View
224
Download
4
Category
Preview:
DESCRIPTION
A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara immár 18. éve ad ki saját lapot a baranyai üzleti élet szereplőinek informálására. A Dél-Dunántúli Gazdaság havi, igényes megjelenésű, színes magazinként kerül kiadásra.
Citation preview
A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA LAPJA XVIII. évf. 6. szám, 2016. július 1.w w w . p e c s i k a m a r a . h u / d e l d u n a n t u l i g a z d a s a g • M Á R O N L I N E I S !
Turisztikai melléklet
w w w . f a c e b o o k . c o m / p e c s i k a m a r a • w w w . y o u t u b e . c o m / p e c s i k a m a r a
MozgástérKonjunktúra felmérés Baranyában
Mozgástér
HIRDETÉS Dél-Dunántúli Gazdaság2
Konferenciaterem
IGÉNYESEKNEK!
A Pécsi Kereskedelmi Központ 160 fôs Zsolnay konferencia terme igényes belsô-építészeti kialakítással, a híres Zsolnay eozin díszítô elemekkel és teljes technikaiháttérrel kibérelhetô.
● nagyon jó minôségû kihangosítás● teljes audio-vizuális eszköztár● sokpontos internet hozzáférés● mobil szavazó rendszer● 100 fôs szinkrontolmács rendszer● klimatizált légtér● szekciótermek● FÓKUSZ étterem
7625Pécs, Majorossy I. u. 36. www.kereskedelmikozpont.hu
A J Á N L ÓDél-Dunántúli Gazdaság 3
23 oldal
AutótesztKmettyné Gyôri Szilvia –Mercedes Benz E 220 d
A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara lapjaISSN 1419-8746
Kiadja: Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztô és Szolgáltató Nonprofit Kft.
Felelôs szerkesztô: Katona PetraSzerkesztôség: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.
7602 Pécs, Pf. 109Tel.: (72) 507-133, fax: (72) 507-152
E-mail: pbkik@pbkik.huA szerkesztôbizottság tagjai:
Hendinger Anita, Janovics László, Rabb SzabolcsHirdetésvezetô: Háda Sándorné (20) 319-8563
Nyomdai elôkészítés: Tér Nyomdai és Grafikai Stúdió, PécsNyomdai munkálatok: Molnár Nyomda és Kiadó Kft., Pécs
Kereskedelmi forgalomba nem kerülPBKIK honlap: www.pbkik.hu
www.pecsikamara.hu
A hónap üzletembereHorváth István
13. oldal
30–31. oldal
Szakmájuk legjobbjait díjazták
10. oldal
Összefogtak a várossal az asztalos képzés újraindításáért
Pécsi vállalkozók sikere:
Designed 4 Business
11. oldal
Mûvészek a gazdaságban – nemzetközi tréning a KIKK-nél
CÍMLAPSZTORI Dél-Dunántúli Gazdaság4
Az adatfelvétel áprilisban is a regisztrált
vállalkozások körében történt. Az on-
line módon kitölthetô adatlapot 194-en
töltötték ki. Ez 11,16%-kal alacsonyabb
az egy évvel, és 20,75%-kal a félévvel
korábbi részvételnél. Változott a válasz-
adók ágazatok szerinti összetétele is. Az
ipar és az építôipar részaránya több mint
2,5%-kal növekedett, míg a kereskede-
lem aránya több mint 1%-kal, a szolgál-
tatások aránya közel 4%-kal csökkent.
Alig változott az értékesítés iránya
szerinti összetétel. Az elôzô felmérés-
hez viszonyítva a csak hazai piacokon
értékesítôk aránya 0,3%-kal, az 50% fe-
letti részarányban külpiacokon értékesí-
tôk részesedése 1,1%-kal emelkedett a
kisebb részben exportálók részarányá-
nak 1,4%-os csökkenése mellett.
Nagyobb méretû változás követke-
zett be a foglalkoztatottak száma szerin-
ti összetételben. A 10 fô alatti mikrovál-
lalkozások és a nagyvállalatok aránya
csökkent (-5,1%, illetve -1,1%). A kis-
vállalkozói körbe tartozók részaránya
3,3%-kal, a közepes vállalkozásoké
2,9%-kal emelkedett.
A korábbi felmérések tapasztalata
szerint a mikrovállalkozások, a szolgál-
tatás területén mûködô, valamint a csak
hazai piacokon értékesítôk helyzete volt
a legrosszabb. Ebbôl adódóan csak az
összetétel változása (különösen mik-
rovállalatok és a szolgáltatás részará-
nyának csökkenése) miatt a mutatóknak
javulni kellett volna. Ezzel szemben
visszaesés következett.
A kamarai konjunktúra felmérések tapasztalata, hogy tavasszal a vállalkozások helyzetét szemléltetô mutatók az elôzôôszi idôszakhoz képest alacsonyabbak, a következô hat hónapra vonatkozó várakozásaik viszont általában jobbak. Is-mertek a szabályozók, az adókulcsok és a járulékok mérete és többnyire a megrendelések állománya is. Bizonytalanságelsôsorban a termelés és a költségek oldaláról tapasztalható. Az ôszi felmérésekkor a vállalkozások következô hat hó-napos idôszakra szóló vállalkozási feltételei és lehetôségei többnyire csak 2-3 hónapra terjednek ki. Ebbôl adódóan avárakozások tavasszal általában kedvezôbbek. Mivel az összesített konjunktúramutatót kizárólag a várakozások határoz-zák meg, a tavaszi értékek legtöbbször meghaladják az elôzô ôszi felmérés adatait. Kivételek azonban a válságot meg-elôzô években elôfordultak. Az áprilisi felmérés Baranya megyei eredményei is rosszabbak, mint az ôsziek. Kérdés, hogy átmeneti visszaesést, vagyegy újabb válság elôtti idôszakot jelentenek a kedvezôtlen eredmények. Az elemzés erre próbál válaszokat találni.
Romló helyzet és bizonytalan várakozások
CÍMLAPSZTORIDél-Dunántúli Gazdaság 55
Baranya megye konjunktúramutatója
Az áprilisi felmérés adatai szerint az
összesített konjunktúramutató ezúttal is
a pozitív sávban található. A 12,1 pontos
érték 1,14 ponttal alacsonyabb a tavaly
októberi és 4,1 ponttal az egy évvel ez-
elôtti eredménynél. Ezzel szemben az
országos mutató folyamatosan javult, és
már megközelítette a +50 pontot. Bara-
nya megye leszakadása egy éve „csak”
25,8 pont volt, októberben már 31,3
pont és jelenleg 37,2 pont.
Az összesített konjunktúramutató
ezúttal sem érte el a válság elôtti idô-
szakban (2007. áprilisban) mért értéket.
Sajnos ez nemcsak erre a mutatóra igaz,
hanem a KSH által közétett más általá-
nos gazdasági mutatókra is. A bruttó ha-
zai termék piaci beszerzési áron számí-
tott értéke Baranya megyében még
2013-ban sem érte el a 2008-as értéket.
A 2014-es elôzetes megyei összeg is
csak azért magasabb, mert a KSH kimu-
tatása szerint GDP megyei nominális ér-
téke 2013-hoz viszonyítva 6,3%-kal
emelkedett. A 2008. évi szinthez képest
az országos átlag 19%-kal javult, Vas és
Gyôr-Moson-Sopron megyében 35%-ot
meghaladó a növekedés. Ettôl alig ma-
rad el Bács-Kiskun megye teljesítmény-
szintjének emelkedése (+30%).
A konjunktúramutató összetevôi
Az összesített mutató negatív változását
tavaly ôsszel valamennyi alkotóelemé-
nek romlása okozta. Az idei tavaszi ada-
tok szerint az összes megrendelések vo-
lumenének várható alakulására vonat-
kozó mutatójának visszaesése folytató-
dott. A további három mutató értéke ja-
vult, az egy évvel ezelôtti szintnél azon-
ban csak az építôipari beruházásokra
vonatkozó adatok voltak jobbak.
Az összes megrendelés alakulásának
55 pont feletti értéke önmagában még
mindig jó eredménynek számít. Az
55,74%-os érték ugyanis az elmúlt tíz év
harmadik legmagasabb tavaszi eredmé-
nye. A változás irány azonban problémák
jelenlététre hívja fel a figyelmet. A kon-
junktúraelemzés 18 éves történetében a
rendelésállomány az áprilisi felmérések
idején mindig meghaladta az elôzô év
októberit. Ez alól kivételt csak a 2008-as
és 2009-es tavaszi adatok jelentettek. Az
elsô válságidôszakot megelôzô és a vál-
ság elsô évének eredményei.
Az összesített mutatót meghatározó
további három összetevôjének értéke
október óta javult, a tervezett építési be-
ruházások kivételével azonban alacso-
jellemzik Baranya vállalkozásait
CÍMLAPSZTORI6 Dél-Dunántúli Gazdaság
nyabb az egy évvel ezelôttinél. A gépbe-ruházások várható alakulásának muta-
tója újra a pozitív tartományba került. A
0,24 pontos értéke 45,9 ponttal marad el
az országos eredménytôl. Ezzel a me-
gye gazdaságának versenyképessége
gyengül és a további gazdasági leszaka-
dást jelzi.
Az építési beruházások értéke az el-
múlt 14 év legjobb eredménye. Ennek
ellenére a -22,35 pontot jelzô mutató
még mindig a válság idôszakát idézi.
Egyúttal azt is jelenti, hogy a vállalko-
zások többsége még mindig nem terve-
zi a 2009-2012-es recesszió idôszaká-
ban elhalasztott építési beruházások
pótlását.
A vállalkozások üzleti helyzetévelkapcsolatos várakozások -7,78 pontos
értéke szerint a helyzetük romlását va-
lószínûsítô szervezetek száma még min-
dig magasabb, mint a javulásban re-
ménykedôké. Ez a helyzet bizalmatlan-
ságot és bizonytalanságot egyaránt je-
lez. Bizalmatlanok a vállalkozások a
várható jövô évi szabályozók tekinteté-
ben, és bizonytalanok azok várható ha-
tásait illetôen is.
A romló várakozások mellett a vál-
lalkozások üzleti helyzete sem javult. E
mutató értéke még mindig negatív, az
utolsó három évben – közel azonos ér-
tékkel – azonban már megközelítette a
pozitív határt. Így továbbra sem a fel-
lendülés, hanem a romló üzleti klíma
idôszakával számolhatunk.
A vállalkozások helyzetét bemutatótovábbi mutatók
Az elmúlt években a vállalkozások több
mint 70%-a a fizetôképes kereslet hiá-
nyát jelölte a fejlôdést leginkább akadá-
lyozó tényezônek. Az elmúlt év októbe-
ri felmérésénél ez az arány már csak
55,6% volt. Ennek megfelelôen az érté-kesítés is kedvezôen alakult, csak az ex-
port terén jeleztek visszaesést a vállal-
kozások. A kedvezô irány azonban az
idén a belföldi értékesítés terén is meg-
változott. Az összes értékesítés mutató-
CÍMLAPSZTORIDél-Dunántúli Gazdaság 7
jának értéke több mint 15 ponttal csök-
kent, és újra a negatív tartományba ke-
rült.
A Baranya megyében legnagyobb
súllyal szereplô belföldi értékesítéseredménye az elôzô felméréshez képest
13 ponttal csökkent. Ez jelzi, hogy a ha-
zai piacokon erôsödô versenyben a ba-
ranyai vállalkozások egyre inkább le-
maradnak. A mutató +19,10 pontos
eredménye csak a 2008-2013-as válság
idôszak adatait haladja meg.
Az exportértékesítés 2015. áprilisi
adatfelvételkor tapasztalt kedvezô vál-
tozása is csak átmenetinek bizonyult. A
tavaly októberi fordulat után, az idén ta-
vasszal tovább romlott a vállalkozások
exportképessége. A mutató -59,88 pon-
tos értéke azt jelzi, hogy a vállalkozások
többsége nem rendelkezik exporttal, il-
letve annak mértéke az elôzô hat hónap-
ban csökkent.
A vállalkozások tényeleges jövedel-mezôségének mutatója a 2012 tavaszi
felméréskor -55 pont volt. Ezt követôen
folyamatosan javulás következett,
melynek eredményeként a mutató érté-
ke -18 pontra javult.
A kedvezô folyamat azonban április-
ban e téren is megtört és újra -20 pont
alá süllyedt (-20,99). Ez egyértelmûen
azt jelzi, hogy a vállalkozások többsé-
gének helyzete évrôl évre, felméréstôl
CÍMLAPSZTORI8 Dél-Dunántúli Gazdaság
felmérésig romlik. Nem képesek olyan
helyzetet kialakítani, amely a mûködési
költségek fedezete mellett a fejlesztést
is lehetôvé tenné. Így nem biztosítottak
a válságból való kilábalás elsô lépései-
hez szükséges feltételek.
A tényleges jövedelmezôségnél ked-
vezôbb képet mutatnak a jövedelmezô-
séggel kapcsolatos vállalkozói várako-
zások. A mutató értéke az elmúl tíz év-
ben azonban mindössze kétszer volt po-
zitív, 2006 és 2015 tavaszán. Megfi-
gyelhetô továbbá az is, hogy tavasszal
többen, ôsszel kevesebben számolnak a
jövedelmezôség javulásával. Ez tapasz-
talható ezúttal is. A mutató értéke az
októberi visszaesést követô közel 7
pontos javulás ellenére még mindig a
negatív tartományban található, ami azt
jelenti, hogy a jövedelmezôség javulá-
sát, illetve romlását jelzôk száma közül
az utóbbiaké a magasabb. Mivel mind a
két jövedelmezôségi mutató a negatív
tartományban található, a megye gaz-
daságának fejlôdéséhez szükséges saját
források hiányával számolhatunk a jö-
vôben is.
Pozitív tartományban találhatók, és
kismértékben javultak a vizsgált továb-
bi tényezôk eredményei. A vállalati ka-pacitások várható kihasználása az el-
múlt évek tapasztalata szerint tavasszal
mindig magasabb. Így volt ez ezúttal is.
A tavaly októberi visszaesés mértékétôl
elmaradó áprilisi pozitív változás nem
fejlôdésre, hanem stagnáló helyzetre
utal.
Az egymást követô ötödik felmérés
során jeleznek többen létszámfelvételt,mint ahányan csökkentést. A mutató
+7,34 pontos értéke az elmúlt tíz év leg-
jobb eredménye. Az áprilisi felmérés
adatai szerint a vállalkozások 73,3%-
ának létszáma várhatóan nem változik,
több mint 17%-a tervez bôvítést és kö-
zel 10%-a leépítésre készül. A változat-
lansággal számolók magas aránya jelzi,
hogy még nem érkezett meg a fellendü-
lés ideje. A létszámbôvítést tervezôk
arányának növekedése, illetve az elmúlt
öt évben mért tapasztalt pozitív irányú
változások a kedvezô foglalkoztatási fo-
lyamatok jó kiinduló pontjai lehetnek.
A mutatók részterületenkénti alakulása
Eltérôen alakul a felmérésben résztvevô
vállalkozások egyes csoportjainak hely-
zete. Az értékesítés összetétele alapjánkészített vizsgálat szerint az exporttal
nem rendelkezôk konjunktúramutatójá-
nak értéke az elmúlt 11 felméréskor
mindig a legalacsonyabb volt. Trendje –
a csoporthoz tartozók magas aránya mi-
att – hasonlított az összesített megyei
mutatóhoz. Az áprilisi felmérés adatai
ettôl eltérnek. A csak hazai piacokon ér-
tékesítôk konjunktúramutatója javult,
miközben az összesített megyei mutató
visszaesett. A negatív változást elsôsor-
ban az 50% feletti exportárbevétel arán-
nyal rendelkezôk romló adatai okozták.
Az exporttal nem rendelkezôk hely-
zete – az áprilisi felmérés szerinti pozi-
tív irányú változás ellenére – még min-
dig a legrosszabb. A korábbi években
viszonylag jobb helyzetben lévô 50%
feletti exportállománnyal rendelkezôk
az utolsó négy felméréskor már a kisebb
részben exportálók mögé kerültek.
Helyzetük áprilisban tovább romlott,
melyet elsôsorban a következô hat havi
rendelésállomány várható csökkenése
okozott. Emellett mindkét exportáló
csoport tagjai a gépberuházásainak mér-
séklôdésével számol.
A foglalkoztatottak száma alapján
végzett vizsgálat eredménye szerint az
elmúlt öt évben mindig a mikrovállal-
kozások helyzete volt a legrosszabb.
Egy évvel ezelôtt ennek a csoportnak az
eredményei is látványos javultak, a töb-
CÍMLAPSZTORIDél-Dunántúli Gazdaság 9
bi csoporttól azonban továbbra is elma-
radtak. Az októberi mutatók már vissza-
esésrôl tanúskodtak, az ekkor elért pozí-
ciójuk idén áprilisban nem változott.
Nem változott számottevôen a kisvállal-
kozások helyzete sem. Az áprilisi fel-
mérés alapján számított összesített kon-
junktúra mutatójuk értéke szinte azonos
volt az egy évvel ezelôttivel. A legna-
gyobb javulást a középvállalkozások ér-
ték el. Az 50 pont feletti mutatójukkal
nemcsak a foglalkoztatottság szerinti
csoportok közül, hanem valamennyi
szegmens közül ôk érték el a legjobb
eredményt. (A nagyvállalati adatokat a
vizsgálatban résztvevôk alacsony száma
miatt ebben az összefüggésben nem tar-
tottuk relevánsnak.)
A középvállalkozások helyzetének
változását elsôsorban a beruházási ter-
veik kedvezô iránya okozta. A követke-
zô félévben az elôzô év azonos idôsza-
kához képest a válaszadók több mint fe-
le a gépberuházásuk volumenének bôví-
tését tervezi, és alig maradnak el ettôl az
építési beruházások volumenére vonat-
kozó célkitûzések.
Egy évvel ezelôtt valamennyi ága-zat összesített mutatója az elôzô felmé-
réshez képest javult, októberben viszont
romlott. Idén áprilisban az ipari és épí-
tôipari vállalkozások helyzete újfent ja-
vult, pozíciójuk jelenleg jobb, mint egy
éve volt. Ezzel szemben a kereskedelem
szereplôinek helyzete nem változott, a
szolgáltatások területén mûködô vállal-
kozások esetében viszont újabb vissza-
esés következett. Ez az egyedüli cso-
port, amelynek mutatója negatív.
Az ipari ágazat javuló eredményét
egy tényezô, a következô félévben ter-
vezett építési beruházások volumené-
nek az elôzô év hasonló idôszakához vi-
szonyított növekedése okozta. Intô jel
viszont, hogy a következô félévben a
megrendelés állománya várhatóan csök-
kenni fog. Az építôipar mutatójának ja-
vulását valamennyi tényezô pozitív vál-
tozása idézte elô. A legnagyobb mértékû
jobbulás a megrendelések állományá-
nak változásánál történt. A kereskedel-
mi vállalakozások mutatója alig válto-
zott. Ebben a beruházások volumenének
változatlansága mellett a megrendelé-
sek állományának növekedése és a vál-
lalkozások üzleti helyzetének várhatóan
hasonló mértékû romlása játszott közre.
A szolgáltatáshoz tartozó szervezetek
helyzetének negatív változását az építé-
si beruházásokra és a megrendelésekre
vonatkozó mutatók rosszabbodása
okozta.
Összefoglalva megállapítható, hogy az április konjunktúra felmérés eredményei – hasonlóan a tavaly októberihez – nemszólnak látványos fejlôdésrôl. Az összetett konjunktúramutató elôzô év októberében tapasztalt 2,96 pontos csökkenésétidén áprilisban egy újabb, 1,15 pontos romlás követett. A változás mértéke önmagában nem számottevô. A bevezetôbenmár említett körülmények – az „ôszi-tavaszi szezonalitás”, illetve egyes rossz helyzetben lévô szegmensek részarányá-nak csökkenése – miatt azonban a változatlan eredmények is a helyzet rosszabbodását jelentik. A megrendelések állo-mányának egyes területeken várható jelentôs visszaesése, az értékesítés csökkenése, a tényleges jövedelmezôség rom-lása, valamint a beruházások még mindig nagyon alacsony szintje arra hívja fel a figyelmet, hogy a megyei székhelyûvállalkozások helyzete rossz, annak jelentôs változása nem várható. Ha a négy évvel ezelôttihez hasonló válság nem isalakul ki, a megye gazdaságának további leszakadása várható.
Weller János címzetes kamarai tanácsos
KAMARAI HÍREK10 Dél-Dunántúli Gazdaság
Több mint hatvan szakember és munkavédelmiképviselô vett részt a megyei kormányhivatalés az iparkamara közös rendezvényén, melyentájékoztatást adtak az atipikus foglalkoztatáseseteirôl, az azbesztnek kitett munkavállalókvédelmérôl, valamint AMBU babán lehetettgyakorolni az újraélesztés szabályait.
A rendezvény gyakorlati értékét nem csakaz elôadók és az egyetem egészségügyi karaszakértôinek színvonalas elôadásai biztosítot-ták: a jövôben tanúsítványt kaphatnak a cégekitt megjelenô munkavédelmi képviselôi, amit ahatósági ellenôrzések során elfogadnak a mun-kavédelmi hatóság ellenôrei. Hamar László
Munkavédelem és újraélesztés
A negyven szakmában megrendezett ideiSZKTV dobogós helyezettjeit, a 120 tanulófelkészítô tanárait, családtagjait köszöntöttéka Parlamentben tartott díjátadó ünnepségen.
A baranyai versenyzôk közül elismerésben ré-szesült: I. helyezettek: Spolár Judit bôrdíszmû-ves, Baluka Patrik hûtô- és légtechnikai rend-szerszerelô, Rostás Zoltán Ádám ipari gépész II. helyezettek: Kereszturi Angéla fodrász,Gangel Kamilla nôi szabó, Gombosi Melánia ke-reskedô. III. helyezett: Matacz Milán gépi forgá-csoló.
A Szakma Sztár Fesztiválra a pécsi kamaraszervezésében közel 500 pályaválasztás elôttálló általános iskolás jutott el. Egyikük, NagyMáté, a Lippói Gárdonyi Géza Általános Iskolatanulója a fesztiválról az MKIK pályázatára írt él-ménybeszámolójával megnyerte a lehetôséget,hogy idén decemberben részt vegyen az EuroSkills versenyen, a svédországi Göteborgban.Az ünnepségen Kövér László, az Országgyûléselnöke, Parragh László, a Magyar Kereskedelmiés Iparkamara elnöke, Cseresnyés Péter, mun-kaerôpiacért és képzésért felelôs államtitkár ésKara Ákos, infokommunikációért és fogyasztó-védelemért felelôs államtitkár adták át az elis-meréseket. Bonyár Marietta
Autósok mesterfokonA megalakulás utáni elsô ülésén a kamara Autóipari mesterklubjának résztvevôi három témacsoportbangazdagodhattak fontos információkkal és vitathatták meg azokat az elôadókkal és a kamara szakkép-zési osztályának résztvevôivel. A Gyakornoki program pályakezdô fiatalok támogatására-pályázati lehe-tôségrôl a PSZC képviselôje tájékoztatta a megjelenteket. Ezt követôen az autóiparban jelenleg nagyonaktuális emelôgép-kezelô vizsgáról esett szó. Zárásként a kamara szakképzési tanácsadója tartott elô-adást a szakképzés szereplôirôl, feladataikról. Ismertette a vonatkozó jogszabályokat, szakképzésialapdokumentumokat.
További információ: (72) 507-179, Pfiszter Melinda
Szakmájuk legjobbjait díjazták
KAMARAI HÍREKDél-Dunántúli Gazdaság 11
Nemzetközikereskedelem, webshop indítás, vállalkozási formák
Három nagyon érdekes – és a jelek szerintigen sok vállalkozót is érdeklô – cikksoroza-tot indított el a kamara Kereskedelemfejlesz-tési osztálya, a hozzá beérkezett kérdésekalapján. Nem meglepô módon ezek egyike 7részben foglalkozik a webshop indításával ésüzemeltetésével.
Napjainkban szinte minden hagyományosan foly-tatható tevékenységnek megvan az online di-menziója is. A tájékozódás, a szórakozás és ter-mészetesen a vásárlás is egyre gyakrabban tör-ténik a világhálón keresztül. A hagyományos mó-don, a kereskedô üzlethelyiségében – személye-sen – kötött ügyletek mellett az információs tech-nológia fejlôdésének köszönhetôen az internetesáruházak alkotják a kiskereskedelmi értékesítésicsatornák legnépszerûbb irányait, és az utóbbi 5évben itt tapasztalható a legnagyobb mértékûforgalomnövekedés is.
A sorozat eddig megjelent 5 cikke részletezia webshop indításához szükséges vállalkozásiformákat, hatóságokat, akik ellenôrzik az áruházmûködését, fogyasztóvédelmi kérdéseket ésmég egy „minta webshopot” is bemutat, melyet aNemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság mûködtet ajogkövetô magatartás elôsegítése érdekében.További információ:http://www.pbkik.hu/hu/enterprise-europe-net-work/cikkek/webshopot-szeretnek-mukodtetni-otodik-resz-92035
A másik cikksorozat 3 fejezete, a nemzetkö-zi kereskedelemben felmerülô kisebb összegûtartozásokkal foglalkozik – Mit tehetek, ha külföl-di partnerem tartozik? – címmel. Ezen belül be-mutatja az Európai végrehajtási eljárás, a Kis ér-tékû követelések európai eljárása és az EurópaiFizetési Meghagyás intézményét. További információ:http://www.pbkik.hu/hu/enterprise-europe-net-work/cikkek/mit-tehetek-ha-kulfoldi-partnerem-tartozik-3-europai-fizetesi-meghagyas-91981
A harmadik, jövôbeli vállalkozóknak szól, éslépésrôl lépésre mutatja be a különféle vállalko-zási formák indításának menetét Pécs körzeté-ben. További információ:http://www.pbkik.hu/hu/kereskedelemfejlesztes/cikkek/hogyan-indi tsak-val la lkozast-pecs-kornyeken-1-resz-92137 S.E.
Pécsi vállalkozók sikere: Designed 4 Business17 ország – 130 vállalkozás – több mint 400 tárgyalás. Így lehetne összegezni a Zágrábi ModernMûvészetek múzeumában idén elôször megszervezett Designed 4 Business nemzetközi kreatív-ipari üzletember találkozót.
A horvát KKV Ügynökség, az Innovációs és befektetési ügynökség (HAMAG - BICRO) és a nem-zetközi Enterprise Europe Network hálózat közös szervezésében került sor a kreatív ipar nemzetköziüzletember találkozójára június 2-án Zágrábban, melynek célja a kreatív kkv-k, a gyártók, az önkor-mányzatok és a K+F szervezetek együttmûködésének elôsegítése. A hazai kreatív ipart 5 vállalkozásképviselte ez alkalommal a nemzetközi találkozón, közülük három pécsi szervezet.
A D4B partnerkeresô esemény gyors és egyszerû módja volt annak, hogy üzleti partnerekkel talál-kozzanak a vállalkozások. Hogy ki-kivel-mirôl szeretne tárgyalást folytatni, az a találkozót támogatószoftverben történô regisztráció alapján derült ki. Minél elôbb regisztrálta valaki a tárgyalási profilját, an-nál jobban ki tudta használni a rendelkezésre álló idôt az európai hálózat, hogy megtalálja a megfelelôpartnert, akivel a helyszínen tudott tárgyalni. Gyakorlatilag a vállalkozások a maximális számú 12 tár-gyalást is meg tudták valósítani egy nap alatt.
Egy-egy megbeszélésre 20 perc állt rendelkezésre, a tárgyalások menetét elôzetesen kialakítottaa szoftver cégre szabottan, melyet már kiutazás elôtt kézhez kaptak a résztvevôk, hogy fel tudjanak ké-szülni. A tárgyalásokra a design, média, kultúra, kulturális együttmûködés, audiovizuális tevékenysé-gek, reklám, mûvészet, építészet területérôl jöttek vállalkozók. Az üzletember találkozón való részvételköltségeit az Enterprise Europe Network hálózat partnerei viselték (regisztráció, szoftver használat, te-rembérlet, vendéglátás a tárgyalások ideje alatt) ez a rész a vállalkozások számára így díjmentes volt.A kiutazás költsége terhelte egyedül a résztvevôket. A megjelentek közül a Kreatívipari Klaszter sikerestárgyalásokat folytatott a zágrábi hasonló szervezettel és már meg is kezdték közös projektjüket. A B’sDesign Stúdió egyedi bôrdíszmûves- és sajátmárkás termékei is rátaláltak a holland, dán, spanyol,olasz és horvát érdeklôdôkre.
A kamara Enterprise Europe Network iro-dája egyedüli magyar képviselôként vett részta hálózat Kreatívipari Szektorcsoportjának ta-lálkozóján. Itt 19 ország képviselôi kerestekpartnert ügyfeleiknek a 63 országban mûködôhálózat közös adatbázisában megjelentetettkeres/kínál ajánlatokból. Így azoknak is talál-tunk üzleti partnert, akik személyesen nemtudtak eljönni az üzletember találkozóra.
Schmidt Enikô
Jószerencsét!Ismét áttekintették a mecseki bányászat helyzetétA bányászköszöntés magyar és (Glückauf!) német verziója is több alkalommal elhangzott a Né-met Bányászati, Geológiai és Környezetvédelmi Szövetség részére szervezett pécsi látogatá-son. A bányajárás után (Pécs-Vasas és Pécs-Karolina külfejtés) dr. Páva Zsolt polgármester kö-szöntötte a delegáció tagjait, valamint a társszervezôket, Polics József komlói polgármesterkéntés a Mecsek Bányászati Klaszter elnökeként, Áman Mihály kamarai alelnökként fogadta a ven-dégeket.A kamara szervezésében zajló délutáni üzletember találkozóra megérkezett Csizi Péter és dr. HargitaiJános országgyûlési képviselô, míg a német delegáció tagjai között Michael Schramm, a Szász Gaz-dasági, Munkaügyi és Közlekedési Mininsztérium tisztviselôje is helyet foglalt a városháza dísztermé-ben. Baranya és Pécs befektetés- és exportösztönzô prezentációját Rabb Szabolcs, a kamara osztály-vezetôje és dr. Merza Péter, a Városfejlesztési Zrt. vezérigazgatója ismertette, majd a helyi szénbányá-szat története és szakmabemutatója következett dr. Riedl István, a Pannon Hôerômû Zrt. bányászativezetôjének prezentációjában.
A Mecseki Bányászati Klaszterrôl Polics József és dr. Kalmár István tartott bemutatót, majd aMecsekérc Zrt. uránbányászati tájékoztatójával zárult a program elsô része, Hideg József elôadásá-ban. A második rész kötetlen beszélgetései során minden résztvevô, köztük a megjelent magyar szak-emberek közvetlenül kereshették meg a német delegáció tagjait, a terem számos pontján kisebb-na-gyobb kört alkottak a különbözô szakmai területek érdeklôdôi.
A tárgyalások a késô délutáni órákban fejezôdtek be. Másnap a vendégeket a kamara fogadta ésüzleti ebéd keretében tájékoztatta a kamara és az Enterprise Europe Network tevékenységérôl. H.L.
KAMARAI HÍREK Dél-Dunántúli Gazdaság12
Munkamenetének második szakasza zárul ha-marosan a SORT (Seniors on ReciprocalTourism) pályázatnak, melyet hat ország rész-vételével a görög fél nyújtott be (Olaszország,Szlovénia, Horvátország, Bulgária). A magyarpartner a Pécs-Baranyai Kereskedelmi ésIparkamara.
A márciusban elnyert pályázat elsô lépéseként arésztvevôk Larisában találkoztak, hogy a pályá-zat végrehajtásának részleteit megbeszéljék.
A jelenlegi, második szakasz feladata, hogyvalamennyi résztvevô egy olyan tíznapos turiszti-kai csomagot állítson össze, amely megfelel apályázatban megfogalmazott céloknak. Ezekalapján a célközönség az idôs (55+) korosztály,az úti cél az adott országok leglátogatottabb hely-színei helyett a résztvevô szervezetek régióinakkincsei, melyet a fôszezonon kívül is érdemes fel-keresni. További különlegessége a pályázatnak,hogy a csomagban helyet kap az önkéntes mun-ka is. Az idelátogatóknak lehetôségük lesz vala-milyen karitatív tevékenységet végezni.
Ahhoz, hogy ezek a célok megvalósuljanakhelyi munkacsoportok jöttek létre. A pécsi csoporttagjai közt egy idôskorú képviseli magát a célcso-portot, egy turizmusban aktívan dolgozó tag for-málja véglegessé a turisztikai csomagot. Az idôs-korúak különleges igényeinek számbavételére ésa csomagba való beépítésére egy pszichológust,
egy dietetikust és két idôskorúakkal foglalkozószakértôt kértünk fel.
Munkacsoportunk kidolgozott egy kérdôívet,mely a látogató személyiségét, egészségi állapo-tát, érdeklôdését méri fel, és ennek segítségévela turisztikai csomag még inkább személyre szab-ható.
Mind a kérdôív, mind a turisztikai csomag avégsô simításokra vár, majd július közepén amunkacsoport koordinátora és idôskorú tagjaLarisába utazik és bemutatja az elkészült anya-got, amelyet a többi ország képviselôivel közö-sen megvitatnak.
Ezzel zárul a második munkafázis. Ôsszelkis létszámú csoportok fogják tesztelni a csoma-gokat, majd a tapasztalatokat megosztják egy-mással, a végeredmény pedig egy SORT kiad-ványban jelenik meg jövô év elején. A projektutolsó lépéseként ezt a kiadványt, illetve magát amodellt népszerûsítik minél szélesebb körben.
A program segítséget nyújthat a turisztikaiszektor résztvevôinek a szezon meghosszabbítá-sában illetve egy újabb szegmens, az idôskorúakmegcélzásában. Weller Diána
A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkama-ra, valamint az Enterprise Europe Networkszakértô hálózat aktív, komoly nemzetközi ta-pasztalattal rendelkezô magyar vállalkozá-sokkal együttmûködve 2016. szeptember 19-21 között Pécsett szakmai konferenciával kí-sért üzletember találkozót szervez.
A résztvevôk között külföldrôl Németország,Ausztria, Szlovénia, Horvátország, Szerbia, BIH,Románia, Ukrajna, Szlovákia, Csehország, Len-gyelország és Észak-Olaszország gépipar, be-szállítói ipar (jármûipar, mûanyagipar, elektroni-ka), környezetipar és ICT szektorban mûködô,gazdasági együttmûködés keresô, kínáló vállal-kozóit, klasztereit várjuk. Az Open4Business ren-
dezvény kitûnô helyszíne formális és informálistalálkozóknak, jó gyakorlatok megosztásának,hazai és nemzetközi gazdasági és projektpart-nerségek alakításának.
Az esemény honlapja http://open4business.talkb2b.net minden információt tartalmaz, a re-gisztráció megkezdôdött. Az eddig együttmûkö-dést keresô profilt feltöltött magyar cégek mellett,román, cseh, szerb és horvát cégek is jelentkez-tek. Az angol nyelvû platformon történik a regiszt-ráció mellett az üzletember találkozón részt ven-ni kívánó vállalkozások együttmûködési profiljá-nak feltöltése is.
A hatékony üzletember találkozó szervezé-sére kidolgozott szoftveres háttér segít abban,
hogy minden vállalkozás a maximumot hozza kitárgyalásaiból. A kamarai tanácsadók a rendez-vény elôtt segítik a regisztrációt, a tárgyalási pro-filok megfogalmazását, a végleges tárgyalásinapló összeállítását és a felkészülést.
Mit várhatunk az üzletember találkozótól?Ott a helyszínen 20 perc van „eladni” terméket,szolgáltatást, tehát ez egy jó tárgyalási gyakorlat;növeli az ismertséget, nemzetközi partnerekre te-het szert minden regisztrált vállalkozó. Piacteszte-lési módszer, amennyiben valaki nyitott a módosí-tó javaslatokat „meghallani”; új ötleteket szerezni,trendeket érzékelni – konkurenciát felmérni. További információ: info@open4business.hu
Hendinger Anita
„Kôkemény” megálla-podást kötött az AFKKlaszterek közötti együttmûködési megálla-podás aláírására került sor a CsehországiOlomouc-ban májusban. A Czech Stone, amagyar Alkalmazott Földtudományi Klaszter,a Polish Stone, és a portugál Valorpedra aszakmai együttmûködést célzó kooperációsmegállapodás mellett együttmûködési felhí-vással fordult az EU-ban mûködô hasonlóklaszterek felé.
A megállapodás szorosabb nemzetköziegyüttmûködést irányoz elô a résztvevôklaszterek között a K+F, a közös fejleszté-sek, az innováció és üzleti projektek megva-lósítása terén. Az aláírók EU-n belüli régiókközötti együttmûködést, a szakmai tudásbá-zis intenzívebb kihasználását és a résztve-vôk között megosztását a felek a versenyké-pesség növeléséhez elengedhetetlennektartják. A kreatív, nagy hozzáadott értéketprodukáló új technológiák közös kifejleszté-sét szorgalmazó dokumentum a résztvevôfelek rendszeres együttmûködését alapozzameg.
Az aláírók felhívják a természeti erôfor-rások hasznosítása, a bányászat és az eh-hez kapcsolódó szolgáltatási, technológia ésmûszer fejlesztési területeken tevékenykedôklasztereket a kezdeményezéshez történôcsatlakozásra és kérik az EU megfelelô szer-vezeteinek aktív támogatását céljaik elérésé-hez.Az Alkalmazott Földtudományi Klaszter aPécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamaraegyüttmûködô partnere.
„Az üzlet házhoz jön” – nemzetközi üzletember találkozó Pécsett
Turizmusfejlesztési lehetôségek: az idôskorúak
A HÓNAP ÜZLETEMBEREDél-Dunántúli Gazdaság 13
Szinte nincs olyan település a Dél-Dunántú-lon, ahol ne üzemelne a pécsi Print CopyKft. által telepített irodatechnikai berende-zés. A RICOH, a Brother és az Epson már-kakereskedôjének volt is lehetôsége, hogykorszerû gépekkel lássa el az irodákat, hi-szen éppen negyedszázada alapította meghárom magánszemély a vállalkozást. APrint Copy Kft. a dél- és nyugat-dunántúlirégió meghatározó, irodatechnikával fog-lalkozó vállalkozása. A 20 fôs cég fô tevé-kenysége: fénymásoló gépek és nyomtatókértékesítése, üzemeltetése, bútorok, iroda-bútorok értékesítése és szaktanácsadás,továbbá pályázatok menedzselése. MintHorváth István ügyvezetô mondja, rövid idôalatt kellett elsajátítaniuk ennek az üzletág-nak a csínját-bínját, hiszen három évtizedehazánkban még szinte büntették a sokszo-rosítást.
— A rendszerváltozást követôen egyre
több másolóberendezés jött be Magyaror-
szágra, vállalkozásunk munkatársai is ak-
kor ismerték meg ezeket a készülékeket.
A Print Copy indulásának elsô éveiben az
alapvetô feladat az irodagépek eladása és
ezek esetleges javítása – karbantartása
volt, késôbb indult a teljes körû üzemelte-
tés, ami azóta is meghatározza árbevéte-
lünket. Ennek az a lényege, hogy az ára-
mon és a papíron kívül mindent a szolgál-
tató cég biztosít a megrendelônek, így a
festéket, a cserére szoruló alkatrészeket, a
karbantartást, a kiszállást és a munkadíjat.
Ezért a partnereinknek egy feladata van:
minden hónapban a másolás/nyomtatás
mennyisége után fizetni. A konstrukció a
vevô és a szolgáltató számára is elônyös
és stabil árbevételt jelent számunkra. Je-
lenleg mintegy 300 ügyfelünknél több
mint 900 gépet üzemeltetünk.
— Miként lehetett ezt a 25 évet úgy
menedzselni, hogy töretlen legyen a fej-
lôdés? Önök vagy a vevôi igények hatá-
rozzák meg a fejlôdési irányokat?
— Az a szerencsés, ha a vevôi igények
alakítják. Az emberek nagy része azt gon-
dolja, hogy egy multifunkciós berendezés
szinte mindenre képes. Ám gyakran ko-
moly kihívást jelent alapvetôen a partne-
reinknek a szkennelés megfelelô beállítá-
sa. A gépek folyamatosan korszerûsöd-
nek, ennél jobban csak a Windows fejlô-
dik. Azonban a gépek felhasználói prog-
ramjainak a fejlôdése sokszor nem követi
a legmodernebb verziókat, így a szken-
nelés nem, vagy csak komoly informatikai
megoldások árán oldható meg. Tehát
egyik oldalról a vevôk generálják a váltást
azzal, hogy technikai igényeket támaszta-
nak, amihez nekünk a gépi oldalt kell biz-
tosítanunk. Vevôtalálkozókat szervezünk,
hogy bemutassuk eszközeink technikai le-
hetôségeit, a Facebookon, a weblapunkon,
webshopon népszerûsítjük az újdonságo-
kat, a változásokat.
— 25 év nagy idô egy cég történeté-
ben. Mi a siker titka?
— Nehéz megfogalmazni egy mottót,
egy küldetést. Az egyik vevônk mondta:
azt szereti bennünk, hogy nem is érzékeli,
hogy vagyunk, mert minden simán megy,
minden gép úgy mûködik, ahogy kell.
Amikor pedig gond van, akkor csak egy
telefon, jövünk és megoldjuk a problémát.
Tehát a jó kapcsolat titka szinte a kapcso-
lat, a problémák hiánya. Arra törekszünk,
hogy ne legyenek problémák, mindent
megteszünk ügyfeleink elégedettségéért,
hogy érezzék, maximálisan kiszolgáljuk
ôket, ezért a hibák bejelentését ügyfeleink
a hét minden napján 24 órában tehetik
meg az elektronikus felületünkön.
— Egy vállalkozás sikerében na-
gyon fontos az emberi tényezô. Miként
lehet hatékonyan mûködtetni ezt a 20
fôs csapatot?
— A kulcskérdés a motiváció. Hogyan
tudom motiválni a kollégákat úgy, hogy
szeressenek itt dolgozni, találják meg a
számításukat, hogy az a cégnek is jó le-
gyen? Fontos a szabályok lefektetése, be-
tartása és betartatása. Alapcélunk az, hogy
hosszútávon dolgozzanak nálunk a kollé-
gák, ehhez pedig maximális szinten kell
tartani a céggel szembeni lojalitásukat. Jól
dolgozni csak pihenten lehet, ezért tiszte-
letben tartjuk a szabadságot, a SZÉP-kár-
tyás juttatással pedig lehetôséget terem-
tünk arra, hogy elutazzanak üdülni a csa-
ládjukkal. Évente több alkalommal szer-
vezünk céges rendezvényeket, csapatépítô
tréningeket, a családok számára pedig kö-
zös programot.
— Hogyan tovább? A közeljövôre
vonatkozóan milyen célokat tûzött ki
maga elé a Print Copy?
— A 2014 elején megváltozott Ptk. a
tartósbérleti konstrukciók megszûntek,
ami a cégek hitellehetôségeit jelentôsen
korlátozta. Azóta más módon kell megol-
danunk a banki finanszírozást, ez pedig a
lehetôségeinket is szûkíti. A továbbiakban
is az erôsségeinkre koncentrálunk, a profi
és jó márkájú berendezésekre, a minôségi
szervizszolgáltatásra.
Elindultunk egy új irányba is, két éve
mûködtetünk Pécsett egy színes digitális
nyomdát, amelyet a közeljövôben tovább-
fejlesztünk: nyitunk egy boltot a lakossági
ügyfelek számára. Az üzletben az eladásra
kínált termékek mellett létrehozunk egy
kreatív mûhelyt. Itt bárki megszerkeszthet
számítógépen bármit, majd ki is nyomtat-
hatja, ehhez minden eszköz adott lesz.
Szeretnénk néhány különlegességgel is
foglalkozni, mint pl. a digitális pólónyom-
tatás vagy egyedi tapéták nyomtatása. Ter-
veink között szerepel a 3D-s nyomtatás és
a felhô alapú nyomtatás is. Mellettünk
lesz egy CopyShop és egy könyvesbolt, a
három bolt pedig belül átjárható lesz. Vár-
ható nyitás szeptemberben és mivel helyi-
leg közel leszünk az egyetem több kará-
hoz, számítunk a hallgatókra is. K.T.
Horváth István, a Print Copy Kft. ügyvezetôje
„A jó üzleti kapcsolat titka szinte a kapcsolat hiánya”
TURISZTIKAI MELLÉKLET14 Dél-Dunántúli Gazdaság
Két geológus, dr. Bôhm Ferenc és dr. Pávai Vajna Ferenc jelölteki a szoboszlói próbafúrást, amelyhez a szükséges engedélyttöbb mint egy évvel a gyógyvíz felszínre törése után kapták meg.Kutatófúrások nyomán 1090,87 méter mélységbôl 73°C-os hévíztört a felszínre.
Eleinte nem is tudta a város, mihez is kezdhetne a folyama-tosan felszínre törô víztömeggel, azonban a szoboszlóiak gyor-san felfedezték a benne rejlô lehetôségeket, a férfiak fürödni, mígaz asszonyok mosni kezdtek a vízben, s mind inkább tapasz-talták magukon annak jótékony hatásait is.
A gyógyító víz híre gyorsan terjedt a környéken és az ország-ban. A szakemberek érdeklôdését is felkeltette, rövid idôn belülelemezni kezdték a felszínre tört vizet. A tudományos alaposság-gal elvégzett vizsgálatok alapján kapott eredmények igazolták,gyógyító hatású hévízet találtak a kutatók. Egyedi ásványi anyagés nyomelem tartalmának köszönhetôen az egészségügyi prob-lémák megelôzésében és gyógyítására is széles körben alkal-mazható, s kiemelkedik a természet patikájának tárházából.Hajdúszoboszló akkori vezetése ennek ismeretében döntötte el,gyógyfürdôt építenek.
A létesítményben kezdetekben még csak fürdôzni lehetett, demár akkor elindult az a kezdeményezés, ami az orvosi felügyeletmelletti gyógyítás jövôjét alapozta meg. A hévíz tudományosvizsgálatai ugyanis igazolták, a maga nemében egyedülállónaktekinthetô, hozzá hasonló összetételû és hômérsékletû nemismeretes. Annak idején dr. Bodnár János (1889–1953) vegyészprofesszor, valamint dr. Dalmady Zoltán (1880–1934) azon avéleményen volt, a hajdúszoboszlói víz ötszörösen higítotttengervíznek tekinthetô és nem más, mint a triaskori tengerfelidézett szelleme.
Az 1927-es fövenyfürdô megnyitása óta a gyógyfürdônagymértékben megváltozott. A folyamatos fejlesztéseknekköszönhetôen, jelenleg három különbözô hôfokú fedett, míg aszabadban további négy élményelemekkel felszerelt medencé-vel várja vendégeit. A 2002-ben történt átfogó felújításnakköszönhetôen az épület teljes egészében megújult, amelynekeredményeként több kezelô helyiség jött létre, pihenôhelyeketalakítottak ki, ami ideális feltételeket teremtett a vendégek teljeskikapcsolódásához és gyógyulásához.
A Hajdúszoboszlóra látogató vendégek egy helyenélvezhetik a gyógyvíz mellett kínált gyógykezelések jótékonyhatásait és próbálhatják ki a rekreáció jegyében kínált wellness ésfittness életmódhoz igazodó szolgáltatásokat. E mellett nemcsaka gyógyulni vágyóknak, hanem az egészségüket megôriznikívánó, kényeztetésre vágyó embereknek is ideális hely.
A bizonyított gyógyhatások és a folyamatos fejlesztésekkövetkeztében a város nemzetközi szinten is elismert gyógy-hellyé vált. A fürdô és a település turisztikai szolgáltatóinakkínálata folyamatosan igazodik a kialakult trendekhez, ame-lyeket a hagyományos gyógyászati eljárásokkal ötvöznek. Ennekköszönhetôen az egészségturizmus széles palettáját kínálják afürdôvárosba érkezôknek.
A gyógyvíz alkalmazása során tapasztalható gyógyulásalapvetôen a hajdúszoboszlói víz összetételébôl adódik, ami leg-
nagyobb mértékben nátrium-kloridot, hétköznapi nevén kony-hasót és ammónium-kloridot, vagy más néven szalmiák sót tar-talmaz. További alkotóelemei a bróm és a jód, valamint kar-bonátok, nitrátok és egyéb kémiai elemek, mint például lítium,vas vagy magnézium. Az összetevôk hatékonysága mellett a szak-
értelemmel és tapasztalattal alátámasztott kezelések gyógyítóhatást fejtenek ki bel- és bôrgyógyászati, idegrendszeri prob-lémák, a meddôség és nôgyógyászati, az urológiai betegségek, amozgásszervi rendellenességek javításában, valamint a mûtétekutáni regenerálódást segítik. A kiemelt példákon túl még hosszanlehetne a sort folytatni, de talán már ez a rövid felsorolás ismutatja sokszínûségét a gyógyítás területén, ami hosszú évek ótaHajdúszoboszló öröksége és kincse.
A gyógykezeléseket számos módon lehet igénybe venni,közvetlenül a gyógyfürdô, valamint több városi hotelvendégeként. A kezeléseket minden esetben szakorvosi vizsgálatelôzi meg, majd ezt követôen orvosi javaslat alapján kezdôdikmeg a gyógykezelés. A hajdúszoboszlói gyógyfürdôben avendégek a fürdôkezelések mellé több, mint negyven félekezelést vehetnek igénybe. A legismertebbek az iszappakolás, asúlyfürdô, valamint a tangentoros víz alatti masszázs. A gyógy-masszôrök által alkalmazott technika pedig tovább fokozza ezekhatását.
Az egészségügyi problémákkal küzdô vendégeken kívül, arekreáció is fontos területe a gyógyvíz felhasználásának, ugyanissokan a gyógyvíz regeneráló és megelôzô hatása miatt keresik fela gyógyfürdôt.
A fürdô maga 30 hektáron terül el, amelyen 13 medencekínál fürdôzési és egyéb szórakozási lehetôséget, lehet csó-nakázni, vízibiciklizni a területén található csónakázótavon, destrandröplabdázni és akár sakkozni is.
A tradicionális fürdômedencék közül kiemelkedik a hullám-és a pezsgômedence. Az élményfürdô elkülönítve teremtszórakozási lehetôséget minden korosztálynak. Külön szintetalakítottak ki a gyerekeknek, ahol medence, csúszda, gyer-mekjátszó, szoptató és pelenkázó, bébi úsztató, ugra-bugra és
A folyékony arany városaTöbb, mint kilencven esztendôvel ezelôtt született meg a gyógyvíznek köszönhetôen Hajdúszoboszló a város, mint gyógyhely ésüdülôközpont. Az ôsi pannon tenger évmilliókon keresztül lerakódott kincse, a „folyékony arany” felszínre törése meghatározó letta kis mezôváros turizmusában és új fejlôdési lehetôségek elôtt nyitotta meg a kapukat.
TURISZTIKAI MELLÉKLETDél-Dunántúli Gazdaság 15
még gyermekpihenô is rendelkezésre áll. A nyolc tematikusmedence a különbözô korok és kultúrák szimbólumainak megje-lenítésével kalauzolja a vendégeket a fürdôzés különbözôkultúráinak világába. A Pávai a hajdúszoboszlói gyógyvíz atyjá-nak állít emléket, de van jégbarlang, Gangesz, Római, barlang,trópusi, de még mozi és tengeri fürdô is. Mindemellett jószórakozást kínál az Aquapark, ami 2014-ben egy hektárralbôvült, ahol egy extrém zóna kapott helyett újabb 6 csúszdávalés sziklamászó fallal.
Figyelmet érdemlô a Mediterrán tengerpart is, ami Közép-Európa legnagyobb épített mediterrán stílust idézô – homokospart, kalózhajó, világítótorony, pálmafák – strandmedencéje. Az
úszómedence alkalmas sportversenyek megrendezésére is. Emellett van tanmedence és az omega-medence a kétpályáscsúszdával, a kalandmedencék egyedi kialakításúak, az egyikbentalálható a négytornyos Beckó vár, függôhíddal, a borító dézsá-val és az ágyúkkal, így játékos csatajelenetekkel is szórakoz-tathatják magukat a gyerekek. A vár egyik egyedisége, hogy avárvédôk csúszdán is menekülhetnek. E mellett még számosélményelem kapott bennük helyet mûszikla vízeséssel, Rönkvárcsúszdával és masszázsdézsával, de van Hódvár különbözôjelképekkel ellátott csónakokkal és szivárványos csúszdával. Avizes szórakozás mellett a kicsiket gyermekjátszótér is várja.
A fürdô területén található sportcentrumban strandröplabda,lábtenisz, ping-pong, strandfoci és tenisz várja az aktív pihenésrevágyókat, valamint naturista sziget a természet közeliséget ked-velôknek.
A vizes élmények színesítéseként a Hungarospa a strandfürdôterületén a vendégek aktivizálására különbözô mozgás, zenés,táncos, és egyéb szórakoztató programokat is szervez, agyerekeknek pedig animációs és kézmûves foglalkozást tartanak.
Maga a város is számos programmal várja a turistákat, ebbenaz esztendôben huszadik alkalommal rendezik meg aHajdúvárosok Találkozóját, de júliusban tartják a Hajdúsági ÍzekFesztiválját is. Ez utóbbi során eredeti és modern receptekalapján készített hagyományos hajdúsági ételeket fogyaszthatnaka rendezvényre kilátogatók. Ugyancsak e város ad helyet aMagyarországon egyedülálló gasztronómiai eseménynek, ame-lyen bio alapanyagokból helyben készült ételkülönlegességek,finomságok kóstolhatók a Birka- és Slambucfôzô Örömnapon,amit minden év szeptemberében rendeznek meg.
Szigetvári Szakképzési Díj:
Szkrajcsics Antal„Jó azt látni, amikor egy gyerekbôl igazi szakember válik”
DÍJAZOTTAK Dél-Dunántúli Gazdaság16
Több mint két és fél évtizede oktatja
a szakma fogásaira a szigetvári szak-
iskola asztalos tanulóit Szkrajcsics
Antal asztalos mester. Az idei tanévre
felsôszentmártoni telephelyén kiala-
kított egy elkülönített oktatótermet,
ahol jelenleg 22 tanuló képzését végzi,
munkájában fia segíti. Szkrajcsics
Antal munkáját a kamara Szigetvári
Szakképzési Díjjal ismerte el.
— 1989-ben tettem le a mestervizs-
gát és szinte azonnal oktatóként kezdtem
dolgozni a szigetvári bútorgyárban. A
vizsga azért volt fontos, hogy elvállal-
hassak egy ilyen állást, mert mindig ér-
dekeltek a gyerekek, az, hogy miként ne-
velhetek belôlük szakembert. Az elmúlt
25 évben nagyon sok tanulóm volt, kö-
zülük többen már a mester címet is meg-
szerezték - eleveníti fel oktatói pályafu-
tásának kezdetét a díjazott asztalosmes-
ter, aki nehezen fogalmazza meg, hogy
mi a szép a „gyerekek” okta-
tásában, hiszen ez számára
magától értetôdô.
— Mindig el tud-
tam fogadtatni ma-
gam a fiatalokkal, és
nagyon jó azt látni,
amikor egy gyerek-
bôl igazi szakember
válik. Elôször is em-
berséget tanítok nekik,
mert ez az alapja annak,
hogy megállják a helyüket
az életben. Fontos, hogy tudják:
minden nap külsôleg és belsôleg is ren-
dezetten jelenjenek meg a munkahe-
lyen, és a munkadarabot tisztességesen
készítsék el. Meg kell tanulniuk, hogy a
jó asztalos, amikor tárgyal, hogyan fo-
gadtassa el magát a vevôvel, és azt,
hogy amit elvállal, azt precízen, ponto-
san csinálja meg mindkét fél megelége-
désére, mindezt határidôre.
— Felsôszentmártonban
található az oktatóter-
me, ahol egy idôben
viszonylag sok tanu-
lóval tud foglalkoz-
ni.
— 10 munkapadunk
van és egyszerre 10
tanuló dolgozhat a
mûhelyben. Azt a
pénzt, amit a képzésért
és a gyerekek által meg-
termelt árukért kapunk,
visszaforgatjuk a vállalkozásba.
Épületmunkát végzünk és bútorokat is
készítünk, így pl. gyártottunk sportsze-
reket Írországba. A tanulók a beérkezô
fa feldolgozásától a késztermékek cso-
magolásáig és útra indításáig mindent
látnak és mindenben részt is vesznek.
Annak ellenére, hogy 30 km-t kell utaz-
niuk a fiataloknak a mûhelybe, szeret-
nek kijárni hozzánk.
Mohácsi Szakképzési Díj:
Kálóczy László„Célom, hogy a tanulók megállják a helyüket az életben”
Szinte a vállalkozása elindításától,
1992 óta foglalkozik tanulóképzéssel
Kálóczy László ipari gépész mester, a
Kálóczy és Társa Fémipari Kft. ügy-
vezetôje. Személyét a szakmaiságon
túl a humánus hozzáállás jellemzi.
Kiváló szakember lévén fontos szá-
mára a tanulók korrekt felkészítése,
valamint a folyamatos, magas színvo-
nalon végzett oktató tevékenység. A
kamara Kálóczy Lászlót Mohácsi
Szakképzési Díj elismerésben részesí-
tette.
— Már évekkel ezelôtt
láttuk, hogy hiány lesz a
szakmunkás utánpót-
lásban, ezért úgy
éreztük, részt kell
vennünk a gyakor-
lati oktatásban.
Tettük ezt egyrészt
azért, hogy meg-
próbáljuk pótolni a
hiányt, másrészt
hogy átadjuk a szak-
mai tudásunkat, tapasz-
talatainkat a tanulóknak, és
jól képzett szakembere-
ket neveljünk a mai
kor magas minôségi
követelményeinek
megfelelôen – vá-
laszolja a kitünte-
tett arra a kérdés-
re, hogy miért
fontos számára a
tanulóképzés, miért
is kezdte el annak
idején.
DÍJAZOTTAK 17Dél-Dunántúli Gazdaság
Európa országaiban és a kontinen-
sen túl is szerepelnek a mohácsi
Englert Antal maszkjai múzeumok,
nagy gyûjtemények anyagaként. A
busómaszkfaragó népi iparmûvész
részese volt annak a munkának,
amelynek eredményeként az
UNESCO 2009 ôszén felvette az em-
beriség szellemi, kulturális örökségé-
nek reprezentatív listájára a mohácsi
busójárást. A kamara a Mohácsi Ide-
genforgalmi Díjjal ismerte el Englert
Antal munkáját.
— Nemcsak a busómaszk, hanem
maga a busó témakör az egyik legfôbb
vonzerô Mohácson az 1526-os mohácsi
vész és a török történelmi emlékek mel-
lett. Ez jelentôs tömegeket vonz a Du-
na-parti városba, így meghatározó szeg-
mens az idegenforgalom Mohács életé-
ben. A történelemi változások nem ked-
veztek a gazdasági élet megerôsödésé-
nek, ezért abban hiszek, amit igazán ér-
tékelni tudunk és eladható: a kultúránk.
Az egyik legnagyobb értékteremtô adott
helyszínen az, amit ott létre
tudok hozni, amit mások
meg tudnak csodálni,
amire kíváncsiak az
emberek – foglalja
össze Englert An-
tal, miért érzi ma-
gáénak a mohácsi
idegenforgalom
fellendítését, bu-
sómaszkfaragó-
ként hol van helye
ebben a közegben.
— Ön miben látja
a saját sikerét?
— Talán abban, hogy nem
pillanatnyi eredményt szeretnék elérni
és nem a pillanatnyi érdekeknek szeret-
nék megfelelni, hanem hosszútávon
gondolkodom és olyan értékekben,
amelyek bármikor védhetôk, képvisel-
hetôk. Jelentôs vonzerôt jelent, hogy a
kultúra többi területét, így pl. a gasztro-
nómiát, a borászatot is fejlesztik. Ez
szükséges is, mert közösen komoly erôt
képviselünk, hiszen én is részt tudok
venni a gasztronómiai ren-
dezvényeken a magam
tevékenységével.
Az én sikerem talán
abban áll, hogy ér-
zékenyebb va-
gyok ezekre a
dolgokra. Példá-
ul létrehoztam
egy kerékpáros
információs pon-
tot, amit már átad-
tam az önkormány-
zatnak. Figyelek arra,
hogy miként tudnék még
több érdeklôdôt bevonni, és
megpróbálom hitelesen képviselni azt,
amit csinálok. Elsôsorban nem a ter-
mékeladásra törekszem, hanem arra,
hogy élményközpontú legyen egy láto-
gatás. Azaz én nem maszkokat adok el,
hanem látogatókat fogadok, számukra
pedig élményt kínálok azzal, hogy be-
vonom ôket a tevékenységbe: faraghat-
nak, így részesévé válnak egy folyamat-
nak.
— Milyen példát, értéket, tudást
tart fontosnak, amelyet mindenkép-
pen át akar adni a tanulóknak?
— A mai világban nemigen népsze-
rû a fizikai munka, ezért nem könnyû
szakmunkásokat képezni. A legfonto-
sabb a fiataloknál elérni a szakma szere-
tetét. Az alapismeretek elsajátítása mel-
lett be kell vonni ôket a termelésbe,
hogy érezzék a munkájuk jelentôségét,
sikerélményük legyen. Közben megta-
nítjuk ôket a szakma fortélyaira, a csa-
patmunkára, a munkatársakkal való
kapcsolatra, a segítôkészségre, a pozitív
hozzáállásra, valamint a céltudatos gon-
dolkodásra, a kitartásra és a pontosság-
ra. Rendszeresen elbeszélgetek a tanu-
lóimmal, hol csoportosan, hol szemé-
lyesen. Segítek a rajzolvasásban, a vá-
gópisztoly beállításában, a mûhelynapló
megírásában, a munkadarabjaik elemzé-
sében, de beszélünk az életrôl és a cé-
lokról, a jövôrôl is.
— Miként lehet igazodni a szak-
mában, képzésben az elmúlt több
mint 20 évben történt változásokhoz?
— Habár a szakma alapjai, a fûré-
szelés, reszelés, fúrás, mérés és egyéb
mai is ugyanaz, mégis más lett az okta-
tás. Megváltoztak a követelmények, az
eszközök, a gépek, a szerszámok, és ta-
nulók is. A képzést is a mai igényeknek
megfelelôen kell alakítani. Meg kell is-
mertetni a modern eszközöket, gépeket,
meg kell tanítani a minôségi munkavég-
zést. A testi fenyítés ma már nem meg-
engedett, a tanulókkal az egyéni képes-
ségük, készségük, tudásuk, szorgalmuk
alapján foglalkozunk, ennek megfelelô
feladatot és figyelmet kapnak. A célom,
hogy minden tanuló, aki nálunk végzi a
gyakorlati képzést, sikeres vizsgát te-
gyen és megállja a helyét az életben.
Mohácsi Idegenforgalmi Díj:
Englert Antal„Arra törekszem, hogy élményközpontú legyen egy látogatás”
s
DÍJAZOTTAK18 Dél-Dunántúli Gazdaság
A Tornyos Pékség elmúlt üzleti éveit a
dinamikus fejlôdés, a folyamatos
megújulás jellemezte. A 2003-ban lét-
rejött kis pékség mára korszerû pék-
és cukrászüzemmé fejlôdött, amely
nemcsak a saját bolthálózatát, hanem
egyéb más üzleteket is ellát kiváló ter-
mékeivel. A kamara Siklós város gaz-
dasági fejlôdését elôsegítô munkássá-
ga elismerésére „Than Károly Díjat”
adományozott Maric Damir ügyveze-
tônek.
A díjat az egyes gazdasági szervezetek
érdekén túlmutató, a város gazdaságá-
nak egészét szolgáló tevékenység elis-
merésére alapította a kamara. Ilyen le-
het például az, hogy Maric Damir akti-
vitásának köszönhetôen a 2016/2017-es
tanévben újra pék- és cukrászképzés in-
dul a siklósi szakiskolában. Mint a díja-
zott ügyvezetô mondja, azt tapasztalták,
hogy az utóbbi idôben csökkent a pék
szakmában dolgozók száma, így a jövô-
ben bekövetkezô munkaerô-hiány elke-
rülésére szorgalmazták az osztály elin-
dítását. Ôk maguk úgy támogatják a
szakképzést, hogy gyakor-
lati helyeket és oktatást
biztosítanak a jelent-
kezôk számára. Vall-
ják, hogy ha a tanu-
lók már a gyakor-
latuk során is a
pékségben dol-
goznak, lerövidül
a munkaadó és a
munkavállaló kö-
zötti út.
— Milyen gazda-
sági közeget, hátteret
nyújt a vállalkozásnak a vá-
ros?
— A Tornyos Pékség Siklóson épí-
tette fel üzemét és infrastruktúráját,
több mint 100 állást biztosítunk a város-
ban és a térségben élôknek. A siklósi
önkormányzat tavaly év végén nyerte el
a Siklósi Ipari Park címet, ezzel cégünk
pályázati lehetôségei is bôvültek. Folya-
matos kapcsolatban állunk a helyi vál-
lalkozásokkal a város gazdaságának fej-
lesztése érdekében. Egyeztetjük a prob-
lémáinkat és keressük a megfelelô meg-
oldásokat. Rendszeresen
részt veszünk a szakmai,
gazdasági fórumokon,
megjelenünk a város
által szervezett
egyeztetéseken és
támogatjuk a meg-
valósítandó elkép-
zeléseket.
— Mit tesznek
azért, hogy a Tor-
nyos Pékség folya-
matos megújulásra le-
gyen képes?
— Szem elôtt tartjuk a piaci
trendeket, melyeket újragondolunk és
implementálunk a jelenlegi üzleti konst-
rukciónkba. Számunkra mindig a vevô
az elsô, ezért nagy hangsúlyt fektetünk
a vásárlói visszajelzésekre, és a felve-
tendô problémákat a lehetô leggyorsab-
ban és a leghatékonyabban orvosoljuk.
Szigorú minôségpolitikát folytatunk,
ezzel vásárlóink számára folyamatosan
ugyanazt a magas minôséget biztosít-
juk, melyet megszokhattak mintaboltja-
inkban.
Than Károly Díj:
Tornyos Pékség Kft.Kis pékségbôl bolthálózat
Siklósi Szakképzési Díj:
Gyenis Péter„A munkához való hozzáállás, a tisztelet alapvetô fontosságú”Az elsô tanuló maga jelentkezett a
siklósi Piknik Center étterem tulajdo-
nosánál, Gyenis Péternél, hogy ott
szeretne tanulni. 2010 óta aztán több
szakács tanuló megfordult már az ét-
teremben, ahol jelenleg is 9 tanulót
képeznek magas színvonalon. Az étte-
rem konyhája az elmúlt 3 évben 20
millió forint értékû eszközparkkal
bôvült, a forgalom megháromszoro-
zódott, így a tanulók heti 30 féle étel
készítésében segédezhetnek. A
PBKIK a Siklósi Szakképzési Díjjal
ismerte el Gyenis Péter munkáját.
— Folyamatosan fejlesztünk, követ-
jük a technológiai fejlôdést, ami pedig a
versenyképességünk záloga. Jelenleg is
tervezzük az étterem további bôvítését,
ezáltal lehetôségünk lesz szélesíteni
ételkínálatunkat, gyarapítani a vendége-
ink számát, ami pedig az étterem arcula-
tára is kedvezôen hat – mondja Gyenis
Péter.
— Miért fontos az ön számára,
hogy tanulókat képezzen?
Maric Damir
DÍJAZOTTAK 19Dél-Dunántúli Gazdaság
Jelentôs az érdeklôdés a
tavaly átadott, az Or-
mánság természeti
kincseit és kulturá-
lis értékeit, hagyo-
mányait megis-
mertetô Ôs-Dráva
Látogatóközpont
iránt. Az új turisz-
tikai látványosság
megvalósításában
nagy szerepet vállalt
Wodtke Szilvia, a Duna-
Dráva Nemzeti Park Igazga-
tóság (DDNPI) osztályvezetôje. Nagy
gondot fordít a térség turisztikai szol-
gáltatóival való szoros kapcsolat ápo-
lására, valamint a felépült látogató-
központ egyre szélesebb körben való
megismertetésére, ezzel bevonva a
központot a térség turisztikai vérára-
mába. Wodtke Szilvia munkáját a ka-
mara a Siklósi Idegenforgalmi Díjjal
ismerte el.
— A Duna-Dráva Nemzeti
Park Igazgatóság mûkö-
dési területe Somogy,
Baranya és Tolna me-
gye majdnem egé-
szét lefedi, 10 be-
mutatóhely, számos
tanösvény várja az
érdeklôdôket a nem-
zeti parkban, az öt
tájvédelmi körzetben
és a természetvédelmi
területeken. Az ökoturiz-
mus jó eszköz a szemléletfor-
málásra, túrákat, programokat, kenutú-
rákat, szakvezetéseket tartunk, a kör-
nyezeti neveléssel az óvodások, iskolá-
sok számára nyújtunk élményprogra-
mokat – sorolja Wodtke Szilvia a
DDNPI turisztikai kínálatát.
A Dráva mellett Harkány, Villány,
Siklós térségében a látogatóközpont
megnyitása elôtt a nemzeti park igazga-
tóságnak nem volt bemutatóhelye,
most, a nyitást követô egy évben már
látszik, hogy az akár egész napos prog-
ramot kínáló komplexum kedvelt cél-
pont lett. Sok csoportot és egyéni láto-
gatót fogadunk, tavasztól megsokasodik
a kerékpáros vendégek száma is. Ahhoz
azonban, hogy a látogatóközpont
hosszú távon sikeres maradjon, keres-
sük a térség szereplôivel való kapcsoló-
dási lehetôséget.
— Miként fogadták a már a terü-
leten lévô turisztikai szolgáltatók a lá-
togatóközpont megnyitását?
— A környezô települések felismer-
ték a kapcsolódási lehetôségeket és el-
kezdtek bennünk is gondolkodni. Több
rendezvény helyszínéül választották a
látogatóközpontot, de mi is kivisszük a
kínálatunkat, attrakcióinkat a környéken
tartott eseményekre. Jó kapcsolatot ápo-
lunk a térség szálláshely-szolgáltatói-
val, hogy programlehetôségként ajánl-
ják vendégeiknek a látogatóközpontot.
Folyamatosan keressük a lehetôséget a
térség turisztikai szereplôinek összefo-
gására.
— Tulajdonképpen a legelsô tanu-
lónk, akit jelenleg is foglalkoztatunk, az
éttermünket ismerve maga jelentkezett,
hogy nálunk szeretne tanulni. Ekkor in-
dítottam el a folyamatot, hogy szakács
gyakorlati képzôhely lehessen a kony-
hánk. Ebben az idôszakban is már látha-
tó volt, hogy kevés a megfelelô szaktu-
dással rendelkezô szakács. Ez azóta sem
változott, így a tanulók oktatása a to-
vábbfoglalkoztatásra is lehetôséget ad.
— Milyen példát, értéket, tudást
tart fontosnak, amelyet mindenkép-
pen át akar adni a tanulóknak?
— A munkához való hozzáállást, a
tiszteletet, mind a munkahelyen, mind a
munkatársak iránt. Fontos, hogy tanuló-
ink az egyes munkafolyamatokat meg-
felelô higiéniával és technológiával vé-
gezzék. Az is elsôdleges,
hogy minden munkafo-
lyamattal találkozza-
nak, a nyersanyag át-
vételétôl az elôké-
szítési mûvelete-
ken át egészen a
készétel tálalásáig,
majd a befejezô
mûveletekben is
részt vegyenek. Ezál-
tal átlátják a konyha
mûködését, és a késôbbi-
ekben akár vezetôként is tisz-
tában lesznek az elvárásokkal. Termé-
szetesen nem lehet mindenkit ugyanarra
a szintre képezni, mert az egyes tanulók
hozzáállása is változó, de mindenki szá-
mára adott a lehetôség.
— Egyre több szakács
keresi a boldogulást kül-
földön. Miként tudja
ôket erre felkészíte-
ni, illetve arra ösz-
tönözni, hogy ma-
radjanak itthon?
— Sajnos a kör-
nyékünkrôl is na-
gyon sok szakács
dolgozik külföldön, de
azt gondolom, és ennek
hangot is adok, hogy a jól
felkészült és kiváló szaktudás-
sal rendelkezô szakácsok itthon is ver-
senyképes jövedelmet érhetnek el. Eh-
hez persze rengeteg munka és kitartás
szükséges.
Siklósi Idegenforgalmi Díj:
Wodtke SzilviaA látogatóközpont sikere a térség szereplôivel kialakított kapcsolaton is múlik
EGYÜTTMÛKÖDÉS Dél-Dunántúli Gazdaság20
A Kulturális Innovációs Kompetencia
Központ Egyesület 2014-ben csatlako-
zott a „Break In the Desk” címû
Erasmus Plusz pályázathoz, amely há-
rom éves kifutása alatt hét ország tíz
partnere (szervezetek, egyetemek, mû-
vészeti tevékenységgel foglalkozó kép-
zési helyek) között hoz létre konzorciu-
mot annak érdekében, hogy a mûvészek
aktívan vegyenek részt nem mûvészeti
tevékenységgel foglalkozó vállalkozá-
sok, vállalatok munkájában, és tevé-
kenységükkel segítsék a vállalatok ter-
melékenységét, versenyképességét.
„Szeretnénk kimozdítani a mûvésze-
ket a komfortzónájukból és abban támo-
gatni ôket, hogy a tudásukat, tehetségü-
ket szélesebb körben is kamatoztassák“
– mondja Keresnyei János, a KIKK
Egyesület elnöke. A projektet egy kuta-
tással kezdték, amelyben felmérték,
hogy a résztvevôk milyen kompetenci-
ákkal rendelkeznek a mûvészeti tevé-
kenységen kívül, illetve miben szeretné-
nek fejlôdni, hogyan látják az elôrelépés
lehetôségét. Most formálódik egy olyan
online képzési platform, amibe be tud-
nak kapcsolódni a mûvészek. Pécsett a
PTE Mûvészeti Kar doktoranduszai és
hallgatói vettek részt korábban egy egy-
napos képzésen, ahol elsajátították a
mûvészeti projektek tervezési módszer-
tanát. A májusi egyhetes pécsi tréning
pedig azt szolgálta, hogy minden mû-
vész végig tudja gondolni a saját pro-
jektjét, azaz, hogy milyen értéket te-
remt, melyek a nehézségek a megvaló-
sítás során – tehát ne csak alkotásként,
hanem projektként fogják fel mûvészeti
tevékenységüket.
„A tréningre 33-an érkeztek, minden
országból három mûvész, illetve a kon-
zorciumi partnerek képviselôi. Lehetô-
ségük volt három olyan pécsi cég képvi-
selôjével megismerkedni – Barking
Frog Entertainment, Kulturális Labor
Szociális Szövetkezet és a Pécsi Orgo-
namanufaktúra Kft. (mindhárman a
Kreatív Ipari Klaszter tagjai) –, amelyek
nyitottak erre a kezdeményezésre. A
mûvészeknek az lesz a feladatuk, hogy
dolgozzanak a cégek által ismertetett
üzleti kihívásokon, azaz csoportmunká-
ban találják ki, hogy miként lehet vala-
milyen mûvészi beavatkozással megfe-
lelni ezeknek a kihívásoknak” – teszi
hozzá Keresnyei János.
Az idei évben még két találkozó al-
kalmával tesztelik az ún. breaking me-
todológiát, amelynek kidolgozásával
várhatóan ezen a nyáron elkészülnek.
Spanyolországban inkább cégekkel,
míg Franciaországban közintézmények-
kel fejlesztik az együttmûködést a pro-
jekt résztvevôi.
Egyelôre két magyar mûvész, KanisDorottya és Szabó Klarissza vesz részt a
programban, de az egész projekthez
nemcsak képzômûvészek, hanem elô-
adómûvészek, illetve egy zenei stúdiót
mûködtetô producer is csatlakozott. Az,
hogy az együttmûködések miként való-
sulnak meg, nagymértékben függ az
egymásra találó partnerek mûködési te-
rületétôl, az egymás iránt támasztott el-
várásoktól. A cél mindenképpen az,
hogy a mûvészi szabadság megôrzése
mellett értékes produktum jöjjön létre a
cégek, szervezetek megelégedésére.
A projekt iránt meglehetôsen élénk
volt az érdeklôdés, így a különbözô or-
szágokban a jelentkezôk közül a legnyi-
tottabb alkotókat válogatták ki. A kon-
zorciumi partnerek részére nyitott a le-
hetôség a munkába való bekapcsolódás-
ra, mint ahogy külsô cégek számára is
biztosítják ezt. A hazai koordináló szer-
vezet a pécsi KIKK Egyesület, a projekt
2017 ôszén zárul. K.T.
Mûvészek a gazdaságban– nemzetközi tréning a KIKK-nél
Európai együttmûködés keretében hét ország mûvészei, valamint helyi cégek bevonásá-val május végén egyhetes tréninget tartottak Pécsett annak érdekében, hogy elôsegítséka mûvészeti tevékenység, valamint a gazdaság együttmûködését.
ÖNINDÍTÓDél-Dunántúli Gazdaság 21
Különleges munkahely-teremtési, kép-
zési program zajlik immár harmadik
esztendeje Pécsett. Az Önindító nevet
viselô projekt egyedülálló lehetôséget
kínál a kreatív iparban vállalkozást
indítóknak. A Baranya Megyei Kor-
mányhivatal Foglalkoztatási Fôosztá-
lya a program gazdája, amelynek szel-
lemi hátterét a KIKK Egyesülettel és a
Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Ipar-
kamarával közösen dolgozta ki, s a
Baranya Megyei Vállalkozói Központ-
tal és a Dél-Dunántúli Regionális Ide-
genforgalmi Nonprofit Kft.-vel együtt-
mûködve valósít meg. A tanfolyamnak
a KIKK Egyesület székhelye, a KOHÓ
ad helyet.
Lezárult a projekthez kapcsolódó vállal-
kozói ismereteket nyújtó tanfolyam, ki-
vétel nélkül mindenki sikerrel vette az
akadályokat. Egyre nagyobb szerepet
kap a résztvevôk életében az üz-
leti terveikben megfogalma-
zott célok megvalósítása. A
textil és filc figurákat készí-
tô LULIÁK Krisztina is
már a pályázati forrásból
kialakítandó leendô mûhe-
lyének megvásárlását intézi.
— Korábban a kereskede-
lemben dolgoztam, megszületett a
kislányom, akivel otthon maradtam, s
négy évvel ezelôtt, majd amikor óvodába
ment, akkor neki kezdtem el filcbôl figu-
rákat készíteni, mert nagyon nehezen
ment az elválás – vezet be a kezdetekbe.
— Szerette Bartos Erika Ujjbáb címû
versét, ezért filcbôl elkészítettem neki a
benne szereplô bábokat. Az elsô textilbôl
készült figurám egy macska volt, amit
egy bagoly követett.
Eleinte csak a kislányának, majd
egyre több ismerôsének varrt filcbôl bá-
bukat. Az óvodában is felfigyeltek a kéz-
ügyességére, nagy tetszést arattak a figu-
rái az ovisok és az óvónôk körében egy-
aránt. Az egyik ismerôse elhívta egy
patchwork szakkörbe, ahol megigézte a
textilek sokszínûsége, ennek hatására
már nagyobb méretû figurákat tervezett
és varrt, amelyek szintén hamar népsze-
rûek lettek. Mindeközben próbaképpen
elkezdett járni a Tüke és az Aszpik Piac-
ra is, ez utóbbival sok külsô kitelepülé-
sen is részt vett már. Tavaly a Fishing
Orfûn is árulta a textilbôl készült bábuit,
ajándék és dekorációs tárgyait. Idén vár-
hatóan szintén ott lesz, de szeretne a Ba-
laton környékén és a fôvárosban meg-
rendezésre kerülô fesztiválokon, kézmû-
ves vásárokon is megjelenni.
— A korábbi önindítósok közül töb-
ben is rendszeresen árulnak az Aszpikon,
akikkel összebarátkoztam – folytatja to-
vább. — Tanó Móni és Szabó Timi aján-
lotta, hogy adjam be a pályázatomat.
Már 2014-ben eljátszottam a gondolat-
tal, azonban csak 2015-ben, ami-
kor lejárt a gyesem, akkor je-
lentkeztem.
Mint mondja, sok új infor-
mációt kapott a tanfolyam
ideje alatt, s egy nagyon jó,
egymást segítô csapat tagja
lehetett. S miután korábban
csak alkalmazottként dolgozott
egyértelmûvé vált számára a vál-
lalkozói lét egy teljesen más gondolko-
dást követel.
— Nagyon jó, hogy betekintést kap-
hattunk gyakorlati példákon keresztül
mindabba, ami a sikeres vállalkozás fel-
tétele – ad hangot véleményének. — Ne-
kem különösen a marketingrôl szóló elô-
adás adott sokat. E mellett a félév során
létrejött kapcsolati tôke is sokat jelent,
lesznek olyanok a csoportból, akikkel a
késôbbiekben várhatóan lesznek közös
munkáink is, mint például a fotós Dal-
mával, akinek textil figurákat készítek
majd.
A kerámia-ékszereket készítô GÉCZY
Dorina képzômûvész tanári és mûvé-
szettörténész diplomával hosszú éveken
át dolgozott a Magyar Nemzeti Múzeum
Nemzeti Örökségvédelmi Központjában,
majd annak pécsi irodájának megszûné-
se után, úgy döntött a saját lábára áll,
megvalósítja a hosszú éveken át dédel-
getett terveit. A kerámiát mindig is na-
gyon szerette, ezért is határozta el, hogy
olyan tárgyakat készít ame-
lyek nem csak a kata-
lógusokba szerepel-
nek, hanem egye-
diek, viselhetôk,
kézbe fogható
mûvészi kompo-
zíciók.
— Sorsszerû
volt az, ahogy ráta-
láltam az Önindító prog-
ram – indítja beszélgetésünket. — Akkor
fedeztem fel a pályázatot az interneten,
amikor megszûnt a munkahelyem, s alig
egy hetem volt arra, hogy megírjam.
Szólt arról is, hogy tôle nagyon távol
áll a vállalkozói gondolkodás, inkább
mûvészi alkat. Azonban egy olyan csa-
patban találta rövid idôn magát, ahol
mindenki abban erôsítette meg, érdemes
belevágnia, sikerülni fog, képes lesz ar-
ra, hogy megvalósítsa a terveit, egy
olyan nyitott mûtermet, ahol betekintést
nyerhetnek az érdeklôdôk a kerámiaké-
szítés egyes mozzanataiba, e mellett
szakmai work-shopoknak is helyet adna.
Pályázati forrás felhasználásával hozná
mindezt létre.
— A tanfolyam ideje alatt barátságok
is szövôdtek, a keresztszülôi hálózat pe-
dig lehetôséget teremtett arra, hogy
egyedileg is feltehessük a kérdéseinket –
ad hangot véleményének. — E mellett
olyan fontos tanácsokkal
láttak el bennünket,
mint a több lábon
állás fontossága,
hogy mindig le-
gyen a vállalko-
zásnak egy olyan
része, amelyik jól
mûködik.
S volt, aki a tanfo-
lyam során döbbent rá arra,
mint például GARAI Zsófia, hogy még-
sem azzal szeretne foglalkozni, amivel
eredetileg az Önindítóra jelentkezett.
egyénre szabott program Az
MESTERKÉPZÉS Dél-Dunántúli Gazdaság22
— Mindig is jelen volt a vállalkozói
lét a környezetemben, ugyanis a szüleim,
a szûkebb és tágabb családtagjaim által
választott pályák nem szoríthatók be a
hagyományos keretek közé – kezdi be-
szélgetésünket. — Magam pénzügyi, ke-
reskedelmi végzettséggel rendelkezem,
pályázatírással foglalkoztam, ugyan eh-
hez fontos volt, hogy kreatív legyek, de
az írás hivatásszerûen nem érdekelt.
Azonban a családunkban nagy hagyo-
mányai vannak a közös étkezéseknek.
Mindig is élveztem, ha sok emberre fôz-
hettem, ebbôl jött az ötlet, amit a férjem-
nek köszönhetek, az életemben eddig is
jelen lévô fôzôtábor mellett, a leendô fô-
zôiskolám lakásétterem is legyen egy-
ben.
— Az édesanyám a kamarában hal-
lott az Önindítóról, s ô javasolta, adjam
be a pályázatomat, amit ugyan más terü-
leten indítandó vállalkozásra nyújtottam
be, ugyanis elôször úgy gondoltam a
kreatív iparban tevékenykedôk érdeké-
ben végzett mecenatúrával lehetek sike-
res – folytatja tovább. — Azonban,
ahogy teltek, múltak a hetek, egyre in-
kább úgy éreztem a fôzés, a vendéglátás
az én igazi területem, s váltottam. S az
Önindító program szervezôi rugalmasak
voltak, így megvalósulhat az álmom,
létre hozhatom a vállalkozásomat, a
COOKtoda gasztro-teret, ami felnôttek-
nek és gyerekeknek szervezett fôzôisko-
laként mûködik majd, amellett, hogy
idôrôl idôre lakásétteremként is várja a
gasztronómia szerelmeseit. Az ezeknek
helyet adó ingatlant pedig a pályázati
forrás felhasználásával vásárolom majd
meg. Elôször érzem azt az életemben,
hogy megérkeztem – zárja beszélgeté-
sünket.
Abban mindannyian megegyeztek, hogy
az eltelt fél év alatt a színes egyéniségek
alkotta csoport közösséggé kovácsoló-
dott. Kialakultak barátságok is. Mind-
annyiukra nagy hatással voltak azok az
elôadók, akik a saját példájukon keresz-
tül mutatták be, miként lettek sikeresek,
s KIKK munkatársai Kiss Anikó és Ja-kab Judit folyamatosan a segítségükre
voltak az üzleti tervek elkészítésében
ugyanúgy, mint a tanfolyam során fel-
merülô problémáik megoldásában.
Sz.K.
A mesterképzés a céhek megalakulásá-val fonódik össze. A kézmûves szak-mákban mindig is jelen volt a mestersé-gét magas színvonalon mûvelô, tudásátnemzedékrôl nemzedékre továbbadószakember. Egykoron az iparengedélykiváltásának feltétele volt. A mester-vizsgáig számos képzéssel, sok tanu-lással kikövezett út vezet, hiszen nem-csak rangot, hanem többlet tudást, egy-fajta emberi tartást is feltételez.
A mohácsi PAULYUK László
mindig is fontosnak tartotta,
hogy a keze alól csak magas
minôségben elkészített bútor
kerüljön ki. Annak idején az
édesapja javaslatára, aki vil-
lanyszerelô volt, választotta
ezt a szakmát, mert ô ugyanis
azt mondta neki, egy asztalos felett min-
dig van tetô, ami védi a hidegtôl és a me-
legtôl egyaránt.
— Somberekrôl származom, Mohá-
cson a Székgyárban voltam tanuló, ahol
az egyik szakoktatóm az édesapám ke-
resztapja volt, aki ugyan sokat követelt,
de lehetôvé tette, miután látta, hogy ér-
dekel a szakma, hogy az esztergagépen
is dolgozhassam – mondja. — A szak-
munkás-bizonyítvány megszerzését kö-
vetôen két évig a Székgyárban dolgoz-
tam. A katonaság után vállalkozóknál
helyezkedtem el, majd adódott egy lehe-
tôség arra, hogy kimenjek Németország-
ba dolgozni. A kint töltött másfél év alatt
nemcsak a legkorszerûbb eljárásokat,
eszközöket ismerhettem meg, hanem azt
a fajta mentalitást is elsajátítottam, ami a
német kézmûvességet jellemzi, a magas
minôséget, a pontosságot, s, hogy a ha-
táridô szent és sérthetetlen. A kétkezi
munkának már akkoriban is nagy volt ott
a becsülete. Késôbb még kétszer töltöt-
tem kint néhány hónapot, arra a helyre
hívtak vissza, ahol korábban dolgoztam.
Miután visszatért Mohácsra, az
összegyûjtött pénzbôl saját mûhelyt nyi-
tott. A kezdetektôl egyedi megrendelésre
készít bútorokat bútorlapból és néha fá-
ból is. A híre szájhagyomány útján ter-
jedt, egyik megrendelô hozta a másikat.
Ma már vannak közöttük olyanok is,
akik a kezdetek óta tôle rendelik meg az
újabb és újabb bútoraikat.
— Az elsô idôben egy bérelt mûhely-
ben dolgoztam, majd ahogy nôtt a meg-
rendelôi köröm, úgy fejlesztettem a vál-
lalkozásomat – folytatja tovább. — Ma
már saját mûhelyem van, ahol tanulók
képzésével is foglalkozom, ezen a mó-
don szeretném az utánpótlásomat kine-
velni.
A jövô szakembereinek kép-
zése mellett a saját tudásának
fejlesztését is mindig fontos-
nak tartotta, s tartja a mai na-
pig. Folyamatosan részt vesz
az egyes faipari termékek,
alapanyagok és gépek forgal-
mazásával foglalkozó cégek
által szervezett rendezvényeken. Nemré-
giben a mestervizsgát is letette.
— Már korábban is foglalkoztatott a
gondolat, hogy mestervizsgát teszek, de
akkoriban erre csak Sopronban lett volna
lehetôség – hangsúlyozza. — Sok idôt
vett volna igénybe az utazás, meg sokba
is került volna, ezért végül nem vágtam
bele. Aztán az elmúlt évben lehetôség
nyílt arra, hogy pályázati forrás felhasz-
nálásával megszerezzem a mesterlevelet,
ugyanis tanulókkal csak ennek birtoká-
ban foglalkozhatok továbbra is. Éltem a
lehetôséggel.
— Mint mondja, a mestervizsgára
felkészítô tanfolyam jó lehetôséget te-
remtett az ismeretei felfrissítésére, a pe-
dagógiai modul pedig segítséget ahhoz,
hogy tanulóképzés minél eredménye-
sebb legyen. — A mesterdarabom egy
forgatható sakktábla volt – mondja hang-
jában nem kis büszkeséggel. — Az egyik
barátom kisfia sakkzseni, ô adta az ötle-
tet hozzá, ugyanis ezzel egyedül is le tud
játszani egy-egy játszmát. Kettôt is ké-
szítettem, a másik a fiamé lett. A mester-
vizsgának számomra ez volt a legszebb
része. A gyakorlati vizsga nagyon köny-
nyû volt, ugyanis olyan feladatot kap-
tunk, csapolni kellett, ami egykoron a
szakmunkásvizsga része volt.
Egymásnak adjákmûhelye címét a megrendelôi
TANULÓSZERZÔDÉSDél-Dunántúli Gazdaság 23
Már lassan nem lesz olyan szakma,amelyben a cégeknek, vállalkozások-nak ne kellene szembe nézniük a szak-emberhiánnyal. Komlón a helyi vállal-kozók összefogtak annak érdekében,hogy pótolják a mind inkább érezhetôhiányt, kineveljék az utánpótlásukat. AzArt-Innova Kft. is számos lépést tett an-nak érdekében, hogy az asztalos képzésismét elinduljon a hét dombra épült vá-rosban.
A komlói Art-Innova Kft. tizenöt év-
vel ezelôtt alakult, s az elsô idôben egye-
di bútorokat készítettek, elsôsorban fá-
ból, de bútorlapból is. Folyamatosan nôtt
a megrendelôi körük, ezért 2008-ban
uniós pályázati források felhasználásával
új gépparkot vásároltak, s áttértek a la-
minált bútorlapokból készülô egyedi bú-
torok gyártására, valamint saját telephe-
lyet létesítettek. A fejlesztések ezzel nem
fejezôdtek be, pályázati források felhasz-
nálásával új üzemcsarnokot építettek az
Ipari úton, újabb gépeket vásároltak, je-
lenleg csaknem harminc embernek ad-
nak munkát. Termékeik jelentôs része a
német piacon talál gazdára, ahol a vevô-
körüket folyamatosan bôvítik, olyan tra-
dicionális asztalos mûhelyekkel veszik
fel a kapcsolatot, amelyeket már a ne-
gyedik, ötödik generáció irányítja, nekik
gyártanak egyedi termékeket.
— Az általunk gyártott bútorok je-
lentôs részét az Objekt Baun keresztül
értékesítjük a német-osztrák piacon –
kezdi beszélgetésünket a cég ügyvezetô-
je BISCHOF Balázs asztalos mester. —
Kórházak, hotelek, ifjúsági szállók, köz-
intézmények berendezéseit gyártjuk el-
sôsorban, de a Spar üzleteiben is min-
den, ami fából készül – kínáló pultok,
zöldséges állványok –, valamint az
OMV és a Lukoil shopjainak bútorzata is
a mi üzemünkben készül.
Az évek alatt a cég folyamatosan fej-
lôdött, mind több embernek adtak mun-
kát, azonban egy idô után szembe kellett
nézniük azzal a ténnyel, a nyugdíjba me-
nô, vagy a boldogulását máshol keresô
szakembereik helyére nincs kit felvegye-
nek, ekkor határozták el, hogy magunk
nevelik ki az utánpótlásukat, tanulókép-
zésbe fognak. Ennek már négy éve.
Mint mondja, az elsô idôkben még
évente volt két, három tanulójuk, azon-
ban a szeptemberben induló tanévre sen-
ki nem jelentkezett. Mindeközben a
CNC vezérlésû asztalosipari gépeik mel-
lé lassan nem tudnak kit állítani.
— A szakképzô intézetben szeptem-
bertôl várhatóan egyetlen asztalos tanuló
sem lépi át a teljesen felújított tanmûhely
küszöbét, éppen ezért úgy döntöttünk,
megpróbálunk ezen a helyzeten változ-
tatni – folytatja tovább. — Felkerestük a
komlói önkormányzatot ahol nyitott fü-
lekre találtunk, a város által nyújtott
szakképzési támogatások körét kibôví-
tették az immár hiánynak számító aszta-
los szakmával is. A kamarával is felvet-
tük a kapcsolatot, bízunk benne, hogy
onnan is segítséget kapunk. Talán a hi-
ányszakmákat tanulóknak nyújtott álla-
mi és önkormányzati támogatás, vala-
mint az általunk adott ösztöndíj együtte-
sen elegendô motivációt jelent majd ah-
hoz, vonzó legyen ez a szakma is.
Bischof Balázs annak idején azért
választotta ezt a szakmát, s jelentkezett
asztalosnak, mert a szomszédjukban volt
egy asztalos mûhely, s nagyon megra-
gadta a folyamat, ahogy bútorrá alakult a
fa. A Pécsi Bútorgyárban volt tanuló, a
végzés után ott folytatta, de dolgozott
magánvállalkozóknál is. Aztán, amikor
úgy látta, nagy igény van az egyedi búto-
rokra, a barátjával, aki nem is asztalos,
létrehozták a saját vállalkozásukat. A tu-
dását is folyamatosan gyarapította, az
évek során mestervizsgát is tett.
— A tanulóinkat lépésrôl, lépésre
vonjuk be a termelésbe, a tényleges
munkába. A mûszaki rajz készítésétôl,
annak olvasásán át, az egyes bútorele-
mek elkészítésén keresztül egészen a
kész termék összeállításáig. A CNC gé-
peken felügyelet mellett dolgoznak, ké-
szítenek bútoralkatrészeket, valamint a
bútorok készre szerelésében segédkez-
nek. A tanulókkal általában kollégáim
foglalkoznak, valamint az egykori mes-
terem is, aki szintén a cégnél dolgozik.
Igyekszünk jó szakembereket nevelni
belôlük, olyanokat, akiket a végzést kö-
vetôen szinte azonnal a termelésbe tu-
dunk állítani – zárja gondolatait. Sz.K.
Összefogtak a várossalaz asztalos képzés újraindításáért az asztalos képzés újraindításáért
Annak a véleményének is hangot adott,
jó, hogy a kamarában megalakult a Mes-
ter Klub. Nemcsak egy találkozási pont
lehet a késôbbiekben, hanem arra is jó
alkalmat teremt majd, hogy folyamato-
san fejleszthessék a tudásukat, meg arra
is, hogy a vizsgák során szerzett tapasz-
talataikat is megoszthatják, s javaslataik-
kal segítséget nyújthatnak a minél maga-
sabb színvonalon történô mestervizsgáz-
tatáshoz, annak érdekében, hogy a mes-
tercím ismét visszanyerje régi rangját.
Magát nagyon szerencsésnek tartja,
mert a munkája az évek során a hobbija
is lett. Mindig nagy örömet jelent számá-
ra, amikor az elkészült bútort elégedet-
ten szemléli a megrendelô, s a munka
befejeztével barátként válnak el. Sz.K.
BARANYAI GAZDASÁG24 Dél-Dunántúli Gazdaság
Az elmúlt két évtizedes vezetésfejlesz-
tési tapasztalataim alapján, ha egy szer-
vezetben csökkent az elkötelezôdés, a
teljesítmény, romlott a munkahelyi lég-
kör, a munkatársak nem a megfelelô
motiváltsági szinten dolgoztak, a veze-
tôk úgy vélték, hogy egy munkatársak-
nak szóló tréning segít a nehézségek
megoldásában. Ez a zsigeri vezetôi re-
akció, amely szinte mindig a munkatár-
sak „tréningre küldésében” látta a meg-
oldás kulcsát, ma már kétségtelenül el-
avult. Ezzel természetesen nem azt aka-
rom mondani, hogy a fejlesztô trénin-
geknek nincs helye a vállalatok életében
(sôt!), csupán azt, hogy a mai korunk ki-
hívásai egyre keményebben szembesítik
a vezetôket azzal, hogy önmaguk veze-
tési szemléletével is foglalkozni kelle-
ne, és a hatalom csúcsán lenni nem je-
lenti azt, hogy ne lenne szükség saját
vezetôi kompetenciáik fejlesztésére.
Hisz a vezetés egy szakma! Ami tanul-
ható, és attól, hogy valaki egy vállalko-
zás élén áll, még nem garancia arra,
hogy modern szemléletben tud vezetni,
és valós, igazi vezetôi tekintélyre tud
szert tenni. Ehhez azonban a vezetônek
el kell indulnia az önreflexió útján, és
nem csak az üzleti eredmények és a
számszerû mutatószámok tükrén ke-
resztül látni a világot, hanem „emberi
minôségi mutatók” mentén is!
Nemzetközi felmérések igazolják,
hogy a legtöbb cég nem tudja igazán ki-
használni a munkatársaiban rejlô poten-
ciált, a vezetôk ugyanis képtelenek elér-
ni, hogy beosztottjaik, csapataik teljes
energiájukkal elkötelezôdjenek a szerve-
zet céljai mellett. Hogy miért? Mert le-
járt az ideje annak, hogy a vezetôk meg-
mondják a „tutit”, hogy erôbôl lenyom-
ják a munkatársak torkán a megkérdôje-
lezhetetlennek tûnô döntéseiket. Mert
muszáj a hatalom csúcsán is olykor tü-
körbe nézni!
A gyorsan változó, kiszámíthatatlan
és egyre bonyolultabb üzleti helyzetek
azonnali és önálló döntési- és
reagálóképességet igényelnek az egyén-
tôl és a közösségtôl egyaránt, így a
szakmai felkészültség és a motiváltság
kulcsfontosságúvá válik. És ebbe egyre
erôteljesebben beletartozik a vállalko-
zások vezetôinek egyre magasabb szin-
tû szakmai és vezetôi felkészültsége.
A vezetôknek tudniuk kellene, mi-
ként képesek támogatni munkatársaikat,
hogy azok az adott helyzetben és pilla-
natban a lehetô legtöbbet hozhassák ki
magukból. A hagyományos vezetési
módszerek felett eljárt az idô, ezek nem
segítenek a problémák hatékony kezelé-
sében, ugyanakkor a vezetési módsze-
rek helyzetfüggôek. Az, hogy milyen
vezetési módszert érdemes egy adott
helyzetben alkalmazni, nagymértékben
függ a szervezet kultúrájától, tevékeny-
ségi körétôl, a munkavállalók összetéte-
létôl és a napi operatív szituációktól. Je-
lenleg olyan változások és kihívások
elôtt állnak a 21. század vezetôi, ame-
lyek óhatatlanul új és korszerû vezetési
elveket és szemléletet kívánnak. Napja-
ink vezetési gyakorlatában egyre na-
gyobb szerepet kap az a fajta szemlélet,
amely elkötelezett a munkavállalók fej-
lesztése, tudatosságuknak és felelôsség-
vállalásuknak növelése mellett. Ennek a
szemléletnek egyik módszertani meg-
közelítése a COACHING SZEMLÉLE-TÛ VEZETÉS.
Mi a coaching személetû vezetés lé-
nyege?
● Egy olyan vezetôi hozzáállás, amely
a munkatársak belsô motivációját
erôsíti.
● A tanulás, a gondolkodás, alkotás,
döntés és felelôsségvállalás lehetô
legnagyobb szeletét hagyja a mun-
katársnál.
● Ereje abban rejlik, hogy képes a kü-
lönbözô egyéneket személyiségük-
nek, tudásuknak megfelelôen kezel-
ni.
● A coaching szemléletû vezetés sok-
kal inkább szemléletet, a vezetés
alapvetô megközelítését jelenti és
nem feltétlenül a minden szituáció-
ban alkalmazandó operatív módsze-
rét.
A coaching szemléletû vezetés központi
gondolata, hogy a vezetô segíti munka-
társait annak megértésében, hogy merre
tart a szervezet, valamint abban, hogy
képessé váljanak – az üzleti irányvona-
lak ismeretében –, a pillanatnyi legjobb
tudásuk szerint megtalálni a megoldáso-
kat az aktuális kihívásokra. Ez a nézô-
pont megkívánja, hogy a vezetôk leg-
alább ugyanolyan mértékû figyelmet
fordítsanak önmaguk fejlesztésére, mint
mások vezetésére. Hogy mi szükséges a
coaching szemléletû vezetés elsajátítá-
sához és mik a legnagyobb gátjai? Kö-
vetkezô írásunk errôl szól majd.
Paradigmaváltás a vezetésben – a coaching szemléletû vezetés
A rovat célja, hogy a vezetôi munkában megjele-nô olyan aktuális témákat vessen fel, olyan veze-tôi területeket érintsen, amelyek inspiratív, figye-lemfelkeltô gondolatokat ébreszthetnek a vállal-kozások vezetôiben. A munkahelyi, gazdasági életforgatagában egy rövid megállást hozhatnak, és avezetôi munkában tudatosabb, irányítottabb gon-dolkodást indíthatnak el. Fókuszba helyezik azemberi erôforrás gazdálkodás, fejlesztés és kép-zés területét, a szervezetek humán kérdéseit.
A rovat „TÁR-felelôse”: dr. Lakner Szilvia coach, vezetés- és szervezetfejlesztési tanácsadó, a Lartco Consulting Kft. ügyvezetôje, a Humán Klub tagja.
MI ÚJSÁG? 25Dél-Dunántúli Gazdaság
Az elmúlt évben kiemelkedôen ered-
ményes évet zárt az elektronikai ké-
szülékek, berendezések gyártásával
foglalkozó pécsi KONTAKT-Elektro
Kft. A cég eddigi legnagyobb megbí-
zását teljesítette az elmúlt egy-másfél
évben, ráadásul egy hazai székhelyû,
higiéniai termékeket gyártó multina-
cionális vállalatnál. Ez azért érdekes,
mert az elmúlt években a vállalkozás
növekedését leginkább az export-
munkák alapozták meg.
— Cégvezetésünk már korábban
megfogalmazta, hogy fontos az export-
piac, de itthon is meg kell ismerniük a
régiónkon kívül esô ipari cégeknek a
KONTAKT-Elektro Kft. villamos auto-
matizálási szolgáltatásait, termékeit –
mondja HIRTH Olivér ügyvezetô. —
Ezért létszámunk is a kihívásoknak
megfelelôen növekedett az elmúlt idô-
szakban: jelenleg 63 jól képzett kollé-
gánkkal teszünk eleget a megkeresések-
nek és 3 pozícióra keressük leendô
munkatársainkat.
Jól alakulnak exportmunkáink is, si-
került újabb partnereket és megrendelé-
seket szereznünk az automata magas-
raktári területeken. Ezek és a környék-
beli ipari cégektôl érkezô megbízások
biztosítják számunkra a folyamatos
munkával való ellátottságot, bizonyítva
a tavalyi évben átadott mûhelycsarno-
kunk létjogosultságát.
— Hol tart a cég saját terméke, a
tüzelôanyag-cella fejlesztése, forgal-
mazása?
— Ahogy az elektronikai készülé-
kek gyártásában, úgy az üzemanyag-
cellák területén is folyamatos fejleszté-
seket végeznek mérnökeink. Mivel
ezekre igen pontos fejlesztési tervünk
van az elkövetkezô két évre, várhatóan
a közeljövôben pályázni is fogunk.
Az elmúlt idôszakban egyébként
egyre több tervezési és programozási
munkával keresik meg automatizálási
üzletágunkat, így elindítottunk egy szer-
vezeti optimalizálást a mérnöki terüle-
ten. Az új mérnök kollégák érkezésével
átalakítottuk a hatásköröket, munkafo-
lyamatokat, és a jövôben külön divízió-
ként kezeljük tervezôinket, PLC-prog-
ramozóinkat, valamint projektmérnöke-
inket.
Értékesítési csapatunkat is megerô-
södött, újabb pozíciókat hirdettünk
meg, hamarosan pedig a minôségügyet
szeretnénk egy új kollégával tovább
erôsíteni. Látható tehát, hogy a humán-
erôforrás tekintetében továbbra is sok
feladat vár ránk. A szakember-utánpót-
lás egyébként is fontos és stratégiai fel-
adat számunkra, ezért igyekszünk minél
több szervezettel együttmûködni. Ezek
közül kiemelkedô a Gépipari Klaszter-
rel való közös munka, de említhetem az
egyetemet, vagy a szakképzô intézmé-
nyeket is.
— A jövôre 35 éves KONTAKT-
Elektro egy ideje testvérvállalatával,
a ROBATECH Kft.-vel dolgozik
együtt.
— Egyedi célgépgyártással és ipari
ragasztástechnológiával foglalkozik
testvérvállalatunk, a ROBATECH Kft.,
amelyhez egyre több megkeresés érke-
zik egyedi gépgyártásra. Ennél a cégnél
is két gépésztervezô, illetve egy értéke-
sítô kolléga felvételét tervezzük a kö-
zeljövôben. Nemrég adtuk át egy svéd
tulajdonú bútorgyártó vállalatnak egy
ajtófront ragasztó gépünket, és már ter-
vezés alatt áll a következô két gépünk
is. Ezen projektjeink során gyakran kell
környékbeli gépipari cégekkel koope-
rálnunk, ilyenkor is jól jön a Gépipari
Klaszter segítsége.
— Miként alakul az idei üzleti év?
— Több komoly megkeresésünk
volt az elmúlt hónapokban, és bár job-
ban örülnénk, ha ezek már megrendelé-
sek lennének, így is bizakodóak va-
gyunk. Folyamatosan keressük az újabb
üzleti lehetôségeket és szakmai kihívá-
sokat, többek közt ezért is várjuk a ka-
marai szervezésben megvalósuló szep-
temberi pécsi nemzetközi B2B találko-
zót, hisz az elmúlt idôszakban az ilyen
rendezvények jelentôs hatást gyakorol-
tak üzleti kapcsolataink építésére. K.T.
Külföld után itthon is bizonyított a piacon a KONTAKT-Elektro
Hirth Olivér, KONTAKT-Elektro Kft.
SPORT ÉS GAZDASÁG26 Dél-Dunántúli Gazdaság
— Lehet, hogy viccesen hangzik a
kutyasétáltatás mint sport, de a lényeg
az, hogy töltsünk reggel és este 1-1 órát
a szabadban – mondja Papp Gábor. — A
hangsúly a rendszerességen van! Persze
tartozik ehhez egy pulzusmérôs óra, egy
profi futócipô, meg egy magyar agár
kutya is. Ma már összejön a heti 60 km
gyaloglós kocogás. Futásnak ezt még
nagyképûség lenne nevezni, de április
óta tudatosan épül. Ezúttal (is) komoly
súlyfelesleggel indultam neki, s olyan-
kor nem árt az óvatosság.
— A korábbi csoportos sportok-
hoz képest ez magányos tevékenység-
nek tûnik.
— Én a csoportosan egyéni mûfajt
kedvelem. Be kell ismernem, hogy nem
vagyok egy „ironman” típus, szüksé-
gem van társra, plusz motivációra. Szá-
momra a labdajátékokban is a játék do-
minál, nem pedig az elborult, öncélú
küzdelem. Nagyon szeretek biciklizni
is, de ebben is a spinning lett az egyik
nagy kedvencem. Az aktuális „életmód-
projektben” pedig most – a családi kö-
zös túrák mellett – egy magyar agár kö-
lyök jelenti a hétköznapok motivációját.
— Miért fontos a sport, milyen
többletet ad az ön számára?
— A fô motiváció a gyermekünk, a
végcél pedig a saját egészségem megôr-
zése, javítása. Ehhez sok apró, de önma-
gam korlátaihoz képest kihívásokkal te-
li célrendszert raktam össze, amely nem
a klasszikus eredményorientált „szint-
idôkbôl” vagy „teljesítménymutatók-
ból” áll. A fô szempont, hogy igyek-
szem nem sportként megélni a rendsze-
res mozgást, hanem életmódváltásként.
Ha csinálok valamit, akkor azt teljes
energiabedobással teszem, ha ez nem
mehet így, akkor inkább hozzá sem fo-
gok, vagy gyorsan leállok, és új célt ke-
resek. Nálam – sajnos – ez oda vezetett
az elmúlt 20 évben, hogy a versenysport
felhagyásával ciklikussá vált az aktivi-
tásom, s ezzel együtt a testsúlyváltozá-
som is. Nem is a kitûzött cél elérése je-
lenti a problémát, hanem utána az élet-
módszerû fenntartása. Most azon dolgo-
zom, hogy alacsonyabb intenzitással, de
hosszabb idôn keresztül, rendszeresen
mozogjak.
— Mit tanult meg a sportolás ál-
tal, ami az élete más területére, pl. a
munkájára is kihat?
— A teljesítményem maximumát
úgy tudom kihozni magamból folyama-
tosan és hosszabb idôn keresztül, ha jól
megválasztott kihívásokat állítok ma-
gam elé, amihez részletesen megterve-
zem az odavezetô út kisebb mérföldkö-
veit (ezek mérhetô sikerkritériumok), s
hozzárendelem a megfelelô erôforráso-
kat! Ha ez MIND megvan, akkor, és
csak akkor sikerül
teljesíteni eddig
elérhetetlennek,
mondhatnám lehe-
tetlennek gondolt
célokat is.
— Miként egyez-
tethetô össze a munka és a sport, ho-
gyan tud idôt szakítani rá?
— Kisvállalkozói szinten ez csak
óriási áldozatokkal egyeztethetô össze,
pláne, ha már családja is van az ember-
nek. Hosszútávon – viszont jól tudjuk –
semmilyen erôforrást, így saját magun-
kat sem lehet büntetlenül kizsigerelni. A
40-es évek sok szempontból vízválasz-
tónak bizonyulnak. Sokunknál eljön a
pillanat, amikor el kell engedni bizo-
nyos dolgokat, átértékeljük, s újrafogal-
mazzuk a személyes és üzleti prioritáso-
kat. Nincs lehetôség hátat fordítani,
nem lehet az elôzményeket törölni, ha-
nem menet közben, mozgásból kell
„korrigálni”, összerakni az új irányt. Az
autós GPS-em erre mondaná, hogy
„újratervezés”... Így vagyok most én is.
K.T.
Sport és gazdaság Ebben a rovatunkban arra vagyunk kíváncsiak, hogymilyen hatással van a sportolás a mindennapi munká-ra – olyan cégvezetôket, üzletembereket szólaltatunkmeg, akiknek élete része lett a rendszeres mozgás.
PAPP GÁBOR, a HPM-Design Kft. ügyvezetôjeUgyan nem sportos családba született, de a mozgás mindig is jelen volt Papp Gábor, a HPM-Design Kft. ügyvezetôjének életében. Isten-kúton nôtt fel, suli után az udvaron rúgták a labdát, hétvégenként pedig Égertetôn rendeztek óriási derbiket. Olyankor sok felnôtt is csat-lakozott hozzájuk. Középiskolában a Nagy Lajosból Egyed Misi bácsi testnevelés órái hagytak Gáborban mély nyomot, serdülôként és ifi-ként az NB III-ban ütötte a pingponglabdát, majd pedig 4 évet versenytáncolt társastánc-mûfajban. Újabban kutyát sétáltat.
Kutyasétáltatás mint sport – életmódváltás újratervezéssel
ÉPÍTÔIPAR 27Dél-Dunántúli Gazdaság
A kérelmek zöme a magasépítô kkv-któl érkezik
A kamara mellett mûködô Teljesítés-
igazolási Szakértôi Szervhez beadott
kérelmek jelentôs része a nem kellô-
en, vagy egyáltalán nem dokumen-
tált pótmunkák elszámolásával
kapcsolatos. Gondot jelent az
is, hogy kevés lakó- és köz-
épület épül, ezért az alvál-
lalkozók gyakran akkor
is vállalják a munkát, ha
a szerzôdés néhány
pontjával nem érteken
egyet. Ez késôbb szin-
tén elszámolási vitákhoz
vezet.
Az elmúlt majdnem három
évben több mint félezer kére-
lem érkezett be a TSZSZ-hez.
Ebbôl is látszik, hogy az építôipar-
ban dolgozók egyre szélesebb köre tud
már a Teljesítésigazolási Szakértôi
Szerv létezésérôl.
A TSZSZ-hez a kérelmek több mint
felét a mikro-, kis- és középvállalkozá-
sok adják be, jellemzôen a magasépítés
szakterületérôl. Egyes becslések szerint
ezen a területen jelenleg az építôipari
kapacitásoknak csak 50%-a van leköt-
ve, ezért fordulhat elô, hogy aki munkát
ad, az diktálja a feltételeket. Az alvállal-
kozó a kivitelezés folyamán aztán
szembesül a problémákkal, vita keletke-
zik a felek között, és ez gyakran az el-
végzett munka kifizetésének elmaradá-
sához vezet. Fontos tapasztalat, hogy a
TSZSZ szakértôi eljárásai során átlago-
san a vitatott összeg 75%-át jóváhagy-
ják. Ez azt is jelzi, hogy általában nem
jogos a kifizetések megtagadása, van te-
hát remény arra, hogy a vállalkozó még-
is a pénzéhez jusson.
A
vállalko-
zók sok eset-
ben nem ismerik a
szakmai szabályozásokat, az elôíráso-
kat, az érvényes rendeleteket. Emellett a
jogszabályok gyakran változnak, nyo-
mon követésük a vállalkozók részérôl a
mindennapi munka mellett szinte lehe-
tetlen. Másik probléma, hogy a szakmai
elôírások, szabványok elavultak, felül-
vizsgálatra szorulnak, illetve egy részük
csak angol nyelven elérhetô. A felek kö-
zötti viták egyik forrásának ezek a prob-
lémák tekinthetôk.
A beadott kérelmek jelentôs része a
pótmunka elszámolására vonatkozik,
amely az esetek többségében semmi-
lyen módon nincs dokumentálva. Ez
megnehezíti a pótmunka nagyságának
megállapítását; a szakértôk ilyen eset-
ben azt tudják vizsgálni, hogy mi az
alapszerzôdés mûszaki tartalma és attól
mennyire tér el a vitatott teljesítés. A vi-
ták egyik forrása, hogy a szerzôdéseket
nyomott árakon írják alá, majd a meg-
rendelô magasabb mûszaki tartalmat
szeretne megvalósítani a már kialkudott
áron, a vállalkozó pedig szeretne pót-
munkát érvényesíteni, vagyis a vállal-
kozói díjat növelni.
Az is elôfordul, hogy a felek eltérô
mûszaki tartalmú terveket tekintenek a
szerzôdés mellékletének, így elkerülhe-
tetlen a vita kialakulása. Gondot jelent,
hogy gyakran a személyes kapcsolati
rendszereken múlik egy-egy megbízás.
Ha a kivitelezônek nagyobb munkája
van, annak az alvállalkozónak ad meg-
bízást, akivel már sokszor dolgozott
együtt. A több éves, évtizedes kapcsolat
alapján írásos szerzôdés nélkül kezdik
meg a munkát, ami szintén gyakori
konfliktusforrás. A pótmunkák szóbeli
jelzése is gyakran a régi kapcsolatok
alapján történnek, és csak az elszámolás
során derülnek ki a szóbeli megállapo-
dások problémái. A fenti vitalehetôsé-
gek elkerülése érdekében javasolt az
építési munkálatok megkezdése elôtt,
valamint a pótmunkák megrendelésekor
is a szerzôdések, illetve szerzôdés-mó-
dosítások mûszaki tartalmának egyér-
telmû meghatározása
Forrás: Üzleti 7, a Magyar Kereskedel-mi és Iparkamara gazdasági lapjának2015. decemberi, a TeljesítésigazolásiSzakértôi Szervrôl szóló különszáma.
Körbetartozásaz építôiparban ➜➜
➜➜
➜➜
➜➜
GASZTRONÓMIA28 Dél-Dunántúli Gazdaság
Lassan két éve vagyok egy Pécsrôl szó-
ló, angol nyelvû weboldal és magazin
szerkesztôje, ezért viszonylag sok kér-
dés esik be a városról a Facebook üze-
neteim, ritkább esetben az emailek kö-
zé. Hetente több, néha kevesebb, és a le-
hetô legkülönbözôbb témákban. De van
egy kérdés, ami elég gyakran felbuk-
kan. Sôt, most meg is számoltam, és
tényleg ez a leggyakoribb. Hol lehet
igazán jó, autentikus, magyaros kaját
kapni Pécsen?
A kérdés teljesen természetes is, hi-
szen az érdeklôdô turista, vagy a város-
ba költözô külföldi miért is akarna fran-
cia hagymalevest, olasz pizzát, svéd
húsgolyót, amerikai hamburgert enni
egy magyar városkában? Nápolyban mi
sem gulyáslevest keresünk...
Persze, a kérdés, mármint, hogy hol
lehet jó magyaros ételeket kapni Pé-
csen, már jóval korábban, magától is
felmerült bennem (és úgy gondolom so-
kunkban), de igazán jó, vagy minden
szempontból kielégítô, kompromisszu-
moktól mentes és ôszinte választ sokáig
hiába kerestem. Szerénytelenül hang-
zik, de legszívesebben mindig azt mon-
danám, hogy otthon, nálunk. Ez a vá-
lasz természetszerûleg kiesik, így tiszta
lelkiismerettel mindig inkább csak egy-
két ételt tudtam ajánlani. Fôzeléket itt,
pörköltet ott, rétest amott, de összessé-
gében mindig volt valami, ami miatt
nem tudtam sose legalább egy tökéletes
helyet megnevezni. Ahol minden egy-
ben van és ahol a magyaros ízeket nem
teszi tönkre semmi.
Úgy tûnik, hogy talán ez is változó-
ban van, egyre-másra bukkannak fel az
alapokat is tiszteletben tartó, a minôségi
hozzávalókra figyelô helyek. Minden-
esetre minimum érdekes, hogy elôbb
alakult ki verseny a jó hamburgerezôk,
mint a jó sültkolbászt, vagy gulyásle-
vest, esetleg lecsót kínáló helyek között.
De, mint mondtam ez is változóban van,
és egyre több helyet érdemes a külföldi-
ek figyelmébe ajánlani.
De az eredeti kérdésfelvetés már
csak azért is nehézkes, mert a magyar
konyháról alkotott fogalmaink is elég
nehézkesek. (És már megint nagyon fi-
noman fogalmaztam.) Eljárt felettük az
idô, és valljuk be ôszintén: alaposan rá-
telepedett annak a bizonyos negyven
évnek az öröksége.
Mi sem jelzi ezt jobban, mint a júni-
usban frissen kijelölt hungarikumok so-
ra. Köztük az Erôs Pistával és a mirelit-
termékekkel. Igen, a fagyasztott bármi
most már hun-
garikum.
Persze, több dolog
is akad, amiket kezdettôl fogva nem
igazán értettem ezzel az egész hun-
garikumozással kapcsolatban. Miért
kell Magyarországon világhírû, nemzet-
közi szinten egyenesen nevetséges ter-
mékeket piedesztálra emelni? Miköz-
ben a probléma valós, hiszen érdemes
lenne az értékeinket összegyûjteni és
védeni. És a védelem itt nem a külföldi-
vel szemben, hanem önmagával és a si-
lánysággal szemben értendô. Ahelyett,
hogy a nemzeti öntudatot simogatnánk
egy sokakat nem igazán érdeklô rend-
szerrel, talán kritikával és kitekintéssel
is megvizsgálhatnánk azt, amink van. A
minôségbiztosítással egybekötött ere-
detvédelemnek nemzetgazdasági szem-
pontból is jóval több értelme lenne...
Igazoltan.
Mindez, kicsiben Pécsre vetítve is
igaz lehet. Mi is a pécsi? Mi az, ami
egyedi és jó a pécsi gasztronómiában?
Van olyan, hogy pécsi gasztronómia? A
legtöbb vendéglátós egyértelmûen nem-
mel felel, noha évtizedekig volt törek-
vés, hogy a várost a gesztenye, cir-
fandli, mandula és a füge
köré pozícionálják,
egyfajta identitást
adva az egész-
nek. Nem sok
sikerrel. De,
a néhány
éve há-
rom-négy
vendéglá-
tós össze-
fogásával
alakult Kre-
atív Pécsi
Gasztronómia
is ennek a feladat-
nak ugrott neki. Hatá-
rozottan korszerû, innova-
tív hozzáállással. Sajnos nem
volt elég hosszú életû az összefogás ah-
hoz, hogy komolyabb hatása legyen, de
legalább a kérdésfeltevésig és néhány
válaszig eljutottak. Mindenesetre a pé-
csies gasztronómiát egyelôre hiába ke-
ressük, de a vállalható magyarost egyre
jobb eséllyel.
Gûth Ervin
Magyaros, pécsiesAz utóbbi években itthon tapasztalható gasztronómiai fejlôdés önvizsgálatra is késztet.Alapanyagok, évtizedes technológiák, klasszikusnak mondott és gondolt receptek kér-dôjelezôdnek meg. És rendre felmerül, hogy milyen is a jó, magyaros étel? Van egyál-talán olyan, hogy magyar konyha? De közvetlen környezetünket is vizsgálva: vanolyan, hogy pécsi gasztronómia? Konkrétabban: miért nincs?
Kis pécsi gasztrokörkép VI.
JÓ HELY 29Dél-Dunántúli Gazdaság
— Miért pont a Balkán gasztronó-
miája lett központi elem?
— Mert nagyon szeretjük, és amikor
Wéber Tamás kollégámmal gondolkod-
tunk a különbözô koncepciókon, hiá-
nyosságnak éreztük, hogy nem lehet Pé-
csen állandó jelleggel normális csevap-
ot enni. Azaz faszenes grillen, tradicio-
nális recept alapján, minôségi hozzáva-
lókból készült csevapot. A Balkán kapu-
jának nevezett városban ez elég kézen-
fekvô, nem is értettük, hogy mások ed-
dig miért hagyták ezt ki.
— Hogyan tud az idén megnyitott
pékségetek az eddigiekhez kapcsolód-
ni?
— A Zsolnay-negyedben felszaba-
dult egy üzlet, aminek a tulajdonosával
jóban voltunk és hónapokig gondolkod-
tunk, mihez is kezdhetnénk a lehetôség-
gel. Ebbôl a gondolkodásból született a
Kisbalkán. Nem szerettünk volna csak a
Balkánra koncentrálni, mert egy pékség
esetében nehezebb autentikusnak lenni
hozzá, így inkább magyaros, balkános
és franciás egyveleget képzeltünk el.
Sokan hiányolják például a bureket, de
egyrészt még mindig kísérletezünk a kí-
nálattal, másrészt a körülmények nem
minden tekintetben adottak hozzá.
— Mi a legnagyobb kihívás szá-
motokra?
— A munkaerôhiányt folyamatosan
érezzük, de úgy érzem, hogy leginkább
a közterhek, és a rugalmatlanság nehe-
zíti a mûködést, a területfoglalási díjak-
tól a jogdíjakon át sok mindent említ-
hetnék. A hatóságokkal viszont nekünk
többnyire jó tapasztalataink vannak, in-
kább segítô szándékkal találkozni.
— A tematikus estjeitek hírverés-
re jók vagy megéri ezeket megszer-
vezni?
— Anyagilag ezek nem érik meg,
például a legutóbbi halas esténket már
csak az alapanyagok ára miatt sem lehe-
tett túl jóra kihozni. De van bennünk
egy missziós tudat, illetve szeretnénk
ezzel is színesíteni a kínálatot, újdonsá-
got, izgalmat csempészni a mindenna-
pokba. Más éttermek séfjeit pedig azért
hívjuk meg, hogy erôsítsük az együtt
dolgozást, együtt gondolkodást.
— Milyen vendéglátóhelynek
örülnél még Pécsen?
— Vannak ötleteim, hogy mibe fog-
hatnánk bele, ha úgy adódik, de ezeket
nem árulnám el. Nem kell nagy dolgok-
ra gondolni, de elég nagy ziccerek hiá-
nyoznak még. Személy szerint egy ma-
gyaros, házias ízeket kínáló helynek na-
gyon örülnék, de tésztázót, távol-keleti
éttermet is szívesen látnék. Persze
mindebbôl egy normális verzió lenne
érdekes. Gûth E.
Nagy ziccerekhiányoznak még
Mester Zoltán újságíróként kezdett komolyabban a vendéglátással foglalkozni, éssokáig gondolkodott egy saját hely indításán. Két évvel ezelôtt a Ferencesek utcá-jában nyitották meg a Balkán Bisztrót, ami a kézmûves sörözôvel egészül ki azEgyletté.
Pappas Auto Pécs ● 7630 Pécs, Koksz u. 125. ● www.pappas.hu
Az Alsómocsoládi Községfejlesztô ésSzolgáltató Nonprofit Kft. ügyvezetôje aPappas Auto felsô kategóriás modelljé-nek új változatát, a nemrégiben bemu-tatott új E-osztályt próbálta ki.
— Ez az a fajta autó, ami elsô pillan-
tásra vonzza a tekintetet. Méltóságtel-
jes, elegáns, olyan, mint egy luxusóra,
vagy egy luxusszálloda. Nincs olyan
szög ahonnan ne tetszene, engem már a
külsejével levett a lábamról. Gyönyörû,
ahogy ereszkedik a csomagtérfedél, ki-
sebb mûalkotásnak beillenek az elsô és
a hátsó lámpák is, és minél tovább né-
zem, annál feltûnôbb, hogy mennyi
energiát szenteltek az apró részletek
végletekig tökéletesítésének.
— Ennyire fontos, egy autónál a
külcsín?
— Természetesen a használati érték,
és még számos egyéb szempont is fon-
tos, de ha egy autó nem tetszik nekem,
akkor az már esélytelen a késôbbiekben.
Szerintem nagyon sokan így gondol-
kodnak, mert az autó az a tárgy, amit
minden használat elôtt szemügyre ve-
szünk. Ha reggel az induláskor tetszik
az autónk, akkor már szebben indul a
nap.
— Mégis elsôként azt kérdezte
amikor beült az autóba, hogy hány
légzsák van benne.
— Nagyon fontos a biztonság. Tu-
dom, hogy egy ilyen kategóriájú Merce-
desben már az alapfelszereltség is hi-
ánytalan, de egy átlagautósnak már az is
elképesztô, hogy micsoda légzsákarze-
nál vigyáz itt az utasokra. Egyébként az
utastér dizájnja is fenomenális, hiba nél-
kül folytatódik az a hangulat, amit a
külsô sugall. Pazar az anyagválasztás,
tökéletes a kidolgozás, és ami a legfon-
tosabb minden nagyon szép, jó érzés be-
ülni a kocsiba.
— Mennyire látszik a csúcstechni-
ka ami bekerült az autóba?
— A turizmus mellett az informati-
ka a másik szakmám, így látom azt a tel-
jesítményt, amit a Mercedes mérnökei
nyújtottak amikor létrehozták ezt az au-
tót. Ha a biztonság területét nézzük, ak-
kor világos, hogy a trend már nem az,
hogy a baleset következményeit tompít-
suk. Ez a Mercedes már mindent meg-
tesz azért, hogy megelôzze a balesetet. A
tolatókamera például nagyon tetszik,
nem csak attól véd, hogy nekiütközzünk
egy tárgynak, hanem egy autó mögé
esetlegesen beszaladó kisgyermek sem
marad rejtve. Arról nem is beszélve,
hogy az aktív segédvonalakkal elképesz-
tôen könnyû a manôverezés. Ha ez is ke-
vés lenne, akkor pedig ott az asszisztens,
ami beparkol helyettünk. Tetszik a sáv-
tartó asszisztens is, bár egy kicsit megle-
pett, hogy milyen sokszor érintem a fe-
lezôvonalat, de hát a vidéki mellékuta-
kon másként vezetünk, mint a városban.
A vészfékasszisztens is nagyszerû fej-
lesztés, de az extrák listáján még szám-
talan biztonsági berendezést láttam.
— Az E-osztályú Mercedes bizton-
ságos, de az elôdökrôl tudjuk, hogy
nagyon kényelmes is. Az új modell is
komfortos?
— Az elôdöket nem próbáltam, de
ezt a kocsit vezetni kifejezetten pihente-
tô. Tökéletes kikapcsolódás egy hosszú
nap végén hazaautózni vele. Elôször is
óriási a tér, de egy ekkora autótól ez
nem meglepô. A minôségi kidolgozás is
fokozza a komfortot, mindenhez jó ér-
zés hozzányúlni, kényeztetik az ujjakat
a finom anyagok. Tetszik az ülés is, rá-
nézésre egy ûrhajó parancsnoki széké-
nek tûnnek, de ha beleülünk, kiderül,
hogy valójában egy fotel.
A kényelem szempontjából nagyon
fontos a kezelôszervek, vagy informati-
kus nyelven az interfészek mûködése.
Finoman kattan minden, és ami a leg-
fontosabb, logikus a felépítés. Egy-egy
fontosabb menüpontot több helyrôl is el
Autóteszt: Kmettyné Gyôri SzilviaAUTÓTESZT30 Dél-Dunántúli Gazdaság
lehet érni, így mindenki megtalálja azt a
kezelési koncepciót, ami a számára leg-
inkább tökéletes.
Egyre több az érintésérzékeny felü-
let. A kormány két küllôjén levôk na-
gyon jól használhatóak, máshol még
nem láttam ilyent, de annyira jók, hogy
elmondhatjuk, a Mercedes ismét kitalált
valami hasznos újdonságot. Az is szem-
betûnô, hogy az autó mennyire jól leké-
pezi a digitális kort amiben élünk. Ez
azért nagy feladat, mert míg például egy
E-osztályos Mercedesnek akár évtize-
dek múlva is meg kell állnia a helyét,
míg például egy mai mobiltelefon ak-
korra már sokadik újrahasznosítás után
éli valahol új életét.
Végül pedig a kényelemhez hozzá-
tartozik az is, hogy olyan legyen az au-
tónk, amilyennek mi szeretnénk, ebben
pedig úgy segít ez a Mercedes, hogy
minden apróságot beállíthatunk, még a
dekorációs fények színét is meghatároz-
hatjuk.
Egyetlen apró kényelmetlenséget fe-
deztem fel, azt is a csomagtartónál.
Annyira tágas és mély, hogy ha elôre
csúszik egy táska, szinte képtelenség
elôvarázsolni a mély üregbôl. Persze
biztosan van rá megoldása a gyárnak, de
ebben a kocsiban nem volt semmilyen
határoló, ami ezt megakadályozta volna.
— A kényelem fontos eleme a me-
netkényelem, bár az Alsómocsoládra
vezetô út nagyon jó minôségû, de van
a környéken pár igazán dobálós út-
szakasz is. Ezeken hogyan vizsgázott
az új E-osztály?
— Sokkal hatékonyabban tünteti el
a kátyúkat mint a közútkezelô. Gyönyö-
rûen rugózik, csendes, jó vezetni. Érde-
kes, hogy menet közben nem is érzem
milyen nagy autó, gyorsan reagál, pon-
tosan irányítható. Szépen szól benne a
rádió, hatékony és huzatmentes a klíma,
épp olyan, mint ahogy egy nagy Merce-
dest elképzel az ember.
— A motor mennyire illik a kocsi-
hoz?
— Én is dízellel járok, elégedett is
vagyok vele, de azért ez más dimenzió.
Ez a teljesítmény már bôségesen ele-
gendô, el sem tudom képzelni mit tud-
nak az erôsebb változatok. Nagyon fi-
noman jár, amikor beindul, inkább csak
dorombol egyet, mint egy jóllakott
macska. Tetszett a fogyasztása is, 6 liter
alatti érték egy ekkora autótól szenzáci-
ós, ha pedig országúton valóban beéri 5
liternél is kevesebbel, akkor le a kalap-
pal a Mercedes mérnökei elôtt. Fantasz-
tikus az automata váltó is, elôtte nem
vezettem ilyen autót, de néhány kilomé-
ter alatt megszoktam. Tökéletesen illik
az autóhoz, alig érezni egy-egy váltást.
Érdekes a menetdinamikai kapcsoló is a
középkonzolon, kipróbáltam többféle
állást is, és valóban komoly különbsé-
gek vannak. Ha sietôs a dolgunk, a sport
módokban fürgébb lesz az autó, és a
kormánymozdulatokra is gyorsabban
reagál.
— A 12 milliós alapár mennyire
értékarányos?
— Azt gondolom, ez az a kategória,
ahol minden autót másképp kell értékel-
ni, mert nem lesz két egyforma E-osztá-
lyos Mercedes az utakon. A többoldalas
extralistából nagyon sokféle változatot
lehet kialakítani, és a végsô ár az extrák
mennyiségétôl is függ. Itt talán van né-
mi párhuzam a turizmussal, hiszen mi is
nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy a
vendégeink nagyon széles kínálatból
válogathassanak. Ha ebbôl sikerül kö-
zösen egy olyan végterméket kialakíta-
ni, hogy a vendég, vagy ebben az eset-
ben az autóvásárló úgy érzi megkapta
azt amire vágyott, az a legfontosabb.
T.R.
Lökettérfogat: 1950 cm3
Maximális teljesítmény: 194 LE 3800/minMaximális nyomaték: 400 Nm 1600-2800/minSaját tömeg: 1680 kgCsomagtér: 540 lMaximális sebesség: 240 km/hGyorsulás 0-100 km/h: 7,3 sÁtlagfogyasztás: 4.3 lAlapár (E 220 d): 12 523 850 FtFontosabb alapfelszerelések: Integrál Szerviz Cso-mag, aktív motorháztetô, ECO Start-Stop, klímaauto-matika, elsô- oldal- függöny- medence és térdlég-zsák, elektromosan állítható elsô ülések, elektromosablakemelôk és tükrök, esôszenzor, multifunkciósbôr kormánykerék, éberség figyelô rendszer, ESP,vészfékasszisztens, aktív fékasszisztens, könnyû-fém keréktárcsák
A TESZTAUTÓ ADATAI:
– Mercedes Benz E 220 dAUTÓTESZT 31Dél-Dunántúli Gazdaság
Cikksorozatunk következô részében arra keressük a választ, milyen paramétereket kell figyelembe venni akkor, amikora saját szervezés vagy a rendezvények kiszervezése között szeretnénk dönteni.
Cikksorozatunkban Csíkos András rendezvényszakértô, a Sikeres Rendez-vény munkatársa segítségével betekintést kapunk a rendezvényszervezésvilágába. Megtudhatjuk, milyen multifunkcionális eszközként illeszkedhet-nek a rendezvények egy marketingstratégiába, és milyen trükköket tudunkbevetni a partnereink figyelmének felkeltése érdekében.
A sorozat második részében megnézzük, hogy mire érdemes odafigyel-ni, amennyiben nem rendezvényszervezôt bízunk meg, hanem saját ma-gunk kívánjuk megszervezni az adott eseményt.
Ahhoz, hogy egy rendezvényt igazán sikeresnek lehessen titulálni, na-gyon sok apró részletnek kell a helyén lennie. Rengeteg háttérmunkára vanszükség, és még több elôre eltervezett, számtalanszor lezongorázott folya-matra.
Még ennek ellenére is adódhatnak olyan helyzetek, amikor valamilyenelôre nem tervezett probléma üti fel a fejét. Cikkünkben lerántjuk a lepletazokról a titkokról, amik száznál is több rendezvényt vezettek már sikerre.
1. CélközönségMint a legtöbb marketingtevékenységnél, a rendezvényszerve-zésnél is az egyik elsô kérdés a célközönség. Ha nem ismerjükeléggé a célcsoportot, és bizonytalanok vagyunk az igényeiket il-letôen, akkor célszerû megkérdezni ôket. Rengeteg olyan kérdés-re kaphatunk választ, ami nagyban befolyásolhatja a rendezvényszervezését.
2. IdôpontTapasztalat az, hogy nincs tökéletes idôpont. Nincs olyan idô-pont, ami mindenkinek jó, de mindenképpen törekedni kell rá,hogy megtaláljuk a legjobb kompromisszumot. Fontos, hogy neérezzék úgy a rendezvény meghívottjai, hogy elveszik tôlük azidôt, hanem, hogy mindenképpen nyernek vele. Az idôpont he-lyes kiválasztásához jó tanácsként és általános szabályként el-mondható, hogy ne legyen vallási, iskolai és nemzeti ünnepen,hosszú hétvégén, a termelést vagy szolgáltatást befolyásoló idô-szakban.
3. IdôjárásKészüljünk a legrosszabbra, mert így nem érhet minket meglepe-tés. Készüljünk fel a szélsôséges idôjárási körülményekre, legyenterv esôre, hóra, kánikulára, erôs szélre. Akár egy esetleges pót-nap vagy póthelyszín kiválasztása is jól jöhet.
4. ForgatókönyvA szó elszáll, az írás marad, és nyomot hagy. Azaz a rendezvényalfája és omegája az a forgatókönyv, ami a lehetô legkülönbö-zôbb helyzetekkel kapcsolatos tudnivalókat tartalmazza, termé-szetesen az összes szóba jöhetô probléma megoldási lehetôsége-ivel együtt. Tartalma kiterjed az idôpont, a helyszín, a felelôs, aközremûködô, a felhasznált eszközök, valamint a következôprogram elôkészületeinek jegyzékére is.
5. ÚjszerûségA változatosság gyönyörködtet. A rendezvény során elengedhe-tetlen az érdeklôdés folyamatos fenntartása. Még akkor is legyenvalami újdonság a rendezvényen, ha csupán évente ismétlôdik.
6. Programok„Kenyeret és cirkuszt” – a római jelmondat még ma is remekülmûködik. Fontos szempont, hogy a célközönségbôl minden cso-port találja meg a számára megfelelô programot. Például a csalá-di napokon ne csak egy korosztályra gondoljunk, érdemes gene-rációk szerinti gyerekprogramokat, animáló, gasztronómiai témá-jú eseményeket egyaránt szervezni.
7. CateringA jó vendéglátás fél siker. Lényeges a tervezésnél, hogy az étel-és italválaszték illeszkedjen a célközönséghez, a rendezvény jel-legéhez, de még az évszakhoz is. Egyértelmû, de azért érdemesmegemlíteni, hogy a kiszolgálás maximálisan vendégcentrikuslegyen, különben lehet bármilyen jó a program, a vendégek csaka rossz kiszolgálásra fognak emlékezni.
8. AnimátorokUdvarias, mosolygós, megoldás-orinetált. Ezek a legfontosabb is-mérvei azoknak az animátoroknak, akiknek kulcsszerep juthat arendezvények kivitelezésében. A mindig segítôkész és felkészültanimátorok egy jó vezetô segítségével bármilyen váratlan hely-zettel megbirkóznak.
9. RendezvényeszközökA rendezvényeszközökbôl inkább hárommal több legyen, mintegyel kevesebb. Miért? Mert nincs is rosszabb, mint amikor avendég megázik vagy napszúrást kap, mert nincs semmi a feje fe-lett. Vagy éppen minden jól lett ugyan megszervezve, de kényel-metlen a szék és dülöngél az asztal. Néha az apró részletek a leg-fontosabbak.
10. KiértékelésMi a jó megközelítésmód rendezvény után? Keresd a hibát, és ja-vítsd ki! A rendezvényt követôen a szervezés és lebonyolítás alat-ti hibákat célszerû mielôbb felderíteni, kiértékelni és persze javí-tani. Ezzel mindig nagy lépést teszünk a következô rendezvénytökéletesítése felé.
A sikeresrendezvény
10 legféltettebb
titka
RENDEZVÉNY32 Dél-Dunántúli Gazdaság
RENDEZVÉNY / BARANYAI GAZDASÁG 33Dél-Dunántúli Gazdaság
A vizsgabizottsági tagi pályázathoz szükségesminimális feltételek:■ szakirányú fôiskolai vagy egyetemi diploma
és öt éves szakmai gyakorlat az adott szak-macsoportban, vagy
■ szakmai és középiskolai végzettség, vagy
mesterlevél, továbbá öt éves szakmai gya-korlat az adott szakmában, vagy
■ szakirányú végzettség, valamint 10 éves
szakmai gyakorlat az adott szakterületen,elônyben részesítjük, aki vállalkozói gyakor-lattal rendelkezik
■ büntetlen elôélet.
Egy pályázó több szakmacsoportban, de maxi-mum 15 szakképesítésben nyújthatja be pályá-zatát. A részletes pályázati kiírás, valamint a pá-lyázati adatlap az alábbi linkre kattintva érhetô el:Vizsgabizottsági tagi pályázat. Csak a hiánytala-nul kitöltött és benyújtott pályázatokat áll mó-dunkban elfogadni.
Felhívjuk a pályázók figyelmét, hogy az 1. számúmelléklet kitöltése KÖTELEZÔ. Csak annak aszakmacsoportnak kell kinyomtatni a mellékletét,amelyben pályázni szeretne.
Az OKJ-s szakképesítésekrôl a linkre kattint-va tájékozódhat: Szakmai és Vizsgakövetelmé-nyek.
Elsôsorban az alábbi szakképesítésekbenvárjuk gyakorló szakemberek jelentkezését:
Gépészet szakmacsoport – CNC-gépkezelô;Gáz- és hôtermelô berendezésszerelô;Gépgyártás-technológiai-technikus; Gépi forgá-csoló; Hegesztô; Hûtô-és légtechnikai rendszer-szerelô; Ipari gépész; Víz-csatorna, és közmû-rendszer szerelô; Épület- és szerkezetlakatos
Elektronika-elektrotechnika szakmacsoport -– Automatikai technikus; Elektronikai mûszerész;Elektronikai technikus
Építészet szakmacsoport – Ács; Festô, má-zoló, tapétázó; Kômûves; Mûemlékfenntartótechnikus; Mûemléki helyreállító; Rekonstrukciósés mûemléki festô, mázoló; Szobafestô; Zsaluzó-ács
Könnyûipar szakmacsoport – Bôrdíszmûves;Cipôkészítô; Nôi szabó; Textiltermék-összeállító;Kesztyûs
Faipar szakmacsoport – Asztalos; Faiparitechnikus; Asztalosipari szerelô; Faipari gépke-zelô
Közlekedés szakmacsoport – Autószerelô;Autótechnikus; Autóelektronikai mûszerész; Jár-mûfényezô; Karosszérialakatos
Egyéb szolgáltatás szakmacsoport – Fod-rász; Kozmetikus; Kézápoló és mûkörömépítô;Lábápoló
A pályázatok benyújtása folyamatos, a pá-lyázatokat a kamara Szakképzési bizottsága bí-rálja el.
A pályázatokat postai úton a Pécs-BaranyaiKereskedelmi és Iparkamara 7623 Pécs,Majorossy I. u. 36. címre várjuk, vagy személye-sen, ügyfélfogadási idôben (hétfôtôl- csütörtökig9:00-15:00 között, valamint pénteken 9:00-12:00-ig) a szakképzési osztályon adható le.
Várjuk a leendô vizsgabizottsági tagok jelentkezését!Azon – elsôsorban felsôfokú végzettséggel rendelkezô – gyakorló szakemberek jelentkezésétvárjuk, akik megfelelnek a pályázati kiírás szerinti minimális feltételeknek és az OKJ-s komplexvizsgákon szeretnének a végzôs szakiskolai tanulók elméleti és gyakorlati tudásszintjének fel-mérésében, osztályozásában részt venni.
ENTERPRISE EUROPE NETWORK34 Dél-Dunántúli Gazdaság
EU és Kína 1975-ben alapozta meg együttmûködését,amelyet az 1985. évi EU-Kína Kereskedelmi ésEgyüttmûködési Megállapodás szabályoz. Az uniós éskínai vezetôk 2013-ban elfogadták az EU-Kína 2020stratégiai együttmûködési menetrendet és megkötöt-ték az EU-Kína befektetési megállapodást is. Ez utób-bi célja a Kínában lévô európai, illetve az Európábanlévô kínai befektetések védelme, valamint az európaicégek jogbiztonságának megerôsítése.
Kínának az Európai Unió a legnagyobb, az EU-nak pedig Kína a második legnagyobb kereskedelmipartnere az Egyesült Államok után, emellett az importlegnagyobb része is innen származik. Az EU és Kínaközötti kereskedelem nagyobb ütemben növekszik,mint bármely más két ország közötti bilaterális keres-kedelem a világon. Az EU nyitott piaca nagyban hoz-zájárult az export vezérelt kínai gazdaság növekedé-séhez, ami az Unió számára is jelentôs haszonnal járt.A két fél közötti kereskedelem fôként ipari termékekreösszpontosul.
Több mint 1,3 milliárd lakosával Kína ígéretes pi-ac az uniós vállalkozások számára. Habár Kína jelen-tôs erôfeszítéseket tesz a WTO-nak tett vállalásokvégrehajtására (az import vámok és az egyéb, nemanyagi jellegû korlátok nagymértékben csökkentek),továbbra is vannak megoldatlan problémák. Ezek kö-zött szerepel a szellemi tulajdonjog nem megfelelô vé-delme, továbbá az olyan iparral kapcsolatos irányel-vek fenntartása, amelyek diszkriminálják a külföldi vál-lalkozásokat és nagyban megnehezítik a külföldi válla-latok kínai piacra lépését a szolgáltatóiparban. A ter-jeszkedést tovább nehezíti az átláthatatlan jogi és ad-minisztratív rendszer, az eltérô minôségi elôírások ésa kulturális különbségek.
Kína piacgazdasági státusza
2016 végén fordulóponthoz érkezik a világkereskedel-mi rendszer: az Egyesült Államoknak és az EU-nakaddig el kell dönteniük, hogy a továbbiakban „piacgaz-daságként” (Market Economy Status – MES) fogják-ekezelni Kínát a külkereskedelmi politikájukban. KínaWTO-csatlakozási egyezménye, amelyet 2001 de-cemberében írtak alá, lehetôvé tette, hogy az országkereskedelmi partnerei Kínát, mint „nem piacgazdasá-got” (non-market economy, NME) kezelhessék 15éven át. Az NME-státus sokkal könnyebbé tette a Kí-nából importáló országoknak, hogy speciális tarifákatvessenek ki a kínai termékekre, antidömping vámokformájában.
Peking jogértelmezése szerint Kína 2001-esWTO-s felvételi megállapodása szerint az ország2016-ban automatikusan megkapja a piacgazdaságistátuszt, ezzel szûkülne az EU piacvédelmi eszközei-nek köre. Ezért az EU-nak el kell döntenie, hogy támo-gatja-e a 2001-es dokumentum ilyen olvasatát. Az Eu-rópai Parlament 2016. május elején egy nem törvény-erejû döntésében elutasította, hogy Kína megkapja apiacgazdasági minôsítést, mert továbbra is fenyege-tésnek tekintik a kínai áruk beáramlását az európaivállalkozások és munkahelyek fennmaradására néz-ve. A státusz megadása mellett azok érvelnek, akikszerint az EU-ba áramló kínai pénz fellendíthetné azinfrastrukturális beruházásokat.
A státusz megadását pedig érthetô módon azolyan hagyományos iparágak érdekvédelmi szerveze-tei ellenzik, mint a textilipar, a vas- és acélipar vagy akerámiaipar. Szerintük ugyanis a kínai termékek döm-pingje teljesen kiirthatja az európai cégek jelentôs ré-szét ezekbôl az iparágakból, ezzel pedig több száz-ezer munkahely szûnhet meg az EU-ban. Most az Eu-rópai Bizottságon a sor, hogy megoldást javasoljon.
Kkv-központ
2011. január 1-jétôl kis- és középvállalkozásokat tá-mogató tanácsadó és információs központ mûködikPeking üzleti negyedében, Kínában. A KKV központfôként a Kínába exportálni és befektetni szándékozóeurópai kis cégeket segíti, különösen a piacra jutáskezdeti idôszakában. A kínai piacot jól ismerô belsôszakértôk gyakorlati tanácsokkal és információkkal se-gítik az üzletembereket az üzletfejlesztés, a megfele-lési elôírások, jogi környezet, emberi erôforrások ésképzés területén, így tanácsot adhatnak például a vál-lalkozás bejegyzésével kapcsolatban, vagy a helyimunkaerôvel megkötött munkaszerzôdésrôl is.
Az európai kereskedelmi és iparkamarák, vala-mint az EU Kínai Kereskedelmi Kamarájának együtt-mûködésével mûködtetett központ kapcsolatban vanaz Európában, illetve a világ más pontjain lévô többmint 600 vállalkozáshálózati ponttal is, így biztosítva,hogy a vállalkozók szakszerû felvilágosításban és tá-mogatásban részesüljenek.
A Központ szolgáltatásai révén a kkv-k alapo-sabb betekintést nyerhetnek a kínai piac mûködésébe,felmérhetik a kockázati tényezôket és kihívásokat, va-lamint az ipari szektorok igényeit. Ez jelentôs segítsé-get nyújthat a piacra történô belépéshez szükségeskezdeti stratégia kidolgozásában.
A KKV Központ szolgáltatásai több módon isigénybe vehetôek. Egyrészt a Központ számára kiala-kított internetes portálon keresztül tartalmas doku-mentációs könyvtár, úgynevezett „Tudásközpont” ér-hetô el. A honlapról adatbázisok, tanulmányok, jelen-tések és útmutatók tölthetôek le. A honlap teljes tartal-mához való hozzáféréshez regisztráció szükséges.
Szintén a honlapon keresztül érhetô el a „Kérdez-ze a szakértôt!” (Ask the expert!) on-line tanácsadóiszolgáltatás. A vállalkozó gyors és személyre szabottfelvilágosítást kaphat a jogi, szabályozási és admi-nisztratív területen felmerülô problémákra.
A Központ emellett számos rendezvényt, work-shopot és online képzést is szervez. A következôonline szeminárium június 14-én lesz, és a kisvállalko-zásokat segíti abban, hogy hatékony marketingstraté-giával léphessenek a kínai piacra.
Kkv Üzleti Központ Pekingben
Tanácsadó és információs központ a következô terüle-teken: — Üzletfejlesztés — Jogi tanácsadás — Megfelelési elôírások — Emberi erôforrások és képzés Ingyenesen igénybe vehetô szolgáltatások: — „Kérdezd a szakértôt“ on-line jogi tanácsadás — „Hot-desking” – munkaasztal és irodaeszközök
használata a pekingi központban — Kapcsolatépítô események — Kkv vezetôk képzése — Kínai piacról készült szektorális jelentések, tanul-
mányok, adatbázisok, útmutatók
Azok az üzletemberek, akik alaposabb piackutatási te-vékenységet kívánnak végezni a helyszínen, díjmen-tesen használatba vehetik a pekingi Központban ren-delkezésre álló munkaasztalokat („Hot-desking” szol-gáltatás). A vállalkozó eldöntheti, hogy mennyi ideigtart igényt az átmeneti munkaasztalra (minimum egyóra, maximum egy hónap), és rendelkezésére állnak aKözpont irodaeszközei, könyvtára, és konferenciater-me. A Központban való tartózkodás során közvetlenkapcsolatba léphet a belsô szakértôkkel és tanács-adókkal.
A kínai gazdaság „hanyatlásáról” egyre több hírkering. Eszerint félô, hogy Kína a 2008-ashoz hason-ló pénzügyi válság küszöbén áll. Ez az Európai Uniószámára is elkerülhetetlen következményekkel járna:Kína gazdaságának csôdje magával ránthatja nemcsak az EU, de az egész világgazdaságot is.
További információk: EU KKV-Központ: http://www.eusmecentre.org.cn/
www.enterpriseeurope.hu www.pbkik.hu
Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36. Telefon (72) 507-126 Fax (72) 507-152 E-mail: een@pbkik.hu
A h ó n a p t é m á j a
Fókuszban az UnióEU-Kína kereskedelmi kapcsolatok
Kína és az Európai Unió egymás fô kereskedelmi partnerei. A kétoldalú kereskedelem a kínai gazdaság1978-as megnyitása óta több mint negyvenszeresére nôtt, ma már a napi egymilliárd eurót is meghalad-ja. Kína 2001-es csatlakozása a Világkereskedelmi Szervezethez (WTO) tovább növelte piacának liberali-zációját, és az európai üzleti szféra elôtt jelentôs terjeszkedési lehetôségeket nyitott meg. A kínai piacibefektetések és export iránt érdeklôdô európai vállalkozásoknak a Pekingben mûködô EU KKV Központnyújt segítséget.
N A V 35Dél-Dunántúli Gazdaság
A megváltozott munkaképességû sze-
mélyek ellátásairól és egyes törvé-
nyek módosításáról szóló 2011. évi
CXCI. törvény az adóalanyok körét
nem határozza meg, csupán arról
rendelkezik, hogy a munkaadó a
megváltozott munkaképességû sze-
mélyek foglalkozási rehabilitációjá-
nak elôsegítése érdekében rehabilitá-
ciós hozzájárulás fizetésére köteles,
ha az általa foglalkoztatottak létszá-
ma a 25 fôt meghaladja, és az általa
foglalkoztatott megváltozott munka-
képességû személyek száma nem éri
el a létszám 5 százalékát.
A munkáltatói minôség tehát önma-
gában nem alapozza meg az adóalanyisá-
got, a munkáltató csak akkor válik a re-
habilitációs hozzájárulás alanyává, ha az
általa foglalkoztatottak átlagos statiszti-
kai állományi létszáma eléri a 25 fôt.
A munkaadó létszámának megálla-
pításakor figyelmen kívül kell hagyni
■ a közfoglalkoztatási jogviszonyban,
valamint a közfoglalkoztatás támo-
gatásáról szóló kormányrendelet
szerint támogatott munkaviszony-
ban foglalkoztatott személyeket,
■ az egyszerûsített foglalkoztatás sza-
bályai szerint jogszerûen alkalma-
zott munkavállalót,
■ az önkéntes tartalékos katonai szol-
gálati viszonnyal rendelkezô mun-
kavállalót, és
■ a Munka Törvénykönyvérôl szóló
törvény alapján más munkáltatónál
történô átmeneti munkavégzés során
foglalkoztatott munkavállalót,
■ a Magyar Honvédség hivatásos és
szerzôdéses állományú katonáinak
jogállásáról szóló törvény hatálya
alá tartozó hivatásos és szerzôdéses
katonát,
■ a nevelôszülôi foglalkoztatási jogvi-
szonyban álló személyt annál a
munkaadónál, aki ôt nevelôszülô-
ként foglalkoztatja.
A rehabilitációs hozzájárulás éves
összege a kötelezô foglalkoztatási szint-
bôl hiányzó létszám, valamint a rehabi-
litációs hozzájárulás szorzata.
A létszám adatok meghatározása so-
rán a Központi Statisztikai Hivatal
munkaügy-statisztikai adatszolgáltatás-
hoz kiadott útmutatójában foglaltak sze-
rinti tárgyévi átlagos statisztikai állomá-
nyi létszámot kell érteni. A statisztikai
állományi létszámot egy tizedes jegyre
kerekítve a kerekítés általános szabályai
szerint kell meghatározni. E kerekítést
kell alkalmazni a munkáltató foglalkoz-
tatottjainak átlagos statisztikai állomá-
nyi létszámának, a kötelezô foglalkozta-
tási szintnek, a megváltozott munkaké-
pességû munkavállalók átlagos statiszti-
kai állományi létszámnak és a hiányzó
létszámnak a megállapítása során is.
Abban az esetben tehát, ha a mun-
káltató foglalkoztatottjainak átlagos sta-
tisztikai állományi létszáma 46,6 fô, és
a megváltozott munkaképességû mun-
kavállalók átlagos statisztikai állományi
létszáma például 1,86 fô, úgy a követke-
zô kerekítési szabályokkal lehet megál-
lapítani az éves rehabilitációs hozzájá-
rulás kötelezettségét:
A kötelezô foglalkoztatási szint a
létszám 5 százaléka, azaz 2,33 fô, kere-
kítve 2,3 fô. A megváltozott munkaké-
pességû munkavállalók átlagos statiszti-
kai állományi létszáma 1,86 fô, kerekít-
ve 1,9 fô.
Hiányzó létszám – a kötelezô foglal-
koztatási szint és a megváltozott foglal-
koztatottak kerekített átlagos állományi
létszám különbözete – 0,4 fô.
A munkáltató éves kötelezettsége te-
hát 964 500 Ft. x 0,4 fô = 385.800 Fo-
rint.
Pénztárgép használat rendkívüli események után
2016. április 2-tôl több pontban módosultak a pénztárgépek mûszaki követelményeirôl, a nyug-takibocsátásra szolgáló pénztárgépek forgalmazásáról, használatáról és szervizelésérôl, vala-mint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történô szolgáltatásáról szóló 48/2013.(XI. 15.) NGM rendelet (továbbiakban: Rendelet) szabályai.
Többek között változott a szabályozás arra az esetre vonatkozóan, amikor a pénztárgép használat fel-tételei helyreálltak azt követôen, hogy az adózó nem tudta használni a pénztárgépét és nyugtaadásikötelezettségét kézi nyugta kiállításával teljesíthette.
A rendkívüli esetek után, mint például meghibásodást követôen vagy áramszünet után a korábbi –a 2016. április 2-át megelôzô – szabályozás szerint a nyugtakibocsátási kötelezettség pénztárgéppeltörténô teljesítése feltételeinek helyreálltakor a pénztárgépben elsô tételként az esemény alatt kiállítottnyugták összegét összesítve kellett rögzíteni.
A módosítás következtében a Rendelet 1.§-a kiegészült a (6) bekezdéssel, mely szerint az utóla-gos rögzítéshez külön adóügyi napot kell nyitni. Az utólagos rögzítéssel érintett idôszak egy-egy adó-ügyi napjának bevételét egy nyugtán, forgalmi gyûjtônként egy tételben kell rögzíteni. Amennyiben azösszegek nagysága vagy egyéb körülmény indokolja, az utólagos rögzítéssel érintett idôszak egy-egyadóügyi napjának bevételét több nyugtán is lehet rögzíteni. Az utólagos rögzítés elvégzését követôenaz adóügyi napot le kell zárni, és az így keletkezô forgalmi jelentést az utólagos rögzítéssel érintett idô-szak alatt kiállított adóügyi bizonylatokkal együtt meg kell ôrizni.
A változás szerint tehát a pénztárgép meghibásodása (vagy áramszünet stb.) miatt kiállított nyug-tákat napok szerint összesíteni kell, ezeknek egy új adóügyi napot kell nyitni és ezeket a bevételeketgyûjtôk szerint (áfa tételek szerint) kell rögzíteni, majd ezt az adóügyi napot le kell zárni. A gyakorlat-ban ez azt jelenti, hogy ha például a pénztárgép meghibásodik és 8 napig nem üzemel, akkor azon anapon, amikor a pénztárgép vagy a cserepénztárgép újra az adózó rendelkezésére áll, elôször a leál-lás napjaira összesen nyolc adóügyi napot kell nyitni egyenként, majd a napi adatokat gyûjtôk szerintrögzíteni kell, és ezt követôen az adóügyi napot le kell zárni. Fontos, hogy a megnyitott adóügyi napokszáma nem haladhatja meg a tizenöt napot, mivel a pénztárgéppel történô nyugtaadásra vonatkozómentesség a Rendelet 1.§ (3) bekezdésében foglaltak alapján 15 napig érvényes, ezt követôen a pénz-tárgéppel történô nyugtaadási kötelezettséget már nem lehet kézi nyugta kiállításával helyettesíteni, atevékenység folytatása esetén a 16. naptól az adózó köteles számlát kiállítani. A nyugta helyett kiállí-tott számlákról havonta a számlakiállítást követô hónap 15-éig a PTGSZLAH nyomtatványon kell ada-tot szolgáltatnia az adóhatósághoz.
A statisztikai állományi létszám meghatározásaa rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség során
NAV 36 Dél-Dunántúli Gazdaság
A jó idô beköszöntével egyre több az
alkalmi rendezvény, melyekre az el-
adók, illetve a szolgáltatók szívesen
kitelepülnek. Sokszor felvetôdik a
kérdés, hogy ezeken a rendezvénye-
ken az ott kitelepült árusítók, szolgál-
tatást nyújtók, akik egyébként a hatá-
lyos szabályozás szerint kötelesek a
pénztárgép használatára, milyen for-
mában tegyenek eleget a nyugtaadási
kötelezettségüknek. Vannak, akik ké-
zi nyugtát szeretnének kiállítani és
vannak, akik inkább a pénztárgépet
használnák, de nem biztosak abban,
hogy van-e lehetôségük erre, és ha
igen mi a teendôjük a kitelepüléskor.
A pénztárgép használatára vonatkozó
rendelet szerint, kötelezô pénztárgépet
használni üzletben, illetve mozgóbolt-
ban folytatott, a rendeletben meghatáro-
zott tevékenység esetén. A gépi nyugta-
adási kötelezettség szempontjából üz-
letnek minôsül az adott tevékenységre
létrehozott, vagy arra használt, állandó
jellegû, állandó jelleggel az adott tevé-
kenységhez használt épület, épületrész,
helyiség, ahol a pénztárgép beállításá-
nak és használatának lehetôsége adott-
nak tekinthetô. Ha a kitelepülésnél az
értékesítés, szolgáltatásnyújtás nem üz-
letben, illetve nem mozgó boltban törté-
nik, a pénztárgéppel történô nyugtaadás
nem kötelezô.
Ezeken az alkalmi rendezvényeken
az adózók kiállíthatnak kézi nyugtát, de
annak sincs akadálya, hogy a már meg-
lévô pénztárgépüket használják. Abban
az esetben, ha pénztárgép használat
mellett döntenek, akkor figyelemmel
kell lenniük arra, hogy a pénztárgépet
online üzemmódban kell mûködtetni,
ami azt jelenti, hogy az elektronikus hír-
közlô hálózaton keresztül adatközlésre
alkalmas kell, hogy legyen.
A pénztárgép kitelepülésen történô
használatát nem kell bejelenteni, vagyis
nem kell az adóhatósághoz külön beje-
lentést tenni arra vonatkozóan, hogy a
pénztárgépet ideiglenesen más helyen,
címen mûködtetik.
A kitelepülésen használt pénztárgép-
re egyebekben minden más elôírást
ugyanúgy be kell tartani, mintha a pénz-
tárgépet az adózó a szokott helyen, az
ületében üzemeltetné (nyitó tétel, zárás,
pénztárgépnapló, stb.).
Ha az alkalmi rendezvényen az el-
adó, illetve szolgáltató nem használ
pénztárgépet, akkor a magánszemély
vevô részére – feltéve, hogy nem kér
számlát – az ellenértékrôl nyugtát kell
kiállítania. A kiállított nyugták ellenér-
tékének összegét az üzletben használt
pénztárgépbe utólag rögzíteni nem kell.
A rendezvény helyszínén a vásárló ké-
résére kiállított számláról nem kell ada-
tot szolgáltatni az adóhatóságnak.
Abban az esetben, ha ugyanaz az
adózó a rendezvényen belül két egy-
mástól távol álló helyre települ ki, akkor
megteheti, hogy az egyik helyen pénz-
tárgépet használ, a másik helyen kézi
nyugtát állít ki. A kézi nyugtákon sze-
replô ellenértéket a pénztárgépbe ebben
az esetben sem kell rögzíteni.
Nyár,fesztivál,
kitelepülés,pénztárgép
A siker titka – a bukás!
Ezt állítja a világ egyik híres közgazdásza, Tim Harford. Elsôre talán meglepôen hangzik, esetleg úgy is gondolhatjuk, hogy sült bolondság az egész: egy újabb szenzációhajhász ame-rikai ôrület. Ha viszont egy kicsit végiggondoljuk a gondolatmenetet, érdekes dolgokra bukkanhatunk benne.
Félelem a kudarctól
A mai kultúránkban a legfontosabb szempont a siker. Megtervezni a dolgokat, hatékonyan végrehajtani és sikerrel befejezni. Úgy gon-doljuk, hogy ez a természetes. A sikeres emberekrôl nagyon sokan gondolják azt, hogy mindig is sikeresek voltak: tévedhetetlenek, va-lamiféle iránytû birtokában mindig megtalálják a helyes megoldást a kérdéseikre, a legjobb megoldást a problémáikra, kihívásaikra.
A kudarctól viszont félünk. Szégyennek, bukásnak éljük meg, amit el kell titkolni, el kell felejteni, mint egy természetellenes jelen-séget. A kudarcainkról nem szívesen beszélünk, a népszerû mûvészeinket, vállalkozókat is leginkább a sikereikrôl faggatják.
A valóságban viszont a sikerrel kéz a kézben jár annak velejárója, a kudarc, a bukás is. A sikeres emberek mögött a legtöbb eset-ben megszámlálhatatlan kisebb vagy éppen nagyobb bukás, vakvágány, is ott van és valójában ez a természetes.
A természet logikája
Ha tudni szeretnénk, mi a természetes, nézzünk példát magából a természetbôl. Egy folyómeder nem az elsô pillanattól fogva ugyanolyan, mint ahogyan most ismerjük. Sok holtág, kanyar, kísérlet után jön létre. Ezek nagy ré-sze nem válik be, ha úgy nézzük, akkor kudarc lesz. Lesz viszont ezek mellett néhány, amely sikeres lesz. A késôbbiekben a sikertelen ágak el-halnak, a sikeresek bôvülnek és kialakul a legjobb megoldás, az optimális meder. A folyamat közben a víz folyik, végzi az építô és romboló munkáját, keresi az új utakat, megoldásokat. A siker titka a folyamatos munka, a folya-matos kísérletezés és az ezekkel járó kudarcok.
Tim Harford rengeteg példát hoz az elmélet alátámasztására. Ezek közül az egyik legismertebb az Amazon internetes webáruház példája. Az Amazon alapítója a legfontosabbnak a megvalósítás sebességét tartotta. Egy problémára sok megoldást keresett és próbált ki. A jókat
megtartotta, a rosszakat, nem mûködôket megszüntette. Eközben az volt a legfontosabb, hogy ezt minél gyorsabban hajtsa végre. Így a lehetôlegrövidebb idô alatt kísérletezte ki a legjobban mûködô megoldásokat. sikerrel vette fel a harcot a legnagyobb áruházláncokkal, hagyományosés internetes versenytársaival. Kihívás nélkül nem hibázunk. Kihívás nélkül nem is fejlôdünk.
A recept
Tim Harford szerint tehát a recept nagyon egyszerû. Röviden így foglalhatjuk össze:* Legyen rengeteg ötleted.* Próbálj ki ebbôl minél többet, minél gyorsabban. * Ami beválik, vidd tovább, fejleszd. Ami nem válik be, dobd ki. Ez így bizony elég kamikaze módszernek tûnik és hatalmas kockázatokat is rejthet, ha valaki átgondolás nélkül alkalmazza.
A kockázatok
Mire kell figyelni egy ilyen módszer alkalmazásakor?A legfontosabb az, hogy csak akkora kockázatot vállaljunk, amekkora bukást még végzetes következmények nélkül ki tudunk heverni. Ez a munkamódszer egyáltalán nem a szerencsejátékról szól, amelyben mindent felteszünk egy jó lapra, egy jónak tûnô ötletre. A látszat el-
lenére ennek éppen az ellenkezôje igaz. Minél több ötletet próbálunk ki, ezzel együtt természetesen minél több kudarc ér bennünket, annál több tapasztalat birtokában egyre bizton-
ságosabban tudjuk majd kipróbálni vagy elvetni a következô ötletet. Ezzel együtt egyre kevesebb lesz a sikertelen ötlet és egyre tisztábban lát-juk a mûködôképes módszereket.
Az igazi szerencsejáték tehát nem a kockázatok átgondolt vállalása, hanem ennek éppen az ellenkezôje: a kockázatok, a kísérletezés min-denáron való kerülése. Kísérletezés, és a vele járó kisebb kudarcok vállalása nélkül úgy kezdhetünk bele nagyobb projektekbe, hogy nincs meg a sikerhez szükségestapasztalatunk. Félig vakon, a megérzéseinkre támaszkodva kell kockázatot vállalnunk.
Ez pedig maga a szerencsejáték.
Harman Tiborcoach, üzleti edzô
Vállalkozói sarok
!VÁLLALKOZÓI SAROK 37Dél-Dunántúli Gazdaság
Recommended