41
Tartalom 1 Kasos méhészkedés 1.1 Hogyan zajlik a munka a kasos méhészetben? 1.2 Miért volt sikeres évezredeken keresztül a kasos méhészkedés? 1.3 Kasos méhészkedés előnyei 1.4 Kasos méhészkedés hátrányai 2 Részletek a méhészet európai fejlődéstörténetéből 2.1 Mozgatható („ingó”) lép: 2.2 Rakodókasok megjelenése Nyugat Európában: 2.3 Rakodókas megjelenése Magyarországon: 2.4 Iparszerű kerethasználat első példája 2.5 A rakodó rendszerű méhészkedés alapfogásainak első megjelenése 3 Keretes méhészkedés kialakulásának oka 3.1 Első üzemi méretű keretes méhészetek 3.2 Keretes méhészetek megjelenése a Kárpát medencében 3.3 Keretes méhészetek gépesítése: 3.4 Mi segítette a keretes méhészet terjedését? 3.5 Mi történt az elmúlt 100 évben? 3.6 A keretes méhészet problémái 3.7 A keretes méhészkedés maradandó értékei 4 Rakodókasos méhészkedés 4.1 Hogyan született meg a XXI. századi rakodókas? 4.2 A rakodókasos méhészet eszközrendszere 4.2.1 Rakodókas részei 4.2.2 Rakodókas speciális eszközei 4.3 Hogyan méhészkedjünk a rakodókassal? 4.3.1 Rakodókas betelepítése 4.3.2 Az induló méhállomány mérete 4.3.3 A rakodókasos méhcsalád fejlesztése 4.3.4 Rajzásgátlás vagy a rajzás szabályozása? 4.3.4.1 Rajzás kialakulásának feltételei 4.3.4.2 Rajzás előjelei 4.3.4.3 A rajzás késleltethető 4.3.4.4 Rajzás, rajbefogás, a rajzás haszna 4.3.5 A lépépítés szerepe a méhcsalád fejlesztésében és mézeltetésben 4.3.6 Lépépítés, lépcsere 4.3.7 A folyamatos lépépítés méhegészségügyi és gazdasági előnyei: 4.3.8 Mézeltetés 4.3.9 Méhlegelő 4.3.10 Mézelvétel 4.3.11 Etetés 4.3.11.1 Etetés higiéniája 4.3.11.2 Miért etetünk? 4.3.11.3 Az etetés eszközzei 4.3.11.4 Mivel etessünk? 4.3.11.5 Mikor ne etessünk? 4.3.11.6 Mikor etessünk? 4.3.11.7 Etetés legjellemzőbb időszakai: 4.4 Jellemző munkák évszakonként a rakodókasos méhészetben 4.4.1 Tél

Tartalom · 03/05/2012  · Tartalom 1 Kasos méhészkedés 1.1 Hogyan zajlik a munka a kasos méhészetben? 1.2 Miért volt sikeres évezredeken keresztül a kasos méhészkedés?

  • Upload
    others

  • View
    1

  • Download
    0

Embed Size (px)

Citation preview

Page 1: Tartalom · 03/05/2012  · Tartalom 1 Kasos méhészkedés 1.1 Hogyan zajlik a munka a kasos méhészetben? 1.2 Miért volt sikeres évezredeken keresztül a kasos méhészkedés?

Tartalom

1 Kasos méhészkedés1.1 Hogyan zajlik a munka a kasos méhészetben?1.2 Miért volt sikeres évezredeken keresztül a kasos méhészkedés?1.3 Kasos méhészkedés előnyei1.4 Kasos méhészkedés hátrányai

2 Részletek a méhészet európai fejlődéstörténetéből 2.1 Mozgatható („ingó”) lép:2.2 Rakodókasok megjelenése Nyugat Európában:2.3 Rakodókas megjelenése Magyarországon:2.4 Iparszerű kerethasználat első példája2.5 A rakodó rendszerű méhészkedés alapfogásainak első megjelenése

3 Keretes méhészkedés kialakulásának oka3.1 Első üzemi méretű keretes méhészetek3.2 Keretes méhészetek megjelenése a Kárpát medencében3.3 Keretes méhészetek gépesítése:3.4 Mi segítette a keretes méhészet terjedését?3.5 Mi történt az elmúlt 100 évben?3.6 A keretes méhészet problémái3.7 A keretes méhészkedés maradandó értékei

4 Rakodókasos méhészkedés4.1 Hogyan született meg a XXI. századi rakodókas?4.2 A rakodókasos méhészet eszközrendszere

4.2.1 Rakodókas részei4.2.2 Rakodókas speciális eszközei

4.3 Hogyan méhészkedjünk a rakodókassal?4.3.1 Rakodókas betelepítése4.3.2 Az induló méhállomány mérete4.3.3 A rakodókasos méhcsalád fejlesztése4.3.4 Rajzásgátlás vagy a rajzás szabályozása?

4.3.4.1 Rajzás kialakulásának feltételei4.3.4.2 Rajzás előjelei4.3.4.3 A rajzás késleltethető4.3.4.4 Rajzás, rajbefogás, a rajzás haszna

4.3.5 A lépépítés szerepe a méhcsalád fejlesztésében és mézeltetésben4.3.6 Lépépítés, lépcsere4.3.7 A folyamatos lépépítés méhegészségügyi és gazdasági előnyei:4.3.8 Mézeltetés4.3.9 Méhlegelő4.3.10 Mézelvétel4.3.11 Etetés

4.3.11.1 Etetés higiéniája4.3.11.2 Miért etetünk?4.3.11.3 Az etetés eszközzei 4.3.11.4 Mivel etessünk?4.3.11.5 Mikor ne etessünk?4.3.11.6 Mikor etessünk?4.3.11.7 Etetés legjellemzőbb időszakai:

4.4 Jellemző munkák évszakonként a rakodókasos méhészetben4.4.1 Tél

Page 2: Tartalom · 03/05/2012  · Tartalom 1 Kasos méhészkedés 1.1 Hogyan zajlik a munka a kasos méhészetben? 1.2 Miért volt sikeres évezredeken keresztül a kasos méhészkedés?

4.4.2 Tavasz4.4.3 Nyár4.4.4 Ősz4.4.5 Rakodókasos méhészet beruházásának elemei4.4.6 Szállítási súly kiszámítása:4.4.7 Szüret a rakodókasos méhészetben4.4.8 Miért egészségesebb a rakodókasban élő méhcsalád?4.4.9 Hobby vagy nagyüzemi célra jó a rakodókasos méhészet?

4.5 Feromon kapszulák használata a rakodókasos méhészetben4.5.1 Rajbefogás:4.5.2 Műanyás raj:4.5.3 Virágporgyűjtés serkentése:

4.6 Az éves termelési eredmény és számítása5 Biogazdálkodás a méhészetben

5.1 Történeti vázlat5.2 Rakodókasos méhészkedés helye a bioméhészetben5.3 Biodinamikus méhészkedés a rakodókasban

5.3.1 Méhek elhelyezése5.3.2 A méhlakás – a kaptár5.3.3 A méhlakás belső kezelése5.3.4 A méhlakás külső kezelés5.3.5 Tisztítás és fertőtlenítés5.3.6 Szaporítás és nemesítő kiválogatás5.3.7 Méhcsalád és méhanya vásárlása5.3.8 Az anyák semmilyen módon nem csokíthatók5.3.9 A mézhozam fokozásának módszerei5.3.10 A fajták (rasszok)5.3.11 Lépépítés5.3.12 A fiasításos lépek5.3.13 A méztér lépjei5.3.14 A viasz származása5.3.15 Viasz feldolgozása5.3.16 A lépek tárolása5.3.17 Beetetés télre (Beteleltetés)5.3.18 Etetés szükség esetén5.3.19 A rajok és a fiasítás etetése5.3.20 Virágpor5.3.21 A pergetett és a centrifugált méz feldolgozása5.3.22 A méz raktározása5.3.23 A méz mérhető minősége: az analízis értékek5.3.24 A méhek egészsége5.3.25 A méhészet minősítése5.3.26 Átállás5.3.27 Kereskedés hozzávásárolt áruval5.3.28 A Demeter méhészetek termékeinek jelölése5.3.29 Függelék 1 Követelmények a méz mérhető minőségével szemben5.3.30 Függelék 2 Az irányelvek keretében megengedett eljárások éseszközök5.3.31 Függelék 3 Áttöltés szállítási tartályokba rendelésre

5.3.31.1 Áttöltés szállítási tartályokba rendelésre5.3.31.2 A méz áttöltése

Page 3: Tartalom · 03/05/2012  · Tartalom 1 Kasos méhészkedés 1.1 Hogyan zajlik a munka a kasos méhészetben? 1.2 Miért volt sikeres évezredeken keresztül a kasos méhészkedés?

Bevezető A méhészet világában világszerte változás zajlik. A 100 éve egyeduralkodókeretes kaptáros méhészkedés válságban van. A költségei nőnek, améhcsaládok egyre több betegséggel küszködnek, a hatékony hagyományosgyógyszerek használatát az állategészségügyi hatóságok betitják, améhészeti termékek minőségét egyre szigorúbb laboratóriumi mérésekkelellenőrzik. A keretes kaptáros méhészkedés monopóliuma még nem értvéget, de sokan keresnek új utakat. Az elmúlt évtizedekben az ökológiaiszemlélet a mezőgazdálkodásban is kezd elterjedni. A bioméhészkedésnekszámos változata, irányzata alakult ki és működik több kevesebb sikerrel.

A méhészet technológiáját alfától az omegáig meghatározza a méhlakásfelépítése, milyensége. A XIX-XX. században a leghevesebb viták, késhegyremenő szakmai küzdelmek a kaptárviták voltak. Az egyeduralkodó kereteskaptár mellett másfajta méhlakásokra is vannak próbálkozások. Az 1940-esévekben egy francia pap, Warré abbé (Émile Warré, élt: 1857-1951) elvetettea teljes zárt keret alkalmazását és olcsón elkészíthető nyolc lépes felső lécesrakodókaptárt épített. Mára már sok híve van ennek a „mezítlábas” (tehát kistőkével induló) méhészeknek szánt kaptártípusnak az angolszász és francianyelvterületen, elsősorban a bioméhészek körében.

Dr. Maurice Smith Kenyában az 1970-es évek elején készítette el a mi régimosóteknőnkhöz hasonlító formájú TBH (top bar hive) kaptárát. Ő aszegénységgel küzdő afrikai emberek számára aféle háztáji gazdálkodásieszköznek szánta kaptárát, de több lett belőle. Ma már többezer méhészhasználja és nemzetközi mozgalom terjeszti elsősorban a legszegényebbországokban, de érdekes módon az organikus méhészet hívei USA-ban ésKanadában, Britt szigeteken is előszeretettel alkalmazzák. Ebben améhlakásban a lépek nem rakodó-rendszerben, hanem a mi fekvő NBrendszerünkhöz hasonlóan horizontálisan függeszkednek. A lépekszabadépítésűek, 35-38 cm széles háromszög keresztmetszetű lécekenfüggenek. A lépek lefelé keskenyedő trapéz alakúak, oldal és alsó lécüknincs. A TBH indítása rajjal történik, a háromszög keresztmetszetű felső lécpontos építési irányt ad a méhek építőfürtjének, így a lépek széppárhuzamosan épülnek a méhcsalád fejlődésének igénye szerint. A méhészszámára a méhcsalád a TBH-ban nyitott könyv, a lépek egyenkéntkezelhetők. A méhcsalád fokozatosan foglalja el a neki készített méhlakást.Bár a TBH-ban a méhcsalád jól áttekinthető, de kezelése körülményes, -különösen a méz szüretelése - lassú, ezért üzemi méhészetre nem igazánalkalmas.

Page 4: Tartalom · 03/05/2012  · Tartalom 1 Kasos méhészkedés 1.1 Hogyan zajlik a munka a kasos méhészetben? 1.2 Miért volt sikeres évezredeken keresztül a kasos méhészkedés?

Nevezhetjük a TBH-t angol nevezéktan szerint horizontális top bar kaptárnakis. Warré abbé kaptára és az általam 2008-ban felelevenített rakodókasostechnológia vertikális top bar-nak nevezhető. A horizontális top bar-ralszemben a vertikális top bar-ok alkalmasak nemcsak bioméhészkedésrehobbi és az üzemi méhészetben egyaránt.

A rakodókasos méhészkedés nem az 1900-as évek elején kihalthagyományos paraszti élethez kötött kasos méhészkedés egyenesfolytatása. A rakodókasos méhészkedés a XVI. századi alapokhoz tér vissza,de az elmúlt két évszázad tudományos eredményeivel ötvözi és így egy igaziXXI. századi komplett méhészeti termelési rendszer. Tehát a rakodókasosméhészkedés az évezredes méhészeti hagyományokon és a korszerűtudományosságon alapuló világviszonylatban egyedül álló teljesen új ésönálló kutatás-fejlesztés eredménye.

Kasos méhészkedésSenki sem vonhatja kétségbe az Eurázsiában általános kúpos kasos méhészkedésértékeit, hiszen több ezer éven keresztül az egyedül sikeres méhészkedési módszer volt,és ma mégis természetesnek tekintjük, hogy Európában szinte teljesen kihalt és csakszórványosan, múzeális értékként létezik.

Hogyan zajlik a munka a kasos méhészetben?

A kasos méhész ősszel és télen készül a munkájára. A méhlegelője közelében egyszélvédett helyen felépíti vagy kijavítja, felújítja kelencéjét, ahol a kasokat, tönköket ésköpűket, tehát a méhlakásokat és bennük a méhcsaládokat tárolja. A kelence egyzsúpszalmával, náddal vagy zsindellyel félig fedett favázas építmény oldalfallal ésféltetővel, de nem volt teljesen zárt, hogy a méhek szabadon kirepülhessenek. Egykelencében a méhlegelő gazdagságától és a méhek egészségi állapotától függően akár50-100 kas is lehetett, de a mézeskalácsos mézfelvásárlók feljegyeztek több száz kasosméhészeteket is. A méhész télen fonta meg a kasokat vesszőből, gyékényből vagyszalmából, ill. faragta ki az odúkat vagy ácsolta a köpűket. A kasos méhész évente kétidőszakban foglalatoskodott sokat a méhekkel. Szt. Orbán nap környékén, tehát májusközepén végén a rajok befogásával foglalatoskodott, valamint az aratások után, de mégaz őszi lehűlések előtt a fiasítás leállása után. Szt. István nap után átnézte a méhész améhállományát és kiválogatta a továbbra is törzsállományként megtartandó kasokat. Atöbbi kast a méhész lefojtotta, a mézet kiszedte és eladta.

Miért volt sikeres évezredeken keresztül a kasos méhészkedés?

A történelmi források szerint a méhészet, a méz és viasztermelés a középkoriMagyarország egyik „sikerágazata“ volt. Alábbiakban részletesen bemutatom, hogyszerintem ez a látszólag nagyon egyszerűen elvégezhető és kevés szaktudást igénylőmunka miért volt évezredeken keresztül sikerágazata Kárpát medencemezőgazdaságának.

Page 5: Tartalom · 03/05/2012  · Tartalom 1 Kasos méhészkedés 1.1 Hogyan zajlik a munka a kasos méhészetben? 1.2 Miért volt sikeres évezredeken keresztül a kasos méhészkedés?

Nagy titok, hogy miért akkora kas, amekkora és az is, hogy miért eltérő a mérete tájegységenként. Az ok a méhlegelő jellegzetessége és az ott élőméhpopuláció fajtajellege. Ha a kas túl kicsi lett, akkor idő előtt és gyenge rajtadott, ami rosszul fejlődött és nem tudott áttelelni, ha túl nagy lett, akkornagyon nehezen rajzott, sok herelépet épített, „elvénült“ benne a méhcsalád.A kasnak akkorának kell lennie, hogy az első évben munkássejtekkel teljesenteleépítse a méhcsalád, mert ha üres rész marad következő évre, akkor aztmár a méhcsalád hereléppel tölti ki, ami a szaporodás és a mézelésszempontjából káros.

A Kárpát medencei méhész nem volt vándorméhész, viszont rendszeresen,de nem főállásban mézvadász volt és gyűjtötte az elkóborolt rajokat odúkbólvagy a megtalálási helyükön, fákban és sziklaüregekben gondozta őket. AKárpát medencei méhész felállított egy favázzal és zsúpszalma tetővelkészült kelencét a méhlegelője közelében. A kelence polcain széltől és esőtőlvédett helyen tartotta fonott kasokban és tönkökben a méhcsaládjait. Kasosméhészetre a Kárpát medence természeti adottságai nagyon alkalmas voltmert a klímája bár kontinentális, de a kis éves csapadékhozam ésrendszeresen aszályos nyarak ellenére a falvak környezetének 50 %-átnedves növénytársulás borította és a Kárpát medence alföldi térségénektermészetes erdősültsége se haladta meg a 60 %-ot, a többi rét, legelő,mocsár, láp és egész évben nyílt vagy az év egy részébe nyílt vízfelület volt.

A méhészkedés természetes része volt az ókori és középkori falu mindennapiéletének. A folyómenti faluközösségek többsége egészen a bronzkortól azújkori mérnöki folyószabályozások elindulásáig tudatosan törekedett anedves növénytársulással borított területek növelésére és a folyók holtágaibólnem engedték le a tavaszi árvizet. Ezt nevezték fokgazdálkodásnak. A falulakossága a fokgazdálkodással védte a folyóhátak termőföldjeit az aszálytólés a falut magát pedig a pusztító méretű árvizek ellen. A folyók holtágábannyár végéig visszatartott viszonylag meleg és sekély víz kitűnő halászatilehetőséget biztosított egész évben a folyóhátakra települt falvak lakóiszámára. Nem véletlen, hogy a középkor uralkodói és földesurai tudatosantörekedtek a folyómenti falvak népesen tartására. A folyók mentén sűrűn afolyó holtágait követve fűzérszerűen a folyóhátakra települt kicsiny falvakkörül szántóföldek, nedves rétek és mocsarak, sőt nedves talajú ártéri ligeteserdők is voltak. A táj egész évben egyenletes hordású kitűnő méhlegelőt adotta méhcsaládok számára.

A fokgazdálkodás és az ahhoz kapcsolódó kelencés, kasos méhészkedéscsak akkor sikeres, ha a többévezredes tudás és a falvak fűzére nem szakadmeg, tehát a folyók árvizét a falvak népe fokozatosan vezeti le és fenntartja a

Page 6: Tartalom · 03/05/2012  · Tartalom 1 Kasos méhészkedés 1.1 Hogyan zajlik a munka a kasos méhészetben? 1.2 Miért volt sikeres évezredeken keresztül a kasos méhészkedés?

nedves növénytársulások rendszerét. A török hódítással és avisszahódítással együttjáró népirtások felszakították a falvak évezredesláncolatát. Elveszett az évezredes tudás és eltűnt az évezredesszervezettség is. Óriási néptelen területek alakultak ki és az új főleg németkultúrájú földesúri réteg valamint az általa betelepített innen-onnan érkezettjobbágyság se ismerte a fokgazdálkodás jelentőségét és módszerét. A nagyfolyóink mentének legnagyobb részén ezért aztán teljesen szabályozatlanóriási mocsaras árvizes területek alakultak ki, amik még a magasabb helyenfekvő közlekedési utakat is veszélyeztették, lásd Petőfi Sándor hogyan írutazásairól. Újabb csapás lett az évezredes és a táj igényeinek legjobbanmegfelelő fokgazdálkodásra az újkori erdőírtás és folyószabályozás, amiaztán bár növelte a termőföldek területét, de fokozta az aszályok és azárvizek erejét is. Az árvizek erejének fokozódása pedig kikényszeríttette azújkori mérnöki folyószabályozást és megszüntette még a lehetőségét is azévezredeken keresztül jól működő fokgazdálkodási rendszer újraéledésének.Így alakult ki Kárpát medence mai tájképe és ehhez alkalmazkodott amezőgazdaság minden ága, közöttük a méhészet is. A kasosméhészkedésnek legjobban megfelelő egész éves egyenletes hordásmegszűnt és helyette a szántóföldek és erdők szakaszos rövid idejű, deszerencsére viszonylag nagy hozamú méhlegelők alakultak ki, ami újméhészeti módszereket és tudást igényelt.

A méhek rajzása itt a Kárpát medencében Szt. Orbán napja környékén zajliklegerősebben. A méhész egy gyereket oda ültetett a kelence mellé, ahol améhek voltak vagy saját maga tartózkodott ott a délelőtti órákban és figyelteaz öreg kasokból a rajok kijövetetelét. A kijött rajok az első közeli fára bokorraleszálltak és a méhész ott elfogta őket. A megfelelő méretű kasba beütötteés betette a kelencébe a polcra a többi kas közé. Szt. István napjáig többteendő a friss kasokkal nem volt, legfeljebb sárral tapasztották körbe.

Szt. István napja után amikor természetes módon leállt az anya petézése,akkor a másod –harmadéves kasok közül a nehezebbeket „levágták“,„lefojtották“ vagyis füsttel vagy kénlappal megölték a méheket, a lépeketpedig görbekéssel kivágták a kasból.

Mézelvételi eljárás volt, de fiatal anyát és nagyon jó kései méhlegelőt igényelta kidobolás, amikor a telekast felfordították és ráhelyeztek egy üres kast. Atelekasból a méheket ritmikus ütésekkel az üres kasba kergették, dobolták.Az új kasban új lépeket épített a méhcsalád, áttelelt és ha az anya még elégfiatal volt, akkor a következő évben újra felfejlesztette a méhcsaládot, amimézet is gyűjtött. A kidobolt családot általában még egyszer nem voltérdemes kidobolni, akkor már inkább a lefojtással volt célszerű a mézet

Page 7: Tartalom · 03/05/2012  · Tartalom 1 Kasos méhészkedés 1.1 Hogyan zajlik a munka a kasos méhészetben? 1.2 Miért volt sikeres évezredeken keresztül a kasos méhészkedés?

elvenni.

A kasok toldalékozásával fokozták a méztermelést vagy késleltették a rajzást.Ez esetben vagy a kas alá vagy a kas tetején vágott lyuk fölé tettek deszkavagy fonott toldalékot.

Kasos méhészkedés előnyei

1. Legolcsóbb, legegyszerűbb eszközöket igényli.

2. Rendkívül csekély élő munkát igényel.

3. Nagyon kevés szakértelemmel is eredményt lehet elérni.

4. Méhegészségügyi szempontból sokkal jobb, mint a maáltalánosan elterjed keretes lépes termelési technológiáké.

Kasos méhészkedés hátrányai

1. Nem lehet a család fejlődését pontosan nyomon követni.

2. A szaporodás csak természetes rajokkal lehetséges, de ennek időpontját nemlehet pontosan meghatározni és szabályozni.

3. Mivel nem lehet minden rajt befogni ezért a szaporulat mellett veszteséget isjelent a természetes rajzás.

4. Nem lehet a mézhozamot fokozni évi többszöri mézelvétellel.

5. Kicsi az egy családra eső mézhozam.

6. Mézelvételhez többnyire el kell pusztítani a méhcsaládot.

7. Sokszor préseltek figyelmetlenül fiasítást is a mézbe és sokszor voltak a lépek isöregek, ezért a kasokból nyert méz ritkán érte el azt a tisztaságot, amit mai kor ízléseelvár.

Részletek a méhészet európai fejlődéstörténetéből

Mozgatható („ingó”) lép:

A mozgatható lép nem az újkor találmánya. A görögöknél még talán ma is honos és arómai birodalom óta folyamatosan vannak feljegyzések, rajzok egy sajátos, fentről lefelékeskenyedő kosárformájú, veszőből font kasról, aminek a tetejébe szabályoslépgerinctávolságokra léptartó lécek voltak betéve. A görög kasban a méhek a léptartólécbe kapaszkodva építőfürtöt alkottak és vadépítményt készítettek, amelyeket lépenkéntvehetett ki a méhész. Weehler György, angol utazó Syra szigetén egy kolostorban 4-500családból álló ilyen görög vesszőkasos méhészetet látott és írt róla a XIX sz-ban. EvaCrane 1940-es évek elején publikálta a 30-as években gyűjtött adatait, mely szerintKisázsiától Pakisztánig ismerték a görög kashoz hasonló felső léces kasos méhészkedést.

Rakodókasok megjelenése Nyugat Európában:

Ambrózy báró könyve szerint francia nyelvterületeken a XVI. században márméhészkedtek rakodókasokban. John Gedde skót méhész, (idősebb korára a Britt KirályiAkadémia tagja), 1675-ben védi le szabadalommal az első „ingó” (mozgatható) lépes

Page 8: Tartalom · 03/05/2012  · Tartalom 1 Kasos méhészkedés 1.1 Hogyan zajlik a munka a kasos méhészetben? 1.2 Miért volt sikeres évezredeken keresztül a kasos méhészkedés?

kaptárt. Magyarországon Gedde könyve (Angliai méheskert) csak 1721-ben mutatja beelőször a rakodókasok készítését. Az általa készített rakodókas 8 szögletű deszkakas volt.Fiókjaiban alacsony lépek fértek el. A viaszból készült műlépet még akkor nem ismerték,és a vadépítményeket léptartó pálcák irányították és stabilizálták. Magyarországon aGedde köpűje és módszere a könyv sikere ellenére nem terjedt el, mert drága volt azasztalos faáru, ráadásul műlép nélkül sokkal nehézkesebb a rakodókas használata, mint aközönséges kasé, tehát - mint a világon máshol, úgy nálunk is - megelőzte korát.

1783-ban Johann Ludwig Christ, német méhész kifejlesztett egy új méhészeti rendszert,ami szinte megegyezik a Warre abbénak az 1940-es években a „mezítlábas” méhészekszámára készített kaptárával.

Rakodókas megjelenése Magyarországon:

Az 1816-ból származó feljegyzések szerint Magyarországon Zala megyében MartonGábor termelt először üzemszerűen nagy mennyiségű mézet osztrák és német piacrarakodókasokban. Szalmából font henger idomú kb. félboczonádi magasságú és 32-35 cmátmérőjű három fiókos rakodókasai nagy feltűnést keltettek. Fiókokban a kezeléstkönnyítendő hét léptartó léc volt átfektetve, de van olyan leírás is, hogy a fiókokat olyandeszkalap választotta el, amin több méhjáratot is vágtak. A gyűrűszerű fiók alsó felsőpereme abroncsszerűen meg volt erősítve, hogy a másik fióktól való szétválasztása ésteherbírása jobb legyen. Sajnos a méhek életének behatóbb ismerete is hiányzot és azország méhészeinek szervezetlensége miatt az Ő rendszere sem terjedt el az országban.

Iparszerű kerethasználat első példája

Sikeres példát a keretes méhészkedésre legelőször Prokopovics orosz földesúr ésméhész adott, aki az 1800-as évek első évtizedeiben Európa legnagyobb mézexportőrevolt. Nagyon egyedi, deszkából épített többrészes kaptárt fejlesztett ki, aminek 115 cm volta magassága, szélessége 35-38 cm, mélysége 32-48 cm. A kaptár három egyenlő részrevolt osztva, amelyeket oldalajtón keresztül kezelt a méhész. Mind a három résznek voltkülön röpnyílása. Az alsó és középső részben léptartó léceken szabadon építette lépeit améhcsalád. A hordás időszakáig a legfelső részből a méhek ki voltak rekesztve. Hordásmegindulásakor farostélyt tettek a zárólap helyére és a méhek a tiszta mézet a legfelsőfiókba is elkezdték hordani. A legfelső fiókban keretek voltak, ami megadta az építésirányát és amivel sérülés nélkül kivehető volt a gyönyörű exportáru minőségű lépesmézEurópa királyainak, hercegeinek lakomáihoz.

A rakodó rendszerű méhészkedés alapfogásainak első megjelenése

A rakodókasos méhészek a leírásaikban (pl. John Gedde, Angliai méheskert c.munkájában) mindazokat a legalapvetőbb méhészeti módszereket ismertetik, amik ma ishasználatosak a rakodókaptáraknál, tehát az alapfogásokat nem a XIX. sz. másodikfelében a keretes kaptárokkal kísérletező tudósok és méhészmesterek dolgozták ki,hanem már előttük 200 évvel kifejlődött és a rakodókasos méhészektől vették át.

Milyen módszereket alkalmaztak a rakodókasos méhészek?

1. A rajt a súlyától, méretétől függően egy vagy több gyűrűre telepítették.

2. A gyűjtött fölösleget fiókonként vették el.

3. A gyenge családot egy-egy fiók mézzel segítették.

4. A rajzást gátolták egy-egy üres fiók beillesztésével.

5. A szaporítást rajoztatás nélkül is meg tudták oldani a fiasításos fiókok külön rakásával.

Page 9: Tartalom · 03/05/2012  · Tartalom 1 Kasos méhészkedés 1.1 Hogyan zajlik a munka a kasos méhészetben? 1.2 Miért volt sikeres évezredeken keresztül a kasos méhészkedés?

6. A rakodókaptárhoz hasonlóan, több és tisztább mézet nyertek, mint a kasokból.

7. A méhcsalád fészke nem sérült a mézelvétel során.

Keretes méhészkedés kialakulásának okaA méhészek törekedtek arra, hogy a lépeket a méhcsalád sérelme nélkül mozgassák,vagyis a méhlakás „ingó“ lépes legyen, mert akkor a méhcsalád élete jól nyomonkövethető és a méhcsalád fölösleg méze nagyobb sérelem nélkül elvehető. Az újkoriEurópában az első ingó lépes keretes kaptárokat tudományos kutatók sajátmegfigyeléseik segítségeképpen készítették Németalföldön és a Kárpát medencében is.Ezek a deszkából és nagyon finom asztalos munkával elkészített kaptárok kiválóanalkalmasak voltak a méhcsalád életének legközvetlenebb megfigyelésére. Viszont akutatói igényeknek megfelelően ezek a kaptárok egyedi gyártásúak és a méhcsaládokigényeihez nem jól igazodtak, kicsi keretméretűek voltak.

Első üzemi méretű keretes méhészetek

A XIX. sz.-ban számos tudományos kutatóból kiváló termelő méhész lett és a tudományoscélokra kitalált keretes kaptárokat a termelés igényeinek megfelelően továbbfejlesztették,nagyobbították és egyszerűsítették. Így alakultak ki a XIX.-XX. sz. fordulójára a ma isismert kaptárrendszerek és méhészeti módszerek, amik azonban máig magukon viselikazokat az alapjegyeket, amik a kutatói hozzáállásból adódnak. A legjelentősebb ezekközül, ami meggyökeresedett és a mai méhészek szemléletében is jelen van, hogy améhcsaládot minden munkaigényessége ellenére keretenként kezelik.

Keretes méhészetek megjelenése a Kárpát medencében

A Kárpát medencében a XIX. századi nagyon erős átalakítás (folyószabályozások,lecsapolások, erdőírtások) miatt a méhlegelő is megváltozott és ehhez igazodott améhészkedés módszere is. A kasos méhészetek jövedelmezősége csökkent, az újmódszer, tehát a keretes deszkakaptáros méhészetek pedig kezdtek üzemszerűméreteket ölteni (lásd Ambrózy báró méhészetét), sőt a kaptáros méhészek a méhlegelőváltozásait vándorlással is követni tudták.

Keretes méhészetek gépesítése:

A keretekkel való munka könnyítésére egyre bonyolultabb gépeket fejlesztettek ki ésállítottak üzembe. Pergető volt az első gép, de mára a több ezer méhcsaládosméhészetek teljesen gépesített mézüzemet építenek, komplett gépsorokat használnak.Iparág alakult ki ezek gyártására és szervizelésére. A méhcsaládok keretes kezelésével ésa gépesítéssel el lehetett érni, hogy a méhcsaládok éves hozama kasos méhészethezképest megsokszoro-zódott.

Mi segítette a keretes méhészet terjedését?

1. Részletesebb természetrajzi, méhbiológiai ismeretek.

2. A műlép megjelenése.

3. Olcsóbb asztalos-termékek nagy mennyiségben.

4. Kialakult a méhészeti szakoktatás rendszere.

5. A méhészek hajlandók lettek egyesületekbe tömörülni.

Page 10: Tartalom · 03/05/2012  · Tartalom 1 Kasos méhészkedés 1.1 Hogyan zajlik a munka a kasos méhészetben? 1.2 Miért volt sikeres évezredeken keresztül a kasos méhészkedés?

6. Megindultak a rendszeres szakfolyóiratok.

7. Németalföldi precizitás, amivel megtervezték és építették a kereteket,kaptárokat.

Mire mindezek a feltételek a Kárpát medencében kialakultak, akkorra a németalföldimintájú méhészeti eljárások és a keretes kaptár annyira elterjedt az egész Kárpátmedencében, hogy a rakodórendszerű kasok továbbfejlesztése már szóba sem került.

Mi történt az elmúlt 100 évben?

1. Nőtt a méhekről, termékekről és a méhészet gyakorlati munkájáról az ismeret.

2. A méhészet üzemszerű működtetése kialakult, fejlődött a gépesítés és sokfélekeret, kaptártípus alakult ki.

3. Áldatlan viták folytak és folynak centiméterekről és sok egyéb méhészetikérdésről.

4. Kialakult és markánsan kettévált a nagyon eltérő szemléletű hobbi és az üzemiméhészet.

5. Sok új méhészeti termék (virágpor, propolis, méhpempő, méhméreg) került apiacra.

6. Ma már a 93 000 km2 Magyarország is nagyobb méhállománnyal rendelkezik,mint a XIX.-XX. sz. fordulójának 300 000 km2-es királyi Magyarországa.

A mai méhészkedésünk módszere nem sokban különbözik a Sőtér Kálmán és BoczonádiSzabó Imre korától, ma is keretenként kezeljük méheinket, szinte naponta szeretjük őketmegsimogatni, holott a felgyűlt ismereteink miatt erre nem lenne szükség, sőt avilágkereskedelem változása, a méhészeti termékek árának csökkenése, a piacilehetőségek és az igények nem jutalmazzák ezt a fajta törődésünket.

A keretes méhészet problémái

1. Magas az élőmunka és gépköltség: Üzemi méhészethez a nagyon sokélőmunka mellett, sokféle energiaigényes gép kell. A keretes méhészetnek nagyonmagas a beruházási és üzemeltetési költsége.

2. Áldatlan viták centiméterekről, típusokról: Rendkívül sokféle kereteskaptártípus alakult ki és ezek között áldatlan viták folynak és folytak centiméterekről éssok egyéb méhészeti technológiai kérdésről.

3. Kórokozók terjedése a világban: Bár ez csak részben a keretes méhészetkövetkezménye. Az elmúlt 40 évben kibontakozott a méhek és méhészeti termékekvilágkereskedelme. Sajnos a betegségek terjedése előtti természetes akadályok, mintpl. magas hegylánc, tenger, óceán, megszünt. A világkereskedelem valamint améhészek nagyon erős vándorlási szándéka miatt ma már nincs védett terület. Nagyonsok olyan betegség ütötte fel fejét Európában így hazánkban is, ami avilágkereskedelemmel és a méhek szállításával is terjed. Legdurvább ilyen támadás avarroa atka gyors terjedése volt az Eurázsiában majd Amerikában. Ma már Új Zélandszigetének méhállománya sem mentes teljes mértékben még ettől a parazitától.

4. Kórokozók terjedése a méhállományban: Nem kell minden méhegészségügyiproblémát a világkereskedelemre fogni, hiszen a keretes méhészkedés magábanhordoz olyan kockázatokat, amivel a legőshonosabb kórokozóink elleni védelem issokkal nehezebb, mint volt a kasos méhészetben. Gondoljunk csak a méhekbaktériumos és gombás betegségeire, aminek forrása a mézes és fiaslép. A lépek a

Page 11: Tartalom · 03/05/2012  · Tartalom 1 Kasos méhészkedés 1.1 Hogyan zajlik a munka a kasos méhészetben? 1.2 Miért volt sikeres évezredeken keresztül a kasos méhészkedés?

méhlesöprőgépbe, hordozó ládába, fedelező és pergető masinába kerülnek, sőtminden lépet ugyanazon az eszközláncon kell végigfuttatni fertőtlenítés nélkül. Apergetés után pedig az üres lép nem az eredeti kaptárba kerül. Ezzel rendkívüli módonmeggyorsul a fertőzések terjedése a méhállományon belül. Minél nagyobb a méhészetiüzemünk, annál nagyobb az ilyen kockázatunk és sajnos lehetetlen olyan ésszerűenbetartható higiéniai szabályokat kialakítani, ami a keretes méhészetben az üzemenbelül a lappangó fertőzések gyors terjedését megakadályozza.

5. Hatékony gyógyszerek hiánya: Sokáig, kb. ötven évig kiválóan lehetett kezelni améhek betegségeit az állatgyógyászatban alkalmazott és gyógyszergyárakbanelőállított kémiai szerekkel, antibiotikumokkal. Sajnos ezeknek a szereknek amellékhatásait és az emberre veszélyes voltát időközben felfedezték és legtöbbnek ahasználatát betiltották. Sajnos a ma ismert és megengedett állatgyógyászati szereinkközött olyan hatékony új gyógyszerek, mint a betiltottak voltak, nem igazán vannak.

6. Kevés ismeret a méhcsalád természetes védekező képességéről. Ennek okarészben a tudáshiányunk, másrészt viszont a szemléletünk hiányosságából is fakad.Nem gondolkodunk el azon, hogy a méhek kórokozóinak többsége évmilliók ótaegyüttélt a méhcsaláddal, tehát a méhcsaládnak van természetes védekezésistratégiája ezek ellen a kórokozók ellen. Kevés az ilyen irányú ismeretünk, mert jobbanhiszünk pl. az oxitetraciklinben és a fumagilinben, mint abban, hogy termelési éstenyésztési technológiánk megváltoztatásával a kórokozók elhatalmasodásátmegelőzhetjük.

A jelen fejezetben felsorolt gondok remélem meggyőzték az olvasót arról,hogy olyan alapvető változások előtt áll korunk méhészete, mintamilyenben a XVIII. sz. második felében is volt.

A keretes méhészkedés maradandó értékei

1. Soha nem látott mennyiségű természetrajzi ismeret gyűlt össze és lett közkincsa méhekről, ami mára lehetővé is teszi, hogy a méhész a méhcsalád életét a termelésigénye szerint alakítsa.

2. Könnyedén követni tudja a méhész a méhlegelő változásait vándorlással és améhcsalád életének alakításával.

3. Biztonsággal nevel a méhész anyát, családot, termel különleges termékeket,virágport, méhpempőt, méhmérget, méhkenyeret, propoliszt, különleges mézeket,lépesmézet.

4. A mai árutermelő méhész nemcsak többféle méhészeti terméket tud előállítani,de többszörösét is megtermeli annak, amit a 100-150 évvel ezelőtti méhész álmodnimert.

5. A 200 éves tudás eredményeként ma már nem kell az anyát és a méheketgyakran ellenőrizni, nézegetni naponta simogatni, hanem csak a „nyomokat“ kellkövetni, figyelni. A meglévő tudásunk alapján a helyes következtetéseket kell levonnipetézésről, a fészek tartalmáról és a család viselkedéséről.

6. Saját örömére és hasznára sikerrel tud méhészkedni a hobbyméhész és azüzemi termelő méhész is.

Page 12: Tartalom · 03/05/2012  · Tartalom 1 Kasos méhészkedés 1.1 Hogyan zajlik a munka a kasos méhészetben? 1.2 Miért volt sikeres évezredeken keresztül a kasos méhészkedés?

Rakodókasos méhészkedés

Hogyan született meg a XXI. századi rakodókas?

A méhészkedést keretes kaptárral kezdtem és a Magyarországon ismert legtöbblépmérettel dolgoztam. Azt tapasztaltam, hogy minél kisebb a lépméret, annál többbeavatkozás kell a termelésre érett méhcsalád fejlesztéséhez és fenntartásához, mert azanya petézési ösztönének gátja a keret. Minél nagyobb a lépméret, annál nagyobblétszámú méhcsalád alakul ki, és nő a termelés biztonsága. A legnagyobb lép - amiveldolgoztam - dupla hunor méretű volt. Szerettem ezzel a lépmérettel dolgozni, demegtapasztaltam a nagy lép hátrányát is: egyvirág mézet nagyon nehéz vele előállítani.

Átolvastam a számomra elérhető szakirodalmat, különösen akaptártörténetet. Kerestem olyan megoldást, amiben az egyvirág mézelőállítása lehetséges, ugyanakkor az anya szinte korlátlanul kiélheti petézésiösztönét. Sorra elvetettem a keretes megoldásokat, újrolvastam Amrózy báró,Sőtér Kálmán, Ösösi Pál Zoltán, Nikovitz Antal könyvét, számos kisebbméhészeti munkát, a magyar szakfolyóiratokat, majd kezembe került egykönyvritkaság, John Gedde, Angliai méheskert című munkája. Meghökkentetta szemléletének korszerűsége és az ott ismeretett rakodókas egyszerűsége,nyílvánvaló használhatósága. Eldöntöttem, hogy Gedde köpűjét kipróbálom.Többféle gyűrűmagassággal, átmérővel, hat és nyolcszögletes változatbankészíttettem el. A hatszögletes változat legyártása egyszerűbb volt, mintnyolcszögletes. A gyűrű magasságánál fontos volt, hogy a lépek vándorlásközben ne szakadjanak le. A gyűrű szélességénél arra figyeltem, hogy aszélső lépek a dajkaméhek számára a fészekben is élelemtartalékot adjanak.

A rakodókas gyakorlati kipróbálása során rengeteg előnyre fény derült, ésnyugodtan leírhatom, hogy a kasos és a keretes méhészkedéstapasztalataiból, valamint a méhészeti szaktudományos ismeretekötvözéséből megszületett egy vadonatúj méhészeti technológia. Ebbenötvöződik a kasos méhészet egyszerűsége, a keretes méhészet alaposságaés a rakodó kaptár rugalmassága. A rakodókas eszközei egyszerűek, akorszerű méhészeti ismeretek alapján könnyebb a dolgozó méhészek (legyenszó akár hobby akár nagyobb gazdasági rendszerben, és a segítőik,munkatársaik, beosztottjaik) munkája.

A rakodókasos méhészet eszközrendszere

Rakodókas részei

A rakodókas a méhcsalád kiterjedését, fejlődési dinamikáját folyamatosan követő,bővíthető és szűkíthető hatszögletes méhlakás. A rakodókas testét alkotják a gyűrűk. Errekerül szükség esetén a szellőző menekülő tér is és a tetejét lezáró fedél. A rakodókas aljaa taposórácsot és kijárónyílást hordozó fenékelem. Az erdei, szántóföldi terepen stabilelhelyezést és rögzítést szolgálja a négy rakodókast hordozó kecskelábas állvány.

Page 13: Tartalom · 03/05/2012  · Tartalom 1 Kasos méhészkedés 1.1 Hogyan zajlik a munka a kasos méhészetben? 1.2 Miért volt sikeres évezredeken keresztül a kasos méhészkedés?

A rakodókas teste gyűrűkből áll: Szabályos hatszögletű 205 mm belső oldalhosszúságú120 mm magas gyűrűk alkotj ák a rakodókas testét. Ez a rakodókaptár fiókjának amegfelelője. A gyűrű készítése során 24 db 50x30x250 mm-es, 60 fokos szögbenfűrészelt, pontos méretre szabott, lehetőleg gyalulatlan, csiszolatlan lécdarabot hegesztettvassablonba teszünk és tűzőgéppel erősítünk össze. Egy gyűrű térfogata kb. 10 liter.

Bemarások a gyűrűkben: A gyűrű felső, tehát a fölötte lévő gyűrűvel érintkező 5 cmszéles felületébe van bemarva a 9 léptartó lécnek, a gyűrű aljába pedig az anyarácsnak afészke.

A 9 db léptartó lécpár: A gyűrűnként elhelyezett lécpárok alkotta erősítő rendszer végigfut a rakodókas teljes magasságán. Ez tartja a 9 darab szinte szintenként hidakkalösszekötött „óriáslépet“ úgy, hogy az anya és a család akadálytalanul mozog a kas teljesmagasságában. (Az anya számára szükség esetén az anyarács jelent akadályt.)

A lécpárokba vannak becsíptetve a műlépkezdetek. A műlép a termelési szükséglet szerintlehet csak lépkezdet vagy akár 100 mm magas is. A léptartó 2 db 8 mm vastag 10 mmszéles és szükséges hosszúságú lécből áll. Ezek (gyűrűnként 9 pár) az összesen 2300mm hosszúságú és 8 mm vastag lécpárok viselik el a fiókonként kb. 10 kg-nyi súlyú100-110 mm magas lépek súlyát.

Menekülőtér: Félmagasságú, tehát 60 mm magas hatszögletes gyűrű, amire 3 mmlyukméretű galvanizált drótszövet van tűzőgéppel ráfeszítve.

A rakodókas teteje: A legegyszerűbb hatszögletű vízhatlanított préselt mdf vagy mfp lap,amire kerül a lemeztető.

A rakodókas alja: Faszerkezete ugyanolyan, mint a közönséges gyűrűnek. Eltérés, hogynemcsak a kijárót és a pipás etető nyílását tartalmazza, hanem a kor igényeinek megfelelőtaposórácsos higiénikus kaptárfeneke van.

Nem kötelező részei a rakodókasnak az alábbiak.

Szöktető: Külön elem lehet a szöktető, amit mézelvétel előtt használhatunk.

Virágporszedő: Piaci igénynek megfelelően készíthető a kijárónyílásra virágporszedő.

Anyanevelő gyűrű: Anyaneveléshez vagy pempőtermelés esetére készíthető 6 cmmagas gyűrű, amiben a léptartó lécekre telepíthetők az anyabölcsők.

Rakodókas speciális eszközei

Állvány (trepni): Sok megoldás lehetséges. Állóméhészeteknél időt álló megoldás abetongerenda vagy vasállvány, de a vándorlás esetén a szállíthatóság és kicsi súly isszempont, ezért a kecskelábas fenyőlécből készült faszerkezet a legjobb megoldás. Négyrakodókast célszerű egy álványra tenni és ehhez csatlakoznak olyan eszközök, amik agyűrűk elválasztását, kezelését és a családról való leemelését segítik.

Gyűrű elválasztó zsinór: Erős és rugalmas zsinór van feltekerve egy orsóra. Mindigannyi zsinórt gördítünk le a zsinórról, ami az adott család gyűrűinek elválasztásához kell.Higiéniai okokból újabb, még érintetlen zsinórszakaszt gördítünk le az újabb családmegbontásakor.

Léplevágó kés: Pengéje szögben hajlítva van, hogy a mángorló garatjára helyezettgyűrűből felülről a léptartó lécel között benyúlva le lehessen vágni.

Mángorló: Ez az eszköz egy hengerprés. Áll felső garatból, a mángorló hengerpárból, akézi meghajtó szerkezetből, az alsó osztályozó részből, ahol a méz és a viasz különkannába jut és a két kannát, valamint az egész berendezést befoglaló kereken húzható

Page 14: Tartalom · 03/05/2012  · Tartalom 1 Kasos méhészkedés 1.1 Hogyan zajlik a munka a kasos méhészetben? 1.2 Miért volt sikeres évezredeken keresztül a kasos méhészkedés?

vázszerkezetből. A mángorló lelke az állítható réssel ellátott hengerpár, ami a lépetösszenyomja, valamit az osztályozó, ahol kettéválik az útja a méznek és a préseltviasznak.

Hogyan méhészkedjünk a rakodókassal?

Rakodókas betelepítése

Célszerű műrajokkal vagy természetes rajokkal betelepíteni a rakodókast. Április végén,májusban, legkésőbb júniusban tud elindulni egy új rakodókasos méhcsalád. Atermészetes rajt, műrajt - a súlyától függően – két-három (műlépkezdetes lécekkelfelszerelt) gyűrűbe söpörjük.

Ismeretlen származású rajt méhegészségügyi okok miatt célszerű néhánynapig karanténozni, vagyis hagyjuk őket, hogy a saját magukkal hozottmézkészletet elfogyasszák és csak utána szabad légfékes itatóvalcukorszörppel etetni. A varroa atka elleni kezelést hatékonyan lehet végeziaddig, amíg nincs fiasítás.

Átfejlesztéssel is betelepíthetjük a rakodókast. Az átfejlesztésre szánt keretesméhcsaládot átrakjuk egy rakodókaptár fiókba. Három rakodókas gyűrűtmajdnem teljesen feltöltünk műlépkezdetes lécekkel. A két középső lécet nemtesszük be, mert oda a keretes méhcsaládból két fiasításos keretet teszünk. Akeretes kaptár teljes népességét (anyával együtt) belesöpörjük arakodókasba a két fias keret mellé. A rakodókas tetejére anyarácsothelyezünk. Az anyarács fölé egy rakodókaptár fiókba odahelyezzük a többifiaslépet. Mivel a két méhlakás nem illeszkedik egymásra pontosan, ezértfekete mezőgazdasági nájlonfóliával és ragasztószalaggal zárjuk ahézagokat. A dajka korosztályú méhek nem fogják cserben hagyni arakodókaptár fiókban maradt fiasítást, tehát fel fognak telepedni hozzájuk, deméhek többsége és az anya lent marad a rakodókasban.

Az átfejlesztett méhcsaládnál az anyarács miatt az anya csak lent fog petézniés előbb-utóbb nemcsak a két keretben, hanem a mellette kiépülő lépekbenis. Miután a fönt levő rakodókaptár fiókból kikel az összes fiasítás - tehátlegkorábban három héttel később - a keretes fiók eltávolítható. A két keretesfiaslépet a rakodókas közepéről később is elvehetjük és felhasználhatjukkölyökcsaládok készítéséhez.

Az induló méhállomány mérete

A rakodókasok négyesével vannak állványra helyezve. Legkevesebb négy családdal, deinkább célszerű 12 családdal elindulni. A személygépkocsihoz kapcsolható utánfutórahárom - rakodókasokkal megrakott – állvány, tehát 12 méhcsalád fér el, sőt utánfutónteherbírás szerint se szállítható több. Természetesen tapasztalt méhész üzemi létszámúméhészettel dolgozik, tehát 3-5 tonnás teherautóval szállítható családszámbangondolkodik.

Page 15: Tartalom · 03/05/2012  · Tartalom 1 Kasos méhészkedés 1.1 Hogyan zajlik a munka a kasos méhészetben? 1.2 Miért volt sikeres évezredeken keresztül a kasos méhészkedés?

A rakodókasos méhcsalád fejlesztése

A betelepített raj fokozatosan veszi birtokba a gyűrűket. Egy hónap múlva márméhcsaládnak tekinthetjük őket, hiszen a beadott lépkészlet kiépült, az anya folyamatosanpetézik és az első fiasítás-nemzedék már ki is kelt. Amennyiben a raj nem képes 3 gyűrűtennyi idő alatt kiépíteni és kellő mértékben befiasítani, valamint egy kevés mézet ishordani bele, úgy nem reménykedhetünk tőlük betelelő képességet és előbb-utóbbegyesítenünk kell egy másik méhcsaláddal. Ha a 3 fiókot a méhcsalád birtokba vette,akkor a méhlegelő lehetőségei és a méhcsalád fejlődési üteme szerint a következőműlépes gyűrűket tehetjük a fészek bővítésére a fészek alá vagy a méztér bővítésére afészek fölé, illetve akár mind a két irányba fejleszthetjük az erős méhcsaládokat.

Rajzásgátlás vagy a rajzás szabályozása?

Rajzás kialakulásának feltételei

A méhcsalád életének természetes része, a szaporodás módja. A rajzásra készülésselegyütt jár:

1. Legalább egy telet megélt anya.

2. Folyamatos hordás érzete. A hosszú idejű kis hordás serkenti a rajzáskialakulását.

3. Nagy népesség, sok fiatal korosztályú méhvel.

4. Anya feromonja nem jut el méhcsalád minden tagjához.

5. Sok „dologtalan” méh van főleg a fiatal korosztályban.

6. Helyszűke. A fészek méhei zsúfoltságot éreznek. Kisebb a méhlakásbanhamarabb alakul ki és kisebb létszámú rajt ad.

Rajzás előjelei

· Hordás lelassul, a méhek aktivitása csökken.

· Anya petézése csökken, akár le is áll.

· Az anya nem kap elég táplálékot és testsúlya csökken, repülésre alkalmassá válik.

· A lépeken fürtöken rajbölcsők jelennek meg.

A rajzás késleltethető

1. Folyamatos lépépítéssel.

2. A fészek folyamatos bővítésével.

3. A fészek hűtésével.

4. A méhcsalád kellő pillanatban való megosztásával.

A gyümölcsvirágzás végén, a repcevirágzás elején kezdenek a népes egészségesméhcsaládok rajzásra készülődni. Ekkor kell eldöntenie a méhésznek, hogy felgyorsítja arajzási folyamatot vagy fékezi.

Tapasztalat szerint jobb a rajzást megelőzni, mert ha ez egyszer elindul, améhcsalád annyira legyengül, hogy nincs esély az méhlegelő, különösen azakác kihasználására. Ennek ellenére a méhészek többsége nem tudja

Page 16: Tartalom · 03/05/2012  · Tartalom 1 Kasos méhészkedés 1.1 Hogyan zajlik a munka a kasos méhészetben? 1.2 Miért volt sikeres évezredeken keresztül a kasos méhészkedés?

megelőzni a rajzási lázat, ezért gátolni próbálja a rajzást. Sokfélerajzásgátlási módszer alakult ki. Nem kívánom ismertetni ezeket, csupán anehézségeket vázolom. Munkaigényesek, és csak részleges eredménnyeljárnak, ráadásul hosszabb távon az állomány gyengülésével jár. Legtöbbrajzásgátlási módszerre jellemző, hogy nem menekül meg a méhész arajzásveszélytől sem, csupán későbbi időre tolja. A rajzásgátlástól améhcsaládok fejlődési lendülete mindenképpen megtörik, sajnos „ki kellheverniük” a méhcsaládoknak a méhész beavatkozását.

Rajzás, rajbefogás, a rajzás haszna

Ha erős jól betelelt méhcsalád februárban időben megkapja a jó minőségű vitamin ésfehérjegazdag cukorlepényt és márciusban kedvező az időjárás, megfelelő virágporos améhlegelő, sőt áprilisban kicsit etetünk is, akkor szándékunknak megfelelően korábbanébred a rajzási ösztön. A rajzás a méhcsalád életének fontos része, a természetesmegújulást, tisztulást és egyben a méhállomány szaporodást szolgálja.

Ha van szabadidőnk, akkor hagyhatjuk a méhcsaládot rajzani és csak a rajokbefogására készülünk fel. Vásároljunk legalább 20-30 darabot rajbefogó ésugyanennyi anyapótló feromon kapszulát. Párosítsuk őket össze. Készítsünkugyanennyi egészen egyszerű 10-15 literes rajfogó kast akár gyékényből,akár viasszal, esetleg parafinnal impregnált hullámkarton lapokból. A kaslegfelső pontjába helyezzük el a két feromon kapszulát és gyerekökölnyiviaszcsomót is ragasszunk bele. A kasra kössünk egy hosszú erős kötelet.Válasszuk ki a méhesünknél levő magas fákat. A fák napos oldalán a felsőágakra húzzuk fel a rajfogó kasokat kötéllel úgy, hogy a kas nyitott alsó részéta földről jól látható legyen. Ezzel a szükséges előkészületeket meg is tettük.

Minden este vizsgáljuk meg a kasokat, ugyanis a kaptárainkból kirepülőméhrajok először a legközelebbi fák ágain pihennek meg és ha ott vannak akasok, akkor természetesen abba fognak belerepülni. A kasban levőferomonkapszullák pedig biztosítják, hogy a raj ne menjen tovább. A kasokalul nyitottak, ezért jól látjuk, ha a raj beleszállt. Azokat a kasokat amelyik rajtfogott, a kötéllel leengedjük, a rajokat beleütjük a műlépkezdetes lécekkelfelszerelt rakodókasokba. Biztonság kedvéért a rakodókasokba is tehetünkferomonkapszulát egy-két napra, hogy a frissen fogott raj útra ne keljenmegint.

Dönthetünk úgy is, hogy megvárjuk ugyan a rajbölcsők építését, demegelőzzük a rajzást. Ebben az esetben akár minden rajbölcsős gyűrűből kétműlépes gyűrű hozzáadásával bölcsős műrajt képezhetünk. Ezzel amódszerrel egy jól felődött méhcsaládból április végén május elején egy öreganyás és két-három rajbölcsős műrajt indíthatunk. Az új anyás méhcsaládokaz akácon nagy hordásra még nem lesznek képesek, de a két beadott

Page 17: Tartalom · 03/05/2012  · Tartalom 1 Kasos méhészkedés 1.1 Hogyan zajlik a munka a kasos méhészetben? 1.2 Miért volt sikeres évezredeken keresztül a kasos méhészkedés?

műlépes gyűrűt még az akác előtt kiépíthetik és egy kis lépesmézet isadhatnak.

A rajzás kihasználása során haszon a termékeny új anya, az új méhcsalád,az új méhcsalád által kiépített lépkészlet és ami még nagyon fontos, hogy hakoratavasszal jól irányítottuk a rajzási ösztönt, akkor májusban már több anyafog petézni egy helyett. Azt a népességveszteséget pedig, amit a rajzás előtta petézés lassulása, megállása okoz, jócskán pótolja a régi és az új anyákpárhuzamos petézése. Így a teljes termelési évre vetített termelési értéke arajból fejlődő új családnak és a rajt adó családnak együttesen lényegesennagyobb, mintha erőteljes rajzásgátlással megtörnénék tavasszal améhcsalád életének természetes évszakos ritmusát.

A természetes rajaink egy része sajnos nem fog beszállni a telephelyünkfölött kihelyezett feromonos kasokba, ezért 250-500 m sugarú kör peremén aszélirányt figyelembe véve érdemes kihelyezni feromonos rajfogó kasokat,ugyanis az a tapasztalat, hogy ilyen távolságra már szeretnek a természetesrajok új lakást elfoglalni.

A rajzás nemcsak a méhállomány szaporodásának, de a kórokozóktól valótermészetes megtisztulási folyamatának is része. A befogott raj anyja nemazonnal petézik, így van idő arra, hogy az atka ellen rendkívül alaposanszerves savak híg oldatával kezeljük a méheket. Ha ezt megtesszük, akkoregészen az őszi fiasításmentes időszakig már nincs lényegesméhegészségügyi teendőnk.

A befogott természetes rajok nem egyforma méretűek és az anyák semegyforma képességűek, ugyanakkor a tavaszi jó méhlegelőket is ki kellhasználni, és a rajokból sem lehet néhány hét alatt 5-7 fiókos termelőcsaládot kell csinálnunk. A befogott rajokat kettesével-hármasával úgycélszerű csoportosítani, hogy könnyen lehessen őket egyesíteni. Példáultehetünk egymás fölé két rakodókast is, amit teljesítményértékelés utánegyetlen családdá egyesítünk. A rajok teljesítőképességét két-három hetenteértékelve az egyesítéseket fokozatosan végezzük.

Amennyiben nem törekszünk az méhállomány létszámának növelésére,akkor a napraforgó után a méhcsaládok éves teljesítményének értékelése ésaz anyák életkora alapján az idős anyákat és a gyenge családok anyjáteltávolítjuk, további egyesítéseket végzünk. A telelő méhállománycsaládszámát lehetőleg augusztus 20 előtt állítsuk be.

A méhcsaládok augusztusi egyesítésével teremtjük meg a következő évitermeléséhez az alapvető feltételeket. Ha a nyár végi családegyesítéseketúgy végezzük, hogy a méhcsaládok 6-8 gyűrűn telelnek, akkor a következő

Page 18: Tartalom · 03/05/2012  · Tartalom 1 Kasos méhészkedés 1.1 Hogyan zajlik a munka a kasos méhészetben? 1.2 Miért volt sikeres évezredeken keresztül a kasos méhészkedés?

évben elégséges tartalék lépkészletünk lesz a koratavaszi szaporításhoz ésaz akác rohamos hordásának kihasználásához is.

A lépépítés szerepe a méhcsalád fejlesztésében és mézeltetésben

A lépek építése a rakodókasos méhészetben március közepétől augusztus közepéig améhlegelő adottságaitól és a méhcsalád fejlődésének ütemétől függő ütemben szintefolyamatosan zajlik. Ha a lépek építése ezen időszak alatt megáll, akkor valami gond van.A termelési célkitűzéstől függ, hogy a méhész beavatkozik vagy csak figyeli a történteket.Ha intenzív termelés a célja a méhésznek, akkor természetesen azonnal be kellavatkoznia, tehát azonnal etetnie kell. Ha nem intenzív termelés a célja, akkor figyelniekell, hogy mi okozza a lépépítés lassulását, esetleg leállását. Ha a méhcsalád gyengeségeaz ok, akkor be kell avatkozni, viszont ha nem, akkor várni kell a méhlegelő állapotánakjobbra fordulását, esetleg új méhlegelőt kell keresni.

A rakodókasban elérhető a fészeklépek gyors (8-10 hónapos) cseréje, ha az újabb ésújabb fészekgyűrűket a fészek alá helyezzük esetleg két fiasításos gyűrű közé tesszük(tűzdelés). Ezért fontos része lehet a rakodókasos méhészkedésnek az állványra építettgyűrű elválasztó és emelő berendezés. A gyűrűnek a fészek alá vagy fészekbehelyezésével azt érjük el, hogy az anya mindig kap bőséges petézési területet, míg akikelő fiasítás helyére a kijáró méhek nyugodtan tudják rakni a család megszorulása nélküla begyűjtött mézet. Ez a művelet az akácvirágzás rohamos hordásának időszakát kivéveaz év többi részében megvalósítható.

Az akácvirágzás kihasználása viszont egészen más felkészülést kíván a rakodókasosméhésztől. Az akác akár 5-10 napig, vándorlás esetén akár két hétig is annyira nagyhordású méhlegelőt ad, amit a rakodókassal csak akkor lehet sikerrel kihasználni, ha erremár az előző évben készülünk és 6-8 kiépített lépes gyűrűvel teleltetjük a méhcsaládot,valamint tavasz folyamán még akác előtt a méhcsaládok serkentett megosztása utántovábbi gyűrűkben építtetünk lépeket.

Lépépítés, lépcsere

A rakodókasból mézelvételkor levágott lép nem kerül vissza a családhoz, hiszen amángorlóból már csak egy szabálytalan alakú mézes viaszlap kerül ki, aminek a sorsa egyújabb mángorlás, majd pedig a viaszolvasztás.

Egy erős törzscsaládtól és éves szaporulatától együttesen évente 10-12 gyűrű méz vehetőel, a fiasítás kiterjesztéséhez pedig kiépít további 2-4 gyűrűt. Tehát 16 gyűrűt épít egyévben egy méhcsalád és szaporulata. Egy gyűrűben a kiépített üres szűzlép súlya kb. 30dkg, ha levonjuk ebből a betett műlép súlyát, ami max. 15 dkg, akkor évente kb. 16 x 15dkg = 2,4 kg viaszt termel egy méhcsalád a szaporulatával együtt.

Mennyire megterhelő a méhcsalád számára a folyamatos lépépítés? A rakodókastermelési képeségeiben kételkedők szerint a rakodókasban állandó a viaszhiány.Figyelmes méhészkedés mellett ilyen helyzet két ok miatt nincs. Egyrészt a méhcsaládműlépkezdetet kap, aminek anyagát a méhek bedolgozzák a lépbe, másrészt valamennyidolgozó méh folyamatosan termel viaszpikkelyt és amit élete folyamán nem jasznál fel, aztelpotyogtatja.

A lépépítés a méhcsaládban elsődlegesen attól függ, hogy van-e szükség rá. Ha adolgozó nem tudja hova teregetni a behordott nektárt vagy az anyának sincs hova petézni,akkor intenzíven beindul a viaszmirigy működése és a behordott nektár egy részét améhek viasztermelésre és lépépítésre fordítják. A méhcsalád munkamegosztásaegyszerre életkorhoz kötött és rugalmas, tehát a szükséglethez mérten akár valamennyi

Page 19: Tartalom · 03/05/2012  · Tartalom 1 Kasos méhészkedés 1.1 Hogyan zajlik a munka a kasos méhészetben? 1.2 Miért volt sikeres évezredeken keresztül a kasos méhészkedés?

korosztály részt vehet az új lépek építésében. A lépépítés magasabb hőfokon zajlik, mint afészek hőmérséklete. Ha a műlépes gyűrűt a fészek alá helyezzük, akkor az építőfürtbőlfelszálló hő nem vész kárba, hanem melegíti a fiasítást és csökkenti a dajkaméhekhőtermelő munkáját.

A folyamatos lépépítés méhegészségügyi és gazdasági előnyei:

A folyamatos lépépítés természetesen plusz energiát igényel a méhcsaládtól, ami akárpénzre is lefordítható. Mértékadó számítások szerint 1 kg viasz megtermelése améhcsaládnak 3,5 kg mézébe kerül. Szemére vetik a rakodókasos méhésznek, hogyejnye-ejnye nála egy méhcsalád 2.4 kg viaszt termel évente és ehhez látszólagfölöslegesen 8.4 kg mézet éget el. Ha a 800 forintos akácméz árral számolunk, akkorbizony 7000 Ft mézveszteség jelentkezik az egyik oldalon, míg csupán kb 3000 Ft viaszárbevétel a másik oldalon. Ne feledjük, hogy a keretes méhészetekben is felhasználja améhcsalád a méz egy részét lépépítésre, ha nem is ilyen mértékben.

A folyamatos lépépítéssel együttjáró egészségnyereség lényegesen többet ér, mint akülönbözetként jelentkező kiadás. Vegyük sorra az előnyöket:

1. Az építőfürt magasabb hőmérséklete segíti a méhcsaládnak a betegségek ellenitermészetes védekező képességét. A méhcsaládot támadó kórokozók többsége alépekben húzódik meg és halmozódik fel. A lépek öregedésével nő a méhcsaládotfenyegető veszély. A lépek évenkénti cseréje a méhcsalád öntisztulását szolgálja.Ahogy gyorsul a lépek cseréje, úgy csökken a családban a kórokozók száma.

2. Ha csökken a kórokozók száma, akkor nemcsak egészségesebb, de nagyobblétszámú is a méhcsalád.

3. A jó kormegoszlású népes méhcsalád kisebb hordási lehetőséget is jólkihasználja.

4. A nagyobb népesség és stabilabb gyűjtőképesség az áttelelési kockázatot is csökkenti.

Ha tehát összevetjük a rakodókasos méhészetben a folyamatos lépépítés költségét azelért egészségnyereséggel, és nagyobb termelési biztonsággal, akkor a kiadásokatmessze ellensúlyozza a kisebb gyógyszerigény, a nagyobb létszámú egészségesméhcsalád és az ezzel együttjáró nagyobb munkakedv és többlet méz.

Mézeltetés

A lassú hordású legelők kihasználása a rakodókasban egyszerű, hiszen a fejlesztés sorána fészek alá helyezzük a műlépes gyűrűt, amit az anya a kiépítés ütemében telepetéz és akijáróméhek pedig elsősorban a fészek fölé a kikelő fiasítás helyére hordják a nektárt, ottkészítik és fedik le a mézet. Tehát ez esetben arra kell figyelni, hogy a gyűrűk behelyezésea fészek alá jó ütemben történjen.

A lassú hordású méhlegelőn anyaráccsal elválasztva is lehet építtetni, így lényegesentöbb gyűrűt is kiépít a család, mint amennyi a fészekhez és a begyűlő mézhez szükséges,tehát ilyenkor fel lehet készülni a rövid és nagyhordású hordású legelőre.

Kíméletes egyszerű mesterséges beavatkozásokkal, megosztással vagy épp azellenkezőjével, a méhanya petézési lehetőségének szűkítésével törekedni kell arra, hogy arajzási láz már a nagy hordású időszak előtt lefusson.

A nagyhordású időszakra (akác, hárs, napraforgó) lehetőleg három előre kiépített lépesgyűrűje legyen a népes termelő méhcsaládoknak, de természetesen a hordás és alépépítés ütemében folyamatosan újabb és újabb műlépes gyűrűket kell adni a

Page 20: Tartalom · 03/05/2012  · Tartalom 1 Kasos méhészkedés 1.1 Hogyan zajlik a munka a kasos méhészetben? 1.2 Miért volt sikeres évezredeken keresztül a kasos méhészkedés?

méhcsaládnak.

A rakodókasos méhészetben nagy hordás idején nem előnyös semmi olyan beavatkozás,ami a méhcsalád lélekszámát akár átmenetileg is csökkenti, mert az anya petézésénekdurva korlátozása vagy a leröpítés későbbi károk forrása lesz.

Méhlegelő

A magyar viszonyok közepette a méhlegelő márciusban nyílik és a többnyire aszolidágóval záródik. Bár mindenki keresi tavasszal az ártéri füzet és nedves réteket, denem mindenkinek jut és sok méhésznek be kell érnie a gyümölcsvirágzással.

Az első nagyobb mézhordásra, tehát elvehető mézre április végén a repcérőlszámíthatunk. A legnagyobb hordást és a piacon is legértékesebb mézet a május végiakác adja. Akác után 1-2 hét hordástalanság alakul ki. Június közepén sokan választják aszíriai selyemkóró vagy a hárs legelőt. Mindkettő kellemes finom mézet ad, de mind akettő szeszélyes mézelő. A nyári méhlegelő csúcshordása júliusban a napraforgón érhetőel. Napraforgó után elvehető mézre augusztusban már csak a szolidágóban gazdagnedves réteken legelő méhcsaládoktól számíthatunk. A szeptemberi és októberiméhlegelőinknek már csak a virágpor gyűjtés az értéke.

A méhlegelő nektár és virágpor adó képessége nagyon eltér, de erre kevés figyelmetfordít a magyar méhész, holott a méhcsalád életerejének fenntartása szempontjából avirágponak sokkal nagyobb a jelentősége, mint a nektárnak, hiszen a nektárhiánytkönnyedén pótoljuk cukoroldattal, de a virágpor pótolhatatlan. Egészen akácvirágzásig amagyar méhlegelő bőségesen ad virágport, viszont már az akác is virágporban szegényméhlegelő. Nem ritka eset, hogy az akácvirágzás alatt a méhcsaládok méhkenyértartalékai kimerülnek és a hordás hirtelen leállásakor a fehérjehiány miatt a méhekkidobálják a fiasítást. Akác után is van olyan méhlegelőnk, ami virágporszegény, pl. havalaki a nagykunsági selyemkórós legelőre vándorol, még hordás mellett is számíthathasonló helyzetre, mint az akácon, mert a selyemkóró egyáltalán nem ad pollent.Augusztus elejétől kezdve a méhlegelő zárulásáig inkább a nektárhiány jellemző, de avirágporszükségletet a méhlegelő fedezi.

Mézelvétel

A fedett lépesmézet el lehet venni, ha nem téli élelemnek szánjuk. Egy gyűrűben 10 kglefedett méz lehet. Megtehetjük, hogy a gyűrűből csak néhány fedett lépet veszünk el ésezeket pótoljuk új műlépkezdetes lécekkel. Ily módon akár 2-5 kg fölösleget, különlegesegyvirágmézet (pl. gyümölcsvirág-méz, medvehagymaméz, gesztenyeméz stb.) iselvehetünk a méhektől.

A méhek eltávolítására használhatunk szöktetőt, amit előző nap rakunk be a mézes gyűrűalá. Másnap alig lesz méhecske a fiókon, tehát gyorsabban haladunk a mézelvétellel.Hátránya, hogy frissen teregetett érleletlen méz is kerülhet a kannákba. Ha nemhasználunk szöktetőt, akkor vagy méhlefúvóval vagy méhlesöprővel távolítjuk el améheket a lépekről.

A mézelvétel következő lépése, hogy eldöntjük, lépesmézet vagy üveges mézet kivánunkértékesíteni.

Ha lépesmézet értékesítünk, akkor célszerű a lépet léccel együtt olyan tárolórekeszbehelyezni, amiben feldolgozásig sértetlenül és a méhek számára hozzáférhetetlenül tudjuktárolni.

Ha nem lépesmézet értékesítünk, akkor a méhtelenített gyűrűt a mángorló garatjárahelyezzük és felülről a lépvágó késsel levagdaljuk a mézeslépeket a léptartó lécről. A

Page 21: Tartalom · 03/05/2012  · Tartalom 1 Kasos méhészkedés 1.1 Hogyan zajlik a munka a kasos méhészetben? 1.2 Miért volt sikeres évezredeken keresztül a kasos méhészkedés?

garatból a lépek a mángorlóba jutnak. A mángorló alatti osztályozóból mézes viaszlap azegyik, míg a méz szűrőkön keresztül egy másik kannába kerül. A léptartó-léces üresgyűrűt helyszínen műlépezzük.

A kannába kétlépcsős szűrőn (egy 3 mm lyukméretű és egy ritka vászon) keresztül jut améz. Tekintettel arra, hogy itt nincs pergetés, nincs habosodás sem. A mángorolt méznyugodt és azonnal üvegezhető. A mángorolt méz bár tiszta, de magas virágportartalmamiatt opálosabb, mint a keretes kaptárból pergetéssel kinyert méz.

A kannába hulló mézes viaszlemezeket célszerű még egyszer mángorolni és csak utánakerül a viaszolvasztóba. Az így nyert viasz a fedelezéses viasz színéhez hasonlít.

Etetés

Etetés higiéniája

Mivel élelmiszert állítunk elő méhészetünkben, ezért nemcsak a méhek egészségére kellfigyelnünk, hanem a termékeinknek is meg kell felelniük az egészségügyi előírásoknak.

A minősítő laboratóriumok a mikroszkópos mézvizsgálatkor nemcsak a méhészszemének kedves virágporszemcséket keresik, hanem a munkavégzés hibáinak nyomaitis, pl. erjesztőgombák spóráit. Gombaspóra a méz erjedéséből is származhat, de akkor ismegjelenik, ha megerjedt cukorszirupból készítenek a méhek mézet. A cukorszirupfelszívása során a méhecske belefulladhat a szirupba és a teteméből lebomló anyagok isszennyezhetik a méhek élelmét.

Oda kell figyelnünk az etetéshez használt eszközeink tisztaságára és rendszerestisztítására, fertőtlenítésére. Ne higgyünk annak a közvélekedésnek, hogy a méhekmindent képesek fertőtleníteni propolisszal meg a mirigyeik váladékával. Való igaz, hogya méhek fertőtlenítenek, de az ő teljesítőképességüknek is van határa, ráadásul mi olyanhelyzetbe hoztuk őket az utóbbi 50 évben az etetéssel, amit korábbi életükben az elmúlt40 millió év során nem tapasztaltak.

Különösen figyeljünk oda arra, hogy szennyezett vagy erjedő, bomló élelmet a méheknekne adjunk. Az erjedő bomló élelmet dobjuk ki, öntsük ki, az azzal érintkezett eszközeinketpedig ne csak alaposan mossuk, de fertőtlenítsük is ki. Ha úgy találjuk, hogy a cukorszirupkönnyen megerjed, akkor készítsünk az addig alkalmazottnál lényegesen töményebbcukoroldatot. Viszont ez esetben számoljuk ki, hogy mennyivel csökkentsük az egycsaládnak beöntendő szirup mennyiségét, hogy a szükségesnél több cukrot ne adjunk.

Miért etetünk?

A Kárpát medence sajátos természeti adottságai és az itt élő népek tájgazdálkodásánakeredményeként a bronzkortól az újkori folyószabályozások elindulásáig szinte teljesméhészeti szezon alatt volt virágpor és nektárgyűjtési lehetőség, tehát a kasos méhészekszámára kiegyensúlyozott méhlegelő virágzott és etetésre csak ritkán volt szükség.

Ma a Kárpát medencei népek tájgazdálkodásának megváltozása miatt a hosszabbhordástalan időszakokat, rövid nagy hordású időszakok váltják. A gazda nélkül élőméhcsaládok hol éheznek, hol tartalék képzésére is van lehetőségük, hol pedig atartalékaikat élik fel. A mézelő méh az évmilliós tapasztalata alapján úgy alkalmazkodikehhez a helyzethez, hogy amikor a begyűjtött tartalékait használja a hordástalanidőszakban, akkor a család aktivitása és az anya petézése csökken, majd a méhlegelőgazdagodása, tehát a friss nektár és virágpor hordása serkenti az anyát és a méheket isintenzívebb munkára.

Page 22: Tartalom · 03/05/2012  · Tartalom 1 Kasos méhészkedés 1.1 Hogyan zajlik a munka a kasos méhészetben? 1.2 Miért volt sikeres évezredeken keresztül a kasos méhészkedés?

Előnyös-e ez a helyzet a méhésznek? Az lenne, ha a hordástalan időszakot követőgazdag méhlegelő folyamatos hordást adó virágzása hosszabb lenne, mint 45 nap, hiszena ma lerakott petéből leghamarabb csak 45 nap múlva lesz gyűjtő méhecske. Sajnos aleghosszabb hordási időszakunk se több 15-20 napnál. Tehát a jó hordásnak anépességnövelő hatása nem szolgálja az adott méhlegelő kihasználását, ugyanakkor a jónektárhordási időszak után születő méhekkel már csak a következő időszak mézelőnövényei használhatók ki. Semmi gond nem lenne ebből, ha mézelési szezonban nemlenne rövid a kijáró méhek élettartama, hanem a kora tavasszal kikelt méhek vígangyűjtenék a nektárt még a szolidágón is, de sajnos nem így van.

Az etetés elsődleges célja tehát az, hogy egész méhészeti szezonban népes legyen améhcsaládunk és a telelő méhcsalád is népes legyen. Népes a méhcsalád, ha az anyalendületesen petézik kora tavasztól nyár végéig. Ez csak akkor valósul meg, ha améhcsalád soha nem nyúl a tartalékaihoz, hanem kis adagban, de folyamatosan kapnektárt vagy nektárhiány esetén cukoroldatot és így a gyűjtés érzete folyamatos améhcsaládban. Ezt a fajta etetést nevezzük serkentő etetésnek. Ilyen állapotában améhcsalád anyja folyamatosan petézik és a dolgozó méhek méhlegelő járási aktivitása isfolyamatos.

Az etetés másodlagos célja a hiányzó élelem pótlása. Intenzív méztermelés és amagyar méhlegelő szeszélyessége miatt bármikor kialakulhat súlyos élelemhiány améhcsaládnál. Ha nem pótoljuk a hiányt, akkor a termelési időszak kellős közepén leállhataz anya a petézéssel, sőt cukorhiány (energiahiány) miatt a méhek a fiasítás etetését isbeszüntethetik és kihordják a fiasítást a kaptárból.

Mekkora adagokban etessünk?

Ma már nagyon kevesen vitatják, hogy szükség van a méhek etetésére. Heves vita vanviszont arról, hogyan és mivel etessük a méheinket.

Nagyadagú etetés. Mit nevezünk nagyadagú etetésnek? Az a bevitt cukormennyiségtekinthető nagy adagnak, ami a méhek napi szükségletét nyilvánvaló módon meghaladja.Ma ez a fajta etetés a legelterjedtebb. Ma többnyire a ritkább nagyadagú élelempótlóetetés az elterjedt a folyamatos kisadagú helyett. Arra hivatkoznak ennek a hívei, hogy azanya petézésének évszakos ritmusa van és azon nem érdemes változtatni. Igaz, hogy vana méhanyának egy természetes évszakos bioritmusa, de ez a bioritmus rugalmas és améhlegelő gazdagsága erőteljesen befolyásolja. Június 21 előtt kevéssé, de utána márerősen függ a méhanya petézési aktivitása a méhlegelő folyamatosságától.

Előnye: Kicsi a munkaigénye. Pár nap alatt lehet pótolni a hiányzó élelmet.

Hátránya: A nagyadagú etetéssel bevitt répacukor lassabban invertálódik, mint atermészetes nektár. Etetéshez elsősorban répacukrot alkalmazunk. A répacukordiszacharid, amit a méhek nyálában levő enzimek invertálnak. A méhek nem érzékelik,hogy mennyi lebontandó cukrot szívnak be a mézgyomrukba, tehát a nektár is annyienzimet kap, mint a tiszta répacukor oldat. A méhek a napi szükségletük feletticukormennyiséget a fészek körül levő lépterületen raktározzák. A nagyadagú etetésből anapi szükséglet fölötti részt a méhek elraktározzák. Minél nagyobb adagokban történik azetetés, annál többet raktároznak. A serkentő hatás csah egy napig tart, ugyanis azelraktározott élelemnek már serkentő hatása nincs

Kisadagú etetés: Az a bevitt cukormennyiség tekinthető kis adagnak, ami a méhek napiszükségletét nagy valószínűséggel nem haladja meg. Ma ezt a fajta etetést sokanindokolatlan módon ellenzik.

Előnye: A kisadagú etetéssel bevitt répacukor gyorsan invertálódik, hasonlóan atermészetes nektár cukortartalmához. A kisadagú etetésből a napi szükséglet fölötti rész

Page 23: Tartalom · 03/05/2012  · Tartalom 1 Kasos méhészkedés 1.1 Hogyan zajlik a munka a kasos méhészetben? 1.2 Miért volt sikeres évezredeken keresztül a kasos méhészkedés?

nagyon kicsi valószínűséggel keletkezik és ha mégis, akkor erősen keveredik a virágokrólgyűjtött nektárral és nem változtatja meg annak karakterét. Fiasítás serkentő hatásfolyamatos és erős, ugyanis állandó hordásérzetet ad. A folyamatos petézés jó korosztályieloszlást és nagy népességet eredményez. Nagyon megnöveli a legelőjárást, a virágporés nektárkereső aktivitást. Vitatják, de személyes véleményem, hogy nemcsak többvirágport, de több nektárt is gyűjtenek a méhek.

Hátránya: Nagy a munkaigénye és speciális eszközöket igényel. Erős rajzási készséggelszámolni kell, ami lehet előnynek, lehet hátránynak ítélni.

Rakodókasos méhészetben a kis adagú etetést ajánljuk, mert

1. pótolja a méhlegelők hiányosságait,

2. folyamatos lépépítéshez szükséges a folyamatos hordásérzetet teremt,

3. Növeljük a méhek legelő járási aktivitása,

4. fokozza a méhcsalád betegségekkel szembeni védekezőképességét,

5. nagy népességű méhcsaládot eredményez,

6. a nagy népesség biztonságosabb legelő kihasználást ad,

7. augusztusban a serkentést és a téli élelmet egyszerre adhatunk a méheinknek.

Az etetés eszközzei

Vályús etető A vályús etető használata nagyon elterjedt. Előnye, hogy kis és nagyadagúetetésre egyaránt alkalmasak. Hátránya, hogy általában egy napi adagot érdemesbeletölteni. További hátrány, hogy rossz konstrukció esetén a méhek belefulladhatnak és alebomló méhhullák szennyezik a cukorszirupot. Tisztítása, fertőtlenítése körülményes.

Fészek fölötti vályús etetők előnye, hogy a fészek megbontása nélkül utántölthető.

Keret etető előnye, hogy közel tudjuk tenni a fészekhez. Hátránya, hogy utántöltéshezmeg kell bontani a családot.

Légfékes etető Higiéniai szempontból sokkal jobb, mint a vályús etető, mivel a méheknem tudnak belefulladni. További nagy előnye a légfékes etetésnek, hogy egyetlenfeltöltéssel többnapi, akár egy hetes élelem is beadható a méhcsaládnak. Külön értéke,hogy nagyon jól szabályozható a méhek által naponta elfogyasztható élelemadag.Hátránya viszont, hogy a vályús etetéshez képest többszörös munkaidőt igényel azutántöltése. Hátránya még, hogy nagyon oda kell figyelni a cukorszirup töménységére,nehogy a hosszú idő alatt megerjedjen.

Belső légfékes etető: Nagy mennyiségű szirupot lehet vele beadni és afészekből feláramló hő melegíti. Hátránya, hogy a szirup elfogyása nehezenkövethető és utántöltés helyett a kiürültet egy teli tartályra kell cserélni. Acseréhez meg kell bontani a kaptárt, rakodókast.

Külső légfékes, vagy más néven pipás etető: Előnye, hogy a kiürült palack cseréje teliremindenféle kaptárbontás nélkül gyorsan elvégezhető és a cukorszirup napi fogyásanagyon jól nyomon követhető. Kifejezett előny, hogy egyszerre 5-6 méhecskénél több nemfér az etető nyílásához, tehát napi 25-60 dkg cukornál többet a méhek nem képesek belőleelhordani. Hátránya, hogy 2 literes a legnagyobb palack, tehát folyamatos etetés esetén2-3 naponként a méhállományt fel kell keresni.

A rakodókashoz ajánljuk - bár a véletlen hozta, de nagyon jól bevált nálunk - a külsőlégfékes etetőt, közismertebb nevén pipás etetőt, amihez a visszaváltható 2 literes

Page 24: Tartalom · 03/05/2012  · Tartalom 1 Kasos méhészkedés 1.1 Hogyan zajlik a munka a kasos méhészetben? 1.2 Miért volt sikeres évezredeken keresztül a kasos méhészkedés?

műanyag palack csatlakozik. Ebből naponta 1 liternél több szirupot soha nem tudott améhcsalád elhordani.

Napraforgó előtt a klasszikus 1 kg cukor + 1 liter víz = 1,6 liter cukorszirupot adtunk améheknek, majd a napraforgó hordás után egészen augusztus végéig töményebbcukoroldatot adtunk. Az 50 literes keverőedényünkben 40 kg cukorból és 26 liter vízbőlkészítettünk szirupot és ezt töltöttük a pipás etetők 2 literes palackjába. Így nemcsak apetézést serkentettük, de kis adagokban téli élelmet is megkapták a méhcsaládok.

Mivel etessünk?

Cukorlepény: Vitaminos fehérjegazdag cukorlepény. A cukorlepény készítéséhezméhegészségügyi okok miatt nem használtunk sem mézet, sem pedig ipari invertáltcukrot. A cukorlepényt porcukorból vagy házilag darált cukorból víz fokozatoshozzáadásával gyúrjuk. Legjobb minőségű és elérhető árú vitamin és fehérjeforrásként 20% élesztő hozzáadását ajánljuk.

Cukorszirup: Cukorként csak a répacukrot használjuk. Nem ajánljuk sem a nádcukrot,sem az kukoricakeményítőből iparilag invertált cukrot. A cukorszirup általánosan használtformája az 1:1 arányú szirup (1 kg cukor + 1 liter víz = 1,6 liter cukorszirup), de ha azetetőben erjedést tapasztalunk, akkor nemcsak az etetőt kell kifertőtleníteni, de érdemestöményebb cukoroldatot készíteni. Nyár végi serkentő etetésnél mindenképpen célszerűaz 1:1 arányúnál lényegesen töményebb szirupot adni a méhcsaládoknak, hogy ne csakaz anya petézése növekedjen, de egyúttal a téli élelmet is juttassuk be a méhcsaládnak.

Mikor ne etessünk?

Méhegészségügyi okok miatt kifejezetten tilos etetni a befogott idegen származású rajtetetni addig, amíg fel nem használta a mézgyomrában hozott mézkészletet, tehát legalább4 napig.

Általában nem etetünk fecskék őszi elrepülése után, hogy a méhek téli felkészülését nezavarjuk.

Nem etetünk jó hordású időszakokban, tehát olyankor, amikor elvehető árumézhezgyűjtenek a méhlegelőről nektárt a méhcsaládok.

Mikor etessünk?

A fenti időszakok kivételével folyamatosan és kis adagban serkentő etetést végzünk. Anapi elhordott szirup mennyisége nem több 1 liternél, tehát hordástalan időben napi 25-60dkg cukrot kap minden méhcsalád. Ezzel az etetéssel nemcsak az anya petézésétserkentjük, de fenntartjuk a lépek folyamatos építését és pótoljuk a méhlegelőhiányosságait.

Ki kell hangsúlyoznom egy kevéssé ismert de nagyon előnyös hatását a kis adagúfolyamatos etetésnek: Méhegészségügyi szempontból is nagyon jó hatású, mert azállandó munkaigény fenntartásával elősegíti a méhcsalád természetes aktivitását, és akórokozókkal, parazitákkal szembeni aktív védekező képesség folyamatosan magasszinten működik. A folyamatosan etetett méhcsaládok kevésbé hajlamosak a rablásra ésezzel is csökkenthetjük a betegségek terjedésének esélyét.

A teleléshez szükséges élelmet napraforgó mézelvétel után szintén kis adagokban adjuka méhcsaládoknak, de ekkor a szirupot nem 1:1 vagy hígabbra, hanem 1:1 aránynál jóvaltöményebbre keverjük és az etetést lehetőleg aug 20.-ra, de legkésőbb a fecskékelrepülésére befejezzük.

Page 25: Tartalom · 03/05/2012  · Tartalom 1 Kasos méhészkedés 1.1 Hogyan zajlik a munka a kasos méhészetben? 1.2 Miért volt sikeres évezredeken keresztül a kasos méhészkedés?

Etetés legjellemzőbb időszakai:

· Tavasz gyümölcs virágzás előtt 2 x 1 kg-os vitaminos fehérjéscukorlepény.· Tavasz nyílástól, tehát a méhek rendszeres kijárásátólrepcevirágzásig.· Sajnos gyakori a repce alatt is, hogy nektárhiányos a legelő.· Ha a repce és akác között van hordástalan időszak, akkor a lépépítésmiatt nélkülözhetetlen az folyamatos kis adagú etetés.· A rakodókasba frissen telepített természetes vagy bölcsős műrajok 4 x0.5 kg-os vitaminos fehérjegazdag cukorlepényt kapnak.· Akác és selyemkóró között vagy akác és hárs között, de sokaknakegészen napraforgóig gyakorlatilag csak virágporos legelőjük van. Ebbenaz időszakban is célszerű a gyakori hordástalanságok miatt egyenletesenszirup formájában napi 30-50 dkg cukrot adni a méhcsaládnak.· A selyemkóró vagy hárs vége sem mindig éri el a napraforgó kezdetét,tehát ekkor is célszerű etetni.· Napraforgó legelő jól beázott kötött talajon jól mézel, de homokostalajon már szerényen, sőt aszályos időszakban hordástalanság iskialakulhat, ezért a helyzethez alkalmazkodva célszerű dönteni, hogy melynapokon kell-e etetni.· Napraforgó mézet célszerű elvenni, mert kiváló áruméz. Hátránya,hogy kristályosodása telelési problémát okozhat. Napraforgó mézelvételután el kell kezdeni a méhcsalád serkentését. Azért, hogy a serkentésmellett a telelő élelem is bent legyen időben, célszerű kis adagú, de 1:1arányú (1kg cukor + 1 liter víz = 1,6 liter szirup) vagy ennél töményebbsziruppal etetni a méheket úgy, hogy naponta legalább 60 dkg cukrot améhcsalád megkapjon.

Jellemző munkák évszakonként a rakodókasos méhészetben

Tél

A rakodókas legfelső gyűrűje fölé hőszigetelő paplannal feltöltve újra felkerül amenekülőtér. A rakodókast körbefogjuk 20 mm-es nádszövettel. Az egész méhest védjük aszéltől és a rakodókasok állványozásánál különösen figyelünk arra, hogy a kijárót a magashó ne zárhassa el.

Vadkárok ellen érdemes fodrászatból kérni emberi hajat, melyet nylon harisnyában améhesben több helyre tegyünk ki. A haj sokáig, intenzív emberszagot áraszt amit a vadakérthető okok miatt nem kedvelnek.

Tavasz

A rakodókasban a petézés korán elindul és egyenletesen növekvő a tavasz folyamán mert

Page 26: Tartalom · 03/05/2012  · Tartalom 1 Kasos méhészkedés 1.1 Hogyan zajlik a munka a kasos méhészetben? 1.2 Miért volt sikeres évezredeken keresztül a kasos méhészkedés?

az 50 mm vastag fala és a kiváló felső takarása miatt jó a hőgazdálkodása. A fiasításban ahagyományos 20 mm vastag falú deszkakaptárokban minden lehülésnél visszaeséséstapasztalható, de a rakodókasban nem. A méhcsalád 6-8 gyűrűn telel át, de ebbőlkoratavasszal csak a 3 felső gyűrűt használja a többit csak gondozza.

Amikortól a hőmérséklet nappal rendszeresen 14 C fok fölött van, a méhek rendszeresenjárják a méhlegelőt. Ekkor érdemes elindítani a serkentő etetést is. Gyümölcsvirágzásonpedig már feltétlenül be kell tenni a méhcsaládok fészke alá, tehát felülről a harmadikgyűrű alá az első gyűrűt kiépítésre. (Megtehetjük azt is, hogy a múlt évi alsó üres gyűrűketa fészek fölő helyezzük.) A felső téli takarást a repcevirágzáskor is célszerű améhcsaládok fölött hagyni. A repcevirágzásra már 4-5 gyűrűben fiasít az anya.

A repcevirágzás adhat először elvehető mézmennyiséget, sőt a virágzás végefelé márgyönyörű herefiasításaink lehetnek és az erős méhcsaládjaink rajzásra készülnek. El kelldöntenünk, hogy rajzásgátlást vagy a rajzási ösztön kihasználását választjuk. A rajzásiösztön kihasználását ajánlom. Várjuk meg a bepetézett bölcsők megjelenését és ekkorkészítsünk megfelelő méretű (két fészekgyűrűvel) bölcsős műrajokat az átteleltméhcsaládjainkból. A bölcsős műrajok is kapnak műlépkezdetes gyűrűket. A megcsapolttörzscsaládnál is marad bölcső, ezért nem feltétlenül mond le teljesen a rajzásról, ezért aferomonkapszulás rajfogó kasokat is kihelyezni a telephelyünk körül levő fákon. Abegyűjtött természetes rajok méretükben nagyon eltérőek lehetnek, ezért csoportosanhelyezzük el őket, népességük alapján osztályozzuk és a kicsiket már akácvirágzás előttegyesíthetjük. A jó méhcsalád legalább két-három szaporulatot ad. Akkor irányítottuk jól améhcsaládok évszakos ritmusát, ha a rajzási láz az akácvirágzás kezdetére lecseng ésakác ideje alatt már csak a párzások sikerességét ellenőrízzük.

A tavaszi méhészkedés csúcsa az akácvirágzás. Ha sikerrel akarjuk kihasználni, akkormár előző évben készülünk rá és a családok 6-8 gyűrűn telelnek, hogy az akáckihasználásához legyenek lépjeink. A méhcsaládok fészkének nemcsak alá, hanem fölé isteszünk üres lépes és műlépkezdetes gyűrűket. Az akác kihasználásában segítenek a frissszaporulataink is, ahol vagy bölcsők vannak vagy párzatlan vagy frissen párzott anyánk,tehát a lépekben nincs nagy fiasítási felület.

Nem érdemes rakodókasonkénti mézhozamot számolni, hanem az áttelelttörzscsaládjainkra kell vetíteni a gyűjtött mézmennyiséget, hiszen a gyűjtő méhek tömegemegoszlik a törzscsalád és szaporulatai között.

Tavasszal kétszer vehetünk el mézet méheinktől. Először akác előtt. Ezt a tavaszi vegyesmézet, repcemézet mángorolva, kannásan vagy kiüvegezve értékesítjük. Az akácméz egyrészét mángorolva, de a friss szűzlépekbe gyűjtött és szépen lefedett akácmézet tálcásvagy üveges lépesmézként is értékesíthetjük.

Nyár

Akác után a méhcsaládok népességét figyeljük. Az anyák teljesítményét rendszeresenértékeljük. A múlt évi anyák méhei sok herelépet építenek, ezért célszerű őket eltávolítani.Legegyszerűbb az öreg anya eltávolítása után egy fiatal anyás családdal egyesíteni a régianya családját. A teljesítmény értékelését utána is folytatjuk. Amelyik méhcsalád nem elégerős a nyári napfordulóra, azt egyesítjük egy másik méhcsaláddal. A hárs és napraforgókihasználása különös beavatkozást nem kíván, csupán újabb műlépkezdetes gyűrűkbehelyezésével adunk teret a méznek. Ügyeljünk arra, hogy a fiasítás és a lépépítés améhcsaládoknál folyamatos legyen, ezt hordástalanság esetén pipás etetővel kis adagúetetéssel tartsuk fenn.

Nyáron a mézelvétel nem olyan kampánymunka mint tavasszal, hanem összekapcsolhatóa méhcsaládok kezelésével. A kristályosodásra hajlamos mézeket feltétlenül mángoroljuk,

Page 27: Tartalom · 03/05/2012  · Tartalom 1 Kasos méhészkedés 1.1 Hogyan zajlik a munka a kasos méhészetben? 1.2 Miért volt sikeres évezredeken keresztül a kasos méhészkedés?

de a sziriai selyemkóró, a hárs és az édesharmatméz egy részét lépeméz formájában isértékesíteni tudjuk. Akinek szerencséje van és lucernás vagy nedves ártéri rétrőlgyűjthetnek nektárt a méhei, az se mángorolja ki az összes mézet, hanem egy részétlépesmézként értékesítse. Ez a lépesméz sötétebb, de különösen gazdag zamatát avevők értékelni fogják. Kereshetünk a a rakodókasokban a fészeklépek mellettbábingmentes méhkenyeres lépeket is és azokat külön megjelöléssel prémium áronértékesíthetjük.

A napraforgó méz elvétele után elkezdjük a méhcsaládok téli felkészítését. Etessük améhcsaládokat pipás etetővel sűrűbb cukorsziruppal a fecskék elrepüléséig. A télbe menőméhcsaládok legalább 6-8 gyűrűvel rendelkezzenek. Ezt akár méhcsaládok egyesítéseárán is biztosítanunk kell. A méhcsalád csak a felső három gyűrűben van, oda gyűjti a téliélelmet is, a többi gyűrű lépjeit csak gondozza.

Ősz

Már nyugalmi időszak a méhcsaládnál. Az egészségügyi beavatkozásokon kívül csak a télitakarással és az egérrács feltételével kell foglalkoznunk.

Mi a rakodókasos méhészkedés célja?

A rakodókassal akár hobbi méhészként, akár nagy méhcsaládszám mellett, tehát üzemiméhészetben is jó termelési eredményeket érhetünk el kicsi beruházási és működésiköltséggel. Méhcsaládjaink egészségesebbek és termelékenyebbek lesznek, minthagyományos kaptárban.

Rakodókasos méhészet beruházásának elemei

A rakodókas felépítése rendkívül egyszerű, olcsón kapható faipari maradék anyagokból iselkészíthető.

A keret helyett a rakodókas minden gyűrűjében levő 9 db léptartó lécpár egyszerűenelkészíthető, a gyűrűhöz hasonlóan nem csiszolt, csak fűrészelt anyag kell hozzá, hogydurvább felülete miatt jobban tapadjon hozzá a viasz.

A rakodókasos mézelvételhez csupán egy speciálisan hajlított nem túl éles pengéjű késkell, amivel a lépet a léptartó lécről levágjuk, valamint egy szűrőkkel és két mézeskannávalellátott mángorló-berendezés szükséges, amivel a levágott lépből a viaszt és a mézetkinyerjük. A lépvágó kés és a mángorló beruházási költsége összehasonlíthatatlanulkisebb a keretes mézelvétel eszközeihez képest.

A keretes méhészetekben mézelvételnél a méhészeti üzem nagyságával arányosanegyre költségesebb és bonyolultabb gépsor beállítása szükséges. A rakodókasosméhészkedés óriási előnye, hogy ugyanolyan eszközöket tud használni a 30méhcsaláddal dolgozó hobby méhész és a több ezer méhcsaládos méhészeti üzem is. Arakodókasos méhészetben a méhcsaládok ill. a telephelyek számával, arányosan kellnövelni a mézet elvevő munkacsoportok számát, de minden munkacsoportot, telephelyetugyanazokkal az egyszerű eszközzel kell felszerelni.

Munkaigény és az üzemeltetési költség a rakodókasos méhészetben

Egyértelműen állíthatom, hogy kisebb a munkaigénye a rakodókasos méhészetnek, mintazonos családszámú keretes kaptáros méhészetnek.

De lássuk, hogy miből tevődik ez össze?

· Nincsenek keretek a rakodókasban, tehát a hagyományos kaptárokhoz képestelmarad a keretkészítés, drótozás és a műlép beolvasztás munkája. A léptartó lécek

Page 28: Tartalom · 03/05/2012  · Tartalom 1 Kasos méhészkedés 1.1 Hogyan zajlik a munka a kasos méhészetben? 1.2 Miért volt sikeres évezredeken keresztül a kasos méhészkedés?

elkészítése sokkal kisebb munkaigényű, mint a kaptárban alkalmazott kereteké. Aműlépbeolvasztás helyett csupán be kell csíptetni a műlépet.

· A rakodókasnál mézet nem pergetjük, hanem szüreteljük. A méz szüretelésemézeslép levágásából és mángorlásból áll. Munkaideje, gép és energiaköltségelényegesen kisebb, mint a keretes kaptárok esetében. Az elvett lépek helyett vadonatújműlépekkel vagy műlépkezdetekkel felszerelt gyűrűt kapnak a méhcsaládok.

· A rakodókas megbontásakor a méhész a munkaműveleteit nem lépekben, hanema 10 liter térfogatú gyűrűben hajtja végre. A lépek mozgathatók, de nem borítható fel afészek rendje, mert a lépek eltérő méretűek. A méhcsalád kezelésénél nem egy-egyléppel, hanem gyűrűvel dolgozunk. Egy gyűrű lépfelülete 2.25 NB lépnek felel megfiasítás esetében, méztárolásban a szélső hízlalt lépek miatt 2.5 NB lépnek (10 kgméznek).

· A rakodókas hőgazdálkodása jobb és a hőgazdálkodással kapcsolatosüzemeltetési költsége, mint a keretes kaptároknak, mert formája közel áll a hengerhezés falvastagsága 50 mm, plusz a rakodókast körbefoghatja egy 20 mm vastagnádszövet ami védi a széltől és a nap sugárzó hőjétől, a menekülőtérbe pedig 6 cmvastag hőszigetelés rakható.

· A rakodókasban a 20 mm széles léptartó lécek nem jelentenek akadályt azanyának és a méhcsaládnak, ezért a fészek- és mézeslépek a kas egész hosszábanfolytonos egységet képeznek. A méhcsalád tavasszal a hagyományos keretesméhészetekhez képest kisebb energiaigénnyel és kevesebb méhészi beavatkozássalfejlődik.

· Rajzás erőteljes megfékezése helytt javasolom a rajzási ösztön kihasználását, depár szót a rajzásgátlásról is írok. A rajzásgátlás legegyszerűbb, ha a fészket„szétrobbantjuk“ a fészekgyűrűk közé helyezett műlépes gyűrűkkel. De a hagyományosrajzásgátlási eljárások, tehát megosztás, leröpítés is könnyedén megvalósítható. Azanya kikeresését és zárkázását nem javasolom, mert mintha tűt keresnénkszénakazalban olyan nehéz a túlfejlett 5-6 kg-os méhcsaládokban az anyát megtalálni.

· A méhcsaládok szaporítását a rajzási ösztön kihasználására célszerű alapozni. Arajbölcsőt húzó méhcsaládok fészkének a gyűrűnkénti megosztásával gyorsancsinálhatunk 2-4 szaporulatot. Tapasztalatom szerint nemcsak a léputcákat, de alépsorok közeit és a gyűrű falát is szívesen borítják a méhek és ezért egy gyűrűben 3NB léputcányi méhet találunk. Mivel egy gyűrű bepetézett felülete több mint 2 NB lépés a rajta levő méhtömeg 3 NB keret népnek felel meg, ezért gyakorlatilag egy gyűrűelvételével szabályos méretű önálló fejlődésre képes kölyökcsaládot kapunk. Améhcsalád fejlesztése és a mézeltetés újabb és újabb műlépes gyűrűkkel valóbővítéssel valósítható meg.

· Alkalmazható a méztér leválasztására az anyarács is, de jobb elkerülni ahasználatát.

· Rakodókasban is alkalmazhatjuk mézelvétel előtt a szöktetőt. Ezt a módszert csakhordási időszak végén, mikor már erősen fedik a mézet, akkor jó alkalmazni, mert haerős gyűjtés alatt használjuk, akkor éretlen méz kerülhet a kannáinkba.

· A rakodókas gyűrűjéből a méhek eltávolítása könnyebb, mint a kereteskaptárfiókokból, mert a gyűrű csak 120 mm magas.

Szállítási súly kiszámítása:

Egy léptartó lécekkel és műlépes felszerelt üres gyűrű 4,5 kg, térfogata 10 liter. Egygyűrűbe maximum 10 kg méz fér.

Page 29: Tartalom · 03/05/2012  · Tartalom 1 Kasos méhészkedés 1.1 Hogyan zajlik a munka a kasos méhészetben? 1.2 Miért volt sikeres évezredeken keresztül a kasos méhészkedés?

Átlagosan 4-6 gyűrűn él a szállításra kerülő méhcsalád, súlya átlag 50 kg és a teherautóplatóján 1 m2-re egy rétegben 4 rakodókas helyezhető el. De szállításkor számolni kell atartó állványok és az egyéb felszerelések súlyával is.

Szüret a rakodókasos méhészetben

· A gyűrű elválasztása nem nehéz, mert a méhcsalád nem építi folytonossá alépeket, hanem csak hidakkal köti össze őket. A fiasításos középső 5-6 lépnél szinteegyáltalán nincs viaszhíd. A szélső hízlalt lépeknél jobban előfordulnak szélesebbhidak. A gyűrűket egymástól egy vékony erős zsinór áthúzásával is elválaszthatjuk, deerős hosszú pengéjű pl. tortavágó kés is alkalmas a feladatra.

· A gyűrűt függőlegesen felbillentjük és a méheket kifújjuk a kijáró elé, vagylépenként leseperjük róla őket.

· Egy-két lép kiemelésével eldöntjük, hogy lépemézként vagy folyékony mézkéntértékesítjük.

· Ha folyékony mézet akarunk, akkor a lépesmézes gyűrűt rátesszük a mángorlógaratjára.

· Speciális késsel levágjuk a mézeslépeket a léptartó lécekről a lépek kivételenélkül.

· A garatba hulló lépeket mángorljuk.

· A mángorlóból egyik kannába csurog a lépesméz, a másikba a mézes viasz.

· Ha lépesmézet akarunk értékesíteni, akkor méhektől elzárt ládákba tesszüklécestől a lépeket és később dolgozzuk fel őket.

· A kiürült lécek helyére a gyűrűbe előre elkészített műlépkezdetes léptartó lécekethelyezzük.

· A műlépes gyűrűt vagy visszahelyezzük a család és termelés igénye szerint vagyraktárba kerül.

A rakodókasban a leghosszabb vándorláskor se kell a családfelforrósodásától lefulladásától tartani, ha a szállítás előtt a tető lekerül róla ésa méhcsalád a fenékrácson és a felső menekülőtéren keresztül, tehát alulrőlés felülről is kap levegőt. Felülről még locsolhatjuk is őket.

Miért egészségesebb a rakodókasban élő méhcsalád?

A kasos méhészetekben a ma rettegett baktériumok, gombák és egysejtűek állományszíntű megbetegedést ritkán okoztak, hiszen még az egy telephelyen élő méhcsaládokközött az átfertőződése lehetősége is kisebb volt, mint a keretes méhészetekben. A lépeknem kerültek egyik kasból a másikba sem a kezelés, sem a méz elvétele során. Sőt a mézelvétele után a lépet préselték, majd kiovasztották és a viaszt méhészeti célra nemhasználták. A kasos méhészetben a beteg méhcsaládokat általában nem gyógyították,hanem egyszerűen lefojtották és elégették, ezzel a fertőzés forrását is megszüntették.

A méhcsalád kórokozóinak nagy része a lépekben „fészkel“, nem véletlen, hogy nagyonsok méhbetegségre az egyik legradikálisabb gyógymódnak a méhcsalád rajosításáttartják. Ahogy csökken az öreg lépek száma, úgy csökken a méhcsalád életét nehezítőkórokozók száma is. A pergetés a keretes kaptárban a fertőzés egyik jelentős forrása.Ekkor a lépekben levő kórokozók a pergető, fedelező eszközökre kenődnek és onnan máslépekre, amelyek szinte biztos, hogy másik méhcsaládhoz kerülnek vissza. A méhcsaládok

Page 30: Tartalom · 03/05/2012  · Tartalom 1 Kasos méhészkedés 1.1 Hogyan zajlik a munka a kasos méhészetben? 1.2 Miért volt sikeres évezredeken keresztül a kasos méhészkedés?

rendkívüli mértékben felbolydulnak, rengeteg vizet és fehérjét veszítenek. A rakodókasosméhészetben a méz szüretelése kis beavatkozással, de a mézesép véglegeseltávolításával történik, a kórokozók száma csökken, így a méhcsalád öntisztulását segítielő.

A rakodókasban a méhcsalád 3-5 gyűrűt foglal el, de az év folyamán az anya petézésiteljesítményétől és az éves mézhozamtól függően a méhcsalád akár 10-15 gyűrűt isteleépít lépekkel. A méhészeti munkák műveleti sorrendje úgy alakítható a rakodókasban,hogy a lépek élettartama ne legyen több egy esztendőnél, tehát a nyári építésű lépekközül az utolsók a következő évi akácon vagy hársvirágzáskor mézeslépkéntmángorlással kikerülnek a méhcsaládtól.

Hobby vagy nagyüzemi célra jó a rakodókasos méhészet?

Hobby méhésznek is nagyon jó a rakodókas használata, mert kis családszám mellettolcsón komplett méhészeti eszközrendszert tud felállítani és gazdaságosan meg tudjatermelni a saját családjának, rokonságának és a barátoknak a mézszükségletét. Alegkisebb gazdaságosan fenntartható méhállomány 12 méhcsalád, amit egyszemélykocsihoz kapcsolt utánfutóval is lehet szállítani.

Az üzemi méhészetek számára is gazdaságosabb a rakodókasos méhészet, mint akeretes méhészet, mert

1. beruházási költsége,

2. élőmunka igénye,

3. méhegészségügyi költsége kisebb,

4. teleltetés kiegyensúlyozottabb és biztonságosabb

5. a méhcsalád fejlődése gyors és kiegyensúlyozott.

Mindezek együttes eredménye, hogy a rakodókasos méhészetben a termelési biztonságaéves szinten jobb, mint azonos családszámú keretes méhészetben.

Speciális méhészeti termékek előállítására alkalmas pl. rajok, anyák, méhpempő,méhméreg, virágpor stb. Lépesméz termelésére a legideálisabb eszköz.

Feromon kapszulák használata a rakodókasos méhészetben

Dr. Mark Winston és csapata a Simon Fraser Egyetemen (Burnaby, British Columbia,Kanada), állította elő az anya feromont QMP (Winston et. Al, 1992). Ezt a felfedezéstszabadalom védi, amelyet a Phero Tech WS Inc. (a Delta, BC WS) birtokol. A QMP nevűhatóanyagot kis sárga kapszullában értékesítik. A QMP feromon mellett a Nasonovferomont is forgalmazza a cég. A Föld minden országába exportálják, így Magyarországrais.

A Nasonov feromont nevezik rajbefogó feromonnak a QMP-t azanyapótlónak. De csak a kettő együttes használatával tudunk sikeresenrajokat befogni. A QMP feromont házilag nem tudjuk előállítani, de a Nasonovferomonhoz nagyon hasonló keveréket viszont igen, ha két rész citromsavat,egy rész geraniolt, 1 csepp citromolajat összekeverünk.

Rajbefogás:

· Készítsünk olyan könnyű 10-15 l-es rajfogó kasokat, amit kötéllel fel tudunk húzni

Page 31: Tartalom · 03/05/2012  · Tartalom 1 Kasos méhészkedés 1.1 Hogyan zajlik a munka a kasos méhészetben? 1.2 Miért volt sikeres évezredeken keresztül a kasos méhészkedés?

és le tudunk engedni a fáról. A kötél hosszát úgy állítsuk be, hogy a kasokat lehetőleg alombkorona felső harmadába fel tudjuk vele húzni.

· A kasokba helyezzünk el egy QMP és egy Nasonov kapszulát. A kas kúpjábanyomjunk egy gyerek ökölnyi lehetőleg friss illatos viaszdarabot is.

· A rajzási szezonban célszerű a kasokat a telephelyünk közvetlen környezetébenlevő minden fára, továbbá 250-500 méterre szélirányban kihelyezni.

· A kasokat lehetőleg minden nap vizsgáljuk meg és a befogott rajt helyezzük avégleges kaptárba. Két éjszakára, de nem tovább a két feromonkapszulát hagyjuk a rajfölött, hogy ki ne szálljanak.

· A raj legalább 4 napig etetés nélkül marad a csalikaptárba.

· Lehetőleg egészségügyi szemrevételezés utána kerüljön a raj a végleges helyére.

· Mérettől függően a 1-2-3 műlép-kezdetes gyűrűt kapnak a rajok.

Műanyás raj:

Üvegházi vagy szabadföldi megporzáshoz, lépesméz termeléshez alkalmazható anyapótlóQMP feromonnal összeállított raj. Sajnos a gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy aműanyás rajok a feladatuk teljesítése után természetes anyával sikerrel nemanyásíthatók, tehát úgy kell terveznünk, hogy ezt a méhtömeget a feladata elvégzése utánel kell pusztítanunk.

Virágporgyűjtés serkentése:

A méhek fehérjeforrása a virágpor, de fehérjetápláléka nem a nyers virágpor, hanem alépekben tejsavasan megerjesztett virágpor, más néven méhkenyér. Bármilyen bőséggelvan méz a lépekben, sajnos „éhezhet“ a méhcsalád, tehát nem fiasít és nem épít lépet, hahiány van méhkenyérből. A méhkenyér előállításához idő kell, ezért a mai jóvirágporhordás csak annyit jelent, hogy hamarosan nem éheznek a méheink.

A tudományos kutatók megállapították, hogy a méhcsalád virágporgyűjtésiintenzitása nem attól függ, hogy van-e méhkenyér a lépekben vagy nincs,hanem attól, hogy mekkora felületű a nyílt „savós“ fiasítás, mivel a virágporgyűjtését serkentő feromonokat a nyílt fiasítás engedi ki magából és a gyűjtésmértékét elsősorban ezeknek a feromonoknak a mennyisége határozza meg.A virágporgyűjtés serkentésének receptje tahát egyszerű, a fiasításfolyamatos fenntartását kell biztosítani.

Az éves termelési eredmény és számítása

Legelőször is egy örök vitát elevenítsünk fel. Hallunk méhcsaládokra vetített évestermelési eredményként nagyon alacsony és nagyon magas mézmennyiséget. Azalacsony 5-15 kg/méhcsalád éves eredményt senki nem vonja kétségbe, de amikor50-100 kg/méhcsalád mennyiség hangzik el, akkor sok emberben ott motosztkál a kérdés,hogy vajon mi az igazság a nagy számok mögött? A méhészek többsége szívesenbeszélget és elmondja tapasztalatait, módszerének egy-egy részét, de titkolózik is. Most atitkolózások okaival ne foglalkozzunk, hanem az éves termelési eredmény kiszámításáhoztisztázzunk néhány alapelvet.

Ha az éves termelési eredményt az összes méhanyára vetítjük, akkor

Page 32: Tartalom · 03/05/2012  · Tartalom 1 Kasos méhészkedés 1.1 Hogyan zajlik a munka a kasos méhészetben? 1.2 Miért volt sikeres évezredeken keresztül a kasos méhészkedés?

alacsony értéket kapunk, de ez irreális adat, hiszen a méhcsaládok egy részetartlalék, más része szaporulat, harmadrésze egyesítéssel beolvadt másikméhcsaládba. Éppen ezért legcélszerűbb a tavasszal repcevirágzás előttszámbavett törzscsaládokra vetíteni a méhállomány éves termelésieredményét, ugyanis az év során a termelési igényünk és tőlünk függetlenkörümények miatt is nagyon ingadozik a méhcsaládok száma.

Második fontos alapelv, hogy a törzscsaládok mekkora méhtömeggelrendelkeznek repce virágzása előtt. Tehát nemcsak az fontos mutató, hogyrepce előtt hány méhanyával rendelkezik a méhész, hanem az is, hogyméhanyánként hány kg méhecske van a kaptárban, ugyanis az a méhcsalád.Az a méhcsalád, ami repce előtt nem éri el a 3,5 kg méhtömeget, netekintsük törzscsaládnak.

Az sem mindegy, hogy a tözscsaládoknak keretes méhészet esetén hánydm2 lépkészlete van a kaptárban és a raktárban, vagy rakodókas eseténhány gyűrűn telelt át a méhállomány és hány műlépkezdetes gyűrű állrendelkezésünkre. Ugyanis hiába erős a méhcsalád, ha lépkészlet hiányamiatt nem tudja kihasználni a méhlegelő adottságait, hanem haszon nélkülelrajzik vagy lustálkodik.

A fenti három alapelvet, lehet tovább finomítani, de akkor is a méhészetitermelésben a leglényegesebb a méhanya, a méhtömeg és a lépkészlet.

A rakodókasos méhészetben a méhcsaládok száma évszakos ritmusbanváltozik. Az áttelelt méhcsaládokat repcevirágzás előtt minősítjük, hogy hánytermelésre érett törzscsaládunk van. A rajzási időszakban a méhcsaládokszáma nő, és akár a kora tavaszi családszám három-négyszeresét is lehet anyári napfordulóra. Majd jön a szelektálás és egyesítés ideje. Az utolsóegyesítések, „anyacserék” augusztus elején történnek. Ekkor állítja be arakodókasos méhész az áttelelő méhcsaládok számát. Szeptember elejéreaz év sikerétől és a méhész következő évi termelési céljaitól függően vagyvisszaáll a repce előtti méhcsaládszám vagy megnöveli azt.

Az éves termelési eredmény nemcsak a fent felsorolt feltételeken és améhlegelő gazdagságán múlik, hanem a méhcsaládok korosztályiösszetételén is. A népes és egyenletes korosztályi megoszlású méhcsaládbármely méhészeti termékből a rakodókasban is hozza azt az eredményt,amit a keretes kaptárban élő méhcsalád, sőt lépesmézből, viaszból ésszaporulatból lényeges többet.

A rajzás a keretes méhésznél többnyire csak veszteség. A rakodókasosméhészetben a raj az éves termelési eredmény része, ha a rajzásszabályozott módon történik. A rajok egy része bölcsős műraj. A kirepült

Page 33: Tartalom · 03/05/2012  · Tartalom 1 Kasos méhészkedés 1.1 Hogyan zajlik a munka a kasos méhészetben? 1.2 Miért volt sikeres évezredeken keresztül a kasos méhészkedés?

természetes rajokat jól kihelyezett feromonos csapdákkal 80-90 %-osvalószínűséggel be tudjuk fogni. Ha a rajokat már akácvirágzáson munkábaállítjuk, akkor a napraforgó virágzásra már teljes értékű termelő családdáfejlődnek, de ezeknek a termelése nem önálló eredmény, célszerű atörzscsaládokra vetíteni.

A méhészet éves termelési bevételének része a viasz is. A rakodókasbanminden mézelvétellel viaszt is elveszünk, ezért lényegesen több viaszttermelhetünk a rakodókasban, mint a hagyományos keretes kaptárban.

Prémium termék a rakodókasban a lépesméz és a méhkenyeres lép. Arakodókasos méhcsalád teljes méhészeti szezonban ad lépesmézet és a midöntésünk, hogy kihasználjuk-e a lehetőséget. A méhkenyeres lép olyankülönlegesség, aminek megtermelésére a keretes kaptár esetén nem isgondolunk, de a rakodókasban kis odafigyeléssel ezt a különlegességet ismegtermelhetjük.

A rakodókas kannás mézének íze és zamata, sőt biológiai értéke is nagyoneltér a keretes kaptár mézétől. A mángorolt méz íze sokkal teltebb,gazdagabb, mint a pergetett méznek. Mángorlás során a lép viaszából az illóolajok, egyéb ízanyagok jobban átkerülnek a mézbe.

Különlegesség és csak a rakodókasos méhész teheti meg, hogy mángorláselőtt úgy válogatja a mézes lépeket, hogy külön mángorolja a nagyon magasvirágpor tartalmú lépeket és így virágporban nagyon gazdag és virágporbanszegény mángorolt mézet állíthat elő.

Biogazdálkodás a méhészetben

Történeti vázlat

A XX. Sz. elején az európai mezőgazdaságban nagy termésnövekedéseket értek el aműtrágyágyák alkalmazásával, viszont az átgondolatlan alkalmazás következtében óriásiterületeken elsavanyodtak a talajok és csökkentek a terméseredmények. Rudolf Steiner az1920-as évek elején kezdett el foglalkozni a mezőgazdaság problémáival és 1922-24között a sziléziai Wroclaw-ban 113 előadásból, 8 fejezetből álló tanfolyamában (“Amezőgazdaság fejlődésének filozófiai alapjai”) ismertette a ma bidinamikusgazdálkodásnak nevezett módszer alapjait. (Rudolf Steiner: Munkás-előadások 5. - Emberés Világ – A szellem működése a természetben – A méhek lényéről című könyve, Új Mani-fest kiadó, 2007). Steiner máig érvényes állítása az ökológiai gazdálkodás kiindulót tételelett: a talaj, a növények, állatok és az ember egyetlen zárt egységet képez. 1930-banjelent meg az Antropozófiai Társaság újsága a biodinamikus gazdálkodás elveit ésgyakorlatát terjesző DEMETER újság. 1932-ben alakult meg és azóta is működik aDEMETER Szövetség, aminek feladata a biodinamikus mezőgazdasági termékekértékesítése. A szövetség által kidolgozott minősítési rendszer nemcsak a legrégibbhanem egyben a biogazdálkodás legszigorúbb biominősítési fokozata.

További hat biogazdálkodási irányzat alakult ki:

Page 34: Tartalom · 03/05/2012  · Tartalom 1 Kasos méhészkedés 1.1 Hogyan zajlik a munka a kasos méhészetben? 1.2 Miért volt sikeres évezredeken keresztül a kasos méhészkedés?

• Szerves biológiai

• Soil Association

• Permakultúra

• Fenntartható Gazdálkodás (Sustainable Agriculture)

• Fukuoka-elmélet

• Agroforestry

Magyarországon alig több mint 20 éves múltja van a biogazdálkodásnak, abioméhészetnek még kevesebb. Az első részletes igényrendszer 1995-ben jelent meg(Biokultúra egyesület kiadvány sorozatában a 3. Biogazda füzetben). Nemzetközimegállapodások alapján a bioméhészet magyar minősítési rendszere követi az EurópaiUnióban elismert minősítéseket. A bioméhészek száma - lassan ugyan, de - nő. Sajnos abioméhészeti termékek piaci részaránya a termelés és az értékesítés nehézségei miatt azössz méhészeti termék-értékesítéshez képest még ma sem jelentős.

A tanulni vágyók ma a bioméhészeti ismereteket folyóiratokban szórványosan megjelenőcikkekből és Szalai László Bioméhészet című könyvéből (Mezőgazda kiadó 2002)gyűjthetnek. A Biokultúra Nonprofit Kft. internetes oldaláról is letölthető az Európai Unióáltal elfogadott bioméhészeti igényrendszer, sőt újabban Bogár László szerkesztésébenbioméhészeti tárgyú cikkek, riportok is olvashatók. Gödöllőn a Szent István Egyetemen Dr.Szalai Tamás tanszékvezető egyetemi docens (Agrár-környezetgazdálkodási Tanszék)foglalkozik egyetemi szinten a méhész szakképzéssel és résztvesz a hazai biominősítésfejlesztésében. A bioméhészkedéssel és a méhtenyésztési kérdésekkel még aKisállattenyésztési Kutatóintézet (Gödöllő) foglalkozik.

Jelenleg az EU által elfogadott bioméhész minősítést meg lehet kapni Magyarországon,viszont a Demeter minősítést magyar méhészet még nem kapott. A biodinamikusméhészkedés (Demeter minősítés) igényrendszere a Demeter Biodinamikus Egyesület ésa Biokontroll Kft. honlapjáról tölthető le.

Rakodókasos méhészkedés helye a bioméhészetben

A biméhészkedést a méhlakás típusa alapján a következőképpen csoportosítható.

• Keretes kaptáras méhészet

• Kupos kasos méhészet

• Horizontál top bar méhészet (TBH)

• Vertikális top bar méhészet

• Warre abbé mezítlábas méhész kaptára

• Rakodókas

A keretes kaptáras bioméhészkedés nem a fejlődés záloga, zsákutcának tekinthető, mertmindazokkal az egészségügyi problémákkal küszködik, amivel a legtöbb méhész is,ráadásul olyan radikális gyógyszeres kezeléssel nem is védekezhet ellenük, mint ahogy aszükség megkívánná és a többi méhész megteheti, éppen ezért a termelés költségeisemmivel sem kisebbek, sőt a termelési kockázata is nagyon magas.

A kúpos kasos méhészethez ma már nagyon kevesen értenek Európában, ezért csakmúzeális értékként létezik egy-egy nagyobb kúpos kasos méhes. A horizontál top barkaptárnak (TBH) sok-sok ezer híve van világszerte, de Európában nem nagyon terjed amézelvétel nehézsége miatt. Warré abbé féle mezítlábas méhész kaptára Európában

Page 35: Tartalom · 03/05/2012  · Tartalom 1 Kasos méhészkedés 1.1 Hogyan zajlik a munka a kasos méhészetben? 1.2 Miért volt sikeres évezredeken keresztül a kasos méhészkedés?

elsősorban angol és franciaföldön terjed. A Warré abbé kaptára mellé sorolható be arakodókas is.

A rakodókas nagyon alkalmas eszköz azok számára, akik bio előírások szerint kívánnakméhészkedni mert

· A durva méhészeti beavatkozásokat el lehet velük kerülni.

· A méz szüretelésekor a méhcsalád nem fertőződik, hanem tisztul.

· A mézeslép a mézszüret után nem a kaptárba kerül, hanem a viaszolvasztóba.

· megoldható, hogy a méhcsalád méhkenyérkészletéből csak nagyon keveset éscsak jó virágporos legelő esetén vegyünk el.

· A mézelvétel után maradhat bőséges tartalék a méhcsaládnál.

· A rajzási hajlamot nem kell fékezni, gátolni kell, hanem értelmesen felhasználni.

· Megelőző gyógyszerezést csak az atka ellen kell alkalmazni, baktériumok, gombákstb ellen nem.

Biodinamikus méhészkedés a rakodókasban

A www.biodin.hu oldalon jelent meg magyar nyelven a Demeter International (2009 június1-i állapot) méhészeti irányelve.

Méhek elhelyezése

Lehetőleg keressük a biodinamikus vagy ökológiai művelésű területeket, a természetközelivagy magára hagyott területek is megfelelnek. Legalább az a hely, ahol méheinkáttelelnek, kapjon biodinamikus preparátumot. Csak annyi családot helyezzünk eltelephelyünkön, amennyit a terület pollennel és nektárral el tud látni. A helykiválasztásánál nagy gondot kell fordítani arra, hogy a környezet a méheket és améhészeti termékeinket ne károsítsa. Ha fennáll a gyanú, hogy a környezetszennyezésterhelése magas, akkor a termékeket meg kell vizsgálni, és ha a gyanú igazolódik, ahelyet el kell hagyni.

A letelepedéseink helyeiről (állandó hely, áttelelés helye, vándorlás állomásai) agyűjtőhely-listában fel kell tüntetni, valamint a hely pontos adatait: helység, táblaszám stb.A gyűjtés jellegét és a méhcsaládok számáról is nyilvántartást kell vezetnünk.

A méhlakás – a kaptár

A méhkaptár teljességgel természetes anyagokból készüljön, pl. fából, szalmából,vályogból, kivéve a kötőelemeket, a tetőfedő anyagot és a taposórácsot. Magyarországonvalamennyi természetes anyag rendelkezésre áll, sőt újra vannak olyan kézművesek, akiknádból és gyékényből készítenek méhlakásokat.

A méhlakás belső kezelése

A méhcsaládok természetesen épített viaszánál és gyűjtött propoliszánál nincs semmijobb. Az ezekben rejlő lehetőségeket próbájuk kihasználni minél sokoldalúbban. Biztos,hogy sokkal több értéke van ezeknek, mint a modern kor kitalációinak, hiszen ezekben atermészetes anyagokban az állat és növényvilág évmilliók tudása összegződik. Próbájuk meg elsajátítani a természettől az évmilliós ismeretanyagot és munkánk során törekedjünkújabb és újabb felfedezéseket tenni ezeknek az anyagoknak a minél szélesebb körűhasználatára.

Page 36: Tartalom · 03/05/2012  · Tartalom 1 Kasos méhészkedés 1.1 Hogyan zajlik a munka a kasos méhészetben? 1.2 Miért volt sikeres évezredeken keresztül a kasos méhészkedés?

A propolisz olyan összetett hatású természetes anyag, amit a növények rügyeirőlgyűjtenek a méhek. A propoliszt a növények hajtásai izadják ki. Ez védi a hajtás csúcsánlevő fiatal növényi részeket a külső káros hatásoktól, baktériumoktól, gombáktól és máskórokozóktól. A méhek ennél többre is használják, hiszen a propolisz a méhlakásbanragaszt és tömít is. A kaptár belső felületének kezelésére csak Demeter méhészetbőlszármazó méhviasz és propolisz használható. A demeter méhészetben nem lehethasználni köolajszármazékokat, műanyagokat a belső felületek kezelésére, determészetesen lépalapként sem.

A méhlakás külső kezelés

A kaptárak külső kezelése csak olyan fakezelő anyagokkal történhet, melyek ökológiailagveszélytelenek, szintetikus anyag nincsen bennük. Lanolin-terpentin-viasz és valamilyentermészetes pigment anyag, földfesték használatára évezredes receptek vannak. Amagyar népi bútorfestés vagy a régi templomok kazettás mennyezetéhez használtrecepteket érdemes újra felfedezni.

Tisztítás és fertőtlenítés

Bár tisztításra és fertőtlenítésre kizárólag hőkezelést (láng, forró víz) vagy mechanikusankezelést ajánlják, azért célszerű a terpentinben vagy alkoholban oldott propolisszal isátkezelni a felületeket.

Szaporítás és nemesítő kiválogatás

A szaporodás természetes formája a rajzás, demeter méhészetben csak a rajzásiösztönből lehet a méhcsaládok számát szaporítani. Megengedett az előraj kiemelése azöreg anyával, ezután a maradék család továbbszaporítása műrajokkal vagy a fiasításszétosztásával. Az ésszerűség is ezeket a szaporítási módokat diktálja, hiszen, ha nemígy csináljuk, akkor a következő évi méztermésünket veszélyeztetjük. Érdemesmegemlítenünk azt is, hogy a rajzási időszakban végzett szaporítás célja nem feltétlenül améhállomány következő évi létszámának növelése. Akkor is célszerű szaporítanunk, hanyáron, nyár végén újra egyesítjük a méhcsaládokat. Az egyesített méhcsaládoknépesebben, gazdagabban és biztonságosabban mennek a télbe és gyorsabb tavaszifejlődés várható tőlük.

A rajzás időszakában végzett szaporítás után a méhanya és a méhcsalád teljesítményealapján szelektálni tudunk. Úgy is mondhatjuk, hogy gondos demeter méhész mindenévben szelektál, nemesít. Ahogyan a háziállatoknál, úgy a méheknél is szükség van anemesítő munkára. A peték nyerésére is a rajzási időszakot válasszuk. Megengedett anemesítő válogatás. Kivétel csak különleges üzemi helyzetekben adódhat, a DemeterInternational vagy az országos szervezet engedélyével. A mesterséges anyanevelés (álcaáthelyezése és hasonlók) nincs megengedve. A művi megtermékenyítés és génmanipuláltméhek használata tilos.

Page 37: Tartalom · 03/05/2012  · Tartalom 1 Kasos méhészkedés 1.1 Hogyan zajlik a munka a kasos méhészetben? 1.2 Miért volt sikeres évezredeken keresztül a kasos méhészkedés?

Méhcsalád és méhanya vásárlása

A demeter méhészet nem támaszkodhat idegen méhcsaládok vagy rajok folyamatosbefogadására. Ha mégis szükséges a mécsaládok vásárlása, az új családok vagy anyákcsak Demeter minősített méhészetből származhatnak. Ha ilyen nem kapható, akkorökológiai gazdálkodásból való is beszerezhető. Amely vásárolt család vagy anya nemilyen, az csak mint nem bio méhcsalád minősíthető.

Az anyák semmilyen módon nem csokíthatók

Bár közönséges méhészek is ritkán alkalmazzák, de a demeter méhészetben is tilos azanya szárnyának kurtítása, lábának levágása, mert az állattal szemben méltánytalanviselkedésnek tekinthető.

A mézhozam fokozásának módszerei

A méhcsaládoknak a nektárhordás idején mézhozam növelése érdekében valóösszeröptetése, egyesítése, anya eltávolítása, műanyás család létesítése vagy máscsaládegyesítő üzemmódot nem alkalmazhat a demeter méhész. Nagy hozamúméhlegelőn a gyűjtés fokozását célzó rendszeres méhanya cseréje tilos.

A demeter méhész számára a mézhozam biztosítéka a folyamatos szelekció és a népesegészséges méhcsaládokkal való betelelés. Ezért kell a rajzási időszakot kihasználni és aszaporulatokat gondosan felügyelni nyár folyamán, majd augusztusban a minősítésekalapján a egyesíteni a méhcsaládokat.

Gondos méhész készül a gyors nektárhordásra úgy készül, hogy előző évről tartaléklépekkel rendelkezik, tehát a méhcsaládokat kétszer akkora lépkészlettel telelteti, mintamekkora lépfelületet a téli élelem és a méhfűrt elfoglal. Illetve a méhész a méhcsaládlépépítési ütemét figyelve bővíti a mézteret.

A fajták (rasszok)

Egyetlen, a tájhoz és a helyhez alkalmazkodott méhfajtával kell méhészkedni.Magyarországon a krajnai méhfajta az őshonos. Vigyázzunk, terjed Magyarországon abuckfast hibridek alkalmazása. A buckfast hibrid nem méhfajta, hanem különbőzőméhfajták mixtúrája, aminek a tulajdonságai ráadásul csak egy-két nemzedékre stabilak,de a következő nemzedékekben az őseik legrosszabb tulajdonságai látványosanmegjelennek. Ha hírét vesszük, hogy ilyen fertőzésnek, minden eszközt használjunk fel,hogy mentsük a méhállományunkat a buckfast fertőzéstől.

Lépépítés

A lépépítmény a méhcsalád része. A lépeket mint természetes építményt kell felépíttetniea méhcsaládnak. Természetes lépnek nevezzük, ha a család középfal nélküli keretbenépítkezik. Ez lehet stabil, vagy lehet mozgó építmény. Műanyag műlép nem alkalmazható.Keskeny, viaszból készült lépszalagok hansználata az építés irányítására megengedhető.A rakodókasokban zárt kereteket nem használtunk, és a felső lécbe háromszög alakúlépkezdeteket csiptettünk.

A fiasításos lépek

Természetes módon a fiasítás zárt egységet alkot. A fiasítás mérete, igazodva a

Page 38: Tartalom · 03/05/2012  · Tartalom 1 Kasos méhészkedés 1.1 Hogyan zajlik a munka a kasos méhészetben? 1.2 Miért volt sikeres évezredeken keresztül a kasos méhészkedés?

méhcsalád fejlődéséhez igazodva a demeter méhészetben, szabadon növekednek. Afiasításhoz a keret nagyságát úgy kell megválasztani, hogy az a fiasítással együtt, a keretmegosztása nélkül növekedhessen. Anyarács, mint a rendszer állandó része, nincsmegengedve. Az átállási időben ez alól kivétel tehető.

A rakodókasban a méhcsalád a természetes ösztöneit teljes értékűen ki tudja használni. Arakodókasok egy-egy gyűrűje 12 cm magas, a lépek 10x20 mm-es felső lécekenfüggeszkednek, oldal és alsó keretléc nincs. A gyűrűk közé anyarács nem helyezhető be.A méhcsalád lépépítő fürtje 11 cm magas lépeket épít, amit néhány viaszhíddal köt hozzáa rakodókas oldalfalához és az alatta levő gyűrű felső léceihez. A méhanya és améhcsalád sokkal szabadabban tudja kihasználni a rakodókas teljes lépfelületét, mint akeretes kaptárban, ahol a keretléc alul felül korlátoz, sőt a lépsorok közötti méhjárat is.

A méztér lépjei

Műlép használható a méztérben, de törekedni kell arra, hogy ne legyen rá szükség. Arakodókasban a folyamatos lépépítés miatt nem válik élesen el a fészek és a méztér. Afészek két oldalán levő 2-2 lép csak a legritkább esetben fiasításos. Az elvett mézeslépekhelyére háromszögletű lépekkel becsiptetett lécek kerülnek és a méhcsalád dönti el, hogyfészeklépként alkalmazza-e vagy sem.

A viasz származása

A kezdő lépszalagokhoz műlépek elkészítéshez szükséges viasz Demeter méhészetektermészetes lépjeiből vagy a fedelezésből kell származzon. Ha ilyen nem állrendelkezésre, akkor viasz vásárolható ökológiai méhészetektől is. A konvencionálisméhészetek viaszát, az egyes országok rendelkezéseihez igazodva, három éven belül kikell vágni, vagy helyettesíteni kell Demeter méhésztekből származó léppel vagy viasszal.

Viasz feldolgozása

A viasznak nem szabad oldószerrel vagy fehérítő szerrel, sem más adalékkal érintkeznie.Csak nem oxidálódó (rozsdamentes) tartályok és eszközök használhatók afeldolgozáshoz.

A lépek tárolása

A lépeket legcélszerűbb a méhcsaládnál tárolni. Ha mégsem oldaható meg, akkorviaszmolytól megvédeni csak a 2. Függelékben felsorolt szerekkel lehet.

Beetetés télre (Beteleltetés)

A méhek természetes táplálkozásának alapja a méz és a virágpor. Törekedni kell amézzel történő beteleltetésre. Ha ez nem lehetséges, akkor a kiegészítő élelemnekmegfelelő mennyiségű mézet is kell tartalmaznia (legkevesebb 10% méz a cukorhoz). Eza méz a saját vagy egy hasonló irányelvekkel dolgozó méhészetből kell származzon. Azélelemhez kamillateát és sót kell hozzáadni.

A beetetéshez csak biodinamikus vagy ökológiai termésből származó táplálékot szabadhasználni.

Etetés szükség esetén

Ha a tavasszal az első nektárgyűjtés ideje előtt etetésre lenne szükség, az úgy kell

Page 39: Tartalom · 03/05/2012  · Tartalom 1 Kasos méhészkedés 1.1 Hogyan zajlik a munka a kasos méhészetben? 1.2 Miért volt sikeres évezredeken keresztül a kasos méhészkedés?

történjen, ahogy a télire való beetetésnél. Ha az utolsó mézszüret után a gazda szükség-etetésre kényszerül, akkor csak Demeter méhészetből való mézet adhat a családoknak.Ilyenkor a cukor nincs engedélyezve.

A rajok és a fiasítás etetése

A méhrajok felnépesítésekor és a tartalékcsaládok etetésekor a télre való beetetésszabályai szerint kell eljárni.

Virágpor

Virágport pótló anyagok használata tilos. Szerencsére a magyar méhlegelőn nagyon ritkánvan virágporhiány. Ha a rajzási időszak virágporbőségét kihasználjuk és utána elvégezzüka szaporulatok minősítését és egyesítjük a méhcsaládokat, akkor a késő nyárivirágporszegény méhlegelő sem okoz gondot, sőt bőséges tartalékot képez a méhcsaládtélre.

A pergetett és a centrifugált méz feldolgozása

A mézet nem szabad 35 °C fok fölé melegíteni a pergetés, préselés, szűrés, ülepítés ésüvegbe töltés alkalmával. A nyomás alatt történő szűrés nincs megengedve. A mézminden pótlólagos melegítését el kell kerülni. Szabály szerint a kipergetett mézet még azelső megszilárdulás előtt be kell tölteni az eladási edényekbe (ezek üveg vagyfémedények). Bizonyos üzemi helyzetekben a 3. Függelék szerint lehet áttölteni a mézet.

A rakodókasból a méz pergetéssel nem vehető el, csak valamilyen préseléses technikával.Egyéb tekintetben a fentebb felsoroltak szerinti követlemények a rakodókas esetében isteljesíthetők.

A méz raktározása

A mézet levegőtől elzárva, sötét és állandóan hűvös helyen kell tartani. Plasztik(műanyag) tárolóeszközök használata nincs megengedve.

A méz mérhető minősége: az analízis értékek

A törvényes előírásokon kívül az 1. Függelékben leírt kritériumoknak is meg kell feleljen ademeter minőségű méz.

A méhek egészsége

A méhcsaládnak megzavart egyensúlyát saját erejéből kellene helyreállítania. A Demeterméhészetek eljárásai arra irányulnak, hogy a család a maga öngyógyító képességét ésvitalitását megtartsa. Ha egyes fertőzésre érzékeny családok bizonyos kártevők vagykórokozók hatására elvesznek, ezt természetes kiválasztódásnak lehet tekinteni.

Ha a kórokozó vagy kártevő elleni védekezés mégsem kerülhető el, akkor a 2. Függelékintézkedéseit lehet alkalmazni.

A méhészet minősítése

A Demeter méhészet elismerése akkor következhet, ha a méhész vagy az üzemvezető amaga képességét már igazolta és betartja az irányelvekben leírtakat. Szükség esetén améhészet termékeinek és a kaptáraknak a vizsgálatára is sor kerülhet, káros anyagokkal

Page 40: Tartalom · 03/05/2012  · Tartalom 1 Kasos méhészkedés 1.1 Hogyan zajlik a munka a kasos méhészetben? 1.2 Miért volt sikeres évezredeken keresztül a kasos méhészkedés?

való szennyezettség szempontjából.

Ha a szermaradványok jelenléte bizonyított, akkor a méhésszel szemben – előbbmegbeszélve azt a minősítést végző grémium tagjaival – intézkedések történnek a zavaróokok eltüntetésére.

Átállás

Az átállást három éves átállási tervet kell készíteni. Az átállási terv sikeres teljesítése utánkaphatja meg a méhészet és a méhész a Demeter minősítést. A Demeter minősítés(elismerés) feltétele az „Átállásban Demeterre“ minősítés, melyet 12 hónappal azutánkaphat meg a méhészet, hogy utoljára használt az irányelvekben tiltott szert, és aszennyezett viaszt már kidobta, vagy ökológiai méhészetből való viaszra cserélte. A viaszelső cseréjére nincs szükség, ha a laboratóriumi vizsgálat az átállás kezdetekor, vagy azelső átállási évben kimutatta, hogy a méhészetben található viasz kifogástalan. Ez aztjelenti, hogy a jelenlévő viaszban és a jelenlévő lépekben az irányelvekben tiltott szermaradványai nem találhatók. Ehhez az ellenőrző szervezet megkívánja a viaszmintavizsgálatát.

Az átállási időszakban a következő kivételek adódhatnak:

- fiasítás megosztása

- anyarács használat

- a fiasításban megmaradó műlépre épített lépek.

Ezeket az első átállási év végéig nagymértékben (cca. 30%-ban) természetes építésűlépekkel ki kell váltani.

Kereskedés hozzávásárolt áruval

A direkt kereskedésben (pl. termelői piacon, a gazdaság boltjában) elvileg lehetségeshozzávásárolt áruval is kereskedni. Ilyenkor a következőkre kell figyelni:

- a hozzávásolt áruról könyvet kell vezetni - a termék jelölésében a származás, azelőállítási mód egyértelmű legyen - a saját termelésű és a hozzávásárolt árut elkülönítvekell deklarálni - a konvencionális áruval csak akkor lehet kereskedni, ha a termék semDemeter, sem ökominőségben nem kapható - a konvencionális áru mint olyanegyértelműen felismerhető kell legyen

- a egyidejűleg kínálni a Demeter és öko-árut a konvencionális eredetű termékkel nemszabad.

A Demeter méhészetek termékeinek jelölése

Amikor egy Demeter üzem méhészete túllépi az önellátás méreteit, akkor a termékeladásra kerül. Ebben az esetben az a legkevesebb, hogy be kell tartani a méhészetekreés azok termékeire vonatkozó nemzeti bio-rendelet előírásait. A méhészeti termékekjelölésében bármely utalás a Demeter minőségre csak akkor használható (pl. „Demetergazdaságból való méz“), ha a termék elismert, minősített Demeter méhészetbőlszármazik. Ehhez szükséges, hogy a Demeter irányelveket a méhész betartsa. Améhészeti termékek jelölésekor a mindenkori érvényes minősítési és jelölési irányelvekszerint kell eljárni.

A méhészti termékek jelölése a nemzetközi Demeter jelölési irányelvek szerint vanszabályozva. A cimke feliratán és a csomagolás egészén a Demeter védjegy használataaz „Irányelvek a Demeter termékek jelölésére“ 4.1 fejezete szerint kell történjen, vagy a

Page 41: Tartalom · 03/05/2012  · Tartalom 1 Kasos méhészkedés 1.1 Hogyan zajlik a munka a kasos méhészetben? 1.2 Miért volt sikeres évezredeken keresztül a kasos méhészkedés?

4.4.1.2 szerint (táblázat a Demeter termékek különleges formáinak jelölésére).

A méz csomagolásának feliratán fel kell tüntetni a származási országot, ahol a méztermett, és a kötelező szöveget: Mivel a méhek által berepült területek sugara igen nagy,nem várható el, hogy az adott körülmények között csak, vagy főképpen biodinamikusanművelt területekről fognak gyűjteni a méhek. A méheknél a Demeter minőséghez nem azlesz a döntő, mint más állatfajoknál, hogy az üzem termőterületére szorítkoznak-e, hanemaz, hogy tartásuk módja állatságos, azaz megfelel e fajuknak.

Függelék 1 Követelmények a méz mérhető minőségével szemben

A víztartalom, a DIN/AOAC szerint mérve nem lehet több mint 18% - a fenyéren (Heide)gyűjtött méz esetén 21.4%. A Winkler szerint mért HMF tartalom (hidroxil metán furfurol)maximum 10 mg/kg lehet. Az invertáz szám, Hadorn szerint mérve, legalább 10 kelllegyen, kivéve az enzimszegény mézeket, mint pl. az akácméz.

Függelék 2 Az irányelvek keretében megengedett eljárások és eszközök

A fiasítás elvétele, hőkezelés, mesterséges rajképzés, gyógyteák, hangyasav, ecetsav,tejsav, oxálsav, Bacillus thüringiensis (ha nem transgén), nátriumkarbonát (szóda) afertőtlenítéshez American Foul Broud esetén, ökotermelésből való cukor, só. A sürgőskezelésre szoruló családoktól a kezelés előtt el kell venni a mézet, a kezelés után az ilyencsaládok mézét piacra vinni az adott szezonban nem szabad.

Függelék 3 Áttöltés szállítási tartályokba rendelésre

Áttöltés szállítási tartályokba rendelésre

Műanyag tartályokba történő áttöltés csak rendelésre és szállítás céljára megengedett.

A méz áttöltése

Ha egy bizonyos fajta méz mennyisége a várható átlagos évi eladható mennyiségetmeghaladja, akkor a mézet szabad nagyobb tartályban tárolni, és azt később az eladásiedényekbe áttölteni, a következő feltételek mellett:

· Legalább annyi mézet kell egy bizonyos fajtából mindjárt a mézszüret után és amézmegszilárdulása előtt az eladási (üveg vagy fém) edényekbe széttölteni, amennyiaz évente átlagosan eladható méz. Nagyméretű tartályokban történő eladás esetén eznem szükséges.

· Dokumentálni kell, hogy milyen fajta méz, mekkora mennyiségben és milyennagyságba lett áttöltve.

· A mézet csak annyira szabad felmelegíteni, hogy folyékony állapotúvá kezdjenválni (krémszerű konzisztencia), s ezt elérve, megfelelő eszközök segítségével,azonnal át lehessen tölteni.

· Mézet sosem szabad folyékonnyá tenni.

Minden eljárásról (áttöltés, melegítés), ami ebben a kivételeket megfogalmazórendelkezésben van leírva, feljegyzéseket kell készíteni (dátum, mennyiség, eljárás stb.)és azt az ellenőrzéskor be kell mutatni.

A méz melegítése csak indirekt módon történhet. Feltétlenül meg kell akadályozni, hogy améz 35 °C foknál melegebb legyen.