Tőzsér János: Metafizika

7/21/2019 Tőzsér János: Metafizika

http://slidepdf.com/reader/full/tozser-janos-metafizika 1/143

Metafizika

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

E könyv írása során többeknek előadtam, amiről benne szó van. Köszönettel tartozom BeteghGábornak, Cserne Katalinnak, emeter !amásnak, Eszes Boldizsárnak, "arkas Katalinnak,"orrai Gábornak, #$oranszki "eren%nek, Kelemen &ánosnak, 'árton 'iklósnak, (öntör &enőnek )s *volenszky *só+iának, hogy meghallgattak, )s megegyz)seikkel segített)k világosabbá tennia gondolataimat.

K-lön köszönettel tartozom Bá%s Gábornak, Bárány !ibornak )s Bodnár stvánnak /%sakv)letlen, hogy mindhárm$k neve 0B1 bet2vel kezdődik3, hogy r)szletesen kommentálták e könyv

korábbi változatait, )s számos t)ved)semre, illetve 4ontatlanságomra rám$tattak. Ezeketterm)szetesen igyekeztem kiavítani, de ez bizonyosan nem siker-lt marad)ktalan$l.

E könyvet az '!56E7!E 8yelv+ilozó+iai K$tató%so4orta m$nkatársak)nt írtam. '$nkám sorána Bolyai 9sztöndí támogatását )lveztem.

1. FEJEZET: MI A METAFIZIKA?

1. ELŐZETES MEGATÁ!"ZÁS"K

5 meta+izikának számos k-lönböző meghatározása van +orgalomban. 5 meta+izika /:3 a végsővalóság t$dománya, /;3 a létezőnek mint létezőnek a t$dománya, /<3 a valóság mint egész t$dománya, /=3 az alapvető elvek t$dománya, )s m)g sorolhatnám.

E meghatározások homályosak, k)t dolog azonban világosan kiolvasható belől-k. Egyr)szt az,hogy a meta+izika a +ilozó+ia ama vállalkozása, amely a valóság term)szet)ről kíván mondani

valamit, )s ez az, ami megk-lönbözteti az e4isztemológiától, ami a +ilozó+ia ama vállalkozása,amely a valóságra vonatkozó ismereteink term)szet)t k$tata. !i4ik$s meta+izikai k)rd)sek> 0mik a t$ladonságok?1, 0mik az esem)nyek?1, 0mik a +izikai tárgyak?1. !i4ik$s e4isztemológiaik)rd)sek> 0mi a t$dás?1, 0hogyan kell igazolni a hiteinket?1, 0hol h@zódnak a t$dás$nk határai?1.'ásr)szt az is világos a +entebbi meghatározásokból, hogy 6 ellent)tben a k-lönbözőszakt$dományokkal, melyek a valóságnak mindig %sak valamely r)sz)t vagy as4ekt$sát k$taták/a k)mia a k)miai +olyamatok term)szet)t, a biológia az )lettani +olyamatok term)szet)t, a

http://mmi.elte.hu/szabadbolcseszet/index.php?option=com_tananyag&task=showElements&id_tananyag=62

http://mmi.elte.hu/szabadbolcseszet/index.php?option=com_tanelem&id_tanelem=1033&tip=0







http://mmi.elte.hu/szabadbolcseszet/index.php?option=com_tananyag&task=showElements&id_tananyag=62



4szi%hológia a lelkiAmentális elens)gek term)szet)t stb.3 6, a meta+izika elvonatkoztatva az egyesr)szektől )s as4ekt$soktól, a valóság legáltalánosabb szerkezetével és természetével +oglalkozik.

e konkr)tan milyen elleg2 ismeretekre kíván szert tenni a meta+izikát m2velő +ilozó+$s? K)tala4vető /)s igen egyszer2en meg+ogalmazható3 k)rd)sre kell válaszolnia>

/:3 'ilyen tí4$s@ dolgok l)teznek?/;3 'iben áll a l)tező dolgok term)szete?

5mi az első k)rd)st illeti> eg)szen k-lönböző tí4$s@ entitások l)tez)s)ről vagy nem l)tez)s)rőllehet szó. me egy %saknem teles lista. Létezik sten? Létezik elm)nktől +-ggetlen valóság? Létezik anyagtalan, test-nk halálát t@l)lni k)4es elme? Létezik obektív, elm)nktől +-ggetlen idő?

Léteznek számok, halmazok )s más matematikai tárgyak? Léteznek esem)nyek? Léteznek t)nyek? Léteznek t$ladonságok? Léteznek lehets)ges világok? 5 meta+izikában 6 hasonlóan a +ilozó+iaegy)b ter-leteihez 6 a k-lönböző +ilozó+$sok n)zetei között nem volt )s ma sin%sen összhang. 5zim)nti 6 k)ts)gkív-l igen heterog)n 6 lista valamennyi elem)ről állították illetve állíták egyes+ilozó+$sok, hogy l)tezik, )s állították illetve állíták mások, hogy nem l)tezik.

5mi a második k)rd)st illeti> e k)rd)s megválaszolása )rtelemszer2en elő+elt)telezi az előzők)rd)s megválaszolását. 5zaz> valaki %sak akkor kezdheti vizsgálni, miben áll a term)szete azáltala l)tezőnek tekintett entitásoknak, mi$tán már a meg+elelő )rveket )s ellen)rveketmeg+ontolva elkötelezte magát bizonyos entitások l)tez)se mellett. lyen k)rd)seket vizsgálekkor> az általa l)tezőknek tekintett entitások köz-l melyek egyszerűek (primitívek) és melyek

összetettek ? 5z összetett entitások milyen egyszerű entitásokból állnak ? Milyen tulajonságokkal renelkeznek az ala4vető vagy egyszer2 entitások? !ogyan ép"l #el a legelemibb entitásokból amindannyi$nk számára ismerős valóság? Milyen viszonyban vannak az általa +elt)telezettentitástí4$sok /más szóval> ontológiaiAmeta+izikai kategóriák3 egymással?

5 meta+izika tehát ontológia /igen szeren%s)tlen magyar szóval, melyet ker-lni +ogok>0l)telm)let13, s a legtöbb meta+izikát m2velő kortárs +ilozó+$s a +entebbi k)t k)rd)sre keresi aválaszt.

#. A METAFIZIKA M$KÖ%Ő F"GALMA

5 következőkben árnyalom az ontológiak)nt )rtett meta+izika +ogalmát.

#.1. Fizika &' (etafizika





(la$zibilisnek t2nik azt gondolni, hogy a k-lönböző t$dományok egymásra )4-lnek, s at$dományok hierar%hiáában a #izika a legalapvetőbb. 5 pszi$%ológia a 4szi%hológiaiAmentális elens)gekkel +oglalkozik, de /valószín2leg3 minden 4szi%hológiaiAmentális elens)gnek biológiaiala4ai vannak. 5 biológia a biológiai elens)gekkel +oglalkozik, de /valószín2leg3 minden biológiai elens)gnek k)miai ala4ai vannak. 5 kémia a k)miai elens)gekkel +oglalkozik, de

/valószín2leg3 minden k)miai elens)gnek +izikai ala4ai vannak. s nin%s tovább. #a azonban at$dományok hierar%hiáában nin%sen ala4vetőbb t$domány a +izikánál, akkor +elmer-l a k)rd)s>mi a k-lönbs)g a +izika mint ala4vető t$domány )s a meta+izikaAontológia mint szintén alapvető t$domány között?

K)t +ontos k-lönbs)get említek. /!erm)szetesen több is van.3

/:3 5z egyik +ő k-lönbs)g a +izika )s a meta+izika között mószertani> a +izika )s a meta+izikamás móon #oglalkozik a tárgyával. 'íg a +izika empirikus /ta4asztalati3 t$domány, em4irik$smódon vizsgála a valóságot, addig a meta+izika 4$sztán gonolati /intellekt$ális3 @ton. Ki%sit 4ontosabban> míg a k-lönböző +izikai hi4ot)zisek igazolása a posteriori, azaz valamilyen )rz)ki

ta4asztalatra való hivatkozással tört)nik, addig a meta+izikai hi4ot)zisek igazolása a priori, azaz+-ggetlen az )rz)ki ta4asztalatoktól. 5 meta+izikát 6 ellent)tben a +izikával 6 0karossz)kben -lve1szokás m2velniD Egyszóval> míg a +izikai kielent)sek a posteriori szintetikusak , addig ameta+izikai kielent)sek a priori szintetikusak .

'ódszertanilag n)zve a +izika )s a meta#izika viszonya a +izika )s a matematika viszonyávalanalóg. 5 matematikai hi4ot)zisek igazolása $gyanis 6 hasonlóan a meta+izikához, )s ellent)tbena +izikával 6 szint)n +-ggetlen a ta4asztalattól. #a arra vagy$nk kíván%siak, hogy igaz6e egymatematikai hi4ot)zis, akkor azt kell megvizsgáln$nk, hogy levezethető6e a k)rd)ses hi4ot)zis ameg+elelő matematikai aiómákból a meg+elelő matematika6logikai szabályok alkalmazásávalvagy sem. 'indeközben 6 akár%sak a meta+izikában 6 nem hivatkoz$nk az )rz)ki ta4asztalatokra.

/Emelked-nk +el-l most azokon a matematikai bizonyításokon, melyek számítóg)4eseszközökkel tört)nnek, )s ennyiben em4irik$snak tekinthetők.3 8em akarom 4ersze t@lerőltetniaz analógiát a meta+izika )s a matematika között, $gyanis a kortárs +ilozó+$s tekint)lyes r)szeszerint a matematikai kielent)sek 6 ellent)tben a meta+izikai kielent)sekkel 6 analitik$s, )s nemszintetik$s kielent)sek. Csak annyit akartam hangs@lyozni, hogy a matematika 6 hasonlóan ameta+izikához 6 a 4riori t$domány.

'ondhatnád> a meta+izika +izikától való +entebbi elhatárolása nem telesen )les, $gyanis azelm)leti +izik$sok szint)n 0karossz)kben -lve1 dolgoznak, )s t)ziseiket 6 hasonlóan a meta+izikai/)s 4ersze matematikai3 t)zisekhez 6 közvetlen-l nem igazolák )rz)ki ta4asztalatok. Ez igaz,azonban az elm)leti +izika legáltalánosabb t)zisei is 6 ellent)tben a meta+izikai t)ziseklegnagyobb r)sz)vel 6 legalábbis elviekben em4irik$san igazolhatók vagy %á+olhatók.'indazonáltal nem akarom vitatni> l)teznek olyan meta+izikai 4robl)mák /k-lönösen az időterm)szet)vel ka4%solatban3, melyek eset)ben valóban nagyon neh)z )lesen megk-lönböztetni a+izik$sok )s a meta+izik$sok tev)kenys)g)t módszertani ala4on egymástól.

/;3 5mellett, hogy a meta+izika )s a +izika módszertanilag k-lönbözik egymástól, a tárgy$k/vagyis ama dolgok, melyeket vizsgálnak3 sem teljesen #ei egymást . Csak abban az esetben+edn) $gyanis, ha kizárólag +izikai entitások /+izikai tárgyak, azok elemi r)sze%sk)i, erőterek,



h$llámok, +otonok stb. stb.3 l)tezn)nek. !$ladonk)44en nem kizárt, hogy %sak +izikai entitásokl)teznek, egyes meta+izik$sok így is gondolák, de nem minegyik"k gondola így. Egyesek 4)ldá$l @gy v)lik, hogy a +izikai entitásokon kív"l l)teznek szellemi /vagyis> +izikait$ladonságokkal nem rendelkező3 entitások, lelkek vagy elm)k, melyek term)szet)nek +eltárásaa meta+izika +eladata. 'ások @gy, hogy a +izikai entitásokon kív"l l)teznek absztrakt /nem t)rben

)s időben l)tező3 entitások, melyek term)szet)vel a +izika )rtelemszer2en nem +oglalkozhat. 5+izikának )s a meta+izikának term)szetesen számos közös tárgya van /a +izikai tárgyak, azokk-lönböző t$ladonságai, az esem)nyek stb.3, de mivel 6 mint látt$k 6 egyes meta+izik$sok szerintnem %sak +izikai entitások l)teznek, a meta+izika több +elt)telezett entitástí4$s term)szet)nekvizsgálatára vállalkozik, mint a +izika. Fgy is +ogalmazhatn)k> a meta+izikát m2velő +ilozó+$sszámára a$tomatik$san, minden előzetes kritikai vizsgálat n)lk-l el+ogadni a +izika /)s %sak a+izika3 ontológiáát ogmatizmus volna, amitől óvakodn$nk kell.

#.#. %e'k)i*t+, &' )e,izi-i'ta (etafizika

(eter "rederi%k traHson /:IJI3 nyomán k-lönbs)get szokás tenni a meta+izika k)t tí4$sa,eskriptív )s revizionista meta+izika között. 5 deskri4tív meta+izikát @gy szokás ellemezni, hogyannak az a %)la, hogy #eltárja és leírja a világról alkotott #ogalmi sémánkat , amellyel miemberek valamennyien rendelkez-nk. E benn-nkAelm)nkben levő +ogalmi str$kt@ra vagy s)manem változik az időben, telesen +-ggetlen attól, hogy milyen nyelven besz)l-nk illetvegondolkod$nk, )s annyira m)lyen gyökerezik benn-nk, hogy nem lehets)ges tőleelvonatkoztatn$nk, bárhogyan is gondolkoz$nk am@gy, )s bármilyen t$dományos elm)letet+ogad$nk is el egy)bk)nt. E benn-nk relő +ogalmi str$kt@ra elsősorban a ózan )szmeggyőződ)seinkben t-kröződik traHson szerint 4)ldá$l abban, hogy valamennyien @gygondol$k, hogy ala4vetően +izikai tárgyak )s emberi szem)lyek l)teznek. 5 deskri4tív

meta+izika híveivel ellent)tben a revizionista meta+izika hívei nem 4$sztán leírni akarák e benn-nk relő, elm)let6, tört)net6 )s nyelv+-ggetlen +ogalmi str$kt@rát, hanem megváltoztatni>egy aekvátabbal /az elme+-ggetlen valóságot 4ontosabban re4rezentálóval3 %elyettesíteni. /Emegk-lönböztet)sről bővebben lásd> #aa%k :ILIA:IIM, 'a%donald ;NNJ> :L6;J3.

5 kortárs meta+izika revizionista. 5 kortárs meta+izik$sok többs)ge $gyanis l)nyeges 4ontokonhelyesbíteni, +inomítani akara term)szetes int$itív meggyőződ)seinket. 'i)rt van sz-ks)ghelyesbít)sre, +inomításra? 5z)rt, mert a term)szetes int$itív meggyőződ)seink sok esetbeninkonzisztensek egymással, következ)sk)44en egyszerre mindegyik-k nem lehet igaz. 'ásszavakkal> ha a világról alkotott konzisztens meta+izikai elm)let a %)l$nk, )s ez a %)l$nk, akkor 6l)v)n term)szetes meggyőződ)seink inkonzisztensek 6 ezek egyik)t6másikát tagadn$nk, vagylegalábbis +inomítan$nk kell.

Cs$4án egyetlen 4)lda. Egyik legala4vetőbb meggyőződ)s-nk szerint a +izikai tárgyak /emberek,növ)nyek, a$tók, könyvek, házak stb.3 változnak az iőben. 'ásik ala4vető meggyőződ)s-nkszerint a +izikai tárgyak változásaik ellenére ugyanazok maranak . Csakhogy e k)tmeggyőződ)s-nk között szemmellátható +esz-lts)g van> ha $gyanis egy +izikai tárgymegváltozik, akkor más t$ladonságokkal rendelkezik, mint korábban, )s a korábbi idő4ontban &



t$ladonsággal rendelkező tárgy nem lehet szigor@ )rtelemben azonos a k)sőbbi idő4ontban nem6 & t$ladonsággal rendelkező tárggyal. /E 4robl)mával a =. +eezetben r)szletesen +oglalkozom.3

")lre)rt)s ne ess)k> a revizionisták nem általában a term)szetes meggyőződ)seink ellen vannak. 8em gondolák azt, hogy valamennyi világra vonatkozó ala4vető meggyőződ)s-nk hamis, )s

hogy enn)l+ogva valamennyit +el kellene adn$nk. őt, @gy gondolák, hogy bizonyos int$itívmeggyőződ)seinket nem adhat$k +el. 5hogy avid 7eHis +ogalmaz>

OEgy 4robl)maP meta+izikai elemz)se kís)rlet a róla alkotott gondolataink rendszerez)s)re. Ezannyiban lehet sikeres, amennyiben /:3 rendszeres )s /;3 tiszteletben tarta azokat a 4re+ilozo+ik$s elk)4zel)seinket, amelyekhez szilárdan ragaszkod$nk. /:IL<A;NN=> IJ3

E 4ers4ektívából n)zve> a nagy meta+izikai viták ala4vető int$í%ióink össze-tköz)sei, %satái. 5vitában az egyik +)l más int$itív meggyőződ)seinkről gondola azt, hogy nem válhat$nk megtől-k, mint a másik. Ettől k-lönösen izgalmas )s egyben aánlatos a meta+izikával +oglalkozni.

#./. A (etafizika kati &' e( kati fe0f-2'a

5z eddigi elhangzottakat a következők)44en lehetne össze+oglalni> a meta+izika az elménktől #"ggetlen"l létező valóság a 4riori tuománya, melynek $élja a létezőkről alkotott teljes és konzisztens elmélet . #add vizsgálam most e meghatározásban szere4lő 0az elm)nktől+-ggetlen-l l)tező valóság1 ki+eez)st.

5 meta+izika im)nti meghatározását )lesen meg kell k-lönböztetni mman$el Kant )s követőinek meta+izika+el+ogásától. Kant )s hívei szerint a meta+izika valóában nem az elm)nktől

+-ggetlen-l l)tező valóságról szól ' hanem a valóságra vonatkozó gonolatainkról . E +el+ogáshívei @gy gondolák, hogy az elm)nktől +-ggetlen-l l)tező valóságot, a%ogyan az önmagábanvan, nem vagy$nk k)4esek megragadni, következ)sk)44en ha meta+izikát akar$nk m2velni,akkor le kell mondan$nk a +entebbi )rtelemben vett meta+izikáról )s ehelyett a gonolataink term)szet)nek megismer)s)re kell szorítkozn$nk. 5 kanti 4ers4ektívából n)zve egy meta+izikaivizsgálódás k)4es lehet 4)ldá$l megm$tatni azt, hogy az )szlel)s tárgyaira gy kell gonolnunk ,mint amelyek t)rben )s időben vannak, )s között-k oksági viszonyok állnak +enn, azonban ezzelnem az elme+-ggetlen valóságról mondt$nk valamit, hanem %sak arról a módról, ahogyannek-nk embereknek gondolkodn$nk kell ahhoz, hogy olyan világot ta4asztal$nk, mint amelyben)l-nk. 'ás szavakkal> a meta+izika kanti +el+ogása szerint a meta+izikai vizsgálódások nemhozhaták azt az eredm)nyt, hogy a világban ilyen )s ilyen /elme+-ggetlen3 dolgok l)teznek, )s

hogy ezeknek ilyen )s ilyen a term)szete, )s hogy között-k ilyen )s ilyen viszonyok állnak +enn,hanem %sak a világra vonatkozó ta4asztalataink lehetős)g+elt)tel)t m$tathaták +el. /Kantállás4onta term)szetesen enn)l sokkal összetettebb, )s )rvel)se ki+inom$ltabb erről lásd> (ra$ss:ILL, 5llison :IM<, Collins :III, Grier ;NNL, )s magyar$l !őzs)r ;NN=.3

5 meta+izika kanti +el+ogását 6 ahogy a deskri4tív meta+izika +ogalmát is 6 elsősorban a kontrasztkedv))rt említem. 5hogy $gyanis a kortárs meta+izik$sok döntő többs)ge el$tasíta a deskri4tívmeta+izikát, )s revizionista meta+izikát m2vel, )44en @gy el$tasíta a meta+izika kanti +el+ogását



is, $gyanis abban a hitben )l, hogy vizsgálódásaival az elm)nktől +-ggetlen-l l)tező valóságterm)szet)t tára +el.

'i)rt $tasíts$k el a meta+izika kanti +el+ogását? Kantnak igaza van abban, hogy a meta+izika avilágra irány$ló gondolatokkal +oglalkozik, l)v)n a priori )s nem a posteriori t$domány, mivel

azonban a gondolataink közvetlen"l az elme#"ggetlen világra irányulnak , ennyiben a vizsgálódásigenis az elme+-ggetlen világ term)szet)ről szól. 5 kanti +el+ogás hátter)ben az a t)veselgondolás áll, hogy abból a t)nyből, hogy az elme+-ggetlen világhoz %sak bizonyos /ránk,emberekre ellemző3 4ers4ektívából +)r-nk hozzá, az következik, hogy nem #ér"nk %ozzá azelme+-ggetlen világhoz, vagy %sak közvetve +)r-nk hozzá. Qegy-k azonban )szre> abból, hogyszám$nkra a világ mindig valamilyen móon adódik, nem következik az, hogy nem vagy nemközvetlen-l adódik. 5 mód $gyanis, a%ogyan a valóságra gondol$nk, illetve a%ogyan a valóságot)szlel-k, nem közvetítő elem az elm)nk )s a valóság között /lásd erről> Evans :IM;> JI6R<,earle :IM<> %h. :, ;, Crane ;NN:> %h. :, J.3.

Ezt nem neh)z belátni. #a 4)ldá$l azt gondolom, hogy Kasz4arov a legnagyobb )lő sakkozó,

akkor magára az elm)mtől +-ggetlen-l l)tező Kasz4arovra mint a legnagyobb )lő sakkozóragondolok, vagy 6 ki%sit nyakatekerten, de helyesen +ogalmazva 6 e gondolatomban az elmémtől #"ggetlen"l létező Kasz4arov adódik számomra a legnagyobb )lő sakkozó móján. 'ármost 4$sztán az)rt, mert Kasz4arovra mindig mint valamire gondolok, vagy 6 másk)44 ki+eezve 6mert Kasz4arovra irány$ló gondolataimban Kasz4arov mindig valamilyen móon adódikszámomra, m)g nem kell azt állítanom, hogy amikor Kasz4arovra gondolok, akkor nem magáravagy nem közvetlen-l magára Kasz4arovra gondolok.

'indezzel egy 4illanatig sem akarom azt állítani, hogy a meta+izika abban az )rtelemben +)rhozzá az elme+-ggetlen világhoz, ahogyan az önmagában /)rtve ezen> a mi emberi 4ers4ektívánktól +-ggetlen-lD3 van. 5z elme+-ggetlen világhoz term)szetesen a mi emberi

4ers4ektívánkból +)r-nk hozzá, de 6 ahogy az im)nt )rveltem 6 ebből nem következik, hogy nem+)r-nk hozzá )s hogy nem mondhat$nk semmit a term)szet)ről.

/. A METAFIZIKA A K"!TÁ!S FIL"Z3FIÁ4AN

5 kortárs analitik$s +ilozó+iában a meta+izika a meghatározó. Ez nem mindig volt így. 5zanalitik$s +ilozó+ia korábbi időszakaiban mind a logikai pozitivizmus /4)ldá$l> Carna4:I<:A:IL;3, mind 4edig a természetes nyelv #ilozó#iája /orinary language p%ilosop%y3 /4)ldá$l>

Sittgenstein :IJ<A:II;3 n)ven ismertt) vált irányzat határozottan meta+izikaellenes volt. E k)tállás4ont hívei /nem 4ontosan megegyező, de az)rt hasonló meg+ontolásokból3 egyaránt)rtelmetlennek tartották az összes meta+izikai kielent)st, )s ezzel tagadták a meta+izikal)togos$ltságát. 8em azt állították, hogy a meta+izika az)rt nem l)togos$lt, mert a meta+izikai 4robl)mák megoldása meg%alaja az értelm"nket /ez is egy lehets)ges állás4ont3, vagyis nemazt a szer)nyebb kielent)st tett)k, hogy az am@gy )rtelmes meta+izikai k)rd)seket )rtelm-nkhatároltsága +olytán nem vagy$nk k)4esek megválaszolni, hanem 6 enn)l l)nyegesenradikálisabban 6 azt, hogy a meta+izikai 4robl)mák kiv)tel n)lk-l elent)s6 )s )rtelemn)lk-liek.





E k)t radikális n)zet szeren%s)re a m@lt). 'indkettő már %sak +ilozó+iatört)netileg )rdekes. 5kortárs analitik$s +ilozó+iában $gyanis eleny)sző azok száma, akik k)ts)gbevonák ameta+izikával való +oglalatoskodás )rtelmess)g)t. őt, t$ladonk)44en azt sem t@lzás állítani> akortárs analitik$s +ilozó+ia legnagyobb vállalkozása )44en az, hogy a valóság teles )skonzisztens meta+izikai elm)let)t ny@tsa. lyen, mindenki által el+ogadott nagy meta+izikai

elm)lettel egyelőre m)g nem rendelkez-nk, sőt m)g a körvonalai sem látszanak, de nem kizárt,hogy a közeli vagy távoli övőben megsz-letik. 'indenesetre )rdemes rá törekedni.

Egy k)zzel+ogható eredm)nyt azonban az analitik$s +ilozó+ia máris +elm$tathat, )s ez 4)ldan)lk-li a +ilozó+ia tört)net)ben. 8evezetesen azt, hogy na4ainkban szinte valamennyi+ontosabb meta+izikai k)rd)s vagy 4robl)ma ka4%sán előtt"nk áll a k"lönböző le%etségeselméletek teljes vagy közel teljes taonómiája* Qilágosan lát$k, hogy az egyes meta+izikai 4robl)mákat mely ala4vető int$í%ióink, meggyőződ)seink egy-ttes inkonziszten%iáaeredm)nyezi, s enn)l+ogva azt is, hogy az egyes meta+izikai 4robl)mákról milyen k-lönbözőmódokon lehets)ges konzisztensen gondolkodni. Tgyan%sak világosan előtt-nk áll, hogy ak-lönböző meta+izikai 4robl)mák hogyan ka4%solódnak +ogalmilag egymáshoz, s enn)l+ogva az

is, hogy egy adott meta+izikai 4robl)ma bizonyos megoldási avaslata más meta+izikai 4robl)mák mely megoldási avaslataival konzisztens vagy inkonzisztens.

'ilyen a meta+izika helyzete a kontinentális +ilozó+iában? 5 kontinentális +ilozó+ia több,egymástól k-lönböző mozgalmat +oglal magában /+enomenológiát, hermene$tikát,dekonstr$k%ionizm$st stb.3, de ezek köz-l egyik sem +oglalkozik )rdemben klasszik$smeta+izikai 4robl)mákkal /lásd erről> Eszes6!őzs)r ;NNJ> RI6L:3. #a tehát az :. r)szben +elsoroltk)rd)sek izgatnak, akkor ne ezekhez az irányzatokhoz +ord$l válasz)rtD

561. FELASZNÁLT I!"%AL"M

6 5llison, #enry /:IM<3 +ant,s -rans$enental .ealism/ 0n .nterpretation an 1e#ense, 8eH#aven> Uale Tniversity (ress.

6 Carna4, V$dol+ /:I<:A:IL;3 W5 meta+izika kik-szöböl)se a nyelv logikai elemz)s)n kereszt-lW,in 5ltri%hter "eren% /szerk.3 0 2é$si +ör #ilozó#iája, B$da4est> Gondolat Kiadó, 44. R:6I;.

6 Collins, 5rth$r /:III3 3ossible 4perien$e/ 5nerstaning +ant,s 6riti7ue o# 3ure 8eason,7os 5ngeles> Tniversity o+ Cali+ornia (ress.

6 Crane, !im /;NN:3 4lements o# Min , X+ord> X+ord Tniversity (ress.

6 Eszes, Boldizsár6!őzs)r, &ános /;NNJ3 W'i az analitik$s +ilozó+ia?W, +ellék ;L6;M, 44. =J6L:.

6 Grier, 'i%helle /;NNL3 WKantWs CritiY$e o+ 'eta4hysi%sW, in 9tan#or 4n$y$lopeia o# 3%ilosop%y, htt4>AA4lato.stan+ord.ed$AentriesAkant6meta4hysi%s


http://plato.stanford.edu/entries/kant-metaphysics


http://plato.stanford.edu/entries/kant-metaphysics



6 Evans, Gareth /:IM;3 -%e :arieties o# 8e#eren$e, X+ord> X+ord Clarendon (ress.

6 #aa%k, $san /:ILIA:IIM3 Wes%ri4tive and Vevisionary 'eta4hysi%sW, in te4hen 7a$ren%eand Cynthia 'a%donald /eds.3 6ontemporary 8eaings in t%e &ounations o# Metap%ysi$s,X+ord> Bla%kHell, 44. ;;6<:.

6 7eHis, avid /:IL<A;NN=3 W7ehets)ges világokW, in "arkas Katalin )s #$oranszki "eren% /eds.3 Moern meta#izikai tanulmányok , 44. I:6M.

6 'a%donald, Cynthia /;NNJ3 :arieties o# -%ings/ &ounations o# 6ontemporary Metap%ysi$s,7ondon> Bla%kHell.

6 (ra$ss, Gerold /:ILL3 +ant un as 3roblem er 1inge an si$%, ;. verb. 5$+l., Bonn> Bo$vier.

6 earle, &ohn Vogers /:IM<3 .ntentionality* 0n 4ssay in t%e 3%ilosop%y o# Min , Cambridge>Cambridge Tniversity (ress.

6 traHson, (eter "rederi%k /:IJI3 .niviuals/ 0n 4ssay in 1es$riptiv Metap%ysi$s, 7ondon>'eth$en.

6 !őzs)r, &ános /;NN=3 W5 elens)g valóságaW, :ilágosság :N6::6:;, 44. :MJ6I:.

6 Sittgenstein, 7$dHig /:IJ<A;NN;3 &ilozó#iai vizsgálóások , B$da4est> 5tlantisz Kiadó.

761. AJÁNL"TT I!"%AL"M 6 $mmett, 'i%hael /:II:A;NNN3 0 meta#izika logikai alapjai, B$da4est> Xsiris Kiadó, 44. :L6<=.

6 #amlyn, . S. /:IM=A:II;3 Metap%ysi$s, Cambridge> Cambridge Tniversity (ress, 44. :6:N.

6 #$oranszki, "eren% /;NN:3 Moern meta#izika, B$da4est> Xsiris Kiadó, 44. :J6<M.

6 7o$, 'i%hael &. /:IIM3 Metap%ysi$s' 0 6ontemporary .ntrou$tion, 7ondonA8eH Uork>Vo$tledge, 44. :6:M.

6 7oHe, &onathan E. /:IIM3 -%e 3ossibility o# Metap%ysi$s' 9ubstan$e' .entity' an -ime,X+ord> Clarendon (ress, 44. :6;L.

6 7oHe, &onathan E. /;NN;3 0 9urvey o# Metap%yi$s, X+ord> X+ord Tniversity (ress, 44. :6;N.





6 'a$dlin, !im /;NN<3 Zistilling 'eta4hysi%s +rom [$ant$m (hysi%sZ, in 'i%hael &. 7o$ andean S. *immerman /eds.3 -%e ;#or !anbook o# Metap%ysi$s, X+ord> X+ord Tniversity(ress, 44. =R:6ML.

6 imons, (eter /:IIJ3 Z'eta4hysi%s> e+initions and ivisionsZ, in &aegHon Kim and Ernest

osa /eds.3 0 6ompanion to Metap%ysi$s, X+ord> Bla%kHell, 44. <:N6;.

6 osa, Ernest /:IIJ3 Z(roblems o+ 'eta4hysi%sZ, in !ed #onderi%h /ed.3 -%e ;#or 6ompanionto 3%ilosop%y, X+ordA8eH Uork> X+ord Tniversity (ress, 44. JJI6R<.

6 traHson, (eter "rederi%k /:II:A:II<3 Z'eta+izikaZ, in &. X. Trmson )s &. Ve) /szerk.3 &ilozó#iai kisen$iklopéia, B$da4est> Koss$th Könyvkiadó, 44. ;:I6;J.

6 van nHagen, (eter /:IIM3 Z!he 8at$re o+ 'eta4hysi%sZ, in te4hen 7a$ren%e and Cynthia'a%donald /eds.3 6ontemporary 8eaings in t%e &ounations o# Metap%ysi$s, X+ord>Bla%kHell, 44. ::6;:.

6 van nHagen, (eter /:IIM3 Zntrod$%tion> Shat is 'eta4hysi%s?Z, in (eter van nHagen andean S. *immerman /eds.3 Metap%yi$s/ -%e 2ig <uestions, X+ord> Basil Bla%kHell, 44. :6:<.

6 Salsh, S. #. /:IRL3 Z8at$re o+ 'eta4hysi%sZ, in (a$l EdHards /ed.3 -%e 4n$y$lopeia o# 3%ilosop%y, Qol. J, 7ondonA8eH Uork> Collier 'a%millan, 44. <NN6L.

#. FEJEZET: T8LAJ%"NSÁG"K

1. AZ 8NIVE!ZÁL9 !"4L9MA

1.1. Te)(&'zete' (e;<z<=&'eik

5rra a k)rd)sre, hogy 0mik l)teznek?1, a legtöbb ember valószín2leg azt +eleln)> azok a dolgokl)teznek, melyeket meg lehet +ogni, vagyis a mindannyi$nk számára ismerős +izikai tárgyak.Xlyan tárgyak mint az egyes házak, az egyes kövek, az egyes a$tók, az egyes tölgyek, az egyes b-kkök, az egyes k$tyák, az egyes ma%skák, az egyes emberek stb. 5z 0egyes1 ki+eez)sk-lönösen hangs@lyos> @gy gondol$k, hogy ala4vetően egyei / partikuláris vagy iniviuális3

tárgyak l)teznek.

5 legtöbben @gy gondol$k azonban, hogy nem%sak 4artik$láris tárgyak l)teznek, haneml)teznek bizonyos tulajonságok is. 5 4artik$láris tárgyak t$ladonságai. ()ldá$l> az előttem levőasztal barna, vagyis az előttem levő asztal rendelkezik a barnaság t$ladonságával. Fgy t2niktehát, hogy l)tezik a barnaság is. Qagy az előttem levő 4)nz)rme kerek, vagyis az előttem levő 4)nz)rme rendelkezik a kereks)g t$ladonságával. Fgy t2nik tehát, hogy l)tezik a kereks)g is.Egyszóval> term)szetes ontológiánk szerint a világ k-lönböző 4artik$láris tárgyakból )s ezek







t$ladonságaiból áll rendszerint @gy gondol$nk a világra, mint amely k-lönbözőt$ladonságokkal rendelkező 4artik$láris tárgyakat tartalmaz.

Tgyan%sak ala4vető meggyőződ)s-nk, hogy egy t$ladonsággal nem%sak egyetlen 4artik$láristárgy rendelkezhet. 8em%sak egyetlen 4artik$láris tárgy barna, nem %sak egyetlen 4artik$láris

tárgy kerek, hanem nagyon sok 4artik$láris tárgy barna, illetve kerek.

K)4zel-k el, hogy az asztalon k)t korong +ekszik előtt-nk. 'indkettő kerek. 'it elent ez? 5zt,hogy a k)t korong egy t$ladonságában, eles-l a kereks)g)ben megegyezik . Qagy másk)ntki+eezve> a k)t korong egy t$ladonságában azonos. ")lre)rt)s ne ess)k> nem azt mondom, hogya k)t korong egy )s $gyanazon dolog, hiszen hát kettő )s nem egy darab korongról van szó,hanem azt, hogy a k)t darab korong egyik t$ladonsága tekintet)ben azonos. 5 k)t korongnumerikusan /számszer2en3 k"lönbözik egymástól , viszont egy tulajonságukban azonosak ,vagyis egy szem4ontból ugyanabba a típusba tartoznak .

5mi eddig elhangzott, m)g nem elm)let. 5 t)ny, hogy a tárgyakat t$ladonságaik ala4án sorol$k

bizonyos osztályokba vagy tí4$sokba, a világ$nk mindenna4i ta4asztalatának ala4vető )s l)nyegieleme. Xlyan eleme azonban a ta4asztalat$nknak, amely +ilozó+iai /meta+izikai3 magyarázatotig)nyel.

5z ala4vető meta+izikaiAontológiai k)rd)s, ami +elmer-l, a következő> hogyan magyarázható,hogy n$merik$san k-lönböző 4artik$láris tárgyak rendelkezhetnek ugyanazokkal at$ladonságokkal? #ogyan magyarázható, hogy bizonyos n$merik$san k-lönböző 4artik$láristárgyak t$ladonságaikban azonosak ? E 4robl)mát univerzálé problémának nevezz-k. enevezz-k m)g ezen kív-l típusazonosság vagy egy=sok /one over many3 problémának is.

1.#. Az >i,e)z20& *)-0&(a @2)-( (e-0=2'i a,a'0ata

5z $niverzál) 4robl)ma megoldása attól +-gg, hogyan v)leked-nk a t$ladonságok term)szet)ről.Ezzel ka4%solatban három+)le állás4ontot kell megk-lönböztetni>

/:3 8ealizmus> a tulajonságok univerzálék , azaz egy és ugyanazon tulajonság n$merik$santöbb k-lönböző 4artik$láris tárgyban lehet egyaránt jelen.

/;3 >ominalizmus> nem léteznek saját jogukon tulajonságok , hanem kizárólag 4artik$láristárgyak )s ezek k-lönböző %almazai vagy osztályai l)teznek.

/<3 -rópuselmélet > a tulajonságok partikulárék /trópusok 3 )44en olyan partikuláris entitások ,mint mag$k a 4artik$láris tárgyak.

5 nominalizm$s )s tró4$selm)let abban közös, hogy mindk)t elm)let antirealista az $niverzál)kvonatkozásában, )s annyiban k-lönbözik egymástól, hogy míg a nominalizm$s tagada at$ladonságok mint saát og$kon l)tező entitások l)tez)s)t, addig a tró4$selm)let szerint at$ladonságok saát og$kon l)tező 4artik$láris entitások. 5 realizm$s )s a tró4$selm)let 4edig



annyiban közös, hogy mindk)t elm)let szerint a t$ladonságok saát og$kon l)tező entitások, )sannyiban k-lönbözik egymástól, hogy míg a realizm$s szerint a t$ladonságok $niverzál)k,addig a tró4$selm)let szerint 4artik$lár)k.

5 t$ladonságok elm)leteinek e +elosztása elt)r a hagyományos +elosztástól, mely szerint a

t$ladonságok három ala4vető elm)lete a realizmus, a nominalizmus )s a kon$eptualizmus.Vealizm$son a hagyományos +elosztás híve is azt )rti, amit )n. 8evezetesen> a t$ladonságokolyan term)szet2 dolgok, melyek többszörösen 4rezentálódhatnak a világban. 8ominalizm$sonazonban mást )rt. 5zt az állás4ontot )rti, mely szerint nem l)teznek $niverzál)k. Qagyis> ahagyományos +elosztásban a nominalizm$s azt az állás4ontot is magában +oglala, mely szerintnem l)teznek saát og$kon t$ladonságok, %sak 4artik$láris tárgyak )s ezek halmazai vagyosztályai l)teznek /vagyis azt, amit )n nominalizm$son )rtek3, )s azt az állás4ontot is, melyszerint l)teznek $gyan saát og$kon t$ladonságok, de azok nem $niverzál)k, hanem 4artik$lár)k /vagyis azt, amit )n tró4$selm)leten )rtek3. Kon%e4t$alizm$son a hagyományos+elosztás híve azt az állás4ontot )rti, mely szerint nem l)teznek $gyan $niverzál)k, de az olyanszavak, mint 0bátorság1, 04irosság1, 0kereks)g1 stb. általános +ogalmakra re+erálnak, amelyekre

ahhoz van sz-ks)g, hogy magyarázni t$d$k a tí4$sazonosságot. 5 kon%e4t$alizm$st a kortársmeta+izikában t$domásom szerint senki nem k)4viseli, )s a vita a /+enti )rtelemben vett3realizm$s, nominalizm$s )s tró4$selm)let között zalik. Ez)rt t)rtem el a hagyományos+elosztástól.

Q)gezet-l k)t terminológiai megegyz)s> /:3 5 0t$ladonság1 / property3 ki+eez)st eddig semleges )rtelemben használtam )s +ogom is a továbbiakban használni. 5zaz> +-ggetlen-l attól,hogy mik)44 v)leked-nk a t$ladonságok term)szet)ről azt gondol$k6e, hogy $niverzál)k, 4artik$lár)k, vagy hogy nem is l)teznek saát og$kon. /;3 5 t)ny, hogy a +ilozó+iai irodalomban0realizm$s16on ama n)zetet szokás )rteni, mely szerint l)teznek $niverzál)k, el)gg) +)lrevezető.5hogy $gyanis a 0'i a meta+izika?1 %ím2 +eezet :. r)sz)ben láthattad> nem%sak az $niverzál)k

eset)ben vitatkoznak a +ilozó+$sok azon, hogy l)tezik6e a dolog vagy sem. Következ)sk)44ennem%sak az $niverzál)k eset)ben van ok$nk k-lönbs)get tenni realizm$s )s antirealizm$s között.7ehet valaki realista vagy antirealista az esem)nyek, a matematikai tárgyak, sten, a lehets)gesvilágok, az elme, az idő, vagy az elm)nktől +-ggetlen k-lvilág stb. l)tez)s)t illetően is.

#. !EALIZM8S

#.1. -;a -0=a (e a )ea0iz(>' az >i,e)z20& *)-0&(2t?

5 realizm$s első meg+ogalmazása (latón nev)hez kötődik. me>

O...P l)teznek bizonyos +ormák /ideák3, amelyben r)szes-lve nyerik a nev-ket ezek az ittenidolgok így a #asonlóságban r)szes-lők hasonlóvá, a 8agyságban r)szes-lők naggyá, az)4s)gben r)szes-lők 4edig igazságossá )s sz)44) lesznek O...P. / 3armeniész, :<Ne6:<:a3





'i az állítás? 'i (latón megoldása? 5z, hogy ha több n$merik$san k-lönböző 4artik$láris tárgy$gyanolyan t$ladonsággal rendelkezik, akkor e tárgyak egy és ugyanazon univerzáléból részes"lnek . 'odern terminológiával> ha több n$merik$san k-lönböző 4artik$láris tárgy$gyanolyan t$ladonsággal rendelkezik, akkor e tárgyak egy és ugyanazon univerzálétinstan$iálják vagy eempli#ikálják . /5z 0instan%iálás1 )s az 0eem4li+iká%ió1 szinoním

ki+eez)sek.3

!egy-k +el megint, hogy előtt-nk az asztalon k)t korong +ekszik. 'indkettő egyaránt kerek. 'iteszi mindk)t korongot kerekk)? 5 realista szerint az teszi mindk)t korongot kerekk), hogylétezik egy aott univerzálé /t$dniillik> a kereks)g3, amelyből mind a k)t korong r)szes-l, vagyamelyet mind a k)t korong egyaránt instan%iál vagy eem4li+ikál.

Qedd )szre, ez $gyanis a döntő 4ont> azzal, hogy azt állíta, hogy az $gyanolyant$ladonságokkal rendelkező tárgyak egy és ugyanazon $niverzál)t instan%iálák, a realista atárgyak típusazonosságát az $niverzál)k numerikus azonosságára vezeti vissza.

#.#. A )ea0iz(>' k&t ,20t-zata: 0atB &' A)i'zt-te0&'z

'indenekelőtt le kell szögeznem> abban, hogy 4ontosan mit gondolt (latón )s 5risztotel)sz az$niverzál)król, )s hogy 4ontosan miben k-lönbözik kette-k tanítása, a k-lönböző+ilozó+iatört)n)szek között nin%s egyet)rt)s. 5 következő azonban biztosnak látszik>

(latónnál az $niverzál)k transz$enens /téren és iőn kív"li3, vagyis a #izikai tárgyaktól #"ggetlen"l létező , örök )s változatlan entitások, melyeket kizárólag értelm"nk /gondolkodás$nk3 révén raga%atunk meg . 5 4artik$láris +izikai tárgyak e t)ren )s időn kív-li

entitásokból r)szes-lnek. 5 t)nynek, hogy egy adott 4artik$láris +izikai tárgy egy meghatározottt$ladonsággal rendelkezik, az az ontológiai ala4a, hogy a k)rd)ses +izikai tárgy a meg+elelő/t)ren )s időn kív-li, tehát tőle +-ggetlen-l l)tező3 $niverzál)ból r)szes-l. 5nnak a t)nynek 4edig, hogy több 4artik$láris +izikai tárgy $gyanazzal a t$ladonsággal rendelkezik, az azontológiai ala4a, hogy valamennyien egy )s $gyanazon /t)ren )s időn kív-li, tehát azoktól+-ggetlen-l l)tező3 $niverzál)t instan%iálák.

5 realizm$s arisztotel)szi változata abban t)r el elsősorban (latón)tól, hogy visszautasítja a t)ren)s időn kív-li, így a +izikai tárgyaktól +-ggetlen $niverzál)k l)tez)s)t az $niverzál)k neml)tez/het3nek +-ggetlen-l a 4artik$láris tárgyaktól, melyekben t)nylegesen 4rezentálódnak. 5z$niverzál)k tehát nem transz%endens, t)ren )s időn kív-li entitások, hanem )44 ellenkezőleg,

immanens, térben és iőben létező entitások olyan dolgok, amelyeket nem, vagy nem %sak az)rtelm-nkkel ragadhat$nk meg, hanem amelyeket )rz)keinkkel ta4asztalhat$nk a +izikaivilágban. 5nnak a t)nynek, hogy egy adott 4artik$láris +izikai tárgy egy meghatározottt$ladonsággal rendelkezik, az az ontológiai ala4a, hogy l)tezik a meg+elelő $niverzál) atárgyban, )s annak a t)nynek, hogy több 4artik$láris +izikai tárgy $gyanazzal a t$ladonsággalrendelkezik, az az ontológiai ala4a, hogy $gyanaz az $niverzál) van 0benne1 ezek ben atárgyak ban.



"elmer-lhet a k)rd)s> nem +ából vaskarika a realizm$s arisztotel)szi változata? #ogy lehetnek at$ladonságok $niverzál)k, ha nem l)tez/het3nek +-ggetlen-l a 4artik$láris tárgyaktól, melyekbent)nylegesen 4rezentálódnak? 'ásk)44en> ha azt állít$k, hogy a t$ladonságok nem l)tez/het3nek +-ggetlen-l a 4artik$láris tárgyaktól, amelyekben t)nylegesen 4rezentálódnak, akkor ebből nemkövetkezik6e az, hogy a t$ladonságok 4artik$lárisak, vagyis hogy tró4$sok?

Qonzó ez az okoskodás, de az arisztotelián$s realista nem +ogadná el. zerinte $gyanis annakellen)re, hogy 4)ldá$l a 4iros mint $niverzál) nem l)tezikAl)tezhet +-ggetlen-l a 4iros szín2 4artik$láris tárgyaktól, hanem %sak benn"k l)tezikAl)tezhet, egy és ugyanazon pirosság van jelenvalamennyi piros partikuláréban> e4erben, %sereszny)ben, 4aradi%somban stb. 5zt állíta tehát>egy )s $gyanaz az $niverzál) egy időben létez%et egyszerre több %elyen is.

7)4-nk egy l)4)ssel továbbD 'i következik abból, hogy az $niverzál)k +-ggetlen-l l)tezhetnekaz őket instan%iáló tárgyaktól? 5 (latónt követő realisták szerint az, hogy l)teznek /vagylegalábbis> l)tez%et nek3 instan$iálatlan vagy eempli#ikálatlan univerzálék . Xlyan $niverzál)k,melyeket akt$álisan egyetlen 4artik$láris tárgy sem instan%iál. 5 következők)44en k)4zelhet-k

ezt el. Eg)szen bizonyos, hogy t$d$nk konstr$álni olyan geometriai +ormát /mond$k> szabályos;;:<= szöget3, melyet tört)netesen egyetlen tárgy sem instan%iál, de )44ens)ggel instan%iál%at na.Ebben az esetben 6 állíta a 4latonista 6 a szabályos ;;:<= szög2s)g instan%iálatlan $niverzál).7)tezik, de nin%sen instan%iáa. /Egyes realisták szerint l)teznek m)g sz"kségszerűen nem instan$iált univerzálék is, mint 4)ldá$l az 0egyszerre kör )s n)gyszög alak@ság1, de ezzel mostnem +oglalkozom.3

5 4latónival ellent)tben a realizm$s arisztotel)szi változata kizárja az instan%iálatlan $niverzál)k l)tez)s)t, e szerint $gyanis az $niverzál)k kizárólag a +izikai tárgyakban l)teznek. #a a világbanegyetlen tárgy sem szabályos ;;:<= szög2, akkor nem l)tezik a szabályos ;;:<= szög2s)g$niverzál)a sem.

'i tört)nne, ha a világban valamennyi 4iros dolog megsemmis-lne? 5 4latonista szerint ettőlm)g a 4irosság mint $niverzál) l)tezne továbbra is, %sak )44en instan%iálatlan volna. 5z5risztotel)szt követő realista szerint azonban a 4iros dolgok megsemmis-l)s)vel a 4irosságmaga is megsz2nne l)tezni.

7)4-nk m)g egy l)4)ssel továbbD Egyes (latónt követő realisták azon +el-l, hogy azt állíták,hogy l)tez/het3nek instan%iálatlan $niverzál)k, azt is állíták, hogy az univerzálék sz"kségszerűenlétező entitások . Qegy-k )szre> az $niverzál)k sz-ks)gszer2 l)tez)s)nek állításához nem el)g aztmondani, amit (latón, hogy t$dniillik az $niverzál)k örökk) l)teznek, hanem azt kell állíts$k>nem le%etséges, hogy nem l)teznek $niverzál)k. /E n)zet )rtelme )s elentős)ge a 07ehets)gesvilágok1 %ím2 +eezet R. r)sz)ben válik mad világossá.3

5z arisztotelián$s realista term)szetesen vitata, hogy az $niverzál)k sz-ks)gszer2 l)tezők.Ekk)44 )rvel> mivel /:3 kizárólag olyan $niverzál)k l)teznek, melyek instan%iálva vannak +izikaitárgyak által, )s mivel /;3 minden +izikai tárgy kontingens /esetleges3 l)tező /azaz> lehets)ges,hogy nem l)tezik3, ez)rt az $niverzál)knak is kontingens l)tezőknek kell lenni-k.



#./. A )ea0iz(>' -t-0Bi2a

5 realizm$s ontológiáának öt +őbb r)szlet)t emelem ki. 5mit mondani +ogok, nem a realizm$sontológiáának kanonik$s változata, ilyen $gyanis nin%s, hanem %sak egy lehets)ges ontológia.!ovábbá> amit mondani +ogok, az inkább a realizm$s 5risztotel)sz6+)le változatára áll, )s a

kortárs arisztotelián$s realisták /k-lönösen> avid 5rmstrong :ILM, :IMI, :IIL3 n)zeteit t-krözi.

#./.1. -;a kC0DDzteti (e a )ea0i'ta a *a)tik>02)&kat &' >i,e)z20&kat?

'indenekelőtt egy módszertani meg+ontolás> a 4artik$lár)k )s az $niverzál)k kategóriáát olyanmódon kell megk-lönböztetnie a realistának, amely /:3 köl$sönösen ekluzív /mutuallye$lusive3 )s /;3 egy"ttesen kimerítő / jointly e%austive3. Ez azt elenti, hogy a +elosztástkövetően nem +ord$lhat elő az az eset, hogy /:3 egy entitás tí4$s mindk)t kategóriába beletartozzon, sem az, hogy /;3 l)tezzen olyan entitás tí4$s, amely egyik kategóriába sem

tartozik. Egyszóval> olyan megk-lönböztet)sre kell törekednie, mely szerint egy entitás /:3 vagy 4artik$lár), vagy $niverzál), )s /;3 minen entitás vagy 4artik$lár) vagy $niverzál).

5 legáltalánosabban el+ogadott avaslat a 4artik$lár)k )s $niverzál)k megk-lönböztet)s)re akövetkező>

(artik$lár)knak azokat a dolgokat nevezz-k, melyek /:3 egy iőpontban a térnek $sak egymeg%atározott %elyén le%etnek , )s /;3 egy iőpontban a tér egy meg%atározott %elyén $sakegyetlen arab le%et belől"k .

Tniverzál)knak azokat a dolgokat nevezz-k, melyek /:3 egy iőpontban jelen le%etnek a tér több

k"lönböző %elyein, )s /;3 egy iőpontban a tér egy meg%atározott %elyén egyszerre több is le%etbelől"k .

'ondok 4)ldát> az előttem levő asztal mint 4artik$lár) /:3 nem lehet e 4illanatban más helyen is,mint előttem, )s /;3 e 4illanatban, mikor az asztal előttem van, nem lehet az asztalon kív-l egymásik +izikai tárgy is előttem. Ezzel szemben a 4irosság mint $niverzál) /:3 egy idő4ontban elenlehet számos, egymástól n$merik$san k-lönböző 4artik$láris tárgyban, 4aradi%somban, e4erben,%sereszny)ben, a$tóban, háztetőben stb., vagyis a t)r k-lönböző helyein, )s /;3 a 4irosság )s akereks)g mint $niverzál)k $gyanabban az idő4ontban elen lehetnek a t)rnek 4ontosan$gyanazon a hely)n, 4)ldá$l egy )rett /kerek )s 4iros3 4aradi%somban.

"elmer-lhet a k)rd)s> mit elent az, hogy egy )s $gyanazon $niverzál) k)4es többszörösen 4rezentálódni a t)r k-lönböző 4ontain? E k)rd)sre k)t válasz adható. 5z egyik válasz> egy )s$gyanazon $niverzál) részlegesen 4rezentálódik a t)r k-lönböző 4ontain levő 4artik$láristárgyakban. Qagyis egy )s $gyanazon $niverzál) egy része a t)r egy bizonyos 4ontán levő 4artik$láris tárgyban, egy másik része 4edig a t)r egy másik 4ontán levő 4artik$láris tárgyban 4rezentálódik. 5 másik válasz> egy )s $gyanazon $niverzál) egészében és teljesen /?%olly an per#e$tly3 k)4es 4rezentálódni a t)r k-lönböző helyein. /-%e universals $an eist in t%eir entirety($an be @?%olly an per#e$tlyA) in more t%an one pla$e at one time.3



Qalamennyi kortárs arisztotelián$s realista a második avaslat mellett kötelezi el magát. 'i)rt?!egy-k +el, hogy megeszem egy 4iros almát. Ezzel nyilvánvalóan %sökkentem a 4artik$láristárgyak számát. e meg+ogyatkozott volna ezzel maga a 4irosság is? Ezt mondani)rtelmetlens)gnek t2nik a 4irosságnak magának $gyanis nin%senek r)szei. 'ásik, talán obb 4)lda. 5 hábor@ban meghal egy bátor katona. Ezzel nyilvánvalóan %sökken a bátor katonák mint

4artik$láris tárgyak száma. e meg+ogyatkozna ezzel maga a bátorság is? Ez is )rtelmetlennekhat a bátorság sem olyan dolog, mint amelynek r)szei volnának.

(ersze a realistának el kell ismernie> az is igen k-lönös, amit ő állít, hogy t$dniillik az$niverzál)k egy időben egész"kben és teljesen k)4esek 4rezentálódni a t)r számos k-lönböző 4ontán. !egy-k +el, a kezemben van egy +eh)r 4a4ír. !egy-k $gyan%sak +el, hogy a te kezedbenis van egy +eh)r 4a4ír. 8em +$r%sa azt állítani, hogy a +eh)rs)g mint $niverzál) egészében ésteljesen )44en @gy 4rezentálódik az )n kezemben tartott 4a4írla4ban, mint a te kezedben levő 4a4írla4ban? #ogyan k)4es valami egészében és teljesen 4rezentálódni a t)r k-lönböző 4ontain?'eg egyáltalán> mit elent az, hogy egészében 4rezentálódik, ha nin%senek is r)szei? 0Eg)sz)ben 4rezentálódik1 6 nem annyit elent ez, hogy a dolog minen egyes részével 4rezentálódik? e ha

nin%senek r)szei...!$ladonk)44en ezekkel a k)rd)sekkel azt is meg+ogalmaztam, hogy mi az, ami a realizm$sontológiáával szembeni leg+őbb ellen)rz)seket kelti. Egyszer2en az, hogy az $niverzál)k +$r%sa,szokatlan, k-lönös entitások, melyek l)tez)s)t 6 talán nem t)vedek 6 a ózan )sz vonakodikel+ogadni.

#./.#. A *a)tik>02)&k &' az >i,e)z20&k t+*>'ai

5 realisták szerint a l)tező entitások k)t ala4vető kategóriába tartoznak. Qagy 4artik$lár)k, vagy$niverzál)k. E k)t kategória a legáltalánosabb, e k)t kategóriánál minden más kategória kisebbteredelm2. 8)zz-k most a 4artik$lár)k )s az $niverzál)k egy lehets)ges +elosztását.

5 4artik$lár)knak k)t tí4$sát szokás megk-lönböztetni> konkrét )s absztrakt 4artik$lár)kat. E+eezet J. r)sz)ben r)szletesen elemzem mad a 0konkr)t1 versus 0absztrakt1 +ogalom4árt, mostazonban legyen el)g ennyi> egy 4artik$lár) akkor konkr)t, ha térben és iőben l)tezik, )s akkorabsztrakt, ha nem térben )s nem iőben l)tezik. E meghatározás )rtelm)ben az a$tók, a sziklák,az asztalok, az emberek konkr)tak, l)v)n t)rben )s időben l)teznek, a számok )s a geometriaialakzatok ellenben absztraktak, l)v)n nem t)r )s időbeliek.

5 konkr)t 4artik$lár)knak további k)t tí4$sát szokás megk-lönböztetni> #izikai tárgyakat )seseményeket . 'i a k-lönbs)g között-k? 7egyen most el)g ennyi> míg a +izikai tárgyak /asztalok,kövek, a$tók stb.3 l)tez)s-k minden idő4illanatában teles eg)sz-kben elen vannak, addig azesem)nyeknek /az Első Qilághábor@, egy o4eraelődás, a "elvilágosodás stb.3 az időben mindig%sak egy r)sze van teles eg)sz)ben elen. 'ásik megk-lönböztet)s> míg a +izikai tárgyakléteznek /eist 3, addig az esem)nyek történnek /%appen3, megesnek , elő#orulnak /o$$ur 3.



Qan azonban a konkr)t 4artik$lár)knak m)g k)t további +elt)telezett tí4$sa is. Egyesek /4)ldá$l>Chisholm :ILR, "oster :II:, Hinb$rne :IIL3 a konkr)t 4artik$lár)k k-lön tí4$sának tekintik a személyeket. Fgy gondolák, hogy a szem)ly +ogalma nem red$kálható a +izikai tárgy +ogalmára>a szem)lyek nem egyszer2en +izikai tárgyak, $gyanis rendelkeznek mentálisA4szi%hológiait$ladonságokkal. 'ások /4)ldá$l> 7eHisA7eHis :IM<3 az olyan entitásokat is a konkr)t

4artik$lár)k köz) sorolák, mint a lukak )s árnyékok . K-lönös dolgok ezek. Bizonyosan nemabsztrakt tárgyak, nyilván nem is esem)nyek, )s 6 noha k)ts)gkív-l +izikai entitások 6 +izikaitárgyaknak sem nevezn) őket senki.

9ssze+oglalva, a 4artik$lár)knak öt /+elt)telezett3 tí4$sát k-lönböztethet-k meg> /:3 +izikaitárgyakat, /;3 absztrakt tárgyakat, /<3 esem)nyeket, /=3 szem)lyeket, )s /J3 l$kakat, árny)kokat)s ehhez hasonlóakat.

!)r-nk át az $niverzál)kra. 5z $niverzál)knak k)t +ő tí4$sát szokás megk-lönböztetni>monaikus univerzálékat )s poliaikus univerzálékat , másszóval tulajonság=univerzálékat )srelá$iókat . /5 0t$ladonság6$niverzál)1 elnevez)s terminológiailag nem t@l szeren%s)s, de nem

nagyon t$dok obbat.3 'i a k-lönbs)g között-k? Egy monadik$s $niverzál) vagy t$ladonság6$niverzál) olyan valami, ami %ozzátartozik egy 4artik$láris tárgyhoz. ()ldá$l egy 4aradi%somhozhozzátartozik a színe mint t$ladonsága. Ezzel szemben> a relá%iók nem hozzátartoznak bizonyos 4artik$lár)khoz, hanem inkább #ennállnak k)t vagy több 4artik$láris tárgy között . ()ldá$l>köztem mint 4artik$láris tárgy )s a +iam mint 4artik$láris tárgy között a 0nagyobb mint1 relá%ióáll +enn. /5gyanez a relá%ió áll +enn a (arlament )s az E7!E )4-lete között, ez)rt besz)lhet-nk arelá%iókról mint $niverzál)król.3 5 0nagyobb mint1 relá%ió iaikus /k)t 4artik$lár) között+ennálló3 relá%ió, de l)teznek triaikus /három 4artik$lár) között +ennálló3 relá%iók is, ilyen 4)ldá$l az a relá%ió, melyet az a mondat +eez ki, hogy 0B$da4est zolnok )s z)kes+eh)rvárközött van1. s nyilván vannak m)g n)gy, öt, hat stb. 4artik$lár)k között +ennálló relá%iók is.

Q)gezet-l egy terminológiai megegyz)s. 5 t$ladonság6$niverzál)k )s a relá%iókmegk-lönböztet)s)t a legtöbb +ilozó+$s azonosíta az @gynevezett intrinzikus )s etrinzikus t$ladonságok megk-lönböztet)s)vel. Egy p 4artik$láris tárgy intrinzik$s t$ladonságán de+iní%iószerint p ama t$ladonságait )rt-k, melyekkel p attól +-ggetlen-l rendelkezik, hogy mi a helyzeta világban más tárgyakkal, )s p etrinzik$s t$ladonságain p ama t$ladonságait )rt-k, melyekr)szben vagy eg)sz)ben p6hez k)4est más tárgyaktól +-ggnek /lásd> 7eHis :IM<, Uablo :III3.Qilágos, hogy egy 4artik$láris tárgy etrinzik$s t$ladonsága egy@ttal relá%ió a k)rd)ses tárgy )segy másik tárgy között, egyesek szerint azonban nem minden relá%ió etrinzik$s t$ladonság.7)teznek $gyanis olyan relá%iók, melyek intrinzik$s t$ladonságai az illető dolognak. lyenállítólag 4)ldá$l a 0hosszabb a lába mint a keze1 t$ladonság. E t$ladonság egy adott relá%ióra$tal, de a legtöbb ember intrinzik$s t$ladonsága is egyben.

#././. -;a ka*'-0B=ak az >i,e)z20&k a *a)tik>02)&k@-z?

5mikor azt mond$k, hogy a dolog rendelkezik & t$ladonsággal, akkor a realista szerint a6t & 6+el az instan$iálás ka4%sola össze> a instan$iálja & 6et. e mi+)le dolog maga az instan%iálás?



5 kortárs realisták szerint az instan%iálás nem relá$ió. #a $gyanis az volna, akkor végtelen regresszus l)4ne +el. E regressz$st 2raley regresszusnak nevezz-k. Ez a következők)44en +est.!egy-k +el, hogy a 4artik$lár) rendelkezik & t$ladonsággal. Ebben az esetben a 4artik$lár) & t$ladonsággal . instan%iálási relá%ió által van összeka4%solva. Csakhogy /)s e 4onton ind$l av)gtelen regressz$s3 ennek az volna a +elt)tele, hogy l)tezzen k)t további 8: )s 8; relá%ió @gy,

hogy 8: ka4%sola a6t . 6hez )s 8; ka4%sola . 6t & 6hez, )s így tovább a v)gtelens)gig.

5z az egyetlen móda, hogy elker-l-k a regressz$st, ha azt állít$k> az instan$iálás nem relá$ió.e ha az instan%iálás nem relá%ió, akkor vaon m)gis mi%soda? (eter "rederi%k traHson /:IJI30nem relá%iós köt)s16nek /non=relational tie3, 'a Broad /:I<<> MJ3 4edig 0'eta+izikai Enyv16nek nevezi. Ez $tóbbi meta+ora )rtelme> amikor enyvvel összeragaszt$nk k)t 4a4írt, akkornin%sen sz-ks)g-nk további ragasztóra ahhoz, hogy az egyik 4a4írt az enyvhez ragassz$k )s amásik 4a4írt szint)n az enyvhez ragassz$k. Egyes egyed-l az enyv ragaszt. 5z instan%iálás azenyvhez hasonlóan valami+)le 0önta4adó1 / sel#=a%esive3 dolog. avid 5rmstrong /:ILM3 szerintaz instan%iálás ahhoz hasonló módon ka4%sola össze a 4artik$lár)kat az $niverzál)kkal, ahogyanegy bizonyos tárgy alaka )s m)rete is összeka4%solódik. ()ldá$l egy adott tinta4a%a eset)ben az,

hogy kerek )s hogy ; %m átm)rő2. 5 kereks)g )s a ; %entim)ter átm)rő2s)g nem áll egymássalrelá%ióban, azonban a tinta4a%a eset)ben a kettő m)gis nagyon szorosan összetartozik.

E három meta+ora )rtelme a következő> elker-lendő a Bradley regressz$st a realisták szerint azinstan%iálást primitív' tovább nem analizál%ató elemi kap$solatnak vagy kötésnek kell tekinteni*

#./.5. Az >i,e)z20&k @ie)a)i2a

5 realisták szerint k-lönbs)get kell tenni elsőrenű )s magasabbrenű univerzálék / #irst=orer

and %ig%er=orer universals3 között. 5zokat az $niverzál)kat nevezz-k elsőrend2eknek,melyeket kizárólag 4artik$láris tárgyak instan%iálhatnak, )s azokat az $niverzál)kat nevezz-kmagasabbrend2eknek, melyeket más $niverzál)k is instan%iálhatnak.

E megk-lönböztet)s szerint> elsőrend2 $niverzál) 4)ldá$l a 04irosság1 mint t$ladonság, )s a0+eles)ge1 mint relá%ió. E k)t $niverzál)t $gyanis kizárólag 4artik$láris tárgyak instan%iálhaták.5 0színess)g1 ezzel szemben magasabbrend2 $niverzál), $gyanis a színess)get az egyes színek/04irosság1, 0+eh)rs)g1 stb.3 mint $niverzál)k )44@gy instan%iálhaták, mint a 4artik$láristárgyak.

E megk-lönböztet)s +elől n)zve> a 4artik$láris tárgyak azok az entitások, melyek noha

instan%iálhatnak más entitásokat, addig őket nem instan%iálhata semmi, )s $niverzál)k azok azentitások, amelyek nem%sak instan%iálni t$dnak más entitásokat, hanem instan%iálva is lehetnekmás entitások által.

#./.7. T>0a=-'2-k &' te)(&'zete' fat2k



!erm)szetes +atákon azokat az $niverzál)kat )rt-k, melyek a valóságot annak természetes %atárainál szabalják #el . (aradigmatik$s 4)ldái> a biológiai +aták /ember, t-%sök, tölgy stb.3 )sa k)miai elemek.

'i a k-lönbs)g egy t$ladonság )s egy term)szetes +ata között? 5z, hogy míg a tárgyak a

t$ladonságokat abban az )rtelemben instan%iálák, hogy renelkeznek / possess3 vel-k, addig aterm)szetes +atákat abban az )rtelemben instan%iálák, hogy tartoznak /belong 3 %ozzájuk .

5 realisták, akik ragaszkodnak a t$ladonságok )s +aták e megk-lönböztet)s)hez, @gygondolák> míg egy tárgy adott +atához tartozása alkota azt, hogy mi is t$ladonk)44en ak)rd)ses tárgy /4)ldá$l> ember3, addig egy tárgy t$ladonsággal való rendelkez)se 4$sztánmóosítja a k)rd)ses tárgyat /4)ldá$l> +eh)r3. 5 term)szetes +atákat ez)rt iniviuáló vagy szortális $niverzál)knak is nevezik, ami annyit elent, hogy amennyiben egy 4artik$láris tárgyinstan%iál egy +ata6$niverzál)t, annyiban meg van határozva, hogy mi a k)rd)ses dolog, )sezáltal meg van k-lönböztetve más 4artik$lár)któl. /7ásd erről r)szletesen a 0"izikai tárgyak1%ím2 +eezet R. r)sz)t.3

#.5. 8i,e)z20&k &' a *)e=ik2iB

#.5.1. N&@2; 'ze(atikai (ef-t-02' a )ea0iz(>' (e00ett

Qegy-k a következő mondatot>

/:3 zókrat)sz böl%s.

5 realista szerint az /:36ben nem%sak a 0zókrat)sz1 ki+eez)s n)v, vagyis nem%sak a0zókrat)sz1 ki+eez)s re+erál egy meghatározott entitásra, hanem a 0böl%s1 ki+eez)s is. Ez$tóbbi is egy meghatározott entitásra /a böl%sess)gre mint $niverzál)ra3 re+erál. Qagyis havessz-k azt a mondatot, hogy

/;3 (latón böl%s,

akkor a /;36ben a 0böl%s1 ki+eez)s $gyanarra az $niverzál)ra re+erál, mint az /:36ben.

Egyes realisták, hogy megm$tassák, hogy az /:3 )s /;3 mondatban a 0böl%s1 ki+eez)s a böl%sess)gre mint $niverzál)ra re+erál, @gy )rvelnek, hogy 4)ldá$l az /:3 mondat elent)s)t

ekk)44 is ki+eezhet-k>/<3 5 böl%sess)g zókrat)sz t$ladonsága.

5 /<3 mondatban 6 )rvel a realista 6 szemmel láthatólag a böl$sességre magára re+erál$nk, hisz a böl%sess)gről magáról állít$k azt, hogy zókrat)sz t$ladonsága, )s ez egy)rtelm2en elkötelez benn-nket a böl%sess)g mint $niverzál) l)tez)se mellett. 'ivel 4edig a /<3 mondat logikailagekvivalens az /:3 mondattal, ebből következően az /:3 is elkötelez.



Qaon k)nyszerítő e meg+ontolás? 8agyon nem. 5 realizm$s ellen+el)nek %sak meg kell+ordítania az )rvel)st. Ekk)44> mivel az /:3 mondatban kizárólag zókrat)szre tört)nt re+erálás,)s mivel a /<3 mondat logikailag ekvivalens az /:36sel, ebből következően az /:36ben is kizárólagzókrat)szre tört)nik re+erálás.

E tekintetben a realista )s ellen+el)nek vitáa döntetlennek t2nik. 5 realista azonban erősíthet a 4ozí%ióán. 'ondhata azt, hogy vannak olyan mondataink, melyeket nem lehets)ges @gy)rtelmezni, hogy azokban kizárólag 4artik$láris tárgyakra tört)nik $talás. me n)hány 4)lda>

/=3 5 k)k szín hidegebb, mint a 4iros.

/J3 5 k)k szín obban hasonlít a zöldre, mint a 4irosra.

/R3 5 bátorság er)ny.

5 realista szerint mindhárom mondatban a sz$bekt$m hely)n egy általános ki+eez)s áll /k)ks)g,

bátorság3, )s mindhárom mondatban ezekre tört)nik re+erálás. 8omármost mindhárom //=36/R33mondat igaz. 5nnak 4edig, hogy e három mondat igaz legyen, az az elő+elt)tele, hogy a dolgok,melyekre a mondatban szere4lő általános ki+eez)sek re+erálnak, valóban l)tezzenek. 'ásszavakkal> e kielent)sek akkor )s %sak akkor lehetnek igazak, ha l)teznek ama dolgok, melyekrea mondatok sz$bekt$ma re+erál.

Qaon k)nyszerítő e meg+ontolás? 5 realizm$s ellen+ele mondhata azt, hogy 4)ldá$l a /R3mondat elent)se igenis visszaadható olyan mondattal, amelyben kizárólag 4artik$láris tárgyakratört)nik re+erálás. lyen egyszer2>

/L3 5 bátor emberek er)nyesek.

5 realizm$s ellen+ele azonban e 4onton t)ved. 5 /R3 )s /L3 mondat $gyanis triviálisan nemekvivalens. 5 /R3 $gyanis egy sz"kségszerű igazságot +eez ki, mondhatni +ogalmilagsz-ks)gszer2 igazságot, ezzel szemben a /L3 mondat egyszer2en hamis. 8em igaz az, hogyvalamennyi bátor ember er)nyes. Fgy t2nik, a realizm$s híve elm)leti +öl)nyben van ellen+el)velszemben.

#.5.#. Mi=e *)e=ik2t>(ak (efe0e0 e; >i,e)z20&?

5 ;.=.:. r)szben látt$k> a realista szerint az olyan 4redikát$mok, mint 0k)k1, 0böl%s1$niverzál)kra re+eráló nevek. 5 k)rd)s, ami +elmer-l> vaon minden egyes más 4redikát$mokkalszemantikailag nem ekvivalens 4redikát$mhoz tartozik6e egy $niverzál), vagy %sak bizonyos 4redikát$mokhoz tartozik ilyen, bizonyosakhoz 4edig nem?

E k)rd)s az)rt rendkív-l +ontos, mert egy igaz mondat ka4%sán, mint 4)ldá$l

/:3 B$da4est RNN kilom)terre van Berlintől,



v)gtelen sok igaz mondatot lehet generálni>

/;3 B$da4est több mint JNN kilom)terre van Berlintől.

/<3 B$da4est kevesebb mint :NNN kilom)terre van Berlintől, stb.

'ármost, a /;3 )s /<3 mondatban szere4lő 4redikát$moknak /0több mint JNN kilom)terre van1,0kevesebb mint :NNN kilom)terre van13 is meg+elel egy6egy $niverzál)? K-lönös volna.

5 legtöbb realista szerint nem minden szemantikailag k-lönböző 4redikát$mnak +elel meg egy$niverzál). me, a k)t legismertebb megszorító avaslat>

Qegy-k a következő mondatot>

/=3 !amás aggleg)ny.

5z 0aggleg)ny1 mint t$ladonság egy)rtelm2en meghatározható elemibb t$ladonságokkal.&eles-l> 0hímnem21, 0nem házas1, 0ember1. e talán m)g tovább mehet-nk. 8em +elt)tlen-l kellelköteleződn-nk olyan negatív t$ladonságok l)tez)se mellett, mint a 0nem házas1. E helyett,mondhat$k azt, hogy a 0nem házas1 mint 4redikát$m semmi egy)b, mint a 0házas1 $niverzál)hiánya.

Ezzel azt akarom mondani, hogy egyes realisták @gy korlátozzák az $niverzál)k számát, hogyk-lönbs)get tesznek meg%atározott /e#ine 3 )s nem=meg%atározott /une#ine 3 4redikát$mokközött, )s azt állíták> kizárólag a nem6meghatározott, vagyis elemibb +ogalmakkal nemde+iniálható 4redikát$moknak +elelnek meg $niverzál)k.

Egyes realisták el)gedetlenek az előző megoldással. ()ldá$l az)rt, mert @gy gondolák, hogyk$lt@ránk)nt változik, hogy egy 4redikát$m 4rimitív6e, vagy sem. E helyett inkább azt állíták,hogy a k)rd)st, mely 4redikát$mok re+erálnak $niverzál)kra )s melyek nem, aterm)szett$dományos k$tatásnak kell mad eldöntenie. Ennek )rtelm)ben azok a 4redikát$mokre+erálnak valóában $niverzál)kra, amelyek szere4elnek a legv)gső +izikai elm)letben. /Ez 4)ldá$l avid 5rmstrong /:IMI3 állás4onta.3

Qegy-k )szre> ha e második megszorító avaslatot +ogad$k el, akkor azt kell állítan$nk, hogy 4)ldá$l a színnevek nem re+erálnak $niverzál)kra. 5nnak ellen)re nem, hogy ti4ik$san nemde+iniálhatók.

/. N"MINALIZM8S

5 realisták szerint a tí4$sazonosság 4robl)máát kizárólag az $niverzál)k l)tez)s)nek+elt)telez)s)vel lehet megoldani. Qagy ki%sit vissza+ogottabban +ogalmazva> az $niverzál)kl)tez)s)nek +elt)telez)se a tárgyak tí4$sazonosságának legobb magyarázata. E tekintetben a





realisták $niverzál)k l)tez)s)be vetett hite analóg a +izik$sok +ekete ly$kak l)tez)s)be vetetthit)vel> mind a realisták, mind a +izik$sok @gy )rvelnek bizonyos entitások /$niverzál)k, illetve+ekete ly$kak3 l)tez)se mellett, hogy azt állíták> ezek l)tez)s)nek +elt)telez)se a legobb /vagyegyetlen3 magyarázata bizonyos mindenki szerint l)tező elens)geknek.

5z $niverzál)kkal ka4%solatos antirealizm$snak /így a nominalizm$snak is )s atró4$selm)letnek is3 az a leg+őbb motív$ma, hogy megszabad$lon a +$r%sa, bizonytalanontológiai stát$sz@ $niverzál)k l)tez)se +elt)telez)s)nek k)nyszer)től. 5z antirealista számáratehát az a +eladat, hogy olyan módon magyarázza a 4artik$láris tárgyak tí4$sazonosságát, hogymindeközben nem hivatkozik $niverzál)kra. 5mennyiben ez siker-l neki, vagyis k)4es atí4$sazonosságot az $niverzál)k l)tez)s)nek +elt)telez)se n)lk-l magyarázni, akkor az általakínált ontológiailag takarékosabb magyarázatot kell el+ogadn$nk.

#add +ogalmazzam meg 4ontosan, mit )rtek nominalizm$son. 8ominalizm$son nem 4$sztán aztaz ontológiai állás4ontot )rtem, mely szerint nem l)teznek $niverzál)k, %sak 4artik$lár)k, hanemazt az erősebb állás4ontot, mely szerint ala4vetően %sak 4artik$láris tárgyak l)teznek.

!$ladonságokról kizárólag abban az )rtelemben besz)lhet-nk, hogy azok 4artik$láris tárgyakhalmazai, sorozatai vagy osztályai. 8em azt állítom tehát, hogy a nominalista simpli$iter /minden további megköt)s n)lk-l3 tagada a t$ladonságok l)tez)s)t, vagyis nem azt állítom,hogy a nominalista eliminativista a t$ladonságok vonatkozásában, hanem azt, hogy anominalista szerint nem léteznek t$ladonságok a maguk jogán, )s reukál%atók partikuláristárgyak %almazaira. Qagyis a t$ladonságokról szóló besz)d 0álr$hába b@tatott besz)d azontológiailag ala4vető konkr)t 4artik$lár)król1 /7o$ :IIM> :NN3. e íme, m)g egymeg+ogalmazás /amellyel száz százal)kig egyet)rtek3>

8)hány szerző @gy használa a 0nominalizm$s1 ki+eez)st, hogy ezáltal tagada valamennyi$niverzál) l)tez)s)t. Ez azonban homályban hagya a döntő k-lönbs)gt)telt> a rendes

nominalisták, tagadva az $niverzál)k l)tez)s)t, a tulajonságok l)tez)s)t tagadák, kiv)ve talánha @gy tekintik azokat, mint az osztályok 4redikát$mainak árny)kát. Kizárólag konkr)t 4artik$lár)kat )s halmazokat +ogadnak el. /Cam4bell :IIN> ;L3

5 nominalizm$snak több változatát szokás megk-lönböztetni. E hely-tt három +)lenominalizm$st k-lönböztetek meg> /:3 preikátumnominalizmust , /;3 osztálynominalizmust )s/<3 %asonlósági nominalizmust .

/.1. )e=ik2t>(-(ia0iz(>'

/.1.1. Az e0(&0et 0&;ee

me a 4redikát$mnominalizm$s leghíresebb meg+ogalmazása>

Elismerhet-k, hogy vannak vörös házak, rózsák )s na4lement)k, de tagadhat$k, hogy 6 an)4szer2 )s +)lrevezető besz)dmódtól eltekintve 6 volna benn-k valami közös. 5 0házak1,0rózsák1 )s 0na4lement)k1 szavak olyan k-lön+)le individ$ális entitásokra igazak, melyek házak



)s rózsák )s na4lement)k, )s a 0vörös1 vagy a 0vörös tárgy1 szavak e k-lön+)le egyedi entitásokköz-l azokra igazak, amelyek vörös házak, vörös rózsák, vörös na4lement)k de nin%senezen+el-l olyan egyedi vagy más+ata entitás, amelyet a 0vöröss)g1 szó nevezne meg, sem olyan6 ha már itt tart$nk 6, amelyet a 0házság1, 0rózsaság1 vagy a 0na4lementes)g1 nevezne meg. 5z,hogy a házak )s a rózsák )s a na4lement)k mind vörösek, v)gső )s red$kálhatatlan t)nyk)nt

+ogható +el O...P /[$ine :IJ:A;NN;> :;J6R3

'i tesz a 4redikát$mnominalista szerint egy 4artik$láris tárgyat, 4)ldá$l egy )rett 4aradi%somot 4irossá? Egyszer2en az, hogy igaz rá a 04iros1 /0is re 13 4redikát$m. 'ármost a 04iros1 4redikát$m nyilvánvalóan 4artik$lár) ez $gyanis vagy egy 4artik$láris hangsor /akkor, hakimondom3, vagy egy szó a 4a4íron vagy a k)4ernyőn /akkor, ha leírom3. Következ)sk)44en a 4redikát$mnominalista az $niverzál)k +elt)telez)se n)lk-l k)4es magyarázni azt, hogy a 4artik$láris tárgyak t$ladonságokkal rendelkeznek> az & \ 6ről igaz, hogy & .

e hogyan olda meg a 4redikát$mnominalista az $niverzál) 4robl)mát? #ogyan magyarázzaazt, hogy t :, t ;, t < 4artik$láris tárgyak egyaránt 4irosak? Egyszer2en így> t :, t ;, t < minegyikére

igaz a 04iros1 4redikát$m. 5 4redikát$mnominalista ebben az esetben sem hivatkozott$niverzál)kra. 5 4redikát$mnominalizm$s ontológiáa szerint tehát kizárólag 4artik$láristárgyak, illetve ezekre re+eráló szavak l)teznek.

/.1.#. Az e0(&0et e@&z'&e

5 legk)zen+ekvőbb ellenvet)s a 4redikát$mnominalizm$ssal szemben az, hogy nem megolja,hanem egyszer2en ignorálja a tí4$sazonosság 4robl)máát. Csak annyit mond, hogy t :, t ;, t < az)rt 4irosak, mert igaz ról$k, hogy 4irosak. Ezzel azonban nem mond semmit arról, hogy mi az a

világban, ami miatt bizonyos tárgyak 4irosak, bizonyos tárgyak 4edig nem, holott ez a +ő k)rd)s.Egyszer2en nyers /magyarázatlan3 ténynek /brute #a$t 3 veszi, hogy bizonyos 4artik$láris tárgyak 4irosak, mások 4edig nem, )s enn)l+ogva $gyan%sak nyers t)nynek tekinti, hogy bizonyos 4artik$láris tárgyakról igaz módon állíthat$k /4redikálhat$k3, hogy 4irosak, n)melyekről 4edignem. avid 5rmstrong ez)rt 6 @gy t2nik, teles oggal 6 stru$$nominalizmusnak /ostri$%nominalism3 nevezi a 4redikát$mnominalizm$st. 5 4redikát$mnominalista $gyanis 0homokbad$ga a +e)t1 )s valóában nem szembes-l az $niverzál) 4robl)mával.

#ogyan válaszol erre az ellenvet)sre a 4redikát$mnominalista? K)szs)gesen elismeri> arra ak)rd)sre, hogy 0mi az, ami egy vagy több 4artik$láris tárgyat & t$ladonsággal rendelkezőv)tesz?1 valóban nem ad sz$bsztantív meta+izikai választ. Csakhogy nem v)letlen-l nem ad. Ez a

k)rd)s $gyanis nem meta+izikai k)rd)s. 5mennyiben e k)rd)snek egyáltalán )rtelme van, @gykizárólag valamilyen term)szett$dományos választ lehet rá adni. ()ldá$l> t :, t ;, t < az)rt 4irosak,mert a +)nyt mindhárom tárgy ilyen )s ilyen módon veri vissza. "ilozó+iailag azonban a legtöbb,amit mondani lehet> t :, t ;, t < az)rt 4irosak, mert 4irosak az)rt 4irosak, mert igaz rá$k a 04iros1 4redikát$m.

5 4redikát$mnominalista v)dekez)sből támadásba is válthat. 'egk)rdezheti> vaon a realistak-lönb választ ad, mint ő? 5 realista vaon nem kezeli $gyan@gy nyers t)nynek a 4artik$láris



tárgyak tí4$sazonosságát, %sak )44en egy szinttel od)bb tolva a 4robl)mát? 5 realista $gyebárazt állíta, hogy t :, t ;, t < az)rt 4irosak, mert a 4irosság $niverzál)t instan%iálák. e vaon az, hogyt :, t ;, t < instan%iála a 4irosságot, míg t =, t J, t R nem instan%iála a 4irosságot, nem nyers t)ny? 8emnyers t)ny, hogy 4)ldá$l az )rett %seresznye )s a 4aradi%som instan%iála a 4irosságot, a kök)nyazonban a k)ks)get instan%iála?

/.#. "'zt20;-(ia0iz(>'

/.#.1. Az e0(&0et 0&;ee

5z osztálynominalista /4)ldá$l> 7eHis :IM<A:IIM, :IMR3 szerint> & t$ladonsággal rendelkezniannyi, mint & osztály vagy %almaz tagjának vagy elemének lenni. /Qannak olyanok, akikk-lönbs)get tesznek az 0osztály1 illetve a 0halmaz1 ki+eez)s között, )n most szinoním)rtelemben használom őket.3 5hogy 7eHis egy hely-tt +ogalmaz>

5 legegyszer2bb> egy t$ladonságot összes instan%iáa halmazának tekinteni. O...P ()ldá$l aszamárnak lev)s t$ladonsága az összes szamár halmazával azonos. /:IMR> JN3

#ogyan olda meg az osztálynominalizm$s a tí4$sazonosság 4robl)máát? Ekk)44> az a t)ny,hogy t : )s t ; 4artik$láris tárgy rendelkezik & t$ladonsággal, annyit tesz, hogy t : )s t : az & osztály%oz tartozik , annak eleme. 'i egy osztály vagy egy halmaz? 8em más, mint elemeiösszessége vagy gyűjteménye, )s mint ilyen 4artik$lár) )s nem $niverzál). Következ)sk)44en azosztálynominalizm$s nem hivatkozik $niverzál)kra a tí4$sazonosság magyarázata során.

#asonlóan a 4redikát$mnominalizm$shoz, az osztálynominalizm$s ka4%sán is valószín2leg az az

első benyomás$nk, hogy inkább ignorála, mintsem megolda az $niverzál) 4robl)mát.#asonlóan $gyanis a 4redikát$mnominalistához, az osztálynominalista sem válaszol arra ak)rd)sre, hogy mi az a világban, mely egyes 4artik$láris tárgyakat 4irossá tesz, míg másokatnem tesz 4irossá. 5hogy a 4redikát$mnominalista nyers t)nynek veszi, hogy bizonyos 4artik$láris tárgyakra igaz, hogy 4irosak, )s másokra meg nem igaz, )44en @gy azosztálynominalista nyers t)nynek veszi, hogy bizonyos 4artik$láris tárgyak elemei a 4irostárgyak osztályának, mások 4edig nem elemei.

#asonlóság$k da%ára van egy ala4vető k-lönbs)g a 4redikát$m6 )s osztálynominalizm$s között. 8evezetesen az, hogy míg az osztálynominalizm$s meta#izikai elmélet , addig a 4redikát$mnominalizm$s inkább az $niverzál) 4robl)ma mint meta#izikai probléma

visszautasítása. 5zzal $gyanis, hogy az osztálynominalista azt állíta, hogy egy bizonyost$ladonsággal rendelkezni \ egy bizonyos halmaz elem)nek lenni, elkötelezi magát a %almazokmint absztrakt entitások létezése mellett . 5 4redikát$mnominalista ezzel szemben az $niverzál) 4robl)mát egyszer2 nyelv+ilozó+iai 4robl)mának tekinti> arra kell választ adn$nk, hogyanre+erálnak az olyan szavaink, mint 04iros1, 0kerek1 stb.



/.#.#. Az e0(&0et e@&z'&e

5z osztálynominalizm$ssal szemben a legkomolyabb /sokak szerint v)gzetes3 ellenvet)s akövetkező. 5z elm)let szerint $gye egy meghatározott t$ladonsággal rendelkezni nem más mintegy meghatározott osztály vagy halmaz elem)nek lenni. 'ármost de+iní%ió szerint k)t vagy több

osztály vagy halmaz akkor azonosak egymással, ha 4ontosan $gyanazokkal az elemekkelrendelkeznek. 5 4robl)ma a következő 4onton b$kkan +el. Qegy-k ama k)t t$ladonságot, hogy0szívvel rendelkező1 )s 0ves)vel rendelkező1. E k)t t$ladonság koetenzív, azaz e k)tt$ladonságnak $gyanaz a teredelme /etenzióa3. !ört)netesen $gyanazok a 4artik$lár)krendelkeznek szívvel, mint amelyek ves)vel rendelkeznek, )s $gyanazok a 4artik$lár)krendelkeznek ves)vel, mint amelyek szívvel rendelkeznek. Következ)sk)44en> a szívvelrendelkező 4artik$lár)k osztálya )s a ves)vel rendelkező 4artik$lár)k osztálya ugyanazokkal azelemekkel renelkezik , mivel 4edig az osztályok nem mások, mint elemeik egy-ttese, ez)rt aszívvel rendelkező 4artik$lár)k osztálya )s a ves)vel rendelkező 4artik$lár)k osztálya azonos.Csakhogy a 0szívvel rendelkez)s1 )s 0ves)vel rendelkez)s1 k"lönböző tulajonságok , azosztálynominalista azonban m)gis egyetlen osztállyal azonosítja őket . Ez azt m$tata, hogy a

t$ladonságokat nem lehet osztályokkal azonosítani.5 07ehets)ges világok1 %ím2 +eezet J.;. r)sz)ben látni +og$k> l)tezik azosztálynominalizm$snak olyan változata /tört)netesen avid 7eHis6)3, mely ala4án kiv)dhetőez az ellenvet)s. 'ost azonban szögezz-k le> a koetenzív t$ladonságok esete komoly 4robl)mát elent az osztálynominalizm$s számára.

/./. a'-0B'2i -(ia0iz(>'

5 hasonlósági nominalizm$s /4)ldá$l> Vodrig$ez6(ereyra ;NN;3 is osztálynominalizm$s, %sakannyiban k-lönbözik tőle, hogy sz$bsztantív választ igyekszik találni arra a k)rd)sre> mi)rttartoznak bizonyos 4artik$láris tárgyak egy bizonyos osztályba )s nem egy másikba?

/./.1. Az e0(&0et e;ik ,20t-zata

5 hasonlósági nominalizm$s egyik legismertebb változata a következő> vegy-nk egy mintát, egy 4artik$láris tárgyat, 4)ldá$l egy darab smaragdot. ]llíts$k azt> a k)k 4artik$lár)k osztálya nemmás, mint ama 4artik$lár)k osztálya, amelyek %asonlítanak a kiszemelt mintá%oz, eles-l a

4artik$láris smaragdhoz. Qegy-k )szre> ez a avaslat nem elő+elt)telezi az $niverzál)k l)tez)s)t,hiszen kizárólag 4artik$láris tárgyakra hivatkozik, de nem is str$%%6nominalizm$s, mertsz$bsztantív választ ad arra a k)rd)sre, hogy mi)rt tartozik egy adott 4artik$lár) egymeghatározott osztályba. 5z)rt, mert %asonlít a kiválasztott mintához.

E avaslattal szemben a következő ellenvet)st lehet tenni> a mintára /t$dniillik> a 4artik$lárissmaragdra3 $sak bizonyos szempontból hasonlítanak a k)k 4artik$lár)k osztályának elemei. 5 k)k 4artik$lár)k osztályának elemei között nyilván található egy k)k toll )s egy k)k 4a4írla4 is. E



4artik$láris tárgyak a smaragdra $sak bizonyos szempontból hasonlítanak, %sak a szín"ktekintetében hasonlítanak, )s kizárólag ez a hasonlóság releváns a tekintetben, hogy őket a k)k 4artik$lár)k osztályába sorol$k. Csakhogy ha kiköt-k azt, hogy a 4artik$láris smaragdra mintmintára %sak a színe tekintetében hasonlító 4artik$lár)k tartoznak a k)k 4artik$lár)k osztályába,akkor ezzel bizony egy $niverzál)ra hivatkoz$nk. Ez azonban azt elenti, hogy nem t$d$k

kizárólag 4artik$lár)kra hivatkozva megmagyarázni, hogy mi)rt tartoznak bizonyos 4arik$lár)ka k)k 4artik$lár)k osztályába. Elm)let-nk tehát sikertelen.

'ás ellenvet)s is +elhozható ezzel a avaslattal szemben> k)4zel-nk el egy világot, amelybenegyetlen k)k szín2 tárgy l)tezik, vagyis a k)k szín2 4artik$lár)k osztálya egy elem2. '2ködikebben a lehets)ges világban e avaslat? Fgy t2nik, nem. "elvethető $gyanis a k)rd)s> mi tesziebben a lehets)ges világban a k)k szín2 4artik$lár)k osztálya elem)v) ezt az egyetlen tárgyat?Csak nem az, hogy e 4artik$láris tárgy hasonlít saát magára? Qedd )szre> ezzel semmit nemmondt$nk, l)v)n minden egyes /vagyis nem%sak k)kD3 4artik$láris tárgy hasonlít önmagára.

/./.#. Az e0(&0et (2'ik ,20t-zata

5 hasonlósági nominalizm$s másik /)s valamivel szo+isztikáltabb3 megoldási avaslata akövetkező> bizonyos 4artik$lár)k egy osztálya nem más, mint ama 4artik$lár)k osztálya,amelyben bármely k)t 4artik$lár) legalább annyira %asonlít egymásra, mint e kettő köz"l azegyik egy másik osztályba tartozó partikuláréra. Egyszer2bben> 4)ldá$l a k)k 4artik$lár)kosztálya az az osztály, amelynek bármely k)t tetszőleges eleme obban vagy legalább annyirahasonlít egymásra, mint amennyire e k)t elem köz-l az egyik egy nem k)k 4artik$lár)ra.

5 leg+őbb ellenvet)s e avaslattal szemben az, hogy sanos nem m2ködik. K)4zel-nk el egy

olyan világot, amelyben mindössze öt darab 4artik$láris tárgy l)tezik, )s mindegyiknek %sakhárom t$ladonsága van> nagysága, alaka )s színe. /5 4)ldát &onathan 7oHe6tól /;NN;> <JL6RN3veszem.3

t :

t ; t < t = t J

nagyság

nagy ki%si nagy ki%si ki%si

alak kerek n)gyszög2 n)gyszög2 kerek kerek



szín k)k 4iros k)k 4iros k)k

8)zz-k a k)k 4artik$lár)k osztályát. Ennek három eleme van> t :, t < )s t J. 5 k)rd)s> vaon igaz6e,hogy ebben az elk)4zelt világban t :, t < )s t J köz-l bármely kettő legalább annyira hasonlítegymásra, mint az egyik-k )s t ; vagy t =, mely 4artik$lár)k nem elemei a k)k dolgok osztályának?

Qizsgál$k meg. t : hasonlít t <6ra annyiban, hogy nagy )s k)k. t : hasonlít t J6re annyiban, hogykerek )s k)k. t < azonban %sak annyiban hasonlít t J6re, hogy k)k. Qagyis t : )s t < valóban hasonlítegymáshoz annyira, mint a kette-k köz-l az egyik )s egy nem k)k 4artik$lár). Csakhogy> t J nem

hasonlít annyira t <6ra, mint amennyire t =6re hasonlít. 'ás szóval> t J mint k)k 4artik$lár) obbanhasonlít t =6re mint nem k)k 4artik$lár)ra, mint amennyire t <6ra mint k)k 4artik$lár)ra. 'indezazt m$tata, hogy a hasonlósági nominalizm$s e megoldási avaslata arra vonatkozóan, hogymilyen hasonlósági relá%ió határozza meg, mely elemek tartoznak egy osztályba, te%hnikailagk$dar%ot vall.

/././. !>''e00 e00e,et&'e

5 hasonlósági elm)lettel szemben nem%sak @gy lehet )rvelni, hogy annak te%hnikai neh)zs)geire

m$tat$nk rá. rvelhet-nk @gy is, hogy azt állít$k> a %asonlósági relá$ió mint olyan univerzálé.me, ennek az ellenvet)s tí4$snak a leghíresebb meg+ogalmazása>

#a ki akar$k ker-lni a +eh)rs)g O...P $niverzál)t, valamely 4artik$láris +eh)r +oltot O...P +og$nkválasztani, )s azt mond$k, hogy +eh)r O...P minden, ami meg+elelő módon hasonlít az által$nkkiválasztott egyesre. Ekkor azonban a megkívánt hasonlóság lesz $niverzál). 'inthogy számos+eh)r dolog van, )s a hasonlóságnak 4artik$láris +eh)r dolgok számos 4ára között kell+ennállnia> mi más ez, ha nem egy $niverzál) ismertetőegye? #asztalan volna azt mondani,hogy minden 4ár között k-lönböző hasonlóságok vannak, mert akkor meg a hasonlóságok+ognak egymáshoz hasonlítani, )s így v)g-l is a hasonlóságot el kell ismern-nk $niverzál)nak. 5hasonlóság relá%ióa tehát igazi $niverzál). /V$ssell :I:;A:IIR> :NR6L3

5z ellen)rv döntő 4onta a következő> a hasonlósági nominalista nem mondhata azt, hogy a 4artik$lár)k között +ennálló hasonlósági relá%iók mint olyanok 4artik$lár)k, vagyis azt, hogymás hasonlóság áll +enn az adott minta /4artik$láris +eh)r +olt3 )s az a 4artik$lár), valamint azadott minta )s a b 4artik$lár) között, $gyanis el kell ismernie, hogy e k)t 4artik$lárisnak mondotthasonlóság is hasonlít egymáshoz. 8evezetesen> az 0a minta )s a 4artik$lár)1 )s az 0a minta )s b 4artik$lár)1 hasonlósága hasonlít egymásra, )s így tovább a v)gtelens)gig. Következ)sk)44en> a



hasonlósági elm)let előtt k)t egyaránt vállalhatatlan lehetős)g áll> vagy elismeri a hasonlóságmint $niverzál) l)tez)s)t, vagy elismeri, hogy az elm)let v)gtelen regressz$sba +$t.

5nnak ellen)re, hogy sok +ilozó+$s a hasonlósági nominalizm$s konkl@zív %á+olatának tekinti eztaz )rvet, +elhozható valami a hasonlósági nominalizm$s v)delm)ben. 5z, hogy az)rt nem

+enyegeti az elm)letet a v)gtelen regressz$s vesz)lye, mert a hasonlóságot oggal tekinthet-kvalamilyen primitív, tovább elemez%etetlen aottságnak . Qegy-k )szre> a v)dekez)s ogosnakt2nik, $gyanis a realista is 4rimitív +ogalomnak tekintette az instan%iálást, elker-lendő a Bradley6+)le v)gtelen regressz$st. 8e m)r-nk kettős m)r%)velD #a a realistának megenged-k, hogy egy 4onton valamilyen 4rimitív adottságra hivatkozzon, akkor a hasonlósági nominalistának is megkell engedn-nk $gyanezt.

5. T!38SELM9LET

5 tró4$selm)let 6 ellent)tben az $niverzál) 4robl)ma eddig tárgyalt elm)leteivel 6 viszonylag @,a ;N. században l)treött elm)let /lásd> to$t :I;<, Silliams :IJ<, Cam4bell :IM:A:IIM, :IIN,imons :II=3, bár egyesek 5risztotel)szig vezetik vissza, )s többen avid #$me n)zeteit is idesorolák.

5 nominalizm$s ontológiáa szerint 6 mint látt$k 6 ala4vetően %sak 4artik$láris tárgyak l)teznek,az $gyanis, hogy egy +izikai tárgy rendelkezik & t$ladonsággal, 4$sztán annyit tesz, hogy ak)rd)ses +izikai tárgy eleme & 4artik$láris tárgyak osztályának vagy halmazának. 5tró4$selm)let híve 6 ellent)tben a nominalistával 6 azt állíta, hogy a t$ladonságok saát og$konl)teznek, vagyis nem red$kálhatók 4artik$láris tárgyak osztályaira vagy halmazaira, de 6

ellent)tben a realistával 6 a t$ladonságokat nem $niverzál)knak, hanem )44en olyan 4artik$lár)knak tekinti, mint mag$kat a 4artik$láris +izikai tárgyakat.

5.1. Mik a t)B*>'-k?

Qegy-nk 4)ldának egy +eh)r ko%ka%$krot. 5 tró4$selm)let szerint a ko%ka%$kor +eh)rs)ge )44en@gy l)tezik, mint a ko%ka%$kor maga /ennyiben áll szemben a tró4$selm)let a nominalizm$ssal3,de a ko%ka%$kor +eh)rs)ge nem olyan valami, amelyet azonosíthatnánk más 4artik$láris tárgyak+eh)rs)g)vel /ennyiben áll szemben a tró4$selm)let a realizm$ssal3. 'agyarán> a ko%ka%$kor

saját k"lön +eh)rs)ggel rendelkezik, amely +eh)rs)g )44en @gy 4artik$láris, mint ahogy maga ako%ka%$kor is az. 5 ko%ka%$kor +eh)rs)ge olyan valami tehát, amellyel %sak ez a ko%ka%$korrendelkezhet más 4artik$láris tárgy nem rendelkezhet ezzel a +eh)rs)ggel. 'ásk)44 ki+eezve> ako%ka%$kor nem instan%iála a +eh)rs)g $niverzál)át, amely $niverzál)t más, a t)r k-lönbözőhelyein levő 4artik$láris tárgyak is instan%iálhatnak, hanem ahogyan maga a ko%ka%$kor nemlehet elen egy adott idő4ontban a t)r k-lönböző helyein, )44en @gy a ko%ka%$kor +eh)rs)ge semlehet elen egy adott idő4ontban a t)r k-lönböző helyein elen.





'ás oldalról> amikor látom a ko%ka%$krot, akkor egy partikuláris +eh)rs)get látok, ennek ako%ka%$kornak a +eh)rs)g)t. 5mikor 4edig látok egy másik ko%ka%$krot, akkor annak ako%ka%$kornak látom a szint)n partikuláris +eh)rs)g)t. >em ugyanazt a +eh)rs)get látom tehát ak)t esetben a k)t +eh)rs)g annak ellen)re numerikusan k"lönbözik egymástól, hogy minőségilegazonosak .

!erm)szetesen a ko%ka%$kor +eh)rs)ge nem azonos magával a ko%ka%$korral. 5 ko%ka%$kornak$gyanis egy)b t$ladonságai is vannak a +eh)rs)g)n kív-l. ()ldá$l> ko%ka alak@, )des stb. 5tró4$selm)let szerint a ko%ka%$kor további t$ladonságai is 4artik$lárisak, )44en @gy, ahogy a+eh)rs)ge az.

8omármost a 4artik$láris tárgyak 4artik$láris t$ladonságait, mint 4)ldá$l a ko%ka%$kor+eh)rs)g)t vagy ko%ka alak@ságát vagy )dess)g)t nevezz-k trópusoknak. 0!ró4$s1 helyett akövetkező ki+eez)sekkel is találkozhat$nk a +ilozó+iai szakirodalomban> 0absztrakt 4artik$lár)1,04artik$larizált minős)g1, 0konkretizált t$ladonság1.

5.#. -;a -0=a (e a t)B*>'e0(&0et az >i,e)z20& *)-0&(2t?

!egy-k +el, hogy előtt-nk az asztalon k)t 4ontosan $gyanolyan árnyalat@ +eh)r tárgy van,mond$k egy ko%ka%$kor )s egy hógolyó. 5 tró4$selm)let híve szerint a ko%ka%$kor 4artik$láris+eh)rs)ge n$merik$san k-lönbözik a hógolyó 4artik$láris +eh)rs)g)től. 'i)rt tartozik m)gis egytí4$sba a ko%ka%$kor )s a hógolyó? 5 tró4$selm)let híve szerint az)rt, mert a ko%ka%$kor 4artik$láris +eh)rs)ge %asonlít a hógolyó 4artik$láris +eh)rs)g)re.

Qedd )szre> azzal, hogy a tró4$selm)let híve a 4artik$láris t$ladonságok /tró4$sok3

hasonlóságára hivatkozva magyarázza a tí4$sazonosságot, nem bonyolódik olyan neh)zs)gekbe,mint a hasonlósági nominalizm$s. 'i)rt bonyolódott neh)zs)gekbe a hasonlóságinominalizm$s? 5z)rt, mert a 4artik$láris tárgyak sok t$ladonsággal rendelkeznek, )s emiattelő+ord$lhat, hogy 4)ldá$l k)t +eh)r 4artik$láris tárgy köz-l mindkettő obban /többt$ladonságában3 hasonlít 6 mond$k 6 egy k)k 4artik$láris tárgyra, mint egymásra. 5tró4$selm)let szerint azonban a tró4$sok 6 ellent)tben a 4artik$láris tárgyakkal 6 egyszerűek . Ezazt elenti, hogy a tró4$soknak %sak egyetlen t$ladonsága van. Egy +eh)r tró4$s egyszer2en %sak +eh)r, nem rendelkezik más t$ladonsággal. /Ki%sit +)lrevezetően +ogalmazok 4ersze, amikor aztmondom, hogy a tró4$soknak %sak egyetlen t$ladonsága van, l)v)n ők mag$k a t$ladonságok,)s nem ama dolgok, amelyek valamilyen t$ladonsággal is rendelkeznek.3 Következ)sk)44en haa tró4$sokat hasonlósági osztályba rendezz-k, akkor nem +ord$lhat elő, hogy köz-l-k bármelyik

egy másik osztály elem)hez obban /több t$ladonságában3 hasonlítson, mint amennyire saátosztálya elemeihez hasonlít.

"elets-k el a ko%ka%$krot )s a hógolyót, )s tegy-k +el, hogy három alma van előtt-nk azasztalon> a, b )s $. 'indhárom alma rendelkezik egy6egy 4artik$láris 4irossággal, amelyekhasonlítanak egymáshoz. gen ám, de mi a helyzet ezekkel a hasonlóságokkal? 5 tró4$selm)lethíve szerint %asonló %asonlósági relá$ió áll +enn az a alma 4artik$láris 4irossága )s a b alma 4artik$láris 4irossága között, mint a b alma 4artik$láris 4irossága )s a $ alma 4artik$láris



4irossága között, valamint az a alma 4artik$láris 4irossága )s a $ alma 4artik$láris 4irosságaközött. 5 tró4$selm)let híve szerint ezek a %asonlóságok maguk is trópusok , partikuláris relá$iók . 5mikor tehát előtt-nk az asztalon három 4iros alma van, akkor a három 4iros tró4$smellett l)tezik m)g három hasonlóság tró4$s is.

5 v)gtelen regressz$s r)me term)szetesen itt is +enyeget. #ogyan ker-lheti el a tró4$selm)lethíve? 5 bevált módon. 5zt kell %sak állítania, hogy a tró4$sok egymáshoz való hasonlóságavalami+)le alapvető , primitív aottság . 5 tró4$selm)let sem @ssza meg tehát azt, hogy egy 4onton valamilyen 4rimitív, tovább elemezhetetlen adottságokra hivatkozzon.

7. 8NIVE!ZÁL9 VE!S8S A!TIK8LÁ!9 9S A4SZT!AKT VE!S8SK"NK!9T

5 ;.<.;. r)szben megíg)rtem, hogy r)szletesen is +oglalkozom az 0absztrakt1 versus 0konkr)t1+ogalom4árral. E r)szben azt szeretn)m megm$tatni, hogyan +-gg össze az $niverzál)k )s 4artik$lár)k megk-lönböztet)se az entitások absztraktakra )s konkr)takra való +elosztásával.

7.1. A'zt)aktH versus k-k)&tH

5 +ilozó+$sok között nagyából egyet)rt)s van a tekintetben, hogy mely entitások absztraktak )s

melyek konkr)tak. Qalószín2leg minden +ilozó+$s egyet)rtene azzal, hogy míg 4)ldá$l a%sillagok, az elektronok, a rádióh$llámok, az E7!E )4-lete vagy a kavi%sok konkr)t entitások,addig a számok )s azok sorozatai vagy halmazai, az 051 bet2 vagy a (itagórasz6t)tel absztraktak.e vaon miben áll e megk-lönböztet)s ontológiai ala4a? 8)zz-k a három legismertebb avaslatot.

7.1.1. Az a'zt)aktH &' k-k)&tH t&)6i=<e0i (ekC0DDztet&'e

5z egyik leggyakoribb avaslat a konkr)t )s absztrakt entitások megk-lönböztet)s)re az, hogy

míg a konkrét entitások térben és iőben léteznek /vagy legalábbis időben3, addig az absztraktentitások nem térbeliek és iőbeliek . /5 0vagy legalábbis időben1 záróeles kit)telre az)rt vansz-ks)g, mert egyes +ilozó+$sok /4)ldá$l> es%artes3 szerint az elme vagy l)lek nem t)rbeli, deidőben l)tező konkr)t entitás.3

E megk-lönböztet)s 4la$zibilisnek t2nik. !elesen )rtelmetlen $gyanis az a k)rd)s, hogy 0%ol van a (itaagórasz t)tel?1, vagy az, hogy @mikor jött létre a kettes szám?1. !elesen )rtelmesviszont azt k)rdezni, hogy 0%ol van a 4a4$%som?1, vagy azt, hogy 0mikor sz-lettem?1.







E megk-lönböztet)snek mindazonáltal van egy sz)4s)ghibáa. Fgy t2nik $gyanis, hogy bizonyosabsztrakt entitásoknak igenis vannak időbeli t$ladonságai /lásd Vosen ;NN:3. Gondol$nk 4)ldá$l a sakkra mint absztrakt tárgyra. 8e az egyes sakk4artikra /ezek nyilvánvalóan konkr)tak,l)v)n t)rben )s időben mennek v)gbe3, hanem magára a sakkra mint át)kra, annak ól de+iniáltszabályrendszer)vel. Fgy t2nik> a sakk mint absztrakt entitás időbeli l)tező, hiszen

meghatározott időben ött l)tre, sőt a szabályai időről6időre változtak.

5 dilemma, amivel szembeker-l-nk, tehát a következő> vagy azt kell állítan$nk, hogy az0absztrakt1 versus 0konkr)t1 +entebbi megk-lönböztet)se im4la$zibilis, mivel nem t$delszámolni az olyan absztrakt entitásokkal, melyeket az ember hozott l)tre, vagy azt, hogy neml)teznek ember által alkotott absztrakt entitások, vagyis 4)ldá$l a sakk nem absztrakt tárgy. Ez$tóbbit )44ens)ggel lehet állítani, de el)g a %o$nak t2nik.

7.1.#. Az a'zt)aktH &' k-k)&tH -k'2i (ekC0DDztet&'e

5 másik leggyakoribb avaslat arra, hogy megk-lönböztess-k egymástól az absztrakt )s konkr)tentitásokat, a következő> míg a konkrét tárgyak /4)ldá$l> rádióh$llámok, kavi%sok3 okságiviszonyban áll%atnak más olgokkal , addig az absztrakt tárgyak /4)ldá$l> a 0;1 vagy a koszin$sz+-ggv)ny3 nem áll%atnak oksági viszonyban semmivel .

Erős a k)sztet)s azt gondolni, hogy az 0absztrakt1 )s 0konkr)t1 oksági megk-lönböztet)seegybeesik a t)r6időbeli megk-lönböztet)s-kkel. 5zaz> %sak azok a dolgok állhatnak okságiviszonyban más dolgokkal, amelyek t)rben )s időben l)teznek, )s azok a dolgok, amelyek nemt)rben )s időben l)teznek, nem állhatnak oksági viszonyban semmivel. Egyesek szerint azonban/4)ldá$l> Vosen ;NN:3 ez nem telesen van így. me egy állítólagos ellen4)lda> a na4rendszer

tömegköz)44onta. 5 na4rendszer tömegköz)44ontának minden idő4ontban van t)rbeli helye,m)gsem mondaná senki azt, hogy oksági viszonyban állhat más dolgokkal.

e vaon 4la$zibilis6e az 0absztrakt1 )s 0konkr)t1 entitások oksági megk-lönböztet)se? 5 válaszattól +-gg> mik)44 v)leked-nk az oksági viszonyok relát$mainak a term)szet)ről. 5 legtöbbkortárs +ilozó+$s @gy v)li, hogy az oksági viszony események között áll +enn. 5z okságikielent)sek azt tartalmazzák, hogy egy esem)ny egy másik esem)nyt okozott vagy id)zett elő.Ezt a meggyőződ)st az támaszta alá, hogy amikor valaminek az okára k)rdez-nk rá, akkortöbbnyire arra vagy$nk kíván%siak, hogy valami mi)rt történt , vagyis arra, hogy egy esem)nymi)rt következett be.

8omármost ha az oksági viszony valóban esem)nyek között áll +enn, akkor nem ó a konkr)t )sabsztrakt tárgyak oksági megk-lönböztet)se, l)v)n nem a konkr)t tárgyak állnak okságiviszonyban egymással. 7eg+elebb az mondható> a konkr)t tárgyak 6 ellent)tben azabsztraktakkal 6 lehetnek az oksági viszonyban levő esem)nyek alkotóelemei. ()ldá$l annak azesem)nynek, hogy betört az ablak, oka lehet az az esem)ny, hogy eldobtam egy t)glát )s ez$tóbbi esem)nynek mint oknak alkotóeleme lehet a t)gla mint konkr)t tárgy, )s az előbbiesem)nynek mint hatásnak vagy okozatnak alkotóeleme lehet a betört ablak mint konkr)t tárgy.



gy )rtve azonban nem világos, hogy az absztrakt tárgyak mi)rt ne lehetn)nek oksági viszonybanálló esem)nyek alkotóelemei. !elesen korrekt oksági kielent)snek t2nik 4)ldá$l az, hogy 0&óskaöröm)t mint esem)nyt az az esem)ny okozta, hogy meg)rtette a (itagórasz t)telt1.

7.1./. Az a'zt)aktH &' k-k)&tH (ekC0DDztet&'e az a'zt)akiB f-a0(2,a0

5z absztrakt )s konkr)t entitások megk-lönböztet)s)nek harmadik móda ala4vetően k-lönbözik az előző kettőtől. E megközelít)s az absztrak$ió mint mentális akt$s +elől igyekszik megragadniaz absztrakt entitások +ogalmát @gy tekinti az absztrakt entitásokat, mint egy#ajta mentálisművelet ereményeit . 5z absztrak%ió során gondolatban elválaszt$k egy konkrét 4artik$láristárgytól valamely t$ladonságát. "igyelm-nket 4)ldá$l egy alma alakára kon%entrál$k, )s ígyel$t$nk az alma alak ának absztrakt +ogalmáig.

#a e megk-lönböztet)s mellett kötelezz-k el mag$nkat, )s az absztrakt entitásokat absztrak%iós

+olyamatok eredm)nyeinek tekint-k, akkor absztrakt entitásokon ontológiailag nem önálló entitásokat )rt-nk. ()ldá$l az alma alaka mint absztrakt entitás nem l)tezhet az almától+-ggetlen-l. 5z absztrakt entitások tehát ontológiailag #"ggő /ontologi$ally epenent 3 entitások,amelyek nem l)tezhetnek ama konkrét tárgyaktól elválasztva, amelyekből absztrahált$k őket, )samely tárgyak viszont ontológiailag #"ggetlenek .

Ezzel a megközelít)ssel szemben is +el szokás hozni egy ellenvet)st> nem igaz, hogy míg at$ladonságok mint absztrakt entitások ontológiailag +-ggnek azoktól a tárgyaktól, amelyeknek at$ladonságai, addig a tárgyak mint konkr)t entitások ontológiailag +-ggetlenek at$ladonságaiktól. Ehelyett köl$sönösen #"ggnek egymástól a tárgyak )44en @gy +-ggnekontológiailag a t$ladonságaiktól, mint +ordítva, a t$ladonságok a tárgyaktól. Gondol arra> mi

marad egy tárgyból, ha valamennyi t$ladonságától elvonatkoztatszD

7.#. K-k)&t ,a; a'zt)akt etit2'-k6e az >i,e)z20&k?

5 válasz nyilván attól +-gg, mit )rt-nk konkr)ton, absztrakton )s $niverzál)n. #a nem vagy$nkel)g óvatosak, %s@nya +ogalmi )s terminológiai zavar támad, )s számos bosszantókeresztosztályozáshoz $t$nk /lásd> 7oHe :IIM> %h. L, :N, ;NN;> %h. ;N.3 me egy lehets)ges+elosztás, melyből most kihagyom az 0absztrakt1 )s a 0konkr)t1 oksági megk-lönböztet)s)t, az$gyanis e +elosztásban $gyan@gy viselkedik, mint a t)r6időbeli megk-lönböztet)s.

/:3 #a konkr)t entitásokon t)rben )s időben l)tező entitásokat )rt-nk, )s ha 6 5risztotel)szt )s5rmstrongot követve 6 $niverzál)kon olyan entitásokat )rt-nk, melyek eg)sz-kben )s telesen at)r k-lönböző helyein k)4esek 4rezentálódni, akkor azt kell állítan$nk, hogy az $niverzál)kkonkrét l)tezők.

(la$zibilis ez a avaslat? 8em biztos, van $gyanis egy kellemetlen következm)nye. #a az$niverzál)kat t)rben )s időben l)tező /konkr)t3 entitásoknak tekint-k, akkor ebből az



következik, hogy a nem t)rben )s időben l)tező /absztrakt3 entitások nem instan%iálhatnak$niverzál)kat. 5 0;1 4)ldá$l nem instan%iálhata a 4árosság $niverzál)t, $gyanis a 0;1 mint nemt)rben )s időben l)tező /absztrakt3 entitás %sak nem t)rben )s időben l)tező /absztrakt3$niverzál)t instan%iálhat, azonban a +eltev)s szerint az $niverzál)k konkr)tak. 'ármost mivelnem tagadhat$k azt, hogy ha vannak absztrakt entitások, akkor azok absztrakt $niverzál)kat

instan%iálnak, ez)rt ha az arisztotel)szi6armstrongi avaslatot +ogad$k el )s az $niverzál)katt)rbeli )s időbeli entitásoknak tekint-k, akkor tagadni k)nyszer-l-nk az absztrakt, nem t)rbeli )snem időbeli entitásoknak a l)tez)s)t. Egy)bk)nt maga 5rmstrong epressis verbis tagada is azabsztrakt tárgyak l)tez)s)t.

/;3 #a absztrakt entitáson absztrak%ió @tán nyert, ontológiailag +-ggő entitásokat )rt-nk, akkorannak ellen)re, hogy 6 5risztotel)szt )s 5rmstrongot követve 6 $niverzál)kon t)rbeli )s időbelientitásokat )rt-nk, azt kell állítan$nk, hogy az $niverzál)k absztrakt l)tezők.

5mennyire látom, a kortárs realista +ilozó+$sok ezt az állás4ontot kedvelik a legobban. Qagyis/+igyel-nk a terminológiáraD3> a t$ladonságok k)4esek eg)sz-kben )s telesen elen lenni a t)r

k-lönböző helyein /ezért univerzálék 3, )s egy időben egyszerre több lehet belől-k egyetlenhelyen /ezért absztraktak 3. Ezzel szemben a +izikai tárgyak eg)sz-kben )s telesen egy időbenkizárólag a t)r egyetlen hely)n lehetnek /ezért partikulárék 3, )s egy időben nem lehet$gyanolyan tí4$s@ dolog belől-k a t)r $gyanazon a hely)n /ezért konkrétak 3.

/<3 #a absztrakt entitásokon nem t)rben )s időben l)tező entitásokat )rt-nk, )s ha 6 (latóntkövetve 6 $niverzál)kon transz%endens entitásokat )rt-nk, akkor azt kell állítan$nk, hogy az$niverzál)k absztrakt l)tezők. /Ez világos, nem +2zök hozzá kommentárt.3

/=3 #a absztrakt entitáson absztrak%ió @tán nyert, ontológiailag +-ggő entitásokat )rt-nk, )skonkr)t entitásokon ontológiailag +-ggetlen entitásokat )rt-nk, akkor annak ellen)re, hogy 6

(latónt követve 6 $niverzál)kon transz%endens entitásokat )rt-nk, azt kell állítan$nk, hogy az$niverzál)k konkrét l)tezők.

E avaslat össze+-gg a 4latonisták ama n)zet)vel, mely szerint l)teznek instan%iálatlan$niverzál)k. rtelemszer2> amennyiben l)teznek instan%iálatlan $niverzál)k, akkor az$niverzál)k l)tez)se nem +-gg ama tárgyaktól, melyek instan%iálák őket, vagyis az $niverzál)kontológiailag +-ggetlen entitások, vagyis de+iní%ió szerint konkr)tak.

7./. K-k)&t ,a; a'zt)akt etit2'-k6e a t)B*>'-k?

E k)rd)snek az köl%sönöz k-lön bát, hogy míg egyes tró4$selm)l)szek /4)ldá$l> Silliams:IJ<A;NN=, Cam4bell :IM:A:IIM, :IIN3 a tró4$sokat absztrakt 4artik$lár)knak nevezik, addigmás tró4$selm)l)szek /4)ldá$l> imons :II=A:IIM3 konkretizált t$ladonságoknak hívák őket.

E terminológiai zavar m)ly)n is az 0absztrakt1 +ogalmának k)t)rtelm2s)ge relik. Cam4bell 4)ldá$l ekk)44en határozza meg az absztraktságot> 0O...P egy dolog akkor absztrakt, ha egyabsztrak%iós akt$s által ker-l az elm)be /an item is abstra$t i# it is got be#ore t%e min by an a$t



o# abstra$tion3, vagyis azáltal, hogy a 4rezentált dolog egy r)sz)re, de nem teles eg)sz)reössz4ontosít$k a +igyelm-nket1 /:IM:A:IIM> <J:3.

#a így n)zz-k> a tró4$sok mint absztrakt entitások a 4artik$láris tárgyakkal mint konkr)tentitásokkal állnak szemben. 5 tró4$sok absztraktak, mert ontológiailag +-ggenek a 4artik$láris

tárgyaktól, l)v)n nem l)tezhetnek azoktól elválasztva. Egy tró4$s $gyanis mindig %sak tró4$sokegy meghatározott egy-ttese vagy kötege tagak)nt l)tezhet, amely köteg alkota magát a 4artik$láris +izikai tárgyakat. Ezt +eezi ki az az ismert meg+ogalmazás is, hogy nem léteznek0 szaba 1 trópusok /t%ere $an be no @#reeA trops3.

imons ezzel szemben absztrakt tárgyakon olyan entitásokat )rt, amelyek nem rendelkeznekt)rbeli )s időbeli t$ladonságokkal, )s konkr)t entitásokon 4edig olyanokat, amelyekrendelkeznek ilyenekkel /:II=A:IIM> <RM3. s )rtelemszer2en> amennyiben konkr)t entitásokonolyan entitásokat )rt-nk, melyek t)rben )s időben l)teznek, akkor a tró4$sokat konkr)tentitásoknak kell tekinten-nk.

6#. FELASZNÁLT I!"%AL"M

6 5rmstrong, avid /:ILM3 5niversals an 9$ienti#i$ 8ealism, :ol* ..* 0 -%eory o# 5niversals,Cambridge> Cambrigde Tniversity (ress.

6 5rmstrong, avid /:IMI3 5niversals/ 0n ;pinionate .ntrou$tion, Bo$lder, Colo.> SestvieH(ress.

6 5rmstrong, avid /:IIL3 0 Borl o# 9tates o# 0##airs, Cambridge> Cambridge Tniversity (ress.

6 Broad, C. . /:I<<3 4amination o# M$-aggartCs 3%ilosop%y/ :olume . ., Cambridge>Cambridge Tniversity (ress.

6 Cam4bell, Keith /:IM:A:IIM3 Z!he 'eta4hysi%s o+ 5bstra%t (arti%$larsZ, in te4hen 7a$ren%eand Cynthia 'a%donald /eds.3 6ontemporary 8eaings in t%e &ounations o# Metap%ysi$s,X+ord> Bla%kHell, 44. <J:6R<.

6 Chisholm, Voderi%k '. /:ILR3 3erson an ;bje$t/ 0 Metap%ysi$al 9tuy, 7ondon> George5llen ^ TnHin 7td.

6 Cam4bell, Keith /:IIN3 0bstra$t 3arti$ulars, X+ord> Bla%kHell.

6 "oster, &ohn /:II:3 -%e .mmaterial 9el#/ 0 1e#ense o# t%e 6artesian 1ualist 6on$eption o# t%e Min , 7ondon> Vo$tledge.

6 7eHis, avid /:IM<3 ZEtrinsi% (ro4ertiesZ, 3%ilosop%i$al 9tuies ==, 44. :IL6;NN.





6 7eHis, avid 6 te4hanie 7eHis /:IM<3 Z#olesZ, in avid 7eHis 3%ilosop%i$al 3apers, Qol. ., 8eH Uork> X+ord Tniversity (ress, 44. <6I.

6 7eHis, avid /:IM<A:IIM3 Z8eH Sork +or a !heory o+ TniversalsZ, in te4hen 7a$ren%e andCynthia 'a%donald /eds.3 6ontemporary 8eaings in t%e &ounations o# Metap%ysi$s, X+ord>

Bla%kHell, 44. :R<6IL.

6 7eHis, avid /:IMR3 ;n t%e 3lurality o# Borls, X+ord> Bla%kHell.

6 7o$, 'i%hael &. /:IIM3 Metap%ysi$s' 0 6ontemporary .ntrou$tion, 7ondon, 8eH Uork>Vo$tledge.

6 7oHe, &onathan E. /:IIM3 -%e 3ossibility o# Metap%ysi$* 9ubstan$e' .entity' an -ime, X+ord>Clanrendon (ress.

6 7oHe, &onathan E. /;NN;3 0 9urvey o# Metap%ysi$s, X+ord> X+ord Tniversity (ress.

6 (latón /:IM=3 3armeniész, in 3latón összes műve, 'ásodik kötet, B$da4est> E$ró4aKönyvkiadó, 44. MNI6I=.

6 [$ine, Sillard Qan Xrman /:IJ:A;NN;3 Z5rról, hogy mi vanZ, in $ő. 0 tapasztalattól a tuományig , B$da4est> Xsiris Kiadó, 44. ::J6<J.

6 Vodrig$ez6(ereyra, Gonzalo /;NN;3 8esemblan$e >ominalism/ 0 9olution to t%e 3roblem o# 5niversals, X+ord> X+ord Tniversity (ress.

6 Vosen, Gideon /;NN:3 Z5bstra%t Xbe%tsZ, in 9tan#or 4n$y$lopeia o# 3%ilosop%y,

htt4>AA4lato.stan+ord.ed$AentriesAabstra%t6obe%tsA6 V$ssell, Bertrand /:I:;A:IIR3 0 #ilozó#ia alapproblémái, B$da4est> Koss$th Könyvkiadó.

6 imons, (eter /:II=A:IIM3 Z(arti%$lars in (arti%$lar Clothing> !hree !ro4e !heories o+$bstan%eZ, in te4hen 7a$ren%e and Cynthia 'a%donald /eds.3 6ontemporary 8eaings in t%e &ounations o# Metap%ysi$s, X+ord> Bla%kHell, 44. <R=6M=.

6 to$t, G. ". /:I;<3 Z5re the Chara%teristi%s o+ (arti%$lar !hings Tniversal or (arti%$lar?Z, 3ro$eeings o# t%e 0ristotelian 9o$iety, $44lementary Qol$me <, 44. ::=6;;.

6 traHson, (eter "rederi%k /:IJI3 .niviuals/ 0n 4ssay in 1es$riptiv Metap%ysi$s, 7ondon>'eth$en.

6 Hinb$rne, Vi%hard /:IIL3 -%e 4volution o# t%e 9oul , ;nd edn, X+ord> X+ord Tniversity(ress.

6 Uablo, te4hen /:III3 Zntrinsi%nessZ, 3%ilosop%i$al -opi$s ;R, 44. =LI6JNJ.

http://plato.stanford.edu/entries/abstract-objects/

http://plato.stanford.edu/entries/abstract-objects/



6 Silliams, onald. C. /:IJ<A;NN=3 Z!he Elements o+ BeingZ, in !im Crane and Katalin "arkas/eds.3 Metap%ysi$s' 0 Duie an 0nt%ology, X+ord> X+ord Tniversity (ress, 44. ;R;6L;.

6#. AJÁNL"TT I!"%AL"M

6 5rmstrong, avid /:IIJ3 ZTniversalsZ, in &aegHon Kim and Ernest osa /eds.3 0 6ompanion to Metap%ysi$s, X+ord> Bla%kHell, 44. JN;6R.

6 Bambro$gh, Vi%hard /:IRN6R:3 ZTniversals and "amily Vesemblan%heZ, 3ro$eeings o# t%e 0ristotelian 9o$iety R:, 44. ;NL6;;.

6 Casati, Voberto and Qarzi, 5%hille /;NN<3 Z#olesZ, in 9tan#or 4n$y$lopeia o# 3%ilosop%y,htt4>AA4lato.stan+ord.ed$AentriesAholesA

6 Crane, !im /:IIJA:IIL3 ZTniverzál)kZ, in 5. C. Grayling /ed.3 &ilozó#iai +alauz, B$da4est>5kad)miai Kiadó, 44. ;;L6<L.

6 Crane, !im and "arkas, Katalin /;NN=3 ZTniversals and (arti%$lars. ntrod$%tionZ, in !im Craneand Katalin "arkas /eds.3 Metap%ysi$s, 0 Duie an 0nt%ology, X+ord> X+ord Tniversity(ress, 44. ;:L6;R.

6 #amlyn, avid S. /:IM=A:II;3 Metap%ysi$s, Cambridge> Cambridge Tniversity (ress, 44. MJ6:N=.

6 #o++man, &osh$a and Vosenkratz, Gary . /;NN<3 Z(latonisti% !heory o+ TniversalsZ, in 'i%hael&. 7o$ and ean S. *immerman /eds.3 -%e ;#or !anbook o# Metap%ysi$s, X+ord> X+ordTniversity (ress, 44. =R6L=.

6 #$oranszki, "eren% /;NN:3 Moern meta#izika, B$da4est> Xsiris Kiadó, 44. LN6M:.

6 7o$, 'i%hael /:ILN3 5niversals an 3arti$ulars, 8eH Uork> o$bleday and Com4any, n%.

6 'a%donald, Cynthia /:IIM3 Z!ro4es and Xther !hingsZ, in te4hen 7a$ren%e and Cynthia'a%donald /eds.3 6ontemporary 8eaings in t%e &ounations o# Metap%ysi$s, X+ord>Bla%kHell, 44. <;I6JN.

6 'a%donald, Cynthia /;NNJ3 :arieties o# -%ings/ &ounations o# 6ontemporary Metap%ysi$s,7ondon> Bla%kHell, 44. ;:I6JI.

6 'a%7eod, 'ary C. and V$binstein, Eri% '. /;NNR3 ZTniversalsZ, in -%e .nternet 4n$y$lopeiao# 3%ilosop%y' htt4>AAHHH.ie4.$tm.ed$A$A$niversa.htm

6 Xliver, 5. /:IIR3 Z!he 'eta4hysi%s o+ (ro4ertiesZ, Min :NJ, 44. :6MN.


http://plato.stanford.edu/entries/holes/

http://www.iep.utm.edu/u/universa.htm


http://plato.stanford.edu/entries/holes/

http://www.iep.utm.edu/u/universa.htm



6 [$inton, 5nthony /:II:A:II<3 ZTniverzál)kZ, in &. X. Trmson )s &. Ve) /szerk.3 &ilozó#iaikisen$iklopéia, B$da4est> Koss$th Könyvkiadó, 44. <=:6;.

6 Hoyer, Chris /;NNN3 Z(ro4ertiesZ, in 9tan#or 4n$y$lopeia o# 3%ilosop%y,htt4>AA4lato.stan+ord.ed$.entriesA4ro4ertiesA

6 zabó, Gendler *oltán /;NN<3 Z8ominalismZ, in 'i%hael &. 7o$ and ean S. *immerman/eds.3 -%e ;#or !anbook o# Metap%ysi$s, X+ord> X+ord Tniversity (ress, 44. ::6=J.

6 !őzs)r, &ános /;NN:3 ZSittgenstein )s az $niverzál) 4robl)maZ, in $ő. Eátékok és nyelvjátékok ,B$da4est> Káv) Kiadó, 44. <R6JR.

6 Seatherson, Brian /;NN;3 Zntrinsi% vs. Etrinsi% (ro4ertiesZ in 9tan#or 4n$y$lopeia o# 3%ilosop%y, htt4>AA4lato.stan+ord.ed$AentriesAintrinsi%6etrinsi%A

6 Soozley, 5. . /:I=IA:ILR3 -%eory o# +no?lege, 7ondon> #$%hinson, 44. RM6IM.

6 Soozley, 5. . /:IRL3 ZTniversalsZ, in (a$l EdHards /ed.3 -%e 4n$y$lopeia o# 3%ilosop%y, Qol.M, 7ondonA8eH Uork> Collier 'a%millan, 44. :I=6;NR.

/. FEJEZET: FIZIKAI TÁ!GYAK

1. A FIZIKAI TÁ!GYAK "MM"N SENSE F"GALMA

5 +izikai tárgyakkal ka4%solatos leg+őbb term)szetes meggyőződ)seink a következők>

/:3 5 +izikai tárgyak konkrét partikulárék . 5zaz> /i3 meghatározott időbeli határaik vannak egyadott időben önnek l)tre )s egy adott időben 4$szt$lnak el, )s /ii3 minden egyes idő4ontban at)rnek %sak egyetlen r)gióát +oglalhaták el )s a t)r egy adott r)gióában %sak egyetlen darablehet belől-k. /Tgyanez igaz a r)szeikre is.3

/;3 5 +izikai tárgyak létezés"k során minen iőpillanatban teljesen jelen vannak . Et$ladonság$k k-lönbözteti meg a +izikai tárgyakat a konkr)t 4artik$lár)k másik +atáától, azesem)nyektől, melyeknek egy időben mindig %sak egy r)sz-k van telesen elen. /Emelked +el-lmost azon, hogy bizonyos t$dományokban besz)lnek 4ontszer2 esem)nyekről, melyeknek)rtelemszer2en nem lehetnek időbeli r)szeikD3

http://plato.stanford.edu.entries/properties/

http://plato.stanford.edu/entries/intrinsic-extrinsic/



http://plato.stanford.edu.entries/properties/

http://plato.stanford.edu/entries/intrinsic-extrinsic/





/<3 5 +izikai tárgyak képesek változni. 5zaz> időbeli l)tez)s-k során egymássalösszeegyeztethetetlen t$ladonságokat k)4esek +elvenni /4)ldá$l> hideg6meleg, sárga64iros stb.3.

/=3 5 +izikai tárgyak kontingens létezők . 5zaz> nem sz-ks)gszer2en l)teznek, nem6l)tez)s-k nemlehetetlen.

/J3 5 +izikai tárgyak elme#"ggetlenek . 5zaz> l)tez)s-k nem +-gg attól, hogy valamely elmetartalmai. 5kkor is l)teznek, ha nem )szleli őket senki, illetve nem gondol rá$k senki.

#add +2zzek három megegyz)st e +elsorolt ellegzetess)gekhez.

Először> mondhatná valaki azt, hogy amiket +elsoroltam, nem a +izikai tárgyakkal ka4%solatosterm)szetes meggyőződ)seink, $gyanis az $t%a embere eg)szen bizonyosan nem mondanaolyanokat, hogy a +izikai tárgyak kontingens vagy hogy elme+-ggetlen l)tezők. lyeneket+ilozó+$sok mondanak. Erre azt +elelem> valóban, e +elsorolt öt ellegzetess)g nem szó szerintegyezik meg azzal, amit az $t%a embere mondana, ha a +izikai tárgyak term)szet)ről +aggatnám,

hanem inkább egy+ata +ilozó+iai inter4retá%ióa annak, amit mondana.'ásodszor> annak ellen)re, hogy e +elsorolt ellegzetess)gek olyanok, melyekkel 6meggyőződ)sem szerint 6 a legtöbb ember egyet)rt, egyes +ilozó+$sok tagadák e ellegzetess)gek egyik)t6másikát. 5mennyire t$dom> a /=36n kív-l valamennyit tagadták bizonyos szerzők. 5 kortárs meta+izikában 6 mint ahogy mad 05 +izikai tárgyak l)tez)se azidőben1 %ím2 +eezetben látni +og$k 6 k-lönösen a /;3 vitatott.

#armadszor> már korábban kellett volna mondanom, de talán m)g most sem k)ső>mindenk)44en )rdemes k-lönbs)get tenni a 0+izikai1 )s az 0anyagi1 /0materiális13 ki+eez)sekközött. ()ldá$l a mágneses erőt)r vagy a rádióh$llámok #izikai entitások, de nem anyagi

term)szet2ek. ]ltalában $gyanis anyagi entitásokon tömör, meghatározott t)rbeli kitered)ssel bíró entitásokat )rt-nk, +izikai entitásokon ezzel szemben olyan entitásokat, melyeket a +izikat$dománya l)tezőnek tekint. Következ)sk)44en az, hogy milyen +izikai entitások l)tez)s)t+ogad$k el, attól +-gg, hogy milyen +izikai elm)letet +ogad$nk el. 5 továbbiakban 6 szemben azim)nt használt terminológiával 6 +izikai tárgyakon a mindannyi$nk számára ismerős /)s egy@ttalanyagból l)vő3 tárgyakat )rtem, az olyanokat mint az egyes növ)nyek, állatok, kövek,szekr)nyek, a$tók, számítóg)4ek, bolygók, emberek stb. Xlyan tárgyakat tehát, amelyekl)tez)s)t minden+)le iskolázottságtól, nyelvtől )s k$lt@rától +-ggetlen-l el+ogad$k.

#. A FIZIKAI TÁ!GYAK "NT"L3GIAI SZE!KEZET9NEK!"4L9MÁJA

5 +izikai tárgyak ontológiai szerkezet)nek a 4robl)máa össze+-gg a t$ladonságok 4robl)máával. Qegy-k először a nominalizm$st, mely szerint nem l)teznek saát og$kont$ladonságok. 5 nominalista nem azt vitata, hogy a +izikai tárgyak k-lönbözők)44en leírhatók/4)ldá$l> 0ez a 4aradi%som piros1, 0ez a 4aradi%som kerek 1 stb.3, )s hogy e leírások lehetnek







igazak. #anem azt, hogy a +izikai tárgyaknak t$ladonított t$ladonságok a +izikai tárgyakalkotóelemei volnának. !iszta sor> mivel nem l)teznek saát og$kon t$ladonságok, ez)rt a+izikai tárgyaknak nem alkotóelemei a t$ladonságok, melyeket igaz módon nekik t$ladonít$nk.Egy )rett 4aradi%somnak 4)ldá$l nem alkotóeleme a 4irosság )s a kereks)g, egy )rett 4aradi%somnem tartalmaz olyan entitásokat, mint a 4irosság )s a kereks)g, holott term)szetesen igaz rá,

hogy 4iros )s kerek. /5mikor a +izikai tárgyaknak ilyen t$ladonságokat t$ladonít$nk, akkor 4$sztán k-lönböző halmazokba sorol$k őket, )s ennyi bőven el)g ahhoz, hogy egy leírástigaznak vagy hamisnak tarts$nk.3 Egyszóval> a nominalista a +izikai tárgyakat alkotóelemeketnem tartalmazó, ontológiailag strukturálatlan, alapvető entitásoknak tekinti.

Ezt nagyon ól meg kell )rteni> a nominalista nem azt tagada, hogy a +izikai tárgyaknak vannak+izikai részeik. !elesen nyilvánvaló, hogy minden +izikai tárgynak vannak +izikai r)szei. Egy ház 4)ldá$l t)glákból áll, vagyis a t)glák részei a háznak. 5 nominalista szerint a +izikai tárgyakabban az )rtelemben ontológiailag str$kt$rálatlanok vagy ala4vetők, hogy a tulajonságaik nemalkotóelemeik .

Qegy-k most a realizm$st )s a tró4$selm)letet. E k)t elm)let szerint léteznek saját jogukontulajonságok . Következ)sk)44en e k)t elm)let szerint amikor azt mondom, hogy 0ez a 4aradi%som piros, vagy 0ez a 4aradi%som kerek 1, akkor a 04iros1 )s a 0kerek1 szavakkalvalamilyen létező entitásra re#erálok . Xlyan entitásra, melyet valahogy magában #oglal ,tartalmaz a +izikai tárgy. !iszta sor> mivel l)teznek saát og$kon t$ladonságok, a +izikai tárgyakt$ladonságai a #izikai tárgyak alkotóelemei. Egy )rett 4aradi%somnak alkotóeleme a 4irossága )sa kereks)ge. Egyszóval> a realizm$s )s a tró4$selm)let szerint a +izikai tárgyak alkotóelemekettartalmazó, ontológiailag strukturált , vagyis nem alapvető entitások. /5hogy a R. r)szben lát$kmad> van 4ersze kiv)telD3

K-lönbs)get kell tehát tenni a +izikai tárgyak részei / parts3, )s a +izikai tárgyak alkotóelemei

/$onstituents3 között. 5 nominalizm$s szerint a +izikai tárgyaknak %sak r)szeik vannak, arealizm$s )s a tró4$selm)let szerint alkotóelemeik is vannak. 5 nominalizm$s szerint ameta+izikának a +izikai tárgyakról mint ala4vető entitásokról nin%s mit mondania, át kell adnia atere4et a +izikának a realizm$s )s a tró4$selm)let szerint viszont a meta+izika egyik leg+őbb+eladata +eltárni a +izikai tárgyak ontológiai szerkezet)t. Ez $gyanis a +izikai tárgyak )s at$ladonságaik viszonyára vonatkozik.

5 +izikai tárgyak ontológiai szerkezet)nek 6 leszámítva a nominalizm$st 6 három k-lönbözőelm)lete van> szubsztrátumelmélet , nyalábelmélet )s szubsztan$iaelmélet . E +eezet továbbir)szeiben ezeket tárgyalom.

/. A FIZIKAI TÁ!GYAK SZ84SZT!ÁT8MELM9LETE

/.1. Az e0(&0et 0&;ee





5 sz$bsztrát$melm)let első, klasszik$s meg+ogalmazása &ohn 7o%ke nev)hez köthető. 5z alábbik)t 4assz$st annak +igyelembev)tel)vel olvassátok, hogy 6 ellent)tben a kortárs terminológiával 67o%ke azokban a sz$bsztan%ia )s a sz$bsztrát$m +ogalmát szinonimk)nt kezeli>

'i$tán O...P az elme nagyszám@ idea birtokában van, melyeket O...P az )rz)kek bo%sátanak a

rendelkez)sre, @gy, ahogyan a k-lső dolgokban talál$k őket O...P így +el+igyel arra is, hogyn)melyek ezen egyszer2 ideák köz-l állandóan egy-tt árnak )s mivel +ölteszi, hogy ezekegyetlen dologhoz tartoznak O...P nem t$d$k elk)4zelni, hogy ezen egyszer2 ideák mik)ntl)tezhetnek önmag$kban minek +olytán hozzászoktat$k mag$nkat ahhoz, hogy valami#éle szubsztrátumot tételezz"nk #el' amely %orozza őket , s amelyből eredenek O...P. /:RMIA;NN<> ;, ;<,:, kiemel)s tőlem, !.&.3

Egy másik 4assz$s>

#a tehát valaki vizsgálatnak veti alá önmagát a tiszta sz$bsztan%iáról általában alkotott ideáátilletően, azt +oga találni, hogy ezen ideáa valóában nem más, mint 4$szta +ölt)telez)se

valami+)le számára ismeretlen alátámasztónak, mely olyan minős)geket hordoz, O...P amelyeketközöns)gesen ak%idenseknek nevez-nk. O...P 'i$tán 4edig azon idea, melynek a szubsztan$ia általános nevet ad$k, semmi egy)b, mint azon minős)gek +ölt)telezett, de ismeretlen hordozóa,melyek l)tez)s)t ta4asztal$k, s amelyekről nem t$d$k elk)4zelni, hogy sine re s$bstante /alattaálló dolog n)lk-l3, azaz valami alátámasztó n)lk-l állanak +enn, ez)rt ezen alátámasztótsz$bsztan%iának hív$k ami a szó t)nyleges elent)se szerint 4$sztán annyit tesz, egyszer2en+ogalmazva, hogy alatta álló avagy #enntartó. /:RMIA;NN<> ;, ;<, ;3

E k)t 4assz$sból három dolog világos. /:3 5 +izikai tárgyak a t$ladonságaikon +el-lrendelkeznek egy további, t$ladonságaiktól ala4vetően k-lönböző term)szet2 alkotóelemmel,nevezetesen a szubsztrátummal, amely %orozza a tulajonságokat . Qagyis egy +izikai tárgy nem

más, mint tulajonságai összessége (7T* e tulajonságokat %orozó szubsztrátum. /;3 Et$ladonságokat hordozó sz$bsztrát$mról nin$sen pozitív #ogalmunk > a sz$bsztrát$m \ somet%ing ?e kno? not ?%at . /<3 5 sz$bsztrát$m teoretikus #ogalom, melyet az)rt kell bevezetn-nk, mertn)lk-le k)4telens)g magyarázni azt a t)nyt, hogy bizonyos t$ladonságok szisztematik$sanegy-ttárnak.

/.#. A 'z>'zt)2t>( f-a0(a kDze0e)<0

K)4zel-nk el egy olyan világot, amelyben 4$sztán egyetlen +izikai tárgy l)tezik, mond$k egy

labda. !egy-k +el, hogy e labdának összesen %sak n)gy t$ladonsága van> 4iros, gömb alak@, ;N%entim)ter átm)rő2, )s g$miból levő. 5 sz$bsztrát$melm)let szerint amikor azt mondom, hogy0a labda 4iros1, akkor valami olyasmiről állítom, hogy 4iros, ami maga nem 4iros. 5mikor aztmondom, hogy 0a labda gömb alak@1, akkor valami olyasmiről állítom, hogy gömb alak@, aminem gömb alak@. 5mikor azt mondom, hogy 0a labda ;N %entim)ter átm)rő21, akkor valamiolyasmiről állítom, hogy ;N %entim)ter átm)rő2, ami nem ;N %entim)ter átm)rő2. s amikor aztmondom, hogy 0a labda g$miból van1, akkor valami olyasmiről állítom, hogy g$miból van, aminem g$miból van. 'iről állítom tehát e n)gy t$ladonságot? Qalamiről, ami sem nem 4iros, sem



nem gömb alak@, sem nem ;N %entim)ter átm)rő2, sem nem g$miból levő. 5sz$bsztrát$melm)let döntő 4ontához )rt-nk> az a valami, aminek t$ladonságokat t$ladonít$nk,vagyis a sz$bsztrát$m tulajonságok nélk"li entitás. 5 sz$bsztrát$m összetarta, sz$44ortála at$ladonságokat, de őneki magának nin$senek tulajonságai.

Első 4illantásra ez el)g k-lönösen hangzik. ]ltalában $gyanis @gy gondol$k, hogy amikor egytárgynak valamilyen t$ladonságot t$ladonít$nk, 4)ldá$l azt mond$k, hogy 0a labda 4iros1,akkor magáról a labáról állít$k azt, hogy 4iros, tehát valami olyasmiről, aminek vannak t$ladonságai, )s nem egy t$ladonságok n)lk-li dologról. 5 sz$bsztrát$melm)let híve azonban)44 e term)szetes meggyőződ)s-nket vitata. zerinte a t$ladonságok hordozóának, asz$bsztrát$mnak az)rt nem lehetnek t$ladonságai, mert ebben az esetben nem volna ala4vetőentitás. "el kellene t)telezn-nk egy jabb entitást, amely alkotóeleme volna a sz$bsztrát$mnak,)s ami hordozná vagy sz$44ortálná a sz$bsztrát$m t$ladonságait, )s így tovább a v)gtelens)gig.

/./. A 'z>'zt)2t>(e0(&0et k&t t+*>'a5 sz$bsztrát$melm)let eddigi ellemz)se során mindeddig a semleges 0t$ladonság1 ki+eez)sthasználtam, )s nem +oglalkoztam azzal a k)rd)ssel, hogy a t$ladonságok vaon $niverzál)k vagy 4artik$lár)k. Qegy-k először a sz$bsztrát$melm)let )s a realizm$s kombiná%ióát /lásd> 5llaire:IR<A:IIM, :IRJA:IIM, Bergman :IRL, 'artin :IMN3. E szerint a +izikai tárgyak ontológiaiszerkezete a következők)44en +est>

8ealista szubsztrátumelmélet /de+.3> egy +izikai tárgy \ $niverzál)k egy-ttese _ sz$bsztrát$m.

5 realista sz$bsztrát$melm)let ontológiáa szerint a világban alapvetően két olog létezik >

egyr)szt univerzálék , másr)szt szubsztrátumok . Következ)sk)44en a világban minden más dolog,így a +izikai tárgyak is ezek valamilyen kombiná$iója.

Qan m)g itt egy +ontos dolog. 'ivel az $niverzál)k többszörösen 4rezentálódni k)4es entitások,)s egy )s $gyanazon $niverzál) több, a t)r k-lönböző 4ontán levő +izikai tárgyban leheteg)sz)ben )s telesen elen, a sz$bsztrát$mnak azon #el"l , hogy hordozza )s összetarta az$niverzál)kat, az a további szerepe, %ogy biztosítsa a #izikai tárgyak partikularitását vagy iniviualitását . 5 realista sz$bsztrát$melm)let híve azt állíta tehát, hogy a +izikai tárgyak 4artik$laritása származtatott elens)g, de az a valami, ami a +izikai tárgyakat 4artik$lárissá teszi,vagyis maga a sz$bsztrát$m a maga r)sz)ről nem származtatottan partikuláris. 5 realistasz$bsztrát$melm)let ontológiáa szerint a világ alapvető elemei közé tartozik az $niverzál)k mint

többszörösen 4rezentálódni k)4es entitások mellett a sz$bsztrát$m mint nyers, puszta partikularitás.

8)zz-k most a sz$bsztrát$melm)let )s a tró4$selm)let kombiná%ióát. E szerint a +izikai tárgyakontológiai szerkezete a következők)44en +est>

-rópus szubsztrátumelmélet /de+.3> egy +izikai tárgy \ tró4$sok egy-ttese _ sz$bsztrát$m.



5mennyire t$dom> a sz$bsztrát$melm)let hívei köz-l senki nem kombinálta az elm)let)t atró4$selm)lettel, @gyhogy ez 4$sztán egy logikailag lehets)ges állás4ont.

5. A FIZIKAI TÁ!GYAK NYALÁ4ELM9LETE

5.1. Az e0(&0et 0&;ee

5 nyalábelm)let /bunle t%eory3 első, klasszik$s meg+ogalmazása George Berkeley nev)hezköthető. me az ismert 4assz$s>

()ldá$l abban a kielent)sben, hogy egy ko%ka kem)ny, kiteredt )s szögletes, a ko$ka szót @gytekintik, mint ami olyan sz$bekt$mot vagy sz$bsztan%iát elöl, amely k-lönbözik a róla 4redikált )s benne l)tező kem)nys)gtől, kitered)stől )s alaktól. Ezt )n nem t$dom +el+ogni>számomra a ko$ka semmiben nem k"lönbözik azoktól a olgoktól' amelyeket a móuszainakvagy ak$ien$iáinak neveznek . s ha azt mond$k, hogy a ko%ka kem)ny, kiteredt )s szögletes,

akkor nem arról van szó, hogy e minős)geket egy től-k k-lönböző )s őket hordozósz$bekt$mnak t$ladonít$k, hanem %sak arról, hogy ki+et-k a ko$ka szó elent)s)t./:L:NA:IMJ> ;N<, kiemel)s tőlem, !. &.3

K)t dolog világos e 4assz$sból. /:3 >em léteznek szubsztrátumok , nin$sen semmi, ami a tulajonságokat %orozná. /;3 4gy #izikai tárgy nem más, nem több' mint tulajonságainakegy"ttese vagy nyalábja*

zerintem k)t k)rd)s mer-l +el mindenkiben ama t)zis hallatán, hogy egy +izikai tárgy nem másmint t$ladonságainak egy-ttese. 5z egyik> mit elent az, hogy a +izikai tárgyak t$ladonságaitnem hordozza semmi? 5 másik> amennyiben nin%senek sz$bsztrát$mok, mi tarta össze a

t$ladonságok nyalábait?

5mi az első k)rd)st illeti> a nyalábelm)let szerint a t$ladonságok bizonyos kombiná%ióiegyszer2en %sak elő#orulnak /o$$ur 3. 5 mód, ahogyan a t$ladonságok l)tmódáról besz)l-nk,ahhoz a módhoz hasonlít, mint amikor azt mond$k, hogy 0havazik1 vagy 0esik1. E k)t esetbensem besz)l-nk a havazás vagy az eső es)s)nek a hordozóáról vagy sz$bekt$máról.

5mi a második k)rd)st illeti> a nyalábelm)let szerint l)tezik a t$ladonságokon kív-l egys4e%iális, másodrend2 relá%ió, )s ez a relá$ió kap$solja össze a tulajonságokat , határozza megazok egy-ttárását. /Ennek a relá%iónak több neve is van> 0kolloká%ió1, 0koakt$alitás1,0kom4rezen%ia1.3 Qagyis a nyalábelm)let szerint valóában egy +izikai tárgy nem 4$sztán

t$ladonságainak egy-ttese, hanem t$ladonságai egy-ttese (7T* kom4rezen%ia relá%ió.

")lre)rt)s ne ess)k> az, hogy a nyalábelm)let híve azt állíta, hogy a t$ladonságai mellett a+izikai tárgyak alkotóelemei között van egy relá%ió is, amely az illető +izikai tárgyakt$ladonságainak egy-ttárását határozza meg, nem jelenti azt , hogy ezzel a nyalábelm)let hívevissza%sem4)szn) a sz$bsztrát$m +ogalmát. 5 döntő k-lönbs)g a sz$bsztrát$melm)letsz$bsztrát$m +ogalma )s a nyalábelm)let kom4rezen%ia relá%ió +ogalma között az, hogy míg asz$bsztrát$m alapvetően más természetű , mint a tulajonságok , addig a komprezen$ia relá$ió





nem k"lönbözik alapvetően a tulajonságoktól . #a $gyanis a t$ladonságokat $niverzál)knaktekint-k, akkor a kom4rezen%ia relá%ió is $niverzál). #a 4edig a t$ladonságokat tró4$soknaktekint-k, akkor a kom4rezen%ia relá%ió is tró4$s.

5.#. A ;a02e0(&0et k&t t+*>'a

5 nyalábelm)letnek 6 )44 @gy, ahogy a sz$bsztrát$melm)letnek 6 k)t változata van a szerint,hogy az elm)let híve t$ladonságokon $niverzál)kat )rt6e vagy 4artik$lár)kat. 5 nyalábelm)letrealizm$ssal kombinált változata /#o%hberg :IR=, Cas$llo :IM=, Qan Cleve :IMJA:IIM3 szerint a+izikai tárgyak ontológiai szerkezete a következők)44en +est>

8ealista nyalábelmélet /de+.3> egy +izikai tárgy \ $niverzál)k nyalába.

5 realista nyalábelm)let ontológiáa szerint a világ ala4vető elemei egyneműek > a világ

ala4vetően $niverzál)kból áll. Qagyis a világ ala4vető elemei között 6 ellent)tben asz$bsztrát$melm)lettel 6 nem talál$k meg a 4artik$laritást. Következ)sk)44en a világbanminden 4artik$láris dolog származtatottan 4artik$láris. 'ármost a +izikai tárgyak 4artik$laritásátaz $niverzál)k agglomerá%ióa eredm)nyezi egy +izikai tárgy attól 4artik$láris, hogy eset)bennagyon sok $niverzál) egy-ttár. Qedd az $niverzál)k igen nagy k)szlet)t, v)gy hozzá egyrelá%iót, a kom4rezen%iát, )s íme> el$tottál a 4artik$láris +izikai tárgyakig.

5 nyalábelm)let tró4$selm)lettel kombinált változata /Silliams :IJ<A;NN=, Cam4bell:IM:A:IIM, :IIN, imons :II=A:IIM3 szerint a +izikai tárgyak ontológiai szerkezete akövetkezők)44en +est>

-rópus nyalábelmélet /de+.3> egy +izikai tárgy \ tró4$sok nyalába.5 tró4$s nyalábelm)let szerint 6 hasonlóan a realista nyalábelm)lethez )s ellent)tben asz$bsztrát$melm)lettel 6 a világ ala4vető elemei egyneműek , de 6 hasonlóan asz$bsztrát$melm)lethez )s ellent)tben a realista nyalábelm)lettel 6 a világ ala4vető elemei közötttalál$k a puszta partikularitást . 5 világban $gyanis alapvetően partikuláris tulajonságok /tró4$sok3 léteznek . Következ)sk)44en> a tró4$s nyalábelm)let szerint 6 hasonlóan a realistanyalábelm)lethez )s ellent)tben a sz$bsztrát$melm)lettel 6 a +izikai tárgyak kizárólagt$ladonságok nyalábai, de 6 hasonlóan a sz$bsztrát$melm)lethez )s ellent)tben a realistanyalábelm)lettel 6 az alkotóelemek, melyek 4artik$lárissá teszik a +izikai tárgyakat, nemszármaztatottan 4artik$lárisak.

7. 9!VEK !" 9S K"NT!A

5z eddigiek során 6 leszámítva a nominalizm$st, mely szerint a +izikai tárgyak ontológiailagstr$kt$rálatlan l)tezők 6 n)gy k-lönböző elm)letet vázoltam +el. /:3 5 realista





sz$bsztrát$melm)let, mely szerint egy +izikai tárgy \ $niverzál)k _ 4$szta sz$bsztrát$m, /;3 atró4$s sz$bsztrát$melm)let, mely szerint egy +izikai tárgy \ tró4$sok _ 4$szta sz$bsztrát$m, /<3a realista nyalábelm)let, mely szerint egy +izikai tárgy \ $niverzál)k nyalába, )s v)g-l /=3 atró4$s nyalábelm)let, mely szerint egy +izikai tárgy \ tró4$sok nyalába.

8)zz-k most e n)gy elm)let vitáát, azokat a leg+ontosabb meg+ontolásokat, melyek ellen-k )smellett-k +elhozhatók. Ezt már %sak az)rt is )rdemes v)giggondolni, mert ennek során ak-lönböző elm)letek számos, eddig nem említett ellemvonása is +elszínre ker-l.

7.1. E; (ef-t-02' a )ea0i'ta &' t)B*>' ;a02e0(&0ette0 'ze(e

ok +ilozó+$s szerint a nyalábelm)letnek, +-ggetlen-l attól, hogy a realizm$ssal vagy atró4$selm)lettel való kombiná%ióáról van szó, az az egyik +ő +ogyat)kossága, hogyösszeegyeztethetetlen azzal az ala4vető meggyőződ)s-nkkel, hogy a +izikai tárgyak

t$ladonságaikban bekövetkezett változásaik ellen)re is megőrzik azonosság$kat. #a $gyanis egy+izikai tárgy azonos t$ladonságai egy-ttes)vel, akkor az illető +izikai tárgy bármilyen változása@ t$ladonság6egy-ttest eredm)nyez, vagyis e %ypot%esi egy @, az előzőtől n$merik$san k"lönböző tárgyat.

lletve egy ezzel rokon neh)zs)g> a nyalábelm)let összeegyeztethetetlen azzal a moálisintuí$iónkkal , mely szerint egy )s $gyanazon +izikai tárgy rendelkez%et ne más t$ladonságokkal,mint amilyenekkel t)nylegesen rendelkezik. 'odális int$í%ióm szerint 4)ldá$l az a$tóm, amelytört)netesen 4iros, lehetne sárga is, attól m)g ugyanaz az a$tó volna. 5 nyalábelm)let hív)nekazonban azt kell állítania, hogy ez az int$í%ió hamis. #a $gyanis az a$tóm sárga volna, akkor 6l)v)n egy +izikai tárgy nem más mint t$ladonságainak egy-ttese 6 a 4iros a$tómtól n$merik$san

k"lönböző +izikai tárgy volna.#ogyan v)dekezhet a nyalábelm)let híve? 'ondhata azt, hogy e k)t ellenvet)s nem s4e%iálisana nyalábelm)let ellen irány$l. Qagyis> ha konkl@zív a nyalábelm)lettel szemben, akkor bizonykonkl@zív a sz$bsztrát$melm)lettel szemben is. E k)t ellenvet)s $gyanis a nyalábelm)letnekkizárólag arra a gonolati elemére támaszkoik , mely szerint egy +izikai tárgy alkotóelemeiegy"ttesével azonos. E t)zist azonban a sz$bsztrát$melm)let is )44en @gy oszta, mint anyalábelm)let. 'ár4edig ha mindk)t elm)let hívei oszták azt a t)zist, hogy egy t +izikai tárgyalkotóelemeinek egy-ttes)vel azonos, akkor mindk)t elm)let híveinek azt kell állítania, hogy t valamely t$ladonságában /mint alkotóelem)ben3 bekövetkezett változása @, t 6től n$merik$sank-lönböző +izikai tárgyat eredm)nyez, illetve hogy t nem rendelkezhetne valamely más

t$ladonsággal /mint alkotóelemmel3, mint amilyennel t)nylegesen rendelkezik, $gyanis ebbenaz esetben nem t volna.

8em segít a sz$bsztrát$melm)leten az, hogy e n)zet szerint egy +izikai tárgy sz$bsztrát$ma a+izikai tárgy t$ladonságainak változása köze4ette is $gyanaz marad. Ez egyszer2en irreleváns.#a $gyanis azt állít$k, hogy t +izikai tárgy nem más mint alkotóelemeinek összess)ge, vagyis t 6taz határozza meg, hogy 4ontosan mely alkotóelemekből áll, akkor teljesen minegy, hogy van6et 6nek olyan alkotóeleme, amely t megváltozását követően $gyanaz maradt. lyen változatlan



alkotóeleme t 6nek nyilván akkor is van, ha t 4$sztán a t$ladonságai egy-ttese, l)v)n a tárgyaknem egyszerre az összes t$ladonság$kban változnak meg. /'ad látni +ogod a következő+eezetben> a +izikai tárgyak t$ladonságaikban bekövetkezett változásának a 4robl)máa #"ggetlen a +izikai tárgyak ontológiai szerkezet)nek 4robl)máától, s ennyiben a nyalábelm)lethív)nek v)dekez)se ogos.3

7.#. E; t-,2i (ef-t-02' a )ea0i'ta &' t)B*>' ;a02e0(&0ette0 'ze(e

nd$l$nk ki megint abból az elk)4zelt lehets)ges világból, amelyben mindössze egyetlen tárgy,egy kerek, 4iros, g$miból levő, ;N %entim)ter átm)rő2 labda van. Qagyis>

/:3 5 labda piros./;3 5 labda FG $entiméter átmérőjű ./<3 5 labda kerek .

/=3 5 labda gumiból van.E n)gy kielent)s mindegyike a labda egy6egy t$ladonságát nevezi meg. 5 k)rd)s, amire anyalábelm)letnek válaszolnia kell> mi az a olog , amivel e n)gy t$ladonság relá%ióban áll?Egyes +ilozó+$sok /4)ldá$l> 7o$ :IIM> :N;6R3 szerint a nyalábelm)let nem k)4es 4la$zibilisválaszt adni a k)rd)sre.

!egy-k +el, ezt válaszola a nyalábelm)let híve> a tulajonságok teljes nyalábja az a dolog,amellyel e n)gy t$ladonsággal relá%ióban áll.

Qaon el+ogadható ez a megoldás? 5 nyalábelm)let ellen+ele szerint nem az, $gyanis nem

lehets)ges megragadni a t$ladonságok teles nyalábát an)lk-l, hogy 4ontosan t$dnánk, melyt$ladonságok a nyaláb alkotóelemei. #a azonban %sak abban az esetben t$d$k megragadni at$ladonságok teles nyalábát, hogy t$d$k, mely t$ladonságok e nyaláb alkotóelemei, akkor az/:36/=3 kielent)sek semmitmondóak. 5la4vető int$í%iónk szerint azonban nem azok.

!egy-k most +el, hogy a nyalábelm)let híve ekk)44 válaszol> a t$ladonságoknak nem a teljes nyalábja áll relá%ióban a neki t$ladonított t$ladonsággal. 5mikor azt mond$k, hogy 0a labda 4iros1, akkor a 04iros1 mint t$ladonság, t$ladonságok egy kisebb nyalábjával áll relá%ióban,mond$k azzal a t$ladonság6nyalábbal, hogy 0kerek1 )s 0;N %entim)ter átm)rő21.

Qaon el+ogadható ez a megoldás? 5 nyalábelm)let ellen+ele szerint nem az. ')g4edig az)rt

nem, mert azt $gyan magyarázza, hogy a /:36/=3 kielent)sek in+ormatívak, %sakhogy azon azáron magyarázza, hogy azt kell állítania> e n)gy kielent)s mindegyike más )s más dologról szól.5 0labda 4iros1 kielent)s a 0kerek1 )s a 0;N %entim)ter átm)rő21 t$ladonságok nem telesnyalábáról szól, a 0labda kerek1 kielent)s a 04iros1 )s a 0g$miból van1 t$ladonságok nemteles nyalábáról szól, )s így tovább. Ez azonban int$í%iónk szerint telesen im4la$zibilis.



5 dilemma mindk)t ága vállalhatatlan> ha az /:36/=3 kielent)sek egy )s $gyanarról a dologrólszólnak, akkor a n)gy kielent)s semmitmondó, $nin+ormatív, ha azonban az /:36/=3 kielent)sekin+ormatívak, akkor a n)gy kielent)s másról )s másról szól.

7./. E; e00e,et&' a )ea0i'ta ;a02e0(&0ette0 'ze(e

5 leg+ontosabb, legtöbbet tárgyalt )s egyben legtan$lságosabb )rv a realista nyalábelm)lettelszemben a következő.

5 realista nyalábelm)let ala4t)zise>

/:3 5 4artik$láris tárgyakat kizárólag t$ladonságaik alkoták.

Vealista nyalábelm)letről l)v)n szó, t$ladonságokon )rts-nk mindv)gig $niverzál)kat. Qegy-k

most az /:36hez az @gynevezett konstitutív azonossági elvet, mely minden k)ts)get kizáróan igaz>

/;3 Egy 4artik$láris tárgy n$merik$s azonosságát alkotóelemeik azonossága határozza meg.

Következ)sk)44en>

/<3 5zok a 4artik$láris tárgyak, melyek k-lönböznek egymástól, k-lönböznek legalább egyalkotóelem-kben.

5z /:36ből )s a /<36ből következik, hogy>

/=3 5 k-lönböző tárgyak k-lönböznek t$ladonságaikban.

5 /=3 logikailag ekvivalens azzal a kielent)ssel, hogy>

/J3 5z egymástól megk-lönböztethetetlen 4artik$láris tárgyaknak, vagyis azoknak, amelyeknekvalamennyi t$ladonsága megegyezik, azonosnak kell lenni-k.

5zaz +ormálisan>

/R3 #a a minden t$ladonságában megegyezik b6vel, akkor a \ b.

/5 /J3 )s /R3 kielent)s a 7eibniz6elv, az @gynevezett Megk"lönböztet%etetlenek 0zonosságának 4lve, melyet 6 nehogy k)sőbb zavart okozzon 6 meg kell k-lönböztetni a 7eibniz6törv)nytől, az@gynevezett 0zonosak Megk"lönböztet%etetlenségének -örvényétől, mely szerint>

#a a \ b, akkor minden, ami igaz a6ra, annak igaznak kell lennie b6re is.3

Xtt tart$nk tehát, hogy a nyalábelm)let el+ogadásából következik a Megk"lönböztet%etetlenek 0zonosságának 4lve.



')g egyszer a +ogalmi ka4%solat> a nyalábelm)let híve szerint a tárgyak azonosak t$ladonságaik egy-ttes)vel. Ez azt elenti, hogy a tárgyakat a t$ladonságaik egy-ttese individ$ála.Következ)sk)44en> nem lehets)ges, hogy k)t vagy több n$merik$san k-lönböző 4artik$láristárgy valamennyi t$ladonságaiban megegyezzen ha k)t n$merik$san k-lönböző 4artik$láristárgy valamennyi t$ladonságában megegyezik, akkor az valóában nem kettő, hanem egy

4artik$láris tárgy.

'ármost a realista nyalábelm)let ellen+ele @gy akara meg%á+olni a realista nyalábelm)letet,hogy azt 4róbála megm$tatni, hogy a Megk"lönböztet%etetlenek 0zonosságának 4lve hamis. #a$gyanis a realista nyalábelm)letből logikailag következik a Megk"lönböztet%etetlenek 0zonosságának 4lve /)s mint látt$k> következik3, )s ha a Megk"lönböztet%etetlenek 0zonosságának 4lve hamis, akkor a realista nyalábelm)letet is hamisnak kell tekinten-nk.

Első 4illantásra nin%s is neh)z dolg$nk. Fgy t2nik> számos ellen4)lda van a Megk"lönböztet%etetlenek 0zonosságának 4lvével szemben. Gondol$nk k)t víz%se44re.Gondol$nk k)t toásra. Ezek 6 @gy t2nik 6 minden t$ladonságaikban azonosak

/megk-lönböztethetetlenek3, n$merik$san m)gis k-lönbözők.'it +elelhet erre a nyalábelm)let híve? 8yilván azt, hogy nem elegendő, hogy 4$szta szemmelnem t$d$nk megk-lönböztetni k)t dolgot. Ebből m)g $gyanis nem következik, hogy mindent$ladonság$k $gyanaz. #a sokkal ala4osabban /mond$k> mikroszkó44al3 vizsgálnánk meg k)ttoást, eg)szen bizonyosan találnánk k-lönbs)geket között-k. s a mikrot$ladonságok szint)neg)szen bizonyosan találnánk bármely k)t víz%se44 között is k-lönbs)geket.

#ogy e++)le v)dekez)sre ne legyen mód, )rdemes egy kon%entráltabb )rvet /lásd Bla%k :IJ;3 bevetni a Megk"lönböztet%etetlenek 0zonosságának 4lve ellen. K)4zel-nk el egy világot, amelymindössze k)t hatalmas vasgömböt tartalmaz, melyek :N kilom)terre vannak egymástól.

'ármost tegy-k +el, hogy e k)t vasgömb 4ontosan $gyanolyan, 4ontosan $gyanakkora, 4ontosan$gyanolyan a +elszíne, 4ontosan $gyanaz a tört)nete, 4ontosan $gyanolyan k)miai szerkezet2 stb.stb. Egyszóval a k)t vasgömb valamennyi intrinzikus tulajonságában megegyezik .

5nnak ellen)re, hogy k-lönös +elt)telez)s, hogy l)tezhet ilyen világ, ez az elk)4zelt lehets)gesvilág semmilyen logikai vagy +ogalmi ellentmondást nem tartalmaz, )s 6 amennyire látom 6em4irik$s lehetetlens)get sem. Ebben a lehets)ges világban azonban nem )rv)nyes a Megk"lönböztet%etetlenek 0zonosságának 4lve, $gyanis a k)t vasgömb valamennyi /intrinzik$s3t$ladonságában megegyezik, m)gis n$merik$san k-lönböznek egymástól. 'indez azt m$tata,hogy a 4artik$láris +izikai tárgyakat nem lehets)ges 4$sztán t$ladonságaik ala4án individ$álni.'ás szavakkal> a +izikai tárgyak 4artik$laritását nem lehets)ges 4$sztán t$ladonságaikkalmagyarázni. gy a nyalábelm)let hamis.

!ovábbá> a sz$bsztrát$melm)let hívei szerint amellett, hogy a t$ladonságaikban azonos, den$merik$san k-lönböző tárgyak 4robl)máa v)gzetes a realista nyalábelm)letre n)zve, errehivatkozva egy@ttal erős )rvet +ogalmazhat$nk meg a sz$bsztrát$melm)let mellett. 5következőről van szó.



5 sz$bsztrát$melm)let híve 6 hasonlóan a nyalábelm)let híveihez 6 el+ogada a konstitutívazonossági elvet, mely szerint /i3 egy 4artik$láris tárgy n$merik$s azonosságát alkotóelemeinekazonossága határozza meg, következ)sk)44en /ii3 azok a 4artik$láris tárgyak, amelyekk-lönböznek egymástól, k-lönböznek legalább egy alkotóelem-kben. 8omármost asz$bsztrát$melm)let híve szerint a Bla%k6+)le lehets)ges világban a k)t minden t$ladonságában

azonos vasgömb n$merik$s k-lönbözős)g)t )44en azzal lehet magyarázni ' hogy a k)tn$merik$san k-lönböző vasgömb a tulajonságain #el"l renelkezik még egy=egy további/egymástól n$merik$san k-lönböző3 alkotóelemmel' nevezetesen egy=egy szubsztrátummal . 5zmagyarázza, hogy a k)t vasgömb, annak ellen)re, hogy valamennyi t$ladonságábanmegegyezik, m)gis k-lönbözik egymástól n$merik$san, hogy a 4$szta sz$bsztrát$m mint nyers 4artik$laritás alkotóelemk)nt van elen a k)t tárgyban.

5 sz$bsztrát$melm)let híve szem)ben a Bla%k6+)le gondolatkís)rlet egyszer2en annak )kes bizonyít)ka, hogy nem lehets)ges megmagyarázni a +izikai tárgyak 4artik$laritását egy olyanontológiában, amelyben ala4vetően $niverzál)k vannak. 5z $niverzál)k nyalába önmagában$gyanis nem k)4es szavatolni a +izikai tárgyak 4artik$laritását. "el kell venn-nk ontológiánkba a

sz$bsztrát$m mint nyers 4artik$laritás l)tez)s)t.Qedd )szre> a Bla%k6+)le )rv nem )rinti a tró4$s nyalábelm)let megoldását. 5 tró4$snyalábelm)let híve szerint $gyanis a k)t vasgömb numerikusan k"lönböző alkotóelemekből áll . 5k)t vasgömb n$merik$san k-lönböző tró4$sok nyalába, annak ellen)re, hogy a k)t vasgömbötalkotó tró4$sok hasonlítanak egymásra.

7./.1. A )ea0i'ta ;a02e0(&0et e; 0e@et'&e' ,&=e0(e

5 nyalábelm)let hívei term)szetesen tagadák azt, hogy a Bla%k6+)le gondolatkís)rlet bizonyítanáa Megk"lönböztet%etetlenek 0zonosságának 4lve hamisságát. Egyik )rv-k a következő> a k)t 4artik$láris vasgömb a t)rnek k)t k-lönböző r)gióában helyezkedik el, ennél#ogva a )s b vasgömb térbeli /vagy> t)ridőbeli3 tulajonságai k"lönböznek . Qannak tehát a6nak )s b6nekk-lönböző t$ladonságai, így a Megk"lönböztet%etetlenek 0zonosságának 4lve nem s)r-l,következ)sk)44en a realista nyalábelm)let igenis tartható.

5 realista nyalábelm)let e v)delme nem t@l erős. 5 standard válasz a következő. 5 t)rrek)t+)lek)44en gondolhat$nk. 5z egyik szerint a t)r abszolt olyan, mint egy nagy tartály,amelyben benne vannak a tárgyak, )s amely +-ggetlen-l is l)tezik a benne levő tárgyaktól. Ez at)r @gynevezett ne?toni +el+ogása. 5 másik szerint a t)r relatív vagyis a t)r kizárólag az)rt

l)tezik, mert l)teznek tárgyak. 5 t)r nem l)tezik +-ggetlen-l a tárgyaktól, a teret magát a tárgyakegymáshoz való viszonyai alkoták. Ez a t)r @gynevezett leibnizi +el+ogása.

'ármost a t)r akármelyik +el+ogását +ogad$k is el a kettő köz-l, a nyalábelm)let hív)nek av)dekez)se sikertelen. !egy-k +el, hogy a t)r relatív. Ebben az esetben a k)t vasgömb ugyanazt arelatív térbeli %elyet tölti be, következ)sk)44en nem lesznek k-lönbözőek a t)rbeli /vagy>t)ridőbeli3 t$ladonságaik. !egy-k +el, hogy a t)r abszol@t. Ebben az esetben 6 való igaz 6 a k)tvasgömb k-lönböző abszol@t t)rbeli t$ladonságokkal rendelkezik, %sakhogy ekkor a k)t



vasgömb k)t k-lönböző t)rbeli hely)t nyers partikularitásnak kell tekinten-nk. 8e +eled-k$gyanis> a nyalábelm)let ala4vető inten%ióa az, hogy a +izikai tárgyak 4artik$laritását kizárólag $niverzál)kból származtassa. 5mikor tehát a nyalábelm)let híve a k)t vasgömb abszol@t t)rbelihely)re mint a k)t vasgömb 4artik$laritását meghatározó entitásra a4ellál, akkor szembemegyelm)lete ala4vető inten%ióával. 5z abszol@t t)rbeli hely mint nyers 4artik$laritás +ogalma

$gyanis 4ontosan @gy m2ködik ekkor a nyalábelm)letben, ahogyan a sz$bsztrát$m +ogalma asz$bsztrát$melm)letben.

7./.#. A )ea0i'ta ;a02e0(&0et (2'ik 0e@et'&e' ,&=e0(e

5 másik )rv a nyalábelm)let v)delm)ben> a Bla%k6+)le gondolatkís)rlet az)rt nem bizonyíta a Megk"lönböztet%etetlenek 0zonosságának 4lve hamisságát, mert a vasgömb rendelkezik azzal at$ladonsággal, hogy 0azonos a6val1, b vasgömb 4edig rendelkezik azzal a t$ladonsággal, hogy0azonos b6vel1.

Első 4illantásra /bár, lehet, hogy sokadikra is3 ez a válasz el)gg) obsk$r$snak t2nik. 'i az, hogya dolog rendelkezik azzal a t$ladonsággal, hogy 0azonos a6val1? 'i+)le t$ladonság ez? 8os, ek-lönös t$ladonságot ezség nek /t%isness3 vagy %ae$$eitásnak nevezz-k. me, az ezs)g egymeghatározása>

5z ezs)g nem más, mint egy bizonyos egyeddel való azonosság t$ladonsága. Ez nem az at$ladonság, amellyel mindannyian rendelkez-nk> hogy t$dniillik azonosak vagy$nk ezzel vagyazzal az egyeddel hanem az )n saát magammal való azonosságom t$ladonsága, az olvasó azolvasóval való azonosságának a t$ladonsága )s így tovább. /5dams :ILIA;NN=> LN3

Qagyis> az ezs)g nem más, mint egy meg%atározott partikuláris tárggyal való azonosságtulajonsága. Eszerint> valamennyi t tárgy eset)ben igaz, hogy t rendelkezik azzal at$ladonsággal, hogy 0azonos t 6vel1 /0is ienti$al ?it% t 13.

'ármost ha a nyalábelm)let híve olyan ontológia mellett kötelezi el magát, mely szerint l)tezikezs)g, akkor ekk)44 )rvelhet> a vasgömb rendelkezik olyan t$ladonsággal, amellyel b vasgömbnem rendelkezik /t$dniillik azzal, hogy 0azonos a6val13, )s +ordítva, b vasgömb rendelkezikolyan t$ladonsággal, amellyel a vasgömb nem rendelkezik /t$dniillik azzal, hogy azonos b6vel13. Következ)sk)44en> a Megk"lönböztet%etetlenek 0zonosságának 4lvét nem %á+ola a Bla%k6+)le gondolatkís)rlet, így a realista nyalábelm)let igenis tartható.

Qaon ogosan hivatkozik a nyalábelm)let híve az ezs)gre? ok )rvet lehetne +elhozni amellett,hogy nem, most %sak a k)t legk)zen+ekvőbbet említem. Először is, be kell vallani> az ezs)gt$ladonsága meglehetősen misztik$s dolog, )s nagyon vitatott, hogy t)nyleg l)tezik6e ilyent$ladonság. /E sorok szerzőe 4)ldá$l erősen k)telkedik benne.3 'ásodszor 6 )s ez a +ontosabb 6m)g ha +el tessz-k is, hogy a 4artik$láris tárgyak rendelkeznek az ezs)g t$ladonságával, azezs)gre való hivatkozás nem menti meg a nyalábelm)letet. ')g4edig az)rt nem, mert az ezs)grevaló hivatkozással a 4$szta 4artik$laritás +ogalma %sem4)sződik vissza, vagyis )44en az, amitőla nyalábelm)let szabad$lni kívánt.



5 következőről van szó> a realista nyalábelm)let )s a realista sz$bsztrát$melm)let híveiegyet)rtenek abban, hogy a 4artik$láris tárgyak alkotóelemei $niverzál)k. 5 nyalábelm)lets4e%i+ik$ma az, hogy hívei szerint a +izikai tárgyak 4artik$laritása 4$sztán $niverzál)kkombiná%ióával magyarázható, )s a sz$bsztrát$melm)let s4e%i+ik$ma az, hogy hívei szerint ekís)rlet k$dar%ra ít)lt. 5mikor $gyanis a nyalábelm)let hívei az ezs)gre hivatkoznak, hogy ezzel

meghatározzák egy +izikai tárgy 4artik$laritását, akkor nem egy $niverzál)ra hivatkoznak, mely$niverzál)t több 4artik$láris tárgy is instan%iálhat, hanem egy olyan t$ladonságra, amellyelde+iní%ió szerint $sak egyetlen 4artik$láris tárgy rendelkezhet. Egyszóval> a nyalábelm)let egyeshíveinek az ezs)gre való hivatozása $gyanazt az elm)leti szere4et tölti be, mint asz$bsztrát$melm)let hív)nek hivatkozása a 4$szta sz$bsztrát$mra.

7.5. E; e00e,et&' a 'z>'zt)2t>(e0(&0ette0 'ze(e

5 nyalábelm)lettel szemben +elhozott három ellenvet)s /k-lönösen az $tolsó3 +)ny)ben @gy

t2nhet> a sz$bsztrát$melm)let elm)leti +öl)nyben van a nyalábelm)lettel, k-lönösen annakrealista változatával szemben. "ogad$k el hát a sz$bsztrát$melm)letet? 8os a helyzet az, hogy asz$bsztrát$melm)letnek is megvannak a maga neh)zs)gei, melyek miatt a kortárs +ilozó+$sokszem)ben egy %se44et sem vonzóbb, mint a vet)lytársa.

5 legk)zen+ekvőbb ellenvet)s a sz$bsztrát$melm)lettel szemben az, hogy meglehetősen bizarrentitásnak t2nik a sz$bsztrát$m valami, aminek magának egyáltalán nin$senek tulajonságai, detulajonságokat %oroz vagy szupportál . 5kárhogyan is 4róbálkoz$nk, lehetetlennek t2nik+ogalmat alkotni ilyen entitásról /lásd Berkeley :L:<A:IMJ> <:L6;N3.

5 dolog azonban nem ilyen egyszer2. 'it állít 4ontosan a sz$bsztrát$melm)let híve a

sz$bsztrát$mról? 8em azt állíta, hogy a sz$bsztrát$m nem rendelkezik t$ladonságokkal/nyilván rendelkezik, hisz 0hordozza1 őket3, hanem azt, hogy a szubsztrátumnak magánaknin$senek tulajonságai. 5zon 4edig, hogy a sz$bsztrát$mnak magának nin%senek t$ladonságai,a sz$bsztrát$melm)let híve azt )rti> maga a szubsztrátum egyetlen olyan tulajonsággal semrenelkezik' amely érintené az azonosságát vagy létezését . 5 sz$bsztrát$m l)tez)se nem #"gg amat$ladonságok l)tez)s)től, melyekkel tört)netesen rendelkezik. 'ásk)44 ki+eezve> asz$bsztrát$mnak abban az )rtelemben nin%senek t$ladonságai, hogy telesen kontingens számára, hogy )44en milyen t$ladonságokkal rendelkezik. 'egint %sak másk)44en> asz$bsztrát$mnak magának tehát abban az )rtelemben nin%senek t$ladonságai, hogy asz$bsztrát$mnak nin$sen természete vagy lényege.

'ármost az a leg+őbb ellenvet)s a sz$bsztrát$melm)lettel szemben, hogy igen k)ts)ges, hogyl)tezhet olyan dolog, amelynek nin%senek l)nyegi vagy sz-ks)gszer2 t$ladonságai, amelyneknin%sen term)szete.

5 sz$bsztrát$melm)let ellen+elei a következő kellemetlen k)rd)seket tehetik +el> 'i is a helyzeta sz$bsztrát$mok ama tulajonságával , hogy 0nin%senek l)nyegi t$ladonságai1? 'i is a helyzeta sz$bsztrát$mok ama tulajonságával , hogy 0+elelősek a +izikai tárgyak 4artik$laritásá)rt1? 'iis a helyzet a szubsztrátumok ama t$ladonságával, hogy 0a t$ladonságok hordozói1? E három



említett t$ladonság vaon nem l)nyegi tulajonsága a sz$bsztrát$moknak? E három t$ladonságvaon nem tartozik a sz$bsztrát$m természeté%ez?

!ovábbá> a legtöbb +ilozó+$s szerint l)teznek olyan l)nyegi t$ladonságok, amelyekkel minenegyes létező olognak renelkeznie kell . Qaon a sz$bsztrát$m nem rendelkezik azzal a triviális

l)nyegi tulajonsággal , hogy 0azonos önmagával1? Qagy azzal, hogy 04iros vagy nem 4iros1?Qagy azzal, hogy 0ha 4iros, akkor színes1? Qagy azzal, hogy 0l)tezett vagy nem l)tezetttegna4előtt1? 'ivel 6 hangzik tehát a sz$bsztrát$melm)let ellen+eleinek )rve 6 e triviális l)nyegit$ladonságokkal minden egyes l)tezőnek rendelkeznie kell, ez)rt a sz$bsztrát$mnak is/amennyiben l)tezik3 rendelkeznie kell vel-k. #a azonban rendelkezik ezekkel a l)nyegit$ladonságokkal, akkor igenis van l)nyege vagy term)szete, következ)sk)44en asz$bsztrát$melm)let inkonzisztens.

Qaon konkl@zív ez az ellenvet)s? 5 sz$bsztrát$melm)let híve %sak k)t+)lek)44en válaszolhaterre az ellenvet)sre. Egyr)szt, mondhata azt, hogy az olyan mondva%sinált 4redikát$mok, mint0színes, ha 4iros1, vagy 0nem rendelkezik l)nyegi t$ladonságokkal1, vagy 0+elelős a +izikai

tárgyak 4artik$laritásá)rt1 stb. valóában nem neveznek meg tulajonságokat . E válasz azonbantelesen a %o$. Qaon mi)rt ne volna t$ladonsága valaminek az, hogy 0+elelős a +izikai tárgyak 4artik$laritásá)rt1? s amennyiben t$ladonsága, mi)rt nem tartozik a l)nyeg)hez? 'ásr)szt aztis mondhata a sz$bsztrát$melm)let híve, hogy a sz$bsztrát$mok m)gis%sak rendelkeznekl)nyeggel. Ez a válasz azonban 6 ahogyan már a <.;. r)szben $taltam rá 6 szint)n el+ogadhatatlan.#a $gyanis a sz$bsztrát$mnak, ami de+iní%ió szerint nem más, mint a t$ladonságokt$ladonk)44eni hordozóa, van l)nyege, akkor 4oszt$láln$nk kell egy további entitást, ami esz$bsztrát$m alkotóeleme, )s ami hordozza a sz$bsztrát$m l)nyegi t$ladonságait, )s így továbba v)gtelens)gig.

. A FIZIKAI TÁ!GYAK SZ84SZTANIAELM9LETE

5 legtöbb kortárs +ilozó+$s @gy gondola, hogy a t$ladonságaikban azonos, de n$merik$sank-lönböző tárgyak lehetős)ge olyan s@lyos 4robl)mát elent a realista nyalábelm)let számára,hogy nem )rdemes vele tovább vesződni. Fgy gondolák továbbá, hogy a l)nyeggel nemrendelkező sz$bsztrát$m +ogalma inkonzisztens, )s ez)rt a sz$bsztrát$melm)let számára sin%sent@lságosan sok rem)ny. 'arad tehát a tró4$s nyalábelm)let, mely szerint a +izikai tárgyak 4artik$láris t$ladonságok /tró4$sok3 nyalábai, )s a nominalizm$s, mely szerint a +izikai tárgyak nem rendelkeznek ontológiai szerkezettel. 'ármost mivel mind a tró4$s nyalábelm)let, mind

4edig a nominalizm$s antirealista az $niverzál)k vonatkozásában, +elmer-l a k)rd)s> ez azt elenti, hogy a realizm$snak nin%sen versenyben levő elm)lete a +izikai tárgyakról?

8em elenti azt. 5 realizm$ssal rokonszenvező +ilozó+$sok /7o$ :ILM, :IIMb, Siggins :IMN,;NN:, van nHagen :IIN, #o++man and Vosenkrantz :II= )s mások3 szerint a realizm$snakigenis van 4la$zibilis elm)lete a +izikai tárgyakról, )s ennek k$l%sa 5risztotel)sz sz$bsztan%iárólszóló m2veiben, k-lönösen a +ategóriák %ím2 m2v)ben ki+etett +el+ogásában van. 5z elm)letneve ez)rt 0sz$bsztan%iaelm)let1.





E r)szben a +izikai tárgyak sz$bsztan%iaelm)let)t m$tatom be, arra a közös magra kon%entrálva,amely valamennyi kortárs arisztotelián$s elm)let l)nyeg)t alkota. &ó lesz vigyázni> asz$bsztan%iaelm)let sokkal szo+isztikáltabb, mint az eddig bem$tatott elm)letek.

.1. A 'z>'ztaiae0(&0et f< t&zi'ei

.1.1. E0'< t&zi'

0 #izikai tárgyak /legalábbis bizonyos +izikai tárgyak3 természetes #ajta=univerzálék instan$iái.

Ez a következőt elenti. Ellent)tben a realista nyaláb6 )s sz$bsztrát$melm)let tanításával, a 4artik$láris +izikai tárgyak nem %sak olyan $niverzál)kat instan%iálnak, mint a 04iros1, a 0kerek1,a 0;N %entim)ter átm)rő21, a 0g$miból levő1 stb., hanem természetes #ajta=univerzálékat is,olyanokat mint az 0ember1, a 0k$tya1, a 0tölgy1, a 0b-kk1 stb., )s ez $tóbbiak határozzák meg a

4artik$láris +izikai tárgyakat.

'ik is ezek a term)szetes +aták? 5hogy a 0!$ladonságok1 %ím2 +eezet ;.<.J. r)sz)ben máremlítettem> a +aták /kins3 vagy term)szetes +aták /natural kins3 azok az $niverzál)k, melyek avalóságot annak term)szetes határainál szabdalák +el. Tgyan%sak említettem ebben a r)szben,hogy 6 ellent)tben az olyan $niverzál)kkal, mint a 04iros1 )s a 0kerek1, melyeket a +izikaitárgyak abban az )rtelemben instan%iálnak, hogy renelkeznek / possess3 vel-k 6 a +izikai tárgyaka term)szetes +atákat abban az )rtelemben instan%iálák, hogy tartoznak /belong 3 hozzá$k./anos nin%sen kialak$lt egyezm)nyes terminológia> nin%s egyetlen olyan szakki+eez)s, mellyelvalamennyi nem term)szetes +ata $niverzál)ra re+erálhatn)k. Ez)rt használom a nemterm)szetes +ata6$niverzál)k elöl)s)re azt a +árasztó kör-lírást, hogy 0olyan $niverzál)k, mint a

`4iros )s a `kerek1.3e mi a elentős)ge a term)szetes +atákra való hivatkozásnak? 5z 6 )s erre is $taltam a0!$ladonságok1 %ím2 ;.<.J. r)sz)ben 6, hogy egy 4artik$láris tárgy term)szetes +atainstan%iálása 6 ellent)tben az olyan $niverzál)k instan%iálásával, mint a 04iros1 )s a 0kerek1 6meg%atározza azt, hogy mi a k)rd)ses 4artik$láris tárgy. 5 term)szetes +aták $gyanis 6ellent)tben a nem term)szetes +ata6$niverzál)kkal 6 szortális vagy iniviuáló $niverzál)k.5hogy 5risztotel)sz a +ategóriák ban +ogalmaz>

O...P az összes állítmány köz-l %s$4án Oa +atákP világíták meg az elsődleges sz$bsztan%iát. #a$gyanis 6 mikor egy bizonyos emberről van szó 6 valaki meg akara mondani, hogy mi az,

valóában akkor határozza meg, ha +aát vagy nem)t monda meg, s akkor teszi ezt meg+elelően,ha azt monda róla, hogy ember, vagy ha azt, hogy )lől)ny. #a viszont valaki a többi kategóriavalamelyik)vel határozza meg 6 4)ldá$l, hogy +eh)r, vagy hogy +$t, vagy akármi ilyesmivel 6,akkor hibásan adta meg a meghatározást. /;b3

5 döntő k-lönbs)g tehát a nem term)szetes +ata6$niverzál)k )s a term)szetes +ata6$niverzál)kközött a következő. 'íg a nem term)szetes +ata6$niverzál)k instan%iálása önmagában nemhatározza meg azt, hogy mi az a dolog, ami instan%iála /a 04irosságot1 instan%iálhata egy



%seresznye )44@gy, mint egy 4aradi%som, egy a$tó )44@gy, mint egy háztető stb.3, addig aterm)szetes +aták instan%iálása önmagában meghatározza azt, hogy mi az a dolog, amiinstan%iála. 5z 0embers)g1 /%uman being 3 term)szetes +ata instan%iálása meghatározza, hogy azezt instan%iáló dolog> ember.

'i teszi k)4ess) erre a term)szetes +atákat? zemben az olyan $niverzál)k instan%iálásával,mint a 04iros1 )s a 0kerek1, egy term)szetes +ata instan%iálása mi)rt határozza meg azt, hogy miaz a dolog, ami instan%iála? 5z)rt, mert míg a term)szetes +aták az őket instan%iáló 4artik$láristárgyak lényegét /esszen$iáját 3 alkoták, addig a nem term)szetes +ata6$niverzál)k soha nemtartoznak az őket instan%iáló 4artik$láris tárgyak l)nyeg)hez, mindig %sak ak$ientálisak .

8)zz-nk egy 4)ldát> zókrat)sz bátor. 5 sz$bsztan%iaelm)let szerint zókrat)sznak a 0bátorság1nem l)nyegi, hanem ak%identális t$ladonsága. 'it elent ez? 5zt, hogy zókrat)sz akkor isl)tez%et ne, ha nem instan%iálná a 0bátorság1 nem term)szetes +ata6$niverzál)t. Qegy-k most azt,hogy zókrat)sz ember. 5 sz$bsztan%iaelm)let szerint az 0embers)g1 zókrat)sz l)nyegi/esszen%iális3 t$ladonsága. 'it elent ez? 5zt, hogy zókrat)sz nem l)tez%et ne, ha nem

instan%iálná az 0embers)g1 term)szetes +atát. zókrat)sz tehát valamennyi nem term)szetes+ata6$niverzál)t, melyet instan%iál, kontingens móon instan%iála, de a term)szetes +atát,melyhez tartozik, sz"kségszerűen.

.1.#. M2'-=ik t&zi'

0 #izikai tárgyaknak az univerzálék nem alkotóelemeik .

'ivel a sz$bsztan%iaelm)let szerint k)t k-lönböző tí4$s@ $niverzál) l)tezik, term)szetes +ata6

$niverzál)k )s nem term)szetes +ata6$niverzál)k, a második t)zis k)t dolgot is mond. Egyr)sztazt, hogy a term)szetes +ata, melyet t 4artik$láris tárgy instan%iál, nem alkotóeleme t=nek .zókrat)sznek nem alkotóeleme az embers)g zókrat)sz abban az )rtelemben instan%iála az0embers)g1 term)szetes +atát, hogy ahhoz tartozik . 'ásr)szt azt monda, hogy t 4artik$láristárgynak ama nem természetes #ajta=univerzálék sem alkotóelemei, melyeket t tört)neteseninstan%iál. Egy 4aradi%somnak nem alkotóeleme a 04irosság1, a 0kereks)g1 stb.

Ez $tóbbi magyarázatra szor$l. 5zon, hogy a +izikai tárgyaknak a nem term)szetes +ata6$niverzál)k nem alkotóelemei, a sz$bsztan%iaelm)let híve azt )rti, hogy a +izikai tárgyak, melyek bizonyos nem term)szetes +ata6$niverzál)kat instan%iálnak, már eleve meg%atározottak azáltal,hogy egy bizonyos term)szetes +atához tartoznak. s világos> ha egy t +izikai tárgy, ami

instan%iála u:, u;, u< nem term)szetes +ata6$niverzál)kat, már eleve meg%atározott az által, hogyegy bizonyos term)szetes +atához tartozik, akkor u:, u;, u< nem term)szetes +ata6$niverzál)knem le%etnek t alkotóelemei.

5 sz$bsztan%iaelm)let híve @gy gondola $gyanis> annak az elő#eltétele, hogy valami nemterm)szetes +ata6$niverzál)kat instan%iálon, az, hogy az illető dolog előzetesen meg legyenhatározva. Qegy-nk egy 4aradi%somot. 'i instan%iála a 4irosságot )s a kereks)get? 8em más,mint maga a 4aradi%som. 'i maga a 4aradi%som? 8em más, mint a 4aradi%som term)szetes +ata



egy instan%iáa. 5 4aradi%somnak tehát nem alkotóeleme a 4irosság )s a kereks)g, $gyanis a 4aradi%som megl)te az elő+elt)tele annak, hogy instan%iála a 4irosságot )s kereks)get.

5 sz$bsztan%iaelm)let tehát szakít a nyaláb6 )s sz$bsztrát$melm)let konstr$ktivizm$sával, melyszerint a t$ladonságokA$niverzál)k a +izikai tárgyak alkotóelemei. e vigyázat> nehogy

összemoss$k a sz$bsztan%iaelm)letet a nominalizm$ssal, mely szerint a t$ladonságok szintén nem alkotóelemei a +izikai tárgyaknak. 5 nominalizm$s )s a sz$bsztan%iaelm)let állás4ontaközött a +ő k-lönbs)g a következő. 5 nominalista szerint nem l)teznek saát og$kont$ladonságok, következ)sk)44en nem is lehetnek a +izikai tárgyak alkotóelemei. 5sz$bsztan%iaelm)let szerint l)teznek t$ladonságok )s a +izikai tárgyak instan%iálnakt$ladonságokat. 5nnak ellen)re azonban, hogy a +izikai tárgyak instan%iálnak t$ladonságokat, et$ladonságok nem alkotóelemei a +izikai tárgyaknak. ')g4edig az)rt nem azok, mert azt, hogymi egy +izikai tárgy, nem az határozza meg, hogy milyen nem term)szetes +ata6t$ladonságokatinstan%iál, hanem kizárólag az, hogy milyen +atához tartozik.

.1./. a)(a=ik t&zi'

0 #izikai tárgyak ontológiailag alapvető entitások .

E harmadik t)zis több)6kev)sb) következik a másodikból. #a $gyanis a +izikai tárgyaknak az$niverzál)k nem alkotóelemei, akkor a +izikai tárgyakat nem lehet red$kálni $niverzál)kra mintala4vetőbb entitásokra. #a 4edig a +izikai tárgyakat nem lehet red$kálni ala4vetőbb entitásokra/$niverzál)kra3, akkor a +izikai tárgyak irreu$ibilis, ontológiailag alapvető l)tezők. /Fabbhasonlóság a sz$bsztan%iaelm)let )s a nominalizm$s közöttD3

'it elent mindez? 5zt, hogy a sz$bsztan%iaelm)let ontológiáa szerint a világban nem$niverzál)k /illetve sz$bsztrát$mok3 l)teznek ala4vetően, hanem a k-lönböző +atákhoz tartozótárgyak. Xlyanok, mint az egyes emberek, k$tyák, ma%skák, tölgy+ák, 4aradi%somok stb., )s ezek az irred$%ibilis l)tezők instan%iálák az $niverzál)kat.

"elmer-lhet 4ersze a k)rd)s> vaon mi)rt nem lehet red$kálni a term)szetes +atákat nemterm)szetes +ata6$niverzál)k egy meghatározott egy-ttes)re? 'i)rt nem mondható 4)ldá$l az,hogy a 04aradi%som1 mint term)szetes +ata n darab nem term)szetes +ata6$niverzál)egy-ttes)vel azonos? 5 sz$bsztan%iaelm)let szerint az)rt nem, mert az ontológiai prioritás a+atákon )s nem a +atákra ellemző egy)b t$ladonságokon van. 5zt $gyanis, hogy t milyenegy)b $niverzál)kat instan%iálhat, az határozza meg, hogy t milyen term)szetes +atát instan%iál.

#a egy dolog instan%iála a 04aradi%som1 term)szetes +atát, vagyis ha a k)rd)ses dolog 4aradi%som, akkor instan%iálhata a 4irosságot, de nem instan%iálhata a k)ks)get.

!erm)szetesen m)g tovább lehet k)rdezni> vaon mi)rt a +atákon, )s mi)rt nem a nemterm)szetes +ata6t$ladonságokon van az ontológiai 4rioritás? 'i)rt ne lehetne 4)ldá$l aztmondani, hogy az 0embers)g1 term)szetes +ata eset)ben az ontológiai 4rioritás az embergenetikai t$ladonságain mint nem term)szetes +ata6t$ladonságain van? 'ár4edig ha ezen van,akkor milyen ala4on besz)l-nk egyáltalán a +aták irred$%ibilis, ontológiailag ala4vető



elleg)ről? 5mennyire látom, a sz$bsztan%iaelm)let hívei e k)rd)sre nem rendelkeznekmeggyőző válasszal. 'ondák 4)ldá$l azt, hogy a term)szetes +ata6$niverzál)k t$ladonk)44ennem mások, mint a létezés meg%atározott mójai, )s mint létezési móok irreu$ibilisek /7o$:IIMa> :;N6:3. gy amikor valaki instan%iála az embers)g term)szetes +atát, akkor ezzel al)tez)s egy irred$%ibilis módát valósíta meg az embernek lev)st. 8os, ezt valóban lehet

mondani, nagyon sz)4en is hangzik, de nem vagyok benne száz százal)kig biztos, hogymindenkit kiel)gít.

.#. Sz>'ztaiae0(&0et ;a02e0(&0et 'z>'zt)2t>(e0(&0et

.#.1. A 'z>'ztaiae0(&0et &' a ;a02e0(&0et ,i'z-;a

5 sz$bsztan%iaelm)let )s a nyalábelm)let annyiban hasonlít egymáshoz, hogy mindk)t elm)letszerint az, hogy mi t 4artik$láris +izikai tárgy, attól +-gg, hogy t milyen $niverzál)/ka3t

instan%iál.'it is állít a nyalábelm)let? 5zt, hogy egy 4artik$láris +izikai tárgyat egyesegyed-l az határozmeg, hogy milyen t$ladonságai vannak. Ez azt elenti, hogy ha t 4artik$láris tárgy & :, & ;, & <, & =, & J t$ladonságokkal rendelkezik, akkor t l)tez)se mind & :, mind & ;, mind & <, mind & =, mind & J t$ladonság l)tez)s)t involválja, másk)44 ki+eezve> t 6nek mind & :, mind & ;, mind & <, mind & =,mind & J lényegi vagy sz"kségszerű t$ladonsága. E t$ladonságok köz-l ha akár egy is hiányzik,vagy ha e t$ladonságok mell) akár %sak egy további & R t$ladonság is ár$l, akkor t maga neml)tezik. Egyszóval> a nyalábelm)let ultraesszen$ialista t valamennyi t$ladonsága lényegialkotóeleme t 6nek.

Ehhez k)4est a sz$bsztan%iaelm)let híve tagada, hogy minden egyes $niverzál), melyet t +izikaitárgy instan%iál egy#ormán lényegi t$ladonsága t 6nek. 5 sz$bsztan%iaelm)let is esszen%ialista$gyan, de e szerint t +izikai tárgynak %sak egyetlen lényegi tulajonsága van t egyetlenuniverzálét instan$iál sz"kségszerűen, eles-l a term)szetes +ata6$niverzál)t. 5 t által instan%iáltnem term)szetes +ata6t$ladonságok t 6nek nem l)nyegi t$ladonságai. 5 term)szetes +ata6$niverzál) az)rt esszen%iális, mert 6 mint látt$k 6 ennek instan%iálása határozza meg, hogy mi t , anem term)szetes +ata6$niverzál)k 4edig az)rt nem esszen%iálisak, mert ezek nem egyebek, mint/a term)szetes +ata instan%iálása +olytán3 már meghatározott t tárgy 4$szta modi+iká%iói.

.#.#. A 'z>'ztaiae0(&0et &' a 'z>'zt)2t>(e0(&0et ,i'z-;a5 sz$bsztan%iaelm)let )s a sz$bsztrát$melm)let annyiban hasonlít egymáshoz, hogy mindk)telm)let szerint a t$ladonságoknak sz-ks)ge van sz$bekt$mra /hordozóra3, valamire, aminekezek a t$ladonságai.



'it is állít a sz$bsztrát$melm)let? 5zt, hogy t 4artik$láris +izikai tárgy t$ladonságainak asz$bekt$ma vagy hordozóa nem más, mint a puszta szubsztrátum, amely /:3 t alkotóeleme, )samelynek /;3 önmagában nin%senek esszen%iális t$ladonságai.

Ehhez k)4est a sz$bsztan%iaelm)let híve szerint /:3 t 4artik$láris +izikai tárgy t$ladonságainak a

sz$bekt$ma vagy hordozóa nem más, mint maga t , a 4artik$láris +izikai tárgy,következ)sk)44en t t$ladonságainak sz$bekt$ma nem lehet t alkotór)sze. !ovábbá /;3 t 4artik$láris +izikai tárgy t$ladonságainak a sz$bekt$ma vagy hordozóa rendelkezik esszen%iálist$ladonsággal, nevezetesen a +atához tartozással, melyet instan%iál.

.#./. Ö''zef-0a02'

9ssze+oglalva> @gy t2nik, a sz$bsztan%iaelm)let k)t )rtelemben is a józan közép állás4onta asz)lsős)ges nyaláb6 )s sz$bsztrát$melm)let között. Egyr)szt az)rt, mert ellent)tben az

$ltraesszen%ialista nyalábelm)lettel )s az antiesszen%ialista sz$bsztrát$melm)lettel, azt állíta> a #izikai tárgyaknak van lényeg"k' e nem minen tulajonságuk lényeges. zókrat)sznek l)nyege,hogy ember, de nem l)nyegi t$ladonsága, hogy bátor. 'ásr)szt, ellent)tben azzal a n)zettel,hogy a +izikai tárgyak t$ladonságainak egyáltalán nin%sen sz$bekt$ma, )s azzal a n)zettel, hogya +izikai tárgyak t$ladonságainak a sz$bekt$ma egy@ttal a +izikai tárgyak alkotóeleme, aztállíta, hogy maguk a partikuláris tárgyak a szubjektumai vagy %orozói a tulajonságaiknak .'aga a 4aradi%som 4iros, maga a kök)ny k)k. Fgy gondolom, e ózan köz)4$tasság asz$bsztan%iaelm)let egyik leg+őbb vonzeree.

./. -;a (a;a)2zza a 'z>'ztaiae0(&0et a fizikai t2);ak *a)tik>0a)it2'2t?./.1. Mi&)t 'ike)te0eek az a0te)at+, e0(&0etek a 'z>'ztaiae0(&0et @+,ei 'ze)it?

5hhoz, hogy világos legyen, hogyan magyarázza a sz$bsztan%iaelm)let a +izikai tárgyak 4artik$laritását, először is azt )rdemes megvizsgálni, hogy a sz$bsztan%iaelm)let 4ers4ektíváából n)zve mi)rt nem boldog$l a realista nyalábelm)let )s sz$bsztrát$melm)let a+izikai tárgyak 4artik$laritásának magyarázatával /lásd> 7o$ :IIMb3.

E sikertelens)gnek k)t összetevőe van. 5z egyik az, hogy e k)t elm)let szerint a t$ladonságok$niverzál)k, vagyis egy időben több k-lönböző +izikai tárgyban 4rezentálódni k)4es entitások, a

másik az, hogy a k)t elm)let szerint az $niverzál)k a +izikai tárgyak alkotóelemei. 'agyarán> asikertelens)g-k oka az, hogy mindk)t elm)let szerint a +izikai tárgyak olyan alkotóelemekbőlállnak' melyek megléte e tárgyakban nem képes numerikus k"lönbözőséget ereményezni. #a t : )s t ; n$merik$san k-lönböző +izikai tárgy n t$ladonságában azonos, akkor ez mindk)t elm)letszerint azt elenti, hogy t : )s t ; rendelkezik n darab numerikusan azonos, közös alkotóelemmel .'itől lesznek akkor k-lönbözők?



5 nyalábelm)let híve ekk)44 okoskodik> mivel a +izikai tárgyak által instan%iált $niverzál)k minta +izikai tárgyak alkotóelemei önmag$kban nem k)4esek n$merik$s k-lönbözős)geteredm)nyezni, a +izikai tárgyak 4artik$laritásához nagyon nagy szám $niverzál)ra mintalkotóelemre van sz-ks)g. Xlyan nagy szám@ alkotóelemre, hogy ne +ord$lhasson elő, hogy k)tn$merik$san k-lönböző +izikai tárgy 4ontosan $gyanazokból az $niverzál)kból mint

alkotóelemekből állon.

#ogyan okoskodik a sz$bsztrát$melm)let híve? gy> mivel a +izikai tárgyak által instan%iált$niverzál)k mint a +izikai tárgyak alkotóelemei nem k)4esek n$merik$s k-lönbözős)geteredm)nyezni, bármennyi legyen is belől-k, ez)rt +el kell t)telezn-nk egy további entitást, amierre k)4es. E további entitás )rtelemszer2en nem lehet $niverzál), hisz )44en arról van szó, hogyaz $niverzál)k nem k)4esek n$merik$s k-lönbözős)get eredm)nyezni, következ)sk)44en etovábbi entitás %sakis az $niverzál)któl ala4vetően k-lönböző nyers individ$alitás vagy 4artik$laritás, azaz a sz$bsztrát$m lehet.

5z J.<. )s az J.=. r)szben látt$k mindk)t strat)gia neh)zs)geit. 5 nyalábelm)let híve minden

bizonnyal t)ved abban, hogy amennyiben nagy szám@ $niverzál)t instan%iál egy +izikai tárgy,akkor ez k)4es individ$álni a k)rd)ses +izikai tárgyat. 5 sz$bsztrát$melm)let híve ezzel szembenolyan +ogalommal o4erál /4$szta sz$bsztrát$m3, amely minden bizonnyal inkonzisztens, l)v)nnin%senek l)nyegi t$ladonságai.

./.#. Mi a (e-0=2'?

5 sz$bsztan%iaelm)let híve szerint az a +elismer)s, hogy a 4artik$láris +izikai tárgyak nem$sak olyan $niverzál)kat instan%iálnak mint a 0kerek1 )s a 04iros1, hanem term)szetes +ata6

$niverzál)kat is. Ebben az esetben $gyanis egy%sa4ásra megsz2nik a t$ladonságaikban azonos,de n$merik$san k-lönböző tárgyak 4robl)ma valódi 4robl)mának lenni. 'i)rt? 5 válasz 4o+onegyszer2> azért' mert a természetes #ajta=univerzálék többszörös instan$iálása = ellent)tbena nem term)szetes +ata6$niverzál)k többszörös instan%iálásával = numerikusan k"lönböző partikulárékat ereményez. 'i)rt? 5z)rt, mert a term)szetes +aták szortális / sortal 3 vagyiniviuáló /iniviuative3 $niverzál)k. Egyszer2en +ogalmazva> azzal, hogy több +izikai tárgyinstan%iál egy meghatározott term)szetes +atát mint szortális $niverzál)t, már meg is vannakk-lönböztetve egymástól. 5hogy 'i%hael 7o$ +ogalmaz>

Ellent)tben a t$ladonságokkal, a +aták olyanok, hogy többszörös instan%iálás$k n$merik$sank-lönböző 4artik$lár)kat eredm)nyez. 5z 0embers)g1 +ata k)tszeres instan%iálása k)t embert

eredm)nyez, a 0tölgy+aság1 n)gyszeres instan%iálása n)gy tölgy+át. O...P O5 +izikai tárgyakPn$merik$s k-lönbözős)ge abban a rá$k vonatkozó ontológiailag ala4vető t)nyben adott, hogyazok +atákat instan%iálnak. /:IIMa> :;;6<3.

5 sz$bsztan%iaelm)let hívei szerint az a legegy)rtelm2bb ele, hogy a +ata6$niverzál)kinstan%iálása n$merik$s k-lönbözős)get eredm)nyez, ahogyan a világban levő dolgokatszámlál$k. 5 dolgok $gyanis, amelyeket számlálni lehet, nem mások, mint a term)szetes +ata6$niverzál)k instan%iái, nem 4edig olyan $niverzál)k instan%iái, mint a 04iros1 )s a 0kerek1. 5zt



mond$k 4)ldá$l egy óvodában> egy gyerek, k)t gyerek, három gyerek. 5zt azonban nemmondhat$k> egy 4iros, k)t 4iros, három 4iros.

Qegy-k a minden t$ladonság$kban azonos, de n$merik$san k-lönböző +izikai tárgyak /a )s b3eset)t. 5 sz$bsztan%iaelm)let szerint> az a )s b +izikai tárgyak által instan%iált $niverzál)k között

l)tezik olyan # /+ata3 $niverzál), ahol is a t)ny, hogy a is )s b is instan%iála # 6t, önmagában elegenő ahhoz, hogy a )s b n$merik$san k-lönbözzenek egymástól. Ez 4edig azt elenti, hogymeg t$d$k oldani a t$ladonságaikban azonos, de n$merik$san k-lönböző +izikai tárgyak 4robl)máát an)lk-l, hogy bevezetn)nk a 4$szta sz$bsztrát$m mint 4$szta individ$alizátor+ogalmát, ami a t$ladonságain +el-l szint)n alkotóeleme a +izikai tárgyaknak.

.5. A 'z>'ztaiae0(&0et e@&z'&ei

5 sz$bsztan%iaelm)letnek k)t ala4vető neh)zs)ge van, )s nem nagyon látom, hogyan t$d az

elm)let bármelyiken is +el-lkerekedni.5 sz$bsztan%iaelm)let egyik neh)zs)g)re már $taltam a R.:.<. r)szben, a sz$bsztan%iaelm)letharmadik t)zise ka4%sán. 8evezetesen> a +aták irred$%ibilis entitásoknak való beállítása nemt2nik el)gg) megala4ozottnak a sz$bsztrát$melm)let hívei nem rendelkeznek meggyőző)rvekkel arra n)zv)st, hogy a +aták nem red$kálhatók nem term)szetes +ata6t$ladonságokra.Fgy t2nik 4)ldá$l, hogy az emberi +a genetikai állományának +elt)rk)4ez)se, amennyiben 4ersze e t$dományos 4roektet siker koronázza, kih@zza a talat ama n)zet alól, hogy az0embers)g1 mint +ata6$niverzál) irred$%ibilis entitás, )s az ezt instan%iáló +izikai tárgyak/emberek3 ontológiailag ala4vetők. #a 4edig a +izikai tárgyak nem ontológiailag ala4vetők,akkor a sz$bsztan%iaelm)let nem rendelkezik megoldással a t$ladonságaikban azonos, de

n$merik$san k-lönböző tárgyak 4robl)máára.5 másik neh)zs)g m)g s@lyosabb. Egyszer2en arról van szó, hogy nagyon sok +izikai tárgy nemtartozik term)szetes +atákba. 8em tartoznak term)szetes +atákba sem a mesters)ges tárgyak/a$tók, re4-lőg)4ek, számítóg)4ek stb.3, sem a +izikai tárgyak 4$szta aggregát$mai /tavak,könyvtárak, dombok stb.3. 'i a helyzet ezekkel? ')g ha el +ogad$k is azt, hogy asz$bsztan%iaelm)let 4la$zibilis az )lől)nyekre )s a k)miai elemekre, vagyis azokra a +izikaitárgyakra, amelyek term)szetes +atákhoz tartoznak, az elm)let akkor is kieg)szít)sre szor$l.

'ármost k)t lehetős)g van. 5z egyik> kombinálni a sz$bsztan%iaelm)letet vagy a nyaláb6, vagy asz$bsztrát$melm)lettel, +elvállalva e k)t elm)let minden neh)zs)g)t, illetve azt, hogy ezzel egy

%s@nya hibrid elm)lettel rendelkez-nk a +izikai tárgyakról. 5 másik> egyszer2en tagadni, hogyl)teznek olyan entitások, melyek nem instan%iálnak +ata6$niverzál)kat. E radikális $tat választa 4)ldá$l (eter van nHagen /:IIN3, aki szerint a világban stenen kív-l kizárólag )lől)nyek )selemi r)szek l)teznek, l)v)n %sak ezek instan%iálnak +ata6$niverzál)kat. Ezeken kív-l semmimás nem l)tezik. Ezt a megoldást azonban a legtöbben nagyon nehezen +ogad$k el.



. A T8LAJ%"NSÁG"K 9S A FIZIKAI TÁ!GYAK ELM9LETEINEKEGY LEETS9GES TA"N3MIÁJA

#at meta+izikai elm)letet kell taonómiába rendezn-nk> /:3 az osztálynominalizm$st, /;3 arealista nyalábelm)letet, /<3 a tró4$s nyalábelm)letet, /=3 a realista sz$bsztrát$melm)letet, /J3 a

tró4$s nyalábelm)letet, )s v)g-l /R3 a sz$bsztan%iaelm)letet. E hat elm)let a t$ladonságok )s+izikai tárgyak 6 lát$k már, $gye, mennyire össze+-gg a k)t t)ma 6 leg+ontosabb meta+izikaielm)letei.

Egy lehets)ges taonómia szerint /lásd Crane and "arkas ;NN=> ;;;6<3 a t$ladonságok )s a+izikai tárgyak meta+izikai elm)leteit k)t k)rd)s ment)n )rdemes %so4ortosítani. 5z egyik at$ladonságok 4robl)máával, a másik a +izikai tárgyak ontológiai szerkezet)nek 4robl)máávalka4%solatos>

/i3 8$merik$s azonosság6e a +izikai tárgyak tí4$sazonossága?/ii3 Ved$kálhatók6e a +izikai tárgyak ala4vetőbb entitásokra?

8$merik$s azonosság6e a tí4$sazonosság?

Ved$kálhatók a 4artik$lár)k?

gen 8em

gen

Vealista nyalábelm)let.

Vealista sz$bsztrát$melm)let.

!ró4$s nyalábelm)let.

!ró4$s sz$bsztrát$melm)let.

8em

Vealista sz$bsztan%iaelm)let.

8ominalizm$s.







8em kommentálom e +elosztást. 9ssze+oglalásk)44en gondold v)gig, hogy a k-lönbözőelm)letek e k)tszer kettes mátrinak mi)rt )44 abban a r)sz)ben szere4elnek, melyben látodőketD

6/. FELASZNÁLT I!"%AL"M

6 5dams, Vobert '. /:ILIA;NN=3 Z(rimitív ezs)g )s 4rimitív azonosságZ, in "arkas Katalin )s#$oranszki "eren% /szerk.3 Moern meta#izikai tanulmányok , B$da4est> Eötvös Kiadó, 44. RI6MI.

6 5llaire, EdHin B. /:IR<A:IIM3 ZBare (arti%$larsZ, in te4hen 7a$ren%e and Cynthia 'a%donald/eds.3 6ontemporary 8eaings in t%e &ounations o# Metap%ysi$s, X+ord> Bla%kHell, 44. ;=M6J=.

6 5llaire, EdHin B. /:IRJA:IIM3 Z5nother 7ook at Bare (arti%$larsZ, in te4hen 7a$ren%e andCynthia 'a%donald /eds.3 6ontemporary 8eaings in t%e &ounations o# Metap%ysi$s, X+ord>Bla%kHell, 44. ;JI6R<.

6 5risztotel)sz, +ategóriák , in $ő. 3oétika' kategóriák' %ermeneutika, Koss$th Kiadó :IIL.

6 Bergmann, G$stav /:IRL3 8ealism, 'adison, S> Tniversity o+ Sis%onsin (ress.

6 Berkeley, George /:L:NA:IMJ3 Z!an$lmány az emberi megismer)s ala4elveirőlZ, in $ő.-anulmány az emberi megismerés alapelveiről és más írások , B$da4est> Gondolat Kiadó, 44.

:=L6;L;.

6 Berkeley, George /:L:<A:IMJ3 Z#-lasz )s (hilon$sz három 4árbesz)deZ, in in $ő. -anulmány azemberi megismerés alapelveiről és más írások , B$da4est> Gondolat Kiadó, 44. ;L<6=:;.

6 Bla%k, 'a /:IJ;3 Z!he dentity o+ ndis%erniblesZ, Min R:, 44. :J<6R=.

6 Cam4bell, Keith /:IM:A:IIM3 Z!he 'eta4hysi%s o+ 5bstra%t (arti%$larsZ, in te4hen 7a$ren%eand Cynthia 'a%donald /eds.3 6ontemporary 8eaings in t%e &ounations o# Metap%ysi$s,X+ord> Bla%kHell, 44. <J:6R<.

6 Cam4bell, Keith /:IIN3 0bstra$t 3arti$ulars, X+ord> Bla%kHell.

6 Cas$llo, 5lbert /:IM=3 Z!he Contingent dentity o+ (ari%$lars and TniversalsZ, Min , 44. J;L6=:.

6 Cas$llo, 5lbert /:IMM3 Z5 "o$rth Qersion o+ the B$ndle !heoryZ, 3%ilosop%i$al 9tuies, 44. :;J6<I.





6 Crane, !im and "arkas, Katalin /;NN=3 ZTniversals and (arti%$lars. ntrod$%tionZ, in !im Craneand Katalin "arkas /eds.3 Metap%ysi$s, 0 Duie an 0nt%ology, X+ord> X+ord Tniversity(ress, 44. ;:L6;R.

6 #o%hberg, #. /:IR=3 Z!hings and [$alitiesZ, in S. Ca4itan and . 'errill /eds.3 Metap%ysi$s

an 4planation, (ittsb$rgh> Tniversity o+ (ittsb$rgh (ress, 44. :;<6RN.

6 #o++man, &osh$a and Vosenkrantz, Gary . /:II=3 9ubstan$e among ;t%er 6ategories,Cambridge> Cambridge Tniversity (ress.

6 7o%ke, &ohn /:RMIA;NN<3 Hrtekezés az emberi értelemről , B$da4est> Xsiris Kiadó.

6 7o$, 'i%hael &. /:ILM3 9ubstan$e an 0ttribute, ordre%ht> Veidel.

6 7o$, 'i%hal &. /:IIMa3 Metap%ysi$s* 0 6ontemporary .ntrou$tion, 7ondon, 8eH Uork>Vo$tledge.

6 7o$, 'i%hael &. /:IIMb3 ZBeyond $bstrata and B$ndles> 5 (rolegomena to a $bstan%eXntologyZ, in te4hen 7a$ren%e and Cynthia 'a%donald /eds.3 6ontemporary 8eaings in t%e &ounations o# Metap%ysi$s, X+ord> Bla%kHell, 44. ;<<6=L.

6 'artin C. B. /:IMN3 Z$bstan%e $bstantiatedZ, 0ustralasian Eournal o# 3%ilosp%y JM, 44. <6:N.

6 imons, (eter /:II=A:IIM3 Z(arti%$lars in (arti%$lar Clothing> !hree !ro4e !heories o+$bstan%eZ, in te4hen 7a$ren%e and Cynthia 'a%donald /eds.3 6ontemporary 8eaings in t%e &ounations o# Metap%ysi$s, X+ord> Bla%kHell, 44. <R=6M=.

6 Qan Cleve, &ames /:IMJA:IIM3 Z!hree Qersion o+ the B$ndle !heoryZ, in te4hen 7a$ren%e andCynthia 'a%donald /eds.3 6ontemporary 8eaings in t%e &ounations o# Metap%ysi$s, X+ord>Bla%kHell, 44. ;R=6L=.

6 van nHagen, (eter /:IIN3 Material 2eings, tha%a, 8U> Cornell Tniversity (ress.

6 Silliams, onald. C. /:IJ<A;NN=3 Z!he Elements o+ BeingZ, in !im Crane and Katalin "arkas/eds.3 Metap%ysi$s' 0 Duie an 0nt%ology, X+ord> X+ord Tniversity (ress, 44. ;R;6L;.

6 Siggins, avid /:IMN3 9ameness an 9ubstan$e, X+ord> Basil Bla%kHell.

6 Siggins, avid /;NN:3 9ameness an 9ubstan$e 8ene?e , Cambridge> Cambridge Tniversity(ress.

O6/. AJÁNL"TT I!"%AL"M





6 Ba%on, &. /:IIJ3 5niversals an 3roperty .nstan$es/ -%e 0lp%abet o# 2eing , X+ord>Bla%kHell.

6 Crane, !im and "arkas, Katalin /;NN=3 ZBeing. ntrod$%tionZ, in !im Crane and Katalin "arkas/eds.3 Metap%ysi$s, 0 Duie an 0nt%ology, X+ord> X+ord Tniversity (ress, 44. :<L6=M.

6 Elder, C. /;NN=3 8eal >atures an &amiliar ;bje$ts, Cambridge, 'ass.> '! (ress.

6 #amlyn, . S. /:IM=A:II;3 Metap%ysi$s, Cambridge> Cambridge Tniversity (ress, 44. RN6M=.

6 #$oranszki "eren% /;NN:3 Moern meta#izika, B$da4est> Xsiris Kiadó, 44. ;:L6;=.

6 7o$, 'i%hael /:ILN3 5niversals an 3arti$ulars, 8eH Uork> o$bleday and Com4any, n%.

6 7oHe, &onathan E. /:IMM3 Z$bstan%eZ, in G. #. V. (arkinson /ed.3 0n 4n$y$lopaeia o# 3%ilosop%y, 7ondon> Vo$tledge, 44. ;JJ6LM.

6 7oHe, &onathan E. /:IIM3 -%e 3ossibility o# Metap%ysi$s. 9ubstan$e' .entity' an -ime,X+ord> X+ord Tniversity (ress, 44. :<R6;NI.

6 7oHe, &onathan E. /;NN<3 Zndivid$ationZ, in 'i%hael &. 7o$ and ean S. *immerman /eds.3-%e ;#or !anbook o# Metap%ysi$s, X+ord> X+ord Tniversity (ress, 44. LJ6IJ.

6 'a%donald, Cynthia /;NNJ3 :arieties o# -%ings/ &ounations o# 6ontemporary Metap%ysi$s,7ondon> Bla%kHell, 44. LI6:<=.

6 Vobinson, #oHard /;NN=3 Z$bstan%eZ, in 9tan#or 4n$y$lopeia o# 3%ilosop%y,

htt4>AA4lato.stan+ord.ed$AentriesAs$bstan%eA

6 imons, (eter /:IIJ3 Z$bstan%eZ, in &aegHon Kim and Ernest osa /eds.3 0 6ompanion to Metap%ysi$s, X+ord> Bla%kHell, 44. =MN6=.

6 Fvári, 'árta /;NN<3 Z5 sz$bsztan%iák tró4$selm)leteZ, Magyar &ilozó#iai 9zemle <, 44. <NJ6<I.

6 Siggins, avid /:IIJA:IIL3 Zz$bsztan%iaZ, in 5. C. Grayling /szerk.3 &ilozó#iai +aluz,B$da4est> 5kad)miai Kiadó, 44. ;<L6L<.

5. FEJEZET: A FIZIKAI TÁ!GYAK L9TEZ9SE AZ I%Ő4EN

1. A !"4L9MA

http://plato.stanford.edu/entries/substance/



http://plato.stanford.edu/entries/substance/





5z előző +eezetben a +izikai tárgyak ontológiai szerkezet)nek n)gy meghatározó elm)let)tm$tattam be> a nominalizm$st, a sz$bsztrát$melm)letet, a nyalábelm)letet )s asz$bsztan%iaelm)letet. E +eezetben is a +izikai tárgyakról lesz szó, de más szem4ontból. 5 k)rd)smost> %ogyan értelmezenő a #izikai tárgyak iőben való létezéseI

E k)rd)s +ontossága azonnal világossá válik, mihelyst bizonyos, a +izikai tárgyakkal ka4%solatosala4vető meggyőződ)seinkre gondol$nk. 5 következőkre> /:3 a +izikai tárgyaknak meghatározottiőbeli %atáraik vannak > meghatározott időben önnek l)tre )s meghatározott időben 4$szt$lnakel. /;3 5 +izikai tárgyak l)tez)s-k minden idő4illanatában teljesen és egész"kben jelen vannak >egy bizonyos +izikai tárgy ma numerikusan ugyanaz a dolog, mint holna4 )s mint l)tez)se bármely 4illantában. /<3 5 +izikai tárgyak képesek változni' vagyis l)tez)s-k során k-lönbözőidő4ontokban rendelkezhetnek egymással inkonzisztens t$ladonságokkal.

7egyen a 4)lda egy darab drót. /:3 5 drót már több )ve l)tezik, )s +elt)telezhetően m)g több )vigl)tezni is +og. /;3 5 drót l)tez)s)nek minden idő4illanatában teles eg)sz)ben elen van> a dróttegna4 )s a drót ma n$merik$san $gyanaz a dolog. /<3 5 drót megváltozhat /4)ldá$l>

meghalíthatom3, azaz rendelkezhet egy bizonyos idő4ontban az egyeness)g )s egy másikidő4ontban a görbes)g t$ladonságával.

5zt, hogy a +izikai tárgyak nem %sak egy, hanem több idő4ontban is l)teznek, a +izikai tárgyakidőbeli perzisztálásának nevezz-k. Ebben a +eezetben a +izikai tárgyak időbeli 4erzisztálásánakelm)leteit m$tatom be. 'íg tehát a +izikai tárgyak korábbi elemz)se a +izikai tárgyak statikus vizsgálatára korlátozódott, melynek során elvonatkoztattam attól, hogy a +izikai tárgyak időbenl)teznek )s változnak, ebben a +eezetben a +izikai tárgyak inamikus vagy iakronikus vizsgálatalesz a +ók$szban, vagyis a tárgyak időbeli l)tez)s)nek 4robl)máára kon%entrálok, k-lönöstekintettel a változás elens)g)re.

#. EN%8!ANTIZM8S 9S E!%8!ANTIZM8S

#.1. E=>)atiz(>' &' *e)=>)atiz(>' a; ,-a0aka

5 +izikai tárgyak időben való 4erzisztálásának k)t nagy elm)lete van. 5z egyik azenurantizmus, a másik a perurantizmus. /5 k)t elnevez)s avid 7eHis6tól /:IMR> ;N;3származik.3 5z end$rantisták /Chisholm :ILR> a44. 5, #aslanger :IMIa, :IMIb, 7oHe :IML,:IMM, ;NN;> =I6JM, #in%hli++ :IIR, &ohnston :IML, 'ellor :IIM, Vea :IIM, nHagen :IINa,

*immermann :IIM3 szerint /összhangban a +izikai tárgyakkal ka4%solatos ózan )szmeggyőződ)s-nkkel3 a +izikai tárgyak l)tez)s-k minden 4illanatában teljes egész"kben jelenvannak . ()ldá$l az asztalomon levő drót tegna4 )s ma egy )s $gyanazon 4artik$lár) ama k)tki+eez)snek, hogy 0a drót tegna41 )s 0a drót ma1 ugyanaz a re#eren$iája. 5z end$rantista tehát adrót időben való 4erzisztálását 6 mivel @gy v)li, hogy a +izikai tárgyak l)tez)s-k minden 4illanatában teles eg)sz-kben elen vannak 6 a drót numerikus azonosságak)nt )rtelmezi.





5 4erd$rantisták /[$ine :IRN, se%t. <R, :IR<, :ILR, :IM:, 7eHis :ILR, :IMR> ;N;6J, :IMM, ;NN;,5rmstrong :IMN, #eller :IIN, :II;, :II<, ider :IIR, ;NNN, ;NN:3 tagadák, amit azend$rantista a ózan )sszel összhangban állít. !agadák tehát, hogy a +izikai tárgyak l)tez)s-kminden idő4illanatában teles eg)sz-kben elen vannak. 'it állítanak e helyett? 5zt, hogy a+izikai tárgyaknak minden idő4ontban $sak egy meg%atározott rész"k van jelen, )s nem az

egész"k . Qagyis> az a ki+eez)s, hogy 0a drót tegna41 )s az a ki+eez)s, hogy 0a drót ma1 nem egy)s $gyanazon dologra re+erál, hanem a drótnak mint konkr)t 4artik$lár)nak egymástóln$merik$san k-lönböző részeire. 5 0drót ma1 )s a 0drót tegna41 %sak egy6egy része tehát azidőben 4erzisztáló drótnak. 'ilyen r)szei? 8yilván nem a t)rbeli r)szei, l)v)n a drót t)rbelir)szei $gyanazok tegna4 )s ma, hanem az iőbeli /temporális3 r)szei. 5 4erd$rantista ala4állításatehát az, hogy egy +izikai tárgy időben való 4erziszten%iáa nem más, mint a +izikai tárgyn$merik$san k-lönböző tem4orális r)szeinek egymás $tán való 4rezentálódása, )s egy +izikaitárgy nem más, mint a +izikai tárgy n$merik$san k-lönböző tem4orális r)szeinek vagytem4orális szeleteinek mereológiai összege vagy aggregátuma. /'ereológiának a rész és egész elm)leteit nevezz-kD3 5z a valami, ami telesen )s eg)sz)ben 4rezentálódik egy adott időben,nem az eg)sz +izikai tárgy /ahhoz az t@l nagy3, hanem annak mindig %sak egy tem4orális szelete.

Következ)sk)44en a 4erd$rantista vitata, hogy a +izikai tárgyak időbeli 4erziszten%iáan$merik$s azonosságk)nt )rtelmezendő.

5 +izikai tárgyak időbeli 4erzisztálásának end$rantista )s 4erd$rantista magyarázata köztik-lönbs)get a következők)44en is szokás meg+ogalmazni. 5z end$rantista azzal, hogy azt állíta,hogy a +izikai tárgyak l)tez)s-k során teles eg)sz-kben elen vannak, a +izikai tárgyakat%áromimenziós entitásoknak tekinti. Fgy tekinti> a +izikai tárgyaknak /4)ldá$l a drótnak3kizárólag térbeli részeik vannak a +izikai tárgyak kizárólag a t)rben, a t)r három dimenzióábankiteredtek. Ezzel szemben a 4erd$rantista azt állíta> a +izikai tárgyak nem három, hanemnégyimenziós entitások . Qagyis a +izikai tárgyak nem%sak a t)rben kiteredtek, hanem0elny@ltak1 / sprea out 3 az időben. 5hogy a +izikai tárgyak /4)ldá$l a drót3 0elny@ltak1 a t)rben,

éppen gy 0elny@ltak1 az időben is. 5 +izikai tárgyak tehát 6 ahogy a 4erd$rantisták ki+eezik 6tériőbeli nylványok / spatio=temporal $ontinuans3 vagy tériőbeli #érgek / spatio=temporal?orms3> tem4orális r)szeik vagy szeleteik mereológiai +@ziói.

"elmer-lhet a k)rd)s> a +izikai tárgyak időben való 4erzisztálásának vaon %sak ez a k)t elm)letelehets)ges? 8em. 5z end$rantizm$stól )s a 4erd$rantizm$stól @abban meg szokás k-lönböztetniaz @gynevezett eurantizmust. 5z ed$rantizm$s k-lönös hibrid elm)lete az end$rantizm$snak)s a 4erd$rantizm$snak, mellyel e hely-tt nem +oglalkozom. /5z ed$rantizm$sról lásd> ider:IIR, ;NNN, #aHley ;NN:> %h. ;, #aslanger ;NN<.3

#.#. A te(*-)20i' )&'z f-a0(a kDze0e)<0

#.#.1. K-k)&t ,a; a'zt)akt etit2'-k6e a te(*-)20i' )&'zek?

5 4erd$rantista szerint a +izikai tárgyak a szó szoros )rtelm)ben rendelkeznek tem4orálisr)szekkel, )s ugyanabban az értelemben r)sze a drótnak a 0drót tegna41 )s a 0drót ma1, mintahogyan r)sze 4)ldá$l a köz)4ső k)t %entim)tere. Qagyis a 0tem4orális r)sz1 +ogalma nem



absztrakt /4$sztán teoretik$s3 entitás, hanem $gyanolyan konkrét , mint maga a +izikai tárgy,amelynek a r)sze. 5 4erd$rantista szerint egy +izikai tárgy tem4orális r)sze ugyangy rendelkezhet t$ladonságokkal, mint ahogyan az end$rantista szerint maga a +izikai tárgy. 5kárazt is mondhat$k 4)ldá$l, hogy míg a 0drót tegna41 nagyon hideg volt, addig a 0drót ma1nagyon meleg.

#.#.#. -;a a0ak+t'>k ki 'ze(0&0ete' k&*et a te(*-)20i' )&'zek)<0?

me három avaslat>

/:3 Qegy-k azt a mondatot, hogy 0!amás tizenöt )vesen íg)retes gyerek volt1. 5 4erd$rantistaszerint ezt a mondatot nem @gy kell )rtelmezni, hogy abban !amásra magára re+erál$nk, )samelyben a 0tizenöt )vesen1 ki+eez)s 4$sztán módosíta a mondat tartalmát, eles-l hogy !amásíg)retes gyerek volt. #anem @gy, hogy a 0!amás tizenöt )vesen1 ki+eez)s egy önállóan létező

entitásra /!amás egy meghatározott temporális részére3 re+erál, amely akkor 4rezentálódott,amikor !amás tizenöt )ves volt. Qalóában ennek a tem4orális r)sznek a t$ladonsága azíg)retess)g, )s nem !amás) mint t)ridőbeli ny@lvány). !ekints-k tehát @gy a tem4orális r)szeket,mint amelyekre a mondatokban az időhatározók re+erálnakD

/;3 5 +izikai tárgyaknak abban az )rtelemben vannak tem4orális r)szeik, amilyen )rtelemben azeseményeknek vannak. Qegy-nk egy színházi előadást. Egy színházi előadásnak az első +elvonásakorábbi tem4orális r)sze, mint a második. Ez $tóbbi a színházi előadás későbbi tem4orális r)sze.'aga a színházi előadás egyetlen +elvonásban sin%sen teles eg)sz)ben elen az első +elvonásbanaz előadás 0első +elvonás1 tem4orális r)sze van %sak elen teles eg)sz)ben, )s így tovább.Gondol$nk a +izikai tárgyakra @gy, mint a hosszabb esem)nyekre, )s a +izikai tárgyak tem4orális

r)szeire @gy, mint az esem)nyek r)szeireD/<3 5 +izikai tárgyaknak abban az )rtelemben vannak tem4orális r)szei, amilyen )rtelemben egytnak vannak r)szei. Egy @t $gyanis olyan valami, aminek egy helyen /mond$k egy városban3%sak egy r)sze van teles eg)sz)ben elen, de az eg)sz @t maga nin%s. 'ás szavakkal> egyetlenhelyen /városban3 sem 4rezentálódik teles eg)sz)ben az @t. Ennek analógiáára )rts-k @gy a 4erd$rantista tanítását, mint amely szerint a +izikai tárgyak nem teles eg)sz-kben 4rezentálódnak l)tez)s-k minden 4illanatában, hanem mindig %sak egy tem4orális r)sz-k /ahogyaz @tnak %sak egy szakasza3 4rezentálódik teles eg)sz)benD

#.#./. -;a i=i,i=>20>k a te(*-)20i' )&'zeket?

5 4robl)ma el)g nyilvánvaló. 5 4erd$rantista állítása az, hogy a +izikai tárgyak, 4)ldá$l azasztalomon levő drót nem teles eg)sz)ben van elen, hanem mindig %sak egy tem4orális r)szevan elen teles eg)sz)ben /lásd a 0drót tegna41 )s a 0drót ma13. gen ám, de e k)t tem4orálisr)sznek is vannak tem4orális r)szei a drót ama tem4orális r)sz)nek, hogy a 0drót tegna41tem4orális r)sze a 0drót tegna4 reggel1, a 0drót tegna4 d)lben1, a 0drót tegna4 este1.



Következ)sk)44en a 4erd$rantista nem állíthata azt, hogy a 0drót tegna41 teles eg)sz)ben van elen, hanem %sak azt, hogy a 0drót tegna4 reggel1, a 0drót tegna4 d)lben1, a 0drót tegna4 este1van elen teles eg)sz)ben. s term)szetesen nem kell itt megállni. 5zt is mondhat$k> teleseg)sz)ben a 0drót tegna4 reggel1 sin%sen elen, ennek is %sak a további tem4orális r)szei vannak elen teles eg)sz-kben, )s így tovább, )s így tovább.

e meddig? Qaon l)teznek legkisebb tem4orális r)szek? Qannak netán tem4orális atomok? #avannak, akkor ezeknek immár nin%sen tem4orális kitered)s-k, hanem 4illanatnyi entitások? #aazonban 4illanatnyi entitások, akkor 4$sztán háromdimenziós entitások?

8in%s ebben valami ala4vetően im4la$zibilis? 8in%s. 5hhoz, hogy beláss$k, hogy nin%s, %sak azkell, hogy komolyan vegy-k a tem4orális )s t)rbeli r)szek közti hasonlóságokat. 5hogyan a drótköz)4ső k)t %entim)tere mint a drót t)rbeli r)sze rendelkezik további t)rbeli r)szekkel, )44en@gy rendelkezik a 0drót tegna4 reggel1 mint a drót tem4orális r)sze további tem4orális r)szekkel.s egyáltalán> ahogyan a drót egyre kisebb t)rbeli r)szekre bontható, )44en @gy bontható egyrekisebb tem4orális r)szekre is. Qagyis ha nem lát$nk semmi im4la$zibiliset abban, hogy a drótot

mint t)rbeli entitást egyre kisebb t)rbeli r)szekre bonts$k, akkor abban sem kell semmiim4la$zibiliset látn$nk, hogy a drótót mint t)ridőbeli entitást egyre kisebb tem4orális r)szekre bonts$k.

őt, abban az állításban sin%sen semmi im4la$zibilis, hogy a tem4orális atomok mint 4illanatnyientitások %sak háromdimenziós entitások. ')g4edig az)rt nin%s, mert a háromdimenziósnak)rtett +izikai tárgyaknak is l)teznek két dimenziós szeletei. ()ldá$l egy ko%kának az egyik la4a.

#.#.5. Átfe=@etik6e e;(2't a te(*-)20i' )&'zek?

5 4erd$rantisák szerint a tem4orális r)szek át#e%etik /overlap3 egymást . 'it elent az, hogy k)ttem4orális r)sz át+edi egymást? 5zt, hogy van közös tem4orális r)sz-k. Qegy-k a következőhárom tem4orális r)szt> a \ 0a drót tegna41, b \ 0a drót ma1, )s $ \ 0a drót tegna4 d)ltől mad)lig1. Qilágos> a $, )s b $, de mind a6nak )s $6nek, mind b6nek )s $6nek vannak közöstem4orális r)szeik.

"elmer-lhet a k)rd)s> ha a tem4orális r)szek kereszt-l6kas$l át+edhetik egymást, akkor nemtelesen önk)nyes dolog egy )s $gyanazon tem4orális r)szről besz)lni? 8em. (ontosabban> haigen, akkor $gyenez áll a t)rbeli r)szekre is. 5hogy $gyanis a n)gydimenziósnak )rtett +izikaitárgyak v)gtelen-l sok /esetenk)nt egymást át+edő3 tem4orális szeletre +elszabdalhatók, )44en

@gy a háromdimenziósnak )rtett +izikai tárgyak is v)gtelen-l sok /esetenk)nt egymást át+edő3t)rbeli r)szre +elszabdalhatók. 5z asztalomon levő <N %entim)ter hossz@ drót bal :R )s obb :R%entim)tere 4)ldá$l egymást át+edő t)rbeli r)szek. 5 bal )s obb :R,NN: %entim)tere szint)n. sígy tovább.



#.#.7. -;a @at2)-z@atBk (e a te(*-)20i' )&'zH f-a0(a 'e+t'&&,e0 a 'z2(>k)ai'(e)<' fizikai t2);ak?

5 4erd$rantista szerint a szám$nkra ismerős +izikai tárgyak tem4orális r)szeik aggregát$mai.'ármost a legtöbb 4erd$rantista /4)ldá$l> #eller :IIN> =I6J;3 szerint l)nyegesen több +izikai

tárgy alkotható meg az egymástól n$merik$san k-lönböző tem4orális r)szek +@zióával, mintamennyi a ózan )sz világk)4e szerint l)tezik.

5 következőről van szó. 5z asztalomon levő drót /mint szám$nkra ismerős +izikai tárgy3 0drótma1 tem4orális r)sze nem$sak a drót r)sze lehet, hanem számos más +izikai tárgy r)sze is. 5 4erd$rantista mondhata azt, hogy l)tezik egy +izikai tárgy /nevezz-k J 6nekD3, melynek akövetkező tem4orális r)szei vannak> 0drót ma1, 0Kasz4arov sz-let)s)nek 4illanata1, 0a leg$tóbbina4+ogyatkozás idő4onta1, 0a (arlament :III. an$ár <6án1 stb. stb. 5 4erd$rantista szerint J éppen olyan reális entitás, mint az asztalomon levő drót, )s a 0drót ma1 éppen gy része J 6nek,mint az asztalomon levő drótnak.

'i)rt gondola a 4erd$rantista, hogy J )44en olyan reális mint a drót? 5z)rt, mert ha /:3 mindenegyes tem4orális r)sz )44en olyan önállóan l)tező, konkr)t entitás, mint az a +izikai tárgy,amelynek a r)sze, )s /;3 minden egyes szám$nkra ismerős +izikai tárgy tem4orális r)szek04$szta1 aggregát$ma, akkor a tem4orális r)szek bármilyen kombiná%ióa )44en olyanmeta+izikai stát$s@ entitást eredm)nyez, mint a szám$nkra ismerős +izikai tárgyak.

!erm)szetesen a 4erd$rantistának válaszolnia kell a k)rd)sre> ha a tem4orális r)szeknekv)gtelen-l sok+)le kombiná%ióa l)tezik, melyek 4ontosan $gyanannyira reálisak, mint a ózan)sz számára megszokott +izikai tárgyak, akkor m)gis mi határozza meg ez $tóbbiakat? 5 4erd$rantista válasza> a szám$nkra ismerős +izikai tárgyakat az )s $sak az t2nteni ki a v)gtelen-lsok l)tező +izikai tárgy köz-l, hogy az őket alkotó temporális részek között sajátos relá$iók

állnak #enn.'ilyen relá%iók? #ármat említek>

/:3 Ellent)tben az olyan szétszórt / s$attere 3 tárgyak, mint J tem4orális r)szeivel, a szám$nkramegszokott +izikai tárgyak tem4orális r)szei között tériőbeli közelségi relá$ió áll +enn. 5zaz>egy szám$nkra ismerős t +izikai tárgy minden a tem4orális r)sze eset)ben van t= nek egy másik btem4orális r)sze olyan módon, hogy a szomsz)da b6nek, )s ha%sak b nem az első vagy az $tolsótem4orális r)sze t 6nek, van egy harmadik $ tem4orális r)sze @gy, hogy $ nem tem4orális r)sze a6nak )s b6nek, )s b szomsz)da $6nek. /7ásd erről> 7o$ :IIM> ;:=6J.3 8ehezen )rthetőmeghatározás ez, a l)nyeg azonban a következő> a mindannyi$nk számára ismerős +izikai

tárgyak eset)ben azok tem4orális r)szei között tériőbeli kap$soltság /$onne$teness3 áll +enn,vagyis a mindannyi$nk számára ismerős +izikai tárgyak kontinuus tériőbeli nylványok .

/;3 Ellent)tben a sz)tszórt tárgyak tem4orális r)szeivel, a szám$nkra megszokott tárgyaktem4orális r)szei között %asonlósági relá$ió áll +enn> obban hasonlítanak egymáshoz, mintamennyire más, szám$nkra ismerős +izikai tárgy tem4orális r)szeihez hasonlítanak.



/<3 Ellent)tben a sz)tszórt tárgyak tem4orális r)szeivel, melyek tem4orális r)szei között nem áll+enn oksági viszony, a szám$nkra ismerős +izikai tárgyak tem4orális r)szei okságilag #elelősek ará$k következő tem4orális r)sz l)tez)s))rt )s karakter))rt.

#./. )ezetiz(>' &' ete)a0iz(>'

'int látt$k> az az ala4vető k-lönbs)g az end$rantizm$s )s 4erd$rantizm$s között, hogy míg azelőző szerint a +izikai tárgyak háromdimenziós entitások, melyek l)tez)s-k minden idő4ontábanteles eg)sz-kben 4rezentálódnak, addig az $tóbbi szerint a +izikai tárgyak n)gydimenziósny@lványok, melyeknek %sak tem4orális r)szeik vannak egyszerre elen. E k-lönbs)g azend$rantizm$s )s 4erd$rantizm$s között )rtelemszer2en t-kröződik a k)t elm)let időről alkotott+el+ogásában is. Előrebo%sátva> az end$rantisták ti4ik$san prezentisták , a 4erd$rantistákti4ik$san eternalisták .

#./.1. Mi a *)ezetiz(>'?

5 4rezentizm$s arról szóló elm)let, hogy mi l)tezik. 5 4rezentisták /(rior :IRL, :IRM, Chisholm:IIN, 'erri%ks :IIJ, :III, BigeloH :IIR, #in%hli++ :IIR, *immerman :IIR, :IIM3 szerint>kizárólag a jelen létezik , következ)sk)44en $sak azok a olgok léteznek , melyek a jelenben /)44mostD3 léteznek . 5 m@lt )s a övő nem l)tezik, következ)sk)44en nem l)teznek azok a dolgok,melyek a m@ltban l)teztek, illetve melyek mad %sak a övőben +ognak l)tezni. 8em l)teznektehát m@ltbeli )s övőbeli tárgyak. !erm)szetesen a m@ltbeli tárgyak léteztek , amikor a m@ltban elen voltak, )s a övőbeli tárgyak létezni #ognak , amikor a övőben mad elen lesznek, mivel

azonban kizárólag a elen )s ebből következően a elenben l)tező tárgyak l)teznek, a m@ltbeli )s övőbeli tárgyak nem l)teznek.

5 4rezentista szerint tehát az egyetlen reális iő a jelen. Enn)l+ogva a 0most1 )s 0elen1ki+eez)seknek kit"ntetett szerepe van. E k)t ki+eez)s elengedhetetlen-l sz-ks)ges $gyanisahhoz, hogy választ ad$nk arra a k)rd)sre, hogy mi l)tezik. 7)tezni $gyanis %sak az l)tezik, amimost , azaz a jelen ben l)tezik. /5 4rezentizm$sról kiváló áttekint)st ad> Cris4 ;NN<.3

#./.#. Mi az ete)a0iz(>'?

5z eternalizm$s $gyan%sak arról szóló elm)let, hogy mi l)tezik. 5z eternalisták /V$ssell :I:J,[$ine :IRN, se%t. <R, 7e(oidevin :II:, 'ellor :IM:, :IIM, ider ;NN:3 szerint> nem %sak a elenl)tezik, hanem létezik a mlt is )s a jövő is, következ)sk)44en nem %sak a elenben levő tárgyakl)teznek, hanem léteznek a mltbeli és a jövőbeli tárgyak is. "ontos> az eternalista szerint nemvalamilyen más )rtelemben l)teznek a m@ltbeli )s a övőbeli tárgyak, mint a elenbeliek, hanem pontosan ugyanabban az értelemben. Egyszóval> a elenbeli, m@ltbeli )s övőbeli tárgyaknakugyanaz az ontológiai státusa. 5z eternalista szerint tehát !e éppen gy létezel , mint ahogyan



zókrat)sz l)tezik, a k-lönbs)g 4$sztán annyi, hogy míg !e a elenben l)tezel, addig zókrat)sza m@ltban l)tezik.

5z eternalista szerint tehát 6 hasonlóan a elenhez 6 a mlt is és a jövő is reális. Enn)l+ogva a0most1 vagy a 0elen1 ki+eez)sek nem )lveznek kit-ntetetts)get. E ki+eez)sek indeik$sak,

vagyis re+eren%iá$kat a kimondás kör-lm)nyeinek +igyelembev)tel)vel kell meghatározni,azonban az a valami, amire vel-k re+erál$nk, ontológiailag nem kit"ntetett . 5mikor ezeket aki+eez)seket használom, akkor egyszer2en %sak atálok egy bizonyos esem)nyt. 5mikor aztmondom 4)ldá$l, hogy 0most esik az eső1, akkor a 0most1 ki+eez)snek 4$sztán az a +$nk%ióa,hogy elezze> a mondat kimondásával egyiejűleg esik az eső. s hasonlóan> amikor a m@ltrólvagy a övőről besz)lek, akkor ezzel nem tagadom meg a m@lt )s övőbeli esem)nyek l)tez)s)t,hanem $gyan%sak atálom az esem)nyeket. 5z eternalista szerint $gyanis m@lt esem)nynek lenninem egy)b, mint korábban tört)nni, mint ahogyan rá re+erálok, )s övőbeli esem)nynek lennisemmi egy)b, mint későbben tört)nni, mint ahogyan rá re+erálok. /5z eternalizm$sról kiválóáttekint)st ad> Vea ;NN<.3

#././. E=>)atiz(>' 6 *)ezetiz(>' *e)=>)atiz(>' 6 ete)a0iz(>'

5hogy korábban eleztem> az end$rantisták ti4ik$san 4rezentisták )s a 4erd$rantisták ti4ik$saneternalisták. 'ielőtt a +ogalmi viszonyok elemz)s)re rát)rn)k, m)g egyszer t)zisszer2en azelm)letek rövid meghatározása>

4nurantizmus> a +izikai tárgyak l)tez)s-k során minden idő4illanatban telesen )s eg)sz-kben elen vannak.

3erurantizmus> a +izikai tárgyaknak l)tez)s-k során mindig %sak bizonyos tem4orális r)szeikvannak elen.

3rezentizmus> kizárólag a elen )s a elenbeli tárgyak l)teznek.

4ternalizmus> nem%sak a elenbeli tárgyak, hanem a m@lt )s övőbeli tárgyak is l)teznek.

me a +ogalmi ka4%solatok>

/:3 0 prezentizmusból következik az enurantizmus. #a $gyanis 4rezentistak)nt azt állít$k, hogykizárólag a elen )s a elenbeli tárgyak l)teznek, akkor vissza kell $tasítan$nk a +izikai tárgyak

tem4orális r)szeinek l)tez)s)t. Egy +izikai tárgynak $gyanis %sak olyan r)sze lehet, amelyl)tezik, mivel azonban nem l)teznek m@ltbeli )s övőbeli entitások /4)ldá$l> 0a drót tegna41 )s a0drót holna413, ezek a m@ltbeli )s övőbeli entitások nem lehetnek a +izikai tárgyak r)szei. 5 4rezentizim$sból tehát következik a 4erd$rantizm$s tagaása )s enn)l+ogva end$rantizm$sel+ogadása.

'indazonáltal van egy zavaró kör-lm)ny. Tgyanis azt is gondolhata valaki, hogy a 4rezentizm$s azzal, hogy tagada a m@ltbeli )s övőbeli tárgyak l)tez)s)t, v)gső soron magát a



+izikai tárgyak időben való 4erzisztálását tagada. 5zt nevezetesen, hogy a +izikai tárgyakk"lönböző iőkben l)teznek. Következ)sk)44en nem következhet belőle az end$rantizm$s mint a 4erziszten%ia egy elm)lete.

Ez azonban nin%sen így. 5 4rezentista nem tagada a +izikai tárgyak 4erzisztálását. 5zt $gyanis a

4rezentista nem tagada, hogy a +izikai tárgyak a m@ltban /amikor a m@ltban jelen voltak3léteztek , )s azt sem tagada, hogy a +izikai tárgyak a övőben /amikor a övőben jelen lesznek3létezni #ognak , )s ez )44en el)g. Ez $gyanis azt elenti, hogy a +izikai tárgyak igenis több k"lönböző iőben l)teztek illetve l)teznek.

/;3 0z enurantizmusból nem következik a prezentizmus. 5hogy a <.;.<. r)szben látni +og$k> azenurantizmus össz%angban le%et az eternalizmussal is*

/<3 0 perurantizmusból következik az eternalizmus. #a $gyanis 4erd$rantistak)nt azt állít$k,hogy a +izikai tárgy a tem4orális r)szeinek aggregát$ma, akkor ebből következik, hogy olyanentitások is l)teznek, amelyek nem elenbeliek /4)ldá$l> 0a drót tegna41 )s a 0drót holna413,

$gyanis egy +izikai tárgynak nem lehetnek olyan r)szei, amelyek nem l)teznek. Qagyis a 4erd$rantizm$sból következik a 4rezentizm$s tagaása )s enn)l+ogva az eternalizm$sel+ogadása.

/=3 0z eternalizmusból nem következik a perurantizmus. 7ásd $gyanis /;3> az eternalizm$sösszhangban lehet az end$rantizm$ssal.

Q)gezet-l egy terminológiai megegyz)s. 5 szakirodalomban gyakran @gy szere4el, hogy a 4erd$rantizm$sból nem az eternalizm$s, hanem az @gynevezett négyimenzionalizmus / #our 6imensionalism3 következik. Ez +)lrevezető meg+ogalmazás. Ehelyett a következő terminológiátaánlom> 8)gydimenzionalizm$son )rts-k 4$sztán azt az állás4ontot, amely tagada a

4rezentizm$st. #a így )rt-k, akkor az eternalizm$s a n)gydimenzionalizm$snak %sak egyváltozata, $gyanis nem %sak eternalistak)nt tagadhat$k a 4rezentizm$st. 5n)gydimenzionalizm$s másik +ő változata, az @gynevezett növekvő tömb vagy növekvőuniverzum elmélet / gro?ing blo$k or gro?ing universe t%eory3 szint)n szembenáll a 4rezentizm$ssal. E szerint> a elen mellett létezik a mlt /így l)teznek a m@ltbeli tárgyak3, de a övő még nem létezik /így a övőbeli tárgyak nem l)teznek3 /!ooly :IIL3. Qegy-k )szre> havalaki 4erd$rantista, annak nem el)g a növekvő $niverz$m elm)let mellett elköteleződnie,hanem az erősebb eternalizm$st kell választaniaD /5z elm)letek közötti +ogalmi ka4%solatokrólr)szletesen lásd Cris4 ;NN<, Vea ;NN<, #aslanger ;NN<.3

#.5. Mi0;e ,i'z-;a ,a az e=>)atiz(>' &' a *e)=>)atiz(>' a fizikai t2);ak e0<z<feezete t2);a0t e0(&0etei,e0?

5 +izikai tárgyak 4erziszten%iáának 4robl)máa +ogalmilag +-ggetlen a +izikai tárgyak ontológiaiszerkezet)nek 4robl)máától. 5z end$rantizm$s is )s a 4erd$rantizm$s is konzisztens lehet minda nominalizm$ssal, mind a sz$bsztrát$melm)lettel, mind a nyalábelm)lettel. Egyetlen kiv)tel



akad> a sz$bsztan%iaelm)let kizárólag az end$rantizm$ssal konzisztens. 5 4erd$rantizm$ssal$gyanis bizonyosan összegyeztethetetlen.

'i)rt? 5z)rt, mert a sz$bsztan%iaelm)let a term)szetes +aták ala4án tagola a világot, )s a+atákat instan%iáló +izikai tárgyakat irred$%ibilis entitásoknak tekinti, s ezzel 4edig

nyilvánvalóan szembenáll a 4erd$rantista ama n)zete, hogy /:3 a tem4orális r)szek bármilyenkombiná%ióa )44en olyan reális, mint a ma%skák, k$tyák, emberek, b-kk+ák, )s /;3 a szám$nkraismerős +izikai tárgyakat pusztán a tem4orális r)szek közötti relá%iók teszik azzá, amik.

/. A FIZIKAI TÁ!GYAK VÁLT"ZÁSA

/.1. A ,20t-z2' t+*>'ai

5z eddigiekben a +izikai tárgyak időben való 4erzisztálásának k)t meghatározó elm)let)t, azend$rantizm$st )s a 4erd$rantizm$st m$tattam be. 5 k)t elm)let vitáának t)te eddig azonbanmindezidáig homályban maradt. 5 vita t)te> melyik elmélet képes plauzibilise(bbe)n magyaráznia #izikai tárgyak változását*

5 +izikai tárgyak változásának n)gy k-lönböző tí4$sa van>

/.1.1. A fizikai t2);ak minőségi ,20t-z2'a

5 +izikai tárgyak minős)gi változása olyan változás, melynek során a +izikai tárgyak valamilyenintrinzikus tulajonsága változik meg . ()lda> meghalítom az asztalomon levő drótot. 5 drót t :6 ben egyenes volt, t ;6ben azonban görbe. 'ásik 4)lda> meggy@tok egy gyertyát. 5 gyertya t :6ben:N %entim)ter hossz@ volt, t ;6ben már %sak L %entim)ter hossz@. 5 tárgyak minős)gi változásaolyan változás tehát, melynek során egy +izikai tárgy t :6ben & , t ;6ben nem & /vagyis & 6+elinkompatibilis3 intrinzik$s t$ladonsággal rendelkezik.

/.1.#. A fizikai t2);ak alkotórészeinek ,20t-z2'a

5 szám$nkra ismerős +izikai tárgyak köz-l szinte valamennyi összetett tárgy, azaz kisebbalkotór)szekből tevődik össze. Egy könyv 4)ldá$l borítóból )s la4okból áll. Egy óra r$gókból,számla4ból, +ogaskerekekből, m$tatókból áll. Egy a$tó 4edig annyi alkotór)szből áll, hogy+elsorolni sem t$dnám. 5 +izikai tárgyak alkotór)szeinek változása olyan változás, melynek soránegy összetett +izikai tárgy egy vagy több alkotór)sze ki%ser)lődik. ()lda> valaki elviszi a$tóát aszervízbe, ahol ki%ser)lik benne az )kszíat. 5z a$tó t :6ben egy bizonyos )kszíal rendelkezett,t ;6ben azonban egy, az előző )kszítól n$merik$san k-lönböző )kszíal rendelkezik.





"elmer-let a k)rd)s> hogyan +-gg össze a +izikai tárgyak minős)gi )s alkotór)szeiben bekövetkezett változása? Ez a k)t változás gyakran egy-ttár. 'indazonáltal egymástól+-ggetlen-l is v)gbemehetnek. ()lda> az a$tóba a szerelő 4ontosan $gyanolyan )kszíat tesz be,mint amilyet kivett belőle. Ebben az esetben az a$tó egy alkotóeleme tekintet)ben megváltozott,de minős)gi változáson nem esett át. 'ásik 4)lda> valaki más szín2re +esti az a$tóát. Ebben az

esetben az a$tó minős)gi változáson megy át, noha egyetlen alkotóeleme sem változott meg.!ekints-nk el attól, hogy a +est)k maga is bizonyos )rtelemben alkotóeleme egy a$tónak.

/.1./. A fizikai t2);ak Cambridge ,20t-z2'a

5 Cambridge változás olyan változás, melynek során egy +izikai tárgynak kizárólag a relá$iós /vagy etrinzikus3 tulajonságai változnak meg , intrinzik$s t$ladonságai azonban $gyanazokmaradnak. ()lda> tegy-k +el, hogy egy a4a nagyon korán elhagya a %saládát /+eles)g)t )slányát3 )s messzire költözik. "eles)ge )s lánya +elől soha nem hall több). 8em is gondol több)

rá$k. 7ánya harmin% )v m@ltán gyereket sz-l, így az a4a tután kív"l nagya4ává válik. 'i)rt+ontos, hogy t$dtán kív-l? 5z)rt, mert ha t$domást szerezne lánya sz-l)s)ről, akkorelm))benAagyában valamilyen intrinzik$s változás is bekövetkezne.

5 Cambrigde változás t$ladonk)44en nem valódi változás. Bizonyos )rtelemben $gyan tört)nikváltozás> az illető t :6ben nem nagya4a, t ;6ben nagya4a. Bizonyos )rtelemben azonban nemtört)nik, l)v)n az illető egyetlen intrinzik$s t$ladonsága sem változik meg.

/.1.5. A fizikai t2);ak szubsztanciális ,20t-z2'a

5 +izikai tárgyak sz$bsztan%iális változása olyan változás, melynek során egy +izikai tárgylétrejön vagy 6 )44 ellenkezőleg 6 megszűnik létezni. ()lda> valaki +el)4ít egy házat. 5 házl)treön. 'ásik 4)lda> valaki lebonta a házát. 5 ház megsz2nik l)tezni.

#asonlóan a Cambridge változáshoz, a sz$bsztan%iális változás sem valódi változás. 5sz$bsztan%iális változás során $gyanis nem egy +izikai tárgy változik meg, hanem a világban tört)nik valamilyen változás egy +izikai tárgy l)treött)vel vagy 4$szt$lásával.

E +eezet további r)sz)ben e +elsorolt változások köz-l kizárólag a k)t valódi változással, atárgyak t$ladonságainak )s alkotór)szeinek változásával +oglalkozom. 5zt vizsgálom, hogyanmagyarázza ezeket a változásokat a +izikai tárgyak 4erzisztálásának k)t nagy elm)lete> azend$rantizm$s )s a 4erd$rantizm$s.



/.#. -;a -0=a (e az e=>)ati'ta &' a *e)=>)ati'ta a fizikai t2);ak (i<'&i,20t-z2'2ak *)-0&(22t?

/.#.1. A *e)=>)atiz(>' (e00etti &),

5 4erd$rantisták szerint az end$rantizm$s k)4telen 4la$zibilisen magyarázni a +izikai tárgyakminős)gi változását. me az emellett +elhozott ala4meg+ontolás /7eHis :IMR> ;N;6J3>

5 +izikai tárgyak 4erzisztálás$k során változnak. 5z asztalomon levő drót tegna4 egyenes volt,de ma meghalítottam, aminek következt)ben görbe lett. 5mennyiben end$rantisták vagy$nk, aztállít$k> az egyenes drót n$merik$san azonos a görbe dróttal. Ezzel azonban szembeker-l-nk az 0zonosak Megk"lönböztet%etetlenségének -örvényével , eles-l azzal, hogy ha a n$merik$sanazonos b6vel, akkor a6nak )s b6nek valamennyi tulajonságában meg kell egyeznie. Egyszóval>amennyiben /:3 end$rantistak)nt azt állít$k, hogy a tárgyak időben levő 4erzisztálása n$merik$sazonosságot +elt)telez, )s /;3 +elt)telezz-k azt, hogy lehets)ges változás, vagyis egy n$merik$sanazonos +izikai tárgy t :6ben & , t ;6ben nem & t$ladonsággal rendelkezhet, akkor tagadn$nk kell az

0zonosak Megk"lönböztet%etetlenségének -örvényét . Ez azonban vállalhatatlan.5 4erd$rantizm$s megoldása ezzel szemben nem -tközik a 7eibniz6törv)nnyel. me> a 0dróttegna41 )s a 0drót ma1 mint a drót tem4orális r)szei numerikusan k"lönböző entitások. 'ármosta 0drót tegna41 tem4orális r)sz az, ami egyenes, )s az attól n$merik$san k-lönböző 0drót ma1tem4orális r)sz az, ami görbe. 8in%s -tköz)s a 7eibniz6törv)nnyel, l)v)n a 4erd$rantistamegoldása )rtelm)ben nem egy )s $gyanazon +izikai tárgy egyenes t :6ben )s görbe t ;6ben, hanemk)t n$merik$san k"lönböző entitás.

5 4erd$rantista azt állíta tehát, hogy a +izikai tárgyak változásának magyarázata %sak abban azesetben nem lesz ellentmondásban a 7eibniz6törv)nnyel, ha magát az end$rantizm$s ala4t)zis)t

ad$k +el, mely szerint a +izikai tárgyak 4erzisztálása n$merik$s azonosságk)nt )rtelmezendő. 5zegyetlen lehetős)g az, hogy a +izikai tárgyakat t)ridő ny@lványoknak tekint-k, mely ny@lványok tem4orális r)szekkel rendelkeznek, )s a változást @gy )rtelmezz-k, hogy a +izikai tárgyn$merik$san k-lönböző tem4orális r)szei rendelkeznek inkonzisztens t$ladonságokkal. Ebbenaz esetben )44en @gy nem ker-l-nk szembe a 7eibniz6törv)nnyel, mint ha azt mondanánk, hogya drót egyszerre +orró )s hideg, de ezt @gy )rten)nk, hogy az egyik t)rbeli r)sze /a obb v)ge3+orró, )s a másik t)rbeli r)sze /a bal v)ge3 hideg.

/.#.#. Az e=>)atiz(>' ,&=e0(e I.

5 7eibniz6törv)nnyel való szembeker-l)s elker-l)s)nek egyik móda az, hogy az enurantistaelkötelezi magát a prezentizmus mellett . E szerint> az end$rantizm$s el+ogadása az)rt neminvolvála a 7eibniz6törv)ny tagadását, mert minden +izikai tárgy kizárólag a elenben l)tezik, )smivel egyetlen tárgy sem rendelkezhet inkom4atibilis t$ladonságokkal a elenben, ez)rt egyetlentárgy sem rendelkezik inkom4atibilis t$ladonságokkal a l)tez)se során. lyen egyszer2.



5 4erd$rantista szem)ben az end$rantizm$s 4rezentista v)delme el+ogadhatatlan, m)g4edigaz)rt, mert a 4rezentizm$s maga im4la$zibilis. 'i a ba vele? 5 leg+őbb ba az, hogy a 4rezentista nem t$d mit kezdeni a m@ltra, illetve a övőre vonatkozó kielent)seink igazságával.

5 következőről van szó. (la$zibilisnek t2nik azt állítani, hogy minden kontingensen /vagyis nem

sz-ks)gszer2en3 igaz kielent)snek van ontológiai alapja /ontologi$al groun 3 valami avilágban, ami igazzá teszi /makes true3. 5zaz> minden kontingensen igaz kielent)s eset)benl)tezik egy @gynevezett igazságalkotó /trut%maker 3, melynek l)tez)s)ből következik a k)rd)seskontingensen igaz kielent)s igazsága. E +elt)telez)st igazságalkotó elvnek /trut%maker prin$iple3 nevezz-k.

5 4rezentizm$ssal szemben az a +ő ki+ogás, hogy nem t$d válaszolni arra a k)rd)sre, hogy miteszi igazzá a mltra és a jövőre vonatkozó kijelentéseinket . #a $gyanis %sak azok a dolgokl)teznek, amelyek a elenben l)teznek, akkor nem l)tezik semmi, ami igazzá tehetn) 4)ldá$l azt am@ltra vonatkozó kielent)st, hogy 0Beethoven ala%sony +)r+i volt1. Beethoven $gyanis már neml)tezik. Qedd )szre> az eternalistának mindez nem okoz gondot, $gyanis szerinte a övőbeli )s a

m@ltbeli tárgyak /így 4)ldá$l Beethoven3 $gyan@gy l)teznek, mint a elenbeliek.me a 4rezentizm$s elleni )rv egy r)szletes /minden releváns 4remisszát tartalmazó3 reu$tio aabsurum tí4$s@ rekonstr$k%ióa>

/i3 !egy-k +el, hogy a 4rezentizm$s igaz. 5kkor /ii3 a világ$nk nem tartalmaz m@ltbeli )s övőbeli tárgyakat )s esem)nyeket. e /iii3 ha a világ$nk nem tartalmaz m@lt )s övőbelitárgyakat )s esem)nyeket, akkor nin%sen semmi a világban, ami ontológiai ala4a lehetne am@ltra )s övőre vonatkozó kielent)seinknek. Következ)sk)44en /iv3 a m@ltra )s övőrevonatkozó kielent)seinknek hiányzik az igazságalkotóa. Következ)sk)44en /v3 ha aigazságalkotó elv igaz, akkor a m@ltra )s a övőre vonatkozó kielent)sek nem igazak. 5zonban

/vi3 az igazságalkotó elv igaz, )s /vii3 legalábbis n)hány m@ltra )s övőre vonatkozó kielent)sigaz. Következ)sk)44en /viii3 a 4rezentizm$snak hamisnak kell lennie. /Vea ;NN<> ;R:6;3.

e mik ezek az igazságalkotók? 5 sztenderd válasz /k-lönösen 5rmstrong :IMI, :IIL3 szerint akontingensen igaz kielent)seink igazságalkotói a tények / #a$ts3 vagy a kör"lmények / states o#a##airs3. 'ik ezek? 5 t)nyek vagy kör-lm)nyek /ebben a kontet$sban ezek szinonimki+eez)sek3 de+iní%ió szerint tulajonságokKrelá$iók és partikulárék nem mereológiai egy"ttesei,)s mint ilyenek 6 l)v)n nem mereológiai egy-ttesek 6 önálló meta+izikaiAontológiai kategóriátalkotnak.

Elmagyarázom, mit )rts-nk t)nyeken. Qegy-k azt az állítást, hogy 0!amás magas1. 5ki szerint a

t)nyek az igazságalkotók, az azt állíta, hogy 4)ldá$l a 0!amás magas1 kielent)st nem !amásmint konkr)t 4artik$lár) )s a magasság mint t$ladonság 4$szta megl)te, illetve ezek mereológiaiösszege teszi igazzá, hanem az teszi igazzá, hogy #ennáll annak az esete, hogy !amás magas,vagyis !amás mint konkr)t 4artik$lár) instan$iálja a magasság t$ladonságát. 4gy tény vagykör"lmény te%át nem más' mint egy konkrét partikuláré tulajonságKrelá$ió instan$iálása. /5t)nyek az)rt alkotnak tehát önálló meta+izikai kategóriát, mert egy t)ny nem pusztán t$ladonságok )s 4artik$lár)k mereológiai egy"ttese.3 E n)zet szerint tehát minden egyes



kontingensen igaz kielent)s eset)ben létezik egy tény, amely igazzá teszi a k)rd)ses kielent)stamelynek l)tez)s)ből következik a k)rd)ses kontingensen igaz kielent)s igazsága.

'indezt a 4rezentizm$s ellen alkalmazva> minden egyes m@ltra )s övőre vonatkozó kielent)sakkor )s %sak akkor lehet igaz, ha léteznek mltbeli és jövőbeli tények , amelyek igazzá teszik a

kielent)seinket. #a viszont l)teznek m@ltbeli )s övőbeli t)nyek, akkor l)teznek m@ltbeli )s övőbeli tárgyak is, l)v)n ezek alkotóelemei a m@lt )s övőbeli t)nyeknek. 'ivel azonban a 4rezentizm$s tagada a m@ltbeli )s övőbeli tárgyak l)tez)s)t, )s ebből következően a m@ltbeli )s övőbeli t)nyek l)tez)s)t, ez)rt a 4rezentista előtt k)t egyaránt vállalhatatlan @t áll> vagy magátaz igazságalkotó elvet kell tagadnia, )s azt kell állítania, hogy vannak olyan kontingensigazságok, amelyeknek nin%sen ontológiai ala4a, vagy azt kell állítania, hogy a m@ltra )s a övőre vonatkozó kielent)sek nem igazak vagy hamisak.

#add )lesítsem m)g a 4rezentizm$s elleni /igazságalkotó elvre )4ítő3 )rvet, $gyanis számoskortárs +ilozó+$s k)ts)gbevona az önálló meta+izikai kategóriak)nt )rtett t)nyek l)tez)s)t, )sezzel könny2 menek-l)si @tvonalat biztosít a 4rezentista számára. /7ásd 4)ldá$l onald

avidson parittya érv)t /avidson :IRI3, )s erről lásd magyar$l> "arkasAKelemen ;NN;> ::N6R.35 4rezentizm$s elleni )rv meg+ogalmazható t)nyekre való hivatkozás n)lk-l is.

me> 4la$zibilisnek t2nik azt állítani, hogy az igazságok szuperveniálnak a létezésen /7eHis;NN:3. Ez annyit elent, hogy nem lehets)ges k-lönbs)g abban, hogy melyik kielent)s igazan)lk-l, hogy k-lönbs)g volna abban, hogy milyen tárgyak l)teznek )s azok milyent$ladonságokkal rendelkeznek. "ordított irányból mondva> az, hogy mely kielent)s igaz, attól #"gg /azon sz$4erveniál3, hogy milyen tárgyak l)teznek )s azok milyen t$ladonságokkalrendelkeznek. /Qegy-k )szre> ha így +ogalmaz$nk, nem köteleződ-nk el a t)nyek mint önállómeta+izikai stát$ssal rendelkező entitások l)tez)se mellett.3 'ármost vegy-k azt a kontingensenigaz kielent)st, hogy 0l)teztek mam$tok1. ezek $tán öön az a 4rezentizm$s elleni )rv>

'ivel a elenbeli dolgok lehettek volna 4ontosan $gyanolyanok, mint amilyenek most, akkor is,ha a mam$tok nem l)teztek volna, ez az igazság Omármint> 0l)teztek mam$tok1P nemsz$4erveniál a elenbeli dolgokon, ahogyan azok vannak, )s t$ladonságokon, amelyekkel azokrendelkeznek. e a 4rezentizm$s szerint a elenbeli dolgok kimerítik a realitást.Következ)sk)44en ez az igazság nem sz$4erveniál a dolgokon, ahogy azok vannak, )s at$ladonságokon, amelyekkel azok rendelkeznek. 5 4rezentizm$s szerint tehát a sz$4ervenien%iahamis. /Cris4 ;NN<> ;<M.3

5 4rezentizm$ssal szembeni ellenvet)s l)nyege tehát az, hogy a 4rezentistának tagania kell azt'%ogy az igazságok szuperveniálnak a létezésen, ez 4edig t@lságosan nagy ár az end$rantizm$sv)delm))rt. Ez a legerősebb +ormáában meg+ogalmazott )rv a 4rezentizm$s, )s így a 4rezentistaend$rantizm$s ellen.

5 4rezentista szerint ez az )rv nem konkl@zív> a 4rezentizm$sból $gyanis nem következik az,hogy az igazságok nem sz$4erveniálnak a l)tez)sen. Eg)szen egyszer2en az)rt nem következik,mert az )rv köz4onti elő+eltev)se /az @gynevezett temporális kombinatorizmus3 hamis. 8evezetesen a következő t)zis>



-emporális kombinatorizmus> a dolgok lehetn)nek 4ontosan $gyanolyanok a elenben, akkor is,ha a m@lt másmilyen volna.

5 dolog világos> ha a 4rezentista tagada ezt a t)zist, vagyis azt állíta, hogy amennyiben a m@ltmásmilyen volna, @gy a elen is másmilyen volna, akkor igenis konzisztens lehet azzal, hogy az

igazságok sz$4erveniálnak a l)tez)sen, annak ellen)re, hogy azt állíta> kizárólag a elenbelitárgyak l)teznek.

Első 4illantásra nin%s is neh)z dolga a 4rezentistának. Csak annyit kell állítania, hogy a +izikaitárgyak mellett /:3 léteznek /mint absztrakt entitások3 mltra vonatkozó propozí$iók , melyek /;3rendelkezhetnek az igaznak lev)s t$ladonságával /Cris4 ;NN<> ;<M3. Eset-nkre vonatkoztatva>/:3 l)tezik az a m@ltra vonatkozó 4ro4ozí%ió, hogy 0mam$tok mászkáltak a "öldön1, )s /;3 e 4ro4ozí%ió rendelkezik az igaznak lev)s t$ladonságával. 'ármost ha /:3 l)tezik a 0mam$tokmászkáltak a "öldön1 4ro4ozí%ió /mint absztrakt entitás3, amely /;3 rendelkezik az igaznak lev)st$ladonságával, akkor nem igaz az, hogy a dolgok lehettek volna 4ontosan $gyanolyanok, mintamilyenek a elenben, akkor is, ha a m@lt másmilyen volna, l)v)n ebben az esetben l)tezne $gyan

a 0mam$tok mászkáltak a "öldön1 4ro4ozí%ió %sak )44 nem rendelkezne az igaznak lev)st$ladonságával, vagyis másmilyen volna a elen, mint amilyen most.

Ez 4ersze inkább bonmot , mint rendes, kidolgozott válasz. Ennek ellen)re az)rt megm$tata aztaz irányt, mely +el) a 4rezentistának 6 a meg+elelő választ keresve 6 ta4ogatóznia kell. 5megoldás az @gynevezett absztrakt iő realizmus>

5z absztrakt idő realista tagada a tem4orális kombinatorizm$st. 5zt az elvet, hogy a dolgoklehetn)nek 4ontosan $gyanolyanok, mint a elenben O...P, akkor is, ha a m@lt másmilyen volna.Ezt nem +ogadod el, ha absztrakt idő realista vagy akkor $gyanis azt állítod> a elenbeli dolgokközött l)teznek absztrakt idők, melyek 0korábbi6k)sőbbi1 relá%iókban állnak egymással /among

t%e present t%ings are abstra$t times staning in t%eir earlier=later relations to one anot%er 3.Csakhogy ezek a dolgok nem lehetn)nek $gyanolyanok, mint amilyenek, nem állhatnának +ennközött-k $gyanazok a 0korábbi6k)sőbbi1 relá%iók, mint amelyek +ennállnak, ha a m@ltmásmilyen lett volna. 5z absztrakt idő realista szerint bármilyen p 4ro4ozí%ió eset)bensz-ks)gszer2, hogy p akkor )s %sak akkor állt +enn, ha egy m@ltbeli /vagyis korábbi3 idő4ontban p. O...P gy 4)ldá$l +ennállt az, hogy elv)geztem az egyetemet. 5z absztrakt idő realista aztmonda> ez akkor )s %sak akkor igaz, ha egy korábbi t idő4ontban elv)geztem az egyetemet.'ivel az a mód, ahogyan a dolgok elenleg l)teznek, tartalmazza az olyan t idő4ontokat is,amelyek a 0korábbi1 relá%ióban állnak a elennel, ebből következik, hogy a dolgok nem lehettekvolna 4ontosan olyanok, mint amilyenek, akkor, ha nem állt volna +enn, hogy elv)geztem azegyetemet. /Cris4 ;NN<> ;=:.3

El)g zavarbaető ez a 4assz$s, de talán meg+ethető belőle az absztrakt idő realizm$s )rtelme. Eszerint> a 4rezentista akkor )s %sak akkor t$d konzisztens lenni az igazságalkotó elvvel, )s ennekelő+elt)telek)nt akkor )s %sak akkor t$da tagadni a tem4orális kombinatorizm$s elv)t, ha olyanontológiát k)4visel, melyben 0a `korábbi6k)sőbbi relá%iót az absztrakt időkben de+iniála O...P,ahelyett hogy a `korábbi6k)sőbbi relá%iót a konkr)t idők /vagy esem)nyek3 relá%ióak)nt)rten)1 /Cris4> ;NN<> ;=;3. 8yilván ez $tóbbit nem teheti, hiszen szerinte nem l)tezik konkr)tidők)nt sem a m@lt, sem a övő, következ)sk)44en nem l)tezhet ezek között 0korábbi6k)sőbbi1



relá%ió sem. Egy relá%ió l)tez)s)ből $gyanis következik a relát$mainak l)tez)se. 5zt azonbanmondhata a 4rezentista, )s ez a megoldásának döntő 4onta> a jelenbeli olgok között léteznekabsztrakt iők , )s eme absztrakt idők között 0korábbi6k)sőbbi1 relá%iók állnak +enn. 'ármostmivel a elen tartalmaz olyan absztrakt időket, melyek között 0korábban6k)sőbben1 relá%iókállnak +enn, ez)rt nem igaz az, hogy a dolgok lehetn)nek 4ontosan $gyanolyanok a elenben,

akkor is, ha a m@lt másmilyen volna. 'i)rt? Egyszer2en az)rt, mert ha a m@lt másmilyen volna,mint amilyen volt, akkor a elen a m@lttal mint absztrakt időkkel másmilyen relá%ióban állna,mint amilyenben t)nylegesen áll, )s enn)l+ogva maga is másmilyen volna, mint amilyen.

!$ladonk)44en 4o+onegyszer2 dologról van szó. 5rról, hogy amit az eternalista konkr)t időkközti relá%ióknak )rt, azt a 4rezentista absztrakt idők közti relá%ióknak )rti. 8yilvánvaló, hogy ezaz egyetlen, amit a 4rezentista tehet. #a $gyanis /:3 ki akar tartani amellett, hogy az igazságoksz$4erveniálnak a l)tez)sen, )s /;3 4rezentistak)nt nem állíthata azt, hogy l)teznek m@ltbelitárgyak, melyeken a m@ltra vonatkozó kielent)seink igazsága sz$4erveniál, akkor nin%s másmegoldás> absztrakt időket )s ezek egymáshoz való relá%ióit kell 4oszt$lálnia, hogy aztmondhassa> a m@ltra vonatkozó kielent)seink igazsága ezeken a jelenben létező absztrakt

entitásokon sz$4erveniál. ')g egyszer2bben> nem l)teznek $gyan a elenben m@ltbeli konkr)t 4artik$lár)k, de léteznek a jelenben a mltat reprezentáló absztrakt entitások , )s a m@ltravonatkozó kielent)seink igazsága ezeken sz$4erveniál.

/.#./. Az e=>)atiz(>' ,&=e0(e II.

5z end$rantista nem%sak a 4rezentizm$sra való hivatkozással v)dekezhet. Eml)keztető-l> a 4rezentizm$sból $gyan következik az end$rantizm$s, viszont l)tezhet eternalista end$rantizm$sis.

me az eternalista end$rantista megoldási avaslata. 5 +izikai tárgyak nem sim4li%iterrendelkeznek t$ladonságokkal. ()ldá$l a drót nem egyszer2en egyenes t :6ben )s görbe t ;6ben,hanem valóában azzal a k)t t$ladonsággal rendelkezik, hogy 0egyenes t :6ben1 )s 0görbe t ;6ben1.5z eternalista end$rantista szerint a t$ladonságok magukban #oglalnak egy meg%atározottiőpont%oz vagy iőintervallum%oz való relá$iót > a drót egyeness)ge )s görbes)ge a drótnak nemintrinzikus, hanem relá$iós t$ladonsága. Enn)l+ogva amikor egy +izikai tárgynak valamilyent$ladonságot t$ladonít$nk, akkor ezt nem tehet-k %sak @gy> iőineálnunk kell a k)rd)sest$ladonságot. Következ)sk)44en> a +izikai tárgyak változását nem @gy kell )rten-nk, hogy a drótt :6ben rendelkezett az egyeness)g intrinzik$s t$ladonságával, amely t$ladonságát elvesztette,amikor meggörbítettem, hanem @gy, hogy a drót egyszer rendelkezett az 0egyenes t :6ben1,másszor 4edig a 0görbe t ;6ben1 t$ladonsággal. Következ)sk)44en> a +izikai tárgyak változásának eternalista end$rantista magyarázata nem involvála a 7eibniz6törv)ny tagadását, $gyanis 6maradva a drót 4)ldáánál 6 a 0görbe t :6ben1 )s az 0egyenes t ;6ben1 a drótnak nem inkonzisztens t$ladonságai.

5 4erd$rantista szem)ben az eternalista end$rantista megoldása im4la$zibilis. K)t int$í%iónkkalis szembenáll. Egyr)szt azzal az int$í%iónkkal, hogy a +izikai tárgyak egyszerűen $sak gy / just 3rendelkeznek t$ladonságokkal, l)v)n az eternalista end$rantista minden t$ladonságot



időindeál. 'ásr)szt szembenáll a változással ka4%solatos int$í%iónkkal, mely szerint a változásnem más, mint hogy egy +izikai tárgy rendelkezik valamilyen t$ladonsággal t :6ben )sugyanazzal a t$ladonsággal nem rendelkezik t ;6ben. nt$itíve @gy gondol$k, hogy a +izikaitárgyak elveszít%etik azokat a t$ladonságaikat, amelyekkel korábban rendelkeztek, )s+elvehetnek egy másik, az előzővel inkonzisztens t$ladonságot. #a azonban az eternalista

end$rantista elm)let)t +ogad$k el, )s időindeál$k a t$ladonságokat, akkor azt kell állítan$nk,hogy 6 épp az iőine miatt D 6 a +izikai tárgyak a l)tez)s-k során nem veszíthetik el at$ladonságaikat, )s nem vehetnek +el egy, az előzővel inkonzisztens t$ladonságot. 0 & t :6ben1 )sa 0nem & t ;6ben1 t$ladonságok $gyanis nem inkonzisztensek egymássalD Egyszóval> a 4erd$rantista szem)ben az eternalista end$rantista nem megolda a +izikai tárgyakt$ladonságaikban bekövetkezett változásának 4robl)máát, hanem inkább eliminála azt.

5z end$rantista azt +elelheti erre> bagoly monda ver)bnekD Qagyis az end$rantista el+ogadhataazt, hogy azzal, hogy időindeála a t$ladonságokat, szembenáll egy bizonyos int$í%iónkkal,nevezetesen azzal, hogy a tárgyak $sak gy simán rendelkeznek t$ladonságokkal, )s hogyintrinzik$san rendelkeznek ezekkel a t$ladonságokkal, viszont ezt ne róa neki +el a

4erd$rantista. 44 ő neD 5 4erd$rantista $gyanis azzal, hogy a +izikai tárgyakat t)ridőbeliny@lványoknak tekinti, v)gső soron azt állíta, hogy amikor 4)ldá$l )44en +á a +eem, akkor )n%sak közvetve rendelkezem a +e+áás /mentális3 t$ladonságával, l)v)n közvetlen"l %sak egytem4orális részem /az 0)n most1D3 rendelkezik vele /így )rvel Cris4 ;NN<> ;:R6L3. Ezt állítaniszint)n szembenáll egy bizonyos int$í%iónkkal, eles-l azzal, hogy én magam vagyok az, amelyinstan%iála a +e+áással rendelkez)s t$ladonságát, )s nem 4$sztán egy r)szem az.

/.#.5. Az e0(&0etek taP-B(i2a

5z end$rantizm$s )s 4erd$rantizm$s közti vita a következő három elv vagy t)zis kör-l +orog>/:3 0 változás elve/ Egy +izikai tárgy rendelkezhet & intrinzik$s /nem relá%iós3 t$ladonsággal t :6 ben )s nem & intrinzik$s t$ladonsággal t ;6ben.

/;3 0z iőben való numerikus azonosság elve> egy )s $gyanazon +izikai tárgy teles eg)sz)benl)tezhet k-lönböző időkben.

/<3 0z 0zonosak Megk"lönböztet%etetlenségének elve> ha a \ b, akkor bármilyen a6ra )s b6re> amiigaz a6ra, az igaz b6re, )s vi$e versa.

E három kielent)s egy-ttesen inkonzisztens. ')g egyszer )s $tolára. Qegy-k a drótot, ami t :6 ben egyenes. 5 drótot meggörbít-k. 5 drót t ;6ben görbe. 5z egyenes )s a görbe egymássalinkom4atibilis intrinzik$s t$ladonságai $gyanannak a drótnak. /Ez a változás elve.3 5 drót teleseg)sz)ben l)tezik t :6ben )s t ;6ben. /Ez az időben való n$merik$s azonosság elve.3 'ármost ez ak)t elv egy-ttesen inkonzisztens a /<36sal. #a $gyanis a drót t :6ben egyenes, )s a drót t :6benn$merik$san azonos a dróttal t ;6ben, akkor a 7eibniz6törv)ny )rtelm)ben azt kell mondan$nk,hogy a drót t ;6ben is egyenes. Csakhogy )44en arról van szó, hogy görbe. Fgy t2nik tehát, hogyaz /:36/<3 egy-ttesen inkonzisztens, )s valamelyiket a három köz-l +el kell adn$nk.



5 /<3 nem adható +el. Enn)l+ogva vagy az /:36t, vagy a /;36t kell +eladn$nk.

/a3 5 perurantista a /;36t ada +el. zerinte a +izikai tárgyak t)ridőbeli ny@lványok, amelyeknin%senek teles eg)sz-kben elen a k-lönböző időkben.

/b3 5 prezentista enurantista az /:36t ada +el. zerinte a +izikai tárgyak 4erzisztálás$k soránaz)rt nem rendelkeznek inkonzisztens intrinzik$s t$ladonságokkal / & 6+el )s nem & 6+el3, mert%sak a elenben l)teznek, )s a elenben a +izikai tárgyak nem rendelkezhetnek inkonzisztenst$ladonságokkal.

/%3 5z eternalista enurantista $gyan%sak az /:36t ada +el. zerinte a +izikai tárgyak 4erzisztálás$k során az)rt nem rendelkeznek inkonzisztens intrinzik$s t$ladonságokkal / & 6+el )snem & 6+el3, mert /i3 minden t$ladonság$k időindeált, enn)l+ogva nem intrinzik$s, hanemrelá%iós, )s /ii3 mint relá%iós t$ladonságok az időinde-k miatt soha nem lehetnek egymássalinkonzisztensek.

/./. -;a -0=a (e az e=>)ati'ta &' a *e)=>)ati'ta a fizikai t2);ak a0k-tB)&'zei,20t-z2'2ak *)-0&(22t?

/./.1. A *e)=>)atiz(>' (e00etti &),

5 4erd$rantisták szerint az end$rantizm$s nem k)4es 4la$zibilisen magyarázni a +izikai tárgyakalkotór)szeinek változását /lásd> 'ark #eller :IIN> ;6=, :I6;N3. 5z )rv n)mi egyszer2sít)sekkel)s átalakításokkal a következő>

Qegy-nk egy 4artik$láris emberi testet. 8evezz-k 0!est16nek. 5 0!est1 h)t+ői na4on telesen )4,valamennyi r)sz)vel rendelkezik, így rendelkezik a bal kez)vel is. 8evezz-k a 0!est16et h)t+őina4on 0!est h)t+őn16nek. 8evezz-k továbbá 0!est mín$sz bal k)z16nek vagy egyszer2en %sak0!est mín$sz16nak azt a tárgyat, ami nem más, mint az eg)sz 0!est1, kiv)ve a bal kez)t.Egyszer2en vonatkoztass$nk el a 0!est1 bal kez)től, )s a marad)kot keresztel-k el 0!estmín$sz16nak. Ebben az esetben azt kell állítan$nk, hogy>

/:3 0!est h)t+őn1 numerikusan nem azonos 0!est mín$sz16szal.

!egy-k +el, hogy a 0!est1 keddi na4on egy balesetben elveszíti a bal karát. 8evezz-k a keddina4on a bal kez)t elvesztő 0!est16et 0!est kedden16nek. 'ármost általában @gy gondol$k> attól,

hogy a 0!est1 elveszítette a bal kez)t, a 0!est1 továbbl)tezik. 5la4vető int$í%iónk $gyanis, hogyegy test k)4es t@l)lni bizonyos r)szeinek elveszt)s)t. 8yilván nem mindegyik)t, de a bal kezeelveszt)s)t igen. 'ármost amennyiben end$rantisták vagy$nk, a következőt állít$k>

/;3 0!est h)t+őn1 numerikusan azonos 0!est kedden16nel.

Fgy t2nik továbbá, hogy a 0!est kedden1 ugyanaz a olog , mint a 0!est mín$sz1, mivel a 0!estmín$sz1 )44en @gy lett de+iniálva, hogy a 0!est1 mín$sz a bal keze, )s a 0!est1 keddi na4on



)44en a bal kez)t vesztítette el. Qagyis +-ggetlen-l attól, hogy end$rantisták vagy 4erd$rantistákvagy$nk>

/<3 0!est kedden1 numerikusan azonos 0!est mín$sz16szal.

Csakhogy a /;3, /<3 valamint az azonossági relá%ió tranzitivitása azt im4likála, hogy>

/=3 0!est h)t+őn1 numerikusan azonos 0!est mín$sz16szal.

5z eredm)ny> a /=3 ellentmondásban van az /:36sel.

5z )rv szánd)kolt konkl@zióa az, hogy megm$tassa> az end$rantista nem k)4es magyarázni a+izikai tárgyak alkotór)szeinek változását. 5mennyiben $gyanis a +izikai tárgyak 4erzisztálásátnumerikus azonosságként )rtelmezz-k, akkor 6 lásd az )rvet 6 ellentmondáshoz $t$nk. 5zend$rantizm$s tehát inkonzisztens elm)let.

/'ondanom sem kell> az )rv nem %sak a bal k)z eset)n m2ködik a bal k)z a 0!est1 bármelyr)sz)vel behelyettesíthető, legyen az akármilyen ki%si. lletve> nem kell ragaszkodn$nk a 0!est16hez, az )rv bármilyen összetett tárgy eset)ben meg+ogalmazható.3

5 4erd$rantizm$s ezzel szemben nem inkonzisztens. 5 4erd$rantista $gyanis 6 ellent)tben azend$rantistával 6 nem +ogada el a /;36t. Fgy gondola> a 0!est h)t+őn1 )s a 0!est kedden1 közöttnem numerikus azonosság áll #enn, hanem annál gyengébb relá$ió. 8evezetesen> a 0!est h)t+őn1)s a 0!est kedden1 a 0!est16nek mint t)ridőbeli ny@lványnak $sak k"lönböző temporális részei.

/./.#. Az e=>)atiz(>' ,&=e0(e I.5z end$rantista Voderi%k Chisholmot /:IL<, :ILJ, :ILR3 követve azt mondhata> a +izikaitárgyak nem maranak azonosak alkotór)szeik elveszt)se vagy megváltozása $tán. 5zaz> a+izikai tárgyak nem őrzik meg azonosság$kat, ha akár$sak egy alkotór)sz-ket elvesztik. Ezt azállás4ontot mereológiai esszen$ializmusnak nevezz-k. E szerint> egy összetett tárgynak mindenegyes r)sze lényeges része> egyiket sem veszítheti el, k-lönben megsz2nik l)tezni. 'ásk)44+ogalmazva> a )s b összetett tárgy akkor )s %sak akkor azonos, hanem minden egyes r)sz-k$gyanaz.

5 Chisholmmal rokonszenvező end$rantisták tehát az )rv /;3 4remisszáát adák +el, )s így

sz2ntetik meg az inkonziszten%iát. zerint-k> a 0!est h)t+őn1 n$merik$san nem azonos a 0!estkedden16nel, l)v)n a 0!est kedden16nek hiányzik egy r)sze 0!est h)t+őn16höz k)4est, )s 6 l)v)nmereológiai esszen%ialisták 6 @gy gondolák, hogy egy +izikai tárgy minden egyes r)sze l)nyegi atárgy azonossága szem4ontából.

8ehogy +)lre)rt)s támadon abból, hogy mind a 4erd$rantista, mind a Chisholmmalrokonszenvező end$rantista a /;3 4remisszát ada +el. Eg)szen más )rtelemben adák +el $gyanisa /;36t. 5 4erd$rantista azzal, hogy a 0!est h)t+őn16t )s a 0!est kedden16t n$merik$san k-lönböző



entitásoknak tekinti, ezzel nem vitata azt, hogy a 0!est1 4erzisztál az időben, %sak )44 e 4erzisztálást @gy )rtelmezi, hogy a 0!est h)t+őn1 )s a 0!est kedden1 egy n)gydimenziósny@lvány egy6egy tem4orális r)sze. 5 Chisholmmal rokonszenvező end$rantista ezzel szembenazt állíta, hogy a szó szigor@ )rtelm)ben k)t k-lönböző dologról van szó /0!est h)t+őn1 és 0!estkedden13, )s ezzel magának a 0!est16nek a 4erziszten%iáát tagada.

Chisholm állás4onta prima #a$ie el)g bizarr, )rdemes ez)rt n)hány dolgot elmondanom róla.Chisholm k-lönbs)get tesz az azonosság laza és minennapi +ogalma, illetve szigor és #ilozó#iai+ogalma között. !egy-k +el, hogy az íróasztalomról leválik egy kis darab. Chisholm szellem)benekk)44 kell +ogalmazn$nk> az azonosság +ilozó+iai )s szigor@ )rtelm)ben n$merik$san két k-lönböző asztal van, l)v)n nem minden r)sz-kben azonosak, az azonosság laza )s mindenna4i)rtelm)ben azonban ugyanarról az asztalról van szó, $gyanis a h)tközna4i )letben ezeketazonosnak tekint-k.

E k-lönbs)gtev)s +)ny)ben Chisholm a következők)44en )rti a +izikai tárgyak időbeli 4erziszten%iáát. Qannak ala4vető entitások. Egy ala4vető entitás nem más, mint ama dolog,

amelynek minen része egy"tt van. Egy ala4vető entitás egyetlen alkotór)sze elveszt)se vagyki%ser)lőd)se eset)ben sem őrzi meg azonosságát. #a akár egyetlen r)sze elveszik vagyki%ser)lődik, az más /az előzőtől n$merik$san k-lönböző3 ala4vető entitást eredm)nyez.'ármost a mindannyi$nk számára ismerős +izikai tárgyaknak +olytonosan %ser)lődnek azalkotór)szeik 4erzisztálás$k során. Következ)sk)44en> a szám$nkra ismerős +izikai tárgyak 4erzisztálása nem más, mint egymástól n$merik$san k-lönböző ala4vető entitások sorozata /entia su$$essiva3, egymás után való prezentálóása.

/././. Az e=>)atiz(>' ,&=e0(e II.

5z end$rantista v)dekezhet (eter Gea%h /:IR;3 relatív azonosság +ogalmára támaszkodva is.Gea%h amellett )rvel, hogy nem besz)lhet-nk arról, hogy a )s b dolog sim4li%iter azonosak,vagyis további minősít)s n)lk-l azonosak, $gyanis a )s b azonossága vagy k-lönbözős)gerelatív egy szortális terminus vonatkozásában. a )s b lehetnek azonosak egy adott szortálisvonatkozásában, de n$merik$san k-lönbözőek egy másik szortális vonatkozásában. 'agyaránGea%h szerint az azonosság )s a k-lönbözős)g nem abszolt relá$ió' %anem szortálisan relatív.

Egy 4)lda segít meg)rteni a relatív azonosság +ogalmát. !egy-k +el, hogy egy szem)ly k)tegymástól k-lönböző hivatali tiszts)get is betölt. Egyr)szt ő az 9kölvivó zövets)g +őtitkára,másr)szt ő a 'orgen6tanley %)g alelnöke. 'ármost a relatív azonosság hívei szerint egyr)szt

igaz az, hogy az 9kölvívó zövets)g +őtitkára ugyanaz a személy, mint a 'orgen6tanley %)galelnöke, másr)szt azonban nem igaz az' %ogy ugyanaz a %ivatali poszt az 9kölvivó zövets)g+őtitkára )s a 'orgen6tanley %)g alelnöke. 5zaz> az azonossági kielent)sek relatívak annak ameg+elelő szortális termin$snak vonatkozásában.

5z end$rantista a relatív azonosság eszm))re támaszkodva @gy )rvelhet a +entebbi )rv ellen,hogy +elhíva a +igyelmet arra, hogy az )rvel)sben nin%senek minősítve a n$merik$s azonosságikielent)sek a meg+elelő szortális termin$s vonatkozásában.



8)zz-k> amikor az end$rantista azt állíta, hogy a 0!est h)t+őn1 numerikusan azonos a 0!estkedden16nel, akkor nyilván abban az )rtelemben vett n$merik$s azonosságról besz)l, hogyh)t+őn )s kedden egy és ugyanazon emberi organizmus l)tezik. 5mikor azonban az end$rantistaazt állíta, hogy a 0!est kedden1 numerikusan azonos 0!est mín$sz16szal, akkor a n$merik$sazonosságot nyilván abban az )rtelemben állíta, hogy egy és ugyanazon anyagi tömbről

/mond$k> setegy-ttesről3 van szó.

5mennyiben tehát az end$rantista elkötelezi magát az azonosság relativista elm)lete mellett,akkor el+ogadhata az )rvben szere4lő mind a n)gy kielent)st, m)gsem lesz inkonzisztens azelm)lete. 'ondhata $gyanis> nem ugyanabban az értelemben igaz az a kielent)s, hogy a 0`!esth)t+őn n$merik$san azonos `!est kedden6nel1, mint az a kielent)s, hogy 0`!est keddenn$merik$san azonos `!est mín$sz6szal1. 5 4erd$rantista %sak az)rt hiszi azt, hogy azend$rantizm$s inkonzisztens, mert az azonosságot t)vesen abszol@t relá%iónak tekinti.

/./.5. Az e=>)atiz(>' ,&=e0(e III.5z end$rantista (eter van nHagen /:IM:, :IINb3 elm)let)re támaszkodva is v)dekezhet a 4erd$rantista )rv)vel szemben. E szerint> egyszer2en nem létezik olyan olog , mint 0!estmín$sz1. #ogyhogy nem l)tezik? 5 0!est mín$sz1 nem más, mint a 0!est1 bal kez)nekkom4lementere, következ)sk)44en, ha a 0!est1 bal keze l)tezik, akkor telesen önk)nyes aztállítani, hogy a 0!est mín$sz1 nem l)tezik.

nHagen egyet)rt ezzel. zerinte a 0!est1 bal keze sem l)tezik. Eml)kezz-nk %sak vissza, voltmár szó nHagen avaslatáról. 5 <. +eezet R.=. r)sz)ben említettem> nHagen a +izikai tárgyaksz$bsztan%iaelm)lete v)delm)ben @gy )rvelt, hogy a világban stenen kív-l kizárólag )lől)nyek

)s elemi r)szek l)teznek, l)v)n %sak az )lől)nyek )s az elemi r)szek instan%iálnak +ata6$niverzál)kat. Qagyis a 0!est1 l)tezik, mert a 0!est1 egy meghatározott #ajtáj organizm$s, desem a 0!est6mín$sz1, sem a 0!est1 bal keze nem l)tezik, l)v)n ezek nem instan%iálnak +ata6$niverzál)kat.

5 tört)neti h2s)g kedv))rt hozzá kell tenni> nHagen, akitől egy)bk)nt a 0!est mín$sz1 +ogalmaered /lásd :IM:3, )44 ellenkező irányból )rvelt. zerinte a 0!est mín$sz1 0önk)nyesenleválasztott r)sz1 /arbitrary uneta$%e part 3, melynek l)tez)s)t )44en az)rt kell k)ts)gbevonn$nk, mert k-lönben 6 ahogyan a +entebbi end$rantizm$s elleni )rvben látt$k 6inkonziszten%iához $t$nk.

/./.7. Az e=>)atiz(>' ,&=e0(e IV.

5z end$rantista az )rv /<3 4remisszáát is támadhata. 'ondhata> a 0!est kedden1 n$merik$sannem azonos a 0!est mín$sz16szal, következ)sk)44en az end$rantizm$s nem inkonzisztens.



Első 4illantásra ez is el)g k-lönösen hangzik, $gyanis a 0!est kedden1 )s a 0!est mín$sz1 4ontosan $gyanazokból a r)szekből áll )s a t)rnek 4ontosan $gyanazt a r)gióát +oglala el. eakkor hogyhogy nem azonosak? ]ltalánosan +elt)ve a k)rd)st> hogyan lehets)ges, hogy k)tn$merik$san k-lönböző +izikai tárgy t)rben )s időben koin%idál?

Elmagyarázom egy másik 4)ldán, a klasszik$s 4)ldán, aztán visszat)rek a 0!est kedden1 )s 0!estmín$sz1 viszonyára. Qegy-nk egy márványtömböt. Egyes +ilozó+$sok /4)ldá$l Siggins :IMN><N6J, 7oHe ;NN;> RM6L=3 szerint a márványtömb nem azonos a szoborral. 5nnak ellen)re nem,hogy a márványtömb )s a szobor 4ontosan $gyanazokból a r)szekből áll )s a t)rnek 4ontosan$gyanazt a r)gióát +oglala el. 'itől k-lönbözőek akkor? 5ttól, hogy a márványtömbnek vannak olyan t$ladonságai, amelyek nem t$ladonságai a szobornak, )s +ordítva, a szobornak vannakolyan t$landonságai, amelyek nem t$ladonságai a márványtömbnek, következ)sk)44en a7eibniz6törv)ny miatt a kettő nem lehet azonos. 'ilyen t$ladonságaikra gondol$nk? 5zokra at$ladonságaikra, amelyek azt határozzák meg, hogy milyen tí4$s@ változást k)4esekelszenvedni, @gy, hogy eközben megőrzik az azonosság$kat. 5 márványtömb rendelkezik azzal at$ladonsággal, hogy ahhoz, hogy az időben azonos maradon, mindössze az sz-ks)ges, hogy

r)sze%sk)i egy-tt maradanak. 5 márványtömb akkor is $gyanaz marad, ha valamilyen saátoselárással telesen más alak@ra +ormál$k, akkor viszont nem marad $gyanaz, ha eltávolít$kvalamilyen r)sz)t. Ebben az esetben megsz2nik l)tezni. 5 szobor )44 ellenkezőleg. 5 szoborrendelkezik azzal a t$ladonsággal, hogy 0t@l)li1 egy daraba elveszt)s)t /gondol arra az esetre,amikor @gy tizenöt )vvel ezelőtt egy őr-lt letörte 'i%helangelo ávidának egyik láb$át 6 senkinem gondolta, hogy maga a szobor el4$szt$lt3, viszont megsz2nik l)tezni akkor, ha más alak@ra+ormál$k.

Ennek analógiáára> a 0!est kedden1 az)rt nem azonos a 0!est mín$sz16szal, mert vannakk-lönböző t$ladonságaik. 5z end$rantista mondhata azt, hogy a 0!est kedden16nek )s a 0!estmín$sz16nak k-lönböznek a tört)neti t$ladonságai. 5 0!est kedden1 olyan dolog, ami

rendelkezik azzal a tört)neti t$ladonsággal, hogy vala%a volt bal keze, a 0!est mín$sz16nakazonban de+iní%ió szerint nin%s meg ez a t$ladonsága. e mondhata azt is, hogy 6 hasonlóan amárványtömb )s a szobor eset)hez 6 a 0!est kedden16nek )s a 0!est mín$sz16nak k-lönböznekazok a t$ladonságai, amelyek azt határozzák meg, hogy milyen tí4$s@ változást k)4esekelszenvedni, @gy, hogy eközben megőrzik azonosság$kat. !egy-k +el, hogy a 0!est kedden16neklevág$k a obb karát is. Ebben az esetben a 0!est kedden1 nem sz2nik meg l)tezni. #a azonbana 0!est mín$sz16nak vág$k le a obb karát, akkor a 0!est mín$sz1 megsz2nik l)tezni, l)v)n ezde+iní%ió szerint nem más, mint a 0!est1 mín$sz a bal kara. 5 k-lönbs)g a k)t entitás közötttehát az, hogy a 0!est kedden1 rendelkezik azzal a t$ladonsággal, hogy elveszít%et i a obb kez)t@gy, hogy ettől m)g tovább l)tezik, a 0!est mín$sz1 azonban nem rendelkezik ezzel at$ladonsággal, következ)sk)44en 6 a 7eibniz6törv)ny miatt 6 a k)t entitás n$merik$sank-lönbözik egymástól.

!erm)szetesen sokan nem +ogadák el ezt a konkl@ziót, mondván> igenis abszur azt állítani,hogy k)t n$merik$san k-lönböző +izikai tárgy lehet $gyanabban az időben $gyanazon a helyen,@gyhogy valahol hibás a +entebbi )rvel)s. Erős int$í%ió ez, de az)rt talán gyengíthető. 5zend$rantista mondhata $gyanis> az)rt nem absz$rd azt állítani, hogy a márványtömb )s a szobormint k)t n$merik$san k-lönböző +izikai tárgy t)rben )s időben koin%idál, mert ezek valóábank"lönböző #ajtáj dolgok. 5 márványtömb 4$szta anyagdarab, a szobor ezzel szemben ember



alkotta m2. lletve> az)rt nem absz$rd azt állítani, hogy a 0!est mín$sz1 )s a 0!est kedden1 mintk)t n$merik$san k-lönböző +izikai tárgy t)rben )s időben koin%idál, mert a 0!est mín$sz1 )s a0!est kedden1 6 ahogy a márványtömb )s a szobor 6 szint)n k"lönböző #ajtáj olgok . 5 0!estmín$sz1 puszta sejtegy"ttes, a 0!est kedden1 ezzel szemben egy bizonyos organizmus.9ssze+oglalva> azt valóban absz$rd volna állítani, hogy k)t szobor vagy k)t márványtömb,

vagyis k)t ugyanolyan #ajtáj n$merik$san k-lönböző +izikai tárgy t)rben )s időben koin%idál,de nem absz$rd k)t olyan n$merik$san k-lönböző +izikai tárgyról azt állítani, hogy t)rben )sidőben kon%idálnak, amelyek k"lönböző #ajták%oz tartoznak.

!erm)szetesen +elmer-l a k)rd)s> ha a 0!est kedden1 )s a 0!est mín$sz1 t)nyleg n$merik$sank-lönböznek egymástól, akkor m)gis mi#éle viszony van között-k? gen%sak szervesnek kelllennie, $gyanis 6 ahogy már volt róla szó 6 4ontosan $gyanazokból a r)szekből állnak )s a t)rnek 4ontosan $gyanazt a r)gióát +oglalák el.

5z end$rantista válasza> a 0!est mín$sz1 )s a 0!est kedden1 között nem azonossági relá%ió,hanem annál gyeng)bb, @gynevezett konstit$ió relá%ió áll +enn> a 0!est mín$sz1 mint

setegy-ttes konstituálja a 0!est kedden16t mint organizm$st. Tgyanaz a viszony áll +enn amárványtömb )s a szobor között is> a márványtömb mint anyagdarab konstit$ála a szobrot mintember alkotta m2vet.

5 konstit@%ió relá%ió 6 ellent)tben az azonossággal 6 aszimmetrikus relá%ió> ha a konstit$ála b6t,attól m)g b nem konstit$ála a6t. 5 0!est mín$sz1 konstit$ála a 0!est kedden16t, de +ordítva eznem igaz. e+iní%iószer2en>

a összetett tárgy konstit$ála b összetett tárgyat t idő4ontban akkor )s %sak akkor, ha /:3 a )s b koin%idálnak t 6ben, )s /;3 a minden r)sze t 6ben r)sze b6nek is t 6ben, de b6nek nem minden r)szet 6ben r)sze a6nak t 6ben.

Eset-nkre vonatkoztatva> a 0!est mín$sz1 minden r)sze /valamennyi sete3 r)sze a 0!estkedden16nek is, de a 0!est kedden16nek vannak olyan r)szei, amelyek nem r)szei a 0!estmín$sz16nak. 5 0!est kedden16nek r)sze 4)ldá$l a +ee, a obb keze, a lábai, a törzse, a 0!estmín$sznak1 ezek azonban nem r)szei. !erm)szetesen ezeket a r)szeket a 0!est mín$sz1meg+elelő r)szei konstit$álák, de $gyanazon okból nem azonosak e r)szekkel, mint ami)rt nemazonos a 0!est mín$sz1 a 0!est kedden16nel. 5 0!est kedden1 +e)nek vannak olyan r)szei,amelyek nem azonosak a 0!est mín$sz1 meg+elelő r)szeivel, l)v)n a +enek vannak olyan r)szei/orra, +-le stb.3, ami nem r)sze a 0!est mín$sz1 meg+elelő r)szeinek, )s így tovább.

/./.. Az 2002'*-t-k taP-B(i2a

8)zz-k m)g egyszer a 4erd$rantista end$rantizm$s elleni )rv)nek 4remisszáit>

/:3 0!est h)t+őn1 n$merik$san nem azonos 0!est mín$sz16szal.

/;3 0!est h)t+őn1 n$merik$san azonos 0!est kedden16nel.



/<3 0!est kedden1 n$merik$san azonos 0!est mín$sz16szal.

5 /;3 )s a /<3 )s az azonosság tranzitivitásának t)zise miatt>

/=3 0!est h)t+őn1 n$merik$san azonos 0!est mín$sz16szal,

ami ellentmondásban van /:36gyel.

8)zz-k, milyen ala4vető int$í%iók m2ködnek az )rvbenD me>

/i3 5z azonosság tranzitivitásának t)zise> ha a azonos b6vel, )s b azonos $6vel, akkor a azonos $6vel.

/ii3 5 +izikai tárgyak n$merik$san azonosak maradhatnak bizonyos alkotór)sz-k elveszt)seellen)re.

/iii3 K)t n$merik$san k-lönböző tárgy egy időben nem lehet a t)rnek 4ontosan $gyanabban ar)gióában, vagyis amennyiben egy időben a t)rnek 4ontosan $gyanabban a r)gióában vannak,akkor egy )s $gyanazon +izikai tárgyról van szó.

/iv3 5z azonosság abszol@t )s nem relatív +ogalom.

/v3 7)teznek a +izikai tárgyaknak /organizm$soknak3 r)szeik.

/vi3 5 +izikai tárgyak 4erziszten%iáa n$merik$s azonosságot +elt)telez.

s n)zz-k eme int$í%iók +)ny)ben a +izikai tárgyak alkotóelemeiben bekövetkezett változása

4robl)máának megoldási avaslataitD me>

/a3 0 perurantista megolása> a /vi3 hamis, $gyanis a +izikai tárgyak 4erziszten%iáa @gy)rtelmezendő, hogy a +izikai tárgyaknak mint n)gymindenziós ny@lványoknak %sak n$merik$sank-lönböző tem4orális r)szei 4rezentálódnak egy időben.

/b3 0z enurantista mereológiai esszen$ializmusra alapozó megolása> a /ii3 hamis, $gyanis egyösszetett +izikai tárgy valamennyi alkotór)sze l)nyegi r)sze a k)rd)ses +izikai tárgynak.

/%3 0z enurantista relatív azonosságra alapozó megolása> a /iv3 hamis, $gyanis az azonosságrelatív a meg+elelő szortális viszonyában.

/d3 0z enurantista @önkényesen leválasztott részA #ogalmára alapozó megolása> az /v3 hamis,$gyanis a világban az organizm$sokon )s az elemi r)szeken kív-l kizárólag sten l)tezik.

/e3 0z enurantista konstit$ió relá$ióra alapozó megolása> a /iii3 hamis, mert lehets)ges, hogyk)t n$merik$san k-lönböző tárgy egy időben a t)rnek $gyanabban a r)gióában legyen akkor, haaz egyik konstit$ála a másikat.



!erm)szetesen az end$rantizm$s e n)gy v)delme köz-l egyesek bizonyosan kizárák egymást,míg mások konzisztensek egymással. Gondold v)gig> a /b3 )s az /e3 kizára egymást, de a /%3 )saz /e3 konzisztens egymássalD Qagyis az end$rantistának választania kell e lehets)ges v)delmekköz-l, )s nem mondhata egyszer2en azt, hogy a 4erd$rantista +entebb előadott )rve azend$rantizm$ssal szemben nyilván nem konkl@zív, hiszZ n)gy+)le módon is megm$tatható, hogy

az end$rantizm$s nem +oglal magában ellentmondást.

5. T9SZE8SZ AJ3JA

5 +izikai tárgyak alkotór)szei változásának 4robl)máát szeretn)m egy további, azend$rantizm$stól )s 4erd$rantizm$stól nagyából +-ggetlen-l tárgyalható 4robl)mávalill$sztrálni> az @gynevezett !h)sze$sz haóa gondolatkís)rlettel. Ez a gondolatkís)rlet további, a+izikai tárgyak azonosságával )s változásával ka4%solatos ala4vető meta+izikai int$í%iókat hoz a

+elszínre. 'int látni +og$k> egymással homlokegyenest ellenkezőeket.

5.1. A *)-0&(a

5.1.1. A *)-0&(a e0'< (ekDze0+t&'e

5z ismert tört)net a következő> mi$tán !h)sze$sz, az ath)ni hős legyőzte a gonosz'inotha$r$szt )s hazahaózott Kr)ta sziget)ről, haóát az ath)niak k)r)s)re di%sős)ges tetteeml)kek)nt rá$k bízta. 5hogy telt6m@lt az idő, az ath)niak )szrevett)k, hogy a haó bizonyos

alkatr)szei /deszkái, szegei, kötelei, vitorlái stb.3 tönkrementek. 5z ath)niak nem akarták, hogy ahaó az eny)szet) legyen, ez)rt a tönkrement r)szeket az eredetiekkel megszólalásig hasonló @r)szekkel 4ótolták, gondosan -gyelve arra, hogy a haó eredeti +ormáa megmaradon. 5 dolog@gy alak$lt /4ontosabban> alak$lhatott volna @gy3, hogy az idők során az eredeti haó valamennyialkatr)sz)t ki%ser)lik, )s az eredeti haó egyetlen alkatr)sze sem marad a kikötőben ringóhaóban.

'ik)44 v)leked-nk erről az esetről? Egy lehets)ges /ózan )szre a4elláló3 állás4ont akövetkező> mivel egy összetett tárgy megváltozhat alkatr)szei tekintet)ben @gy, hogy eközben ak)rd)ses tárgy azonossága megmarad /+elt)ve, ha az alkatr)szek %ser)lget)se +okozatosantört)nik3, a renovált haó ugyanaz a haó, mint az eredeti haó. 5nnak ellen)re $gyanaz, hogy a

renovált haó egyetlen olyan alkatr)szt sem tartalmaz, mint az eredeti.

!egy-k +el, hogy valaki nem )rt egyet ezzel az állás4onttal. 'it állíthat? ]llíthata 4)ldá$l azt,hogy van egy meghatározott százaléka az eredeti haó összes alkatr)sz)nek, mely százal)k alattialkatr)sz ki%ser)l)se eset)ben a renovált haó még azonos az eredeti haóval, mely százal)k+eletti alkatr)sz ki%ser)l)se eset)ben azonban már nem azonos vele.





Ez a avaslat nem tartható. !egy-k +el, hogy a k)rd)ses százal)kot J c6ban álla4ít$k meg, )s aztmond$k> ha az eredeti haó összes alkatr)sz)nek J c6ánál kevesebb elemet %ser)l-nk ki, akkor arenovált haó \ eredeti haó, ha azonban J c6ánál több elemet %ser)l-nk ki, akkor a renovált haó eredeti haó. 8evezz-k most az eredeti haót a6nak, a renováltat b6nek. !egy-k +el, hogy a haóalkatr)szeinek = c6át %ser)l-k ki. Ebben az esetben> a \ b. !egy-k +el továbbá, hogy b haó

alkatr)szeinek szint)n ki%ser)l-k = c6át, )s így ka4$nk $ haót. Ebben az esetben b \ $. 'ivelel+ogad$k az azonossági relá%ió tranzitivitását, mely szerint ha a \ b )s b \ $, akkor a \ $, aztkell állítan$nk, hogy a haó azonos $ haóval. Csakhogy, a haó )s $ haó nem lehet azonosegymással, $gyanis a )s $ haó alkatr)sz)nek több mint J c6a k-lönbözik. Eg)szen 4ontosan Mc6a. /"elt)ve 4ersze, hogy másik = c6ot %ser)lt-nk ki.3 Ellentmondáshoz $tott$nk> egyr)szrőlaz azonosság tranzitivitása miatt azt kell állítan$nk, hogy a \ $, másr)szről azonban 6 l)v)n a )s$ több mint J c6ában k-lönbözik 6 azt kell állítan$nk, hogy a $. !erm)szetesen bármekkoraszázal)kot álla4ít$nk meg, az ellentmondás elker-lhetetlen.

'i következik ebből? 5z, hogy %sak k)t konzisztens állás4ont lehets)ges. Qagy azt kellállítan$nk, hogy a renovált haó annak ellen)re azonos az eredetivel, hogy egyetlen alkatr)sz-k

sem közös, vagy azt kell állítan$nk, hogy már egyetlen elem ki%ser)l)se eset)ben sem azonos arenovált haó az eredetivel. Ez $tóbbi állás4ont a <.;.<. r)szben már említett mereológiaiesszen%ializm$s.

'ármost amennyiben /:3 nem akar$k el+ogadni a mereológiai esszen%ializm$st, mert szilárdmeggyőződ)s-nk szerint egy összetett tárgy egyetlen darab alkatr)sz)nek ki%ser)l)se nem vonamaga $tán a k)rd)ses tárgy azonosságának elveszt)s)t, )s amennyiben /;3 belát$k, hogy nemálla4íthat$nk meg egy adott százal)kot, amely alatt egy összetett tárgy alkatr)szeit ki%ser)lhet-k @gy, hogy a tárgy azonossága megmaradon, )s amely +elett annak azonossága elveszik, @gy aztkell állítan$nk> az összetett +izikai tárgyak annak ellen)re azonosak maradhatnak, hogyvalamennyi alkatr)sz-ket ki%ser)lt-k.

5.1.#. A *)-0&(a (2'-=ik (ekDze0+t&'e

Xtt tart$nk, hogy ó ok$nk van +elt)telezni, hogy az eredeti haó valamennyi alkatr)szeki%ser)l)se ellen)re a renovált haó azonos az eredeti haóval. 'ost azonban %savar$nk adolgon. !egy-k +el, hogy az ath)niak annyira b$zgók voltak, hogy az eredeti haó valamennyieredeti le%ser)lt alkatr)sz)t megőrizt)k egy raktárban. 5hogy +olyamatosan %ser)lődtek azeredeti haó alkatr)szei, )s egyre kevesebb eredeti alkatr)sz maradt a kikötőben ringó haóban,@gy egyre gyara4odott a raktárban levő eredeti alkatr)szek száma. s amint az eredeti haó $tolsóelem)t is ki%ser)lt)k, a raktárban összegy2lt az összes eredeti alkatr)sz. !egy-k +el, hogy valaki ak)sőbbiekben valamilyen sz$4erte%hnikával az eredeti haó eredeti alkatr)szeiből @ra)4íti/rekonstr$ála3 a haót. E rekonstr$ált haó 4edig 6 )44en @gy, mint a renovált 6 4ontosan$gyanolyan, mint az eredeti volt.

#ogy áll$nk? Qan k)t, telesen $gyanolyan, azaz valamennyi intrinzik$s t$ladonságábanmegegyező haó> a renovált )s a rekonstr$ált, )s mindkettő eset)ben ó ok$nk van arra, hogyazonosnak tekints-k !h)sze$sz eredeti haóával. 5zt, hogy mi)rt van ó ok$nk a renovált haót



azonosnak tekinteti az eredetivel, már látt$k. e milyen ok$nk van a rekonstr$áltat azonosnaktekinteni az eredetivel? Először is> a rekonstr$ált haó 4ontosan $gyanolyan intrinzik$st$ladonságokkal rendelkezik, mint az eredeti haó. 'ásodszor> a rekonstr$ált haó 4ontosan$gyanazokból az alkatr)szekből áll, mint az eredeti haó. #armadszor> az 0eredeti haó 6rekonstr$ált haó1 esete analógnak t2nik azzal az esettel, amikor 4)ldá$l sz)tszedem a

ker)k4árom )s összerakom a ker)k4árom. 8yilván senkinek nem $tna esz)be azt állítani, hogy asz)tszed)s előtti )s az összerakás $táni ker)k4árom nem azonos. 8egyedszer> alak$lhattak volnaa dolgok @gy, hogy az eredeti haót sz)tszedik, an)lk-l azonban, hogy 4ótolták volna a hiányzór)szeit. Qagyis lehets)ges lett volna, hogy nem l)tezik renovált haó. Tgyan ki k)telkedne ekkorabban, hogy az eredeti haó azonos a rekonstr$ált haóval?

5 4robl)ma ezek $tán a következő. 'ind a renovált, mind a rekonstr$ált haó eset)ben)rvelhet-nk @gy, hogy azonos az eredetivel. #a %sak a renovált haó l)tezne )s a rekonstr$áltnem, akkor nem haboznánk azt mondani> renovált haó \ eredeti haó. #a %sak a rekonstr$álthaó l)tezne )s a renovált nem, akkor nem haboznánk azt mondani> rekonstr$ált haó \ eredetihaó. Csakhogy mindk)t haó 6 az azonossági relá%ió tranzitivitása miatt 6 nem lehet azonos az

eredeti haóval. #a $gyanis a renovált haó \ eredeti haó, )s az eredeti haó \ rekonstr$ált haó,akkor a renovált haó \ rekonstr$ált haó. Ezt állítani azonban absz$rd. 5 renovált )s arekonstr$ált haó k)t k-lönböző haó. 5z előbbi a kikötőben ring, a másik a raktárban 4orosodik.

5.#. A *)-0&(a (e-0=2'i a,a'0atai

5.#.1. A )e-,20t @aB az--' az e)e=eti @aB,a0

5ki szerint /4)ldá$l> 7oHe :IM<, ;NN;> <N6<3 a renovált haó azonos az eredeti haóval, a

következő k)t int$itív meg+ontolásra )4ít. /:3 #a az eredeti haó egy r)sz)t kiszerel-k )s egy @elemmel 4ótol$k, akkor a haónak ez az j elem lesz a része' és a kiszerelt régi elem megszűnik a%ajó részének lenni. /;3 #a az eredeti haó egy kiszerelt r)sz)t egy másik haóba )4ít-k, akkor azeredeti haó kiszerelt r)sze ennek a másik %ajónak a részévé válik .

Qegy-k azt az esetet, hogy +)lig sz)tszedem a bi%iklimet. 5 bi%iklim bizonyos r)szei részben a+)lig sz)tszedett bi%iklimben vannak, részben azon kív-l, mond$k a m2helyben. 8!TC>ebben az esetben a bi%iklim renelkezik valamennyi részével , így ama r)szekkel is, melyek )44ennin%senek be)4ítve a bi%iklimbe, )s a m2helyben vannak. Qagyis> annak ellen)re rendelkezik a bi%iklim minden r)sz)vel, hogy r)szei között vannak olyanok, amelyek rata kív-l vannak.

5z 8!TC azonban megváltozik, ha a bi%iklim valamely alkatr)sz)t egy másik bi%iklibe)4ítem. Ebben az esetben $gyanis azt s@ga az 8!TC> a k)rd)ses alkatr)sz megsz2nt a bi%iklim r)sz)nek lenni, )s ama másik bi%ikli r)sz)v) vált, amelyikbe be)4ítettem. lletve azts@ga> az a r)sz vált az )n bi%iklim alkatr)sz)v), amellyel bi%iklim egy kiszerelt )s eltávolított/esetleg másik bi%iklibe beszerelt3 alkatr)sz)t 4ótoltam.

5 !h)sze$sz haó 4robl)ma ka4%sán tehát az 8!TC a következő> ha az eredeti haó kiszereltr)szeit nem 4ótolták volna @ elemekkel, akkor ezek a kiszerelt r)szek még a haó r)szei



volnának. 'ivel azonban a kiszerelt elemeket @akkal 4ótolták, a kiszerelt r)szek megszűntek a%ajó részének lenni és az jonnan beépített elemek váltak a %ajó részeivé . lletve> amellett, hogya r)gi, kiszerelt alkatr)szek megsz2ntek az eredeti haó r)sz)nek lenni, ha ezeket az eredetibőlkiszerelt elemeket valamilyen másik haóba )4ít-k, akkor ezek az elemek a másik %ajó részeivéválnak .

Erre az 8!TCV5 támaszkodva azt mondhat$k> a renovált haó azonos az eredeti haóval,ennek $gyanis az @onnan beszerelt elemek lettek a r)szei, )s a r)gi /kiszerelt3 elemekmegsz2ntek a r)szei lenni )s egy másik /a raktárban 4orosodó3 haó r)szeiv) váltak.

5.#.#. A )ek-'t)>20t @aB az--' az e)e=eti,e0: a (Qze>(iazatB it>+iBa

#a a m@ze$migazgatót k)rdezn)d arról, hogy melyik haót vásárola meg a m@ze$ma számára,akkor /madnem biztosan3 azt +eleln), hogy a rekonstr$áltat. 8!TC&5 szerint $gyanis az a

%ajó azonos az ereetivel' amely numerikusan ugyanazokból a részekből áll . 8!TC&5 azts@ga, hogy az)rt a rekonstr$ált haó azonos az eredetivel, mert maga !h)sze$sz azokon adeszkákon l)4delt, azokat a köteleket ragadta meg, amelyekből a rekonstr$ált haó áll. 5 renoválthaó alkatr)szeihez !h)sze$sznak az )gvilágon semmi köze> nem látta őket, nem +ogta őket,lábaival nem ta4osta őket.

őt, a m@ze$migazgató /mereológiai esszen%ializm$ssal rokonszenvező3 8!TC&5 az, hogyha tört)netesen az eredeti haó valamennyi alkatr)sz)t sz)thordták volna a világ k-lönbözőr)szeibe, )s be)4ített)k volna k-lönböző tárgyakba őket, azonban )vszázadokkal k)sőbb ezek azalkotór)szek egy kozmik$s v)letlen +olytán egy helyre ker-ltek volna, )s valaki összerakta volnaőket, akkor e /rekonstr$ált3 haó azonos volna az !h)sze$sz haóával.

önt)s)t alátamasztandó a m@ze$migazgató )rvelhet @gy, hogy az 0eredeti haó \ renovált haó1elk)4zel)s mellett +elhozott +entebbi meg+ontolás k$l%sa, eles-l hogy 0ha egy alkatr)sztkiszerelek )s más tárgyba szerelek, akkor az ominóz$s alkatr)sz elveszíti az eredeti tárgyalkatr)sz)nek lenni t$ladonságot, )s ama másik tárgy r)sz)v) válik1 bizony nem minden esetben 4la$zibilis. !egy-k +el, hogy egy %salád kem4ingezni megy. 'ikor )44 verik +el a sátr$kat,szomor@an konstatálák, hogy hiányzik n)hány sátor%övek, )s így nem +og siker-lni a sátor+elállítása. 5 %salád egyik taga elmegy )s elk)ri egy másik %salád 4ontosan $gyanolyan sátránakn)hány sátor%övek)t, melyek segíts)g)vel aztán +elverik a sátrát. Ebben az esetben 6 )rvelhet am@ze$migazgató 6 határozottan szembenáll az 8!TCQ57 azt mondani, hogy aköl%sönbeka4ott sátor%övekek elvesztették ama t$ladonság$kat, hogy ama másik %salád sátrának

a r)szei. nkább azt s@ga az 8!TC, hogy a másik %salád sátra rendelkezik valamennyir)sz)vel, annak ellen)re, hogy bizonyos r)szei )44 egy másik %salád sátra r)szeik)nt+$nk%ionálnak. /(ersze mondhatod> a m@ze$migazgató int$í%ióa %sak az)rt s@ga ezt, mert aköl%sönk)rt sátor%övekeket vissza kell adni, ennek azonban nin%sen köze a dologhoz.3

5.#./. K&t ePt)&( (e-0=2'



Qegy-k a következő k)t igen erős meggyőződ)s-nket a +izikai tárgyak azonosságávalka4%solatban>

/:3 8em lehets)ges az, hogy egy )s $gyanazon +izikai tárgy egy időben a t)r k)t k-lönbözőhely)n legyen.

/;3 8em lehets)ges az, hogy k)t $gyanolyan tí4$s@A+atá@, de n$merik$san k-lönböző +izikaitárgy egy időben a t)rnek $gyanazon a hely)n legyen.

5z egyik etr)m megoldás> ad$k +el az /:36t )s állíts$k azt, hogy mind a renovált, mind arekonstr$ált haó azonos az eredeti haóval. #ogyan k)4zel-k ezt el? Fgy, hogy az eredeti haó #ízionált > az egyetlen haóból 6 a +entebb leírt esem)nyek hatására 6 kettő jött létre.

5 másik etr)m megoldás> ad$k +el a /;36t, )s állíts$k azt, hogy mind a renovált, mind arekonstr$ált haó eredetileg a kikötőben volt, olyan módon, hogy e k)t n$merik$san k-lönbözőhaó koin$iált , eg)szen addig az idő4ontig, amíg a renoválás )s ezzel a r)szek eltávolítása

megkezdődött. E szerint> +)lrevezető !h)sze$sznak a haóáról besz)lni, ez ugyanis kétnumerikusan k"lönböző %ajó egybeesése.

!erm)szetesen mindk)t avaslat szembenáll az azonosság tranzitivitásának t)zis)vel, de mostemelked-nk ezen +el-l. 'ás miatt is k-lönös ez a k)t megoldási avaslat. 8evezetesen> bármelyik állás4ontot +ogad$k is el a kettő köz-l, át kell )rt)keln-nk azt, ahogyan normálisan /a ózan )sznek meg+elelően3 számlál$k a +izikai tárgyakat. 8ormálisan a +izikai tárgyakszámlálása, vagyis az, hogy egy helyen hány darab +izikai tárgy van, #"ggetlen"l tört)nik attól,hogy milyen esem)nyek tört)ntek a m@ltban, illetve hogy milyen esem)nyek +ognak bekövetkezni a övőben.

5 következőről van szó. 7egyen az az állítás, hogy mind a renovált, mind a rekonstr$ált haóazonos az eredetivel. !egy-k +el, hogy a tengeren haóz$nk, )s meg4illant$nk k)t n$merik$sank-lönböző, de minden intrinzik$s t$ladonságában azonos haót. Ebben az esetben arra ak)rd)sre, hogy 0hány haót lát$nk?1, nem t$d$nk +elelni an)lk-l, hogy ismern)nk e k)t haótört)net)t. 7ehets)ges $gyanis, hogy valóában nem kettő, hanem egy haót lát$nk egy haót,amely a mltban #ízionált .

7egyen most az az állítás, hogy eredetileg mind a renovált, mind a rekonstr$ált haó a kikötőbenvolt, )s e k)t n$merik$san k-lönböző haó koin$iált . !egy-k +el $gyan%sak, hogy a tengerenhaóz$nk, )s meg4illant$nk egy haót. Ebben az esetben arra a k)rd)sre, hogy 0hány haótlát$nk?1, nem t$d$nk +elelni an)lk-l, hogy ismern)nk e haó övő)t. 7ehets)ges $gyanis, hogy

amit lát$nk az nem egy haó, hanem valóában kettő , %sak még a koin$iálás #ázisában.






6 5rmstrong, avid '. /:IMN3 Zdentity thro$gh !imeZ, in (eter van nHagen /ed.3 -ime an6ause/ 4ssays in !onor o# 8i$%ar -aylor , ordre%ht> Veidel, 44. RL6LM.

6 5rmstrong, . '. /:IMI3 0 6ombinatorial -%eory o# 3ossibility, Cambridge> CambridgeTniversity (ress.

6 5rmstrong, . '. /:IIL3 0 Borl o# 9tates o# 0##airs, Cambridge> Cambridge Tniversity (ress.

6 BigeloH, &ohn /:IIR3 Z(resentism and (ro4ertiesZ, 3%ilosop%i$al 3erspe$tives, :N, 44. <J6J;.

6 Chisholm, Voderi%k /:IL<3 Z(ast as Essential to !heir Sholes, 8evie? o# Metap%ysi$s, ;R, 44.JM:6RN<.

6 Chisholm, Voderi%k /:ILJ3 Z'ereologi%al Essentialism> "$rther ConsiderationsZ, 8evie? o# Metap%ysi$s, ;I, 44. =LL6M=.

6 Chisholm, Voderi%k /:ILR3 3erson an ;bje$t , 7asalle, ll.> X4en Co$rt.

6 Chisholm, Voderi%k /:IIN3 ZVe+erring to !hings that 8o 7onger EistZ, 3%ilosop%i$al 3erspe$tives =, 44. J=J6JR.

6 Cris4, !homas /;NN<3 Z(resentismZ, in 'i%hael &. 7o$ and ean S. *immerman /eds.3 -%e;#or !anbook o# Metap%ysi$s, X+ord> X+ord Tniversity (ress, 44. ;::6=J.

6 avidson, onald /:IRI3 Z!r$e to the "a%tsZ, Eournal o# 3%ilosop%y RR, 44. L=M6R=.

6 "arkas Katalin )s Kelemen &ános /;NN;3 >yelv#ilozó#ia, B$da4est> ]ron Kiadó.

6 Gea%h, (eter /:IR;3 8e#eren$e an Denerality, tha%a, 8U> Cornell Tniversity (ress.

6 #aslanger, ally /:IMIa3 ZEnd$ran%e and !em4orary ntrinsi%sZ, 0nalysis, =I, 44. ::I6;J.

6 #aslanger, ally /:IMIb3 Z(ersisten%e, Change, and E4lanationZ, 3%ilosop%i$al 9tuies, JR, 44.:6;M.

6 #aslanger, ally /;NN<3 Z(ersisten%e thro$gh !imeZ, in 'i%hael &. 7o$ and ean S.*immerman /eds.3 -%e ;#or !anbook o# Metap%ysi$s, X+ord> X+ord Tniversity (ress, 44.<:J6J=.

6 #aHley, Katherine /;NN:3 !o? -%ings 3ersist , X+ord> X+ord Tniversity (ress.

6 #eller, 'ark /:IIN3 -%e ;ntology o# 3%ysi$al ;bje$ts> &our 1imensional !unks o# Matter ,Cambridge> Cambridge Tniversity (ress.

6 #eller, 'ark /:II;3 Z!hings ChangeZ, 3%ilosop%y an 3%enomenologi$al 8esear$%, J;, 44.RIJ6LN=.



6 #eller, 'ark /:II<3 ZQarieties o+ "o$r imensionalisZ, 0ustralasian Eournal o# 3%ilosop%y, L:, 44. =L6JI.

6 #in%hli++, 'ark /:IIR3 Z!he ($zzle o+ ChangeZ, 3%ilosop%i$al 3erspe$tives :N, 44. ::I6<R.

6 &ohnston, 'ark /:IML3 Zs there a (roblem abo$t (ersisten%e?Z, 3ro$eeings o# t%e 0ristotelian9o$iety, $44l. Qol. R:, 44. :NL6<J.

6 7e4oidevin, Vobin /:II:3 6%ange' 6ause' an 6ontrai$tion, 8eH Uork> t 'artinZs (ress.

6 7eHis, avid /:IMR3 ;n t%e 3lurality o# Borls, X+ord> Basil Bla%kHell.

6 7eHis, avid /:IIM3 ZVearrangement o+ (arti%les> Ve4ly to 7oHeZ, 0nalysis, =M, 44. RJ6L;.

6 7eHis, avid /;NN:3 Z!r$thmaking and i++eren%e6'akingZ, >os, <J, 44. RN;6:J.

6 7eHis, avid /;NN;3 Z!ensing the Co4$laZ, Min , :::, 44. :6:=.

6 7o$, 'i%hal &. /:IIM3 Metap%ysi$s' 0 6ontemporary .ntrou$tion, 7ondon, 8eH Uork>Vo$tledge.

6 7oHe, &onathan E. /:IM<3 ZXn the dentity o+ 5rti+a%tsZ, Eournal o# 3%ilosop%y MN, 44. ;;;6<;.

6 7oHe, &onathan E. /:IML3 Z7eHis on (erd$ran%e vers$s End$ran%eZ, 0nalysis, =L, 44. :J;6=.

6 7oHe, &onathan E. /:IMM3 Z!he (roblems o+ ntrinsi% Change> Veoinder to 7eHisZ, 0nalysis, =M, 44. L;6L.


6 'ellor, . #. /:IM:3 8eal -ime, Cambridge> Cambridge Tniversity (ress.

6 'ellor, . #. /:IIM3 8eal -ime .. ., 7ondon Vo$tledge.

6 'erri%ks, !renton /:IIJ3 ZXn the n%om4atibility o+ End$ring and (erd$ring EntitiesZ, Min ,:N=, 44. J;<6<:.

6 'erri%ks, !renton /:III3 Z(ersisten%e, (arts, and (resentismZ, >os, <<, 44.=;:6<M.

6 (rior, 5. 8. /:IRL3 3ast' 3resent' an &uture, X+ord> Clarendon (ress.

6 (rior, 5. 8. /:IRM3 3apers on -ime an -ense, 7ondon> X+ord Tniversity (ress.

6 [$ine, Sillard Qan Xrman /:IRN3 Bor an ;bje$t , Cambridge, 'ass.> '! (ress.



6 [$ine, Sillard Qan Xrman /:IR<3 Zdentity, Xstension, and #y4ostasisZ, in $ő. &rom a Logi$al 3oint o# :ie?, ;nd edn., rev., Evanston, ll.> #ar4er and VoH, 44. RJ6LI.

6 [$ine, Sillard Qan Xrman /:ILR3 ZShither (hysi%al Xbe%tsZ, in. V. . Cohen, (. "eyerabendand '. S. Sarto+sky /eds.3 4ssays in Memory o# .mre Lakatos, ordre%ht> Veidel, 44. =IL6JN=.

6 [$ine, Sillard Qan Xrman /:IM:3 -%eories an -%ings, Cambridge, 'ass.> #arvard Tniversity(ress.

6 Vea, 'i%hael C. /:IIM3 Z!em4oral (arts TnmotivatedZ, 3%ilosop%i$al 8evie?,:NL, 44. ;;J6RN.

6 Vea, 'i%hael C. /;NNN3 ZConstit$tion and Kind 'embershi4Z, 3%ilosop%i$al 9tuies, IL, 44.:RI6I<.

6 Vea, 'i%hael C. /;NN<3 Z"o$r6imensionalismZ, in 'i%hael &. 7o$ and ean S. *immerman/eds.3 -%e ;#or !anbook o# Metap%ysi$s, X+ord> X+ord Tniversity (ress, 44. ;=R6MN.

6 V$ssell, Bertrand /:I:J3 ZXn the E4erien%e o+ !imeZ, -%e Monist , ;J, 44. ;:;6<<.

6 ider, !heodore /:IIR3 Z5ll the SorldZs a tageZ, 0ustralasian Eournal o# 3%ilosop%y, L=, 44.=<<6J<.

6 ider, !heodore /;NNN3 Ztage QieH and !em4orary ntrinsi%sZ, 5nalysis RN, 44. M=6M.

6 ider, !heodore /;NN:3 &our=1imensionalismC , X+ord> X+ord Tniversity (ress.

6 !ooly, 'i%hael /:IIL3 -ime' -ense' an 6ausation, X+ord> X+ord Tniversity (ress,

6 van nHagen, (eter /:IM:3 Z!he o%trine o+ 5rbitrary Tndeta%hed (artsZ, 3a$i#i$ 3%ilosop%i$al<uarterly, R;, 44. :;<6<L.

6 van nHagen, (eter /:IINa3 Z"o$r6imensional Xbe%tsZ, >os, ;=, 44. ;=J6JJ.

6 van nHagen, (eter /:IINb3 Material 2eings, tha%a, 8U> Cornell Tniversity (ress.

6 *immerman, ean /:IIR3 Z(ersisten%e and (resentismZ, 3%ilosop%i$al 3apers, ;J, 44. ::J6;R.

6 *immerman, ean /:IIM3 Z!em4orary ntrinsi%s and (resentismZ, in ean *immermann and

(eter van nHagen /eds.3 Metap%ysi$s/ -%e 2ig <uestions, X+ord> Basil Bla%kHell, 44. ;NR6;N.

65. AJÁNL"TT I!"%AL"M





6 Crane, !im and "arkas, Katalin /;NN=3 Zdentity. ntrod$%tionZ, in !im Crane and Katalin "arkas/eds.3 Metap%ysi$s, 0 Duie an 0nt%ology, X+ord> X+ord Tniversity (ress, 44. J;L6<R.

6 e$ts%h, #arry /;NN;3 ZVelative dentity, in 9tan#or 4n$y$lopeia o# 3%ilosop%y,htt4>AA4lato.stan+ord.ed$AentriesAidentity6relativeA

6 #$oranszki, "eren% /;NN:3 Moern meta#izika, B$da4est> Xsiris Kiadó, 44. ;<I6==.

6 Gallois, 5ndre /;NNJ3 Zdentity Xver !imeZ, in 9tan#or 4n$y$lopeia o# 3%ilosop%y,htt4>AA4lato.stan+ord.ed$AentriesAidentity6timeA

6 #amlyn, . S. /:IM=A:II;3 Metap%ysi$s, Cambridge> Cambridge Tniversity (ress, 44. RN6M=.

6 #aHley, Katherine /;NN=3 Z!em4oral (artsZ, in 9tan#or 4n$y$lopeia o# 3%ilosop%y,htt4>AA4lato.stan+ord.ed$AentriesAtem4oral64artsA

6 'ortensen, Chris /;NN;3 ZChangeZ, in 9tan#or 4n$y$lopeia o# 3%ilosop%y,htt4>AA4lato.stan+ord.ed$AentriesA%hangeA

6 8erli%h, Graham /;NN<3 Z4a%e6!ime $bstantivalismZ, in 'i%hael &. 7o$ and ean S.*immerman /eds.3 -%e ;#or !anbook o# Metap%ysi$s, X+ord> X+ord Tniversity (ress, 44.;M:6<:=.

6 mith, [$entin /:IIJ3 ZChangeZ, in &aegHon Kim and Ernest osa /eds.3 0 6ompanion to Metap%ysi$s, X+ord> Bla%kHell, 44. M<6J

7. FEJEZET: ESEM9NYEK

1. METAFIZIKAI !"4L9MÁK AZ ESEM9NYEKKELKAS"LAT4AN

5z esem)nyek azok a dolgok, amelyek történnek . Xlyan dolgok, mint a sz-let)sek, halálok,házasságtör)sek, +öldreng)sek, hábor@k, viharok, +en)kber@gások, s)ták, színházi előadások,szeretkez)sek, költöz)sek, kiránd$lások, olim4iák stb. E dolgok közös t$ladonsága az, hogyvala%ol és valamikor végbemennek . Emiatt esem)nyek.

8e zavaron, hogy e +elsorolt dolgok k-lönböző ideig tartanak> egy +en)kber@gás mindössze egy 4illanatig, egy hábor@ sanos akár )vekig. Ettől m)g mind a +en)kber@gások, mind a hábor@kesem)nyek. 5zon is emelked +el-l, hogy egy hosszabb esem)ny /4)ldá$l egy hábor@3 kisebbesem)nyekből /4)ldá$l %satákból3 áll. 5ttól m)g mind maga a hábor@, mind 4edig a %saták /ahábor@k r)szei3 esem)nyek. s tekints el attól is, hogy bizonyos esem)nyeknek /4)ldá$l egyviharnak3 nin%senek )les t)rbeli határai. 5ttól m)g egy vihar esem)ny.

http://plato.stanford.edu/entries/identity-relative/

http://plato.stanford.edu/entries/identity-time/

http://plato.stanford.edu/entries/temporal-parts/

http://plato.stanford.edu/entries/change/




http://plato.stanford.edu/entries/identity-relative/

http://plato.stanford.edu/entries/identity-time/

http://plato.stanford.edu/entries/temporal-parts/

http://plato.stanford.edu/entries/change/






5z esem)nyekkel ka4%solatban a kortárs meta+izikában k)t ala4vető k)rd)st szokás +eltenni. 5zegyik> léteznek=e események mint ontológiailag önálló entitások? 5 másik> amennyiben l)teznekesem)nyek, miben áll a természet"k ? Ez $tóbbi k)rd)s term)szetesen több kisebb k)rd)st ismagában +oglal. ()ldá$l> mik az esem)nyek azonosság+elt)telei, mikor azonos egymással a )s b esem)ny? 'ilyen viszony áll +enn az esem)nyek )s más ontológiaiAmeta+izikai kategóriák /a

+izikai tárgyak, t)nyek3 között? Qannak6e az esem)nyeknek alkotóelemeik vagy az esem)nyek 4rimitív entitások? Qaon minden esem)ny valamilyen változás? Qaon minden esem)nynek vansz$bekt$ma?

E +eezet következő r)sz)ben azokat a leg+ontosabb gondolatmeneteket m$tatom be, melyekszánd)kolt konkl@zióa szerint ontológiailag el kell köteleződn-nk az esem)nyek mint önállóentitások l)tez)se mellett. 5 további r)szekben 4edig az esem)nyek három +ő meta+izikaielm)let)t e4onálom> a tériő=régió elm)letet, az oksági elm)letet, valamint atulajonságeempli#iká$ió elm)letet.

#. L9TEZNEK6E ESEM9NYEK?

#.1. JBza &'z (ef-t-02'-k az e'e(&;ek 0&tez&'e (e00ett

5 +izikai tárgyak mint konkr)t 4artik$lár)k l)tez)s)t nagyon kevesen vitatták, illetve vitaták. 5+ilozó+$soknak mindössze talán k)t %so4orta. 5z egyik %so4ortba azok a szke4tik$sok tartoznak,akik konkl@zívnak tekintik es%artes d)monarg$ment$mát. E szke4tik$sok nem azt állíták,hogy nem l)teznek elm)nktől +-ggetlen +izikai tárgyak, hanem azt, hogy nem tu%atjuk , hogyl)teznek6e ilyenek. 5 másik %so4ortba a brit hegelián$sok, 4)ldá$l &ohn '. E. '%!aggart )s

"ran%is #. Bradley tartoztak, akik tagaták a +izikai tárgyak önálló l)tez)s)t. Ellent)tben tehát ad)monarg$ment$mot el+ogadó szke4tik$sokkal, nem azt állították, hogy nem t$dhat$k, hogyvannak6e +izikai tárgyak, hanem azt, hogy nem l)teznek ilyenek. Fgy gondolták, hogy a +izikaitárgyak látszatok, )s kizárólag a minden k-lönbs)gtől mentes abszol@t$m l)tezik 6 bármit is)rtettek ezen. 7eszámítva e k)t %so4ortot, a legtöbb +ilozó+$s @gy gondolta )s gondola, hogyl)teznek +izikai tárgyak, azaz a legtöbb +ilozó+$s realista a +izikai tárgyak vonatkozásában.

5z esem)nyek l)tez)se nem ennyire magától)rtetődő. Ez már abból is ól látszik, hogy míg a+izikai tárgyak /)s 4ersze a t$ladonságok3 meta+izikai 4robl)mái nagyából egyidősek magával a+ilozó+iával, az esem)nyekről mint önálló ontológiai kategóriáról való gondolkodás @kelet2> az:ILN6es )vek ele)től vált az esem)nyek l)tez)s)nek )s term)szet)nek vizsgálata a meta+izika

egyik +ő ter-let)v).5mennyire meg t$dom ít)lni> a ózan, 4re+ilozo+ik$s )sz inkább realista, mintsem antirealista azesem)nyeket illetően. 8)zz-nk n)hány ózan )sz meg+ontolást az esem)nyek l)tez)se mellett.7)teznek esem)nyek, $gyanis k"lönbséget tuunk tenni között"k /4)ldá$l k)t kiránd$lás között3,s ebből következőleg számlálni tujuk őket /!amás 4)ldá$l k)tszer olvasta v)gig 0 gyűrűk urát3.!ovábbá l)teznek esem)nyek, mert 6 )44@gy, ahogyan a +izikai tárgyakra 6 re#erálni tuunk rájuk szinguláris terminusokkal /4)ldá$l> 0'ásodik Qilághábor@1, 08ormandiai (artraszállás13.





-ervezni tuunk eseményeket /4)ldá$l elhatározom, hogy másna4 horgászni megyek3, )sészlel"nk eseményeket /4)ldá$l azt, hogy k)t a$tó egymásnak -tközik3. 'indezek azt m$taták,hogy naivan el+ogad$k az esem)nyek l)tez)s)t.

!erm)szetesen az im)nti ózan )sz meg+ontolások nem bizonyítják , hogy l)teznek esem)nyek.

()ldá$l az a t)ny, hogy re+erálni t$d$nk esem)nyekre )s hogy meg t$d$nk k-lönböztetniesem)nyeket egymástól, nem bizonyíta, hogy l)teznek esem)nyek. 5bból a t)nyből $gyanis 6 asztenderd analóg 4)ldát említve 6, hogy re+erálni t$d$nk az átlagos )letszínvonalon )lő magyarállam4olgárra )s meg t$d$k k-lönböztetni őt az átlagos )letszínvonalon )lő osztrákállam4olgártól, m)g nem következik , hogy l)tezik olyan dolog a világban, mint átlagos)letszínvonalon )lő magyar, illetve átlagos )letszínvonalon )lő osztrák állam4olgár.

#.#. Fi0-zBfiai (ef-t-02'-k az e'e(&;ek 0&tez&'e (e00ett

#.#.1. Az -k'2i ,i'z-;B0 ,ett &),5 kortárs +ilozó+$sok legnagyobb r)sze az)rt kötelezi el magát ontológiailag az esem)nyekl)tez)se mellett, mert @gy gondola, hogy a világban l)teznek oksági viszonyok, )s ezekesemények között állnak +enn.

'it elent az, hogy az oksági viszonyok relát$mai az esem)nyek? Qegy-k 4)ldá$l a következőoksági kielent)st>

/:3 5 robbanás okozta a híd összeomlását.

#a az oksági viszonyok esem)nyek között állnak +enn, akkor ennek az oksági kielent)snek akövetkezők)44en +est a logikai szerkezete>

/;3 Létezik )s létezik y esem)ny @gy, hogy egy robbanás, y egy híd összeomlása, )s okozta y6t.

5z esem)nyek l)tez)se mellett +elhozott 0oksági viszonyból vett )rv1 mindazonáltal nemkonkl@zív. 'i)rt nem az? Egyr)szt az)rt nem az, mert egyes +ilozó+$sok /4)ldá$l> V$ssell:I:;A:ILR3 amellett )rveltek, hogy az okság +ogalmát 0telesen ki kell k-szöböln-nk a +ilozó+iaszótárából1 /:I:;A:ILR> ;I:3, s szám$kra nyilván nem t@l meggyőző egy olyan )rvel)s, amely azesem)nyek l)tez)s)re az oksági viszonyok l)tez)s)ből következtet. 'ásr)szt az)rt nem, mert

vannak olyan +ilozó+$sok is, akik szerint l)teznek $gyan oksági viszonyok, ám ezek nemesem)nyek között állnak +enn. 5 leg+őbb alternatív n)zet szerint az oksági viszonyoknak nem azesem)nyek, hanem a tények / #a$ts3 a relát$mai /4)ldá$l> Bennett :IMM, 'ellor :IIJ3. Fgyhogy%sak abban az esetben volna az 0okságból vett )rv1 konkl@zív az esem)nyek l)tez)se mellett, hak)nyszerítő )rv-nk volna amellett, hogy /:3 l)teznek oksági viszonyok, )s /;3 az okságiviszonyok esem)nyek között állnak +enn. /7ásd e 4robl)máról #$oranszki ;NN:> MJ6:;:, 7oHe;NN;> :JJ6:I:, "ield ;NN<.3



#.#.#. A ,20t-z2'B0 ,ett &),

Egyes +ilozó+$sok szerint az)rt kell ontológiailag elköteleződn-nk az esem)nyek l)tez)se

mellett, mert en)lk-l nem lesz-nk k)4esek meg+elelő +ogalmat kialakítani a +izikai tárgyakváltozásáról .

!egy-k +el, hogy az asztalomon +ekvő drótot meghalítom. 5 drót t :6ben egyenes, t ;6ben azonbangörbe. 'ármost 6 )s most ön az )rv 6 ha 4$sztán annyit állít$nk, hogy t :6ben l)tezik egy egyenesdrót, )s t ;6ben l)tezik egy görbe drót, vagyis ha kizárólag +izikai tárgyak )s azok t$ladonságail)tez)se mellett kötelezz-k el mag$nkat, akkor valami nagyon +ontos dolgot kihagy$nk aszámításból. !$dniillik azt, hogy egy +izikai tárgy /a drót3 megváltozásáról /egyenesből görbévé való átalak$lásáról3 van szó. El kell tehát köteleződn-nk egy esemény l)tez)se /a drótmeghalítása3 mellett, k-lönben %sak két egymástól n$merik$san k-lönböző tárgy l)tez)s)t/egyenes drót és görbe drót3 állíthat$k ogosan. /5z előző, 05 +izikai tárgyak l)tez)se az időben1

%ím2 +eezetben r)szletesen +oglalkoztam a változás elens)g)vel.3

#.#./. %-a0= %a,i='- 'ze(atikai &),e az e'e(&;ek 0&tez&'e (e00ett

5 legismertebb )s legtöbbet id)zett )rv, mely szerint l)teznek esem)nyek, onald avidsontól/:IRR, :IRLA;NN=3 származik. avidson gondolatmenete a következő. 5z emberi %selekv)sekesem)nyek. 'ármost egy %selekv)st leíró mondatban mindig szere4el egy ágens /%selekvőszem)ly3 )s egy %selekv)si ige, )s a legtöbb esetben e kettőn +el-l egy vagy több adverbi$m/határozószó3. Ez $tóbbiak szere4e az, hogy a %selekv)s ide)t, módát, hely)t stb.

meghatározzák. Qegy-k most a következő kielent)st>/:3 !amás tegna4 reggel nagyon gyorsan megvaazott a k)s)vel egy szelet kenyeret a konyhában.

Evidens> az /:36ből érvényesen következtethet-nk olyan kielent)sekre, melyekben kevesebbadverbi$m szere4el. ()ldá$l az /:36ből )rv)nyesen következik>

/;3 !amás megvaazott egy szelet kenyeret.

K)rd)s> hogyan magyarázható a következtet)s )rv)nyess)ge? avidson szerint az elsőrend2 4redikát$mlogika ala4án nem magyarázható, ez $gyanis érzéketlen a kijelentésekben szereplő

averbiumokra. 5z elsőrend2 4redikát$mlogika szerint az a k)t kielent)s, hogy 0!amás tegna4reggel megvaazott egy szelet kenyeret1 )s az, hogy 0!amás megvaazott egy szelet kenyeret1 két k"lönböző atomi kijelentés, ahhoz hasonlóan, mint az a k)t kielent)s, hogy 0!amás vidám1 )s0!amás szomor@1.

8omármost ha az elsőrend2 logika ala4án nem magyarázható a +entebbi következtet)s)rv)nyess)ge, akkor az /:3 kielent)st nem @gy kell elemezni, ahogy az elsőrend2 4redikát$mlogikában tenn)nk, t$dniillik egy öt arg$ment$mhely2 relá%iók)nt /0 y megvaazta k 6t,



v6vel, t 6kor )s m módon13, hanem @gy, mint amiben egy impli$it egziszten$iális kvanti#iká$ió relik. Qagyis ekk)44>

/<3 Létezik / egy szelet keny)r megvaazása, )s !amás által ment v)gbe, )s nagyon gyorsanesett meg, )s k)s használatával tört)nt, )s a konyhában következett be3

Qagyis /eln)z)st a red$ndan%iá)rt3> létezik egy esem)ny, mely esem)ny nem más, mint egy szeletkeny)r megvaazása, mely esem)ny !amás által ment v)gbe, mely esem)ny nagyon gyorsan esettmeg, mely esem)ny egy k)s használatával tört)nt, )s mely esem)ny a konyhában következett be.avidson szerint amennyiben az /:3 valódi logikai szerkezet)nek a /<36t tekint-k, akkor /)s %sak akkor3 következni +og a /;3 az /:36ből. Egyszer2en a kon$nk%ió logikai t$ladonságai miatt.

avidson )rve a következők)44en m2ködik> adott egy logikai6szemantikai 4robl)ma, amelyet%sak akkor lehets)ges megoldani /legalábbis avidson szerint3, amennyiben ontológiailagelkötelezz-k mag$nkat az esem)nyek l)tez)se mellett.

avidson )rve sz)les körben el+ogadott, 4ersze vannak +ilozó+$sok, akiket nem győzött meg/4)ldá$l> #organ :ILM3. E hely-tt nem megyek bele avidson )rv)nek +inomabb +elbontás@elemz)s)be. /avidson )rv)ről lásd m)g> 7oHe ;NN;> ;:R6I, 'a%donald ;NNJ> :M<6R, )s azesem)nyek l)tez)se mellett +elhozható további )rvekről lásd imons ;NN<> <JL6R=.3

/. ELŐZETES MEGF"NT"LÁS"K AZ ESEM9NYEKTE!M9SZET9!ŐL

/.1. a)tik>02)&k ,a; >i,e)z20&k az e'e(&;ek?

5z esem)nyek 6 hasonlóan a +izikai tárgyakhoz 6 partikulárék . Ez azt elenti, hogy mindenesem)ny %sak egyetlenegyszer , egy aott iőben )s egy aott %elyen tört)nhet meg vagy mehetv)gbe. Br$t$s 4)ldá$l %sak egyetlenegyszer sz@r/%at 3ta le Caesart> eles-l Vómában i.e. ==6ben.Caesar Br$t$s általi meggyilkolása mint esem)ny tehát nem tu m)g egyszer, más időben)sAvagy más helyen megism)tlődni illetve 4rezentálódni, következ)sk)44en nem $niverzál).

Ellenvethetn) valaki, hogy a mindenna4i )letben igenis besz)l-nk visszatérő esem)nyekről.'ond$nk 4)ldá$l olyanokat, hogy 0visszatért a migr)nem1. E meg+ogalmazás azonban net)vesszen megD 5mikor $gyanis visszat)rő migr)nről besz)l-nk, akkor ezzel %sak azt mond$k,

hogy bizonyos +ádalom6 partikulárék meghatározott tí4$sba tartoznak> valamennyien migr)nek.Egyszóval> ahogy a +izikai tárgyak eset)ben besz)lhet-nk tí4$sokról, melyekbe a 4artik$láris+izikai tárgyak tartoznak, )44en @gy besz)lhet-nk esem)ny6tí4$sokról is, melyekbe k-lönböző 4artik$láris esem)nyek tartoznak.

5z egyetlen +ontos +ilozó+$s, aki az esem)nyeket $niverzál)knak tekintette, mondván azesem)nyek igenis megism)tlődni k)4es entitások, Voderi%k Chisholm /:ILN, :IL:, :ILR3 volt. 8)zet)vel azonban e hely-tt nem +oglalkozom, ahhoz $gyanis r)szletesen be kellene m$tatnom







azt a meta+izikai hátteret, amelyből e k-lönös n)zet +akad. Ez azonban aránytalan$l neh)z )shosszadalmas vállalkozás volna.

/.#. K-k)&t ,a; a'zt)akt etit2'-k6e az e'e(&;ek?

#a konkr)t entitásokon t)rben )s időben levő entitásokat, absztrakt entitásokon 4edig nem t)rben)s időben levő entitásokat )rt-nk, akkor az események konkrét entitások , $gyanis mindenesem)ny térben és iőben megy v)gbe. #a azonban konkr)t entitásokon olyan entitásokat )rt-nk,melyekből egy időben egy helyen %sak egyetlen darab lehet, )s absztrakt entitásokon olyanentitásokat )rt-nk, melyekből egy időben egy helyen több is lehet, akkor azt kell mondan$nk> a+ilozó+$sok v)lem)nye megoszlik atekintetben, hogy az esem)nyek konkr)tak6e vagy absztaktak.Egyes +ilozó+$sok szerint egy időben egy helyen több esem)ny is megtört)nhet, )s így azesem)nyek absztraktak, más +ilozó+$sok szerint azonban egy időben egy helyen kizárólag egyesem)ny mehet v)gbe, )s így az esem)nyek konkr)tak.

5z )rdekes k)rd)s tehát az, hogy egy időben a t)r egy meghatározott r)gióában %ány eseménymehet v)gbe? 5mikor Br$t$s tőr)vel megöli Caesart, akkor k)t esem)nyről van szó, Caesarlesz@rásáról és Caesar meggyilkolásáról, vagy %sak egyetlenegyről? 5mikor kinyitom a lakásomataát, )s ezzel megriasztom a lakásomban levő betörőt, akkor k)t esem)nyről van szó, az atókinyitásáról és a betörő megriasztásáról, vagy %sak egyről? 5mikor !amást meg%sala a +eles)ge,akkor k)t esem)nyről van szó, a nemi akt$s/ok3ról a szerető lakásában és emellettházasságtör)sről, vagy %sak egyetlenegyről? 7átni +og$k> a 0hány esem)ny tört)nhet egy időbenegy helyen?1 k)rd)sre adott válasz annak a +-ggv)nye, hogy milyen elm)letet +ogad$nk el azesem)nyek meta+izikai term)szet)ről.

5. AZ ESEM9NYEK T9!I%Ő6!9GI3 ELM9LETE

5.1. A t&)i=<6)&iB e0(&0et 0&;ee

'indenki egyet)rt abban, hogy az esem)nyek konkr)t entitások, abban az )rtelemben, hogytérben és iőben mennek v)gbe. !öbb +ilozó+$s /[$ine :IRN, :IMJA:IIR, 7emmon :IRL,avidson :IMJ3 azonban @gy v)li> az esem)nyeknek nin$senek is egyéb tulajonságaik , mint at)rbeli )s időbeli t$ladonságaik. Fgy v)lik> egy esem)nyt kizárólag az határoz meg, hogy hol )s

mikor tört)nik. E n)zet szerint tehát az események nem mások' mint meg%atározott tériő=régiók*nnen az elm)let neve.

#a az esem)nyeket kizárólag az határozza meg, hogy hol )s mikor tört)nnek, akkor ez azt elenti,hogy az esem)nyeket kizárólag etrinzikus vagy relá$iós tulajonságaik %atározzák meg . Ez 4edig azt, hogy az eseményeknek nin$sen belső , ontológiai szerkezet"k . 'eta+izikailag 4rimitív,irred$%ibilis entitások. !erm)szetesen az esem)nyeknek vannak részeik /t$dniillik tem4orális





r)szeik> korábbiak )s k)sőbbiek3, de meta#izikai alkotóelemeik /ahogyan e +ogalmat a 0"izikaitárgyak %ím2 +eezet ;. r)sz)ben meghatároztam3 nin%senek.

Qegy-k )szre, hogy az esem)nyek t)ridő6r)gió elm)lete mennyire hasonlít a +izikai tárgyaknominalista elm)let)hez. Eml)kezz-nk %sak> a nominalista szerint a +izikai tárgyak nem

rendelkeznek ontológiai szerkezettel. 'eta+izikailag irred$%ibilis, 4rimitív entitások. 5mikor egy+izikai tárgynak k-lönböző minős)geket t$ladonít$nk /azt mond$k 4)ldá$l> 0a 4aradi%som 4iros1, 0a 4aradi%som kerek1 stb.3, akkor a 04iros1 )s 0kerek1 szavak nem re+erálnak saát og$kon l)tező entitásokra, a 4irosság illetve a kereks)g t$ladonságára. E leírások an)lk-ligazak, hogy a k)rd)ses +izikai tárgynak meta+izikai alkotóeleme volna a 4irosság )s a kereks)g.

Ehhez hasonlóan> amikor leír$nk egy esem)nyt, akkor a t)ridő6r)gió elm)let szerint a leírás nemaz)rt határozza meg az illető esem)nyt, mert ki+eezi annak meta+izikai szerkezet)t. lyennel$gyanis nem rendelkezik. Következ)sk)44en> egy )s $gyanazon esem)nyt nagyon k-lönbözőmódokon is leírhat$nk. ()ldá$l> 09 lenyomta a kilin%set1, 09 kinyitotta az atót1, 09 megzavarta a betörőt1 stb. E leírások )44en az)rt vonatkozhatnak egy )s $gyanazon esem)nyre, mert a

k)rd)ses esem)nynek 0a kilin%s lenyomása1, 0az ató kinyitása1 )s 0a betörő megzavarása1 nemmeta+izikai alkotóeleme.

'ármost el)g nyilvánvaló> ha az esem)nyeket t)ridő6r)giókkal azonosít$k, vagyis kizárólag at)rbeli )s időbeli t$ladonságaik ala4án individ$ál$k, akkor azt kell állítan$nk, hogy egy időben)s egy helyen egyszerre %sak egyetlen esemény mehet v)gbe.

#ogyan határozza meg tehát a t)ridő6r)gió elm)let az esem)nyek azonosság+elt)tel)t?

e: )s e; esem)ny akkor )s %sak akkor azonosak, ha e: )s e; ugyanazon a %elyen és ugyanabban aziőben történik .

"elmer-l 4ersze a k)rd)s> ha az esem)nyeket 4$sztán t)rbeli )s időbeli t$ladonságaivalindivid$ál$k, akkor milyen viszony van az események mint konkr)t 4artik$lár)k )s a #izikaitárgyak mint konkr)t 4artik$lár)k között? 5 t)ridő6r)gió elm)let hívei szerint 0OaP +izikai tárgyakO...P nem k"lönböznek az esem)nyektől O...P1 /[$ine :IRN> :<:3. Egy esem)ny $gyanis 6 )44en@gy, ahogy egy +izikai tárgy 6 kitölti a tér egy meg%atározott %elyét , minek következt)ben többesem)ny 6 )44en @gy, ahogy több +izikai tárgy 6 egy időben nem lehet egy )s $gyanazon ahelyen. 5z elm)let hívei szerint tehát az esem)nyek )s a +izikai tárgyak nem alkotnak k"lönmeta#izikai kategóriát . 5 közt-k l)vő k-lönbs)g pusztán #okozati> míg az esem)nyek viszonylaggyorsan )s n)ha kiszámíthatatlan$l változnak, addig a +izikai tárgyak %sak lassan )s belsőlegkoherens módon /[$ine :ILN3.

5.#. Mi0;e ,i'z-;a ,a a t&)i=<6)&iB e0(&0et az e0<z< feezeteke t2);a0te0(&0etekke0?

5z esem)nyek t)ridő6r)gió elm)lete nem kompatibilis az enurantizmussal . 5z end$rantisták$gyanis )les k-lönbs)get tesznek a háromdimenziós +izikai tárgyak )s az esem)nyek között. 5z



end$rantista 6 ellent)tben az esem)nyek t)ridő6r)gió elm)let)nek híveivel 6 meta#izikai=kategóriális k"lönbséget lát 4)ldá$l egy #a /mint háromdimenziós entitás, amely l)tez)se minden 4illanatában teles eg)sz)ben 4rezentálódik, )s amelynek enn)l+ogva nin%senek tem4orálisr)szei3 )s a +a élete /mint esem)ny, melynek tem4orális r)szei vannak3 között.

5z esem)nyek t)ridő6r)gió elm)lete tehát kizárólag a perurantizmussal konzisztens> a +izikaitárgyak )s az esem)nyek között nin%sen meta+izikai6kategoriális k-lönbs)g a +izikai tárgyak)44@gy, ahogy az esem)nyek, tem4orális r)szeik +@ziói.

5z elm)letek egyik szokásos /)s igen markáns3 kombiná%ióa tehát a következők)44en +est> /:3nominalizmus a t$ladonságok vonatkozásában, /;3 nominalizmus a +izikai tárgyakvonatkozásában, /<3 perurantizmus a +izikai tárgyak 4erziszten%iáának vonatkozásában, )s /=3az esem)nyek tériő=régió elmélete.

5./. A t&)i=<6)&iB e0(&0et f< e@&z'&e5z esem)nyek t)ridő6r)gió elm)let)vel szemben a leg+ontosabb ellenvet)s az, hogy az elm)letszerint olyan esetekben is azonosítan$nk kell esem)nyeket, amikor int$í%iónk szerint több esem)nyről van szó.

!egy-k +el, hogy valaki át@ssza a Balatont )s eközben meg+ázik. 5 Balaton át@szását )s az illetőszem)ly meg+ázását int$itíve k)t k-lönböző esem)nynek tart$k, m)gis 6 mivel egy )s $gyanazont)ridő6r)gióban mennek v)gbe 6 az elm)letnek egy )s $gyanazon esem)nynek kell tekintenie, )sez im4la$zibilis.

5 t)ridő6r)gió elm)let híve válaszolhata azt, hogy az im)nti )rv kizárólag abból meríti ameggyőzőere)t, hogy nagyon d$rván határozta meg az át@szás )s a meg+ázás t)rbeli )s időbelit$ladonságait. Fgy állította be, hogy 4ontosan $gyanabban az idő4ontban kezdődött az át@szás)s a meg+ázás, holott a meg+ázás eg)szen bizonyosan k)sőbbi idő4ontban kezdődött )s k)sőbbiidő4ontban +eeződött be, mint az át@szás, illetve @gy állította be, hogy 4ontosan $gyanazon ahelyen 0tört)nt1 az át@szás )s 0ment v)gbe1 a meg+ázás, holott az át@szás ott 0tört)nt1, ahol azillető eg)sz teste volt, a meg+ázás ezzel szemben az illető test)nek %sak egy bizonyos r)sz)ben0ment v)gbe1.

8)zz-nk egy 4re%ízebb +ormá@ ellenvet)st, onald avidson)t. /8e zavaron, hogy az elm)lethívei között is +elt2ntettem avidsont> avidson többször változtatta az állás4ontát az

esem)nyek term)szet)nek vonatkozásábanD3 me a sokat id)zett 4assz$s>Qaon a t)r )s az idő egy-ttesen egy)rtelm2en meghatároz egy esem)nyt azaz sz-ks)ges )sel)gs)ges ahhoz, hogy az esem)nyek azonosak legyenek egymással, hogy 4ontosan $gyanazt azidőt )s helyet +oglalák el? O...P &ómagam nem vagyok bizonyos benne, hogy O...P az esem)nyekeset)ben a t)r )s idő azonossága elegendően biztosíta az azonosság$kat. O...P OFPgy t2nikO$gyanisP, hogy term)szetes dolog azt állítani, hogy v)gbemehet k)t k-lönböző változás egysz$bsztan%ia eg)sz)ben 4ontosan $gyanabban az időben. ()ldá$l ha egy vasgolyó +elhev-l egy



bizonyos 4er%ben, )s $gyanebben a 4er%ben körbe+orog O...P, azt kell vaon mondan$nk, hogy ek)t dolog egy )s $gyanazon esem)ny? /:IRIA:IIM> <NR3

avidson szerint nem. 5 vasgolyó +orgása )s hev-l)se k)t k"lönböző esem)ny.

'it +elelhet erre az )rvre a t)ridő6r)gió elm)let híve? 5zt, amit az előző ellenvet)sre is> avidsond$rván írta le a golyó +orgásának )s hev-l)s)nek időbeli t$ladonságait. Tgyanis nyilván a +orgáshevítette +el a vasgolyót, következ)sk)44en a +orgásnak időben meg kellett előznie a hev-l)st,következ)sk)44en a +orgásnak )s a hev-l)snek k"lönböznek az iőbeli tulajonságai,következ)sk)44en a vasgolyó +orgása )s hev-l)se a t)ridő6r)gió elm)let szerint is két k"lönböző esem)ny. 5 t)ridő6r)gió elm)let tehát m2ködik> ott ahol int$itíve k-lönbs)get tesz-nk k)tesem)ny között, ott a t)ridő6r)gió elm)let is k-lönbs)get tesz.

Ez a v)dekez)s azonban nem el)g erős. avidsonnak $gyanis %sak annyit kell kikötnie> nem a+orgás hevíti +el a +orgó vasgolyót, hanem valami más, mond$k a +orgó vasgolyó alatt levő láng.5 következőről van szó> adott egyr)szről % helyen )s t időben +orgó vasgolyó mint esem)ny,

másr)szről adott az $gyanazon a % helyen )s $gyanabban a t időben /nem a +orgástól3 hev-lővasgolyó mint esem)ny, melyeket a t)ridő6r)gió elm)let 6 l)v)n azonosak a t)rbeli )s időbelit$ladonságaik 6 egy )s $gyanazon esem)nynek tekint. Csakhogy a gondolatkís)rletben szere4lők)t esem)ny int$í%iónk szerint nem azonos a k)t esem)nynek k-lönböznek az okságit$ladonságai. Mástól +orog a vasgolyó )s mástól hev-l. Mást képes okozni a +orgó vasgolyó )smást a hev-lő.

'i következik mindebből? 5 legtöbb +ilozó+$s szerint az, hogy az esem)nyek t)ridő6r)gióelm)lete nem ad meg+elelő vagy teles leírást az esem)nyekről. ")lre)rt)s ne ess)k> azesem)nyeknek term)szetesen lényegi t$ladonsága mind a helye, mind 4edig az idee, avidsonellenvet)se azonban arra m$tat rá, hogy e k)t t$ladonság egy-ttesen nem elégséges a%%oz, hogy

meghatározz$nk egy esem)nyt, )s ezzel meg t$d$nk k-lönböztetni egy másiktól.

5.5. A t&)i=<6)&iB e0(&0et ,&=e0(e: szükségszerű t&)i=<e0i k-ii=eia RM;0e' 4)a= a,a'0ata

'int látt$k> az az esem)nyek t)ridő6r)gió elm)let)nek leg+őbb hibáa, hogy olyan esem)nyeketis azonosnak tekint, amelyek int$í%iónk szerint k-lönböznek egymástól. 5 t)ridő6r)gió elm)letegy lehets)ges v)delme /lásd> Brand :ILR, :ILL3 a következő> k)t esem)ny akkor )s %sak akkorazonos, ha sz"kségszerű' %ogy a tériő ugyanazon régióját #oglalják el . Qagyis> ellent)tben a =.:.

r)szben 4ro4onált n)zettel, mely szerint a )s b esem)ny akkor )s %sak akkor azonos, ha e #a$to $gyanazt a t)ridő r)giót +oglalák el, Brand annyi módosítást tesz, hogy kiköti> a )s b esem)nyakkor )s %sak akkor azonos, ha a6nak )s b6nek $gyanazt a t)ridő r)giót kell kitöltenie.!)zisszer2en>

a )s b esem)ny akkor )s %sak akkor azonosak, ha logikailag nem le%etséges, hogy ne +oglalák el$gyanazt a t)ridő r)giót, vagyis ha logikailag nem le%etséges, hogy k-lönbözzenek a t)r )sidőbeli t$ladonságaik.



5mennyiben ezzel a kiköt)ssel )l-nk, megv)dhető a t)ridő6r)gió elm)let avidsonellenvet)s)vel szemben. Ekk)44> a e #a$to egy )s $gyanazon a helyen +orgó és hev-lő vasgolyóvalóban két esem)ny, $gyanis lehets)ges volna a vasgolyónak %sak +orogni, de hev-lni nem,illetve %sak hev-lni, de +orogni nem, vagyis nem sz"kségszerű , hogy a vasgolyó egy időben )segy helyen +orog )s hev-l. Egyszóval> k-lönböz%et n)nek a vasgolyó +orgásának )s hev-l)s)nek

mint esem)nyeknek a t)ridőbeli t$ladonságaik, +-ggetlen-l attól, hogy e #a$to )44koin%idálnak.

Qedd )szre> Brand avaslata 6 ellent)tben a e #a$to t)ridő6r)gió elm)lettel 6 megengedi azt, hogyegy időben )s egy helyen egyszerre több esem)ny menen v)gbeD őt, Brand valóában nagyonkev)s egymással t)rben )s időben koin%idáló a )s b esem)nyt tekint azonosnak, l)v)n nagyonkev)s egymással t)rben )s időben koin%idáló a )s b esem)ny között állhat +enn sz-ks)gszer2viszony. 8eh)z elk)4zelni mást> azok az esem)nyek koin%idálnak sz-ks)gszer2en, amelyekleírása szemantikailag ekvivalens. ()ldá$l> az az esem)ny, hogy Br$t$s megölte Caesart, )s az azesem)ny, hogy Caesar meghalt Br$t$s által, vagy az az esem)ny, hogy !amás +en)kber@gtaErvint, )s az az esem)ny, hogy Ervin +en)kbe lett r@gva !amás által, egy )s $gyanazon

esem)nyek, $gyanis logikailag nem le%etséges, hogy az egyik v)gbemenen egy helyen )s egyidőben, de a másik ne menen v)gbe $gyanazon a helyen, $gyanabban az időben.

5.7. 4)a= a,a'0at2ak +)20ata

Brand avaslatával szemben a leg+őbb ellenvet)s a következő> milyen ala4on gondolhat$k azt a )s b esem)nyről, hogy %sak e #a$to )s nem sz-ks)gszer2en koin%idálnak? ()ldá$l milyen ala4ongondola Brand azt, hogy a +orgó )s hev-lő vasgolyó %sak e #a$to )s nem sz-ks)gszer2enkoin%idál? Ez a k)rd)s az)rt nagyon l)nyeges, mert ha %sak annyit t$d$nk a )s b esem)nyről,

hogy a )s b esem)ny t)ridőbelileg koin%idál, vagyis hogy megegyeznek a t)rbeli )s időbelit$ladonságaik, akkor ez nem ogosít +el benn-nket arra, hogy k-lönbs)get tegy-nk e #a$to )ssz-ks)gszer2 koin%idálás$k között. 5hhoz, hogy k-lönbs)get tegy-nk e #a$to )s sz-ks)gszer2koin%idálás$k között, a )s b esem)nyről valami mást is kell t$dn$nk.

5 következőről van szó> annak a modális kielent)snek, hogy 0a v)gbemehetne b n)lk-l )s b v)gbemehetne a n)lk-l1, nin%sen ala4a abban az esetben, ha a6t is )s b6t is 4$sztán t)ridőbelit$ladonságaikkal azonosít$k. 'ás szavakkal> ha %sak annyit t$d$nk a6ról )s b6ről, hogy milyent)rbeli )s időbeli t$ladonságokkal rendelkeznek, )s @gy gondol$k, hogy a )s b kizárólag t)rbeli)s időbeli t$ladonságokkal rendelkezik, akkor ez nem lesz elegendő ama modális int$í%ióalátámasztására, hogy a v)gbeme%et ne b, )s b v)gbeme%et ne a n)lk-l. avidson 4)ldááraalkalmazva> ha a vasgolyó +orgásáról )s a vasgolyó hev-l)s)ről %sak annyit t$d$nk, hogy hol )smikor mennek v)gbe, )s azt gondol$k, hogy a t)rbeli )s időbeli t$ladonságaikon +el-l nem isrendelkeznek más t$ladonságokkal, akkor ezzel nem lesz indok$nk arra, hogy azt higgy-k, hogya vasgolyó +orgása megtört)nhetne akkor is, ha a vasgolyó )44 nem hev-lne, )s a vasgolyóhev-lhetne akkor is, ha nem +orogna. 5 dolog $gyanis )44en +ordítva áll> azért t$d$k azt, hogy avasgolyó +orgása v)gbemehet a vasgolyó hev-l)se n)lk-l, )s a vasgolyó hev-l)se v)gbemehet avasgolyó +orgása n)lk-l, mert a vasgolyó +orgásának, illetve a vasgolyó hev-l)s)nek esem)ny)t



valóában nem $sak a vasgolyó +orgásának illetve hev-l)s)nek a t)rbeli )s időbelit$ladonságaival azonosít$k.

Ez, amennyire látom, kno$k=out ellenvet)s Brand avaslatával szemben. Fgyhogy amennyibenvalaki ragaszkodik az esem)nyek t)ridő6r)gió elm)let)hez, más módon kell v)delmeznie azt.

7. AZ ESEM9NYEK "KSÁGI ELM9LETE

7.1. Az -k'2i e0(&0et 0&;ee

5 ;.;.:. r)szben látt$k> az esem)nyek l)tez)se mellett a legtöbb +ilozó+$s az)rt kötelezi el magát,mert @gy gondola, hogy az esem)nyek az oksági viszonyok relát$mai. 'ármost ha valóban azesem)nyek az oksági viszonyok relát$mai, akkor az esem)nyek rendelkeznek oksági

t$ladonságokkal. !erm)szetesnek t2nik tehát a avaslat> az esem)nyeket oksági t$ladonságaikala4án individ$ál$k, vagyis aszerint, hogy mi okozza őket )s ők mag$k mit okoznak. 8e aztállíts$k, hogy egy esem)ny nem más, mint egy meghatározott t)ridő r)gió, hanem azt, hogy egyesemény nem más' mint a világban levő oksági #olyamatokban meg%atározott szerepet betöltőentitás. Ezt az állás4ontot k)4viseli 4)ldá$l avidson /:IRIA:IIM3.

#ogyan határozható meg így az esem)nyek azonosság+elt)tele?

e: )s e; esem)ny akkor )s %sak akkor azonosak, ha e:6nek, )s e;6nek ugyanazok az okai )sugyanazok a %atásai.

7.#. "k'2i e0(&0et versus t&)i=<6)&iB e0(&0et

Qilágosabb lesz az oksági elm)let, ha összevet-k a t)ridő6r)gió elm)lettel. #árom dolgot)rdemes kiemelni.

/:3 Ellent)tben a t)ridő6r)gió elm)lettel, mely szerint nin%sen meta+izikai6kategoriális k-lönbs)ga +izikai tárgyak )s az esem)nyek között, az oksági elm)let szerint meta+izikai6kategoriálisk-lönbs)g van között-k. Tgyanis az esem)nyek, nem 4edig a +izikai tárgyak az oksági viszonyok relát$mai. 5z oksági elm)let hívei szerint a +izikai tárgyak a változásnak /így az esem)nyeknek3

4$sztán sz$bekt$mai, azonban nem a +izikai tárgyak mag$k azok a dolgok, melyek változásokat/így esem)nyeket3 okoznak. Következ)sk)44en> míg a t)ridő6r)gió elm)let a 4erd$rantizm$ssalkonzisztens, l)v)n nem k-lönbözteti meg kategoriálisan egymástól az esem)nyeket )s a +izikaitárgyakat, addig az oksági elm)let az end$rantizm$ssal konzisztens, l)v)n kategoriálisk-lönbs)get t)telez az esem)nyek )s a +izikai tárgyak között.

/;3 5z oksági elm)let imm$nis a t)ridő6r)gió elm)lettel szemben +elhozott ellenvet)sekre. Eszerint $gyanis a Balaton át@szása )s az eközben való meg+ázás nyilvánvalóan k-lönböző





esem)nyek, l)v)n más okai )s hatásai /okozatai3 vannak az át@szásnak )s a meg+ázásnak, annakellen)re, hogy /tegy-k +el, m)gis3 egy időben )s egy helyen mennek v)gbe. lletve> a +orgó )seközben hev-lő vasgolyó is k)t k-lönböző esem)ny, l)v)n más okai )s hatásai vannak avasgolyó +orgásának )s a hev-l)s)nek, annak ellen)re, hogy t)rbeli )s időbeli t$ladonságaikmegegyeznek. 5z oksági elm)let híve tehát k-lönbs)get t$d tenni az olyan t)rben )s időben

koin%idáló esem)nyek között, melyek megk-lönböztet)se a t)ridő elm)let híveinek neh)zs)getokoz. Ennek az az oka, hogy az esem)nyek oksági individ$álása #inomabb az esem)nyek t)rbeli)s időbeli t$ladonságaival tört)nő individ$álásánál. Enn)l+ogva> az oksági elm)let 6 ellent)tbena e #a$to t)ridő6r)gió elm)lettel, )s hasonlóan Brand elm)let)hez 6 megengedi annak alehetős)g)t, hogy egy időben a t)r $gyanazon hely)n egyszerre több esemény menen v)gbe.

/<3 K-lönbs)geik ellen)re van egy +ontos hasonlóság az oksági )s a t)ridő6r)gió elm)let között. 8evezetesen> mindk)t elm)let etrinzikus vagy relá$iós t$ladonságaik ala4án individ$ála azesem)nyeket, $gyanis mind a t)rbeli )s időbeli t$ladonságok, mind 4edig az okságit$ladonságok etrinzik$sak. Következ)sk)44en> mindk)t elm)let tagada, hogy az esem)nyekrendelkeznek belső, ontológiaiAmeta+izikai szerkezettel, vagyis mindk)t elm)let irred$%ibilis,

4rimitív, meta+izikai alkotóelemek n)lk-li entitásoknak tekinti az esem)nyeket.

7./. Az -k'2i e0(&0et e@&z'&ei

5z esem)nyek oksági elm)let)vel szemben sok ellenvet)s +ogalmazódott meg. me ezek köz-l ahárom leg+ontosabb.

7./.1. Az -k'2i e0(&0et kD)ef-)B')ghozzá több+)lek)44en is az. 5z egyik körben+orgás> /:3 5z oksági viszonyok relát$mai azesem)nyek. /;3 5z oksági viszony +ogalma 6 #$me óta t$d$k 6 magában +oglala azt, hogy azokok k-lönböznek a hatásaiktól /okozataiktól3. Következ)sk)44en /<3 mivel k-lönböznie kell azoknak )s a hatásnak /okozatnak3 egymástól, az oksági viszony megl)te már elő#eltételezi azt,hogy az okot )s a hatást /okozatot3 egymástól +-ggetlen-l azonosított$k. 5z)rt áll +enn tehátkörben+orgás, mert ahhoz, hogy oksági viszonyról besz)l-nk, előzetesen rendelkezn-nk kell azok )s okozat /mint esem)nyek3 azonosítási krit)ri$mával, l)v)n meg kell k-lönböztetn-nk őketegymástól, %sakhogy az esem)nyek oksági elm)lete szerint az esem)nyeket okaik )s okozataikala4án azonosít$k.

5 másik körben+orgás> az oksági elm)let szerint e: )s e; esem)ny %sak akkor azonosak, ha e:6nek)s e;6nek $gyanazok az okai. e:6nek )s e;6nek azonban az oksági elm)let szerint %sak akkor$gyanazok az okai /melyek 4ersze esem)nyekD3, ha ezen okoknak /mint esem)nyeknek3$gyanazok a hatásai. E hatások azonban nem mások, mint e: )s e;. Qissza)rt-nk akiind$ló4onthoz. Csak egy kört tett-nk, nem $tott$nk egy ta4odtat sem előre.



Egyesek szerint nem 4erdöntőek ezek az ellenvet)sek, )s talán menthető az oksági elm)let /lásde 4robl)máról> Katz :ILM, 7ombard :IMR> =:6J, 7oHe ;NN;> ;;R6M3, mindenesetre a legtöbb+ilozó+$s konkl@zívnak tekinti ezeket az ellenvet)seket, )s emiatt elveti az oksági elm)letet.

7./.#. Az -k'2i e0(&0et kD,etkez(&;ei e@eze ,200a0@atBk

5z esem)nyek oksági elm)lete olyan meta+izikai t)zisek mellett kötelez el benn-nket, melyekel+ogadása a %o$nak t2nik. 5 következőről van szó. 5z oksági elm)let szerint az esem)nyeketokaik )s hatásaik individ$álák, vagyis az esem)nyeket más esem)nyekhez való viszonyaikhatározzák meg. 'ármost ha az esem)nyeket más esem)nyekhez való viszonyaik határozzákmeg, akkor minden esem)ny l)tez)se más esem)nyek l)tez)s)től +-gg. Következ)sk)44en> hael+ogad$k az oksági elm)letet tanítását, akkor azt kell állítan$nk> /:3 nem lehets)ges olyanesem)ny, amelyet semmi nem okoz, /;3 olyan esem)ny, amely semmit nem okoz, /<3 olyanesem)ny amelyet semmi nem okoz és amely semmit nem okoz. 5zt kell tehát állítan$nk, hogy

nem le%etségesek izolált események . E t)zis mellett azonban nemigen lehet a priori módon)rvelni.

7././. Az -k'2i e0(&0et 'ike)te0e

'i)rt? 5z)rt, mert lehets)ges, hogy k-lönböző esem)nyeknek $gyanaz az oka, )s $gyanaz ahatása. 'yles Brand /:ILR3 a következő 4)ldát hozza. !egy-k +el, hogy egy +izikai tárgy a6ra )sb6re +ízionál, )s kis idővel k)sőbb a )s b +@zionál. Ebben az esetben )rtelemszer2en két esem)nyről kell besz)ln-nk> az egyik esem)ny az, ami a6val tört)nt, a másik esem)ny az, ami b6

vel tört)nt. Csakhogy a k)t esem)nynek 4ontosan $gyanaz az oka /eles-l> a +ízió3 )s 4ontosan$gyanaz az okozata /eles-l> a +@zió3. Qagyis> az oksági elm)let szellem)ben azt kell állítan$nk,hogy az a6val tört)nt dolgok )s a b6vel tört)nt dolgok egy )s $gyanazon esem)nynek számítanak,holott ez nyilvánvalóan kettő darab esem)ny.

. AZ ESEM9NYEK T8LAJ%"NSÁGEEMLIFIKÁI3 ELM9LETE

#a az esem)nyek t)ridő6r)gió )s oksági elm)lete ellen +elhozott ellenvet)sek konkl@zívak, )s

sokak szerint azok, akkor ez arra $tal, hogy az esem)nyeket nem lehet 4$sztán etrinzik$s vagyrelá%iós t$ladonságaik ala4án individ$álni. K)zen+ekvőnek t2nik a +elt)telez)s> ellent)tben azesem)nyek t)ridő6r)gió )s oksági elm)let tanításával, az események igenis renelkeznek belső ,ontológiai szerkezettel . 'ás szavakkal> )rdemes az esem)nyeket nem 4rimitív, irred$%ibilis,hanem ontológiailag str$kt$rált 4artik$lár)knak tekinteni, )s azt gondolni, hogy az esem)nyeketmeta+izikai alkotóelemeik individ$álák.





5z elm)letet, mely szerint az esem)nyek ontológilag str$kt$rált 4artik$lár)k, az esem)nyektulajonságeempli#iká$ió elméletének / property eempli#i$ation vie?3 nevezz-k /Kim :IRR,:IRI, :IL<, :ILRA:IIM, 'artin :IRI, avis :ILN, Goldman :ILN, :IL:, !homson :IL:,7ombard :ILI, :IMR, Bennett :IMM3. 5z alábbiakban az elm)let kidolgozóának )s +ők)4viselő)nek, &aegHon Kimnek a n)zeteit m$tatom be. 8em m$lasztom el azonban bem$tatni

azt sem, hogy Kim elm)let)t milyen irányokban +elesztett)k tovább.

.1. Ki( e0(&0et&ek 0&;ee

Kim szerint az esem)nyek %árom meta#izikai alkotóelemből állnak> egy vagy több tárgyból / szubsztan$iából 3 / 3, egy tulajonságból vagy relá$ióból / & 3, )s egy iőpontból vagyiőintervallumból /t 3.

Qegy-k azt az esem)nyt, hogy valaki +elemeli a kez)t. 5 t$ladonságeem4li+iká%ió elm)let

szerint ebben az esetben az illető szem)ly a tárgy vagy sz$bsztan%ia / 3, a k)z +elemel)se at$ladonság / & 3, melyet az illető szem)ly eem4li+ikál, )s amikor mindez tört)nik, a k)rd)sesidő4ont vagy időintervall$m /t 3. Qegy-k azt az esem)nyt, hogy k)t biliárdgolyó összeko%%an. 5t$ladonságeem4li+iká%ió elm)let szerint ebben az esetben a k)t biliárdgolyó a k)t tárgy vagysz$bsztan%ia / 3, összeko%%anás$k a t$ladonság / & 3, melyet a k)t biliárdgolyó eem4li+ikál, )samikor mindez tört)nik, a k)rd)ses idő4ont vagy időintervall$m /t 3. 5z állítás tehát> mindenesem)nyt egy alkotóelem6hármas , & , t f határoz meg )s egy esemény nem más' mintvalamilyen tárgyKtárgyak / szubsztan$iaKszubsztan$iák 3 tulajonság vagy relá$ióeempli#ikálása(i) egy aott iőben.

'egegyz)s> talán zavarónak találod, hogy t$ladonságnak nevezi valaki a k)z +elemel)s)t )s k)t

biliárdgolyó összeko%%anását. 8os, abban az )rtelemben nevezz-k ezeket t$ladonságnak, hogyszámtalan 4artik$lár) /szem)ly3 instan%iálhata vagy eem4li+ikálhata a k)z +elemel)s)t /azazszámtalan 4artik$lár) emelheti +el a kez)t3, )s számtalan 4artik$lár)4áros instan%iálhata azösszeko%%anást /azaz számtalan 4artik$lár)4áros ko%%anhat össze3.

Kim elm)let)nek k)t ala4elve van. 5z első annak a +elt)teleit határozza meg, hogy mikor l)tezik/vagy tört)nik3 egy esem)ny, a másik 4edig annak a +elt)teleit határozza meg, hogy a )s b esem)ny mikor azonosak. me e k)t elv>

0 Létezési #eltétel > Egy esem)ny , & , t f %sak abban az esetben l)tezik, ha sz$bsztan%iarendelkezik & 6+el t idő4ontban.

0zonossági #eltétel > , & , t f \ , & , t f %sak abban az esetben, ha \ y, & \ <, )s t \ t Z1. /Kim:ILRA:IIM> <::3.

5z azonossági +elt)tel világosnak t2nik, hadd +2zzek azonban n)gy kieg)szítő megegyz)st al)tez)si +elt)telhez>



/:3 Kim szerint nem minden ' &' t f hármas határoz meg egy esem)nyt. Qegy-k azt azesem)nyt, hogy Br$t$s megöli Caesart. 5bból, hogy l)tezik az , & , t f hármas, vagyis l)tezikBr$t$s, l)tezik Caesar megöl)se, )s l)tezik Caesar megöl)s)nek 4illanata, önmagában m)g nemkövetkezik az, hogy a k)rd)ses esem)ny megtört)nik. 7ehets)ges $gyanis, hogy Br$t$s nemeem4li+ikála a Caesar megöl)s)nek t$ladonságát. 5z)rt van sz-ks)g az esem)nyek l)tez)si

+elt)tel)re, mert ez monda ki azt, hogy egy sz$bsztan%ia eempli#ikál egy bizonyos t$ladonságott 6ben, vagyis 6 hangs@lyosabban +ogalmazva 6 azt, hogy #ennáll annak az esete, hogy egysz$bsztan%ia eem4li+ikál egy bizonyos t$ladonságot t 6ben> #ennáll annak az esete, hogy Br$t$seem4li+ikála Caesar megöl)s)nek t$ladonságát.

/;3 Kim megk-lönböztet egymástól k)t dolgot> egyr)szről ama t$ladonságokat, melyeket egyadott esem)ny eem4li+ikál, másr)szt ama /@gynevezett konstitutív3 t$ladonságot, melynek egysz$bsztan%ia általi eem4li+ikálása egy adott idő4ontban meghatároz egy esem)nyt. ()lda>Caesar halála mint esem)ny eem4li+ikála azt a t$ladonságot, hogy Vómában tört)nt. QiszontCaesar halálának mint esem)nynek nem ez a konstit$tív t$ladonsága. Caesar halálának mintesem)nynek $gyanis a következők)44en +est az ontológiai szerkezete> Caesar mint konstit$tív

tárgyAsz$bsztan%ia eem4li+ikála a meg%alás tulajonságát mint konstitutív tulajonságot egyadott idő4ontban, i.e. ==6ben mint konstit$tív idő4ontban.

/<3 !erminológia. Kim az esem)nyek konstit$tív t$ladonságát általános eseménynek / generi$ event 3 nevezi. Ez határozza meg az esem)nyek tí4$sát vagy +atáát, amelyhez a k)rd)ses 4artik$láris esem)ny tartozik. Kim azt monda ezzel, hogy a konstit$tív t$ladonság konstit$tívtárgy általi partikuláris eempli#iká$iója egy 4artik$láris esem)ny, vagyis az általános esem)nyegy pélánya. ()lda> a gyilkosság általános esem)ny. zámos k-lönböző tárgy eem4li+ikálhataa gyilkosság konstit$tív t$ladonságát. 5z az esem)ny, hogy Br$t$s meggyilkolta Caesart, 4artik$láris eem4li+iká%ióa a gyilkosság konstit$tív t$ladonságának, vagyis a gyilkosság mintáltalános esem)ny egy 4)ldánya.

/=3 Kim nem +oglalkozik a t$ladonságok meta+izikai stát$sával, vagyis azzal a k)rd)ssel, hogy at$ladonságok vaon $niverzál)k, halmazok, vagy tró4$sok. 5 t$ladonság +ogalmát semleges )rtelemben )rti.

.#. A 0&tez&'i fe0t&te0 e@&z'&ei

5 l)tez)si +elt)tellel szemben k)t +ő ellenvet)st szokás +elhozni. Ezeket már %sak az)rt is )rdemes bem$tatni, mert ennek során a t$ladonságeem4li+iká%ió elm)let k)t, Kim)től elt)rő

változatának +elvázolására is ó lehetős)g nyílik.

.#.1. A 'z>ekt>( &0kC0i e'e(&;ek *)-0&(2a

5 l)tez)si +elt)tel szerint minden esem)nynek három meta+izikai alkotóeleme van> konstit$tívtárgy, konstit$tív t$ladonság )s konstit$tív idő4ont vagy időintervall$m. #a ezek köz-l



bármelyik hiányzik, a l)tez)si +elt)tel szerint nem besz)lhet-nk esem)nyről. 5z ellenvet)s> számos olyan esemény létezik' melynek nin$sen konstitutív tárgya. Xlyanokra szokás gondolni,mint az időárási viszonyok vagy +)nyviszonyok változásai> bebor$l az )g, kitör a vihar, leh-l azidő, +elmelegszik az idő, besöt)tedik, kivilágosodik, sz-rk-l, hirtelen +)ny támad stb. Ezeketmindenki esem)nyeknek tekinti, holott nem l)tezik olyan tárgy, amely eem4li+ikálná mond$k a

bebor$lás vagy az elsöt)ted)s t$ladonságát. Egyszóval> a l)tez)si +elt)tellel az a ba, hogy azkövetkezik belőle, hogy nem l)teznek sz$bekt$m n)lk-li esem)nyek, azonban int$í%iónk szerint6 lásd az im)nti 4)ldák 6 ilyenek igenis l)teznek.

Egyszer2, de komoly ellenvet)s ez> @gy t2nik, valamit módosítani kell a l)tez)si +elt)telen. lyenirány@ avaslattal állt elő &onathan Bennett /:IMM3. Bennett szerint )44en amiatt, mertk)ts)gkív-l l)teznek olyan esem)nyek, melyeknek nin%sen konstit$tív tárgya, a l)tez)si +elt)teltnem @gy kell meg+ogalmazni, hogy egy tárgyAsz$bsztan%ia eem4li+ikál egy t$ladonságot egyadott idő4ontban, hanem @gy, hogy egy tériő=régió /Bennett /:IMM> MM3 szavával> zóna3eempli#ikál egy t$ladonságot egy adott idő4ontban. 5mikor 4)ldá$l bebor$l, akkor egymeghatározott t)ridő6r)gió eem4li+ikála a bebor$lás t$ladonságát egy adott időben.

Qigyázz, nehogy összemosd Bennett avaslatát az esem)nyek t)ridő6r)gió elm)let)velD Bennettnem azt monda, hogy a t)ridő6r)gió maga az esem)ny, hanem azt, hogy a t)ridő6r)gió azesem)nyek egyik meta+izikai alkotóeleme.

E meggondolás +)ny)ben a következők)44en +est a l)tez)si +elt)tel Bennett6+)le átalakítása>

Móosított létezési #eltétel > Egy , & , t f esem)ny %sak abban az esetben l)tezik, ha tériő=régió / zóna3 rendelkezik & 6+el t idő4ontban.

.#.#. A ,20t-z2' &0kC0i e'e(&;ek *)-0&(2a

5z esem)nyek l)tez)si +elt)tele nem szaba meg, hogy a konstit$tív tárgynak milyen tí4$s@t$ladonságot kell eem4li+ikálnia, )s így a l)tez)si +elt)tel szerint az állapotok is esem)nyeknekszámítanak. ()ldá$l> a l)tez)si +elt)tel szerint azt is esem)nynek kell nevezn-nk, hogy azasztalom ma 4iros, hiszen az asztalom /mint konstit$tív tárgy3 eem4li+ikála a 4irosságot /mintkonstit$tív t$ladonságot3 a mai na4on /konsit$tív időintervall$mban3. 'ás szavakkal> a l)tez)si+elt)tel szerint le%etségesek @gynevezett változás nélk"li események /ezek az álla4otok3, )s ezim4la$zibilis.

'ondhatná valaki, hogy 4$sztán terminológiai k)rd)s, hogy az álla4otokat esem)nyeknektekint-k6e vagy sem. 8em m@lik rata semmi. !)vedne, m)g4edig k)t okból. Egyr)szt az)rt,mert a legtöbb-nk int$í%ióa szerint az esem)ny +ogalma elválaszthatatlan a változás +ogalmától.'ásr)szt 6 )s ez a +ontosabb 6 az)rt, mert ha a +izikai tárgyak álla4otait is esem)nyeknektekint-k, akkor a t$ladonságeem4li+iká%ió elm)let nem t$da meta+izikai6kategoriálisanmegk-lönböztetni az esem)nyeket a +izikai tárgyaktól. /44en így )rvel 4)ldá$l 'a%donald/;NNJ> :IM6;N:3 Kim elm)let)vel szemben, mondván ez a legs@lyosabb 4robl)máa azelm)letnek.3



Fgy t2nik tehát, valamit módosítani kell a l)tez)si +elt)telen, hogy az kizára az esem)nyek köz-la +izikai tárgyak álla4otait. 44en ilyen irány@ avaslattal állt elő Brian 7ombard /:ILI, :IMR3.

7ombard szerint k-lönbs)get kell tenni a +izikai tárgyak statikus )s inamikus t$ladonságaiközött. tatik$s t$ladonságokon 7ombard egy +izikai tárgy ama t$ladonságait )rti, melyek

megl)te azt im4likála, hogy a k)rd)ses +izikai tárgy egy iőben egy bizonyos állapotban van,dinamik$s t$ladonságokon 4edig ama t$ladonságait, melyek megl)te azt im4likála, hogy ak)rd)ses +izikai tárgy valamilyen vonatkozásban megváltozik . tatik$s t$ladonságok 4)ldá$l aszínek> az asztalom piros. Ennek meg+elelő dinamik$s t$ladonság az, hogy bepirosoik .inamik$s t$ladonsággal rendelkezni tehát annyit tesz, mint olyan t$ladonsággal rendelkezni,melynek megl)te azt im4likála, hogy egy #izikai tárgy egy bizonyos statikus tulajonságátelveszítve egy másik statikus tulajonságra tesz szert .

'ármost 7ombard állítása az, hogy egy esem)ny nem más, mint egy sz$bsztan%ia inamikustulajonságeempli#ikálása egy bizonyos idő4ontban vagy időintervall$mban. E szerint> neml)teznek változás n)lk-li esem)nyek. Egy +izikai tárgy statik$s t$ladonságeem4li+iká%ióa

/álla4ota3 nem esem)ny. 'eta+izikai6kategoriális k-lönbs)g van a +izikai tárgyak )s azesem)nyek között.

5 statik$s )s dinamik$s t$ladonságok megk-lönböztet)s)nek +)ny)ben a következők)44enhangzik a l)tez)si +elt)tel 7ombard6+)le átalakítása>

Móosított létezési #eltétel > Egy , & , t f esem)ny %sak abban az esetben l)tezik, ha sz$bsztan%ia rendelkezik & inamikus t$ladonsággal t idő4ontban.

./. Az az--''2i fe0t&te0 e@&z'&ei5z azonossági +elt)tellel szemben szint)n k)t +ő ellenvet)st szokás +elhozni. Ezek bem$tatásasorán Kim t$ladonságeem4li+iká%ió elm)let)nek több, eddig m)g nem említett ellemvonása is+elszínre ker-l.

./.1. A tQ0'2-'a fi-(a ta-0t'2 *)-0&(2a

5z azonossági +elt)tel szerint a )s b esem)ny akkor )s %sak akkor azonos, ha a )s b valamennyi

alkotóeleme megegyezik> ugyanaz a tárgy eem4li+ikála ugyanazt a t$ladonságot ugyanabban az idő4ontban vagy időintervall$mban.

Könnyen belátható> az azonossági +elt)tel 6 szemben az esem)nyek t)ridő elm)let)vel, )shasonlóan Brand elm)let)hez )s az oksági elm)lethez 6 megengei annak a lehetős)g)t, hogy egyhelyen, egy időben egyszerre több esem)ny menen v)gbe. 5z azonossági +elt)tel szerint 4)ldá$la vasgolyó +orgása )s a vasgolyó hev-l)se n$merik$san k-lönböző esem)nyek, l)v)n a vasgolyó



mint konstit$tív tárgy az egyik esetben a +orgás, a másik esetben a hev-l)s konstit$tívt$ladonságot eem4li+ikála.

'ármost az azonossági +elt)tellel /)s egyáltalán a kimi elm)lettel3 szemben leggyakrabban+elhozott ellenvet)s az, hogy a t$ladonságeem4li+iká%ió elm)let az esem)nyeket tlságosan

#inomszem$sésesen /too #ine=graine 3 individ$ála. Qagyis ahogy a e #a$to t)ridő6r)gióelm)lettel az a leg+őbb ba, hogy olyan esem)nyeket is azonosít, melyek int$í%iónk szerintk-lönböznek, Kim elm)let)vel az a leg+őbb ba, hogy olyan esem)nyeket is k-lönbözőnek tekint,melyek int$í%iónk szerint azonosak.

Ezt az ellenvet)st @gy is meg szokás +ogalmazni, hogy az azonossági +elt)tel annyira +inomantagola az esem)nyeket, melynek eredm)nyek)44en valóában tényeket )s nem esem)nyeketka4$nk. 5z azonossági +elt)tel szerint $gyanis 6 hangzik az ellenvet)s 6 minden egyesszemantikailag k-lönböző leíráshoz k"lönböző esemény tartozik, ez azonban a t)nyek, )s nem azesem)nyek saátossága. 5hogy egy bírálóa +ogalmaz> Kim 0összemossa az esem)nyeket at)nyekkel1 /Bennett :II:> R;R, )s lásd m)g Bennett :IMM> %h. : )s %h. J3.

/E 4onton eln)z)sedet kell k)rnem> ha $gyanis +igyelmesen olvastál, akkor e neh)zs)gre márakkor ráött)l, amikor az elm)letet /oldalakkal korábban3 meghatároztam. 'ár akkor +el kellett,hogy t2nön> mennyire hasonlít Kim esem)ny+ogalma 05 +izikai tárgyak l)tez)se az időben1%ím2 +eezet <.;.;. r)sz)ben meghatározott t)ny+ogalomhoz.3

Qegy-k a következő k)t esem)nyleírást>

/:3 ebastian )+)lkor sétálgat a városban./;3 ebastian )+)lkor kényelmesen sétálgat a városban.

Ellenvet)s> az azonossági +elt)tel szerint azt kell mondan$nk, hogy az /:3 )s /;3 leírás k)tk-lönböző esem)nyre re+erál, $gyanis az /:3 esetben ebastian a sétálgatás, a /;3 esetben akényelmesen sétálgatás konstit$tív t$ladonságot eem4li+ikála. 'ivel 4edig ebastian k)tk-lönböző konstit$tív t$ladonságot eem4li+ikál, az /:3 )s a /;3 leírás által meghatározottesem)nynek n$merik$san k-lönböznie kell egymástól. nt$í%iónk szerint azonban ezekazonosak.

&ogos ez az ellenvet)s? 8em, )s ezt Kim világosan meg is m$tata /:ILRA:IIM> <:L6;N3. Kimszerint $gyanis nem arról van szó, hogy ebastian a k)t esetben k)t k-lönböző konstit$tívt$ladonságot eem4li+ikál> egyszer a s)tálgatást, másszor a k)nyelmes s)tálgatást. 5 k)t esetbenebastian ugyanazt a konstit$tív t$ladonságot eem4li+ikála, nevezetesen a s)tálgatást a

0k)nyelmesen1 adverbi$m %sak módosíta a már meghatározott, már individ$ált esem)nyleírását. 4gyetlen esem)nyről van tehát szó, melynek a következők)44en +est a meta+izikaiszerkezete> ebastian mint konstit$tív tárgy eem4li+ikála a s)tálgatás konstit$tív t$ladonságot)+)lkor mint konstit$tív idő4ontban. 5 k)nyelmess)g nem tartozik az esem)ny konstit$tívelemei köz), hanem inkább az /im)nt vázolt meta+izikai szerkezettel rendelkező3 eseménynekmagának a t$ladonsága.



Következ)sk)44en> az azonossági +elt)tel nin%sen össze-tköz)sben az int$í%iónkkal, l)v)n a/helyesen )rtett3 azonossági +elt)tel szerint is $gyanarra az esem)nyre re+erál az /:3 )s a /;3leírás. Enn)l+ogva> az azonossági +elt)tel 6 szemben Bennett állításával 6 nem mossa össze azesem)nyeket a t)nyekkel, l)v)n az /:3 )s /;3 ugyanarra az esem)nyre, de k"lönböző t)nyrere+erál.

e +olytatódhat az ellenvet)s> ha nem is mossa össze az azonossági +elt)tel az esem)nyeket at)nyekkel, az)rt m)g igaz az, hogy t@lságosan +inoman tagol. 5z következik $gyanis belőle 6 asztenderd 4)ldát említve 6, hogy az az esem)ny, hogy Br$t$s megölte Caesart, )s az az esem)ny,hogy Br$t$s leszrta Caesart numerikusan k"lönböző események , $gyanis Br$t$s mintkonstit$tív tárgy egyszer a lesz@rás, másszor a megöl)s konstit$tív t$ladonságot eem4li+ikála.Ez 4edig szembenáll int$í%iónkkal, mely szerint egy )s $gyanazon esem)nyről van szó.

Kim avist /:ILN3, !homsont /:IL:3 )s Goldmant /:IL:3 követve valóban epressis verbis aztállíta, hogy k)t esem)nyről van szó. Ez azonban 6 szerinte 6 nem mond ellen az int$í%iónak.5hogy +ogalmaz>

5z esem)nyek azonosságának OáltalamP avasolt krit)ri$ma ala4án a Br$t$s Caesar megöl)se )sBr$t$s Caesar lesz@rása k-lönböző esem)nyeknek számít. s hasonlóan> a 0Br$t$s megölteCaesart1 )s a 0Br$t$s lesz@rta Caesart1 k-lönböző esem)nyeket írnak le. Qegy-k )szre, hogynem absz$rd azt állítani, hogy Br$t$s Caesar6megöl)se nem ugyanaz' mint Br$t$s Caesar6lesz@rása. !ovábbá> megmagyarázni Br$t$s Caesar6megöl)s)t /mi)rt ölte meg Br$t$s Caesart3nem $gyanaz, mint megmagyarázni Br$t$s Caesar6lesz@rását /mi)rt sz@rta le Br$t$s Caesart3O...P. /Kim :IRR> ;M:, kiemel)s az eredetiben3

!an$lságos, ahogy avidson e 4assz$sra reagál>

O...P Kim )szrev)tel)re szerint nem absz$rd azt mondani, hogy Br$t$s Caesar6megöl)se nemazonos Br$t$s Caesar6lesz@rásával. 5zt hiszem, ennek 4la$zibilitása abból a vitathatatlan t)nyből+akad, hogy nem minden sz@rás öl)s is egyben. #alamosak vagy$nk azt mondani> lehets)ges lettvolna, hogy ez a sz@rás nem vezet halálhoz, így hogyan lehetne azonos az öl)ssel?!erm)szetesen a halál nem azonos a sz@rással k)sőbb tört)nik. e sem ez, sem az a t)ny, hogy bizonyos sz@rások nem öl)sek, nem m$tata azt, hogy ez a 4artik$láris sz@rás nem öl)s volt.genis Br$t$s Caesar6lesz@rása eredm)nyezte Caesar halálát így van ez t)nyszer2en, nohaterm)szetesen nem sz-ks)gszer2, hogy az azonos Br$t$s Caesar6megöl)s)vel. /:IRIA:IMN> :L:,kiemel)s az eredetiben3

#ogyan dönten)l? Kinek van igaza? Kimnek, aki szerint a /le3sz@rás )s a megöl)s k-lönböző

általános esem)nyek, minek következt)ben nem lehet azonos Br$t$s Caesar lesz@rása Br$t$sCaesar megöl)s)vel, vagy avidsonnak, aki szerint noha a /le3sz@rás valóban nemsz-ks)gszer2en azonos a megöl)ssel, ebben az esetben azonban 6 tört)neti t)ny l)v)n 6 e #a$to igenis azonosak. 5mennyire látom> a +ilozó+$sok nagy r)sze e 4onton inkább avidsonállás4ontával rokonszenvez, de nin%senek konkl@zív )rveik Kim állás4ontával szemben.



./.#. A k-'tit>t+, e0e(ek 0&;ei (i,-0t2ak *)-0&(2a

5z azonossági +elt)tel szerint 6 hadd ism)telem meg 6 a )s b esem)ny akkor )s %sak akkorazonos, ha a6nak )s b6nek minen alkotóeleme azonos. Kim bírálói szerint ez azt im4likála,hogy egy esem)ny minden egyes alkotóeleme lényegi alkotóeleme az illető esem)nynek. Ez azt

elenti, hogy ha egy adott esem)ny bármelyik alkotóeleme más volna, mint ami, akkor más esem)nyről volna szó. 'ásk)nt +ogalmazva> egy esem)ny nem rendelkez%et egyetlen máskonstit$tív elemmel sem, mint amellyel t)nylegesen rendelkezik minden esem)ny lényegilegrenelkezik a konstit$tív szerkezet)vel.

5 bírálók szerint az azonossági +elt)tel e következm)nye im4la$zibilis. zerint-k $gyanis ahárom alkotóelem köz-l nem mindegyik l)nyeges, sőt nem kizárt, hogy egyik sem az. Qegy-k@ra azt az esem)nyt, hogy ebastian )+)lkor k)nyelmesen s)tálgat a városban, )s n)zz-k azalkotóelemeit k-lön6k-lön.

Először is> annak az esem)nynek, hogy ebastian )+)lkor k)nyelmesen s)tálgat a városban, nem

l)nyegi eleme az, hogy ebastian éj#élkor s)tálgat. #a $gyanis ebastian tört)netesen öt 4er%%elkorábban, vagy öt 4er%%el k)sőbben ind$lt volna s)tálgatni a városban, attól m)g ugyanarról azeseményről /s)tálgatásról3 volna szó.

'ásodszor> annak az esem)nynek, hogy ebastian )+)lkor k)nyelmesen s)tálgat a városban,nem l)nyegi eleme a sétálgatás sem. #a $gyanis ebastian s)tálgatása v)ge+el) ki%sitmegsza4orázná a l)4teit, vagyis egy kis időben a siet)s )s nem a s)tálgatás t$ladonságáteem4li+ikálná, attól m)g ugyanarról az eseményről /s)tálgatásról3 volna szó.

#armadszor> annak az esem)nynek, hogy ebastian )+)lkor k)nyelmesen s)tálgat a városban,talán m)g maga 9ebastian sem l)nyegi eleme. !egy-k +el, hogy ebastian )+)li s)tálgatása

valóában egy titkos társaság rit$ál)a, melynek tagai sorsolással döntik el, hogy melyik tag$kind$l )+)li s)tálgatásra, )s tört)netesen ez alkalommal ebastian nev)t sorsolták ki. !ört)nhetettvolna azonban @gy is, hogy nem ebastian, hanem 'ario nev)t sorsolák ki, )s enn)l+ogva 'arios)tálgatott volna )+)lkor a városban. Ettől m)g ez ugyanaz az esemény volna, $gyanaz a rit$áliss)tálgatás. /E gondolatkís)rlet avidsontól /:IL:A:IMN3 származik.3

5z ellenvet)s tehát a következő> az azonossági +elt)telből az következik, hogy egy esem)nynekvalamennyi alkotóeleme lényegi eleme, azonban 6 ahogy látt$k 6 egy esem)ny azonosságaszem4ontából sem annak idő4onta, sem annak tí4$sa, sem annak sz$bekt$ma nem l)nyeges. 5zazonossági +elt)tel következm)nye tehát hamis, enn)l+ogva az azonossági +elt)tel tarthatatlan.

#ogy válaszol erre az ellenvet)sre Kim? Fgy, hogy tagada, hogy az azonossági +elt)telből bármi+)le esszen%ializm$s következne. zerinte abból, hogy egy e esem)nyt mint meta+izikailagösszetett entitást alkotóelemei individ$álnak, nem következik az, hogy ezen alkotóelemek köz-l bármelyik is l)nyegi eleme e6nek. 44en @gy nem következik, mint ahogy a +izikai tárgyaksztenderd azonossági krit)ri$mából, eles-l hogy a )s b +izikai tárgy akkor )s %sak akkor azonos,ha a )s b t)rben )s időben koin%idál, sem következik, hogy a +izikai tárgyak l)nyegileg vannakakkor )s ott, amikor )s ahol t)nylegesen vannak. Qagy, egy másik analóg 4)ldát említve> )44en@gy nem következik esszen%ializm$s az azonossági +elt)telből, mint ahogy egy halmaz



azonosságának etenzionális krit)ri$mából /hogy t$dniillik a halmazt akkor azonos b halmazzal,ha valamennyi elem-k közös3 sem következik az, hogy egy adott halmaznak minden elemel)nyegi eleme /Kim :ILRA:IIM> <;:3.

5 +ilozó+$sok egy r)sz)t nem győzi meg Kim válasza, elv)gre az 4$sztán analógiákra

támaszkodik ám e hely-tt nem akarok m)lyebben belemenni a vitába.

Xtt tart$nk tehát, hogy Kim tagada, hogy az azonossági +elt)telből bármi+)le esszen%ializm$skövetkezne. Ennek ellen)re Kim nem zára ki, hogy az esem)nyeknek igenis vannak l)nyegialkotóelemeik. Csak annyit állít> ha valamely alkotóelemről kider-l, hogy l)nyegi eleme azesem)nyeknek, akkor ez nem az)rt van, mert következik az azonossági +elt)telből. K-lön6k-lönmeg kell vizsgálni valamennyi alkotóelemet, )s k-lön6k-lön el kell dönten-nk, hogy azesem)nyek l)nyegi tartoz)ka6e, vagy sem. 7áss$kD

Először is> Kim szerint a konstitutív tárgy lényegi eleme az esem)nyeknek. #a ez nem azonos,akkor nem besz)lhet-nk $gyanarról az esem)nyről. 8em igaz tehát az, hogy ha ebastian helyett

'ario s)tálgatna )+)lkor a városban, akkor ez $gyanaz az esem)ny volna. ebastian )s 'arios)tálgatása )44 annyira k-lönböző esem)ny, mint ahogy az az esem)ny, hogy neked +á a +eedk-lönbözik attól az esem)nytől, hogy nekem +á. Elk)4zelhető, hogy a +e+áásaink telesenhasonlók, vagyis minős)gileg $gyanolyanok, azonban e k)t /mentális3 esem)ny nem $gyanaz,l)v)n az egyik +e+áás a tié , a másik +e+áás az enyém. Qagy> 'ario )s ebastian s)tálgatása)44en @gy nem lehet $gyanaz az esem)ny, mint ahogy nem lehet $gyanaz az esem)ny az )nsz-let)sem )s a !e sz-let)sed.

'ásodszor> Kim szerint a konstitutív tulajonságok esszen$iális volta kevésbé bizonyos. Qegy-ka tiszta eseteket. 5 konstit$tív t$ladonságok abban az )rtelemben esszen%iálisak, hogy az azesem)ny, hogy ebastian )+)lkor sétálgat a városban, nem le%et azonos azzal az esem)nnyel,

hogy ebastian )+)lkor #ut , vagy esetleg négykézláb mászik a városban. /...3#armadszor> Kim szerint a konstitutív iő az események legkevésbé esszen$iális alkotóeleme.Qalóban> attól, hogy ebastian öt 4er%%el korábban vagy öt 4er%%el k)sőbben s)tálgatna avárosban, m)g $gyanarról az esem)nyről besz)ln)nk. e az)rt term)szetesen nem hagyhatótelesen +igyelmen kív-l a konstit$tív idő. Tgyanarról az esem)nyről volna akkor is szó, haebastian egy nappal később s)tálna? Qagy egy %ónappal k)sőbb? Qagy egy évvel k)sőbb?

/...3


6 Bennett, &onathan /:IMM3 4vents an -%eir >ames, Cambridge> Cambridge Tniversity (ress.

6 Bennett, &onathan /:II:3 Z(re%is o+ Events and !heir 8amesZ, 3%ilosop%y an 3%enomenologi$al 8esear$% J:, 44. R;J6;M.





6 Brand, 'yles /:ILR3 Z(arti%$lars, Events, and 5%tionsZ, in '. Brand and . Salton /eds.3 0$tion -%eory, ordre%ht> Veidel, 44. :<<6JL.

6 Brand, 'yles /:ILLA:IIR3 Zdentity Conditions +or EventsZ, in Voberto Casati and 5%hille Qarzi/eds.3 4vents, 5ldershot> artmo$th, 44. <R<6L:.

6 Chisholm, Voderi%k '. /:ILN3 ZEvents and (ro4ositionsZ, >os =, 44. :J6;=.

6 Chisholm, Voderi%k '. /:ILN3 Ztates o+ 5++airs 5gainZ, >os J, 44. :LI6MI.


6 avidson, onald /:IRR3 Z!he 7ogi%al "orm o+ 5%tion enten%esZ, in 8i%holas Ves%her /ed.3-%e Logi$ o# 1e$ision an 0$tion, (ittsb$rgh> Tniversity o+ (ittsb$rgh (ress, 44. M:6IJ.

6 avidson, onald /:IRLA;NN=3 Xksági viszonyokZ, in "arkas Katalin )s #$oranszki "eren%/szerk.3 Moern meta#izikai tanulmányok , B$da4est> E7!E Eötvös Kiadó, 44. :<J6=I.

6 avidson, onald /:IRIA:IIM3 Z!he ndivid$ation o+ EventsZ, in te4hen 7a$ren%e and Cynthia'a%donald /eds.3 6ontemporary 8eaings in t%e &ounations o# Metap%ysi$s, X+ord>Bla%kHell, 44. ;IJ6<NI.

6 avidson, onald /:IL:A:IMN3 ZEternal vs. E4hemeral EventsZ, in $ő. 4ssays on 0$tion an 4vents, X+ord> Clarendon (ress, 44. :MI6;N<.

6 avidson, onald /:IMJ3 ZVe4ly to [$ine on EventsZ, in E. 7e(ore and B. '%7a$ghlin /eds.3

0$tions an 4vents/ 3erspe$tives on t%e 3%ilosop%y o# 1onal 1avison, X+ord> BasilBla%kHell, 44. :L;6L

6 avis, 7aHren%e #. /:ILN3 Zndivid$ation o+ 5%tionsZ, Eournal o# 3%ilosop%y RL, 44. J;N6<N.

6 "ield, #artry ;NN<3 ZCa$sation in a (hysi%al SorldZ, in 'i%hael &. 7o$ and ean S.*immermann /eds.3 -%e ;#or !anbook o# Metap%ysi$s, X+ord> X+ord Tniversity (ress, 44.=<J6RN.

6 Goldman, 5lvin /:ILN3 0 -%eory o# !uman 0$tion, 8eH Uork> (renti%e6#all.

6 Goldman, 5lvin /:IL:A:IIR3 Z!he ndivid$ation o+ 5%tionZ, in Voberto Casati and 5%hille Qarzi/eds.3 4vents, 5ldershot> artmo$th, 44. <;I6=;.

6 #organ, !eren%e /:ILM3 Z!he Case 5gainst EventsZ, 3%ilosop%i$al 8evie? ML, 44. ;M6=L.

6 #$oranszki, "eren% /;NN:3 Moern meta#izika, B$da4est> Xsiris Kiadó.



6 Katz, . /:ILM3 Zs the Ca$sal Criterion o+ Event dentity Cir%$lar?Z, 0ustralasian Eournal o# 3%ilosop%y, Qol. JR, 44. ;JJ6I.

6 Kim, &aegHon /:IRR3 ZXn the (sy%ho6(hysi%al dentity !heoryZ, 0meri$an 3%ilosop%i$al<uarterly, <, 44. ;LL6MJ.

6 Kim, &aegHon /:IRI3 Events and !heir es%ri4tions> ome ConsiderationsZ, in 8i%holasVes%her /ed.3 4ssays in !onor o# 6arl D* !empel , ordre%ht> Veidel, 44. :IM6;:J.

6 Kim, &aegHon /:IL<3 Ca$sation, 8omi% $bs$m4tion, and the Con%e4t o+ EventZ, Eournal o# 3%ilosop%y LN, 44. ;:L6<R.

6 Kim, &aegHon /:ILRA:IIM3 Events as (ro4erty Eem4li+i%ationsZ, in te4hen 7a$ren%e andCynthia 'a%donald /eds.3 6ontemporary 8eaings in t%e &ounations o# Metap%ysi$s, X+ord>Bla%kHell, 44. <:N6;R.

6 7emmon, E. &. /:IRL3 ZComments on onald avidsonZs 0!he 7ogi%al "orm o+ 5%tionenten%es1Z, in 8i%holas Ves%her /ed.3 -%e Logi$ o# 1e$ision an 0$tion, (ittsb$rgh> Tniversityo+ (ittsb$rgh (ress, 44. IR6:N<.

6 7ombard, Brian 7aHren%e /:ILIA:IIR3 ZEventsZ, in Voberto Casati and 5%hille Qarzi /eds.3 4vents, 5ldershot> artmo$th, 44. :LL6;:;.

6 7ombard, Brian 7aHren%e /:IMR3 4vents/ 0 Metap%ysi$al 9tuy, 7ondon> Vo$tlegde.


6 'a%donald, (atri%ia /;NNJ3 :arieties o# -%ings/ &ounations o# 6ontemporary Metap%ysi$s,X+ord> Bla%kHell.

6 'artin, Vi%hard /:IRI3 ZXn Events and Event6es%ri4tionsZ, in &. 'argolis /ed.3 &a$t an 4isten$e, X+ord> X+ord Tniversity (ress, 44. R<6L<, IL6:NI.

6 'ellor, . #. /:IIJ3 -%e &a$ts o# 6ausation, 7ondon> Vo$tlegde.

6 [$ine, Sillard Qan Xrman /:IRN3 Bor an ;bje$t , Cambridge, 'ass.> '! (ress.

6 [$ine, Sillard Qan Xrman /:ILN3 3%ilosop%y o# Logi$, EngleHood Cli++sb /8&3> (renti%e6#all.

6 [$ine, Sillard Qan Xrman /:IMJA:IIR3 ZEvents and Vei+i%ationZ, in Voberto Casati and 5%hilleQarzi /eds.3 4vents, 5ldershot> artmo$th, 44. :NL6:R.

6 V$ssell, Bertrand /:I:;A:ILR3 Z5z ok +ogalmárólZ, in $ő. Miszti$izmus és logika, B$da4est>'agyar #elikon, 44. ;I:6<<L.



6 imons, (eter /;NN<3 ZEventsZ, in 'i%hael &. 7o$ and ean S. *immermann /eds.3 -%e ;#or !anbook o# Metap%ysi$s, X+ord> X+ord Tniversity (ress, 44. <JL6MJ.

6 !homson, &$dith &arvis /:IL:3 Z!he !ime o+ a KillingZ, Eournal o# 3%ilosop%y RM, 44. ::J6<;.


6 Bennett, &onathan /:IIR3 ZShat Events 5reZ, in Voberto Casati and 5%hille Qarzi /eds.3 4vents,5ldershot> artmo$th, 44. :<L6J:.

6 Casati, Voberto and Qarzi, 5%hille /;NNR3 ZEventsZ, in 9tan#or 4n$y$lopeia o# 3%ilosop%y,

htt4>AA4lato.stan+ord.ed$AentriesAeventsA

6 retske, "red /:IRLA:IIR3 ZCan Events 'oveZ, in Voberto Casati and 5%hille Qarzi /eds.3 4vents, 5ldershot> artmo$th, 44. =:J6;M.

6 Gill, K. /:II<A:IIR3 ZXn the 'eta4hysi%al istin%tion BetHeen (ro%esses and EventsZ, inVoberto Casati and 5%hille Qarzi /eds.3 4vents, 5ldershot> artmo$th, 44. =LL6IR.

6 #a%ker, (. '. . /:IM;A:IIR3 ZEvents and Xbe%ts in 4a%e and !imeZ, in Voberto Casati and5%hille Qarzi /eds.3 4vents, 5ldershot> artmo$th, 44. =;I6=L.

6 Kenny, 5nthony /:IR<3 0$tion' 4motion an Bill , 7ondon> Vo$tledge.

6 7ombard, Brian 7aHren%e /:IIJ3 ZEvent !heoryZ, in &aegHon Kim and Ernest osa /eds.3 06ompanion to Metap%ysi$s, X+ord> Bla%kHell, 44. :=N6=.

6 7ombard, Brian 7aHren%e /:IIM3 ZXntologies o+ EventsZ, in te4hen 7a$ren%e and Cynthia'a%donald /eds.3 6ontemporary 8eaings in t%e &ounations o# Metap%ysi$s, X+ord>Bla%kHell, 44. ;LL6I=.

6 7o$, 'i%hael &. /:IIL3 ZKinds and (redi%ations> 5n Eamination o+ 5ristotleZs !heory o+CategoriesZ, 3%ilosop%i$al 3apers ;R, 44. <6;M.

6 7o$, 'i%hael &. /:IIM3 Metap%ysi$s' 0 6ontemporary .ntrou$tion, 7ondonA8eH Uork>Vo$tledge, 44. :JJ6R<.

6 7oHe, &onathan E. /:IIM3 -%e 3ossibility o# Metap%ysi$s* 9ubstan$e' .entity' an -ime,X+ord> Clanrendon (ress, 44. M=6:NJ, :<R6J<, :J=6L<.


http://plato.stanford.edu/entries/events/


http://plato.stanford.edu/entries/events/



6 (arsons, !eren%e /:IIN3 4vents in t%e 9emanti$s o# 4nglis%* 0 9tuy in 9ubatomi$ 9emanti$s,Cambridge, 'ass.> '! (ress.

6 %hneider, $san /;NNR3 ZEventsZ, in -%e .nternet 4n$y$lopeia o# 3%ilosop%y,htt4>AAHHH.ie4.$tm.ed$AeAevents.htm

6 !iles, &. E. /:IM:3 -%ings -%at !appen, 5berdeen> 5berdeen Tniversity (ress.

6 Qendler, *eno /:IJL3 ZQerbs and !imesZ, 3%ilosop%i$al 8evie?, RR, 44. :=<6RN.

. FEJEZET: LEETS9GES VILÁG"K

1. A LEETS9GES VILÁG"K F"GALMA

1.1. Te)(&'zete' (e;<z<=&'eik

5hogy term)szetes világk)4-nkhöz tartozik, hogy l)teznek +izikai tárgyak )s azok t$ladonságai,$gyan@gy term)szetes világk)4-nk r)sze az is, hogy @gy gondol$k> a legtöbb dolog lehetnemásmilyen, mint amilyen valóában, )s tört)nhetne másk)44en, mint ahogyan t)nylegesentört)nik. ()ldá$l> az előttem levő asztal barna, de lehetne )44ens)ggel +ekete is. 'it elent ez?5zt, hogy ha bizonyos dolgok a világban másk)nt alak$ltak volna, mint ahogyan t)nylegesenalak$ltak, )s az asztalos tört)netesen nem barnára, hanem +eket)re +esti ezt az asztalt, akkor ez azasztal most +ekete volna )s nem barna. 'ásik 4)lda> a 'ásodik Qilághábor@ :I=J6ig tartott, detarthatott volna :I=R6ig is. 'it elent ez? 5zt, hogy ha a világban bizonyos dolgok másk)44alak$ltak volna, mint ahogyan t)nylegesen alak$ltak, )s mond$k az Egyes-lt ]llamok nem dob

:I=J a$g$szt$sában atombombákat &a4ánra, akkor a 'ásodik Qilághábor@ elh@zódhatott volnaakár :I=R6ig is. ]ltalánosan +ogalmazva> amennyiben @gy gondol$k, hogy p kielent)slehets)ges, azaz p6nek +ennállhat az esete, akkor @gy gondol$k> van a olgok elrenezésénekolyan mója, amelyben p +ennáll. !erm)szetesen> a dolgok elrendez)s)nek olyan móda is van,amelyben p nem áll +enn.

5hogy term)szetes világk)4-nk r)sze az, hogy bizonyos dolgokról @gy gondol$k, hogylehetn)nek másk)44en is, mint ahogyan t)nylegesen vannak, $gyan@gy term)szetes világk)4-nkr)sze az is, hogy bizonyos dolgokról viszont @gy gondol$k, hogy nem lehetn)nek másk)44, mintahogyan t)nylegesen vannak, $gyanis sz"kségszerűen vannak @gy, ahogyan t)nylegesen vannak.lyen sz-ks)gszer2 dolgoknak gondol$k 4)ldá$l a matematikai )s a logikai igazságokat. ()ldá$l>

a 0; _ ; \ =1 olyan +ata dolog, amely nem lehetne másk)44, mint ahogyan t)nylegesen van azaz bármilyen más módon volnának is a világban a dolgok, mint ahogyan t)nylegesen vannak, attólm)g 0; _ ; \ =1 igaz volna. 'ásk)44en +ogalmazva> nem t$dnának a dolgok olyan módon lenni,hogy a 0; _ ; \ =1 kielent)s hamis legyen. 'egint %sak másk)44en +ogalmazva> a 0; _ ; \ =1kielent)s minden kör-lm)nyek között igaz, )s semmilyen kör-lm)nyek között nem hamis.

http://www.iep.utm.edu/e/events.htm



http://www.iep.utm.edu/e/events.htm





1.#. A 0e@et'&e' ,i02-k 'zte=e)= (e@at2)-z2'a

'indenekelőtt hadd szögezzem le /nehogy @gy t2nön, hogy kisaátítom a meta+izika számára alehets)ges világok +ogalmátD3> lehets)ges világokról a meta+izikán kív-l a nyelv+ilozó+iában )s a+ormális szemantikában is besz)l-nk. Ez $tóbbiakkal most nem +oglalkozom.

5 lehets)ges világok +ogalma a meta+izikában a +entebbi, valamennyi-nk által el+ogadottmeg+ontolásokra támaszkodik a lehets)ges világokról szóló besz)ddel a mindenna4i,term)szetes modális meggyőződ)seinket tessz-k e4li%itt). 5 0lehets)ges világok1 termin$s$gyanis semmi egy)b, mint ontológiai szakki+eez)s arra a móra, a%ogyan a olgok le%etnek .5z a mód, ahogyan a mi világ$nkban a dolgok vannak /az előttem +ekvő asztal barna, a 'ásodik Qilághábor@ :I=J6ben )rt v)get stb.3 %sak egyetlen mód, ahogyan a dolgok lehetnek. 5 dolgoklehetn)nek /lehettek volna3 más módon is, mint amilyen módon t)nylegesen vannak. E módokat,ahogyan a dolgok lehetnek illetve lehetn)nek, nevezz-k lehets)ges világoknak.

")lre)rt)s ne ess)k> lehets)ges világokon nem az egyes lehets)ges %elyzeteket )rt-k, mint

4)ldá$l azt, hogy az előttem levő asztal +ekete, vagy hogy a 'ásodik Qilághábor@ :I=R6ig tartott,hanem annak a teljes móját' ahogyan a dolgok lehetn)nekD / 4a$% possible ?orl is a %om4leteHay t%at everyt%ing $oul be.3 Ez annyit elent, hogy egy lehets)ges világ lehets)ges helyzetekrenszere egy lehets)ges világ olyan helyzetek összessége, melyek egy-ttesen +ennáll%at nak.

1./. SzCk'&'ze)'& 0e@et'&e''& k-tieia

5 lehets)ges világok +ogalmának segíts)g)vel mód$nkban áll )rtelmezni a 0sz-ks)gszer2en igaz,hogy...1, 0lehets)ges, hogy...1, 0kontingensen igaz, hogy...1 kezdet2 moális kielent)seinket.

')g4edig @gy, hogy kvanti#ikáló ki+eez)seket lehets)ges világokra alkalmaz$nk. 50sz-ks)gszer21 eset)ben univerzális, a 0kontingens1 )s a 0lehets)ges1 eset)ben 4edigegziszten$iális kvantort. Ekk)44>

/:3 Egy p 4ro4ozí%ió akkor sz"kségszerűen igaz, ha p minen le%etséges világban igaz.

()ldá$l> a 0sz-ks)gszer2en igaz, hogy ; _ ; \ =1 kielent)s a lehets)ges világokterminológiáában ki+eezve annyit tesz> 0minen le%etséges világban igaz, hogy ; _ ; \ =1.

/;3 Egy p 4ro4ozí%ió akkor le%etségesen igaz, ha van olyan le%etséges világ' amelyben p igaz*

()ldá$l> az a kielent)s, hogy 0lehets)ges, hogy agy vagyok egy tá4oldattal teli tartályban1 alehets)ges világok terminológiáában annyit tesz> @van olyan le%etséges világ , amelyben agyvagyok egy tá4oldattal teli tartályban1.

/<3 Egy p 4ro4ozí%ió akkor kontingensen igaz, ha van olyan le%etséges világ , amelyben p igaz' ésvan olyan le%etséges világ , amelyben p %amis.



()ldá$l> az a kielent)s, hogy 0kontingensen igaz, hogy az előttem levő asztal barna1 a lehets)gesvilágok terminológiáában ki+eezve annyit tesz, hogy 0ebben a lehets)ges világban az előttemlevő asztal barna, de van olyan lehets)ges világ is, amelyben az előttem levő asztal nem barna1.

Qedd )szre> az a k-lönbs)g a lehets)gess)g )s a kontingen%ia között, hogy a sz-ks)gszer2

igazságok egy@ttal lehets)gesek is, azonban nem kontingensekD

#. %E %IT" 9S %E !E M"%ALITÁS"K

1e i$to modalitáson olyan modalitást )rt-nk, ahol a 0sz-ks)gszer21, illetve 0lehets)ges1modális o4erátor a kijelentés egészére vonatkozik. Ekk)44en> 0sz-ks)gszer2, hogy p1,0lehets)ges, hogy p1. 5mikor tehát e i$to )rtelemben besz)l-nk modalitásról, akkor ezzel egykijelentés bizonyos tulajonságáról besz)l-nk, arról a t$ladonságáról, hogy sz-ks)gszer2en

vagy lehets)gesen igaz. 5z eddigiek során mindv)gig e i$to modalitásokról volt szó, )s ezeketa e i$to modális mondatokat a világok +eletti kvanti+iká%ióval )rtelmezt-k.

5 e i$to modalitásokat meg kell k-lönböztetni a e re modalitásoktól. 5 e re modalitásoknem 4ro4ozí%iókra vonatkoznak, hanem arra, hogy egy aott tárgy (vagy inivium) egy aotttulajonságával lényegileg renelkezik=e avagy sem. 'ás szavakkal> a e re modalitások arra amó ra vonatkoznak, ahogyan egy adott tárgyhoz /vagy individ$mhoz3 egy adott t$ladonságtartozik, azaz l)nyegileg /sz-ks)gszer2en3 vagy %sak ak%identálisan /kontingensen3.(la$zibilisnek t2nik 4)ldá$l azt gondolni, hogy zókrat)szhez sz"kségszerűen tartozik azembernek lev)s t$ladonsága, azaz zókrat)sz sz"kségszerűen instan$iálja az embernek lev)st$ladonságát, de %sak kontingensen tartozik az a t$ladonság, hogy (latón tanára, vagyis %sak

kontingensen istan$iálja a (latón tanárának lev)s t$ladonságát.

Qilágosabb lesz a e i$to )s a e re kontet$s megk-lönböztet)se, ha 4)ldamondatokkalszeml)letem. Qegy-k azt a kielent)st, hogy 0na4rendszer-nkben a bolygók száma kilen%1. /8e+oglalkozz$nk most azzal, hogy @abban egyes %sillagászok vitaták a (l$tó bolygó mivoltát, )sígy azt állíták, hogy na4rendszer-nkben összesen %sak nyol% bolygó van.3 E kielent)sselka4%solatba a következő e i$to )s e re kielent)seket állíthat$k>

/:3 1e i$to kontet$sban> 0 sz"kségszerű , %ogy a na4rendszer-nkben a bolygók száma nagyobb,mint h)t1.

/;3 1e re kontet$sban> 0e na4rendszer bolygóinak száma sz"kségszerűen nagyobb mint h)t1.

Qilágos a k-lönbs)g a e re )s a e i$to kontet$s között. 'íg az /:3 /e i$to3 kielent)s hamis,$gyanis nem sz-ks)gszer2en igaz az, hogy na4rendszer-nk bolygóinak száma nagyobb, mint h)t,hiszen lehets)ges volna, hogy na4rendszer-nk %sak öt bolygót tartalmazzon, vagyis van olyanlehets)ges világ, melyben a na4rendszer-nkben kevesebb, mint h)t bolygó található, addig a /;3/e re3 kielent)s igaz, $gyanis a kilen% /melyre @gy re+erált$nk, hogy a 0bolygók száma ana4rendszer-nkben13 sz-ks)gszer2en nagyobb h)tn)l.





8)zz-nk egy +ordított esetet. Qegy-k azt a kielent)st, hogy 07a$ra B$sh nem haadon1. Ekielent)ssel ka4%solatban a következő e i$to )s e re kielent)seker állíthat$k>

/<3 1e i$to kontet$sban> 0 sz"kségszerű , %ogy a "irst 7ady nem haadon1.

/=3 1e re kontet$sban> 0a "irst 7ady sz"kségszerűen nem %ajaon1.

Ebben az esetben a /<3 /e i$to3 kielent)s igaz, $gyanis a "irst 7ady de+iní%iószerint nem más,mint az adott ország elnök)nek a +eles)ge, vagyis analitik$san igaz, hogy 0a "irst 7ady nemhaadon1, ezzel szemben a /=3 /e re3 kielent)s hamis, mert az a nő, akire a kielent)sben a 0"irst7ady1 ki+eez)ssel re+erál$nk, nem sz-ks)gszer2en ment +)rhez. 7ehets)ges lett volna, hogyzárdába von$l )s a4á%a lesz, vagyis van olyan lehets)ges világ, melyben az illető nő zárdábavon$l )s a4á%ak)nt )l, azaz haadon marad.

'ármost annak analógiáára, hogy egy kielent)s igaz bizonyos lehets)ges világokban )s %amis más lehets)ges világokban, mondhat$k azt, hogy egy adott tárgy létezik bizonyos lehets)ges

világokban )s nem létezik más lehets)ges világokban. 5z $gyanis, hogy milyen tárgyak l)teznek,annak a +-ggv)nye, hogy )44 mely lehets)ges világ/ok3ról van szó. 'ás szavakkal> ha vessz-kaz összes lehets)ges világot, akkor bizonyos tárgyak l)teznek bizonyos lehets)ges világokban, denem l)teznek másokban. n /mármint !őzs)r &ános3 l)tezek bizonyos lehets)ges világokban, demivel nem vagyok sz-ks)gszer2 l)tező, vagyis olyan dolog, amely minden lehets)ges világbanl)tezik, vannak olyan lehets)ges világok, amelyben nem l)tezem.

5 következők)44en dönthet-k el, hogy egy adott tárgynak melyek a l)nyegi vagy sz-ks)gszer2t$ladonságai )s melyek az ak%identális vagy kontingens t$ladonságai. 8)zz-k először a l)nyegivagy sz-ks)gszer2 t$ladonságok eset)t>

#a a tárgy l)nyegileg vagy sz-ks)gszer2en rendelkezik & t$ladonsággal, akkor /i3 ebben avilágban a & , )s /ii3 minden lehets)ges világban, amelyben a l)tezik, a & . 'ás szavakkal> & l)nyegi vagy sz-ks)gszer2 t$ladonsága a6nak akkor )s %sak akkor, ha nem l)tezik olyanlehets)ges világ, amelyben a l)tezik, de a nem & .

E meghatározás szerint> az a e re kielent)s, hogy 0zókrat)sz sz-ks)gszer2en ember1, azt elenti, hogy minden olyan lehets)ges világban, amelyben zókrat)sz l)tezik, zókrat)szinstan%iála az embernek lev)s t$ladonságát. lletve> nem l)tezik olyan lehets)ges világ,amelyben zókrat)sz $gyan l)tezik, de nem instan%iála az embernek lev)s t$ladonságát.

'ost n)zz-k az ak%identális vagy kontingens t$ladonságok eset)t>

#a a tárgy ak%identálisan vagy kontingensen rendelkezik & t$ladonsággal, akkor /i3 ebben avilágban a & , de /ii3 van legalább egy lehets)ges világ, amelyben a l)tezik, de a nem & .

E meghatározás szerint> az a e re kielent)s, hogy 0zókrat)sz ak%identálisan rendelkezik azzala t$ladonsággal, hogy (latón tanára1, azt elenti, hogy ebben a világban zókrat)sz (latóntanára, de van/nak3 olyan lehets)ges világ/ok3, mely/ek3ben zókrat)sz l)tezik, azonban nem(latón tanára.



5 n)zetet, mely szerint a tárgyak rendelkeznek l)nyegi t$ladonságokkal, esszen$ializmusnaknevezz-k. s m)g egyszer> a tárgy & t$ladonsága akkor esszen%iális t$ladonság, ha mindenlehets)ges világban, amelyben a l)tezik, a & .

/. A LEETS9GES VILÁG"K "NT"L3GIAI STÁT8SZÁNAK!"4L9MÁJA

5z eddigiekben a lehets)ges világok +ogalmát 4$sztán %eurisztikus )rtelemben használtam, )snem +oglalkoztam a lehets)ges világok term)szet)vel, vagyis azzal a k)rd)ssel, hogy meta+izikaistát$s$kat tekintve mik is t$ladonk)44en a lehets)ges világok. E +eezet hátralevő r)sz)ben ezzela k)rd)ssel +oglalkozom.

5 lehets)ges világok meta+izikai stát$sa ka4%sán az elm)letek k)t +ő tí4$sát kell

megk-lönböztetni> realista )s antirealista elm)leteket. 5z antirealisták szerint nem l)tezneklehets)ges világok. 5 lehets)ges világokról való besz)d pusztán he$risztik$s eszköz vagy modellarra n)zv)st, hogy meg)rts-k a mindenna4i modális kielent)seinket, az olyanokat mint hogy 0azelőttem levő asztal lehetne +ekete1. 5 realisták szerint ezzel szemben ontológiailag el kellköteleződn-nk a lehets)ges világok l)tez)se mellett. 'ármost ha elköteleződ-nk a lehets)gesvilágok l)tez)se mellett, akkor azt állít$k> nem a mi világ$nk az egyetlen világ, amely létezik ,vagyis azt, hogy a mi világ$nk %sak egyetlenegy a számtalan l)tező lehets)ges világ köz-l.Qagyis> az a mód, ahogyan a mi világ$nkban a dolgok vannak, %sak egyetlen móda annak,ahogyan a dolgok lehetnek számtalan más mód is létezik , ahogyan a dolgok lehetn)nek. #a tehátelköteleződ-nk a lehets)ges világok l)tez)se mellett, akkor tagad$k azt, hogy a lehets)gesvilágokról szóló besz)d pusztán k)nyelmes, he$risztik$s seg)deszköze annak, hogy obban

meg)rts-k a mindenna4i modális kielent)seinket. Következ)sk)44en> ha elkötelezz-k mag$nkata lehets)ges világok l)tez)se mellett, akkor a lehets)ges világok mint l)tezők term)szet)ről isszámot kell adn$nk.

5 lehets)ges világok meta+izikai stát$sa vonatkozásában na4ainkra három meghatározó elm)letkristályosodott ki> a +ilozó+$sok legnagyobb r)sze e három valamelyik)t k)4viseli. 5zantirealisták #ik$ionalisták , vagyis azt állíták, hogy a lehets)ges világokat az olyan +ik%ionálisentitások mintáára kell )rtelmezni, mint #arry (otter, *sákos Bilbó vagy Xbi6San Kenobi. 5realisták vagy genuin realisták , azaz @gy gondolák, hogy a lehets)ges világok )44en olyangen$in, konkrét entitások, mint ez a világ, vagy ersatzrealisták , )s @gy v)lik, hogy a lehets)gesvilágok 4$sztán absztrakt entitások. /5z 0Ersatz1 ki+eez)s n)met-l 04ótl)k16ot elent az

0ersatzrealizm$s1 megnevez)s tehát a gen$in realizm$s állás4onta +elől nyer )rtelmet azt elenti, hogy a gen$in realizm$s 4ers4ektíváából a lehets)ges világok mint absztrakt entitások%sak amolyan világpótlékok /?orl=surrogates3. E +eezet hátral)vő r)sz)ben ezt a háromelm)letet m$tatom be. /'. &. CressHell /:IL;A:ILI3 )s avid 5rmstrong /:IMI, :IIL3@gynevezett moális kombinatorizmusával, valamint !akashi UagisaHa @gynevezett moális imenzionalizmusával /;NN;3 nem +oglalkozom.3







'int látni +ogod> a k)t realista elm)let tárgyalása l)nyegesen nagyobb hangs@lyt ka4. Ennekegyr)szt az az oka, hogy egy realista elm)letet általában hosszabb ki+eteni, mint egyantirealistát, másr)szt az, hogy e k)t elm)let bem$tatása ka4%sán k-lönösen ó alkalom nyílikmegm$tatni, hogy a modalitással ka4%solatos int$itív meggyőződ)seink hogyan ka4%solódnak ameta+izika más 4robl)mái ka4%sán megl)vő int$itív meggyőződ)seinkhez. 'ás szóval>

betekint)st nyerhet-nk abba, hogyan +-ggnek össze a k-lönböző ontológiai kategóriákegymással.

5. FIKI"NALIZM8S

5.1. Mi&)t e( 0e@et (i=e t-,2i &0kC0 taa=i a 0e@et'&e' ,i02-k 0&tez&'&t?

!erm)szetesnek t2nik azt gondolni, hogy a lehets)ges világokról szóló besz)d t)nyleg nem

egy)b, nem több mint hasznos, k)nyelmes, %)lravezető, he$risztik$s móda annak, hogy amindenna4i modális állításaink elent)s)t olyan állításokkal +eezz-k ki, melyekben nemszere4elnek modális termin$sok. 5mikor tehát egy 0lehets)ges, hogy p1 tí4$s@ mondatot @gy+eez-nk ki, hogy 0van olyan lehets)ges világ, amelyben p1, akkor ez $tóbbival 4$sztán $sak para#razeáljuk , át#ogalmazzuk az előbbi mondatot. Következ)sk)44en> annak ellen)re, hogy alehets)ges világok terminológiáa t)nyleg +ontos eszköz a kez-nkben ahhoz, hogy meg)rts-killetve modellál$k a mindenna4i modális kielent)seinket, a lehets)ges világok ontológiaistát$szának k)rd)s)ből nem kell k-lönösebb -gyet %sinálni. Egyszer2en> nem léteznek lehets)gesvilágok nem l)tezik az entitásoknak olyan osztálya, melyet lehets)ges világoknak nevez-nk.'ivel 4edig nem l)teznek lehets)ges világok, meta+izikai term)szet-k vizsgálata nem ró ránktovábbi +eladatot. /E term)szetes n)zetet nevezik m)g moális e#lá$ionalizmusnak is.3

5z egyik leg+ontosabb meg+ontolás, ami e /term)szetes3 n)zet mellett +elhozható az, hogyontológiailag takarékos állás4ont. E n)zet híve X%%am borotváára hivatkozhat> egy elens)gmagyarázata során nem szabad sza4orítani a l)tezőket mint magyarázó entitásokat, amennyibenazok l)tez)se +elt)telez)se n)lk-l is boldog$l$nk. E n)zet híve @gy gondola> minden továbbin)lk-l boldog$l$nk a lehets)ges világok l)tez)se n)lk-l is.

E term)szetes n)zet azonban madnem bizonyosan nem tartható. 5 +ő 4robl)ma vele a következő>ha azt állít$k, hogy /:3 a lehets)ges világokról szóló kielent)seink a szám$nkra ismerős modáliskielent)sek puszta át#ogalmazásai, vagyis egy lehets)ges világokról szóló kielent)snekugyanaz a jelentése, mint egy szám$nkra ismerős modális kielent)snek, )s /;3 a szám$nkra

ismerős modális kielent)seket a szó szoros értelmében igaznak tekint-k, akkor a lehets)gesvilágokról szóló besz)d-nket is a szó szoros értelmében igaznak kell tekinten-nk, vagyis azt kellállítan$nk, hogy léteznek lehets)ges világok.

Ezt könny2 belátni. Qegy-k a következő, mindenna4i modális kielent)st>

/:3 Garri Kasz4arov le%etne k)t m)ter magas.





5 term)szetes n)zet szerint az /:3 jelentését tekintve azonos a következő kielent)ssel>

/;3 :an olyan lehets)ges világ, amelyben Garri Kasz4arov k)t m)ter magas.

'ármost ha /:3 a szó szoros )rtelm)ben igaz, )s /:3 )s /;3 ugyanazt jelenti, akkor igenis el kell

köteleződn-nk a lehets)ges világok l)tez)se mellett, $gyanis a /;36ből logikailag következik ,hogy>

/<3 :an legalább egy lehets)ges világ.

#a konkl@zív ez az /igen egyszer23 ok+et)s, )s valószín2leg az, akkor ez azt m$tata> nem besz)lhet-nk a lehets)ges világok l)tez)s)ről telesen ártatlan$l nem állíthat$k, hogy alehets)ges világokról való besz)d-nk a term)szetes modális kielent)seink 4$sztaát+ogalmazásai.

5.#. -;a 0e@etCk ati)ea0i't2k?

7egy-nk +ik%ionalistákD 5 modális +ik%ionalisták /4)ldá$l> Vosen :IIN, :II<, :IIJ, 8oonan:II=, 'enzies and (ettit :II=, ivers :III3 szerint a le%etséges világok #ik$ionális entitások . 5következőről van szó. Qegy-k a következő mondatot>

/:3 Qan egy varázsló+i@ /t$dniillik #arry (otter3, akit Qoldemort el akar 4$sztítani.

5z /:3 mint egziszten%iális kielent)s a szó szoros )rtelm)ben v)ve hamis, $gyanis #arry (otternem l)tezik. #a azonban az /;36t @gy tekint-k, mint egy meghatározott +ik%ió /nevezetesen> a

#arry (otter +ik%ió3 egy mondatát, akkor igaz mondatot ka4$nk>/;3 0 !arry 3otter #ik$ió szerint van egy varázsló+i@, akit Qoldemort el akar 4$sztítani.

'i is tört)nt? 5z, hogy az egziszten%iális kvanti+iká%iót 0a #arry (otter +ik%ió szerint...1hatókör)be $talt$k. 'it nyert-nk ezzel? 5zt, hogy @gy tehet-nk, mint%a l)tezne #arry (otter, )s0színlelhet-k1 azt, hogy bizonyos kielent)sek igazak #arry6ről /4)ldá$l az a kielent)s, hogy0#arry (ottert Qoldemort el akara 4$sztítani13, holott t$d$k, hogy nem l)tezik #arry (otter, )senn)l+ogva nem lehet róla szó szerint igaz kielent)st tenni.

5 +ik%ionalisták szerint a lehets)ges világokról szóló besz)d-nket az olyan +iktív entitásokról

szóló besz)d analógiáára kell )rten-nk, mint amilyen #arry (otter. Qegy-k a következő modáliskielent)st>

/<3 Garri Kasz4arov lehetne k)t m)ter magas.

5 +ik%ionalisták szerint e mondat elent)se 6 ellent)tben a term)szetesAde+lá%ionalista n)zettel 6nem azonos a következő)vel>



/=3 :an olyan lehets)ges világ, amelyben Garri Kasz4arov k)t m)ter magas.

'i)rt nem azonos? 5z)rt nem, mert a /<3 kielent)s a szó szoros )rtelm)ben igaz, a /=3 kielent)sazonban 6 l)v)n )44en @gy nem l)teznek lehets)ges világok, mint ahogy #arry (otter sem l)tezik 6 a szó szoros )rtelm)ben v)ve %amis. #ogyan kell a lehets)ges világok +ogalmaiban

4ara+razeálni a /<3 kielent)st, hogy igaz kielent)st ka4$nk? Ekk)44>

/J3 0 le%etséges világok #ik$iója szerint van olyan lehets)ges világ, amelyben Garri Kasz4arovk)t m)ter magas.

]ltalánosan meg+ogalmazva a +ik%ionalizm$s t)zis)t>

/R3 7ehets)ges, hogy p \ 0 le%etséges világok #ik$iója szerint van olyan világ, amelyben p.

5 +ik%ionalista szerint e megoldás er)nye az, hogy $gyan@gy besz)lhet-nk lehets)ges világokról,)s )lvezhet-k ennek valamennyi teoretik$s gy-möl%s)t, mint azok, akik elkötelezt)k mag$kat a

l)tez)s-k mellett, an)lk-l azonban, hogy +elvállalnánk azt a terhet, melyet a lehets)ges világokmelletti ontológiai elkötelezetts)g elent. 5 +ik%ionalista strat)gia $gyanis lehetőv) tesziszám$nkra, hogy @gy tegy-nk, mint%a l)tezn)nek lehets)ges világok, melyekről bizonyoskielent)sek igazak. 'ondhat$k 4)ldá$l azt, hogy 0van olyan lehets)ges világ, amelyben GarriKasz4arov k)t m)ter magas1. Ehhez mindössze az kell, hogy e kielent)s el) gondol$k 0alehets)ges világok +ik%ióa szerint...1 4re+i$mot.

Egyszóval> ahogy megmondhat$k azt, hogy milyen volna #arry (otter, ha l)tezne olyan dolog,mint #arry (otter, $gyan@gy meg t$d$k mondani, hogy milyen volna egy lehets)ges világ, hal)tezn)nek olyan dolgok, mint lehets)ges világok. Csakhogy> ahogyan nem l)tezik #arry (otter,)44en @gy nem l)teznek lehets)ges világok sem.

7. GEN8IN !EALIZM8 S

7.1. A 0e@et'&e' ,i02-k te)(&'zete

5 gen$in vagy rob$szt$s realizm$s szerint /7eHis :IL<, :IMR3 6 szemben az antirealista+ik%ionalizm$ssal 6 léteznek lehets)ges világok. ')g4edig, )s ettől genuin vagy robusztus realizm$s az elm)let neve, a le%etséges világok meta#izikai státusukat tekintve pontosanugyanolyanok mint az aktuális világ' vagyis az a világ , amelyben )l-nk. Következ)sk)44en haarra vagy$nk kíván%siak, hogy milyenek a lehets)ges világok, akkor erről nem kell k-lönösebben

sokat elm)lkedn-nk. Elegendő kör-ln)zni a világ$nkban a lehets)ges világok $gyanis éppenolyanok , mint az a világ, amelyben )l-nk.

'i)rt, milyen a mi a világ$nk? 7eHis szerint a világ$nk 0egy nagy +izikai tárgy1 /:IMR> :3.7eHis ezzel azt állíta> a világ$nk meta+izikai6kategoriálisan nem k"lönbözik a mindannyi$nkszámára ismerős +izikai tárgyaktól. 5hogy egy mindannyi$nk számára ismerős +izikai tárgy nemegy)b, mint /t)ridőbeli3 részeinek /mint konkr)t 4artik$lár)knak3 a mereológiai összege,$gyan@gy a világ$nk sem egy)b, mint /egymással t)ridőbeli )s oksági viszonyban álló3 részeinek







/mint konkr)t 4artik$lár)knak> na4rendszereknek, bolygóknak, állatoknak, embereknek,növ)nyeknek, ásványoknak stb.3 a mereológiai összege. 5z egyed-li k-lönbs)g a szám$nkraismerős +izikai tárgyak )s a világ$nk között az, hogy a világ$nk sokkal nagyobb, mint aszám$nkra ismerős +izikai tárgyak> a világ$nk $gyanis a leginkluzívebb vagylegkompre%enzívebb +izikai tárgy /:IMR> :3. Egyszóval> a világ$nk nem egy óriási tartály, amely

ilyen )s ilyen konkr)t 4artik$lár)kat tartalmaz, hanem minazon konkrét partikulárék maimálisvagy teljes mereológiai összege' melyek között tériőbeli és oksági viszonyok állnak #enn.

'ármost mivel /:3 a többi lehets)ges világ $gyanolyan +atá@ dolog, mint ez a világ, )s mivel/;3 ez a világ egy nagy +izikai tárgy, enn)l+ogva a gen$in realizm$s szerint a le%etséges világokis nagy #izikai tárgyak' azaz t)ridőbeli )s oksági viszonyban álló konkr)t 4artik$lár)k maimálisvagy teles mereológiai +@ziói* !erm)szetesen l)teznek olyan lehets)ges világok, amelyeknagyon k-lönböznek a mi világ$nktól. 7)teznek 4)ldá$l olyan lehets)ges világok, amelyekben ami világ$nkhoz k)4est nagyon k-lönbözőek a +izikai törv)nyek, )s mond$k a tárgyak +el+el)0esnek1. 7eHis gen$in realizm$sa szerint azonban annak ellen)re, hogy e lehets)ges világoknagym)rt)kben k-lönböznek a mi világ$nktól, e k-lönbs)g 0m)gsem kategoriális k-lönbs)g1

/:IMR> ;3. 'i)rt? 5z)rt, mert ezek a lehets)ges világok is $gyanolyan meta+izikai stát$s@entitásokat tartalmaznak, mint a mi világ$nk> konkr)t 4artik$lár)kat vagyis +izikai tárgyakat.avid 7eHis szavaival össze+oglalva>

#a valaki megk)rdezi, mi+)le dolgok Oa lehets)ges világokP, OaP k)rdezőt egyszer2en %sak arrak)rhetem, ismere be, hogy t$da, mi+)le dolog a mi világ$nk, az akt$ális világ, madmegmagyarázhatom, hogy a többi világ is a++)le dolog, nem elt)rő +atá@, %sak a tört)n)seik-lönböznek. /:ILIA;NN=> I;3

Bizonyára +elmer-lt benned a k)rd)s> nem +)lrevezető6e a gen$in realizm$s )rtelm)benle%etséges világokról besz)lni, amikor ezek )44en @gy l)teznek, mint a mi világ$nk, )s )44en

olyan meta+izikai stát$s@ak, mint a mi világ$nk? e, )s ez)rt a továbbiakban nem is lehets)gesvilágokról, hanem egyszer2en világokról +ogok besz)lni.

!ány világ l)tezik? 5 gen$in realista szerint annyi világ l)tezik, ahány módon az akt$ális világlehetne másmilyen. 'ivel számtalan módon lehetne az akt$ális világ másmilyen, számtalanvilág létezik .

!ol vannak ezek a világok )s milyen viszonyban vannak egymással? 5 gen$in realista szerint avilágok között nin%sen sem t)rbeli távolság, sem időbeli k-lönbs)g, )s okságilag sem hatnakegymásra. 8em @gy kell tehát elk)4zelni a világokat, mint egymástól nagyon távoli%sillagrendszereket, melyeket táv%sővel az)rt meg+igyelhet-nk. 5z által$nk meg+igyelhető távoli%sillagrendszerek $gyanis szint)n a mi világ$nk r)szei, viszont a többi világ nem része a mivilág$nknak, )s így nem meg+igyelhető. 5 többi világ 4ontosan $gyanolyan önállóan l)tezőentitás, mint a mi világ$nk, de a mi világ$nktól t)r6időbelileg )s okságilag elzárt.Következ)sk)44en a világok között nem lehets)ges át+ed)s /overlap3 sem, vagyis neml)tezhetnek olyan konkr)t 4artik$lár)k, melyek egyszerre több világnak is a r)szei.

5zzal, hogy 7eHis a világokat t)ridőbeli )s oksági viszonyban álló konkr)t 4artik$lár)k telesvagy maimális mereológiai összegek)nt )rti, kizár bizonyos világokat, melyek l)tez)s)t prima



#a$ie el+ogadnánk. Egyr)szt tagada az olyan világok l)tez)s)t, melyek bizonyos, egymástólokságilag elzárt szigetvilágokból állnak, azaz nem engedi meg olyan világok l)tez)s)t, melynekr)szei között nin%sen semmi+)le oksági ka4%solat. 'ásr)szt tagada az olyan világ vagy világokl)tez)s)t, melyekben nem l)teznek konkr)t 4artik$lár)k. Qissza$tasíta tehát a meta+izikainihilizm$st, mely szerint lehets)ges olyan világ, amely telesen -res. Qilágos, hogy mi)rt kell

vissza$tasítania. 5z)rt kell vissza$tasítania, mert ha a világok nem tartályok, hanem r)szeikmereológiai összegei, akkor nem l)tezhet olyan világ, amelynek nin%senek r)szei. /Egyes+ilozó+$sok /4)ldá$l Vodrig$ez6(ereyra ;NN=3 szerint a gen$in realizm$s igenis konzisztens leheta meta+izikai nihilizm$ssal, ha bizonyos absztrakt entitások l)tez)se mellett elkötelezz-kmag$nkat, de ebbe a 4robl)mába most nem m)lyedn)k bele.3

'i)rt van inkább l)tező, mint semmi? E híres meta+izikai k)rd)sre a gen$in realizm$sszellem)ben a következők)44en kell +eleln-nk> az)rt van inkább l)tező, mint semmi, mert nemlehets)ges az, hogy semmi ne legyen.

7.#. Ge>i )ea0iz(>' &' -(ia0iz(>'

7eHis elm)lete bizarr s$ien$e6 #i$tionnek t2nik 6 ny$god meg, nem %sak te vagy így ezzelD 'aga7eHis is tisztában van azzal, hogy elm)lete szemben áll a term)szetes meggyőződ)seinkkel>

5mikor a modális realizm$s azt állíta, mint ahogy azt állíta, hogy megszámlálhatatlan$lv)gtelen szamár )s 4roton )s 4o%solya )s %sillag )s a "öldhöz telesen hasonló bolygó l)tezik, )solyan város, mint 'elb$rne, )s olyan ember, mint te magad O...P, akkor nem %soda, ha vonakodszel+ogadni az állítást. /:IMR> :<<3

'i)rt )rdemes akkor el+ogadni az elm)letet? 7eHis szerint az elm)let magyarázóereje miatt,amely +el-lm@la más meta+izikai elm)letek magyarázóere)t. 5z elm)let több elens)get k)4esmagyarázni konzisztensen, mint az alternatív elm)letek, )s 6 leszámítva az elm)letkiind$ló4ontát 6 kevesebb int$itív meggyőződ)s-nkkel áll szemben, mint a riválisai.

E hely-tt nem t$dom a leHisi gen$in realizm$s valamennyi er)ny)t bem$tatni /ó%skán vanneki3, %sak k)t dolgot emeln)k ki. 5z egyiket rövidebben, a másikat hosszabban tárgyalom.

5 gen$in realizm$s egyik er)nye az, hogy a moalitások reuktív magyarázatát képes nyjtani.Qegy-k a következő modális kielent)st>

/:3 Garri Kasz4arov le%etne k)t m)ter magas.5z /:3 kielent)s akkor igaz, ha>

/;3 Qan olyan lehets)ges világ, amelyben Garri Kasz4arov k)t m)ter magas.

Ez eddig rendben is van, ezt valamennyi lehets)ges világ realista el+ogada. 5 gen$in realistas4e%ialitása abban áll, ahogyan a /;36t )rtelmezi. 5zaz ekk)44> l)tezik olyan világ, amely



meta+izikai stát$sát tekintve 4ontosan $gyanolyan, mint a mi világ$nk, amelyben l)tezik GarriKasz4arov, aki 4ontosan $gyanolyan h@s6v)r ember, mint a mi világ$nkban l)tező Kasz4arov, )samely h@s6v)r Kasz4arov a szó szoros )rtelm)ben rendelkezik a k)t m)ter magasságt$ladonságával. Qagyis, )s ez a l)nyeg> a gen$in realista azt állíta, hogy az /:3 kielent)st egykonkrét partikuláré /emberD3 kategórikus /azaz nem modális3 tulajonsága teszi igazzá.

Egyszóval> a gen$in realizm$s szerint nem léteznek saját jogukon moális tulajonságok , a világala4vető elemei között nem szerepelnek a moalitások . 5la4vetően $gyanis %sak kategórik$st$ladonságokkal rendelkező +izikai tárgyak l)teznek, s minden egyes igaz modális kielent)stvalamilyen kategórik$s t$ladonsággal rendelkező +izikai tárgy tesz igazzá.

5 gen$in realizm$s másik er)nye az, hogy a nominalizmus ontológiájának konzisztens ki#ejtésétteszi le%etővé. 'int ahogy a ;. +eezet <.;.:. r)sz)ben látt$k> 7eHis osztálynominalista, aki @gygondola, hogy & t$ladonsággal rendelkezni nem más, mint egy olyan halmazAosztály elem)neklenni, amelynek valamennyi eleme & . 8em l)teznek tehát saát og$kon t$ladonságok, at$ladonságok red$kálhatóak konkr)t 4artik$lár)k halmazairaAosztályaira. 5z ;. +eezet <.;.;.r)sz)ben azonban látt$k> az az osztálynominalizm$snak a leg+őbb 4robl)máa, hogy nem t$da

kezelni a koetenzív t$ladonságok 4robl)máát. 5 4robl)ma az, hogy 4)ldá$l a 0szívvelrendelkez)s1 illetve a 0ves)vel rendelkez)s1 a konkr)t 4artik$lár)knak k"lönböző t$ladonságai,de e k)t k-lönböző t$ladonsággal rendelkező 4artik$lár)k osztálya vagy halmaza egy ésugyanaz. Következ)sk)44en az osztálynominalizm$s összeomlik a koetenzív t$ladonságokesete $gyanis azt m$tata, hogy nem azonosíthat$k a t$ladonságokat halmazokkal.

'ármost 7eHis gen$in realizm$sának segíts)g)vel k)4es megmenteni az osztálynominalizm$st,)s ezzel azt az ontológiát, mely szerint minden, ami l)tezik, 4artik$láris entitás. 5következők)44en. !ört)netesen a mi világ$nkban a szívvel rendelkez)s )s a ves)vel rendelkez)st$ladonságával rendelkező 4artik$lár)k $gyanazt a halmazt alkoták. s term)szetesen l)teznekolyan más világok is, amelyekben szint)n $gyanazt a halmazt alkoták. Csakhogy 6 )s a döntő

4ont 6 l)teznek olyan világok is, ahol a ves)vel rendelkez)s )s a szívvel rendelkez)st$ladonságával rendelkező 4artik$lár)k k"lönböző %almazok%oz tartoznak. 7)teznek $gyanisolyan világok, ahol a ves)vel rendelkező individ$mok nem rendelkeznek szívvel, )s +ordítva,olyan világok, amelyben a szívvel rendelkező individ$mok nem rendelkeznek ves)vel. /8em kellehhez mást +eltenni, mint egy k-lönös genetikai %savart.3 Következ)sk)44en> azosztálynominalizm$ssal szemben +elhozott ellenvet)s nem áll, $gyanis a ves)vel rendelkező 4artik$lár)k világokon átívelő halmaza k"lönbözik a szívvel rendelkező 4artik$lár)k világokonátívelő halmazától, l)v)n e halmazoknak nem ugyanazok az elemei. 7eHis szavaival>

()ldá$l a szamárnak lev)s t$ladonsága nem más, mint minden szamár osztálya. O...P OEPz azosztály nem %sak mi világ$nkban )lő akt$ális szamarakat tartalmazza, hanem a nem akt$ális,más világokban l)tező szamarakat is. /:IM<A:IIM> :R=3

Qagyis ha el+ogad$k a 7eHis +)le gen$in realizm$st, akkor /)s @gy t2nik> $sak akkor D3kitarthat$nk az osztálynominalizm$s mellett, mondván kizárólag 4artik$lár)k l)teznek, mivel at$ladonságnak nevezett dolgok valóában nem mások, mint 4artik$lár)k világokon átívelőhalmazai.



5 nominalizm$s gen$in realista v)delm)nek mindazonáltal van egy a4ró sz)4s)ghibáa. 8evezetesen> az elm)let valóban k)4es elszámolni a kontingensen koetenzív t$ladonságokeseteivel, mint 4)ldá$l a ves)vel rendelkez)s )s a szívvel rendelkez)s, azonban nem k)4eselszámolni a sz"kségszerűen koetenzív t$ladonságok)ival, az olyanok)val mint a0háromszög21 )s 0háromoldal@1. E t$ladonságokat az)rt nem lehet k)t k-lönböző világokon

átívelő halmazzal azonosítani, mert nem le%etséges olyan eleme a háromszög2 4artik$lár)khalmazának, amely nem eleme a háromoldal@ 4artik$lár)k halmazának, )s +ordítva. E neh)zs)gazonban 7eHis )s hívei szerint nem dönti romba az elm)letet.

#add +oglalam össze t)zisszer2en 7eHis nominalista ontológiáát. /Erről lásd m)g> 7o$ :IIM>:LJ6:MN, ivers ;NN;> =J6R, Bá%s ;NNL> I6:J.3 "igyeld meg, mennyire markáns 7eHisállás4ontaD

/:3 7)teznek +izikai tárgyak mint konkr)t 4artik$lár)k.

/;3 5 +izikai tárgyak vagy szám$nkra ismerős +izikai tárgyak, vagy világok.

/<3 5 +izikai tárgyak r)szeik mereológiai +@ziói.

/=3 7)teznek a +izikai tárgyaknak halmazaiAosztályai.

/J3 5 halmazokAosztályok absztrakt 4artik$lár)k> világokon átívelő entitások.

/R3 'inden, ami l)tezik vagy halmazAosztály, vagy +izikai tárgy. Következ)sk)44en> minden, amil)tezik 4artik$lár).

/L3 'inden egyes +izikai tárgy eleme bizonyos halmazoknakAosztályoknak. 'inden egyes +izikai

tárgynak vannak $gyanis t$ladonságai, )s egy t$ladonsággal rendelkezni nem más, mint ameg+elelő halmazAosztály elem)nek lenni.

/M3 8em l)teznek saát og$kon t$ladonságok> egy t$ladonság nem más, mint +izikai tárgyakhalmaza.

/I3 8em l)teznek saát og$kon modalitások> minden igaz modális kielent)s igazságalkotóa/trut%maker e3 valamilyen kategórik$s t$ladonsággal rendelkező +izikai tárgy.

7./. Az akt>20i' ,i02'ivel a gen$in realizm$s szerint a lehets)ges világok $gyanolyan meta+izikai stát$s@ entitások,mint az akt$ális világ, enn)l+ogva a gen$in realizm$s szerint 4$szta ill@zió az a szilárdmeggyőződ)s-nk, hogy az akt$ális világ$nk ontológiailag kit-ntetett más lehets)ges világokhozk)4est. 5hogy 7eHis +ogalmaz>



'ás világok lakói oggal nevezhetik akt$álisnak saát világ$kat, ha ezen a ki+eez)sen $gyanazt)rtik, mint mi hiszen az 0akt$ális1 szó által$nk meghatározott elent)se szerint minden i világban magára i6re $tal. 5z 0akt$ális1 indeik$s ki+eez)s, mik)nt az 0)n1, az 0itt1 vagy a0most1> re+eren%iáa a megnyilatkozás vagy a használat kör-lm)nyeitől +-gg, azaz attól avilágtól, ahol elhangzik. /:IL<A;NN=> I;6<3

5 következőről van szó> az 0akt$ális1 4$sztán kontetuális ki+eez)s, olyan ineikus ki+eez)sekhez hasonlóan, mint az 0)n1 vagy az 0itt1. s ahogyan az 0)n1 vagy az 0itt1 ki+eez)snem $tal semmi+)le s4e%iális ontológiai t$ladonságra, )44en @gy nem $tal az 0akt$ális1ki+eez)s sem. 5hogyan az 0)n1 ki+eez)s nem egy ontológiailag kit-ntetett l)tezőre re+erál, l)v)nmás emberek 4ontosan $gyanolyan ontológiai stát$ssal rendelkeznek, mint )n, )44en @gy az0akt$ális világ1 ki+eez)s sem valamilyen ontológiailag kit-ntetett l)tezőre re+erál, l)v)n a többivilág 4ontosan $gyanolyan ontológiai stát$ssal rendelkezik, mint az akt$ális. #anem ahogyan az0)n1 ki+eez)snek kizárólag az a szere4e, hogy segíts)g)vel a sok /$gyanolyan ontológiai stát$s@3ember köz-l kijelöljem / pi$k out 3 saát magam, )44en @gy az 0akt$ális1 ki+eez)snek kizárólag aza szere4e, hogy segíts)g)vel kielöl-k a sok /$gyanolyan ontológiai stát$s@3 világ köz-l azt a

világot, amelynek mi mag$nk a lakói vagy$nk. s ahogy ha az 0)n1 ki+eez)st nem )nhasználom, hanem valaki más, akkor annak az a szere4e, hogy az illető saát magát elöle ki,)44en @gy ha az 0akt$ális1 ki+eez)st egy másik világ lakóa használa, akkor annak az a szere4e,hogy az illető azt a világot elöle ki, amelynek ő maga a lakóa.

Qilágosabb lesz a dolog, ha 4árh$zamba állít$k 7eHis lehets)ges világokról szóló +el+ogását a+izikai tárgyak 4erziszten%iáának /a =. +eezet ;. r)sz)ben már ismertetett3 általa k)4viselt 4erd$rantista elm)let)vel. Eml)kezz vissza> a +izikai tárgyak 4erziszten%iáa ka4%sán k)t ala4vetőelm)letet k-lönböztett-nk meg. 5z end$rantizm$st, mely szerint a +izikai tárgyak l)tez)s-kminden 4illanatában teles eg)sz-kben elen vannak, )s a 4erd$rantizm$st, mely szerint a +izikaitárgyaknak l)tez)s-k minden 4illanatában %sak egy tem4orális r)sz-k van elen. 7átt$k> az

end$rantizm$s a 4rezentizm$ssal, a 4erd$rantizm$s az eternalizm$ssal ka4%solódik összeterm)szetes módon. 'ármost amikor 7eHis azt állíta, hogy minden világ )44en @gy l)tezik,mint az akt$ális világ, )s az 0akt$ális1 ki+eez)s 4$sztán %sak kielöli a mi világ$nkat, de nemhatároz meg egy kit-ntetett ontológiai stát$s@ l)tezőt, ez telesen 6 )s 7eHis mint 4erd$rantistaszámára t$datosan vállaltan 6 analóg azzal az esettel, amikor a 4erd$rantista mint eternalista aztállíta, hogy nem $sak a elen, hanem minen iő l)tezik, )s a 0elen1 ki+eez)s nem határoz megegy kit-ntetett ontológiai stát$s@ l)tezőt, hanem %sak kielöli azt a 4illanatot, amikor a besz)lő)44en besz)l. 5 k)t elm)let közti analógia tehát a következő> ahogy számtalan, $gyanolyanontológiai stát$s@ világ l)tezik, )s ezek köz-l %sak az egyik az akt$ális világ, $gyan@gy mindenidő $gyanolyan ontológiai stát$ssal rendelkezik, )s ezek köz-l %sak az egyik a elen. 5hogy azakt$ális világ ontológiailag nem kit-ntetett, )44en @gy a elen sem az.

!erminológiai megegyz)s> a +entebbieket @gy lehetne össze+oglalni, hogy a gen$in realizm$sszerint l)tezni nem %sak akt$álisan lehet, vagyis nem %sak az l)tezik, ami akt$álisan l)tezik. 5ztaz állás4ontot, mely szerint l)teznek lehets)ges, de nem akt$ális tárgyak /t%ere eist possible butnona$tual obje$ts3, posszibilizmusnak nevezz-k. 5 gen$in realizm$s tehát 4osszibilizm$s.



7.5. Vi02-k kDzDtti az--''2

#a más világok $gyanolyan konkr)t 4artik$lár)kat /individ$mokat3 tartalmaznak, mint a mivilág$nk, akkor 6 el)g világos 6 nem besz)lhet-nk az individ$mok világok közötti vagyvilágokon átívelő azonosságáról /trans?orl ientity3. 7eHis t$datosan vállala elm)let)nek ezt a

következm)ny)t. őt, amellett )rvel, hogy az individ$mok világok közötti azonosságaösszeegyeztet%etetlen az 0zonosak Megk"lönböztet%etetlenségének -örvényével , mely szerint> haa \ b, akkor minden, ami igaz a6ra, az igaz b6re is.

me az )rv. !egy-k +el, hogy individ$m l)tezik k)t világban, v:6ben )s v;6ben. 8evezz-k 6tmint v:6ben l)tező individ$mot 0 v:6ben16nek, )s 6t mint v;6ben l)tező individ$mot 0 v;6ben16nek. 'ivel v: )s v; világ k-lönbözik, ez)rt e k)t világban másk)nt tört)nnek a dolgok. !egy-k+el, hogy 0 v:6ben1 egy na4on horgászni megy, 0 v;6ben1 4edig olvas a söt)t szobáában, minek következt)ben 0 v:6ben1 sz)4en lebarn$l, míg 0 v;6ben1 sá4adt +eh)r marad. 'ármost mivel 0 v:6ben1 )s 0 v;6ben1 inkonzisztens t$ladonságokkal rendelkezik /az egyik barna, a másik +eh)r3,ez)rt 0 v:6ben1 nem le%et azonos 0 v;6ben16nel. Következ)sk)44en ha ki akar$nk tartani az

individ$mok világok közötti azonossága mellett, akkor azt %sak az 0zonosak Megk"lönböztet%etetlenségének -örvényével szemben tehet-k, ami azonban vállalhatatlan ár."ordított irányból mondva> az az egyetlen móda annak, hogy ne ker-l-nk szembe az 0zonosak Megk"lönböztet%etetlenségének /+eladhatatlanD3 -örvényével , hogy tagajuk az individ$mokvilágok közötti azonosságát, s ezzel azt állíts$k, hogy minden egyes individ$m világ%atárolt /?orl=boun 3, azaz minden individ$m egy )s %sak egy világban l)tezik.

5 helyzet 6 ahogy a meta+izikában már megszokhattad 6 nagyon k-lönös. 7eHis )rvel)se azindivid$mok világok közötti azonossága ellen nagyon meggyőző, azonban az az állítása, hogyminden individ$m világhatárolt, első 4illantásra im4la$zibilis. 'i)rt? 5z)rt, mert ha egy individ$m kizárólag egyetlen világban l)tezhet, akkor a dolgok nem lehetnek másk)44 6szel

ka4%solatban, mint ahogyan t)nylegesen vannak. 'i)rt? Egyszer2en az)rt, mert azt mondani,hogy a dolgok lehetn)nek másk)44 6szel ka4%solatban, mint ahogyan t)nylegesen vannak,)44en annyit tesz, mint azt mondani, hogy létezik más le%etséges világokban, mely világokbana dolgok másk)44 vannak 6szel ka4%solatban, mint t)nylegesen. #a azonban kizárólagegyetlen világban l)tezhet, akkor minden 6szel ka4%solatos dolog sz"kségszerűen van @gy,ahogy t)nylegesen.

Elmondom más szavakkal. #a egy individ$m nem l)tezhet egyn)l több világban, akkorvalamennyi t$ladonság, melyet instan%iál, lényeges t$ladonsága. 'i)rt? 5z)rt, mert aztmondani, hogy 6nek & nem l)nyeges /vagyis kontingens3 t$ladonsága, )44en annyit tesz, mintazt mondani, hogy létezik más le%etséges világokban, mely világokban nem rendelkezik & t$ladonsággal. #a azonban nem l)tezik világok közötti azonosság, )s világhatárolt, azaz %sak egyetlen világban l)tezhet, ahogy 7eHis állíta, akkor nin%sen k-lönbs)g e re kontingens )sl)nyeges t$ladonságai között. (ontosabban +ogalmazva> nem instan%iálhat kontingenst$ladonságokat.

7eHis vitata, hogy elm)let)ből ez következik. Fgy gondola> akkor is k-lönbs)get tehet-nk azindivid$mok kontingens )s l)nyeges t$ladonságai között, ha vissza$tasít$k az individ$mokvilágok közötti azonosságának az eszm))t. Qagyis akkor is k-lönbs)get tehet-nk e re



kontingens )s l)nyegi t$ladonságok között, ha tagad$k, hogy egy individ$m azonos lehet egymásik világban levő individ$mmal. 7eHis állítása szerint $gyanis a 0kontingens versus l)nyegi1megk-lönböztet)shez nem sz"kséges az azonossági relá%ió. 'egteszi a %asonlósági relá%ió is.me 7eHis megoldása>

!e az akt$ális világban l)tezel )s nem egy másikban, de vannak hasonmásaid /$ounterparts3k-lönböző más világokban. 5 hasonmásaid hasonlítanak rád tartalomban )s kontet$sbanegyaránt. 5 hasonmásaid obban hasonlítanak rád, mint amennyire más dolgokra hasonlítanak asaát világ$kban. e ők m)gsem telesen te vagy. 'indegyik köz-l-k $gyanis a saát világábanvan, )s egyed-l te vagy itt az akt$ális világban. /:IMR> ::;3

#ogyan garantála a hasonmásrelá%ió a e re l)nyegi )s kontingens t$ladonságokmegk-lönböztet)s)t? 5 következők)44en> egy t$ladonság akkor l)nyegi t$ladonsága egyindivid$mnak, ha annak minen %asonmása instan$iálja a k)rd)ses t$ladonságot, )s egyt$ladonság akkor kontingens vagy ak%identális t$ladonsága egy individ$mnak, ha egyes%asonmásai instan$iálják , más %asonmásai azonban nem instan$iálják a k)rd)ses t$ladonságot.

Ezen az ala4on zókrat)sznak l)nyegi t$ladonsága, hogy ember. zókrat)sz sz-ks)gszer2eninstan%iála az 0embers)g1 t$ladonságát, $gyanis egyetlen dolog sem t$d annyira hasonlítanizókrat)szre, ami nem instan%iála az 0embers)g1 t$ladonságát, mint ami instan%iála,következ)sk)44en zókrat)sz minden hasonmása instan%iála az 0embers)g1 t$ladonságát. Ezzelszemben zókrat)sznak ak%identális t$ladonsága, hogy (latón tanára, $gyanis zókrat)szszámos hasonmása köz-l nem mindegyik instan%iála a 0(latón tanárának lev)s1 t$ladonságát.

5z előző, J.<. r)szben 4árh$zamba állítottam 7eHis lehets)ges világokról szóló elk)4zel)s)t a+izikai tárgyak 4erd$rantista eternalista elm)let)vel. Ezt most is )rdemes megtenni. 5z analógiamost a következő. 5 4erd$rantista eternalista szerint a k-lönböző tem4orális r)szek n$merik$sank-lönböző entitások, m)gis valamennyi tem4orális r)sz egy temporális nylvány r)sze.

#asonlóan> )n )s a hasonmásaim n$merik$san k-lönböző entitások vagy$nk, m)gis egy/világokon átívelő3 moális nylvány r)szei vagy$nk. Egyszóval annak mintáára, hogy a 4erd$rantista szerint l)teznek temporális nylványok , a gen$in realista szerint l)teznek moálisnylványok .

Egyetlen diszanalógia van %sak a 0tem4orális ny@lvány 6 tem4orális r)sz1, illetve a 0modálisny@lvány 6 egyes individ$m1 viszony között. 8evezetesen az, hogy amikor tem4oráliskontet$sban mondom, hogy 0)n1, akkor ezzel a ki+eez)ssel az egész tem4orális ny@lványrare+erálok, ha azonban modális kontet$sban mondom, hogy 0)n1, akkor egy modálisny@lványnak %sak egy részére vagy szakaszára re+erálok. 5 modális ny@lvány r)szei vagyszakaszai $gyanis %sak hasonlósági relá%ióban állnak egymással, míg a tem4orális ny@lványr)szei a hasonlósági relá%ión #el"l t)ridőbeli közels)gi )s oksági viszonyban is. /7ásd> a =. +eezet;.;.J. r)sz)t.3



. E!SATZ!EALIZM8S

avid 7eHis gen$in realizm$sának vagy 4osszibilizm$sának 6 az elm)let magyarázóereeellen)re 6 nem sok követőe akad. 5 leg+őbb oka ennek az, hogy az elm)let t)nyleg bizarr s$ien$e=#i$tionnek t2nik, )s ahogy Gideon Vosen +ogalmaz vele ka4%solatban> 0nem sok

haszn$nk származik egy olyan +ilozó+iából, amelyben nem vagy$nk k)4esek komolyan hinni1/:IIN> <<N3. e mi)rt nem vagy$nk k)4esek a leHisi világokban hinni? 5z)rt, mert ala4vetőint$itív meggyőződ)s-nk szerint az 0akt$ális1 ki+eez)s igenis világ$nk ontológiailag kit"ntetttulajonságára re#erál . 5 legtöbben @gy gondol$k> minden, ami l)tezik, akt$álisan /az aktuális világ$nkban, a mi világ$nkban, ebben a világban3 l)tezik, vagyis l)tezni annyi, mint aktuálisan l)tezni, )s 7eHis e meggyőződ)s-nkkel szemben állíta azt, hogy l)teznek dolgok, melyek nemaktuálisan, vagyis nem a mi akt$ális világ$nkban l)teznek.

5 legtöbb +ilozó+$s nem rokonszenvez tehát a gen$in realizm$ssal /4osszibilizm$ssal3, de sokanköz-l-k az antirealista +ik%ionalizm$st sem +ogadák el. Ezek a +ilozó+$sok realisták. Fgygondolák> l)teznek $gyan lehets)ges világok, de nem a leHisi )rtelemben l)teznek. E

+ilozó+$sok olyan elm)letet akarnak alkotni, mely szerint kizárólag az akt$ális világ l)tezik, )sminden, ami l)tezik, az akt$ális világban l)tezik, mindazonáltal l)teznek lehets)ges világok.

E kombiná%ió +ából vaskarikának t2nik. 5z az állítás $gyanis, hogy kizárólag az akt$ális világl)tezik, )s minden, ami l)tezik, az akt$ális világban l)tezik, első 4illantásra szemben áll azzal azállítással, hogy l)teznek lehets)ges világok, l)v)n első 4illantásra a 0l)teznek lehets)ges világok1mondat )44en azt elenti, hogy l)teznek olyan világok, amelyek nem azonosak az akt$álisvilággal. 'ás szavakkal> amikor más lehets)ges világok l)tez)s)t állít$k, akkor 6 @gy t2nik 6ezzel azt állít$k, hogy nem az akt$ális világ az egyetlen világ, ami l)tezik. Fgy t2nik tehát, hogyamennyiben nem akar$nk antirealisták lenni a lehets)ges világok vonatkozásában, az egyetlenlehetős)g-nk el+ogadni 7eHis gen$in realizm$sát vagy 4osszibilizm$sát.

E kombiná%ió azonban 6 mint hamarosan megm$tatom 6 m)gsem +ából vaskarika. Konzisztensenállítható az, hogy /:3 %sak az akt$ális világ l)tezik, )s minden, ami l)tezik, az akt$ális világbanl)tezik, )s /;3 l)teznek lehets)ges világok. őt, mondhatni a kortárs meta+izikában )44 ekombiná%ió a legel+ogadottabb. 'essze többen k)4viselik, mint a +ik%ionalizm$st )s a gen$inrealizm$st.

5z ala4gondolat a következő. 4gyetlen világ van, amely konkr)t 4artik$lár)kat /+izikaitárgyakat3 tartalmaz, a mi világ$nk. 5z a világ, amelyben )l-nk. Qilág$nkban azonban a konkr)t 4artik$lár)k mellett léteznek bizonyos absztrakt entitások is, mely absztrakt entitásokreprezentálják azokat a módokat /vagy> meg#elelnek azoknak a módoknak3, amilyen a világ$nk

lehetne /our ?orl $ontains abstra$t entities ?%i$% represent or $orrespon to' t%e ?ays t%e?orl mig%t %ave been). 'ármost ezek a világ$nkban /vagyis akt$álisanD3 l)tező absztraktentitások a lehets)ges világok, mely lehets)ges világok köz-l a mi világ$nk /az a világ,amelyben )l-nk3 %sak egyetlenegyet akt$lizál.

5z előző bekezd)sben mondottakkal valamennyi ersatzistaAakt$alista egyet)rt. ]llás4ont$k %sak abban k-lönbözik egymástól, hogy milyen tí4$s@ absztrakt entitásoknak tekintik a lehets)gesvilágokat> Vobert '. 5dams /:IL=3 propozí$ióknak , 5lvin (lantinga /:IL=, :ILRA;NN=, :IM<3





kör"lményeknek / state o# a##airs3, Vobert talnaker /:ILRA;NN=3 )s (eter "orrest /:IMRA:IIM3 4edig univerzáléknak . Egyes +ilozó+$sok /4)ldá$l V$dol+ Carna4 :I=L, )s mostanában ider;NN;3 k-lönböző monatok szemantikai inter4retá%ióiból, azaz lingvisztikai entitásokbóligyekeznek megkonstr$álni a lehets)ges világok +ogalmát, an)lk-l hogy t$ladonk)44enelkötelezn)k mag$kat absztrakt entitások l)tez)se mellett. E +ilozó+$sokat lingvisztikai

ersatzisták nak nevezz-k. 5z ő n)zeteikkel e hely-tt nem +oglalkozom, de annyit elmondhatok,hogy megoldás$k nagyon hasonlít a következő 4ontban tárgyalt 4ro4ozí%ióersatzizm$shoz.

.1. Az e)'atz)ea0iz(>' ,20t-zatai

.1.1. )-*-z+iBe)'atziz(>'

8)zz-k először az akt$alizm$snak azt a változatát, amely 4ro4ozí%iókból )4íti +el a lehets)gesvilágokat /5dams :IL=3. Ehhez először is )rtelemszer2en azt kell tisztázni, hogy mik is 4ontosan

a 4ro4ozí%iók. (ro4ozí%iókon szokásosan mondataink, gondolataink illetve hiteink tartalmát /$ontent 3 )rt-k, azt a valamit, ami lehet igaz vagy hamis. Egy 4ro4ozí%ió tehát nem más, mint aza valami, amit gondol$nk vagy hisz-nk.

'ármost azok a meta+izik$sok, akik szerint a 4ro4ozí%iók mint absztrakt tárgyak önálló ontológiai kategóriát alkotnak, @gy v)lik, hogy amikor 4)ldá$l azt mond$k, hogy 0zókrat)sz böl%s1, akkor ezzel nem 4$sztán egy re+eráló nyelvi akt$st valósít$nk meg, hanem állításttesz"nk , melyet an)lk-l nem lehetne tenni, hogy volna valamilyen olog , amit állítanánk. Eolgok a 4ro4ozí%iók.

5 4ro4ozí%iórealista +ilozó+$sok általában a 4ro4ozí%iók alábbi t$ladonságait emelik ki>

/:3 5 4ro4ozí%iók az egyes nyelvektől #"ggetlen"l létező entitások, l)v)n egy )s $gyanazon 4ro4ozí%iót több k-lönböző nyelven, )s egy nyelven bel-l több+)lek)44en ki lehet +eezni. 5 4ro4ozí%ió nem más, mint az az entitás, amelyet k-lönböző nyelveken ki+eezhetek l)tezik tehátegy, az egyes nyelvektől +-ggetlen elent)s /maga a 4ro4ozí%ió3, melyet kimondhatok magyar$l,n)met-l, angol$l stb., )s mindhárom esetben ugyanazt a 4ro4ozí%iót állítom. 'ás iránybólmondva> mivel egy )s $gyanazon 4ro4ozí%iót k-lönböző nyelveken )s egy nyelven bel-lk-lönböző mondatokkal is ki lehet +eezni, ez)rt a 4ro4ozí%ióknak az egyes nyelvektől +-ggetlenentitásokoknak kell lenni-k. #a $gyanis az egyes nyelvektől +-ggő entitások volnának, akkornem t$dnánk egy )s $gyanazon 4ro4ozí%iót k-lönböző mondatokkal ki+eezni.

/;3 5zon +el-l, hogy a 4ro4ozí%iók +-ggetlenek az egyes nyelvektől, elme#"ggetlenek is. Ezt az)rtkell k-lön 4ontban hangs@lyozni, mert valaki )44ens)ggel mondhatná azt, hogy a 4ro4ozí%iók+-ggetlenek $gyan az egyes nyelvektől, de ez 4$sztán azt elenti, hogy a nyelv +-ggetlen agondolkodástól, )s hogy mag$k a 4ro4ozí%iók mentális term)szet2 entitások /lásd 4)ldá$lChomsky :IRR, :IMN, :IMR, "odor :ILJ3. 5z, hogy a 4ro4ozí%iók elme+-ggetlenek, azt elenti,hogy egy 4ro4ozí%ió l)tez)se szem4ontából kontingens, hogy valaki )44 gondola6e a k)rd)ses 4ro4ozí%iót, vagy sem. Enn)l+ogva 4)ldá$l a 0zókrat)sz böl%s1 4ro4ozí%ió igaz lehetvalamennyi mentális akt$s távoll)t)ben vagy hiányában is. #a azonban egy adott 4ro4ozí%ió igaz



lehet valamennyi mentális álla4ot távoll)t)ben vagy hiányában, vagyis akkor is, ha tört)netesensoha nem gondolta senki, akkor )rtelemszer2en létez%et is minden mentális álla4ot hiányábanvagy távoll)t)ben.

/<3 5 4ro4ozí%iók renelkeznek reprezentá$iós tartalommal , azaz igazak vagy hamisak lehetnek.

Qegy-k a következő k)t 4ro4ozí%iót> 0Kasz4arov sakkozó1 )s 0Kasz4arov atl)ta1. 'indk)t 4ro4ozí%ió l)tezik, mindk)t 4ro4ozí%ió egy meghatározott lehetős)get re4rezentál, a k-lönbs)gközött-k 4$sztán az, hogy az első igaz, a második azonban hamis.

/=3 5 4ro4ozí%iók meta+izikai stát$s$kat tekintve megegyeznek a platóni univerzálék meta#izikai státusával . 8e legyen +)lre)rt)s> az állítás nem az, hogy a 4ro4ozí%iók $niverzál)k, a 4ro4ozí%iók $gyanis nem olyan entitások, amelyeknek instan%iái lehetnek. 5 4ro4ozí%iók 4artik$lár)k. 5zanalógia inkább a következő> ahogy az $niverzál)k 4latóni +el+ogása szerint léteznek olyan$niverzál)k, melyeket egyetlen konkr)t 4artik$lár) sem instan%iál, $gyan@gy a 4ro4ozí%iórealizm$s szerint léteznek olyan 4ro4ozí%iók, amelyek hamisak. Qagyis> ahogy a 4latóni $niverzál)k eset)ben k-lönbs)g van a létezés"k )s az instan$iálóásuk között, $gyan@gy

a 4ro4ozí%iók eset)ben k-lönbs)g van a létezés"k )s az igazságuk között.#ogyan )4-lnek +el a 4ro4ozí%iókból a lehets)ges világok? 5 4ro4ozí%ióersatzista válasza> egylehets)ges világ nem más mint propozí$iók sorozata. ')g4edig olyan sorozata, amely teljesmóon reprezentálja azt' a%ogyan a olgok le%etnének . Egy lehets)ges világ tehát 4ro4ozí%iókmaimális sorozata. e ez m)g nem minden. Egy lehets)ges világ mint maimális 4ro4ozí%iósorozat nem tartalmaz%at egymásnak ellentmonó propozí$iókat . Qagyis egylehets)ges világnak mint maimális 4ro4ozí%iósorozatnak konzisztensnek kell lennie.9ssze+oglalva tehát> egy lehets)ges világ nem más, mint 4ro4ozí%iók maimális )s konzisztens sorozata. 'áshová t)ve hangs@lyt> egy lehets)ges világ nem más mint 4ro4ozí%iók maimális )skonzisztens sorozata, mely 4ro4ozí%iók ha igazak volnának , akkor az által$k meghatározott

lehets)ges világ aktuális volna.5 4ro4ozí%ióersatzizm$s a modalitások nem=reuktív elm)lete. 'i)rt? 5z)rt, mert akonziszten%ia +ogalma, melyre az elm)let híve hivatkozik, amikor egy lehets)ges világotmeghatároz, moális #ogalom. 5z $gyanis, hogy bizonyos 4ro4ozí%iók egy-ttesen konzisztensek,semmi egyebet nem elent, mint hogy e 4ro4ozí%iók egy-ttesen igazak le%etnek . 'i teszi igazzá 4)ldá$l azt a modális kielent)st, hogy 0Kasz4arov lehetne k)t m)ter magas1? 8em az, hogyl)tezik egy másik világban egy h@s6v)r Kasz4arov, aki k)t m)ter magas, vagyis nem egy +izikaitárgy, ahogy a gen$in realista állíta, hanem az, hogy a 0Kasz4arov k)t m)ter magas1 4ro4ozí%ióeleme 4ro4ozí%iók egy olyan sorozatának, melyek egy-ttesen igazak le%etnének . Ellent)tbentehát a gen$in realizm$ssal, a 4ro4ozí%ióersatzizm$s szerint a modalitások a világ irreu$ibilis elemei köz) tartoznak.

.1.#. KD)C0(&;e)'atziz(>'

8)zz-k most az ersatzrealizm$snak azt a változatát, amely a kör-lm)nyekből / state o# a##airs3)4íti +el a lehets)ges világokat /(lantinga :IL=, :ILRA;NN=, :IM<3. 'ik a kör-lm)nyek? 5



kör-lm)nyek nem mások, mint partikulárék és univerzálék nem mereológiai #ziói partikulárék(intrinzikus vagy relá$iós) tulajonságinstan$iálásai. Xlyanok, mint a 'ars 4irossága,zókrat)sz böl%sess)ge, a hármas szám 4rímszám volta, 'agyarország ET6tagállam volta,zolnok B$da4esttől száz kilom)terre levős)ge stb.

5 kör-lm)nyersatzisták szerint a kör-lm)nyek 6 hasonlóan a 4ro4ozí%iókhoz 6 meta+izikaistát$s$kat tekintve megegyeznek a platóni univerzálék meta#izikai státusával . 5zaz> ahogy az$niverzál)k 4latóni +el+ogása szerint léteznek olyan $niverzál)k, melyeket egyetlen konkr)t 4artik$lár) sem instan%iál, $gyan@gy a kör-lm)nyersatzizm$s szerint léteznek olyankör-lm)nyek, melyek nem állnak +enn. Qagyis> ahogy a 4latóni $niverzál)k eset)ben k-lönbs)gvan a létezés"k )s az instan$iálóásuk között, $gyan@gy a kör-lm)nyek eset)ben k-lönbs)g vana létezés"k )s a #ennállásuk között. 5hogy (lantinga egy elvtársa +ogalmaz>

Kör-lm)nyeken O...P olyan absztrakt tárgyakat )rt-nk, amelyek sz-ks)gszer2en l)teznek, samelyek köz-l n)hány, de nem mindegyik elő+ord$l, +ennáll O...P. 5 kör-lm)nyek O...P semmilyenmódon nem +-ggenek a l)tez)s-kben a konkr)t, individ$ális dolgoktól. ')g akkor is, ha nem

volnának konkr)t, individ$ális dolgok, v)gtelen-l sok kör-lm)ny l)tezne. /Chisholm :ILR> ::=35 kör-lm)nyek e meghatározása 6 mint bizonyára )szrevetted 6 ala4vetően k-lönbözik akör-lm)nyek korábban /a =. +eezet <.;.;. r)sz)ben3 adott meghatározásától. 5zon a helyen a0kör-lm)ny1 +ogalmát azonosnak vettem a 0t)ny1 +ogalmával, )s @gy határoztam meg, mint akontingensen igaz 4ro4ozí%iók trut%maker )t. 5bban a kontet$sban tehát a kör-lm)nyek 6 minttrut%maker ek 6 meta+izikai stát$s$kat tekintve konkr)t 4artik$lár)k voltak, $gyanis %sak konkr)t 4artik$lár)k tehetnek igazzá kontingesen igaz 4ro4ozí%iókat. Ebben a kontet$sban azonban 6mint látod 6 absztrakt 4artik$lár)k.

'iből +akad ez a +ogalmi zavar? 5bból, hogy ebben a kontet$sban nem %sak az igaz

4ro4ozí%ióknak +elelnek meg kör-lm)nyek, hanem a hamis 4ro4ozí%ióknak is. ()ldá$l annak ahamis 4ro4ozí%iónak, hogy 0a 'ars k)k1 meg+elel a 'ars k)ks)ge mint kör-lm)ny. 5nnak ahamis 4ro4ozí%iónak 4edig, hogy 0a 4óknak hat lába van1, meg+elel a 4ók hatláb@sága mintkör-lm)ny. Ebben a kontet$sban tehát a következők)44en +-ggenek össze a +ogalmak> mindenigaz )s hamis 4ro4ozí%iónak meg+elel egy kör-lm)ny. 5 t)nyek /mint az igaz 4ro4ozí%ióktrut%maker ei3 azokkal a kör-lm)nyekkel azonosak, amelyek +ennállnak. 7)teznek azonban olyankör-lm)nyek is, melyek nem állnak +enn, mint 4)ldá$l a 'ars k)ks)ge )s a 4ók hatláb@sága.

'i )rtelme van e++)le entitások l)tez)s)t +elt)telezni? 5z 6 )s most $tottam el v)gre amodalitásokig 6, hogy e /nem +ennálló3 kör-lm)nyek meg#elelnek /$orrespon to3 bizonyos le%etséges %elyzeteknek . ()ldá$l a 'ars k)ks)ge mint /nem +ennálló3 kör-lm)ny annak ale%etséges helyzetnek +elel, hogy 'ars k)k. 5 4ók hatláb@sága mint /nem +ennálló3 kör-lm)nyannak a le%etséges helyzetnek +elel meg, hogy a 4óknak hat lába van. ]ltalánosan> minden egyeskör-lm)ny meg+elel egy lehets)ges helyzetnek, de a kör-lm)nyek köz-l nem mindegyik áll +enn.

#ogyan )4-lnek +el a kör-lm)nyekből a lehets)ges világok? 5 kör-lm)nyersatzista válasza> egylehets)ges világ nem más, mint kör"lmények egy"ttese. ')g4edig olyan egy-ttese, amely teljesmóon meg#elel annak' a%ogyan a olgok le%etnének . Egy lehets)ges világ tehát kör-lm)nyek maimális egy-ttese. (lantinga ezt a következők)44en magyarázza el>



'ond$k azt, hogy + kör-lm)ny magában #oglalja + Z kör-lm)nyt akkor, ha nem lehets)ges,hogy + +ennáll )s + Z nem áll +enn )s mond$k azt, hogy + kizárja + Z6t, ha nem lehets)ges, hogymindkettő +ennáll. 'aimális kör-lm)ny tehát az, amely minden egyes + kör-lm)nyt vagymagában +oglal vagy kizár. s egy lehets)ges világ nem más, mint olyan kör-lm)nyek rendszere,melyek lehets)gesek )s maimálisak. /:ILRA;NN=> <<L3

5 kör-lm)nyersatzizm$s 6 hasonlóan a 4ro4ozí%ióersatzizm$shoz, )s ellent)tben a gen$inrealizm$ssal 6 a modalitások nem=reuktív elm)lete* 'i)rt? 5z)rt, mert amikor az elm)let hívemeghatároz egy lehets)ges világot, akkor egy modális +ogalmat használ. 5zt állíta> %sak azok akör-lm)nyek alkotnak egy lehets)ges világot, amelyek egy-ttesen +ennáll%at nak, s az0egy-ttesen +ennáll%at nak1 bizony moális ki+eez)s. 'i teszi igazzá 4)ldá$l azt a modáliskielent)st, hogy 0Kasz4arov lehetne k)t m)ter magas1? 8em az, hogy l)tezik egy másikvilágban egy h@s6v)r Kasz4arov, aki k)t m)ter magas, vagyis nem egy +izikai tárgy, ahogy agen$in realista állíta, hanem az, hogy a Kasz4arov k)t m)ter magas volta mint kör-lm)ny része kör-lm)nyek egy olyan sorozatának, melyek egy-ttesen #ennáll%atnának . 5kör-lm)nyersatzizm$s tehát 6 hasonlóan a 4ro4ozí%ióersatzistához, )s ellent)tben a gen$in

realizm$ssal 6 a modalitásokat a világ irreu$ibilis elemeinek tekinti.

.1./. St)>kt>)20i'>i,e)z20&6e)'atziz(>'

8)zz-k v)gezet-l az ersatzizm$snak azt a változatát, amely a lehets)ges világokat str$kt$rális$niverzál)knak tekinti /talnaker :ILRA;NN=, "orrest :IMRA:IIM3. Ehhez hadd id)zzem Voberttalnaker avid 7eHis állás4ontával vitatkozó híres 4assz$sát>

#a a lehets)ges világok a dolgok lehets)ges állásának a módozatai, akkor az akt$ális világra

inkább az 0ahogyan a dolgok állnak1 leírás illik, semmint az 0)n )s környezetem1. 5z 0ahogyana dolgok állnak1 nem maga a világ, hanem annak egy tulajonsága vagy álla4ota. O...P O'ármostPha a t$ladonságok an)lk-l l)tezhetnek, hogy lenne, ami instan%iála őket, akkor a 0mód,ahogyan a világ van1 létez%et anélk"l is' %ogy maga a világ' amely gy van' létezne. O5ma t)telP,hogy a dolgok számtalan k-lönböző módon állhatnának, el+ogadásával egy-tt tagadhat$k, hogyl)tezik bármi más, ami az akt$ális világhoz lenne hasonlatos. /:ILRA;NN=> :N;, kiemel)sektőlem, !.&.3

5 következőről van szó. 5 lehets)ges világok /mint módok, ahogy a dolgok lehetnek3 meta+izikaistát$s$kat tekintve nem partikulárék illetve ezek sorozatai vagy rendszerei, hanemtulajonságokKuniverzálék . /Ennyiben a str$kt$rális$niverzál)6ersatzizm$s nem%sak a gen$in

realizm$ssal, hanem a 4ro4ozí%ióersatzizm$ssal is, )s a kör-lm)nyersatzizm$ssal is szembenáll.3/...3

#asonlóan a 4ro4ozí%iókból illetve kör-lm)nyekből )4ítkező ersatzizm$shoz, )s ellent)tben agen$in realizm$ssal a str$kt$rális$niverzál)6ersatzizm$s is a modalitások nem=reuktív elm)lete.5z)rt nem red$ktív, mert egy, a mienk)től k-lönböző lehets)ges világ mint str$kt$rális$niverzál) olyan entitás, amely instan%iálód%at na, de tört)netesen nem instan%iálódik. 5z



0instan%iál%at óság1 azonban a maga r)sz)ről modális +ogalom, következ)sk)44en a lehets)gesvilágokat az $niverzál)ersatzista is más modális +ogalmakkal de+iniála. /...3

.#. Az e)'atz)ea0iz(>' -t-0Bi2a

5z ersatzrealizm$s előbb bem$tatott három változatát +igyelembe v)ve, n)gy 4ontban +oglalnámössze annak ontológiáát.

/:3 5 lehets)ges világok, )rts-k őket akár 4ro4ozí%iók maimális )s konzisztens sorozatak)nt,akár kör-lm)nyek maimális rendszerek)nt, akár str$kt$rális $niverzál)kk)nt, absztrakt entitások , melyek re4rezentálák azokat a módokat, illetve meg+elelnek azoknak a módoknak,amilyen a világ$nk lehetne.

/;3 5 lehets)ges világok, )rts-k őket akár 4ro4ozí%iók maimális )s konzisztens sorozatak)nt,

akár kör-lm)nyek maimális rendszerek)nt, akár str$kt$rális $niverzál)kk)nt, sz"kségszerűen l)teznek. 'ivel sz-ks)gszer2en l)teznek, léteznek az aktuális világunkban is. 'ivel 4edig azakt$ális világ$nkban l)teznek, mag$k is akt$ális l)tezők.

/<3 5 lehets)ges világok meta+izikai stát$sa megegyezik a platóni univerzálék meta#izikai státusával . #a a lehets)ges világok 4ro4ozí%iók maimális )s konzisztens sorozatai, akkork-lönbs)g van a 4ro4ozí%iók létezése )s a 4ro4ozí%iók igazsága között. #a a lehets)ges világokkör-lm)nyek maimális rendszerei, akkor k-lönbs)g van a kör-lm)nyek létezése )s akör-lm)nyek #ennállása között. #a 4edig a lehets)ges világok str$kt$rális $niverzál)k, akkork-lönbs)g van a str$kt$rális $niverzál)k létezése )s a str$kt$rális $niverzál)k instan$iálóása között. Egyszóval> k-lönbs)g van a lehets)ges világok létezése )s a lehets)ges világok

valamelyik)nek a mi világ$nk általi aktualizálása között. 4 kettősség megléte alapvető eleme azersatzrealizmus ontológiájának . E kettőss)gre ala4ozva lehet %sak összhangban az ersatzistaazzal a t)zissel is, hogy /i3 léteznek lehets)ges világok /)rtve ezen azt, hogy számtalan, a mivilág$nk által nem akt$alizált lehets)ges világ l)tezik3, )s azzal a t)zissel is, hogy /ii3 %sakegyetlen konkr)t 4artik$lár)kat tartalmazó világ l)tezik /)rtve ezen azt, hogy a mi világ$nk %sakegyetlen lehets)ges világot akt$alizál3.

/=3 9aját jogukon léteznek moális tulajonságok , )s nem red$kálhatók konkr)t 4artik$lár)kkategórik$s t$ladonságaira.

./. Az akt>20i' ,i02

Ellent)tben a gen$in realista állás4ontával, az ersatzista szerint az akt$ális világ$nkontológiailag kit-ntetett l)tező. 5 4ro4ozí%ióersatzista @gy gondola, hogy a 4ro4ozí%iók teles )skonzisztens sorozatai köz-l az t-nteti ki ontológiailag az akt$ális világot, hogy melyik igaz. 5kör-lm)nyersatzista @gy gondola, hogy a kör-lm)nyek maimális rendszerei köz-l az t-nteni kiontológiailag az akt$ális világot, hogy melyik áll #enn. 5 str$kt$rális$niverzál)6ersatzista 4edig



@gy gondola, hogy a k-lönböző str$kt$rális $niverzál)k köz-l az akt$ális világot az t-nteni kiontológiailag, hogy melyik instan$iálóik . 'ármost mivel mind az igazság, mind a +ennállás,mind az instan%iálás valamilyen ontológiailag kit-ntetett t$ladonságra $tal, ez)rt az 0akt$ális1ki+eez)snek is valamilyen ontológiailag kit-ntetett entitásra kell $talnia.

5hogy a gen$in realizm$s bem$tatása ka4%sán $taltam a modalitások )s a tem4oralitás közti 4árh$zamra, ezt most is )rdemes megtenni. 5hogy $gyanis a gen$in realizm$s a 4erd$rantistaeternalizm$ssal, @gy az ersatzizm$s a 4rezentista end$rantizm$ssal analóg.

5 következő analógiákat kell megemlíteni> ahogy a 4rezentista end$rantista szerint ontológiailagkit-ntetett a 0elen1, $gyan@gy az ersatzista szerint kit-ntetett az 0akt$ális1. 5hogy a 4rezentistaend$rantista szerint %sak a elen l)tezik, )s nem l)tezik sem a m@lt, sem a övő, $gyan@gy azersatzista szerint %sak az akt$ális világ l)tezik, )s nem l)teznek nem akt$ális világok. lletve>ahogy a 4rezentista end$rantista szerint a elenben l)teznek absztrakt idők, melyek a már neml)tező m@ltat, )s a m)g nem l)tező övőt re4rezentálák, $gyan@gy az akt$ális világ$nkbanl)teznek lehets)ges világok mint absztrakt entitások, melyek re4rezentálák a módokat /illetve

meg+elelnek a módoknak3, amilyen a világ$nk lehetne.5nnak ellen)re, hogy az ersatzrealizm$s megoldása +elel meg inkább az akt$ális világ$nkkalka4%solatos term)szetes meggyőződ)seinknek, az ersatzrealizm$s megoldásában is van valamizavaró. 8evezetesen az, hogy ha a lehets)ges világokat absztrakt entitásoknak tekint-k, ahogyaz ersatzista teszi, akkor az akt$ális világ$nkat is absztrakt entitásnak kell tekinten-nk, $gyanisaz akt$ális világ$nk is /egy3 lehets)ges világ. 5hogy (lantinga +ogalmaz>

Egy lehets)ges világ O...P absztrakt tárgy. Következ)sk)44en O...P az akt$ális világ maga isabsztrakt tárgy. 8in%s tömegköz)44onta, sem nem konkr)t tárgy, sem nem mereológiai összegekonkr)t tárgyaknak O...P )s nin%senek t)rbeli r)szei se. /:ILRA;NN=> <<M3

Ez azonban nagyon k-lönös állás4ont, $gyanis sziklaszilárd meggyőződ)s-nk, hogy a világ$nk)s benn-nket kör-lvevő tárgyak )s emberek nem absztrakt, hanem konkr)t entitások.

!erm)szetesen ezt az ersatzista sem vitata. zerinte a +ogalmak a következők)44en +-ggenekössze. K-lönbs)get kell tenni a mi világunk /azaz> a világ, amelyben )l-nk3 )s az aktuális világ között. 5 mi világ$nk valóban konkr)t 4artik$lár)kat /+izikai tárgyakat3 /is3 tartalmazó entitás, smint olyan kontingens l)tező. 5z)rt kontingens, mert lehets)ges volna, hogy ne l)tezzen. 5zakt$ális világ ezzel szemben $gyanolyan meta+izikai stát$s@ entitás, mint a többi lehets)ges

világ absztrakt, s mint olyan sz"kségszerűen l)tezik.

.5. Vi02-k kDzDtti az--''2



5z ersatzisták szerint l)tezik világok közötti azonosság, )s 7eHis )rve, mely szerint azindivid$mok világok közötti azonosságának a +elt)telez)se inkonzisztens az 0zonosak Megk"lönböztet%etetlenségének -örvényével , nem konkl@zív.

5z ersatzisták szerint 7eHis )rve az)rt nem konkl@zív, mert a kiind$ló4onta hamis. 5zt a

helyzetet $gyanis, hogy individ$m l)tezik v: )s v; világban, nem @gy kell leírni, hogy van egy0 v:6ben1 )s egy 0 v;6ben1 nev2 individ$m. #a így kezd-k, akkor valóban le+$t az )rv> mivelv: )s v; lehets)ges világ k-lönbözik egymástól, ez)rt a 0 v:6ben1 nev2 individ$m, )s a 0 v;6ben1nev2 individ$m rendelkezni +og k-lönböző t$ladonságokkal, enn)l+ogva az 0zonosak Megk"lönböztet%etetlenségének -örvénye miatt 0 v:6ben1 )s 0 v;6ben1 nem lehet azonos.

Csakhogy valóában ekk)44 kell leírni a helyzetet> individ$m rendelkezik a 0v:6ben & 1, )s a0v;6ben nem & 1 t$ladonsággal. Qagyis> minden t$ladonságot, amellyel rendelkezik vagyrendelkezhetne, világineálni kell. #a 4edig a t$ladonságok világindeáltak, akkor nem s)r-laz 0zonosak Megk"lönböztet%etetlenségének -örvénye, $gyanis 4)ldá$l ama t$ladonsága,hogy 0barna v:6ben1 nem inkonzisztens azzal a t$ladonságával, hogy 0+eh)r v;6ben1.

Könny2 +elismerni> az ersatzista v)dekez)se 7eHis )rv)vel szemben analóg az eternalistaend$rantista v)dekez)s)vel a 4erd$rantista )rv)vel szemben. Eml)kezz %sak visszaD Ez volt 4erd$rantista end$rantizm$s elleni )rve> ha /:3 end$rantistak)nt azt állít$k, hogy a +izikaitárgyak időben levő 4erzisztálása n$merik$s azonosságot +elt)telez, )s /;3 +elt)telezz-k azt, hogylehets)ges változás, vagyis egy +izikai tárgy t :6ben & , t ;6ben nem & t$ladonsággal rendelkezhet,akkor tagadn$nk kell az 0zonosak Megk"lönböztet%etetlenségének -örvényét . s ez volt azeternalista end$rantizm$s v)delm)ben +elhozott )rv> a +izikai tárgyak nem simpli$iter rendelkeznek t$ladonságokkal, hanem t$ladonságaik mag$kban +oglalnak egy meghatározottidő4onthoz vagy időintervall$mhoz való relá%iót. E szerint> egy +izikai tárgy változása soránvalóában az 0 & t :6ben1 )s a 0nem & t ;6ben1 t$ladonságokkal rendelkezik, mely t$ladonságok

nem inkonzisztensek egymással, következ)sk)44en 6 ha ki is tart$nk amellett, hogy a +izikaitárgyak időben való 4erzisztálása n$merik$s azonosságot +elt)telez 6 nem ker-l-nkössze-tköz)sbe az 0zonosak Megk"lönböztet%etetlenségének -örvényével*

5z analógia tehát a k)t )rv között a következő> ahogy az eternalista end$rantista elker-lendő az 0zonosak Megk"lönböztet%etetlenségének -örvényével való össze-tköz)st iőineálja at$ladonságokat, )44en @gy az ersatzista $gyan%sak elker-lendő az 0zonosak Megk"lönböztet%etetlenségének -örvényével való össze-tköz)st, világineálja at$ladonságokat.

Xtt tart$nk, hogy az ersatzista szerint 7eHis )rve az individ$mok világok közötti azonosságaellen nem konkl@zív. Ezzel azonban m)g semmit nem mondt$nk arról, hogyan )rti az ersatzistaaz individ$mok világok közötti azonosságát. 5 megoldás k$l%sa az ersatzista szerint az, hogy beláss$k> a világok közötti azonosság 4robl)máa nem valóságos meta#izikai probléma' melyrevalamilyen szo+isztikált megoldást kellene találn$nk. (ontosabban +ogalmazva> %sak azokszámára valóságos meta+izikai 4robl)ma, akik 6 mint 7eHis 6 a lehets)ges világokat $gyanolyanontológiai stát$s@ entitásoknak tekintik, mint azt a világot, amelyben )l-nk. 8ekik nyilván az,$gyanis mondani$k kell valamit arról, hogy milyen viszony áll +enn mond$k Garri Kasz4arov



mint ebben a világban l)tező konkr)t 4artik$lár) )s a más világokban l)tező Garri Kasz4arovokmint konkr)t 4artik$lár)k között.

5hhoz, hogy beláss$k, hogy az individ$mok világok közötti azonosságában az )gvilágon semmiret)lyes nin%s, az ersatzista szerint mindössze azt kell 4ontosan meg)rteni, hogy mit elent

egyáltalán az, hogy egy individ$m l)tezik olyan lehets)ges világokban, melyek nem azonosak azakt$ális világgal. 'i%hael 7o$ szerint ezt a következők)44en kell )rteni>

5z, hogy )n l)tezem olyan lehets)ges világokban, melyek nem azonosak ezzel a világgal, Oazersatzista szerintP semmi egyéb mint, hogy léteznek kör-lm)nyek velem ka4%solatban, amelyek+ennállhatnának, de nem állnak +enn, illetve hogy léteznek kontingensen hamis 4ro4ozí%iókrólam1 /:IIM> :IR, kiemel)sek tőlem, !.&.3.

#a e 4ers4ektívából n)zz-k, akkor valóban nem l)tezik az individ$mok világok közöttiazonosságának a 4robl)máa. /...3


6 5dams, Vobert '. /:IL=3 Z!heories o+ 5%t$alityZ, >os, M, 44. ;::6<:.

6 5rmstrong, avid '. /:IMI3 0 6ombinatorial -%eory o# 3ossibility, Cambridge> CambridgeTniversity (ress.

6 5rmstrong, avid '. /:IIL3 0 Borl o# 9tates o# 0##airs, Cambridge> Cambridge Tniversity

(ress.

6 Bá%s, Gábor /;NNL3 Denuine 8ealist Metap%ysi$s o# Moality, (h )rtekez)s, B$da4est> E7!E.

6 Carna4, V$dol+ /:I=L3 Meaning an >e$essity/ 0 9tuy in 9emanti$s an Moal Logi$,Chi%ago> Tniversity o+ Chi%ago (ress.


6 Chomsky, 8oam /:IRR3 6artesian Linguisti$, 8eH Uork> #ar4er ^ VoH.

6 Chomsky, 8oam /:IMN3 8ules an 8epresentations, 8eH Uork> Col$mbia Tniversity (ress.

6 Chomsky, 8oam /:IMR3 +no?lege o# Language, 8eH Uork> (raeger.

6 CressHell, '. &. /:IL;A:ILI3 Z!he Sorld is Everything that is the CaseZ, in 'i%hael &. 7o$/ed.3 -%e 3ossible an t%e 0$tual , tha%a> Cornell Tniversity (ress, 44. :;I6=J.





6 ivers, &ohn /:III3 Z5 'odal "i%tionalist Ves$ltZ, >os, <<, 44. <:L6=R.

6 ivers, &ohn /;NN;3 3ossible Borls, 7ondon> Vo$tlegde.

6 "odor, &erry /:ILJ3 -%e Language o# -%oug%t , Cambridge, 'ass.> #arvard Tniversity (ress.

6 "orrest, (eter /:IMRA:IIM3 ZSays Sorlds Co$ld BeZ, in te4hen 7a$ren%e and Cynthia'a%donald /eds.3 6ontemporary 8eaings in t%e &ounations o# Metap%ysi$s, X+ord>Bla%kHell, 44. ::L6;L.

6 7eHis, avid /:IL<3 6ounter#a$tuals, Cambridge, 'ass.> #arvard Tniversity (ress.

6 7eHis, avid /:IL<A;NN=3 Z7ehets)ges világokZ, in "arkas Katalin )s #$oranszki "eren%/szerk.3 Moern meta#izikai tanulmányok , B$da4est> E7!E Eötvös Kiadó, 44. I:6IM.

6 7eHis, avid /:IM<A:IIM3 Z8eH Sork +or a !heory o+ TniversalsZ, in te4hen 7a$ren%e and

Cynthia 'a%donald /eds.3 6ontemporary 8eaings in t%e &ounations o# Metap%ysi$s, X+ord>Bla%kHell, 44. :R<6IL.

6 7eHis, avid /:IMR3 ;n t%e 3lurality o# Borls, X+ord> Bla%kHell.

6 7o$, 'i%hael &. /:IIM3 Metap%ysi$s' 0 6ontemporary .ntrou$tion, 7ondonA8eH Uork>Vo$tledge.

6 'enzies, (eter and (ettit, (hili4 /:II=3 Zn e+en%e o+ "i%tionalism 5bo$t (ossible SorldsZ, 0nalysis J=A:, 44. ;L6<R.

6 8oonan, #arold /:II=3 Zn e+en%e o+ the 7etter o+ "i%tionalismZ, 0nalysis, J=A<, 44. :<<6I.

6 (lantinga, 5lvin /:IL=3 -%e >ature o# >e$essity, X+ord> X+ord Tniversity (ress.

6 (lantinga, 5lvin /:ILRA;NN=3 Z5%t$alism and (ossible SorldsZ, in !im Crane and Katalin "arkas/eds.3 Metap%ysi$s, X+ord> X+ord Tniversity (ress, 44. <<=6=I.

6 (lantinga, 5lvin /:IM<3 ZXn EistentialismZ, 3%ilosop%i$al 9tuies, Qol. ==, 44. :6;N.

6 Vodrig$ez6(ereyra, Gonzalo /;NN=3 Z'odal Vealism and 'eta4hysi%al 8ihilismZ, Min ::<, 44.RM<6LN=.

6 Vosen, Gideon /:IIN3 Z'odal "i%tionalismZ, Min II, 44. <;L6J=.

6 Vosen, Gideon /:II<3 Z5 (roblem +or "i%tionalism 5bo$t (ossible SorldsZ, 0nalysis, J<A;, 44.L:6M:.

6 Vosen, Gideon /:IIJ3 Z'odal "i%tionalism "iedZ, 0nalysis, JJA;, 44. RL6L<.



6 ider, !heodore /;NN;3 Z!he Ersatz (l$riverseZ, Eournal o# 3%ilosop%y, II, 44. ;LI6<:J.

6 talnaker, Vobert /:ILRA;NN=3 Z7ehets)ges világokZ, in "arkas Katalin )s #$oranszki "eren%/szerk.3 Moern meta#izikai tanulmányok , B$da4est> E7!E Eötvös Kiadó, 44. II6:NI.

6 UagisaHa, !akashi /;NN;3 Z(rimitive SorldsZ, 0$ta 0nalyti$a :L, 44. :I6<L.


6 Bá%s, Gábor /;NNJ3 Z7ehets)ges világokZ, +ellék ;L6;M, 44. :<J6=N.

6 Chihara, Charles /:IIM3 -%e Borls o# 3ossibility, X+ord> Clarendon (ress.

6 Crane, !im and "arkas, Katalin /;NN=3 Z8e%essity. ntrod$%tionZ, in !im Crane and Katalin"arkas /eds.3 Metap%ysi$s, 0 Duie an 0nt%ology, X+ord> X+ord Tniversity (ress, 44. <N:6:;.

6 CressHell, '. &. /:IMJ3 9tru$ture Meanings, Cambridge, 'ass.> Brad+ord BooksA'! (ress.

6 "ine, Kit /;NN<3 Z!he (roblem o+ (ossibiliaZ, in 'i%hael &. 7o$ and ean S. *immerman/eds.3 -%e ;#or !anbook o# Metap%ysi$s, X+ord> X+ord Tniversity (ress, 44. :R:6LI.

6 "rege, Gottlob /:I:MA;NNN3 Z5 gondolatZ, in $ő. Logikai vizsgálóások , B$da4est> Xsiris Kiadó, 44. :I:6;:L.

6 #$oranszki, "eren% /;NN:3 Moern meta#izika, B$da4est> Xsiris Kiadó, 44. :;;6RL.

6 Kri4ke, a$l /:IL:A;NN=3 Z5zonosság )s sz-ks)gszer2s)gZ, in "arkas Katalin )s #$oranszki"eren% /szerk.3 Moern meta#izikai tanulmányok , B$da4est> E7!E Eötvös Kiadó, 44. <I6RM.

6 Kri4ke, a$l /:IL;A;NNL3 Megnevezés és sz"kségszerűség , B$da4est> 5kad)miai Kiadó.

6 7eHis, avid /:IMRA:IIM3 Z5gainst tr$%t$ral TniversalsZ, in te4hen 7a$ren%e and Cynthia'a%donald /eds.3 6ontemporary 8eaings in t%e &ounations o# Metap%ysi$s, X+ord>Bla%kHell, 44. :IM6;:M.

6 7oHe, &onathan E. /;NN;3 0 9urvey o# Metap%ysi$s, X+ord> X+ord Tniversity (ress, 44. ::J6<<.

6 7o$, 'i%hael &. /:ILI3 Zntrod$%tion> 'odality and 'eta4hysi%sZ, in $ő. /ed.3 -%e 3ossiblean t%e 0$tual , tha%a> Cornell Tniversity (ress, 44. :J6R=.





6 7y%an, Silliam G. /:ILI3 Z!he !ro$ble Hith (ossible SorldsZ, in 'i%hael &. 7o$ /ed.3 -%e 3ossible an t%e 0$tual , tha%a> Cornell Tniversity (ress, 44. ;LJ6<:R.

6 7y%an, Silliam G. /:II=3 Moality an Meaning , ordre%ht and Boston> Kl$Her 5%ademi%($blishers.

6 7y%an, Silliam G. /:IIM3 Z(ossible Sorlds and (ossibiliaZ, in te4hen 7a$ren%e and Cynthia'a%donald /eds.3 6ontemporary 8eaings in t%e &ounations o# Metap%ysi$s, X+ord>Bla%kHell, 44. M<6IJ.

6 'enzel, Christo4her /;NNJ3 Z5%t$alismZ, in 9tan#or 4n$y$lopeia o# 3%ilosop%y,htt4>AA4lato.stan+ord.ed$AentriesAa%t$alismA

6 8olan, aniel /;NN;3 Z'odal "i%tionalismZ, in 9tan#or 4n$y$lopeia o# 3%ilosop%y,htt4>AA4lato.stan+ord.ed$AentriesA+i%tionalism6modalA

6 (ollo%k, &ohn 7. /:IMJ3 Z(lantinga on (ossible SorldsZ, in &ames E. !omberlin and (eter QannHagen /eds.3 0lvin 3lantinga, ordre%ht> Veidel, 44. :;:6==.

6 Ves%her, 8i%holas /:ILJ3 0 -%eory o# 3ossibilty, X+ord> Bla%kHell.

6 ider, !heodore /;NN<3 ZVed$%tive !heories o+ 'odalityZ, in 'i%hael &. 7o$ and ean S.*immerman /eds.3 -%e ;#or !anbook o# Metap%ysi$s, X+ord> X+ord Tniversity (ress, 44.:MN6;NM.

6 talnaker, Vobert /:IIJ3 Z'odalities and (ossible SorldsZ, in &aegHon Kim and Ernest osa/eds 3 0 6ompanion to Metap%ysi$s X+ord> Bla%kHell 44 <<<6L

http://plato.stanford.edu/entries/actualism/

http://plato.stanford.edu/entries/fictionalism-modal/

http://plato.stanford.edu/entries/actualism/

http://plato.stanford.edu/entries/fictionalism-modal/

Documents

Tőzsér János: Metafizika