A KERINGÉS ÉLETTANA

A KERINGÉS ÉLETTANA

A vér keringése az érrendszerben

William HARVEY A vérkeringés önmagába visszatérő

zárt rendszer (1628) A szívciklus (szisztolé és diasztolé)

változása pumpálja az erekbe a vért A vér az érrendszerben csak egy

irányba áramolhat A vér áramlását billentyűk irányítják a

szív felé

Vérkeringési rendszer - vérkörök

Kis vérkörJobb kamrától a bal pitvarigTüdőkeringés

Nagy vérkörBal kamrától a jobb pitvarig

Szisztémás keringésA keringés minden egyes keresztmetszetén az

áramlás intenzitása (ml/idő) azonos

Hemodinamikai alapfogalmak

Perfúziós nyomás (nyomáskülönbség) Aorta – jobb pitvar Arteria pulmonalis – bal pitvar

Hidraulikus (súrlódási) ellenállás Áramlási intenzitás (térfogat/idő)

Adott perfúziós nyomás mellett azáramlás fordítottan arányos az ellen-

állással

Áramlás, befolyásoló tényezők

Lamináris áramlás és áramlási profil

Viszkozitás és hatása az áramlásra

Turbulens áramlás

Lamináris áramlás

A folyadékrészecskék a cső tengelyével párhuzamosan haladnak

Egymás mellett áramló koncentrikus rétegeket alakítanak ki

A sebesség a cső falánál „mozdulatlan” A sebesség a tengelyáramban maximális Az áramlási profil parabola

Áramlás, befolyásoló tényezők

Az áramlás lamináris jellege függ Az áramló folyadék sűrűségétől Viszkozitásától Az ér átmérőjétől Az áramlás lineáris sebességétől

Áramlás, befolyásoló tényezők

Viszkozitás Minden folyadék belső tulajdonsága Csak akkor nyilvánul meg, ha a

folyadék áramlik, vagy A folyadék felszínén szilárd tárgy

mozog A folyadék belső surlódása

Áramlás, befolyásoló tényezők

Turbulens áramlás Nincsenek egymástól függetlenül

áramló folyadékrétegek A folyadék részecskéi különböző

irányokba mozdulnak el Kialakulásának oka a lineáris

sebesség megnövekedése

A vér lineáris sebessége fordítottan

arányos az össz-keresztmetszettel

TELJES KERESZT-METSZET

ANATÓMIAI SZERKEZET

ÁRAMLÁSI SEBESSÉG

VÉRNYOMÁS VÁLTOZÁSOK

AZ „ÚJRA-ELOSZTÁS”

AZ ÖSSZ-VÉRTÉRFOGAT ELOSZLÁSA - ÚJRAELOSZLÁSA

A nagy vérkör erei

„Szélkazán” erek Vezető (konduktív) erek Rezisztencia erek („ellenállás

erek”) Kicserélési erek Kapacitás erek

AZ EREK FALSZERKEZETE

Nyomásváltozások a nagy vérkör Nyomásváltozások a nagy vérkör artériáibanartériáiban

Szisztolés nyomás (120 Hgmm) Diasztolés nyomás (80 Hgmm) Pulzus nyomás (40 Hgmm) Középnyomás (93 Hgmm)Vérnyomás mérés

Palpatios (tapintásos) módszer Auscultatios (hallgatózásos) módszer Oszcillometriás módszer

Nyomás és áramlás a rezisztenciaerek szakaszán

A rezisztencia erek funkciója Meghatározója a nagy vérköri artériás

nyomásnak Lokálisan szabályozzák az utánuk

következő érszakasz, a micro-cirkulációs terület véráramlását

Keringési önszabályozás

Az áramlásnak a perfúziós nyomástól való relatív függetlensége

A nagy vérköri artériás nyomás változását nem követi automatikusan a kapillárisok nyomásának változása

Véráramlás változása a Véráramlás változása a szövetekben, szervekbenszövetekben, szervekben

Egyes szervekben a véráramlás a perfúziós nyomás változásának ellenére állandó

Az aktív szövetekből értágító anyagok szabadulnak fel munkát végző vázizom szív vékonybél agykéreg

A kicserélési erek funkciója (mikrocirkuláció)

Plazmafehérjék kijutása a szövetközi térbe

A gázok transzportja diffúzióval történik

Folyadék és kis molekulák cseréje – effektív filtrációs nyomás biztosítja

A szövetközi térbe filtrált folyadék visszajutása a keringésbe – nyirokérrendszer

A KAPILLÁRIS-KERINGÉS

MI TÖRTÉNIK A KAPILLÁROSIKBAN?

Kapacitás erek – vénás rendszer

A vénák falában billentyűk – az áramlás egyirányúsítása

A vénák között összeköttetések vannak

Nyomásprofil: 15 Hgmm – 0-2 Hgmm Nagyfokú tágulékonyság

Kapacitás erek – vénás rendszer

A centrális vénás nyomás a vénás vissza-áramlástól és a jobb kamra teljesítményétől függ

A legnagyobb vénákban az áramlás a ki- és belégzéssel együtt ciklikusan változik

A gravitációs tényezők megváltoztatják a vénákban a transzmurális nyomást

A vénás visszaáramlás fontos tényezője az izomaktivitás

A kis vérköri keringés

A kis vérköri perfúziós nyomás csak töredéke a nagy vérkörinek

A be- és kilégzés ellentétesen befolyásolja a tüdő vértartalmát

Az alveolaris (léghólyag) hypoxia az érintett területen a kis artériák sima-izomzatának összehúzódását okozzák

A SZÍV ANATÓMIÁJA

A SZÍVBILLENTYŰK

CORONAIA = VÉGARTÉRIA

ARTERIOSCLEROSIS – CORONARIA THROMBOSIS

A SZÍV INGERKÉPZŐ RENDSZERE

A szív összehúzódása Spontán Saját ingerképzésnek megfelelő ritmusban

A szív ritmusgenerátora („pacemaker”) a sinus csomó Pitvari izomsejtek Av csomó His köteg Tawara-szárak és Purkinje rostok Kamrai izomsejtek

A SZÍV INGERKÉPZŐ RENDSZERE

Sinus csomó Spontán ritmus 100/perc

AV csomó Spontán ritmus 40-55/perc

A SZÍV INGERKÉPZŐ RENDSZERE

IDEGI SZABÁLYOZÁSOK Szimpatikus idegrendszer pozitív

hatása Ingerképzés Ingerületvezetés Szívizom összehúzódás

Paraszimpatikus idegrendszer negatív hatása Ingerképzés Ingerületvezetés

SYMPATHICUS IDEGEK – PARASYMPATHICUS IDEGEK

IDEGI SZABÁLYOZÁSOK

SZISTOLÉ – DIASZTOLÉ SZÍVCIKLUS

MECHANIKAI VÁLTOZÁSOK A SZÍVCIKLUS SORÁN

Végszisztolés térfogat Végdiasztolés térfogat Verőtérfogat Ejekciós frakció Nyomásváltozások a szívüregekben Szívüregek térfogatváltozása

A SZÍVIZOM ÖSSZEHÚZÓDÁSA

Akciós potenciál Kalcium koncentráció emelkedik Az izomrostok összehúzódnak

Az összehúzódás ereje a az izomrostok diasztolés hosszúságától függ

Az összehúzódás erőssége változatlan rosthosszúság mellett is szabályozható (inotróp hatás)

STARLING TÖRVÉNY

A SZÍV TELJESÍTMÉNYÉNEK FOKOZÁSA

systolés tartalék diastolés tartalék frekvencia

A SZÍV ENERGETIKÁJA ÉS OXIGÉNELLÁTÁSA

A szív oxigén-felhasználása egyenesen arányos a szív munkájával

A nagy oxigén-fogyasztás feltétele a sűrű érhálózat

A coronariák között nincs összeköttetés A coronariák tágulását vazoaktív

anyagok váltják ki

CORONARIA ELZÁRÓDÁS

ElectroCardioGram