A légierő haderőnem helye, szerepe, feladatai a háborús és a nem háborús katonai...

A légierő haderőnem helye, szerepe, feladatai a háborús és a nem háborús katonai műveletekben

Dr. habil. Krajnc Zoltán mk. alezredesegyetemi adjunktus

Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi EgyetemLégierő Műveleti Tanszékkrajnc.zoltan@zmne.hu

Az előadás vázlata

A légi hadviselés elméletek fő kérdései

A légi műveletek osztályozása, belső tartalma

Új irányzatok a légi hadviselés elméletében és gyakorlatában

Irodalom (1)

Dr. Ruttai – Dr. Krajnc: A magyar légierő doktrinális alapjai (egyetemi jegyzet)

Dr. Kurta (szerk.): Légierő hadművelet-elmélet (egyetemi jegyzet)

http://www.au.af.mil/au/awc/awcgate http://www.missilethreat.com

Irodalom (2)

Dr. Ruttai – Dr. Krajnc: A légi szembenállás elmélete Egyetemi jegyzet, ZMNE, 2004.

Dr. Krajnc: A légierő alkalmazásának alapkérdései Új Honvédségi Szemle 2005/7. p. 87-98

Dr. Ruttai – Dr. Krajnc: A légierő a válságreagáló műveletekben Új Honvédségi Szemle 2003/4. sz. p. 12-21

Kérdés

Miért légi hadviselés elméletről, miért nem légierő hadművelet elméletről (hadműveleti művészetről) beszélünk?

ST

RA

TÉ

GIA

HA

DM

ŰV

EL

ET

I M

ŰV

ÉS

ZE

T

HA

RC

ÁS

ZA

T

A háború szintjei és a hadtudomány elemei (tradicionális megközelítés)

HADSZÍNTÉRI STRATÉGIAI

HADMŰVELETI-HADÁSZATI

HARCÁSZATI

HADMŰVELETI

HADMŰVELETI-HARCÁSZATI

NEMZETI (SZÖVETSÉGI)STRATÉGIAI (USA, NATO)

ST

RA

TÉ

GIA

HA

DM

ŰV

EL

ET

I M

ŰV

ÉS

ZE

T

HA

RC

ÁS

ZA

T

A háború szintjei és a hadtudomány elemei

HADSZÍNTÉRI STRATÉGIAI

HADMŰVELETI-HADÁSZATI

HARCÁSZATI

HADMŰVELETI

HADMŰVELETI-HARCÁSZATI

NEMZETI (SZÖVETSÉGI)STRATÉGIAI (USA, NATO)

Kérdés

Van-e általánosan elfogadott légi hadviselési elmélet a Szövetségben?

Mi a tárgya a légi hadviselési elméletnek?

A légi hadviselés elmélet központi kérdése, tárgya:

azt vizsgálja, hogy a légierő miként tudja elősegíteni a háború politikai céljainak az elérését, más megfogalmazásban azt, hogy a légierő által végrehajtható cselekmények hogyan transzformálhatóak át politikai eredményekké.

Col. (ret.) Phillip Meilinger:

„a légierő a belső lényegéből fakadóan stratégiai erő, elsősorban támadó jellegű”

R. A. Pape-modellje: A csapások időzítése –

„TIMING”, A célpont kiválasztás rendje –

„TARGETING”, A hatásmechanizmus –

„MECHANISM”, A politikai végeredmény –

„POLITICAL OUTCOMES”.

Po

litikai (vég)cél

Légi művelet-1.

HatásIdőzítés Célok +

Légi művelet-2.

HatásIdőzítés Célok +

Légi művelet-3.

HatásIdőzítés Célok +

Légi stratégia (hadjárat)

VÉGREHAJTÁS

TERVEZÉS

Név Időzítés Célpontok Hatás mechanizmus Politikai cél

Douhet Egyetlen, döntő csapás.

Lakosság (városok), hadi

potenciál.Terrorbombázás. Kormányváltás, ill.

alapvető politikai változások.

TrenchardFokozatosan

növekvő intenzitású támadások.

Lakosság és a háborúhoz szükséges

anyagi javak.

Hadműveleti bénítás.

Kormányváltás, ill. alapvető politikai

változások.

Mitchell Fokozatosan növekvő intenzitású

támadások.

Létfontosságú központok.

Polgári elégedetlenség,

felkelés.

Kormányváltás, ill. alapvető politikai

változások.

Slessor Fokozatosan növekvő intenzitású

támadások.

Csapatok, ellátó bázisok, hadiipari

termelés.

A termelés, ellátás bénítása, vagy a

javak és az eszközök megsemmisítése.

Katonai megsemmisítés.

Seversky Fokozatosan növekvő intenzitású

támadások.

Ipari infrastruktúra.

Belső „blokád”.Kormányváltás, ill. alapvető politikai

változások.

II. vh. német felfogás

Fokozatosan növekvő intenzitású

támadások.Tábori hadsereg.

Áttörés, a hadviselő-képesség pusztítása.

Katonai megsemmisítés.

Harris Fokozatosan növekvő intenzitású

támadások.

Lakosság, városok.

Félelemkeltés, morális csapás.

Kormányváltás, ill. alapvető politikai

változások.

Korai elméletek:1. A lakosságra, mint célpontra összpontosító elméletek

(Douhet, Trenchard, Mitchell, Harris),

2. A nemzetgazdaságot támadó elméletek (Seversky),

3. A katonai objektumokat favorizáló („német iskola”, Slessor)

1960 utáni elméletek:1. Civil (politikai) vezetés, vagy a katonai erőkre

irányuljanak a stratégiai légi támadások?

2. Hogyan lehet pszichológiai eszközökkel rákényszeríteni az akaratunkat az ellenségre?

1960 utáni elméletek:Két fő kérdés:1. Civil (politikai) vezetés, vagy a

katonai erőkre irányuljanak a stratégiai légi támadások?

2. Hogyan lehet pszichológiai eszközökkel rákényszeríteni az akaratunkat az ellenségre?

Thomas Schelling (lakosság),

John Boyd (katonai vezetés),

John Warden (politikai vezetés)

WARDEN, John III. Az USAF nyugállományú ezredese, egykori elnöki tanácsadó, stratégiai tervező, vadászpilóta és repülőparancsnok. A modern légierő-elmélet egyik meghatározó alakja, az Irak elleni szövetséges erők légi hadjáratának főtervezője. Nézeteit az „Air campaign” című főművében fejtette ki. Vendégprofesszorként rendszeresen tanít polgári és katonai egyetemeken. Nyugdíjazása után megalakította a Venturist nevű cégét, amellyel kiemelkedő sikereket ért el a stratégia tanácsadás, a team-építés, és a multimédia területén.

Boyd, John (1927-1997) Egykori harci pilóta (Korea, Vietnám). Az elméleti tevékenységen kívül részt vett az F-15, 16, és F-18-as repülőgépek kifejlesztésében is. Széleskörű teoretikus munkát folytat, elméletének fő tételei felelhetők a „Patterns of conflict”, „A Discourse on Winning and Losing” című műveiben.

Nyugállományba vonulása után, a stratégiai tervezésben szerzett felkészültségét, sikeresen alkalmazza az üzleti szférában, ahol tanácsadóként és tréningek vezetésével komoly elismerést vívott ki magának.

LÉGIERŐ KONCEPCIÓK-1.

A légi hadviselés végrehajtására létrehozott erő- és eszközrendszer működtetésének a főkérdéseit-, alapvető működési módjait a haderő többi komponensével való viszonyrendszerében vizsgálja.

LÉGIERŐ KONCEPCIÓK-2.

Az önálló légierő koncepciója(Douhet, Trenchard) Az együttműködő légierő,(Luftwaffe, USArmy Air Force, Vörös

Hadsereg Légiereje a II. vh-ban) A szovjet légierő koncepció

A SZOVJET HADTUDOMÁNY LÉGIERŐ FELFOGÁSA

A FELFOGÁS ALAPJA A SZOVJET TÁMADÓ HADÁSZAT:

BALLISZTIKUS (ICBM) ÉS NEHÉZBOMBÁZÓKKAL MÉRT HADÁSZATI CSAPÁS

A HÁBORÚ LÉGI KOMPONENSÉT KÉT LÉGTÉRBEN TERVEZTÉK

21

HONI LÉGTÉR ELLENSÉGES LÉGTÉR

HONI LÉGTÉR

ELLENSÉGES TERÜLETFELETTI LÉGTÉR

22

HONI LÉGVÉDELEM

HADÁSZATI-, ÉS HARCÁSZATI

LÉGIERŐ

A LÉGTÉR ELLNŐRZÉSE

AZ ERŐ ALKALMAZÁSA

AZ ERŐKIFEJTÉS

FOKOZÁSA

LÉGI SZEMBENÁLLÁS

STRATÉGIAI LÉGI

TÁMADÁS

FELSZÍNI ERŐK ELLENI

MŰVELETEK

HARCTÁMOGATÓ LÉGI

MŰVELETEK

LÉGI SZEMBENÁLLÁSI MŰVELETEK:

az ELLENSÉGES LÉGIERŐ ELLEN ELLENSÉGES LÉGIERŐ ELLEN IRÁNYULÓIRÁNYULÓ légi szembenállási műveletek, fő célja – a légtér feletti ellenőrzés kívánt fokának megvalósításával – kedvező feltételek teremtése a légierő és más haderőnemek számára a további hadműveletek végrehajtásához

LÉGIERŐ

Légi hadviselési képességek

A légi fenyegetés régen

Légi fenyegetés Merev szárnyas

repülőgépek ( beleértve az UAV-

kat) Harci helikopterek Harcászati

ballisztikus rakéták Aerodinamikai

rakéták (CM, ASM, ARM)

Pilótanélküli eszközök

RakétaRakéta

CM CM

UAVUAV

TBMTBM Alacsonyköltség,

„jó megtérülés”

REPÜLŐGÉPREPÜLŐGÉP

HARCIHARCIHELIHELIKKOPTER OPTER

Pilóta által vezetett eszközök

2005 20…

Alacsony

Nagy P

roliferáció

s tren

d

PLATFORM

Fajlagos költség

30 db. felderítő

UAV

40 db. robotrepü

lőgép

1–2 db. merevszárnyú

rep. gép

4 db. harcihelikopter

10 db. ált. célú

helikopter

15 db. TBM 3 db. indító állvánnyal

Rohamos proliferizáci

ó

Növekvő fenyegetés, olcsóbb, tömegesebb légi támadó eszközök

Mir

e e

lég k

b.

50

.00

0.0

00

$

?

STRATÉGIAI LÉGI TÁMADÁS:

az ELLENSÉG ELLENSÉG HADIPOTENCIÁLJÁNAK HADIPOTENCIÁLJÁNAK ALÁÁSÁSA ÉRDEKÉBEN ALÁÁSÁSA ÉRDEKÉBEN HAJTJÁK VÉGREHAJTJÁK VÉGRE, fő célja a szemben álló fél megfosztása a háború folytatásához, vagy megkezdéséhez szükséges képességektől.

Warden „ötgyűrűs”-modellje

Harcoló csapatokHarcoló csapatok

LakosságLakosság

InfrastruktúraInfrastruktúra

A gazdaság A gazdaság „kulcs” fontosságú „kulcs” fontosságú területeiterületei

Civil (politikai) Civil (politikai) vezetésvezetés VEZETÉS

FELSZÍNI ERŐK ELLENI LÉGI MŰVELETEK:

biztosítják, hogy az ellenség ellenség tengeri és/vagy szárazföldi erőitengeri és/vagy szárazföldi erői NE TUDJÁK A NE TUDJÁK A MEGHATÁROZOTT MEGHATÁROZOTT FÖLDRAJZI TÉRSÉGET FÖLDRAJZI TÉRSÉGET ELFOGLALNI, VAGY ELFOGLALNI, VAGY MEGTARTANI.MEGTARTANI.

XXX

FLOT FSCL

BAI-célpontok

CAS-célpontok

RIPL

Tartalék

AI-célpontok

CAS-célpontok

Elővéd harcok

Közelségi limit

AI-célpontok

FSCL

FLOT

CAS-célpontok„killboxes”

AI-célpontok

Aktív tűzkoordinációs körletek

CAS-célpontok

CAS-célpontok

AI-célpontok

FSCL

FLOT

Aktív tűzkoordinációs körletek

Felderítés-megfigyelés:(AP-3000)

A légtér megfigyelő és felderítő hadműveletek magukba foglalják a légi-, földi- vagy világűr - bázisú érzékelő eszközöktől azoknak az információknak a gyűjtését, amelyek az ellenség vagy a potenciális ellenség tevékenységeire, erejére és erőforrásaira vonatkoznak.

LÉGI SZÁLLÍTÁSI MŰVELETEK:(AP-3000)

A légi szállítási műveletek magukba foglalják a személyi állomány és anyagi eszközök légi úton történő szállítását a hadszíntéren belül vagy a hadszínterek között. Légi szállító művelet végrehajtható valamennyi tengeri-, szárazföldi- és repülőerő támogatása érdekében.

LÉGI UTÁNTÖLTÉS (AAR):

célja a repülőgépek légtérben való tartózkodási idejének és hasznos terhelhetőségének növelése. A légi utántöltő műveletek növelik a bevetési rugalmasságot és a harci lehetőségeket is.

A kutató és mentő műveleteket a kényszerleszállást végrehajtott, vagy lelőtt repülőgép-személyzetek, valamint hajótöröttek felkutatása és mentése érdekében hajtják végre.

Ezáltal a kutató és mentő műveletek jelentős mértékben járulnak hozzá az állóképesség és a harci morál növeléséhez.

KUTATÁS-MENTÉS (SAR)

A

NEM HÁBORÚS KATONAI MŰVELETEK

(VÁLSÁGREAGÁLÓ MŰVELETEK)

NEM HÁBORÚS KATONAI MŰVELETEK

(VÁLSÁGREAGÁLÓ MŰVELETEK)Válsághelyzetben

Erő megjelenítése, demonstrálása

(Megelőző csapások)Földrajzi térségek

lezárása és felügyeleteMentési és evakuálási

műveletek(Beavatkozási műveletek)

Terrorizmus elleni harcKábítószer-kereskedelem

elleni harc

Válsághelyzetben

Erő megjelenítése, demonstrálása

(Megelőző csapások)Földrajzi térségek

lezárása és felügyeleteMentési és evakuálási

műveletek(Beavatkozási műveletek)

Terrorizmus elleni harcKábítószer-kereskedelem

elleni harc

Békében

Humanitárius segítségnyújtás

Fegyverzet-ellenőrzés támogatása

Békében

Humanitárius segítségnyújtás

Fegyverzet-ellenőrzés támogatása

Fegyveres konfliktus után

Béketámogató műveletek

Fegyveres konfliktus után

Béketámogató műveletek

Új paradigma: Hatásalapú művelet(ek) – Effect Based

Operations (EBO). A műveletek hatásalapú megközelítése –

Effect Based Approach to Operations (EBAO).

Hatásalapú tervezés – Effect Based Planning (EBP).

Hatásalapú végrehajtás – Effect Based Execution (EBE).

Hatásalapú tervezés és végrehajtás - Effect Based Planning and Execution (EBPE).

A műveletek hatásalapú megközelítése – Effect Based Approach to Operations (EBAO).

A hadviselés fejlődése: az összfegyvernemitől az

„interagency”-ig

Összfegyvernemi

szemlélet

Összhaderőnemi jelleg

„Interagency warfare”

Összhaderőnemi PK

…

Kb. 150 célpont 24 óra alatt, több mint 1942-1943 között a közép-európai

hadszíntéren

A légi műveletek tervezésének fő szempontjai:

A megsemmisítendő célpontokat milyen elvek szerint kell kiválasztani?

A célpontok megsemmisítése (elnyomása, lefogása) milyen rendben történjen? („parallel vs series warfare”, „sequential or simultaneous attack”)

Hogyan volt ez lehetséges? Korszerű, csúcstechnológia

(„Lopakodó”-, és precíziós pusztító-eszközök)

+ „Új” tervezési gondolkodásmód

(hatásalapú műveletek)+

„Új” műveleti koncepció („Parallel warfare”, „Simulteanous attack”)

Műveleti koncepció

„Egymás utáni” hadviselés, „egymást követő” célpont-támadás

„Egymás utáni” támadás az egyes célpontokra

„Párhuzamos” hadviselés, „egymást követő” célpont-támadás

„Egymás utáni” támadás az egyes célpontokra

„Párhuzamos” hadviselés, „egyidejű” célpont-támadás

Egyidejű támadás az egyes célpont-rendszerekre

Műveleti koncepció

„Egymás utáni” hadviselés, „egymást követő” célpont-támadás

„Egymás utáni” támadás az egyes célpontokra

„Párhuzamos” hadviselés, „egymást követő” célpont-támadás

„Egymás utáni” támadás az egyes célpontokra

„Párhuzamos” hadviselés, „egyidejű” célpont-támadás

Egyidejű támadás az egyes célpont-rendszerekre

A hatásalapú műveletek (EBO) jellemzői: Nem a direkt (közvetlen) hatás a fontos,

hanem az elsődleges (másodlagos, stb.) hatás.

A „megkívánt hatáson” kívül az egyéb (nem várt) hatásokat is modellezni, sőt ki kell használni.

Non-linearitás. Multidimenzionális, szinteket „átugró”. Az „interagency warfare” keretét adja.

A hatás alapú művelet (EBO) elvi sémája

Akció

Rendezőpályaudvarokbombázása

…direkt hatás és...

..indirekt hatások

RailMovementDisrupted

A vasúti szállítás

megbénul

A normandiai front

elszigetelődése

A német hadigazdaság összeomlása

Hatásalapú célpontkiválasztás:

A hatásalapú művelet evolúciója

Hatás alapúcélpontkiválasztás

Célpont alapúcélpont-

kiválasztás

Célkitűzés alapúcélpontkiválasztás

Célpont alapú célpontkiválasztás: • Az elg. entitásainak azonosítása, majd megsemmisítése

• A hangsúly a fizikai megsemmisítésen van a célpont szintjén• Az elsődleges, max. másodlagos hatásokat vizsgálja• Nincs dinamikus értékelés• Nincs kifejezett „timing” (időzítés) stratégia

• A stratégia a következő szint célkitűzése lesz• A hangsúly minden szinten a célkitűzésekre helyeződik• A stratégiák és a célkitűzések helyes kapcsolatára összpontosít• Nincs dinamikus értékelés• Nincs kifejezett „timing” (időzítés) stratégia

• Magába foglalja mindkét metódust • Kapcsolat a hatás és az akció között• A hangsúly a megcélzott hatáson van (fizikai, pszichikai)• Az „elg. mint rendszer” szemléletmód• Hangsúlyos „timing” (időzítés) stratégia• Dinamikus értékelés

Célkitűzés alapú célpontkiválasztás:

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!