20
2014. június www.pdsz.hu 1085 Budapest, Somogyi Béla u. 20. ÉRDEKVÉDELEM JOGVÉDELEM FÜGGETLENSÉG SZOLIDARÍTÁS SZOLGÁLTATÁS TÉMÁINK TOTÁLISAN ÁTALAKUL AZ EMMI 2. OLDAL KISHANTOS APOLÓGIÁJA 3. OLDAL ENNYIT KERESNEK SZEPTEMBERTÕL A PEDAGÓGUSOK 6. OLDAL A HAMUPIPÕKE- EFFEKTUS 11-13. OLDAL „AZ ÉN IDÕMBEN MÁSOK TUDTÁK MITÕL LESZ JÓ NEKEM…” Hoffmann Rózsa elsõ képviselõi megszólalásában meglehetõsen dehonesz- tálóan nyilatkozott a szakszervezetek szerepvállalásáról. Czunyié dr. Ber- talan Judit elsõ államtitkári válaszában osztotta elõdje álláspontját, s „osz- totta” a szakszervezeteket. Mondandójukból nem volt nehéz felismerni a PDSZ-re vonatkozó eszmefuttatást, kiemelve, hogy szereptévesztésben va- gyunk. Valóban a volt (bukott) és jelenlegi államtitkárnak joga van meg- határozni, hogy egy társadalmi szervezetnek mivel kell foglalkozni? Ezt a kérdést járta körül Mendrey László PDSZ elnök a június 23-i sajtótájé- koztatón, melyen Zorán dalából is idézett: „Az én idõmben mások tudták mitõl lesz jó nekem…” Online kiadás! 2. oldal PDSZ-MLP: ELFOGADHATATLAN...

Z ÉN IDÕMBEN MÁSOK TUDTÁK MITÕL LESZ JÓ NEKEM…” …€¦ · 2014. június 1085 Budapest, Somogyi Béla u. 20. ÉRDEKVÉDELEM JOGVÉDELEM FÜGGETLENSÉG SZOLIDARÍTÁS SZOLGÁLTATÁS

  • Upload
    others

  • View
    1

  • Download
    0

Embed Size (px)

Citation preview

Page 1: Z ÉN IDÕMBEN MÁSOK TUDTÁK MITÕL LESZ JÓ NEKEM…” …€¦ · 2014. június 1085 Budapest, Somogyi Béla u. 20. ÉRDEKVÉDELEM JOGVÉDELEM FÜGGETLENSÉG SZOLIDARÍTÁS SZOLGÁLTATÁS

2014. június

www.pdsz.hu 1085 Budapest, Somogyi Béla u. 20.

ÉRDEKVÉDELEMJOGVÉDELEMFÜGGETLENSÉGSZOLIDARÍTÁSSZOLGÁLTATÁS

T É M Á I N K

TOTÁLISAN

ÁTALAKUL

AZ EMMI2. OLDAL

KISHANTOS

APOLÓGIÁJA

3. OLDAL

ENNYIT KERESNEK

SZEPTEMBERTÕL

A PEDAGÓGUSOK

6. OLDAL

A HAMUPIPÕKE-EFFEKTUS

11-13. OLDAL

„AZ ÉN IDÕMBEN MÁSOK TUDTÁK

MITÕL LESZ JÓ NEKEM…”

Hoffmann Rózsa elsõ képviselõi megszólalásában meglehetõsen dehonesz-tálóan nyilatkozott a szakszervezetek szerepvállalásáról. Czunyié dr. Ber-talan Judit elsõ államtitkári válaszában osztotta elõdje álláspontját, s „osz-totta” a szakszervezeteket. Mondandójukból nem volt nehéz felismerni aPDSZ-re vonatkozó eszmefuttatást, kiemelve, hogy szereptévesztésben va-gyunk. Valóban a volt (bukott) és jelenlegi államtitkárnak joga van meg-határozni, hogy egy társadalmi szervezetnek mivel kell foglalkozni? Ezt akérdést járta körül Mendrey László PDSZ elnök a június 23-i sajtótájé-koztatón, melyen Zorán dalából is idézett: „Az én idõmben mások tudtákmitõl lesz jó nekem…”

On

lin

e k

iad

ás

!

2. oldal

PDSZ-MLP: ELFOGADHATATLAN...

Page 2: Z ÉN IDÕMBEN MÁSOK TUDTÁK MITÕL LESZ JÓ NEKEM…” …€¦ · 2014. június 1085 Budapest, Somogyi Béla u. 20. ÉRDEKVÉDELEM JOGVÉDELEM FÜGGETLENSÉG SZOLIDARÍTÁS SZOLGÁLTATÁS

2

AKTUÁLIS

Ráció-online – a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének lapjaA lap ingyenes, a befizetett tagdíjakból készülFelelõs kiadó: Mendrey László, a PDSZ elnöke

Fõszerkesztõ: Szita RóbertKépszerkesztõ: Kiséri-Nagy Ferenc

Szerkesztõbizottság: A PDSZ elnökségeKiadja: a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Országos Választmánya

1085 Somogyi Béla u. 20.ISSN: 1586-7056

Lapterv, tipográfia: Kiss CsabaNyomdai munkálatok: TRADEORG nyomda, Fûzfõgyártelep

Felelõs vezetõ: Tóth Zoltán

Készült 1200 példányban

TOTÁLISAN ÁTALAKUL

AZ EMMI: ITT VANNAK AZ ÁLLAMTITKÁROK!Egy kivételével bemutatta az Emberi Erõ-források Minisztériuma államtitkárait Ba-log Zoltán miniszter. Június 10-én kiderült,hogy Rétvári Bence parlamenti államtitkárés miniszterhelyettes, Lengyel Györgyi köz-igazgatási államtitkár lesz. Hoffmann Ró-zsa utóda – a köznevelési államtitkári szék-ben – Czunyiné Bertalan Judit (képünkön)lesz. A felsõoktatásért felelõs államtitkárrólegyelõre annyit lehet csak tudni, hogy egynagyvállalattól érkezik.

A bemutatott államtitkárok közül a közne-velési államtitkár személyérõl nem lehetett ed-dig sokat tudni. Czunyiné Bertalan Judit 1974-ben született, történelem és magyar szakondiplomázott, majd elvégezte a jogi egyetemetis. 2004 óta tagja a Fidesznek.

2010 óta országgyûlési képviselõ, az Ifjúsá-gi, szociális, családügyi és lakhatási bizottságtagja. Az elmúlt nyolc év kormányzati intézke-déseit vizsgáló albizottság elnöke volt.

Szita Róbert

PDSZ-MLP: ELFOGADHATATLAN

A TELJESÍTMÉNYRE ÉRZÉKETLEN PEDAGÓGUS-BÉRRENDSZER, AZ OKTATÁS EGYPÁRTI, CENTRALIZÁLT RENDSZERE!

A pedagógusok és diákok helyzetét jobbító azonnali teen-dõkrõl tárgyalt találkozóján Fodor Gábor, az MLP elnökeés Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszer-vezetének elnöke. Fodor Gábornak, a Törvényalkotási Bi-zottság tagjaként lehetõsége van arra, hogy beleszóljon azoktatást érintõ jogalkotási folyamatokba, és ezáltal közvet-ve képviselje érdekeinket - mondta az MLP által kiadottközlemény szerint Mendrey László.

Elfogadhatatlan a teljesítményre érzéketlen pedagógus-bérrendszer, az oktatás egypárti, centralizált rendszere -hangsúlyozza Fodor Gábor és Mendrey László találkozó-ját követõen kiadott közleményében a Magyar LiberálisPárt.

Hangsúlyozták, hogy egyetértenek abban, hogy a NemzetiPedagógus Kar felállítása és a vezetõk megválasztásának mód-ja nem volt átlátható, a körülmények súlyos legitimációhiányrólárulkodnak. A Magyar Liberális Párt szerint ezt a testületet felkell oszlatni és vissza kell adni a szabadságot, az autonómiát aziskoláknak és a pedagógusoknak.

A kormányváltással, az új államtitkár kinevezésével az okta-tás terén nem történt változás. Maradt a gigaminisztérium, ami-rõl kiderült, hogy nem jól mûködik. Az oktatás, benne gyerekekmillióival, az elmúlt négy év rombolása és káosza után megér-demelt volna egy önálló tárcát.

A pedagógusok bérezése, az életpályamodell a jelenlegi for-májában azonnal felülvizsgálatra szorul. A MLP számára elfo-gadhatatlan a teljesítményre, a minõségi és többletmunkára ér-zéketlen bérrendszer.

A Liberálisok célja, hogy a pedagógusok átlagbére közelít-sen a diplomás átlagbérhez, mert most az annak mindössze a fe-le. A MLP határozottan kiáll a plurális tankönyvkínálat mellett,amely a tanszabadság egyik legfontosabb eszköze.

Nem fogadják el, hogy az Orbán-kormány oktatáspolitikájaa szocializmus egypárti, centralizált egyenrendszerét hozza vis-sza, hogy a minisztérium által jóváhagyott két tankönyvbõlkelljen minden tanárnak választania, és a minisztérium által ki-jelölt anyagot kelljen kötelezõen a diákok fejébe vernie.Egyentankönyv, egyenideológia, egyendiákok, egyeniskolák -ez nem a minõségi oktatás és nem a minõségi munkavállalókképzésének útja.

stop.huFotó: Kiséri-Nagy Ferenc

Page 3: Z ÉN IDÕMBEN MÁSOK TUDTÁK MITÕL LESZ JÓ NEKEM…” …€¦ · 2014. június 1085 Budapest, Somogyi Béla u. 20. ÉRDEKVÉDELEM JOGVÉDELEM FÜGGETLENSÉG SZOLIDARÍTÁS SZOLGÁLTATÁS

3

VEZÉRCIKK

A PDSZ AZ ÚJ KÖZNEVELÉSI ÁLLAMTITKÁRRAL ÉS A

NEMZETI PEDAGÓGUS KAR ELNÖKÉVEL EGYEZTETNEA Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) egyez-tetést kezdeményezett az új köznevelési államtitkárral és aNemzeti Pedagógus Kar elnökével az oktatás aktuális kérdé-seirõl. Mendrey László, a PDSZ elnöke június 17-i, budapes-ti sajtótájékoztatóján elmondta: többek között azt szeretnék,ha a pedagógus kari tagság nem lenne kötelezõ. A pedagóguskar új elnökét meghívták legutóbbi elnökségi ülésükre is.

Az új köznevelési államtitkárt egyelõre nem ismerik, min-denkit a tevékenysége alapján kell megítélni, mi az, amit le tudtenni az asztalra - mondta az érdekvédõ. Jelezte: már tárgyaltakaz Országgyûlés kulturális bizottsága elnökével és több, a par-lamentbe bejutott ellenzéki párttal is.

Mendrey László megjegyezte: a kormánypártok részérõlegyelõre semmilyen visszajelzés nem érkezett megkeresésükre.

A PDSZ kezdeményezi azt is, hogy ez évre is teljes, 25 mun-kanap pótszabadság járjon a pedagógiai szakszolgálatoknál dol-gozó pedagógusoknak. Elmondta: az oktatási tárgyú törvényekOrszággyûléshez elõzõ nap benyújtott módosítása azt tartal-mazza, hogy ez évre csökkentett, 15 napot kapnának az érintet-tek. Ennek megváltoztatása érdekében valószínûleg a parla-menti pártokhoz fordulnak majd azt kérve, adjanak be módosító

javaslatot. A változtatás ezres nagyságrendben érinthet pedagó-gusokat - mondta Mendrey László az MTI kérdésére.

A szakszervezeti vezetõ kitért arra: csökkenteni kell a peda-gógusok munkaidõ terhelését, és fontosnak tartotta, hogy meg-ismételjék a 2010-es vonatkozó vizsgálatot. Meg kell nézni,hogy a 32 óra kötött munkaidõ a munkaterhelést miként emeltemeg - mondta, rámutatva arra: a pedagógusok „nagyon fáradtakés kimerültek“ a tanév végére. 2010-ben a heti kötelezõ 22 óramellett átlagosan 51 óra volt a terhelésük - tette hozzá.

A PDSZ átgondolná a jelenlegi iskolaszerkezetet is - folytat-ta az elnök, aki szerint meg kell nézni, fenntartható-e a mostaniforma. Az tapasztalható, hogy a 6 és 8 osztályos gimnáziumokelviszik a tehetségesebb, szorgalmas gyerekeket - jegyezte meg.

A szakszervezeti vezetõ nem osztotta azt az elvet, hogy a mi-nisztériumok élére nem szakemberekre van szükség, hanem po-litikusokra.

Minden közoktatásban bejegyzett szakmai, érdekvédelmi,szülõi és diákszervezettel egyeztetni kell - rögzítette. Szintén át-gondolnák a pedagógus minõsítési rendszert, és gyorsabbá, haté-konyabbá kell tenni a fenntartással összefüggõ ügyek intézését.

MTI - Kiséri-Nagy Ferenc

KISHANTOS APOLÓGIÁJAJúnius 1-je van, pedagó-gus nap. Az elmúlt évek-ben ezrekkel „ünnepel-tünk” ezen a napon aSzalay utcában. Tettükezt azért, mert elfogad-hatatlan volt a bérünk,elfogadhatatlan volt azoktatás átalakításánakiránya, s nem tudtuk el-fogadni, hogy rólunk

döntenek, nélkülünk.Most ismét a nemzet napszámosainak ünnepe van. Akárcsak

az elmúlt években, most sincs okunk vigadni. Naponta halljuk,hogy visszaadják a tudás becsületét, egyszerûbbé és olcsóbbáteszik a tankönyvvásárlást, világszínvonalú tudást kapnak diák-jaink, leveszik a pedagógusok válláról az adminisztráció egyrenyomasztóbb nyûgét, tisztességes megélhetést biztosító bért fi-zetnek a tanároknak – mert Magyarország jobban teljesít…

És mi úgy teszünk, mint aki elhiszi, hogy a Trabant állva,hagyja a Ferrarit, hogy az unortodixia az oktatásban is üdvözí-tõ, hogy a rég leváltott – méltán a pedagógia szemétdombjáradobott módszerek – reaktiválásával megállítható a folyamatosteljesítményromlás. Mintha elhinnénk, hogy az iskolarendszer-bõl idejekorán kikerült – végzettség nélküli – generációk amunkaerõpiacon elhelyezkedve nagyerõkkel fogják növelni adzsídípít - mindannyiunk üdvére.

Úgy teszünk, mint aki elhiszi. Úgy teszünk, mert úgy kelltennünk. Mert a félelem – mely már egyáltalán nem fortélyos,ellenben gerincroppantó és borzongató – erre kényszerít. Agyerek, a hitel, a lakás, az állás… Feltöltjük a portfóliót (hiszenbruttó húszezer forint, azért mégiscsak bruttó húsz..), csöndbenasszisztálunk a mindenféle legitimitást nélkülözõ, ám a hatal-mat végsõkig kiszolgálni hivatott fegyelmezõ eszköz, a pedagó-gus kar felállításához. Mert túl kell élni a mai napot is. Hiszenezzel is közelebb a nyugdíj…

S õk úgy tesznek, mint aki elhiszi, hogy mi elhisszük.Persze vannak kamikázék. Akik egzisztenciájukat is kockára

teszik, de nem adják nevüket, tudásukat, szakmai renoméjukata „közoktatás Kishantosához“. Viszont arcukat, nevüket vállalva

mondják el, kiáltják pusztába, hogy rossz az irány, tönkre megyaz oktatás, tönkre megy az ország! Igen, a pusztába kiáltanak,falra hányják a borsót. Választ nem kapnak. Bár a miniszterel-nök szerint, aki nem vitázik az lúzer, az gyenge, önmagát semtudja megvédeni – és milyen igaza van! – az oktatási kormány-zat hallgat. Megengedheti(?) magának, hogy ne reagáljon ahozzá érkezõ levelekre, vállát megrántva idõnként közölje,hogy minden rendben van. Háta mögött a kétharmados úthen-gerrel, az önnön javukat szolgáló és védõ törvényekkel, barbármódon beszántották hosszú idõk – igenis, eredményt produká-ló - erõfeszítéseit, éppúgy, mint azon a bizonyos Fejér megyeiközségben. Igen, Kishantoson.

Hát igen…a hordó – mint tudjuk – nem áll meg. De a törvény-szerûségek azért törvényszerûségek, mert kikerülhetetlenek. Min-dig így volt, most sem lesz másképp. A fehérrõl kiderül, hogy fe-hér, a jóról, hogy szép és értékes, az ostobaságról pedig, hogy fa-batkát sem ér. Az igazság nem erõ kérdése, hanem a tényeké.

Csak nehogy késõ legyen. Csak nehogy túl sok romot kelljeneltakarítani azért, hogy végre építkezhessünk.

Az „emútnégyévben” a köz oktatásának hajója radikálisirányváltást hajtott végre. Hátraarcot. A politika rég nem látottagresszivitással jelölte ki a szolgáló szerepére az educatio részt-vevõit. Használt – ki és fel – egy olyan embert, aki vitán felülitekintély volt a pedagógusok között. Akinek a rendszerváltáskörüli tevékenysége napjainkig – sajnos, már csak nosztalgikus- pozitív példa. Az iskolaalapító, a pedagógus fórum kezdemé-nyezõ, az akkori oktatáspolitika kemény kritikusa mára össze-törte nimbuszát, de így is jelképpé vált. A hatalomnak aláren-delt, a macchiavellista politikai akaratot kritikátlanul kiszolgá-ló oktatási adminisztráció megtestesítõje õ, aki úgy távozik,hogy senki nem ejt könnyet érte.

Az elmúlt négy év után ideje új lapot nyitni. Pozíciótól, po-litikai irányultságtól, (értelmezhetetlen) reprezentativitástólfüggetlenül együtt kell mûködnünk, közösen kell megkeres-nünk és megvalósítanunk a jelenlegi - kimutatható, mérhetõ-válságból a kiutat.

Készek vagyunk rá. A kezünk nem disznóláb…Budapest, 2014, pedagógus nap.

Mendrey László

Page 4: Z ÉN IDÕMBEN MÁSOK TUDTÁK MITÕL LESZ JÓ NEKEM…” …€¦ · 2014. június 1085 Budapest, Somogyi Béla u. 20. ÉRDEKVÉDELEM JOGVÉDELEM FÜGGETLENSÉG SZOLIDARÍTÁS SZOLGÁLTATÁS

4

AKTUÁLIS

BALOG USZODÁJABalog Zoltán, aki ismét az Orbán-kormány társadalompoli-tikáját kiteljesíteni és fenntartani hivatott, szép nevû Embe-ri Erõforrások Minisztériumának a vezetõje, a kulturálisbizottságban kifejtette: õ sosem állította, hogy a (szinténszép nevû) Klebelsberg Intézményfenntartó Központ mûkö-dése sikeres lett volna, de hát – tette hozzá megengedõen –egy ekkora átalakítás során van kísérleti fázis is. Elárultaazt is, hogy a hibákról azért nem beszéltek nyilvánosan,mert a kommunikációs tanácsadóik ezt nem ajánlották.

Rögzítsük a pillanatot: figyelemre méltó fordulatról van szóugyanis, mert igazolja, hogy a buzgó ájtatosság rávezeti olykoraz arra hivatottakat a helyes ösvényre, a belátáséra, és ezzelegyütt annak elismerésére, hogy volt olyan pillanat az életünk-ben, amikor az általunk ismert tényeket tudatosan ferdítettük el,vagyis hazudtunk.

Jó, jó, nem reggel, éjjel meg este, ennek kiváltsága csak ke-veseknek adatik meg, de azért elõ-elõfordult már miniszteriáliséletünkben.

Balog Zoltán kijelentéseibõl ugyanis az következik, hogy 1.a humántárca vezetése pontosan tudta, hogy a Klik rettenetesenmûködik, 2. ezt elfogadva, kísérleti fázissá nyilvánították az el-múlt két évet, ami azt jelenti, hogy körülbelül egymillió gyere-ket, százötvenezer pedagógust és iskolai dolgozót minõsítettekát kísérleti tereppé, laborrá, kémcsõvé, amelybe belegyömö-szöltek mindent és mindenkit, s addig rázogatták, amíg elõ nemállt az az ideológiai és szakmai katyvasz, amelyet ma közneve-lés címszóval illetünk, 3. a Balog Zoltán vezetése alatt álló tár-ca, amely szakmányban gyártotta a Klik munkáját magasztaló

közleményeket, tudatosan megtévesztette az embereket, tehátBalog Zoltán református lelkész, humánminiszter hazudott, 4.Balog Zoltán református lelkész, humánminiszter épp ebbõl kö-vetkezõen nem szokott le a hazudozásról, hiszen bizottságimeghallgatásán azt állította, hogy õ sosem nevezte sikeresnek aKlik mûködését.

Ennyi hazugság így, egyszerre, reggelre, délre és estére iselegendõ volna, de vessük bizakodó tekintetünket inkább a jö-võbe, hiszen Balog Zoltán is ezt teszi, amikor iskolai uszoda-építési programot vizionál. Mégpedig azért, hogy egyetlen gye-rek se kerüljön ki az iskolából úgy, hogy nem tud úszni, vagyisaz úszás „ne csak a középosztály kiváltsága legyen”.

Na most, ami a középosztály kiváltságait illeti, könnyeneszünkbe juthat egypár dolog, már csak úgy az esélyegyenlõségvagy mifene nevében is, középosztályilag, ami Hegedûs Zsuzsaminiszterelnöki tanácsadó szerint nem is létezõ fogalom, de er-rõl majd nyilván egyeztet Balog miniszter úrral is.

Ám ha esetleg mégis létezõ, akkor bizony a középosztályi ki-váltságokban fürdõzõ csemeték nagy valószínûséggel nem aKlik-uszodákban tanulnak meg úszni, mert inkább magán- ésalapítványi iskolákba járnak majd, a középosztály ugyanis aszemének hitt és nem Balog miniszternek, és már megkezdtegyermekeinek kimentését a Klik-rendszerbõl.

Meg akarják úszni.(Az írás a Népszabadság 2014. 06. 07. számában jelent meg.)

Tóth Ákos

VIDEÓ: EGYEZTETÉSRE HÍV A PDSZAz ATV Reggeli Start vendége volt június 18-án Mendrey László.

A PDSZ elnökével lefolytatott beszélgetést megtekintheti, amennyiben

http://www.atv.hu/videok/video-20140618-egyeztetesre-hiv-a-pdsz

linkre kattint.

Page 5: Z ÉN IDÕMBEN MÁSOK TUDTÁK MITÕL LESZ JÓ NEKEM…” …€¦ · 2014. június 1085 Budapest, Somogyi Béla u. 20. ÉRDEKVÉDELEM JOGVÉDELEM FÜGGETLENSÉG SZOLIDARÍTÁS SZOLGÁLTATÁS

5

AKTUÁLIS

BEJÖTT A HOFFMANN-TERV, JÓVAL KEVESEBB KÖZÉPISKOLÁS LESZA több tízezres diákhiány többezres pedagógusleépítésekkel fog járni

Több, mint harmincezerrel kevesebben iratkoztak be közép-iskolába a következõ tanévre, mint eddig, ami a PDSZ elnö-ke szerint több ezer pedagógus elbocsátását eredményezheti.Mendrey László szerint az egyik ok a tankötelezettség kor-határának leszállítása, amelynek negatív következményeivelegy 2011-es minisztériumi háttéranyag is számolt.

Országosan 35-36 ezer diák hiányozhat a gimnáziumokból,szakközépiskolákból és szakiskolákból, miután ennyivel keve-sebben iratkozhattak be a vártnál - jelentette be Mendrey Lász-ló. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ)elnöke szerint csak az egyik déli megyében kétezer tanuló hi-ányzik a beiskolázásoknál. A jelenség egyik oka Mendrey sze-rint demográfiai, ugyanis 1999-2000 körül (az elsõ Orbán-kor-mány idején - a szerk.) viszonylag kevés gyermek született.

A másik ok viszont a második Orbán-kormány oktatáspoliti-kájában keresendõ, pontosabban annak egyik emblematikuselemében: a tankötelezettség korhatárának 18-ról 16 évre valóleszállításában. Az új köznevelési törvény 2012-es hatályba lé-pése óta ugyanis nem csak a tizenhat éves diákok dönthetnekúgy, hogy érettségi vagy szakmai végzettség nélkül, akár szülõibeleegyezés hiányában otthagyják a középiskolát (túlkoros,többször bukott tanulók esetében az általános iskolát), hanemaz iskolák kötelezettsége is megszûnt arra, hogy a diákokatminden körülmények között bent tartsák az intézmény falai kö-zött.

A PDSZ elnöke szerint az intézkedést a pedagógusok túlnyo-mó többsége támogatta, hiszen azok, akik emiatt kiesnek az ok-tatási rendszerbõl, jellemzõen hátrányos helyzetû, nehezen ta-nítható fiatalok. Bár a kormány európai uniós példákra hivat-kozva szállította le a tankötelezettség korhatárát - ami több tag-államban is 15 és 17 között mozog -, de Mendrey úgy vélte, a2008-ban kirobbant, máig elhúzódó gazdasági válság hatásáratöbb ország is korrigálta a rendszerét, és fölemelte a korhatárt18 éves korra. Utóbbinak egyébként egyszerû, racionális okavan: gazdasági visszaesés idején a képzetlen, mûveltség éskompetencia híján új szakmák elsajátítására képtelen fiatalok-nak szinte lehetetlen munkát találni a magánszférában, így szá-mukra csak az állami költségvetés által finanszírozott közmun-ka vagy segély maradna.Az egyszerû képlet ellenére a - Hoffmann Rózsa távozó közne-velési államtitkár nevével fémjelzett - 2010 utáni oktatáspoliti-ka inkább a közoktatási szférán való spórolás és a hazai vagykülföldi tõkét állítólag nagyon vonzó, olcsó, betanított bérmun-kások „tömeggyártásának“ lehetõségét látta a korhatár csök-kentésében. A 2011-ben kiszivárgott „Hoffmann-terv“ - egyminisztériumi háttértanulmány, amely a 2011-ben elfogadottköznevelési törvény titkos melléklete volt - 2015-ig mintegy 73milliárd forintnyi költségvetési megtakarítást vár csak akorhatárleszállítástól, ami 4904 pedagógus-álláshely megszû-nésével fog járni. Ehhez jönne csak a gyermeklétszám csökke-nésével járó csaknem négyezer álláshely-megszûnés, de a szak-képzés átalakításától - szakiskolák bezárása, összevonása, köz-ismereti képzés minimálisra csökkentése - is 2284 tanár elbo-csátását várják.Tehát egyáltalán nem légbõl kapott a PDSZ elnökének bejelentése,

amely szerint a több tízezres diákhiány több ezres pedagógus-leépítésekkel fog járni, és 50-60 iskola zárhat be. Vagyis a pe-dagógus életpályamodell, illetve az ahhoz kapcsolódó, 2017-igfokozatos béremelés bevezetésével „jól járt“ tanárok közül na-gyon sokan veszíthetik el állásukat. Ráadásul Mendrey szerinta túlélésükért küzdõ oktatási intézmények arra kényszerülnekmajd, hogy magatartászavaros, hátrányos helyzetû diákokat istömegével vegyenek fel, pedig az õ oktatásukra nincs megfele-lõ szakmai hátterük. Az államtitkárság egyébként lapzártánkignem cáfolta a tanulóhiányról szóló PDSZ-bejelentést.

A korhatárcsökkentés gazdasági csodát sem okozott: aPolicy Agenda elemzése szerint a 15–19 éves korosztályban2011 októbere és decembere között 8900 munkanélküli volt, afriss adatok szerint pedig már 12 900-an vannak.

A PDSZ ÚJRA

EGYEZTETÉSRE HÍVJA

A SZAKMINISZTERTMivel a PDSZ-hez súlyosan aggályos információk jutottak el

a 2014-2015-ös tanév középfokú beiskolázási adatait illetõen,ezért újra levelet fogalmazott Mendrey László. Ebben a PDSZelnöke újfent egyeztetésre hívta Balog Zoltánt, az Emmi veze-tõjét. Az alábbiakban elolvashatják a levelet.

Emberi Erõforrások Minisztériuma1054 Budapest, Akadémia utca 3.Balog Zoltán miniszter

Tisztelt Miniszter Úr!

Súlyosan aggályos információk jutottak el hozzánk a 2014-2015-ös tanév középfokú beiskolázási adatait illetõen. A birto-kunkba került kimutatás szerint hazánk egy déli megyéjében sú-lyos tanulóhiány alakult ki, mind a szakiskolai, a szakközépis-kolai és a gimnáziumi férõhelyek betöltöttségét illetõen egy-aránt. Az adatokból látható, hogy mintegy 2.000 tanuló „hiány-zik” a rendszerbõl. Amennyiben ez országos szinten jellemzõállapot, akkor jelentõs mértékû pedagógus elbocsájtásra kellfelkészülnünk. A tisztánlátás érdekében sürgõs egyeztetésre ké-rem Önt.

Tisztelt Miniszter Úr!

Arra kérem, hogy mihamarabb teremtsen lehetõséget azegyeztetés lefolytatására, és a megoldási lehetõségek felkutatá-sára!

Sürgõs válaszát várva:Mendrey László elnök, PDSZ

Budapest, 2014. május 19.

Page 6: Z ÉN IDÕMBEN MÁSOK TUDTÁK MITÕL LESZ JÓ NEKEM…” …€¦ · 2014. június 1085 Budapest, Somogyi Béla u. 20. ÉRDEKVÉDELEM JOGVÉDELEM FÜGGETLENSÉG SZOLIDARÍTÁS SZOLGÁLTATÁS

6

BÉREK

Egy éven belül háromszor emelkedik a pedagógusok bére -mondta februárban Hoffmann Rózsa távozó köznevelési ál-lamtitkár, aki szerint ilyen mértékû fizetésemelésre évek ótanem volt példa. De mennyi az annyi? Tényleg tízezer forin-tos emelkedéssel számolhatnak a pedagógusok szeptember-tõl? Kik járnak jól, és kik kénytelenek beérni 406 forintosbéremeléssel?

„A teljes béremelés egy tízszeletes torta. Ebbõl hat szeletettavaly szeptemberben már megkaptunk, idén szeptemberbenjön még egy szelet, 2015, 2016 és 2017 szeptemberében pedigmég egy-egy“ - iskolai matekpéldával magyarázta el a pedagó-gusok béremelésének ütemezését az eduline-nak az egyik buda-pesti gimnázium igazgatóhelyettese, gyorsan hozzátéve: nem ami kedvünkért találta ki a tortás példát, saját kollégáinak is ígyszokta elmagyarázni, melyik évben milyen emelésre számíthat-nak, az államtitkári széktõl búcsúzó Hoffmann Rózsa által is-mételgetett „60+10+10+10+10“ százalékos béremelést a leg-többen ugyanis nem tudják forintra váltani.

„Nem tudom, hányszor magyaráztam el a kollégáimnak,hogy amikor azt hallják, hogy szeptemberben jön az újabb tízszázalék emelés, akkor nem arról van szó, hogy tíz százalékkalmagasabb lesz a fizetésük“ - magyarázta az igazgatóhelyettes.

Mennyi az annyi?A pedagógusok fizetését ugyanis több lépcsõben emelik. Ta-

valy szeptemberben a 2013 és 2017 közötti idõszakra tervezett,teljes béremelésnek a hatvan százalékát kapták meg a pedagó-gusok (ez nem azt jelenti, hogy a korábban százezer forintot ke-resõ tanító tavaly szeptember óta 160 ezer forintot keres, az át-lagos fizetésemelés 34 százalékos volt), a maradék negyvenszázalékot négy évre osztották el.

Idén szeptemberben jön az újabb emelés: a középfokú végzett-séggel rendelkezõk illetményalapja a minimálbér 118,5 százalé-káról 118,9 százalékra emelkedik, az alap- vagy fõiskolai diplo-mások 157,8 százalék helyett 163,3, a mester- vagy egyetemidiplomások 172,9 százalék helyett 179,6 százalékkal számolhat-nak. Kiszámoltuk, mindez mit jelent forintban szeptembertõl.

Kategória Év Középfokú Alapszakos/ Mesterszakos/végzettséggel fõiskolai egyetemi

végzettséggel végzettséggel2. 3-5 144 819 198 898 218 7523. 6-8 156 887 215 473 236 9824. 9-11 162 922 223 761 246 0965. 12-14 168 956 232 048 255 2116. 15-17 174 990 240 336 264 3267. 18-20 181 024 248 623 273 4418. 21-23 187 058 256 910 282 5559. 24-26 193 092 265 198 291 67010. 27-29 199 126 273 485 300 78511. 30-32 205 161 281 773 309 89912. 33-35 211 195 290 060 319 01413. 36-38 217 229 298 348 328 12914. 39-41 223 263 306 635 337 24315. 42-44 229 297 314 923 346 358

A „pedagógus II“, a „mesterpedagógus“ és a „kutatótanár“ ka-tegóriával nem foglalkoztunk, tavaly szeptemberben ugyanis a pá-lyakezdõk kivételével mindenki a „pedagógus I“ fokozatba került.

A 406 forintos béremelésAz elsõ kategóriát is kihagytuk a táblázatból, a három évnél

rövidebb ideje dolgozó pedagógusokat tavaly szeptemberbenugyanis nem a „pedagógus I“, hanem a „gyakornok“ fokozatbasorolták, õk ennek megfelelõen kapnak fizetést. A gyakornokokbére a mindenkori illetményalap száz százaléka, ez jelenleg 120277 és 175 493 forint között mozog, attól függõen, hogy a pá-lyakezdõnek középfokú végzettsége, alapszakos vagy mester-szakos diplomája van.

A legrosszabbul a középfokú végzettségûek járnak, õk gya-korlatilag meg sem fogják érezni a szeptemberi béremelést:jelenleg 120 277 forintos bruttó bérük van, szeptembertõl 120683 forintból gazdálkodhatnak. Az alapszakosok 160 167 fo-rintos bruttó bére ötezer forinttal, 165 749 forintra emelkedik,míg a mesterdiplomásoké 175 493 forintról 182 294 forintranõ.

Januárban jön az újabb emelésA következõ emelés 2015 januárjában jön – már ha ismét

emelkedik a minimálbér összege. Az illetményalapot ugyanis –amely alapján a különbözõ végzettségû és besorolású tanárok,tanítók és óvónõk fizetését kiszámítják – a mindenkori mini-málbér határozza meg. Idén januárban például 98 ezerrõl 101500 forintra nõtt a minimálbér, emiatt február eleje óta átlago-san 8-9 ezer forinttal többet visznek haza a pedagógusok: egyegyetemi végzettségû, kezdõ tanár fizetése például bruttó 169442 forint helyett 175 493 forint.

Jövõ januártól anyagilag leginkább azok járnak jól, akik leg-alább 14 éve pedagógusként dolgoznak, van szakvizsgájuk, je-lentkeztek a 2014-es egyszerûsített minõsítési eljárásra, és ápri-lis 30-ig feltöltötték portfóliójukat. Összesen 21 611-en végle-gesítették a portfóliójukat, õk – ha megfelelnek a feltételeknek– januártól már a „pedagógus II” kategóriába kerülnek át, ezzelegyütt a fizetésük is magasabb lesz. Egy 18-20 éve dolgozó,egyetemi végzettségû tanár alapbére a „pedagógus I” fokozat-ban jelenleg 263 240 forint, viszont a „pedagógus II” fokozat-ban már 289 563 forint lenne.

Szabó FruzsinaForrás: Túry Gergely

ENNYIT KERESNEK SZEPTEMBERTÕL

A PEDAGÓGUSOK: ITT VAN AZ ÖSSZES ADAT

Page 7: Z ÉN IDÕMBEN MÁSOK TUDTÁK MITÕL LESZ JÓ NEKEM…” …€¦ · 2014. június 1085 Budapest, Somogyi Béla u. 20. ÉRDEKVÉDELEM JOGVÉDELEM FÜGGETLENSÉG SZOLIDARÍTÁS SZOLGÁLTATÁS

7

BÉREK

A PEDAGÓGUSOK MAGÁNYOSSÁGAAz egyszerû pedagógusok jelentõs része erre a kormányraszavazott, mert bíztak benne, hogy hamarosan és látványo-san megemelkedik a jövedelmük, valamint elhitték azt is,hogy elrendelik a pedagógusok tekintélyének visszaállítását,törvénybe foglalják, hogy a pedagógust mindenkinek köte-lessége tisztelni.

Ezért azegyszerû pe-dagógus ter-mészetesnekvette, hogyállamosítjákaz intézmé-nyeket, s aztis, hogy agye rmeke-ket, tanuló-

kat és a szülõket megfosztják azoktól a jogaiktól, amelyekkel azelmúlt húsz évben felruházták õket. Az egyszerû pedagógusnem gondolkodott el azon, miért is jó, ha ki lehet zárni köteles-ségszegés miatt, fegyelmi úton akár a hatéves gyermeket is aziskolából, s azon sem, miért kell megbuktatni a gyermeket, halassabban halad az elsõ-negyedik évfolyamokon, mint ahogyazt egy íróasztal mellett a bürokraták kigondolták. Nem okozottfejtõrést az sem számára, amikor megszüntették a tanulók szö-veges értékelését?. Sõt! Ezeket a változásokat támogatta. Ezek-ben az intézkedésekben vélte ugyanis felfedezni a pedagógus-presztízs visszaállítását. Az egyszerû pedagógus úgy gondolta,ha nem a polgármesternek, nem a képviselõ testületnek lesz„kiszolgáltatva” az iskola, akkor biztosan megérkezik számlájá-ra idõben a fizetés, ezért jobb gazda az állam, mint az önkor-mányzat. Az egyszerû pedagógus nem bánja, hogy kötelezõlesz a tanterv, amelytõl nem lehet eltérni, legalább nem kell baj-lódnia a helyi tanterv elkészítésével, nem bánja, hogy megszû-nik az intézmény, amelyben dolgozik, mert beolvad egy hiva-talba, legalább pontosan meghatározzák mi a teendõje és hely-rerakják helyette a problémás szülõket. Jöjjön a szakfelügyelõ,majd átverem, gondolja, jöjjenek a leépítések, úgysem engemérint, hanem azokat, akik nem férnek a bõrükbe.

A mindenható vezér, a mindent megoldó állam eszméje, ré-sze a közgondolkodásnak. Miért gondolná ezt másképpen azegyszerû pedagógus, mikor hallgatóként nem tanulta, a ma és ajövõ hallgatója sem tanulja – mert nem része a pedagóguskép-zés tananyagának – a demokratikus jogállam lényegét, az alap-vetõ emberi jogokat, az európai értékrendet. Ezért nem is adhat-ta át ezeket az ismereteket egykori tanítványainak, mai tanítvá-nyai szüleinek, mint ahogy nem adhatja át azokat a mostani ésaz eljövendõ tanítványainak sem. Miért éppen a pedagógus -miért nem a jogász, az orvos, a népmûvelõ, a könyvtáros, a me-zõgazdász stb. - jönne rá arra, hogy az állam semmivel sem lettjobb, mint amilyen 1990. elõtt volt? Miért éppen a pedagóguskezdene el kételkedni abban, hogy a helyi közösségek érdekeitjobban megóvja az állam, mint egy választott testület, mikor azországgyûlési képviselõ-polgármesterek adták szavazatukat azönkormányzatiság felszámolásához? Miért éppen a pedagógus-nak kellene felismernie, hogy amikor hatalmas plakátokon Ma-gyarországnak tiszteletet követel a kormány, akkor valójábanmindenkinek azt üzeni, jaj annak, aki másképpen gondolkodik,mint „õ”. Mert tiszteletet nem elrendelni, hanem kiérdemelni

lehet, akár pedagógusról, akár kormányról van szó. Az a rom-bolás pedig, amit a kormány végez, nem tiszteletet, hanem fé-lelmet kelt. [Mellesleg, lassan nincs mit összetörni a porcelán-boltban...]

Miért a pedagógusnak kellene felháborodnia azon, hogy et-tõl a tanítási évtõl kezdõdõen azt, aki tizenötödik életévére nemfejezi be az általános iskolát, kötelezõ átirányítani a semmilyenvégzettséget nem biztosító HÍD-programba, és ez a sors vár ar-ra is, aki nem jut be az általános iskola után még a szakképzés-be sem? Miért a pedagógusnak kellene felháborodni azon, hogya hároméves szakképzés színvonala alig lesz magasabb, mint abetanított munkások képzése, hogy megint lehet szóbeli felvé-teli vizsga a középiskolában, és így a gimnáziumba való beju-tás és onnan a felsõoktatásba történõ belépés ismét kevesek ki-váltsága lesz? Hol vannak a szülõk, hol vannak a diákok? Ne-kik kellene felháborodniuk. Nem teszik! Õk is bíznak! „Csakmásokkal, mások gyermekeivel történhet rossz, ahhoz pedigsemmi közünk.“

Az egyszerû pedagógus akkor kezdett el elõször hosszabbanelgondolkodni a köznevelés új rendszerén, amikor hallotta, ol-vasta valahol, hogy bezárják azokat az általános iskolákat, ame-lyekben nincsenek párhuzamos évfolyamok (több száz ilyen is-kola létezik). Igazán pedig akkor kapta fel a fejét, amikor azthallotta valahol, hogy heti harminckét órát kell bent lennie aziskolában, esetleg huszonhat órát kell tanítania, s további hatórát helyettesítenie a hiányzó társait. Nem azért lett gondterhelt,mert ezzel a megoldással feleslegessé válhat több tízezer kollé-gája, hanem azért, mert egyre valószínûbb, hogy csak a munka-terhei nõnek, a fizetés viszont nem. Szertefoszlani látszik amindenható állam illúziója.

Nehéz helyzetben van a pedagógus társadalom? Igen! Miért?Mert magára maradt. Mert magára hagyták õket, egészen pon-tosan nem kaptak támogatást. Dönteniük kellene, tegyenek, netegyenek, mit tegyenek? Nem elég, hogy magányosak, még ma-gányukban sem egységesek. Nem egységesek, és nem is hisz-nek önmagukban. Ezért nem fél a hatalom. Ezért meri a hata-lom azt állítani, hogy minden rendben van.

A változáshoz arra lenne szükség, hogy az egyszerû pedagó-gus helyébe az öntudatos pedagógus, a tudatos polgár lépjen. Atudatos polgár, aki felismeri, hogy a tisztességes megélhetésneknem lehet az ára a gondolkodás szabadságának a feladása. Errea felismerésre azonban a pedagógusok egyedül nem juthatnakel, illetve kevés, hogy erre a felismerésre egyedül csak a peda-gógusok jussanak el. Kell az összefogás!

Page 8: Z ÉN IDÕMBEN MÁSOK TUDTÁK MITÕL LESZ JÓ NEKEM…” …€¦ · 2014. június 1085 Budapest, Somogyi Béla u. 20. ÉRDEKVÉDELEM JOGVÉDELEM FÜGGETLENSÉG SZOLIDARÍTÁS SZOLGÁLTATÁS

8

NEMZETI PEDAGÓGUS KAR

MEGALAKULT A NEMZETI PEDAGÓGUS KARNoha PDSZ is számtalanszor tiltakozott, június 14-én még-is megalakult a Nemzeti Pedagógus Kar, mely Horváth Pé-tert választotta elnökké, aki Révai Miklós Gimnázium igaz-gatójaként került a testület élére. Helyettese Szeleczky Já-nos Heves megyei iskolaigazgató lett - közölte Kõrösi MerklHilda, a kar elõkészítõ bizottságának elnöke.

A pedagóguskar - amelynek felállításáról 2013 augusztu-sában döntöttek - az állami és önkormányzati fenntartású

köznevelési intézményekben pedagógus munkakörben, köz-alkalmazottként foglalkoztatottak önkormányzattal rendelke-zõ köztestülete. A kar tagja az a pedagógus, aki az állami ésönkormányzati fenntartású köznevelési intézményekben pe-dagógus munkakörben történõ foglalkoztatásra szóló kineve-zést kapott.

MTI alapján: Szita Róbert

A CENTRÁLIS ERÕTÉRÉRTNagy visszhangot váltott ki aNemzeti Pedagógus Kar létre-hozásának terve, majd meg-valósítása. Az olasz fasizmustörténetével foglalkozó szak-emberek számára is megdöb-bentõ volt az egykor Mussoli-ni által kezdeményezett hiva-tásrend mai magyar változa-tának megjelenése.

A múlt század húszas–harmincas évei totális hatalmi rend-szerének, az olasz fasiszta diktatúra kialakításának fontos elemevolt a szakszervezetek, civil szakmai szervezetek kiiktatása atársadalmi együttmûködésbõl.

Ennek megjelenési formáját találta meg Mussolini az egysé-ges, kötelezõ tagsággal járó, a társadalomban szükségszerûenmeglévõ érdekellentéteket zavaros nagyon is célra törõ ideoló-gia mentén semlegesítõ korporációkban, hivatásrendekben. AzOrbán-kormány az elõzõ ciklusban a Nemzeti Pedagógus Karlétrehozásával hasonló célt fogalmazott meg.

A szakemberek számára nemcsak a célkitûzés, a szervezet-megjelenése, a feladatok azonossága, hanem még a szövegezés,a verbális fordulatok hasonlósága is feltûnõ volt.

Hasonló megdöbbenést váltott ki a most zárult tanév kezde-tén a pedagógusokból az a helyzet, amikor írásbeli nyilatkozat-tal kellett egy egyébként a törvény erejénél fogva kötelezõ tag-sági viszony elismerését igazolniuk, azt, hogy tudomásul veszik:õk mint közalkalmazottak a Nemzeti Pedagógus Kar tagjai.

Külön „szépséget” adott ennek a nyilatkozatnak az a tény,hogy a kar ekkor még a maga fizikai valóságában – a szerveze-tet, a tisztségviselõket, a szervezet mûködését meghatározó do-kumentumokat illetõen – nem létezett, csak egy elõkészítõ bi-zottság létrehozásáról lehetett tudni. A pedagógusok így egycsak papíron létezõ fantomszervezetnek lettek tagjai. Pedagógusszakemberek nem kis csoportja – ebbe a csoportba tartozik e so-rok szerzõje is – fogalmazta meg kritikáját a karral kapcsolat-ban. Túl azon, hogy e szervezet egy letûnt világ struktúrájának,a fasiszta diktatúrának meghatározó eleme, s mint ilyen félelem-re okot adó képzeteket kelt, azt kifogásolták, hogy e szervezet azoktatáspolitikai-szakmai vitákat megszünteti, és egyben az etikaikódexszel, valamint az etikai eljárás bevezetésével a pedagógu-sok regulázását hivatott biztosítani.

A társadalmi érdekkülönbségek léte nem kíván bõ lére eresz-tett magyarázatot. Amióta eltérõ helyzetû társadalmi csoportokléteznek – nagyon régóta –, amióta egy adott társadalomban ahatalmat gyakorlók szervezetileg elkülönültek a társadalmat al-kotó csoportoktól – nagyon régóta –, azóta az érték- és érdek-különbségek kifejezése számos formában nyilvánult meg.

Mozgalmak, mûvészeti irányzatok, szervezeti formát öltõ ta-nítások, vallások, olykor békés demonstrációk, olykor erõsza-kos akciók – idõnként még háborúk is – jelentették ezt a sokszí-nûséget.

Ebbe a sorba éppúgy beletartozik az egykori kisebbségek ül-dözött értékrendjébõl államvallássá, világegyházzá lett keresz-ténység, mint ahogy a kizsákmányolt társadalmi csoportok küz-delmeinek elméletekben is kifejezett érték- és érdekrendszere,valamint mozgalmaik, szervezeteik.

A kapitalizmus, ezzel együtt a demokratikus társadalmi gya-korlat kialakulása – nem kevés küzdelem eredményeként elégrégóta – magával hozta az érték- és érdekkülönbségek kezelé-sének az eltérõ érdekû csoportok képviselõi által elfogadott,jogszabályokban is rögzített rendjét.

Politikai pártok, szakszervezetek, társadalmi szervezetek, ci-vil szakmai szervezetek sokasága fejezte ki a társadalmak érték-és érdektagoltságát, adott teret a polgárok civil aktivitásának.Ezt az évszázadok alatt kialakult rendszert kívánta felszámolniMussolini a hivatásrendek létrehozásával. Abból indult ki, hogya fasiszta államon belül nincsenek, nem is lehetnek érték- és ér-dekkülönbségek, mert mindenkinek a munkaalapú társadalombékéje a fontos. Ennek megfelelõen a hivatásrendek dolgát azegység megteremtésében, az egységes társadalmi gyakorlat ki-alakításában, biztosításában látta.

Hasonló megközelítésû volt a 30-as évek Szovjetuniójában asztálini transzmissziós hajtószíjelmélet is. Sztálin a szakszerve-zetekben, társadalmi szervezetekben a centrális erõtér akaratá-nak közvetítését tartotta kizárólagos feladatnak. Ahogy most, aNemzeti Pedagógus Kar alapszabályának szövegében is az erreutaló megfogalmazásokat olvashatjuk. „Mindannyiunk érdekeegy értékalapú egységes hivatásrend létrehozása…” – olvashat-juk az alapszabály bevezetõjében, majd késõbb „a közös érték-alapú pedagógusi éthos megerõsítése érdekében” jelennek mega kar feladatai. „Hajtószíjként” a kar szakmai konferenciákat,szakmai napokat, tudományos tanácskozásokat, felkészítõ to-vábbképzéseket szervez, a kiváló munka elismeréseként díjakatalapíthat és adományozhat a köznevelés fejlesztése, gyakorlatá-nak egységesítése érdekében.

Az alaptörvényben megfogalmazott, a köznevelési törvény-ben meghivatkozott „éthosnak” a képviseletében „ellátja aszakmai érdekképviseletet a pedagógiai értékek védelmében, ajó gyakorlatok kialakítása, a pedagógustevékenység és nevelés-tudomány továbbfejlesztésével kapcsolatban”.

Utóbbi feladat különösen szép, a kar a tudomány ügyeiben isilletékességgel bír. De legyen ez a tudósok oszlopcsarnokos-diszciplináris vitája, a százötvenezernyi pedagógust ez nem ér-dekli. Annál inkább az, mi kerül az etikai kódexbe, hogyan kí-vánja az állam által létrehozott szervezet szakmai munkájukat,

Page 9: Z ÉN IDÕMBEN MÁSOK TUDTÁK MITÕL LESZ JÓ NEKEM…” …€¦ · 2014. június 1085 Budapest, Somogyi Béla u. 20. ÉRDEKVÉDELEM JOGVÉDELEM FÜGGETLENSÉG SZOLIDARÍTÁS SZOLGÁLTATÁS

9

NEMZETI PEDAGÓGUS KAR

magánéletüket szabályozni, ellenõrizni, mi lesz ennek alapjánaz etikai eljárás gyakorlata.

Hallani lehetett kótyagos ötleteket ezzel kapcsolatban. Ne ül-jünk fel rémhírnek, várjuk meg – nem tehetünk mást – a formá-ba öntött javaslatot.

Az viszont aggodalommal tölthet el minden pedagógust – ésnem csak a pedagógusokat –, hogy a kar létrehozása csaknemillegalitásban, a nyilvános szakmai vitát mellõzve történt, a fo-lyamat állomásai, eseményei, elemei átláthatatlanok voltak,azokról nyilvános adat nem található sehol. Nem vonjuk két-ségbe, hogy az elõkészítõ bizottság tagjai sok tájékoztatót tar-tottak. A szándékok ismertetése azonban nem helyettesíti a vi-tát, az érvek és ellenérvek ütköztetését. A választási adatok tit-kolása pedig legitimációs kérdéseket vet fel.

Nem mindegy ugyanis, hogy a társadalom legnagyobb fog-lalkozási csoportjának képviseletét ellátó szervezet létrehozásá-ban a teljes százötvenezres pedagógustársadalom hány százalé-ka vett részt. Az alakuló küldöttgyûlésen elhangzott, mintegytizenötezren, a teljes pedagógus foglalkozási csoport tíz száza-léka vett részt a küldöttválasztás folyamatában.

Nem ismerjük a részletes adatokat, ennek alapján ez a szám,ez az arány nem értelmezhetõ.

Ezzel összevetésben ugyanakkor lehet mondani a szakszer-vezetekre, civil szakmai szervezetekre, hogy tagságuk a teljespedagóguslétszámhoz viszonyítva nem jelentõs, bár annyi pe-dagógus van a szakszervezetekben és a civil szakmai szerveze-tekben, mint ahányan a NPK választási folyamatában a hivata-los adat szerint részt vettek, de minden pedagógus ezekben aszervezetekben önként vállalta a tagsági viszonyt, és ezért mégszerény anyagi áldozatot, tagdíjat is vállal.

Van ezek között a szervezetek között száz évet meghaladó múlt-tal, tradícióval, szervezeti élettel rendelkezõ társaság, van több év-tizedes, nemzetközileg is értékelt szakmai tevékenységet felmutat-ni tudó szervezet, és van a modern kor „gyermekeként” nem olyanrégen létrejött, hálózati rendszerben mûködõ formáció is.

Még soha nem kényszerítették akaratuk ellenére egyetlen,kizárólagos képviseletet jelentõ szervezetbe a pedagógusokat.

Balog miniszter úr azon megfogalmazása, hogy fórumra és adiskurzusra eddig nem volt lehetõsége a pedagógusoknak, egy-szerûen – divatos kifejezéssel – nettó hazugság. Mint ahogy azta karral szemben megfogalmazott igényét is – finoman fogal-mazva – erõs kétkedéssel kell fogadnunk, mely szerint szakmaivitákra, koncepciókra van szükség.

Mondja ezt akkor, amikor alig fél évvel ezelõtt, karácsony ésújév között, a tárcaközi egyeztetést követõen (!) alig egy hetet ad-tak a „társadalmi partnereknek”, hogy a köznevelés-fejlesztésikoncepciót véleményezzék. S ez a koncepció is akkor készült el,amikor a köznevelés rendszerének minden lényeges elemét mártörvények, egyéb jogszabályok sokasága foglalja merev keretbe.

Erre utalva mondta Balog Zoltán, hogy az irány, az alapve-tések jók. Ehhez képest a pedagóguskar feladata a kiigazítás, afinomítás. Miközben a valóság tényei, adatai, eseményei azt bi-zonyítják, hogy a rendszer egésze úgy, ahogy van, hibás, nemszolgálja az emberek, a társadalom hosszú távú érdekeit.

Még azt is hozzátehetjük, hogy nincsenek összhangban Ba-log miniszter úr világnézetével, a keresztény értékrenddel sem.Horváth Péter, a kar elnöke szerint a kar létrejöttével olyan le-hetõség elõtt állnak, amely elõtt még soha nem állt a pedagó-gustársadalom. Egy dologban igaza van.

Még soha nem kényszerítették akaratuk ellenére egyetlen,kizárólagos képviseletet jelentõ szervezetbe a pedagógusokat,

olyan szervezetbe, ahol – az alapszabály szerint – az elnök ál-lásfoglalásához képest a területi tagozatok más véleményt nemképviselhetnek.

A köznevelésben dolgozó szakemberek számos szervezete, aszakszervezetek és a civil szervezetek olykor egymással isvitatkoznak,más és más, néha lényeges, néha kevéssé lényegespontokon eltérõ értékeket képviselnek, de egyikük sem törek-szik kizárólagosságra, nem vonja kétségbe más szervezetek ér-tékeit, nem sajátítja ki az érdekképviselet jogát, hanem éppen apárbeszéd fontosságát képviselik, az eltérõ érdekeket is figye-lembe véve az együttmûködést, a közös értékeket és érdekeketkifejezõ kompromisszumokat keresik.

A pedagógusok hivatásrendje megalakult, megkezdi mûködését.Ugyan Horváth Péter szerint rokonszenvesebb lett volna, ha a karönkéntes alapon szervezõdik, de nem így történt. A Nemzeti Peda-gógus Kar képében „a centrális erõtér” létrehozta új,minden peda-gógust a törvény erejénél fogva tagjaként nyilvántartó szervezetét.

A kar létrejöttét érdektelenség kísérte, ugyanakkor sok em-bernek, azoknak, akik a számtalan szakmai és területi szerve-zetben lesznek választott vezetõk, tagok, megadja a „valaki énis vagyok” élményét.

Így építi a diktatúra támogatói körét. Ebben a Nemzeti Peda-gógus Karban még Hoffmann Rózsa is lehet valaki. A tíz tisz-teletbeli tag egyike.

nol.hu

PDSZ: A NEMZETI PEDAGÓGUS KARLEGITIMÁCIÓJA BIZONYTALAN!

A PDSZ sajtóközleménye

Június 24-én találkozott a Nemzeti Pedagóguskar elnöke aPDSZ küldötteivel, elnökével, valamint elnökségének egy tag-jával. A megbeszélésen a felek a közoktatás/köznevelés aktuá-lis kérdéseivel, és a terület mûködésével kapcsolatos egyezte-tési fórumok mûködésével kapcsolatos álláspontjaikat ismer-tették. Részletek az alábbiakban...Egyetértettek a következõkben:- indokolt a KLIK mûködésének áttekintése, a szükséges vál-

toztatások- szakmai egyeztetéseken alapuló - végrehajtása,- indokolt a pedagógus munkaterhelés vizsgálat ismételt elvég-

zése, a 32 órás szabályozás felülvizsgálata- indokolt a pedagógus minõsítési rendszer átgondolása, a ta-

pasztalatok összegzése után a korrekciók elvégzése,- támogatják a pedagógus bérek minimálbérhez kötését, a bér-

emelés folytatását.A PDSZ delegációja hangsúlyozta, hogy az NPK legitimáci-

ója bizonytalan, a kényszer/automatikus tagság nem jelent va-lódi támogatottságot, nem megkerülhetõ a tényleges tagságiszándék felmérése. A PDSZ képviselõi kiemelték, hogy elfo-gadhatatlan az a kormányzati szándék, mely az NPK prioritásáthangsúlyozva kizárja az egyeztetés folyamatából azokat, azalulról szervezõdõ, szakmai és szakmai – érdekvédelmi szerve-zeteket melyek a rendszerváltás óta, legitim szervezetkéntvesznek részt a közoktatás mindennapjainak alakításában. APDSZ elengedhetetlennek tartja minden érdekelt fél bevonásátaz egyeztetések rendszerébe.Budapest, 2014. június 24.

Mendrey László

Page 10: Z ÉN IDÕMBEN MÁSOK TUDTÁK MITÕL LESZ JÓ NEKEM…” …€¦ · 2014. június 1085 Budapest, Somogyi Béla u. 20. ÉRDEKVÉDELEM JOGVÉDELEM FÜGGETLENSÉG SZOLIDARÍTÁS SZOLGÁLTATÁS

10

OKTATÁSPOLITIKA

EGYRE ROMLIK A HAZAI OKTATÁS SZÍNVONALANincsenek csodák – ezt a tételt igazolja a 2013-as kompeten-ciamérés, amelynek eredményeit a napokban hozták nyilvá-nosságra. Ha a tavalyi PISA-jelentés intõ jel volt, akkor emérés már az oktatás színvonalának folyamatos mélyülésétvetíti elõre. Azt azonban mindenképpen alátámasztja, hogybe kell avatkozni a rendszerbe, de bizonyosan nem azokkalaz eszközökkel, amelyekkel az Orbán Viktor–Hoffmann Ró-zsa páros kísérletezett.

Az éves magyar szövegértési és matematikai mérés megmu-tatja az egyenlõtlenségeket, úgy a családi háttér, miként a terü-leti hozzáférés vonatkozásában. Nem mindegy, hogy hol él egy-egy diák, mint ahogy az sem – miként arra az Eduline.hu rámu-tatott –, hogy nyolcadikosként még általános iskolás, vagy márbekerült valamelyik hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumba.

Az Oktatási Hivatal elemzése szerint 2008 óta nincs jelentõ-sebb változás az országos átlageredményben sem matematiká-ból, sem szövegértésbõl. Matematikából a fiúk, szövegértésbõla lányok a jobbak. A hatodik és tizedik évfolyamos diákok szö-vegértése az elmúlt évekhez képest fejlõdött. A nyolcadikosok-nál azonban visszaesés észlelhetõ

Ez a mérés tehát megerõsíti a korábbi PISA-vizsgálat ered-ményét, amely szerint szövegértésbõl, matematikából és termé-szettudományból is rontottak a magyar diákok, s az iskolák 15évesei az OECD-átlag alatt teljesítenek. Pedig a 2009-es ered-mények még bizakodásra adtak okot. 2000 és 2006 között a ma-gyar tanulók szövegértési teljesítménye változatlan volt, de2009-ben Magyarország is elérte az OECD országainak átlag-teljesítményét. Csakhogy ismét romlani kezdtek az eredmé-nyek.

A 2013-as kompetenciamérés eredményei alapján megálla-pítható, hogy a legjobb és a leggyengébb eredményt elérõ terü-letek teljesítménye között óriási különbség van. Matematikából284–596, szövegértésbõl 339–563 pontnyi a különbség.

A legrosszabb eredményt az észak-magyarországi, az észak-alföldi és a dél-dunántúli diákok érték el, a legtöbb pontot a kö-zép-magyarországi, a nyugat-dunántúli és a budapesti tanulókszerezték – tudósított az Eduline.hu. Amérést a legmagasabbszinten a hat és a nyolc évfolyamos gimnáziumok tanulói telje-sítették. Az õ átlageredményük 152–193 ponttal jobb, mint atöbbi általános iskolákban tanulókéi. Az eredményeket közzéte-võ Oktatási Hivatal ennek kapcsán megjegyzi, hogy az ilyen in-tézményekbe eleve komoly szelekció után kerülhetnek be a di-ákok. A szelekció azt jelenti, hogy nyolc-tízszeres a túljelentke-zés, és felvételi vizsga is van.

A szakiskolák helyzete súlyos. Komoly aggodalomra ad okota 10. évfolyamon a szakképzésben részt vevõ tanulók teljesít-ménye. Amellett, hogy a szakiskolások átlageredménye az or-szágos átlag alatt marad, a többi évfolyammal való összevetés-ben ez az eredmény alacsonyabb a négy évvel fiatalabb, az ál-talános iskola 6. évfolyamára járó tanulók átlageredményénél is– áll a hivatal elemzésében, amely szerint – nem meglepõ mó-don – minél jobb családi hátterû egy diák, annál jobb eredmé-nyeket ér el. Az összefüggés már a hatodikosoknál is érzékelhe-tõ, és késõbb sem változik.

Nahalka István oktatáskutató a Népszabadság megkeresésé-re elemezte az eredményeket, és érdekes fejleményeket emeltki. – Nem látunk tisztán, csak akkor, ha hozzánézzük a pedagó-giai hozzáadott érték adatait is. Ez egy olyan érték, amely jelzi,mekkora az iskolai munka, a helyi pedagógia hatása az egyesdiák teljesítményére, tudására. Ha kiszûrjük a családi háttér ha-tását és az elõzõ évi teszteredményeket, azt látjuk, hogy több di-menzió mentén is emelkedtek az egyenlõtlenségek – fogalmaz.

Felhívja a figyelmet ara, hogy a gender- – a férfiak és nõkközötti – különbség figyelemre méltó. – Két éve is jelentõs kü-lönbség volt a fiúk és a lányok között a pedagógiai hozzáadottértéket tekintve. Ez a legfrissebb mérés szerint a fiúk javára to-vább erõsödött – magyarázza Nahalka István. Vagyis: a magyariskolarendszer jobban fejleszti a fiúkat, mint a lányokat.

Más szempont is van. Az iskolatípusok között is egyre na-gyobb különbségek alakulnak ki. A nyolc és hat évfolyamosgimnáziumok – ezek az iskolatípusok a középosztály menekü-lési útjai – kiugróan élvonalbeliek, de a legfrissebb mérés sze-rint nõtt a szakiskolák közötti távolság. A szakiskolák lejjebbkerültek. – Egy év alatt 20-30 pontnyi növekedés a pedagógiaihozzáadott értékeket tekintve óriási változás, miközben a teszt-eredmények ugyanazok maradtak – fejti ki Nahalka István, hoz-zátéve, az egyenlõtlenségek növekedése látható azokból az ada-tokból is, amelyek a város, megyeszékhely, Budapest tengelyenmutatják a magyar közoktatás állapotát. Ebbõl az derül ki, a vá-rosok és Budapest egy szinten vannak, a megyeszékhelyekmegelõzik ezeket. A fõváros nem teljesít már olyan jól. A pe-dagógiai hozzáadott érték tekintetében nõttek a különbségek.

– Az egész oktatáspolitika erõsíti a szegregációt, az oktatásiegyenlõtlenséget, ez látszik az adatokból is – állítja az oktatás-kutató, aki szerint döbbenetes, hogy az államosítás óta eltelt egyév alatt ilyen romlás megy végbe.

(Az írás a Népszabadság 2014. 05. 26. számában jelent

meg.)

Ónody Molnár Dóra

Page 11: Z ÉN IDÕMBEN MÁSOK TUDTÁK MITÕL LESZ JÓ NEKEM…” …€¦ · 2014. június 1085 Budapest, Somogyi Béla u. 20. ÉRDEKVÉDELEM JOGVÉDELEM FÜGGETLENSÉG SZOLIDARÍTÁS SZOLGÁLTATÁS

11

OKTATÁSPOLITIKA

A HAMUPIPÕKE-EFFEKTUSKnausz Imre írása a tehetségpazarlás intézményes kereteirõl

A Miskolci Egyetem Tanárképzõ Intézetének kiadásábanjúliusban jelenik meg a Tehetség: elõnyök és hátrányokmetszéspontján c. kötet és benne az alábbi esszé is.

Hamupipõke nagyon szép lány volt, ebben egészen biztosaklehetünk. Különben nem szegezõdött volna rá minden tekintet,amikor belépett a bálterembe, a királyfi sem szúrta volna ki ma-gának mindjárt az elsõ báli estén, és nem kutatott volna utánamániákusan egy aranytopánkával felszerelkezve. De igen való-színû, hogy ha ez a mogyoróág dolog közbe nem jön, senkineknem tûnik föl titokzatos vonzereje. A hamuból és szutyokbólvalahogy nem ragyogott ki. Annyira nem, hogy a különben fü-lig szerelmes királyfinak is csak akkor esett le a tantusz, amikorlegalább a cipellõ fölkerült az aprócska lábra.

*A tehetségfejlesztéssel foglalkozó kézikönyvek fontos feje-

zete a tehetségazonosítással foglalkozik, azaz azzal, hogyan is-merhetjük fel a tehetségígéretet, magyarul, hogyan lehet megál-lapítani valakirõl, hogy tehetséges-e. Erre a célra különbözõmérõeszközöket és mérési eljárásokat használnak jellemzõenolyankor, amikor például egy iskola tehetségfejlesztõ progra-mot akar indítani, és döntést kell hozni arról, hogy kikre terjed-jen ki a program.1 Ebben az írásban nem fogom vitatni ezekneka méréseknek a validitását. Fogadjuk el, hogy a tudomány meg-felelõ eszközöket kínál a tehetségazonosításhoz, amennyiben amérés igénye egyáltalán felmerül. Mindenütt azonban nem me-rül fel, és elég fontos kérdésnek tûnik, hogy milyen eséllyelvesszük észre a hétköznapi gyakorlatban, ha tehetséges gyer-mekkel találkozunk. Olyan kérdés ez, amelyre nagyon nehéz,ha nem lehetetlen empirikus vizsgálatok segítségével válaszol-ni. Az észre nem vett és elkallódott tehetségek száma a dologtermészetébõl adódóan nem mérhetõ, így nem vethetõ össze azazonosított és tehetségfejlesztõ programokban részt vevõ fiata-lok számával. Adatok hiányában is érdemes azonban elgondol-kodni a lehetõségeken és a valószínûségeken. Vajon a magyariskolák hétköznapi gyakorlata felszínre dobja-e a bármilyen te-rületen tehetséges tanulókat, vagy inkább Hamupipõkékrõl vanszó, akiknek többsége észrevétlenül éli életét a konyhában, ha-csak egy tehetségkutató program mogyoróága meg nem adjanekik a kiragyogás esélyét. Vagy megfordítva a kérdést: mû-ködhetne-e úgy az oktatási rendszerünk, hogy nagyobb eséllyelfigyeljünk föl – akár célirányos mérések nélkül is – a rejtett te-hetségekre?

Írásom a Hamupipõke-effektusról szól. Arról a jelenségrõl,amikor a körülmények hatása alatt nem vesszük észre a kincset.Ez alapvetõen észlelési kérdés. Ahogy Hamupipõkére nézvemindannyian (beleértve a királyfit is, igen) csak a rongyokat ésa szutykot láttuk, mert olyan kognitív sémákat mozgósítottunk,amelyekben ezek tûntek fontosnak, ugyanígy hajlamosak va-gyunk a tehetséges gyerekben is egyszerûen „a tanulót” látni.Miért?

Az iskola egyoldalú tevékenységszerkezeteEz a legtöbbet emlegetett és legnyilvánvalóbb korlátozó té-

nyezõ, röviden mégis foglalkozni kell vele, mert valószínûlegkomoly gátja a tehetségek felfedezésének. Ha a lehetséges em-beri tevékenységeket – és ezekhez kapcsolódóan a tehetségtípu-sokat – Gardner intelligenciaelmélete2 alapján csoportosítjuk,

azt mondhatjuk, hogy az iskolai tanulás csaknem kizárólagosana nyelvi és a logikai-matematikai intelligencia kihasználásánalapul. Az alsó tagozaton ez az egyoldalúság még nem annyirakifejezett, az 5. évfolyamtól kezdõdõen azonban egyértelmû.Vannak ugyan ún. készségtárgyak (rajz, ének-zene, testnevelés,technika), ezeknek az óraszáma azonban siralmasan alacsonykülönösen annak fényében, hogy ezek a kompetenciaterületekaz iskolán kívüli életben milyen hatalmas szerepet játszanak.

Az idõdimenziónál is fontosabb ezeknek a tárgyaknak a tan-tárgyi hierarchiában elfoglalt helye. Árulkodó maga a rendkívülideologikus „készségtárgy” elnevezés. Ez a hétköznapi felfo-gásban valami olyasmit fejez ki, hogy az énekléshez, rajzolás-hoz stb. speciális adottságokra van szükség, és akik ezekkelnem rendelkeznek, azokat kár ezekkel a tárgyakkal különöseb-ben gyötörni. Eközben megfeledkezünk arról, hogy például amatematika vagy az idegen nyelvek tanulásához igen közismertmódon szintén speciális adottságokra van szükség, ezeknek ahiányához azonban egészen más módon viszonyulunk, mint azún. készségtárgyak esetében. A matematikát és az angolt min-denkinek meg kell tanulni (egy bizonyos szinten), akár van hoz-zá adottsága, akár nincs. A háttérben nyilván az van, hogyegyes tárgyak kulcsszerepet játszanak az iskola mûködésétmeghatározó szelekciós folyamatban, más tárgyak nem, ezutóbbiak pedig éppen ezért másod- vagy harmadrendûek, ésmegkapják a lesajnáló „készségtárgy” megjelölést.

Végül érdemes utalni arra, hogy bizonyos kompetenciatípu-sok – elsõsorban a vizualitáshoz és a manuális tevékenységek-hez kapcsolódóak – fontos szerepet játszhatnának az ún. elmé-leti (verbalitáson, ill. matematikán alapuló) tárgyak oktatásábanis, ez azonban alig-alig valósul meg. A történelemtanítás példá-ul szinte kizárólag a szavakon alapul, miközben a képelemzés-nek és képalkotásnak, a filmelemzésnek és filmkészítésnek, sõta tárgykészítésnek (kézmûvességnek) is elég nyilvánvalóan he-lye lenne a tanítási folyamatban.3 Ennek oka nem pusztán azoktatás (vagy a tanárok) eredendõ konzervativizmusában kere-sendõ, hanem például abban is, hogy a tanítás tartalmát lényegipontokon meghatározó vizsgarendszer egyszerûen nem igényliezeket a kompetenciákat. És itt nemcsak az érettségirõl van szó,

Page 12: Z ÉN IDÕMBEN MÁSOK TUDTÁK MITÕL LESZ JÓ NEKEM…” …€¦ · 2014. június 1085 Budapest, Somogyi Béla u. 20. ÉRDEKVÉDELEM JOGVÉDELEM FÜGGETLENSÉG SZOLIDARÍTÁS SZOLGÁLTATÁS

12

OKTATÁSPOLITIKA

hanem olyan egyéb-ként kompetencialapúmérésekrõl is, mint aközépiskolai felvételikközponti tesztjei és azországos kompetencia-mérések. Azt állítomtehát, hogy a vizsgákés mérések – az utóbbi10-15 évben lejátszó-dott kompetenciafor-dulat dacára – mintegyráerõsítenek az iskolaitananyag verbális-ma-tematikai egyoldalú-ságára. Márpedig ezlegalábbis annyit je-lent, hogy azoknak agyerekeknek, akikben

valamely nem nyelvi vagy logikai természetû tehetség szuny-nyad, jóval kevesebb esélyük van önmaguk megmutatásra, hi-szen az iskolában mindig valami olyasmit kell csinálniuk, ami-ben kevésbé tehetségesek. Valójában azonban ennél is többrõlvan szó.

A kudarccal történõ szabályozásHa ugyanis valakinek folyton olyasmit kel csinálnia az isko-

lában, amit nem szeret, az az iskolához való viszonyát egészé-ben fogja negatívan befolyásolni. Márpedig az iskolával szem-beni ellenállás vagy egyszerûen az iskola leértékelése a tanulósaját személyes preferenciáin belül könnyen belátható módonfolyamatos alulteljesítéshez vezet, és a bukdácsoló, gyengénteljesítõ, esetleg magatartásával is gondokat okozó tanuló alig-ha fog tehetségesnek tûnni. De miért nem szeretik a gyerekekazt, amit az iskolában csinálniuk kell. Ennek számos oka lehet,de az egyik bizonyosan a magyar iskolák pedagógiai kultúrájátmélyen meghatározó kudarcélmény.

Nem tudom, mennye gondolta komolyan Mérõ László,amikor egy interjúban azt fejtegette, hogy a matematikatanításigazi funkciója nem a gondolkodás fejlesztése, hanem az,hogy a nebulók megtanulják, hol lakik a magyarok Istene, az-az hogy megfelelõ mennyiségû frusztrációhoz jussanak.4 Ma-gam hajlamos vagyok azt gondolni, hogy itt nemcsak a matek(valamint a torna és a memoriter) szerepérõl, hanem az isko-lai oktatás egészének egyik alapfunkciójáról van szó. Pedagó-giai mentalitásunk annyira a hibakeresésre van kihegyezve,hogy a kudarcélmények megfelelõ adagolása az iskola normá-lis mûködése egyik alapfeltételének tûnik. Engedtessék megnekem itt egy személyes élmény a régi múltból, amikor a kis-lányom még alsó tagozatos volt. A tanév végén a tanító nénikiosztotta a bizonyítványokat, és a szülõk jelenlétében mindenkisgyerekrõl mondott egy pár keresetlen szót. Elõbb jó dolgo-kat, aztán egy kis rosszat is, mindezt nagy szeretettel. Amikoraz én lányomhoz ért, õt is megdicsérte, éspedig nagyon alapo-san. Utána valami ilyesmit mondott: „sokáig gondolkodtam,mi rosszat tudnék elmondani rólad, nem volt könnyû dol-gom.” Nem volt ezzel semmi baj, tényleg nagyon kedves jele-net volt, a gyerek büszke volt, és az volt az én apai szívem is.Mégis mutat valamit, ami nem jó, viszont nagyon jellemzõ amagyar oktatásra: azt az eszmét, hogy nincs nevelés hibajaví-tás nélkül.

A kudarcélmények módszeres adagolása ily módon elviszinten az egész oktatásban jelen van, de nyilvánvalóan sokkalintenzívebb problémaként jelentkezik ott, ahol a tanulók szo-cioökonómiai státusa alacsonyabb, illetve a család kulturálismintázatai lényeges pontokon eltérnek az iskola által megkívántkultúrától. Elég csak arra utalni, hogy az alacsonyabb iskolá-zottságú szülõk nyelvváltozata mind szókincsében, mind gram-matikájában több ponton eltér a köznyelvi normától, aminekegyenes – bár nem elkerülhetetlen – következménye, hogy ta-nárai lépten-nyomon kijavítják, így amikor jól teljesítene, és si-kerélményhez juthatna, a helyzet némiképpen akkor is kudar-cossá válhat.

A kudarcélmény azonban csak az egyik és talán nem is a leg-fontosabb jelenség ezen a területen. A dolog másik oldala a si-kerélmény hiánya. Az oktatás tevékenységszerkezete ugyanisnemcsak egyoldalú, hanem rendkívül merev is. Az iskolákra rá-kövesedett tanterv – itt nem elemezhetõ okokból kifolyólag –abban az idõszakban is szinte sértetlen maradt, amikor semmi-féle jogszabály nem tiltotta volna az attól való eltérést. Azóta ajogi helyzet is gyökeresen megváltozott, és a kerettantervekegészen pontos elõírásokat tartalmaznak a tananyagra vonatko-zólag, ráadásul ezek az elõírások a lehetségesnél is jobban ki-töltik a rendelkezésre álló idõt. Ebben a helyzetben a pedagógu-sok éppen azt nem tehetik meg, ami a tehetségfelismerés alap-feltétele lenne: hogy személyre szóló inspiráló feladatokat adja-nak a tanítványaiknak, és így sikerélményhez juttassák õket.

A sikerélmény hiánya és a kudarcélmények együttesen fejtikki generalizált motivációcsökkentõ hatásukat. Ezen azt értem,hogy a tanulónak nem egy vagy néhány tantárgyhoz, hanem azegész iskolához való viszonyát alakítják negatív irányban, haté-konyan fedve el így a bármilyen irányú tehetséget.

A verseny hiányaA modern közoktatási rendszerek erõteljesen versenyeztetõ

jellegûek, ennek alapja a „jobb” továbbtanulásért mint szûköserõforrásért való versengés. Ez a szellemiség áthatja az osztály-termek hétköznapi életét is, amit aztán számos modern pedagó-giai gondolkodó, pl. a kooperatív tanulás hívei – kitartóan (ésjoggal) kárhoztatnak.5 Ezek után különösnek hathat a fenti cím,amely éppen a versenyt hiányolja a magyar iskolák életébõl.Pedig a verseny természetébõl fakad, hogy egyszer véget ér,lesznek gyõztesek és vesztesek. És a magyar közoktatás egyikfontos jellemzõje éppen az, hogy a verseny korán kezdõdik éskorán is fejezõdik be. Általánosságban elmondhatjuk, hogynincs verseny (és versenyszellem) azokban az iskolákban, ahola tanulók mind vagy többségükben eleve vesztesnek érzik ma-gukat, így az iskolai tanulást nem versengésként élik meg. (Másszavakkal: az osztályzatok jelentõsége számukra csekély.) Ígyaz alapvetõen versenyen alapuló magyar közoktatáson belülegy viszonylag széles non-kompetitív szféra kialakulásáról be-szélhetünk. Milyen tanulócsoportok tartoznak ide?

a) Mélyszegénységben élõ, gyakran roma gyerekeket tanítószegregált általános iskolák, ill. szegregált tanulócsoportok he-terogénabb összetételû általános iskolákon belül. Az itt tanulógyerekek számára véget ért a verseny, mielõtt elkezdõdött vol-na, mert nincs kivel versenyezniük. Ún. jobb középiskolábanem fognak bejutni, nem is törekszenek erre.

b) A szakiskolák többsége. A tanulók a közoktatási versenyabszolút vesztesei, számukra a tanulásnak már nincs tétje, az is-kola zsákutcás jellegû, a megszerezhetõ bizonyítvány pedignem fogja lényegesen emelni érvényesülési esélyeiket.

Page 13: Z ÉN IDÕMBEN MÁSOK TUDTÁK MITÕL LESZ JÓ NEKEM…” …€¦ · 2014. június 1085 Budapest, Somogyi Béla u. 20. ÉRDEKVÉDELEM JOGVÉDELEM FÜGGETLENSÉG SZOLIDARÍTÁS SZOLGÁLTATÁS

13

OKTATÁSPOLITIKA

c) A középiskolák jelentõs része. Itt a helyzet némileg ár-nyaltabb, de a verseny valójában lezárult a középiskolai felvé-telikkel. Akiknek nem sikerült bejutni egy ún. elitgimnáziumba,azok többsége lemondott az igazán jó érvényesülési lehetõsé-gekkel kecsegtetõ továbbtanulásról, vagy eleve nem is voltakilyen törekvései.

Baj-e ez a tehetségek felismerése szempontjából? Úgy gon-dolom, igen, mert a versengés motivációs erõ, amely erõfeszí-tésre sarkall. Ennek a kiiktatása jelentõsen csökkenti annakesélyét, hogy a tanulók igazi képességei megmutatkozhassa-nak.

A kooperáció hiányaMíg a verseny részlegesen, a tanulók közötti tanulási célú

együttmûködés gyakorlatilag teljesen hiányzik a hazai oktatás-ból. Ez sok minden miatt baj, de a mi szempontunkból azt kellkiemelni, hogy az emberi képességek jellemzõen szociális ter-mészetûek, azaz igazából soha nem az számít, mire vagyunkképesek egyedül, hanem hogy milyen teljesítményt hoz ki belõ-lünk a társakkal való együttmûködés. A jól ismert tanári figyel-meztetésnek – most beszélgettek, de az életben majd egyedülkell helytállnotok – pontosan az ellenkezõje igaz: az ún. életbenszinte semmi nincs, amit teljesen egyedül kéne megoldanunk,ezzel szemben az iskola az a mesterséges környezet, ahol izo-lált helyzetben egyedül kell helytállnunk.

Ez nem kevesebbet jelent, mint hogy a teszteredmények ésáltalában az egyedül megoldott feladatok nem mutatják meg,és talán nem is prognosztizálják igazán azt, hogy társas szitu-ációban, másokkal együttmûködve és munkamegosztást kiala-kítva milyen teljesítményekre képes a tanuló. És itt nemcsakarról van szó, hogy az interperszonalitás maga is egy önállóintelligenciaterület Gardnernél, hogy tehát lehet valaki kifeje-zetten a szervezés és a befolyásolás terén tehetséges, sõt rend-kívüli tehetség, géniusz is, mint Gandhi Gardner Rendkívüli-ek c. könyvében.6 És hogy ez a tehetség egy üzemszerûen mû-ködõ iskolában, ahol szervezésre, vitára, befolyásolásra gya-korlatilag nincs lehetõég, egyáltalán nem fog megmutatkozni.Talán ennél is fontosabb ugyanis, hogy azok a tehetségek,akik egy kollaboratív helyzetben nagy dolgokra képesek vala-mely intelligenciaterületen, egyedül azonban gyengéknek bi-zonyulnak, egy izoláló jellegû környezetben jó eséllyel rejtvemaradnak.

A hely, ahol nem kíváncsiak rádAz iskola az a hely, amely elvárja a tanulóktól, hogy kíván-

csiak legyenek arra, amit tanítani akar nekik, de ahol a tanulók-ra senki nem kíváncsi. Ez látszólag természetes, hiszen az isko-lába azért járunk, hogy megtanuljunk valamit, ezért logikusnaktûnik, hogy az információáramlás egyoldalú. Ez fejezõdik kiabban a hagyományos elrendezésben, hogy a tanár tanít(=beszél), a tanuló pedig figyel. Csakhogy így egy alapvetõenembertelen viszony jön létre, amelyben nem tudja jól éreznimagát a gyerek és a fiatal. Ha beiratkozunk egy bridzstanfo-lyamra, akkor önszántunkból és pénzért eltöltünk ott heti né-hány órát, és azt várjuk a pénzünkért, hogy az oktató a rendel-kezésre álló idõt minél jobban kihasználva a bridzs rejtelmeibeavasson be bennünket. Valószínûleg kifejezetten zavarna, haehelyett a munkánkról, a családunkról, a terveinkrõl kérdezget-ne bennünket. A közoktatás azonban több ponton különbözikettõl a helyzettõl. Egyrészt a gyerekek életük rendkívül nagy ré-szét töltik az iskolában, másrészt ezt korántsem önszántukból

teszik. Az iskola végletesen racionalizált mûködési rendje,amelyben szabályos 45 perces szakaszokban követi egymást akémia-, a testnevelés-, a történelem-, a magyar- és a biológiaóraúgy, hogy mindegyik órán azt várjuk a tanulótól, hogy legalábbnémi érdeklõdést mutasson, és eközben szinte soha nem merülfel, hogy önmagát, saját belsõ világát, kulturális sajátosságait,feszültségeit, problémáit, vágyait és kapcsolatait megmutathas-sa – nos ez a mûködési rend legalább annyira diszfunkcionális,mint ha a bridzstanfolyam oktatója az álmainkról faggatna ben-nünket hosszasan.

A mûvészeti oktatás, és különösen a mûvészi alkotás végle-tesen alárendelt szerepe az iskola tevékenységrendszerében azegyik nyilvánvaló jele ennek az eldologiasodásnak. A másik apedagógus és a tanuló közötti kötetlen beszélgetések, a nemtanórai, nem oktatási jellegû együttlétek szûkös idõkerete.Nem ezek hiányáról beszélek, hiszen persze, van osztályfõnö-ki óra, vannak kirándulások, osztályrendezvények stb. De egy-részt a tanórákhoz képest alig van ezekre idõ, másrészt a leg-több iskolában ezek presztízse is igen alacsony: a tanóra amunkaidõ elszámolási egysége, a délutáni szabadidõs rendez-vény elszámolása pedig legalábbis homályos. 2006-ban a Mis-kolci Egyetem Tanárképzõ Intézetében elkezdtünk egy kuta-tást, amelynek során egy szakközépiskola egyik 10. osztályá-nak minden tagját kikérdeztük arról, hogy pontosan mit csináltelõzõ nap. Elsõsorban az érdekelt minket, hogy hogyan emlék-szik vissza az iskolában töltött idõre. Feltûnõ volt az iskolaiélet globális személytelensége. A tanulók nem tudták a tanároknevét, sõt gúnynevet sem adtak nekik. A tanár–diák kapcsolatkizárólag a tananyagra vagy konkrét iskolai ügyekre korlátozó-dott.7 Arra is megkértük a tanulókat, hogy fejezzék be ezt amondatot: „az iskola olyan, mint a…” A válaszok kísértetiesenegybecsengtek: az iskola szerintük olyan, mint a börtön. Eztpersze elsõsorban azzal indokolták, hogy nem lehet bármikorkimenni, hogy rácsok vannak az ablakokon, stb. Megkockáz-tathatjuk azonban, hogy többrõl is szó van: az otthontalanságérzésérõl, arról, hogy az iskolában nem érzik otthon magukat.A börtön mindenestre olyan hely, ahol nem jó lenni. Talánegyetérthetünk abban, hogy ahol az otthonosságnak ez a mini-muma sincs meg, ott kevés esély van rá, hogy a tehetség fel-színre bukkanjon.

Meglehet, a tehetséggondozás éppen arra szolgál, hogyhelyrehozzon valamit abból, amit az iskola hétköznapi mû-ködésével elront. Meglehet, többet tennénk a tehetségekért,ha közoktatási rendszerünk végtelenül ésszerûtlen és ember-telen hétköznapi mûködésén próbálnánk meg átfogóan vál-toztatni.

1. Lásd pl. dr. Gyarmathy Éva: A tehetség. Fogalma, összetevõi, típu-sai és azonosítása. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2006, 139-177. o.

2. Howard Gardner: Frames of Mind: Theory of MultipleIntelligences. Fontana Press, 1993.

3. Vö. pl. Knausz Imre (szerk.): Az évszámokon innen és túl... Meg-újuló történelemtanítás. Mûszaki Könyvkiadó, Budapest, 2001.

4. Mérõ László: Matek, torna, memoriter. Café Babel, 5-6. sz., 69. o.5. Kasik László: Együttmûködés és versengés. Fejlesztési elképzelé-

sek négy középiskola pedagógiai programjában. Új PedagógiaiSzemle, 2006, 2. sz. 3-11. o.

6. Howard Gardner: Rendkívüliek. Kulturtrade Kiadó, Budapest,1998.

7. Kovácsné Duró Andrea: Értékelési helyzetek a középiskolás tanulóknarratíváiban. Taní-tani, 2007. 3. sz., 27. o.

Page 14: Z ÉN IDÕMBEN MÁSOK TUDTÁK MITÕL LESZ JÓ NEKEM…” …€¦ · 2014. június 1085 Budapest, Somogyi Béla u. 20. ÉRDEKVÉDELEM JOGVÉDELEM FÜGGETLENSÉG SZOLIDARÍTÁS SZOLGÁLTATÁS

14

MUNKÁLTATÓ

PEDAGÓGUS SZABADSÁG: MEGHÁTRÁLT A KLIKVisszavonulót fújt a KLIK: már senkinek esze ágában sincsa pedagógusokat korlátozni szabadságuk kivételében. Errõla központ már a tankerületi vezetõket is tájékoztatta, így haeszükbe is jutott ilyen, többet nem fog.

Nem mindig volt ez így, ahogyan tavaly, úgy idén is felme-rült, hogy a tanárokat korlátoznák szabadságuk kivételében.Idén még direktebb volt a próbálkozás. A Pécsi STOP úgy tud-ja: a Klebelsberg iskolafenntartó baranyai, de nem pécsi iskola-igazgatók számára tartott megbeszélésén hangzott el, hogy atervek szerint a pedagógusoknak központilag csak július utánengednének szabadságot kivenni. Ez ugye azért baj, mert nemfelel meg a jogszabálynak az a gyakorlat, ha az õszi és a téliszünetben kiadandó szabadságra „spájzolva“ akkor is kevesebbszabadságnapot adnak ki a nyári szünetben, ha az intézményifeladatok alapján többet lehetett volna kiadni. A pedagógusnakis joga van a Munka törvénykönyve szerinti 7 munkanap sza-badsággal önállóan rendelkezni. Azaz: megteheti a pedagógusis, hogy a nyár után fennmaradó szabadságnapjait a szorgalmiidõben veszi igénybe.

Az ügyben tájékoztatást kért Mendrey László, a Pedagógu-sok Demokratikus Szakszervezetének elnöke a KLIK vezetõjé-tõl. Marekné dr. Pintér Aranka rendívül megnyugtató választ

küldött. Egészen pontosan bármi is hangzott el azon az ominó-zus baranyai tájékoztatón, többet nem fog, a KLIK teljes vissza-vonulót fújt az ügyben.

„A KLIK ... nem kívánja korlátozni a pedagógusok szabad-ságát és a szabadság kiadásának módját sem „rendelte el“ köz-ponti határozatban. A tankerületi igazgatókat tájékoztattuk ajogszabályi elõírásokról, felkértük õket, hogy a tájékoztatást ad-ják tovább az intézmények vezetõinek, felhívva a figyelmet apedagógusok szabadságának szabályos dokumentálására...“ -áll egyebek mellett a levélben.

- Nem baj, ha az ember téved, csak jó lett volna elõbb beis-merni ezt, mert akkor a Munka törvénykönyve szerint szabályo-san, azaz idõben ki lehetett volna adni a szabadságot, a pedagó-gusok tudták volna rendesen tervezni a nyarat - vélekedett azügyrõl Nagy Erzsébet pécsi pedagógus, a PDSZ itteni ügyvivõ-je. - Remélhetõleg a késõbbi években legalább ilyen problémamár nem lesz, e nélkül is van bajunk elég.

www.pecsistop.hu

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ1051 Nádor utca 32Marekné dr. Pintér Aranka elnö[email protected]@klik.gov.hu

Tisztelt Elnök Asszony!

Kérem, szíveskedjen tájékoztatni szakszervezetünket a közok-tatásban esedékes nyári szabadság kiadásának szabályozásáról!Van-e központi - KLIK által elrendelt - kezdõ illetve befejezésinapja a pedagógusok nyári vakációjának? Ha igen, szívesked-jék a határozat szövegét is eljuttatni hozzánk!Együttmûködését köszönöm!

Budapest, 2014. május 27.

Mendrey László elnök, PDSZ

FONTOS INFORMÁCIÓK A REPREZENTATIVITÁS

MEGÁLLAPÍTÁSÁRÓLA Nemzetgazdasági Minisztérium Foglalkoztatás-stratégiaiFõosztálya levelet küldött az Országos ReprezentativitástMegállapító Bizottság (ORMB) tagjai számára. Az alábbi-akban ezt olvashatják.

Tisztelt ORMB Tag!

Tájékoztatom arról, hogy mivel a reprezentativitás megálla-pításához szükséges adatbeküldéshez, adatellenõrzéshez nélkü-lözhetetlen, az MKIR rendszer részét képezõ egyes háttér-adat-bázisok feltöltésére csak késedelemmel kerülhet sor, az ORMBszakszervezeti oldalának kérését is figyelembe véve dr.Czomba Sándor államtitkár úr egyes részhatáridõk meghosz-szabbítását engedélyezte a következõk szerint:

- az adatbeküldés végsõ határideje 2014. június 2-án 24:00óráról június 20-án 24:00 órára módosul, erre tekintettel - aNemzeti Munkaügyi Hivatalnak a Reprezentativitást Megálla-pító Bizottságok – így az ORMB – tájékoztatására rendelkezés-re álló határidõ 2014. június 15-érõl július 5-éig meghosszabbo-dik. Az elõzõek szerinti határidõ módosítások elõreláthatólagnem érintik a reprezentatív szakszervezetek névsora közzététe-lére meghatározott szeptember 1-jei végsõ határidõt.

A jelzett határidõk meghosszabbításáról szóló tájékoztatásközzétételérõl az MKIR honlapon a Nemzeti Munkaügyi Hiva-tal gondoskodik.

Üdvözlettel: Fekete László ORMB elnök

Page 15: Z ÉN IDÕMBEN MÁSOK TUDTÁK MITÕL LESZ JÓ NEKEM…” …€¦ · 2014. június 1085 Budapest, Somogyi Béla u. 20. ÉRDEKVÉDELEM JOGVÉDELEM FÜGGETLENSÉG SZOLIDARÍTÁS SZOLGÁLTATÁS

15

MUNKÁLTATÓ

MUNKÁLTATÓI LEVÉL A PEDAGÓGUSOKNYÁRI SZABADSÁGÁNAK KIADÁSÁRÓL

Mendrey Lászlóelnök úrrészére

BudapestSomogyi Béla u. 2.

1085

Tárgy: tájékoztatás pedagógusok nyári szabadságának kiadásáról

Tisztelt Mendrey László Úr!

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz (a további-akban: KLIK) eljuttatott, a „közoktatásban’’ esedékes nyáriszabadság kiadásának szabályozásával kapcsolatos megkeresé-sére hivatkozással az alábbiakban tájékoztatom.

A pedagógusok szabadságáról és a szabadság kiadásáról aközalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény(a továbbiakban: Kjt.) 55-59. §-a, a munka törvénykönyvérõlszóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 115-125. §-a,valamint a pedagógusok elõmeneteli rendszerérõl és a közalkal-mazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény közne-velési intézményekben történõ végrehajtásáról szóló 326/2013.(VIII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ép.r.) 30. §-a ren-delkezik.

A Kjt. 56. §-a alapján a közalkalmazottat évi húsz/huszon-egy munkanap alapszabadság illeti meg, ezen felül az Ép.r. 30.§(1) bekezdésében meghatározottak köre jogosult a nevelõ és ok-tató munkát végzõket megilletõ évi huszonöt munkanap pótsza-badságra. Azon közalkalmazottakat, akiknek 16 évesnél fiata-labb gyermeke van - vagy az apát gyermeke születése esetén -az Mt. 118.§-ban megjelölt „gyermekek után járó pótszabad-ság” illeti meg.

Az Mt. szerint:„ 122. § (1) A szabadságot - a munkavállaló elõzetes meg-

hallgatása után - a munkáltató adja ki.

(2) A munkáltató évente hét munkanap szabadságot - a

munkaviszony elsõ három hónapját kivéve - legfeljebb két rész-

letben a munkavállaló kérésének megfelelõ idõpontban köte-

les kiadni. Ennek során a 121. § megfelelõen irányadó. A mun-

kavállalónak erre vonatkozó igényét legalább tizenöt nappal a

szabadság kezdete elõtt be kell jelentenie. ”

Az Ép.r. alapján:„30. § (1) Nevelési-oktatási intézményben az Nkt. 3. mellék-

letében felsorolt pedagógus, óvoda- és iskolapszichológus, va-

lamint a pedagógiai asszisztens, szabadidõ-szervezõ, gyermek-

és ifjúságvédelmi felügyelõ, gyógypedagógiai asszisztens, pszi-

chopedagógus munkakörben foglalkoztatottak jogosultak az ne-

velõ és oktató munkát végzõket megilletõ pótszabadságra.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott pedagógust, nevelõ-

oktató munkát közvetlenül segítõ alkalmazottat a tárgyévi pót-

szabadsága idejébõl kötelezõ munkavégzésre - legfeljebb ti-

zenöt munkanapra - a következõ esetekben lehet igénybe ven-

ni:

- továbbképzés, foglalkoztatást elõsegítõ képzés,

- a nevelési-oktatási intézmény mûködési körébe tartozó ne-

velés, oktatás,

- ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szor-

galmi idõben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétõl au-

gusztus 31-éig tartó idõszak kivételével - a nevelési évben adják

ki.

A pedagógus számára az iskolában az õszi, a téli és a tava-

szi szünet munkanapjai tanítás nélküli munkanapok, amelyek

idejére a köznevelési intézményben ellátandó feladat is elren-

delhetõ.

A pedagógus szabadságát - a tizenhat évesnél fiatalabb

gyermek után járó pótszabadság kivételével - elsõsorban a

nyári szünetben, óvodákban a július l-jétõl augusztus 31-éig

tartó idõszakban kell kiadni, annak figyelembevételével, hogy

a gyermekek óvodai nevelését a teljes óvodai nevelési évben

biztosítani kell. Ha a szabadság a nyári szünetben nem adha-

tó ki, akkor azt az õszi, a téli vagy a tavaszi szünetben, a szü-

net munkanapjait meghaladó szabadságnapokat pedig a szor-

galmi idõben, illetve a nevelési év többi részében kell kiadni. ”

A 2013/2014. tanév rendjérõl szóló 47/2013. (VII. 4.) EMMIrendelet (a továbbiakban: R.) konkrétan megjelöli a tanév utol-só napját:

„2. § (2) Ha e rendelet másképp nem rendelkezik, a

2013/2014. tanévben a tanítási év elsõ tanítási napja 2013.

szeptember 2. (hétfõ) és utolsó tanítási napja 2014. június 13.

(péntek).

azonban a R. 3. §-a, valamint az 1. és 3. számú mellékletekaz utolsó tanítási napot követõen is meghatároznak felada-tokat a köznevelési intézmények részére, csakúgy, mint azintézmények munkatervei (pl. a teljesség igénye nélkül: osz-tályozó értekezletek, bizonyítványok, anyakönyvek kitöltése,tanévzáró ünnepély, leltározás, tanévzáró értekezlet).

„3. § (4) Az elsõ és a második félév (a tanítási év utolsó nap-

ja) lezárását követõ tizenöt napon belül az iskoláknak nevelõ-

testületi értekezleten el kell végezniük a pedagógiai munka

elemzését, értékelését, hatékonyságának vizsgálatát. ”

Az 1. sz. melléklet 4. pontja a középszintû szóbeli érettségi

vizsga idõpontjául 2014. június 16-27. idõszakot, míg a 3. sz.

melléklet - amely a középfokú iskolai, a kollégiumi és a Közne-

velési Hídprogramba történõ felvételi eljárás lebonyolításának

ütemezésérõl szól - 34. pontja 2014. 06. 25-27. idõpontra a kö-

zépfokú iskolákba és a Köznevelési Hídprogramba történõ be-

iratkozást írja elõ.

A KLIK - mely egyébként magába foglalja a központi szervés a tankerületek mellett a köznevelési intézményeket is - nemkívánja korlátozni a pedagógusok szabadságát és a szabadságkiadásának módját sem „rendelte el” központi határozatban.

A tankerületi igazgatókat tájékoztattuk a jogszabályi elõírá-sokról, felkértük Õket, hogy a tájékoztatást adják tovább az in-tézmények vezetõinek, felhívva a figyelmet a pedagógusok sza-badságának szabályos dokumentálására (szabadságostömb/szabadságos karton/jelenléti ív vezetése).

Kérem tájékoztatásom szíves tudomásul vételét.Budapest, 2014. május „ 30”Üdvözlettel:Marekné dr. Pintér ArankaSzékhely: 1051 Budapest, Nádor u. 32. Telefon: +36-1-795-

1170, Fax: +36-1-795-0744 Email: [email protected]

Page 16: Z ÉN IDÕMBEN MÁSOK TUDTÁK MITÕL LESZ JÓ NEKEM…” …€¦ · 2014. június 1085 Budapest, Somogyi Béla u. 20. ÉRDEKVÉDELEM JOGVÉDELEM FÜGGETLENSÉG SZOLIDARÍTÁS SZOLGÁLTATÁS

16

MUNKÁLTATÓ

HUMÁN PLATFORM WATCHDOG

A KÖZNEVELÉS NÉGY ÉVE: KLIK-TÕL SÚJTVAAz Orbán-kormány négy év alatt fenekestül felforgatta aközoktatás rendszerét, s ezzel valódi reformot hajtott végre,igaz, a szó eredeti jelentésével, az újítással szemben inkábba rendszerváltást megelõzõ idõszakhoz nyúlt vissza. Ponto-sabban nem is egy korszakhoz, hanem kettõhöz: az oktatásideológiai-pedagógiai alapja ugyanis a harmincas évekétidézi, míg a szervezeti keretek a Kádár-korszakban gyöke-reznek.

Már a kezdetek kezdetén fölszámolták az elõzõ kormányzatszimbolikus, gyerekközpontú lépéseit: eltörölték a buktatás ti-lalmát, valamint a szöveges értékelést, eleget téve ezzel annaka pedagógusok körében uralkodó általános hangulatnak, amelya liberalizált szellemiséget nyûgnek tartotta. A tanárok egy je-lentõs tömege abban bízott, hogy ismét õk állnak majd az okta-tás középpontjában. Ez a számításuk azonban csak részben jöttbe – a középpontba ugyanis nem a tanárok kerültek, õk csak ré-szesei lettek annak a folyamatnak, amelynek keretében az állammagához ragadta az ideológiai és szervezeti irányítást, fölszá-molva az oktatók maradék önállóságát. Ezt a folyamatot tetõz-te be a pedagóguskar létrehozásával, amelybe kötelezõ a belé-pés, s nem titkolt célja, hogy a segítségével kiiktassák a tanárokérdekképviseleti szervezeteit.

A szakmai és társadalmi egyeztetés nélkül elfogadott közne-velési törvény, amelyre a Fidesz egykori oktatási minisztere,Pokorni Zoltán nemet mondott és bevezetése életre hívta a Há-lózat a Tanszabadságért mozgalmat, már világosan kijelölte atartalmi irányokat: centralizálni kell a tanterveket, bevezették adélutáni iskolai foglalkoztatást, majd kötelezõvé tették a napitestnevelés órákat, választhatóvá a hittant vagy az erkölcstant,mintha csak az „ép testben ép lélek” eszmeiségét akarnák kiter-jeszteni. Minden lépés egy irányba mutatott, s végül kiteljese-dett az iskolák állami kézbe vételével és a Klebelsberg Intéz-ményfenntartó Központ (KLIK) kialakításával.

Orbán Viktor miniszterelnök és szakállamtitkára, a keresz-ténydemokrata Hoffmann Rózsa azzal próbálta elfogadtatható-vá tenni mindezt, hogy az iskolák állami kézbe vételével való-jában az esélyegyenlõtlenséget kívánják csökkenteni. Jó érv.Kétségtelen ugyanis, hogy az elõzõ ciklusokban a szabad de-mokrata oktatásirányítás törvénybe foglalt törekvései ellenéresem sikerült érzékelhetõ mértékben csökkenteni a szegregációt,jobbára azért, mert az önkormányzatok mindent megtettek a

rendszer kijátszása érdekében, sikerrel. A szabad iskolaválasz-tás lehetõségével visszaélve a közép- és felsõosztályhoz tartozószülõk jó színvonalú iskolákba vitték gyerekeiket, míg a társa-dalom alsó rétegeihez tartozóknak ott maradt a lepusztult isko-lák sokasága. Ezen a helyzeten valóban enyhíthetett volna az ál-lamosítás, de hamar kiderült, hogy a kormány mindezt nemgondolja komolyan: megteremtette a lehetõségét ugyanis, hogyaz önkormányzatok a jobb iskolákat egyházi fenntartásba me-nekítsék, így a „jó gyerekek” továbbra is elefántcsont torony-ban létezhetnek sok-sok állami támogatással felvértezett intéz-ményekben, míg a többieknek maradnak az állami iskolák.

Az esélyegyenlõtlenség csökkentésének gondolata érvénye-sült a Magyarország uniós elnöksége idején kidolgozott romafelzárkóztatási program jelszavaiban is, ugyanakkor elsorvadt amindennapokban. Mára nyilvánvalóvá, hogy a kormány nem azintegrációt tekinti elsõrendû feladatának, épp ellenkezõleg, azelkülönítést, amelyet jobb szó híján, szeretetteljesnek nevez.Azt, hogy valójában mit tervez a kabinet, kiderül a nyíregyháziHuszár-telepi iskola történetébõl, ahol a görög katolikus egyházsegítségével újranyittattak egy szegregáló intézményt, s az ok-tatásért felelõs csúcsminiszter, Balog Zoltán az antiszegregá-ciós törvények betartását bírósági úton is számon kérõ jogvédõalapítványt támadta ennek kapcsán; a miniszter a szaktanul-mányok következtetéseit figyelmen kívül hagyva, kiállt az el-különítõ gyakorlat mellett.

Eközben az iskolákat a KLIK sújtja. Bár számosan jelezték,hogy egy ilyen gigaszervezet képtelen lesz a gördülékeny mû-ködésre, mintha a falnak beszéltek volna: Magyarország legna-gyobb munkáltatójának tíz hónapig nem volt szervezeti és mû-ködési szabályzata, de ez eltörpül ahhoz képest, hogy az isko-lák sokaságának nem volt elég krétája, papírja, szivacsa. Káosztokozott, hogy a kormány rátenyerelt a tankönyvpiacra: mostegy évfolyamon egy tantárgyhoz csak két tankönyv közül lehetválasztani. Már ha megérkezik: központosították ugyanis a tan-könyvterjesztést, amivel a rendszer összeomlott – ma is vannakolyan gyerekek, akik nem kapták meg valamelyik könyvüket.

A kabinet is érzékelte a szféra fölháborodását, ezért belevá-gott a sokáig lebegtetett pedagóguséletpálya-modell megvalósí-tásába. A béremelés többlépcsõs, a pedagógusok átlagosan35%-kal többet vihetnek haza a korábbiaknál. Igaz, az új rend-szerben számos, az önkormányzatok által biztosított juttatásmár nem jár, így olyanok is vannak, akiknek összességébencsökkent a fizetésük. A kormány szabályozza a pedagógusokminõsítési rendszerét is. Ennek során állhatott elõ az a képtelenhelyzet, hogy több diplomás, pedagógiai kísérleteket irányítószakemberek lettek besorolva a pályán eltöltött éveik számaalapján a számukra elérhetõ legalsó kategóriába, s ahhoz, hogyelõrébb jussanak, pályafutásuk valamennyi dokumentumát fölkell tölteniük a világhálóra. „Elõre menetelükrõl” elvileg egybizottság dönt majd.

A kormány úgy tesz, mintha minden a lehetõ legnagyobbrendben volna – ugyanakkor az oktatási szférában mûködõ ci-vil szervezetek vádirattá sûrítették „a közoktatás teljes elfogla-lására törõ politika” elleni kifogásaikat. Végkövetkeztetésük az,hogy ez az átalakítás így folytathatatlan, a nemzetet nyomorbadönti.

Page 17: Z ÉN IDÕMBEN MÁSOK TUDTÁK MITÕL LESZ JÓ NEKEM…” …€¦ · 2014. június 1085 Budapest, Somogyi Béla u. 20. ÉRDEKVÉDELEM JOGVÉDELEM FÜGGETLENSÉG SZOLIDARÍTÁS SZOLGÁLTATÁS

17

KÖZOKTATÁS, JOGI ESETEK

A PDSZ A TANKÖTELEZETTSÉG KORHATÁRÁNAK

VISSZAÁLLÍTÁSÁT JAVASOLJAPedagógus elbocsátásoktól tart a Pedagógusok Demokrati-kus Szakszervezete (PDSZ) a több középiskolában tapasz-talható tanulóhiány miatt. A tömörülés a tankötelezettségkorhatárának visszaállítását javasolja – többek között errõlis beszélt Mendrey László PDSZ elnök május 19-i, budapes-ti sajtótájékoztatóján.

Kiemelte: több jelzés érkezett hozzájuk, hogy az ország déliszegletében, csak egy megyében mintegy kétezer tanuló„hiányzik“ a beiskolázásoknál, azaz ennyivel kevesebben je-lentkeztek. Ennek egyik oka lehet a csökkenõ gyermek létszám,ugyanakkor a törvényi szabályozás, a tankötelezettség korhatá-rának leszállítása is közrejátszhat ebben. A PDSZ már korábbanjelezte: rengeteg olyan gyerek kerül így az utcára, aki magatar-tás zavarral, tanulási nehézségekkel küzd - fejtette ki.

Országosan kivetítve 35-36 ezer diák hiányozhat a szakkö-zépiskolákból és szakiskolákból - mutatott rá az érdekvédõ, aki

fontosnak tartotta, hogy áttekintsék az országos helyzetet éspontos adatok álljanak rendelkezésre.

Mendrey László lehetséges következményként említette,hogy az intézmények mindenkit felvesznek majd, olyan diáko-kat is, akik esetleg egy-egy szakmára nem alkalmasak. Példa-ként hozta, hogy van olyan intézmény, ahová gázszerelõnekpszichés zavarok mellett is be lehetne kerülni. A szakképzésproblémája, hogy eleve egyoldalú és leszûkített képzést ad - je-gyezte meg.

Azt is javasolják, a tankötelezettség korhatárának visszaállí-tását gondolják át. Szerinte a hiányzó 35-36 ezer gyermek ötveniskolát, több ezer pedagógus elbocsátását is jelentheti. Az ér-dekvédõ nem tartotta kizártnak, hogy erre már az önkormány-zati választások elõtt sor kerülhet.

MTI - Kiséri-Nagy Ferenc

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) azt ja-vasolja a kormányzatnak, hogy állítsák vissza 18 évre a tankö-telezettség felsõ korhatárát - jelentette ki a PDSZ elnöke Buda-pesten. Mendrey László a pedagógusnap alkalmából az EmberiErõforrások Minisztériuma elõtt tartott sajtótájékoztatóján kö-zölte: ugyancsak szükségesnek tartják, hogy ne legyen kötelezõa tagság a Nemzeti Pedagóguskarban. A belépést választhatóvá,önkéntessé kell tenni - mondta.

Elkerülhetetlennek nevezte a Klebelsberg Intézményfenntar-tó Központ „monopóliumának“ átgondolását. Lehetõséget kelladni az intézményfenntartásra azoknak az önkormányzatoknak,amelyek erre alkalmasak - tette hozzá a szakszervezeti vezetõ.

MTI - Kiséri-Nagy Ferenc

MUNKAÜGYI PEREKRÕL ÉS A SZÁMLA-KOMPENZÁCIÓRÓLA felmentési idõrõl, ennek kezdetét tévesen megállapító

munkáltatói döntésekrõl, a pedagógusok besorolását téve-sen megállapító átsorolásokról, illetve ezek visszamenõlegeshatályú elkészítésérõl is szó volt a PDSZ május 12-i sajtótá-jékoztatóján.

Mendrey László PDSZ elnök és dr. Nyitrai Károly, a szak-szervezet jogsegélyszolgálatának vezetõje elmondta: a PDSZkalkulációi szerint a Klik csak a maga elõtt görgetett munka-ügyi perek jogi képviseletére évente legalább kétszáz millió fo-rintot költ el, miközben a munkaügyi perek pertárgyértéke többmilliárd forintra rúg. Ez a maga elõtt görgetett tartozás az el-múlt idõszakban szintén tovább nõtt.

A szakszervezet vezetõje azt iselmondta, hogy a Klik továbbra semrendezte a pedagógusok, illetve azoktató-nevelõ munkát segítõ többiközalkalmazott fizetési számlájafenntartásával összefüggõ kompen-zációt, mely 3 évre visszamenõlegminimális évi 5000 Ft/év kompen-zációt figyelembe véve közel kétmilliárd forint.

Szita RóbertFotó: Kiséri-Nagy Ferenc

(PDSZ Iroda 1085 Bp. Somogyi Béla u. 20.)Személyes ügyfélfogadás:

szorgalmi idõben kedden 17-19 óra,csütörtökön 16-18 óra

Elõzetes bejelentkezés szükséges: 1/214-5842, 1/266-3464.

Péntekenként 15-17 óra között

dr. Nyitrai Károly telefonon

és e-mail-en ad jogi tanácsokat.06/70-445-3384

E-mail: [email protected]

(a nyitraiugyved után szereplõ karakter az egyes)

JOGSEGÉLYSZOLGÁLAT

Page 18: Z ÉN IDÕMBEN MÁSOK TUDTÁK MITÕL LESZ JÓ NEKEM…” …€¦ · 2014. június 1085 Budapest, Somogyi Béla u. 20. ÉRDEKVÉDELEM JOGVÉDELEM FÜGGETLENSÉG SZOLIDARÍTÁS SZOLGÁLTATÁS

18

SZOLGÁLTATÁS

Page 19: Z ÉN IDÕMBEN MÁSOK TUDTÁK MITÕL LESZ JÓ NEKEM…” …€¦ · 2014. június 1085 Budapest, Somogyi Béla u. 20. ÉRDEKVÉDELEM JOGVÉDELEM FÜGGETLENSÉG SZOLIDARÍTÁS SZOLGÁLTATÁS

19

SZOLGÁLTATÁS

Page 20: Z ÉN IDÕMBEN MÁSOK TUDTÁK MITÕL LESZ JÓ NEKEM…” …€¦ · 2014. június 1085 Budapest, Somogyi Béla u. 20. ÉRDEKVÉDELEM JOGVÉDELEM FÜGGETLENSÉG SZOLIDARÍTÁS SZOLGÁLTATÁS

PDSZ Nyári Akadémia

Kedves Kolléga!

Helyszín: Pedagógus Üdülõ (Balatonalmádi, Dózsa Gy. u. 15.)Idõpont: 2014. június 30. 12.00-tól, július 4. 13.00-ig.

Tervezett program:- A pedagógus életpályamodell elsõ éve – munkajogi szempontból (dr. Nyitrai Károly, a PDSZ

jogásza)

- PDSZ szervezetfejlesztését, tagságának növelését segítõ tréning

- Az új kormány oktatásért felelõs miniszterének (v. államtitkárának) tájékoztatója

- Praktikus segítség a munkánkhoz (pl. a portfólió készítéséhez)

- A PDSZ elõtt álló feladatok (Mendrey László, a PDSZ elnöke)

A Képzés elsõ és utolsó napján 4-4 órás foglalkozások lesznek. A többi napon 8 órától 14 óráig tar-tanak a kötelezõ programok. A fennmaradó szabadidõben tájékoztathatjuk egymást az ország külön-bözõ részein kialakult állapotokról, tapasztalatainkat kicserélhetjük, de lehetõségünk leszismerkedésre, pihenésre, fürdésre is.

Tollner József

a nyári képzésért felelõs elnökségi tag