A bostoni esküdtszék ha-lálos ítélet mellett döntöttDzsohar Carnajev „marato-ni bombás” néven ismertcsecsen terrorista ügyében.Az ítélet ellen a vádlott védõivárhatóan fellebbezést fog-nak benyújtani, és a továbbibírósági eljárások évekig,sõt évtizedekig elhúzhatjáka halálos ítélet végrehajtását.

Massachusetts állambanegyébként hetven éve nemvolt kivégzés, bár ezt az íté-letet nem az állami, hanem a

szövetségi bíróság hozta.Magánvéleményem egyéb-ként, hogy Carnajev teljesenmegérdemelt halálos ítéletétnem fogják végrehajtani.

Kíváncsian várom a libe-rális magyar újságírók, ri-porterek véleményét, vajonaz amerikai halálos ítélet el-len ugyanúgy felemelik-e aszavukat, és csinálnak-eolyan médiacirkuszt, mintamikor Orbán Viktor beszélta halálbüntetésrõl?

Nem akarok igazán bele-menni az Orbán Viktor be-szédében elhangzott mon-datok tárgyalásába, megte-szik ezt az otthon élõ újság-írók. Mindenesetre el kell fo-gadni, hogy a halálos ítélet-

rõl ugyanúgy lehet és kell isbeszélni, mint bármely mástémáról.

A miniszterelnök több-ször is pontosan leszögezte,hogy Magyarországon nem

cél bevezetni a halálbünte-tést, csak éppen beszélnifognak róla a politikusok aparlamentben, amint az ál-lam polgárai is a magánélet-ükben.

A napokban Kálmán Ol-ga, az ATV teljesen elfogultballiberális riportere GulyásGergely fideszes képviselõtkérdezte a halálbüntetésrõl.

A riporter Gulyás vála-szába többször belevágvapróbálta a saját véleményétkifejteni, nem értem, minekkell neki vendég, amikor azelfogult baloldali politikaieszmefuttatását bármikorelmondhatja a kamera elõtt.

Barátom és kollégámtöbbször felhívta figyelme-met, hogy mazochista mó-don, folyton visszatérek azATV mûsorára. Pedig tu-dom, számomra elfogadha-tatlan például Kálmán Olga,Mészáros Antónia és másokriporteri stílusa.

Magyarországon nem azATV a legnézettebb tévécsa-torna, fõként Budapesten je-lentõs, vidéki városokban ésfõleg falun kevés helyen fog-ható.

Utánanéztem az inter-neten, a legnézettebb csator-nák a két kereskedelmi adó,az RTL Klub és a TV 2, eze-ket követi a sokak által kriti-zált MTV M 1-es adása, míga liberálisok által kedveltATV a kilencedik helyenkullog, alacsony nézettség-gel.

Itt tudtam meg többekközött azt is, hogy a magya-rok öt perc híján napi öt óráttöltenek a tévé elõtt.

Itt, Amerikában sem a té-

vécsatornák befolyása döntiel a választásokat, bár a mé-diának nagy jelentõsége vanaz egyének politikai dönté-sének a kialakításában.

Régebben a rádió és azújságok befolyásolták azegyszerû emberek vélemé-nyét, újabban a tévé és azinternet – világháló – az,ahol a polgárok beszerzik aszámukra fontos politikaiinformációt.

Itt, Amerikában, úgy,amint Magyarországon, ahírmagyarázó riporterek,újságírók a saját politikailag

elfogult nézeteiket adják anézõik, hallgatóik és olvasó-ik tudomására. Igazán okos-nak és felvilágosultnak kelllennie az embernek, hogytényszerû képet kapjon asok különféle politikai máz-zal leöntött véleményekbõl.

A napokban ismét OrbánViktor ment ki Strasbourg-ba, az Európai Parlamentbe,ahol egyrészt a halálbünte-tés és menekültek ügyébenválaszolt a kérdésekre. A mi-niszterelnök a saját és egy-ben a kormány véleményétmondta el. Az internetenmeg tudtam hallgatni a be-szédét és az utána követke-zõ sajtókonferenciát. Újbólaz lett a véleményem, Ma-gyarországnak zseniális mi-niszterelnöke van, aki leg-fontosabb kötelességénektartja, hogy megvédje az or-szág érdekeit.

Nem mondható elugyanez az Európai Parla-mentben felszólaló bal-liberális magyar képviselõk-rõl, akik közül az MSZP-sUjhelyi István arról beszélt,hogy Orbán Viktor goebbel-si módszereket alkalmaz.

Pedig hát õ és a hasonló-an baloldalon álló társaihasználják a kommunistaRévai József – a Rákosi-kor-mány propagandistája – ál-tal bevezetett módszert,amely mindent kritizált,amit a másik oldal meg sze-retett volna valósítani.

A Gyurcsány-párt, a De-mokratikus Koalíció egyikalelnöke, Niedermüller Pétertagja az Európai Parlament-nek, és odáig ment Orbánkritikájában, hogy a ha-zánknak járó pénzek meg-vonását kérte a képviselõk-tõl. Gyurcsányék csodál-koznak, hogy az embereknem támogatják a demokra-tikus nevet viselõ pártot,amikor vezetõi az EurópaiParlamentben kifejezettenaz ország támogatását akar-ják meggátolni. Nem lehetcsodálkozni, hogy a válasz-táson a DK-t nem támogat-ták a magyar választók.

Hosszú évekkel, évtize-dekkel ezelõtt, még a '80-asévekben, két vagy háromtársával együtt Chicagóbanjárt Niedermüller Péter, akörnyéken élõ magyarokrólvégzett szociológiai kuta-tást. Az Indiana állam SouthBend városában élõ magya-rokat tanulmányozta, a ku-tatásról készült írása meg-nyerte a környékbeli ma-gyarság tetszését és kiérde-melte elismerését.

Akkoriban nem tudtuk,hogy évtizedek múltán amagyarság ellen fordul. Egyolyan párt, mint aGyurcsány Ferenc által ve-zetett DK, alig két százalé-kos támogatottságot élvez a

magyar parlamentben. Azeffajta magyarellenes meg-szólalások nem teszik elfo-gadhatóvá a pártot az embe-rek szemében.

A Napi Gazdaság címûlapban olvastam a GajdicsOttó által jegyzett cikkben:„Abból a kottából vezénylikvissza-visszatérõ támadás-sorozatukat, amit mégGyurcsány írt 2010-ben. So-ha ne feledjük a szemlõhe-gyi Cipolla csalódott vicsor-gással mondott jóslatát: ben-nünket legyõzhettekOrbánék, de Európát úgy-sem tudják!

Ebben a megvilágításbankap egy halvány vajszínû ár-nyalatot az orbáni harcos re-torikát támadó vádaskodá-suk. Ám jó, ha számolnakvele a balliberális urak, hogyamit sokadjára mûveltek, aza hazaárulás minõsített ese-tének számít a nemzeti,konzervatív választók sze-mében. Szerencsére többsé-gük, az európai alapértékek-nek megfelelõen, a halál-büntetést elutasítja.”

Amint föntebb említet-tem, az internet segítségévelmeghallgattam Orbán Vik-tor strasbourgi beszédét,amelybõl szeretnék egy-kétmondatot kiemelni:

„Szeretném önöket emlé-keztetni arra, hogy Magyar-ország semmilyen megálla-podást és egyezményt nemírt alá senkivel arról, hogymirõl nem lehet beszélniMagyarországon – vagy mi-rõl lehet. Arról sem írtunkalá megállapodást, hogy mi-rõl tarthatunk konzultációt,és mirõl nem, milyen témá-kat vethetünk fel, és mirõlnem.

Az uniós társulási szerzõ-désünk semmilyen kitételtnem tartalmaz arra vonat-kozóan, hogy az EurópaiUnió tagállamaiban bizo-nyos dolgokról nem szabadbeszélni, vagy bizonyos kér-déseket nem szabad felvet-ni. Éppen ezért, mi az uniósalapszerzõdés megsértésé-nek tekintjük, ha bárki meg-próbál abba beleszólni,hogy mi, magyarok mirõlnyilváníthatunk véleményt,vagy mirõl nem....

Ha megnézzük a mene-dékkérõk számát: 2015 elsõnegyedévében a Magyaror-szágon benyújtott 43 ezermenedékjogi kérelem közül24 ezer koszovóiaktól érke-zett. Ami a halálbüntetéskérdését illeti, azt gondolom,Európának nem szabad ho-mokba dugnia a fejét.

Semmi esetre sem szeret-ném, ha visszatérnénk a kö-zépkorba, és újra lennénekolyan kérdések, amelyekrõltilos beszélni. Ez a vita való-jában nem a halálbüntetés-rõl, hanem a gondolat-, véle-

K Ö Z É L E T – 9. oldal2015. június 13. – 24. szám

AMERIKAI KRÓNIKAHarmath István

Javulnak a magyar–amerikai kapcsolatok

mény- és szólásszabadságkérdésérõl szól. Én kitartokamellett, hogy a halálbünte-tésrõl beszélni kell.

Alkotmányos alapokonállunk, az erre vonatkozószabályokat csak az EurópaiUnióval összhangban lehetmegváltoztatni nálunk is.

Az Európai Unió elvei,egyezményei, szabályai nin-csenek kõtáblába vésve,nem istenek hozták, és nemis azok sugalmazták azokat,emberek alkották õket, ép-pen ezért az emberek bár-mikor meg is változtathat-ják. Ez a szabadság és a de-mokrácia.

Ezekben a témákbanmindenkinek a véleményeegy ember véleménye ésnem több – akárki legyen

az illetõ. Akár filozófus,akár európai biztos, akárminiszterelnök vagy párt-elnök, a véleménye egy eu-rópai polgár véleménye.Nem szentség, nem dog-ma, nem felsõbb igazság,ezért Magyarország to-vábbra is kiáll a szabadság,kiáll a szabad vélemény-nyilvánítás eszméje, euró-pai értéke mellett.”

Amikor hallgattam Or-bán Viktor beszédét, ésmost, amikor olvasom,semmi olyat nem találtambenne, amivel ne értenékegyet. Nem úgy az ellenzé-ki Ujhelyi István ésNiedermüller Péter gondo-lataival. Úgy hiszem, hogyamerikai magyar polgár-ként ehhez jogom van.

A strasbourgi vitával egyidõben, Washingtonban akongresszus egyik albizott-sága foglalkozott Magyaror-szággal. „Az albizottság tag-jai és a meghallgatott tanúkis szinte teljes egyetértésbenismerték el, hogy az elmúlthónapokban a magyar-ame-rikai kapcsolatok a pesszi-mista várakozásokkal ellen-tétben a normalizálódás irá-

nyába mozdultak el. Hozzá-tették: ez nem azt jelenti,hogy minden korábbi problé-ma megszûnt volna, de azamerikaiak láthatóan csök-kentettek a Magyarországrahelyezett diplomáciai nyomá-son, és a magyar fél is számosolyan lépést tett, amellyel jólbizonyította transzatlanti el-kötelezõdését.”

A magyarhirlap.hu-n ol-vastam: „Politikailag moti-vált támadások érték hazán-kat Washingtonban. Erõs,termékeny, hosszú távúkapcsolat van az EgyesültÁllamok és Magyarországközött – számolt be ConnieMack volt amerikai republi-kánus kongresszusi képvi-selõ az amerikai képviselõ-ház külügyi bizottságának

hazánkkal kapcsolatos meg-hallgatásáról.

Bár az albizottsági meg-hallgatáson voltak néhá-nyan, akik megpróbáltákrossz színben feltüntetniMagyarországot, kudarcotvallottak – mondta ConnieMack az M1 tévécsatorná-nak adott interjúban. A voltképviselõ hozzátette: az al-bizottság elnöke és a tagokegyértelmûvé tették, nemfogják tûrni, hogy egyesekpolitikai célokból, elõny-szerzésbõl megalapozatla-nul beszéljenek Magyaror-szágtól. Mint arról beszá-molt, több tanút fel is szólí-tottak, hogy támasszák alákritikáikat, de ezeket nemtudták megtenni.”

Az M1 tévémûsorban fel-tûnt a mosolygós AndréGoodfriend, aki mint nagy-követségi ügyvivõ, annyikellemetlenséget okozottMagyarországon. Megítélé-sem szerint az Egyesült Ál-lamok diplomatája sokkaljobb helyen van Washing-tonban, mint amikor Buda-pesten akadályozta a két or-szág közötti kapcsolat kiala-kítását.

Orbán Viktor

Dzsohar CarnajevAndre Goodfriend

Los Angeles-i ünnepség a nemzeti összetartozás napján

Egyetlen magyarról sem mondunk le!

A trianoni békeszerzõ-dés 95. évfordulóján, anemzeti összetartozásnapja alkalmából ünnep-séget rendeztek a Los An-geles-i Magyar Házban.

A rendezvényen Kál-

mán László fõ-konzul ünnepib e s z é d é b e nhangsúlyozt a :egyetlen magyar-ról sem mondunkle, bárhol is éljena nagyvilágban.Hozzátette: „Kü-lön öröm szá-momra, hogy azamerikai és a ma-gyar zászló mel-lett a székely lo-bogó elõtt kö-szönthetem anyugati parti ma-gyarságot.”

Az ünnepségalkalmából ál-lampolgársági es-kütételt is rende-

zett a fõkonzulátus. Kál-mán László a MagyarArany Érdemkereszt ki-tüntetést nyújtotta átSzoboszlai Sándornak, aDél-kaliforniai MagyarSzínház alapítójának.

A kitüntetett Szoboszlai Sándor (balról) és Kálmán László fõkonzul

Az ünnepség résztvevõi, szereplõi