VÍZI SZÁLLÍTÁS A GLOBÁLIS

LOGISZTIKÁBAN

A természetes folyami, illetve tengeri utakat igénybe

vevő, csak a kikötővel rendelkező helyeket felkeresni

tudó szállítási mód. A vízi áruszállítást elsősorban

tömegáruk nagy távolságra történő továbbítására

célszerű igénybe venni akkor, ha az áruk eljutási ideje

viszonylag hosszú lehet.

A vízi áruszállítás főbb előnyei

• A többi közlekedési ágazathoz képest a legkisebb

a szállítás fajlagos energiaigénye, ezért viszonylag

olcsó

• a többi közlekedési alágazathoz képest a

legkisebb a környezetkárosító hatása

• minden árufajta szállítására alkalmas

• díjszabásai viszonylag rugalmasak

1

A vízi áruszállítás főbb hátrányai

• viszonylag hosszú az áruk eljutási ideje

• a feladó és a címzett között közvetlen szállítási

kapcsolat kialakítására nem alkalmas, ezért

többszöri átrakásra van szükség

• a szállítási határidők átlagos időjárási viszonyok

mellett betarthatók, de akadályozó tényező lehet

például a túl alacsony vagy túl magas vízállás,

vagy téli időszakban a befagyás vagy jégzajlás

• a többi közlekedési alágazathoz képest –

különösen tengeri szállítás esetén - a

legnagyobbak a szállítás közben fellépő

áruigénybevételek, ezért un. tengerbiztos

csomagolást kell alkalmazni

2

Vízi áruforgalom típusai

• Folyami fuvarozás

o Uszályrakomány (az uszályrakományok

az uszály rakterét, illetve hordképességét

minimum 70 százalékban kihasználják),

o Darabáru (darabáruként az 5000 kg-nál

kisebb egyedi tömegű rakományok

továbbíthatóak),

o Részrakomány (részrakományként az

5000 kg-nál nagyobb egyedi tömegű, de

az uszály 70 százalékos kihasználását nem

biztosító küldemények továbbíthatóak),

3

• Tengeri áruforgalom

o Vonalhajózás (a fenntartó társaságok hajóikat

előre rögzített útvonalon, meghatározott

kikötő érintési sorrenddel, meghatározott

menetrend szerint üzemeltetik, és csak az

adott kikötők közötti áruszállítást vállalnak a

társaság által közzétett feltételek szerint és

fuvardíj ellenében),

o Szabad hajózás (szabad hajózás esetén a hajók

nem egy előre meghatározott útvonalon

közlekednek, hanem oda mennek, ahol az

elérhető legjobb fuvardíj mellett megfelelő

rakományt kapnak és az adott rakomány

rendeltetési helye határozza meg a fuvarozás

útvonalát is),

o Bérelt hajózás (idő és útvonalbérlet).

4

Vízi áruszállítás eszközeinek felosztása:

• folyami hajók

o vontató és tolóhajók

o uszályok (bárkák)

általános célú

speciális célú

o önjáró áruszállító hajók

szárazáru-szállító

folyékonyáru-szállító

különleges rakodású

• cementszállító

• kavicsszállító

• folyami-tengeri hajók

5

• tengeri hajók

o kombinált forgalmat lebonyolító hajók

konténerhajók

komphajók

Ro-Ro hajók

bárkaszállító hajók

o áruszállító hajók

Folyékonyáru szállítók

• nyersolaj-szállító

• gázszállító

• vegyianyag-szállító

Szárazáru szállítók

• vegyesáru-szállító

• ömlesztett rakomány-szállító

• darabáru-szállító

6

Kombinált áruszállító

• OBO

• O-O

Hűtőhajók

• gyümölcsszállító

• hússzállító

Egyéb, speciális áruszállító

• Farakomány szállító

• Ércszállító

Hajózási jellemző mértékegységek:

• Bruttó regisztertonna (BRT),

• Nettó regisztertonna (NRT),

• 1 regisztertonna = 1 köbláb = 2,83 m3,

• Hordképesség (dwt – a felvehető maximális

mennyiség a nyári merülésvonalig).

7

Konténerszállító hajók (100-5000 TEU

befogadóképességűek [20 láb hosszú

szabványkonténer]) rakodás szempontjából

lehetnek:

• Függőleges rakodási rendszerűek,

• Vízszintes rakodási rendszerűek,

• A függőleges és a vízszintes rakodást

kombináló.

Konténerszállító hajó

8

Speciális Si-So hajószállítás (hajó a

hajóban)

• Bárkaszállító hajók (90db. egyenként

370 dwt-s, szabványos pontonszerű

bárkát tud szállítani)

• SEABEE hajók (600-1500 dwt

hordképességű bárkák szállítására

alkalmas)

• BACAT típusú hajók (katamarán)

9

Vízi szállítás megválasztási szempontjai:

• ER típusa, sajátosságai (pl. rögzítési mód,

rakfelület mérete, stb.),

• Földrajzi elhelyezkedés (lehetséges vízi

útvonalak),

• Termékspecifikációk,

• Szállítási határidők,

• Szállítási költségkorlátok,

• Rendelkezésre álló szállítóeszközök,

• Rendelkezésre álló átrakodási módok,

rakodóeszközök,

• Rendelkezésre álló átrakodási helyek,

• Lehetséges útvariációk.

10

Vízi szállítás megválasztásának lépései:

• Vízi áruszállítási mód meghatározása,

• Lehetséges eszközök összegyűjtése,

• Szállítási út kiválasztása,

• Eszköz sajátosságok feltárása,

• Érintett kikötők számának, helyének

meghatározása,

• Átrakodó helyek számának, helyének

meghatározása,

• Terminál sajátosságok feltárása,

• Célfüggvény kiválasztása,

• Eszközváltozatok minősítése,

• Optimális változat kiválasztása.

11

Terminál sajátosságok:

• Csatlakozási lehetőségek (vasúti,

közúti),

• Rakodási módok,

• Rakodási követelmények,

• Várakozási idők,

• Várakozási helyek,

12

Költség függvény elemei:

Átrakási költségek,

Esetleges tárolási költségek,

Szállítási költségek,

Egyéb költségek (kikötői illeték, stb.)

A célfüggvény

∑∑∑∑====

+++=m

jEj

n

iTi

m

jsj

n

iRi KKKKK

1111

ahol

KRi – összes átrakodási költség

terminálonként,

KTi – tárolási költség terminálonként,

n – az átrakodó terminálok száma,

KSj – összes szállítási költség útvonal-

szakaszonként,

KEk – egyéb költség útvonal-szakaszonként,

m – az útvonal-szakaszok száma. 13

LÉGI SZÁLLÍTÁS A GLOBÁLIS

LOGISZTIKÁBAN

A légifolyosókat igénybe vevő, csak a repülőtérrel

rendelkező helyeket felkeresni tudó szállítási mód.

A légi áruszállítást elsősorban akkor célszerű

igénybe venni, ha kis mennyiségű, tömegegységre

nagy értékű árukat kell nagy távolságra, sürgősen

eljuttatni.

A légi áruszállítás főbb előnyei

• nagy szállítási távolságok esetén, viszonylag

rövid az áruk eljutási ideje

• a többi közlekedési alágazathoz képest

viszonylag kicsik az árukat érő igénybevételek,

ezért kicsi a csomagolás költségigénye is

• A szállítási határidők betartását egyedül a

szélsőséges időjárási viszonyok zavarhatják

14

A légi áruszállítás főbb hátrányai

• az áruk csak egy bizonyos köre esetén

vehető számításba (kizárt áruk: gyúlékony

anyagok, robbanóanyagok, lőfegyver és

lőszerek, stb.)

• az áruk repülőtérre való fel-, illetve

elfuvarozására és emiatt gyakran többszöri

átrakására, átmeneti tárolásra van szükség,

ami jelentős mértékben megnövelheti az

áruk eljutási idejét

• a többi közlekedési alágazathoz képest a

legnagyobb a szállítás fajlagos

energiaigénye, ezért viszonylag magasak a

fuvardíjak

• környezetvédelmi szempontból kedvezőtlen

lehet a zajhatás

15

Légi áruszállítás eszközeinek felosztása:

• merevszárnyú repülőgépek

o az utasforgalomból kivont, légi

áruszállítás céljaira átalakított

személyszállító gépek,

o személy- és áruszállításra egyaránt

alkalmas repülőgépek,

o kifejezetten áruszállítási célra

kifejlesztett un. áruszállító repülőgépek,

• forgószárnyú repülőgépek (helikopterek).

Különleges szállítási feladatok

végrehajtására, vagy nehezen

megközelíthető helyekre (hegycsúcsokra)

használják.

16

Boeing 747-400 Freighter áruszállító repülőgép

17

Boeing 747-400 Freighter áruszállító repülőgép keresztmetszete

18

A légi áruforgalom

• Menetrend szerinti járatok (áruszállító

kapacitása a repülőgép műszaki

paramétereitől és az egyéb terhelésektől

függ),

• Áruszállító különjáratok (ha a szállítandó

áruvolumen nem elegendő, egy gép

gazdaságos bérletére rugalmasabb charter

formák alkalmazása célszerű. Igény szerint

bárki bérelhet repülőgépet, akár megbízó,

akár szállítmányozó, akár másik légitársaság).

19

Légi szállítás megválasztási szempontjai:

• ER típusa, sajátosságai (pl. rögzítési mód,

rakfelület mérete, stb.),

• Földrajzi elhelyezkedés (lehetséges légi

útvonalak),

• Termékspecifikációk,

• Szállítási határidők,

• Szállítási költségkorlátok,

• Rendelkezésre álló szállítóeszközök,

• Rendelkezésre álló átrakodási módok,

rakodóeszközök,

• Rendelkezésre álló átrakodási helyek,

• Lehetséges útvariációk.

20

Légi szállítás megválasztásának lépései:

• Lehetséges eszközök összegyűjtése,

• Szállítási út kiválasztása,

• Eszköz sajátosságok feltárása,

• Leszállóhelyek számának, helyének

meghatározása,

• Átrakodó helyek számának, helyének

meghatározása,

• Terminál sajátosságok feltárása,

• Célfüggvény kiválasztása,

• Eszközváltozatok minősítése,

• Optimális változat kiválasztása.

21

Terminál sajátosságok:

• Csatlakozási lehetőségek

(vasúti, közúti),

• Rakodási módok,

• Rakodási követelmények,

• Várakozási idők,

• Várakozási helyek,

22

Költség függvény elemei:

Átrakási költségek,

Esetleges tárolási költségek,

Szállítási költségek,

Egyéb költségek (repülőtéri illeték, stb.)

A célfüggvény

∑∑∑∑====

+++=m

jEj

n

iTi

m

jsj

n

iRi KKKKK

1111

ahol

KRi – összes átrakodási költség

terminálonként,

KTi – tárolási költség terminálonként,

n – az átrakodó terminálok száma,

KSj – összes szállítási költség útvonal-

szakaszonként,

KEk – egyéb költség útvonal-szakaszonként,

m – az útvonal-szakaszok száma. 23