A pszichológia története I. A pszichológiatörténet szemléleti kérdései

A pszichológia történeteI. A pszichológiatörténet

szemléleti kérdései Pléh Csaba

pleh.csaba@ektf.hu

Követelmények

• (1) Zárthelyi a félév első feléből október 18 40 pont.

• (2) Szóbeli a félév során feldolgozott anyagból. Érték : 60 pont. Ez utóbbi kiváltható egyéni Wikipédia szócikkek írásával és lektorálásával.

• Feltétel: 1 elfogadott szócikk, két lektorálás. Megbeszélése folyamatos, szeptember 20-tól.

• Jegybeírás és értékelés a kollokviumon. • Kollokvium és jegybeírás időpontok: • December 13, január 10, 10 óra

Két tankönyv

A kurzus szemléleti jellemzői

• A társadalomtudomány többközpontú eszményéből, s nem a szokásosan bevett monocentrikus felfogásból indul ki.

• Szakmaközi beágyazás. Hibrid tudomány és szakma a pszichológiat.

• Hangsúly az európai pszichológia folytonos jelenlétén.

• Magyarázó modellek tágabb léptéke: szakmai, a társadalmi és a személyes kontextus hármassága.

Három hibridizációs minta Joseph Ben David, Kurt Danziger

Eredeti elmélet Mit hibridizál? Mai megfelelő

Laboratóriumi introspekció

Filozófia és TermTud

Kognitív pszichológia

Gyakorlati-fejlődési

Köznapi élet és evolúciós biológia

Evol Pszich

Fejlődés

EvoDevo

Klinikai-értelmező

Medicina és hermeneutika

Klinikai pszichológia v

A három mintázat (Danziger)

• Laboratóriumi önmegfigyelési. Kognitív pszichológia

• Gyakorlati, differenciális: terepe az élet

• Klinikai, értelmező, segítő. Terepe a kórház.

• Mindegyiknél: szerephibridizáció. Nincsen „csak” pszichológus

A pszichológiatörténet keretei

• Két attitűd: antikvárius és prezentista

• Leíró és elmélet orientált megközelítések

• Elmélet orientált: a pszichológiai megosztottságai és irányító elvei

Leíró

Anekdotikus Pozitivista: levéltári

Paradigmák a pszichológiában ?

• Mi a tudományos paradigma? Th. Kuhn: a kutatás elfogadott mintázata, a magyarázat keretei, a lehetséges és fontos

Paradigma Válság Új paradigma • A pszichológia paradigmái. Linearitás és a

felfedezés gondolata.• Preparadigmatikus vagy több paradigmájú

a pszichológia.? • Természettudomány-e a pszichológia?

Preskriptív párok Robert Watson objektivizmus szubjektivizmus

molekularizmus molarizmus

determinizmus indeterminizmus

empirizmus racionalizmus

statika dinamika

rögzített felfogás fejlődés

periférializmus centralizmus

tudatos tudattalan

E. Brunswik sémái a statikus-dinamikus váltásról a

tudományokban

Fraisse fogalmi modelljei a pszichológia fejlődéséről

A pszichológia egysége

• Unifikáció Egységes tudomány

E pluribus unum: ekletikus sokféleség

• Elmélet/gyakorlat

Túl elméleti

Legyen elméletibb !!!

Archilochos: A róka sokmindenfélét tud, a sün csak egyet.

A fragmentáció örök kérdése iskolák szerint

• A pszichológia egysége megkérdőjeleződik, amint találkoznak egymással.

• Bühler már 1927.-ben: embarras de la richesse: a bőség zavara. Virágozzék minden virág

• Bizonyosan alig áttekinthető a távolság az amőba egységes viselkedése és az emberi tudományos gondolkodás között. Mégis mindkettő közös fogalom alá rendelhető: egészleges módon szabályozott és értelemteli történéssel jellemezhető.

•

Ha valaki egy új témát vet fel, miért kell tudományosan kisebbrendűnek jellemeznie a szomszédját? A pszichológia nagy házában mindenki számára van hely; az egyik a manzárdból az értékek mennyboltjára irányíthatja távcsövét, mások legalább a pszichofizika pincéjét követelhetik maguknak, míg a falak arra hivatottak, hogy az egészet a dolgok oksági rendjébe állítsák

Robert Sternberg (2005)

• Mai vélt szakadások:• Tudomány-gyakorlat• Kutatás-oktatás• Alap-alkalmazott • Fel kell újítani az

egységességet• Ennek lényege, a sok

szempontúság és a problémacentrikusság

Skála Szembeállított gondolatok

Értékek: tudományos - humán Tudás növelés - élet javítás; metodika -. relevancia; elmélet - alkalmazás

A viselkedés törvényszerűségei: determinizmus - indeterminizmus

Szabályszerű - szabálytalan;érthető – értehetetlen; bejósolható-bejósolhatatlan; ellenőrizhető-ellenőrizhetetlen

A tudás forrása: objektivizmus-intuicionizmus

Érzékelés-empátia; megfigyelés-önbeszámoló;kutatás- józan ész

Módszertani stratégia: adatok- elmélet

Kutatás-értelmezés; indukció-dedukció

A felfedezés mezeje: labor-terep Kísérlet-felmérés; kísérlet-megfigyelés; hipotézisellenőrzés-korreláció; pontosság-ökológiai érvényesség

A törvényszerűség idői érvénye: történeti-ahistorikus

Fejlődési-leíró; longitudinális-keresztmetszeti

Nature-nurture: öröklés-környezet Fiziológiai-kontextus,élet-társadalomtudomány

Törvények általánossága Fajok közt-fajra jellemző; átlagember-egyén ; egyetemes-kultúra specifikus

Fogalmak konkrétsága Biológiai valóság-absztrakció

Elemzés – egészlegesség Molekuláris-moláris; rész-egész

Cselekvés vezérlés: kogníció-érzelem Ész-érzélem,gondolkodás-motiváció;értelem-ösztön;racionális-irracionális

A szervezet értelmezése: reaktív-kreatív

Automata-szándékos; asszociáció-konstrukció

Kimble (1984) skálái és értelmezésük a tudományos és lágyabb pszichológiai attitűdök elkülönítésére

Személyiségvonás Tudományos Humán

Extra-Introverzió Introvertált Extravertált Melegség Negatív korreláció Pozitív korreláció

Neuroticitás Kényszeres Hisztériás

Lelkiismeretesség Pozitív kapcsolat  

Nyitottság   Pozitív kapcsolat

Az értékválasztások és a személyiség közötti lehetséges viszonyok Conway (1993) szerint

A pszichológiai elméletek négy mozzanata.

Tények, módszerek, belső törvények s magyarázati módok mint szervező elvek.

Pszichológiatörténet és történeti- szociális magyarázat

• Externalizmus-internalizmus viták

• A személyi kontextus mint magyarázat Sajátos pszichológiai mondandók.

• A korszellem mint magyarázat. Pl. pozitivizmus és a kísérleti pszichológia

• A tágabb kontextus: pl. mérés és iparosítás.

• A valódi szociális magyarázat. Makro: mérés kell, mikro: állásválság az élettanban.

Szakmai és történészi történetírás

Hagyományos pszichológiai felfogás

Tudománytörténészi felfogás

Célok Szakmai szocializációs

A szaktudomány és a szakma, mint társadalomtörténet tárgya

Módszerek

Forrásközpontú, néha statisztikai adatgyűjtés

Levéltár és eszmetörténeti beágyazás kettőssége

Témák Hősök és elméletek sorsa

Társadalmi gyakorlatok gondjai, eszmetörténeti áthallások

Az erős program (Bloor, 1991)

1. Okság. A tudomány oksági meghatározottságok eredményeként jön létre.

2. Részrehajlás mentesség. A tudományos kérdések magyarázatában a magyarázatnak nem kell az elméletek igazságától függenie.

3. Szimmetria. Ugyanaz az oksági mechanizmus érvényes az igaz és hamis elméletekre.

4. Reflexivitás. Képes kell legyen megmagyarázni magát a tudomány társadalmi vizsgálatát, mint egy tudományos elméletet is.

Az erős program két kritikája a pszichológia öntörténete felé

Túl pozitivista Túl ideologikus

Egymás mellé teszi a dolgokat

Szakmai hősöket kultivál

Kiemeli a tudományt a köznapokból s a társadalomból

Zeitgeisttel operál

Túlzottan elhiszi a résztvevői adatokat

Nincs elég adata

Három kontextus a szakmai alapú pszichológiatörténetben

Gondolatok

Társadalom

EgyénEgyének ek

Egy példa: a rögzített és a dinamikus felfogás az 1960-as

években. Psziché és társadalom Területek  Rögzített felfogás Dinamikus aktívfelfogás

viselkedéstudomány

pavlovi kondicionálás passzív érzékelés (tükrözés) egycsatornás pályák tanulás és tükrözés

instrumentális tanulás aktív és motoros percepciómodellek orientáció és szelekció többszörös utak motivált tanulás

kísérő társadalomszervezés és filozófia

fölülről lefelé szerveződés egyén passzív alany rögzített jutalmak zárt világ

alulról felfelé szerveződés egyének aktív ágensek változó jutalmak nyitott világ

Házi feladat szeptember 20-ra

• 1 WEB helyek a pszichológiatörténetről • 2. Magyar pszichológiatörténeti WIKIPÉdia

cikkek