View
198
Download
2
Category
Preview:
DESCRIPTION
Vezércikkünk a Svájci Bankszövetség által is „ajánlott” White Money Strategy következményeit elemzi.Málta - Az EU egyik legkedvezőbb adóklímájú helyszíne Málta, amely számos előnyt kínál az itt céget működtetőüzletembereknek.Új cégtörvény Hongkongban - 2014. március 15-én életbe lépett az új cégtörvény (Companies Ordinance) Hongkongban.Tilos az ügyféllel való együttműködés - A jövőben tilos lesz az osztrák bankoknak tájékoztatni az ügyfeleket az ellenük folyó hatósági eljárásokról.Az oligarcha válása - A világtörténelem talán legjelentősebb összegű válásáról mondta ki az ítéletet a svájci bíróság.LAVECO iroda nyílt Hongkongban -Újabbal bővült a LAVECO-irodák sora; ez év februárjában megnyitottuk irodánkat Hongkongban.Bolgár gazdasági fórum - 2014. június 11-én a Magyar-Bolgár Gazdasági Kamara szervezésében került megrendezésre a Bolgár Gazdasági Fórum Budapesten, a LeMéridien Hotelben.
Citation preview
NEWSLETTER
www.laveco.com
LAVECO LTD. ®
The Company Maker since 1991.
2014/2. szám
Aki nem szembesült még az elmúlt
években azzal, hogy rendkívül megne-
hezült a külföldi – és itt nem kifejezetten
csak offshore-ról beszélhetünk - cégek
részére történő bankszámla nyitása
és használata, az vagy Csipkerózsika-
álmát aludta vagy nem volt szüksége
bankra. Aki bármilyen formában is
kapcsolatba került a korábbiakban
akár még jól is működő bankjával azt
tapasztalhatta, hogy minden megvál-
tozott. Értelmetlenebbnél értelmetle-
nebb kérdéseket tesznek fel, az üzleti
világ logikája szempontjából teljesen
irreleváns dolgokkal foglalkoznak,
belemenve akár egy cég haszonélve-
zőjének magánéletébe, annak legap-
róbb részleteibe. Mert a fókuszba
a haszonélvező került: lehetetlen
bankszámlát nyitni anélkül, hogy egy
magáncég fel ne fedné a mögötte álló
természetes személyeket függetlenül
az esetleges jogi személy tulajdono-
soktól. Van esélyünk ellenszegülni és
nem betartani a bankok által diktált
feltételeket? A válasz röviden: nincs.
Ha nem vetjük magunkat alá a banki
diktatúra szabályainak, akkor fel is
út, le is út, nézegethetjük kívülről a
cégtáblát a bankfiók falán.
De honnan jön mind ez és miért
ilyen drasztikus a változás? Már több-
ször írtunk róla a LAVECO Newsletter
hasábjain, így a teljes történeti felve-
zetést talán mellőzném. A magas
adókulcsot alkalmazó országok úgy
2000 környékén kezdtek észbe kapni,
hogy adórendszerük versenyképtelen
azokkal az „offshore miniállamokkal”
szemben, amelyek a kedvező felté-
teleik folytán „elszívják” a tőke és
a jövedelmek egy jelentős részét.
Ezért aztán elindult egy harc ellenük,
megpróbálva feje tetejére állítani
a világ pénzügyi rendszerét. S kin
keresztül lehet leginkább hatalmat
gyakorolni az emberiség felett globá-
lisan? A médiának valóban nagy
szerepe van napjainkban, ha viszont
nem férünk hozzá a pénzünkhöz a
bankkártyánkon keresztül akár csak
egy napig is, azt mindenki azonnal
megérzi a saját bőrén, hiszen a
Facebook mégsem tudja fizetni
From the Managing Director’s desk:
De mire jó az offshore cég, ha minden pénz „fehér” lesz?
Vezércikkünk a Svájci Bankszövet-ség által is „ajánlott” White Money Strategy következményeit elemzi.
Jurisdiction spotlight:Málta
Az EU egyik legkedvezőbb adóklí-májú helyszíne Málta, amely számos előnyt kínál az itt céget működtető üzletembereknek.
Topic:Új cégtörvény Hongkongban
2014. március 15-én életbe lé-pett az új cégtörvény (Companies Ordinance) Hongkongban.
Offshore Banking:Tilos az ügyféllel való
együttműködésA jövőben tilos lesz az osztrák ban-koknak tájékoztatni az ügyfeleket az ellenük folyó hatósági eljárásokról.
InterestingAz oligarcha válása
A világtörténelem talán legjelentő-sebb összegű válásáról mondta ki az ítéletet a svájci bíróság.
Laveco Life:LAVECO iroda nyílt Hongkongban
Újabbal bővült a LAVECO-irodák sora; ez év februárjában megnyitot-tuk irodánkat Hongkongban.
Bolgár gazdasági fórum2014. június 11-én a Magyar-Bolgár Gazdasági Kamara szervezésé-ben került megrendezésre a Bolgár Gazdasági Fórum Budapesten, a Le Méridien Hotelben.
TArTALOMFrom the Managing Director’s desk
De mire jó az offshore cég, ha minden pénz „fehér” lesz?
1
LAVECO ® since 1991. 2014/2. szám
www.laveco.com
a villanyszámlánkat vagy a cég
alkalmazottait.
A káros adóverseny elleni küzdelmet
megspékelték még a terrorizmus
finanszírozása elleni harccal, amely
a 2001-es New York-i terrortámadás
után óriási lendületet vett. S bár túl sok
eredményt nem tudnak felmutatni a
terroristák finanszírozásának megaka-
dályozása terén, de a harc folyik. S
ennek a harcnak a színtere a banki,
pénzügyi világ.
Ez egy világszintű láncolat. A sor
elején áll az OECD, amely rendsze-
resen megalkotja a világ pénzügyi
rendszere számára azokat az aján-
lásokat, amelyeket aztán egészen
szolgai módon mindenki követ. Elsőnek
a régiós központi bankok, mint például
az Európai Központi Bank. Az OECD
ajánlások alapján elkészítik a saját
ajánlásaikat, többnyire lemásolva az
OECD-t, majd ezt követően átadják
azokat az egyes tagországok nemzeti
bankjainak, felügyeleti szerveinek.
Az országok nemzeti bankjai továb-
bítják a kereskedelmi bankoknak.
A bankon belül a jogi osztály, vala-
mint az úgynevezett compliance
osztály kidolgozzák az ügyfelekre
vonatkozó szabályokat és elküldik
azokat – vagy nem – az egyes bank-
fiókoknak. A „vagy nem” azért került
ide, mert számos esetben a bank-
fiók dolgozóinak fogalma sincs arról,
mit hogyan bírál el a compliance. Ez
egy olyan misztifikált, túlmisztifikált
szervezet a bankokon belül, amellyel
földi halandónak nem lehet dolga.
Velük nem szabad beszélni, telefon-
számuk szupertitkos a bankon belül.
Bevallom őszintén, nekem egyszer
konspiratív módon sikerült hozzájutni
az elérhetőségükhöz és telefonon
beszélni banki compliance főnökkel.
Hatalmas élmény volt: fél óra után
ordított velem, hogy miként is merem
én azt állítani, hogy nem létező szemé-
lyeknek tartanak fenn bankszámlákat,
akár százával, mert rossz az általuk
megalkotott rendszer. Köszönetet
nem kaptam a praktikus észrevétele-
imért, ő inkább úgy döntött, tovább
kergetteti Bin Ladent a bank több ezer
alkalmazottjával.
Nem véletlenül vagyok ennyire
ironikus az általam nagyra becsült
compliance osztályok munkájával
kapcsolatosan. Valójában nem
őket hibáztatom. A hal itt is a fejétől
bűzlik. A bankok felső vezetése kont-
rollálatlanul nagy
hatalmat adott
ezeknek az embe-
reknek a kezébe, és
a legtöbb esetben
fogalma nincs arról,
milyen károkat
okoznak a merev
és értelmetlen
szabályokkal a
banknak. De mit
zavarja ez őket, amikor a fizetések
és opciók megvannak, a vezérigaz-
gatói bársonyszék pedig nagyon
kényelmes.
S most egy újabb etaphoz érkez-
tünk a „pénzügyi világ átláthatósága
felé vezető úton”. Az OECD miniszterei
2014. május 7-én Párizsban üléseztek
és megfogalmazták az automatikus
információ cserére vonatkozó irány-
elvüket, felszólították a világ pénz-
ügyi központjait, hogy késlekedés
nélkül hajtsák végre ezt az irányelvet.
A késlekedés nélkül nyilván éveket
jelent majd, de a folyamat elin-
dult, a vezényszavak elhangzottak.
(Amennyiben teljes terjedelmében el
szeretné olvasni a nyilatkozatot, úgy
azt az alábbi link alatt találja: http://
laveco.com/uploads/files//oecd.pdf.
Mondhatnánk, meglepő egy ilyen
világszintű összefogás az információ
áramlás nemzetközivé tétele kapcsán.
Valójában azonban nem az. Ha az
EU kamatadó szabályokra vagy az
USA által diktált FATCA-ra gondo-
lunk, akkor ez csupán egy további
lépcsőfok, mint azt előre sejteni is
lehetett. Napjainkban nem csak a
Facebook alkalmas az információk
azonnali megosztására, hanem a
pénzügyi világ szoftverei is többé-
kevésbé úgy vannak szabványosítva,
hogy bizonyos típusú információk
könnyen kicserélhetőek legyenek
akár a nemzeti hatóságokkal, akár
nemzetközileg is.
A svájciak, akikre vélhetően a
legnagyobb nyomás nehezedett
az elmúlt években az amerikaiak
támadásai folytán, elébe mentek
ennek az egésznek. 3-4 évvel
ezelőtt megalkották a „White Money
Strategy”-t, amelynek lényege, hogy
csak adózott pénzeket szeretnének
beengedni a svájci bankokba és
2
www.laveco.com
LAVECO ® since 1991. 2014/2. szám
a jövőben is szigorúan ellenőrizni
kívánják a pénzáramlást. Ha
magánszemélyről van szó, akkor
általában a saját országából – ahol
adórezidens az illető személy –
kérnek egy igazolást arról, hogy a
beáramló pénzeket leadózta. Ha
cégről, nos, akkor kicsit bonyolultabb
a helyzet. Eleve nem szívesen nyitnak
ma már külföldi cégnek számlát,
különösen látványosan offshore
cégek számára. Azt is vizsgálják, hogy
mennyire átlátható a cég struktúrája
és üzleti tevékenysége. Egyre több
bank követeli az auditált pénzügyi
beszámoló letétbe helyezését
a banknál. Azok a cégalapítási
helyszínek, amelyek ezt nem tudják
produkálni, bajban lesznek. Az elmúlt
évtizedekben méltán népszerű BVI
esetében sem a tulajdonosok, sem
az igazgatók adatai nem publikusak
a cégregiszterben. Az éves pénzügyi
beszámoló, valamint azok közhiteles
nyilvántartásban való elhelyezése
nem kötelező. Ebből következően
Brit Virgin-szigetek az OECD
szabványainak egyáltalán nem felel
meg, szemben például Hongkonggal,
Ciprussal, Máltával vagy az Egyesült
Királysággal.
A svájciak tehát láttak valamit, ami
bekövetkezni látszik: a rendszerben
csak adózott jövedelmek lehetnek,
mert minden átláthatóvá válik. Ez
így nagyszerűen hangzik, de felve-
tődik a kérdés: akkor miért kell tovább
alacsony adózású cég? S itt szándé-
kosan nem használok offshore-t, mert
ez a fogalom a jövőre nézve sokkal
tágabb értelmet kap: minden cég
offshore lesz, amely nem a haszonél-
vező országában van bejegyezve.
Játsszunk el egy kicsit a következő
gondolattal: holnap kiiktatják a rend-
szerből BVI-t, mert nem felel meg az
OECD szabványainak. Minden bank
bezárja a régi számlákat és nem nyit
újakat BVI-os cég számára. Vajon
ezzel megszűnik-e a vágy az üzlet-
emberek egy részében, hogy olyan
struktúrákat hozzanak létre, amelyek
adó- és költséghatékonyak? A válasz:
aligha. Még akkor sem, ha ez több
költséggel jár majd és bonyolultabb
cégeket kell bejegyezni, az üzletem-
berek egy részének mindig is meg
fogja érni anyagilag offshore megol-
dások alkalmazása.
Tartok tőle, nem fognak bejönni
az OECD számításai. Amíg 2 ország
adórendszere között eltérések lesznek
valamelyik javára, a tőke a kedvezőbb
irányba fog mozogni. Ez magából
a kapitalista rendszer logikájából
következik: ha a versenyt nem lehet
kiiktatni az árumozgások terén
sem, miért lehetne megszün-
tetni az adózás területén?
Valójában még élesebbé válik
majd az adóverseny. Amíg az
EU egyes tagállamai között
25 %-os különbség is lehet a
vállalati nyereségadó terén,
addig a tőke az alacsonyabb
kulcsú ország felé áramlik.
Látványos az, ahogyan az olasz vállal-
kozók megtalálták Bulgáriát, ahol
a társasági adókulcs csupán 10%.
Adóverseny tehát mindig lesz, legfel-
jebb hiányozni fognak a versenyből
a 0% adókulcsú országok, a „zero tax
haven-ek”, mint például BVI.
A másik lényeges momentuma a
jövőbeni rendszernek a költekezés.
Megkeresni a jövedelmeket nagy-
szerű dolog, de mit ér a pénz, ha
nem használjuk semmire. Az offshore
banki megoldásoknak itt a jövőben
az eddigieknél is nagyobb szerepe
lesz. A tehetősebb emberek nem
véletlenül igénylik a „diszkrét” pénz-
ügyi megoldásokat. Számos esetben
családon vagy szűk baráti körön
belül – vagy éppen itt – sem célszerű
megmutatni, hogy mit, mikor, kivel,
mire vagy éppen kire költöttünk el.
Akkor sem, ha mindez teljesen leadó-
zott pénzből történt, hiszen további
kérdéseket vagy igényeket ébreszthet
az illető környezetében élőkben. Az
az érzésem, a szupergazdagok jacht-
jait és jet-jeit sem fogják még egy
darabig magánszámlákról származó
pénzekből tankolni, és a barátnők
3
LAVECO ® since 1991. 2014/2. szám
www.laveco.com
finanszírozása sem magán társkár-
tyáról fog zajlani.
Nehéz feladatba kezdett az OECD,
amikor feje tetejére kezdte állítani a
világ globalizált pénzügyi rendszerét.
A törekvésük tervszerű és látszik a
fókusz: a céges struktúrák mögött
lévő tényleges haszonélvezők azono-
sítása és az esetlegesen adózatlanul
keletkező pénzek megadóztatása
azáltal, hogy a fel nem osztott jöve-
delmek után is adózni kell abban
az országban, ahol a haszonélvező
adórezidens. Lényegében ez követ-
kezik az Ellenőrzött Külföldi Társaság,
EKT (Controlled Foreign Company,
CFC) szintén az OECD által favorizált
modelljéből. Ha haszonélvező vagyok
egy alacsony adózású cégben,
akkor a fel nem osztott jövedelmek
után is nekem kell adóznom abban
az országban, amelybe adórezi-
densként tartozom. Természetesen
az egyes nemzeti törvények ennél
sokkal szofisztikáltabban határozzák
meg az EKT-t. De a lényeg körül-
belül ennyi. Nem egy új dologról
van szó, hiszen számos ország adójo-
gába évtizedekkel ezelőtt beépült
az EKT. Mi változik a jövőre nézve?
Azok az alacsony adózású országok,
ahol fix adózású cégek működtek
és nem kellett éves pénzügyi beszá-
molót készíteni bár EKT-nak minő-
sültek, jó lehetőséget nyújtottak a fel
nem osztott jövedelmek utáni adók
meg nem fizetésére. Nem volt közhi-
teles forrás a jövedelmekre vonat-
kozóan, így az önbevallásos rend-
szerben szinte bármit be lehetett írni
az adóbevallásba. Mostantól ez elvi-
ekben jelentősen megváltozhat. Ha
és amennyiben jól működik majd az
automatikus banki információcsere,
az adóhatóságok hiteles és közvetlen
forrásból, a bankoktól kaphatnak
majd információkat a keletkezett jöve-
delmekre vonatkozóan. Még akkor is,
ha nem ad lehetőséget a rendszer
a teljes körű információgyűjtésre,
lényeges adatokhoz jutnak az adóhi-
vatalok a keletkező jövedelmekről
régiós és világszinten egyaránt.
Teljesen nyilvánvalóan ezen a
ponton számos olvasónknál jogosan
vetődik fel a kérdés, hogy akkor meg
mi értelme van a jövőre nézve az
offshore megoldásoknak? A választ itt
lehetetlen megadni, mert a jövőbeni
rendszer számos eleme egyelőre
nem ismert. Amire biztonsággal lehet
válaszolni és ami a legfontosabb: ezek
a megoldások a jövőben sem tiltottak,
csak jobban szabályozottak. Ami nem
tilos, azt lehet. Tehát olyan kreatív
megoldásokat kell keresni, amelyek
mindenki számára elfogadhatóak
és legálisak, valamint pénzügyileg
is megéri azokat működtetni. Az
egészen biztos, hogy a korábbi
konstrukciók egy része nem életképes
a jövőre nézve és vagy átalakításra
szorul, vagy teljesen újakat kell
létrehozni helyettük. Az is biztos,
hogy nem hajtható végre azonnal a
bankok gyakorlatában mindaz, amit
az OECD diktál. Ennek az egésznek
a felállításához és működtetéséhez
legalább 2-5 év kell a gyakorlatban.
Ez idő alatt a világgazdaság „ki fogja
termelni” azokat a megoldásokat,
amelyek helyettesítik majd a korábbi
offshore technikákat.
Mi a LAVECO Ltd.-nél számos
újdonságon törjük a fejünket nap mint
nap. Kollégáim kreatívabbnál krea-
tívabb dolgokkal jönnek elő, „szál-
lítva a megoldásokat” a felmerülő
igényekre. Magam is meglepődöm
mennyi mindenre nem gondoltak a
törvényalkotók és mennyi mindenre
igen az ügyfelek. De talán ez így
természetes. A bürokrata az bürok-
rata, az üzletember pedig üzletember,
mindenki a saját helyén van, s csak
ritkán cserélnek helyet.
Kellemes olvasást, jó elmélkedést
kívánok!
Váradi László
LAVECO Ltd.
4
www.laveco.com
LAVECO ® since 1991. 2014/2. szám
MáltaElhelyezkedése: A Földközi-tengerben, Európa déli részén
Államforma: Köztársaság
Népesség: 412,655
Terület: 316 km2
Főváros: Valletta
Pénznem: Euro
Hivatalos nyelv: Máltai, angol
Időzóna: GMT +1
1. Társasági forma: Zártkörűen működő részvénytársaság
2. Bejegyzés módja: Az Alapító okiratot és az Alapszabályt a cég részvénye-seinek kell aláírniuk. A részvényesek száma min. 1, de általában 2.
3. Cégnév végződése: Ltd., Limited
4. Bejegyzéshez szükséges idő: 3-4 hét
5. Igazgatók száma: Minimum 1, bármilyen nemzetiségű
6. Részvényesek száma: Minimum 1
7. Minimális tőke: Nincs min. követelmény, általában 1200 EUR, amelynek 20% be kell fizetni
8. Könyvelési/beszámolási kötelezettség: Auditált mérleg készítése évente törvényi követelmény
9. Részvények típusa: Névreszóló részvények
10. Éves adó és illeték: 35% nyereségadó, progresszív adókulcs 0/5/10%, vala-mint 100-1400 EUR, amennyiben a cég aktív volt az adott pénzügyi évben
11. Haszonélvezők megnevezése a bejegy- ző hivatal részére:
Nem követelmény
12. Bejegyzett iroda: A helyi bejegyzett iroda törvényi követelmény.
13. Bejegyzett titkár/ügynök: A helyi bejegyzett ügynök törvényi követelmény.
14. Kettős adóztatást elkerülő egyezmények:
Málta számos európai és észak-amerikai országgal kötött egyezményt a kettős adózás elkerüléséről.
Jurisdiction spotlight
5
LAVECO ® since 1991. 2014/2. szám
www.laveco.com
Topic
Új CégTörVény HOngkOngBAn
2014. március 15-én életbe lépett az új cégtörvény (Companies Ordinance) Hongkongban. Hongkong, amely a világ egyik legjelentősebb kereskedelmi és pénzügyi központja, 1997-ben került a brit koronától Kínához, mint annak különleges gazdasági övezete (Special Administrative Region, SAR). A kínai veze-tés vállalta, hogy 50 évig, azaz 2047-ig nem változ-tatja meg Hongkong gazdasági berendezkedését.
Az új cégtörvény is ezt tükrözi vissza. Megmaradtak a régi angol cégjog alapjai, amelyek kiegészültek a világ pénzügyi és gazdasági gyakorlatát tükröző legmodernebb szabályokkal. Így például egysze-rűbb lett a cégalapítás, az új cégek bejegyzésé-hez nem szükséges – bár lehetséges – az Articles of Association alkalmazása. Az új cégjogi szabályok szerint részvények csak névre szólóan és névérték nélkül bocsáthatók ki. Ez megfelel az OECD átlátha-tósági követelményeinek és a modern tőkepiac kí-vánalmait is magában hordozza, hiszen a névérték nélküli részvények lehetőséget adnak az alaptőke
rugalmas változtathatóságára. A cég igazgatói a jövőben lehetnek természetes és jogi személyek egyaránt, de amennyiben egy igazgató van, az csak természetes személy lehet, valamint egy ma-gánszemély igazgatót mindenképpen ki kell nevezni valamennyi cégben. Az igazgatók a világ bármely országában tarthatnak gyűlést, amelyre lehetőség van telefonon vagy elektronikus úton (pl. Skype) is. A gyűlés helyszínének az igazgatók belátásuk szerint megjelölhetik bármelyikük tartózkodási helyét.
Hongkong ma is a világ egyik legkedveltebb cég-alapítási központja. Nemcsak Kína közelsége és az ottani piac hatalmas mérete alapozza meg jelentő-ségét, hanem az a számos külföldi vállalkozó is, aki Hongkongot választotta, választja cége székhelyé-nek. Az új cégtörvény bevezetésével még stabilabb és kedvezőbb lehetőséget kínál a helyi kormányzat azok számára, akik hosszú távon és komolyan sze-retnének vállalkozást működtetni a régióban és a világban.
6
www.laveco.com
LAVECO ® since 1991. 2014/2. szám
Interesting
TiLOs Az ügyféLLEL VALó együttműködés
A jövőben tilos lesz az osztrák bankoknak tájékoztat-ni az ügyfeleket az ellenük folyó hatósági eljárások-ról. Keményen bírálta az OECD az osztrák bankok gyakorlatát. A szervezet irányelvei, ajánlásai alap-ján a pénzügyi szolgáltató, bank, brókercég, befek-tetés-kezelő vállalkozás, nem informálhatja ügyfele-it egy esetlegesen ellenük folyó hatósági eljárásról. A bank illetve annak dolgozói nem jogosultak tájé-koztatni az ügyfeleket sem hivatalos sem informális úton az ellenük folyó kutakodásról.
Ausztria elég „lazán” hajtotta végre az ezzel kap-csolatos szabályokat, ezért az osztrák gyakorlat nem felelt meg a szervezet elvárásainak. Az ez-zel kapcsolatos szigorúbb szabályokat a kormány megalkotta és vélhetően május végén terjeszti be a parlamenthez jóváhagyásra. A kormány céljai sze-rint meg kívánják akadályozni, hogy amennyiben külföldi jogsegélyegyezmény alapján kérés érkezik az osztrák hatóságokhoz, arról az érintettek értesül-jenek és a bonyolult, bürokratikus eljárás lezajlása alatt kimentsék a pénzt Ausztriából.
Az OLigArCHA VáLásA
A genfi bíróság döntése értelmében Dmitrij Ribolovljev 4 020 555 988 CHF-et kell fizessen volt feleségének a válásuk következtében. A házaspár élete egy jelentős részét az alpesi országban töltöt-te, ezért a válás kérdésében is a helyi bíróságnak volt joghatósága.
A svájci törvények értelmében a feleség a házas-ság alatt szerzett vagyon 50%-ára tarthatna igényt, de az ügyvédje a fenti összeget is „teljes győzelem-nek” minősítette. Bírói ítélettel feleség még ekkora összeget vélhetően nem szerzett volt házastársától a világban. Ez azonban még nem végleges. Egy-részt a férj várhatóan fellebbezni fog az ítélet ellen. A svájci bíróság döntése értelmében a férj vagyo-nának Svájcban lévő részét már zárolták, a külföldi vagyonelemek tekintetében azonban nehéz lesz az ítélet végrehajtása.
Ribolovljev még 2005-ben létrehozott egy Nemzet-közi Trust-ot Cipruson, ahova elhelyezte a megkere-sett pénz egy jelentős részét. Svájc és Ciprus között azonban nincs egyezmény a kölcsönös jogsegély-ről, így a svájciak dolga nehéznek tűnik a ciprusi-akkal szemben, akik köztudottan nem szeretnek együttműködni az ilyen ügyekben.
Offshore Banking
7
LAVECO ® since 1991. 2014/2. szám
www.laveco.com
A jelen hírlevélben leírtak nem minősülnek konkrét ügyben adott adó-, vám-, társadalombiztosítási vagy egyéb üzleti tanácsnak. A szerzők nem vállalnak semmilyen felelősséget az itt megfogalmazottak helytelen felhasználásából eredő esetlegesen bekövetkező anyagi és erkölcsi károkért, jogkövetkezményekért. A gépelési, tördelési, nyelvhelyességi és egyéb hibákért ezúton is elnézést kérünk, kommentárjaikat pedig köszönettel fogadjuk.
UniTED KingDOMLAVECO LTD.
3rd Floor, Blackwell House,Guildhall Yard, London
EC2V 5AE United KingdomTel.: +44-207-556-0900Fax: +44-207-556-0910
london@laveco.com
HUngAryLAVECO KFT.
33/a Raday street, 1092 Budapest,
Hungary Tel.: +36-1-456-72-00Fax: +36-1-456-72-01hungary@laveco.com
CyprUsLAVECO LiMiTED
Despina Sofia ComplexApartment 101,
8 Inomenon Ethnon,Drosia 6042 Larnaca, Cyprus
Tel.: +357-24-636-919 Fax: +357-24-636-920
E-mail: cyprus@laveco.com
rOMAniALAVECO CEE. s.r.L.
59 Buzesti str., A5 Block1st scale, 1st Floor, 62nd Flat,
1st District, Bucharest, Romania Tel.: ++ 40-747-621-308Mob: +40-747-595-132Fax: +40-21-311-61-82romania@laveco.com
BULgAriALAVECO EOOD
Adriana Budevska No.2, Floor 5,Ap.42, 1463 sofia, Bulgaria,
1463 sofia, BulgariaTel.: +359-2-953-2989
Mob: +359-888-126-013Fax: +359-2-953-3502 bulgaria@laveco.com
sEyCHELLEs LAVECO LTD.
suite 2, Oliver Maradan Bld. Oliver Maradan street,Victoria
Mahé, seychellesTel.: +248-4-322-261Fax: +248-4-324-932
seychelles@laveco.com
HOng KOngLAVECO LiMiTED
Office Unit No.6, 26th F.,Kin sang Commercial Centre
No. 49 King Yip streetKwun Tong, Hong Kong
Tel.: + 852-2388-8051Fax: +852-2388-2960
hongkong@laveco.com
LAVECO Life
LAVECO irODA nyíLT HOngkOngBAn
Újabbal bővült a LAVECO-irodák sora; ez év febru-árjában megnyitottuk irodánkat Hongkongban. A LAVECO Ltd. vezetése régóta figyelemmel kísérte azt az üzleti pezsgést, amely Hongkongot jellemez-te. Hongkong évek, évtizedek óta az egyik legje-lentősebb pénzügyi, üzleti központ nemcsak Ázsi-ában, hanem a világon is. A gazdaság stabilitása töretlen, világválságokon átívelő. A jogrendszer az angolszász hagyományokra épül, s ezt a kínai kom-munista vezetés sem kívánja érinteni még vélhető-en évtizedekig. Hongkong számukra is a biztonság „szigetét” jelenti, ahol kelet és nyugat ötvöződik.
Új irodánkban James Wong és munkatársai várják ügyfeleinket, illetve nyújtanak szolgáltatáso-kat a többi LAVECO-iroda részé-re a világban. Ha Hongkongban jár személyesen, látogasson el
hozzánk! (A LAVECO Newsletter következő számá-ban részletesen írunk majd a Hongkong kínálta üz-leti előnyökről, lehetőségekről.)
BOLgár gAzDAsági fóruM
2014. június 11-én a Magyar-Bolgár Gazdasági Kamara szervezésében, magyar és bolgár üzletem-berek részvételével került megrendezésre a Bolgár Gazdasági Fórum Budapesten, a Le Méridien Hotelben.A rendezvény egyik meghívott előadója volt Váradi László, a LAVECO Kft. ügyvezető igazgatója, aki a „Nemzetközi adóoptimalizálás az Európai Unióban” címmel tartott előadást. Váradi László a prezen-tációjában rámutatott, hogy a jövőben az adóop-timalizálás lehetősége gyökeresen meg fog változ-ni, és aki továbbra is sikeres akar maradni, annak új utakat, új technikákat kell majd alkalmaznia. Az OECD transzparencia követelményének az offshore országok nagy része nem tud majd megfelelni, szá-mos ország ki fog esni a versenyből, és a régiós adó-verseny fokozódni fog pl. az Európai Unión belül is. Ezekre a változásokra már most fel kell készülniük az üzletembereknek. Az előadásokat követően a résztvevőknek minőségi bolgár borok kóstolása közben volt lehetőségük arra, hogy kötetlen fórum keretében megvitassák az elhangzottakat.
8
Recommended