Bükki Nemzeti Park

Bükki Nemzeti Park

Bükki Nemzeti Park (BNP) Hazánk első (hegyvidéki) nemzeti parkja Alapítás ideje: 1977 Elhelyezkedése: Északi- Középhegység: Bükk Területe: 402.63 km2 Igazgatósága Egerben található Címernövénye: Szártalan bábakalács (Carlina

acaulis)

Földrajza: Nagy részét tengeri üledékes eredetű kőzetek, főként

dolomit és mészkő építik fel

Jelentősebb barlangjai:

- Lillafüredi Anna – barlang

- Szent-István cseppkőbarlangok

- Miskolctapolcai tavas barlang

- Szeleta – barlang

- Balla – barlang Forrásai, patakjai bővizűek

Állatvilága:

szerecsenboglárka havasi tűzlepke havasi cincér

alpesi gőte pannongyíkoksárga hasú unka

hegyi billegető uhu

parlagi sas kerecsensólyom kövirigó

vízirigó gímszarvas muflon

GímszarvasA gímszarvas Magyarország legnagyobb test kérődző vadfaja,amelynek hímjét bikának, nőstényét tehénnek, szaporítás előttünőnek, szaporulatát bika- vagy ünőborjúnak nevezzük. Agímszarvast is ivari dimorfizmus jellemzi, ami a bikák nagyobbtestméretében és agancsviselésében nyilvánul meg. Az agancscsontképződmény, melyet a bika minden évben elvet és éventeújranöveszt.

Csülkének nyoma 8-13 cm, a mellső lábak nyomanagyobb, mint hátsóké. A bika nyoma nagyobb, kerekebb, minta hasonló korú tehéné. A tehén nyoma hegyesebb és csülkeigyakran szétnyílnak.

A bikák hangja a jellegzetes bőgés, amelyet üzekedési időszakban hallatnak. Riasztóhangja a böffenés, a tehenek hívóhangja orrhangú „eng”, a borjaké magas „ng”. A bikák testtömege elérheti a 160-200 kg-ot. Bőgés idején a bikák jelentős testtömeg csökkenést szenvednek.

Élőhelye: A gímszarvas élőhelyei az erdő és a vele határos mezgazdasági területek. Kedveli a nagy kiterjedés, elegyes és vegyes korúerdőállományokat. Kedvezően hat jelenlétére a gazdagcserje- lágyszárú szint, amely takarást, táplálékot és nyugalmat biztosít számára. Előszeretettel dagonyázik.

Táplálkozás: A gímszarvas legelő típusú faj, igényli a magasabb rosttartalmútáplálékot. Napi 8-10 órát táplálkozik, ennek mintegy fele ideigkérődzik. A gímszarvas elsősorban fás szárú növényeket eszik.

Szaporodása: Rendes körülményekközött az ünős és a csapos bika is másfél éves korában ivarérett. A szarvas párzását, üzekedését a szaknyelv szarvasbőgésnek hívja. Az újszülött borjú hazai viszonyok között 7-12 kg-ostesttömeggel jön világra, gyorsan fejlődik, havonta 8-10 kg-os növekedést ér el. A testtömeg a tehenek esetében 2-3 éves, a bikák esetében 3-4 éves korban éri el a kifejlett tömeg 90 %-át.

Szakirodalom jegyzék a hatvani Könyvkirályok ajánlásával:1. Bakonyi G. – Juhász L. – Kiss I. – Palotás G. (1995) Állattan. Mezgazda Kiadó, Budapest2. Faragó S. (2002) Vadászati állattan. Mezgazda Kiadó, Budapest3. Khalmy T. (1994) Vadászati enciklopédia. Mezgazda Kiadó, Budapest4. Országos Vadgazdálkodási Adattár5. Páll E. (szerk. 1985): A gímszarvas és vadászata. Mezgazdasági Kiadó, Budapest6. Széchenyi Zs. (1979): Szarvasok nyomában és egyéb írások. Gondolat Kiadó, Budapest7. Szidnai L. (1978) Vadásztrófeák kikészítése és bírálata. Mezgazda Kiadó, Budapest8. Szidnai L.(1985) A magyarországi szarvas agancstípusai. Nimród 105 (10). 438-439.