„A Tatai-medence tiszta vizeiért” Műhelykonferencia 2014. március 21. Tata – Városháza

A vízgazdálkodás szerepe az éghajlatváltozáshoz való

alkalmazkodásbanBencsik János

a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetőjeaz MFGI igazgató-helyettese

„A Tatai-medence tiszta vizeiért” Műhelykonferencia2014. március 21.Tata – Városháza

I. Szűkössé váló globális vízkészlet

Globális kísérlet zajlik

Egy korlátlan növekedésre berendezkedett gazdaság próbálja növekvő igényeinket egy véges földi térben kielégíteni.

Vida Gábor

Földünk megtelt - a tányérok és a poharak üresek

Globális vízfogyasztás alakulása

A Föld édesvíz készletei

Édesvíz készletünk a talpunk alatt van

• A Föld vízkészletének mindössze 2,5 százaléka édesvíz.• Az édesvízkészlet gleccserek és állandó hótakaró formájában található részét leszámítva, az édesvíz 98 százaléka felszín alatti víz.• Magyarország esetében ivóvízellátásunk több, mint 95 százalékban a felszín alatti vizeken alapszik.• Mindezek ismeretében jól látható, hogy miért is fontos felszín alatti vizeink jó állapotának megőrzése.

II. Magyarország a vízben szegény országok közé tartozik

Hogyan, gazdálkodunk a vízzel?

Forrás: Molnár Géza: Vízgazdálkodás és tájhasználat - Kérdések és válaszok

Gazdagok vagyunk, vagy szegények?

Felszíni vízkészletek és vízhasználatok

Kihasználtság kb. 25 %,

de jön az éghajlatváltozás öntözés!

Kihasználtság kb. 25 %,

de jön az éghajlatváltozás öntözés!

(mértékadó nyári időszakban, m3/s)

72

Dunántúl a dunai kivezetésekkel

125

Tisza vízgyűjtő a tiszai kivezetésekkel

20

35

Jelenleg 20 m3/s öntözésre,

de háromszorosára növelhető!

Felszín alatti vízkészletek és vízhasználatok

1700

Dunántúl

410

Alföld

240

Észak-Magyarország

265 285

125

(éves értékek parti szűrésű víz nélkül,

millió m3/év)

Alföld:

kihasználtság 70%,

de éghajlatváltozás miatt a készlet a felére csökkenhet!

Alföld:

kihasználtság 70%,

de éghajlatváltozás miatt a készlet a felére csökkenhet!

Ivóvíz?Ivóvíz?

Magyarország a vízben szegény országok közé tartozik!

• Természetes körforgásban kevesebb mint 1000 (600) köbméter/fő/év csapadék jut az ország területére.• Az ország felszíni vízkészletének több mint 90 százaléka külföldről származik.• Vizeink alvízi jellegűek, így folyóink mennyiségét és vízminőségét csekély mértékben van módunk szabályozni.• A vízkészletek 85 százaléka a Duna, 15 százaléka a Tisza vízrendszeréhez tartozik.• A felhasználási igények 59 százaléka a Duna és 41 százaléka a Tisza vízrendszeréhez kötődik.• Aszályos időszakban a Tisza térségében vízellátási gondok jelentkeznek.

Vizeink eloszlása egyenetlen térben és időben!

Szolnok, 2000. április

A magyar vízgazdálkodásnak jelentős múltja és jövője van!

Aszályossági zónák

Mocsárra épült sivatag

Melyik van jó helyen?

Az iparszerű és a természetszerű szabályozás elvi különbsége

Balogh Péter

A víz megtartása a táj működésében

• talajban • növényzetben • alsó légkörben

Balogh Péter

III. A várható éghajlatváltozás Magyarországon

Az éves és a nyári átlaghőmérséklet változása (C) 1983 és 2012 között

Az éves és évszakos csapadékösszeg-változás (%)

Regionális klímamodellek alapján az 1961-1990 közötti időszak átlagaihoz viszonyítva.

Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat

Várható éghajlatváltozás Magyarországon - összefoglaló értékelés (2021-2050)

> Az évi középhőmérséklet 1-2,5 fokos emelkedése valószínűsíthető, télen és nyáron valamivel nagyobb felmelegedésre számíthatunk.

> Fagyos napok száma 30-35%-kal csökkenhet, míg a hőségriadós napok száma – különösen az ország középső és délkeleti térségeiben – több, mint 30 nappal gyarapodhat.

> Télen a csapadék mintegy 15-20%-os növekedése, nyáron pedig 10-30%-os csökkenése vetíthető előre, de az eredmények nem szignifikánsak.

> Száraz napok száma télen 10-15%-kal csökkenhet, nyáron pedig – különösen a Dunától keletre – 15-25%-kal növekedhet.

> Összességében a hőhullámok gyarapodásával és a jelenleginél szélsőségesebb vízjárással kell számolni.

> A szélsőségek várható alakulása elsősorban Magyarország középső, keleti, és délkeleti területeit érinti kedvezőtlenül, mely a területi sérülékenység vizsgálatok jelentőségére hívja fel a figyelmet.

Az éghajlatváltozás vizekre gyakorolt hatásai I.• Múltbeli tapasztalatok igazolják, hogy a csapadék és a hőmérséklet viszonylag kismértékű változásai a vizeinkben felerősödnek.• Többéves időszakok átlagos évi csapadékai közötti 15-20 %-os eltérés, párosulva az évi középhőmérséklet 1-2 °C-os eltérésével az átlagos évi lefolyásban akár 60 %-os különbséghez is vezethet. (Nováky Béla)• Az átlagos évi lefolyás csökken, várható az éven belüli átrendeződése, a lefolyás télen nő, nyáron csökken.• A síkvidéki folyók olvadásos árvizei korábbra tolódnak, gyakoribbá válnak az esőeredetű árvizek, tetőző vízhozamuk növekedhet, az olvadásos árvizeké a vízgyűjtő fekvésétől függően csökkenhet, vagy növekedhet.

Az éghajlatváltozás vizekre gyakorolt hatásai II.

• A kisvízgyűjtők villámárvizei gyakoribbá válnak.• A nagytavak vízmérlege romlik, gyakoribbá válnak a tartós alacsony vízállások.• A beszivárgás csökken, kevesebb lehet a felszín alatti vizek természetes utánpótlása.• A talaj romló nedvesség-ellátottsága növeli az aszályhajlamot, nő az aszályos évek gyakorisága, az aszály a mainál nagyobb térségre terjedhet ki.• A belvizek alakulása szélsőségessé válik.• A vízhőmérséklet emelkedik, a jégjelenségek csökkennek.

Tényekkel igazolt változások• Szélsőséges árvizek, a kisebb vízfolyásokon a villámárvizek • A Balaton évi természetes vízkészlete éven belül jelentős ingadozást mutat• A Duna vízhőmérséklete a léghőmérséklethez hasonlóan 0,6 °C-kal emelkedett• A nagymarosi szelvényében a jégjelenségek időtartama 2,5 hónapról egy hónapra zsugorodott• A Duna-Tisza köze hátsági részén a talajvíz tartósan lesüllyedt• Esetenként jelentős lehet a vizeket érő közvetlen emberi beavatkozás, a tározók, a vízkivételek (talajvíz) hatása.

Antropogén hatások/hatásláncok• A sérülékenységet növelik a nem éghajlati hatások, a nem megfelelő gazdálkodás a vizekkel, a növekvő környezetterhelés, az árvízi létesítmények nem megfelelő fenntartása, a hidrológiai, terhelési, vízminőségi problémák bonyolult kölcsönhatása.• Az éghajlatváltozás mértéke és üteme olyan lehet, amire történelmi időkben nincs példa, ezért a múlt kevés tanulságul szolgálhat a jövő számára.• Az éghajlat változása Magyarország vízgazdálkodására általában kedvezőtlenül hat, vagy kedvezőtlenül erősíti a nem éghajlati hatásokat.

Az éghajlatváltozás várható hatásai a természeti erőforrásokra: vizek

Vízkészlet-gazdálkodás

A hasznosítható felszíni és felszín alatti vízkészlet csökken, egyes tevékenységek fajlagos vízigénye (hűtővíz, öntözés) nő, növekvő konfliktus a vízfogyasztók között.

Vízminőség-szabályozás

Gyakoribb kedvezőtlen vízminőségi állapotok, csökkenő természetes öntisztuló képesség, kedvezőtlen ökológiai hatások.

ÁrvízvédelemA téli esőeredetű árvizek kockázata nő, az olvadásos árvizeké bizonytalan, a villámárvizek gyakorisága és intenzitása növekszik, növekvő árvízkárok.

Területi vízgazdálkodás

Növekvő aszályhajlam, nő az öntözés és a halastavak vízigénye, csökken az öntözésre fordítható vízkészlet főként az Alföldön, belvizek bizonytalanok.

Települési vízgazdálkodás

Csökkenő vízkészletek, romló vízkivételi feltételek (parti szűrésű víz), nő a lakosság csúcsvíz-fogyasztása, a vízfolyások terhelhetősége csökken, gyakoribb vízkárok.

Folyó- és tóhasznosítás

Csökkenő vízerőkészlet, többnyire romló hajózási feltételek, tavak vízmérlege romlik, az üdülőtavak vízszinttartási feltételei romlanak.

Magyarország vizeiben megfigyelt változások

Vízgazdálkodási szakterület Proaktív Reaktív

Szerkezeti Nem szerkezeti

Vízkészlet-gazdálkodásTározás, felszín alatti vizek felszíni vizekbe vezetése, vízátvezetés

Vízhasználatok telepítése, vízigény-szabályozás, hatósági előírások, vízdíj

Vízkorlátozás, ideiglenes vízpótlás, élővilág menekítése

Vízminőség-szabályozásSzennyvíztisztítási határértékek előírása

Ideiglenes vízpótlás

ÁrvízvédelemÁrvédelmi töltések, tározók, vésztározók

Ártéri hasznosítás korlátozása, előrejelzés

Árvízvédekezés, kitelepítés

Területi vízgazdálkodás

Öntözés lehetőségének biztosítása, vízellátó és vízelvezető rendszerek (csatorna, szivattyú, tározó), belvíz tározása

Előrejelzés, számos aszálymérséklő eljárás a növénytermesztésben

Belvizek ideiglenes visszatartása

Települési vízgazdálkodásMeder karbantartás, záportározók

Területi korlátozás, árvízi előrejelzés

Kitelepítés

Folyó- és tógazdálkodásVízszintszabályozás vízeresztő zsilippel és tározóval

Vízhasználat korlátozása Ideiglenes vízpótlás

A vízgazdálkodás szakterületeinek adaptációs eljárásaiForrás: Nováky (2013)67

A legfontosabb cselekvési irányok: vízgazdálkodásRövidtávú cselekvési irányok

> Szükséges a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése program teljes körű megvalósítása.

> A Víz Keretirányelvből adódó feladatok ütemes végrehajtása.

> A vízvisszatartó vízrendezés kialakításának megkezdése.

> A területhasználatok felülvizsgálata és igazítása a változó ökológiai és éghajlati feltételekhez.

> Ártéri tájgazdálkodási mintaterületek kialakítása.

> A víztakarékos vízhasználatok, öntözési technológiák elterjesztési lehetőségeinek feltárása.

> A települési vízgazdálkodás éghajlati érzékenységének feltárása.

> Az adaptációs eljárások feltárása, az adaptációs intézkedések lehetséges alternatíváinak, megvalósíthatóságának, költségeinek vizsgálata.

> Indikátor- és monitoringrendszer kialakítása és fejlesztése.

> Az alkalmazkodási eljárások számbavétele, a jó gyakorlat példáinak bemutatása.

Hosszú távú cselekvési irányok> A ténylegesen bekövetkező

klímamódosulások figyelembevételével az éghajlatváltozáshoz igazodó vízgazdálkodás, mint peremfeltétel teljes körű integrálása a nemzetközi együttműködésekbe és a külpolitikába.

Középtávú cselekvési irányok> Vízvisszatartó vízrendezési gyakorlat teljes

körű bevezetése vízgazdálkodásunkban.> Ártéri tájgazdálkodási mintaterületek,

mélyárterek reaktiválási programjának kiterjesztése.

> A hajózás feltételeinek éghajlatváltozási szempontú vizsgálata.

> A vizekkel szemben támasztott igények várható változásainak előrejelzése.

> Monitoringrendszer kialakítása az éghajlatváltozás vízjárási, vízminőségi és vízgazdálkodási hatásainak nyomon követésére.

Seneca: „ …nem jó annak

semmiféle szél, aki nem tudja

melyik kikötőbe tart.”

„Természeti kincsekben ugyan bővelkedünk, mégis felelősséggel kell velük gazdálkodnunk, hogy az utánunk jövő nemzedékek is bővelkedhessenek bennük.”

• Átépítettük és modernizáltuk Tatabánya és Tata szennyvíztisztítóját.

• Elvégeztük az Által-ér felső szakaszának rehabilitációját.• Megkezdtük a XV/C karsztakna rekonstrukcióját.

• Biogáz erőművet építettünk Tatabányán.• A hulladéklerakón képződő depóniagázból villamos

energiát állítunk elő.• Megépült a Tatabánya-Vértesszőlős-Tata kerékpárút.

Tervezett munkálatok - 2014• A NATéR létrehozásának folytatása (határidő: 2016)• A Természeti Erőforrás Kataszter (TEREK) koncepcionális és megvalósíthatósági tanulmányának elkészítése• NAS cselekvési terveinek megalapozása: mezőgazdaság, vidékfejlesztés, természetvédelem, energetikai infrastruktúra, turizmus•Dekarbonizációs pályák finomhangolása• Önkormányzati, járási szintű alkalmazkodási stratégiák készítésének módszertani megalapozása (Tatai járás: gyakorlatban)• A Tatai-medence hidrogeológiai modellezése, a visszatérő források alkalmazkodási célú hasznosítási lehetőségeinek feltárása

Köszönöm a figyelmet!

http://nak.mfgi.hu