Transcript

Az ember egyedfejlődése I.

Kálló KarolaSZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM

TTIK, Embertani Tanszék

van Eyck (1434): Arnolfini és felesége –

National Gallery (London)

Két szakasz:

-méhen belüli - intrauterin: megtermékenyüléstől a születésig

-méhen kívüli – extrauterin: születéstől

Növekedés: mennyiségi változások (testméretek, testsúly)

Fejlődés: mennyiségi és minőségi változások sorozata, differenciálódás

fejlődési szakaszok meghatározott sorrendben, nem cserélhetők föl

Egy kis történelem:

Preformáció tana (Henry Baker) 17.-18. sz.:

A petesejtben illetve a hímivarsejtben kicsinyített felnőtt, a megtermékenyítés

után ez indul fejlődésnek.

Pángenezis (Darwin) 19. sz.:

Testi sejtekben képződő gemmulák az átörökítés hordozói, melyek az

ivarsejtekben gyűlnek össze.

Epigenezis (Wolff) 18. sz. közepe

A szervek az egyedfejlődés során differenciálódással alakulnak ki.

I. Progenezis: - a felkészülés folyamata

- fiziológiai – az ivarsejtek képződésétől a megtermékenyítésig

ivarsejtek képződése az ivarmirigyekben

petesejt (ovum) oogenezis petefészek (ovarium)

hímivarsejt(spermium) spermiogenezis herékben(testis)

- mentális – családtervezés

legoptimálisabb idő az utódvállalásra

öröklődő betegségek megelőzése - genetikai tanácsadás

Genetikai tanácsadás javasolt: akinek már született fejlődési rendellenességben

genetikai betegségben szenvedő gyermekük

a családban elfordult hasonló eset,

valamelyik szülő örökletes vagy szerzett betegségben szenved

habituális (egymás után többszöri) vetélés

Leggyakoribb magzatkárosító tényezők: az anya gyógyszerszedése

(pl.:tartósan krónikus betegség miatt, v. fertőzés miatt antibiotikum…)

vírus-, baktérium-, vagy parazitafertőzés (rubeola, varicella, toxoplasma…)

az anya drogfüggő

az anya dohányzik, alkoholista

ionizáló (RTG) sugárzás érte az anyát

vérrokon kapcsolatból fogant magzat

http://www.vitalitas.hu/konyvek/genetika/gen11-1.htm

a 2-3 x 108 bejutó spermium 40%-a legyen mozgékony

60-80 millió spermium/ ml 70%-a legyen ép

petesejt kemotaxisa - „hívó anyagok” (gamonok)

tüszőrepedés után a pete 12-24 óráig termékeny

ejakuláció után a spermium ~48 óráig termékenyítőképes

HELYE: méhkürt, petevezeték

II. A megtermékenyítés – impregnatio

III. Barázdálódás – blastogenezis

a megtermékenyített petesejt osztódása

a megtermékenyítéstől a 15. napig

zigóta –> a gyors egymásutánban következő mitotikus

osztódások közt nincsen nyugalmi szakasz, a

keletkező sejtek a petesejt burkán belül maradnak ->

egyre kisebb sejtek keletkeznek (helye: petevezeték)

szedercsíra (morula) 3. nap - 16 sejtes

állapot (helye: petevezeték)

hólyagcsíra (blastula) - 5-6. nap

– a morula belsejében a sejtek nagy része szétesik,

folyadékkal telt üreg keletkezik a pete burka alatt

- helye: lassan a méh üregébe ér

A hólyagcsíra részei:

üreg (blasztocöl) - extraembrionális cölomaüreg

trophoblast sejtek – a hólyagcsíra fala, az embrió táplálását és

anyagcseréjét végző szervek keletkeznek belőle - külső magzatburok

(chorion), méhlepény

embriócsomó:

a blasztocita egyik pólusán mutatkozó hámszerű sejttömeg üreg felé eső

sejtjei:

embrioblast sejtek, - embrió,

a többi sejt: amnioblast - belső magzatburok, amnion

Beágyazódás (implantatio) 6-12. nap

biokémiai folyamatok segítik

a blastocyta besüllyed a nyálkahártyába

a méh nyálkahártyája megfelelő fejlettségű:

sejtjei megtelnek glikogénnel

erősen szekretál

kapillárisok kitágulnak és újak képződnek

7. nap

- a trophoblast többrétegűvé válik:

petét egy rétegben körülvevő köb alakú sejtek: cytotrophoblast és felszínén bolyhossá váló syncytio-

trophoblast

- méh nyálkahártya sejtjei közé benyúlik, azokat emésztő jellegű enzimeivel fel is

oldja, szivacsos szövedéket képezve

- a méh falából tápanyagok felszívása, később ebből fejlődik a külső magzatburok

(chorion), megvastagodott részéből pedig a méhlepény

8. nap- az embriócsomóban lévő magasabb, henger alakú sejtek és az alacsonyabb, köbös

sejtek elkülönülnek és két lemezbe rendeződnek (delaminatio)

- az embriócsomó amnionüreg felé eső sejtsora az ektoderma

blastulaüreg felé eső sejtsora az endoderma

- az embriócsomóban üreg keletkezik – amnionüreg (alsó fala ektoderma sejtjeiből,

oldalsó és felső fal az amnioblastokból

9-13. nap

- endoderma sejtjei tovább burjánoznak - az embriópajzson túlnyúlik és

körbezárja (epibolia) a szikhólyagot

-blastulaüregben a trophoblast sejtek belső szélén mesenchimális sejtek

keletkeznek -> extraembrionális mesenchima + trophoblast sejtek -> chorion

(fogaskerék szerű illeszkedés,

embrió táplálása diffúzióval)

-amnion és trophoblast

találkozásánál testnyél

Embriópajzs

(2 sejtrétegből álló

ovális korong)

IV. Embriogenezis (15-90 nap) (Gasztruláció)- a csíralemezek differenciálódása, intenzív sejtszaporodás és sejtáramlások,mely

közben a szervtelepek helyükre kerülnek

- a 15. napon történik a menstruáció elmaradása

-az ektodermában szaporodó sejtek az embriópajzs hátsó részeinek széleiről közép- és előrefelé

sejtvándorlás indul -> csík- és csomószerű sejtsűrűsödés primitív csomó és a primitív csík alakul ki (ez

az amnionüreg felől látható)

-a primitív csomónál sejtáramlás megindul a mélybe, az endoderma irányába is -> a csomó és a csík

besüllyed: primitív gödör és primitív barázda jön létre

-a vándorló sejtek benyomulnak az ekto- és endoderma közé és kétoldal felé szétterjednek egységes

lemezt képezve-> mezoderma

-- az ektoderma és az endoderma 2 helyen szorosan összenő – ide a mesoderma nem hatol be

•a feji részen: a megnyúlt embriópajzs elején -> prechordalis lemez -> szájnyilás

•farki részen: az embriópajzs hátsó vége -> cloaca membran -> végbél és nőknél urogenitális nyílás

- a primitívgödör aljától a sejtek előrefelé áramlanak->előre irányuló tömör nyúlványt képez a

prechordalis lemez irányába -> fej/chordanyúlvány, mely jobb és bal félre választja a mesodermát

- az embriópajzs hosszanti irányban, hátrafelé nyúlik->a chorda hátrafelé hosszabbodik->chorda dorsalis

- a középvonalban elöl lévő prechordalis lemez és a hátul lévő cloaca membrán kivételével az

embriópajzs most 3 sejtréteg – 16-17. nap

° az ekto- és az endoderma egységes sejtlemezek, a mesodermát a chorda dorsalis kétoldali sejtlemezre

választja el

IV/a, Az ektoderma differenciálódása (neurulatio) 18-25. nap-a chorda dorsalisból kiinduló indukciós hatásokra az azt borító ektoderma cipőkanál alakú

területen megvastagodik ->kialakul a velőlemez

- hamarosan a velőlemez két széle kiemelkedik, majd összezárul és felette az ektoderma

összenő ->vastag falú hámcső, a velőcső keletkezik

- az idegrendszer szöveti elemei túlnyomóan a velőcsőből származnak, mely a későbbi

tömegesebb agyvelőnek megfelelően elöl jóval vastagabb, caudalis része a gerincvelőnek

megfelelően jóval vékonyabb

- a záródási vonal két oldalán sejtek egész sora kimarad az idegtelepből->a velőcső mentén

kétoldalt húzódó dúclécet (ganglionlécet) képezik (eleinte megszakítás nélküli sejtsor,

később az ős-szelvények kialakulásával csigolyaközti dúctelepekre szabdalódik fel)->

perifériás idegrendszer és a mellékvese velőállománya fejlődik belőle

- a velőcső záródása középtájékról indul, majd előre és hátrafelé terjed, az elülső és hátsó

végen egy ideig nyitva marad (25. nap) végül ezek is bezáródnak (ld. velőcső záródási

rendellenességek!!!) -> a velőcső végig zárt, elöl kampószerűen a hasi oldal felé hajló

hámcsővé alakul

- az embriópajzs begörbülésével, hengerré záródásával és lefűződésével az ektoderma

körbezárja az embriót -> bőr telepe

IV/b, A mesoderma differnciálódása: 18-25. nap- a chorda dorsalis felli medialis szélek megvastagodnak, majd a 3. héttől befűződések

jelennek meg rajta ->ősszelvényekre (somita) (38-41 pár: 3 a koponya képzésében vesz

részt, 7 nyaki, 12 háti, 5 ágyéki, 5 keresztcsonti, 5-8 farki) tagolódik, (kivéve a feji és farki

véget) ->a vázrendszer telepei:

* myotom -> törzs harántcsíkolt izmai, végtagizmok

* sclerotom -> csigolyák

* dermatom (cutis lemez) -> bőr alatti kötőszövet

- az oldallemezekkel szelvénynyél köti össze -> az urogenitális apparátus telepe lesz

- a mesoderma laterális, nem szelvényeződő részében üregek keletkeznek, melyek később

összefolynak egységes testüreggé->cöloma,

* dorsalis, ektodermát borító lemeze a somatopleura -> test oldalsó és hasi

fala és a végtagok minden eleme ebből fejlődik

* ventralis zsigeri lemeze a splanchnopleura -> bélcsatorna, húgyhólyag, mirigyek

kötőszövete és izomzata lesz

* cölomát bélelő hámsejtekből > mellékvesék kérge, nemi mirigyek hámja

- a prechordalis lemez elé beszűrődő mesoderma sejtekből a szív telepe, majd a szívcső

fejlődik

IV/c, Az endoderma differenciálódása

- az embriópajzs hengerré záródásával és lefűződésével - a szikhólyag is befűződik:

elválasztja az endoderma embrión belüli részét -> az endoderma cső alakú képletté válik ->

primer bélcső -> elő-, közép- és utóbél, szikhólyag befűződésénél bélköldök

- az amnion teljesen körülzárja az embriót, találkozása az ektodermával: bőrköldök (köldök

erek ki- és belépése, később a bélcső erőteljesebben növekszik, mint az embrió -> görbületek

képződnek rajta -> szekunder bélcső

-a prechordalis lemez és a cloaca membrán a lefűződés és hengerré záródás során valamint az

embrió begörbülésével a hasi oldalra fordulnak és az előbelet, illetve az utóbelet zárják le.

Későbbi felszívódásukkal kialakul a szájgödör, illetve a végbélnyílás, valamint a női

urogenitális nyílás.

V. Magzatfüggelékek kialakulása:Magzat védelmét és táplálását szolgáló struktúrák:

corion, amnion, placenta, köldökzsinór, szikzacskó, allantoist

A méhlepény kialakulása:

- a felszínén bolyhossá váló, a syncytiotrophoblast (az embrió felőli póluson erősebben

fejlett), a méh nyálkahártya sejtjei (mirigyei, kapillárisai kitágultak - lacunák) közé

benyúlnak, azokat emésztő jellegű enzimeivel fel is oldja, szivacsos szövedéket képezve

-az embriót diffúzióval táplálja (12-13. napig)

- közben a blastocytában keletkező mesenchima betüremkedik a bolyhokba ->

chorionbolyhok (+ choriongonadotropin termelés)

- a magzat saját keringésének kialakulásával a chorionbolyhok tengelyébe a magzati erek

benőnek, majd egyre jobban elágaznak:

- minden chorionboholyba benyúlik egy-egy kapilláris érhurok – a verőeres szár

visszafordul a gyűjtőeres szárba (később a chorion bolyhai elsorvadnak)

- az anyai vért a magzati vértől vékony szövetréteg választja el

- a méhlepényt az amnionhám, a chorion megmaradó bolyhai, bennük elágazó

köldökerek, és méhnyálkahártya alkotja

A magzatburkok kialakulása:

- a neurulatióval párhuzamosan az embriópajzs mind jobban bedomborodik az amnion

hólyagba, henger alakot vesz föl, miközben körös-körül lefűződik az

embriópajzs korongszerű érintkezési felszínéről (a lefűződés során a szikhólyag is

befűződik, majd elsorvad)

- a lefűződéskor az embrió 3 hólyagból áll:

*chorion-zsák: bolyhos megvastagodott trophoblast a hozzá tapadó mesenchimalis

sejtekkel -> külső magzatburok

*amnionhólyag (a tapadónyéllel rögzül a chorionhoz), melybe befelé türemkedik az

embrió -> belső magzatburok

*lefűződő szikhólyag -> elsorvad

- ahogy nő az embrió, tágul az amnion, a cöloma üreg pedig beszűkül, mígnem az amnion

teljesen kitölti a chorion-zsákot.

Magzatvíz (liquor amnii) (~ 1000 ml később 500 ml):

*kezdetben az amnion váladéka,

*később a vese, a légzőszerv, a hám, a mirigyek szekrétuma,

*állandóan cserélődik az amnion ill. magzatburok reszorpciós tevékenysége miatt

*védi a magzatot és szerepe van a születésben

A köldökzsinór kialakulása:

- a testnyél az embrió lefűződésével átkerül a háti oldalról a hasi oldalára -> hasnyél

- az embrió nagyobb erei bemennek a hasnyélbe és a chorion bolyhaiba, mely

köldökzsinórrá nyúlik ( a szikhólyag elvékonyodó nyele is kíséri)

- a köldökzsinórt is körülveszi az amnion

- érett magzatban kb. 50 cm

- anyaga mesenchima eredetű kocsonyás kötőszövet (Wharton-kocsonya)

- benne két artéria + egy véna egymás körül spirálisan tekeredve

IV. Embriogenezis (15-90 nap) – (a 12.hétig) Csíralemezek differenciálódása

Ektoderma: hám és származékai, idegrendszer, érzékszervek

Endoderma: emésztőcsatorna, légutak, húgyrendszer részei

Mesoderma: csontok, izmok, keringés, kiválasztó és nemi szervek

2. hónap:

- szem, hallószerv kezdemények

- végtagbimbók, majd az egységes kéztelep

az ujjakra hasad

- 30 -> 60. napra: 5 mm->3 cm

1. hónap

somita szakasz: 20-30. nap

- velőcső teljes hosszában záródott

- szájöböl tág mélyedés, öt fő arcnyúlvány fogja

közre

3. hét

4. hét 5. hét

6. hét

16. hét

4. hét

embrió hengerré záródása,

hosszirányú növekedése ->

az embrió feji és farki vége

begörbül

8 somitás stádium -> 37-41

szem-, halló és

végtagtelepek megjelenése

szaglógödör besüllyed,

szívdomb jól látszik

5. hét

Kialakul a baba szíve.

Parányi erecskék hálózzák

be a testét.

Már magzatvíz is

termelődik.

Négy kis bemélyedés a

fején -> szem- és

fülkezdemény.

6. hét - az embrió kb. 6 mm.

Megkezdődik a szervek fejlődése, megjelennek az

emésztőrendszer kezdemények: a száj és az állkapocs,

májdomb domborodik, 4 apró végtagrügy alakul ki,

egyszerű agya, gerince és központi idegrendszere van.

Alakul a vérérrendszere. Létrejönnek a hangszalagjai.

Működni kezd a szíve.

7. hét - kb. 1,3 cm;

A fej erősen növekszik,

a mellre hajlik.

Alakulóban van az arc,

szem még oldalt van, és

csukott. Látható a kar és a láb, a végükön

hasítékok vannak, amikből az ujjai lesznek.

A szív megindítja a vérkeringést a testben.

Az idegrendszer főbb vonalaiban már

szinte teljes, az agy erőteljesen fejlődik.

A csontsejtek kezdenek kifejlődni.

Megjelenik a tüdő, a belek, a máj, a vese és a

belső nemi szervek, de még nem teljesen

kialakult formában.

8. hét - 2 cm

Az összes főbb belső szerve kialakult,

Felismerhető az arca: orrhegy, kialakultak az orrlyukak és a két

állkapocs összekapcsolódott szájjá. Nyelve is van már. Alakul a

belső füle, az egyensúlyozás és a hallás szerve. Az ujjak a kezén

és a lábán elhatárolódnak, de még egy bőrhártya összeköti őket.

A karja és a lába megnyúlik, a válla, könyöke, csípője, térde már

megfigyelhető.

9. hét

A kéz- és lábujjai már megkülönböztethetők, mozogni is tud

már, ezt az anya még nem érzi.

10. hét -13g - 2,8 cm

Mind a húsz tejfogának kezdeménye felismerhető az

állkapocs csontban.

11. hét (48g, 3,8cm)

Lényegében a magzat valamennyi szerve kifejlődött, kialakul

a gerincoszlopa. Az arc még kicsi, de a szemek előre néznek, a

szemhéjak a 7. hónapig összenőttek.

12. hét

6,5 cm, 18 g

A magzat szíve percenként 110-160-at ver; a mellkas emelkedni és süllyedni kezd, a végtagok

az ujjakkal együtt kialakultak. Apró kéz- és lábkörmök kezdenek nőni. A magzatnak van már

fülcimpája. A szemhéj kifejlődött, rácsukódik a szemre. A magzat már sokkal többet mozog,

mivel fejlődnek az izmai. Összehúzza és szétterpeszti a lábujjait, ökölbe szorítja a kezét.

Képes szopni és lenyeli a körülötte lévő magzatvizet, ami vizeletként távozik a

testéből. A magzatvíz minden 24 órában teljesen kicserélődik. A farokrész eltűnik, a végbél

megnyílik.

16. hét16 cm, 135 g

- gyors növekedés

- Izomműködés: élénk mozgás, (az

anya még nem érzi).

- Mellkasi légzőmozgások

- Szopja az ujját.

- Kialakulnak az ízületek a karban és a lábban,

és a szilárd csontok fejlődni kezdenek.

- A nemi szervek elég fejlettek ahhoz, hogy a

magzat neme egyértelmű legyen, de

ultrahang- vizsgálattal még mindig nem

állapítható meg pontosan.

- Kinő a szemöldök és a szempilla. A magzat

arcát és testét finom, puha szőr (lanugó)

borítja.

- A bőre vékony, hogy átlátszik rajta a

vérerek hálózata.

20. hét

25 cm, 340 g

A karja és a lába már jól kifejlődött,

jelentősen nőnek az alsó végtagok.

Megjelenik a haja.

Kialakul a magzatmáz: fehér, zsír +

koleszterin, védi a magzat bőrét a méhben.

Az anya véréből ellenanyagok jutnak a

magzatba, ezek védik az újszülöttet a

betegségekkel szemben az első hetekben.

A magzat nagyon mozgékony; az anya enyhe

rezgésként észleli a mozgását.

Külső zajokra is reagálhat.

24. hét

33 cm, 570 g

A magzat köhögni és csuklani is tud.

Izzadságmirigyek alakulnak ki a bőrben.

Jól fejlett kar- és lábizmait rendszeresen

próbálgatja.

Nagyon aktív és nagyon nyugodt időszakok

változnak egymás után.

A fej és az arc gyermekes jellege kialakul.

28. hét

37 cm, 900-1000 g

A tüdeje még mindig nem teljesen érett.

Az agy jelentősen megnő,

összetettebbé válik.

Érzékeli a fájdalmat és reagál rá.

A bőre vörös és ráncos, zsírréteg kezd

lerakódni alatta.

Az apa is érezheti a magzat mozgását, ha

az anya hasára teszi a kezét.

A szemhéjak szétválnak, a szemrés

megnyílik.

32. hét

40,5 cm, 1,6 kg

A magzat majdnem olyan, mint

megszületésekor, csak még jobban ki

kell gömbölyödnie.

Testhelyzete állandósult fejjel lefelé,

mert már kevesebb helye van a méhben.

A kisfiúk heréi a lágyékból leszállnak a

herezacskókba.

36. hét46 cm, 2,5 kg

A magzat feje leszáll a medencébe, készen állva a

megszületésre.

A puha körmök elérték az ujjak végét a kezén és a

lábán.

A hátralévő 4 hétben a magzat napi kb. 28 g-ot hízik.

A legtöbb kisbaba fejét már félcentis haj borítja.

40. hét51 cm, 3,4 kg

A magzati szőrzet( lanugó) nagy része eltűnik.

A magzatmáz beborítja a testét vagy nyomokban van

a ráncok között.

A belekben összegyűlik a magzatszurok

(meconium) nevű sötét anyag, mely a szülés

utáni első ürítéskor távozik.

Fötális periódus (3-9. hó) - összefoglalva

3. hó – jellegzetes emberi formák, - magzat megnevezés!

4. hó – intenzív magzatmozgások - arc formálódása

5. hó – erőteljes növekedés

7-8. hó - életképes magzat

– koraszülés

8-9. hó

- végtag növekedés

- zsírlerakódás,

- méret és súlynövekedés

Magzati élet testsúly

és testhossz referenciái

– Joubert Kálmán

Testarányok változása:- a testsúly a 2. hónaptól 800, hossza az 1. hónaptól 50x lesz születésig

- az egyes szervek, testrészek növekedési üteme, aránya jelentősen változik –

legszembetűnőbb a koponya esetében:

* hónapos magzatban a fej a testhossz fele

* 3 hónapos magzatban 1/3-a

* születéskor 1/4-e

* 22-24 éves korban, a növekedés megállásakor 1/8-a

Sziámi ikrek (ikertorzok)

(cojoined twins)

Ultrahang vizsgálat

- 6-8. hét – terhesség megállapítása, embriók száma,

embriók élő volta

- 10-12. hét – magzat tarkóredő vizsgálat – Down sy.

- 18-20. hét – (AFP lelet már van!) genetikai ultrahang,

esetleges magas v. alacsony AFP okait célzottan keresi

- 28-32. hét – magzat növekedési ütemét ellenőrzik

AFP (alfa-fetoprotein) vizsgálat - 15-20. Héten

- magzati fehérje, a magzat véréből a placentán keresztül jut az anya vérébe.

- magas AFP érték: velőcső záródási rendellenességekre utal:

nyitott gerinc, hasfalhiány, anencephalia

- alacsony AFP érték – kromoszóma-rendellenességek, kezeletlen cukorbetegség

Terhesgondozás

www.vitalitas.hu/ismerettar/genetika

www. babanet.hu/faq/tergon21.

TA-AC – 16-18.héten- Transz-abdominális

amnio-centézis

- a magzatvízben úszó magzati

sejtek vizsgálata

- kromoszóma vizsgálata

(pl.:Down-szűrés)

- AFP vizsgálat is történik a

magzatvízből

Chorionboholy vizsgálat – 10-12.

héten- a lepény kezdeménye (chorion) magzati

eredetű és a lepény magzatbolyhai a

magzat testi sejtjeivel azonos genetikai

információt hordoznak.

www.vitalitas.hu/ismerettar/genetika

www. babanet.hu/faq/tergon21.php

www.babnet.hu/publ/ultrahang.htm

V. A szülés

Megelőző időszak:

- magzat fejjel lefelé, és előre fordul

- méhnyak meglágyul

- méh és méhnyak tágulása

- méhet sterilen tartó nyákdugó távozik

- magzatburok megreped, magzatvíz elfolyik

Szülés megindulásának tényezői:

- magzati ACTH,

- kortizolszekréció,

- méhizomzat depolarizációja,

- kitágult méh

- progeszterin szint csökkenése, ösztrogén fokozódik (de ezt mi idézi elő?)

- oxitocin, prosztaglandinok termelődése fokozódik

- magzat

Szülés várható idejének számítása táblázatból

A világoskék sorok: az utolsó menstruáció első napja

A sötétkék sor megmutatja szülés várható időpontját.

Szülés - születés:

várható ideje: az utolsó menses első napjától

számítjuk-> 266 nap!

9. naptári vagy

10. holdhónap (28 nap) vagy

40. hét végén vagy

280. nap

1. szakasz:

- méhnyak teljesen kitágul (8-10 cm),

hüvellyel összefüggő csatorna

2. szakasz: méhösszehúzódás segíti,

- magzat forog a csatornában

3. szakasz: méhlepény születése

mellkörfogat

Az újszülöttek állapotának megítélése

Virginia Apgar (1953) szerint

A VIZSGÁLT

JELEK

APGAR-

PONT

Izomtónus

(Activity)

Tónustalan (rongybaba)

Enyhe flexiós tónus

Jó, erőteljes spontán mozgás

0

1

2

Szívműködés

(Pulse)

Szívhangok nem hallhatók

Frekvencia 100/min. alatt

Frekvencia 100/min. felett

0

1

2

Reflex-

ingerlékenység

(Grimace)

Nincs

Kis grimasz

Tüsszentés, köhögés

0

1

2

Bőr színe

(Appearance)

Egész test sápadt v. cyanotikus

Test rózsás, cyanotikus végtagok

Egész test kipirult

0

1

2

Légzés

(Respiration)

Nincs

Kapkodó, irreguláris, felületes

Jó, ritmusos, erőteljes sírás

0

1

2

8-9-10 Apgar:

jó állapotú újszülött, idegrendszeri károsodása, hypoxiás ártalma nincs, sav-bázis háztartása az élettani határok között van.

4-5-6-7 Apgar:

enyhén vagy közepesen súlyos az újszülött állapota ,

az idegrendszer észrevehető depressziójával, enyhe vagy kifejezett acidózissal (pH=7, 10-7, 20 között, pCO2<60 Hgmm (7,98 kPa).

0-1-2-3 Apgar:

tónustalan, sápadt újszülött súlyos,

esetenként moribund állapotban

Az aktuális pH<7,10, a pCO2>60 Hgmm

(7,98 kPa). Az idegrendszer

hypoxiája, depressziója miatt a

külső ingerek hatástalanok.

Az átlagos születési testtömeg a világ különböző tájain:

•jóléti társadalmak (Európa, Észak-Amerika) 3400 g,

•delhi szegény lakosság leánygyermekek 2750 g,

•az új-guineai fiú újszülöttek 2400 g

koraszülött

(a betöltött 37. gestációs hét előtt),

érett újszülött

(a betöltött 37-42. gestációs hét között),

túlhordott újszülött

(a betöltött 42. gestációs hét után).

Újszülött és csecsemkor

1986-1990 ÉVEK

ÁTLAGA

1999

Németország 7,8 5,1

Norvégia 7,7 5,0

Olaszország 9,2 6,3

Portugália 13,3 6,7

Spanyolország 8,3 6,4

Svájc 6,8 4,9

Svédország 5,9 3,9

Japán 4,8 4,1

Kína 32,0 43,3

USA 9,8 6,3

Brazília 63,0 35,4

India 94 60,8

Ausztrália 8,5 5,1

Az 1000 élve születettre jutó egy

éven aluli meghaltak aránya a

különböző országokban

Joubert, 2000: fiú: 3351 g, lány: 3214 g

Kálló, 2008: fiú: 3448,28 g, lány: 3328,68 g

WHO - intrauterin fejlődés és a gestatiós időtartam

meghatározói:

- rasszbeli/etnikai hovatartozás,

- az anya magassága és a szülés előtti testtömege

- az apa testsúlyának és testmagasságának az aránya

- a nem

- a megelőző terhességek, terhesség megszakítások,

- korábbi komplikációs terhesség

- az előző terhességből született csecsemő alacsony testtömege,

- a terhesség alatti súlygyarapodás,

- az anya betegségei (diabétesz, malária, fertőző betegségek, stb)

- az anya életkora és szocio-ökonómiai státusza,

- az anya táplálkozása (az energiabevitel)

- a placenta tapadási helye

- ikerterhesség

- egyéb környezeti hatások (alkohol, nikotin, mérgezések)

SZTE kutatás2004:

• a legnagyobb gyermekeik a 26-36 éves korcsoportú anyáknak születnek • nőnek az újszülöttek testméretei az anyai végzettség emelkedésével• a rendezett családi viszonyból származó gyermekeknek a legnagyobbak a testméreteik• a születési sorrend hatással van az újszülöttkori testméretekre• a lakóhely nem befolyásolja szignifikánsan a születéskori testméreteket• az újszülöttkori testméretek átlagai szezonálisan nem mutattak szignifikáns változást

Összehasonlítás korábbi eredményekkel: • a 2004-ben született gyermekek száma 1989-hez képest csökkent, 1999-hez képest pedig emelkedett• az elmúlt öt évben növekedtek a születéskori testsúly átlagok• a mellkörfogat értékek és a testhosszátlagok 1989-hez képest emelkedtek, 1999-hez képest pedig csökkentek • a fejkörfogat átlagok az 1989. évi átlagoknál alacsonyabbak, az 1999.évi átlagoknál pedig magasabbak• 15 év távlatában a szülési „kedv” a magasabb életkorok felé tolódik

• elhalálozási valószínűségük kb. 20x

• elégtelen oxigén ellátottság

• idegrendszeri károsodások

• légzési nehézségek (surfactans hiánya)

• enzimek éretlensége

A kicsik…2500 g alatt És a nagyok… >4000 g

- a macrosomia határértéke: 4000g

4500g

LGA

- jelentősen megnő a szülési/születési komplikációk gyakorisága

Az újszülöttek érettsége – súly és kor

Rövid távú rizikó:

szülési/születési komplikációk

• Veszély az babára:

– baba a szülőcsatornában elakad:

váll dystocia, asphyxia, clavicula törés, brachiális és faciális ideg sérülése, bénulása, koponyacsont sérülése, agykárosodás, meconium aspiráció

• Veszély az anyára:

– gátolja a tágulást, elhúzódó szülést,

– perineális traumát okozhat (genitális laceratio, méh atónia vagy ruptura, post partum haemorraghia, infectio)

– leggyakoribb oka a császármetszéseknek

Hosszú távú rizikó

• Az anyánál

– diabetes, metabolikus szindróma

– nagy terhességi súlygyarapodás esetén tartós túlsúly

– a végbél záróizom tartós diszfunkciója

• A gyermeknél

– gyermek- és felnőttkori egészségi állapot

– nagyobb a congenitalis malformációk gyakorisága, brachialis plexus

sérülés hosszú távú neurológiai következménye

– értelmi fogyatékosság

– obezitás, diabetes, metabolikus szindróma,

– gyermekkori leukémiák,

– cardiovasculáris kórképek

– rheumatoid arthritis

• Circulus vitiosus

A szekuláris trend

• Rooth (2003) tanulmánya 1978-1998

• A születési súly átlaga 45-95 g-mal növekedett

• A növekedés üteme gyors és csaknem lineáris

• Mo – változatlan tempó - 200 év múlva az átlagos születési súly ~ 4500 g

• a szülési komplikációt okozó születési súly határértékét országonként meghatározni a 4000 g határérték helyett

Svédország

Magyarország

Svédország

Magyarország

Macrosomia növekvő aránya

• hátterében a nők növekvő arányú túlsúlyossága

• kapcsolódó anyagcsere változások (GDM és DM II)

• hosszú távú epigenetikus hatások változtathatják a születési súlyt

befolyásoló gének expresszióját

• legerősebb hatás:

– az anya terhesség előtti elhízottsága (alacsony fizikai

aktivitása)

– a terhesség előtt már fennálló diabetes

• gyakorisága a 37. hét után növekszik meg

• rizikófaktorral rendelkező anyák 40%-ánál diagnosztizálható

Konklúzió• a szegedi Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikán 2004-ben a magzati

macrosomia előfordulása az irodalmi adatoknál alacsonyabb 2004-ben

• más hasonló magyar adatgyűjtésből származó adatokkal való összehasonlítás

• obezitás tendencia nem állt meg

• növekvő macrosomia Mo.-n?

• a 37. hetet betöltött, normál súlyúak testsúly-, testhossz- és mellkörfogat átlagai 1989-hez képest nőttek

• korai felismerése és megfelelő ellátása nagymértékben csökkenti mind a magzati, mind az anyai komplikációk előfordulását

• ultrahang és más radiológiai diagnosztikai technikák

• Öçer et al. (1999) szerint csupán 48%-os hatékonyságú a macrosomia ultrahangos előrejelzésének pontossága

• hangsúly: megelőzés

Köszönöm a figyelmet!


Recommended