Vadászati állattan & etológia

Róka

Róka (Vulpes vulpes) Az egész Északi féltekén megtalálható

a mediterrán zónáig - Afrika északi

partjaival bezárólag - és Ausztrália

nagy részén. Közép- és Dél-Amerika,

illetve Afrika nagy részéről és az

Óceániai szigetvilágból (+pl.

Krétáról, Shetlandról, Elbáról)

hiányzik. <3000m

• Két jégkorszakot is átvészelt. Jól

alkalmazkodó generalista faj. →

Üdülőövezetekben, elővárosokban,

nagy városok szeméttelepein is

megtalálja életfeltételeit.

• Magyarországon mindenhol előfordul (több városi előfordulása is van),

populáció-sűrűsége folyamatosan növekszik, aminek több oka is van: élőhelyi

változások, táplálékbázis nő → kevesebb rágcsálóirtó használata miatt több

kisemlős, a vadászati nyomás csökkent → kevesebb legális vadászati módszer,

a veszettség elleni immunizálás csökkentette a fiatalok mortalitási arányát.

A róka terítéke 2011-ben 68 791 egyed volt (+ 22 %).

0

5

10

15

20

25

30

1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004

Mea

n d

ensi

ty (

sp/1

000

ha

) +

SD

Transdanubia Great Plain Trend of Transdanubia Trend of Great Plain

The vaccination covered the whole

Transdanubia.

The vaccination covered the

whole country.

A veszettség mellett fontos szerepe van a trichinellózis, az

Echinococcus multilocularis (Mitchell-Jones és mtsai. 1999) és a

rühösség terjesztésében is (Linström és mtsai. 1994).

A veszettségi esetek száma és a róka részaránya (1985-1997) (Heltay 2000)

• Általában vöröses-sárgás barna

bundája van, de nagy az egyedi

variancia (pl. szenes róka).

• A hát középső részén az ágyékig

és a lapocka tájékon keresztben

sötétebb sáv húzódik végig.

• A has és a végtagok belső oldala

szürkés-fehéres, a láb külső

felülete és a fülek sötétbarnák,

feketék.

• A farok hegyén fehér szálak

vagy teljesen fehér, de ez sem

mindig igaz.

• A szukáknál az ellést

megelőzően a has rózsaszín,

barnás árnyalatú lesz.

• A szőrváltás évente kétszer,

április-május, illetve október-

november hónapokban zajlik le.

• A fogképlete: 3142

3143, az M3 hiányzik,

a P4 és az M1 a legnagyobb méretű → tépőfog.

• 23 hetesen jön ki a P4.

• Kort becsülni a fogváltás alapján csak nagyon rövid ideig lehet, mint az összes többi ragadozó fajunknál.

• Használható a szemlencse száraztömeg, amivel el lehet különíteni a fiatalokat, az 1 éveseket, a 2 éveseket és az ennél öregebbeket. De utána már nem lehet megmondani az éveket, mert a szemlencse tömegnövekedése nagyon lelassul.

• Használnak még egyes koponya méreteket, a fogkopást és a fognövekedési vonalakat, ami a legmegbízhatóbb ebben az esetben is.

• Ivari dimorfizmus nincs, azaz a kanok és a szukák hasonló kinézetűek, esetleg a hímek kicsivel nagyobbak.

• A szuka évente egyszer szaporít (monoösztruszos), az ivarszervek (petefészek, here) tömege szezonálisan változik.

• Kétszarvú (bicornis), de nem kettős (duplex) méhe van: a két méhszarvnak a hüvely előtt van közös szakasza.

• A szaporodási időszak (koslatás) január-február folyamán zajlik le. A szukák 1-6 napon keresztül tüzelnek. A hímivarsejt termelés novembertől márciusig tart a kanoknál, érett hímivarsejtek azonban csak decembertől vannak.

• A vemhesség időtartama 52-53 nap.

• A szuka általában 4-5 db utódot hoz

a világra (85-125gr)

• A kölykök sötétszürkék, csukott

szemmel születnek. A 11-14. napra

kinyílik a szemük (világoskék), a

testszín sötétbarna lesz.

• Három hetes korig csak szopnak,

majd 10-12 hetesen már vadásznak.

• Szeptemberre függetlenednek a

kölykök és önálló területet foglalnak.

• Ilyenkor a fiatalok könnyen

elejthetők, megfoghatók csapdával és

ilyenkor a leggyakoribbak az autóval

történő ütközések is.

alloparentális utódgondozás ???

• A fiatal egyedek közül a nőstények esetleg együtt maradhatnak az anyával,

de ez csak nagy populáció-sűrűségnél következik be. → családi csoportok,

DE! mindig az alfa nőstény szaporít. Azonban ha ezt az egyedet eltávolítjuk,

akkor a rangsorban következő egyed azonnal a helyére lép és szaporít.

• A róka egész évben vadászható.

A róka nyoma és

ürüléke

A róka nyoma

A róka ürüléke

• Mozgásformáit tekintve igen

gazdag skálát találunk:

séta, galopp, vágta (ekkor akár

60 km/h sebességet is elérhet),

kullogás.

A lépések jellegzetes sorrendje,

csapája az úgynevezett

„zsinórozás”.

Balról jobbra: vidra, hermelin, nyest, nyuszt, borz, róka, sakál 1 és 2

A róka élőhelye • Rendkívüli alkalmazkodóképesség, élőhely- generalista. • Nagyragadozók helyét betöltötte. • A civilizáció előretörésével szemben toleráns. • Kotorék ásásra alkalmas területeket kedveli, de.... • Kotorék készítésben leleményes (faodú, nádas is). • Magas vízállású területeket kevésbé kedveli.

Életmód

• magányos és jellemzően óvatos vadász. Alkonyattól hajnalig. Koslatás, a kölyöknevelés idején nappal is aktív lehet.

• Fejlett szaglás (társas viselkedés, préda).

• Fejlett hallás, fejletlenebb látás.

• A hímre 2–4 tagú ugatás (kaffogás) jellemző, melyet a párosodási időszakban hallat.

• Gyorsan és kitartóan fut. Akár 10 km/nap!

• Kotorékot használ, amit maga ás, vagy a borzét foglalja el. A bejáratait illatmirigy (violamirigy) egyedspecifikus váladékával jelöli meg. Lábujjközti mirigyeiből dobbantáskor szaganyag szabadul fel, ami szintén speciális jelzésforma. Végbélnyílása mellett anális zsák található, emiatt ürüléke is szagjelzést hordoz.

• Ürülékét általában feltűnően helyezi el (territórium jelölés). Vizeletének feromonjai az ivari aktivitást is jelzik.

• A territórium kiterjedését az élőhely változatossága, a rendelkezésre álló zsákmányforrá-

• sok, illetve az állat kora és ivara is befolyásolja.

• Mozgáskörzetének mérete 0,1 és 30 km2, átlagosan 2–3 km2 .

• Az alfa egyedek használják a táplálékban leggazdagabb területrészt.

Táplálkozása • igen változatos táplálék-összetétel. 0,5 – 1,5 kg/nap

• Testfelépítés: a kisrágcsálók fogása. kutatási eredmények alapján ezek részaránya akár 94% is lehet. Főleg mezei pocok (Microtus arvalis).

• Másodlagosan fontos táplálékai a madarak, növények (pl. nyáron és ősszel elsősorban gyümölcsök /kökény, szilva, meggyfélék/, füvek, mezőgazdasági termékek /kukorica/), emellett alkalmanként hüllőket, kétéltűeket, dögöt, különböző bogarakat (legfőképp futóbogarak), földigilisztát és háztartási hulladékot, háziállatokat is fogyaszt.

• A róka opportunista: a legnagyobb sűrűségben rendelkezésre álló, legkisebb energia befektetéssel hasznosítható táplálékforrást preferálja.

• Elsősorban a téli és kora tavaszi időszakban jelentős szerepet tölt be a dögeltakarításban, ezáltal a betegségek terjedésének meggátlásában.

• Az emberlakta területeken élő rókák táplálékának összetevői nagyban függenek attól, hogy milyen hulladékokat, állatvágási maradékot, egeret, patkányt, vagy más zsákmányt találnak a kukákban, konténerekben.

0

20

40

60

80

100

T Ta N Ő T Ta N Ő T Ta N Ő T Ta N Ő

64 27 7310413153 64 59 46 33 47 49 50 27 29 35

2001 2002 2003 2004

Öss

zeté

tel

( B

%)

Évszak

n

• KÖSZÖNÖM

• A

• FIGYELMET!