Embed Size (px)
Citation preview
Kis Bálint Általános Iskola és Óvoda
TELJESKÖRŰ INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS
Gyomaendrőd 2009
2
ADOTTSÁGOK 1. Vezetés 1.a Az intézmény vezetése hogyan vesz részt személyesen az intézmény hosszú távú terveinek és értékrendjének kialakításában Az intézmény vezetése maximálisan részt vett az intézmény hosszú távú terveinek és értékrendjének kialakításában. Az új pedagógiai módszerek iránti fogékonyságukat bizonyítja, hogy alaposan előkészítették, majd bevezették a kompetencia-alapú oktatást alsó és felső tagozaton egyaránt. Ez az új módszer mára már behálózza szinte mindegyik évfolyamunkat. A gyermekek tudását, személyiségük fejlődését szolgálja és bontakoztatja ki a közösségek különféle színtereiben alkalmazott projektpedagógia, kooperatív technika és a különböző modulok bevezetése. Az intézmény nevelőinek továbbképzését, szakmai fejlődését folyamatosan biztosítják. Nevelési értekezletekre neves előadókat hívnak, szakmai konferenciák kezdeményezői, előadói. Az integrációs pedagógiai programmal és a sajátos nevelési igényű gyermekek felvállalásával a nehezebb sorsú és nehezebben kezelhető gyerekek oktatását, nevelését elsőként vállalta fel az iskola vezetősége. Az intézményvezető, az intézményvezető-helyettes és a gazdasági intézményvezető-helyettes összehangolt, magas szintű szakmai, pedagógiai munkáját tükrözik a nagy intézményi ellenőrzések végeredményei. Mindent rendben találtak gazdaságilag, szakmailag és adminisztrációs szempontból egyaránt. Az ellenőrzések során kiváló minősítést kapott iskolánk. Az intézményvezető kiemelten fontosnak tartja, hogy intézményünk kihasználja a pályázatok adta lehetőségeket. A folyamatos pályázatokkal a megújulást, a továbbhaladást, a jövőképet alakítja és formálja az iskolavezetés, bevonva a pályázatokért felelős kollégákat is. Az intézményvezető saját példájával jár elől, az önképzés, továbbképzés területén, hogy szakmailag és vezetési kultúráját illetően folyamatosan fejlődjön. 1.b Az intézmény vezetése hogyan biztosítja személyes részvételével az intézmény belső működési rendjének kialakítását, működtetését és folyamatos továbbfejlesztését 2007. augusztus 1-jétől a Kis Bálint Általános Iskola tagintézménye lett a Százszorszép Óvoda. A helyi nevelési programnak megfelelően, valamint az óvodás korú gyermekek életkori sajátosságait előtérbe helyezve alakították ki az óvoda mindenkori éves-, program- és ellenőrzési tervét. Az intézmény működését segíti a vezetők közti célszerű munkamegosztás. A hetenkénti vezetői megbeszélésen az értékelést és a feladatok meghatározását végzik. A havonkénti kibővített iskolavezetői megbeszéléseken részt vesznek a munkaközösségek vezetői, az érdekképviseleti szervek vezetői, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, a minőségügyi vezető, a DÖK segítő tanárai és a felső vezetők. Sok egyéni elképzelés meghallgatására, figyelembevételére, támogatására ad lehetőséget ez a kibővített vezetőségi megbeszélés. Elemzik, értékelik az elvégzett tevékenységeket, és meghatározzák a szükséges korrekciókat. Döntési, véleményezési, egyetértési jogokat gyakorolhatnak a tagok. Tájékoztatást adnak a résztvevők mikroközösségük tevékenységéről. Közvetlen partnereink véleményét is kikérik, az őket is érintő döntések meghozatala előtt (DÖK, Intézményi Szülői Szervezet).
3
Az intézmény folyamatos tovább fejlesztését biztosítja az IMIP-ben rögzített mérések végzése, melyek eredményeit, tapasztalatait a következő tanév munkatervébe beépíti a vezetőség. 1.c Az intézmény vezetése hogyan működik együtt az intézmény közvetett és közvetlen partnereivel A partnerek azonosítása, az intézményi partnerlista összeállítása a szűkebb iskolavezetés feladata. Az intézményi alapdokumentumok (IMIP, SZMSZ) megnevezik a közvetett és a közvetlen partnereket, s meghatározzák a velük való kommunikációt: a hatékony napi működéshez szükséges információk áramlását, az informálandók körét és a lehetséges információs csatornákat. Közvetlen partnerek Dolgozói kör A nevelési-oktatási feladatok négy telephelyen történő ellátása megnehezíti a kommunikációt az intézményvezetés és a dolgozók között, ezért a napi kapcsolattartás csak az egy épületben dolgozók között alakulhat ki folyamatosan. Az információáramlás folyamatosságát biztosítják a havonkénti kibővített iskolavezetőségi megbeszélések. Az intézményvezetés és a dolgozók közötti információáramlás eszközei:
- körözvények - tájékoztató levelek - meghívók - szórólapok - plakátok - programfüzetek - telefon - e-mail - személyes megbeszélés - értekezletek, gyűlések
Gyermekek, tanulók A kapcsolattartás az iskolavezetés által összeállított írásbeli tájékoztatók és a pedagógusok által közvetített információk alapján történik. A diákönkormányzat ülésein az intézményvezető személyesen tájékoztatja a tanulókat az őket érintő kérdésekről, valamint a DÖK összekötő tanárokon keresztül közvetett úton. Az intézményvezető személyesen részt vesz diákrendezvényeken, alapítványi nyári táborokban, pályázaton nyert nyári táborokban. Szülők A kapcsolattartás az intézmény vezetőségével az Intézményi Szülői Szervezet képviselőin keresztül valósul meg, akik évente legalább három alkalommal megrendezett iskolai gyűléseken tájékoztatást kapnak az iskolát érintő kérdésekben, közvetlenül véleményt alkothatnak, és egyetértési jogukat gyakorolhatják. Az együttműködést segíti a felsővezetők hetenkénti fogadóórái is. Az iskolavezetés biztosítja a leendő elsős gyermekek szülei számára, hogy alaposan megismerjék az iskolánkban folyó oktató-nevelő munkát a következő rendezvények által:
- Iciri-piciri rajz-és mesemondóverseny - Iskolakóstolgató
4
- Nyílt nap - Kiállítások - Szakmai napok
Helyi középiskolák Legfontosabb együttműködési terület a nyolcadik évfolyamos tanulók beiskolázása, amikor pályaválasztási szülői értekezlet megszervezésére kerül sor, a helyi középiskolák képviselőinek részvételével. Az iskolavezetés biztosítja, hogy szervezetten látogassák iskolánk tanulói a helyi középiskolák nyílt napjait. Ennek köszönhetően tanulóink közül sokan a helyi intézményeket részesítik előnyben a továbbtanuláskor. A nyomonkövetési eljárás során - amikor a helyi középiskolák tájékoztatnak végzőseink beilleszkedéséről és teljesítményéről - egyre teljesebb képet kaphatunk pedagógiai munkánkról.
Óvoda Tagintézményünk a Százszorszép Óvoda. A tagintézmény-vezető az intézményvezetés tagja. A tagintézmény-vezető a mindenkori elsős kollégákkal tart kapcsolatot a beiskolázás és a követés érdekében. A szülőkkel való kommunikáció folyamatát az „Első osztályosok beíratása” és az „Óvodai beíratás” folyamatleírása szabályozza. Az intézményvezetés évente több alkalommal biztosítja a településünk óvodái számára a programokon (mikulás, karácsony, játszóház) való részvételt.
Gyermekorvos és védőnő Az egészségügyi feladatok és egészségtudatos magatartás kialakítása érdekében tart kapcsolatot az intézményvezetéssel a tanulók egészségügyi ellátását biztosító szakember:
- orvosi vizsgálatok - tisztasági vizsgálatok - kötelező oltások - előadások - tanfolyamok szervezése - drogprevenciós program - Egészségnap - keretében.
Fenntartó Az eredményes oktató-nevelő munkával kapcsolatos feladatok teljesítése érdekében az intézményvezetés napi munkakapcsolatot alakított ki és tart fent az önkormányzat illetékes szakembereivel. Közvetett partnereink
- Térségi Humánsegítő Szolgálat - Varga Lajos Sportcsarnok - Rendőrkapitányság - Városi Alapfokú Zene- és Művészeti Iskola - Katona József Művelődési Központ - Határ Győző Könyvtár - Szegedi Tudományegyetem - OKM - suliNova - Oktatási Hivatal - OOIH
5
- DAPI - Békés Megyei Tudásház és Könyvtár - Nemzeti Tankönyvkiadó - Apáczai Tankönyvkiadó - Mozaik Kiadó
Az intézményvezetés a feladatok teljeskörű elvégzése érdekében rendszeres kapcsolatot tart fent közvetett partnereinkkel. Az oktató-nevelő munkával összefüggő kapcsolattartást főképpen az intézményvezető és a programvezetők koordinálják. A kapcsolattartás módja sokrétű: hivatalos ügyintézés levelezéssel, személyes illetve telefonon történő megbeszélések, értekezleteken, szakmai előadásokon és a partner rendezvényein való részvétel. Intézményünk vezetése tevékenyen részt vesz a partnerkapcsolatok kialakításában és működtetésében. Szoros együttműködés kialakítására törekedtek az alábbi területeken:
- Hatékony integrációs pedagógiai rendszert fejlesztett ki az intézmény a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számára, melyet a HEFOP 2.1.5.B program keretében kiterjesztett a településrész óvodai és középiskolai intézményfokozataira is. Közös tevékenységként valósul meg a „Nyomonkövetési eljárás” mind a három intézményfokozatban, különösen az IPR programban részt vevő tanulók fejlődésének segítése érdekében.
- A HEFOP 3.1.3 program keretében az intézmény a kompetencia-alapú oktatást kiterjesztette az óvodai nevelésre is.
- 2008. január 29-én az intézmény vezetése nagy sikerrel rendezte meg a kompetencia- alapú oktatás eredményeit bemutató projektzáró konferenciát, melyre pályázati partnereink is meghívást kaptak.
Az intézmény vezetősége törekszik az iskola társadalmi szerepvállalásának növelésére, különösen az egészségnevelés és a környezetvédelem területén vállal fontos feladatokat. 2008-ban intézményünk elnyerte az „Ökoiskola” címet. 1.d Az intézmény vezetése hogyan motiválja, támogatja az intézmény munkatársait, és hogyan ismeri el erőfeszítéseiket Az intézmény vezetése mindig is nyitott az új pedagógiai programok és módszerek megismerésére és kipróbálására. A munkatársakat segítik, támogatják ez irányú céljaik elérésében, új feladataik teljesítésében. A munkatársak támogatási és elismerési rendszeréhez kapcsolódó alapelvek szerepelnek alapdokumentumainkban. Az IMIP értékelési rendszere tartalmazza az erre vonatkozó folyamatleírást. Az előző tanévben a kipróbálás alatt lévő belső értékelési rendszert az intézményvezetés összekapcsolta az intézmény ösztönző rendszerével. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés adásának lehetőségével ösztönzik a dolgozókat a magasabb szintű minőségi munka végzésére. A Szervezeti és Működési Szabályzatban is megfogalmazásra került a dolgozók motiválása, a kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés szabályozásával. Az intézmény vezetője kereset-kiegészítéssel ismerheti el a pedagógiai munka kiváló teljesítését, az átmeneti többletfeladatok ellátását, és a tanórán kívüli foglalkozás terén nyújtott minőségi munkavégzést. A DÖK hagyományteremtő kezdeményezése az „Év pedagógusa, szülője, nagyszülője, diákja” díj, melyet a tanév során végzett kimagasló közösségformáló tevékenységükért kaphatnak intézményünk segítői.
6
A Kis Bálint Díjat intézményünk nyugdíjas vagy aktív dolgozója, illetve végzős diákja kaphatja több éves kiváló munkájáért. Az intézmény 2002 óta méri rendszeresen a munkatársak igényét és elégedettségét. A pedagógusértékelés teljes és szabályozott rendszere a 2007/2008-as tanévben készült el, és került kipróbálásra. A 2008/2009-es tanévben alkalmaztuk először a pedagógusok körében. A munkaközösség-vezetők az éves beszámolójukban elemzik munkaközösségük szakmai tevékenységének eredményességét. Az intézményvezető-helyettes és a munkaközösség-vezetők tanévenkénti óralátogatása és annak elemzése is biztosítja a teljesítmény értékelését. Intézményünk vezetősége az utóbbi időben nagyon sok figyelmet fordított intézményünk arculatformálására, újabb hagyományok teremtésére és jövőképünk, jövőbeli céljaink megfogalmazására. 2. STRATÉGIA 2.a Az intézmény hogyan biztosítja az intézmény hosszú távú terveihez, ezen belül kiemelten a pedagógiai/nevelési programjához szükséges belső és külső információk gyűjtését és feldolgozását Az intézmény vezetése hosszú távú stratégiai tervezésének, pedagógiai programjainak kidolgozása érdekében teljes körű külső és belső adatgyűjtésre törekszik. Az információ gyűjtés főbb eszközei:
tanulói mérések statisztikai adatgyűjtések partneri igény- és elégedettségmérés
Az ebből nyert adatok segítenek képet alkotni az általános elégedettségről, és a kulcsfolyamatainkról. Az intézmény szakmai munkaközösségei is gyűjtik a nevelési és oktatási tevékenységből származó eredményeket. A mérési munkacsoport vezetője is folyamatosan gyűjti a versenyeredményeket, feldolgozza, összegzi, elemzi a helyi és országos mérések eredményeit. A nevelési- és oktatási évet értékelő év végi és a félévi beszámolók összehasonlító adatai is segítenek az intézmény hosszú távú terveinek kialakításában és megvalósításában. 2.b Az intézmény hogyan alakította ki, vizsgálja felül, aktualizálja és fejleszti tovább küldetését, jövőképét, pedagógia/nevelési programját és hosszú távú terveit Intézményünk stratégiai dokumentumai a Pedagógiai Program, Szervezeti és Működési Szabályzat, Minőségirányítási Program, Továbbképzési Program. Pedagógiai programunk és a módosítása a nevelőtestület tagjainak teljes bevonásával készült team munkában. Az intézmény működését meghatározó alapelveink érvényesülését az oktató-nevelő munkánkban, kapcsolatainkban mérhetővé, követhetővé tettük. Átfogó önértékelést végzünk ebből az aspektusból is minden félévet záró és tanévet záró tantestületi értekezleteken. A pedagógiai program lebontását az Éves Munkaterv tartalmazza. Minden évben külön kiemelünk egy-két alapelvet. Az Éves Munkatervbe épített, kiemelt területekhez tartozó feladatok végrehajtását mérjük. Az éves továbbképzési program megvalósításánál az elsődleges szempont a Pedagógiai Program alapelveinek való megfelelés.
7
2.c Az intézmény milyen módon alakítja ki és fejleszti tovább kulcsfontosságú folyamatainak rendszerét a hosszú távú terveinek megvalósítása érdekében A jelenleg érvényben lévő eljárásrendek szerint önértékelések és belső auditok során vizsgáljuk felül minőségirányítási folyamatainkat. A felülvizsgálatok fő szempontjai:
tervezés, tervek szerinti végrehajtás meghatározott követelményeknek való megfelelés eredményesség hatékonyság
Az évente tartott átvizsgálások keretében többek között a folyamataink, a kulcsfolyamataink működése, eredményessége is az elemzés, értékelés tárgya. Ha a vezetés tagjai szükségesnek tartják, akkor a hosszú távú tervek megvalósítása érdekében a kulcsfontosságú folyamatok módosítására is hoznak intézkedéseket. Ha a feltárt probléma megoldása összetett, külön erőforrásokat igényel, akkor munkacsoportot hoznak létre, külön Intézkedési terv alapján végezzük el a szükséges fejlesztést. 2.d Az intézmény hogyan bontja le, ismerteti és valósítja meg pedagógiai-nevelési programjait és hosszú távú terveit Mind a pedagógiai/nevelési program, mind az intézményi hosszú távú tervek lebontása, nyilvánosságra hozatala és megvalósítása szabályozott módon folyik intézményünkben. Ennek első lépéseként a vezető tantárgyfelosztást, éves munkatervet készít. Az órarendet az e célra kialakított team készíti el. Intézményünk az éves munkatervek elkészítésénél a nevelő-oktató munka tartalmi elemeit az előírt törvények, és szabályok szerint alkalmazza, a közoktatási törvény és egyéb ide vonatkozó jogszabályi változásoknak megfelelően készül el. Az intézmény minőségirányítási programjára, a pedagógiai programjára és az intézményvezető vezetői programjára épül. Ezen felül minden esetben az előző tanévet záró beszámoló észrevételeire alapoz, és az ebből adódó korrekciós javaslatok, és mérési eredmények tükrében jár el. Éves munkatervünk építőköve a szakmai munkaközösségek munkatervei. Az éves munkatervünk jól átgondoltan jelöli meg azokat a célcsoportokat és a hozzájuk kapcsolódó munkaközösségi tevékenységeket, amelyek az iskolánk nevelési-oktatási céljait, szervezeti kultúránk építését és az intézmény működését segítő tevékenységeket határozza meg. Minden tevékenységre folyamatleírás készült, valamint kidolgozásra került az ellenőrzés, értékelés módja, melytől folyamatos minőségi javulást várunk. Az éves munkaterv mellékleteként évről-évre megjelenő munkaközösség-vezetők, osztályfőnökök, ügyeletes nevelők, napközis nevelők feladatmeghatározásával, valamint a tanulók hetesi, udvari- és kapusi ügyeletének meghatározásával tudatosabbá és biztonságosabbá válik az iskola működési rendje. A különböző munkaközösségek, munkacsoportok, DÖK, ifjúságvédelmi felelős is készít munkatervet, ezekben az intézményi célokat bontják saját célokká. Iskolánk az éves munkatervet az alakuló értekezleten részletesen megvitatja, a szakmai munkaközösségek munkatervei alapján kiegészíti, majd a nevelőtestületi tanévnyitó értekezleten elfogadja. Ezt követően az éves munkaterv minden iskolaegység tanári szobájában valamint az óvodában is megtalálható.
8
Az intézmény minden szintjén megismerhetővé válnak az éves munkaterv odavonatkozó pontjai:
- Osztályfőnöki órák keretében, DÖK üléseken - tanulók - Szülői értekezleteken, ISZSZ üléseken - szülők - Az iskola honlapján - bárki számára elérhető.
A jól kidolgozott éves munkatervünk alapján - mely összhangban van az intézmény hosszú távú terveivel - intézményünk hatékonyan, zökkenőmentesen működik az intézmény minden szintjén. 3. EMBERI ERŐFORRÁSOK 3.a Az intézmény hogyan tervezi meg, működteti és fejleszti tovább a munkatársak irányítási rendszerét Az intézmény a hosszú távú stratégiájával összhangban alakította ki emberi erőforrás politikáját, amelyet a tanulók egyéni szükségleteihez, valamint a szülői, fenntartói és társadalmi elvárásokhoz igazítanak. Az intézmény törekszik a munkatársak hosszú távú foglalkoztatására, valamint képességeinek és készségeinek leghatékonyabb módon való felhasználására. Az intézményen belül egyértelműen meghatároztuk az egyes feladatköröket, a hozzájuk tartozó kompetenciákat és felelősségeket. Eljárásrend szabályozza a pedagógus és nem pedagógus munkatársak kiválasztásának és betanulásának folyamatát. A pályakezdő pedagógust segíti a gyakornoki program. 3.b Az intézmény hogyan méri fel, értékeli, tartja szinten és fejleszti tovább a munkatársak szakmai tudását és felkészültségét Az intézmény kompetencia térképet készített, rendszeresen felméri a munkatársak egyéni igényeit, az egyéni igényeket összehangolja az intézményi célokkal, erre építve készíti el továbbképzési programját. Az intézmény továbbképzési terve a pedagógiai programunknak és intézmény hosszú távú tervének megfelelően készült. Kihasználjuk a pályázatok adta lehetőségeket a továbbképzések szervezésében és lebonyolításában is. Fontos szempontnak tartja az intézmény vezetése a tervezésben, a társadalmi folyamatokból jelentkező át-és továbbképzési igények szükségletének kezelését pl. a sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek integrált neveléséhez - oktatásához szükséges szakemberek intézményen belüli biztosítását. Az intézmény vezetése fontosnak tartja a teljes nevelőtestületet érintő továbbképzések szervezését (SDT, számítógép kezelői, IPR, drámapedagógia, kooperatív tanulási technikák). Az intézményben a munkatársak képességeinek, tudásának fejlesztése céljából rendszeresen szervezünk munkaközösségi foglalkozásokat, szakmai napokat, belső továbbképzéseket, bemutató órákat. Az utóbbi három évben többek között a következő képzéseken vettek részt a pedagógusok:
- Kooperatív tanulási technikák elsajátítása, alkalmazása 15 fő - Kompetencia-alapú programcsomagok alkalmazása 6 fő - Hatékony együttnevelés az iskolában (IPR) 17 fő - Az óvoda-iskola átmenet megkönnyítése a HHH gyermekek integrációja érdekében 16 fő - Drámapedagógia a hátrányos helyzetű tanulók integrált
nevelésének elősegítésére 11 fő
9
- Önismereti személyiségfejlesztés 2 fő - Tanulói differenciálás heterogén csoportban 2 fő - Hatékony tanuló-megismerési technikák 3 fő - Mérés-értékelés, szavazórendszer használata 2 fő - Számítógépes ismeretek 7 fő - SDT alkalmazása 21 fő - Újabb diplomát szerzett 3 fő - Szakvizsgát tett 1 fő - Esélyegyenlőségi szakértő 1 fő
3.c Az intézmény hogyan biztosítja a munkatársak bevonását és felhatalmazását Az intézményben kialakítottuk az egyének és a csoportok fejlesztésekbe történő bevonását. Az intézmény biztosítja azoknak a módszereknek az alkalmazását, ami elősegíti a munkatársak széleskörű bevonását a döntések előkészítésébe. A tantestület 90%-a képzettségének megfelelően vesz részt a tartalmi fejlesztésekben, különböző munkacsoportokban, alkalmi teamekben. Intézményünkben évek óta az alábbi munkacsoportok működnek:
- kommunikációs és honlap fejlesztő munkacsoport - pályázatíró munkacsoport - Suli újság szerkesztő munkacsoport - minőségfejlesztési munkacsoport - mérési munkacsoport - IPR munkacsoport - SNI-s munkacsoport
A munkacsoportok együttműködve, egymást segítve, más nevelőket is bevonva a munkájukba összehangoltan dolgoznak. A kompetencia térkép alapján von be munkatársakat a vezetés az intézményen belüli konferenciák, rendezvények, ünnepségek tervezésébe és lebonyolításába. 3.d Az intézmény hogyan alakítja és tartja fenn belső kommunikációs rendszerét Az intézményi kapcsolattartás, információáramlás formáit, rendjét az SZMSZ tartalmazza. Információáramlás eszközei intézményünkben:
- körözvény - meghívó - szórólap, plakát, kiállítás - iskolarádió, iskolaújság - megbeszélés, gyűlés - levél - telefon - honlap
A kétirányú információáramlást erősítik az alábbi megbeszélések: - minden hétfőn reggel iskolavezetői megbeszélés - minden hónap első kedd délutánján kibővített iskolavezetői megbeszélés - munkaközösségi megbeszélések
Mivel intézményünkben négy épületegységben folyik a nevelés-oktatás, a folyamatos verbális kommunikációnak akadálya van. A középvezetők az alkalmazottak között dolgoznak, így a horizontális kommunikáció mellett részben megvalósul a vertikális kommunikáció is. Az intézmény méretéből adódóan is indokolt a szabályzatokban meghatározott alkalmak és csatornák működtetése, különösen a vertikális információáramlás biztosítása.
10
Az IMIP-ben táblázatban rögzítettük, intézményünk hogyan alakítja ki és működteti belső információs rendszerét, hogyan hasznosítja a munkatársak tudását, hogyan valósul meg a kétirányú információáramlás. S mindez a leírtaknak megfelelően működik is. 3.e Az intézmény hogyan jutalmazza munkatársait, hogyan ismeri el tevékenységüket és milyen más módon gondoskodik a munkatársakról A pedagógus teljesítményértékelési rendszer évek óta működik intézményünkben. A folyamatban meghatároztuk a teljesítményértékelés során alkalmazott alapelveket, a teljesítményértékelés területeit, az értékelésben résztvevőket, az értékelés eljárásrendjét, módszereit, dokumentumait. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés megállapításának szempontjait az SZMSZ és a Közoktatási törvény, valamint a végrehajtási rendelete szabályozza. Többlettevékenység elismerésére szolgál az osztálykirándulásokhoz kapcsolódó pedagógus felügyelet elszámolása és kifizetése, felügyeleti díjként. A pályázatok útján nyert forrásból is részesülhetnek megbízási díjban a pedagógusok a nevelés-oktatás terén nyújtott többletfeladat miatt. Továbbá az intézmény rendelkezésére álló keret terhére megvalósítható előirányzat átcsoportosítással valamint a pályázati források szerzésével a racionális gazdálkodás eredményeként a következők megvalósítására nyílt lehetőség:
- alkalmazotti közösség erdélyi kirándulása kedvezményes önköltségen - a kompetencia-alapú oktatás kiszélesítése érdekében laptop beszerzése, kiadása az
érintett pedagógusoknak. 4. KÖZVETETT PARTNERKAPCSOLATOK ÉS ERŐFORRÁSOK 4. a Az intézmény hogyan menedzseli közvetett partnerkapcsolatait A közvetett partnerek igényeinek megismerésével intézményünknek az a célja, hogy közös értékrend alakuljon ki a hatékony együttműködés érdekében. Az intézmény közvetett partnerei városunkban:
- Térségi Humánsegítő Szolgálat - Varga Lajos Sportcsarnok - Rendőrkapitányság - Városi Alapfokú Zene- és Művészeti Iskola - Katona József Művelődési Ház - Határ Győző Városi Könyvtár
A minőségfejlesztési csoport a tanév elején azonosítja az intézmény partnereit, és elvégzi a partnerlista frissítését. Külön eljárásban szabályoztuk a partneri igény- és elégedettségmérés folyamatát és elemzését. Az elemzés eredményét felhasználjuk az éves munka értékelésénél, az intézményi önértékelésnél és a következő éves munka tervezésénél. (lásd: 1.c fejezet) 4. b Az intézmény hogyan irányítja pénzügyi folyamatait, hogyan kezeli pénzügyi erőforrásait A Kis Bálint Iskola és Óvoda önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, önkormányzati fenntartásban.
11
Az intézmény pénzügyi erőforrásainak felhasználása a pedagógiai programjának támogatására és az intézmény nevelési-oktatási tevékenységéhez közvetlenül és közvetve kapcsolódó feltételek biztosítása, finanszírozása önkormányzati támogatás, központosított előirányzat, normatív állami támogatás, saját bevételek és pályázati források terhére történik. A pénzügyi folyamataink belső és fenntartói értékelése rendszeres. A meglévő erőforrásainkat ütemezetten, tervszerűen használjuk fel. A szükséges költségátcsoportosításokat időben elvégezzük, a folyamatos, racionális és gazdaságos működésünk érdekben. Az intézmény költségvetése évek óta minimum szintű; csupán a béreket és a működéssel kapcsolatos dologi kiadás minimumot tartalmazza. A fenntartó évről-évre egyre csökkentett mértékben biztosítja a felújításhoz szükséges keretet egy konkrét cél érdekében. Ennek ellenére a meglévő órakeret elosztása, és ily módon a pénzügyi erőforrás felhasználása a Pedagógiai Program fő célkitűzéseinek megfelel. Az intézmény pénzügyi terveinek, költségvetése kialakításának, valamint azok egyeztetésének folyamata a fenntartóval szabályozott rendben történik. A pénzügyi jelentéseket a fenntartó részére a gazdasági osztály készíti az intézmény vezetővel megbeszélve. Az intézmény pénzügyi mutatóit a vezetőség megbeszéléseken elemzi, értékeli. A gazdasági intézményvezető-helyettes havonta tájékoztat anyagi helyzetünkről, és így a vezetés a szűk mozgástér ellenére is be tud avatkozni, tervezni, illetve megszorító intézkedéseket hozni. 4. c Az intézmény hogyan menedzseli ingatlanjait, berendezéseit, felszereléseit és eszközeit Működésünkhöz szükséges infrastruktúra kiépítése, állagmegőrzése, eszközbeszerzése tervszerű, s a fenntartóval egyeztetett. Megvalósításuk anyagi háttere a költségvetésben többnyire biztosított, pályázati forrásokkal kiegészítve. A kötelező taneszközjegyzéket az intézmény a fenntartóval együtt figyelemmel kíséri egy 5 tanévre szóló ütemterv keretében. Az ütemterv elkészítésekor jeleztük igényünket eszközökre, berendezési tárgyak pótlására. A bővítés érdekében sikeresen pályáztunk, és a jövőben is pályázunk. Az ingatlanok állagmegóvása folyamatos, a napi működést segíti a karbantartókkal való konzultálás, valamint a rendszeres szemlék. Munkavédelmi, tűzvédelmi, környezetvédelmi szabályzatainkat szakember készítette el, megfelelnek a legkorszerűbb követelményeknek, működtetésük az intézményben biztosított. A kockázatelemzést elvégeztettük. 4. d Az intézmény hogyan alakítja ki, alkalmazza és fejleszti tovább nevelési-oktatási módszertanát, eljárásait és ezzel kapcsolatos eszköztárát Az intézményünkben folyó oktató-nevelő munka feladata, hogy olyan értékeket közvetítsen tanulóink felé, melyek pozitívan határozzák meg érdeklődésüket, viselkedésüket és magatartásukat. Óvodánkban új, komplex prevenciós nevelési fejlesztő programot indítottunk el. Nevelési céljaink meghatározásánál abból a szakmai meggyőződésből indultunk ki a prevencióra, a korai fejlesztés tudatos támogatására szükség van. Nevelési céljaink megvalósításában alapvetően támaszkodunk a játékra és a mozgásra. Fejlesztési területek:
- mozgásfejlesztés - testsémafejlesztés - percepciófejlesztés - verbálisfejlesztés
12
Az óvoda és iskola közötti átmenetet nagy mértékben megkönnyíti gyermekeink számára az iskolánkban harmadik éve működő kompetencia-alapú oktatást is, mely folytatja ezen törekvésünket, hiszen elsődleges jelszava a gyermekközpontúság, valamint a gyermek igényeire figyelő „ új iskola” megvalósítása. Intézményünk 2005. október 15-én sikeres pályázatot nyújtott be „A kompetencia-alapú oktatás bevezetése a gyomaendrődi Kis Bálint Általános Iskolában” címmel. A 2006/2007-es nevelési- és oktatási évtől megkezdtük ezek bevezetését az 1., 5. és 7. évfolyamokon, melyek a 2007/2008-as tanévtől felmenő rendszerben a 2., 6. és 8. évfolyamon folytatódtak. A HEFOP 3.1.3. keretében a kompetencia-alapú oktatást a 4. évfolyam kivételével minden évfolyamra kiterjesztettük ebben a tanévben. Iskolánk pályázata a központi programban kifejlesztett kompetencia-alapú oktatási programcsomagok, módszertani eljárások, digitális tartalmak befogadását és a bevezetésükhöz szükséges feltételrendszer megteremtését szolgálja a szövegértési-szövegalkotási, a matematikai-logikai, valamint a szociális, életviteli és környezeti kompetenciaterületeken. Uniós pályázati alapból a HEFOP 2.1.5.B Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelése program keretében „Az Integrációs Pedagógiai Rendszer kiterjesztése a gyomai városrész intézményfokozatai között – vertikális együttműködési modell kiépítése a hálózattá fejlesztés első lépéseként” címmel részesült támogatásban. E projekt keretében a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelésének elősegítése valósul meg tanulóbarát iskolai környezet kialakításával és a hátránykompenzációt segítő ismeretközvetítő, ismeretelsajátító módszertani képzésekkel, az intézményfokozatok között átívelő pedagógiai rendszer alkalmazásával. Jelentős eszközfejlesztések a HEFOP 3.1.3. és a HEFOP 2.1.5.B. programok, illetve egyéb hazai pályázatok keretében valósultak meg:
aktív táblák, hordozható számítógépek, projektorok újabb informatikai szakterem kialakítása internetes hozzáféréssel fejlesztő eszközök, játékok mozgásfejlesztő eszközök, játékok tanulást, tanítást segítő szemléltető eszközök udvari játékok
A pedagógiai kultúra és tanítási módszerek fejlesztését segíti a drámapedagógiai elemek alkalmazása, melyekkel csökkenhetők az egyéni tanulási-és az eltérő szociokulturális háttér különbözőségeiből fakadó hátrányok. A kooperatív tanulási technikák alkalmazásával célunk, hogy a gyermekek megtanulják, hogy miként tudják használni az együtt-tanulás módszereit, ha valamire fel kell készülniük, vagy meg kell oldaniuk valamilyen problémát, ami ismeretszerzést igényel. A szakmai, pedagógiai innováció elsősorban a módszertani kultúra bővítésével, valamint a kompetencia-alapú oktatás bevezetésével, illetve kiterjesztésével valósul meg. Intézményünk a 2000/2001-es nevelési-oktatási évtől kezdődően vállalja tudatosan a sajátos nevelési igényű gyermekek, a tanulási, magatartási, beilleszkedési rendellenességgel küzdő tanulók integrált nevelését. Iskolánk személyiségközpontú, gyermekközpontú intézménynek vallja magát, fő feladatunknak a gyermekek egész személyiségének fejlesztését tartjuk. Az együttnevelés személyiségfejlesztő hatású, ezért nálunk a tanulók az iskolai élet minden mozzanatában együtt élnek sajátos nevelési igényű társaikkal. Így megtanulják, hogy mindenki felelős a másikért, mindenki szorulhat segítségre és mindenki tud segíteni.
13
A 2007/2008-as nevelési-oktatási évtől kezdődően intézményünk biztosítja a gyomai városrészen élő 3-6 éves korosztály óvodai nevelését is, valamint Csárdaszállás Község közigazgatási területén az óvodai feladatellátást. Egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs foglalkozásokat, fejlesztő foglalkozásokat biztosítunk, a tanórai foglalkozásokon túl. 2005 óta két korszerűen felszerelt helyiségben folyik a fejlesztő munka. 2007-től egy mozgásfejlesztő-helyiséget is birtokba vehettek gyermekeink. Integrációs és képesség-kibontakoztató programunkat öt éve működtetjük intézményünkben, hogy biztosítsuk a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számára a szociális és gazdasági háttér eltéréseiből adódó esélykülönbségek csökkentését az oktatásban. A program alkalmazását a 2007/2008-as tanévben a HEFOP 2.1.5.B nyertes pályázat adta lehetőség keretében kiterjesztettük az óvodára és a helyi szakközépiskolára. Órákon és szabadidős foglalkozásokon alkalmazzuk a korszerű pedagógiai módszereket, különféle játékokat, kooperatív csoportmunkát, drámapedagógiai módszereket, differenciálást. Az IPR-es munkát segíti az IPR koordinátorok által készített Feladatbank és Játékgyűjtemény. 4. e Az intézmény hogyan alakítja ki és működteti belső információs rendszerét, és hogyan hasznosítja a munkatársak intézményen belül felhalmozott tudását Belső információs rendszerünk működése: 1.c fejezet, 3.d fejezet Számos „nem hivatalos” úton is érkezik, érkezhet hozzánk információ. Minden dolgozónkat, tanulónkat, szülőket potenciális információforrásnak tekintjük. Ők az iskolai élet napi működése során szintén végeznek információelemzést, értékelést, információ átadást-közvetítést. A Pedagógiai programunkat nevelőtestületünk együtt, közösen írta meg és állította össze. Az intézményen belül felhalmozott tudást, tapasztalatot, módszereket a pedagógusok megosztják egymással. Igyekeznek minél több szakirodalmat beszerezni, és azokat folyamatosan felhasználni, alkalmazni nevelőmunkájuk során. A tantestület zöme folyamatosan képezi magát, továbbképzéseken vesz részt. Az intézmény különböző egységeiben bemutató foglalkozásokat tartanak a nevelők, amelyeken megismerjük egymás bevált gyakorlatát, módszereit. Közös rendezvényeink is jó lehetőséget nyújtanak az általános tapasztalatcserére. Az IPR helyi gyakorlatát, mint „Jó gyakorlatot” szakmai továbbképzéseken mutattuk be más közoktatási intézményeknek, az OKTADOR Pedagógiai Intézmény szervezésében. A tantestületek szervezett fejlesztési tréningek keretében vették át a kipróbált és mérési mutatókkal alátámasztott, adaptálható programunkat. Bemutattuk az intézményünket az érdeklődő iskolák kollégáinak, majd bemutató órákon közvetítettük az IPR keretén belül alkalmazott új, sokszínű pedagógiai módszereket. Az IPR gyakorlati működtetését kiscsoportos konzultációk keretében, dokumentumainkat CD-n adtuk át. Ebben a tanévben 13 intézmény látogatása során számos bemutató órát tartottunk az óvodában, az alsó- és felső tagozaton. A munkatársak intézményen belül felhalmozott tudását tükrözi az évek óta sikeresen működő pályázatíró team munkája. Az elnyert pályázati összegekből programfejlesztések, eszközfejlesztések, eszközbeszerzések, módszertani továbbképzések, bérjellegű kifizetések valósultak meg.
14
Tanév Beadott pályázatok száma Nyertes pályázatok száma 2006/2007 21 13 2007/2008 27 17 2008/2009 17 7
5. FOLYAMATOK 5.a Az intézmény hogyan tervezi meg, alakítja ki és milyen rendszerben működteti folyamatait Intézményünk a Comenius I. modell alapján kezdte kiépíteni minőségirányítási rendszerét 2000-ben. Folyamataink azonosítását is ekkor végeztük el, team munkában. Már ekkor felmerült az intézményi kulcsfolyamatok meghatározásának szükségessége. Ekkor hoztuk létre a minőségirányítási rendszert alkotó jelenlegi, PDCA elv szerinti folyamat-struktúrát, melyet azóta is működtetünk. A meghatározott kulcsfolyamatokat és ehhez rendelt alfolyamatokat az IMIP tartalmazza, a folyamatrelációs ábrával együtt. Az IMIP melléklete a Folyamatleírások és eljárásrendek gyűjteménye, amelyben a következő folyamatainkat szabályoztuk:
Pedagógiai Program átdolgozása Éves munkaterv készítése Éves értékelés Panaszkezelés (gyermek, tanuló) Panaszkezelés (alkalmazott) Első osztályosok beíratása Óvodai beíratás Nyomon követés Emberi erőforrások Továbbképzés Belső értékelési rend
- Irányított önértékelés - intézményi önértékelés - Teljesítményértékelés - pedagógusértékelés
Intézményi működés javítása Fizikai biztonság Beszerzés Gazdasági eljárás Partneri igényfelmérés Kibővített vezetőségi ülés
Minőségirányítási rendszerünk legfőbb célja az egyes folyamatok szabályozott végrehajtása, figyelemmel kísérése és fejlesztése. 5. b Az intézmény hogyan fejleszti tovább folyamatait a működés hatékonyságának és partnerei elégedettségének növelése érdekében Minden szabályozott folyamatunkat
1. próbaműködésre bocsájtjuk 2. a szabályozott - próbaműködtetett folyamatot bevezetjük 3. a PDCA logika alapján működtetjük 4. a szükséges módosításokat végrehajtjuk.
15
A folyamatok lépései és a lépésekhez tartozó tevékenységek, értékelések a partneri igények alapján is kerülhetnek ki, illetve be a folyamatba. A folyamatok elemeinek módosítására bármely, a folyamatban érintett kolléga tehet javaslatot. Az ajánlott változtatásokat a minőségirányítási csoport a tantestület elé terjeszti. 5.c Az intézmény hogyan tervezi meg és fejleszti tovább nevelési-oktatási tevékenységét a partnerek igényei és elvárásai alapján A nevelési-oktatási tevékenységeink tervezési, fejlesztési folyamatának bemenetei a következők:
a Helyi pedagógiai Program - mely tartalmazza az alapelveket és hosszú távú céljainkat, leírja pedagógiai folyamatainkat
Éves munkaterv - konkrét feladatok megjelölése a 2.a fejezet szerinti forrásokból összegyűjtött és feldolgozott belső és külső
információk, adatok a 2.b fejezet szerint kialakított hosszú távú elképzelések az 5.e fejezet szerint összegyűjtött, a 6. fejezetben bemutatott közvetlen partneri
vélemények, elvárások, igények a 4.a fejezet szerint összegyűjtött, a 8. fejezetben bemutatott közvetett partneri
vélemények, elvárások, igények az országos, helyi kompetenciamérések, képesség- és tudásfelmérések eredményei
5.d Az intézmény hogyan valósítja meg és szervezi nevelési-oktatási tevékenységét - mint partnerei számára nyújtott szolgáltatást – a mindennapi működése során A partnerek igényeinek ismeretében, és a társadalmi, gazdasági elvárásokkal összhangban készítettük el Pedagógiai Programunkat. A közös követelmények meghatározásánál a HPP és az adaptált, helyi viszonyokra kidolgozott tantervre építve készülnek el az egyéni tanmenetek, tantárgyanként és osztályonként minden év szeptember 30-ig. Az óvodában az ONAP és a HOP, valamint a komplex prevenciós óvodai program adaptációja alapján készülnek az óvodai időtervek. A kompetencia-alapú oktatásban résztvevő osztályok tanmeneteit a meghatározott modulok alapján készítik el a nevelők. A munkaszervezési eljárásoknál egyik legelterjedtebb a munkaközösségek működése. Felsőbb évfolyamokon működő munkaközösségek: reál, humán, idegen nyelvi, testnevelés, osztályfőnöki. Alsóbb évfolyamokon két munkaközösség működik: az 1-2. évfolyam és a 3-4. évfolyam tanítói részvételével. Egy munkaközösséget alakítottak a napközis feladatokat ellátó nevelők is. Az óvodában is működik egy munkaközösség. A munkaközösségek működésére jellemző, hogy egy pedagógus több munkaközösség tagja is lehet. A munkaközösségek együttműködnek egymással. Az ügyeleti rend megszervezésénél az intézményvezető-helyettes és a munkaközösség-vezető igyekeznek egyenlő arányban elosztani az óraközi és a délutáni ügyeleteket. Az ügyeletes nevelő feladatait az SZMSZ, illetve az éves munkaterv melléklete tartalmazza. A helyettesítést az iskolában az intézményvezető-helyettes szervezi, az óvodában ezt a tagintézmény vezető végzi. A tanulók egyéni fejlődésének nyomon követése a következők szerint valósul meg: Óvodában:
- Fejlettségmérő lapok segítségével a gyermekek fejlettségének vizsgálata
16
- Az egyéni fejlesztésben részesülő tanulókról a fejlesztő pedagógus, fejlesztési naplót vezet.
- DIFER teszt végzése Iskolában:
- 1. osztályban DIFER teszt elvégzése - Olvasási képességmérés az Apáczai kiadó tesztjeivel - Bemeneti mérés az 1. évfolyamon környezeti nevelésből és egészségnevelésből - SZTE mérései - Kompetencia-mérések 4., 6. és 8. évfolyamon - Kimeneti mérés 8. évfolyamon környezeti nevelésből és egészségnevelésből - Minden évfolyamon ősszel és tavasszal mérés történik a tanulók fizikai állapotáról - Az egyéni fejlesztésben részesülőkről a fejlesztőpedagógus fejlesztési naplót vezet - Az IPR-es tanulók fejlesztéséről is külön naplóban vezetik a pedagógusok a fejlesztés
módját, formáját Intézményünkben a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatellátás szervezett keretek között, a gyermek-és ifjúságvédelmi felelős irányításával történik, melyben további jelentős feladatokat látnak el a csoportvezető óvónők, az osztályfőnökök és a szaktanárok. Probléma estén a Térségi Humánsegítő Szolgálattal, az önkormányzat gyámügyi osztályával, pszichológussal, fejlesztő pedagógussal együttműködve igyekszünk megoldást keresni. Alapvető célunk e tevékenység során korunk veszélyforrásaival szemben az óvodások, tanulók személyiségének, életszemléletének olyan irányú fejlesztése, amely képessé teszi őket a helyes ítéletalkotásra. Az ifjúságvédelmi feladatokhoz tartoznak a drogprevenciós feladatok is, amelyeket a nyertes pályázatok és a rendőrség segítségével valósítunk meg. Iskolánkban a tehetséggondozás és a felzárkóztatás elősegítése érdekében a tanítási órákon a fő hangsúlyt az alapkészségek fejlesztésére fektetjük, az eltérő adottságok, képességek és egyéb szociális háttértényezők figyelembe vételével, azok kiegyenlítésére. A kooperatív-, a kompetencia-, a moduláris-, a differenciált- és a projektoktatás mindegyike olyan módszertani elem, amely ezt segíti megvalósítani. Csoportbontást alkalmazunk az idegen nyelv és az informatika órákon. Egyéni igényeiknek megfelelően emelt szintű angol nyelvoktatásban részesülhetnek tanulóink. A szakköri foglalkozásokat, valamint a tehetséggondozást egyéni jelentkezés alapján vehetik igénybe tanulóink, ahol az egyéni képességek és készségek fejlesztése folyik. Intézményünkben tanévenként 10-15 szakkör, és 10-12 tehetséggondozó foglalkozás közül választhatnak tanulóink. A felzárkóztató foglalkozásokra a szaktanár és az osztályfőnök ajánlása alapján járnak tanulóink, ahol a különböző hiányosságokat, lemaradásokat pótolhatják kiscsoportos foglalkozás keretében. A sajátos nevelési igényű tanulók és a beilleszkedési,- tanulási,- magatartási zavarral küzdő tanulók integrált ellátása megfelelő továbbhaladást, ismeretelsajátítást, felzárkóztatást és közösségi légkört biztosít számukra. Fejlesztésüket, pszichológus, gyógypedagógus, logopédus, fejlesztő óvodapedagógus és fejlesztő pedagógus, valamint gyógytestnevelő segíti. Az óvodában a szülőkkel egyeztetve külön foglalkozásokon vehetnek részt a gyerekek tehetségük felismerése és kibontakoztatása érdekében. Iskolánkban a HEFOP 3.1.3. pályázat keretében került bevezetésre a kompetencia-alapú oktatás a 2006/2007-es tanévben. Jelenleg az 1., a 2. és a 3. évfolyam egy-egy osztályában a matematika és az olvasás-szövegértési kompetencia fejlesztése történik. Az 5., 6., 7. és a 8. évfolyam nyolc osztályában szociális kompetencia fejlesztése zajlik.
17
A fejlesztett terület moduljait a szaktanárok a történelem, technika, osztályfőnöki, valamint a földrajz és etika tantárgyak kereteibe illesztik bele. Ebben a tanévben bevezetésre került a nem szakrendszerű oktatás az 5. évfolyamon, amely az alapkészségek fejlesztését szolgálja. Az első három évfolyamon az országos jogszabályoknak megfelelően félévkor és év végén szöveges értékeléssel értékeljük a tanulókat. A negyedik évfolyamtól kezdve már osztályzatot kapnak a tanulók, illetve félévkor és év végén érdemjegyekkel értékeljük az éves munkát. Az osztályzásnál a munkaközösségek egységes, százalékosan megadott értékhatárt dolgoztak ki, az osztályzatok megállapításához. Intézményünk nagy hangsúlyt helyez arra, hogy minél zökkenőmentesebb legyen az iskolafokozatok közötti átmenet. Az óvodába kerülést óvodai nyílt nap és „Ovi- kóstoló” szervezésével segítik az óvónők. Az óvodából az iskolába való átmenetet a szülőknek szervezett nyílt nap és az óvodás gyerekeknek tartott „Suli-kóstoló” előzi meg. Ezt a folyamatot segíti az óvónők iskolai látogatása is. Az 5. évfolyamba lépéskor a volt osztályfőnökök segítenek a tanulók személyiségének megismerésében, a tapasztalatok átadásával. A 8. osztályosok iskolaválasztását segíti a pályaválasztási felelős és az osztályfőnök. Ezt segítik a középiskolai nyílt napok, és a pályaválasztási szülői értekezlet, melyen meghívottként vesznek részt a helyi középiskolák vezetői. Iskolánk szorosabb együttműködést folytat a Bethlen Gábor Szakképzővel, mivel konzorciumi tagként vett részt iskolánk HEFOP-os pályázatában. Ennek keretében a volt nyolcadikos osztályfőnök ősszel, a középiskolai osztályfőnök félév után látogat el egymás intézményébe, és tájékoztatást ad a tanulókról. 5.e Az intézmény hogyan menedzseli és fejleszti tovább közvetlen partnerkapcsolatait Közvetlen partnerek Szülők Alapvető fontosságúnak tartjuk a szülőkkel történő fokozott kapcsolattartást, a kölcsönös kommunikációt: szülői értekezlet, fogadó óra, nyílt nap, családlátogatás, közös szabadidős programok, értékelő megbeszélések, egyéni beszélgetések formájában a tanulók teljes körű képesség-és személyiségfejlesztése érdekében. A szülők tájékoztatása és igényeik, véleményük megismerése érdekben évente 2-3 alkalommal ISZSZ értekezletet tartunk. Az IMIP-ben rögzítettek szerint 2 évente kérdőív formájában elégedettségmérést végzünk, melynek eredményeit folyamatainkba beépítjük. Tanulók A tanulók mindennapos tájékoztatása az őket érintő feladatokról az osztályfőnök, a nevelők és a DÖK diákvezetők segítségével történik. A tájékoztató jellegű kapcsolattartás az óvodában és az alsó tagozatban színesebb, változatosabb, mivel használják a tájékoztatás témájával összefüggő, dekorációval ellátott „INFO falat”. A hivatalos Tájékoztató füzetet előírás szerint használjuk. Az elégedettségmérést a tanulók körében is elvégezzük 2 évente.
18
Társintézmények A társintézmények tekintetében eltérő a kapcsolattartás eredményessége. Többségükkel azonban alkotó, kölcsönös és napi együttműködés valósul meg a hatékony feladatszervezés érdekében. Ilyen a közös pályázat, konzorciumban történő eredményes projektmegvalósítás, közös továbbképzések szervezése, szakmai értekezletek, konzultációk. Védőnői szolgálat A rendszeres kapcsolattartás az orvosi vizsgálatok, oltások, tisztasági vizsgálatok, előadások tartása keretében valósul meg. Az intézmény biztosítja az iskolai védőnő segítségével, hogy az érdeklődő tanulók elsősegélynyújtó, csecsemőápolási ismereteket adó tanfolyamon vegyenek részt. Interjú és kötetlen beszélgetések alkalmával tájékozódunk intézményünkről kialakított véleményükről. (lásd 1.c és 5.d fejezet) EREDMÉNYEK
6. A közvetlen partnerek elégedettségével kapcsolatos eredmények
6.a A közvetlen partnerek véleménye az intézményről és teljesítményéről
(az elégedettségre vonatkozó belső indikátorok)
Az intézmény az eredmények összevetésére a 2003/2004-es tanévben benyújtott és értékelt anyagot (Közoktatási Minőségért Díj 2003)(amely minden kritériumra széleskörűen kiterjedt) használja az értékelő csoport. Ekkor a Partnerségi kategóriában kaptunk visszajelzést a Közoktatási Minőségfejlesztési Csoporttól. Ekkor kaptunk a fejlesztési prioritásokhoz segítséget. Az összehasonlító, elemző értékelés másik alapköve a 2005/2006-os tanévben végzett partnerigény-felmérés, valamint 2007-ben az IMIP átdolgozásakor átdolgozott indikátorrendszer, ahol már 5 éves adatokkal is rendelkezik az intézmény. A mérési adatokat a saját fejlesztésű kérdőívek segítségével gyűjtöttük össze, saját adatfeldolgozással. A tanulók 30%-át vontuk be a mérésbe, a szülői minta a mérésbe bevontak átlagosan 75%-a.
1. ábra A közvetlen partnerek általános elégedettsége
4,34,3
4,34,7
4,6
4,64,4
4,44,5
1
1,5
2
2,5
3
3,5
4
4,5
5
pontszám
szülő tanuló_alsó tanuló_felső
2003_04
2005_06
2008_09
19
A szülők és a tanulók általános elégedettsége a vizsgált időszakon belül kissé nőtt, amelyet valószínűleg, az iskola hagyományépítő tevékenységének köszönhetünk. 2. ábra Kapcsolattartás fontossága az intézménnyel
4,7
4,6
4,4
4,5
4,34,2
1
1,5
2
2,5
3
3,5
4
4,5
5
átlagpontszám
1_4. évfolyam 5_8. évfolyam
2003_04
2005_06
2008_09
A szülők kapcsolattartási hajlandósága a vizsgált időszakban minden korosztályban csökkent, ami sajnos társadalmi jelenséggé nőtt közéleti passzivitás nálunk is megjelenő formája. 3. ábra Egyéni képességek kibontakozásának lehetősége
0
1
2
3
4
5
átlagpontszám
2003_04 4,45 3,9 4,6
2005_06 4,3 3,8 0
2008_09 4,45 3,8 4,7
1_4évfolyam 5_8. évfolyam óvoda
(A 2005/06-os tanévben az óvodái kérdőív még nem tartalmazott erre vonatkozó kérdést)
20
4. ábra A délutáni foglalkozások lehetősége
4,2
4,454
4,04
4,3
4,47
1
1,5
2
2,5
3
3,5
4
4,5
5
átlagpontszám
1_4évfolyam 5_8. évfolyam óvoda
2003_042005_062008_09
5.ábra A gyemekközpontúság megítélése
4,7
4,6
4,3
4,28
4,4
4,47
1
1,5
2
2,5
3
3,5
4
4,5
5
átlagpontszám
1_4 évfolyam 5_8. évfolyam óvoda
2003_042005_062008_09
A három témakör megítélése hasonlóan alakult, mindhárom az eddigi munkánk pozitív visszajelzése. Az utolsó két kérdés az IMIP átalakítása után került a kérdőívbe, tehát erre vonatkozó kérdés az előző teljes körű önértékelés során még nem szerepelhetett. A fenntartó véleménye az intézményről:
Az intézmény működése és tevékenysége a törvényi előírásoknak, változásoknak megfelelő. Igyekszik a nevelőtestület olyan szinten megvalósítani az oktatási-nevelési tevékenységet, hogy a felnövekvő ifjúság érezzen rá a tudás megszerzésének örömére és lássa meg a külső környezeti hatások közül azt, ami értéket képvisel, legyen számukra fontos a tolerancia, korosztályuknak megfelelő magatartási forma betartása.
Az intézmény igen sok területen biztosít lehetőséget a gyermekek fejlesztésére,
nevelésére, oktatására, képzésére (hasznos szabadidő eltöltés, felzárkóztató, fejlesztő foglalkozások, irodalmi-, sportfoglalkozások, egészségmegőrző, környezetszépítő, közösségépítő foglalkozások, stb.). Az intézmény nyitottsága területén is megtalálhatók a partneri, szakmai és testvérvárosi kapcsolatok.
21
A szakmai munka területén is megtalálható az együttműködés más intézményekkel (rajz pályázatok, történelmi vetélkedők).
Az oktatási intézmény megfelelő, sok esetben magas színvonalú szakmaiságát
bizonyítja, hogy a diákok rendszeres résztvevői a szakmai, tanulmányi versenyeknek, ahol az elért eredmények példaértékűek. A pedagógusok folyamatos továbbképzéseken, felkészítő tréningeken vesznek részt, mely a szakmai sikereikben tükröződik. Az intézményvezetés széleskörű, megfelelő tájékozottsága biztosítja az intézmény számára, hogy a kor elvárásainak megfelelően történjen az oktatás, újításoknak, korszerűsítéseknek a bevezetése zökkenőmentesen történik.
A felnövekvő ifjúság nevelése-oktatása, érdeklődésének felkeltése, feladattudatának
kialakítása, kitartásának erősítése egyre nagyobb energia befektetéssel érhető el a pedagógusok részéről. Ez részben, az otthoni neveltetésből adódik, részben pedig a felpörgött, átértékelődött életből adódik. Mindezeket ismerve megállapítható, hogy a tanulók neveltségi állapota megfelelő, igen sokan szép és eredményes sport és tanulmányi eredményeket érnek el, melyről folyamatosan tájékozódhatunk az intézményről szóló újságcikkekből.
Folyamatosan pályázik az intézmény és nagy százalékában nyertes pályázati
elbírálásban részesül.
Az intézmény jó megszervezett, magas színvonalú rendezvényeket szervez, ahol ügyel arra, hogy a különböző korosztályok szerepeljenek.
Az intézmény, névadójának szellemiségét továbbéltetve igyekszik az oktató-nevelő
munkáját ellátni. Arculata a rövid és hosszú távú célok megvalósítása érdekében formálódik, amellyel az intézmény szakmaiságát erősíti, fejleszti.
Minden település szintű rendezvényhez csatlakozik az intézmény, legyen az szakmai-,
ünnepi-, település szépítő-, környezet megóvó tevékenység, rendezvény vagy akár országos szintű összefogás, melyben a település hírnevét lehet öregbíteni.
Az intézményből tovább tanuló diákok, nagy százalékba a helyi középiskolákban
folytatják tanulmányaikat.
A fenntartóval való együttműködésünket megfelelőnek tartja. Az átadó intézmények közül a Margaréta Óvoda válaszolt az írásban feltett kérdéseinkre, és küldte vissza véleményét intézményünknek:
Megfelelő a kapcsolattartás rendszeressége és módja a két intézmény között. Közvetlen, egymás munkáját segítő, folyamatos tapasztalatcsere jellemzi a két
nevelőtestületet. A szülők számára korrekt, mindenre kiterjedő tájékoztatást nyújt az intézmény,
lehetőséget biztosít a közvetlen tapasztalatszerzésre, betekintést enged az iskola életébe.
A beilleszkedés megkönnyítésére mindent megtesznek, többféle lehetőség van a gyermekek pontosabb megismerésére.
22
Az óvoda igényli a visszajelzést a gyermekek első évfolyamban tanúsított magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről, a nyomonkövetés tapasztalatait megbeszélni az érintett nevelőkkel.
A helyi befogadó intézményekből nem kaptunk visszajelzést.
6.b A közvetlen partnerek elégedettségére vonatkozó további mutatók
(az elégedettségre vonatkozó belső indikátorok)
Az intézmény dokumentációja naprakész, a kötelező elemeken túl saját kidolgozású tantervekkel, feladatbankkal, adminisztrációs segédanyagokkal dolgoznak. Széles spektrumú közoktatási szolgáltatásokat kínálnak a tanulóknak, melyben mindenki megtalálja az egyéni érdeklődésének, képességeinek megfelelő tevékenységet. (Az Integrációs Pedagógiai Rendszer alkalmazására kifejlesztett működtetési program véleményezése.) 6. ábra Óvodai eredmények: a délutáni foglalkozások igénybe vétele
21
20
35
31
18
1215
12
35
24
25
00
5
10
15
20
25
30
35
létszám
játékosangol
néptánc
zeneovi
kézműves
tartásjavítótorna
úszás
2007_082008_09
7. ábra Óvodai eredmények: az óvodai csoportok összetétele
125110
16 24 1828
0
20
40
60
80
100
120
140
tanuló
létszám BTM+IPR HHH
2007_082008_09
23
8. Ábrasorozat IPR szülői vélemények 5 pontos skálán és részvétel (%-os arány) 2003/2004
Programérékelő mérés
2,002,503,003,504,004,50
pr. vez
.-i tö
rődés
pedag
ógus
törőd
és
tan. e
lfoga
dó m
ag.
kapc
solat
terem
tés
tanulá
si telj.
Vált.
fegyele
m
A szülők részvétele az értékelő megbeszélésen
54%
47%46%
53%
42%
44%
46%
48%
50%
52%
54%
56%
Első értékelés Második értékelés
személyes jelenlétkérdőíves részvétel
2005/2006
Az IPR-es megbeszéléseken való részvétel
84%
96%100%
75%
80%
85%
90%
95%
100%
105%
1. megbeszélés 2. megbeszélés 3. megbeszélés
24
2008/2009
100 100 100 100 8388
0102030405060708090
100
%- os arány
óvoda alsó tagozat felső tagozat
1. megbeszélés2. megbeszélés
A szülők sajnos elsősorban az óvodában és az 1-4. évfolyamokon tartják fontosnak a gyermekük fejlődésének figyelemmel kísérését. Mivel mindenképpen törekszünk a szülők teljes bevonására, ezért bevezettük azt a technikát, hogy a beszélgetések jegyzőkönyvét elküdjük levélben a szülőnek abban az esetben, ha a beszélgetésen nem vesz részt. A megbeszélések ütemezését is tervezzük átalakítani a még nagyobb hatékonyságra törekvésünk jegyében. 9. ábra Szülői elégedettség a délután foglalkozásokkal
4,2
4,454
4,04
4,3
4,47
1
1,5
2
2,5
3
3,5
4
4,5
5átlagpontszám
1_4évfolyam 5_8. évfolyam óvoda
2003_04
2005_06
2008_09
25
10. ábra Alapítványi támogatások és jutalmazások alakulása
SZJA 1%
386 405
164
305359
450
0
100
200
300
400
500
2003 2004 2005 2006 2007 2008
e Ft
Alapítványi jutalmazások2008/09
52 5010
44
272
198
0
50
100
150
200
250
300
nyelvvizsga
Kis Bálint
Díj
énekkar
sportolók
nevezésidíjak
tábor ésbelépők
ezer
Ft
7. A MUNKATÁRSAK ELÉGEDETTSÉGÉVEL KAPCSOLATOS EREDMÉNYEK
A munkatársak elégedettségét csak közvetlen partnereinkkel áll módunkban összehasonlítani. A városi és térségi iskolákkal jó a kapcsolatunk, de a tapasztalatok átadásának ilyen módja még szemléleti akadályokba ütközik.
7.a A munkatársak véleménye az intézményről és teljesítményéről 11. ábra Elégedettség a menedzseléssel
26
3,13,6
4,2
3,23,5
4,3
3,9
44,35
1
1,5
2
2,5
3
3,5
4
4,5
5
átlagpontszám
alsó tagozat felső tagozat technikai dolgozók
2003_042005_062008_09
12. ábra Elégedettség a teamek munkájával
2003_042005_06
2008_09
0
4,1 4,3
0
4 4,1
1
1,5
2
2,5
3
3,5
4
4,5
5
alsó tagozatfelső tagozat
Az erre vonatkozó kérdést először a 2005/2006-os tanévben tettük fel először, hiszen a teamek felállításához nagy segítséget adott a pályázatot elbíráló munkabizottság, az elégedettség pedig az óta folyamatosan nőtt. 13. ábra Globális elégedettség
4,54,4
4,5 4,34,3
4,54,3
4,44,35
1
1,5
2
2,5
3
3,5
4
4,5
5
pontszám
2003_04 2005_06 2008_09
globális elégedettség alsótagozatglobális elégedettség felsőtagozatglobális elégedettségtechnikai dolgozók
27
14. ábra Munkatársi elégedettség az intézményi környezettel
A globális elégedettség átlagosan se nem nőtt, se nem csökkent kimutatható mértékben. Az intézményi környezettel kapcsolatban nem volt kérdés az óvodai kérdőívben a 2005/06-os tanévben, az alsó tagozaté pedig a megújult Hősök úti épület hatására nőtt.
15. ábra Munkatársi elégedettség az információ áramlásával
1,5
2,9
4,3
3,3
3,6
4,2
4
4
4,5
1
1,5
2
2,5
3
3,5
4
4,5
5
pontszám
alsó tagozat felső tagozat technikaidolgozók
2003_04
2005_06
2008_09
7.b A munkatársak elégedettségére vonatkozó további mutatók
(az elégedettségre vonatkozó belső indikátorok)
A motivációval és a munkatársak bevonásával kapcsolatos mutatók: - a munkatársi felmérésekben való részvétel aránya: 90% - a fejlesztő teamek munkájában résztvevők aránya: alkalmanként változó (70-86%) - a munkatársak részvétele a javaslattételi rendszerben: 100% - a team-munka mérhető haszna: - időkeretek betartásához szoktatnak
3
0
4 3,2
4
4,3
3,33,8
4
3,7
3,53,5
1
1,5
2
2,5
3
3,5
4
4,5
5
pontszám
óvoda alsó tagozat felső tagozat nempedagógusok
2003_04
2005_06
2008_09
28
- a konszenzusra törekvés légkörével ajándékozza meg a benne résztvevőket - az együttdolgozás képességével és élményével gazdagít - természetessé válik benne az egymástól tanulás
A munkatársak elégedettségével kapcsolatos mutatók: - az intézmény által szervezett rendezvényeken részvevők száma mindig magas - a fluktuáció minimális - munka biztonság: 90% 8. TÁRSADALMI HATÁSSAL KAPCSOLATOS EREDMÉNYEK
A szélesebb társadalmi elvárásoknak a jogszabályok követésével és azok betartásával igyekszünk megfelelni. Az iskola a tevékenységéből adódóan szerteágazó társadalmi kapcsolatrendszerrel bír. Munkánk során, a gyermekeken, szülőkön keresztül a településnek szinte minden családjával kapcsolatba kerülünk, rajtuk keresztül a társadalmi szervezetekkel, a helyi társadalommal is.
Az iskola nem csak a tanítási órák feladatának tartja a tanulók oktatását, nevelését, hanem azon túl számtalan más formában igyekszik megvalósítani céljait.
Tevékenységünkkel a helyi társadalmi, kulturális életben is integráló szerepet töltünk be, felvállalva olyan feladatokat is, amelyek nem kapcsolódnak szorosan kötelezettségeinkhez.
A helyi folyóiratokkal folyamatos kapcsolatban állunk. A Gyomaendrődi Hírmondó, a Városunk, a Szó-Beszéd folyamatosan megjelenteti azokat a cikkeket, amelyekben rendezvényeinkről, eredményeinkről írnak, pl. a Föld Napja alkalmából szervezett várostakarító programunkról vagy a nagyenyedi testvériskolánkkal fenntartott kapcsolatunkról. Nagyobb jelentőségű eseményekről a Békés Megyei Hírlap is beszámol, például megjelent egy cikk iskolánk Környezetvédő Kommandójáról.
A http://gyomaendrod.mconet.biz/ portálon az aktuális hírek iskolánkkal kapcsolatban is megtalálhatóak.
A Városi Televízió az iskolai eseményekről felvett anyagot többször is a műsorára tűzi. Saját diákújságunkban, a Suli-Tükörben a tanulók beszámolnak az iskolai élet minden eseményéről. Szülőktől, tanulóktól pozitív visszajelzéseket kapunk a tartalommal és a formával kapcsolatban is. A diákújság egy-egy példányát eljuttatjuk a város vezetőihez, egyéb intézményekhez, így mások is bepillantást nyerhetnek az itt folyó munkába. Részt vettünk a Diákújságírók Országos Egyesületének pályázatán, itt elismerő véleményt kaptunk a diákújságunkról. Városunk híres szülöttei, pl. Gergely Ágnes, Fenákel Judit, Szilágyi Ferenc szívesen fogadják a lap egyes számait, elismerik munkánkat.
Az iskola saját honlapja naprakész, friss. Sok-sok képpel illusztrálva azonnal minden eseményről értesülhet az érdeklődő. Az újdonságok, események mellett megtalálhatók itt olyan információk, mint a névadónkról, az iskola történetéről szóló leírások, valamint az alapdokumentumaink. Bárki betekintést nyerhet az itt folyó oktató-nevelő munkába, valamint mindennapjainkba. A városi ünnepségeket gyakran iskolánk rendezi. A műsorok mindig színvonalasak, mivel sok munkát fektetnek bele a szervezők és a szereplők, ennek meg is van az eredménye: elismerő, köszönő szavakat kapunk a város vezetőitől és a nézőktől.
29
Várostörténeti vetélkedőt rendezünk 2007 óta évente a település kis- és nagydiákjainak. Az előkészületek és a lebonyolítás során szorosan együttműködünk az Endrődiek Baráti Körével, a Gyomai Szülőföld Baráti Körrel, a Határ Győző Könyvtárral, a Képtárral, a Tájházzal, a Kner Múzeummal. Az elmúlt években jelentős karitatív tevékenységet is végeztünk. A Templomos Lovagrend felhívására gyűjtést rendeztünk. Az ajándékozásról olvashatunk a www.templarius.hu oldalon is.
Több osztályunk tanulói rendszeresen műsorokat adnak a város nyugdíjas otthonaiban, ezzel színesítve az ott élők életét.
A kisebbségi önkormányzatokkal is szorosan együttműködünk. A nyaranta megrendezett német nyelvi táborunk finanszírozásában, szervezésében részt vesz a Német Kisebbségi Önkormányzat, az iskola biztosítja a szervezést, a helyszínt, a nevelőket, a programot. A Cigány Kisebbségi Önkormányzattal akkor alakult ki szoros együttműködésünk, amikor közösen pályáztunk a HEFOP 2.1.5 B "Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelése" programra. Iskolánk, mint főpályázó, konzorciumi partnerei pedig Gyomaendrőd Város Cigány Kisebbségi Önkormányzata, Bethlen Gábor Szakképző Iskola és Kollégium, valamint a Margaréta Óvodai Oktató Közhasznú Társaság.
2007-ben Szakmai napot és Nevelési értekezletet tartottunk a HEFOP 3.1.3 "Felkészítés a kompetencia-alapú oktatásra" és a HEFOP 2.1.5.B. "Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelése" programokban támogatott projektek keretében. A rendezvényen részt vett Gyomaendrőd polgármestere, Várfi András, Földesi Zoltán Országgyűlési Képviselő. Az első előadó Pálfalvi Zsolt, az Oktatási Hivatal OKÉV Dél-alföldi Regionális Igazgatóságának igazgatója volt, aki a kompetencia-alapú oktatás jelentőségét nyomatékosította, valamint a regionális közoktatás-fejlesztési stratégia helyét, szerepét vázolta fel. Kapcsáné Németi Júlia, a SuliNova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht. programvezetője a halmozottan hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelésének jelentőségéről tartott előadást. Szabó Istvánné a Békés Megyei Humán Fejlesztési és Információs Központ igazgatónője, aki a kompetencia-alapú oktatás szerepéről beszélt. Ezután három szekcióban hat kolléganő tartott bemutató órát.
2008-ban két sikeres projekt zárására került sor, a HEFOP 3.1.3 "Felkészítés a kompetencia-alapú oktatásra" és a HEFOP 2.1.5 B "Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelése" programra. Főpályázó és a konferencia főszervezője a Kis Bálint Általános Iskola és Óvoda, konzorciumi partnerei pedig Gyomaendrőd Város Cigány Kisebbségi Önkormányzata, Bethlen Gábor Szakképző Iskola és Kollégium, valamint a Margaréta Óvodai Oktató Közhasznú Társaság. A közoktatás életét irányító több neves szakember előadást is tartott. Részt vettek: Babák Mihály, Szarvas Város Többcélú Kistérség Társulásának Elnöke, országgyűlési képviselő, Földesi Zoltán országgyűlési képviselő, városunk polgármestere, Várfi András, a Képviselő-testület több tagja, nevelők, szülők és a környező településekről is érkeztek hozzánk vendégek.
Egészségnapot tartottunk, amikor Dr. Torma Éva főorvosnő előadásában az agresszivitásról beszélt a tanároknak és szülőknek. Az elsősegélynyújtás fontosságát hangsúlyozta Dr. Katona Piroska gyermekorvos. A 2007/2008-as tanévben az ÁNTSZ Dél-alföldi Regionális Intézet Egészségfejlesztési Osztálya "Füstmentes Osztályok" versenyét hirdette meg.
Az Oktatási és Kulturális Minisztérium, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium pályázatot hirdetett az "Ökoiskola" cím elnyerésére. Intézményünk pozitív elbírálásban
30
részesült. A cím elnyerője az Ökoiskolák Hálózatának tagja lesz, hazai és nemzetközi kapcsolatrendszere bővül, a Hálózat programjai segítik szakmai fejlődését. A Föld Napján megrendezett szemétszedési akcióban az iskola tanulói és pedagógusai minden évben részt vesznek. A város lakói elismerően nyilatkoztak a megmozdulásról. Már egyéb szervezetek és magánszemélyek is bekapcsolódtak a munkába. Szeretnénk még szélesebbé tenni ezt a mozgalmat.
2005 februárjában alakult meg iskolánkban a sportegyesület. A szervezet több szakosztályt támogat: tornászok, kézilabdások, focisták, röplabdások, atléták. A Kis Bálint Általános Iskola és Sportegyesülete szervezésében 3. alkalommal került megrendezésre a Wesselényi Sportnap, pályázati forrásból. Iskolánk tanulói mellett a Szent Gellért Katolikus Általános Iskola és a Rózsahegyi Kálmán Kistérségi Általános Iskola tanulói mérhették össze erejüket a különböző sportágakban. A Kihívás napja alkalmából iskolánk is hozzájárult a település eredményes szerepléséhez.
A Kis Bálint Napokon jelentős esemény volt, amikor felavattuk Varga Lajos olimpikon emléktábláját, a sportcsarnok névadó ünnepségén.
Iskolánkban aktívan működik a DÖK. Munkájuk eredményeként igen sokrétű és folyamatosan bővülő a programkínálat, melyek hatékonyan segítik a nevelési célkitűzéseink megvalósítását, a hagyományteremtést, ezáltal iskolánk arculatformálását.
Egyik jelentős tevékenysége a hulladékgyűjtés, mely megmozgatja a város lakóit, az üzemeket, boltokat, hiszen gyermekeink jóval előtte felkeresik őket, felhívják figyelmüket erre a nemes célra. A Diákönkormányzat több hagyományt alapított iskolánkban:
Kis Bálint Napok rendezvényei, mely aktivizálja a város lakóit. A Darvas Tibor Emlékversenyek: versmondó verseny, vers- és meseillusztrációs verseny, prózaíróverseny. Beranek Ottóné Emlékversenyek: szép füzet versenye, szép, értő olvasás versenye. Kis Bálint emlékére: Bálint-Valentin Napi Kavalkád, Kis Bálint-próba, Kis Bálint Sportkupa. Egyéb hagyományok: találkozó volt diákjainkkal, rendhagyó órák, fecskeavató, Iciri-piciri mesemondó és meseillusztrációs verseny óvodásoknak, játékdélután, kézműves foglalkozás. Leg-díjak: Legjobb közösség díj, Év szülője, nagyszülője, diákja, pedagógusa.
A német nyelvet tanítók békés megyei egyesülete, a Schulferein itt rendezte meg ünnepségét a nagy német költő, Schiller születési évfordulójára. Iskolánk tanulói színvonalas műsorral készültek német nyelven. Angol Módszertani Napot is rendeztünk. Iskolánk idegen nyelvi munkaközössége a Békés Megyei Tudásház és Könyvtárral közösen, hospitálással egybekötött Módszertani Napot szervezett angol nyelvet oktató tanárok és tanítók részére.
Az Iciri-piciri mesemondó és meseillusztráló verseny is immár hagyománynak számít. A város valamennyi óvodájából várják a jelentkezőket.
Az iskolán belül működő alapítvány nevéhez méltóan a gyermekekért dolgozik. Bevételét a felajánlott adók 1%-a, a hulladékgyűjtés és az alapítványi bál bevétele jelenti. A befolyt összegből jutalmazások, ajándék, zenés műsor stb. formájában szereznek örömet a
31
gyerekeknek. A rendszeres nyári táborozásokat is támogatják. Szép kezdeményezés volt a naptár nyomtatása az osztályok képeivel. Az alapítványi táboroztatás mellett a hátrányos helyzetű gyermekek zánkai tábora is nagy élményt jelentett. A táborozásról megjelent füzet a tanulók élménybeszámolóit és fényképeket is tartalmaz.
A nagyenyedi testvériskolánkkal évente cseretábort szervezünk, ami már sok tanulónak és pedagógusnak nyújtott maradandó élményt az elmúlt években.
16. ábra Kis Bálint napi rendezvényen résztvevők nem iskolai dolgozók száma (nyugdíjas, szülő, egyéb megjelent)
Kis Bálint Napok
280190
1000
100
200
300
400
500
2004_05 2007_08 2008_09
fő
17. ábra más helyi iskolák (általános és középiskolák) tanulóinak részvétele az iskolánk által meghirdetett versenyeken (Darvas Tibor versillusztrációs verseny, Helytörténeti vetélkedő, Wesselényi sportversenyek stb.)
más intézmények tanulói
90110
10
0
50
100
150
200
2004_05 2007_08 2008_09
fő
Az iskola névadójáról elnevezett rendezvénysorozat egyre nagyobb népszerűségnek örvend, a látogatottsága évenként legalább 20%-kal nő, ami a színvonalának is pozitív visszajelzése.
32
18. ábra A drogprevenció helyzete
Vélemények a kábítószert fogyasztókról
29%
15%
58%
17%
49%47%
1%11%
18%22%
52%
3% 2%13%16%
60%
16%17%22%18%
100%100%
37%
52%
71%
0%10%20%30%40%50%60%70%80%90%
100%20
04/0
5.
2005
/06.
2006
/07.
2007
/08.
2008
/09.
2004
/05.
2005
/06.
2006
/07.
2007
/08.
2008
/09.
2004
/05.
2005
/06.
2006
/07.
2007
/08.
2008
/09.
2004
/05.
2005
/06.
2006
/07.
2007
/08.
2008
/09.
2004
/05.
2005
/06.
2006
/07.
2007
/08.
2008
/09.
Nem tartjanormálisnak
Sajnálja őket Elítéli őket Betegségnek tartja Károsnak tartja
A legtöbb vélemény szerint „menőnek” akar látszani, többeket a kíváncsiság csábít, sok tanuló szerint megoldás családi vagy más problémára. Szerencsére a vizsgált időszakban a tanulóink egyre tudatosabban tartják károsnak a kábítószer fogyasztását.
1. táblázat A környezeti nevelés helyzete
Mért terület 2004/2005 2005/2006 2006/2007 2007/2008 2008/2009
A szelektív hulladékgyűjtés fontossága
76%
31%
55%
78%
79%
A környezetkímélő járművek ismerete
31%
55%
60%
61%
64%
Fontosnak tarjuk, hogy tanulóink a fejlesztő programjaink, valamint az iskolánk környezeti nevelés programja hatására egyre környezettudatosabbak. Az „Ökoiskola” cím elnyerése, s a hozzá kapcsolódó tevékenységek, (pl. A Környezetkommandó működése, környezeti nevelés versenyfeladatai, részvétel a városi szemétszedésben, védnökségi területek kijelölése) is nagyon jól szolgálják a környezettudatos magatartás kialakítását. 2. táblázat egészségnevelés helyzete
Az egészségnevelési program bemeneti méréseinek adatai az elmúlt 5 tanévben
Italfajta 2004/2005 2005/2006 2006/2007 2007/2008 2008/2009
tea 35% 39% 28% 47% 55%
üdítő 30% 27% 36% 12% 29%
33
ásványvíz, rostos lé
20% 21% 20% 29% 16%
semmit nem iszom az iskolában
15%
13%
16%
12%
0%
Az 5 tanév távlatában az alábbi eredményeket mutatja egészségnevelési programunk hatása. (fókuszban: az iskolai folyadékfogyasztás) A szülők sokat tehetnek gyermekük egészséges táplálkozási szokásainak kialakításáért. Fontos tudniuk, hogy vannak olyan élelmiszerek, ételek, italok, amelyeket naponta többször kell fogyasztani gyermeküknek, hogy az egészséges fejlődést biztosítsák, még akkor is, ha ez nem tartozik a kedvenc ételük közzé.
9. KULCSFONTOSSÁGÚ EREDMÉNYEK
9.a Az intézmény kulcsfontosságú eredményei 19. ábra DÖK társadalmi hatásának megítélése
0 0
4,1 44,6
4,4
00,5
11,5
22,5
33,5
44,5
5
pontszám
2003_04 2005_06 2008_07
szülői_alsó
szülői_ felső
Az szülői véleményről kérdést először a 2005/2006-os tanév mérésében tettünk fel.
18. ábra tanulmányi versenyeken résztvevő tanulók száma
300
70
400
0
50
100
150
200
250
300
350
400
450
2004_05 2007_08 2008_09
fő
34
Az utolsó teljes körű önértékelés óta eltelt időben rohamosan nőtt azon tanulók száma, akik tanulmányi versenyeken indultak 19. ábra Sportversenyek száma
A sportversenyeken való részvételi hajlandósághoz óriási segítséget nyújtott az iskolai DSK megalakulása, amely egyre több tanulónak ad lehetőséget a szabadideje hasznos eltöltésére. 20. ábra Nyelvvizsgázók száma
nyelvvizsgázók száma
29
1016
0
5
10
15
20
25
30
35
2003_04 2005_06 2008_09
fő
Negyedik éve folyik a nyelvvizsga előkészítő foglalkozások szervezése a 7. és 8. évfolyamokon angol és német nyelvből. A foglalkozásokat a három bontott nyelvi óra mellett heti két-két órában biztosítjuk teljesen térítésmentesen, nyelvkönyvet is biztosítva. A lehetőséget egyre több tanuló veszi igénybe.
1610
30
0
5
10
15
20
25
30
35
2004_05 2007_08 2008_09
vers
eny(
db)
35
9. b Az intézmény kulcsfontosságú mutatói 21. ábra Tanulói létszám alakulása
tanulók száma
604660 521
0
100
200
300
400
500
600
700
2003_04 2005_06 2008_09
fő
Sajnos az elmúlt évek alatt több mint 20%-kal csökkent a tanulók száma, szociális helyzetük ezzel együtt romlott (lásd. IPR-s eredmények is) 22. ábra A kompetencia-alapú oktatási és nevelési programban érintett tanulók aránya
23
7748 52
100
00
15
30
45
60
75
90
105
%-os eloszlás
2006_07 2007_08 2008_09
bevont tanulókben bevont tanulók
A tanulóink társadalmi státuszának csökkenése miatt vállaltuk a szövegértés-szövegalkotási valamint a matematikai-logikai kompetencia bevezetését az 1. évfolyamon, valamint a szociális, életviteli és környezeti kompetenciáét az 5. és 7. évfolyamokon. A fejlesztés felmenő rendszerben azóta is folyik.
36
23. ábra A kompetenciaméréseken elért eredmények: szövegértés
509
520493
521519
541
200
300
400
500
600
700
800
pontszám
2003_04 2005_06 2008_07
országos átlagiskolai átlag
24. ábra A kompetenciaméréseken elért eredmények: matematika
505
514
493
500
514
499
200
300
400
500
600
700
800
pontszám
2003_04 2005_06 2008_07
országos átlagiskolai átlag
A tanulóink mindkét területen az átlag közeli eredményeket érik el, nincs szükség jelentősebb stratégiai váltásra. 25. ábra Hiányzások alakulása
6446 6328
118 116
6360 6243
0
1000
2000
3000
4000
5000
6000
7000
mulasztási átlag igazolt igazolatlan
óra
2003_04
2005_06
2008_09
37
hiányzások alakulása
10,6710,1
12,1
9
9,5
10
10,5
11
11,5
12
12,5
2003_04 2005_06 2008_09
nap
26. ábra Tanulmányi eredmények
4
3,93,84
3,98
3,78
3,913,96
3,71
3,93
3,55
3,6
3,65
3,7
3,75
3,8
3,85
3,9
3,95
4
4,05
magatartás szorgalom tanulmányi
átla
gok 2003_04
2005_06
2008_09
27. ábra Kitűnők száma
4852
51404550556065707580
2003_04 2005_06 2008_09
fő
38
28. ábra Pályázati támogatások alakulása
0
500
1000
1500
2000
tábor
drogprevenció
innováció
könyvtárfejlesztés
sport
komp. alapú okt.
teljesítményértékelés
pályázati pénzek alakulása
ezer
Ft 2003_04
2005_062008_09
10. FOLYAMATOS FEJLESZTÉS A teljeskörű intézményi önértékelés során megállapított erősségeink:
Sokoldalúan képzett, innovatív nevelőtestület Korszerű oktatási módszerek alkalmazása A tanulók hátrányos helyzetének csökkentése érdekében végzett tevékenységek,
programok Az intézmény gyermekközpontúsága A gyermekek egyéni képesség-kibontakoztatásának lehetőségei, tehetséggondozás,
versenyeztetés Tevékenységközpontú szabadidős programok széleskörű biztosítása a gyermekeknek Az intézmény menedzselése Infokommunikációs technológiák alkalmazása az oktatás során Az intézmény gyermekeknek és szülőknek nyújtott szolgáltatásai, a velük való
kapcsolattartás A pályázatok adta lehetőségek kihasználása Racionális és átgondolt gazdálkodás A napközi konyha kapacitás-kihasználásának növekedése
Fejlesztést igénylő területeink:
Belső kommunikációs rendszerünk fejlesztése A közvetlen és közvetett partnereink igényeinek megfelelő programok, módszerek
alkalmazása oktató-nevelő munkánkban Módszertani tapasztalatcserék szervezése A tanulók viselkedéskultúrájának javítása Társintézményekkel való kapcsolattartás A szülők szélesebb körű bevonása az iskolai életbe A minőségirányítási tevékenység kiterjesztése Az intézmény épületeinek korszerűsítése, bővítése
39
Összeállította: Fekécs Éva, Gálné Juhos Éva és Simonné Szrnka Zsuzsanna Gyomaendrőd, 2009. július 02.
__________________________________ Vaszkó Lajosné megbízott intézményvezető
