlgoumltt nem aacutell egy kidolgozott pszicholoacutegiai elmeacutelet legalaacutebbis de Bono nem fordiacutet figyelmet arra hogy moacutedszereacutet tudomaacutenyosan megalapozza Baacuter hasznaacutel bizonyos pszicholoacutegiai terminusokat eacutes az aacuteltalaacutenossaacutegok szintjeacuten homaacutelyos utalaacutesokat tesz bizonyos a pszicholoacutegiaacuteban is tanulmaacutenyozott jelenseacutegekre a fejleszteacutes alapelveit toumlbbnyire koumlzeacuterthető metaforaacutek analoacutegiaacutek peacuteldaacutek segiacutetseacutegeacutevel fejti ki
A gondolkodaacutes aacuteltala hangsuacutelyozni kiacutevaacutent jelenseacutegeit koumlnnyen megjegyezhető szabaacutelyokba foglalja oumlssze (peacuteldaacuteul az adj neki nevet a megeacuterteacutes egyik moacutedja) majd ezekből ugyancsak koumlnnyen azonosiacutethatoacute csoportokat alkot peacuteldaacuteul A megeacuterteacutes oumlt moacutedja A teacutevedeacutes oumlt formaacuteja stb
A gondolkodaacutes fejleszteacuteseacutet szolgaacuteloacute gyakorlatok nem kapcsoloacutednak az iskolai tantaacutergyakhoz ehelyett inkaacutebb a heacutetkoumlznapi helyzetekhez koumlzelaacutelloacute szituaacutecioacutekban a gondolkodaacutes folyamataira eacutes a doumlnteacuteshozatalra koncentraacutelnak Az eredeti program főleg 9-11 eacuteveseknek szoacutelt de keacutesőbb a fiatalabbaknak eacutes felnőtteknek szaacutent vaacuteltozatait is kidolgoztaacutekA CoRT hateacutekonysaacutegaacutet toumlbbszoumlr megvizsgaacuteltaacutek De Bono szerint a programtoacutel nem kell elvaacuterni hogy az elsajaacutetiacutetott gondolkodaacutesi keacuteszseacutegek olyan teruumlleteken is eacuterveacutenyesuumlljenek mint peacuteldaacuteul az intelligenciatesztek megoldaacutesa Hataacutesaacutet inkaacutebb olyan szituaacutecioacutekban kell ellenőrizni mint amilyenekben a fejleszteacutes is toumlrteacutent Az iacutegy elveacutegzett kiacuteseacuterletek rendre azt mutattaacutek hogy a programban reacutesztvevő gyerekek szignifikaacutensan jobban teljesiacutetettek mint a kontrollcsoport tagjai
Edward de Bono 1933-ban szuumlletett Maacuteltaacuten A Maacuteltai Orvosi Egyetem elveacutegzeacutese utaacuten Oxfordba keruumllt ahol iacutegeacuteretesen kezdődoumltt paacutelyaacuteja kitűnő eredmeacutennyel tette le pszichiaacutetriai szakiraacutenyuacute doktori vizsgaacuteit Kidolgozta eacutes gyakorlatiassaacute tette a konstruktiacutev gondolkodaacutes moacutedszereacutet Edward de Bono moacutedszereinek kiemelkedő nemzetkoumlzi sikere egyszerűseacuteguumlknek jaacuteteacutekossaacuteguknak eacutes gyakorlat-orientaacuteltsaacuteguknak koumlszoumlnhető
Feuerstein IE program Instrumental Enrichment
Nem tuacutelzaacutes azt aacutelliacutetani hogy a Feuerstein munkataacutersai aacuteltal kidolgozott IE az egyik legnagyobb vilaacutegkarriert befutott eacutes valoacutesziacutenűleg a legtoumlbb tanuloacutehoz eljutott moacutedszer Mint az eacutertelmi keacutepesseacutegek koumlzvetlen tartalomtoacutel fuumlggetlen fejleszteacuteseacutet megceacutelzoacute program talaacuten a legkidolgozottabb is Joacutel mutatja az ilyen programok esetleges ereacutenyeit de magaacuten viseli azok oumlsszes haacutetraacutenyait is
A fejlesztő program eredeti formaacutejaacuteban 15 modulboacutel aacutell melyeket Feuerstein eszkoumlzoumlknek (instruments) nevez Az elnevezeacutes itt Feuersteinnek arra a neacutezeteacutere utal hogy a feladatok csupaacuten eszkoumlzoumlk a felhasznaacuteloacute tanaacuter kezeacuteben ezeacutert nem annyira a konkreacutet tartalmuk a leacutenyeges mint inkaacutebb az a moacuted ahogyan a tanaacuterok hasznaacuteljaacutek azokat Mindegyik modul bizonyos tiacutepusuacute papiacuter-ceruza jellegű feladatok sorozataacuteboacutel aacutell A feladatok megoldaacutesa kb
egy oacuteraacutenyi munkaacutet jelent a gyerekeknek eacutes optimaacutelis esetben heti haacuterom-oumlt foglakozaacutesra keruumll sor Az egeacutesz fejlesztő program keacutet-haacuterom eacutevig tarthat A feladatok tartalom illetve kontextus-fuumlggetlenek Ha a program fejlesztő hataacutesaacutet neacutezzuumlk az eredmeacutenyeket uacutegy oumlsszegezhetjuumlk hogy nem javultak jelentősen a kiacuteseacuterletben reacuteszt vevő tanuloacutek olvasaacutesi vagy matematikai keacutepesseacutegei eacutes nem koumlvetkezett be kimutathatoacute vaacuteltozaacutes aacuteltalaacutenos eacutertelmi keacutepesseacutegeikben sem Ugyanakkor a tanaacuterok arroacutel szaacutemoltak be hogy javultak a tanuloacutek kommunikaacutecioacutes keacutepesseacutegei sziacutevesebben vettek reacuteszt az iskolai munkaacuteban
Lipman Filozoacutefia gyermekeknek program
Az aacuteltala javasolt moacutedon a gondolkodaacutest az iskolai keretek koumlzoumltt mintegy tantaacutergyszerűen lehet taniacutetani eacutes egy iskolai diszcipliacutena a filozoacutefia szerepel a program neveacuteben itt meacutegsem a hagyomaacutenyos eacutertelemben vett de meacuteg csak nem is egy megreformaacutelt filozoacutefia taniacutetaacutesaacuteroacutel van szoacute A filozoacutefia ugyanis naacutela egy olyan tantaacutergykeacutent jelenik meg amelynek koumlzeacutepponti ceacutelja a gondolkodaacutes taniacutetaacutesa A gondolkodaacutes taniacutetaacutesa tehaacutet nem beaacutegyazoacutedik a filozoacutefiaoktataacutesba vagy integraacuteloacutedik azzal hanem ami szerinte a program kereteacuteben toumlrteacutenik az maga a gondolkodaacutes taniacutetaacutesa
A filozoacutefiaacutet azeacutert tartja megfelelő nyersanyagnak a gondolkodaacutes fejleszteacuteseacutehez mert egyreacuteszt a filozoacutefia megmutatja az emberi gondolkodaacutes legreacutegibb eacutes egyben legkifinomultabb formaacuteit maacutesreacuteszt a gyerekek termeacuteszetes kiacutevaacutencsisaacutega miatt gondolkodaacutesuk hasonloacute a filozoacutefusok gondolkodaacutesaacutehoz A gyermekek baacuter leegyszerűsiacutetve eacutes a sajaacutet gondolkodaacutesi szintjuumlkoumln ugyan de ugyanazokra a keacuterdeacuteseacutekre (peacuteldaacuteul az igazsaacuteg a jog a meacuteltaacutenyossaacuteg a szabadsaacuteg a szemeacutelyes identitaacutes) keresik a vaacutelaszt mint az emberiseacuteg legjelentősebb filozoacutefiai gondolkodoacutei Nem kell tehaacutet maacutest tenni mint sorra venni a filozoacutefia nagy probleacutemaacuteit eacutes a gyerekeket olyan helyzetbe kell hozni hogy azokat megvitathassaacutek azokon gondolkodhassanakLipman programja eredeti formaacutejaacuteban teljes egeacuteszeacuteben az iacuteraacutesbeliseacutegre eacutepuumll tehaacutet olyan előzetes tudaacutest koumlvetel meg amelynek a tanuloacutek egy reacutesze nincs a birtokaacuteban Elsősorban a fiatal serduumllőkoruacute gyermekek szaacutemaacutera ajaacutenlottaacutek a programot akikneacutel ez a felteacutetel toumlbbnyire teljesuumll eacutes hogy az olvasaacutesmegeacuterteacutes sziacutenvonala ne befolyaacutesolja tuacutelsaacutegosan alkalmazhatoacutesaacutegaacutet a felhasznaacutelt szoumlvegek meglehetősen egyszerűek Toumlrteacutentek kiacuteseacuterletek arra is hogy az alapvető elgondolaacutesokat egeacuteszen fiatal gyermekekkel peacuteldaacuteul oacutevodaacuteskoruacuteakra alkalmazzaacutek ahogy az olvasaacutesi keacutepesseacutegek hiaacutenyaacutet a tanaacuteri elbeszeacuteleacutes poacutetoljaAz filozoacutefia gyermekek szaacutemaacutera program hateacutekonysaacutegaacutet ugyancsak sokfeacutele vizsgaacutelatnak vetetteacutek alaacute mind kidolgozoacutei mind pedig a fejlesztőktől fuumlggetlen kutatoacutek A fejlesztő kiacuteseacuterletek tipikusan feacutel eacutevtől egy eacutevnyi időtartamuacuteak voltak A kiacuteseacuterletek szerint a fejlesztő programban reacutesztvevő tanuloacutek olvasaacutesmegeacuterteacutese jelentősen javult a treacutening kimutathatoacute hataacutest gyakorolt a tanuloacutek matematikai eredmeacutenyeire bizonyos koumlvetkezteteacutesi keacuteszseacutegekre eacutes a kreatiacutev gondolkodaacutesra kuumlloumlnoumlsen a fluencia faktorra Ugyanakkor a kuumlloumlnboumlző kiacuteseacuterletek soraacuten azt is tapasztaltaacutek hogy a program hataacutesa erősen tanaacuterfuumlggő a kuumlloumlnboumlző tanaacuterok osztaacutelyainak eredmeacutenyei koumlzoumltt jelentős kuumlloumlnbseacutegek alakultak ki
Olvasaacutesi strateacutegiaacutek fejleszteacutese
Az olvasaacutesi strateacutegiaacutekat fejleszthetjuumlk a metakogniacutecioacute segiacutetseacutegeacutevel Ilyenkor hasznaacutelhatunk szoumlveganticipaacutecioacutes strateacutegiaacutekat (pl keacuterdeacutesek megfogalmazaacutesa az olvasmaacutenyroacutel előzetes tudaacutes aktivaacutelaacutesa az olvasnivaloacute ciacuteme alapjaacuten) szoumlvegkezelő strateacutegiaacutekat (pl taacuteblaacutezatok a szoumlvegben vagy a szoumlveg helyett) javiacutetoacute strateacutegiaacutekat (pl mentaacutelis keacutepek rajzok szerepe az uacutejraolvasaacutes szuumlkseacutegesseacutegeacutenek megiacuteteacuteleacutese) valamint integraacutelaacutest mely soraacuten aacutettekintően megismeacuteteljuumlk a kuumlloumlnboumlző oacuteraacutek feladatait
Az induktiacutev gondolkodaacutes fejleszteacutese Klauer induktiacutev gondolkodaacutest fejlesztő programja
Az induktiacutev gondolkodaacutes fejleszteacuteseacutere dolgozott ki gyakorlatrendszert Karl Josef Klauer Hasonloacutesaacutegot mutat Klauer programja az IE-vel annyiban hogy ebben az esetben is egy aacuteltalaacutenos keacutepesseacuteg aacutell a fejleszteacutes koumlzeacuteppontjaacuteban tovaacutebbaacute itt is tartalomtoacutel fuumlggetlen fejlesztő gyakorlatokat hasznaacutelnak Klauer szerint baacuter az induktiacutev gondolkodaacutes folyamatainak sokfeacuteleseacutegeacutet nem lehet pontosan leiacuterni lehet olyan elmeacuteleti modellt alkotni amelyik e kognitiacutev rendszer koumlzponti reacuteszeacutet alapvető folyamatait definiaacutelja Elmeacuteleti modellje szerint az induktiacutev gondolkodaacutes leacutenyege szabaacutelyszerűseacutegek megtalaacutelaacutesa
A fejlesztő rendszert haacuterom kuumlloumlnboumlző eacuteletkori csoportra keacutesziacutetette el Mindhaacuterom fejlesztő program sziacutenes papiacuterlapokboacutel aacutell a lapokon keacutepekkel aacutebraacutekkal szavakkal amelyek megtestesiacutetik a fejlesztő struktuacuteraacutet A Denktraining fuumlr Kinder I nemverbaacutelis feladatokat tartalmaz eacutes az 5-8 eacuteves korosztaacutelyt ceacutelozza meg A Denktraining fuumlr Kinder II a 10-13 eacutev koumlzoumlttieknek szoacutel eacutes maacuter felteacutetelezi hogy a gyerekek tudnak olvasni iacutegy a fiatalabbaknak szoacuteloacute programhoz keacutepest ebben megjelennek a szavakat szoumlvegeket tartalmazoacute feladatok is Miacuteg az első keacutet feladatrendszer az aacuteltagos fejlettseacutegű gyerekek szaacutemaacutera keacuteszuumllt a Denktraining fuumlr Jugendliche a tanulaacutesi neheacutezseacutegekkel kuumlzdő tanuloacutek igeacutenyeit szolgaacutelja kompenzaacuteloacute jellegű fejlődeacutesbeli lemaradaacutesaikat kiacutevaacutenja poacutetolni A programok mindegyike 120 feladatboacutel aacutell amelyeken az egyszerűbbtől a bonyolultabbak fele haladnak veacutegig a tanuloacutek A feladatok tiacutez foglalkozaacutesra vannak elosztva iacutegy egy alkalommal aacutetlagosan 12 feladatot oldanak meg A foglalkozaacutesok alapvető moacutedszere az iraacutenyiacutetott felfedezeacutes ami azt jelenti hogy a gyerekek annyi - egyeacutenenkeacutent vaacuteltozoacute meacuterteacutekű - segiacutetseacuteget kapnak a tanaacutertoacutel amennyi ahhoz szuumlkseacuteges hogy biztosan meg tudjaacutek oldani a feladatotAz induktiacutev treacutening hataacutesaacutet megvizsgaacuteltaacutek peacuteldaacuteul a matematika az idegen nyelvek a nyelvtan a fizika eacutes neacutehaacuteny egyeacuteb tananyag tanulaacutesaacutera a hataacutes meacuterteacuteke aacuteltalaacuteban 04 koumlruumll alakult Meacuteg a helyesiacuteraacutes tanulaacutesaacuteban is sikeruumllt kimutatni az induktiacutev treacutening pozitiacutev hataacutesaacutet
Az analoacutegiaacutes gondolkodaacutes fejleszteacutese
Az analoacutegiaacutes gondolkodaacutes az induktiacutev gondolkodaacutes egyik fontos oumlsszetevője Az emberi gondolkodaacutes alapvetően analoacutegiaacutes tiacutepusuacute minden szaacutemaacutera uacutej jelenseacuteget maacuter ismert kognitiacutev struktuacuteraacutekkal valoacute analoacutegia alapjaacuten ragad meg Ez az a gondolkodaacutesforma amely a legjobban aacutethatja a megismereacutes maacutes teruumlleteit segiacuteti a megeacuterteacutest a fogalomelsajaacutetiacutetaacutest eacutes a probleacutemamegoldaacutest
SZOumlVEGFER (szoumlvegfeldolgozoacute kriteacuteriumorientaacutelt fejlesztő rendszer) a tantaacutergyak legfontosabb roumlvid szoumlvegeit egyeacuteni eacutes csoportos tanulaacutessal előbb egy tanoacuteraacuten a szokaacutesos moacutedszerekkel feldolgozzaacutek majd a koumlvetkező neacutehaacuteny tanoacutera elejeacuten oumlt-tiacutez percnyi csoportos munkaacuteval egy-egy kognitiacutev feladatot oldanak meg amit a csoporttagok egymaacutessal
egyeztetnek javiacutetanak vagy az egymaacutes koumlzt felosztott reacuteszfeladatokat egyeztetik egyesiacutetik Veacuteguumll osztaacutelyszinten eacuterteacutekelik eacutes javiacutetjaacutek a csoportok eredmeacutenyeit Ezutaacuten a szokaacutesos taniacutetaacutes koumlvetkezik
CASE-projekt
A gondolkodaacutes iskolai fejleszteacutese szempontjaacuteboacutel kiemelkedő jelentőseacutegű a Cognitive Acceleration through Science Education (CASE a kognitiacutev fejlődeacutes felgyorsiacutetaacutesa a termeacuteszettudomaacutenyos neveleacutesen keresztuumll) neacuteven ismertteacute vaacutelt nagyszabaacutesuacute kiacuteseacuterletsorozat Valoacutejaacuteban nem csak egy meghataacuterozott gondolkodaacutesfejlesztő programroacutel van szoacute hanem inkaacutebb olyan tudomaacutenyos kutataacutesroacutel melynek eredmeacutenyei folyamatosan javiacutetjaacutek az oktataacutes gyakorlataacutet A gyerekek valoacutedi bdquotermeacuteszetesrdquo kognitiacutev fejlődeacuteseacutehez szeretneacutek az optimaacutelis oktataacutesi felteacuteteleket biztosiacutetani
Taacutevoli reacutegenakik tudtak latinul jobbak voltak termtudomaacutenyokban mivel elsajaacutetiacutetottak egyfajta gondolkodaacutesmoacutedot
Alacsony utas transzfer Bizonyos joacutel begyakorolt automatikus teveacutekenyseacuteget maacutes
helyzetben hasznaacuteljuk Pl Opelen tanultunk meg vezetni de tudunk maacutes autoacutet is vezetni
Magas utas transzfer Az eacutertelem csinaacutelaacutesa struktuacuteraacutekat gondolkodaacutesi strateacutegiaacutekat
sajaacutetiacutetunk el Fuumlggetleniacutetjuumlk mit hol tanultunk A megoldaacutes rendszereacutet aacuteltalaacutenosiacutetani tudjuk
Komplex probleacutemamegoldaacutes A komplex probleacutemamegoldaacutes vizsgaacutelataacutenak tapasztalatai
- Kontextus fuumlggőseacuteg-gt keveacutesbeacute tudjaacutek a tanuloacutek eacuteletszerű koumlrnyezetben
alkalmazni az iskolai koumlrnyezetben tanultakat
- Probleacutemaacutet jelent a valoacutedi probleacutema a megoldandoacute keacuterdeacutes azonosiacutetaacutesa a
szuumlkseacuteges eacutes eleacutegseacuteges informaacutecioacutek oumlsszegyűjteacutese
- Mineacutel toumlbb informaacutecioacutet kell oumlsszegyűjteniuumlk eacutes azok mineacutel toumlbb megjeleneacutesi
formaacuteban eacutes helyen talaacutelhatoacuteak annaacutel kisebb a helyes megoldaacutes valoacutesziacutenűseacutege
Rosszul definiaacutelt probleacutema A rosszul definiaacutelt probleacutema megoldaacutesakor ndash hasonloacutean a mindennapi eacutelet probleacutemaacuteihoz ndash a probleacutemamegoldoacutenak azonosiacutetania kell magaacutet a probleacutemaacutet elemeznie az adott aacutellapot eacutes az eleacuterendő ceacutel koumlzoumltti elteacutereacutest a kuumlloumlnbseacuteg csoumlkkenteacutese megszuumlnteteacutese eacuterdekeacuteben strateacutegiaacutekat kell kidolgoznia vagyis el kell jutnia a strateacutegiai gondolkodaacutesig PLhogyan lehet peacutenzt spoacuterolni vaacutelsaacuteg idejeacuten Ezt szűkiacuteteni kell az eacutelet kuumlloumlnboumlző teruumlleteire
Probleacutema alapuacute tanulaacutes (problem based learning PBL) Ceacutelja hogy a tanuloacutek ne csak
adott konkreacutet helyzetben tudjaacutek tudaacutesukat előhiacutevni fejlődjoumln oumlnszabaacutelyozoacute tanulaacutesuk
probleacutemamegoldoacute kommunikaacutecioacutes egyuumlttműkoumldő keacutepesseacuteguumlk amelyek elősegiacutetik a tanultak
keacutesőbbi transzferaacutelaacutesaacutet (Molnaacuter 2005) A moacutedszer leacutenyege rosszul definaacutelt probleacutemaacutek
hasznaacutelata
Szemantikailag gazdag probleacutema
5 Teacutema
1 Oumlroumlklődeacutes-koumlrnyezet vita Az oumlroumlkleacutes itt az egyeacuten veleszuumlletett bioloacutegiai keacutepesseacutegeit
lehetőseacutegeit jelenti a koumlrnyezet a taacutersas koumlrnyezet elsősorban a csalaacuted eacutes a koumlzoumlsseacuteg egyeacutenre
gyakorolt hataacutesait foglalja oumlssze
1 Bioloacutegiai eacutereacutesi megkoumlzeliacuteteacutes
A fejlődeacutest jellemző vaacuteltozaacutesok alapvető sorozata endogeacuten jellegű vagyis a vaacuteltozaacutesok az
eacutelőleacutenyen beluumllről bioloacutegiai oumlroumlkseacutegeacutenek koumlvetkezmeacutenyekeacutent erednek A fejlődeacutes fő oka az
eacutereacutes a vaacuteltozaacutesok genetikailag meghataacuterozott mintaacutezata amely a fogamzaacutes eacuteretlen
kezdőpontjaacutetoacutel a felnőttkorig veacutegigkiacuteseacuteri az egyeacuten noumlvekedeacuteseacutet A koumlrnyezet szerepe a
fejlődeacutes alapfolyamatainak alakiacutetaacutesaacuteban maacutesodlagos a koumlrnyezet hataacuterozza meg a viselkedeacutes
sok mozzanataacutenak megjeleneacuteseacutet erősseacutegeacutet eacutes korrelaacutecioacutejaacutet de nem maga okozza a viselkedeacutes
fejlődeacuteseacutenek előrehaladaacutesaacutet
2 Koumlrnyezeti tanulaacutesi megkoumlzeliacuteteacutes
Bioloacutegiai teacutenyezők alapozzaacutek meg a fejlődeacutest de a fejlődeacutesi vaacuteltozaacutesok fő okai tuacutelnyomoacutean
exogeacutenek azaz a koumlrnyezetből elsősorban azoktoacutel a felnőttektől erednek akik jutalmazzaacutek eacutes
buumlntetik a gyermek erőfesziacuteteacuteseit
3 Univerzaacutelis-konstruktivista megkoumlzeliacuteteacutes
Az oumlroumlkleacutes eacutes a koumlrnyezet egyenlő eacutes koumllcsoumlnoumls szerepet jaacutetszoacute forraacutesai a fejlődeacutesnek ezeacutert
eacutertelmetlen az egyik teacutenyezőnek a maacutesiknaacutel nagyobb fontossaacutegot tulajdoniacutetani E neacutezőpont
vezető hiacuteve a svaacutejci fejlődeacutespszicholoacutegus Jean Piaget
2 Korai szelekcioacute
3 Kompenzaacutecioacute felfeleacute nivellaacutelaacutes felzaacuterkoacuteztataacutes korrepetaacutelaacutes (mastery learning)
4 Differenciaacutelaacutes A differenciaacutelt oktataacutes A kuumlloumlnleges baacutenaacutesmoacutedot igeacutenylő (a haacutetraacutenyokkal
eacutes előnyoumlkkel rendelkező) tanuloacutek iskolai oktataacutesa az egyeacuteni sajaacutetossaacutegokat figyelembe vevő
azokhoz alkalmazkodoacute oktataacutes
A tanoacuterai differenciaacuteloacutedaacutes lehetőseacutegei
- oumlnkeacutent vaacutellalt vagy a tanaacutertoacutel kapott egyeacuteni munka (pl kiselőadaacutes oumlnaacutelloacute megfigyeleacutes kiacuteseacuterlet bemutataacutesa)- reacuteteg- csoport- paacuteros eacutes individualizaacutelt munka- tanuloacutei jellemzőkhoumlz igazodoacute strateacutegia moacutedszer motivaacutelaacutes feladatok- differenciaacutelt eacuterteacutekeleacutes
5 Kompenzaacuteloacute beiskolaacutezaacutesi modell szelektaacutelaacutes eacutes kompenzaacutelaacutes egyuumlttesen Iskolakezdeacutes
fejlettseacutegtől fuumlggően 6-8 eacuteves korban homogeacutenebb iskolakezdő csoportok kompenzaacuteloacute
foglalkozaacutesok az oacutevodaacuteban maradtaknak
6 Kognitiacutev stiacutelus a szemeacutelyiseacuteg aacuteltalaacutenos jellemzőinek a gondolkodaacutesmoacutedban megismereacutesi
szellemi mentaacutelis teveacutekenyseacutegekben valoacute megnyilvaacutenulaacutesa (pl rigiditaacutes vagy nyitottsaacuteg)
Fogalmi probleacutemaacutek Kognitiacutev stiacutelus vagy kognitiacutev strateacutegia
A stiacutelus egyeacuteni preferenciaacutera utal az esemeacutenyek megragadaacutesa a megleacutevő tudaacutes segiacutetseacutegeacutevel
(a pedagoacutegiai pszicholoacutegiaacuteban eacutes a tanulaacutesleacutelektanban elterjedt)
A strateacutegia nagyobb szemeacutelyes aktivitaacutest felteacutetelez egyeacuteni megnyilvaacutenulaacutes jellemző
informaacutecioacutefeldolgozaacutesi moacuted eacuterzelmi indulati jellemzőkkel
A hasznaacutelatban a kognitiacutev stiacutelus terjedt el termeacuteszete szerint meacutegis inkaacutebb strateacutegia
Messick (1984) Hiacutedfunkcioacute a kognitiacutev stiacutelus mint strateacutegia hiacutedkeacutent funkcionaacutel a kogniacutecioacute
(=megismerő ember) eacutes a szemeacutelyiseacuteg (=huacutes-veacuter ember) koumlzoumltt Keacutetfeacutele tanulaacutesi stiacutelus -
verbalizaacuteloacute - imaginaacuteloacute
Entwistle A stiacutelus az informaacutecioacutefeldolgozaacutes szokaacutesos moacutedja ezeacutert tanulaacutesi stiacutelus eacutes nem
strateacutegia A tanulaacutesi stiacutelus az informaacutecioacute kezeleacuteseacutere vonatkozik lehet - passziacutev befogadoacute -
aktiacutev felfedező
7 Tanulaacutesi stiacutelus az egyeacuten aacuteltal leginkaacutebb előnyben reacuteszesiacutetett (preferaacutelt) kuumllső eacutes belső tanulaacutesi felteacutetelek moacutedokEacuterzeacutekleti modalitaacutes szempontjaacuteboacutel auditiacutev vizuaacutelis mozgaacutesos
Taacutersas koumlrnyezet szempontjaacuteboacutel egyeduumll taacutersakkalReakcioacutemoacuted szempontjaacuteboacutel impulziacutev reflektiacutevMechanikus stiacutelusEacuterzelmi felteacutetelek szempontjaacuteboacutel motivaacutecioacute kitartaacutes
8 Tanulaacutesi strateacutegiaacutek A tanulaacutesi strateacutegiaacutek a kuumlloumlnboumlző tanulaacutesi technikaacutek egyuumlttes
alkalmazaacutesaacutet kombinaacutelaacutesaacutet a megfelelő leacutepeacutesek sorbaaacutelliacutetaacutesaacutet igeacutenylik Segiacutetik a szoumlvegek
feldolgozaacutesaacutet az anyag egeacuteszeacutenek az integraacutelaacutesaacutet a tanulnivaloacute strukturaacutelaacutesaacutet szervezeacuteseacutet A
tanulaacutesi strateacutegia fogalmaacuteban kiemelődik a ceacutelraacuteiraacutenyulaacutes a tervezeacutes az informaacutecioacutegyűjteacutes eacutes
feldolgozaacutes szakaszokra bontaacutesa eacutes az oumlnellenőrzeacuteseacutet a tanulaacutesi feladat megoldaacutesa soraacuten Uacutegy
tekintjuumlk a tanulaacutesi strateacutegiaacutet mint a tanulaacutesra vonatkozoacute tervek elhataacuterozaacutesok rendszereacutet
amelyek meghataacuterozott ceacutelra iraacutenyulnak bizonyos tartoacutessaacuteg eacutes elrendezeacutes jellemzi őket A
tanulaacutesi strateacutegiaacutet a tanuloacutenak kell veacutegrehajtani
Kozeacuteki eacutes Entvistle felosztaacutesa a leginkaacutebb hasznaacutelhatoacute akik a tanulaacutesi strateacutegiaacutek haacuterom
altiacutepusaacutet kuumlloumlnboumlztetik meg
- meacutelyrehatoloacute a dolgok megeacuterteacuteseacutere toumlrekszik aacuteltalaacuteban tudnak lelkesedni a tanulaacutes iraacutent
- reprodukaacuteloacute reacuteszletek megjegyzeacuteseacutere eacutepiacutet tanaacuteri iraacutenyiacutetaacutes fontos
- szervezett az eredmeacutenyekre koncentraacutelva teljesiacutetik a koumlvetelmeacutenyeket lelkiismeretesek
sikerorientaacuteltak
6 Teacutema
1 Implicit tanulaacutes a tervezeacutesi veacutegrehajtaacutesi strateacutegiaacutek nem jaacutetszanak szerepet (pl motoros
keacuteszseacutegek anyanyelv tanulaacutesa)
2 Explicit tanulaacutes aktiacutev figyelem hipoteacutezisek megfogalmazaacutesa szabaacutelyok tanulaacutesa (pl
idegen nyelv tanulaacutesa)
3 Tudat alatti eacuteszleleacutes objektiacutev-szubjektiacutev ingerkuumlszoumlb (moziban felvillanoacute keacutep ami Cola
vaacutesaacuterlaacutesaacutera oumlsztoumlnoumlz) az objektiacutev kuumlszoumlboumlt meghaladja de a szubjektiacutevet nem
- szemantikai előfesziacutető hataacutes akkor is műkoumldik ha a megelőző inger eacuteszleleacutese nem tudatos
- Stroop hataacutes ellentmondaacutesos sziacutenek akkor is műkoumldoumltt ha a szoacutet nem tudtaacutek elolvasni
tudatosan
- perceptuaacutelis elhaacuteriacutetaacutes szaacutemunkra nem kedvező dolgok eacuteszleleacutese elől bdquokikapcsoljukrdquo az
agyunkat
4 Tudatelmeacutelet-elmeacutelet gyermeki neacutezetek kutataacutesa hogyan fejlődik a sajaacutet eacutes a maacutesik
mentaacutelis aacutellapotaacutera vonatkozoacute tudaacutes A gyermeki tudatelmeacutelet kialakulaacutesaacutenak kezdete 15-24
hoacutenapos kor A tudatelmeacutelet a mentaacutelis vilaacuteg a mentaacutelis aacutellapotok megeacuterteacuteseacutenek termeacuteszeteacutere
ill fejlődeacuteseacutere vonatkozik beleeacutertve peacuteldaacuteul a veacutelekedeacuteseket vaacutegyakat eacuterzelmeket
gondolatokat percepcioacutekat eacutes intencioacutekat
5 Metakogniacutecioacute sokfeacutele eacutertelmezeacutes
- a tudaacutesra vonatkozoacute tudaacutes
- a kogniacutecioacuteroacutel (megismereacutesről) valoacute kogniacutecioacute
- kuumlloumlnboumlző kontextusokban eacutertelmezhető (pl metanyelvi tudatossaacuteg metamemoacuteria
metafigyelem metamegeacuterteacutes)
6 Deklaratiacutev metakognitiacutev tudaacutes a kogniacutecioacutera vonatkozoacute deklaratiacutev tudaacutes (sajaacutet
keacutepesseacutegek)
7 Proceduraacutelis metakognitiacutev tudaacutes a gondolkodaacutes kontrollja szabaacutelyozaacutesa
8 Az oumlnszabaacutelyozoacute tanulaacutes elemei folyamata olyan komplex gondolkodaacutesi eacuterzelmi
akarati eacutes cselekveacutesi oumlnfejlesztő keacutepesseacuteg amely szisztematikusan a sajaacutet ceacutel eleacutereacuteseacutere
iraacutenyiacutetja a tanulaacutesi keacutepesseacutegeket A megismereacutes (kogniacutecioacute) eacutes az aktuaacutelis viselkedeacutes
szabaacutelyozaacutesaacutera iraacutenyul A kitűzoumltt ceacutelnak megfelelően aacutellandoacute figyelemmel (monitorozaacutessal
eacutes kontrollal) kiacuteseacuteri a kuumllső eacutes belső koumlruumllmeacutenyek vaacuteltozaacutesaacutet mikoumlzben ennek fuumlggveacutenyeacuteben a
teveacutekenyseacuteget is moacutedosiacutethatja
Elemei
- Tervezeacutes ceacutelkitűzeacutes ceacutelok megfogalmazaacutesa megvaloacutesiacutetaacutes moacutedja
- Megszervezeacutes
bull Rugalmas strateacutegia dinamikus tervezeacutes alkalmazkodaacutes
bull Merev strateacutegia reflexioacute alternatiacutev utak kereseacutese hiaacutenyzik ugyanazokat a tanulaacutesi
strateacutegiaacutekat hasznaacuteljaacutek a kuumlloumlnboumlző helyzetekben
bull Passziacutev strateacutegia a szituaacutecioacute elfogadaacutesa akkor is ha nem felel meg elvaacuteraacutesainak
bullSzeacutetszoacutert strateacutegia a pillanatnyi helyzet hataacutesa alatt vannak kuumlzdenek a feladat
befejezeacuteseacutevel aacutellandoacute stressz
- Veacutegrehajtaacutes
bull Kognitiacutev tanulaacutesi strateacutegiaacutek segiacutetik a tanuloacutekat figyelmuumlk fenntartaacutesaacuteban az informaacutecioacute
szelektaacutelaacutesaacuteban kidolgozaacutesaacuteban memorizaacutelaacutesaacuteban ismeacutetleacuteseacuteben
bull Metakognitiacutev eacutes szabaacutelyozoacute strateacutegiaacutek a tanuloacutei toumlrekveacutesek reflexioacutei monitorozzaacutek eacutes
szabaacutelyozzaacutek a tanuloacutek kognitiacutev strateacutegiaacuteit
bull Forraacutes-menedzseleacutesi strateacutegiaacutek a kuumllső eacutes belső bdquoforraacutesokrdquo menedzseleacuteseacutet kiaknaacutezaacutesaacutet
eacutes felhasznaacutelaacutesaacutet segiacutetik (pl motivaacutecioacute felhasznaacutelhatoacute idő stb)
- Monitorozaacutes nyomon koumlveteacutes
- Visszacsatolaacutes
7 Teacutema
1 A tudaacutes vaacuteltozaacutesaacutenak kognitiacutev felteacutetelei
- a maacuter megszerzett tudaacutes hataacutessal van az uacutej tudaacutes keletkezeacuteseacutere (lehetőseacutegek eacutes korlaacutetok)
- előfelteacutetel-tudaacutes az uacutej tudaacutes e tudaacuteselemeken keresztuumll kapcsoloacutedik a megleacutevő rendszerhez
- taacuterggyal kapcsolatos tudaacutes hozzaacuteeacuterteacutes kompetencia (meghataacuterozoacutebb mint az előfelteacutetel-
tudaacutes)
- tanulaacutesi keacutepesseacutegek metakognitiacutev tudaacutes (eszkoumlz jellegű tudaacutes)
- aacuteltalaacutenos tudaacutes intelligencia a tudaacutes uacutej helyzetekben valoacute alkalmazaacutesaacutenak
tovaacutebbfejleszteacuteseacutenek keacutepesseacutege
- a megleacutevő tudaacutes megnyilvaacutenulaacutesa megeacuterteacutes (ismeretek tanulaacutesa) transzfer (keacutepesseacutegek
elsajaacutetiacutetaacutesa)
Kapcsoloacutedoacute oktataacutesi moacutedszerek kuumlloumlnbseacutegek kiegyenliacuteteacutese (felzaacuterkoacuteztataacutes) a
kuumlloumlnbseacutegekhez valoacute alkalmazkodaacutes (differenciaacutelaacutes) teljes elsajaacutetiacutetaacutes (mastery learning)
tanulaacutesi keacutepesseacutegek aacuteltalaacutenos gondolkodaacutesi keacutepesseacutegek folyamatos fejleszteacutese az
interferencia negatiacutev jelenseacutegeinek kikuumlszoumlboumlleacutese
2 A tudaacutes vaacuteltozaacutesaacutenak affektiacutev felteacutetelei a kognitiacutev felteacutetelek korlaacutetozoacuteak az affektiacutev
felteacutetelek e korlaacutetok koumlzoumltti lehetőseacutegeket hataacuterozzaacutek meg Kuumllső eacutes belső motivaacutecioacute
teljesiacutetmeacutenymotivaacutecioacute elsajaacutetiacutetaacutesi motivaacutecioacute eacutenkeacutep szorongaacutes oumlnbizalom kudarckeruumlleacutes-
sikerorientaacutecioacute megkuumlzdeacutes erőfesziacuteteacutes keruumlleacutese attribuacutecioacute eacuterdeklődeacutes attitűdoumlk koumltődeacutes
kontrolleacuteszleleacutes elkoumltelezettseacuteg
3 A legkoumlzelebbi fejlődeacutesi zoacutena (Vigotszkij zoacutenaelmeacutelete) gyermekekkel veacutegzett kiacuteseacuterletei
szerint a gyerekek legkoumlzelebbi fejlődeacutesi zoacutenaacutejaacutet az oumlnaacutelloacutean megoldott feladat (aktuaacutelis
fejlettseacutegi szint) eacutes a segiacutetseacuteggel megoldott feladat (lehetseacuteges fejlettseacutegi szint) koumlzoumltti
taacutevolsaacuteggal eacutertelmezi Az elmeacutelet szerint egy fejleszteacutes akkor lehet a legeredmeacutenyesebb ha az
a legkoumlzelebbi fejlődeacutesi zoacutenaacuteban zajlik Az elmeacutelet szerint az oktataacutesnak abba a saacutevba kell
esnie amelyik maacuter meghaladja a gyermek aktuaacutelis fejlettseacutegi szintjeacutet de amely meacuteg nincs
adott szinttől olyan taacutevol hogy az a gyermek szaacutemaacutera maacuter felfoghatatlan feldolgozhatatlan
informaacutecioacutekat koumlzvetiacutetene vagy olyan teveacutekenyseacutegekbe vonnaacute be amelyekben maacuter nem tud
aktiacutevan reacuteszt venni
4 Előfelteacutetel-tudaacutes A tanulaacutes soraacuten amikor az egyeacuten uacutej ismereteket szerez az uacutej fogalmakat
be kell eacutepiacutetenie a fogalmi haacuteloacutejaacuteba Egy uacutej fogalom megtanulaacutesakor nem felteacutetlenuumll joumln leacutetre a
megfelelő reprezentaacutecioacute a megeacuterteacutes A megeacuterteacuteseacutehez a tanuloacutenak rendelkeznie kell az
előfelteacutetel-tudaacutessal azaz ismeretrendszereacuteben leacuteteznie kell a megfelelő fogalmi haacuteloacutenak
amelybe be tudja illeszteni az adott fogalmat A tanuloacutenak aktivizaacutelnia kell ezt a fogalmi
struktuacuteraacutet eacutes fel kell fedeznie az oumlsszefuumlggeacuteseket a maacuter ismert fogalmak eacutes az uacutej fogalom
koumlzoumltt Ha ez nem toumlrteacutenik meg akkor az uacutej fogalom nem tud beeacutepuumllni a fogalmi rendszerbe
elszigetelt marad nem vaacutelik hozzaacutefeacuterhetőveacute felideacutezhetőveacute
5 Deklaraacutelt tanterv tantervi dokumentum mely az előiacutert ceacutelokat műveltseacutegtartalmakat
tananyagokat eacutes koumlvetelmeacutenyeket tartalmazza A ~ lehet reacuteszletező vagy csak a toumlrzsanyagra
a koumlzoumls alapokra kiterjedő (alaptanterv)
6 Lefordiacutetott tanterv amikor a tanaacuter egyeacuteni arculatot ad a helyi lehetőseacutegek alapjaacuten a helyi
lehetőseacutegek alapjaacuten a koumlzponti előiacuteraacutesoknak A tanterv tanaacuter aacuteltali olvasata
7 Elsajaacutetiacutetott tanterv tartalmazza a tanuloacute előzetes tudaacutesaacutet koumlrnyezeteacutenek hataacutesait
valamint az előiacutert műveltseacuteg tanaacuteri eacutertelmezeacuteseacutet ndash ez az egyeacuteni tudaacutes
8 Az iskola ethosza Az iskola ethosza szoros eacutertelemben az iskola erkoumllcsi jellegű
elvaacuteraacutesait elveit koumlvetelmeacutenyeit taacutegabb eacutertelemben az iskola szellemiseacutegeacutet arculataacutet lelki
jellegeacutet jelenti
8-9 teacutema
FolytonosNem folytonos kognitiacutev fejlődeacutes Piaget fejlődeacuteselmeacutelete szakaszos jellegű azaz a fejlődeacutes nem folytonos hanem toumlbbeacute-keveacutesbeacute aacutellandoacute aacutellapotokboacutel maacutes aacutellapotokba valoacute aacutetmenetek reacuteveacuten megy veacutegbe
Minőseacutegi eacutes mennyiseacutegi vaacuteltozaacutesok a kognitiacutev fejlődeacutes soraacuten Vannak olyan elmeacuteletek amelyek a kognitiacutev fejlődeacutest elsősorban minőseacutegi vaacuteltozaacutesok sorozataacutenak tekintik Az ilyen elmeacuteletek a vaacuteltozaacutesokat kuumlloumlnboumlző aacutellapotok koumlzoumltti ugraacutesszerű aacutetmenetekkeacutent fogjaacutek fel A talaacuten legnagyobb hataacutesuacute elmeacutelet Piaget kognitiacutev fejlődeacuteselmeacutelete iacutegy jellemzi az eacutertelmi fejlődeacutest Maacutes modellek a fejlődeacutes kvantitatiacutev vonatkozaacutesaira helyezik a hangsuacutelyt eacutes a fejlődeacutest mennyiseacutegi noumlvekedeacuteskeacutent iacuterjaacutek le Ez utoacutebbi megkoumlzeliacuteteacutesre peacuteldakeacutent a pszichometriai moacutedszereket az eacutertelmi keacutepesseacutegek tekinteteacuteben az intelligencia tesztekkel toumlrteacutenő meacutereacuteseacutet emliacutethetjuumlk
NemUniverzaacutelis kognitiacutev fejlődeacutes Piaget fejlődeacuteselmeacutelete univerzaacutelis jellegű mivel az eacutertelmi fejlődeacutest egyetlen folyamatkeacutent fogja fel nem bontja fel a kuumlloumlnboumlző oumlsszetevők fejlődeacuteseacutere Univerzaacutelis abban az eacutertelemben is hogy a kialakuloacute műveleti struktuacuteraacutekat az eacutertelmi műkoumldeacutes tartalmaacutetoacutel fuumlggetlenuumll mindenuumltt eacuterveacutenyesuumllőnek gondolja (nem szaacutemol pl a tartalom szerepeacutevel) Nem szaacutemol tovaacutebbaacute a fejlődeacutes egyeacuteni kuumlloumlnbseacutegeivel v a kuumlloumlnbseacutegeket befolyaacutesoloacute szaacutemos teacutenyezővel pl a kuumlloumlnboumlző kultuacuteraacutekban felnoumlvekvő gyermekek elteacuterő fejlődeacutesi sajaacutetossaacutegaival
Teruumlletaacuteltalaacutenos kognitiacutev fejlődeacutes A megismereacutes eacutes a fejlődeacuteseacutenek egyes elmeacuteletei mind az emberi megismerőfolyamatokat mind azok fejlődeacuteseacutet egyseacutegeskeacutent fogjaacutek fel (pl Piaget elmeacutelete) Ezek a felfogaacutesok uacutegy tartjaacutek hogy sokfeacutele keacutepesseacuteguumlnk leacutenyegeacuteben azonos elvek szerint műkoumldik eacutes egyseacutegkeacutent fejlődik is ndash nincsenek elkuumlloumlnuumllő mentaacutelis rendszerek a kuumlloumlnboumlző tudaacutesteruumlletek megismereacuteseacutere
Teruumlletspecifikus kognitiacutev fejlődeacutes A kuumlloumlnboumlző tudaacutesteruumlletekre ndash a taacutersas vilaacuteg megeacuterteacuteseacutere a szaacutemolaacutesra a fizikai vilaacuteg koumllcsoumlnhataacutesaira stb ndash iraacutenyuloacute megismerőfolyamataink specializaacutelt csak az adott teruumlleten műkoumldő elvekre eacutepuumllnek sőt tudaacutesteruumlletenkeacutent elkuumlloumlnuumllő mentaacutelis rendszerek szolgaacuteljaacutek a megeacuterteacutest
A kognitiacutev fejlődeacutes nativista megkoumlzeliacuteteacutese E megkoumlzeliacuteteacutes szerint a fejlődeacutes fő mechanizmusa a bioloacutegiai eacutereacutes A geacutenkeacuteszletben hordozott bioloacutegiai oumlroumlkseacuteg
megnyilvaacutenulaacutesaacuteban a koumlrnyezet csak mint kioldoacute szerepel Fontos keacuterdeacutes hogy vannak-e a fejlődeacutesnek uacutegynevezett kritikus perioacutedusai azaz olyan időszakok mikor az egeacuteszseacuteges fejlődeacuteshez bizonyos bioloacutegiai vagy koumlrnyezeti felteacuteteleknek teljesuumllniuumlk kell
A nativista neacutezetrendszer a csecsemőnek gazdag veleszuumlletett tudaacutest tulajdoniacutet eacutes maximaacutelisan teruumlletspecifikus fejlődeacutesben gondolkodik Fodor szerint az agy peacuteldaacuteul egymaacutestoacutel teljesen fuumlggetlenuumll műkoumldő kuumlloumln feladatokra specializaacuteloacutedott genetikusan meghataacuterozott modulokboacutel aacutell
A kognitiacutev fejlődeacutes kontextualisztikus megkoumlzeliacuteteacutese
Koumlrnyezeti tanulaacutes megkoumlzeliacuteteacutes
Maacutesneacuteven empirista megkoumlzeliacuteteacutes neacutezetei szerint a fejlődeacutes legfőbb mechanizmusa a tanulaacutes Noha a fejlődeacutesnek vannak bioloacutegiai felteacutetelei a fejlődeacutes soraacuten tapasztalhatoacute vaacuteltozaacutesok okai a kuumllső koumlrnyezetben keresendők A fejlődeacutest folyamatosnak eacutes teruumlletaacuteltalaacutenosnak tartja Nem felteacuteteleznek teruumlletspecifikus tudaacutest csak oumlroumlkloumltt fizioloacutegiai szenzoros rendszereket eacutes az asszociaacutecioacutek szabaacutelyszerűseacutegeit Keacutepviselő Chandler
Szociaacutelis kogniacutecioacute A szociaacutelis kogniacutecioacute fejlődeacuteseacutenek folyamata oumlsszefuumlgg a szocializaacutecioacute folyamataacuteval A szociaacutelis vilaacutegra vonatkozoacute tudaacutes olyan fejlődeacutesi folyamat eredmeacutenye melynek soraacuten a gyerek fokozatosan megeacuterti maacutesok viselkedeacuteseacutenek okait eacutes felismeri a bizonyos eacuterzelmek eacutes tapasztalatok koumlzti oumlsszefuumlggeacuteseket Olyan szabaacutelyok megeacuterteacuteseacutehez jut el melynek tartalma specifikusan szociaacutelis miacuteg azonban a fizikai vilaacuteg műkoumldeacuteseacutet az előrejelezhetőseacuteg eacutes a stabilitaacutes jellemzi a szociaacutelis vilaacutegot nem mivel a szociaacutelis viszonyokra vonatkozoacute fogalmakat az adott kultuacutera taacutersas viszonyainak jelenteacutese eacutes termeacuteszete hataacuterozza meg Azonos azonban hogy a gyerekek mindkeacutet vilaacutegban az invarianciaacutekat az elvek vaacuteltozatlansaacutegaacutet keresik szeretneacutek megkuumlloumlnboumlztetni a dolgok kuumllső megjeleneacuteseacutet azok valoacutedi leacutenyegeacutetől
Neopiagetiaacutenusok
Piaget elmeacuteleteacutehez visszanyuacuteltak de hozzaacutetetteacutek a tartalom keacuterdeacuteseacutet is
Jobb vizsgaacutelati moacutedszereket keresnek mint Piaget az alszakaszok vagy szintek finomabb meghataacuterozaacutesaacutera toumlrekszenek Elfogadjaacutek Piaget azon neacutezeteacutet mely szerint a gyerekek a vilaacuteggal valoacute aktiacutev kapcsolaton keresztuumll alakiacutetjaacutek ki tudaacutesukat DE ennek szakaszai specifikus teveacutekenyseacutegekre vagy teruumlletekre korlaacutetozoacutednak
Tartalomtoacutel fuumlggetlen gondolkodaacutesfejleszteacutes A keacutepesseacuteg- eacutes gondolkodaacutesfejlesztő programok kontextusaacutet tekintve alapvetően keacutet fő aacutellaacutespontot lehet megkuumlloumlnboumlztetni Az egyik neacutezet keacutepviselői azt valljaacutek hogy a gondolkodaacutest explicit moacutedon tartalomtoacutel fuumlggetlen kell taniacutetani Erre vilaacutegszerte ismert peacutelda a Lipman aacuteltal kidolgozott gondolkodaacutesfejlesztő program
A tantaacutergyi tartalomhoz nem koumltoumltt direkt fejleszteacutes Pl De Bono (CoRT) Feuerstein IE programja Lipman Filozoacutefia gyermekeknek programja Klauer induktiacutev gondolkodaacutest fejlesztő programja
Tartalomba aacutegyazott gondolkodaacutesfejleszteacutes A maacutesik iraacutenyzat a gondolkodaacutest az iskolai tantaacutergyakba aacutegyazva fejleszteneacute amely megkoumlzeliacuteteacutes jelentős vaacuteltoztataacutesokat igeacutenyelne a
tananyagban Az ezt az iraacutenyzatot keacutepviselő fejlesztő programok koumlzuumll kiemelhető Dienes Zoltaacuten uacutej matematikaacuteja eacutes a Shayer eacutes Adey (1981) neveacutehez koumltődő CASE (Cognitive Acceleration through Science Education [a kognitiacutev fejlődeacutes felgyorsiacutetaacutesa a termeacuteszettudomaacutenyos neveleacutesen keresztuumll]) projekt
De Bono (CORT) De Bono moacutedszere a gondolkodaacutes taniacutetaacutesaacutera (CoRT)
A program elnevezeacutese a CoRT a fejlesztő program elterjeszteacuteseacutere alapiacutetott az angliai Cambridge-ben 1969 oacuteta műkoumldő szervezet neveacuteből (Cognitive Research Trust) szaacutermazik A CoRT program moumlgoumltt nem aacutell egy kidolgozott pszicholoacutegiai elmeacutelet legalaacutebbis de Bono nem fordiacutet figyelmet arra hogy moacutedszereacutet tudomaacutenyosan megalapozza Baacuter hasznaacutel bizonyos pszicholoacutegiai terminusokat eacutes az aacuteltalaacutenossaacutegok szintjeacuten homaacutelyos utalaacutesokat tesz bizonyos a pszicholoacutegiaacuteban is tanulmaacutenyozott jelenseacutegekre a fejleszteacutes alapelveit toumlbbnyire koumlzeacuterthető metaforaacutek analoacutegiaacutek peacuteldaacutek segiacutetseacutegeacutevel fejti ki
A gondolkodaacutes aacuteltala hangsuacutelyozni kiacutevaacutent jelenseacutegeit koumlnnyen megjegyezhető szabaacutelyokba foglalja oumlssze (peacuteldaacuteul az adj neki nevet a megeacuterteacutes egyik moacutedja) majd ezekből ugyancsak koumlnnyen azonosiacutethatoacute csoportokat alkot peacuteldaacuteul A megeacuterteacutes oumlt moacutedja A teacutevedeacutes oumlt formaacuteja stb
A gondolkodaacutes fejleszteacuteseacutet szolgaacuteloacute gyakorlatok nem kapcsoloacutednak az iskolai tantaacutergyakhoz ehelyett inkaacutebb a heacutetkoumlznapi helyzetekhez koumlzelaacutelloacute szituaacutecioacutekban a gondolkodaacutes folyamataira eacutes a doumlnteacuteshozatalra koncentraacutelnak Az eredeti program főleg 9-11 eacuteveseknek szoacutelt de keacutesőbb a fiatalabbaknak eacutes felnőtteknek szaacutent vaacuteltozatait is kidolgoztaacutekA CoRT hateacutekonysaacutegaacutet toumlbbszoumlr megvizsgaacuteltaacutek De Bono szerint a programtoacutel nem kell elvaacuterni hogy az elsajaacutetiacutetott gondolkodaacutesi keacuteszseacutegek olyan teruumlleteken is eacuterveacutenyesuumlljenek mint peacuteldaacuteul az intelligenciatesztek megoldaacutesa Hataacutesaacutet inkaacutebb olyan szituaacutecioacutekban kell ellenőrizni mint amilyenekben a fejleszteacutes is toumlrteacutent Az iacutegy elveacutegzett kiacuteseacuterletek rendre azt mutattaacutek hogy a programban reacutesztvevő gyerekek szignifikaacutensan jobban teljesiacutetettek mint a kontrollcsoport tagjai
Edward de Bono 1933-ban szuumlletett Maacuteltaacuten A Maacuteltai Orvosi Egyetem elveacutegzeacutese utaacuten Oxfordba keruumllt ahol iacutegeacuteretesen kezdődoumltt paacutelyaacuteja kitűnő eredmeacutennyel tette le pszichiaacutetriai szakiraacutenyuacute doktori vizsgaacuteit Kidolgozta eacutes gyakorlatiassaacute tette a konstruktiacutev gondolkodaacutes moacutedszereacutet Edward de Bono moacutedszereinek kiemelkedő nemzetkoumlzi sikere egyszerűseacuteguumlknek jaacuteteacutekossaacuteguknak eacutes gyakorlat-orientaacuteltsaacuteguknak koumlszoumlnhető
Feuerstein IE program Instrumental Enrichment
Nem tuacutelzaacutes azt aacutelliacutetani hogy a Feuerstein munkataacutersai aacuteltal kidolgozott IE az egyik legnagyobb vilaacutegkarriert befutott eacutes valoacutesziacutenűleg a legtoumlbb tanuloacutehoz eljutott moacutedszer Mint az eacutertelmi keacutepesseacutegek koumlzvetlen tartalomtoacutel fuumlggetlen fejleszteacuteseacutet megceacutelzoacute program talaacuten a legkidolgozottabb is Joacutel mutatja az ilyen programok esetleges ereacutenyeit de magaacuten viseli azok oumlsszes haacutetraacutenyait is
A fejlesztő program eredeti formaacutejaacuteban 15 modulboacutel aacutell melyeket Feuerstein eszkoumlzoumlknek (instruments) nevez Az elnevezeacutes itt Feuersteinnek arra a neacutezeteacutere utal hogy a feladatok csupaacuten eszkoumlzoumlk a felhasznaacuteloacute tanaacuter kezeacuteben ezeacutert nem annyira a konkreacutet tartalmuk a leacutenyeges mint inkaacutebb az a moacuted ahogyan a tanaacuterok hasznaacuteljaacutek azokat Mindegyik modul bizonyos tiacutepusuacute papiacuter-ceruza jellegű feladatok sorozataacuteboacutel aacutell A feladatok megoldaacutesa kb
egy oacuteraacutenyi munkaacutet jelent a gyerekeknek eacutes optimaacutelis esetben heti haacuterom-oumlt foglakozaacutesra keruumll sor Az egeacutesz fejlesztő program keacutet-haacuterom eacutevig tarthat A feladatok tartalom illetve kontextus-fuumlggetlenek Ha a program fejlesztő hataacutesaacutet neacutezzuumlk az eredmeacutenyeket uacutegy oumlsszegezhetjuumlk hogy nem javultak jelentősen a kiacuteseacuterletben reacuteszt vevő tanuloacutek olvasaacutesi vagy matematikai keacutepesseacutegei eacutes nem koumlvetkezett be kimutathatoacute vaacuteltozaacutes aacuteltalaacutenos eacutertelmi keacutepesseacutegeikben sem Ugyanakkor a tanaacuterok arroacutel szaacutemoltak be hogy javultak a tanuloacutek kommunikaacutecioacutes keacutepesseacutegei sziacutevesebben vettek reacuteszt az iskolai munkaacuteban
Lipman Filozoacutefia gyermekeknek program
Az aacuteltala javasolt moacutedon a gondolkodaacutest az iskolai keretek koumlzoumltt mintegy tantaacutergyszerűen lehet taniacutetani eacutes egy iskolai diszcipliacutena a filozoacutefia szerepel a program neveacuteben itt meacutegsem a hagyomaacutenyos eacutertelemben vett de meacuteg csak nem is egy megreformaacutelt filozoacutefia taniacutetaacutesaacuteroacutel van szoacute A filozoacutefia ugyanis naacutela egy olyan tantaacutergykeacutent jelenik meg amelynek koumlzeacutepponti ceacutelja a gondolkodaacutes taniacutetaacutesa A gondolkodaacutes taniacutetaacutesa tehaacutet nem beaacutegyazoacutedik a filozoacutefiaoktataacutesba vagy integraacuteloacutedik azzal hanem ami szerinte a program kereteacuteben toumlrteacutenik az maga a gondolkodaacutes taniacutetaacutesa
A filozoacutefiaacutet azeacutert tartja megfelelő nyersanyagnak a gondolkodaacutes fejleszteacuteseacutehez mert egyreacuteszt a filozoacutefia megmutatja az emberi gondolkodaacutes legreacutegibb eacutes egyben legkifinomultabb formaacuteit maacutesreacuteszt a gyerekek termeacuteszetes kiacutevaacutencsisaacutega miatt gondolkodaacutesuk hasonloacute a filozoacutefusok gondolkodaacutesaacutehoz A gyermekek baacuter leegyszerűsiacutetve eacutes a sajaacutet gondolkodaacutesi szintjuumlkoumln ugyan de ugyanazokra a keacuterdeacuteseacutekre (peacuteldaacuteul az igazsaacuteg a jog a meacuteltaacutenyossaacuteg a szabadsaacuteg a szemeacutelyes identitaacutes) keresik a vaacutelaszt mint az emberiseacuteg legjelentősebb filozoacutefiai gondolkodoacutei Nem kell tehaacutet maacutest tenni mint sorra venni a filozoacutefia nagy probleacutemaacuteit eacutes a gyerekeket olyan helyzetbe kell hozni hogy azokat megvitathassaacutek azokon gondolkodhassanakLipman programja eredeti formaacutejaacuteban teljes egeacuteszeacuteben az iacuteraacutesbeliseacutegre eacutepuumll tehaacutet olyan előzetes tudaacutest koumlvetel meg amelynek a tanuloacutek egy reacutesze nincs a birtokaacuteban Elsősorban a fiatal serduumllőkoruacute gyermekek szaacutemaacutera ajaacutenlottaacutek a programot akikneacutel ez a felteacutetel toumlbbnyire teljesuumll eacutes hogy az olvasaacutesmegeacuterteacutes sziacutenvonala ne befolyaacutesolja tuacutelsaacutegosan alkalmazhatoacutesaacutegaacutet a felhasznaacutelt szoumlvegek meglehetősen egyszerűek Toumlrteacutentek kiacuteseacuterletek arra is hogy az alapvető elgondolaacutesokat egeacuteszen fiatal gyermekekkel peacuteldaacuteul oacutevodaacuteskoruacuteakra alkalmazzaacutek ahogy az olvasaacutesi keacutepesseacutegek hiaacutenyaacutet a tanaacuteri elbeszeacuteleacutes poacutetoljaAz filozoacutefia gyermekek szaacutemaacutera program hateacutekonysaacutegaacutet ugyancsak sokfeacutele vizsgaacutelatnak vetetteacutek alaacute mind kidolgozoacutei mind pedig a fejlesztőktől fuumlggetlen kutatoacutek A fejlesztő kiacuteseacuterletek tipikusan feacutel eacutevtől egy eacutevnyi időtartamuacuteak voltak A kiacuteseacuterletek szerint a fejlesztő programban reacutesztvevő tanuloacutek olvasaacutesmegeacuterteacutese jelentősen javult a treacutening kimutathatoacute hataacutest gyakorolt a tanuloacutek matematikai eredmeacutenyeire bizonyos koumlvetkezteteacutesi keacuteszseacutegekre eacutes a kreatiacutev gondolkodaacutesra kuumlloumlnoumlsen a fluencia faktorra Ugyanakkor a kuumlloumlnboumlző kiacuteseacuterletek soraacuten azt is tapasztaltaacutek hogy a program hataacutesa erősen tanaacuterfuumlggő a kuumlloumlnboumlző tanaacuterok osztaacutelyainak eredmeacutenyei koumlzoumltt jelentős kuumlloumlnbseacutegek alakultak ki
Olvasaacutesi strateacutegiaacutek fejleszteacutese
Az olvasaacutesi strateacutegiaacutekat fejleszthetjuumlk a metakogniacutecioacute segiacutetseacutegeacutevel Ilyenkor hasznaacutelhatunk szoumlveganticipaacutecioacutes strateacutegiaacutekat (pl keacuterdeacutesek megfogalmazaacutesa az olvasmaacutenyroacutel előzetes tudaacutes aktivaacutelaacutesa az olvasnivaloacute ciacuteme alapjaacuten) szoumlvegkezelő strateacutegiaacutekat (pl taacuteblaacutezatok a szoumlvegben vagy a szoumlveg helyett) javiacutetoacute strateacutegiaacutekat (pl mentaacutelis keacutepek rajzok szerepe az uacutejraolvasaacutes szuumlkseacutegesseacutegeacutenek megiacuteteacuteleacutese) valamint integraacutelaacutest mely soraacuten aacutettekintően megismeacuteteljuumlk a kuumlloumlnboumlző oacuteraacutek feladatait
Az induktiacutev gondolkodaacutes fejleszteacutese Klauer induktiacutev gondolkodaacutest fejlesztő programja
Az induktiacutev gondolkodaacutes fejleszteacuteseacutere dolgozott ki gyakorlatrendszert Karl Josef Klauer Hasonloacutesaacutegot mutat Klauer programja az IE-vel annyiban hogy ebben az esetben is egy aacuteltalaacutenos keacutepesseacuteg aacutell a fejleszteacutes koumlzeacuteppontjaacuteban tovaacutebbaacute itt is tartalomtoacutel fuumlggetlen fejlesztő gyakorlatokat hasznaacutelnak Klauer szerint baacuter az induktiacutev gondolkodaacutes folyamatainak sokfeacuteleseacutegeacutet nem lehet pontosan leiacuterni lehet olyan elmeacuteleti modellt alkotni amelyik e kognitiacutev rendszer koumlzponti reacuteszeacutet alapvető folyamatait definiaacutelja Elmeacuteleti modellje szerint az induktiacutev gondolkodaacutes leacutenyege szabaacutelyszerűseacutegek megtalaacutelaacutesa
A fejlesztő rendszert haacuterom kuumlloumlnboumlző eacuteletkori csoportra keacutesziacutetette el Mindhaacuterom fejlesztő program sziacutenes papiacuterlapokboacutel aacutell a lapokon keacutepekkel aacutebraacutekkal szavakkal amelyek megtestesiacutetik a fejlesztő struktuacuteraacutet A Denktraining fuumlr Kinder I nemverbaacutelis feladatokat tartalmaz eacutes az 5-8 eacuteves korosztaacutelyt ceacutelozza meg A Denktraining fuumlr Kinder II a 10-13 eacutev koumlzoumlttieknek szoacutel eacutes maacuter felteacutetelezi hogy a gyerekek tudnak olvasni iacutegy a fiatalabbaknak szoacuteloacute programhoz keacutepest ebben megjelennek a szavakat szoumlvegeket tartalmazoacute feladatok is Miacuteg az első keacutet feladatrendszer az aacuteltagos fejlettseacutegű gyerekek szaacutemaacutera keacuteszuumllt a Denktraining fuumlr Jugendliche a tanulaacutesi neheacutezseacutegekkel kuumlzdő tanuloacutek igeacutenyeit szolgaacutelja kompenzaacuteloacute jellegű fejlődeacutesbeli lemaradaacutesaikat kiacutevaacutenja poacutetolni A programok mindegyike 120 feladatboacutel aacutell amelyeken az egyszerűbbtől a bonyolultabbak fele haladnak veacutegig a tanuloacutek A feladatok tiacutez foglalkozaacutesra vannak elosztva iacutegy egy alkalommal aacutetlagosan 12 feladatot oldanak meg A foglalkozaacutesok alapvető moacutedszere az iraacutenyiacutetott felfedezeacutes ami azt jelenti hogy a gyerekek annyi - egyeacutenenkeacutent vaacuteltozoacute meacuterteacutekű - segiacutetseacuteget kapnak a tanaacutertoacutel amennyi ahhoz szuumlkseacuteges hogy biztosan meg tudjaacutek oldani a feladatotAz induktiacutev treacutening hataacutesaacutet megvizsgaacuteltaacutek peacuteldaacuteul a matematika az idegen nyelvek a nyelvtan a fizika eacutes neacutehaacuteny egyeacuteb tananyag tanulaacutesaacutera a hataacutes meacuterteacuteke aacuteltalaacuteban 04 koumlruumll alakult Meacuteg a helyesiacuteraacutes tanulaacutesaacuteban is sikeruumllt kimutatni az induktiacutev treacutening pozitiacutev hataacutesaacutet
Az analoacutegiaacutes gondolkodaacutes fejleszteacutese
Az analoacutegiaacutes gondolkodaacutes az induktiacutev gondolkodaacutes egyik fontos oumlsszetevője Az emberi gondolkodaacutes alapvetően analoacutegiaacutes tiacutepusuacute minden szaacutemaacutera uacutej jelenseacuteget maacuter ismert kognitiacutev struktuacuteraacutekkal valoacute analoacutegia alapjaacuten ragad meg Ez az a gondolkodaacutesforma amely a legjobban aacutethatja a megismereacutes maacutes teruumlleteit segiacuteti a megeacuterteacutest a fogalomelsajaacutetiacutetaacutest eacutes a probleacutemamegoldaacutest
SZOumlVEGFER (szoumlvegfeldolgozoacute kriteacuteriumorientaacutelt fejlesztő rendszer) a tantaacutergyak legfontosabb roumlvid szoumlvegeit egyeacuteni eacutes csoportos tanulaacutessal előbb egy tanoacuteraacuten a szokaacutesos moacutedszerekkel feldolgozzaacutek majd a koumlvetkező neacutehaacuteny tanoacutera elejeacuten oumlt-tiacutez percnyi csoportos munkaacuteval egy-egy kognitiacutev feladatot oldanak meg amit a csoporttagok egymaacutessal
egyeztetnek javiacutetanak vagy az egymaacutes koumlzt felosztott reacuteszfeladatokat egyeztetik egyesiacutetik Veacuteguumll osztaacutelyszinten eacuterteacutekelik eacutes javiacutetjaacutek a csoportok eredmeacutenyeit Ezutaacuten a szokaacutesos taniacutetaacutes koumlvetkezik
CASE-projekt
A gondolkodaacutes iskolai fejleszteacutese szempontjaacuteboacutel kiemelkedő jelentőseacutegű a Cognitive Acceleration through Science Education (CASE a kognitiacutev fejlődeacutes felgyorsiacutetaacutesa a termeacuteszettudomaacutenyos neveleacutesen keresztuumll) neacuteven ismertteacute vaacutelt nagyszabaacutesuacute kiacuteseacuterletsorozat Valoacutejaacuteban nem csak egy meghataacuterozott gondolkodaacutesfejlesztő programroacutel van szoacute hanem inkaacutebb olyan tudomaacutenyos kutataacutesroacutel melynek eredmeacutenyei folyamatosan javiacutetjaacutek az oktataacutes gyakorlataacutet A gyerekek valoacutedi bdquotermeacuteszetesrdquo kognitiacutev fejlődeacuteseacutehez szeretneacutek az optimaacutelis oktataacutesi felteacuteteleket biztosiacutetani
5 Teacutema
1 Oumlroumlklődeacutes-koumlrnyezet vita Az oumlroumlkleacutes itt az egyeacuten veleszuumlletett bioloacutegiai keacutepesseacutegeit
lehetőseacutegeit jelenti a koumlrnyezet a taacutersas koumlrnyezet elsősorban a csalaacuted eacutes a koumlzoumlsseacuteg egyeacutenre
gyakorolt hataacutesait foglalja oumlssze
1 Bioloacutegiai eacutereacutesi megkoumlzeliacuteteacutes
A fejlődeacutest jellemző vaacuteltozaacutesok alapvető sorozata endogeacuten jellegű vagyis a vaacuteltozaacutesok az
eacutelőleacutenyen beluumllről bioloacutegiai oumlroumlkseacutegeacutenek koumlvetkezmeacutenyekeacutent erednek A fejlődeacutes fő oka az
eacutereacutes a vaacuteltozaacutesok genetikailag meghataacuterozott mintaacutezata amely a fogamzaacutes eacuteretlen
kezdőpontjaacutetoacutel a felnőttkorig veacutegigkiacuteseacuteri az egyeacuten noumlvekedeacuteseacutet A koumlrnyezet szerepe a
fejlődeacutes alapfolyamatainak alakiacutetaacutesaacuteban maacutesodlagos a koumlrnyezet hataacuterozza meg a viselkedeacutes
sok mozzanataacutenak megjeleneacuteseacutet erősseacutegeacutet eacutes korrelaacutecioacutejaacutet de nem maga okozza a viselkedeacutes
fejlődeacuteseacutenek előrehaladaacutesaacutet
2 Koumlrnyezeti tanulaacutesi megkoumlzeliacuteteacutes
Bioloacutegiai teacutenyezők alapozzaacutek meg a fejlődeacutest de a fejlődeacutesi vaacuteltozaacutesok fő okai tuacutelnyomoacutean
exogeacutenek azaz a koumlrnyezetből elsősorban azoktoacutel a felnőttektől erednek akik jutalmazzaacutek eacutes
buumlntetik a gyermek erőfesziacuteteacuteseit
3 Univerzaacutelis-konstruktivista megkoumlzeliacuteteacutes
Az oumlroumlkleacutes eacutes a koumlrnyezet egyenlő eacutes koumllcsoumlnoumls szerepet jaacutetszoacute forraacutesai a fejlődeacutesnek ezeacutert
eacutertelmetlen az egyik teacutenyezőnek a maacutesiknaacutel nagyobb fontossaacutegot tulajdoniacutetani E neacutezőpont
vezető hiacuteve a svaacutejci fejlődeacutespszicholoacutegus Jean Piaget
2 Korai szelekcioacute
3 Kompenzaacutecioacute felfeleacute nivellaacutelaacutes felzaacuterkoacuteztataacutes korrepetaacutelaacutes (mastery learning)
4 Differenciaacutelaacutes A differenciaacutelt oktataacutes A kuumlloumlnleges baacutenaacutesmoacutedot igeacutenylő (a haacutetraacutenyokkal
eacutes előnyoumlkkel rendelkező) tanuloacutek iskolai oktataacutesa az egyeacuteni sajaacutetossaacutegokat figyelembe vevő
azokhoz alkalmazkodoacute oktataacutes
A tanoacuterai differenciaacuteloacutedaacutes lehetőseacutegei
- oumlnkeacutent vaacutellalt vagy a tanaacutertoacutel kapott egyeacuteni munka (pl kiselőadaacutes oumlnaacutelloacute megfigyeleacutes kiacuteseacuterlet bemutataacutesa)- reacuteteg- csoport- paacuteros eacutes individualizaacutelt munka- tanuloacutei jellemzőkhoumlz igazodoacute strateacutegia moacutedszer motivaacutelaacutes feladatok- differenciaacutelt eacuterteacutekeleacutes
5 Kompenzaacuteloacute beiskolaacutezaacutesi modell szelektaacutelaacutes eacutes kompenzaacutelaacutes egyuumlttesen Iskolakezdeacutes
fejlettseacutegtől fuumlggően 6-8 eacuteves korban homogeacutenebb iskolakezdő csoportok kompenzaacuteloacute
foglalkozaacutesok az oacutevodaacuteban maradtaknak
6 Kognitiacutev stiacutelus a szemeacutelyiseacuteg aacuteltalaacutenos jellemzőinek a gondolkodaacutesmoacutedban megismereacutesi
szellemi mentaacutelis teveacutekenyseacutegekben valoacute megnyilvaacutenulaacutesa (pl rigiditaacutes vagy nyitottsaacuteg)
Fogalmi probleacutemaacutek Kognitiacutev stiacutelus vagy kognitiacutev strateacutegia
A stiacutelus egyeacuteni preferenciaacutera utal az esemeacutenyek megragadaacutesa a megleacutevő tudaacutes segiacutetseacutegeacutevel
(a pedagoacutegiai pszicholoacutegiaacuteban eacutes a tanulaacutesleacutelektanban elterjedt)
A strateacutegia nagyobb szemeacutelyes aktivitaacutest felteacutetelez egyeacuteni megnyilvaacutenulaacutes jellemző
informaacutecioacutefeldolgozaacutesi moacuted eacuterzelmi indulati jellemzőkkel
A hasznaacutelatban a kognitiacutev stiacutelus terjedt el termeacuteszete szerint meacutegis inkaacutebb strateacutegia
Messick (1984) Hiacutedfunkcioacute a kognitiacutev stiacutelus mint strateacutegia hiacutedkeacutent funkcionaacutel a kogniacutecioacute
(=megismerő ember) eacutes a szemeacutelyiseacuteg (=huacutes-veacuter ember) koumlzoumltt Keacutetfeacutele tanulaacutesi stiacutelus -
verbalizaacuteloacute - imaginaacuteloacute
Entwistle A stiacutelus az informaacutecioacutefeldolgozaacutes szokaacutesos moacutedja ezeacutert tanulaacutesi stiacutelus eacutes nem
strateacutegia A tanulaacutesi stiacutelus az informaacutecioacute kezeleacuteseacutere vonatkozik lehet - passziacutev befogadoacute -
aktiacutev felfedező
7 Tanulaacutesi stiacutelus az egyeacuten aacuteltal leginkaacutebb előnyben reacuteszesiacutetett (preferaacutelt) kuumllső eacutes belső tanulaacutesi felteacutetelek moacutedokEacuterzeacutekleti modalitaacutes szempontjaacuteboacutel auditiacutev vizuaacutelis mozgaacutesos
Taacutersas koumlrnyezet szempontjaacuteboacutel egyeduumll taacutersakkalReakcioacutemoacuted szempontjaacuteboacutel impulziacutev reflektiacutevMechanikus stiacutelusEacuterzelmi felteacutetelek szempontjaacuteboacutel motivaacutecioacute kitartaacutes
8 Tanulaacutesi strateacutegiaacutek A tanulaacutesi strateacutegiaacutek a kuumlloumlnboumlző tanulaacutesi technikaacutek egyuumlttes
alkalmazaacutesaacutet kombinaacutelaacutesaacutet a megfelelő leacutepeacutesek sorbaaacutelliacutetaacutesaacutet igeacutenylik Segiacutetik a szoumlvegek
feldolgozaacutesaacutet az anyag egeacuteszeacutenek az integraacutelaacutesaacutet a tanulnivaloacute strukturaacutelaacutesaacutet szervezeacuteseacutet A
tanulaacutesi strateacutegia fogalmaacuteban kiemelődik a ceacutelraacuteiraacutenyulaacutes a tervezeacutes az informaacutecioacutegyűjteacutes eacutes
feldolgozaacutes szakaszokra bontaacutesa eacutes az oumlnellenőrzeacuteseacutet a tanulaacutesi feladat megoldaacutesa soraacuten Uacutegy
tekintjuumlk a tanulaacutesi strateacutegiaacutet mint a tanulaacutesra vonatkozoacute tervek elhataacuterozaacutesok rendszereacutet
amelyek meghataacuterozott ceacutelra iraacutenyulnak bizonyos tartoacutessaacuteg eacutes elrendezeacutes jellemzi őket A
tanulaacutesi strateacutegiaacutet a tanuloacutenak kell veacutegrehajtani
Kozeacuteki eacutes Entvistle felosztaacutesa a leginkaacutebb hasznaacutelhatoacute akik a tanulaacutesi strateacutegiaacutek haacuterom
altiacutepusaacutet kuumlloumlnboumlztetik meg
- meacutelyrehatoloacute a dolgok megeacuterteacuteseacutere toumlrekszik aacuteltalaacuteban tudnak lelkesedni a tanulaacutes iraacutent
- reprodukaacuteloacute reacuteszletek megjegyzeacuteseacutere eacutepiacutet tanaacuteri iraacutenyiacutetaacutes fontos
- szervezett az eredmeacutenyekre koncentraacutelva teljesiacutetik a koumlvetelmeacutenyeket lelkiismeretesek
sikerorientaacuteltak
6 Teacutema
1 Implicit tanulaacutes a tervezeacutesi veacutegrehajtaacutesi strateacutegiaacutek nem jaacutetszanak szerepet (pl motoros
keacuteszseacutegek anyanyelv tanulaacutesa)
2 Explicit tanulaacutes aktiacutev figyelem hipoteacutezisek megfogalmazaacutesa szabaacutelyok tanulaacutesa (pl
idegen nyelv tanulaacutesa)
3 Tudat alatti eacuteszleleacutes objektiacutev-szubjektiacutev ingerkuumlszoumlb (moziban felvillanoacute keacutep ami Cola
vaacutesaacuterlaacutesaacutera oumlsztoumlnoumlz) az objektiacutev kuumlszoumlboumlt meghaladja de a szubjektiacutevet nem
- szemantikai előfesziacutető hataacutes akkor is műkoumldik ha a megelőző inger eacuteszleleacutese nem tudatos
- Stroop hataacutes ellentmondaacutesos sziacutenek akkor is műkoumldoumltt ha a szoacutet nem tudtaacutek elolvasni
tudatosan
- perceptuaacutelis elhaacuteriacutetaacutes szaacutemunkra nem kedvező dolgok eacuteszleleacutese elől bdquokikapcsoljukrdquo az
agyunkat
4 Tudatelmeacutelet-elmeacutelet gyermeki neacutezetek kutataacutesa hogyan fejlődik a sajaacutet eacutes a maacutesik
mentaacutelis aacutellapotaacutera vonatkozoacute tudaacutes A gyermeki tudatelmeacutelet kialakulaacutesaacutenak kezdete 15-24
hoacutenapos kor A tudatelmeacutelet a mentaacutelis vilaacuteg a mentaacutelis aacutellapotok megeacuterteacuteseacutenek termeacuteszeteacutere
ill fejlődeacuteseacutere vonatkozik beleeacutertve peacuteldaacuteul a veacutelekedeacuteseket vaacutegyakat eacuterzelmeket
gondolatokat percepcioacutekat eacutes intencioacutekat
5 Metakogniacutecioacute sokfeacutele eacutertelmezeacutes
- a tudaacutesra vonatkozoacute tudaacutes
- a kogniacutecioacuteroacutel (megismereacutesről) valoacute kogniacutecioacute
- kuumlloumlnboumlző kontextusokban eacutertelmezhető (pl metanyelvi tudatossaacuteg metamemoacuteria
metafigyelem metamegeacuterteacutes)
6 Deklaratiacutev metakognitiacutev tudaacutes a kogniacutecioacutera vonatkozoacute deklaratiacutev tudaacutes (sajaacutet
keacutepesseacutegek)
7 Proceduraacutelis metakognitiacutev tudaacutes a gondolkodaacutes kontrollja szabaacutelyozaacutesa
8 Az oumlnszabaacutelyozoacute tanulaacutes elemei folyamata olyan komplex gondolkodaacutesi eacuterzelmi
akarati eacutes cselekveacutesi oumlnfejlesztő keacutepesseacuteg amely szisztematikusan a sajaacutet ceacutel eleacutereacuteseacutere
iraacutenyiacutetja a tanulaacutesi keacutepesseacutegeket A megismereacutes (kogniacutecioacute) eacutes az aktuaacutelis viselkedeacutes
szabaacutelyozaacutesaacutera iraacutenyul A kitűzoumltt ceacutelnak megfelelően aacutellandoacute figyelemmel (monitorozaacutessal
eacutes kontrollal) kiacuteseacuteri a kuumllső eacutes belső koumlruumllmeacutenyek vaacuteltozaacutesaacutet mikoumlzben ennek fuumlggveacutenyeacuteben a
teveacutekenyseacuteget is moacutedosiacutethatja
Elemei
- Tervezeacutes ceacutelkitűzeacutes ceacutelok megfogalmazaacutesa megvaloacutesiacutetaacutes moacutedja
- Megszervezeacutes
bull Rugalmas strateacutegia dinamikus tervezeacutes alkalmazkodaacutes
bull Merev strateacutegia reflexioacute alternatiacutev utak kereseacutese hiaacutenyzik ugyanazokat a tanulaacutesi
strateacutegiaacutekat hasznaacuteljaacutek a kuumlloumlnboumlző helyzetekben
bull Passziacutev strateacutegia a szituaacutecioacute elfogadaacutesa akkor is ha nem felel meg elvaacuteraacutesainak
bullSzeacutetszoacutert strateacutegia a pillanatnyi helyzet hataacutesa alatt vannak kuumlzdenek a feladat
befejezeacuteseacutevel aacutellandoacute stressz
- Veacutegrehajtaacutes
bull Kognitiacutev tanulaacutesi strateacutegiaacutek segiacutetik a tanuloacutekat figyelmuumlk fenntartaacutesaacuteban az informaacutecioacute
szelektaacutelaacutesaacuteban kidolgozaacutesaacuteban memorizaacutelaacutesaacuteban ismeacutetleacuteseacuteben
bull Metakognitiacutev eacutes szabaacutelyozoacute strateacutegiaacutek a tanuloacutei toumlrekveacutesek reflexioacutei monitorozzaacutek eacutes
szabaacutelyozzaacutek a tanuloacutek kognitiacutev strateacutegiaacuteit
bull Forraacutes-menedzseleacutesi strateacutegiaacutek a kuumllső eacutes belső bdquoforraacutesokrdquo menedzseleacuteseacutet kiaknaacutezaacutesaacutet
eacutes felhasznaacutelaacutesaacutet segiacutetik (pl motivaacutecioacute felhasznaacutelhatoacute idő stb)
- Monitorozaacutes nyomon koumlveteacutes
- Visszacsatolaacutes
7 Teacutema
1 A tudaacutes vaacuteltozaacutesaacutenak kognitiacutev felteacutetelei
- a maacuter megszerzett tudaacutes hataacutessal van az uacutej tudaacutes keletkezeacuteseacutere (lehetőseacutegek eacutes korlaacutetok)
- előfelteacutetel-tudaacutes az uacutej tudaacutes e tudaacuteselemeken keresztuumll kapcsoloacutedik a megleacutevő rendszerhez
- taacuterggyal kapcsolatos tudaacutes hozzaacuteeacuterteacutes kompetencia (meghataacuterozoacutebb mint az előfelteacutetel-
tudaacutes)
- tanulaacutesi keacutepesseacutegek metakognitiacutev tudaacutes (eszkoumlz jellegű tudaacutes)
- aacuteltalaacutenos tudaacutes intelligencia a tudaacutes uacutej helyzetekben valoacute alkalmazaacutesaacutenak
tovaacutebbfejleszteacuteseacutenek keacutepesseacutege
- a megleacutevő tudaacutes megnyilvaacutenulaacutesa megeacuterteacutes (ismeretek tanulaacutesa) transzfer (keacutepesseacutegek
elsajaacutetiacutetaacutesa)
Kapcsoloacutedoacute oktataacutesi moacutedszerek kuumlloumlnbseacutegek kiegyenliacuteteacutese (felzaacuterkoacuteztataacutes) a
kuumlloumlnbseacutegekhez valoacute alkalmazkodaacutes (differenciaacutelaacutes) teljes elsajaacutetiacutetaacutes (mastery learning)
tanulaacutesi keacutepesseacutegek aacuteltalaacutenos gondolkodaacutesi keacutepesseacutegek folyamatos fejleszteacutese az
interferencia negatiacutev jelenseacutegeinek kikuumlszoumlboumlleacutese
2 A tudaacutes vaacuteltozaacutesaacutenak affektiacutev felteacutetelei a kognitiacutev felteacutetelek korlaacutetozoacuteak az affektiacutev
felteacutetelek e korlaacutetok koumlzoumltti lehetőseacutegeket hataacuterozzaacutek meg Kuumllső eacutes belső motivaacutecioacute
teljesiacutetmeacutenymotivaacutecioacute elsajaacutetiacutetaacutesi motivaacutecioacute eacutenkeacutep szorongaacutes oumlnbizalom kudarckeruumlleacutes-
sikerorientaacutecioacute megkuumlzdeacutes erőfesziacuteteacutes keruumlleacutese attribuacutecioacute eacuterdeklődeacutes attitűdoumlk koumltődeacutes
kontrolleacuteszleleacutes elkoumltelezettseacuteg
3 A legkoumlzelebbi fejlődeacutesi zoacutena (Vigotszkij zoacutenaelmeacutelete) gyermekekkel veacutegzett kiacuteseacuterletei
szerint a gyerekek legkoumlzelebbi fejlődeacutesi zoacutenaacutejaacutet az oumlnaacutelloacutean megoldott feladat (aktuaacutelis
fejlettseacutegi szint) eacutes a segiacutetseacuteggel megoldott feladat (lehetseacuteges fejlettseacutegi szint) koumlzoumltti
taacutevolsaacuteggal eacutertelmezi Az elmeacutelet szerint egy fejleszteacutes akkor lehet a legeredmeacutenyesebb ha az
a legkoumlzelebbi fejlődeacutesi zoacutenaacuteban zajlik Az elmeacutelet szerint az oktataacutesnak abba a saacutevba kell
esnie amelyik maacuter meghaladja a gyermek aktuaacutelis fejlettseacutegi szintjeacutet de amely meacuteg nincs
adott szinttől olyan taacutevol hogy az a gyermek szaacutemaacutera maacuter felfoghatatlan feldolgozhatatlan
informaacutecioacutekat koumlzvetiacutetene vagy olyan teveacutekenyseacutegekbe vonnaacute be amelyekben maacuter nem tud
aktiacutevan reacuteszt venni
4 Előfelteacutetel-tudaacutes A tanulaacutes soraacuten amikor az egyeacuten uacutej ismereteket szerez az uacutej fogalmakat
be kell eacutepiacutetenie a fogalmi haacuteloacutejaacuteba Egy uacutej fogalom megtanulaacutesakor nem felteacutetlenuumll joumln leacutetre a
megfelelő reprezentaacutecioacute a megeacuterteacutes A megeacuterteacuteseacutehez a tanuloacutenak rendelkeznie kell az
előfelteacutetel-tudaacutessal azaz ismeretrendszereacuteben leacuteteznie kell a megfelelő fogalmi haacuteloacutenak
amelybe be tudja illeszteni az adott fogalmat A tanuloacutenak aktivizaacutelnia kell ezt a fogalmi
struktuacuteraacutet eacutes fel kell fedeznie az oumlsszefuumlggeacuteseket a maacuter ismert fogalmak eacutes az uacutej fogalom
koumlzoumltt Ha ez nem toumlrteacutenik meg akkor az uacutej fogalom nem tud beeacutepuumllni a fogalmi rendszerbe
elszigetelt marad nem vaacutelik hozzaacutefeacuterhetőveacute felideacutezhetőveacute
5 Deklaraacutelt tanterv tantervi dokumentum mely az előiacutert ceacutelokat műveltseacutegtartalmakat
tananyagokat eacutes koumlvetelmeacutenyeket tartalmazza A ~ lehet reacuteszletező vagy csak a toumlrzsanyagra
a koumlzoumls alapokra kiterjedő (alaptanterv)
6 Lefordiacutetott tanterv amikor a tanaacuter egyeacuteni arculatot ad a helyi lehetőseacutegek alapjaacuten a helyi
lehetőseacutegek alapjaacuten a koumlzponti előiacuteraacutesoknak A tanterv tanaacuter aacuteltali olvasata
7 Elsajaacutetiacutetott tanterv tartalmazza a tanuloacute előzetes tudaacutesaacutet koumlrnyezeteacutenek hataacutesait
valamint az előiacutert műveltseacuteg tanaacuteri eacutertelmezeacuteseacutet ndash ez az egyeacuteni tudaacutes
8 Az iskola ethosza Az iskola ethosza szoros eacutertelemben az iskola erkoumllcsi jellegű
elvaacuteraacutesait elveit koumlvetelmeacutenyeit taacutegabb eacutertelemben az iskola szellemiseacutegeacutet arculataacutet lelki
jellegeacutet jelenti
8-9 teacutema
FolytonosNem folytonos kognitiacutev fejlődeacutes Piaget fejlődeacuteselmeacutelete szakaszos jellegű azaz a fejlődeacutes nem folytonos hanem toumlbbeacute-keveacutesbeacute aacutellandoacute aacutellapotokboacutel maacutes aacutellapotokba valoacute aacutetmenetek reacuteveacuten megy veacutegbe
Minőseacutegi eacutes mennyiseacutegi vaacuteltozaacutesok a kognitiacutev fejlődeacutes soraacuten Vannak olyan elmeacuteletek amelyek a kognitiacutev fejlődeacutest elsősorban minőseacutegi vaacuteltozaacutesok sorozataacutenak tekintik Az ilyen elmeacuteletek a vaacuteltozaacutesokat kuumlloumlnboumlző aacutellapotok koumlzoumltti ugraacutesszerű aacutetmenetekkeacutent fogjaacutek fel A talaacuten legnagyobb hataacutesuacute elmeacutelet Piaget kognitiacutev fejlődeacuteselmeacutelete iacutegy jellemzi az eacutertelmi fejlődeacutest Maacutes modellek a fejlődeacutes kvantitatiacutev vonatkozaacutesaira helyezik a hangsuacutelyt eacutes a fejlődeacutest mennyiseacutegi noumlvekedeacuteskeacutent iacuterjaacutek le Ez utoacutebbi megkoumlzeliacuteteacutesre peacuteldakeacutent a pszichometriai moacutedszereket az eacutertelmi keacutepesseacutegek tekinteteacuteben az intelligencia tesztekkel toumlrteacutenő meacutereacuteseacutet emliacutethetjuumlk
NemUniverzaacutelis kognitiacutev fejlődeacutes Piaget fejlődeacuteselmeacutelete univerzaacutelis jellegű mivel az eacutertelmi fejlődeacutest egyetlen folyamatkeacutent fogja fel nem bontja fel a kuumlloumlnboumlző oumlsszetevők fejlődeacuteseacutere Univerzaacutelis abban az eacutertelemben is hogy a kialakuloacute műveleti struktuacuteraacutekat az eacutertelmi műkoumldeacutes tartalmaacutetoacutel fuumlggetlenuumll mindenuumltt eacuterveacutenyesuumllőnek gondolja (nem szaacutemol pl a tartalom szerepeacutevel) Nem szaacutemol tovaacutebbaacute a fejlődeacutes egyeacuteni kuumlloumlnbseacutegeivel v a kuumlloumlnbseacutegeket befolyaacutesoloacute szaacutemos teacutenyezővel pl a kuumlloumlnboumlző kultuacuteraacutekban felnoumlvekvő gyermekek elteacuterő fejlődeacutesi sajaacutetossaacutegaival
Teruumlletaacuteltalaacutenos kognitiacutev fejlődeacutes A megismereacutes eacutes a fejlődeacuteseacutenek egyes elmeacuteletei mind az emberi megismerőfolyamatokat mind azok fejlődeacuteseacutet egyseacutegeskeacutent fogjaacutek fel (pl Piaget elmeacutelete) Ezek a felfogaacutesok uacutegy tartjaacutek hogy sokfeacutele keacutepesseacuteguumlnk leacutenyegeacuteben azonos elvek szerint műkoumldik eacutes egyseacutegkeacutent fejlődik is ndash nincsenek elkuumlloumlnuumllő mentaacutelis rendszerek a kuumlloumlnboumlző tudaacutesteruumlletek megismereacuteseacutere
Teruumlletspecifikus kognitiacutev fejlődeacutes A kuumlloumlnboumlző tudaacutesteruumlletekre ndash a taacutersas vilaacuteg megeacuterteacuteseacutere a szaacutemolaacutesra a fizikai vilaacuteg koumllcsoumlnhataacutesaira stb ndash iraacutenyuloacute megismerőfolyamataink specializaacutelt csak az adott teruumlleten műkoumldő elvekre eacutepuumllnek sőt tudaacutesteruumlletenkeacutent elkuumlloumlnuumllő mentaacutelis rendszerek szolgaacuteljaacutek a megeacuterteacutest
A kognitiacutev fejlődeacutes nativista megkoumlzeliacuteteacutese E megkoumlzeliacuteteacutes szerint a fejlődeacutes fő mechanizmusa a bioloacutegiai eacutereacutes A geacutenkeacuteszletben hordozott bioloacutegiai oumlroumlkseacuteg
megnyilvaacutenulaacutesaacuteban a koumlrnyezet csak mint kioldoacute szerepel Fontos keacuterdeacutes hogy vannak-e a fejlődeacutesnek uacutegynevezett kritikus perioacutedusai azaz olyan időszakok mikor az egeacuteszseacuteges fejlődeacuteshez bizonyos bioloacutegiai vagy koumlrnyezeti felteacuteteleknek teljesuumllniuumlk kell
A nativista neacutezetrendszer a csecsemőnek gazdag veleszuumlletett tudaacutest tulajdoniacutet eacutes maximaacutelisan teruumlletspecifikus fejlődeacutesben gondolkodik Fodor szerint az agy peacuteldaacuteul egymaacutestoacutel teljesen fuumlggetlenuumll műkoumldő kuumlloumln feladatokra specializaacuteloacutedott genetikusan meghataacuterozott modulokboacutel aacutell
A kognitiacutev fejlődeacutes kontextualisztikus megkoumlzeliacuteteacutese
Koumlrnyezeti tanulaacutes megkoumlzeliacuteteacutes
Maacutesneacuteven empirista megkoumlzeliacuteteacutes neacutezetei szerint a fejlődeacutes legfőbb mechanizmusa a tanulaacutes Noha a fejlődeacutesnek vannak bioloacutegiai felteacutetelei a fejlődeacutes soraacuten tapasztalhatoacute vaacuteltozaacutesok okai a kuumllső koumlrnyezetben keresendők A fejlődeacutest folyamatosnak eacutes teruumlletaacuteltalaacutenosnak tartja Nem felteacuteteleznek teruumlletspecifikus tudaacutest csak oumlroumlkloumltt fizioloacutegiai szenzoros rendszereket eacutes az asszociaacutecioacutek szabaacutelyszerűseacutegeit Keacutepviselő Chandler
Szociaacutelis kogniacutecioacute A szociaacutelis kogniacutecioacute fejlődeacuteseacutenek folyamata oumlsszefuumlgg a szocializaacutecioacute folyamataacuteval A szociaacutelis vilaacutegra vonatkozoacute tudaacutes olyan fejlődeacutesi folyamat eredmeacutenye melynek soraacuten a gyerek fokozatosan megeacuterti maacutesok viselkedeacuteseacutenek okait eacutes felismeri a bizonyos eacuterzelmek eacutes tapasztalatok koumlzti oumlsszefuumlggeacuteseket Olyan szabaacutelyok megeacuterteacuteseacutehez jut el melynek tartalma specifikusan szociaacutelis miacuteg azonban a fizikai vilaacuteg műkoumldeacuteseacutet az előrejelezhetőseacuteg eacutes a stabilitaacutes jellemzi a szociaacutelis vilaacutegot nem mivel a szociaacutelis viszonyokra vonatkozoacute fogalmakat az adott kultuacutera taacutersas viszonyainak jelenteacutese eacutes termeacuteszete hataacuterozza meg Azonos azonban hogy a gyerekek mindkeacutet vilaacutegban az invarianciaacutekat az elvek vaacuteltozatlansaacutegaacutet keresik szeretneacutek megkuumlloumlnboumlztetni a dolgok kuumllső megjeleneacuteseacutet azok valoacutedi leacutenyegeacutetől
Neopiagetiaacutenusok
Piaget elmeacuteleteacutehez visszanyuacuteltak de hozzaacutetetteacutek a tartalom keacuterdeacuteseacutet is
Jobb vizsgaacutelati moacutedszereket keresnek mint Piaget az alszakaszok vagy szintek finomabb meghataacuterozaacutesaacutera toumlrekszenek Elfogadjaacutek Piaget azon neacutezeteacutet mely szerint a gyerekek a vilaacuteggal valoacute aktiacutev kapcsolaton keresztuumll alakiacutetjaacutek ki tudaacutesukat DE ennek szakaszai specifikus teveacutekenyseacutegekre vagy teruumlletekre korlaacutetozoacutednak
Tartalomtoacutel fuumlggetlen gondolkodaacutesfejleszteacutes A keacutepesseacuteg- eacutes gondolkodaacutesfejlesztő programok kontextusaacutet tekintve alapvetően keacutet fő aacutellaacutespontot lehet megkuumlloumlnboumlztetni Az egyik neacutezet keacutepviselői azt valljaacutek hogy a gondolkodaacutest explicit moacutedon tartalomtoacutel fuumlggetlen kell taniacutetani Erre vilaacutegszerte ismert peacutelda a Lipman aacuteltal kidolgozott gondolkodaacutesfejlesztő program
A tantaacutergyi tartalomhoz nem koumltoumltt direkt fejleszteacutes Pl De Bono (CoRT) Feuerstein IE programja Lipman Filozoacutefia gyermekeknek programja Klauer induktiacutev gondolkodaacutest fejlesztő programja
Tartalomba aacutegyazott gondolkodaacutesfejleszteacutes A maacutesik iraacutenyzat a gondolkodaacutest az iskolai tantaacutergyakba aacutegyazva fejleszteneacute amely megkoumlzeliacuteteacutes jelentős vaacuteltoztataacutesokat igeacutenyelne a
tananyagban Az ezt az iraacutenyzatot keacutepviselő fejlesztő programok koumlzuumll kiemelhető Dienes Zoltaacuten uacutej matematikaacuteja eacutes a Shayer eacutes Adey (1981) neveacutehez koumltődő CASE (Cognitive Acceleration through Science Education [a kognitiacutev fejlődeacutes felgyorsiacutetaacutesa a termeacuteszettudomaacutenyos neveleacutesen keresztuumll]) projekt
De Bono (CORT) De Bono moacutedszere a gondolkodaacutes taniacutetaacutesaacutera (CoRT)
A program elnevezeacutese a CoRT a fejlesztő program elterjeszteacuteseacutere alapiacutetott az angliai Cambridge-ben 1969 oacuteta műkoumldő szervezet neveacuteből (Cognitive Research Trust) szaacutermazik A CoRT program moumlgoumltt nem aacutell egy kidolgozott pszicholoacutegiai elmeacutelet legalaacutebbis de Bono nem fordiacutet figyelmet arra hogy moacutedszereacutet tudomaacutenyosan megalapozza Baacuter hasznaacutel bizonyos pszicholoacutegiai terminusokat eacutes az aacuteltalaacutenossaacutegok szintjeacuten homaacutelyos utalaacutesokat tesz bizonyos a pszicholoacutegiaacuteban is tanulmaacutenyozott jelenseacutegekre a fejleszteacutes alapelveit toumlbbnyire koumlzeacuterthető metaforaacutek analoacutegiaacutek peacuteldaacutek segiacutetseacutegeacutevel fejti ki
A gondolkodaacutes aacuteltala hangsuacutelyozni kiacutevaacutent jelenseacutegeit koumlnnyen megjegyezhető szabaacutelyokba foglalja oumlssze (peacuteldaacuteul az adj neki nevet a megeacuterteacutes egyik moacutedja) majd ezekből ugyancsak koumlnnyen azonosiacutethatoacute csoportokat alkot peacuteldaacuteul A megeacuterteacutes oumlt moacutedja A teacutevedeacutes oumlt formaacuteja stb
A gondolkodaacutes fejleszteacuteseacutet szolgaacuteloacute gyakorlatok nem kapcsoloacutednak az iskolai tantaacutergyakhoz ehelyett inkaacutebb a heacutetkoumlznapi helyzetekhez koumlzelaacutelloacute szituaacutecioacutekban a gondolkodaacutes folyamataira eacutes a doumlnteacuteshozatalra koncentraacutelnak Az eredeti program főleg 9-11 eacuteveseknek szoacutelt de keacutesőbb a fiatalabbaknak eacutes felnőtteknek szaacutent vaacuteltozatait is kidolgoztaacutekA CoRT hateacutekonysaacutegaacutet toumlbbszoumlr megvizsgaacuteltaacutek De Bono szerint a programtoacutel nem kell elvaacuterni hogy az elsajaacutetiacutetott gondolkodaacutesi keacuteszseacutegek olyan teruumlleteken is eacuterveacutenyesuumlljenek mint peacuteldaacuteul az intelligenciatesztek megoldaacutesa Hataacutesaacutet inkaacutebb olyan szituaacutecioacutekban kell ellenőrizni mint amilyenekben a fejleszteacutes is toumlrteacutent Az iacutegy elveacutegzett kiacuteseacuterletek rendre azt mutattaacutek hogy a programban reacutesztvevő gyerekek szignifikaacutensan jobban teljesiacutetettek mint a kontrollcsoport tagjai
Edward de Bono 1933-ban szuumlletett Maacuteltaacuten A Maacuteltai Orvosi Egyetem elveacutegzeacutese utaacuten Oxfordba keruumllt ahol iacutegeacuteretesen kezdődoumltt paacutelyaacuteja kitűnő eredmeacutennyel tette le pszichiaacutetriai szakiraacutenyuacute doktori vizsgaacuteit Kidolgozta eacutes gyakorlatiassaacute tette a konstruktiacutev gondolkodaacutes moacutedszereacutet Edward de Bono moacutedszereinek kiemelkedő nemzetkoumlzi sikere egyszerűseacuteguumlknek jaacuteteacutekossaacuteguknak eacutes gyakorlat-orientaacuteltsaacuteguknak koumlszoumlnhető
Feuerstein IE program Instrumental Enrichment
Nem tuacutelzaacutes azt aacutelliacutetani hogy a Feuerstein munkataacutersai aacuteltal kidolgozott IE az egyik legnagyobb vilaacutegkarriert befutott eacutes valoacutesziacutenűleg a legtoumlbb tanuloacutehoz eljutott moacutedszer Mint az eacutertelmi keacutepesseacutegek koumlzvetlen tartalomtoacutel fuumlggetlen fejleszteacuteseacutet megceacutelzoacute program talaacuten a legkidolgozottabb is Joacutel mutatja az ilyen programok esetleges ereacutenyeit de magaacuten viseli azok oumlsszes haacutetraacutenyait is
A fejlesztő program eredeti formaacutejaacuteban 15 modulboacutel aacutell melyeket Feuerstein eszkoumlzoumlknek (instruments) nevez Az elnevezeacutes itt Feuersteinnek arra a neacutezeteacutere utal hogy a feladatok csupaacuten eszkoumlzoumlk a felhasznaacuteloacute tanaacuter kezeacuteben ezeacutert nem annyira a konkreacutet tartalmuk a leacutenyeges mint inkaacutebb az a moacuted ahogyan a tanaacuterok hasznaacuteljaacutek azokat Mindegyik modul bizonyos tiacutepusuacute papiacuter-ceruza jellegű feladatok sorozataacuteboacutel aacutell A feladatok megoldaacutesa kb
egy oacuteraacutenyi munkaacutet jelent a gyerekeknek eacutes optimaacutelis esetben heti haacuterom-oumlt foglakozaacutesra keruumll sor Az egeacutesz fejlesztő program keacutet-haacuterom eacutevig tarthat A feladatok tartalom illetve kontextus-fuumlggetlenek Ha a program fejlesztő hataacutesaacutet neacutezzuumlk az eredmeacutenyeket uacutegy oumlsszegezhetjuumlk hogy nem javultak jelentősen a kiacuteseacuterletben reacuteszt vevő tanuloacutek olvasaacutesi vagy matematikai keacutepesseacutegei eacutes nem koumlvetkezett be kimutathatoacute vaacuteltozaacutes aacuteltalaacutenos eacutertelmi keacutepesseacutegeikben sem Ugyanakkor a tanaacuterok arroacutel szaacutemoltak be hogy javultak a tanuloacutek kommunikaacutecioacutes keacutepesseacutegei sziacutevesebben vettek reacuteszt az iskolai munkaacuteban
Lipman Filozoacutefia gyermekeknek program
Az aacuteltala javasolt moacutedon a gondolkodaacutest az iskolai keretek koumlzoumltt mintegy tantaacutergyszerűen lehet taniacutetani eacutes egy iskolai diszcipliacutena a filozoacutefia szerepel a program neveacuteben itt meacutegsem a hagyomaacutenyos eacutertelemben vett de meacuteg csak nem is egy megreformaacutelt filozoacutefia taniacutetaacutesaacuteroacutel van szoacute A filozoacutefia ugyanis naacutela egy olyan tantaacutergykeacutent jelenik meg amelynek koumlzeacutepponti ceacutelja a gondolkodaacutes taniacutetaacutesa A gondolkodaacutes taniacutetaacutesa tehaacutet nem beaacutegyazoacutedik a filozoacutefiaoktataacutesba vagy integraacuteloacutedik azzal hanem ami szerinte a program kereteacuteben toumlrteacutenik az maga a gondolkodaacutes taniacutetaacutesa
A filozoacutefiaacutet azeacutert tartja megfelelő nyersanyagnak a gondolkodaacutes fejleszteacuteseacutehez mert egyreacuteszt a filozoacutefia megmutatja az emberi gondolkodaacutes legreacutegibb eacutes egyben legkifinomultabb formaacuteit maacutesreacuteszt a gyerekek termeacuteszetes kiacutevaacutencsisaacutega miatt gondolkodaacutesuk hasonloacute a filozoacutefusok gondolkodaacutesaacutehoz A gyermekek baacuter leegyszerűsiacutetve eacutes a sajaacutet gondolkodaacutesi szintjuumlkoumln ugyan de ugyanazokra a keacuterdeacuteseacutekre (peacuteldaacuteul az igazsaacuteg a jog a meacuteltaacutenyossaacuteg a szabadsaacuteg a szemeacutelyes identitaacutes) keresik a vaacutelaszt mint az emberiseacuteg legjelentősebb filozoacutefiai gondolkodoacutei Nem kell tehaacutet maacutest tenni mint sorra venni a filozoacutefia nagy probleacutemaacuteit eacutes a gyerekeket olyan helyzetbe kell hozni hogy azokat megvitathassaacutek azokon gondolkodhassanakLipman programja eredeti formaacutejaacuteban teljes egeacuteszeacuteben az iacuteraacutesbeliseacutegre eacutepuumll tehaacutet olyan előzetes tudaacutest koumlvetel meg amelynek a tanuloacutek egy reacutesze nincs a birtokaacuteban Elsősorban a fiatal serduumllőkoruacute gyermekek szaacutemaacutera ajaacutenlottaacutek a programot akikneacutel ez a felteacutetel toumlbbnyire teljesuumll eacutes hogy az olvasaacutesmegeacuterteacutes sziacutenvonala ne befolyaacutesolja tuacutelsaacutegosan alkalmazhatoacutesaacutegaacutet a felhasznaacutelt szoumlvegek meglehetősen egyszerűek Toumlrteacutentek kiacuteseacuterletek arra is hogy az alapvető elgondolaacutesokat egeacuteszen fiatal gyermekekkel peacuteldaacuteul oacutevodaacuteskoruacuteakra alkalmazzaacutek ahogy az olvasaacutesi keacutepesseacutegek hiaacutenyaacutet a tanaacuteri elbeszeacuteleacutes poacutetoljaAz filozoacutefia gyermekek szaacutemaacutera program hateacutekonysaacutegaacutet ugyancsak sokfeacutele vizsgaacutelatnak vetetteacutek alaacute mind kidolgozoacutei mind pedig a fejlesztőktől fuumlggetlen kutatoacutek A fejlesztő kiacuteseacuterletek tipikusan feacutel eacutevtől egy eacutevnyi időtartamuacuteak voltak A kiacuteseacuterletek szerint a fejlesztő programban reacutesztvevő tanuloacutek olvasaacutesmegeacuterteacutese jelentősen javult a treacutening kimutathatoacute hataacutest gyakorolt a tanuloacutek matematikai eredmeacutenyeire bizonyos koumlvetkezteteacutesi keacuteszseacutegekre eacutes a kreatiacutev gondolkodaacutesra kuumlloumlnoumlsen a fluencia faktorra Ugyanakkor a kuumlloumlnboumlző kiacuteseacuterletek soraacuten azt is tapasztaltaacutek hogy a program hataacutesa erősen tanaacuterfuumlggő a kuumlloumlnboumlző tanaacuterok osztaacutelyainak eredmeacutenyei koumlzoumltt jelentős kuumlloumlnbseacutegek alakultak ki
Olvasaacutesi strateacutegiaacutek fejleszteacutese
Az olvasaacutesi strateacutegiaacutekat fejleszthetjuumlk a metakogniacutecioacute segiacutetseacutegeacutevel Ilyenkor hasznaacutelhatunk szoumlveganticipaacutecioacutes strateacutegiaacutekat (pl keacuterdeacutesek megfogalmazaacutesa az olvasmaacutenyroacutel előzetes tudaacutes aktivaacutelaacutesa az olvasnivaloacute ciacuteme alapjaacuten) szoumlvegkezelő strateacutegiaacutekat (pl taacuteblaacutezatok a szoumlvegben vagy a szoumlveg helyett) javiacutetoacute strateacutegiaacutekat (pl mentaacutelis keacutepek rajzok szerepe az uacutejraolvasaacutes szuumlkseacutegesseacutegeacutenek megiacuteteacuteleacutese) valamint integraacutelaacutest mely soraacuten aacutettekintően megismeacuteteljuumlk a kuumlloumlnboumlző oacuteraacutek feladatait
Az induktiacutev gondolkodaacutes fejleszteacutese Klauer induktiacutev gondolkodaacutest fejlesztő programja
Az induktiacutev gondolkodaacutes fejleszteacuteseacutere dolgozott ki gyakorlatrendszert Karl Josef Klauer Hasonloacutesaacutegot mutat Klauer programja az IE-vel annyiban hogy ebben az esetben is egy aacuteltalaacutenos keacutepesseacuteg aacutell a fejleszteacutes koumlzeacuteppontjaacuteban tovaacutebbaacute itt is tartalomtoacutel fuumlggetlen fejlesztő gyakorlatokat hasznaacutelnak Klauer szerint baacuter az induktiacutev gondolkodaacutes folyamatainak sokfeacuteleseacutegeacutet nem lehet pontosan leiacuterni lehet olyan elmeacuteleti modellt alkotni amelyik e kognitiacutev rendszer koumlzponti reacuteszeacutet alapvető folyamatait definiaacutelja Elmeacuteleti modellje szerint az induktiacutev gondolkodaacutes leacutenyege szabaacutelyszerűseacutegek megtalaacutelaacutesa
A fejlesztő rendszert haacuterom kuumlloumlnboumlző eacuteletkori csoportra keacutesziacutetette el Mindhaacuterom fejlesztő program sziacutenes papiacuterlapokboacutel aacutell a lapokon keacutepekkel aacutebraacutekkal szavakkal amelyek megtestesiacutetik a fejlesztő struktuacuteraacutet A Denktraining fuumlr Kinder I nemverbaacutelis feladatokat tartalmaz eacutes az 5-8 eacuteves korosztaacutelyt ceacutelozza meg A Denktraining fuumlr Kinder II a 10-13 eacutev koumlzoumlttieknek szoacutel eacutes maacuter felteacutetelezi hogy a gyerekek tudnak olvasni iacutegy a fiatalabbaknak szoacuteloacute programhoz keacutepest ebben megjelennek a szavakat szoumlvegeket tartalmazoacute feladatok is Miacuteg az első keacutet feladatrendszer az aacuteltagos fejlettseacutegű gyerekek szaacutemaacutera keacuteszuumllt a Denktraining fuumlr Jugendliche a tanulaacutesi neheacutezseacutegekkel kuumlzdő tanuloacutek igeacutenyeit szolgaacutelja kompenzaacuteloacute jellegű fejlődeacutesbeli lemaradaacutesaikat kiacutevaacutenja poacutetolni A programok mindegyike 120 feladatboacutel aacutell amelyeken az egyszerűbbtől a bonyolultabbak fele haladnak veacutegig a tanuloacutek A feladatok tiacutez foglalkozaacutesra vannak elosztva iacutegy egy alkalommal aacutetlagosan 12 feladatot oldanak meg A foglalkozaacutesok alapvető moacutedszere az iraacutenyiacutetott felfedezeacutes ami azt jelenti hogy a gyerekek annyi - egyeacutenenkeacutent vaacuteltozoacute meacuterteacutekű - segiacutetseacuteget kapnak a tanaacutertoacutel amennyi ahhoz szuumlkseacuteges hogy biztosan meg tudjaacutek oldani a feladatotAz induktiacutev treacutening hataacutesaacutet megvizsgaacuteltaacutek peacuteldaacuteul a matematika az idegen nyelvek a nyelvtan a fizika eacutes neacutehaacuteny egyeacuteb tananyag tanulaacutesaacutera a hataacutes meacuterteacuteke aacuteltalaacuteban 04 koumlruumll alakult Meacuteg a helyesiacuteraacutes tanulaacutesaacuteban is sikeruumllt kimutatni az induktiacutev treacutening pozitiacutev hataacutesaacutet
Az analoacutegiaacutes gondolkodaacutes fejleszteacutese
Az analoacutegiaacutes gondolkodaacutes az induktiacutev gondolkodaacutes egyik fontos oumlsszetevője Az emberi gondolkodaacutes alapvetően analoacutegiaacutes tiacutepusuacute minden szaacutemaacutera uacutej jelenseacuteget maacuter ismert kognitiacutev struktuacuteraacutekkal valoacute analoacutegia alapjaacuten ragad meg Ez az a gondolkodaacutesforma amely a legjobban aacutethatja a megismereacutes maacutes teruumlleteit segiacuteti a megeacuterteacutest a fogalomelsajaacutetiacutetaacutest eacutes a probleacutemamegoldaacutest
SZOumlVEGFER (szoumlvegfeldolgozoacute kriteacuteriumorientaacutelt fejlesztő rendszer) a tantaacutergyak legfontosabb roumlvid szoumlvegeit egyeacuteni eacutes csoportos tanulaacutessal előbb egy tanoacuteraacuten a szokaacutesos moacutedszerekkel feldolgozzaacutek majd a koumlvetkező neacutehaacuteny tanoacutera elejeacuten oumlt-tiacutez percnyi csoportos munkaacuteval egy-egy kognitiacutev feladatot oldanak meg amit a csoporttagok egymaacutessal
egyeztetnek javiacutetanak vagy az egymaacutes koumlzt felosztott reacuteszfeladatokat egyeztetik egyesiacutetik Veacuteguumll osztaacutelyszinten eacuterteacutekelik eacutes javiacutetjaacutek a csoportok eredmeacutenyeit Ezutaacuten a szokaacutesos taniacutetaacutes koumlvetkezik
CASE-projekt
A gondolkodaacutes iskolai fejleszteacutese szempontjaacuteboacutel kiemelkedő jelentőseacutegű a Cognitive Acceleration through Science Education (CASE a kognitiacutev fejlődeacutes felgyorsiacutetaacutesa a termeacuteszettudomaacutenyos neveleacutesen keresztuumll) neacuteven ismertteacute vaacutelt nagyszabaacutesuacute kiacuteseacuterletsorozat Valoacutejaacuteban nem csak egy meghataacuterozott gondolkodaacutesfejlesztő programroacutel van szoacute hanem inkaacutebb olyan tudomaacutenyos kutataacutesroacutel melynek eredmeacutenyei folyamatosan javiacutetjaacutek az oktataacutes gyakorlataacutet A gyerekek valoacutedi bdquotermeacuteszetesrdquo kognitiacutev fejlődeacuteseacutehez szeretneacutek az optimaacutelis oktataacutesi felteacuteteleket biztosiacutetani
4 Differenciaacutelaacutes A differenciaacutelt oktataacutes A kuumlloumlnleges baacutenaacutesmoacutedot igeacutenylő (a haacutetraacutenyokkal
eacutes előnyoumlkkel rendelkező) tanuloacutek iskolai oktataacutesa az egyeacuteni sajaacutetossaacutegokat figyelembe vevő
azokhoz alkalmazkodoacute oktataacutes
A tanoacuterai differenciaacuteloacutedaacutes lehetőseacutegei
- oumlnkeacutent vaacutellalt vagy a tanaacutertoacutel kapott egyeacuteni munka (pl kiselőadaacutes oumlnaacutelloacute megfigyeleacutes kiacuteseacuterlet bemutataacutesa)- reacuteteg- csoport- paacuteros eacutes individualizaacutelt munka- tanuloacutei jellemzőkhoumlz igazodoacute strateacutegia moacutedszer motivaacutelaacutes feladatok- differenciaacutelt eacuterteacutekeleacutes
5 Kompenzaacuteloacute beiskolaacutezaacutesi modell szelektaacutelaacutes eacutes kompenzaacutelaacutes egyuumlttesen Iskolakezdeacutes
fejlettseacutegtől fuumlggően 6-8 eacuteves korban homogeacutenebb iskolakezdő csoportok kompenzaacuteloacute
foglalkozaacutesok az oacutevodaacuteban maradtaknak
6 Kognitiacutev stiacutelus a szemeacutelyiseacuteg aacuteltalaacutenos jellemzőinek a gondolkodaacutesmoacutedban megismereacutesi
szellemi mentaacutelis teveacutekenyseacutegekben valoacute megnyilvaacutenulaacutesa (pl rigiditaacutes vagy nyitottsaacuteg)
Fogalmi probleacutemaacutek Kognitiacutev stiacutelus vagy kognitiacutev strateacutegia
A stiacutelus egyeacuteni preferenciaacutera utal az esemeacutenyek megragadaacutesa a megleacutevő tudaacutes segiacutetseacutegeacutevel
(a pedagoacutegiai pszicholoacutegiaacuteban eacutes a tanulaacutesleacutelektanban elterjedt)
A strateacutegia nagyobb szemeacutelyes aktivitaacutest felteacutetelez egyeacuteni megnyilvaacutenulaacutes jellemző
informaacutecioacutefeldolgozaacutesi moacuted eacuterzelmi indulati jellemzőkkel
A hasznaacutelatban a kognitiacutev stiacutelus terjedt el termeacuteszete szerint meacutegis inkaacutebb strateacutegia
Messick (1984) Hiacutedfunkcioacute a kognitiacutev stiacutelus mint strateacutegia hiacutedkeacutent funkcionaacutel a kogniacutecioacute
(=megismerő ember) eacutes a szemeacutelyiseacuteg (=huacutes-veacuter ember) koumlzoumltt Keacutetfeacutele tanulaacutesi stiacutelus -
verbalizaacuteloacute - imaginaacuteloacute
Entwistle A stiacutelus az informaacutecioacutefeldolgozaacutes szokaacutesos moacutedja ezeacutert tanulaacutesi stiacutelus eacutes nem
strateacutegia A tanulaacutesi stiacutelus az informaacutecioacute kezeleacuteseacutere vonatkozik lehet - passziacutev befogadoacute -
aktiacutev felfedező
7 Tanulaacutesi stiacutelus az egyeacuten aacuteltal leginkaacutebb előnyben reacuteszesiacutetett (preferaacutelt) kuumllső eacutes belső tanulaacutesi felteacutetelek moacutedokEacuterzeacutekleti modalitaacutes szempontjaacuteboacutel auditiacutev vizuaacutelis mozgaacutesos
Taacutersas koumlrnyezet szempontjaacuteboacutel egyeduumll taacutersakkalReakcioacutemoacuted szempontjaacuteboacutel impulziacutev reflektiacutevMechanikus stiacutelusEacuterzelmi felteacutetelek szempontjaacuteboacutel motivaacutecioacute kitartaacutes
8 Tanulaacutesi strateacutegiaacutek A tanulaacutesi strateacutegiaacutek a kuumlloumlnboumlző tanulaacutesi technikaacutek egyuumlttes
alkalmazaacutesaacutet kombinaacutelaacutesaacutet a megfelelő leacutepeacutesek sorbaaacutelliacutetaacutesaacutet igeacutenylik Segiacutetik a szoumlvegek
feldolgozaacutesaacutet az anyag egeacuteszeacutenek az integraacutelaacutesaacutet a tanulnivaloacute strukturaacutelaacutesaacutet szervezeacuteseacutet A
tanulaacutesi strateacutegia fogalmaacuteban kiemelődik a ceacutelraacuteiraacutenyulaacutes a tervezeacutes az informaacutecioacutegyűjteacutes eacutes
feldolgozaacutes szakaszokra bontaacutesa eacutes az oumlnellenőrzeacuteseacutet a tanulaacutesi feladat megoldaacutesa soraacuten Uacutegy
tekintjuumlk a tanulaacutesi strateacutegiaacutet mint a tanulaacutesra vonatkozoacute tervek elhataacuterozaacutesok rendszereacutet
amelyek meghataacuterozott ceacutelra iraacutenyulnak bizonyos tartoacutessaacuteg eacutes elrendezeacutes jellemzi őket A
tanulaacutesi strateacutegiaacutet a tanuloacutenak kell veacutegrehajtani
Kozeacuteki eacutes Entvistle felosztaacutesa a leginkaacutebb hasznaacutelhatoacute akik a tanulaacutesi strateacutegiaacutek haacuterom
altiacutepusaacutet kuumlloumlnboumlztetik meg
- meacutelyrehatoloacute a dolgok megeacuterteacuteseacutere toumlrekszik aacuteltalaacuteban tudnak lelkesedni a tanulaacutes iraacutent
- reprodukaacuteloacute reacuteszletek megjegyzeacuteseacutere eacutepiacutet tanaacuteri iraacutenyiacutetaacutes fontos
- szervezett az eredmeacutenyekre koncentraacutelva teljesiacutetik a koumlvetelmeacutenyeket lelkiismeretesek
sikerorientaacuteltak
6 Teacutema
1 Implicit tanulaacutes a tervezeacutesi veacutegrehajtaacutesi strateacutegiaacutek nem jaacutetszanak szerepet (pl motoros
keacuteszseacutegek anyanyelv tanulaacutesa)
2 Explicit tanulaacutes aktiacutev figyelem hipoteacutezisek megfogalmazaacutesa szabaacutelyok tanulaacutesa (pl
idegen nyelv tanulaacutesa)
3 Tudat alatti eacuteszleleacutes objektiacutev-szubjektiacutev ingerkuumlszoumlb (moziban felvillanoacute keacutep ami Cola
vaacutesaacuterlaacutesaacutera oumlsztoumlnoumlz) az objektiacutev kuumlszoumlboumlt meghaladja de a szubjektiacutevet nem
- szemantikai előfesziacutető hataacutes akkor is műkoumldik ha a megelőző inger eacuteszleleacutese nem tudatos
- Stroop hataacutes ellentmondaacutesos sziacutenek akkor is műkoumldoumltt ha a szoacutet nem tudtaacutek elolvasni
tudatosan
- perceptuaacutelis elhaacuteriacutetaacutes szaacutemunkra nem kedvező dolgok eacuteszleleacutese elől bdquokikapcsoljukrdquo az
agyunkat
4 Tudatelmeacutelet-elmeacutelet gyermeki neacutezetek kutataacutesa hogyan fejlődik a sajaacutet eacutes a maacutesik
mentaacutelis aacutellapotaacutera vonatkozoacute tudaacutes A gyermeki tudatelmeacutelet kialakulaacutesaacutenak kezdete 15-24
hoacutenapos kor A tudatelmeacutelet a mentaacutelis vilaacuteg a mentaacutelis aacutellapotok megeacuterteacuteseacutenek termeacuteszeteacutere
ill fejlődeacuteseacutere vonatkozik beleeacutertve peacuteldaacuteul a veacutelekedeacuteseket vaacutegyakat eacuterzelmeket
gondolatokat percepcioacutekat eacutes intencioacutekat
5 Metakogniacutecioacute sokfeacutele eacutertelmezeacutes
- a tudaacutesra vonatkozoacute tudaacutes
- a kogniacutecioacuteroacutel (megismereacutesről) valoacute kogniacutecioacute
- kuumlloumlnboumlző kontextusokban eacutertelmezhető (pl metanyelvi tudatossaacuteg metamemoacuteria
metafigyelem metamegeacuterteacutes)
6 Deklaratiacutev metakognitiacutev tudaacutes a kogniacutecioacutera vonatkozoacute deklaratiacutev tudaacutes (sajaacutet
keacutepesseacutegek)
7 Proceduraacutelis metakognitiacutev tudaacutes a gondolkodaacutes kontrollja szabaacutelyozaacutesa
8 Az oumlnszabaacutelyozoacute tanulaacutes elemei folyamata olyan komplex gondolkodaacutesi eacuterzelmi
akarati eacutes cselekveacutesi oumlnfejlesztő keacutepesseacuteg amely szisztematikusan a sajaacutet ceacutel eleacutereacuteseacutere
iraacutenyiacutetja a tanulaacutesi keacutepesseacutegeket A megismereacutes (kogniacutecioacute) eacutes az aktuaacutelis viselkedeacutes
szabaacutelyozaacutesaacutera iraacutenyul A kitűzoumltt ceacutelnak megfelelően aacutellandoacute figyelemmel (monitorozaacutessal
eacutes kontrollal) kiacuteseacuteri a kuumllső eacutes belső koumlruumllmeacutenyek vaacuteltozaacutesaacutet mikoumlzben ennek fuumlggveacutenyeacuteben a
teveacutekenyseacuteget is moacutedosiacutethatja
Elemei
- Tervezeacutes ceacutelkitűzeacutes ceacutelok megfogalmazaacutesa megvaloacutesiacutetaacutes moacutedja
- Megszervezeacutes
bull Rugalmas strateacutegia dinamikus tervezeacutes alkalmazkodaacutes
bull Merev strateacutegia reflexioacute alternatiacutev utak kereseacutese hiaacutenyzik ugyanazokat a tanulaacutesi
strateacutegiaacutekat hasznaacuteljaacutek a kuumlloumlnboumlző helyzetekben
bull Passziacutev strateacutegia a szituaacutecioacute elfogadaacutesa akkor is ha nem felel meg elvaacuteraacutesainak
bullSzeacutetszoacutert strateacutegia a pillanatnyi helyzet hataacutesa alatt vannak kuumlzdenek a feladat
befejezeacuteseacutevel aacutellandoacute stressz
- Veacutegrehajtaacutes
bull Kognitiacutev tanulaacutesi strateacutegiaacutek segiacutetik a tanuloacutekat figyelmuumlk fenntartaacutesaacuteban az informaacutecioacute
szelektaacutelaacutesaacuteban kidolgozaacutesaacuteban memorizaacutelaacutesaacuteban ismeacutetleacuteseacuteben
bull Metakognitiacutev eacutes szabaacutelyozoacute strateacutegiaacutek a tanuloacutei toumlrekveacutesek reflexioacutei monitorozzaacutek eacutes
szabaacutelyozzaacutek a tanuloacutek kognitiacutev strateacutegiaacuteit
bull Forraacutes-menedzseleacutesi strateacutegiaacutek a kuumllső eacutes belső bdquoforraacutesokrdquo menedzseleacuteseacutet kiaknaacutezaacutesaacutet
eacutes felhasznaacutelaacutesaacutet segiacutetik (pl motivaacutecioacute felhasznaacutelhatoacute idő stb)
- Monitorozaacutes nyomon koumlveteacutes
- Visszacsatolaacutes
7 Teacutema
1 A tudaacutes vaacuteltozaacutesaacutenak kognitiacutev felteacutetelei
- a maacuter megszerzett tudaacutes hataacutessal van az uacutej tudaacutes keletkezeacuteseacutere (lehetőseacutegek eacutes korlaacutetok)
- előfelteacutetel-tudaacutes az uacutej tudaacutes e tudaacuteselemeken keresztuumll kapcsoloacutedik a megleacutevő rendszerhez
- taacuterggyal kapcsolatos tudaacutes hozzaacuteeacuterteacutes kompetencia (meghataacuterozoacutebb mint az előfelteacutetel-
tudaacutes)
- tanulaacutesi keacutepesseacutegek metakognitiacutev tudaacutes (eszkoumlz jellegű tudaacutes)
- aacuteltalaacutenos tudaacutes intelligencia a tudaacutes uacutej helyzetekben valoacute alkalmazaacutesaacutenak
tovaacutebbfejleszteacuteseacutenek keacutepesseacutege
- a megleacutevő tudaacutes megnyilvaacutenulaacutesa megeacuterteacutes (ismeretek tanulaacutesa) transzfer (keacutepesseacutegek
elsajaacutetiacutetaacutesa)
Kapcsoloacutedoacute oktataacutesi moacutedszerek kuumlloumlnbseacutegek kiegyenliacuteteacutese (felzaacuterkoacuteztataacutes) a
kuumlloumlnbseacutegekhez valoacute alkalmazkodaacutes (differenciaacutelaacutes) teljes elsajaacutetiacutetaacutes (mastery learning)
tanulaacutesi keacutepesseacutegek aacuteltalaacutenos gondolkodaacutesi keacutepesseacutegek folyamatos fejleszteacutese az
interferencia negatiacutev jelenseacutegeinek kikuumlszoumlboumlleacutese
2 A tudaacutes vaacuteltozaacutesaacutenak affektiacutev felteacutetelei a kognitiacutev felteacutetelek korlaacutetozoacuteak az affektiacutev
felteacutetelek e korlaacutetok koumlzoumltti lehetőseacutegeket hataacuterozzaacutek meg Kuumllső eacutes belső motivaacutecioacute
teljesiacutetmeacutenymotivaacutecioacute elsajaacutetiacutetaacutesi motivaacutecioacute eacutenkeacutep szorongaacutes oumlnbizalom kudarckeruumlleacutes-
sikerorientaacutecioacute megkuumlzdeacutes erőfesziacuteteacutes keruumlleacutese attribuacutecioacute eacuterdeklődeacutes attitűdoumlk koumltődeacutes
kontrolleacuteszleleacutes elkoumltelezettseacuteg
3 A legkoumlzelebbi fejlődeacutesi zoacutena (Vigotszkij zoacutenaelmeacutelete) gyermekekkel veacutegzett kiacuteseacuterletei
szerint a gyerekek legkoumlzelebbi fejlődeacutesi zoacutenaacutejaacutet az oumlnaacutelloacutean megoldott feladat (aktuaacutelis
fejlettseacutegi szint) eacutes a segiacutetseacuteggel megoldott feladat (lehetseacuteges fejlettseacutegi szint) koumlzoumltti
taacutevolsaacuteggal eacutertelmezi Az elmeacutelet szerint egy fejleszteacutes akkor lehet a legeredmeacutenyesebb ha az
a legkoumlzelebbi fejlődeacutesi zoacutenaacuteban zajlik Az elmeacutelet szerint az oktataacutesnak abba a saacutevba kell
esnie amelyik maacuter meghaladja a gyermek aktuaacutelis fejlettseacutegi szintjeacutet de amely meacuteg nincs
adott szinttől olyan taacutevol hogy az a gyermek szaacutemaacutera maacuter felfoghatatlan feldolgozhatatlan
informaacutecioacutekat koumlzvetiacutetene vagy olyan teveacutekenyseacutegekbe vonnaacute be amelyekben maacuter nem tud
aktiacutevan reacuteszt venni
4 Előfelteacutetel-tudaacutes A tanulaacutes soraacuten amikor az egyeacuten uacutej ismereteket szerez az uacutej fogalmakat
be kell eacutepiacutetenie a fogalmi haacuteloacutejaacuteba Egy uacutej fogalom megtanulaacutesakor nem felteacutetlenuumll joumln leacutetre a
megfelelő reprezentaacutecioacute a megeacuterteacutes A megeacuterteacuteseacutehez a tanuloacutenak rendelkeznie kell az
előfelteacutetel-tudaacutessal azaz ismeretrendszereacuteben leacuteteznie kell a megfelelő fogalmi haacuteloacutenak
amelybe be tudja illeszteni az adott fogalmat A tanuloacutenak aktivizaacutelnia kell ezt a fogalmi
struktuacuteraacutet eacutes fel kell fedeznie az oumlsszefuumlggeacuteseket a maacuter ismert fogalmak eacutes az uacutej fogalom
koumlzoumltt Ha ez nem toumlrteacutenik meg akkor az uacutej fogalom nem tud beeacutepuumllni a fogalmi rendszerbe
elszigetelt marad nem vaacutelik hozzaacutefeacuterhetőveacute felideacutezhetőveacute
5 Deklaraacutelt tanterv tantervi dokumentum mely az előiacutert ceacutelokat műveltseacutegtartalmakat
tananyagokat eacutes koumlvetelmeacutenyeket tartalmazza A ~ lehet reacuteszletező vagy csak a toumlrzsanyagra
a koumlzoumls alapokra kiterjedő (alaptanterv)
6 Lefordiacutetott tanterv amikor a tanaacuter egyeacuteni arculatot ad a helyi lehetőseacutegek alapjaacuten a helyi
lehetőseacutegek alapjaacuten a koumlzponti előiacuteraacutesoknak A tanterv tanaacuter aacuteltali olvasata
7 Elsajaacutetiacutetott tanterv tartalmazza a tanuloacute előzetes tudaacutesaacutet koumlrnyezeteacutenek hataacutesait
valamint az előiacutert műveltseacuteg tanaacuteri eacutertelmezeacuteseacutet ndash ez az egyeacuteni tudaacutes
8 Az iskola ethosza Az iskola ethosza szoros eacutertelemben az iskola erkoumllcsi jellegű
elvaacuteraacutesait elveit koumlvetelmeacutenyeit taacutegabb eacutertelemben az iskola szellemiseacutegeacutet arculataacutet lelki
jellegeacutet jelenti
8-9 teacutema
FolytonosNem folytonos kognitiacutev fejlődeacutes Piaget fejlődeacuteselmeacutelete szakaszos jellegű azaz a fejlődeacutes nem folytonos hanem toumlbbeacute-keveacutesbeacute aacutellandoacute aacutellapotokboacutel maacutes aacutellapotokba valoacute aacutetmenetek reacuteveacuten megy veacutegbe
Minőseacutegi eacutes mennyiseacutegi vaacuteltozaacutesok a kognitiacutev fejlődeacutes soraacuten Vannak olyan elmeacuteletek amelyek a kognitiacutev fejlődeacutest elsősorban minőseacutegi vaacuteltozaacutesok sorozataacutenak tekintik Az ilyen elmeacuteletek a vaacuteltozaacutesokat kuumlloumlnboumlző aacutellapotok koumlzoumltti ugraacutesszerű aacutetmenetekkeacutent fogjaacutek fel A talaacuten legnagyobb hataacutesuacute elmeacutelet Piaget kognitiacutev fejlődeacuteselmeacutelete iacutegy jellemzi az eacutertelmi fejlődeacutest Maacutes modellek a fejlődeacutes kvantitatiacutev vonatkozaacutesaira helyezik a hangsuacutelyt eacutes a fejlődeacutest mennyiseacutegi noumlvekedeacuteskeacutent iacuterjaacutek le Ez utoacutebbi megkoumlzeliacuteteacutesre peacuteldakeacutent a pszichometriai moacutedszereket az eacutertelmi keacutepesseacutegek tekinteteacuteben az intelligencia tesztekkel toumlrteacutenő meacutereacuteseacutet emliacutethetjuumlk
NemUniverzaacutelis kognitiacutev fejlődeacutes Piaget fejlődeacuteselmeacutelete univerzaacutelis jellegű mivel az eacutertelmi fejlődeacutest egyetlen folyamatkeacutent fogja fel nem bontja fel a kuumlloumlnboumlző oumlsszetevők fejlődeacuteseacutere Univerzaacutelis abban az eacutertelemben is hogy a kialakuloacute műveleti struktuacuteraacutekat az eacutertelmi műkoumldeacutes tartalmaacutetoacutel fuumlggetlenuumll mindenuumltt eacuterveacutenyesuumllőnek gondolja (nem szaacutemol pl a tartalom szerepeacutevel) Nem szaacutemol tovaacutebbaacute a fejlődeacutes egyeacuteni kuumlloumlnbseacutegeivel v a kuumlloumlnbseacutegeket befolyaacutesoloacute szaacutemos teacutenyezővel pl a kuumlloumlnboumlző kultuacuteraacutekban felnoumlvekvő gyermekek elteacuterő fejlődeacutesi sajaacutetossaacutegaival
Teruumlletaacuteltalaacutenos kognitiacutev fejlődeacutes A megismereacutes eacutes a fejlődeacuteseacutenek egyes elmeacuteletei mind az emberi megismerőfolyamatokat mind azok fejlődeacuteseacutet egyseacutegeskeacutent fogjaacutek fel (pl Piaget elmeacutelete) Ezek a felfogaacutesok uacutegy tartjaacutek hogy sokfeacutele keacutepesseacuteguumlnk leacutenyegeacuteben azonos elvek szerint műkoumldik eacutes egyseacutegkeacutent fejlődik is ndash nincsenek elkuumlloumlnuumllő mentaacutelis rendszerek a kuumlloumlnboumlző tudaacutesteruumlletek megismereacuteseacutere
Teruumlletspecifikus kognitiacutev fejlődeacutes A kuumlloumlnboumlző tudaacutesteruumlletekre ndash a taacutersas vilaacuteg megeacuterteacuteseacutere a szaacutemolaacutesra a fizikai vilaacuteg koumllcsoumlnhataacutesaira stb ndash iraacutenyuloacute megismerőfolyamataink specializaacutelt csak az adott teruumlleten műkoumldő elvekre eacutepuumllnek sőt tudaacutesteruumlletenkeacutent elkuumlloumlnuumllő mentaacutelis rendszerek szolgaacuteljaacutek a megeacuterteacutest
A kognitiacutev fejlődeacutes nativista megkoumlzeliacuteteacutese E megkoumlzeliacuteteacutes szerint a fejlődeacutes fő mechanizmusa a bioloacutegiai eacutereacutes A geacutenkeacuteszletben hordozott bioloacutegiai oumlroumlkseacuteg
megnyilvaacutenulaacutesaacuteban a koumlrnyezet csak mint kioldoacute szerepel Fontos keacuterdeacutes hogy vannak-e a fejlődeacutesnek uacutegynevezett kritikus perioacutedusai azaz olyan időszakok mikor az egeacuteszseacuteges fejlődeacuteshez bizonyos bioloacutegiai vagy koumlrnyezeti felteacuteteleknek teljesuumllniuumlk kell
A nativista neacutezetrendszer a csecsemőnek gazdag veleszuumlletett tudaacutest tulajdoniacutet eacutes maximaacutelisan teruumlletspecifikus fejlődeacutesben gondolkodik Fodor szerint az agy peacuteldaacuteul egymaacutestoacutel teljesen fuumlggetlenuumll műkoumldő kuumlloumln feladatokra specializaacuteloacutedott genetikusan meghataacuterozott modulokboacutel aacutell
A kognitiacutev fejlődeacutes kontextualisztikus megkoumlzeliacuteteacutese
Koumlrnyezeti tanulaacutes megkoumlzeliacuteteacutes
Maacutesneacuteven empirista megkoumlzeliacuteteacutes neacutezetei szerint a fejlődeacutes legfőbb mechanizmusa a tanulaacutes Noha a fejlődeacutesnek vannak bioloacutegiai felteacutetelei a fejlődeacutes soraacuten tapasztalhatoacute vaacuteltozaacutesok okai a kuumllső koumlrnyezetben keresendők A fejlődeacutest folyamatosnak eacutes teruumlletaacuteltalaacutenosnak tartja Nem felteacuteteleznek teruumlletspecifikus tudaacutest csak oumlroumlkloumltt fizioloacutegiai szenzoros rendszereket eacutes az asszociaacutecioacutek szabaacutelyszerűseacutegeit Keacutepviselő Chandler
Szociaacutelis kogniacutecioacute A szociaacutelis kogniacutecioacute fejlődeacuteseacutenek folyamata oumlsszefuumlgg a szocializaacutecioacute folyamataacuteval A szociaacutelis vilaacutegra vonatkozoacute tudaacutes olyan fejlődeacutesi folyamat eredmeacutenye melynek soraacuten a gyerek fokozatosan megeacuterti maacutesok viselkedeacuteseacutenek okait eacutes felismeri a bizonyos eacuterzelmek eacutes tapasztalatok koumlzti oumlsszefuumlggeacuteseket Olyan szabaacutelyok megeacuterteacuteseacutehez jut el melynek tartalma specifikusan szociaacutelis miacuteg azonban a fizikai vilaacuteg műkoumldeacuteseacutet az előrejelezhetőseacuteg eacutes a stabilitaacutes jellemzi a szociaacutelis vilaacutegot nem mivel a szociaacutelis viszonyokra vonatkozoacute fogalmakat az adott kultuacutera taacutersas viszonyainak jelenteacutese eacutes termeacuteszete hataacuterozza meg Azonos azonban hogy a gyerekek mindkeacutet vilaacutegban az invarianciaacutekat az elvek vaacuteltozatlansaacutegaacutet keresik szeretneacutek megkuumlloumlnboumlztetni a dolgok kuumllső megjeleneacuteseacutet azok valoacutedi leacutenyegeacutetől
Neopiagetiaacutenusok
Piaget elmeacuteleteacutehez visszanyuacuteltak de hozzaacutetetteacutek a tartalom keacuterdeacuteseacutet is
Jobb vizsgaacutelati moacutedszereket keresnek mint Piaget az alszakaszok vagy szintek finomabb meghataacuterozaacutesaacutera toumlrekszenek Elfogadjaacutek Piaget azon neacutezeteacutet mely szerint a gyerekek a vilaacuteggal valoacute aktiacutev kapcsolaton keresztuumll alakiacutetjaacutek ki tudaacutesukat DE ennek szakaszai specifikus teveacutekenyseacutegekre vagy teruumlletekre korlaacutetozoacutednak
Tartalomtoacutel fuumlggetlen gondolkodaacutesfejleszteacutes A keacutepesseacuteg- eacutes gondolkodaacutesfejlesztő programok kontextusaacutet tekintve alapvetően keacutet fő aacutellaacutespontot lehet megkuumlloumlnboumlztetni Az egyik neacutezet keacutepviselői azt valljaacutek hogy a gondolkodaacutest explicit moacutedon tartalomtoacutel fuumlggetlen kell taniacutetani Erre vilaacutegszerte ismert peacutelda a Lipman aacuteltal kidolgozott gondolkodaacutesfejlesztő program
A tantaacutergyi tartalomhoz nem koumltoumltt direkt fejleszteacutes Pl De Bono (CoRT) Feuerstein IE programja Lipman Filozoacutefia gyermekeknek programja Klauer induktiacutev gondolkodaacutest fejlesztő programja
Tartalomba aacutegyazott gondolkodaacutesfejleszteacutes A maacutesik iraacutenyzat a gondolkodaacutest az iskolai tantaacutergyakba aacutegyazva fejleszteneacute amely megkoumlzeliacuteteacutes jelentős vaacuteltoztataacutesokat igeacutenyelne a
tananyagban Az ezt az iraacutenyzatot keacutepviselő fejlesztő programok koumlzuumll kiemelhető Dienes Zoltaacuten uacutej matematikaacuteja eacutes a Shayer eacutes Adey (1981) neveacutehez koumltődő CASE (Cognitive Acceleration through Science Education [a kognitiacutev fejlődeacutes felgyorsiacutetaacutesa a termeacuteszettudomaacutenyos neveleacutesen keresztuumll]) projekt
De Bono (CORT) De Bono moacutedszere a gondolkodaacutes taniacutetaacutesaacutera (CoRT)
A program elnevezeacutese a CoRT a fejlesztő program elterjeszteacuteseacutere alapiacutetott az angliai Cambridge-ben 1969 oacuteta műkoumldő szervezet neveacuteből (Cognitive Research Trust) szaacutermazik A CoRT program moumlgoumltt nem aacutell egy kidolgozott pszicholoacutegiai elmeacutelet legalaacutebbis de Bono nem fordiacutet figyelmet arra hogy moacutedszereacutet tudomaacutenyosan megalapozza Baacuter hasznaacutel bizonyos pszicholoacutegiai terminusokat eacutes az aacuteltalaacutenossaacutegok szintjeacuten homaacutelyos utalaacutesokat tesz bizonyos a pszicholoacutegiaacuteban is tanulmaacutenyozott jelenseacutegekre a fejleszteacutes alapelveit toumlbbnyire koumlzeacuterthető metaforaacutek analoacutegiaacutek peacuteldaacutek segiacutetseacutegeacutevel fejti ki
A gondolkodaacutes aacuteltala hangsuacutelyozni kiacutevaacutent jelenseacutegeit koumlnnyen megjegyezhető szabaacutelyokba foglalja oumlssze (peacuteldaacuteul az adj neki nevet a megeacuterteacutes egyik moacutedja) majd ezekből ugyancsak koumlnnyen azonosiacutethatoacute csoportokat alkot peacuteldaacuteul A megeacuterteacutes oumlt moacutedja A teacutevedeacutes oumlt formaacuteja stb
A gondolkodaacutes fejleszteacuteseacutet szolgaacuteloacute gyakorlatok nem kapcsoloacutednak az iskolai tantaacutergyakhoz ehelyett inkaacutebb a heacutetkoumlznapi helyzetekhez koumlzelaacutelloacute szituaacutecioacutekban a gondolkodaacutes folyamataira eacutes a doumlnteacuteshozatalra koncentraacutelnak Az eredeti program főleg 9-11 eacuteveseknek szoacutelt de keacutesőbb a fiatalabbaknak eacutes felnőtteknek szaacutent vaacuteltozatait is kidolgoztaacutekA CoRT hateacutekonysaacutegaacutet toumlbbszoumlr megvizsgaacuteltaacutek De Bono szerint a programtoacutel nem kell elvaacuterni hogy az elsajaacutetiacutetott gondolkodaacutesi keacuteszseacutegek olyan teruumlleteken is eacuterveacutenyesuumlljenek mint peacuteldaacuteul az intelligenciatesztek megoldaacutesa Hataacutesaacutet inkaacutebb olyan szituaacutecioacutekban kell ellenőrizni mint amilyenekben a fejleszteacutes is toumlrteacutent Az iacutegy elveacutegzett kiacuteseacuterletek rendre azt mutattaacutek hogy a programban reacutesztvevő gyerekek szignifikaacutensan jobban teljesiacutetettek mint a kontrollcsoport tagjai
Edward de Bono 1933-ban szuumlletett Maacuteltaacuten A Maacuteltai Orvosi Egyetem elveacutegzeacutese utaacuten Oxfordba keruumllt ahol iacutegeacuteretesen kezdődoumltt paacutelyaacuteja kitűnő eredmeacutennyel tette le pszichiaacutetriai szakiraacutenyuacute doktori vizsgaacuteit Kidolgozta eacutes gyakorlatiassaacute tette a konstruktiacutev gondolkodaacutes moacutedszereacutet Edward de Bono moacutedszereinek kiemelkedő nemzetkoumlzi sikere egyszerűseacuteguumlknek jaacuteteacutekossaacuteguknak eacutes gyakorlat-orientaacuteltsaacuteguknak koumlszoumlnhető
Feuerstein IE program Instrumental Enrichment
Nem tuacutelzaacutes azt aacutelliacutetani hogy a Feuerstein munkataacutersai aacuteltal kidolgozott IE az egyik legnagyobb vilaacutegkarriert befutott eacutes valoacutesziacutenűleg a legtoumlbb tanuloacutehoz eljutott moacutedszer Mint az eacutertelmi keacutepesseacutegek koumlzvetlen tartalomtoacutel fuumlggetlen fejleszteacuteseacutet megceacutelzoacute program talaacuten a legkidolgozottabb is Joacutel mutatja az ilyen programok esetleges ereacutenyeit de magaacuten viseli azok oumlsszes haacutetraacutenyait is
A fejlesztő program eredeti formaacutejaacuteban 15 modulboacutel aacutell melyeket Feuerstein eszkoumlzoumlknek (instruments) nevez Az elnevezeacutes itt Feuersteinnek arra a neacutezeteacutere utal hogy a feladatok csupaacuten eszkoumlzoumlk a felhasznaacuteloacute tanaacuter kezeacuteben ezeacutert nem annyira a konkreacutet tartalmuk a leacutenyeges mint inkaacutebb az a moacuted ahogyan a tanaacuterok hasznaacuteljaacutek azokat Mindegyik modul bizonyos tiacutepusuacute papiacuter-ceruza jellegű feladatok sorozataacuteboacutel aacutell A feladatok megoldaacutesa kb
egy oacuteraacutenyi munkaacutet jelent a gyerekeknek eacutes optimaacutelis esetben heti haacuterom-oumlt foglakozaacutesra keruumll sor Az egeacutesz fejlesztő program keacutet-haacuterom eacutevig tarthat A feladatok tartalom illetve kontextus-fuumlggetlenek Ha a program fejlesztő hataacutesaacutet neacutezzuumlk az eredmeacutenyeket uacutegy oumlsszegezhetjuumlk hogy nem javultak jelentősen a kiacuteseacuterletben reacuteszt vevő tanuloacutek olvasaacutesi vagy matematikai keacutepesseacutegei eacutes nem koumlvetkezett be kimutathatoacute vaacuteltozaacutes aacuteltalaacutenos eacutertelmi keacutepesseacutegeikben sem Ugyanakkor a tanaacuterok arroacutel szaacutemoltak be hogy javultak a tanuloacutek kommunikaacutecioacutes keacutepesseacutegei sziacutevesebben vettek reacuteszt az iskolai munkaacuteban
Lipman Filozoacutefia gyermekeknek program
Az aacuteltala javasolt moacutedon a gondolkodaacutest az iskolai keretek koumlzoumltt mintegy tantaacutergyszerűen lehet taniacutetani eacutes egy iskolai diszcipliacutena a filozoacutefia szerepel a program neveacuteben itt meacutegsem a hagyomaacutenyos eacutertelemben vett de meacuteg csak nem is egy megreformaacutelt filozoacutefia taniacutetaacutesaacuteroacutel van szoacute A filozoacutefia ugyanis naacutela egy olyan tantaacutergykeacutent jelenik meg amelynek koumlzeacutepponti ceacutelja a gondolkodaacutes taniacutetaacutesa A gondolkodaacutes taniacutetaacutesa tehaacutet nem beaacutegyazoacutedik a filozoacutefiaoktataacutesba vagy integraacuteloacutedik azzal hanem ami szerinte a program kereteacuteben toumlrteacutenik az maga a gondolkodaacutes taniacutetaacutesa
A filozoacutefiaacutet azeacutert tartja megfelelő nyersanyagnak a gondolkodaacutes fejleszteacuteseacutehez mert egyreacuteszt a filozoacutefia megmutatja az emberi gondolkodaacutes legreacutegibb eacutes egyben legkifinomultabb formaacuteit maacutesreacuteszt a gyerekek termeacuteszetes kiacutevaacutencsisaacutega miatt gondolkodaacutesuk hasonloacute a filozoacutefusok gondolkodaacutesaacutehoz A gyermekek baacuter leegyszerűsiacutetve eacutes a sajaacutet gondolkodaacutesi szintjuumlkoumln ugyan de ugyanazokra a keacuterdeacuteseacutekre (peacuteldaacuteul az igazsaacuteg a jog a meacuteltaacutenyossaacuteg a szabadsaacuteg a szemeacutelyes identitaacutes) keresik a vaacutelaszt mint az emberiseacuteg legjelentősebb filozoacutefiai gondolkodoacutei Nem kell tehaacutet maacutest tenni mint sorra venni a filozoacutefia nagy probleacutemaacuteit eacutes a gyerekeket olyan helyzetbe kell hozni hogy azokat megvitathassaacutek azokon gondolkodhassanakLipman programja eredeti formaacutejaacuteban teljes egeacuteszeacuteben az iacuteraacutesbeliseacutegre eacutepuumll tehaacutet olyan előzetes tudaacutest koumlvetel meg amelynek a tanuloacutek egy reacutesze nincs a birtokaacuteban Elsősorban a fiatal serduumllőkoruacute gyermekek szaacutemaacutera ajaacutenlottaacutek a programot akikneacutel ez a felteacutetel toumlbbnyire teljesuumll eacutes hogy az olvasaacutesmegeacuterteacutes sziacutenvonala ne befolyaacutesolja tuacutelsaacutegosan alkalmazhatoacutesaacutegaacutet a felhasznaacutelt szoumlvegek meglehetősen egyszerűek Toumlrteacutentek kiacuteseacuterletek arra is hogy az alapvető elgondolaacutesokat egeacuteszen fiatal gyermekekkel peacuteldaacuteul oacutevodaacuteskoruacuteakra alkalmazzaacutek ahogy az olvasaacutesi keacutepesseacutegek hiaacutenyaacutet a tanaacuteri elbeszeacuteleacutes poacutetoljaAz filozoacutefia gyermekek szaacutemaacutera program hateacutekonysaacutegaacutet ugyancsak sokfeacutele vizsgaacutelatnak vetetteacutek alaacute mind kidolgozoacutei mind pedig a fejlesztőktől fuumlggetlen kutatoacutek A fejlesztő kiacuteseacuterletek tipikusan feacutel eacutevtől egy eacutevnyi időtartamuacuteak voltak A kiacuteseacuterletek szerint a fejlesztő programban reacutesztvevő tanuloacutek olvasaacutesmegeacuterteacutese jelentősen javult a treacutening kimutathatoacute hataacutest gyakorolt a tanuloacutek matematikai eredmeacutenyeire bizonyos koumlvetkezteteacutesi keacuteszseacutegekre eacutes a kreatiacutev gondolkodaacutesra kuumlloumlnoumlsen a fluencia faktorra Ugyanakkor a kuumlloumlnboumlző kiacuteseacuterletek soraacuten azt is tapasztaltaacutek hogy a program hataacutesa erősen tanaacuterfuumlggő a kuumlloumlnboumlző tanaacuterok osztaacutelyainak eredmeacutenyei koumlzoumltt jelentős kuumlloumlnbseacutegek alakultak ki
Olvasaacutesi strateacutegiaacutek fejleszteacutese
Az olvasaacutesi strateacutegiaacutekat fejleszthetjuumlk a metakogniacutecioacute segiacutetseacutegeacutevel Ilyenkor hasznaacutelhatunk szoumlveganticipaacutecioacutes strateacutegiaacutekat (pl keacuterdeacutesek megfogalmazaacutesa az olvasmaacutenyroacutel előzetes tudaacutes aktivaacutelaacutesa az olvasnivaloacute ciacuteme alapjaacuten) szoumlvegkezelő strateacutegiaacutekat (pl taacuteblaacutezatok a szoumlvegben vagy a szoumlveg helyett) javiacutetoacute strateacutegiaacutekat (pl mentaacutelis keacutepek rajzok szerepe az uacutejraolvasaacutes szuumlkseacutegesseacutegeacutenek megiacuteteacuteleacutese) valamint integraacutelaacutest mely soraacuten aacutettekintően megismeacuteteljuumlk a kuumlloumlnboumlző oacuteraacutek feladatait
Az induktiacutev gondolkodaacutes fejleszteacutese Klauer induktiacutev gondolkodaacutest fejlesztő programja
Az induktiacutev gondolkodaacutes fejleszteacuteseacutere dolgozott ki gyakorlatrendszert Karl Josef Klauer Hasonloacutesaacutegot mutat Klauer programja az IE-vel annyiban hogy ebben az esetben is egy aacuteltalaacutenos keacutepesseacuteg aacutell a fejleszteacutes koumlzeacuteppontjaacuteban tovaacutebbaacute itt is tartalomtoacutel fuumlggetlen fejlesztő gyakorlatokat hasznaacutelnak Klauer szerint baacuter az induktiacutev gondolkodaacutes folyamatainak sokfeacuteleseacutegeacutet nem lehet pontosan leiacuterni lehet olyan elmeacuteleti modellt alkotni amelyik e kognitiacutev rendszer koumlzponti reacuteszeacutet alapvető folyamatait definiaacutelja Elmeacuteleti modellje szerint az induktiacutev gondolkodaacutes leacutenyege szabaacutelyszerűseacutegek megtalaacutelaacutesa
A fejlesztő rendszert haacuterom kuumlloumlnboumlző eacuteletkori csoportra keacutesziacutetette el Mindhaacuterom fejlesztő program sziacutenes papiacuterlapokboacutel aacutell a lapokon keacutepekkel aacutebraacutekkal szavakkal amelyek megtestesiacutetik a fejlesztő struktuacuteraacutet A Denktraining fuumlr Kinder I nemverbaacutelis feladatokat tartalmaz eacutes az 5-8 eacuteves korosztaacutelyt ceacutelozza meg A Denktraining fuumlr Kinder II a 10-13 eacutev koumlzoumlttieknek szoacutel eacutes maacuter felteacutetelezi hogy a gyerekek tudnak olvasni iacutegy a fiatalabbaknak szoacuteloacute programhoz keacutepest ebben megjelennek a szavakat szoumlvegeket tartalmazoacute feladatok is Miacuteg az első keacutet feladatrendszer az aacuteltagos fejlettseacutegű gyerekek szaacutemaacutera keacuteszuumllt a Denktraining fuumlr Jugendliche a tanulaacutesi neheacutezseacutegekkel kuumlzdő tanuloacutek igeacutenyeit szolgaacutelja kompenzaacuteloacute jellegű fejlődeacutesbeli lemaradaacutesaikat kiacutevaacutenja poacutetolni A programok mindegyike 120 feladatboacutel aacutell amelyeken az egyszerűbbtől a bonyolultabbak fele haladnak veacutegig a tanuloacutek A feladatok tiacutez foglalkozaacutesra vannak elosztva iacutegy egy alkalommal aacutetlagosan 12 feladatot oldanak meg A foglalkozaacutesok alapvető moacutedszere az iraacutenyiacutetott felfedezeacutes ami azt jelenti hogy a gyerekek annyi - egyeacutenenkeacutent vaacuteltozoacute meacuterteacutekű - segiacutetseacuteget kapnak a tanaacutertoacutel amennyi ahhoz szuumlkseacuteges hogy biztosan meg tudjaacutek oldani a feladatotAz induktiacutev treacutening hataacutesaacutet megvizsgaacuteltaacutek peacuteldaacuteul a matematika az idegen nyelvek a nyelvtan a fizika eacutes neacutehaacuteny egyeacuteb tananyag tanulaacutesaacutera a hataacutes meacuterteacuteke aacuteltalaacuteban 04 koumlruumll alakult Meacuteg a helyesiacuteraacutes tanulaacutesaacuteban is sikeruumllt kimutatni az induktiacutev treacutening pozitiacutev hataacutesaacutet
Az analoacutegiaacutes gondolkodaacutes fejleszteacutese
Az analoacutegiaacutes gondolkodaacutes az induktiacutev gondolkodaacutes egyik fontos oumlsszetevője Az emberi gondolkodaacutes alapvetően analoacutegiaacutes tiacutepusuacute minden szaacutemaacutera uacutej jelenseacuteget maacuter ismert kognitiacutev struktuacuteraacutekkal valoacute analoacutegia alapjaacuten ragad meg Ez az a gondolkodaacutesforma amely a legjobban aacutethatja a megismereacutes maacutes teruumlleteit segiacuteti a megeacuterteacutest a fogalomelsajaacutetiacutetaacutest eacutes a probleacutemamegoldaacutest
SZOumlVEGFER (szoumlvegfeldolgozoacute kriteacuteriumorientaacutelt fejlesztő rendszer) a tantaacutergyak legfontosabb roumlvid szoumlvegeit egyeacuteni eacutes csoportos tanulaacutessal előbb egy tanoacuteraacuten a szokaacutesos moacutedszerekkel feldolgozzaacutek majd a koumlvetkező neacutehaacuteny tanoacutera elejeacuten oumlt-tiacutez percnyi csoportos munkaacuteval egy-egy kognitiacutev feladatot oldanak meg amit a csoporttagok egymaacutessal
egyeztetnek javiacutetanak vagy az egymaacutes koumlzt felosztott reacuteszfeladatokat egyeztetik egyesiacutetik Veacuteguumll osztaacutelyszinten eacuterteacutekelik eacutes javiacutetjaacutek a csoportok eredmeacutenyeit Ezutaacuten a szokaacutesos taniacutetaacutes koumlvetkezik
CASE-projekt
A gondolkodaacutes iskolai fejleszteacutese szempontjaacuteboacutel kiemelkedő jelentőseacutegű a Cognitive Acceleration through Science Education (CASE a kognitiacutev fejlődeacutes felgyorsiacutetaacutesa a termeacuteszettudomaacutenyos neveleacutesen keresztuumll) neacuteven ismertteacute vaacutelt nagyszabaacutesuacute kiacuteseacuterletsorozat Valoacutejaacuteban nem csak egy meghataacuterozott gondolkodaacutesfejlesztő programroacutel van szoacute hanem inkaacutebb olyan tudomaacutenyos kutataacutesroacutel melynek eredmeacutenyei folyamatosan javiacutetjaacutek az oktataacutes gyakorlataacutet A gyerekek valoacutedi bdquotermeacuteszetesrdquo kognitiacutev fejlődeacuteseacutehez szeretneacutek az optimaacutelis oktataacutesi felteacuteteleket biztosiacutetani
Taacutersas koumlrnyezet szempontjaacuteboacutel egyeduumll taacutersakkalReakcioacutemoacuted szempontjaacuteboacutel impulziacutev reflektiacutevMechanikus stiacutelusEacuterzelmi felteacutetelek szempontjaacuteboacutel motivaacutecioacute kitartaacutes
8 Tanulaacutesi strateacutegiaacutek A tanulaacutesi strateacutegiaacutek a kuumlloumlnboumlző tanulaacutesi technikaacutek egyuumlttes
alkalmazaacutesaacutet kombinaacutelaacutesaacutet a megfelelő leacutepeacutesek sorbaaacutelliacutetaacutesaacutet igeacutenylik Segiacutetik a szoumlvegek
feldolgozaacutesaacutet az anyag egeacuteszeacutenek az integraacutelaacutesaacutet a tanulnivaloacute strukturaacutelaacutesaacutet szervezeacuteseacutet A
tanulaacutesi strateacutegia fogalmaacuteban kiemelődik a ceacutelraacuteiraacutenyulaacutes a tervezeacutes az informaacutecioacutegyűjteacutes eacutes
feldolgozaacutes szakaszokra bontaacutesa eacutes az oumlnellenőrzeacuteseacutet a tanulaacutesi feladat megoldaacutesa soraacuten Uacutegy
tekintjuumlk a tanulaacutesi strateacutegiaacutet mint a tanulaacutesra vonatkozoacute tervek elhataacuterozaacutesok rendszereacutet
amelyek meghataacuterozott ceacutelra iraacutenyulnak bizonyos tartoacutessaacuteg eacutes elrendezeacutes jellemzi őket A
tanulaacutesi strateacutegiaacutet a tanuloacutenak kell veacutegrehajtani
Kozeacuteki eacutes Entvistle felosztaacutesa a leginkaacutebb hasznaacutelhatoacute akik a tanulaacutesi strateacutegiaacutek haacuterom
altiacutepusaacutet kuumlloumlnboumlztetik meg
- meacutelyrehatoloacute a dolgok megeacuterteacuteseacutere toumlrekszik aacuteltalaacuteban tudnak lelkesedni a tanulaacutes iraacutent
- reprodukaacuteloacute reacuteszletek megjegyzeacuteseacutere eacutepiacutet tanaacuteri iraacutenyiacutetaacutes fontos
- szervezett az eredmeacutenyekre koncentraacutelva teljesiacutetik a koumlvetelmeacutenyeket lelkiismeretesek
sikerorientaacuteltak
6 Teacutema
1 Implicit tanulaacutes a tervezeacutesi veacutegrehajtaacutesi strateacutegiaacutek nem jaacutetszanak szerepet (pl motoros
keacuteszseacutegek anyanyelv tanulaacutesa)
2 Explicit tanulaacutes aktiacutev figyelem hipoteacutezisek megfogalmazaacutesa szabaacutelyok tanulaacutesa (pl
idegen nyelv tanulaacutesa)
3 Tudat alatti eacuteszleleacutes objektiacutev-szubjektiacutev ingerkuumlszoumlb (moziban felvillanoacute keacutep ami Cola
vaacutesaacuterlaacutesaacutera oumlsztoumlnoumlz) az objektiacutev kuumlszoumlboumlt meghaladja de a szubjektiacutevet nem
- szemantikai előfesziacutető hataacutes akkor is műkoumldik ha a megelőző inger eacuteszleleacutese nem tudatos
- Stroop hataacutes ellentmondaacutesos sziacutenek akkor is műkoumldoumltt ha a szoacutet nem tudtaacutek elolvasni
tudatosan
- perceptuaacutelis elhaacuteriacutetaacutes szaacutemunkra nem kedvező dolgok eacuteszleleacutese elől bdquokikapcsoljukrdquo az
agyunkat
4 Tudatelmeacutelet-elmeacutelet gyermeki neacutezetek kutataacutesa hogyan fejlődik a sajaacutet eacutes a maacutesik
mentaacutelis aacutellapotaacutera vonatkozoacute tudaacutes A gyermeki tudatelmeacutelet kialakulaacutesaacutenak kezdete 15-24
hoacutenapos kor A tudatelmeacutelet a mentaacutelis vilaacuteg a mentaacutelis aacutellapotok megeacuterteacuteseacutenek termeacuteszeteacutere
ill fejlődeacuteseacutere vonatkozik beleeacutertve peacuteldaacuteul a veacutelekedeacuteseket vaacutegyakat eacuterzelmeket
gondolatokat percepcioacutekat eacutes intencioacutekat
5 Metakogniacutecioacute sokfeacutele eacutertelmezeacutes
- a tudaacutesra vonatkozoacute tudaacutes
- a kogniacutecioacuteroacutel (megismereacutesről) valoacute kogniacutecioacute
- kuumlloumlnboumlző kontextusokban eacutertelmezhető (pl metanyelvi tudatossaacuteg metamemoacuteria
metafigyelem metamegeacuterteacutes)
6 Deklaratiacutev metakognitiacutev tudaacutes a kogniacutecioacutera vonatkozoacute deklaratiacutev tudaacutes (sajaacutet
keacutepesseacutegek)
7 Proceduraacutelis metakognitiacutev tudaacutes a gondolkodaacutes kontrollja szabaacutelyozaacutesa
8 Az oumlnszabaacutelyozoacute tanulaacutes elemei folyamata olyan komplex gondolkodaacutesi eacuterzelmi
akarati eacutes cselekveacutesi oumlnfejlesztő keacutepesseacuteg amely szisztematikusan a sajaacutet ceacutel eleacutereacuteseacutere
iraacutenyiacutetja a tanulaacutesi keacutepesseacutegeket A megismereacutes (kogniacutecioacute) eacutes az aktuaacutelis viselkedeacutes
szabaacutelyozaacutesaacutera iraacutenyul A kitűzoumltt ceacutelnak megfelelően aacutellandoacute figyelemmel (monitorozaacutessal
eacutes kontrollal) kiacuteseacuteri a kuumllső eacutes belső koumlruumllmeacutenyek vaacuteltozaacutesaacutet mikoumlzben ennek fuumlggveacutenyeacuteben a
teveacutekenyseacuteget is moacutedosiacutethatja
Elemei
- Tervezeacutes ceacutelkitűzeacutes ceacutelok megfogalmazaacutesa megvaloacutesiacutetaacutes moacutedja
- Megszervezeacutes
bull Rugalmas strateacutegia dinamikus tervezeacutes alkalmazkodaacutes
bull Merev strateacutegia reflexioacute alternatiacutev utak kereseacutese hiaacutenyzik ugyanazokat a tanulaacutesi
strateacutegiaacutekat hasznaacuteljaacutek a kuumlloumlnboumlző helyzetekben
bull Passziacutev strateacutegia a szituaacutecioacute elfogadaacutesa akkor is ha nem felel meg elvaacuteraacutesainak
bullSzeacutetszoacutert strateacutegia a pillanatnyi helyzet hataacutesa alatt vannak kuumlzdenek a feladat
befejezeacuteseacutevel aacutellandoacute stressz
- Veacutegrehajtaacutes
bull Kognitiacutev tanulaacutesi strateacutegiaacutek segiacutetik a tanuloacutekat figyelmuumlk fenntartaacutesaacuteban az informaacutecioacute
szelektaacutelaacutesaacuteban kidolgozaacutesaacuteban memorizaacutelaacutesaacuteban ismeacutetleacuteseacuteben
bull Metakognitiacutev eacutes szabaacutelyozoacute strateacutegiaacutek a tanuloacutei toumlrekveacutesek reflexioacutei monitorozzaacutek eacutes
szabaacutelyozzaacutek a tanuloacutek kognitiacutev strateacutegiaacuteit
bull Forraacutes-menedzseleacutesi strateacutegiaacutek a kuumllső eacutes belső bdquoforraacutesokrdquo menedzseleacuteseacutet kiaknaacutezaacutesaacutet
eacutes felhasznaacutelaacutesaacutet segiacutetik (pl motivaacutecioacute felhasznaacutelhatoacute idő stb)
- Monitorozaacutes nyomon koumlveteacutes
- Visszacsatolaacutes
7 Teacutema
1 A tudaacutes vaacuteltozaacutesaacutenak kognitiacutev felteacutetelei
- a maacuter megszerzett tudaacutes hataacutessal van az uacutej tudaacutes keletkezeacuteseacutere (lehetőseacutegek eacutes korlaacutetok)
- előfelteacutetel-tudaacutes az uacutej tudaacutes e tudaacuteselemeken keresztuumll kapcsoloacutedik a megleacutevő rendszerhez
- taacuterggyal kapcsolatos tudaacutes hozzaacuteeacuterteacutes kompetencia (meghataacuterozoacutebb mint az előfelteacutetel-
tudaacutes)
- tanulaacutesi keacutepesseacutegek metakognitiacutev tudaacutes (eszkoumlz jellegű tudaacutes)
- aacuteltalaacutenos tudaacutes intelligencia a tudaacutes uacutej helyzetekben valoacute alkalmazaacutesaacutenak
tovaacutebbfejleszteacuteseacutenek keacutepesseacutege
- a megleacutevő tudaacutes megnyilvaacutenulaacutesa megeacuterteacutes (ismeretek tanulaacutesa) transzfer (keacutepesseacutegek
elsajaacutetiacutetaacutesa)
Kapcsoloacutedoacute oktataacutesi moacutedszerek kuumlloumlnbseacutegek kiegyenliacuteteacutese (felzaacuterkoacuteztataacutes) a
kuumlloumlnbseacutegekhez valoacute alkalmazkodaacutes (differenciaacutelaacutes) teljes elsajaacutetiacutetaacutes (mastery learning)
tanulaacutesi keacutepesseacutegek aacuteltalaacutenos gondolkodaacutesi keacutepesseacutegek folyamatos fejleszteacutese az
interferencia negatiacutev jelenseacutegeinek kikuumlszoumlboumlleacutese
2 A tudaacutes vaacuteltozaacutesaacutenak affektiacutev felteacutetelei a kognitiacutev felteacutetelek korlaacutetozoacuteak az affektiacutev
felteacutetelek e korlaacutetok koumlzoumltti lehetőseacutegeket hataacuterozzaacutek meg Kuumllső eacutes belső motivaacutecioacute
teljesiacutetmeacutenymotivaacutecioacute elsajaacutetiacutetaacutesi motivaacutecioacute eacutenkeacutep szorongaacutes oumlnbizalom kudarckeruumlleacutes-
sikerorientaacutecioacute megkuumlzdeacutes erőfesziacuteteacutes keruumlleacutese attribuacutecioacute eacuterdeklődeacutes attitűdoumlk koumltődeacutes
kontrolleacuteszleleacutes elkoumltelezettseacuteg
3 A legkoumlzelebbi fejlődeacutesi zoacutena (Vigotszkij zoacutenaelmeacutelete) gyermekekkel veacutegzett kiacuteseacuterletei
szerint a gyerekek legkoumlzelebbi fejlődeacutesi zoacutenaacutejaacutet az oumlnaacutelloacutean megoldott feladat (aktuaacutelis
fejlettseacutegi szint) eacutes a segiacutetseacuteggel megoldott feladat (lehetseacuteges fejlettseacutegi szint) koumlzoumltti
taacutevolsaacuteggal eacutertelmezi Az elmeacutelet szerint egy fejleszteacutes akkor lehet a legeredmeacutenyesebb ha az
a legkoumlzelebbi fejlődeacutesi zoacutenaacuteban zajlik Az elmeacutelet szerint az oktataacutesnak abba a saacutevba kell
esnie amelyik maacuter meghaladja a gyermek aktuaacutelis fejlettseacutegi szintjeacutet de amely meacuteg nincs
adott szinttől olyan taacutevol hogy az a gyermek szaacutemaacutera maacuter felfoghatatlan feldolgozhatatlan
informaacutecioacutekat koumlzvetiacutetene vagy olyan teveacutekenyseacutegekbe vonnaacute be amelyekben maacuter nem tud
aktiacutevan reacuteszt venni
4 Előfelteacutetel-tudaacutes A tanulaacutes soraacuten amikor az egyeacuten uacutej ismereteket szerez az uacutej fogalmakat
be kell eacutepiacutetenie a fogalmi haacuteloacutejaacuteba Egy uacutej fogalom megtanulaacutesakor nem felteacutetlenuumll joumln leacutetre a
megfelelő reprezentaacutecioacute a megeacuterteacutes A megeacuterteacuteseacutehez a tanuloacutenak rendelkeznie kell az
előfelteacutetel-tudaacutessal azaz ismeretrendszereacuteben leacuteteznie kell a megfelelő fogalmi haacuteloacutenak
amelybe be tudja illeszteni az adott fogalmat A tanuloacutenak aktivizaacutelnia kell ezt a fogalmi
struktuacuteraacutet eacutes fel kell fedeznie az oumlsszefuumlggeacuteseket a maacuter ismert fogalmak eacutes az uacutej fogalom
koumlzoumltt Ha ez nem toumlrteacutenik meg akkor az uacutej fogalom nem tud beeacutepuumllni a fogalmi rendszerbe
elszigetelt marad nem vaacutelik hozzaacutefeacuterhetőveacute felideacutezhetőveacute
5 Deklaraacutelt tanterv tantervi dokumentum mely az előiacutert ceacutelokat műveltseacutegtartalmakat
tananyagokat eacutes koumlvetelmeacutenyeket tartalmazza A ~ lehet reacuteszletező vagy csak a toumlrzsanyagra
a koumlzoumls alapokra kiterjedő (alaptanterv)
6 Lefordiacutetott tanterv amikor a tanaacuter egyeacuteni arculatot ad a helyi lehetőseacutegek alapjaacuten a helyi
lehetőseacutegek alapjaacuten a koumlzponti előiacuteraacutesoknak A tanterv tanaacuter aacuteltali olvasata
7 Elsajaacutetiacutetott tanterv tartalmazza a tanuloacute előzetes tudaacutesaacutet koumlrnyezeteacutenek hataacutesait
valamint az előiacutert műveltseacuteg tanaacuteri eacutertelmezeacuteseacutet ndash ez az egyeacuteni tudaacutes
8 Az iskola ethosza Az iskola ethosza szoros eacutertelemben az iskola erkoumllcsi jellegű
elvaacuteraacutesait elveit koumlvetelmeacutenyeit taacutegabb eacutertelemben az iskola szellemiseacutegeacutet arculataacutet lelki
jellegeacutet jelenti
8-9 teacutema
FolytonosNem folytonos kognitiacutev fejlődeacutes Piaget fejlődeacuteselmeacutelete szakaszos jellegű azaz a fejlődeacutes nem folytonos hanem toumlbbeacute-keveacutesbeacute aacutellandoacute aacutellapotokboacutel maacutes aacutellapotokba valoacute aacutetmenetek reacuteveacuten megy veacutegbe
Minőseacutegi eacutes mennyiseacutegi vaacuteltozaacutesok a kognitiacutev fejlődeacutes soraacuten Vannak olyan elmeacuteletek amelyek a kognitiacutev fejlődeacutest elsősorban minőseacutegi vaacuteltozaacutesok sorozataacutenak tekintik Az ilyen elmeacuteletek a vaacuteltozaacutesokat kuumlloumlnboumlző aacutellapotok koumlzoumltti ugraacutesszerű aacutetmenetekkeacutent fogjaacutek fel A talaacuten legnagyobb hataacutesuacute elmeacutelet Piaget kognitiacutev fejlődeacuteselmeacutelete iacutegy jellemzi az eacutertelmi fejlődeacutest Maacutes modellek a fejlődeacutes kvantitatiacutev vonatkozaacutesaira helyezik a hangsuacutelyt eacutes a fejlődeacutest mennyiseacutegi noumlvekedeacuteskeacutent iacuterjaacutek le Ez utoacutebbi megkoumlzeliacuteteacutesre peacuteldakeacutent a pszichometriai moacutedszereket az eacutertelmi keacutepesseacutegek tekinteteacuteben az intelligencia tesztekkel toumlrteacutenő meacutereacuteseacutet emliacutethetjuumlk
NemUniverzaacutelis kognitiacutev fejlődeacutes Piaget fejlődeacuteselmeacutelete univerzaacutelis jellegű mivel az eacutertelmi fejlődeacutest egyetlen folyamatkeacutent fogja fel nem bontja fel a kuumlloumlnboumlző oumlsszetevők fejlődeacuteseacutere Univerzaacutelis abban az eacutertelemben is hogy a kialakuloacute műveleti struktuacuteraacutekat az eacutertelmi műkoumldeacutes tartalmaacutetoacutel fuumlggetlenuumll mindenuumltt eacuterveacutenyesuumllőnek gondolja (nem szaacutemol pl a tartalom szerepeacutevel) Nem szaacutemol tovaacutebbaacute a fejlődeacutes egyeacuteni kuumlloumlnbseacutegeivel v a kuumlloumlnbseacutegeket befolyaacutesoloacute szaacutemos teacutenyezővel pl a kuumlloumlnboumlző kultuacuteraacutekban felnoumlvekvő gyermekek elteacuterő fejlődeacutesi sajaacutetossaacutegaival
Teruumlletaacuteltalaacutenos kognitiacutev fejlődeacutes A megismereacutes eacutes a fejlődeacuteseacutenek egyes elmeacuteletei mind az emberi megismerőfolyamatokat mind azok fejlődeacuteseacutet egyseacutegeskeacutent fogjaacutek fel (pl Piaget elmeacutelete) Ezek a felfogaacutesok uacutegy tartjaacutek hogy sokfeacutele keacutepesseacuteguumlnk leacutenyegeacuteben azonos elvek szerint műkoumldik eacutes egyseacutegkeacutent fejlődik is ndash nincsenek elkuumlloumlnuumllő mentaacutelis rendszerek a kuumlloumlnboumlző tudaacutesteruumlletek megismereacuteseacutere
Teruumlletspecifikus kognitiacutev fejlődeacutes A kuumlloumlnboumlző tudaacutesteruumlletekre ndash a taacutersas vilaacuteg megeacuterteacuteseacutere a szaacutemolaacutesra a fizikai vilaacuteg koumllcsoumlnhataacutesaira stb ndash iraacutenyuloacute megismerőfolyamataink specializaacutelt csak az adott teruumlleten műkoumldő elvekre eacutepuumllnek sőt tudaacutesteruumlletenkeacutent elkuumlloumlnuumllő mentaacutelis rendszerek szolgaacuteljaacutek a megeacuterteacutest
A kognitiacutev fejlődeacutes nativista megkoumlzeliacuteteacutese E megkoumlzeliacuteteacutes szerint a fejlődeacutes fő mechanizmusa a bioloacutegiai eacutereacutes A geacutenkeacuteszletben hordozott bioloacutegiai oumlroumlkseacuteg
megnyilvaacutenulaacutesaacuteban a koumlrnyezet csak mint kioldoacute szerepel Fontos keacuterdeacutes hogy vannak-e a fejlődeacutesnek uacutegynevezett kritikus perioacutedusai azaz olyan időszakok mikor az egeacuteszseacuteges fejlődeacuteshez bizonyos bioloacutegiai vagy koumlrnyezeti felteacuteteleknek teljesuumllniuumlk kell
A nativista neacutezetrendszer a csecsemőnek gazdag veleszuumlletett tudaacutest tulajdoniacutet eacutes maximaacutelisan teruumlletspecifikus fejlődeacutesben gondolkodik Fodor szerint az agy peacuteldaacuteul egymaacutestoacutel teljesen fuumlggetlenuumll műkoumldő kuumlloumln feladatokra specializaacuteloacutedott genetikusan meghataacuterozott modulokboacutel aacutell
A kognitiacutev fejlődeacutes kontextualisztikus megkoumlzeliacuteteacutese
Koumlrnyezeti tanulaacutes megkoumlzeliacuteteacutes
Maacutesneacuteven empirista megkoumlzeliacuteteacutes neacutezetei szerint a fejlődeacutes legfőbb mechanizmusa a tanulaacutes Noha a fejlődeacutesnek vannak bioloacutegiai felteacutetelei a fejlődeacutes soraacuten tapasztalhatoacute vaacuteltozaacutesok okai a kuumllső koumlrnyezetben keresendők A fejlődeacutest folyamatosnak eacutes teruumlletaacuteltalaacutenosnak tartja Nem felteacuteteleznek teruumlletspecifikus tudaacutest csak oumlroumlkloumltt fizioloacutegiai szenzoros rendszereket eacutes az asszociaacutecioacutek szabaacutelyszerűseacutegeit Keacutepviselő Chandler
Szociaacutelis kogniacutecioacute A szociaacutelis kogniacutecioacute fejlődeacuteseacutenek folyamata oumlsszefuumlgg a szocializaacutecioacute folyamataacuteval A szociaacutelis vilaacutegra vonatkozoacute tudaacutes olyan fejlődeacutesi folyamat eredmeacutenye melynek soraacuten a gyerek fokozatosan megeacuterti maacutesok viselkedeacuteseacutenek okait eacutes felismeri a bizonyos eacuterzelmek eacutes tapasztalatok koumlzti oumlsszefuumlggeacuteseket Olyan szabaacutelyok megeacuterteacuteseacutehez jut el melynek tartalma specifikusan szociaacutelis miacuteg azonban a fizikai vilaacuteg műkoumldeacuteseacutet az előrejelezhetőseacuteg eacutes a stabilitaacutes jellemzi a szociaacutelis vilaacutegot nem mivel a szociaacutelis viszonyokra vonatkozoacute fogalmakat az adott kultuacutera taacutersas viszonyainak jelenteacutese eacutes termeacuteszete hataacuterozza meg Azonos azonban hogy a gyerekek mindkeacutet vilaacutegban az invarianciaacutekat az elvek vaacuteltozatlansaacutegaacutet keresik szeretneacutek megkuumlloumlnboumlztetni a dolgok kuumllső megjeleneacuteseacutet azok valoacutedi leacutenyegeacutetől
Neopiagetiaacutenusok
Piaget elmeacuteleteacutehez visszanyuacuteltak de hozzaacutetetteacutek a tartalom keacuterdeacuteseacutet is
Jobb vizsgaacutelati moacutedszereket keresnek mint Piaget az alszakaszok vagy szintek finomabb meghataacuterozaacutesaacutera toumlrekszenek Elfogadjaacutek Piaget azon neacutezeteacutet mely szerint a gyerekek a vilaacuteggal valoacute aktiacutev kapcsolaton keresztuumll alakiacutetjaacutek ki tudaacutesukat DE ennek szakaszai specifikus teveacutekenyseacutegekre vagy teruumlletekre korlaacutetozoacutednak
Tartalomtoacutel fuumlggetlen gondolkodaacutesfejleszteacutes A keacutepesseacuteg- eacutes gondolkodaacutesfejlesztő programok kontextusaacutet tekintve alapvetően keacutet fő aacutellaacutespontot lehet megkuumlloumlnboumlztetni Az egyik neacutezet keacutepviselői azt valljaacutek hogy a gondolkodaacutest explicit moacutedon tartalomtoacutel fuumlggetlen kell taniacutetani Erre vilaacutegszerte ismert peacutelda a Lipman aacuteltal kidolgozott gondolkodaacutesfejlesztő program
A tantaacutergyi tartalomhoz nem koumltoumltt direkt fejleszteacutes Pl De Bono (CoRT) Feuerstein IE programja Lipman Filozoacutefia gyermekeknek programja Klauer induktiacutev gondolkodaacutest fejlesztő programja
Tartalomba aacutegyazott gondolkodaacutesfejleszteacutes A maacutesik iraacutenyzat a gondolkodaacutest az iskolai tantaacutergyakba aacutegyazva fejleszteneacute amely megkoumlzeliacuteteacutes jelentős vaacuteltoztataacutesokat igeacutenyelne a
tananyagban Az ezt az iraacutenyzatot keacutepviselő fejlesztő programok koumlzuumll kiemelhető Dienes Zoltaacuten uacutej matematikaacuteja eacutes a Shayer eacutes Adey (1981) neveacutehez koumltődő CASE (Cognitive Acceleration through Science Education [a kognitiacutev fejlődeacutes felgyorsiacutetaacutesa a termeacuteszettudomaacutenyos neveleacutesen keresztuumll]) projekt
De Bono (CORT) De Bono moacutedszere a gondolkodaacutes taniacutetaacutesaacutera (CoRT)
A program elnevezeacutese a CoRT a fejlesztő program elterjeszteacuteseacutere alapiacutetott az angliai Cambridge-ben 1969 oacuteta műkoumldő szervezet neveacuteből (Cognitive Research Trust) szaacutermazik A CoRT program moumlgoumltt nem aacutell egy kidolgozott pszicholoacutegiai elmeacutelet legalaacutebbis de Bono nem fordiacutet figyelmet arra hogy moacutedszereacutet tudomaacutenyosan megalapozza Baacuter hasznaacutel bizonyos pszicholoacutegiai terminusokat eacutes az aacuteltalaacutenossaacutegok szintjeacuten homaacutelyos utalaacutesokat tesz bizonyos a pszicholoacutegiaacuteban is tanulmaacutenyozott jelenseacutegekre a fejleszteacutes alapelveit toumlbbnyire koumlzeacuterthető metaforaacutek analoacutegiaacutek peacuteldaacutek segiacutetseacutegeacutevel fejti ki
A gondolkodaacutes aacuteltala hangsuacutelyozni kiacutevaacutent jelenseacutegeit koumlnnyen megjegyezhető szabaacutelyokba foglalja oumlssze (peacuteldaacuteul az adj neki nevet a megeacuterteacutes egyik moacutedja) majd ezekből ugyancsak koumlnnyen azonosiacutethatoacute csoportokat alkot peacuteldaacuteul A megeacuterteacutes oumlt moacutedja A teacutevedeacutes oumlt formaacuteja stb
A gondolkodaacutes fejleszteacuteseacutet szolgaacuteloacute gyakorlatok nem kapcsoloacutednak az iskolai tantaacutergyakhoz ehelyett inkaacutebb a heacutetkoumlznapi helyzetekhez koumlzelaacutelloacute szituaacutecioacutekban a gondolkodaacutes folyamataira eacutes a doumlnteacuteshozatalra koncentraacutelnak Az eredeti program főleg 9-11 eacuteveseknek szoacutelt de keacutesőbb a fiatalabbaknak eacutes felnőtteknek szaacutent vaacuteltozatait is kidolgoztaacutekA CoRT hateacutekonysaacutegaacutet toumlbbszoumlr megvizsgaacuteltaacutek De Bono szerint a programtoacutel nem kell elvaacuterni hogy az elsajaacutetiacutetott gondolkodaacutesi keacuteszseacutegek olyan teruumlleteken is eacuterveacutenyesuumlljenek mint peacuteldaacuteul az intelligenciatesztek megoldaacutesa Hataacutesaacutet inkaacutebb olyan szituaacutecioacutekban kell ellenőrizni mint amilyenekben a fejleszteacutes is toumlrteacutent Az iacutegy elveacutegzett kiacuteseacuterletek rendre azt mutattaacutek hogy a programban reacutesztvevő gyerekek szignifikaacutensan jobban teljesiacutetettek mint a kontrollcsoport tagjai
Edward de Bono 1933-ban szuumlletett Maacuteltaacuten A Maacuteltai Orvosi Egyetem elveacutegzeacutese utaacuten Oxfordba keruumllt ahol iacutegeacuteretesen kezdődoumltt paacutelyaacuteja kitűnő eredmeacutennyel tette le pszichiaacutetriai szakiraacutenyuacute doktori vizsgaacuteit Kidolgozta eacutes gyakorlatiassaacute tette a konstruktiacutev gondolkodaacutes moacutedszereacutet Edward de Bono moacutedszereinek kiemelkedő nemzetkoumlzi sikere egyszerűseacuteguumlknek jaacuteteacutekossaacuteguknak eacutes gyakorlat-orientaacuteltsaacuteguknak koumlszoumlnhető
Feuerstein IE program Instrumental Enrichment
Nem tuacutelzaacutes azt aacutelliacutetani hogy a Feuerstein munkataacutersai aacuteltal kidolgozott IE az egyik legnagyobb vilaacutegkarriert befutott eacutes valoacutesziacutenűleg a legtoumlbb tanuloacutehoz eljutott moacutedszer Mint az eacutertelmi keacutepesseacutegek koumlzvetlen tartalomtoacutel fuumlggetlen fejleszteacuteseacutet megceacutelzoacute program talaacuten a legkidolgozottabb is Joacutel mutatja az ilyen programok esetleges ereacutenyeit de magaacuten viseli azok oumlsszes haacutetraacutenyait is
A fejlesztő program eredeti formaacutejaacuteban 15 modulboacutel aacutell melyeket Feuerstein eszkoumlzoumlknek (instruments) nevez Az elnevezeacutes itt Feuersteinnek arra a neacutezeteacutere utal hogy a feladatok csupaacuten eszkoumlzoumlk a felhasznaacuteloacute tanaacuter kezeacuteben ezeacutert nem annyira a konkreacutet tartalmuk a leacutenyeges mint inkaacutebb az a moacuted ahogyan a tanaacuterok hasznaacuteljaacutek azokat Mindegyik modul bizonyos tiacutepusuacute papiacuter-ceruza jellegű feladatok sorozataacuteboacutel aacutell A feladatok megoldaacutesa kb
egy oacuteraacutenyi munkaacutet jelent a gyerekeknek eacutes optimaacutelis esetben heti haacuterom-oumlt foglakozaacutesra keruumll sor Az egeacutesz fejlesztő program keacutet-haacuterom eacutevig tarthat A feladatok tartalom illetve kontextus-fuumlggetlenek Ha a program fejlesztő hataacutesaacutet neacutezzuumlk az eredmeacutenyeket uacutegy oumlsszegezhetjuumlk hogy nem javultak jelentősen a kiacuteseacuterletben reacuteszt vevő tanuloacutek olvasaacutesi vagy matematikai keacutepesseacutegei eacutes nem koumlvetkezett be kimutathatoacute vaacuteltozaacutes aacuteltalaacutenos eacutertelmi keacutepesseacutegeikben sem Ugyanakkor a tanaacuterok arroacutel szaacutemoltak be hogy javultak a tanuloacutek kommunikaacutecioacutes keacutepesseacutegei sziacutevesebben vettek reacuteszt az iskolai munkaacuteban
Lipman Filozoacutefia gyermekeknek program
Az aacuteltala javasolt moacutedon a gondolkodaacutest az iskolai keretek koumlzoumltt mintegy tantaacutergyszerűen lehet taniacutetani eacutes egy iskolai diszcipliacutena a filozoacutefia szerepel a program neveacuteben itt meacutegsem a hagyomaacutenyos eacutertelemben vett de meacuteg csak nem is egy megreformaacutelt filozoacutefia taniacutetaacutesaacuteroacutel van szoacute A filozoacutefia ugyanis naacutela egy olyan tantaacutergykeacutent jelenik meg amelynek koumlzeacutepponti ceacutelja a gondolkodaacutes taniacutetaacutesa A gondolkodaacutes taniacutetaacutesa tehaacutet nem beaacutegyazoacutedik a filozoacutefiaoktataacutesba vagy integraacuteloacutedik azzal hanem ami szerinte a program kereteacuteben toumlrteacutenik az maga a gondolkodaacutes taniacutetaacutesa
A filozoacutefiaacutet azeacutert tartja megfelelő nyersanyagnak a gondolkodaacutes fejleszteacuteseacutehez mert egyreacuteszt a filozoacutefia megmutatja az emberi gondolkodaacutes legreacutegibb eacutes egyben legkifinomultabb formaacuteit maacutesreacuteszt a gyerekek termeacuteszetes kiacutevaacutencsisaacutega miatt gondolkodaacutesuk hasonloacute a filozoacutefusok gondolkodaacutesaacutehoz A gyermekek baacuter leegyszerűsiacutetve eacutes a sajaacutet gondolkodaacutesi szintjuumlkoumln ugyan de ugyanazokra a keacuterdeacuteseacutekre (peacuteldaacuteul az igazsaacuteg a jog a meacuteltaacutenyossaacuteg a szabadsaacuteg a szemeacutelyes identitaacutes) keresik a vaacutelaszt mint az emberiseacuteg legjelentősebb filozoacutefiai gondolkodoacutei Nem kell tehaacutet maacutest tenni mint sorra venni a filozoacutefia nagy probleacutemaacuteit eacutes a gyerekeket olyan helyzetbe kell hozni hogy azokat megvitathassaacutek azokon gondolkodhassanakLipman programja eredeti formaacutejaacuteban teljes egeacuteszeacuteben az iacuteraacutesbeliseacutegre eacutepuumll tehaacutet olyan előzetes tudaacutest koumlvetel meg amelynek a tanuloacutek egy reacutesze nincs a birtokaacuteban Elsősorban a fiatal serduumllőkoruacute gyermekek szaacutemaacutera ajaacutenlottaacutek a programot akikneacutel ez a felteacutetel toumlbbnyire teljesuumll eacutes hogy az olvasaacutesmegeacuterteacutes sziacutenvonala ne befolyaacutesolja tuacutelsaacutegosan alkalmazhatoacutesaacutegaacutet a felhasznaacutelt szoumlvegek meglehetősen egyszerűek Toumlrteacutentek kiacuteseacuterletek arra is hogy az alapvető elgondolaacutesokat egeacuteszen fiatal gyermekekkel peacuteldaacuteul oacutevodaacuteskoruacuteakra alkalmazzaacutek ahogy az olvasaacutesi keacutepesseacutegek hiaacutenyaacutet a tanaacuteri elbeszeacuteleacutes poacutetoljaAz filozoacutefia gyermekek szaacutemaacutera program hateacutekonysaacutegaacutet ugyancsak sokfeacutele vizsgaacutelatnak vetetteacutek alaacute mind kidolgozoacutei mind pedig a fejlesztőktől fuumlggetlen kutatoacutek A fejlesztő kiacuteseacuterletek tipikusan feacutel eacutevtől egy eacutevnyi időtartamuacuteak voltak A kiacuteseacuterletek szerint a fejlesztő programban reacutesztvevő tanuloacutek olvasaacutesmegeacuterteacutese jelentősen javult a treacutening kimutathatoacute hataacutest gyakorolt a tanuloacutek matematikai eredmeacutenyeire bizonyos koumlvetkezteteacutesi keacuteszseacutegekre eacutes a kreatiacutev gondolkodaacutesra kuumlloumlnoumlsen a fluencia faktorra Ugyanakkor a kuumlloumlnboumlző kiacuteseacuterletek soraacuten azt is tapasztaltaacutek hogy a program hataacutesa erősen tanaacuterfuumlggő a kuumlloumlnboumlző tanaacuterok osztaacutelyainak eredmeacutenyei koumlzoumltt jelentős kuumlloumlnbseacutegek alakultak ki
Olvasaacutesi strateacutegiaacutek fejleszteacutese
Az olvasaacutesi strateacutegiaacutekat fejleszthetjuumlk a metakogniacutecioacute segiacutetseacutegeacutevel Ilyenkor hasznaacutelhatunk szoumlveganticipaacutecioacutes strateacutegiaacutekat (pl keacuterdeacutesek megfogalmazaacutesa az olvasmaacutenyroacutel előzetes tudaacutes aktivaacutelaacutesa az olvasnivaloacute ciacuteme alapjaacuten) szoumlvegkezelő strateacutegiaacutekat (pl taacuteblaacutezatok a szoumlvegben vagy a szoumlveg helyett) javiacutetoacute strateacutegiaacutekat (pl mentaacutelis keacutepek rajzok szerepe az uacutejraolvasaacutes szuumlkseacutegesseacutegeacutenek megiacuteteacuteleacutese) valamint integraacutelaacutest mely soraacuten aacutettekintően megismeacuteteljuumlk a kuumlloumlnboumlző oacuteraacutek feladatait
Az induktiacutev gondolkodaacutes fejleszteacutese Klauer induktiacutev gondolkodaacutest fejlesztő programja
Az induktiacutev gondolkodaacutes fejleszteacuteseacutere dolgozott ki gyakorlatrendszert Karl Josef Klauer Hasonloacutesaacutegot mutat Klauer programja az IE-vel annyiban hogy ebben az esetben is egy aacuteltalaacutenos keacutepesseacuteg aacutell a fejleszteacutes koumlzeacuteppontjaacuteban tovaacutebbaacute itt is tartalomtoacutel fuumlggetlen fejlesztő gyakorlatokat hasznaacutelnak Klauer szerint baacuter az induktiacutev gondolkodaacutes folyamatainak sokfeacuteleseacutegeacutet nem lehet pontosan leiacuterni lehet olyan elmeacuteleti modellt alkotni amelyik e kognitiacutev rendszer koumlzponti reacuteszeacutet alapvető folyamatait definiaacutelja Elmeacuteleti modellje szerint az induktiacutev gondolkodaacutes leacutenyege szabaacutelyszerűseacutegek megtalaacutelaacutesa
A fejlesztő rendszert haacuterom kuumlloumlnboumlző eacuteletkori csoportra keacutesziacutetette el Mindhaacuterom fejlesztő program sziacutenes papiacuterlapokboacutel aacutell a lapokon keacutepekkel aacutebraacutekkal szavakkal amelyek megtestesiacutetik a fejlesztő struktuacuteraacutet A Denktraining fuumlr Kinder I nemverbaacutelis feladatokat tartalmaz eacutes az 5-8 eacuteves korosztaacutelyt ceacutelozza meg A Denktraining fuumlr Kinder II a 10-13 eacutev koumlzoumlttieknek szoacutel eacutes maacuter felteacutetelezi hogy a gyerekek tudnak olvasni iacutegy a fiatalabbaknak szoacuteloacute programhoz keacutepest ebben megjelennek a szavakat szoumlvegeket tartalmazoacute feladatok is Miacuteg az első keacutet feladatrendszer az aacuteltagos fejlettseacutegű gyerekek szaacutemaacutera keacuteszuumllt a Denktraining fuumlr Jugendliche a tanulaacutesi neheacutezseacutegekkel kuumlzdő tanuloacutek igeacutenyeit szolgaacutelja kompenzaacuteloacute jellegű fejlődeacutesbeli lemaradaacutesaikat kiacutevaacutenja poacutetolni A programok mindegyike 120 feladatboacutel aacutell amelyeken az egyszerűbbtől a bonyolultabbak fele haladnak veacutegig a tanuloacutek A feladatok tiacutez foglalkozaacutesra vannak elosztva iacutegy egy alkalommal aacutetlagosan 12 feladatot oldanak meg A foglalkozaacutesok alapvető moacutedszere az iraacutenyiacutetott felfedezeacutes ami azt jelenti hogy a gyerekek annyi - egyeacutenenkeacutent vaacuteltozoacute meacuterteacutekű - segiacutetseacuteget kapnak a tanaacutertoacutel amennyi ahhoz szuumlkseacuteges hogy biztosan meg tudjaacutek oldani a feladatotAz induktiacutev treacutening hataacutesaacutet megvizsgaacuteltaacutek peacuteldaacuteul a matematika az idegen nyelvek a nyelvtan a fizika eacutes neacutehaacuteny egyeacuteb tananyag tanulaacutesaacutera a hataacutes meacuterteacuteke aacuteltalaacuteban 04 koumlruumll alakult Meacuteg a helyesiacuteraacutes tanulaacutesaacuteban is sikeruumllt kimutatni az induktiacutev treacutening pozitiacutev hataacutesaacutet
Az analoacutegiaacutes gondolkodaacutes fejleszteacutese
Az analoacutegiaacutes gondolkodaacutes az induktiacutev gondolkodaacutes egyik fontos oumlsszetevője Az emberi gondolkodaacutes alapvetően analoacutegiaacutes tiacutepusuacute minden szaacutemaacutera uacutej jelenseacuteget maacuter ismert kognitiacutev struktuacuteraacutekkal valoacute analoacutegia alapjaacuten ragad meg Ez az a gondolkodaacutesforma amely a legjobban aacutethatja a megismereacutes maacutes teruumlleteit segiacuteti a megeacuterteacutest a fogalomelsajaacutetiacutetaacutest eacutes a probleacutemamegoldaacutest
SZOumlVEGFER (szoumlvegfeldolgozoacute kriteacuteriumorientaacutelt fejlesztő rendszer) a tantaacutergyak legfontosabb roumlvid szoumlvegeit egyeacuteni eacutes csoportos tanulaacutessal előbb egy tanoacuteraacuten a szokaacutesos moacutedszerekkel feldolgozzaacutek majd a koumlvetkező neacutehaacuteny tanoacutera elejeacuten oumlt-tiacutez percnyi csoportos munkaacuteval egy-egy kognitiacutev feladatot oldanak meg amit a csoporttagok egymaacutessal
egyeztetnek javiacutetanak vagy az egymaacutes koumlzt felosztott reacuteszfeladatokat egyeztetik egyesiacutetik Veacuteguumll osztaacutelyszinten eacuterteacutekelik eacutes javiacutetjaacutek a csoportok eredmeacutenyeit Ezutaacuten a szokaacutesos taniacutetaacutes koumlvetkezik
CASE-projekt
A gondolkodaacutes iskolai fejleszteacutese szempontjaacuteboacutel kiemelkedő jelentőseacutegű a Cognitive Acceleration through Science Education (CASE a kognitiacutev fejlődeacutes felgyorsiacutetaacutesa a termeacuteszettudomaacutenyos neveleacutesen keresztuumll) neacuteven ismertteacute vaacutelt nagyszabaacutesuacute kiacuteseacuterletsorozat Valoacutejaacuteban nem csak egy meghataacuterozott gondolkodaacutesfejlesztő programroacutel van szoacute hanem inkaacutebb olyan tudomaacutenyos kutataacutesroacutel melynek eredmeacutenyei folyamatosan javiacutetjaacutek az oktataacutes gyakorlataacutet A gyerekek valoacutedi bdquotermeacuteszetesrdquo kognitiacutev fejlődeacuteseacutehez szeretneacutek az optimaacutelis oktataacutesi felteacuteteleket biztosiacutetani
- perceptuaacutelis elhaacuteriacutetaacutes szaacutemunkra nem kedvező dolgok eacuteszleleacutese elől bdquokikapcsoljukrdquo az
agyunkat
4 Tudatelmeacutelet-elmeacutelet gyermeki neacutezetek kutataacutesa hogyan fejlődik a sajaacutet eacutes a maacutesik
mentaacutelis aacutellapotaacutera vonatkozoacute tudaacutes A gyermeki tudatelmeacutelet kialakulaacutesaacutenak kezdete 15-24
hoacutenapos kor A tudatelmeacutelet a mentaacutelis vilaacuteg a mentaacutelis aacutellapotok megeacuterteacuteseacutenek termeacuteszeteacutere
ill fejlődeacuteseacutere vonatkozik beleeacutertve peacuteldaacuteul a veacutelekedeacuteseket vaacutegyakat eacuterzelmeket
gondolatokat percepcioacutekat eacutes intencioacutekat
5 Metakogniacutecioacute sokfeacutele eacutertelmezeacutes
- a tudaacutesra vonatkozoacute tudaacutes
- a kogniacutecioacuteroacutel (megismereacutesről) valoacute kogniacutecioacute
- kuumlloumlnboumlző kontextusokban eacutertelmezhető (pl metanyelvi tudatossaacuteg metamemoacuteria
metafigyelem metamegeacuterteacutes)
6 Deklaratiacutev metakognitiacutev tudaacutes a kogniacutecioacutera vonatkozoacute deklaratiacutev tudaacutes (sajaacutet
keacutepesseacutegek)
7 Proceduraacutelis metakognitiacutev tudaacutes a gondolkodaacutes kontrollja szabaacutelyozaacutesa
8 Az oumlnszabaacutelyozoacute tanulaacutes elemei folyamata olyan komplex gondolkodaacutesi eacuterzelmi
akarati eacutes cselekveacutesi oumlnfejlesztő keacutepesseacuteg amely szisztematikusan a sajaacutet ceacutel eleacutereacuteseacutere
iraacutenyiacutetja a tanulaacutesi keacutepesseacutegeket A megismereacutes (kogniacutecioacute) eacutes az aktuaacutelis viselkedeacutes
szabaacutelyozaacutesaacutera iraacutenyul A kitűzoumltt ceacutelnak megfelelően aacutellandoacute figyelemmel (monitorozaacutessal
eacutes kontrollal) kiacuteseacuteri a kuumllső eacutes belső koumlruumllmeacutenyek vaacuteltozaacutesaacutet mikoumlzben ennek fuumlggveacutenyeacuteben a
teveacutekenyseacuteget is moacutedosiacutethatja
Elemei
- Tervezeacutes ceacutelkitűzeacutes ceacutelok megfogalmazaacutesa megvaloacutesiacutetaacutes moacutedja
- Megszervezeacutes
bull Rugalmas strateacutegia dinamikus tervezeacutes alkalmazkodaacutes
bull Merev strateacutegia reflexioacute alternatiacutev utak kereseacutese hiaacutenyzik ugyanazokat a tanulaacutesi
strateacutegiaacutekat hasznaacuteljaacutek a kuumlloumlnboumlző helyzetekben
bull Passziacutev strateacutegia a szituaacutecioacute elfogadaacutesa akkor is ha nem felel meg elvaacuteraacutesainak
bullSzeacutetszoacutert strateacutegia a pillanatnyi helyzet hataacutesa alatt vannak kuumlzdenek a feladat
befejezeacuteseacutevel aacutellandoacute stressz
- Veacutegrehajtaacutes
bull Kognitiacutev tanulaacutesi strateacutegiaacutek segiacutetik a tanuloacutekat figyelmuumlk fenntartaacutesaacuteban az informaacutecioacute
szelektaacutelaacutesaacuteban kidolgozaacutesaacuteban memorizaacutelaacutesaacuteban ismeacutetleacuteseacuteben
bull Metakognitiacutev eacutes szabaacutelyozoacute strateacutegiaacutek a tanuloacutei toumlrekveacutesek reflexioacutei monitorozzaacutek eacutes
szabaacutelyozzaacutek a tanuloacutek kognitiacutev strateacutegiaacuteit
bull Forraacutes-menedzseleacutesi strateacutegiaacutek a kuumllső eacutes belső bdquoforraacutesokrdquo menedzseleacuteseacutet kiaknaacutezaacutesaacutet
eacutes felhasznaacutelaacutesaacutet segiacutetik (pl motivaacutecioacute felhasznaacutelhatoacute idő stb)
- Monitorozaacutes nyomon koumlveteacutes
- Visszacsatolaacutes
7 Teacutema
1 A tudaacutes vaacuteltozaacutesaacutenak kognitiacutev felteacutetelei
- a maacuter megszerzett tudaacutes hataacutessal van az uacutej tudaacutes keletkezeacuteseacutere (lehetőseacutegek eacutes korlaacutetok)
- előfelteacutetel-tudaacutes az uacutej tudaacutes e tudaacuteselemeken keresztuumll kapcsoloacutedik a megleacutevő rendszerhez
- taacuterggyal kapcsolatos tudaacutes hozzaacuteeacuterteacutes kompetencia (meghataacuterozoacutebb mint az előfelteacutetel-
tudaacutes)
- tanulaacutesi keacutepesseacutegek metakognitiacutev tudaacutes (eszkoumlz jellegű tudaacutes)
- aacuteltalaacutenos tudaacutes intelligencia a tudaacutes uacutej helyzetekben valoacute alkalmazaacutesaacutenak
tovaacutebbfejleszteacuteseacutenek keacutepesseacutege
- a megleacutevő tudaacutes megnyilvaacutenulaacutesa megeacuterteacutes (ismeretek tanulaacutesa) transzfer (keacutepesseacutegek
elsajaacutetiacutetaacutesa)
Kapcsoloacutedoacute oktataacutesi moacutedszerek kuumlloumlnbseacutegek kiegyenliacuteteacutese (felzaacuterkoacuteztataacutes) a
kuumlloumlnbseacutegekhez valoacute alkalmazkodaacutes (differenciaacutelaacutes) teljes elsajaacutetiacutetaacutes (mastery learning)
tanulaacutesi keacutepesseacutegek aacuteltalaacutenos gondolkodaacutesi keacutepesseacutegek folyamatos fejleszteacutese az
interferencia negatiacutev jelenseacutegeinek kikuumlszoumlboumlleacutese
2 A tudaacutes vaacuteltozaacutesaacutenak affektiacutev felteacutetelei a kognitiacutev felteacutetelek korlaacutetozoacuteak az affektiacutev
felteacutetelek e korlaacutetok koumlzoumltti lehetőseacutegeket hataacuterozzaacutek meg Kuumllső eacutes belső motivaacutecioacute
teljesiacutetmeacutenymotivaacutecioacute elsajaacutetiacutetaacutesi motivaacutecioacute eacutenkeacutep szorongaacutes oumlnbizalom kudarckeruumlleacutes-
sikerorientaacutecioacute megkuumlzdeacutes erőfesziacuteteacutes keruumlleacutese attribuacutecioacute eacuterdeklődeacutes attitűdoumlk koumltődeacutes
kontrolleacuteszleleacutes elkoumltelezettseacuteg
3 A legkoumlzelebbi fejlődeacutesi zoacutena (Vigotszkij zoacutenaelmeacutelete) gyermekekkel veacutegzett kiacuteseacuterletei
szerint a gyerekek legkoumlzelebbi fejlődeacutesi zoacutenaacutejaacutet az oumlnaacutelloacutean megoldott feladat (aktuaacutelis
fejlettseacutegi szint) eacutes a segiacutetseacuteggel megoldott feladat (lehetseacuteges fejlettseacutegi szint) koumlzoumltti
taacutevolsaacuteggal eacutertelmezi Az elmeacutelet szerint egy fejleszteacutes akkor lehet a legeredmeacutenyesebb ha az
a legkoumlzelebbi fejlődeacutesi zoacutenaacuteban zajlik Az elmeacutelet szerint az oktataacutesnak abba a saacutevba kell
esnie amelyik maacuter meghaladja a gyermek aktuaacutelis fejlettseacutegi szintjeacutet de amely meacuteg nincs
adott szinttől olyan taacutevol hogy az a gyermek szaacutemaacutera maacuter felfoghatatlan feldolgozhatatlan
informaacutecioacutekat koumlzvetiacutetene vagy olyan teveacutekenyseacutegekbe vonnaacute be amelyekben maacuter nem tud
aktiacutevan reacuteszt venni
4 Előfelteacutetel-tudaacutes A tanulaacutes soraacuten amikor az egyeacuten uacutej ismereteket szerez az uacutej fogalmakat
be kell eacutepiacutetenie a fogalmi haacuteloacutejaacuteba Egy uacutej fogalom megtanulaacutesakor nem felteacutetlenuumll joumln leacutetre a
megfelelő reprezentaacutecioacute a megeacuterteacutes A megeacuterteacuteseacutehez a tanuloacutenak rendelkeznie kell az
előfelteacutetel-tudaacutessal azaz ismeretrendszereacuteben leacuteteznie kell a megfelelő fogalmi haacuteloacutenak
amelybe be tudja illeszteni az adott fogalmat A tanuloacutenak aktivizaacutelnia kell ezt a fogalmi
struktuacuteraacutet eacutes fel kell fedeznie az oumlsszefuumlggeacuteseket a maacuter ismert fogalmak eacutes az uacutej fogalom
koumlzoumltt Ha ez nem toumlrteacutenik meg akkor az uacutej fogalom nem tud beeacutepuumllni a fogalmi rendszerbe
elszigetelt marad nem vaacutelik hozzaacutefeacuterhetőveacute felideacutezhetőveacute
5 Deklaraacutelt tanterv tantervi dokumentum mely az előiacutert ceacutelokat műveltseacutegtartalmakat
tananyagokat eacutes koumlvetelmeacutenyeket tartalmazza A ~ lehet reacuteszletező vagy csak a toumlrzsanyagra
a koumlzoumls alapokra kiterjedő (alaptanterv)
6 Lefordiacutetott tanterv amikor a tanaacuter egyeacuteni arculatot ad a helyi lehetőseacutegek alapjaacuten a helyi
lehetőseacutegek alapjaacuten a koumlzponti előiacuteraacutesoknak A tanterv tanaacuter aacuteltali olvasata
7 Elsajaacutetiacutetott tanterv tartalmazza a tanuloacute előzetes tudaacutesaacutet koumlrnyezeteacutenek hataacutesait
valamint az előiacutert műveltseacuteg tanaacuteri eacutertelmezeacuteseacutet ndash ez az egyeacuteni tudaacutes
8 Az iskola ethosza Az iskola ethosza szoros eacutertelemben az iskola erkoumllcsi jellegű
elvaacuteraacutesait elveit koumlvetelmeacutenyeit taacutegabb eacutertelemben az iskola szellemiseacutegeacutet arculataacutet lelki
jellegeacutet jelenti
8-9 teacutema
FolytonosNem folytonos kognitiacutev fejlődeacutes Piaget fejlődeacuteselmeacutelete szakaszos jellegű azaz a fejlődeacutes nem folytonos hanem toumlbbeacute-keveacutesbeacute aacutellandoacute aacutellapotokboacutel maacutes aacutellapotokba valoacute aacutetmenetek reacuteveacuten megy veacutegbe
Minőseacutegi eacutes mennyiseacutegi vaacuteltozaacutesok a kognitiacutev fejlődeacutes soraacuten Vannak olyan elmeacuteletek amelyek a kognitiacutev fejlődeacutest elsősorban minőseacutegi vaacuteltozaacutesok sorozataacutenak tekintik Az ilyen elmeacuteletek a vaacuteltozaacutesokat kuumlloumlnboumlző aacutellapotok koumlzoumltti ugraacutesszerű aacutetmenetekkeacutent fogjaacutek fel A talaacuten legnagyobb hataacutesuacute elmeacutelet Piaget kognitiacutev fejlődeacuteselmeacutelete iacutegy jellemzi az eacutertelmi fejlődeacutest Maacutes modellek a fejlődeacutes kvantitatiacutev vonatkozaacutesaira helyezik a hangsuacutelyt eacutes a fejlődeacutest mennyiseacutegi noumlvekedeacuteskeacutent iacuterjaacutek le Ez utoacutebbi megkoumlzeliacuteteacutesre peacuteldakeacutent a pszichometriai moacutedszereket az eacutertelmi keacutepesseacutegek tekinteteacuteben az intelligencia tesztekkel toumlrteacutenő meacutereacuteseacutet emliacutethetjuumlk
NemUniverzaacutelis kognitiacutev fejlődeacutes Piaget fejlődeacuteselmeacutelete univerzaacutelis jellegű mivel az eacutertelmi fejlődeacutest egyetlen folyamatkeacutent fogja fel nem bontja fel a kuumlloumlnboumlző oumlsszetevők fejlődeacuteseacutere Univerzaacutelis abban az eacutertelemben is hogy a kialakuloacute műveleti struktuacuteraacutekat az eacutertelmi műkoumldeacutes tartalmaacutetoacutel fuumlggetlenuumll mindenuumltt eacuterveacutenyesuumllőnek gondolja (nem szaacutemol pl a tartalom szerepeacutevel) Nem szaacutemol tovaacutebbaacute a fejlődeacutes egyeacuteni kuumlloumlnbseacutegeivel v a kuumlloumlnbseacutegeket befolyaacutesoloacute szaacutemos teacutenyezővel pl a kuumlloumlnboumlző kultuacuteraacutekban felnoumlvekvő gyermekek elteacuterő fejlődeacutesi sajaacutetossaacutegaival
Teruumlletaacuteltalaacutenos kognitiacutev fejlődeacutes A megismereacutes eacutes a fejlődeacuteseacutenek egyes elmeacuteletei mind az emberi megismerőfolyamatokat mind azok fejlődeacuteseacutet egyseacutegeskeacutent fogjaacutek fel (pl Piaget elmeacutelete) Ezek a felfogaacutesok uacutegy tartjaacutek hogy sokfeacutele keacutepesseacuteguumlnk leacutenyegeacuteben azonos elvek szerint műkoumldik eacutes egyseacutegkeacutent fejlődik is ndash nincsenek elkuumlloumlnuumllő mentaacutelis rendszerek a kuumlloumlnboumlző tudaacutesteruumlletek megismereacuteseacutere
Teruumlletspecifikus kognitiacutev fejlődeacutes A kuumlloumlnboumlző tudaacutesteruumlletekre ndash a taacutersas vilaacuteg megeacuterteacuteseacutere a szaacutemolaacutesra a fizikai vilaacuteg koumllcsoumlnhataacutesaira stb ndash iraacutenyuloacute megismerőfolyamataink specializaacutelt csak az adott teruumlleten műkoumldő elvekre eacutepuumllnek sőt tudaacutesteruumlletenkeacutent elkuumlloumlnuumllő mentaacutelis rendszerek szolgaacuteljaacutek a megeacuterteacutest
A kognitiacutev fejlődeacutes nativista megkoumlzeliacuteteacutese E megkoumlzeliacuteteacutes szerint a fejlődeacutes fő mechanizmusa a bioloacutegiai eacutereacutes A geacutenkeacuteszletben hordozott bioloacutegiai oumlroumlkseacuteg
megnyilvaacutenulaacutesaacuteban a koumlrnyezet csak mint kioldoacute szerepel Fontos keacuterdeacutes hogy vannak-e a fejlődeacutesnek uacutegynevezett kritikus perioacutedusai azaz olyan időszakok mikor az egeacuteszseacuteges fejlődeacuteshez bizonyos bioloacutegiai vagy koumlrnyezeti felteacuteteleknek teljesuumllniuumlk kell
A nativista neacutezetrendszer a csecsemőnek gazdag veleszuumlletett tudaacutest tulajdoniacutet eacutes maximaacutelisan teruumlletspecifikus fejlődeacutesben gondolkodik Fodor szerint az agy peacuteldaacuteul egymaacutestoacutel teljesen fuumlggetlenuumll műkoumldő kuumlloumln feladatokra specializaacuteloacutedott genetikusan meghataacuterozott modulokboacutel aacutell
A kognitiacutev fejlődeacutes kontextualisztikus megkoumlzeliacuteteacutese
Koumlrnyezeti tanulaacutes megkoumlzeliacuteteacutes
Maacutesneacuteven empirista megkoumlzeliacuteteacutes neacutezetei szerint a fejlődeacutes legfőbb mechanizmusa a tanulaacutes Noha a fejlődeacutesnek vannak bioloacutegiai felteacutetelei a fejlődeacutes soraacuten tapasztalhatoacute vaacuteltozaacutesok okai a kuumllső koumlrnyezetben keresendők A fejlődeacutest folyamatosnak eacutes teruumlletaacuteltalaacutenosnak tartja Nem felteacuteteleznek teruumlletspecifikus tudaacutest csak oumlroumlkloumltt fizioloacutegiai szenzoros rendszereket eacutes az asszociaacutecioacutek szabaacutelyszerűseacutegeit Keacutepviselő Chandler
Szociaacutelis kogniacutecioacute A szociaacutelis kogniacutecioacute fejlődeacuteseacutenek folyamata oumlsszefuumlgg a szocializaacutecioacute folyamataacuteval A szociaacutelis vilaacutegra vonatkozoacute tudaacutes olyan fejlődeacutesi folyamat eredmeacutenye melynek soraacuten a gyerek fokozatosan megeacuterti maacutesok viselkedeacuteseacutenek okait eacutes felismeri a bizonyos eacuterzelmek eacutes tapasztalatok koumlzti oumlsszefuumlggeacuteseket Olyan szabaacutelyok megeacuterteacuteseacutehez jut el melynek tartalma specifikusan szociaacutelis miacuteg azonban a fizikai vilaacuteg műkoumldeacuteseacutet az előrejelezhetőseacuteg eacutes a stabilitaacutes jellemzi a szociaacutelis vilaacutegot nem mivel a szociaacutelis viszonyokra vonatkozoacute fogalmakat az adott kultuacutera taacutersas viszonyainak jelenteacutese eacutes termeacuteszete hataacuterozza meg Azonos azonban hogy a gyerekek mindkeacutet vilaacutegban az invarianciaacutekat az elvek vaacuteltozatlansaacutegaacutet keresik szeretneacutek megkuumlloumlnboumlztetni a dolgok kuumllső megjeleneacuteseacutet azok valoacutedi leacutenyegeacutetől
Neopiagetiaacutenusok
Piaget elmeacuteleteacutehez visszanyuacuteltak de hozzaacutetetteacutek a tartalom keacuterdeacuteseacutet is
Jobb vizsgaacutelati moacutedszereket keresnek mint Piaget az alszakaszok vagy szintek finomabb meghataacuterozaacutesaacutera toumlrekszenek Elfogadjaacutek Piaget azon neacutezeteacutet mely szerint a gyerekek a vilaacuteggal valoacute aktiacutev kapcsolaton keresztuumll alakiacutetjaacutek ki tudaacutesukat DE ennek szakaszai specifikus teveacutekenyseacutegekre vagy teruumlletekre korlaacutetozoacutednak
Tartalomtoacutel fuumlggetlen gondolkodaacutesfejleszteacutes A keacutepesseacuteg- eacutes gondolkodaacutesfejlesztő programok kontextusaacutet tekintve alapvetően keacutet fő aacutellaacutespontot lehet megkuumlloumlnboumlztetni Az egyik neacutezet keacutepviselői azt valljaacutek hogy a gondolkodaacutest explicit moacutedon tartalomtoacutel fuumlggetlen kell taniacutetani Erre vilaacutegszerte ismert peacutelda a Lipman aacuteltal kidolgozott gondolkodaacutesfejlesztő program
A tantaacutergyi tartalomhoz nem koumltoumltt direkt fejleszteacutes Pl De Bono (CoRT) Feuerstein IE programja Lipman Filozoacutefia gyermekeknek programja Klauer induktiacutev gondolkodaacutest fejlesztő programja
Tartalomba aacutegyazott gondolkodaacutesfejleszteacutes A maacutesik iraacutenyzat a gondolkodaacutest az iskolai tantaacutergyakba aacutegyazva fejleszteneacute amely megkoumlzeliacuteteacutes jelentős vaacuteltoztataacutesokat igeacutenyelne a
tananyagban Az ezt az iraacutenyzatot keacutepviselő fejlesztő programok koumlzuumll kiemelhető Dienes Zoltaacuten uacutej matematikaacuteja eacutes a Shayer eacutes Adey (1981) neveacutehez koumltődő CASE (Cognitive Acceleration through Science Education [a kognitiacutev fejlődeacutes felgyorsiacutetaacutesa a termeacuteszettudomaacutenyos neveleacutesen keresztuumll]) projekt
De Bono (CORT) De Bono moacutedszere a gondolkodaacutes taniacutetaacutesaacutera (CoRT)
A program elnevezeacutese a CoRT a fejlesztő program elterjeszteacuteseacutere alapiacutetott az angliai Cambridge-ben 1969 oacuteta műkoumldő szervezet neveacuteből (Cognitive Research Trust) szaacutermazik A CoRT program moumlgoumltt nem aacutell egy kidolgozott pszicholoacutegiai elmeacutelet legalaacutebbis de Bono nem fordiacutet figyelmet arra hogy moacutedszereacutet tudomaacutenyosan megalapozza Baacuter hasznaacutel bizonyos pszicholoacutegiai terminusokat eacutes az aacuteltalaacutenossaacutegok szintjeacuten homaacutelyos utalaacutesokat tesz bizonyos a pszicholoacutegiaacuteban is tanulmaacutenyozott jelenseacutegekre a fejleszteacutes alapelveit toumlbbnyire koumlzeacuterthető metaforaacutek analoacutegiaacutek peacuteldaacutek segiacutetseacutegeacutevel fejti ki
A gondolkodaacutes aacuteltala hangsuacutelyozni kiacutevaacutent jelenseacutegeit koumlnnyen megjegyezhető szabaacutelyokba foglalja oumlssze (peacuteldaacuteul az adj neki nevet a megeacuterteacutes egyik moacutedja) majd ezekből ugyancsak koumlnnyen azonosiacutethatoacute csoportokat alkot peacuteldaacuteul A megeacuterteacutes oumlt moacutedja A teacutevedeacutes oumlt formaacuteja stb
A gondolkodaacutes fejleszteacuteseacutet szolgaacuteloacute gyakorlatok nem kapcsoloacutednak az iskolai tantaacutergyakhoz ehelyett inkaacutebb a heacutetkoumlznapi helyzetekhez koumlzelaacutelloacute szituaacutecioacutekban a gondolkodaacutes folyamataira eacutes a doumlnteacuteshozatalra koncentraacutelnak Az eredeti program főleg 9-11 eacuteveseknek szoacutelt de keacutesőbb a fiatalabbaknak eacutes felnőtteknek szaacutent vaacuteltozatait is kidolgoztaacutekA CoRT hateacutekonysaacutegaacutet toumlbbszoumlr megvizsgaacuteltaacutek De Bono szerint a programtoacutel nem kell elvaacuterni hogy az elsajaacutetiacutetott gondolkodaacutesi keacuteszseacutegek olyan teruumlleteken is eacuterveacutenyesuumlljenek mint peacuteldaacuteul az intelligenciatesztek megoldaacutesa Hataacutesaacutet inkaacutebb olyan szituaacutecioacutekban kell ellenőrizni mint amilyenekben a fejleszteacutes is toumlrteacutent Az iacutegy elveacutegzett kiacuteseacuterletek rendre azt mutattaacutek hogy a programban reacutesztvevő gyerekek szignifikaacutensan jobban teljesiacutetettek mint a kontrollcsoport tagjai
Edward de Bono 1933-ban szuumlletett Maacuteltaacuten A Maacuteltai Orvosi Egyetem elveacutegzeacutese utaacuten Oxfordba keruumllt ahol iacutegeacuteretesen kezdődoumltt paacutelyaacuteja kitűnő eredmeacutennyel tette le pszichiaacutetriai szakiraacutenyuacute doktori vizsgaacuteit Kidolgozta eacutes gyakorlatiassaacute tette a konstruktiacutev gondolkodaacutes moacutedszereacutet Edward de Bono moacutedszereinek kiemelkedő nemzetkoumlzi sikere egyszerűseacuteguumlknek jaacuteteacutekossaacuteguknak eacutes gyakorlat-orientaacuteltsaacuteguknak koumlszoumlnhető
Feuerstein IE program Instrumental Enrichment
Nem tuacutelzaacutes azt aacutelliacutetani hogy a Feuerstein munkataacutersai aacuteltal kidolgozott IE az egyik legnagyobb vilaacutegkarriert befutott eacutes valoacutesziacutenűleg a legtoumlbb tanuloacutehoz eljutott moacutedszer Mint az eacutertelmi keacutepesseacutegek koumlzvetlen tartalomtoacutel fuumlggetlen fejleszteacuteseacutet megceacutelzoacute program talaacuten a legkidolgozottabb is Joacutel mutatja az ilyen programok esetleges ereacutenyeit de magaacuten viseli azok oumlsszes haacutetraacutenyait is
A fejlesztő program eredeti formaacutejaacuteban 15 modulboacutel aacutell melyeket Feuerstein eszkoumlzoumlknek (instruments) nevez Az elnevezeacutes itt Feuersteinnek arra a neacutezeteacutere utal hogy a feladatok csupaacuten eszkoumlzoumlk a felhasznaacuteloacute tanaacuter kezeacuteben ezeacutert nem annyira a konkreacutet tartalmuk a leacutenyeges mint inkaacutebb az a moacuted ahogyan a tanaacuterok hasznaacuteljaacutek azokat Mindegyik modul bizonyos tiacutepusuacute papiacuter-ceruza jellegű feladatok sorozataacuteboacutel aacutell A feladatok megoldaacutesa kb
egy oacuteraacutenyi munkaacutet jelent a gyerekeknek eacutes optimaacutelis esetben heti haacuterom-oumlt foglakozaacutesra keruumll sor Az egeacutesz fejlesztő program keacutet-haacuterom eacutevig tarthat A feladatok tartalom illetve kontextus-fuumlggetlenek Ha a program fejlesztő hataacutesaacutet neacutezzuumlk az eredmeacutenyeket uacutegy oumlsszegezhetjuumlk hogy nem javultak jelentősen a kiacuteseacuterletben reacuteszt vevő tanuloacutek olvasaacutesi vagy matematikai keacutepesseacutegei eacutes nem koumlvetkezett be kimutathatoacute vaacuteltozaacutes aacuteltalaacutenos eacutertelmi keacutepesseacutegeikben sem Ugyanakkor a tanaacuterok arroacutel szaacutemoltak be hogy javultak a tanuloacutek kommunikaacutecioacutes keacutepesseacutegei sziacutevesebben vettek reacuteszt az iskolai munkaacuteban
Lipman Filozoacutefia gyermekeknek program
Az aacuteltala javasolt moacutedon a gondolkodaacutest az iskolai keretek koumlzoumltt mintegy tantaacutergyszerűen lehet taniacutetani eacutes egy iskolai diszcipliacutena a filozoacutefia szerepel a program neveacuteben itt meacutegsem a hagyomaacutenyos eacutertelemben vett de meacuteg csak nem is egy megreformaacutelt filozoacutefia taniacutetaacutesaacuteroacutel van szoacute A filozoacutefia ugyanis naacutela egy olyan tantaacutergykeacutent jelenik meg amelynek koumlzeacutepponti ceacutelja a gondolkodaacutes taniacutetaacutesa A gondolkodaacutes taniacutetaacutesa tehaacutet nem beaacutegyazoacutedik a filozoacutefiaoktataacutesba vagy integraacuteloacutedik azzal hanem ami szerinte a program kereteacuteben toumlrteacutenik az maga a gondolkodaacutes taniacutetaacutesa
A filozoacutefiaacutet azeacutert tartja megfelelő nyersanyagnak a gondolkodaacutes fejleszteacuteseacutehez mert egyreacuteszt a filozoacutefia megmutatja az emberi gondolkodaacutes legreacutegibb eacutes egyben legkifinomultabb formaacuteit maacutesreacuteszt a gyerekek termeacuteszetes kiacutevaacutencsisaacutega miatt gondolkodaacutesuk hasonloacute a filozoacutefusok gondolkodaacutesaacutehoz A gyermekek baacuter leegyszerűsiacutetve eacutes a sajaacutet gondolkodaacutesi szintjuumlkoumln ugyan de ugyanazokra a keacuterdeacuteseacutekre (peacuteldaacuteul az igazsaacuteg a jog a meacuteltaacutenyossaacuteg a szabadsaacuteg a szemeacutelyes identitaacutes) keresik a vaacutelaszt mint az emberiseacuteg legjelentősebb filozoacutefiai gondolkodoacutei Nem kell tehaacutet maacutest tenni mint sorra venni a filozoacutefia nagy probleacutemaacuteit eacutes a gyerekeket olyan helyzetbe kell hozni hogy azokat megvitathassaacutek azokon gondolkodhassanakLipman programja eredeti formaacutejaacuteban teljes egeacuteszeacuteben az iacuteraacutesbeliseacutegre eacutepuumll tehaacutet olyan előzetes tudaacutest koumlvetel meg amelynek a tanuloacutek egy reacutesze nincs a birtokaacuteban Elsősorban a fiatal serduumllőkoruacute gyermekek szaacutemaacutera ajaacutenlottaacutek a programot akikneacutel ez a felteacutetel toumlbbnyire teljesuumll eacutes hogy az olvasaacutesmegeacuterteacutes sziacutenvonala ne befolyaacutesolja tuacutelsaacutegosan alkalmazhatoacutesaacutegaacutet a felhasznaacutelt szoumlvegek meglehetősen egyszerűek Toumlrteacutentek kiacuteseacuterletek arra is hogy az alapvető elgondolaacutesokat egeacuteszen fiatal gyermekekkel peacuteldaacuteul oacutevodaacuteskoruacuteakra alkalmazzaacutek ahogy az olvasaacutesi keacutepesseacutegek hiaacutenyaacutet a tanaacuteri elbeszeacuteleacutes poacutetoljaAz filozoacutefia gyermekek szaacutemaacutera program hateacutekonysaacutegaacutet ugyancsak sokfeacutele vizsgaacutelatnak vetetteacutek alaacute mind kidolgozoacutei mind pedig a fejlesztőktől fuumlggetlen kutatoacutek A fejlesztő kiacuteseacuterletek tipikusan feacutel eacutevtől egy eacutevnyi időtartamuacuteak voltak A kiacuteseacuterletek szerint a fejlesztő programban reacutesztvevő tanuloacutek olvasaacutesmegeacuterteacutese jelentősen javult a treacutening kimutathatoacute hataacutest gyakorolt a tanuloacutek matematikai eredmeacutenyeire bizonyos koumlvetkezteteacutesi keacuteszseacutegekre eacutes a kreatiacutev gondolkodaacutesra kuumlloumlnoumlsen a fluencia faktorra Ugyanakkor a kuumlloumlnboumlző kiacuteseacuterletek soraacuten azt is tapasztaltaacutek hogy a program hataacutesa erősen tanaacuterfuumlggő a kuumlloumlnboumlző tanaacuterok osztaacutelyainak eredmeacutenyei koumlzoumltt jelentős kuumlloumlnbseacutegek alakultak ki
Olvasaacutesi strateacutegiaacutek fejleszteacutese
Az olvasaacutesi strateacutegiaacutekat fejleszthetjuumlk a metakogniacutecioacute segiacutetseacutegeacutevel Ilyenkor hasznaacutelhatunk szoumlveganticipaacutecioacutes strateacutegiaacutekat (pl keacuterdeacutesek megfogalmazaacutesa az olvasmaacutenyroacutel előzetes tudaacutes aktivaacutelaacutesa az olvasnivaloacute ciacuteme alapjaacuten) szoumlvegkezelő strateacutegiaacutekat (pl taacuteblaacutezatok a szoumlvegben vagy a szoumlveg helyett) javiacutetoacute strateacutegiaacutekat (pl mentaacutelis keacutepek rajzok szerepe az uacutejraolvasaacutes szuumlkseacutegesseacutegeacutenek megiacuteteacuteleacutese) valamint integraacutelaacutest mely soraacuten aacutettekintően megismeacuteteljuumlk a kuumlloumlnboumlző oacuteraacutek feladatait
Az induktiacutev gondolkodaacutes fejleszteacutese Klauer induktiacutev gondolkodaacutest fejlesztő programja
Az induktiacutev gondolkodaacutes fejleszteacuteseacutere dolgozott ki gyakorlatrendszert Karl Josef Klauer Hasonloacutesaacutegot mutat Klauer programja az IE-vel annyiban hogy ebben az esetben is egy aacuteltalaacutenos keacutepesseacuteg aacutell a fejleszteacutes koumlzeacuteppontjaacuteban tovaacutebbaacute itt is tartalomtoacutel fuumlggetlen fejlesztő gyakorlatokat hasznaacutelnak Klauer szerint baacuter az induktiacutev gondolkodaacutes folyamatainak sokfeacuteleseacutegeacutet nem lehet pontosan leiacuterni lehet olyan elmeacuteleti modellt alkotni amelyik e kognitiacutev rendszer koumlzponti reacuteszeacutet alapvető folyamatait definiaacutelja Elmeacuteleti modellje szerint az induktiacutev gondolkodaacutes leacutenyege szabaacutelyszerűseacutegek megtalaacutelaacutesa
A fejlesztő rendszert haacuterom kuumlloumlnboumlző eacuteletkori csoportra keacutesziacutetette el Mindhaacuterom fejlesztő program sziacutenes papiacuterlapokboacutel aacutell a lapokon keacutepekkel aacutebraacutekkal szavakkal amelyek megtestesiacutetik a fejlesztő struktuacuteraacutet A Denktraining fuumlr Kinder I nemverbaacutelis feladatokat tartalmaz eacutes az 5-8 eacuteves korosztaacutelyt ceacutelozza meg A Denktraining fuumlr Kinder II a 10-13 eacutev koumlzoumlttieknek szoacutel eacutes maacuter felteacutetelezi hogy a gyerekek tudnak olvasni iacutegy a fiatalabbaknak szoacuteloacute programhoz keacutepest ebben megjelennek a szavakat szoumlvegeket tartalmazoacute feladatok is Miacuteg az első keacutet feladatrendszer az aacuteltagos fejlettseacutegű gyerekek szaacutemaacutera keacuteszuumllt a Denktraining fuumlr Jugendliche a tanulaacutesi neheacutezseacutegekkel kuumlzdő tanuloacutek igeacutenyeit szolgaacutelja kompenzaacuteloacute jellegű fejlődeacutesbeli lemaradaacutesaikat kiacutevaacutenja poacutetolni A programok mindegyike 120 feladatboacutel aacutell amelyeken az egyszerűbbtől a bonyolultabbak fele haladnak veacutegig a tanuloacutek A feladatok tiacutez foglalkozaacutesra vannak elosztva iacutegy egy alkalommal aacutetlagosan 12 feladatot oldanak meg A foglalkozaacutesok alapvető moacutedszere az iraacutenyiacutetott felfedezeacutes ami azt jelenti hogy a gyerekek annyi - egyeacutenenkeacutent vaacuteltozoacute meacuterteacutekű - segiacutetseacuteget kapnak a tanaacutertoacutel amennyi ahhoz szuumlkseacuteges hogy biztosan meg tudjaacutek oldani a feladatotAz induktiacutev treacutening hataacutesaacutet megvizsgaacuteltaacutek peacuteldaacuteul a matematika az idegen nyelvek a nyelvtan a fizika eacutes neacutehaacuteny egyeacuteb tananyag tanulaacutesaacutera a hataacutes meacuterteacuteke aacuteltalaacuteban 04 koumlruumll alakult Meacuteg a helyesiacuteraacutes tanulaacutesaacuteban is sikeruumllt kimutatni az induktiacutev treacutening pozitiacutev hataacutesaacutet
Az analoacutegiaacutes gondolkodaacutes fejleszteacutese
Az analoacutegiaacutes gondolkodaacutes az induktiacutev gondolkodaacutes egyik fontos oumlsszetevője Az emberi gondolkodaacutes alapvetően analoacutegiaacutes tiacutepusuacute minden szaacutemaacutera uacutej jelenseacuteget maacuter ismert kognitiacutev struktuacuteraacutekkal valoacute analoacutegia alapjaacuten ragad meg Ez az a gondolkodaacutesforma amely a legjobban aacutethatja a megismereacutes maacutes teruumlleteit segiacuteti a megeacuterteacutest a fogalomelsajaacutetiacutetaacutest eacutes a probleacutemamegoldaacutest
SZOumlVEGFER (szoumlvegfeldolgozoacute kriteacuteriumorientaacutelt fejlesztő rendszer) a tantaacutergyak legfontosabb roumlvid szoumlvegeit egyeacuteni eacutes csoportos tanulaacutessal előbb egy tanoacuteraacuten a szokaacutesos moacutedszerekkel feldolgozzaacutek majd a koumlvetkező neacutehaacuteny tanoacutera elejeacuten oumlt-tiacutez percnyi csoportos munkaacuteval egy-egy kognitiacutev feladatot oldanak meg amit a csoporttagok egymaacutessal
egyeztetnek javiacutetanak vagy az egymaacutes koumlzt felosztott reacuteszfeladatokat egyeztetik egyesiacutetik Veacuteguumll osztaacutelyszinten eacuterteacutekelik eacutes javiacutetjaacutek a csoportok eredmeacutenyeit Ezutaacuten a szokaacutesos taniacutetaacutes koumlvetkezik
CASE-projekt
A gondolkodaacutes iskolai fejleszteacutese szempontjaacuteboacutel kiemelkedő jelentőseacutegű a Cognitive Acceleration through Science Education (CASE a kognitiacutev fejlődeacutes felgyorsiacutetaacutesa a termeacuteszettudomaacutenyos neveleacutesen keresztuumll) neacuteven ismertteacute vaacutelt nagyszabaacutesuacute kiacuteseacuterletsorozat Valoacutejaacuteban nem csak egy meghataacuterozott gondolkodaacutesfejlesztő programroacutel van szoacute hanem inkaacutebb olyan tudomaacutenyos kutataacutesroacutel melynek eredmeacutenyei folyamatosan javiacutetjaacutek az oktataacutes gyakorlataacutet A gyerekek valoacutedi bdquotermeacuteszetesrdquo kognitiacutev fejlődeacuteseacutehez szeretneacutek az optimaacutelis oktataacutesi felteacuteteleket biztosiacutetani
bull Passziacutev strateacutegia a szituaacutecioacute elfogadaacutesa akkor is ha nem felel meg elvaacuteraacutesainak
bullSzeacutetszoacutert strateacutegia a pillanatnyi helyzet hataacutesa alatt vannak kuumlzdenek a feladat
befejezeacuteseacutevel aacutellandoacute stressz
- Veacutegrehajtaacutes
bull Kognitiacutev tanulaacutesi strateacutegiaacutek segiacutetik a tanuloacutekat figyelmuumlk fenntartaacutesaacuteban az informaacutecioacute
szelektaacutelaacutesaacuteban kidolgozaacutesaacuteban memorizaacutelaacutesaacuteban ismeacutetleacuteseacuteben
bull Metakognitiacutev eacutes szabaacutelyozoacute strateacutegiaacutek a tanuloacutei toumlrekveacutesek reflexioacutei monitorozzaacutek eacutes
szabaacutelyozzaacutek a tanuloacutek kognitiacutev strateacutegiaacuteit
bull Forraacutes-menedzseleacutesi strateacutegiaacutek a kuumllső eacutes belső bdquoforraacutesokrdquo menedzseleacuteseacutet kiaknaacutezaacutesaacutet
eacutes felhasznaacutelaacutesaacutet segiacutetik (pl motivaacutecioacute felhasznaacutelhatoacute idő stb)
- Monitorozaacutes nyomon koumlveteacutes
- Visszacsatolaacutes
7 Teacutema
1 A tudaacutes vaacuteltozaacutesaacutenak kognitiacutev felteacutetelei
- a maacuter megszerzett tudaacutes hataacutessal van az uacutej tudaacutes keletkezeacuteseacutere (lehetőseacutegek eacutes korlaacutetok)
- előfelteacutetel-tudaacutes az uacutej tudaacutes e tudaacuteselemeken keresztuumll kapcsoloacutedik a megleacutevő rendszerhez
- taacuterggyal kapcsolatos tudaacutes hozzaacuteeacuterteacutes kompetencia (meghataacuterozoacutebb mint az előfelteacutetel-
tudaacutes)
- tanulaacutesi keacutepesseacutegek metakognitiacutev tudaacutes (eszkoumlz jellegű tudaacutes)
- aacuteltalaacutenos tudaacutes intelligencia a tudaacutes uacutej helyzetekben valoacute alkalmazaacutesaacutenak
tovaacutebbfejleszteacuteseacutenek keacutepesseacutege
- a megleacutevő tudaacutes megnyilvaacutenulaacutesa megeacuterteacutes (ismeretek tanulaacutesa) transzfer (keacutepesseacutegek
elsajaacutetiacutetaacutesa)
Kapcsoloacutedoacute oktataacutesi moacutedszerek kuumlloumlnbseacutegek kiegyenliacuteteacutese (felzaacuterkoacuteztataacutes) a
kuumlloumlnbseacutegekhez valoacute alkalmazkodaacutes (differenciaacutelaacutes) teljes elsajaacutetiacutetaacutes (mastery learning)
tanulaacutesi keacutepesseacutegek aacuteltalaacutenos gondolkodaacutesi keacutepesseacutegek folyamatos fejleszteacutese az
interferencia negatiacutev jelenseacutegeinek kikuumlszoumlboumlleacutese
2 A tudaacutes vaacuteltozaacutesaacutenak affektiacutev felteacutetelei a kognitiacutev felteacutetelek korlaacutetozoacuteak az affektiacutev
felteacutetelek e korlaacutetok koumlzoumltti lehetőseacutegeket hataacuterozzaacutek meg Kuumllső eacutes belső motivaacutecioacute
teljesiacutetmeacutenymotivaacutecioacute elsajaacutetiacutetaacutesi motivaacutecioacute eacutenkeacutep szorongaacutes oumlnbizalom kudarckeruumlleacutes-
sikerorientaacutecioacute megkuumlzdeacutes erőfesziacuteteacutes keruumlleacutese attribuacutecioacute eacuterdeklődeacutes attitűdoumlk koumltődeacutes
kontrolleacuteszleleacutes elkoumltelezettseacuteg
3 A legkoumlzelebbi fejlődeacutesi zoacutena (Vigotszkij zoacutenaelmeacutelete) gyermekekkel veacutegzett kiacuteseacuterletei
szerint a gyerekek legkoumlzelebbi fejlődeacutesi zoacutenaacutejaacutet az oumlnaacutelloacutean megoldott feladat (aktuaacutelis
fejlettseacutegi szint) eacutes a segiacutetseacuteggel megoldott feladat (lehetseacuteges fejlettseacutegi szint) koumlzoumltti
taacutevolsaacuteggal eacutertelmezi Az elmeacutelet szerint egy fejleszteacutes akkor lehet a legeredmeacutenyesebb ha az
a legkoumlzelebbi fejlődeacutesi zoacutenaacuteban zajlik Az elmeacutelet szerint az oktataacutesnak abba a saacutevba kell
esnie amelyik maacuter meghaladja a gyermek aktuaacutelis fejlettseacutegi szintjeacutet de amely meacuteg nincs
adott szinttől olyan taacutevol hogy az a gyermek szaacutemaacutera maacuter felfoghatatlan feldolgozhatatlan
informaacutecioacutekat koumlzvetiacutetene vagy olyan teveacutekenyseacutegekbe vonnaacute be amelyekben maacuter nem tud
aktiacutevan reacuteszt venni
4 Előfelteacutetel-tudaacutes A tanulaacutes soraacuten amikor az egyeacuten uacutej ismereteket szerez az uacutej fogalmakat
be kell eacutepiacutetenie a fogalmi haacuteloacutejaacuteba Egy uacutej fogalom megtanulaacutesakor nem felteacutetlenuumll joumln leacutetre a
megfelelő reprezentaacutecioacute a megeacuterteacutes A megeacuterteacuteseacutehez a tanuloacutenak rendelkeznie kell az
előfelteacutetel-tudaacutessal azaz ismeretrendszereacuteben leacuteteznie kell a megfelelő fogalmi haacuteloacutenak
amelybe be tudja illeszteni az adott fogalmat A tanuloacutenak aktivizaacutelnia kell ezt a fogalmi
struktuacuteraacutet eacutes fel kell fedeznie az oumlsszefuumlggeacuteseket a maacuter ismert fogalmak eacutes az uacutej fogalom
koumlzoumltt Ha ez nem toumlrteacutenik meg akkor az uacutej fogalom nem tud beeacutepuumllni a fogalmi rendszerbe
elszigetelt marad nem vaacutelik hozzaacutefeacuterhetőveacute felideacutezhetőveacute
5 Deklaraacutelt tanterv tantervi dokumentum mely az előiacutert ceacutelokat műveltseacutegtartalmakat
tananyagokat eacutes koumlvetelmeacutenyeket tartalmazza A ~ lehet reacuteszletező vagy csak a toumlrzsanyagra
a koumlzoumls alapokra kiterjedő (alaptanterv)
6 Lefordiacutetott tanterv amikor a tanaacuter egyeacuteni arculatot ad a helyi lehetőseacutegek alapjaacuten a helyi
lehetőseacutegek alapjaacuten a koumlzponti előiacuteraacutesoknak A tanterv tanaacuter aacuteltali olvasata
7 Elsajaacutetiacutetott tanterv tartalmazza a tanuloacute előzetes tudaacutesaacutet koumlrnyezeteacutenek hataacutesait
valamint az előiacutert műveltseacuteg tanaacuteri eacutertelmezeacuteseacutet ndash ez az egyeacuteni tudaacutes
8 Az iskola ethosza Az iskola ethosza szoros eacutertelemben az iskola erkoumllcsi jellegű
elvaacuteraacutesait elveit koumlvetelmeacutenyeit taacutegabb eacutertelemben az iskola szellemiseacutegeacutet arculataacutet lelki
jellegeacutet jelenti
8-9 teacutema
FolytonosNem folytonos kognitiacutev fejlődeacutes Piaget fejlődeacuteselmeacutelete szakaszos jellegű azaz a fejlődeacutes nem folytonos hanem toumlbbeacute-keveacutesbeacute aacutellandoacute aacutellapotokboacutel maacutes aacutellapotokba valoacute aacutetmenetek reacuteveacuten megy veacutegbe
Minőseacutegi eacutes mennyiseacutegi vaacuteltozaacutesok a kognitiacutev fejlődeacutes soraacuten Vannak olyan elmeacuteletek amelyek a kognitiacutev fejlődeacutest elsősorban minőseacutegi vaacuteltozaacutesok sorozataacutenak tekintik Az ilyen elmeacuteletek a vaacuteltozaacutesokat kuumlloumlnboumlző aacutellapotok koumlzoumltti ugraacutesszerű aacutetmenetekkeacutent fogjaacutek fel A talaacuten legnagyobb hataacutesuacute elmeacutelet Piaget kognitiacutev fejlődeacuteselmeacutelete iacutegy jellemzi az eacutertelmi fejlődeacutest Maacutes modellek a fejlődeacutes kvantitatiacutev vonatkozaacutesaira helyezik a hangsuacutelyt eacutes a fejlődeacutest mennyiseacutegi noumlvekedeacuteskeacutent iacuterjaacutek le Ez utoacutebbi megkoumlzeliacuteteacutesre peacuteldakeacutent a pszichometriai moacutedszereket az eacutertelmi keacutepesseacutegek tekinteteacuteben az intelligencia tesztekkel toumlrteacutenő meacutereacuteseacutet emliacutethetjuumlk
NemUniverzaacutelis kognitiacutev fejlődeacutes Piaget fejlődeacuteselmeacutelete univerzaacutelis jellegű mivel az eacutertelmi fejlődeacutest egyetlen folyamatkeacutent fogja fel nem bontja fel a kuumlloumlnboumlző oumlsszetevők fejlődeacuteseacutere Univerzaacutelis abban az eacutertelemben is hogy a kialakuloacute műveleti struktuacuteraacutekat az eacutertelmi műkoumldeacutes tartalmaacutetoacutel fuumlggetlenuumll mindenuumltt eacuterveacutenyesuumllőnek gondolja (nem szaacutemol pl a tartalom szerepeacutevel) Nem szaacutemol tovaacutebbaacute a fejlődeacutes egyeacuteni kuumlloumlnbseacutegeivel v a kuumlloumlnbseacutegeket befolyaacutesoloacute szaacutemos teacutenyezővel pl a kuumlloumlnboumlző kultuacuteraacutekban felnoumlvekvő gyermekek elteacuterő fejlődeacutesi sajaacutetossaacutegaival
Teruumlletaacuteltalaacutenos kognitiacutev fejlődeacutes A megismereacutes eacutes a fejlődeacuteseacutenek egyes elmeacuteletei mind az emberi megismerőfolyamatokat mind azok fejlődeacuteseacutet egyseacutegeskeacutent fogjaacutek fel (pl Piaget elmeacutelete) Ezek a felfogaacutesok uacutegy tartjaacutek hogy sokfeacutele keacutepesseacuteguumlnk leacutenyegeacuteben azonos elvek szerint műkoumldik eacutes egyseacutegkeacutent fejlődik is ndash nincsenek elkuumlloumlnuumllő mentaacutelis rendszerek a kuumlloumlnboumlző tudaacutesteruumlletek megismereacuteseacutere
Teruumlletspecifikus kognitiacutev fejlődeacutes A kuumlloumlnboumlző tudaacutesteruumlletekre ndash a taacutersas vilaacuteg megeacuterteacuteseacutere a szaacutemolaacutesra a fizikai vilaacuteg koumllcsoumlnhataacutesaira stb ndash iraacutenyuloacute megismerőfolyamataink specializaacutelt csak az adott teruumlleten műkoumldő elvekre eacutepuumllnek sőt tudaacutesteruumlletenkeacutent elkuumlloumlnuumllő mentaacutelis rendszerek szolgaacuteljaacutek a megeacuterteacutest
A kognitiacutev fejlődeacutes nativista megkoumlzeliacuteteacutese E megkoumlzeliacuteteacutes szerint a fejlődeacutes fő mechanizmusa a bioloacutegiai eacutereacutes A geacutenkeacuteszletben hordozott bioloacutegiai oumlroumlkseacuteg
megnyilvaacutenulaacutesaacuteban a koumlrnyezet csak mint kioldoacute szerepel Fontos keacuterdeacutes hogy vannak-e a fejlődeacutesnek uacutegynevezett kritikus perioacutedusai azaz olyan időszakok mikor az egeacuteszseacuteges fejlődeacuteshez bizonyos bioloacutegiai vagy koumlrnyezeti felteacuteteleknek teljesuumllniuumlk kell
A nativista neacutezetrendszer a csecsemőnek gazdag veleszuumlletett tudaacutest tulajdoniacutet eacutes maximaacutelisan teruumlletspecifikus fejlődeacutesben gondolkodik Fodor szerint az agy peacuteldaacuteul egymaacutestoacutel teljesen fuumlggetlenuumll műkoumldő kuumlloumln feladatokra specializaacuteloacutedott genetikusan meghataacuterozott modulokboacutel aacutell
A kognitiacutev fejlődeacutes kontextualisztikus megkoumlzeliacuteteacutese
Koumlrnyezeti tanulaacutes megkoumlzeliacuteteacutes
Maacutesneacuteven empirista megkoumlzeliacuteteacutes neacutezetei szerint a fejlődeacutes legfőbb mechanizmusa a tanulaacutes Noha a fejlődeacutesnek vannak bioloacutegiai felteacutetelei a fejlődeacutes soraacuten tapasztalhatoacute vaacuteltozaacutesok okai a kuumllső koumlrnyezetben keresendők A fejlődeacutest folyamatosnak eacutes teruumlletaacuteltalaacutenosnak tartja Nem felteacuteteleznek teruumlletspecifikus tudaacutest csak oumlroumlkloumltt fizioloacutegiai szenzoros rendszereket eacutes az asszociaacutecioacutek szabaacutelyszerűseacutegeit Keacutepviselő Chandler
Szociaacutelis kogniacutecioacute A szociaacutelis kogniacutecioacute fejlődeacuteseacutenek folyamata oumlsszefuumlgg a szocializaacutecioacute folyamataacuteval A szociaacutelis vilaacutegra vonatkozoacute tudaacutes olyan fejlődeacutesi folyamat eredmeacutenye melynek soraacuten a gyerek fokozatosan megeacuterti maacutesok viselkedeacuteseacutenek okait eacutes felismeri a bizonyos eacuterzelmek eacutes tapasztalatok koumlzti oumlsszefuumlggeacuteseket Olyan szabaacutelyok megeacuterteacuteseacutehez jut el melynek tartalma specifikusan szociaacutelis miacuteg azonban a fizikai vilaacuteg műkoumldeacuteseacutet az előrejelezhetőseacuteg eacutes a stabilitaacutes jellemzi a szociaacutelis vilaacutegot nem mivel a szociaacutelis viszonyokra vonatkozoacute fogalmakat az adott kultuacutera taacutersas viszonyainak jelenteacutese eacutes termeacuteszete hataacuterozza meg Azonos azonban hogy a gyerekek mindkeacutet vilaacutegban az invarianciaacutekat az elvek vaacuteltozatlansaacutegaacutet keresik szeretneacutek megkuumlloumlnboumlztetni a dolgok kuumllső megjeleneacuteseacutet azok valoacutedi leacutenyegeacutetől
Neopiagetiaacutenusok
Piaget elmeacuteleteacutehez visszanyuacuteltak de hozzaacutetetteacutek a tartalom keacuterdeacuteseacutet is
Jobb vizsgaacutelati moacutedszereket keresnek mint Piaget az alszakaszok vagy szintek finomabb meghataacuterozaacutesaacutera toumlrekszenek Elfogadjaacutek Piaget azon neacutezeteacutet mely szerint a gyerekek a vilaacuteggal valoacute aktiacutev kapcsolaton keresztuumll alakiacutetjaacutek ki tudaacutesukat DE ennek szakaszai specifikus teveacutekenyseacutegekre vagy teruumlletekre korlaacutetozoacutednak
Tartalomtoacutel fuumlggetlen gondolkodaacutesfejleszteacutes A keacutepesseacuteg- eacutes gondolkodaacutesfejlesztő programok kontextusaacutet tekintve alapvetően keacutet fő aacutellaacutespontot lehet megkuumlloumlnboumlztetni Az egyik neacutezet keacutepviselői azt valljaacutek hogy a gondolkodaacutest explicit moacutedon tartalomtoacutel fuumlggetlen kell taniacutetani Erre vilaacutegszerte ismert peacutelda a Lipman aacuteltal kidolgozott gondolkodaacutesfejlesztő program
A tantaacutergyi tartalomhoz nem koumltoumltt direkt fejleszteacutes Pl De Bono (CoRT) Feuerstein IE programja Lipman Filozoacutefia gyermekeknek programja Klauer induktiacutev gondolkodaacutest fejlesztő programja
Tartalomba aacutegyazott gondolkodaacutesfejleszteacutes A maacutesik iraacutenyzat a gondolkodaacutest az iskolai tantaacutergyakba aacutegyazva fejleszteneacute amely megkoumlzeliacuteteacutes jelentős vaacuteltoztataacutesokat igeacutenyelne a
tananyagban Az ezt az iraacutenyzatot keacutepviselő fejlesztő programok koumlzuumll kiemelhető Dienes Zoltaacuten uacutej matematikaacuteja eacutes a Shayer eacutes Adey (1981) neveacutehez koumltődő CASE (Cognitive Acceleration through Science Education [a kognitiacutev fejlődeacutes felgyorsiacutetaacutesa a termeacuteszettudomaacutenyos neveleacutesen keresztuumll]) projekt
De Bono (CORT) De Bono moacutedszere a gondolkodaacutes taniacutetaacutesaacutera (CoRT)
A program elnevezeacutese a CoRT a fejlesztő program elterjeszteacuteseacutere alapiacutetott az angliai Cambridge-ben 1969 oacuteta műkoumldő szervezet neveacuteből (Cognitive Research Trust) szaacutermazik A CoRT program moumlgoumltt nem aacutell egy kidolgozott pszicholoacutegiai elmeacutelet legalaacutebbis de Bono nem fordiacutet figyelmet arra hogy moacutedszereacutet tudomaacutenyosan megalapozza Baacuter hasznaacutel bizonyos pszicholoacutegiai terminusokat eacutes az aacuteltalaacutenossaacutegok szintjeacuten homaacutelyos utalaacutesokat tesz bizonyos a pszicholoacutegiaacuteban is tanulmaacutenyozott jelenseacutegekre a fejleszteacutes alapelveit toumlbbnyire koumlzeacuterthető metaforaacutek analoacutegiaacutek peacuteldaacutek segiacutetseacutegeacutevel fejti ki
A gondolkodaacutes aacuteltala hangsuacutelyozni kiacutevaacutent jelenseacutegeit koumlnnyen megjegyezhető szabaacutelyokba foglalja oumlssze (peacuteldaacuteul az adj neki nevet a megeacuterteacutes egyik moacutedja) majd ezekből ugyancsak koumlnnyen azonosiacutethatoacute csoportokat alkot peacuteldaacuteul A megeacuterteacutes oumlt moacutedja A teacutevedeacutes oumlt formaacuteja stb
A gondolkodaacutes fejleszteacuteseacutet szolgaacuteloacute gyakorlatok nem kapcsoloacutednak az iskolai tantaacutergyakhoz ehelyett inkaacutebb a heacutetkoumlznapi helyzetekhez koumlzelaacutelloacute szituaacutecioacutekban a gondolkodaacutes folyamataira eacutes a doumlnteacuteshozatalra koncentraacutelnak Az eredeti program főleg 9-11 eacuteveseknek szoacutelt de keacutesőbb a fiatalabbaknak eacutes felnőtteknek szaacutent vaacuteltozatait is kidolgoztaacutekA CoRT hateacutekonysaacutegaacutet toumlbbszoumlr megvizsgaacuteltaacutek De Bono szerint a programtoacutel nem kell elvaacuterni hogy az elsajaacutetiacutetott gondolkodaacutesi keacuteszseacutegek olyan teruumlleteken is eacuterveacutenyesuumlljenek mint peacuteldaacuteul az intelligenciatesztek megoldaacutesa Hataacutesaacutet inkaacutebb olyan szituaacutecioacutekban kell ellenőrizni mint amilyenekben a fejleszteacutes is toumlrteacutent Az iacutegy elveacutegzett kiacuteseacuterletek rendre azt mutattaacutek hogy a programban reacutesztvevő gyerekek szignifikaacutensan jobban teljesiacutetettek mint a kontrollcsoport tagjai
Edward de Bono 1933-ban szuumlletett Maacuteltaacuten A Maacuteltai Orvosi Egyetem elveacutegzeacutese utaacuten Oxfordba keruumllt ahol iacutegeacuteretesen kezdődoumltt paacutelyaacuteja kitűnő eredmeacutennyel tette le pszichiaacutetriai szakiraacutenyuacute doktori vizsgaacuteit Kidolgozta eacutes gyakorlatiassaacute tette a konstruktiacutev gondolkodaacutes moacutedszereacutet Edward de Bono moacutedszereinek kiemelkedő nemzetkoumlzi sikere egyszerűseacuteguumlknek jaacuteteacutekossaacuteguknak eacutes gyakorlat-orientaacuteltsaacuteguknak koumlszoumlnhető
Feuerstein IE program Instrumental Enrichment
Nem tuacutelzaacutes azt aacutelliacutetani hogy a Feuerstein munkataacutersai aacuteltal kidolgozott IE az egyik legnagyobb vilaacutegkarriert befutott eacutes valoacutesziacutenűleg a legtoumlbb tanuloacutehoz eljutott moacutedszer Mint az eacutertelmi keacutepesseacutegek koumlzvetlen tartalomtoacutel fuumlggetlen fejleszteacuteseacutet megceacutelzoacute program talaacuten a legkidolgozottabb is Joacutel mutatja az ilyen programok esetleges ereacutenyeit de magaacuten viseli azok oumlsszes haacutetraacutenyait is
A fejlesztő program eredeti formaacutejaacuteban 15 modulboacutel aacutell melyeket Feuerstein eszkoumlzoumlknek (instruments) nevez Az elnevezeacutes itt Feuersteinnek arra a neacutezeteacutere utal hogy a feladatok csupaacuten eszkoumlzoumlk a felhasznaacuteloacute tanaacuter kezeacuteben ezeacutert nem annyira a konkreacutet tartalmuk a leacutenyeges mint inkaacutebb az a moacuted ahogyan a tanaacuterok hasznaacuteljaacutek azokat Mindegyik modul bizonyos tiacutepusuacute papiacuter-ceruza jellegű feladatok sorozataacuteboacutel aacutell A feladatok megoldaacutesa kb
egy oacuteraacutenyi munkaacutet jelent a gyerekeknek eacutes optimaacutelis esetben heti haacuterom-oumlt foglakozaacutesra keruumll sor Az egeacutesz fejlesztő program keacutet-haacuterom eacutevig tarthat A feladatok tartalom illetve kontextus-fuumlggetlenek Ha a program fejlesztő hataacutesaacutet neacutezzuumlk az eredmeacutenyeket uacutegy oumlsszegezhetjuumlk hogy nem javultak jelentősen a kiacuteseacuterletben reacuteszt vevő tanuloacutek olvasaacutesi vagy matematikai keacutepesseacutegei eacutes nem koumlvetkezett be kimutathatoacute vaacuteltozaacutes aacuteltalaacutenos eacutertelmi keacutepesseacutegeikben sem Ugyanakkor a tanaacuterok arroacutel szaacutemoltak be hogy javultak a tanuloacutek kommunikaacutecioacutes keacutepesseacutegei sziacutevesebben vettek reacuteszt az iskolai munkaacuteban
Lipman Filozoacutefia gyermekeknek program
Az aacuteltala javasolt moacutedon a gondolkodaacutest az iskolai keretek koumlzoumltt mintegy tantaacutergyszerűen lehet taniacutetani eacutes egy iskolai diszcipliacutena a filozoacutefia szerepel a program neveacuteben itt meacutegsem a hagyomaacutenyos eacutertelemben vett de meacuteg csak nem is egy megreformaacutelt filozoacutefia taniacutetaacutesaacuteroacutel van szoacute A filozoacutefia ugyanis naacutela egy olyan tantaacutergykeacutent jelenik meg amelynek koumlzeacutepponti ceacutelja a gondolkodaacutes taniacutetaacutesa A gondolkodaacutes taniacutetaacutesa tehaacutet nem beaacutegyazoacutedik a filozoacutefiaoktataacutesba vagy integraacuteloacutedik azzal hanem ami szerinte a program kereteacuteben toumlrteacutenik az maga a gondolkodaacutes taniacutetaacutesa
A filozoacutefiaacutet azeacutert tartja megfelelő nyersanyagnak a gondolkodaacutes fejleszteacuteseacutehez mert egyreacuteszt a filozoacutefia megmutatja az emberi gondolkodaacutes legreacutegibb eacutes egyben legkifinomultabb formaacuteit maacutesreacuteszt a gyerekek termeacuteszetes kiacutevaacutencsisaacutega miatt gondolkodaacutesuk hasonloacute a filozoacutefusok gondolkodaacutesaacutehoz A gyermekek baacuter leegyszerűsiacutetve eacutes a sajaacutet gondolkodaacutesi szintjuumlkoumln ugyan de ugyanazokra a keacuterdeacuteseacutekre (peacuteldaacuteul az igazsaacuteg a jog a meacuteltaacutenyossaacuteg a szabadsaacuteg a szemeacutelyes identitaacutes) keresik a vaacutelaszt mint az emberiseacuteg legjelentősebb filozoacutefiai gondolkodoacutei Nem kell tehaacutet maacutest tenni mint sorra venni a filozoacutefia nagy probleacutemaacuteit eacutes a gyerekeket olyan helyzetbe kell hozni hogy azokat megvitathassaacutek azokon gondolkodhassanakLipman programja eredeti formaacutejaacuteban teljes egeacuteszeacuteben az iacuteraacutesbeliseacutegre eacutepuumll tehaacutet olyan előzetes tudaacutest koumlvetel meg amelynek a tanuloacutek egy reacutesze nincs a birtokaacuteban Elsősorban a fiatal serduumllőkoruacute gyermekek szaacutemaacutera ajaacutenlottaacutek a programot akikneacutel ez a felteacutetel toumlbbnyire teljesuumll eacutes hogy az olvasaacutesmegeacuterteacutes sziacutenvonala ne befolyaacutesolja tuacutelsaacutegosan alkalmazhatoacutesaacutegaacutet a felhasznaacutelt szoumlvegek meglehetősen egyszerűek Toumlrteacutentek kiacuteseacuterletek arra is hogy az alapvető elgondolaacutesokat egeacuteszen fiatal gyermekekkel peacuteldaacuteul oacutevodaacuteskoruacuteakra alkalmazzaacutek ahogy az olvasaacutesi keacutepesseacutegek hiaacutenyaacutet a tanaacuteri elbeszeacuteleacutes poacutetoljaAz filozoacutefia gyermekek szaacutemaacutera program hateacutekonysaacutegaacutet ugyancsak sokfeacutele vizsgaacutelatnak vetetteacutek alaacute mind kidolgozoacutei mind pedig a fejlesztőktől fuumlggetlen kutatoacutek A fejlesztő kiacuteseacuterletek tipikusan feacutel eacutevtől egy eacutevnyi időtartamuacuteak voltak A kiacuteseacuterletek szerint a fejlesztő programban reacutesztvevő tanuloacutek olvasaacutesmegeacuterteacutese jelentősen javult a treacutening kimutathatoacute hataacutest gyakorolt a tanuloacutek matematikai eredmeacutenyeire bizonyos koumlvetkezteteacutesi keacuteszseacutegekre eacutes a kreatiacutev gondolkodaacutesra kuumlloumlnoumlsen a fluencia faktorra Ugyanakkor a kuumlloumlnboumlző kiacuteseacuterletek soraacuten azt is tapasztaltaacutek hogy a program hataacutesa erősen tanaacuterfuumlggő a kuumlloumlnboumlző tanaacuterok osztaacutelyainak eredmeacutenyei koumlzoumltt jelentős kuumlloumlnbseacutegek alakultak ki
Olvasaacutesi strateacutegiaacutek fejleszteacutese
Az olvasaacutesi strateacutegiaacutekat fejleszthetjuumlk a metakogniacutecioacute segiacutetseacutegeacutevel Ilyenkor hasznaacutelhatunk szoumlveganticipaacutecioacutes strateacutegiaacutekat (pl keacuterdeacutesek megfogalmazaacutesa az olvasmaacutenyroacutel előzetes tudaacutes aktivaacutelaacutesa az olvasnivaloacute ciacuteme alapjaacuten) szoumlvegkezelő strateacutegiaacutekat (pl taacuteblaacutezatok a szoumlvegben vagy a szoumlveg helyett) javiacutetoacute strateacutegiaacutekat (pl mentaacutelis keacutepek rajzok szerepe az uacutejraolvasaacutes szuumlkseacutegesseacutegeacutenek megiacuteteacuteleacutese) valamint integraacutelaacutest mely soraacuten aacutettekintően megismeacuteteljuumlk a kuumlloumlnboumlző oacuteraacutek feladatait
Az induktiacutev gondolkodaacutes fejleszteacutese Klauer induktiacutev gondolkodaacutest fejlesztő programja
Az induktiacutev gondolkodaacutes fejleszteacuteseacutere dolgozott ki gyakorlatrendszert Karl Josef Klauer Hasonloacutesaacutegot mutat Klauer programja az IE-vel annyiban hogy ebben az esetben is egy aacuteltalaacutenos keacutepesseacuteg aacutell a fejleszteacutes koumlzeacuteppontjaacuteban tovaacutebbaacute itt is tartalomtoacutel fuumlggetlen fejlesztő gyakorlatokat hasznaacutelnak Klauer szerint baacuter az induktiacutev gondolkodaacutes folyamatainak sokfeacuteleseacutegeacutet nem lehet pontosan leiacuterni lehet olyan elmeacuteleti modellt alkotni amelyik e kognitiacutev rendszer koumlzponti reacuteszeacutet alapvető folyamatait definiaacutelja Elmeacuteleti modellje szerint az induktiacutev gondolkodaacutes leacutenyege szabaacutelyszerűseacutegek megtalaacutelaacutesa
A fejlesztő rendszert haacuterom kuumlloumlnboumlző eacuteletkori csoportra keacutesziacutetette el Mindhaacuterom fejlesztő program sziacutenes papiacuterlapokboacutel aacutell a lapokon keacutepekkel aacutebraacutekkal szavakkal amelyek megtestesiacutetik a fejlesztő struktuacuteraacutet A Denktraining fuumlr Kinder I nemverbaacutelis feladatokat tartalmaz eacutes az 5-8 eacuteves korosztaacutelyt ceacutelozza meg A Denktraining fuumlr Kinder II a 10-13 eacutev koumlzoumlttieknek szoacutel eacutes maacuter felteacutetelezi hogy a gyerekek tudnak olvasni iacutegy a fiatalabbaknak szoacuteloacute programhoz keacutepest ebben megjelennek a szavakat szoumlvegeket tartalmazoacute feladatok is Miacuteg az első keacutet feladatrendszer az aacuteltagos fejlettseacutegű gyerekek szaacutemaacutera keacuteszuumllt a Denktraining fuumlr Jugendliche a tanulaacutesi neheacutezseacutegekkel kuumlzdő tanuloacutek igeacutenyeit szolgaacutelja kompenzaacuteloacute jellegű fejlődeacutesbeli lemaradaacutesaikat kiacutevaacutenja poacutetolni A programok mindegyike 120 feladatboacutel aacutell amelyeken az egyszerűbbtől a bonyolultabbak fele haladnak veacutegig a tanuloacutek A feladatok tiacutez foglalkozaacutesra vannak elosztva iacutegy egy alkalommal aacutetlagosan 12 feladatot oldanak meg A foglalkozaacutesok alapvető moacutedszere az iraacutenyiacutetott felfedezeacutes ami azt jelenti hogy a gyerekek annyi - egyeacutenenkeacutent vaacuteltozoacute meacuterteacutekű - segiacutetseacuteget kapnak a tanaacutertoacutel amennyi ahhoz szuumlkseacuteges hogy biztosan meg tudjaacutek oldani a feladatotAz induktiacutev treacutening hataacutesaacutet megvizsgaacuteltaacutek peacuteldaacuteul a matematika az idegen nyelvek a nyelvtan a fizika eacutes neacutehaacuteny egyeacuteb tananyag tanulaacutesaacutera a hataacutes meacuterteacuteke aacuteltalaacuteban 04 koumlruumll alakult Meacuteg a helyesiacuteraacutes tanulaacutesaacuteban is sikeruumllt kimutatni az induktiacutev treacutening pozitiacutev hataacutesaacutet
Az analoacutegiaacutes gondolkodaacutes fejleszteacutese
Az analoacutegiaacutes gondolkodaacutes az induktiacutev gondolkodaacutes egyik fontos oumlsszetevője Az emberi gondolkodaacutes alapvetően analoacutegiaacutes tiacutepusuacute minden szaacutemaacutera uacutej jelenseacuteget maacuter ismert kognitiacutev struktuacuteraacutekkal valoacute analoacutegia alapjaacuten ragad meg Ez az a gondolkodaacutesforma amely a legjobban aacutethatja a megismereacutes maacutes teruumlleteit segiacuteti a megeacuterteacutest a fogalomelsajaacutetiacutetaacutest eacutes a probleacutemamegoldaacutest
SZOumlVEGFER (szoumlvegfeldolgozoacute kriteacuteriumorientaacutelt fejlesztő rendszer) a tantaacutergyak legfontosabb roumlvid szoumlvegeit egyeacuteni eacutes csoportos tanulaacutessal előbb egy tanoacuteraacuten a szokaacutesos moacutedszerekkel feldolgozzaacutek majd a koumlvetkező neacutehaacuteny tanoacutera elejeacuten oumlt-tiacutez percnyi csoportos munkaacuteval egy-egy kognitiacutev feladatot oldanak meg amit a csoporttagok egymaacutessal
egyeztetnek javiacutetanak vagy az egymaacutes koumlzt felosztott reacuteszfeladatokat egyeztetik egyesiacutetik Veacuteguumll osztaacutelyszinten eacuterteacutekelik eacutes javiacutetjaacutek a csoportok eredmeacutenyeit Ezutaacuten a szokaacutesos taniacutetaacutes koumlvetkezik
CASE-projekt
A gondolkodaacutes iskolai fejleszteacutese szempontjaacuteboacutel kiemelkedő jelentőseacutegű a Cognitive Acceleration through Science Education (CASE a kognitiacutev fejlődeacutes felgyorsiacutetaacutesa a termeacuteszettudomaacutenyos neveleacutesen keresztuumll) neacuteven ismertteacute vaacutelt nagyszabaacutesuacute kiacuteseacuterletsorozat Valoacutejaacuteban nem csak egy meghataacuterozott gondolkodaacutesfejlesztő programroacutel van szoacute hanem inkaacutebb olyan tudomaacutenyos kutataacutesroacutel melynek eredmeacutenyei folyamatosan javiacutetjaacutek az oktataacutes gyakorlataacutet A gyerekek valoacutedi bdquotermeacuteszetesrdquo kognitiacutev fejlődeacuteseacutehez szeretneacutek az optimaacutelis oktataacutesi felteacuteteleket biztosiacutetani
Kapcsoloacutedoacute oktataacutesi moacutedszerek kuumlloumlnbseacutegek kiegyenliacuteteacutese (felzaacuterkoacuteztataacutes) a
kuumlloumlnbseacutegekhez valoacute alkalmazkodaacutes (differenciaacutelaacutes) teljes elsajaacutetiacutetaacutes (mastery learning)
tanulaacutesi keacutepesseacutegek aacuteltalaacutenos gondolkodaacutesi keacutepesseacutegek folyamatos fejleszteacutese az
interferencia negatiacutev jelenseacutegeinek kikuumlszoumlboumlleacutese
2 A tudaacutes vaacuteltozaacutesaacutenak affektiacutev felteacutetelei a kognitiacutev felteacutetelek korlaacutetozoacuteak az affektiacutev
felteacutetelek e korlaacutetok koumlzoumltti lehetőseacutegeket hataacuterozzaacutek meg Kuumllső eacutes belső motivaacutecioacute
teljesiacutetmeacutenymotivaacutecioacute elsajaacutetiacutetaacutesi motivaacutecioacute eacutenkeacutep szorongaacutes oumlnbizalom kudarckeruumlleacutes-
sikerorientaacutecioacute megkuumlzdeacutes erőfesziacuteteacutes keruumlleacutese attribuacutecioacute eacuterdeklődeacutes attitűdoumlk koumltődeacutes
kontrolleacuteszleleacutes elkoumltelezettseacuteg
3 A legkoumlzelebbi fejlődeacutesi zoacutena (Vigotszkij zoacutenaelmeacutelete) gyermekekkel veacutegzett kiacuteseacuterletei
szerint a gyerekek legkoumlzelebbi fejlődeacutesi zoacutenaacutejaacutet az oumlnaacutelloacutean megoldott feladat (aktuaacutelis
fejlettseacutegi szint) eacutes a segiacutetseacuteggel megoldott feladat (lehetseacuteges fejlettseacutegi szint) koumlzoumltti
taacutevolsaacuteggal eacutertelmezi Az elmeacutelet szerint egy fejleszteacutes akkor lehet a legeredmeacutenyesebb ha az
a legkoumlzelebbi fejlődeacutesi zoacutenaacuteban zajlik Az elmeacutelet szerint az oktataacutesnak abba a saacutevba kell
esnie amelyik maacuter meghaladja a gyermek aktuaacutelis fejlettseacutegi szintjeacutet de amely meacuteg nincs
adott szinttől olyan taacutevol hogy az a gyermek szaacutemaacutera maacuter felfoghatatlan feldolgozhatatlan
informaacutecioacutekat koumlzvetiacutetene vagy olyan teveacutekenyseacutegekbe vonnaacute be amelyekben maacuter nem tud
aktiacutevan reacuteszt venni
4 Előfelteacutetel-tudaacutes A tanulaacutes soraacuten amikor az egyeacuten uacutej ismereteket szerez az uacutej fogalmakat
be kell eacutepiacutetenie a fogalmi haacuteloacutejaacuteba Egy uacutej fogalom megtanulaacutesakor nem felteacutetlenuumll joumln leacutetre a
megfelelő reprezentaacutecioacute a megeacuterteacutes A megeacuterteacuteseacutehez a tanuloacutenak rendelkeznie kell az
előfelteacutetel-tudaacutessal azaz ismeretrendszereacuteben leacuteteznie kell a megfelelő fogalmi haacuteloacutenak
amelybe be tudja illeszteni az adott fogalmat A tanuloacutenak aktivizaacutelnia kell ezt a fogalmi
struktuacuteraacutet eacutes fel kell fedeznie az oumlsszefuumlggeacuteseket a maacuter ismert fogalmak eacutes az uacutej fogalom
koumlzoumltt Ha ez nem toumlrteacutenik meg akkor az uacutej fogalom nem tud beeacutepuumllni a fogalmi rendszerbe
elszigetelt marad nem vaacutelik hozzaacutefeacuterhetőveacute felideacutezhetőveacute
5 Deklaraacutelt tanterv tantervi dokumentum mely az előiacutert ceacutelokat műveltseacutegtartalmakat
tananyagokat eacutes koumlvetelmeacutenyeket tartalmazza A ~ lehet reacuteszletező vagy csak a toumlrzsanyagra
a koumlzoumls alapokra kiterjedő (alaptanterv)
6 Lefordiacutetott tanterv amikor a tanaacuter egyeacuteni arculatot ad a helyi lehetőseacutegek alapjaacuten a helyi
lehetőseacutegek alapjaacuten a koumlzponti előiacuteraacutesoknak A tanterv tanaacuter aacuteltali olvasata
7 Elsajaacutetiacutetott tanterv tartalmazza a tanuloacute előzetes tudaacutesaacutet koumlrnyezeteacutenek hataacutesait
valamint az előiacutert műveltseacuteg tanaacuteri eacutertelmezeacuteseacutet ndash ez az egyeacuteni tudaacutes
8 Az iskola ethosza Az iskola ethosza szoros eacutertelemben az iskola erkoumllcsi jellegű
elvaacuteraacutesait elveit koumlvetelmeacutenyeit taacutegabb eacutertelemben az iskola szellemiseacutegeacutet arculataacutet lelki
jellegeacutet jelenti
8-9 teacutema
FolytonosNem folytonos kognitiacutev fejlődeacutes Piaget fejlődeacuteselmeacutelete szakaszos jellegű azaz a fejlődeacutes nem folytonos hanem toumlbbeacute-keveacutesbeacute aacutellandoacute aacutellapotokboacutel maacutes aacutellapotokba valoacute aacutetmenetek reacuteveacuten megy veacutegbe
Minőseacutegi eacutes mennyiseacutegi vaacuteltozaacutesok a kognitiacutev fejlődeacutes soraacuten Vannak olyan elmeacuteletek amelyek a kognitiacutev fejlődeacutest elsősorban minőseacutegi vaacuteltozaacutesok sorozataacutenak tekintik Az ilyen elmeacuteletek a vaacuteltozaacutesokat kuumlloumlnboumlző aacutellapotok koumlzoumltti ugraacutesszerű aacutetmenetekkeacutent fogjaacutek fel A talaacuten legnagyobb hataacutesuacute elmeacutelet Piaget kognitiacutev fejlődeacuteselmeacutelete iacutegy jellemzi az eacutertelmi fejlődeacutest Maacutes modellek a fejlődeacutes kvantitatiacutev vonatkozaacutesaira helyezik a hangsuacutelyt eacutes a fejlődeacutest mennyiseacutegi noumlvekedeacuteskeacutent iacuterjaacutek le Ez utoacutebbi megkoumlzeliacuteteacutesre peacuteldakeacutent a pszichometriai moacutedszereket az eacutertelmi keacutepesseacutegek tekinteteacuteben az intelligencia tesztekkel toumlrteacutenő meacutereacuteseacutet emliacutethetjuumlk
NemUniverzaacutelis kognitiacutev fejlődeacutes Piaget fejlődeacuteselmeacutelete univerzaacutelis jellegű mivel az eacutertelmi fejlődeacutest egyetlen folyamatkeacutent fogja fel nem bontja fel a kuumlloumlnboumlző oumlsszetevők fejlődeacuteseacutere Univerzaacutelis abban az eacutertelemben is hogy a kialakuloacute műveleti struktuacuteraacutekat az eacutertelmi műkoumldeacutes tartalmaacutetoacutel fuumlggetlenuumll mindenuumltt eacuterveacutenyesuumllőnek gondolja (nem szaacutemol pl a tartalom szerepeacutevel) Nem szaacutemol tovaacutebbaacute a fejlődeacutes egyeacuteni kuumlloumlnbseacutegeivel v a kuumlloumlnbseacutegeket befolyaacutesoloacute szaacutemos teacutenyezővel pl a kuumlloumlnboumlző kultuacuteraacutekban felnoumlvekvő gyermekek elteacuterő fejlődeacutesi sajaacutetossaacutegaival
Teruumlletaacuteltalaacutenos kognitiacutev fejlődeacutes A megismereacutes eacutes a fejlődeacuteseacutenek egyes elmeacuteletei mind az emberi megismerőfolyamatokat mind azok fejlődeacuteseacutet egyseacutegeskeacutent fogjaacutek fel (pl Piaget elmeacutelete) Ezek a felfogaacutesok uacutegy tartjaacutek hogy sokfeacutele keacutepesseacuteguumlnk leacutenyegeacuteben azonos elvek szerint műkoumldik eacutes egyseacutegkeacutent fejlődik is ndash nincsenek elkuumlloumlnuumllő mentaacutelis rendszerek a kuumlloumlnboumlző tudaacutesteruumlletek megismereacuteseacutere
Teruumlletspecifikus kognitiacutev fejlődeacutes A kuumlloumlnboumlző tudaacutesteruumlletekre ndash a taacutersas vilaacuteg megeacuterteacuteseacutere a szaacutemolaacutesra a fizikai vilaacuteg koumllcsoumlnhataacutesaira stb ndash iraacutenyuloacute megismerőfolyamataink specializaacutelt csak az adott teruumlleten műkoumldő elvekre eacutepuumllnek sőt tudaacutesteruumlletenkeacutent elkuumlloumlnuumllő mentaacutelis rendszerek szolgaacuteljaacutek a megeacuterteacutest
A kognitiacutev fejlődeacutes nativista megkoumlzeliacuteteacutese E megkoumlzeliacuteteacutes szerint a fejlődeacutes fő mechanizmusa a bioloacutegiai eacutereacutes A geacutenkeacuteszletben hordozott bioloacutegiai oumlroumlkseacuteg
megnyilvaacutenulaacutesaacuteban a koumlrnyezet csak mint kioldoacute szerepel Fontos keacuterdeacutes hogy vannak-e a fejlődeacutesnek uacutegynevezett kritikus perioacutedusai azaz olyan időszakok mikor az egeacuteszseacuteges fejlődeacuteshez bizonyos bioloacutegiai vagy koumlrnyezeti felteacuteteleknek teljesuumllniuumlk kell
A nativista neacutezetrendszer a csecsemőnek gazdag veleszuumlletett tudaacutest tulajdoniacutet eacutes maximaacutelisan teruumlletspecifikus fejlődeacutesben gondolkodik Fodor szerint az agy peacuteldaacuteul egymaacutestoacutel teljesen fuumlggetlenuumll műkoumldő kuumlloumln feladatokra specializaacuteloacutedott genetikusan meghataacuterozott modulokboacutel aacutell
A kognitiacutev fejlődeacutes kontextualisztikus megkoumlzeliacuteteacutese
Koumlrnyezeti tanulaacutes megkoumlzeliacuteteacutes
Maacutesneacuteven empirista megkoumlzeliacuteteacutes neacutezetei szerint a fejlődeacutes legfőbb mechanizmusa a tanulaacutes Noha a fejlődeacutesnek vannak bioloacutegiai felteacutetelei a fejlődeacutes soraacuten tapasztalhatoacute vaacuteltozaacutesok okai a kuumllső koumlrnyezetben keresendők A fejlődeacutest folyamatosnak eacutes teruumlletaacuteltalaacutenosnak tartja Nem felteacuteteleznek teruumlletspecifikus tudaacutest csak oumlroumlkloumltt fizioloacutegiai szenzoros rendszereket eacutes az asszociaacutecioacutek szabaacutelyszerűseacutegeit Keacutepviselő Chandler
Szociaacutelis kogniacutecioacute A szociaacutelis kogniacutecioacute fejlődeacuteseacutenek folyamata oumlsszefuumlgg a szocializaacutecioacute folyamataacuteval A szociaacutelis vilaacutegra vonatkozoacute tudaacutes olyan fejlődeacutesi folyamat eredmeacutenye melynek soraacuten a gyerek fokozatosan megeacuterti maacutesok viselkedeacuteseacutenek okait eacutes felismeri a bizonyos eacuterzelmek eacutes tapasztalatok koumlzti oumlsszefuumlggeacuteseket Olyan szabaacutelyok megeacuterteacuteseacutehez jut el melynek tartalma specifikusan szociaacutelis miacuteg azonban a fizikai vilaacuteg műkoumldeacuteseacutet az előrejelezhetőseacuteg eacutes a stabilitaacutes jellemzi a szociaacutelis vilaacutegot nem mivel a szociaacutelis viszonyokra vonatkozoacute fogalmakat az adott kultuacutera taacutersas viszonyainak jelenteacutese eacutes termeacuteszete hataacuterozza meg Azonos azonban hogy a gyerekek mindkeacutet vilaacutegban az invarianciaacutekat az elvek vaacuteltozatlansaacutegaacutet keresik szeretneacutek megkuumlloumlnboumlztetni a dolgok kuumllső megjeleneacuteseacutet azok valoacutedi leacutenyegeacutetől
Neopiagetiaacutenusok
Piaget elmeacuteleteacutehez visszanyuacuteltak de hozzaacutetetteacutek a tartalom keacuterdeacuteseacutet is
Jobb vizsgaacutelati moacutedszereket keresnek mint Piaget az alszakaszok vagy szintek finomabb meghataacuterozaacutesaacutera toumlrekszenek Elfogadjaacutek Piaget azon neacutezeteacutet mely szerint a gyerekek a vilaacuteggal valoacute aktiacutev kapcsolaton keresztuumll alakiacutetjaacutek ki tudaacutesukat DE ennek szakaszai specifikus teveacutekenyseacutegekre vagy teruumlletekre korlaacutetozoacutednak
Tartalomtoacutel fuumlggetlen gondolkodaacutesfejleszteacutes A keacutepesseacuteg- eacutes gondolkodaacutesfejlesztő programok kontextusaacutet tekintve alapvetően keacutet fő aacutellaacutespontot lehet megkuumlloumlnboumlztetni Az egyik neacutezet keacutepviselői azt valljaacutek hogy a gondolkodaacutest explicit moacutedon tartalomtoacutel fuumlggetlen kell taniacutetani Erre vilaacutegszerte ismert peacutelda a Lipman aacuteltal kidolgozott gondolkodaacutesfejlesztő program
A tantaacutergyi tartalomhoz nem koumltoumltt direkt fejleszteacutes Pl De Bono (CoRT) Feuerstein IE programja Lipman Filozoacutefia gyermekeknek programja Klauer induktiacutev gondolkodaacutest fejlesztő programja
Tartalomba aacutegyazott gondolkodaacutesfejleszteacutes A maacutesik iraacutenyzat a gondolkodaacutest az iskolai tantaacutergyakba aacutegyazva fejleszteneacute amely megkoumlzeliacuteteacutes jelentős vaacuteltoztataacutesokat igeacutenyelne a
tananyagban Az ezt az iraacutenyzatot keacutepviselő fejlesztő programok koumlzuumll kiemelhető Dienes Zoltaacuten uacutej matematikaacuteja eacutes a Shayer eacutes Adey (1981) neveacutehez koumltődő CASE (Cognitive Acceleration through Science Education [a kognitiacutev fejlődeacutes felgyorsiacutetaacutesa a termeacuteszettudomaacutenyos neveleacutesen keresztuumll]) projekt
De Bono (CORT) De Bono moacutedszere a gondolkodaacutes taniacutetaacutesaacutera (CoRT)
A program elnevezeacutese a CoRT a fejlesztő program elterjeszteacuteseacutere alapiacutetott az angliai Cambridge-ben 1969 oacuteta műkoumldő szervezet neveacuteből (Cognitive Research Trust) szaacutermazik A CoRT program moumlgoumltt nem aacutell egy kidolgozott pszicholoacutegiai elmeacutelet legalaacutebbis de Bono nem fordiacutet figyelmet arra hogy moacutedszereacutet tudomaacutenyosan megalapozza Baacuter hasznaacutel bizonyos pszicholoacutegiai terminusokat eacutes az aacuteltalaacutenossaacutegok szintjeacuten homaacutelyos utalaacutesokat tesz bizonyos a pszicholoacutegiaacuteban is tanulmaacutenyozott jelenseacutegekre a fejleszteacutes alapelveit toumlbbnyire koumlzeacuterthető metaforaacutek analoacutegiaacutek peacuteldaacutek segiacutetseacutegeacutevel fejti ki
A gondolkodaacutes aacuteltala hangsuacutelyozni kiacutevaacutent jelenseacutegeit koumlnnyen megjegyezhető szabaacutelyokba foglalja oumlssze (peacuteldaacuteul az adj neki nevet a megeacuterteacutes egyik moacutedja) majd ezekből ugyancsak koumlnnyen azonosiacutethatoacute csoportokat alkot peacuteldaacuteul A megeacuterteacutes oumlt moacutedja A teacutevedeacutes oumlt formaacuteja stb
A gondolkodaacutes fejleszteacuteseacutet szolgaacuteloacute gyakorlatok nem kapcsoloacutednak az iskolai tantaacutergyakhoz ehelyett inkaacutebb a heacutetkoumlznapi helyzetekhez koumlzelaacutelloacute szituaacutecioacutekban a gondolkodaacutes folyamataira eacutes a doumlnteacuteshozatalra koncentraacutelnak Az eredeti program főleg 9-11 eacuteveseknek szoacutelt de keacutesőbb a fiatalabbaknak eacutes felnőtteknek szaacutent vaacuteltozatait is kidolgoztaacutekA CoRT hateacutekonysaacutegaacutet toumlbbszoumlr megvizsgaacuteltaacutek De Bono szerint a programtoacutel nem kell elvaacuterni hogy az elsajaacutetiacutetott gondolkodaacutesi keacuteszseacutegek olyan teruumlleteken is eacuterveacutenyesuumlljenek mint peacuteldaacuteul az intelligenciatesztek megoldaacutesa Hataacutesaacutet inkaacutebb olyan szituaacutecioacutekban kell ellenőrizni mint amilyenekben a fejleszteacutes is toumlrteacutent Az iacutegy elveacutegzett kiacuteseacuterletek rendre azt mutattaacutek hogy a programban reacutesztvevő gyerekek szignifikaacutensan jobban teljesiacutetettek mint a kontrollcsoport tagjai
Edward de Bono 1933-ban szuumlletett Maacuteltaacuten A Maacuteltai Orvosi Egyetem elveacutegzeacutese utaacuten Oxfordba keruumllt ahol iacutegeacuteretesen kezdődoumltt paacutelyaacuteja kitűnő eredmeacutennyel tette le pszichiaacutetriai szakiraacutenyuacute doktori vizsgaacuteit Kidolgozta eacutes gyakorlatiassaacute tette a konstruktiacutev gondolkodaacutes moacutedszereacutet Edward de Bono moacutedszereinek kiemelkedő nemzetkoumlzi sikere egyszerűseacuteguumlknek jaacuteteacutekossaacuteguknak eacutes gyakorlat-orientaacuteltsaacuteguknak koumlszoumlnhető
Feuerstein IE program Instrumental Enrichment
Nem tuacutelzaacutes azt aacutelliacutetani hogy a Feuerstein munkataacutersai aacuteltal kidolgozott IE az egyik legnagyobb vilaacutegkarriert befutott eacutes valoacutesziacutenűleg a legtoumlbb tanuloacutehoz eljutott moacutedszer Mint az eacutertelmi keacutepesseacutegek koumlzvetlen tartalomtoacutel fuumlggetlen fejleszteacuteseacutet megceacutelzoacute program talaacuten a legkidolgozottabb is Joacutel mutatja az ilyen programok esetleges ereacutenyeit de magaacuten viseli azok oumlsszes haacutetraacutenyait is
A fejlesztő program eredeti formaacutejaacuteban 15 modulboacutel aacutell melyeket Feuerstein eszkoumlzoumlknek (instruments) nevez Az elnevezeacutes itt Feuersteinnek arra a neacutezeteacutere utal hogy a feladatok csupaacuten eszkoumlzoumlk a felhasznaacuteloacute tanaacuter kezeacuteben ezeacutert nem annyira a konkreacutet tartalmuk a leacutenyeges mint inkaacutebb az a moacuted ahogyan a tanaacuterok hasznaacuteljaacutek azokat Mindegyik modul bizonyos tiacutepusuacute papiacuter-ceruza jellegű feladatok sorozataacuteboacutel aacutell A feladatok megoldaacutesa kb
egy oacuteraacutenyi munkaacutet jelent a gyerekeknek eacutes optimaacutelis esetben heti haacuterom-oumlt foglakozaacutesra keruumll sor Az egeacutesz fejlesztő program keacutet-haacuterom eacutevig tarthat A feladatok tartalom illetve kontextus-fuumlggetlenek Ha a program fejlesztő hataacutesaacutet neacutezzuumlk az eredmeacutenyeket uacutegy oumlsszegezhetjuumlk hogy nem javultak jelentősen a kiacuteseacuterletben reacuteszt vevő tanuloacutek olvasaacutesi vagy matematikai keacutepesseacutegei eacutes nem koumlvetkezett be kimutathatoacute vaacuteltozaacutes aacuteltalaacutenos eacutertelmi keacutepesseacutegeikben sem Ugyanakkor a tanaacuterok arroacutel szaacutemoltak be hogy javultak a tanuloacutek kommunikaacutecioacutes keacutepesseacutegei sziacutevesebben vettek reacuteszt az iskolai munkaacuteban
Lipman Filozoacutefia gyermekeknek program
Az aacuteltala javasolt moacutedon a gondolkodaacutest az iskolai keretek koumlzoumltt mintegy tantaacutergyszerűen lehet taniacutetani eacutes egy iskolai diszcipliacutena a filozoacutefia szerepel a program neveacuteben itt meacutegsem a hagyomaacutenyos eacutertelemben vett de meacuteg csak nem is egy megreformaacutelt filozoacutefia taniacutetaacutesaacuteroacutel van szoacute A filozoacutefia ugyanis naacutela egy olyan tantaacutergykeacutent jelenik meg amelynek koumlzeacutepponti ceacutelja a gondolkodaacutes taniacutetaacutesa A gondolkodaacutes taniacutetaacutesa tehaacutet nem beaacutegyazoacutedik a filozoacutefiaoktataacutesba vagy integraacuteloacutedik azzal hanem ami szerinte a program kereteacuteben toumlrteacutenik az maga a gondolkodaacutes taniacutetaacutesa
A filozoacutefiaacutet azeacutert tartja megfelelő nyersanyagnak a gondolkodaacutes fejleszteacuteseacutehez mert egyreacuteszt a filozoacutefia megmutatja az emberi gondolkodaacutes legreacutegibb eacutes egyben legkifinomultabb formaacuteit maacutesreacuteszt a gyerekek termeacuteszetes kiacutevaacutencsisaacutega miatt gondolkodaacutesuk hasonloacute a filozoacutefusok gondolkodaacutesaacutehoz A gyermekek baacuter leegyszerűsiacutetve eacutes a sajaacutet gondolkodaacutesi szintjuumlkoumln ugyan de ugyanazokra a keacuterdeacuteseacutekre (peacuteldaacuteul az igazsaacuteg a jog a meacuteltaacutenyossaacuteg a szabadsaacuteg a szemeacutelyes identitaacutes) keresik a vaacutelaszt mint az emberiseacuteg legjelentősebb filozoacutefiai gondolkodoacutei Nem kell tehaacutet maacutest tenni mint sorra venni a filozoacutefia nagy probleacutemaacuteit eacutes a gyerekeket olyan helyzetbe kell hozni hogy azokat megvitathassaacutek azokon gondolkodhassanakLipman programja eredeti formaacutejaacuteban teljes egeacuteszeacuteben az iacuteraacutesbeliseacutegre eacutepuumll tehaacutet olyan előzetes tudaacutest koumlvetel meg amelynek a tanuloacutek egy reacutesze nincs a birtokaacuteban Elsősorban a fiatal serduumllőkoruacute gyermekek szaacutemaacutera ajaacutenlottaacutek a programot akikneacutel ez a felteacutetel toumlbbnyire teljesuumll eacutes hogy az olvasaacutesmegeacuterteacutes sziacutenvonala ne befolyaacutesolja tuacutelsaacutegosan alkalmazhatoacutesaacutegaacutet a felhasznaacutelt szoumlvegek meglehetősen egyszerűek Toumlrteacutentek kiacuteseacuterletek arra is hogy az alapvető elgondolaacutesokat egeacuteszen fiatal gyermekekkel peacuteldaacuteul oacutevodaacuteskoruacuteakra alkalmazzaacutek ahogy az olvasaacutesi keacutepesseacutegek hiaacutenyaacutet a tanaacuteri elbeszeacuteleacutes poacutetoljaAz filozoacutefia gyermekek szaacutemaacutera program hateacutekonysaacutegaacutet ugyancsak sokfeacutele vizsgaacutelatnak vetetteacutek alaacute mind kidolgozoacutei mind pedig a fejlesztőktől fuumlggetlen kutatoacutek A fejlesztő kiacuteseacuterletek tipikusan feacutel eacutevtől egy eacutevnyi időtartamuacuteak voltak A kiacuteseacuterletek szerint a fejlesztő programban reacutesztvevő tanuloacutek olvasaacutesmegeacuterteacutese jelentősen javult a treacutening kimutathatoacute hataacutest gyakorolt a tanuloacutek matematikai eredmeacutenyeire bizonyos koumlvetkezteteacutesi keacuteszseacutegekre eacutes a kreatiacutev gondolkodaacutesra kuumlloumlnoumlsen a fluencia faktorra Ugyanakkor a kuumlloumlnboumlző kiacuteseacuterletek soraacuten azt is tapasztaltaacutek hogy a program hataacutesa erősen tanaacuterfuumlggő a kuumlloumlnboumlző tanaacuterok osztaacutelyainak eredmeacutenyei koumlzoumltt jelentős kuumlloumlnbseacutegek alakultak ki
Olvasaacutesi strateacutegiaacutek fejleszteacutese
Az olvasaacutesi strateacutegiaacutekat fejleszthetjuumlk a metakogniacutecioacute segiacutetseacutegeacutevel Ilyenkor hasznaacutelhatunk szoumlveganticipaacutecioacutes strateacutegiaacutekat (pl keacuterdeacutesek megfogalmazaacutesa az olvasmaacutenyroacutel előzetes tudaacutes aktivaacutelaacutesa az olvasnivaloacute ciacuteme alapjaacuten) szoumlvegkezelő strateacutegiaacutekat (pl taacuteblaacutezatok a szoumlvegben vagy a szoumlveg helyett) javiacutetoacute strateacutegiaacutekat (pl mentaacutelis keacutepek rajzok szerepe az uacutejraolvasaacutes szuumlkseacutegesseacutegeacutenek megiacuteteacuteleacutese) valamint integraacutelaacutest mely soraacuten aacutettekintően megismeacuteteljuumlk a kuumlloumlnboumlző oacuteraacutek feladatait
Az induktiacutev gondolkodaacutes fejleszteacutese Klauer induktiacutev gondolkodaacutest fejlesztő programja
Az induktiacutev gondolkodaacutes fejleszteacuteseacutere dolgozott ki gyakorlatrendszert Karl Josef Klauer Hasonloacutesaacutegot mutat Klauer programja az IE-vel annyiban hogy ebben az esetben is egy aacuteltalaacutenos keacutepesseacuteg aacutell a fejleszteacutes koumlzeacuteppontjaacuteban tovaacutebbaacute itt is tartalomtoacutel fuumlggetlen fejlesztő gyakorlatokat hasznaacutelnak Klauer szerint baacuter az induktiacutev gondolkodaacutes folyamatainak sokfeacuteleseacutegeacutet nem lehet pontosan leiacuterni lehet olyan elmeacuteleti modellt alkotni amelyik e kognitiacutev rendszer koumlzponti reacuteszeacutet alapvető folyamatait definiaacutelja Elmeacuteleti modellje szerint az induktiacutev gondolkodaacutes leacutenyege szabaacutelyszerűseacutegek megtalaacutelaacutesa
A fejlesztő rendszert haacuterom kuumlloumlnboumlző eacuteletkori csoportra keacutesziacutetette el Mindhaacuterom fejlesztő program sziacutenes papiacuterlapokboacutel aacutell a lapokon keacutepekkel aacutebraacutekkal szavakkal amelyek megtestesiacutetik a fejlesztő struktuacuteraacutet A Denktraining fuumlr Kinder I nemverbaacutelis feladatokat tartalmaz eacutes az 5-8 eacuteves korosztaacutelyt ceacutelozza meg A Denktraining fuumlr Kinder II a 10-13 eacutev koumlzoumlttieknek szoacutel eacutes maacuter felteacutetelezi hogy a gyerekek tudnak olvasni iacutegy a fiatalabbaknak szoacuteloacute programhoz keacutepest ebben megjelennek a szavakat szoumlvegeket tartalmazoacute feladatok is Miacuteg az első keacutet feladatrendszer az aacuteltagos fejlettseacutegű gyerekek szaacutemaacutera keacuteszuumllt a Denktraining fuumlr Jugendliche a tanulaacutesi neheacutezseacutegekkel kuumlzdő tanuloacutek igeacutenyeit szolgaacutelja kompenzaacuteloacute jellegű fejlődeacutesbeli lemaradaacutesaikat kiacutevaacutenja poacutetolni A programok mindegyike 120 feladatboacutel aacutell amelyeken az egyszerűbbtől a bonyolultabbak fele haladnak veacutegig a tanuloacutek A feladatok tiacutez foglalkozaacutesra vannak elosztva iacutegy egy alkalommal aacutetlagosan 12 feladatot oldanak meg A foglalkozaacutesok alapvető moacutedszere az iraacutenyiacutetott felfedezeacutes ami azt jelenti hogy a gyerekek annyi - egyeacutenenkeacutent vaacuteltozoacute meacuterteacutekű - segiacutetseacuteget kapnak a tanaacutertoacutel amennyi ahhoz szuumlkseacuteges hogy biztosan meg tudjaacutek oldani a feladatotAz induktiacutev treacutening hataacutesaacutet megvizsgaacuteltaacutek peacuteldaacuteul a matematika az idegen nyelvek a nyelvtan a fizika eacutes neacutehaacuteny egyeacuteb tananyag tanulaacutesaacutera a hataacutes meacuterteacuteke aacuteltalaacuteban 04 koumlruumll alakult Meacuteg a helyesiacuteraacutes tanulaacutesaacuteban is sikeruumllt kimutatni az induktiacutev treacutening pozitiacutev hataacutesaacutet
Az analoacutegiaacutes gondolkodaacutes fejleszteacutese
Az analoacutegiaacutes gondolkodaacutes az induktiacutev gondolkodaacutes egyik fontos oumlsszetevője Az emberi gondolkodaacutes alapvetően analoacutegiaacutes tiacutepusuacute minden szaacutemaacutera uacutej jelenseacuteget maacuter ismert kognitiacutev struktuacuteraacutekkal valoacute analoacutegia alapjaacuten ragad meg Ez az a gondolkodaacutesforma amely a legjobban aacutethatja a megismereacutes maacutes teruumlleteit segiacuteti a megeacuterteacutest a fogalomelsajaacutetiacutetaacutest eacutes a probleacutemamegoldaacutest
SZOumlVEGFER (szoumlvegfeldolgozoacute kriteacuteriumorientaacutelt fejlesztő rendszer) a tantaacutergyak legfontosabb roumlvid szoumlvegeit egyeacuteni eacutes csoportos tanulaacutessal előbb egy tanoacuteraacuten a szokaacutesos moacutedszerekkel feldolgozzaacutek majd a koumlvetkező neacutehaacuteny tanoacutera elejeacuten oumlt-tiacutez percnyi csoportos munkaacuteval egy-egy kognitiacutev feladatot oldanak meg amit a csoporttagok egymaacutessal
egyeztetnek javiacutetanak vagy az egymaacutes koumlzt felosztott reacuteszfeladatokat egyeztetik egyesiacutetik Veacuteguumll osztaacutelyszinten eacuterteacutekelik eacutes javiacutetjaacutek a csoportok eredmeacutenyeit Ezutaacuten a szokaacutesos taniacutetaacutes koumlvetkezik
CASE-projekt
A gondolkodaacutes iskolai fejleszteacutese szempontjaacuteboacutel kiemelkedő jelentőseacutegű a Cognitive Acceleration through Science Education (CASE a kognitiacutev fejlődeacutes felgyorsiacutetaacutesa a termeacuteszettudomaacutenyos neveleacutesen keresztuumll) neacuteven ismertteacute vaacutelt nagyszabaacutesuacute kiacuteseacuterletsorozat Valoacutejaacuteban nem csak egy meghataacuterozott gondolkodaacutesfejlesztő programroacutel van szoacute hanem inkaacutebb olyan tudomaacutenyos kutataacutesroacutel melynek eredmeacutenyei folyamatosan javiacutetjaacutek az oktataacutes gyakorlataacutet A gyerekek valoacutedi bdquotermeacuteszetesrdquo kognitiacutev fejlődeacuteseacutehez szeretneacutek az optimaacutelis oktataacutesi felteacuteteleket biztosiacutetani
6 Lefordiacutetott tanterv amikor a tanaacuter egyeacuteni arculatot ad a helyi lehetőseacutegek alapjaacuten a helyi
lehetőseacutegek alapjaacuten a koumlzponti előiacuteraacutesoknak A tanterv tanaacuter aacuteltali olvasata
7 Elsajaacutetiacutetott tanterv tartalmazza a tanuloacute előzetes tudaacutesaacutet koumlrnyezeteacutenek hataacutesait
valamint az előiacutert műveltseacuteg tanaacuteri eacutertelmezeacuteseacutet ndash ez az egyeacuteni tudaacutes
8 Az iskola ethosza Az iskola ethosza szoros eacutertelemben az iskola erkoumllcsi jellegű
elvaacuteraacutesait elveit koumlvetelmeacutenyeit taacutegabb eacutertelemben az iskola szellemiseacutegeacutet arculataacutet lelki
jellegeacutet jelenti
8-9 teacutema
FolytonosNem folytonos kognitiacutev fejlődeacutes Piaget fejlődeacuteselmeacutelete szakaszos jellegű azaz a fejlődeacutes nem folytonos hanem toumlbbeacute-keveacutesbeacute aacutellandoacute aacutellapotokboacutel maacutes aacutellapotokba valoacute aacutetmenetek reacuteveacuten megy veacutegbe
Minőseacutegi eacutes mennyiseacutegi vaacuteltozaacutesok a kognitiacutev fejlődeacutes soraacuten Vannak olyan elmeacuteletek amelyek a kognitiacutev fejlődeacutest elsősorban minőseacutegi vaacuteltozaacutesok sorozataacutenak tekintik Az ilyen elmeacuteletek a vaacuteltozaacutesokat kuumlloumlnboumlző aacutellapotok koumlzoumltti ugraacutesszerű aacutetmenetekkeacutent fogjaacutek fel A talaacuten legnagyobb hataacutesuacute elmeacutelet Piaget kognitiacutev fejlődeacuteselmeacutelete iacutegy jellemzi az eacutertelmi fejlődeacutest Maacutes modellek a fejlődeacutes kvantitatiacutev vonatkozaacutesaira helyezik a hangsuacutelyt eacutes a fejlődeacutest mennyiseacutegi noumlvekedeacuteskeacutent iacuterjaacutek le Ez utoacutebbi megkoumlzeliacuteteacutesre peacuteldakeacutent a pszichometriai moacutedszereket az eacutertelmi keacutepesseacutegek tekinteteacuteben az intelligencia tesztekkel toumlrteacutenő meacutereacuteseacutet emliacutethetjuumlk
NemUniverzaacutelis kognitiacutev fejlődeacutes Piaget fejlődeacuteselmeacutelete univerzaacutelis jellegű mivel az eacutertelmi fejlődeacutest egyetlen folyamatkeacutent fogja fel nem bontja fel a kuumlloumlnboumlző oumlsszetevők fejlődeacuteseacutere Univerzaacutelis abban az eacutertelemben is hogy a kialakuloacute műveleti struktuacuteraacutekat az eacutertelmi műkoumldeacutes tartalmaacutetoacutel fuumlggetlenuumll mindenuumltt eacuterveacutenyesuumllőnek gondolja (nem szaacutemol pl a tartalom szerepeacutevel) Nem szaacutemol tovaacutebbaacute a fejlődeacutes egyeacuteni kuumlloumlnbseacutegeivel v a kuumlloumlnbseacutegeket befolyaacutesoloacute szaacutemos teacutenyezővel pl a kuumlloumlnboumlző kultuacuteraacutekban felnoumlvekvő gyermekek elteacuterő fejlődeacutesi sajaacutetossaacutegaival
Teruumlletaacuteltalaacutenos kognitiacutev fejlődeacutes A megismereacutes eacutes a fejlődeacuteseacutenek egyes elmeacuteletei mind az emberi megismerőfolyamatokat mind azok fejlődeacuteseacutet egyseacutegeskeacutent fogjaacutek fel (pl Piaget elmeacutelete) Ezek a felfogaacutesok uacutegy tartjaacutek hogy sokfeacutele keacutepesseacuteguumlnk leacutenyegeacuteben azonos elvek szerint műkoumldik eacutes egyseacutegkeacutent fejlődik is ndash nincsenek elkuumlloumlnuumllő mentaacutelis rendszerek a kuumlloumlnboumlző tudaacutesteruumlletek megismereacuteseacutere
Teruumlletspecifikus kognitiacutev fejlődeacutes A kuumlloumlnboumlző tudaacutesteruumlletekre ndash a taacutersas vilaacuteg megeacuterteacuteseacutere a szaacutemolaacutesra a fizikai vilaacuteg koumllcsoumlnhataacutesaira stb ndash iraacutenyuloacute megismerőfolyamataink specializaacutelt csak az adott teruumlleten műkoumldő elvekre eacutepuumllnek sőt tudaacutesteruumlletenkeacutent elkuumlloumlnuumllő mentaacutelis rendszerek szolgaacuteljaacutek a megeacuterteacutest
A kognitiacutev fejlődeacutes nativista megkoumlzeliacuteteacutese E megkoumlzeliacuteteacutes szerint a fejlődeacutes fő mechanizmusa a bioloacutegiai eacutereacutes A geacutenkeacuteszletben hordozott bioloacutegiai oumlroumlkseacuteg
megnyilvaacutenulaacutesaacuteban a koumlrnyezet csak mint kioldoacute szerepel Fontos keacuterdeacutes hogy vannak-e a fejlődeacutesnek uacutegynevezett kritikus perioacutedusai azaz olyan időszakok mikor az egeacuteszseacuteges fejlődeacuteshez bizonyos bioloacutegiai vagy koumlrnyezeti felteacuteteleknek teljesuumllniuumlk kell
A nativista neacutezetrendszer a csecsemőnek gazdag veleszuumlletett tudaacutest tulajdoniacutet eacutes maximaacutelisan teruumlletspecifikus fejlődeacutesben gondolkodik Fodor szerint az agy peacuteldaacuteul egymaacutestoacutel teljesen fuumlggetlenuumll műkoumldő kuumlloumln feladatokra specializaacuteloacutedott genetikusan meghataacuterozott modulokboacutel aacutell
A kognitiacutev fejlődeacutes kontextualisztikus megkoumlzeliacuteteacutese
Koumlrnyezeti tanulaacutes megkoumlzeliacuteteacutes
Maacutesneacuteven empirista megkoumlzeliacuteteacutes neacutezetei szerint a fejlődeacutes legfőbb mechanizmusa a tanulaacutes Noha a fejlődeacutesnek vannak bioloacutegiai felteacutetelei a fejlődeacutes soraacuten tapasztalhatoacute vaacuteltozaacutesok okai a kuumllső koumlrnyezetben keresendők A fejlődeacutest folyamatosnak eacutes teruumlletaacuteltalaacutenosnak tartja Nem felteacuteteleznek teruumlletspecifikus tudaacutest csak oumlroumlkloumltt fizioloacutegiai szenzoros rendszereket eacutes az asszociaacutecioacutek szabaacutelyszerűseacutegeit Keacutepviselő Chandler
Szociaacutelis kogniacutecioacute A szociaacutelis kogniacutecioacute fejlődeacuteseacutenek folyamata oumlsszefuumlgg a szocializaacutecioacute folyamataacuteval A szociaacutelis vilaacutegra vonatkozoacute tudaacutes olyan fejlődeacutesi folyamat eredmeacutenye melynek soraacuten a gyerek fokozatosan megeacuterti maacutesok viselkedeacuteseacutenek okait eacutes felismeri a bizonyos eacuterzelmek eacutes tapasztalatok koumlzti oumlsszefuumlggeacuteseket Olyan szabaacutelyok megeacuterteacuteseacutehez jut el melynek tartalma specifikusan szociaacutelis miacuteg azonban a fizikai vilaacuteg műkoumldeacuteseacutet az előrejelezhetőseacuteg eacutes a stabilitaacutes jellemzi a szociaacutelis vilaacutegot nem mivel a szociaacutelis viszonyokra vonatkozoacute fogalmakat az adott kultuacutera taacutersas viszonyainak jelenteacutese eacutes termeacuteszete hataacuterozza meg Azonos azonban hogy a gyerekek mindkeacutet vilaacutegban az invarianciaacutekat az elvek vaacuteltozatlansaacutegaacutet keresik szeretneacutek megkuumlloumlnboumlztetni a dolgok kuumllső megjeleneacuteseacutet azok valoacutedi leacutenyegeacutetől
Neopiagetiaacutenusok
Piaget elmeacuteleteacutehez visszanyuacuteltak de hozzaacutetetteacutek a tartalom keacuterdeacuteseacutet is
Jobb vizsgaacutelati moacutedszereket keresnek mint Piaget az alszakaszok vagy szintek finomabb meghataacuterozaacutesaacutera toumlrekszenek Elfogadjaacutek Piaget azon neacutezeteacutet mely szerint a gyerekek a vilaacuteggal valoacute aktiacutev kapcsolaton keresztuumll alakiacutetjaacutek ki tudaacutesukat DE ennek szakaszai specifikus teveacutekenyseacutegekre vagy teruumlletekre korlaacutetozoacutednak
Tartalomtoacutel fuumlggetlen gondolkodaacutesfejleszteacutes A keacutepesseacuteg- eacutes gondolkodaacutesfejlesztő programok kontextusaacutet tekintve alapvetően keacutet fő aacutellaacutespontot lehet megkuumlloumlnboumlztetni Az egyik neacutezet keacutepviselői azt valljaacutek hogy a gondolkodaacutest explicit moacutedon tartalomtoacutel fuumlggetlen kell taniacutetani Erre vilaacutegszerte ismert peacutelda a Lipman aacuteltal kidolgozott gondolkodaacutesfejlesztő program
A tantaacutergyi tartalomhoz nem koumltoumltt direkt fejleszteacutes Pl De Bono (CoRT) Feuerstein IE programja Lipman Filozoacutefia gyermekeknek programja Klauer induktiacutev gondolkodaacutest fejlesztő programja
Tartalomba aacutegyazott gondolkodaacutesfejleszteacutes A maacutesik iraacutenyzat a gondolkodaacutest az iskolai tantaacutergyakba aacutegyazva fejleszteneacute amely megkoumlzeliacuteteacutes jelentős vaacuteltoztataacutesokat igeacutenyelne a
tananyagban Az ezt az iraacutenyzatot keacutepviselő fejlesztő programok koumlzuumll kiemelhető Dienes Zoltaacuten uacutej matematikaacuteja eacutes a Shayer eacutes Adey (1981) neveacutehez koumltődő CASE (Cognitive Acceleration through Science Education [a kognitiacutev fejlődeacutes felgyorsiacutetaacutesa a termeacuteszettudomaacutenyos neveleacutesen keresztuumll]) projekt
De Bono (CORT) De Bono moacutedszere a gondolkodaacutes taniacutetaacutesaacutera (CoRT)
A program elnevezeacutese a CoRT a fejlesztő program elterjeszteacuteseacutere alapiacutetott az angliai Cambridge-ben 1969 oacuteta műkoumldő szervezet neveacuteből (Cognitive Research Trust) szaacutermazik A CoRT program moumlgoumltt nem aacutell egy kidolgozott pszicholoacutegiai elmeacutelet legalaacutebbis de Bono nem fordiacutet figyelmet arra hogy moacutedszereacutet tudomaacutenyosan megalapozza Baacuter hasznaacutel bizonyos pszicholoacutegiai terminusokat eacutes az aacuteltalaacutenossaacutegok szintjeacuten homaacutelyos utalaacutesokat tesz bizonyos a pszicholoacutegiaacuteban is tanulmaacutenyozott jelenseacutegekre a fejleszteacutes alapelveit toumlbbnyire koumlzeacuterthető metaforaacutek analoacutegiaacutek peacuteldaacutek segiacutetseacutegeacutevel fejti ki
A gondolkodaacutes aacuteltala hangsuacutelyozni kiacutevaacutent jelenseacutegeit koumlnnyen megjegyezhető szabaacutelyokba foglalja oumlssze (peacuteldaacuteul az adj neki nevet a megeacuterteacutes egyik moacutedja) majd ezekből ugyancsak koumlnnyen azonosiacutethatoacute csoportokat alkot peacuteldaacuteul A megeacuterteacutes oumlt moacutedja A teacutevedeacutes oumlt formaacuteja stb
A gondolkodaacutes fejleszteacuteseacutet szolgaacuteloacute gyakorlatok nem kapcsoloacutednak az iskolai tantaacutergyakhoz ehelyett inkaacutebb a heacutetkoumlznapi helyzetekhez koumlzelaacutelloacute szituaacutecioacutekban a gondolkodaacutes folyamataira eacutes a doumlnteacuteshozatalra koncentraacutelnak Az eredeti program főleg 9-11 eacuteveseknek szoacutelt de keacutesőbb a fiatalabbaknak eacutes felnőtteknek szaacutent vaacuteltozatait is kidolgoztaacutekA CoRT hateacutekonysaacutegaacutet toumlbbszoumlr megvizsgaacuteltaacutek De Bono szerint a programtoacutel nem kell elvaacuterni hogy az elsajaacutetiacutetott gondolkodaacutesi keacuteszseacutegek olyan teruumlleteken is eacuterveacutenyesuumlljenek mint peacuteldaacuteul az intelligenciatesztek megoldaacutesa Hataacutesaacutet inkaacutebb olyan szituaacutecioacutekban kell ellenőrizni mint amilyenekben a fejleszteacutes is toumlrteacutent Az iacutegy elveacutegzett kiacuteseacuterletek rendre azt mutattaacutek hogy a programban reacutesztvevő gyerekek szignifikaacutensan jobban teljesiacutetettek mint a kontrollcsoport tagjai
Edward de Bono 1933-ban szuumlletett Maacuteltaacuten A Maacuteltai Orvosi Egyetem elveacutegzeacutese utaacuten Oxfordba keruumllt ahol iacutegeacuteretesen kezdődoumltt paacutelyaacuteja kitűnő eredmeacutennyel tette le pszichiaacutetriai szakiraacutenyuacute doktori vizsgaacuteit Kidolgozta eacutes gyakorlatiassaacute tette a konstruktiacutev gondolkodaacutes moacutedszereacutet Edward de Bono moacutedszereinek kiemelkedő nemzetkoumlzi sikere egyszerűseacuteguumlknek jaacuteteacutekossaacuteguknak eacutes gyakorlat-orientaacuteltsaacuteguknak koumlszoumlnhető
Feuerstein IE program Instrumental Enrichment
Nem tuacutelzaacutes azt aacutelliacutetani hogy a Feuerstein munkataacutersai aacuteltal kidolgozott IE az egyik legnagyobb vilaacutegkarriert befutott eacutes valoacutesziacutenűleg a legtoumlbb tanuloacutehoz eljutott moacutedszer Mint az eacutertelmi keacutepesseacutegek koumlzvetlen tartalomtoacutel fuumlggetlen fejleszteacuteseacutet megceacutelzoacute program talaacuten a legkidolgozottabb is Joacutel mutatja az ilyen programok esetleges ereacutenyeit de magaacuten viseli azok oumlsszes haacutetraacutenyait is
A fejlesztő program eredeti formaacutejaacuteban 15 modulboacutel aacutell melyeket Feuerstein eszkoumlzoumlknek (instruments) nevez Az elnevezeacutes itt Feuersteinnek arra a neacutezeteacutere utal hogy a feladatok csupaacuten eszkoumlzoumlk a felhasznaacuteloacute tanaacuter kezeacuteben ezeacutert nem annyira a konkreacutet tartalmuk a leacutenyeges mint inkaacutebb az a moacuted ahogyan a tanaacuterok hasznaacuteljaacutek azokat Mindegyik modul bizonyos tiacutepusuacute papiacuter-ceruza jellegű feladatok sorozataacuteboacutel aacutell A feladatok megoldaacutesa kb
egy oacuteraacutenyi munkaacutet jelent a gyerekeknek eacutes optimaacutelis esetben heti haacuterom-oumlt foglakozaacutesra keruumll sor Az egeacutesz fejlesztő program keacutet-haacuterom eacutevig tarthat A feladatok tartalom illetve kontextus-fuumlggetlenek Ha a program fejlesztő hataacutesaacutet neacutezzuumlk az eredmeacutenyeket uacutegy oumlsszegezhetjuumlk hogy nem javultak jelentősen a kiacuteseacuterletben reacuteszt vevő tanuloacutek olvasaacutesi vagy matematikai keacutepesseacutegei eacutes nem koumlvetkezett be kimutathatoacute vaacuteltozaacutes aacuteltalaacutenos eacutertelmi keacutepesseacutegeikben sem Ugyanakkor a tanaacuterok arroacutel szaacutemoltak be hogy javultak a tanuloacutek kommunikaacutecioacutes keacutepesseacutegei sziacutevesebben vettek reacuteszt az iskolai munkaacuteban
Lipman Filozoacutefia gyermekeknek program
Az aacuteltala javasolt moacutedon a gondolkodaacutest az iskolai keretek koumlzoumltt mintegy tantaacutergyszerűen lehet taniacutetani eacutes egy iskolai diszcipliacutena a filozoacutefia szerepel a program neveacuteben itt meacutegsem a hagyomaacutenyos eacutertelemben vett de meacuteg csak nem is egy megreformaacutelt filozoacutefia taniacutetaacutesaacuteroacutel van szoacute A filozoacutefia ugyanis naacutela egy olyan tantaacutergykeacutent jelenik meg amelynek koumlzeacutepponti ceacutelja a gondolkodaacutes taniacutetaacutesa A gondolkodaacutes taniacutetaacutesa tehaacutet nem beaacutegyazoacutedik a filozoacutefiaoktataacutesba vagy integraacuteloacutedik azzal hanem ami szerinte a program kereteacuteben toumlrteacutenik az maga a gondolkodaacutes taniacutetaacutesa
A filozoacutefiaacutet azeacutert tartja megfelelő nyersanyagnak a gondolkodaacutes fejleszteacuteseacutehez mert egyreacuteszt a filozoacutefia megmutatja az emberi gondolkodaacutes legreacutegibb eacutes egyben legkifinomultabb formaacuteit maacutesreacuteszt a gyerekek termeacuteszetes kiacutevaacutencsisaacutega miatt gondolkodaacutesuk hasonloacute a filozoacutefusok gondolkodaacutesaacutehoz A gyermekek baacuter leegyszerűsiacutetve eacutes a sajaacutet gondolkodaacutesi szintjuumlkoumln ugyan de ugyanazokra a keacuterdeacuteseacutekre (peacuteldaacuteul az igazsaacuteg a jog a meacuteltaacutenyossaacuteg a szabadsaacuteg a szemeacutelyes identitaacutes) keresik a vaacutelaszt mint az emberiseacuteg legjelentősebb filozoacutefiai gondolkodoacutei Nem kell tehaacutet maacutest tenni mint sorra venni a filozoacutefia nagy probleacutemaacuteit eacutes a gyerekeket olyan helyzetbe kell hozni hogy azokat megvitathassaacutek azokon gondolkodhassanakLipman programja eredeti formaacutejaacuteban teljes egeacuteszeacuteben az iacuteraacutesbeliseacutegre eacutepuumll tehaacutet olyan előzetes tudaacutest koumlvetel meg amelynek a tanuloacutek egy reacutesze nincs a birtokaacuteban Elsősorban a fiatal serduumllőkoruacute gyermekek szaacutemaacutera ajaacutenlottaacutek a programot akikneacutel ez a felteacutetel toumlbbnyire teljesuumll eacutes hogy az olvasaacutesmegeacuterteacutes sziacutenvonala ne befolyaacutesolja tuacutelsaacutegosan alkalmazhatoacutesaacutegaacutet a felhasznaacutelt szoumlvegek meglehetősen egyszerűek Toumlrteacutentek kiacuteseacuterletek arra is hogy az alapvető elgondolaacutesokat egeacuteszen fiatal gyermekekkel peacuteldaacuteul oacutevodaacuteskoruacuteakra alkalmazzaacutek ahogy az olvasaacutesi keacutepesseacutegek hiaacutenyaacutet a tanaacuteri elbeszeacuteleacutes poacutetoljaAz filozoacutefia gyermekek szaacutemaacutera program hateacutekonysaacutegaacutet ugyancsak sokfeacutele vizsgaacutelatnak vetetteacutek alaacute mind kidolgozoacutei mind pedig a fejlesztőktől fuumlggetlen kutatoacutek A fejlesztő kiacuteseacuterletek tipikusan feacutel eacutevtől egy eacutevnyi időtartamuacuteak voltak A kiacuteseacuterletek szerint a fejlesztő programban reacutesztvevő tanuloacutek olvasaacutesmegeacuterteacutese jelentősen javult a treacutening kimutathatoacute hataacutest gyakorolt a tanuloacutek matematikai eredmeacutenyeire bizonyos koumlvetkezteteacutesi keacuteszseacutegekre eacutes a kreatiacutev gondolkodaacutesra kuumlloumlnoumlsen a fluencia faktorra Ugyanakkor a kuumlloumlnboumlző kiacuteseacuterletek soraacuten azt is tapasztaltaacutek hogy a program hataacutesa erősen tanaacuterfuumlggő a kuumlloumlnboumlző tanaacuterok osztaacutelyainak eredmeacutenyei koumlzoumltt jelentős kuumlloumlnbseacutegek alakultak ki
Olvasaacutesi strateacutegiaacutek fejleszteacutese
Az olvasaacutesi strateacutegiaacutekat fejleszthetjuumlk a metakogniacutecioacute segiacutetseacutegeacutevel Ilyenkor hasznaacutelhatunk szoumlveganticipaacutecioacutes strateacutegiaacutekat (pl keacuterdeacutesek megfogalmazaacutesa az olvasmaacutenyroacutel előzetes tudaacutes aktivaacutelaacutesa az olvasnivaloacute ciacuteme alapjaacuten) szoumlvegkezelő strateacutegiaacutekat (pl taacuteblaacutezatok a szoumlvegben vagy a szoumlveg helyett) javiacutetoacute strateacutegiaacutekat (pl mentaacutelis keacutepek rajzok szerepe az uacutejraolvasaacutes szuumlkseacutegesseacutegeacutenek megiacuteteacuteleacutese) valamint integraacutelaacutest mely soraacuten aacutettekintően megismeacuteteljuumlk a kuumlloumlnboumlző oacuteraacutek feladatait
Az induktiacutev gondolkodaacutes fejleszteacutese Klauer induktiacutev gondolkodaacutest fejlesztő programja
Az induktiacutev gondolkodaacutes fejleszteacuteseacutere dolgozott ki gyakorlatrendszert Karl Josef Klauer Hasonloacutesaacutegot mutat Klauer programja az IE-vel annyiban hogy ebben az esetben is egy aacuteltalaacutenos keacutepesseacuteg aacutell a fejleszteacutes koumlzeacuteppontjaacuteban tovaacutebbaacute itt is tartalomtoacutel fuumlggetlen fejlesztő gyakorlatokat hasznaacutelnak Klauer szerint baacuter az induktiacutev gondolkodaacutes folyamatainak sokfeacuteleseacutegeacutet nem lehet pontosan leiacuterni lehet olyan elmeacuteleti modellt alkotni amelyik e kognitiacutev rendszer koumlzponti reacuteszeacutet alapvető folyamatait definiaacutelja Elmeacuteleti modellje szerint az induktiacutev gondolkodaacutes leacutenyege szabaacutelyszerűseacutegek megtalaacutelaacutesa
A fejlesztő rendszert haacuterom kuumlloumlnboumlző eacuteletkori csoportra keacutesziacutetette el Mindhaacuterom fejlesztő program sziacutenes papiacuterlapokboacutel aacutell a lapokon keacutepekkel aacutebraacutekkal szavakkal amelyek megtestesiacutetik a fejlesztő struktuacuteraacutet A Denktraining fuumlr Kinder I nemverbaacutelis feladatokat tartalmaz eacutes az 5-8 eacuteves korosztaacutelyt ceacutelozza meg A Denktraining fuumlr Kinder II a 10-13 eacutev koumlzoumlttieknek szoacutel eacutes maacuter felteacutetelezi hogy a gyerekek tudnak olvasni iacutegy a fiatalabbaknak szoacuteloacute programhoz keacutepest ebben megjelennek a szavakat szoumlvegeket tartalmazoacute feladatok is Miacuteg az első keacutet feladatrendszer az aacuteltagos fejlettseacutegű gyerekek szaacutemaacutera keacuteszuumllt a Denktraining fuumlr Jugendliche a tanulaacutesi neheacutezseacutegekkel kuumlzdő tanuloacutek igeacutenyeit szolgaacutelja kompenzaacuteloacute jellegű fejlődeacutesbeli lemaradaacutesaikat kiacutevaacutenja poacutetolni A programok mindegyike 120 feladatboacutel aacutell amelyeken az egyszerűbbtől a bonyolultabbak fele haladnak veacutegig a tanuloacutek A feladatok tiacutez foglalkozaacutesra vannak elosztva iacutegy egy alkalommal aacutetlagosan 12 feladatot oldanak meg A foglalkozaacutesok alapvető moacutedszere az iraacutenyiacutetott felfedezeacutes ami azt jelenti hogy a gyerekek annyi - egyeacutenenkeacutent vaacuteltozoacute meacuterteacutekű - segiacutetseacuteget kapnak a tanaacutertoacutel amennyi ahhoz szuumlkseacuteges hogy biztosan meg tudjaacutek oldani a feladatotAz induktiacutev treacutening hataacutesaacutet megvizsgaacuteltaacutek peacuteldaacuteul a matematika az idegen nyelvek a nyelvtan a fizika eacutes neacutehaacuteny egyeacuteb tananyag tanulaacutesaacutera a hataacutes meacuterteacuteke aacuteltalaacuteban 04 koumlruumll alakult Meacuteg a helyesiacuteraacutes tanulaacutesaacuteban is sikeruumllt kimutatni az induktiacutev treacutening pozitiacutev hataacutesaacutet
Az analoacutegiaacutes gondolkodaacutes fejleszteacutese
Az analoacutegiaacutes gondolkodaacutes az induktiacutev gondolkodaacutes egyik fontos oumlsszetevője Az emberi gondolkodaacutes alapvetően analoacutegiaacutes tiacutepusuacute minden szaacutemaacutera uacutej jelenseacuteget maacuter ismert kognitiacutev struktuacuteraacutekkal valoacute analoacutegia alapjaacuten ragad meg Ez az a gondolkodaacutesforma amely a legjobban aacutethatja a megismereacutes maacutes teruumlleteit segiacuteti a megeacuterteacutest a fogalomelsajaacutetiacutetaacutest eacutes a probleacutemamegoldaacutest
SZOumlVEGFER (szoumlvegfeldolgozoacute kriteacuteriumorientaacutelt fejlesztő rendszer) a tantaacutergyak legfontosabb roumlvid szoumlvegeit egyeacuteni eacutes csoportos tanulaacutessal előbb egy tanoacuteraacuten a szokaacutesos moacutedszerekkel feldolgozzaacutek majd a koumlvetkező neacutehaacuteny tanoacutera elejeacuten oumlt-tiacutez percnyi csoportos munkaacuteval egy-egy kognitiacutev feladatot oldanak meg amit a csoporttagok egymaacutessal
egyeztetnek javiacutetanak vagy az egymaacutes koumlzt felosztott reacuteszfeladatokat egyeztetik egyesiacutetik Veacuteguumll osztaacutelyszinten eacuterteacutekelik eacutes javiacutetjaacutek a csoportok eredmeacutenyeit Ezutaacuten a szokaacutesos taniacutetaacutes koumlvetkezik
CASE-projekt
A gondolkodaacutes iskolai fejleszteacutese szempontjaacuteboacutel kiemelkedő jelentőseacutegű a Cognitive Acceleration through Science Education (CASE a kognitiacutev fejlődeacutes felgyorsiacutetaacutesa a termeacuteszettudomaacutenyos neveleacutesen keresztuumll) neacuteven ismertteacute vaacutelt nagyszabaacutesuacute kiacuteseacuterletsorozat Valoacutejaacuteban nem csak egy meghataacuterozott gondolkodaacutesfejlesztő programroacutel van szoacute hanem inkaacutebb olyan tudomaacutenyos kutataacutesroacutel melynek eredmeacutenyei folyamatosan javiacutetjaacutek az oktataacutes gyakorlataacutet A gyerekek valoacutedi bdquotermeacuteszetesrdquo kognitiacutev fejlődeacuteseacutehez szeretneacutek az optimaacutelis oktataacutesi felteacuteteleket biztosiacutetani
megnyilvaacutenulaacutesaacuteban a koumlrnyezet csak mint kioldoacute szerepel Fontos keacuterdeacutes hogy vannak-e a fejlődeacutesnek uacutegynevezett kritikus perioacutedusai azaz olyan időszakok mikor az egeacuteszseacuteges fejlődeacuteshez bizonyos bioloacutegiai vagy koumlrnyezeti felteacuteteleknek teljesuumllniuumlk kell
A nativista neacutezetrendszer a csecsemőnek gazdag veleszuumlletett tudaacutest tulajdoniacutet eacutes maximaacutelisan teruumlletspecifikus fejlődeacutesben gondolkodik Fodor szerint az agy peacuteldaacuteul egymaacutestoacutel teljesen fuumlggetlenuumll műkoumldő kuumlloumln feladatokra specializaacuteloacutedott genetikusan meghataacuterozott modulokboacutel aacutell
A kognitiacutev fejlődeacutes kontextualisztikus megkoumlzeliacuteteacutese
Koumlrnyezeti tanulaacutes megkoumlzeliacuteteacutes
Maacutesneacuteven empirista megkoumlzeliacuteteacutes neacutezetei szerint a fejlődeacutes legfőbb mechanizmusa a tanulaacutes Noha a fejlődeacutesnek vannak bioloacutegiai felteacutetelei a fejlődeacutes soraacuten tapasztalhatoacute vaacuteltozaacutesok okai a kuumllső koumlrnyezetben keresendők A fejlődeacutest folyamatosnak eacutes teruumlletaacuteltalaacutenosnak tartja Nem felteacuteteleznek teruumlletspecifikus tudaacutest csak oumlroumlkloumltt fizioloacutegiai szenzoros rendszereket eacutes az asszociaacutecioacutek szabaacutelyszerűseacutegeit Keacutepviselő Chandler
Szociaacutelis kogniacutecioacute A szociaacutelis kogniacutecioacute fejlődeacuteseacutenek folyamata oumlsszefuumlgg a szocializaacutecioacute folyamataacuteval A szociaacutelis vilaacutegra vonatkozoacute tudaacutes olyan fejlődeacutesi folyamat eredmeacutenye melynek soraacuten a gyerek fokozatosan megeacuterti maacutesok viselkedeacuteseacutenek okait eacutes felismeri a bizonyos eacuterzelmek eacutes tapasztalatok koumlzti oumlsszefuumlggeacuteseket Olyan szabaacutelyok megeacuterteacuteseacutehez jut el melynek tartalma specifikusan szociaacutelis miacuteg azonban a fizikai vilaacuteg műkoumldeacuteseacutet az előrejelezhetőseacuteg eacutes a stabilitaacutes jellemzi a szociaacutelis vilaacutegot nem mivel a szociaacutelis viszonyokra vonatkozoacute fogalmakat az adott kultuacutera taacutersas viszonyainak jelenteacutese eacutes termeacuteszete hataacuterozza meg Azonos azonban hogy a gyerekek mindkeacutet vilaacutegban az invarianciaacutekat az elvek vaacuteltozatlansaacutegaacutet keresik szeretneacutek megkuumlloumlnboumlztetni a dolgok kuumllső megjeleneacuteseacutet azok valoacutedi leacutenyegeacutetől
Neopiagetiaacutenusok
Piaget elmeacuteleteacutehez visszanyuacuteltak de hozzaacutetetteacutek a tartalom keacuterdeacuteseacutet is
Jobb vizsgaacutelati moacutedszereket keresnek mint Piaget az alszakaszok vagy szintek finomabb meghataacuterozaacutesaacutera toumlrekszenek Elfogadjaacutek Piaget azon neacutezeteacutet mely szerint a gyerekek a vilaacuteggal valoacute aktiacutev kapcsolaton keresztuumll alakiacutetjaacutek ki tudaacutesukat DE ennek szakaszai specifikus teveacutekenyseacutegekre vagy teruumlletekre korlaacutetozoacutednak
Tartalomtoacutel fuumlggetlen gondolkodaacutesfejleszteacutes A keacutepesseacuteg- eacutes gondolkodaacutesfejlesztő programok kontextusaacutet tekintve alapvetően keacutet fő aacutellaacutespontot lehet megkuumlloumlnboumlztetni Az egyik neacutezet keacutepviselői azt valljaacutek hogy a gondolkodaacutest explicit moacutedon tartalomtoacutel fuumlggetlen kell taniacutetani Erre vilaacutegszerte ismert peacutelda a Lipman aacuteltal kidolgozott gondolkodaacutesfejlesztő program
A tantaacutergyi tartalomhoz nem koumltoumltt direkt fejleszteacutes Pl De Bono (CoRT) Feuerstein IE programja Lipman Filozoacutefia gyermekeknek programja Klauer induktiacutev gondolkodaacutest fejlesztő programja
Tartalomba aacutegyazott gondolkodaacutesfejleszteacutes A maacutesik iraacutenyzat a gondolkodaacutest az iskolai tantaacutergyakba aacutegyazva fejleszteneacute amely megkoumlzeliacuteteacutes jelentős vaacuteltoztataacutesokat igeacutenyelne a
tananyagban Az ezt az iraacutenyzatot keacutepviselő fejlesztő programok koumlzuumll kiemelhető Dienes Zoltaacuten uacutej matematikaacuteja eacutes a Shayer eacutes Adey (1981) neveacutehez koumltődő CASE (Cognitive Acceleration through Science Education [a kognitiacutev fejlődeacutes felgyorsiacutetaacutesa a termeacuteszettudomaacutenyos neveleacutesen keresztuumll]) projekt
De Bono (CORT) De Bono moacutedszere a gondolkodaacutes taniacutetaacutesaacutera (CoRT)
A program elnevezeacutese a CoRT a fejlesztő program elterjeszteacuteseacutere alapiacutetott az angliai Cambridge-ben 1969 oacuteta műkoumldő szervezet neveacuteből (Cognitive Research Trust) szaacutermazik A CoRT program moumlgoumltt nem aacutell egy kidolgozott pszicholoacutegiai elmeacutelet legalaacutebbis de Bono nem fordiacutet figyelmet arra hogy moacutedszereacutet tudomaacutenyosan megalapozza Baacuter hasznaacutel bizonyos pszicholoacutegiai terminusokat eacutes az aacuteltalaacutenossaacutegok szintjeacuten homaacutelyos utalaacutesokat tesz bizonyos a pszicholoacutegiaacuteban is tanulmaacutenyozott jelenseacutegekre a fejleszteacutes alapelveit toumlbbnyire koumlzeacuterthető metaforaacutek analoacutegiaacutek peacuteldaacutek segiacutetseacutegeacutevel fejti ki
A gondolkodaacutes aacuteltala hangsuacutelyozni kiacutevaacutent jelenseacutegeit koumlnnyen megjegyezhető szabaacutelyokba foglalja oumlssze (peacuteldaacuteul az adj neki nevet a megeacuterteacutes egyik moacutedja) majd ezekből ugyancsak koumlnnyen azonosiacutethatoacute csoportokat alkot peacuteldaacuteul A megeacuterteacutes oumlt moacutedja A teacutevedeacutes oumlt formaacuteja stb
A gondolkodaacutes fejleszteacuteseacutet szolgaacuteloacute gyakorlatok nem kapcsoloacutednak az iskolai tantaacutergyakhoz ehelyett inkaacutebb a heacutetkoumlznapi helyzetekhez koumlzelaacutelloacute szituaacutecioacutekban a gondolkodaacutes folyamataira eacutes a doumlnteacuteshozatalra koncentraacutelnak Az eredeti program főleg 9-11 eacuteveseknek szoacutelt de keacutesőbb a fiatalabbaknak eacutes felnőtteknek szaacutent vaacuteltozatait is kidolgoztaacutekA CoRT hateacutekonysaacutegaacutet toumlbbszoumlr megvizsgaacuteltaacutek De Bono szerint a programtoacutel nem kell elvaacuterni hogy az elsajaacutetiacutetott gondolkodaacutesi keacuteszseacutegek olyan teruumlleteken is eacuterveacutenyesuumlljenek mint peacuteldaacuteul az intelligenciatesztek megoldaacutesa Hataacutesaacutet inkaacutebb olyan szituaacutecioacutekban kell ellenőrizni mint amilyenekben a fejleszteacutes is toumlrteacutent Az iacutegy elveacutegzett kiacuteseacuterletek rendre azt mutattaacutek hogy a programban reacutesztvevő gyerekek szignifikaacutensan jobban teljesiacutetettek mint a kontrollcsoport tagjai
Edward de Bono 1933-ban szuumlletett Maacuteltaacuten A Maacuteltai Orvosi Egyetem elveacutegzeacutese utaacuten Oxfordba keruumllt ahol iacutegeacuteretesen kezdődoumltt paacutelyaacuteja kitűnő eredmeacutennyel tette le pszichiaacutetriai szakiraacutenyuacute doktori vizsgaacuteit Kidolgozta eacutes gyakorlatiassaacute tette a konstruktiacutev gondolkodaacutes moacutedszereacutet Edward de Bono moacutedszereinek kiemelkedő nemzetkoumlzi sikere egyszerűseacuteguumlknek jaacuteteacutekossaacuteguknak eacutes gyakorlat-orientaacuteltsaacuteguknak koumlszoumlnhető
Feuerstein IE program Instrumental Enrichment
Nem tuacutelzaacutes azt aacutelliacutetani hogy a Feuerstein munkataacutersai aacuteltal kidolgozott IE az egyik legnagyobb vilaacutegkarriert befutott eacutes valoacutesziacutenűleg a legtoumlbb tanuloacutehoz eljutott moacutedszer Mint az eacutertelmi keacutepesseacutegek koumlzvetlen tartalomtoacutel fuumlggetlen fejleszteacuteseacutet megceacutelzoacute program talaacuten a legkidolgozottabb is Joacutel mutatja az ilyen programok esetleges ereacutenyeit de magaacuten viseli azok oumlsszes haacutetraacutenyait is
A fejlesztő program eredeti formaacutejaacuteban 15 modulboacutel aacutell melyeket Feuerstein eszkoumlzoumlknek (instruments) nevez Az elnevezeacutes itt Feuersteinnek arra a neacutezeteacutere utal hogy a feladatok csupaacuten eszkoumlzoumlk a felhasznaacuteloacute tanaacuter kezeacuteben ezeacutert nem annyira a konkreacutet tartalmuk a leacutenyeges mint inkaacutebb az a moacuted ahogyan a tanaacuterok hasznaacuteljaacutek azokat Mindegyik modul bizonyos tiacutepusuacute papiacuter-ceruza jellegű feladatok sorozataacuteboacutel aacutell A feladatok megoldaacutesa kb
egy oacuteraacutenyi munkaacutet jelent a gyerekeknek eacutes optimaacutelis esetben heti haacuterom-oumlt foglakozaacutesra keruumll sor Az egeacutesz fejlesztő program keacutet-haacuterom eacutevig tarthat A feladatok tartalom illetve kontextus-fuumlggetlenek Ha a program fejlesztő hataacutesaacutet neacutezzuumlk az eredmeacutenyeket uacutegy oumlsszegezhetjuumlk hogy nem javultak jelentősen a kiacuteseacuterletben reacuteszt vevő tanuloacutek olvasaacutesi vagy matematikai keacutepesseacutegei eacutes nem koumlvetkezett be kimutathatoacute vaacuteltozaacutes aacuteltalaacutenos eacutertelmi keacutepesseacutegeikben sem Ugyanakkor a tanaacuterok arroacutel szaacutemoltak be hogy javultak a tanuloacutek kommunikaacutecioacutes keacutepesseacutegei sziacutevesebben vettek reacuteszt az iskolai munkaacuteban
Lipman Filozoacutefia gyermekeknek program
Az aacuteltala javasolt moacutedon a gondolkodaacutest az iskolai keretek koumlzoumltt mintegy tantaacutergyszerűen lehet taniacutetani eacutes egy iskolai diszcipliacutena a filozoacutefia szerepel a program neveacuteben itt meacutegsem a hagyomaacutenyos eacutertelemben vett de meacuteg csak nem is egy megreformaacutelt filozoacutefia taniacutetaacutesaacuteroacutel van szoacute A filozoacutefia ugyanis naacutela egy olyan tantaacutergykeacutent jelenik meg amelynek koumlzeacutepponti ceacutelja a gondolkodaacutes taniacutetaacutesa A gondolkodaacutes taniacutetaacutesa tehaacutet nem beaacutegyazoacutedik a filozoacutefiaoktataacutesba vagy integraacuteloacutedik azzal hanem ami szerinte a program kereteacuteben toumlrteacutenik az maga a gondolkodaacutes taniacutetaacutesa
A filozoacutefiaacutet azeacutert tartja megfelelő nyersanyagnak a gondolkodaacutes fejleszteacuteseacutehez mert egyreacuteszt a filozoacutefia megmutatja az emberi gondolkodaacutes legreacutegibb eacutes egyben legkifinomultabb formaacuteit maacutesreacuteszt a gyerekek termeacuteszetes kiacutevaacutencsisaacutega miatt gondolkodaacutesuk hasonloacute a filozoacutefusok gondolkodaacutesaacutehoz A gyermekek baacuter leegyszerűsiacutetve eacutes a sajaacutet gondolkodaacutesi szintjuumlkoumln ugyan de ugyanazokra a keacuterdeacuteseacutekre (peacuteldaacuteul az igazsaacuteg a jog a meacuteltaacutenyossaacuteg a szabadsaacuteg a szemeacutelyes identitaacutes) keresik a vaacutelaszt mint az emberiseacuteg legjelentősebb filozoacutefiai gondolkodoacutei Nem kell tehaacutet maacutest tenni mint sorra venni a filozoacutefia nagy probleacutemaacuteit eacutes a gyerekeket olyan helyzetbe kell hozni hogy azokat megvitathassaacutek azokon gondolkodhassanakLipman programja eredeti formaacutejaacuteban teljes egeacuteszeacuteben az iacuteraacutesbeliseacutegre eacutepuumll tehaacutet olyan előzetes tudaacutest koumlvetel meg amelynek a tanuloacutek egy reacutesze nincs a birtokaacuteban Elsősorban a fiatal serduumllőkoruacute gyermekek szaacutemaacutera ajaacutenlottaacutek a programot akikneacutel ez a felteacutetel toumlbbnyire teljesuumll eacutes hogy az olvasaacutesmegeacuterteacutes sziacutenvonala ne befolyaacutesolja tuacutelsaacutegosan alkalmazhatoacutesaacutegaacutet a felhasznaacutelt szoumlvegek meglehetősen egyszerűek Toumlrteacutentek kiacuteseacuterletek arra is hogy az alapvető elgondolaacutesokat egeacuteszen fiatal gyermekekkel peacuteldaacuteul oacutevodaacuteskoruacuteakra alkalmazzaacutek ahogy az olvasaacutesi keacutepesseacutegek hiaacutenyaacutet a tanaacuteri elbeszeacuteleacutes poacutetoljaAz filozoacutefia gyermekek szaacutemaacutera program hateacutekonysaacutegaacutet ugyancsak sokfeacutele vizsgaacutelatnak vetetteacutek alaacute mind kidolgozoacutei mind pedig a fejlesztőktől fuumlggetlen kutatoacutek A fejlesztő kiacuteseacuterletek tipikusan feacutel eacutevtől egy eacutevnyi időtartamuacuteak voltak A kiacuteseacuterletek szerint a fejlesztő programban reacutesztvevő tanuloacutek olvasaacutesmegeacuterteacutese jelentősen javult a treacutening kimutathatoacute hataacutest gyakorolt a tanuloacutek matematikai eredmeacutenyeire bizonyos koumlvetkezteteacutesi keacuteszseacutegekre eacutes a kreatiacutev gondolkodaacutesra kuumlloumlnoumlsen a fluencia faktorra Ugyanakkor a kuumlloumlnboumlző kiacuteseacuterletek soraacuten azt is tapasztaltaacutek hogy a program hataacutesa erősen tanaacuterfuumlggő a kuumlloumlnboumlző tanaacuterok osztaacutelyainak eredmeacutenyei koumlzoumltt jelentős kuumlloumlnbseacutegek alakultak ki
Olvasaacutesi strateacutegiaacutek fejleszteacutese
Az olvasaacutesi strateacutegiaacutekat fejleszthetjuumlk a metakogniacutecioacute segiacutetseacutegeacutevel Ilyenkor hasznaacutelhatunk szoumlveganticipaacutecioacutes strateacutegiaacutekat (pl keacuterdeacutesek megfogalmazaacutesa az olvasmaacutenyroacutel előzetes tudaacutes aktivaacutelaacutesa az olvasnivaloacute ciacuteme alapjaacuten) szoumlvegkezelő strateacutegiaacutekat (pl taacuteblaacutezatok a szoumlvegben vagy a szoumlveg helyett) javiacutetoacute strateacutegiaacutekat (pl mentaacutelis keacutepek rajzok szerepe az uacutejraolvasaacutes szuumlkseacutegesseacutegeacutenek megiacuteteacuteleacutese) valamint integraacutelaacutest mely soraacuten aacutettekintően megismeacuteteljuumlk a kuumlloumlnboumlző oacuteraacutek feladatait
Az induktiacutev gondolkodaacutes fejleszteacutese Klauer induktiacutev gondolkodaacutest fejlesztő programja
Az induktiacutev gondolkodaacutes fejleszteacuteseacutere dolgozott ki gyakorlatrendszert Karl Josef Klauer Hasonloacutesaacutegot mutat Klauer programja az IE-vel annyiban hogy ebben az esetben is egy aacuteltalaacutenos keacutepesseacuteg aacutell a fejleszteacutes koumlzeacuteppontjaacuteban tovaacutebbaacute itt is tartalomtoacutel fuumlggetlen fejlesztő gyakorlatokat hasznaacutelnak Klauer szerint baacuter az induktiacutev gondolkodaacutes folyamatainak sokfeacuteleseacutegeacutet nem lehet pontosan leiacuterni lehet olyan elmeacuteleti modellt alkotni amelyik e kognitiacutev rendszer koumlzponti reacuteszeacutet alapvető folyamatait definiaacutelja Elmeacuteleti modellje szerint az induktiacutev gondolkodaacutes leacutenyege szabaacutelyszerűseacutegek megtalaacutelaacutesa
A fejlesztő rendszert haacuterom kuumlloumlnboumlző eacuteletkori csoportra keacutesziacutetette el Mindhaacuterom fejlesztő program sziacutenes papiacuterlapokboacutel aacutell a lapokon keacutepekkel aacutebraacutekkal szavakkal amelyek megtestesiacutetik a fejlesztő struktuacuteraacutet A Denktraining fuumlr Kinder I nemverbaacutelis feladatokat tartalmaz eacutes az 5-8 eacuteves korosztaacutelyt ceacutelozza meg A Denktraining fuumlr Kinder II a 10-13 eacutev koumlzoumlttieknek szoacutel eacutes maacuter felteacutetelezi hogy a gyerekek tudnak olvasni iacutegy a fiatalabbaknak szoacuteloacute programhoz keacutepest ebben megjelennek a szavakat szoumlvegeket tartalmazoacute feladatok is Miacuteg az első keacutet feladatrendszer az aacuteltagos fejlettseacutegű gyerekek szaacutemaacutera keacuteszuumllt a Denktraining fuumlr Jugendliche a tanulaacutesi neheacutezseacutegekkel kuumlzdő tanuloacutek igeacutenyeit szolgaacutelja kompenzaacuteloacute jellegű fejlődeacutesbeli lemaradaacutesaikat kiacutevaacutenja poacutetolni A programok mindegyike 120 feladatboacutel aacutell amelyeken az egyszerűbbtől a bonyolultabbak fele haladnak veacutegig a tanuloacutek A feladatok tiacutez foglalkozaacutesra vannak elosztva iacutegy egy alkalommal aacutetlagosan 12 feladatot oldanak meg A foglalkozaacutesok alapvető moacutedszere az iraacutenyiacutetott felfedezeacutes ami azt jelenti hogy a gyerekek annyi - egyeacutenenkeacutent vaacuteltozoacute meacuterteacutekű - segiacutetseacuteget kapnak a tanaacutertoacutel amennyi ahhoz szuumlkseacuteges hogy biztosan meg tudjaacutek oldani a feladatotAz induktiacutev treacutening hataacutesaacutet megvizsgaacuteltaacutek peacuteldaacuteul a matematika az idegen nyelvek a nyelvtan a fizika eacutes neacutehaacuteny egyeacuteb tananyag tanulaacutesaacutera a hataacutes meacuterteacuteke aacuteltalaacuteban 04 koumlruumll alakult Meacuteg a helyesiacuteraacutes tanulaacutesaacuteban is sikeruumllt kimutatni az induktiacutev treacutening pozitiacutev hataacutesaacutet
Az analoacutegiaacutes gondolkodaacutes fejleszteacutese
Az analoacutegiaacutes gondolkodaacutes az induktiacutev gondolkodaacutes egyik fontos oumlsszetevője Az emberi gondolkodaacutes alapvetően analoacutegiaacutes tiacutepusuacute minden szaacutemaacutera uacutej jelenseacuteget maacuter ismert kognitiacutev struktuacuteraacutekkal valoacute analoacutegia alapjaacuten ragad meg Ez az a gondolkodaacutesforma amely a legjobban aacutethatja a megismereacutes maacutes teruumlleteit segiacuteti a megeacuterteacutest a fogalomelsajaacutetiacutetaacutest eacutes a probleacutemamegoldaacutest
SZOumlVEGFER (szoumlvegfeldolgozoacute kriteacuteriumorientaacutelt fejlesztő rendszer) a tantaacutergyak legfontosabb roumlvid szoumlvegeit egyeacuteni eacutes csoportos tanulaacutessal előbb egy tanoacuteraacuten a szokaacutesos moacutedszerekkel feldolgozzaacutek majd a koumlvetkező neacutehaacuteny tanoacutera elejeacuten oumlt-tiacutez percnyi csoportos munkaacuteval egy-egy kognitiacutev feladatot oldanak meg amit a csoporttagok egymaacutessal
egyeztetnek javiacutetanak vagy az egymaacutes koumlzt felosztott reacuteszfeladatokat egyeztetik egyesiacutetik Veacuteguumll osztaacutelyszinten eacuterteacutekelik eacutes javiacutetjaacutek a csoportok eredmeacutenyeit Ezutaacuten a szokaacutesos taniacutetaacutes koumlvetkezik
CASE-projekt
A gondolkodaacutes iskolai fejleszteacutese szempontjaacuteboacutel kiemelkedő jelentőseacutegű a Cognitive Acceleration through Science Education (CASE a kognitiacutev fejlődeacutes felgyorsiacutetaacutesa a termeacuteszettudomaacutenyos neveleacutesen keresztuumll) neacuteven ismertteacute vaacutelt nagyszabaacutesuacute kiacuteseacuterletsorozat Valoacutejaacuteban nem csak egy meghataacuterozott gondolkodaacutesfejlesztő programroacutel van szoacute hanem inkaacutebb olyan tudomaacutenyos kutataacutesroacutel melynek eredmeacutenyei folyamatosan javiacutetjaacutek az oktataacutes gyakorlataacutet A gyerekek valoacutedi bdquotermeacuteszetesrdquo kognitiacutev fejlődeacuteseacutehez szeretneacutek az optimaacutelis oktataacutesi felteacuteteleket biztosiacutetani
tananyagban Az ezt az iraacutenyzatot keacutepviselő fejlesztő programok koumlzuumll kiemelhető Dienes Zoltaacuten uacutej matematikaacuteja eacutes a Shayer eacutes Adey (1981) neveacutehez koumltődő CASE (Cognitive Acceleration through Science Education [a kognitiacutev fejlődeacutes felgyorsiacutetaacutesa a termeacuteszettudomaacutenyos neveleacutesen keresztuumll]) projekt
De Bono (CORT) De Bono moacutedszere a gondolkodaacutes taniacutetaacutesaacutera (CoRT)
A program elnevezeacutese a CoRT a fejlesztő program elterjeszteacuteseacutere alapiacutetott az angliai Cambridge-ben 1969 oacuteta műkoumldő szervezet neveacuteből (Cognitive Research Trust) szaacutermazik A CoRT program moumlgoumltt nem aacutell egy kidolgozott pszicholoacutegiai elmeacutelet legalaacutebbis de Bono nem fordiacutet figyelmet arra hogy moacutedszereacutet tudomaacutenyosan megalapozza Baacuter hasznaacutel bizonyos pszicholoacutegiai terminusokat eacutes az aacuteltalaacutenossaacutegok szintjeacuten homaacutelyos utalaacutesokat tesz bizonyos a pszicholoacutegiaacuteban is tanulmaacutenyozott jelenseacutegekre a fejleszteacutes alapelveit toumlbbnyire koumlzeacuterthető metaforaacutek analoacutegiaacutek peacuteldaacutek segiacutetseacutegeacutevel fejti ki
A gondolkodaacutes aacuteltala hangsuacutelyozni kiacutevaacutent jelenseacutegeit koumlnnyen megjegyezhető szabaacutelyokba foglalja oumlssze (peacuteldaacuteul az adj neki nevet a megeacuterteacutes egyik moacutedja) majd ezekből ugyancsak koumlnnyen azonosiacutethatoacute csoportokat alkot peacuteldaacuteul A megeacuterteacutes oumlt moacutedja A teacutevedeacutes oumlt formaacuteja stb
A gondolkodaacutes fejleszteacuteseacutet szolgaacuteloacute gyakorlatok nem kapcsoloacutednak az iskolai tantaacutergyakhoz ehelyett inkaacutebb a heacutetkoumlznapi helyzetekhez koumlzelaacutelloacute szituaacutecioacutekban a gondolkodaacutes folyamataira eacutes a doumlnteacuteshozatalra koncentraacutelnak Az eredeti program főleg 9-11 eacuteveseknek szoacutelt de keacutesőbb a fiatalabbaknak eacutes felnőtteknek szaacutent vaacuteltozatait is kidolgoztaacutekA CoRT hateacutekonysaacutegaacutet toumlbbszoumlr megvizsgaacuteltaacutek De Bono szerint a programtoacutel nem kell elvaacuterni hogy az elsajaacutetiacutetott gondolkodaacutesi keacuteszseacutegek olyan teruumlleteken is eacuterveacutenyesuumlljenek mint peacuteldaacuteul az intelligenciatesztek megoldaacutesa Hataacutesaacutet inkaacutebb olyan szituaacutecioacutekban kell ellenőrizni mint amilyenekben a fejleszteacutes is toumlrteacutent Az iacutegy elveacutegzett kiacuteseacuterletek rendre azt mutattaacutek hogy a programban reacutesztvevő gyerekek szignifikaacutensan jobban teljesiacutetettek mint a kontrollcsoport tagjai
Edward de Bono 1933-ban szuumlletett Maacuteltaacuten A Maacuteltai Orvosi Egyetem elveacutegzeacutese utaacuten Oxfordba keruumllt ahol iacutegeacuteretesen kezdődoumltt paacutelyaacuteja kitűnő eredmeacutennyel tette le pszichiaacutetriai szakiraacutenyuacute doktori vizsgaacuteit Kidolgozta eacutes gyakorlatiassaacute tette a konstruktiacutev gondolkodaacutes moacutedszereacutet Edward de Bono moacutedszereinek kiemelkedő nemzetkoumlzi sikere egyszerűseacuteguumlknek jaacuteteacutekossaacuteguknak eacutes gyakorlat-orientaacuteltsaacuteguknak koumlszoumlnhető
Feuerstein IE program Instrumental Enrichment
Nem tuacutelzaacutes azt aacutelliacutetani hogy a Feuerstein munkataacutersai aacuteltal kidolgozott IE az egyik legnagyobb vilaacutegkarriert befutott eacutes valoacutesziacutenűleg a legtoumlbb tanuloacutehoz eljutott moacutedszer Mint az eacutertelmi keacutepesseacutegek koumlzvetlen tartalomtoacutel fuumlggetlen fejleszteacuteseacutet megceacutelzoacute program talaacuten a legkidolgozottabb is Joacutel mutatja az ilyen programok esetleges ereacutenyeit de magaacuten viseli azok oumlsszes haacutetraacutenyait is
A fejlesztő program eredeti formaacutejaacuteban 15 modulboacutel aacutell melyeket Feuerstein eszkoumlzoumlknek (instruments) nevez Az elnevezeacutes itt Feuersteinnek arra a neacutezeteacutere utal hogy a feladatok csupaacuten eszkoumlzoumlk a felhasznaacuteloacute tanaacuter kezeacuteben ezeacutert nem annyira a konkreacutet tartalmuk a leacutenyeges mint inkaacutebb az a moacuted ahogyan a tanaacuterok hasznaacuteljaacutek azokat Mindegyik modul bizonyos tiacutepusuacute papiacuter-ceruza jellegű feladatok sorozataacuteboacutel aacutell A feladatok megoldaacutesa kb
egy oacuteraacutenyi munkaacutet jelent a gyerekeknek eacutes optimaacutelis esetben heti haacuterom-oumlt foglakozaacutesra keruumll sor Az egeacutesz fejlesztő program keacutet-haacuterom eacutevig tarthat A feladatok tartalom illetve kontextus-fuumlggetlenek Ha a program fejlesztő hataacutesaacutet neacutezzuumlk az eredmeacutenyeket uacutegy oumlsszegezhetjuumlk hogy nem javultak jelentősen a kiacuteseacuterletben reacuteszt vevő tanuloacutek olvasaacutesi vagy matematikai keacutepesseacutegei eacutes nem koumlvetkezett be kimutathatoacute vaacuteltozaacutes aacuteltalaacutenos eacutertelmi keacutepesseacutegeikben sem Ugyanakkor a tanaacuterok arroacutel szaacutemoltak be hogy javultak a tanuloacutek kommunikaacutecioacutes keacutepesseacutegei sziacutevesebben vettek reacuteszt az iskolai munkaacuteban
Lipman Filozoacutefia gyermekeknek program
Az aacuteltala javasolt moacutedon a gondolkodaacutest az iskolai keretek koumlzoumltt mintegy tantaacutergyszerűen lehet taniacutetani eacutes egy iskolai diszcipliacutena a filozoacutefia szerepel a program neveacuteben itt meacutegsem a hagyomaacutenyos eacutertelemben vett de meacuteg csak nem is egy megreformaacutelt filozoacutefia taniacutetaacutesaacuteroacutel van szoacute A filozoacutefia ugyanis naacutela egy olyan tantaacutergykeacutent jelenik meg amelynek koumlzeacutepponti ceacutelja a gondolkodaacutes taniacutetaacutesa A gondolkodaacutes taniacutetaacutesa tehaacutet nem beaacutegyazoacutedik a filozoacutefiaoktataacutesba vagy integraacuteloacutedik azzal hanem ami szerinte a program kereteacuteben toumlrteacutenik az maga a gondolkodaacutes taniacutetaacutesa
A filozoacutefiaacutet azeacutert tartja megfelelő nyersanyagnak a gondolkodaacutes fejleszteacuteseacutehez mert egyreacuteszt a filozoacutefia megmutatja az emberi gondolkodaacutes legreacutegibb eacutes egyben legkifinomultabb formaacuteit maacutesreacuteszt a gyerekek termeacuteszetes kiacutevaacutencsisaacutega miatt gondolkodaacutesuk hasonloacute a filozoacutefusok gondolkodaacutesaacutehoz A gyermekek baacuter leegyszerűsiacutetve eacutes a sajaacutet gondolkodaacutesi szintjuumlkoumln ugyan de ugyanazokra a keacuterdeacuteseacutekre (peacuteldaacuteul az igazsaacuteg a jog a meacuteltaacutenyossaacuteg a szabadsaacuteg a szemeacutelyes identitaacutes) keresik a vaacutelaszt mint az emberiseacuteg legjelentősebb filozoacutefiai gondolkodoacutei Nem kell tehaacutet maacutest tenni mint sorra venni a filozoacutefia nagy probleacutemaacuteit eacutes a gyerekeket olyan helyzetbe kell hozni hogy azokat megvitathassaacutek azokon gondolkodhassanakLipman programja eredeti formaacutejaacuteban teljes egeacuteszeacuteben az iacuteraacutesbeliseacutegre eacutepuumll tehaacutet olyan előzetes tudaacutest koumlvetel meg amelynek a tanuloacutek egy reacutesze nincs a birtokaacuteban Elsősorban a fiatal serduumllőkoruacute gyermekek szaacutemaacutera ajaacutenlottaacutek a programot akikneacutel ez a felteacutetel toumlbbnyire teljesuumll eacutes hogy az olvasaacutesmegeacuterteacutes sziacutenvonala ne befolyaacutesolja tuacutelsaacutegosan alkalmazhatoacutesaacutegaacutet a felhasznaacutelt szoumlvegek meglehetősen egyszerűek Toumlrteacutentek kiacuteseacuterletek arra is hogy az alapvető elgondolaacutesokat egeacuteszen fiatal gyermekekkel peacuteldaacuteul oacutevodaacuteskoruacuteakra alkalmazzaacutek ahogy az olvasaacutesi keacutepesseacutegek hiaacutenyaacutet a tanaacuteri elbeszeacuteleacutes poacutetoljaAz filozoacutefia gyermekek szaacutemaacutera program hateacutekonysaacutegaacutet ugyancsak sokfeacutele vizsgaacutelatnak vetetteacutek alaacute mind kidolgozoacutei mind pedig a fejlesztőktől fuumlggetlen kutatoacutek A fejlesztő kiacuteseacuterletek tipikusan feacutel eacutevtől egy eacutevnyi időtartamuacuteak voltak A kiacuteseacuterletek szerint a fejlesztő programban reacutesztvevő tanuloacutek olvasaacutesmegeacuterteacutese jelentősen javult a treacutening kimutathatoacute hataacutest gyakorolt a tanuloacutek matematikai eredmeacutenyeire bizonyos koumlvetkezteteacutesi keacuteszseacutegekre eacutes a kreatiacutev gondolkodaacutesra kuumlloumlnoumlsen a fluencia faktorra Ugyanakkor a kuumlloumlnboumlző kiacuteseacuterletek soraacuten azt is tapasztaltaacutek hogy a program hataacutesa erősen tanaacuterfuumlggő a kuumlloumlnboumlző tanaacuterok osztaacutelyainak eredmeacutenyei koumlzoumltt jelentős kuumlloumlnbseacutegek alakultak ki
Olvasaacutesi strateacutegiaacutek fejleszteacutese
Az olvasaacutesi strateacutegiaacutekat fejleszthetjuumlk a metakogniacutecioacute segiacutetseacutegeacutevel Ilyenkor hasznaacutelhatunk szoumlveganticipaacutecioacutes strateacutegiaacutekat (pl keacuterdeacutesek megfogalmazaacutesa az olvasmaacutenyroacutel előzetes tudaacutes aktivaacutelaacutesa az olvasnivaloacute ciacuteme alapjaacuten) szoumlvegkezelő strateacutegiaacutekat (pl taacuteblaacutezatok a szoumlvegben vagy a szoumlveg helyett) javiacutetoacute strateacutegiaacutekat (pl mentaacutelis keacutepek rajzok szerepe az uacutejraolvasaacutes szuumlkseacutegesseacutegeacutenek megiacuteteacuteleacutese) valamint integraacutelaacutest mely soraacuten aacutettekintően megismeacuteteljuumlk a kuumlloumlnboumlző oacuteraacutek feladatait
Az induktiacutev gondolkodaacutes fejleszteacutese Klauer induktiacutev gondolkodaacutest fejlesztő programja
Az induktiacutev gondolkodaacutes fejleszteacuteseacutere dolgozott ki gyakorlatrendszert Karl Josef Klauer Hasonloacutesaacutegot mutat Klauer programja az IE-vel annyiban hogy ebben az esetben is egy aacuteltalaacutenos keacutepesseacuteg aacutell a fejleszteacutes koumlzeacuteppontjaacuteban tovaacutebbaacute itt is tartalomtoacutel fuumlggetlen fejlesztő gyakorlatokat hasznaacutelnak Klauer szerint baacuter az induktiacutev gondolkodaacutes folyamatainak sokfeacuteleseacutegeacutet nem lehet pontosan leiacuterni lehet olyan elmeacuteleti modellt alkotni amelyik e kognitiacutev rendszer koumlzponti reacuteszeacutet alapvető folyamatait definiaacutelja Elmeacuteleti modellje szerint az induktiacutev gondolkodaacutes leacutenyege szabaacutelyszerűseacutegek megtalaacutelaacutesa
A fejlesztő rendszert haacuterom kuumlloumlnboumlző eacuteletkori csoportra keacutesziacutetette el Mindhaacuterom fejlesztő program sziacutenes papiacuterlapokboacutel aacutell a lapokon keacutepekkel aacutebraacutekkal szavakkal amelyek megtestesiacutetik a fejlesztő struktuacuteraacutet A Denktraining fuumlr Kinder I nemverbaacutelis feladatokat tartalmaz eacutes az 5-8 eacuteves korosztaacutelyt ceacutelozza meg A Denktraining fuumlr Kinder II a 10-13 eacutev koumlzoumlttieknek szoacutel eacutes maacuter felteacutetelezi hogy a gyerekek tudnak olvasni iacutegy a fiatalabbaknak szoacuteloacute programhoz keacutepest ebben megjelennek a szavakat szoumlvegeket tartalmazoacute feladatok is Miacuteg az első keacutet feladatrendszer az aacuteltagos fejlettseacutegű gyerekek szaacutemaacutera keacuteszuumllt a Denktraining fuumlr Jugendliche a tanulaacutesi neheacutezseacutegekkel kuumlzdő tanuloacutek igeacutenyeit szolgaacutelja kompenzaacuteloacute jellegű fejlődeacutesbeli lemaradaacutesaikat kiacutevaacutenja poacutetolni A programok mindegyike 120 feladatboacutel aacutell amelyeken az egyszerűbbtől a bonyolultabbak fele haladnak veacutegig a tanuloacutek A feladatok tiacutez foglalkozaacutesra vannak elosztva iacutegy egy alkalommal aacutetlagosan 12 feladatot oldanak meg A foglalkozaacutesok alapvető moacutedszere az iraacutenyiacutetott felfedezeacutes ami azt jelenti hogy a gyerekek annyi - egyeacutenenkeacutent vaacuteltozoacute meacuterteacutekű - segiacutetseacuteget kapnak a tanaacutertoacutel amennyi ahhoz szuumlkseacuteges hogy biztosan meg tudjaacutek oldani a feladatotAz induktiacutev treacutening hataacutesaacutet megvizsgaacuteltaacutek peacuteldaacuteul a matematika az idegen nyelvek a nyelvtan a fizika eacutes neacutehaacuteny egyeacuteb tananyag tanulaacutesaacutera a hataacutes meacuterteacuteke aacuteltalaacuteban 04 koumlruumll alakult Meacuteg a helyesiacuteraacutes tanulaacutesaacuteban is sikeruumllt kimutatni az induktiacutev treacutening pozitiacutev hataacutesaacutet
Az analoacutegiaacutes gondolkodaacutes fejleszteacutese
Az analoacutegiaacutes gondolkodaacutes az induktiacutev gondolkodaacutes egyik fontos oumlsszetevője Az emberi gondolkodaacutes alapvetően analoacutegiaacutes tiacutepusuacute minden szaacutemaacutera uacutej jelenseacuteget maacuter ismert kognitiacutev struktuacuteraacutekkal valoacute analoacutegia alapjaacuten ragad meg Ez az a gondolkodaacutesforma amely a legjobban aacutethatja a megismereacutes maacutes teruumlleteit segiacuteti a megeacuterteacutest a fogalomelsajaacutetiacutetaacutest eacutes a probleacutemamegoldaacutest
SZOumlVEGFER (szoumlvegfeldolgozoacute kriteacuteriumorientaacutelt fejlesztő rendszer) a tantaacutergyak legfontosabb roumlvid szoumlvegeit egyeacuteni eacutes csoportos tanulaacutessal előbb egy tanoacuteraacuten a szokaacutesos moacutedszerekkel feldolgozzaacutek majd a koumlvetkező neacutehaacuteny tanoacutera elejeacuten oumlt-tiacutez percnyi csoportos munkaacuteval egy-egy kognitiacutev feladatot oldanak meg amit a csoporttagok egymaacutessal
egyeztetnek javiacutetanak vagy az egymaacutes koumlzt felosztott reacuteszfeladatokat egyeztetik egyesiacutetik Veacuteguumll osztaacutelyszinten eacuterteacutekelik eacutes javiacutetjaacutek a csoportok eredmeacutenyeit Ezutaacuten a szokaacutesos taniacutetaacutes koumlvetkezik
CASE-projekt
A gondolkodaacutes iskolai fejleszteacutese szempontjaacuteboacutel kiemelkedő jelentőseacutegű a Cognitive Acceleration through Science Education (CASE a kognitiacutev fejlődeacutes felgyorsiacutetaacutesa a termeacuteszettudomaacutenyos neveleacutesen keresztuumll) neacuteven ismertteacute vaacutelt nagyszabaacutesuacute kiacuteseacuterletsorozat Valoacutejaacuteban nem csak egy meghataacuterozott gondolkodaacutesfejlesztő programroacutel van szoacute hanem inkaacutebb olyan tudomaacutenyos kutataacutesroacutel melynek eredmeacutenyei folyamatosan javiacutetjaacutek az oktataacutes gyakorlataacutet A gyerekek valoacutedi bdquotermeacuteszetesrdquo kognitiacutev fejlődeacuteseacutehez szeretneacutek az optimaacutelis oktataacutesi felteacuteteleket biztosiacutetani
egy oacuteraacutenyi munkaacutet jelent a gyerekeknek eacutes optimaacutelis esetben heti haacuterom-oumlt foglakozaacutesra keruumll sor Az egeacutesz fejlesztő program keacutet-haacuterom eacutevig tarthat A feladatok tartalom illetve kontextus-fuumlggetlenek Ha a program fejlesztő hataacutesaacutet neacutezzuumlk az eredmeacutenyeket uacutegy oumlsszegezhetjuumlk hogy nem javultak jelentősen a kiacuteseacuterletben reacuteszt vevő tanuloacutek olvasaacutesi vagy matematikai keacutepesseacutegei eacutes nem koumlvetkezett be kimutathatoacute vaacuteltozaacutes aacuteltalaacutenos eacutertelmi keacutepesseacutegeikben sem Ugyanakkor a tanaacuterok arroacutel szaacutemoltak be hogy javultak a tanuloacutek kommunikaacutecioacutes keacutepesseacutegei sziacutevesebben vettek reacuteszt az iskolai munkaacuteban
Lipman Filozoacutefia gyermekeknek program
Az aacuteltala javasolt moacutedon a gondolkodaacutest az iskolai keretek koumlzoumltt mintegy tantaacutergyszerűen lehet taniacutetani eacutes egy iskolai diszcipliacutena a filozoacutefia szerepel a program neveacuteben itt meacutegsem a hagyomaacutenyos eacutertelemben vett de meacuteg csak nem is egy megreformaacutelt filozoacutefia taniacutetaacutesaacuteroacutel van szoacute A filozoacutefia ugyanis naacutela egy olyan tantaacutergykeacutent jelenik meg amelynek koumlzeacutepponti ceacutelja a gondolkodaacutes taniacutetaacutesa A gondolkodaacutes taniacutetaacutesa tehaacutet nem beaacutegyazoacutedik a filozoacutefiaoktataacutesba vagy integraacuteloacutedik azzal hanem ami szerinte a program kereteacuteben toumlrteacutenik az maga a gondolkodaacutes taniacutetaacutesa
A filozoacutefiaacutet azeacutert tartja megfelelő nyersanyagnak a gondolkodaacutes fejleszteacuteseacutehez mert egyreacuteszt a filozoacutefia megmutatja az emberi gondolkodaacutes legreacutegibb eacutes egyben legkifinomultabb formaacuteit maacutesreacuteszt a gyerekek termeacuteszetes kiacutevaacutencsisaacutega miatt gondolkodaacutesuk hasonloacute a filozoacutefusok gondolkodaacutesaacutehoz A gyermekek baacuter leegyszerűsiacutetve eacutes a sajaacutet gondolkodaacutesi szintjuumlkoumln ugyan de ugyanazokra a keacuterdeacuteseacutekre (peacuteldaacuteul az igazsaacuteg a jog a meacuteltaacutenyossaacuteg a szabadsaacuteg a szemeacutelyes identitaacutes) keresik a vaacutelaszt mint az emberiseacuteg legjelentősebb filozoacutefiai gondolkodoacutei Nem kell tehaacutet maacutest tenni mint sorra venni a filozoacutefia nagy probleacutemaacuteit eacutes a gyerekeket olyan helyzetbe kell hozni hogy azokat megvitathassaacutek azokon gondolkodhassanakLipman programja eredeti formaacutejaacuteban teljes egeacuteszeacuteben az iacuteraacutesbeliseacutegre eacutepuumll tehaacutet olyan előzetes tudaacutest koumlvetel meg amelynek a tanuloacutek egy reacutesze nincs a birtokaacuteban Elsősorban a fiatal serduumllőkoruacute gyermekek szaacutemaacutera ajaacutenlottaacutek a programot akikneacutel ez a felteacutetel toumlbbnyire teljesuumll eacutes hogy az olvasaacutesmegeacuterteacutes sziacutenvonala ne befolyaacutesolja tuacutelsaacutegosan alkalmazhatoacutesaacutegaacutet a felhasznaacutelt szoumlvegek meglehetősen egyszerűek Toumlrteacutentek kiacuteseacuterletek arra is hogy az alapvető elgondolaacutesokat egeacuteszen fiatal gyermekekkel peacuteldaacuteul oacutevodaacuteskoruacuteakra alkalmazzaacutek ahogy az olvasaacutesi keacutepesseacutegek hiaacutenyaacutet a tanaacuteri elbeszeacuteleacutes poacutetoljaAz filozoacutefia gyermekek szaacutemaacutera program hateacutekonysaacutegaacutet ugyancsak sokfeacutele vizsgaacutelatnak vetetteacutek alaacute mind kidolgozoacutei mind pedig a fejlesztőktől fuumlggetlen kutatoacutek A fejlesztő kiacuteseacuterletek tipikusan feacutel eacutevtől egy eacutevnyi időtartamuacuteak voltak A kiacuteseacuterletek szerint a fejlesztő programban reacutesztvevő tanuloacutek olvasaacutesmegeacuterteacutese jelentősen javult a treacutening kimutathatoacute hataacutest gyakorolt a tanuloacutek matematikai eredmeacutenyeire bizonyos koumlvetkezteteacutesi keacuteszseacutegekre eacutes a kreatiacutev gondolkodaacutesra kuumlloumlnoumlsen a fluencia faktorra Ugyanakkor a kuumlloumlnboumlző kiacuteseacuterletek soraacuten azt is tapasztaltaacutek hogy a program hataacutesa erősen tanaacuterfuumlggő a kuumlloumlnboumlző tanaacuterok osztaacutelyainak eredmeacutenyei koumlzoumltt jelentős kuumlloumlnbseacutegek alakultak ki
Olvasaacutesi strateacutegiaacutek fejleszteacutese
Az olvasaacutesi strateacutegiaacutekat fejleszthetjuumlk a metakogniacutecioacute segiacutetseacutegeacutevel Ilyenkor hasznaacutelhatunk szoumlveganticipaacutecioacutes strateacutegiaacutekat (pl keacuterdeacutesek megfogalmazaacutesa az olvasmaacutenyroacutel előzetes tudaacutes aktivaacutelaacutesa az olvasnivaloacute ciacuteme alapjaacuten) szoumlvegkezelő strateacutegiaacutekat (pl taacuteblaacutezatok a szoumlvegben vagy a szoumlveg helyett) javiacutetoacute strateacutegiaacutekat (pl mentaacutelis keacutepek rajzok szerepe az uacutejraolvasaacutes szuumlkseacutegesseacutegeacutenek megiacuteteacuteleacutese) valamint integraacutelaacutest mely soraacuten aacutettekintően megismeacuteteljuumlk a kuumlloumlnboumlző oacuteraacutek feladatait
Az induktiacutev gondolkodaacutes fejleszteacutese Klauer induktiacutev gondolkodaacutest fejlesztő programja
Az induktiacutev gondolkodaacutes fejleszteacuteseacutere dolgozott ki gyakorlatrendszert Karl Josef Klauer Hasonloacutesaacutegot mutat Klauer programja az IE-vel annyiban hogy ebben az esetben is egy aacuteltalaacutenos keacutepesseacuteg aacutell a fejleszteacutes koumlzeacuteppontjaacuteban tovaacutebbaacute itt is tartalomtoacutel fuumlggetlen fejlesztő gyakorlatokat hasznaacutelnak Klauer szerint baacuter az induktiacutev gondolkodaacutes folyamatainak sokfeacuteleseacutegeacutet nem lehet pontosan leiacuterni lehet olyan elmeacuteleti modellt alkotni amelyik e kognitiacutev rendszer koumlzponti reacuteszeacutet alapvető folyamatait definiaacutelja Elmeacuteleti modellje szerint az induktiacutev gondolkodaacutes leacutenyege szabaacutelyszerűseacutegek megtalaacutelaacutesa
A fejlesztő rendszert haacuterom kuumlloumlnboumlző eacuteletkori csoportra keacutesziacutetette el Mindhaacuterom fejlesztő program sziacutenes papiacuterlapokboacutel aacutell a lapokon keacutepekkel aacutebraacutekkal szavakkal amelyek megtestesiacutetik a fejlesztő struktuacuteraacutet A Denktraining fuumlr Kinder I nemverbaacutelis feladatokat tartalmaz eacutes az 5-8 eacuteves korosztaacutelyt ceacutelozza meg A Denktraining fuumlr Kinder II a 10-13 eacutev koumlzoumlttieknek szoacutel eacutes maacuter felteacutetelezi hogy a gyerekek tudnak olvasni iacutegy a fiatalabbaknak szoacuteloacute programhoz keacutepest ebben megjelennek a szavakat szoumlvegeket tartalmazoacute feladatok is Miacuteg az első keacutet feladatrendszer az aacuteltagos fejlettseacutegű gyerekek szaacutemaacutera keacuteszuumllt a Denktraining fuumlr Jugendliche a tanulaacutesi neheacutezseacutegekkel kuumlzdő tanuloacutek igeacutenyeit szolgaacutelja kompenzaacuteloacute jellegű fejlődeacutesbeli lemaradaacutesaikat kiacutevaacutenja poacutetolni A programok mindegyike 120 feladatboacutel aacutell amelyeken az egyszerűbbtől a bonyolultabbak fele haladnak veacutegig a tanuloacutek A feladatok tiacutez foglalkozaacutesra vannak elosztva iacutegy egy alkalommal aacutetlagosan 12 feladatot oldanak meg A foglalkozaacutesok alapvető moacutedszere az iraacutenyiacutetott felfedezeacutes ami azt jelenti hogy a gyerekek annyi - egyeacutenenkeacutent vaacuteltozoacute meacuterteacutekű - segiacutetseacuteget kapnak a tanaacutertoacutel amennyi ahhoz szuumlkseacuteges hogy biztosan meg tudjaacutek oldani a feladatotAz induktiacutev treacutening hataacutesaacutet megvizsgaacuteltaacutek peacuteldaacuteul a matematika az idegen nyelvek a nyelvtan a fizika eacutes neacutehaacuteny egyeacuteb tananyag tanulaacutesaacutera a hataacutes meacuterteacuteke aacuteltalaacuteban 04 koumlruumll alakult Meacuteg a helyesiacuteraacutes tanulaacutesaacuteban is sikeruumllt kimutatni az induktiacutev treacutening pozitiacutev hataacutesaacutet
Az analoacutegiaacutes gondolkodaacutes fejleszteacutese
Az analoacutegiaacutes gondolkodaacutes az induktiacutev gondolkodaacutes egyik fontos oumlsszetevője Az emberi gondolkodaacutes alapvetően analoacutegiaacutes tiacutepusuacute minden szaacutemaacutera uacutej jelenseacuteget maacuter ismert kognitiacutev struktuacuteraacutekkal valoacute analoacutegia alapjaacuten ragad meg Ez az a gondolkodaacutesforma amely a legjobban aacutethatja a megismereacutes maacutes teruumlleteit segiacuteti a megeacuterteacutest a fogalomelsajaacutetiacutetaacutest eacutes a probleacutemamegoldaacutest
SZOumlVEGFER (szoumlvegfeldolgozoacute kriteacuteriumorientaacutelt fejlesztő rendszer) a tantaacutergyak legfontosabb roumlvid szoumlvegeit egyeacuteni eacutes csoportos tanulaacutessal előbb egy tanoacuteraacuten a szokaacutesos moacutedszerekkel feldolgozzaacutek majd a koumlvetkező neacutehaacuteny tanoacutera elejeacuten oumlt-tiacutez percnyi csoportos munkaacuteval egy-egy kognitiacutev feladatot oldanak meg amit a csoporttagok egymaacutessal
egyeztetnek javiacutetanak vagy az egymaacutes koumlzt felosztott reacuteszfeladatokat egyeztetik egyesiacutetik Veacuteguumll osztaacutelyszinten eacuterteacutekelik eacutes javiacutetjaacutek a csoportok eredmeacutenyeit Ezutaacuten a szokaacutesos taniacutetaacutes koumlvetkezik
CASE-projekt
A gondolkodaacutes iskolai fejleszteacutese szempontjaacuteboacutel kiemelkedő jelentőseacutegű a Cognitive Acceleration through Science Education (CASE a kognitiacutev fejlődeacutes felgyorsiacutetaacutesa a termeacuteszettudomaacutenyos neveleacutesen keresztuumll) neacuteven ismertteacute vaacutelt nagyszabaacutesuacute kiacuteseacuterletsorozat Valoacutejaacuteban nem csak egy meghataacuterozott gondolkodaacutesfejlesztő programroacutel van szoacute hanem inkaacutebb olyan tudomaacutenyos kutataacutesroacutel melynek eredmeacutenyei folyamatosan javiacutetjaacutek az oktataacutes gyakorlataacutet A gyerekek valoacutedi bdquotermeacuteszetesrdquo kognitiacutev fejlődeacuteseacutehez szeretneacutek az optimaacutelis oktataacutesi felteacuteteleket biztosiacutetani
Az olvasaacutesi strateacutegiaacutekat fejleszthetjuumlk a metakogniacutecioacute segiacutetseacutegeacutevel Ilyenkor hasznaacutelhatunk szoumlveganticipaacutecioacutes strateacutegiaacutekat (pl keacuterdeacutesek megfogalmazaacutesa az olvasmaacutenyroacutel előzetes tudaacutes aktivaacutelaacutesa az olvasnivaloacute ciacuteme alapjaacuten) szoumlvegkezelő strateacutegiaacutekat (pl taacuteblaacutezatok a szoumlvegben vagy a szoumlveg helyett) javiacutetoacute strateacutegiaacutekat (pl mentaacutelis keacutepek rajzok szerepe az uacutejraolvasaacutes szuumlkseacutegesseacutegeacutenek megiacuteteacuteleacutese) valamint integraacutelaacutest mely soraacuten aacutettekintően megismeacuteteljuumlk a kuumlloumlnboumlző oacuteraacutek feladatait
Az induktiacutev gondolkodaacutes fejleszteacutese Klauer induktiacutev gondolkodaacutest fejlesztő programja
Az induktiacutev gondolkodaacutes fejleszteacuteseacutere dolgozott ki gyakorlatrendszert Karl Josef Klauer Hasonloacutesaacutegot mutat Klauer programja az IE-vel annyiban hogy ebben az esetben is egy aacuteltalaacutenos keacutepesseacuteg aacutell a fejleszteacutes koumlzeacuteppontjaacuteban tovaacutebbaacute itt is tartalomtoacutel fuumlggetlen fejlesztő gyakorlatokat hasznaacutelnak Klauer szerint baacuter az induktiacutev gondolkodaacutes folyamatainak sokfeacuteleseacutegeacutet nem lehet pontosan leiacuterni lehet olyan elmeacuteleti modellt alkotni amelyik e kognitiacutev rendszer koumlzponti reacuteszeacutet alapvető folyamatait definiaacutelja Elmeacuteleti modellje szerint az induktiacutev gondolkodaacutes leacutenyege szabaacutelyszerűseacutegek megtalaacutelaacutesa
A fejlesztő rendszert haacuterom kuumlloumlnboumlző eacuteletkori csoportra keacutesziacutetette el Mindhaacuterom fejlesztő program sziacutenes papiacuterlapokboacutel aacutell a lapokon keacutepekkel aacutebraacutekkal szavakkal amelyek megtestesiacutetik a fejlesztő struktuacuteraacutet A Denktraining fuumlr Kinder I nemverbaacutelis feladatokat tartalmaz eacutes az 5-8 eacuteves korosztaacutelyt ceacutelozza meg A Denktraining fuumlr Kinder II a 10-13 eacutev koumlzoumlttieknek szoacutel eacutes maacuter felteacutetelezi hogy a gyerekek tudnak olvasni iacutegy a fiatalabbaknak szoacuteloacute programhoz keacutepest ebben megjelennek a szavakat szoumlvegeket tartalmazoacute feladatok is Miacuteg az első keacutet feladatrendszer az aacuteltagos fejlettseacutegű gyerekek szaacutemaacutera keacuteszuumllt a Denktraining fuumlr Jugendliche a tanulaacutesi neheacutezseacutegekkel kuumlzdő tanuloacutek igeacutenyeit szolgaacutelja kompenzaacuteloacute jellegű fejlődeacutesbeli lemaradaacutesaikat kiacutevaacutenja poacutetolni A programok mindegyike 120 feladatboacutel aacutell amelyeken az egyszerűbbtől a bonyolultabbak fele haladnak veacutegig a tanuloacutek A feladatok tiacutez foglalkozaacutesra vannak elosztva iacutegy egy alkalommal aacutetlagosan 12 feladatot oldanak meg A foglalkozaacutesok alapvető moacutedszere az iraacutenyiacutetott felfedezeacutes ami azt jelenti hogy a gyerekek annyi - egyeacutenenkeacutent vaacuteltozoacute meacuterteacutekű - segiacutetseacuteget kapnak a tanaacutertoacutel amennyi ahhoz szuumlkseacuteges hogy biztosan meg tudjaacutek oldani a feladatotAz induktiacutev treacutening hataacutesaacutet megvizsgaacuteltaacutek peacuteldaacuteul a matematika az idegen nyelvek a nyelvtan a fizika eacutes neacutehaacuteny egyeacuteb tananyag tanulaacutesaacutera a hataacutes meacuterteacuteke aacuteltalaacuteban 04 koumlruumll alakult Meacuteg a helyesiacuteraacutes tanulaacutesaacuteban is sikeruumllt kimutatni az induktiacutev treacutening pozitiacutev hataacutesaacutet
Az analoacutegiaacutes gondolkodaacutes fejleszteacutese
Az analoacutegiaacutes gondolkodaacutes az induktiacutev gondolkodaacutes egyik fontos oumlsszetevője Az emberi gondolkodaacutes alapvetően analoacutegiaacutes tiacutepusuacute minden szaacutemaacutera uacutej jelenseacuteget maacuter ismert kognitiacutev struktuacuteraacutekkal valoacute analoacutegia alapjaacuten ragad meg Ez az a gondolkodaacutesforma amely a legjobban aacutethatja a megismereacutes maacutes teruumlleteit segiacuteti a megeacuterteacutest a fogalomelsajaacutetiacutetaacutest eacutes a probleacutemamegoldaacutest
SZOumlVEGFER (szoumlvegfeldolgozoacute kriteacuteriumorientaacutelt fejlesztő rendszer) a tantaacutergyak legfontosabb roumlvid szoumlvegeit egyeacuteni eacutes csoportos tanulaacutessal előbb egy tanoacuteraacuten a szokaacutesos moacutedszerekkel feldolgozzaacutek majd a koumlvetkező neacutehaacuteny tanoacutera elejeacuten oumlt-tiacutez percnyi csoportos munkaacuteval egy-egy kognitiacutev feladatot oldanak meg amit a csoporttagok egymaacutessal
egyeztetnek javiacutetanak vagy az egymaacutes koumlzt felosztott reacuteszfeladatokat egyeztetik egyesiacutetik Veacuteguumll osztaacutelyszinten eacuterteacutekelik eacutes javiacutetjaacutek a csoportok eredmeacutenyeit Ezutaacuten a szokaacutesos taniacutetaacutes koumlvetkezik
CASE-projekt
A gondolkodaacutes iskolai fejleszteacutese szempontjaacuteboacutel kiemelkedő jelentőseacutegű a Cognitive Acceleration through Science Education (CASE a kognitiacutev fejlődeacutes felgyorsiacutetaacutesa a termeacuteszettudomaacutenyos neveleacutesen keresztuumll) neacuteven ismertteacute vaacutelt nagyszabaacutesuacute kiacuteseacuterletsorozat Valoacutejaacuteban nem csak egy meghataacuterozott gondolkodaacutesfejlesztő programroacutel van szoacute hanem inkaacutebb olyan tudomaacutenyos kutataacutesroacutel melynek eredmeacutenyei folyamatosan javiacutetjaacutek az oktataacutes gyakorlataacutet A gyerekek valoacutedi bdquotermeacuteszetesrdquo kognitiacutev fejlődeacuteseacutehez szeretneacutek az optimaacutelis oktataacutesi felteacuteteleket biztosiacutetani
egyeztetnek javiacutetanak vagy az egymaacutes koumlzt felosztott reacuteszfeladatokat egyeztetik egyesiacutetik Veacuteguumll osztaacutelyszinten eacuterteacutekelik eacutes javiacutetjaacutek a csoportok eredmeacutenyeit Ezutaacuten a szokaacutesos taniacutetaacutes koumlvetkezik
CASE-projekt
A gondolkodaacutes iskolai fejleszteacutese szempontjaacuteboacutel kiemelkedő jelentőseacutegű a Cognitive Acceleration through Science Education (CASE a kognitiacutev fejlődeacutes felgyorsiacutetaacutesa a termeacuteszettudomaacutenyos neveleacutesen keresztuumll) neacuteven ismertteacute vaacutelt nagyszabaacutesuacute kiacuteseacuterletsorozat Valoacutejaacuteban nem csak egy meghataacuterozott gondolkodaacutesfejlesztő programroacutel van szoacute hanem inkaacutebb olyan tudomaacutenyos kutataacutesroacutel melynek eredmeacutenyei folyamatosan javiacutetjaacutek az oktataacutes gyakorlataacutet A gyerekek valoacutedi bdquotermeacuteszetesrdquo kognitiacutev fejlődeacuteseacutehez szeretneacutek az optimaacutelis oktataacutesi felteacuteteleket biztosiacutetani
