mûsor hatása élt az emléke-inkben, sõt azt is mondhat-nám, hogy számunkra atöbbször látott Ecseri lako-dalmas volt a néptánc eta-lon.

A PORT.hu weboldalrólidézem: „Az 1951-ben alapí-tott Magyar Állami NépiEgyüttes az elmúlt hat évti-zedben szinte folyamatosana folklórból kisarjadó, abbólinspirációt nyerõ színpadinéptáncmûvészet egyikemblematikus mûhelyekéntvált ismertté. Szellemisége,kisugárzó ereje a kezdetektõlmeghatározó volt. Az itt al-kotott mûvek közül jó né-hány az egyetemes magyarkultúra legfényesebb lapjairaíródott.”

A Magyar Állami NépiEgyüttes a rendszerváltozásután elõször 1994-ben jártAmerikában, az Elindultamszép hazámból címû prog-rammal. Akkor Serfõzõ Sán-dor igazgató és Tímár Sán-dor mûvészeti vezetõ-kore-ográfus kísérte útján azegyüttest. A cigányzenekarta hírneves prímás néhaiBerki László vezette, BaloghDezsõ klarinét és HorváthRudolf cimbalom virtuóz ze-nészek társaságában.

Az elõadást Skokie-ban,az északi peremvárosban lé-võ színházban tartották,emlékezetem szerint telthá-zas teremben. Elõtte a nyolc-vanas években, a belváros-ban lévõ Chicago Theaterhatalmas nézõterét zsúfolá-sig megtöltötte a közönség,akkoriban még több magyarélt a városban, bár a nézõknagy része amerikaiakbólállt.

Másnap este, amíg a ci-gányzenekar egyik fele Ber-ki László prímás vezetésévelBocskay József Golden Bullvendéglõjében muzsikált,addig Oláh Béla prímás egymásik csapattal Kiss LászlóHungarian Restaurantjábanmulattatta a vendégeket.

Ekkor, a Golden Bullbanhallottam elõször romadalo-kat. Berki Laci barátunk ta-nította a mulatozásra vágyó’56-os generáció tagjainak amulatságos és sokszor bi-zony kicsit kétértelmû ének-számokat. Régi szép idõk,közel 20 év telt el azóta. El-tûntek a chicagói magyarvendéglõk, és egyben eltû-nõben van a magyar közön-ség, elsõsorban az ’56-os ge-neráció tagjai.

Az Amerikába érkezetttársulat negyvenhét tagjahárom hónapon keresztül63 városban, 72 elõadásttart. A több tízezer mérföl-des távolságot buszon tesziaz együttes, ami izgalmas,egyben fárasztó is lehet,még a fiatalok számára is.

Emlékezetes marad szá-momra az a chicagói szent-mise, amelyet Ft. EördöghAndrás atya celebrált a SzentIstván Király-templomban, aMÁNE turnéján, Ohióbantragikus hirtelenséggel el-hunyt alkalmazott részére.

Mint akkor írtam: „Szemnem maradt szárazon a mi-se alatt, jómagam csodál-tam, hogy Bandi atya meg

tudta õrizni nyugalmát, éslevezette a megható szertar-tást.” A beszámolómból ki-maradt, hogy ilyen gyönyö-rû éneklést még sosem hal-lottam a nagyszerû akuszti-kájú templomunkban.

A Himnusz elhangzásaután senkinek sem volt ked-ve beszélgetni. Más alka-lommal dr. Kaltenekker Fe-renc chicagói magyar orvostvárták a turné tagjai, vagydr. Kismartoni Károly vizs-gálta meg a betegségre pa-naszkodókat.

Fõleg a hölgyek izgultak akisebb-nagyobb problémákmiatt. Kaltenekker doktor,dús õsz hajával, hóna alatt atipikus orvosi táskával, igazidoktor bácsi benyomásátkeltette a tánckar hölgytagjaiszámára. A mostani turnénnovemberben lesznek Chi-cagóban, de a két magyardoktor már nem várja õket,Kismartoniék Floridába,Sarasotába költöztek,Kaltenekker doktor bácsi pe-dig pár évvel ezelõtt amennyországba.

Befejezésül még néhányszót a Las Vegas-i mûsorról,amelynek elsõ száma, a nyi-tány Szatmárból egy tradici-onális csárdással és verbun-kos tánccal kezdõdött. Ez-után a lányok üveges táncakövetkezett, amelyhez ké-sõbb a fiúk is bekapcsolód-tak.

A mûsorfüzet szerintezek a táncok Somogy ésKalocsa környékérõl szár-maztak, ezt követte gyorsanaz erdélyi, kalotaszegi szám,amelyben a lányok szín-pompás ruhái mellett a fiúkgyors táncaikkal arattak si-kert.

Bonchidai muzsika kö-vetkezett, cigányzene a ve-gyes kultúrájú régióból. A lá-nyok tánca jött Moldvából,majd zenei interlúd vissza-emlékezés Liszt Ferenc Ma-gyar rapszódiák címû darab-jára. A program második ré-szében kitûnt, gyimesi tán-coknál két lány dobolt azütõgardon nevû õsi hang-szeren.

Chicagóban elõször aMuzsikás együttes mûsoránhallottuk az ütõgardont,amelyet Hamar Dániel mu-tatott be az amerikai közön-ségnek. A mûsor másodikrésze gyorsan pergett, többzenei számmal. A LasVegas-i közönség ilyenfor-mán megismerkedhetett acimbalommal, a hangszerenCsemer Zsolt bravúros telje-sítményt nyújtott.

Végezetül olvasóimnakszeretném felhívni a figyel-mét, hogy azok, akik szere-tik a népzenét és néptáncot,menjenek el a MÁNE mûso-rára, garantálom, nem fog-ják megbánni.

A MÁNE észak-amerikaiprogramja megtalálható awww.hagyomanyokhaza.huweboldalon. Chicagóban no-vember 22-én, pénteken es-te 8 órakor, az AuditoriumTheatre-ben lépnek fel. To-rontóban november 25-én,hétfõn este 8 órakor a RoyThompson Hallban lesz azelõadás.

Nemrégiben a MagyarÁllami Népi Együttes(MÁNE) Magyar rapszódiacímû elõadását láthattukLas Vegasban, a helyi egye-tem, a University of NevadaLas Vegas (UNLV) ArtemusW. Hall koncerttermében.Az elõadásról kizárólag fel-sõfokú jelzõket használva ír-hatok.

A színpompás magyarosjelmezekbe öltözött csinos,fiatal lányok és a szilaj tán-cot járó mokány legényeknagyszerû programot mu-tattak be, amelyet felállvatapsolva – standing ovation– fogadott a lelkes publi-kum.

Ma este jó érzés magyar-nak lenni, büszkék lehetünka népi, nemzeti kultúránkatképviselõ Magyar ÁllamiNépi Együttesre – mondottaaz elõadás után dr. KálmánLászló Los Angeles-i magyarfõkonzul, miután az elõadásután az elõtérben beszélget-tünk.

Mindketten mosolyogvagratuláltunk Ferencz Máriamenedzserigazgatónak,majd megkerestük MihályiGábor koreográfust, a tánc-kar vezetõjét, a MÁNE mû-vészeti igazgatóját, hogy ne-ki is átadjuk elismerésün-ket. Nagyszerû színházi él-ményben volt részünk, kö-szönet érte a vezetõknek,táncosoknak, zenészeknekés az egész társulatnak.

Hazafelé menet, a mû-vészkijáró mellett nejemmelegyütt még gratuláltunkCsemer Zsolt fiatal cimbal-mosnak, aki virtuóz játéká-val hatalmas sikert aratott.Rövid beszélgetésünk alattkiderült, hogy két évig tanultLukács Miklósnál a Zene-akadémián.

Lukács Miklós évekkelezelõtt járt Chicagóban, anépszerû kamarazenekar, aConcertante de Chicago szó-listájaként, amikor KodályZoltán Háry János címû dal-játéka volt mûsoron.

Tavaly Balogh Kálmán, akiváló cimbalommûvész lé-pett fel Chicagóban, ahol akoncert szünetében arrólpanaszkodott, hogy egyet-len fiatal roma sem jelentke-zett cimbalomoktatásra aZenrakadémián. Miután avendéglõkben nincs szük-ség cigányzenekarra, a fiata-lok másfajta megélhetésután néznek.

Az együttes zenészeit afiatal cimbalmoson kívül isillik név szerint említeni: PálIstván – Szalonna – prímás,aki bandájával nemrég Wa-shingtonban muzsikált aSmithsonianban tartottFolklife Festivalon. A másikprímás Radics Ferenc, míg a

brácsás Kanal Bence, a bõ-gõs Radics Tamás, a fúvós,citerás és kobzos SzlamaLászló.

Az együttes énekesnõje,az új felfedezett Enyedi Ág-nes nevét érdemes megje-gyezni, hangja sokban ha-sonlított Sebestyén Márta,vagy Faragó Laura átenge-dõs stílusára. A csinos, fiatalénekesnõ jövõje biztosított-

nak látszik a MÁNE tagja-ként, fejlõdése kizárólag aszorgalmán múlik, tehetsé-ge adott a karrierre.

A MÁNE Las Vegas-i elõ-adását kis szorongással vár-tam, emlékezve a csapat leg-utóbbi koncertjére, amitChicagóban láttunk hat év-vel ezelõtt. 2007-ben két elõ-

adás volt Chicago környé-kén, az egyik a várostól dél-re lévõ University Parkban,míg a másik a Weaton nevûnyugati peremvárosban,mindkettõ a helyi – college –fõiskolák nagytermeiben.

Az elõadások sikeresnekbizonyultak, annak ellené-

re, hogy míg az együttesegyik fele Weatonban lépettfel, addig a többiek ugyan-aznap este St. Louisban sze-repeltek.

Akkori beszámolómbanírtam: „..valószínû, az ame-rikai turnét szervezõ Colum-bia Artist Manegement Inc.két bõrt akart lehúzni egynyúlról...” A fõként ameri-kaiakból álló weatoni kö-

zönség, ebbõl semmit nemészlelt. A hatalmas termetzsúfolásig megtöltõ publi-kum felállva, négyszer-öt-ször tapsolta vissza a fináléfáradt szereplõit.

Azok a honfitársaink,akik többször látták már aMÁNE mûsorát, azonbanhiányolták a teljes progra-

mot. A magyar nézõk közülsokan kifogásolták az egy-szerûbb jelmezeket, továb-bá azt is, hogy sok számuk-ra ismeretlen nemzetiségielemekbõl állt a program né-hány része.

Például a csángó kultúrateljesen ismeretlen volt ak-

koriban a chicagói magya-rok számára, de sokan ide-genkedtek a cigánydaloktólés táncoktól is. Az 1956 utá-ni generáció ekkor találko-zott elõször a nemzetiségekszínes és érdekes kultúrájá-val.

A jelmezek is inkább azegyszerû falusi szokásokatmutatták be a korábbrólmegszokott színesebb kivi-

telezésû mûsorokkal szem-ben. Itt elsõsorban az Ecserilakodalmasra gondolok.

Számomra, de nyugod-tan írhatnám, számunkra –és itt az 1956-os forradalomután menekült generációtagjaira gondolok – a MÁNElegismertebb mûsora azEcseri lakodalmas volt. E

K Ö Z É L E T – 9. oldal2013. október 26. – 44. szám –

CHICAGÓI KRÓNIKAHarmath István

Fizessen elõ a nyugati világ legnagyobb hetilapjára!

Olvassa a Kanadai/Amerikai Magyarságot!

Fergeteges Magyar rapszódia Amerikában