Határtalanul HAT-15-06-0017 Galánta, Szlovákia · Galánta, a Mátyusföld egyik központja:...

Preview:

Citation preview

Határtalanul! HAT-15-06-0017

2. előkészítő óra

Kodály Zoltán és Galánta

Kápolnásnyék, 2016. február 25.

Határtalanul! HAT-15-06-0017

Galánta, Szlovákia

1. utazás: 2016. március 7-11.

Kodály Zoltán zeneszerző, népzenekutató,

zenepedagógus Kecskeméten született. Apja

Kodály Frigyes MÁV-tisztviselő, anyja Jaloveczky

Paulina, mindketten műkedvelő muzsikusok

voltak. Kodály gyermekkorát Szobon, Galántán

és Nagyszombatban töltötte, ez utóbbi város

érseki gimnáziumában érettségizett. 1900-tól

Budapesten tanult. A Zeneakadémián 1904-ben

zeneszerzői diplomát kapott, 1905-ben a

tudományegyetemen magyar-német szakos

tanári diplomát, 1906-ban bölcsészdoktori

oklevelet szerzett. 1907-től a Zeneakadémián a

zeneelmélet, 1908-tól a zeneszerzés tanára.

Kodály Zoltán életútja

"Születtem Kecskeméten, de

mivel szüleim pár hónapos

koromban elköltöztek onnan,

nem illet meg a „Kecskemét

fia” büszke név. Mégis

kénytelen visszaéltem vele,

mikor falusi vándorlásaim

közben megkérdezték „hová

való születésű” vagyok,

Kecskemét neve mindig

felcsillanó szemeket és

rokonszenvet hozott.”

Részlet Kodály 1966-os

Visszaemlékezéséből.

Kodály Zoltán

Galánta, a Mátyusföld egyik

központja: ebben a magyar-

szlovák-német ajkú községben

töltötte a szerző gyermekkora

legszebb hét esztendejét, 1885-

1892-ig. Itt hallgatta a „világhíres”

cigányprímás verbunkosait, nótáit,

melyek a Galántai táncok című

Kodály-mű ihletői lettek.

A vasútállomás: a család lakhelye.

Kodály Zoltán és Galánta

Nagyszombat: ez a történelmi

múltú város Kodály diákéveinek,

első komolyabb zenei

tanulmányainak színhelye.

Kodály szinte mester nélkül

megtanul zongorázni, hegedülni,

brácsázni és gordonkázni.

Itt érettségizett az érseki

gimnáziumban 1900. júliusában,

jeles eredménnyel.

Kodály Zoltán

és Nagyszombat

Kodály 1905-ben kezdte meg népdalgyűjtő útjait, majd 1906-

tól Bartók Bélával együtt folytatták a gyűjtést. Mint zenetudós

módszeresen gyűjtötte, feldolgozta és rendszerezte a magyar

népdalokat. A magyar népzenére támaszkodva alakította ki

egyéni magyar stílusát.

Kodály Zoltán

1910-ben volt első szerzői estje. Az igazi sikert a húszas évek

hozták meg számára. 1925 táján irányult figyelme a

gyermekénekkarokra, egyúttal az iskolai ének- és

zenetanításra. Kialakította a zenei írás-olvasás tanítására

szolgáló módszert.

Új kóruskultúrát teremtett. Fáradozásainak eredményeképpen

indult meg a rendszeres népzeneoktatás felsőfokú

tanintézményeinkben. Nagy számban adott ki zenepedagógiai

jellegű műveket.

Kodály Zoltán

Kodály 1905-ben kezdte meg népdalgyűjtő útjait, majd

1906-tól Bartók Bélával együtt folytatták a gyűjtést.

Kodály és Bartók

Mint zenetudós módszeresen gyűjtötte,

feldolgozta és rendszerezte a magyar népdalokat.

A magyar népzenére támaszkodva alakította ki

egyéni magyar stílusát. 1910-ben volt első szerzői

estje. Az igazi sikert a húszas évek hozták meg

számára. 1925 táján irányult figyelme a

gyermekénekkarokra, egyúttal az iskolai ének- és

zenetanításra. Kialakította a zenei írás-olvasás

tanítására szolgáló módszert. Új kóruskultúrát

teremtett. Fáradozásainak eredményeképpen

indult meg a rendszeres népzeneoktatás felsőfokú

tanintézményeinkben. Nagy számban adott ki

zenepedagógiai jellegű műveket.

Kodály Zoltán

Kodály Zoltán

Gyakran megfordult külföldön. Műveit mindenütt nagy

megbecsüléssel fogadták. Fáradhatatlanul küzdött a helyes

magyar nyelv és általában a nemzeti tradíciók megőrzéséért.

A Magyar Tudományos Akadémia 1946-ban elnökévé

választotta. Kossuth-díjat (1948, 1952, 1957), 1965-ben

Herder-díjat kapott. Több egyetem díszdoktorává avatta

(Budapest, Oxford, Berlin, Torontó).

A Nemzetközi Népzenei Tanács elnökévé, a Nemzetközi

Zenepedagógiai Társaság díszelnökké választotta. 85 éves

korában, 1967-ben hunyt el.

Kodály Zoltán

Kodály Zoltán zeneszerzői életműve a népzene szellemében

született. Nemzetközi rangra emelte a magyar zenetudományt.

Pedagógiai módszerét az egész világon alkalmazzák.

Kodály Zoltán

Gyakran megfordult külföldön. Műveit mindenütt nagy

megbecsüléssel fogadták. Fáradhatatlanul küzdött a helyes

magyar nyelv és általában a nemzeti tradíciók megőrzéséért.

A Magyar Tudományos Akadémia 1946-ban elnökévé

választotta. Kossuth-díjat (1948, 1952, 1957), 1965-ben

Herder-díjat kapott. Több egyetem díszdoktorává avatta

(Budapest, Oxford, Berlin, Torontó).

A Nemzetközi Népzenei Tanács elnökévé, a Nemzetközi

Zenepedagógiai Társaság díszelnökké választotta.

Kodály Zoltán

Kodály Zoltán

85 éves korában, 1967. március 6-án egy szívroham vet véget

életének. Ravatalához a Magyar Tudományos Akadémia

előcsarnokában tízezrek járulnak. Koporsóját a Farkasréti

temetőben az egész ország, az egész zenei világ részvéte kíséri

végső nyugvóhelyére.

Kodály Zoltán

Köszönjük

a megtisztelő figyelmet!

Recommended