View
3
Download
0
Category
Preview:
Citation preview
Közgazdaságtan 2.
1. zh kérdéseinek kidolgozása
1. Közgazdaságtan tárgya:
A gazdaság általános törvényszerűségeinek a tudománya
2. Melyek az alapvető különbségek a mikro- és a makroszint gazdasági törvényszerűségei között?
MIKROSZINT: alapkérdése: a racionális gazdálkodás összefüggésrendszere
Háztartás (fogyasztó): adott jövedelmet hogyan használja fel annak érdekében hogy szükségleteit a
lehető legmagasabb szinten elégíthesse ki
Vállalkozás: a rendelkezésre álló termelési tényezőket hogyan használja fel a profitjának
maximalizálása, ill. költségeinek minimalizálása érdekében
Nem –vállalkozás jellegű szervezetek: nem profitorientáltak, de ott sem mindegy mi mibe kerül
A mikroszint szereplő tehát optimalizálnak
MAKROSZINT: alapkérdése: a szervezettség
a nemzetgazdaság szintje
a világgazdaság szintje
Makroszinten a gazdaság szereplőit a piac (az áru- és pénzviszonyok) kapcsolja össze
A gazdaságot nem szervezik hanem „szerveződik”, utólag, spontán módon
Törvényei tendencia jellegűek (hosszabb távon hatnak)
3. A gazdasági növekedés fogalma, mérése.
Egy ország évről évre több anyagi javat és használati értéket állit elő, de nem rosszabb minőségben
Mérése: GDP, GNP, NDP, NNP
4. A bruttó kibocsátás (a nemzeti össztermék) és a hozzáadott érték fogalma
Hozzáadott érték: amortizáció+munkaerő+profit
Nemzeti össztermék: Minden önálló gazdasági szereplő termelő szervezet éves össztermékének összege
(termelési eredménye); szintetikus mutató az egészet mutatja (amortizácio+anyag
költseg+energia+munkabér+nyereség); akkor nő, ha nőtt a termelés, és ha bonyolultabb a
munkamegosztás
5. Bruttó hazai termék (GDP):
Egy adott ország területén egy év alatt megtermelt hozzáadott értékek összege, nemzetgazdasági szinten
6. Bruttó nemzeti termék (GNP):
Egy adott ország állampolgárai által egy év alatt , otthon és bárhol a világon előállított összes hozzáadott
érték. (GDP+külföldről származó jövedelmek)
7. Nettó hazai termék (NDP):
A GDP éves amortizációval csökkentett értéke (nemzetgazdasági szinten a nettó értékek összege)
8. Nettó nemzeti érték (NNP):
A GNP éves amortizációval csökkentett összege.
9. A végső felhasználás:
végső fogyasztás:
lakossági fogyasztás
közösségi fogyasztás
tőkeképződés:
állótőke-képződés
készletváltozás
10. A vagyon fogalma. A nemzeti vagyon fogalma.
Nemzeti vagyon: az adott időpontra vonatkozik
egy országnak egy adott időpontban rendelkezésre álló anyagi javai, szolgáltatásai, természeti
erőforrásai, arany, valuta és devizatartalékai
11. A gazdasági fejlettség mutatója:
Nemzetközi vagyonmérleg: egy ország arany, valuta és devizatartalékai, vmint mobilizálható hitelei ( amit
valóban törlesztnek)
VS.
egy ország az adott pillanatban fennálló fizetéskötelezettségei
12. A pénz fogalma:
A pénz maga is áru, minden már áruval a közvetlen kicserélhetőség állapotában van
13. A pénz fejlődésének szakaszai
aranypénzrendszer
aranypénzrendszer, de megjelennek a pénz helyettesek
belső értéknélküli pénz
14. A váltó. A váltó útja.
Rövid lejáratú (max. egy év) kölcsöntartozást megtestesítő értékpapír
kereskedelmi váltó - bankváltó
Váltó kibocsátására csak akkor kerül sor , ha van kereslet, van neki megfelelő kínálat, csak pénz nincs
A váltó útja:
váltóforgatás
a váltó eladása a tőzsdén
a váltó leszámítoltatása a bankban
15. A bankjegy fogalma:
A bank váltója , a bank fizetési ígérete.
16. A klasszikus bankjegy. Miért nem okoz a klasszikus bankjegy tartós árszínvonal-növekedést?
Klasszikus bankjegy: Nem marad tartósan forgalomban (váltó ellenében jelenik meg); nem támaszt többletkeresletet
Okok:
akkor kerül forgalomba amikor a forgalomnak arra szüksége van, s akkor kerül ki a forgalomból
amikor annak már nincs szüksége. azaz nem bontja meg a kereslet-kínálat összhangját.
beváltható aranyra
17. A bankszámlapénz:
Látra szóló bankbetét, amelyről átutalással lehet fizetést teljesíteni. A kereskedelmi bank akkor teremt
bankszámlapénzt, ha a váltót azzal számoltatja le, vagy közvetlen kérelmet azzal teljesít.
18. A bank fogalma. funkciói. A egy- és a kétszintű bankrendszer.
Pénzzel kapcsolatos technikai műveletekkel foglalkozó intézmény.
Funkció: pénz tárolása, nyilvántartása, váltása, teremtése, hitelközvetítés.
Bank profitja: kamatrés, saját tőke kihitelezése.
Egyszintű bankrendszer: amikor az ügyfelek közvetlen kapcsolatban állnak a bankjegyet kibocsátó bankkal
Kétszitű bankrendszer: csak 1 bankjegykibocsátó bank van (jegybank), amit az állam hozott létre. A többi
bank csak bankszámlapénzt bocsát ki.
19. A diszkontláb és a rediszkontláb fogalma.
Diszkontláb: a kamat mennyiségét diszkontálják (leszámitolják)
Kereskedelmi bank diszkontál (csak a válto szerepét játssza a leszámitolásban)
Jegybank rediszkontál
20. Mi a tartalékráta? A jegybank és a kereskedelmi bankok fiezőképessége az aranypénzrendszer
és nem-aranypénzrendszer esetén.
Tartalékráta: A bank pénztartalékának és kibocsátásának hányadosa (aranyszám)
Aranypénzrendszer (minden bank jegybank): össz aranytartalék/össz kibocsátott bankjegy
Nem aranypénzrendszer (kereskedelmi bank is): össz bankjegytartalék/össz bankszámlapénz
21. A papírpénz fogalma, teremtése a pénzhelyettesek nélküli aranypénzrendszerben és a kétszintű
bankrendszerben.
Papírpénz: Aranyat helyettesítő bankjegy, mely többletkeresletet támaszt, ezáltal árszínvonal növekedést
okoz papírpénz kibocsátás esetén.
Teremtése: hitelnyújtás, külföldi deviza vétele, állam mindenki számára kötelezővé tette az elfogadását.
Kétszintű rendszerben: deficites állam értékpapírokat ad el a jegybanknak; nyíltpiaci műveletek; közvetlen
hitelkérelemmel fordul a jegybankhoz. Többletkeresletet okoz, árszínvonal növekedés
22. A nyíltpiaci műveletek.
A jegybank állampapírokat (államkötvény, kincstárjegy) forgalmaz abból a célból, hogy a közüzleti
szektornak, a költségvetésnek pénzt szerezzen. Ezzel a pénzmennyiséget szábalyozza. Állam
hitelkérelemmel fordul a jegybankhoz, hitelből vásárol.
23. Melyek az alapvető különbségek a hitelpénz és a papírpénz között?
Hitelpénz Papírpénz
nem bontja meg a kereslet-kínálat összhangját megbontja a kereslet-kínálat összhangját
nem okoz árszínvonal-növekedést (többletkereslet)
aranypénzrendsz. esetén bankjegye beváltható árszínvonal-növekedést okoz
aranyra nem váltható be aranyra
24. Az aranypénzrendszer megszűnésének okai, módja.
megszűnik a bankjegy aranyra történő beváltása
megtiltják az arany belföldi forgalmát
A belső érték nélküli pénz egy része továbbra is hitelpénz, egy része továbbra is papírpénz, de nem tudjuk,
hogy melyik –melyik.
25. A pénzteremtés mechanizmusa a modern bankrendszerben.
???????????????
26. Mi a kamatrés?
Kamatrésnek nevezzük a hitelintézetek esetében a hitelekből származó, valamint a betétek után fizetendő
kamatokból adódó.
27. Mi a pénzmultiplikátor?
Pénzmultiplikátornak nevezzük azt a hányadost, amely a kereskedelmi bankok pénzteremtő képességét írja
le. A pénz multiplikáció alapvetően pénzsokszorozódást jelent.
28. A monetáris politika fogalma, célja.
a gazdaságpolitika egyik típusa, amely a gazdaságban forgó *pénzmennyiség+ mértékével próbálja meg
befolyásolni a gazdasági folyamatokat. A monetáris politikát a jegybankok gyakorolják.
29. A monetáris politika eszközrendszere a modern pénzrendszerben.
Kötelező tartalékráta
Refinanszírozási politika
Kamatláb politika
Nyílt piaci műveletek
30. Az expanzív és a restriktív monetáris politika. Expanzív monetáris politika: növelik a forgalomban lévő pénz mennyiségét. Restriktív monetáris politika: csökkentik a forgalomban lévő pénz mennyiségét.
31. A fiskális politika fogalma.
más néven költségvetési politika, a gazdaságpolitika egyik eszköze, melyet rendszerint az *állam+? gyakorol.
Részét képezi az adóztatás, a közkiadások és az államadósság tervezése és kezelése. A fiskális
gazdaságpolitika alapvető célja, hogy a gazdasági élet ciklikusságának (fellendülés, recesszió) hatásait
bizonyos keretek közé szorítsa. További célok közé tartozik a munkanélküliség megfelelő szinten tartása,
válság esetén pótlólagos kereslet generálása a kiesett kereslet helyére.
32. A fiskális politika eszközrendszere.
Recesszióban: adók csökkentése, újabb állami projektek indítása.
Fellendülés esetén: adók emelése, közkiadások csökkentése.
33. A fiskális és a monetáris politika együttes jellemzése.
Ez előző kérdések alapján.
34. Milyen gazdasági ciklusokat ismer?
üzleti ciklus (konjuktúraciklus) Közgazdaságban a gazdasági ciklus növekedési szakasza értendő alatta,
amely a gazdasági teljesítmény (GDP) növekedéséhez vezet.
35. Kondratiev-ciklus
Átfogó 20-25 eves ciklus
Ökonometriával foglalkozik, saját törvényszerűségeit kutatja
36. Az üzleti (konjuktúra) ciklus, s annak szakaszai
Rövidebb ciklusok 5-7-9 éves (megélénkülés-fellendülés (boom)-recesszió (válság)-depresszió (pangás))
37. Mi az alapvető különbség a dekonjuktúra és a válság (recesszió), valamint a jó konjuktúra és a
fellendülés között?
Jó: nő össz kereslet, árszinvonal, profitok, termelés,foglalkoztatottság, berek
Rossz: csökken össz kereslet, árszínvonal, profitok, termelés,foglalkoztatottság, bérek (sima válság)
38. A depresszió jellemzői
Az összkereslet és az összkinálat alacsony szinten, de egyensúlyba kerül
39. A beruházás és felhalmozás fogalma
A beruházás fogalma alatt termelőeszköz előállítását vagy vásárlását (néha magát az előállított vagy
vásárolt termelőeszközt is) értjük. A beruházás lényege tehát, hogy a gazdaság egy szereplője – többnyire,
de nem minden esetben egy üzleti vállalkozás – olyan javakhoz jut, amelyek más javak termelését segítik
elő.
Felhalmozás:
40. A beruházási multiplikátor
A beruházási multiplikátor azt mutatja meg, hogy a gazdaságba bevitt egységnyi beruházás összességében
hány egységnyi jövedelemnövekedést eredményez.
Keynes úgy vélte, hogy a multiplikátor stabil, nem ingadozik rövid távon, hanem csak a – szintén stabil –
fogyasztási határhajlandóság függvénye, méghozzá a következőképpen: ha a beruházási multiplikátor k,
akkor a fogyasztási határhajlandóság:
MRC
41. Az akcelerátor-hatás
Akcelerátor hatás: megmutatja, hogy a gazdaságban keletkező egységnyi jövedelemnövekedés hány
egységnyi beruházás-növekedést eredményez.
42. A munkanélküliség fogalma, típusai, az egyes típusok elleni „orvosság”.
Munkanélküli az akinek nincs munkája , de munkát keres.
Tipusai:
„súrlódásos” (frikciós) mn.: a népesség mozgásából, változásaiból keletkező, átmeneti jellegű
nincs „orvosság”
strukturális mn.: a technikai fejlődés, az innovációs folyamatok által létrehozott, a korábbakhoz
képest magasabb fejlettségi szint által követelt új gazdasági struktúrára való áttérésből származó
mn
„orvosság”: a szakmastruktúra megalapozott prognózisa, alakítása
a képzés fejlesztése
a munkakúltúra fejlesztése
ciklikus (abszolút) mn.: a konjuktúraciklus recesszió és depresszió szakaszában rohamosan
csökkenő gazdasági növekedés által produkált munkanélküliség
„orvosság”: a fiskális és monetáris politika eszközrendszere
a szociálpolitika eszközrendszere
43. Milyen mutatók alapján lehet megítélni egy ország nemzetközi pénzügyi helyzetét?
külkereskedelmi mérleg
nemzetközi fizetési mérleg
nemzetközi vagyon mérlege
44. A külkereskedelmi mérleg fogalma. Egy ország éves áruexportjának és áruimportjának egyenlege. Aktív: export>import; passzív: import>export;
egyensúlyban: exoprt=import
45. A nemzetközi fizetési mérleg fogalma és részei
Egy ország éves bevételének, és kiadásának az egyenlege.
Részei:
• 1. Folyó mérleg, lényege, hogy a tranzakció hatása egyszeri. Áru-szolgáltatás mérleg,
tőkejövedelmek áramlása (transzfer 1.) és egyoldalú (vagy viszonzatlan) átutalások(pl. segély).
• 2. Tőkemérleg, a folyó fizetési mérlegre a későbbiekben kiható pénzmozgások.
46. A nemzetközi vagyon mérlege.
Adott időpontban mutatja az ország nemzetközi pénzügyi helyzetét; adott időpontban lévő arany- valuta-
devizatartalékok, fizetési kötelezettségek
47. Nemzetköziözi pénzügyi rendszer fejlődése a II. világháborútól az 1970-es évtized közepéig
Válasz a képekben ->
48. A rögzitett árfolyamok fogalma, rendszerének problémái. A valutalebegtetés.
A válasz a fenti képekben.
49. Az infláció fogalma.
Csak az árszínvonal nő. újra elosztja a jövedelmeket szegények rovására; kamatlábak követik, nem előzik
meg az inflációt. Árszínvonal növekedés esetén, nem előzik meg az inflációt.
50. Az infláció típusai (üteme szerint, közvetlen előidéző okai szerint)
Üteme szerint:
kúszó
vágtató
hiper
Közvetlen előidéző okai szerint:
keresleti infláció
költséginfláció
tehetetlenségi infláció
importált infláció
51. Mi a keresleti infláció?
Ha a gazdaság teljesitőképességének határán termel, s az összkereslet sokszorosan nagyobb az
összkinálatnál
52. Mi a költséginfláció?
A termelési költségek növekedése növel az önköltséget, s az árakat
53. Mi a tehetetlenségi infláció?
A gazdaság szereplői az általuk várt infláció mértékét bekalkulálják az áraikba, díjaikba.
54. Melyek az infláció alapvető okai?
1. az állami költségvetés deficitjének növekedése
2. az állami költségvetés arányának, jövedelem-újraelosztó tevékenységének erősödése
3. ha egy nemzetgazdaságban túl sokan jutnak tejesitmény nélkül jövedelemhez
55. Az infláció megfékezésének alapkérdése.
Az államháztartás egyensúlyának helyreállítása. Kérdés: kinek a javára és kinek a rovására megy végbe?
Recommended