DEMOGRÁFIAI SAJÁTOSSÁGOK, TELEPÜLÉSFÖLDRAJZI MEGKÖZELÍTÉS

Dr. Bocsi VeronikaLippai Balázs Roma Szakkollégium

MAGYAR TÁRSADALOM DEMOGRÁFIAI SAJÁTOSSÁGAI Csökkenő népességszám (1982-től) Elöregedés – generációk óta tart, nem új

jelenség. Kiváltó okai: várható élettartamok

növekedése, gyermekszámok csökkenése. Ezt generáló tényezők: higiénia,

orvostudomány, életkörülmények, gondolkodás, értékek.

Középkor, kora újkor: magas halálozási ráták, magas születési ráták.

A DEMOGRÁFIAI ÁTMENET ELMÉLETE

Átlagos gyermekszámok: 2,2 kellene ahhoz, hogy ne csökkenjen a népesség. Mo: 1,4 gyermeket szül egy nő az élete során.

Mikor szülnek? 29 évesek átlagban az első gyermek születésénél.

Halálozás: nők magasabb várható élettartammal rendelkeznek: 78 év (nők), 69,8 év (férfiak)

A CIGÁNYSÁG DEMOGRÁFIÁJA A cigányság számaránya és népességszáma is

növekszik (ellentétben a nem cigány lakossággal). Jelenleg: 700 – 800 ezer. Pár tíz éven belül meghaladja

az egy millió főt az országban a lélekszámuk. 2050 – 1,2 milliós prognózis.

Jóval fiatalosabb korszerkezet jellemző. Kevesebb idős, több gyermek.

Halandóság: rosszabb adatok. Kb. tíz évvel alacsonyabb várható élettartam.

Okok: rosszabb higiéniai körülmények. Rosszabb testi-lelki állapot (dohányzás, lakáskörülmények, életszínvonal).

Gyermekvállalás: korábban szülnek a cigány nők, több gyermeket vállalnak. 100 cigány nő 310 gyermeket vállal.

Születések: minden 5-6. csecsemő, aki megszületik az országban, roma származású.

Születési súly, koraszülés – gyakoribb. Eltérő magatartás a terhesség alatt, eltérő terhességi körülmények.

Korai gyermekvállalás: tradicionális értékeknek megfelel, ugyanakkor a nők szempontjából az egyéni karriert, oktatási karriert, későbbi munkavállalást nehezíti.

Munkaképes korúak: 2050-re 15%-os lesz az arányuk.

FORRÁS: KEMÉNY ISTVÁN

FORRÁS: KEMÉNY ISTVÁN

FORRÁS: KEMÉNY ISTVÁN

FORRÁS: BABUSIK FERENC

Rosszabb egészségügyi helyzet. Betegségek – orvoshoz fordulási arány

rosszabb. Kérdőívekben ezért van, hogy a tünetekre kérdeznek rá.

Vashiányos állapot, tüdőbetegségek felülreprezentáltak.

Más betegségek, amelyek a modernizációval válnak gyakoribbá, azok ritkábbak – pl. cukorbetegség.

Átfogó kutatás nincs, amely a cigány népesség egészségügyi helyzetét elemezné.

TELEPÜLÉSFÖLDRAJZ A magyarországi cigányság területi elhelyezkedése

komoly eltéréseket mutat. Vannak járások, ahol szinte nullához közelít az

arányuk, máshol kimondottan magas. Települési eltérések. Településrészek közötti

eltérések. Időbeli eltérések: bizonyos településeken már csak

roma lakosság, valamint idősek laknak. 1970’ – első cigány település (Alsószentmárton)

A cigány lakosság területi elhelyezkedése egybeesik a gazdasági szempontból recessziós területekkel.

Bizonyos területeken eltérő identitású roma közösségek élnek: pl. beások Dél-Dunántúlon.

A TELEPEK PROBLEMATIKÁJA A cigányság letelepedése nem azt jelentette,

hogy a településhatárokon belül volt a lakóházuk.

Korlátozott kapcsolatok, hozzáférés a szolgáltatásokhoz, infrastruktúrához.

Kádár-rendszer: telep-felszámolások. De: szegregált részek jönnek létre a

településeken belül. „Sorok”. Vagy olyan területre építették a házakat szocpollal, amelyek belvizesek stb.

SZEGREGÁCIÓ A VÁROSOKBAN A cigányság egy kisebb része nagyvárosi lakos. Az

arányuk növekszik (pl. Budapesten). A beköltözések a Kádár-rendszerben válnak

gyakoribbá. Ekkor a városi életmód még munkavállalással járt együtt, gyakran kétkeresős családmodellel.

De: szegregáció. Lakótelepek, családi házas övezetek – romló lakáskörülmények.

Fluktuáció – lakosságcsere. Romló körzetek – alacsonyabb lakásárak – cigány

háztartások megjelenése – lakosság csere, elvándorlás.

Hátrányos helyzetű rétegek szegregált településrészei.

CIGÁNYOK A SELLYEI ERDŐBEN – 1880’

CIGÁNY LAKOSSÁG BUDAPESTEN

SZEGED

ETNIKAI SZEGREGÁCIÓ A NAGYVÁROSOKBAN

POZSONY

PÉLDA REHABILITÁCIÓRA – HAVANNA LAKÓTELEP

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!