A világgazdaság fejlődésének szakaszai

A világgazdaság fejlődésének szakaszai

Szentes Tamás:Világgazdaságtan I.f.

Irodalom a következő órára• 1. David Kotz: A jelenlegi pénzügyi és gazdasági krízis

mint a kapitalizmus neoliberális formájának rendszerszintű krízise

• Néhány észrevétel a „Nemzetközi gazdaságtan” tananyagaként bevezetett Krugman, P.R. - Obstfeld, M. tankönyvről és a világgazdaságtan oktatásáról

• Honlapon: • 1. kotz_szakaszolas_valsag• 2. szentes_krugman

Világgazdaság

• A világgazdaság a nemzetgazdaságok szerves, önálló mozgástörvényekkel rendelkező egysége.

• Kialakulása időrendileg nem az önálló nemzetállamok kialakulása utánra tehető, hanem velük párhuzamos.

• A kapitalizmus (ki)fejlődésével párhuzamos

Merkantilizmus és korai gyarmatosításkorszaka

• 16-17. század merkantilizmus és korai gyarmatosítás időszaka (már a 15. sz. végétől)

• Amerika felfedezése, Afrika körülhajózása • Változás a hagyományos távolsági kereskedelem útvonalában:

Mediterrán tájakról áttevődik az Atlanti térségre• Változás az áruszerkezetben: fűszerkereskedelem helyett a

tömegfogyasztási cikkek és a nyersáruk kerültek előtérbe a kereskedelmi hajózásban

• Manufaktúrák fejlődésének beindulása, gyarmatok birtokba vétele, merkantilista kifosztása

• A korai gyarmatszerzés és a gyarmatok arany- és ezüstkincsekre orientált kifosztása

• Interkontinentális rabszolga-kereskedelem

A gyarmati típusú nemzetközi munkamegosztás kibontakozásának kora

• Ipari forradalom és a szabadversenyes nemzeti piacgazdaság virágkora a fejlett országokban

• Textilipari termékek• Acélipar (gőzvasút, gőzhajózás)• Világméretű munkamegosztás kezd kialakulni, döntően a

gyarmatbirodalmakon belül (bipoláris kapcsolatok)• Külkereskedelem meghatározója az árucsere-kereskedelem

és a gyarmati erőszak• Jó néhány nem gyarmatosított ország is a gyarmatokéhoz

hasonló perifériás szerepet nyert (Latin-Amerika, KE)• Egyes felszabadult gyarmatok (USA) az ipari országok

csoportjába emelkedett

Monopolizáció és gyarmati tőkekivitel korszaka• 19. sz. utolsó harmada – 20. sz. első harmada• 3 lépcsője van: (a két dátum a lépcsők határai)

– 1914: I vh., az aranystandard-rendszer összeomlása (1880-tól működött)

– 1929 nagy gazdasági világválság kezdete (Keynes új gazdaságpolitikája az uralkodó a II. vh-ig), fontos politikai fordulópont, mert utána nyert teret a fasizmus

• A tőke koncentrációjának következtében kialakultak a monopóliumok (trösztök, kartellek, részvénytársaságok stb.) → relatív tőkefelesleg

• Meghatározóvá válik a tőkekivitel az árukivitellel szemben• Új ipari nagyhatalmak jelentek meg. Európai dominancia megtört: USA,

Japán, Németország• Acélipar és más alapiparágak kifejlődése• Technikai, technológiai fejlődés: Robbanómotorok és elektromos gépek,

repülés, hadászati eszközök korszerűsítése

Breton-Woods-i rendszer és a gyarmati típusú munkamegosztás hanyatlása

• II. vh. vége – 1970-es évek eleje• Nagy világpolitikai átrendeződéssel járt:

dekolonizáció, új államok sokasága, szovjet blokk létrejötte

• Hidegháborús konfrontáció kialakulása• Tudományos és technológiai forradalom, új

iparágak (szintetikus alapanyagok, számítástechnika, elektronika), új technikák, minőségi fejlődés

• Megváltoztak a gazdasági vezető iparágak

Az elvetélt nemzetközi reformkísérletek, pénzügyi zavarok korszaka

• Olajárrobbanás, energiaválság, tudományos és technológiai forradalom: elektronikai és komputertechnológia továbbfejlődése, kommunikációs és információs technológia új eredményei, anyag- és energiatakarékos és környezetbarát technológiák

• A fejlett országokban a stagfláció leküzdését, a fellendülést és inflációcsökkentést célzó és protekcionista eszközöket igénybe vevő nemzeti gazdaságpolitika, a kevésbé fejlett országokban a strukturális igazodás politikája került előtérbe.

• Tovább folytatódott a transznacionalizálódás és a nemzetközi munkamegosztás átrendeződési folyamata, fokozódott a fejlődő országok csoportjának differenciálódása, felgyorsult és kiszélesedett az eladósodás folyamata.

• ’80-as évek elején nemzetközi adósságválság• Sokoldalú kereskedelmi tárgyalások, új

finanszírozási és adósságkezelési technikák bevezetése

• A monetáris bizonytalanság leküzdésére, a kulcsvaluták stabilizálására az „irányított lebegtetés” gyakorlata alakult ki, megoldatlanul hagyva az általános nemzetközi tartalékeszköz és a stabil árfolyamrendszer problémáját.

• A szovjet blokk országainak gazdasága a gazdasági visszaesése, egyensúlytalanságok

A volt szocialista országok átalakulása és a globális problémák előtérbe kerülésének korszaka

• ’80-as évek vége, ’90-es évek eleje: a szovjet blokk szétesése -> hidegháború megszűnése

• Világgazdaság egysége és globális interdependenciája minden eddiginél egyértelműbben fejeződik ki.

• Lehetőség nyílik a globális problémák közös megoldására és a nemzetközi gazdasági rend átfogó reformja. (?)

• A transznacionális és multinacionális vállalatok hatalmának növekedése

ELMÉLETTÖRTÉNETI HÁTTÉR

Szentes Tamás:Világgazdaságtan I. f.

Merkantilizmus

≈ 16-18. század első fele (korai gyarmatosítás időszaka)

Alapelvek:gazdagság=pénz=aranyForrása a külkereskedelem

A belföldi kereskedelem révén realizálható előnyök és hátrányok országon belül kiegyenlítődnek → az ország egésze csak az áruexport által gazdagodhat.

A nemzetközi kereskedelem egyenlőtlen csere, mindig a gazdaságilag/politikailag erősebb ország érdekei érvényesülnek.

A XVI-XVIII.-ra jellemző elég heterogén irányzat. Igazi hazája Franciaország XIV. Lajos feudális abszolutizmusa, ill. ahol, mint gazdaságpolitikaként érvényesült, bár Angliában is vannak jelentős képviselői, ráadásul ott mint gazdaságpolitika sikeresnek bizonyult…A tudományt amit művelnek Politikai gazdaságtannak nevezik (Montchretien 1613 vagy 1615), mivel szerintük a gazdasági folyamatokat az állam szabályozzaAz árutermelés fejlődésével függ össze, már nemzetgazdasági kérdésekkel, a pénz- és áruforgalom kérdéseivel foglalkozik.A kereskedő tőke ideológiája (mercator= kereskedő). Művelőinek jelentős része maga is kereskedő.

A export-teljesítmény növeléséhez szükséges a hazai ipar állami védelme és támogatása (→ protekcionizmus)

Korai merkantilizmus:

gazdagság = nemesfém-készletek gazdagság növekedése, ha X > IM a külkereskedelem erőteljes állami

ellenőrzése; az exportbevételekből elsősorban az állami bürokrácia és a hadsereg finanszírozása

minden egyes országgal szemben aktív külkereskedelmi mérleg

Fejlett merkantilizmus:

a beáramló arany-mennyiség önmagában nem növeli a jólétet (Spanyolország példája)

a saját termelési kapacitások növelése érdekében a manufaktúrák állami támogatása, új iparágak meghonosítása (→ polgárság megerősödése)

utak, csatornák, kikötők stb. építése, kereskedelmi társaságok alapítása

magas importvámok a külföldi iparcikkekre, a szükséges nyersanyagok exportjának tilalma; a teljes külkereskedelmi mérleg aktívuma a fontos

Thomas Mun (1571-1641)Jean-Baptiste Colbert (1619-1683)

Bukásának okai• Maga az abszolutizmus, az udvar és a bürokrácia

eltartása (Franciaország)• A mezőgazdaság kizsigerelése, nyomott gabonaárak az

ipar érdekében, számos mesterséges korlátozás monopóliumok.

• A túlszabályozás az ipar és a kereskedelem esetében is, ill. állami gyámkodás.

• Law hitelmanipulációjának bukása• Franciaországban radikális átmenet, szemben

Angliával, ahol a mezőgazdaság is tőkés módon fejlődött. Ennek következtében a klasszikus gazdaságtan a merkantilizmus kritikájaként jött létre. Előzmény Boisguillebert, majd a fiziokraták.

Fiziokratizmus: a merkantilizmus (első) kritikája(A merkantilizmus erőltetett iparosítása a mezőgazdaság visszafejlesztésével járt)

A jólét nem a beáramló arany-mennyiségtől, hanem a lakosság által elfogyasztott javak mennyiségétől függ. A fogyasztást pedig elsősorban a természet közreműködésével lehet növelni, ezért (az ipar helyett) a mezőgazdaságot kell fejleszteni.

A mezőgazdaságon alapuló zárt (önellátó) gazdaság az „ideális”; exportra csak kényszerűségből, a hazai termeléssel nem helyettesíthető import ellentételezése érdekében van szükség.

François Quesnay (1694-1774), Anne Robert Jacques Turgot (1727-1781)

A fiziokraták szemben a merkantilistákkal a gazdaságot önszabályozó rendszernek tekintették: a gazdaságban is, akár a természetben objektív törvények hatnak, amelyeket nem lehet voluntarista módon megszegni, mert spontán módon, hosszabb távon úgy is érvényesülnek= „a gazdaság természetes rendje”, a gazdasági szabadság eszméje, vagyis a szabad konkurencia követelése.

A gazdaság természetes rendje • A politikai gazdaságtan legyen olyan, mint a

természettudomány.• Nem szabad a gazdasági ágak közötti helyes arányokat

mesterségesen eltorzítani. Ha egyes ágazatokat elnyomnak, akkor azok nem tudnak vásárolni, így a többi ágazat sem tud értékesíteni. E mögött az a pozitív állítás húzódik meg, hogy a különböző ágazatok együtt fejlődnek, kölcsönösen piacot biztosítva egymás számára. (pozitív és negatív multiplikátor)

• Az áralakulás nem önkényes, hanem maguk gazdasági erők alakítják ki, ha nem sértjük meg a gazdasági szabadságot.

• Nem a külkereskedelemre, hanem a belső piacra koncentráltak, a nemzeti munkamegosztás kifejlődésére.

• Tagadták általában, hogy a többlet a forgalomból származna és hangoztatták, hogy a külkereskedelem esetében sem jön létre többlet.

• Az aktív külkermérleg csak annyit jelent, hogy az ország több árut vitt ki, mint amennyit behozott. A nemzet tehát nem lett gazdagabb, mert a többletkivitel egyenértékű a többlet pénzzel, ami beáramlott.

• Valójában a termelésre, koncentráltak és nem a forgalomra, ami egyrészt az jelentette,

• hogy a többletet is magából a termelésből származtatták, másrészt pedig azt, hogy a termékeket ( a használati értékek tömegét) tekintették az igazi gazdagságnak

• a pénzt nem tekintették különleges dolognak, csak a csere puszta közvetítőjének.

A pénz puszta csereeszköz

• Erre épül Hume mennyiségi pénzelmélete, amit Ricardo is átvesz, hogy a kereskedelmi mérlegek automatikusan kiegyenlítődnek

ha sok arany áramlik az országba az árak emelkednek, ami viszont ösztönzi az importot és helyre áll a kereskedelmi mérleg egyensúlya.

(Ennek egyik változata támasztja alá Ricardonal a komparatív előnyök elméletét)

A többlettermék magyarázata• A többlet nem származhat a forgalomból, akkor csak a

termelésből jöhet. A kérdést úgy tették fel, hogy hogyan lehetséges a termelési költségeket meghaladó ár? Ezt azonban csak a mezőgazdaság esetében tudták kimutatni.

• A termelési költség a felhasznált anyag, a munkabér és a tőkés jövedelme, ami szerintük szintén munkabér. Az utóbbi kettő feloldható fogyasztási cikkekre, elsősorban gabonára. Az input és az output naturálisan megegyezik.

• Mivel a mezőgazdaságban az anyagok is döntően gabonából állnak. A többlet naturálisan megragadható, mint többletgabona. Ez az ún. „tiszta termék”.

Csak a mezőgazdaság produktív• A többi ágazat csak átalakítja a nyersanyagot.• A manufaktúrában a munkás nem szaporítja az anyagot,

csak megváltoztatja a formáját. Ezzel szemben a mezőgazdaságban a munkás által elfogyasztott anyag tömeg kisebb, mint amit megtermel.

• Ebből az következik, hogy a többi jövedelem, a kerekedőké, vagy a vállalkozóké az költség

• „A nemzet használatára szolgáló kézműves és iparcikkek csakis a költekezés tárgyát nem pedig a jövedelem forrását képezik…. Nem kell itt összetéveszteni a nemzet tiszta hozadékát, avagy jövedelmét a kereskedők a kézműves vállalkozók nyereségével, ez a nemzetet illetően a költségek sorába tehető.” (Quesnay)

Klasszikus angol politikai gazdaságtan 18. század második fele – 19. század utolsó harmada (a gyarmati

típusú nk-i munkamegosztás, az ipari forradalom és a szabadversenyes kapitalizmus időszaka)

Adam Smith (1723-1790), David Ricardo (1772-1823)- munkaérték-elmélet- „láthatatlan kéz”- munkamegosztás „Laisser faire, laisser passer” → az állami beavatkozás a

nemzetközi kereskedelmi kapcsolatokban is inkább károkat okoz. → a jólét (= lakosság fogyasztásának) növeléséhez a protekcionizmus helyett szabadkereskedelmi politikára van szükség.

A vámok csak akkor megengedhetőek, ha kompenzálják a belföldi adókat, vagy ha nemzetvédelmi célokat szolgálnak.

A munkaráfordítások különbözőségén alapuló nemzetközi munkamegosztás kölcsönösen előnyös minden résztvevő ország számára.Smith: abszolút előnyök elméleteRicardo: komparatív előnyök elmélete

A szabadkereskedelmi politika első kritikája: F. List (1789-1846) „növendék iparágak” elmélete: A szabadkereskedelem kizárólag a fejlett országok érdekeit szolgálja, a modernizáció kezdetén álló országokban a hazai (még versenyképtelen) iparágak védelemre, támogatásra szorulnak.

Marx (1818 - 1883) elmélete

• Munkaérték-elmélet továbbfejlesztése• Értéktörvény és termelési ár, ennek

világpiaci érvényesülése• Mi az elsődleges, a nemzeti, vagy a

nemzetközi?

Marx (1818 - 1883) elmélete A tőkés (kapitalista) nemzetgazdaság /

világgazdaság kritikai elemzése → az egyensúlytalanságok és ellentmondások halmozódása rendszeresen visszatérő (ciklikus) válságokhoz vezet.

A nemzetközi kereskedelem ösztönzi a fejlődést (a hasznokat viszont a tőkések kisajátítják), azonban egyenlőtlen csere, a „kizsákmányolók” és a „kizsákmányoltak” közötti kölcsönös függés (interdependencia) aszimmetrikus.

Az ún. termelő („működő”) tőke nemzetközi áramlása okainak és következményeinek vizsgálata.

Neoklasszikus elméletKialakulása: 19. század utolsó harmada – I. világháború (a

monopolizáció és a gyarmati tőkekivitel időszaka)

Szabadkereskedelmi politika (állami beavatkozás csak „piaci kudarcok” esetén)

A klasszikus egyensúlyi mechanizmus koncepciójának korrekciója és kiegészítése → Általános Egyensúlyelmélet

A keresleti tényezők bevonása a nemzetközi munkamegosztás magyarázatába; a komparatív költség-előnyök további forrásainak azonosítása

A komparatív előnyök újrafogalmazása A nemzetközi tényezőáramlás okainak és

következményeinek elemzése A nemzetközi gazdaságtan forrása →

továbbfejlődik

Keynes (1883-1946)elmélete

A második világháború vége – 1970-es évek közepe (a Bretton Woods-i rendszer, a dekolonizáció és a “hidegháború” időszaka)

John M. Keynes Az export a gazdasági növekedés egyik fontos

tényezője („multiplikátor” hatású) Az államnak alapvetően a szabadkereskedelmi

politikát kell folytatnia. A hazai termelés importtal történő felváltása azonban gazdasági visszaesést okozhat (kedvezőtlenül érintve a partnerországokat is), ami közvetett állami szabályozást tehet szükségessé.

Nem érvényesülnek a (neo)klasszikus elméletben feltételezett egyensúlyi mechanizmusok. A termelési költségek ciklikusan változnak a komparatív előnyök/hátrányok nem határozhatók meg egyértelműen.

A nemzetgazdasági egyensúlytalanságból következik a nemzetközi egyensúlytalanság is

Szükség van a nemzetközi gazdaságpolitikai együttműködés intézményi kereteinek kialakítására ( Bretton-Woods-i rendszer)

Posztkeynesiánus reformista irányzatBalogh T. (1905-1985), G. Myrdal (1898-1987), R. Prebisch (1901-1986), H. Singer (1910-2006)

Megkérdőjelezik a neoklasszikus nemzetközi gazdaságtan tételeit (pl. komparatív előnyök)

A rendszer automatikus egyensúlya helyett a „kumulatív egyenlőtlenítődés irreverzibilis folyamatai”

A világgazdasági egyenlőtlenségek visszafordíthatatlanok, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok hatására egyoldalú függési helyzetek alakulnak ki

A partnerek egyenlőtlensége A külkereskedelem visszavetheti az elmaradott országok

fejlődését (backwash effect – Myrdal)

A technológia- és tőke-importnak negatív hatásai is lehetnek.

A nemzetközi tőkeáramlás nem feltétlenül a neoklasszikusok által feltételezett „természetes irányt” követi.

„Perverz” tőkeáramlás: a tőkének a fejlett országok közötti, illetve a fejlődő országokból a fejlett országokba történő áramlása.

„Újbaloldali” és neomarxista irányzat

A. Emmanuel (1911 - 2001), S. Amin (1931 - ), I. Wallerstein (1930- ) A fejlődő országok (a „harmadik világ”)

elmaradottságának a világgazdaság tőkés rendszere az oka.

A „nemzetközi kizsákmányolás” rendszere az „egyenlőtlen cserére” épül.

A nemzetközi kereskedelem egyenlőtlenségeket okoz Ennek elsődleges oka a munkaerő nemzetközi

immobilitása. Többségük szemben áll a hivatalos marxizmussal is

Neoliberális monetarista elmélet

Az 1970-es évek közepe – (az állandósult egyensúlytalan-ságok és a globalizáció felgyorsulásának időszaka - stagfláció)

Sikeres támadás a keynesi elmélet ellen

F. Hayek (1899-1992), M. Friedman (1912-2006)

A reálfolyamatokat a szabadpiaci mechanizmusokra kell bízni fel kell számolni minden, a szabad verseny útjában álló akadályt, így a protekcionizmus eszközeit is (visszatérés a klasszikus-neoklasszikus alapelvekhez).

A pénzfolyamatok megfelelő szabályozásával (monetáris politikai eszközökkel) helyreállítható a nemzetközi gazdasági egyensúly (is). A fizetési mérleg monetarista elmélete.

A jóléti állam diszfunkcióinak hangsúlyozása A nemzetközi terep megtisztítása a

transznacionális tőke számára

Következő órára

• Ha-Joon Chang: Kicking Away the Ladder: The “Real” History of Free Trade

• Honlapon: chang_kicking_away