Túrmezei Erzsébet :

KARÁCSONY ELŐTT

Legyünk egy kicsit csendben. Födjemély csend a szíveket.

mert a sötét, elgyötört földrekarácsony közeleg.

Jó ha most lelkünk messzehagyjaa hajsza, lárma mind.

Ne siessünk hangos utakra,Karácsony lesz megint.

Kezem a jászol előtt szépenimára kulcsolom.

Nyomorúságom, szegénységem,Mind elpanaszolom.

Szívem kitárom: „Kérlek, add meg,ami nincsen nekem!”

Csodáddal, csodálatos Gyermek,takard be életem!”

Hadd legyen szívünk boldog csöndjeimádattal tele.

Újra leszáll a sötét földre,karácsony éjjele.

Mert úgy szerette Isten e világot, hogy

egyszülött fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem

örök élete legyen.János 3,16.

BÉKÉS ADVENTI KÉSZÜLŐDÉST

KÍVÁNOK!