View
2
Download
0
Category
Preview:
Citation preview
A KORAI ISKOLAELHAGYÁS,
ISKOLAI LEMORZSOLÓDÁS
HELYZETE ERDÉLYBEN
EFOP-3.10.1-17-2017-00001
Tematikus együttműködés erősítése a köznevelés és felsőoktatás terén a Kárpát-medence szomszédos országaival
Dr. Pásztor Rita
Partiumi Keresztény Egyetem
Humántudományi Tanszék
Az előadás tartalma
• A lemorzsolódás értelmezése
• Statisztikai adatok bemutatása
• Az atipikus iskolai útvonalak jellemzői (kutatási eredmények)
• A speciális oktatás sajátosságai
• A pedagógusok és az érintett fiatalok lehetőségei
Fogalmi tisztázás
• Szóhasználat: lemorzsolódás – kimaradás –korai iskolaelhagyás – NEET-fiatalok
• Az iskolai kudarc és a tanulási folyamat sikertelenségére utaló fogalmak
• Mérhető: lemorzsolódási ráta, korai iskolaelhagyók aránya – oktatási kudarcmutatók
A nemzetközi kutatások tükrében
Okok
• Egyéni – családi – iskolai
• Területi hátrányok
• Etnikai hovatartozás
Következmények
• Munkanélküliség
• Társadalmi kirekesztés
• Szegénység
• Az egészségi állapot romlása
• A régiók versenyképességének csökkenése
Oktatási esélyhányados
• A társadalmi mobilitás lehetőségére utal.
• Az iskolai végzettségek közötti összefüggést adja meg, arra vonatkozik, hogy egy csoporton belül az alsóbb iskolai szintről milyen eséllyel lehet a legfelső oktatási szintre jutni.
(Papp Z. 2010)0 0,1 0,2 0,3 0,4
Romániai átlag
Román
Magyar
Roma
2011-es népszámlálási adatok alapján
A korai iskolaelhagyás adatai(Eurostat 2018)
0
5
10
15
20
25
30
35
40
EU
-28
(¹)
Ma
lta
Sp
ain
(²)
Rom
an
ia
Italy
Bu
lga
ria
Po
rtug
al
Hun
ga
ry
Esto
nia
Un
ite
d K
ing
do
m (
³)
Ge
rma
ny (
¹)
Slo
va
kia
Fra
nce
Be
lgiu
m
Den
ma
rk
Latv
ia
Cypru
s
Fin
land
Sw
ed
en
(¹)
Au
str
ia
Luxe
mb
ourg
(¹)
Neth
erl
an
ds
Czech
Rep
ublic
Gre
ece
(¹)
Lith
uan
ia (
¹)
Ire
lan
d
Po
lan
d
Slo
ve
nia
Cro
atia
Tu
rke
y
Ice
lan
d
Norw
ay
Fo
rme
r Y
ug
osla
v…
Mo
nte
ne
gro
Sw
itze
rlan
d
2012 2017 Europe 2020
A korai iskolaelhagyás arányai (%)
2011 2012 2013 2014 2015
EU 28 13,4 12,7 11,9 11,2 11,1
Románia 18,1 17,8 17,3 18,1 19,1
I. Makrorégió 18,4 16,9 16,5 17,8 20,1
Észak-nyugati régió
14,9 14,9 15,4 17,7 16,9
Iskolai lemorzsolódás 2015(%, INS 2018)
0
0,5
1
1,5
2
2,5
3
3,5
4
4,5
5
Románia I.Makrorégió Észak-nyugati Régió Közép Régió
ISCED 1,2 ISCED 3
Az iskolai lemorzsolódás megyénkéntiadatai 2015 (%, INS 2018)
0
0,5
1
1,5
2
2,5
3
3,5
4
4,5
5
Románia Bihar Hargita Kovászna Maros
ISCED 1,2 ISCED 3
Kritikus lemorzsolódási pontok
• A romániai magyar oktatásban kétlépcsős lemorzsolódás történik:
– VIII. osztály: képességfelmérő (1/4-e)
– XII. osztály: érettségi (1/2-e)
Érettségi eredmények 2018
0
10
20
30
40
50
60
70
80
Romániaiátlag
Magyaroktatás
Bihar Szilágy Szatmár Hargita Kovászna Maros
Az érettségi az adatok tükrében
• Országos viszonylatban sikeresen vizsgázott 83 627 diák, azaz 67,7%.
• A sikeresen vizsgázott magyar diákok száma 3181, azaz 56,95%. – Az elért átlagok:
• 6 és 6,99 közötti átlagot ért el 747 diák.• 7 és 7,99 közötti átlagot ért el 1163 diák.• 8 és 8,99 közötti átlagot ért el 1002 diák.• 9 és 9,99 közötti átlagot ért el 269 diák.• 10-es átlaggal egyetlen magyar diák sem végzett, míg a román
diákok közül 104-en érték el a maximális átlagot. • A sikertelenül vizsgázó magyar diákok közül nem érte el az 5-ös
átlagot 2220 diák, valamint 5 és 5,99 közötti átlagot ért el 181 diák(Forrás: Transindex.ro)
Néhány kutatás eredményei
• Gyermekjóléti kutatás: „Gyermekvilágok –Nemzetközi jelentés a gyermekek jólétéről” (2012, 2017)
• Bihar megyei kutatások:
– Kisebbségi és kettős kisebbségi általános iskolások továbbtanulási aspirációi: lemorzsolódási esettanulmány, tömbmagyar vidék
– Speciális oktatás (SNI)
Az iskolaelhagyás adatai
Románia esetében az iskolaelhagyás kockázati
csoportjai: a vidéki, a szegény családi hátterű és a
roma tanulók (European Commission 2016)
Bihar megyében a romák létszáma (6,02%) meghaladja az országos átlagot
(3,09%).
A megye lakosságának 52,6%-a vidéken él (Országos Statisztikai Intézet 2016).
A lakosság iskolázottságára vonatkozó adatokból hátrányos helyzet körvonalazódik: a felsőfokú
képzettséggel rendelkezők száma magasabb (14%) megyei szinten, mint országos szinten (12,7%), a legfeljebb
elemi képzettséggel rendelkezők aránya (16,7%) jóval az országos százalékarány
felett van (10%) (Olah, Ștefănescu, Flora és Roșeanu 2016).
Kutatási eredmények (esettanulmány): lemorzsolódás, kimaradás
Az iskolai adatlapok szociológiai paraméterei (osztályelemzés)
Követhetővé teszi a tanulói útvonalakat, azaz a formális oktatási rendszerben megtett utat. Az atipikus tanulói útvonal etnikai jellegű.
Néhány gyerek elvesztése osztályok megszűnését vonhatja maga után.
A lemorzsolódás etnikai jellege
• Átörökített szegregáció: az egyenlőtlenség szocializációja
Az oktatásból való kimaradásnak, a lemorzsolódásnak, a túlkorosságnak etnikai színezete van. A szegénység státuszából való kitörés lehetősége minimális, a reprodukció jelentős, azok sem mindig tanulnak tovább, akiknek sikerül befejezniük a nyolc általánost.
Iskolalét
Előreszámítások
A demográfiai potenciál, a gyerekek születési száma önmagában nem elegendő az oktatási intézmények létszámkérdésének megoldására.
Az iskola felkészületlen az etnikaiváltozásokra.
A magyar cigány tanulóknak kizárólagos szocializációs közeget jelentenek, mert a
szocioökonómiai hátterük nem teszi lehetővé a településen kívüli oktatási
forma igénybevételét. Ezeknek az iskoláknak a megszűntével az általános iskola elvégzése is még bizonytalanabbá
válik.
A települési környezet hatásai
• A hátrányos helyzet oktatási jellemzői (társadalmi-területi összefüggésben):
– Rövid iskolai pályafutás – a munkaerőpiaci esélyek csökkenése
– Szocializációs hiányosságok
– Gazdasági beruházás – gazdasági kalkuláció
– Integrációs-szegregációs hatások
– A többszörös hátrányok jelenléte
Iskolai kompozíció
• A hátrányos iskolai kompozíciójú iskolák tanárainak megbecsültsége
Alacsony státusú iskolák azok, ahol a diplomásszülők aránya 10% alatti, átlagos a 10–40% közötti, illetve a 40% fölötti tekinthető előnyöskompozícióval rendelkező iskolának.
(Bacskai 2015)
A szocializációs közegek tartalmassága
• Az életpályák alultervezése a falusi környezethez, az alacsony szülői végzettséghez köthető, ami arra utal, hogy az oktatási és szociális problémák egymásra tevődése jelentősen korlátozza a továbbtanulási döntést.
• A kimaradási hajlandóságot a negyedleges szocializációs tényezők (internet) hatása alakíthatja a továbbtanulás irányába, a bizonytalanságot pedig az iskolai és kortárscsoportok társadalmi interakcióinak intenzitása fordíthatja a továbbtanulás felé.
(Pásztor 2017)
A speciális oktatás jellemzői, a lemorzsolódással veszélyeztetett fiatalok
• Romániában a munkavégzésükben hosszútávú egészségügyi probléma miattkorlátozottak és/vagy az alaptevékenységeketnehézségek árán lefolytatók 71%-a koránelhagyja az iskolát, szemben a fogyaték nélkülélők 17,3%-ával (Eurostat, 2014).
• A lemorzsolódás veszélyét jelzi a hiányzások száma.
A hiányzások aránya, SNI(Bihar megye)
Naponta járnak iskolába72%
Hetente hiányoznak6%
Havonta néhányszor12%
Évente néhányszor
10%
Iskolai részvétel (N = 1413, %, 2016/2017-es tanév)
A hiányzások okai(szülői válaszok alapján)
• A gyermek betegsége
• A gyermek fogyatékossága típusának megfelelő közlekedési eszközök hiánya
• Más okok: rossz anyagi körülmények, családi struktúra
În mică măsură Moderat În mare măsură
Boală
Nu este important să ia parte la toate orele, nu are nevoie de atâta educație
Lipsa de respect a personalului școlii
Este victima agresiunilor fizice/verbale ale colegilor de școală
Condițiile oferite de școală sunt insuficiente pentru participarea mai frecventă
Transport inadecvat
Costurile educației în școală
A pedagógusok intervenciós lehetőségei
• Szektorközi együttműködés – a korai iskolaelhagyás jelzőrendszerének összetétele
Pedagógiai módszerek társadalmi problémákra
• Befogadó és nyitott oktatási rendszer
• Kollaboratív tanári kultúra (módszertani kultúra)
• Pályaorientáció
Az érintett fiatalok mikrovilága
• Az oktatás-képzés és a munka világán kívül megrekedtek
• A számok mögött meghúzódó sorsok egyedisége
• Az egyéni problémák kezelése:– szocializációs veszteségek
– családi háttér, családi diszfunkciók
– ismerethiányok, a szakmai kompetencia hiányai
• Egyéni fejlesztés, a személyes képességek (softskills) fejlesztése, felnőttképzés
A kisebbségi létmunkaerőpiaci jellemzői
• A romániai magyarság strukturális helyzetének elemei: iskolai végzettség, kapcsolati és kulturális tőke – ezt kiegészíti az államnyelvi kompetencia.– Valamihez való értés, az államnyelv ismerete (a munkahelyek
nyelvhasználata)– Mobilitási lehetőség – a többségi nyelv ismerete– Az államnyelv ismerete és a jövedelemszint szignifikáns
összefüggése
• Kapcsolati tőke:– magasabb iskolai végzettség esetében vegyes– alacsony iskolai végzettség esetében etnikailag zárt
(Sorbán 2012)
Forrás• Bacskai K. (2015): Iskolák a társadalom peremén. Belvedere, Szeged• Barta N. – Csoba J. – Harmati K. – Hegyi L. (2016): Útvesztő. Metszetek, 2016/3., 103–120. • Bălțătescu, S. – Bacter, C. – Bernáth K. – Pásztor R. (2017): A Bihar megyében élő gyermekek jóléte. Kvantitatív
kutatás. Presa Universitară Clujeană, Cluj-Napoca, 97–128.• European Commission (2016): Education and training monitor 2016. Directorate-General for Education and Culture• Institutul Național de Statistică (2016): Recensământul populaţiei şi a locuinţelor, Accesat la:
http://www.recensamantromania.ro/rezultate-2/• Olah, S. - Ștefănescu, F. – Flora, G. – Roșeanu, G. (2016): Indicatori economico-sociali ai judetului Bihor in
perspectiva comparativa. Presa Universitară Clujeană, Cluj-Napoca.• Papp Z. A. (2010): Itt és ott. Integrációs kihívások a magyarországi kisebbségi és a határon túli magyar oktatásban.
Régió, 2010, 73–108.• Papp Z. A.: Kisebbségi magyarok oktatási részvételének értelmezési lehetőségei. Educatio, 2012/1., 3–23.• Pásztor R. – Berce A. – Bernáth K. (2017): Helyzetfelmérés a Bihar megyei speciális oktatás külső és belső
környezetéről. Presa Universitară Clujeană, Cluj-Napoca, 129–149.• Pásztor R. (2017): Kisebbségi és kettős kisebbségi létben élő fiatalok továbbtanulási aspirációi egy hátrányos
helyzetű térségben.https://dea.lib.unideb.hu/dea/bitstream/handle/2437/241594/Pasztor_Rita_Gizella_Disszertacio_titkositott.pdf?sequence=1&isAllowed=y
• Sorbán A. (2012): Kisebbség – Társadalomszerkezet – Kétnyelvűség. Nemzeti Kisebbségkutató Intézet, Kolozsvár
Recommended