View
8
Download
0
Category
Preview:
Citation preview
Miskolci Egyetem
Gazdaságtudományi kar
Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet
Ózd munkaerő-piaci helyzetének elemzése
Tokár Réka Dalma
2019
TARTALOMJEGYZÉK
BEVEZETÉS ............................................................................................................. 1
1. ÓZD VÁROSÁNAK BEMUTATÁSA ..................................................................... 4
1.1. A városról általában ......................................................................................... 4
1.2. Természeti adottságok ..................................................................................... 6
1.3. Épített környezet .............................................................................................. 7
1.4. Ózdi Kohászati Üzemek rövid története .......................................................... 9
2. ÓZD KOMPLEX HELYZETELEMZÉSE ........................................................... 11
2.1. Demográfiai viszonyok elemzése ................................................................. 11
2.1.1. Népességszám alakulása ....................................................................... 11
2.1.2. Népességszám csökkenésének okai ...................................................... 13
2.1.2.1. Elvándorlás .......................................................................... 13
2.1.2.2. Természetes fogyás .............................................................. 15
2.1.3. Elöregedő társadalom ........................................................................... 19
2.1.4. Nemzetiségi összetétel.......................................................................... 20
2.2. Gazdasági helyzetelemzés ............................................................................. 21
2.2.1. A település főbb gazdasági ágai, annak jellemzői ................................ 21
2.2.1.1. Ipar ........................................................................................ 22
2.2.1.2. Szolgáltató szektor ................................................................ 23
2.2.1.2.1. Turizmus ............................................................... 23
2.2.1.2.2. Kereskedelem ........................................................ 25
2.2.1.3. Mezőgazdaság ....................................................................... 26
2.2.2. Gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők ............................ 27
2.2.2.1. Elérhetőség ............................................................................ 27
2.2.2.2. Közoktatás ............................................................................. 28
2.3. Munkaerő-piaci helyzet ................................................................................ 30
2.3.1. Foglalkoztatottság az ÓKÜ virágzása alatt .......................................... 31
2.3.2. A hanyatlás időszaka ............................................................................ 32
2.3.3. Foglalkoztatottság alakulása a gyár bezárását követően ...................... 33
2.3.4. Napjaink foglalkoztatási helyzete ......................................................... 35
2.4. SWOT analízis ............................................................................................... 38
3. PRIMER KUTATÁS EREDMÉNYEINEK ELEMZÉSE ................................... 40
3.1. Élet a gyár körül – Interjú az ÓAM üzemvezetőjével ............................... 41
3.1.1. A rendszerváltást megelőző időszakra vonatkozó megállapítások ...... 41
3.1.2. A rendszerváltás utáni helyzet következtetései .................................... 43
3.2. Ózd napjainkban – Interjú a város vezetőjével ......................................... 45
3.2.1. Foglalkoztatási helyzettel kapcsolatos megállapítások ........................ 45
3.2.2. A munkanélküliség alakulásához fűződő következtetések ................... 46
3.2.3. Közfoglalkoztatással kapcsolatos tapasztalatok ................................... 46
3.2.4. Az oktatás terén tett következtetések ................................................... 47
3.2.5. Gazdasággal kapcsolatos észrevételek ................................................. 48
3.3. A lakosság álláspontja – Közvélemény-kutatás ......................................... 49
3.3.1. A felmérés alanyainak jellemzői .......................................................... 49
3.3.2. Elégedettség mérésének eredményei .................................................... 51
3.3.3. Rendszerváltás előtti és jelen időszak összehasonlítási eredményei .... 52
4. ÖSSZEFOGLALÁS ................................................................................................. 56
IRODALOMJEGYZÉK .......................................................................................... 58
KÉPJEGYZÉK ......................................................................................................... 63
ÁBRAJEGYZÉK ...................................................................................................... 63
TÁBLÁZATJEGYZÉK ........................................................................................... 64
SUMMARY ............................................................................................................... 65
MELLÉKLETEK ..................................................................................................... 66
1. számú melléklet ........................................................................................ 66
2. számú melléklet ........................................................................................ 67
3. számú melléklet ........................................................................................ 68
1
„A társadalom nem virágozhat, ha tagjai nem képesek elkötelezettséget vállalni.”
(Richard Layard)
BEVEZETÉS
Szakdolgozatomban Borsod-Abaúj-Zemplén megye egyik igen hátrányos helyzetű
városát, Ózdot fogom részletesen elemezni, megvizsgálni, értékelni, mindezt a múlt és a
jelen helyzet összehasonlításával, egészen az 1970-es évektől napjainkig. Azért fontos a
’70-es évektől szemlélnünk a város történetét, hiszen erre az időszakra még a gyár
virágzása, a fellendülés volt a jellemző, azonban a bekövetkező rendszerváltás, és ezzel
párhuzamosan végbemenő kohászat leépülése, gyökeresen változtatta meg a város
gazdasági, társadalmi, munkaerő-piaci helyzetét.
Dolgozatom témájának megválasztásában az motivált, hogy tisztában vagyok vele,
a kívülállók, hogyan látják Ózd városát, és mennyire negatívan ítélik meg az itteni
helyzetet. Ózdi lakosként tudom, sok szempontból valóban nem fényes az itteni állapot, de
szeretném, ha a városnak, nem csak a negatív arcát ismerné a köztudat, hiszen van neki egy
igazán szerethető oldala is. Annak köszönhetően, hogy itt születtem, valószínűleg elfogult
vagyok Ózddal kapcsolatban, de véleményem szerint számos lehetőséget rejtegethet még
magában.
A lenyűgöző földrajzi adottságai, a domborzat, a páratlan természeti környezet, a
tájak, az erdők, a tavai, mind azok közé a pozitívumok közé tartoznak, amiért lehet szeretni
ezt a várost. Más szemszögből nézve, nem véletlenül hívják Ózdot az újrakezdés
városának, hiszen az itt élő embereknek nem könnyű feladattal kellett szembenézniük,
amikor is a város legnagyobb munkaadója, azaz a gyár bezárt. Komoly megpróbáltatás elé
állította a lakosokat a munkanélküliség, a szegénység pedig hatalmas méreteket öltött.
Becsülendő azonban, hogy a lakosok ennek ellenére sem adták fel a küzdelmet, hiszen
Ózdon élnek igazán kitartó és jólelkű emberek is, akiknek a város a mindent jelenti. A
kemény munkának, akaratnak és kitartásnak köszönhető, hogy mára már egy sokkal
élhetőbb várost sikerült megteremtenie a lakosságnak. Több-kevesebb sikerrel ugyan, de
folyik a közúthálózat rendbehozatala, az épületek korszerűsítése, felújítása, a városközpont
szépítgetése.
2
Ózd és környéke nem igen híres turizmusáról, és nem is igen gondol a településre
Magyarország népessége, ha belföldi utazást tervezget, pedig nem kevés látványosság van
a területen. Ami a legnagyobb kikapcsolódást nyújtja a helyiek számára, és személy szerint
nekem is nagy kedvencem, az Ózdtól 3 km távolságra elhelyezkedő, suvadással keletkezett
Arlói-tó. A Suvadás Liget páratlan szépsége mindenkit magával ragad, valamint számomra
a nyugalom szigetét is jelenti, hiszen olyan békés, csendes, természetes a környezet, hogy
mindenkit magával ragad. Ezen kívül, megismerhetik az Ózdon belül található Olvasó
székházát, melynek felújított épülete különböző kulturális rendezvények megrendezésének
ad otthont. Az út másik oldalán megpillanthatják a már említett, Ózd múltjában központi
szerepet játszó gyár épületét, valamint a Városi Múzeumban a tényeket is megismerhetik a
vasgyár működésének vonatkozásában.
Sajnos a városnak ez csupán az egyik oldala, s az objektivitás érdekében, fájó
szívvel, de a sötét oldalról is említést kell, hogy tegyek. Egyrészt, a városvezetés és az
ellenzék körében kialakult manapság egy olyan szintű széthúzás, amely megakadályozza a
város megfelelő ütemben történő fejlődését, hiszen a fejlesztésben – az egymással
szembeni áskálódások következtében – nem tudnak koncentráltan részt venni az
erőforrások. Másrészt, a lakosság nagyon vegyes összetételű, a szorgalmas és fejlődni
akaró réteg mellett, jelen vannak a semmittevő, haszontalan csoportok, akik leginkább csak
élősködnek a szociális ellátórendszerünkön. Napjainkban, véleményem szerint már csak az
nem talál munkát, és az nem tud dolgozni Ózdon, aki nem is akar. Lehet, hogy nem a
számára legkedvezőbb feltételekkel tudna munkába állni az illető, de az alacsony iskolai
végzettséggel rendelkező réteg, amúgy sem tudna más típusú munkát elvégezni, megfelelő
kvalifikáció hiányában. A lehetőségeikhez és tudásukhoz mérten kaphatnának tehát állást,
csak az igényeiknek az nem felel meg sajnos. Úgy vélem minden város sorsa saját lakóinak
kezében van, ezért ha az emberek többsége ad is valamit a városának és nem csak elvenni
akar belőle, akkor talán megindulhatnánk a lejtőről újra felfelé.
Dolgozatom célja:
Egyrészt, hogy valós, objektív, elfogulatlan képet állítsak fel Ózd városáról és
munkaerő-piaci helyzetéről, nem csupán feltételezések, hanem valós tények,
statisztikai adatok alátámasztásával.
Másrészt, hogy bemutassam az ózdi életet a rendszerváltás idején,
összehasonlításban a mostani helyzettel, feltárva az ok-okozati összefüggéseket,
betekintést nyújtva az Ózdi Kohászati Üzemek történetébe.
3
Dolgozatom alapvetően 4 nagyobb részből épül fel, ahol az első részben bemutatom
Ózd városának általános jellemzőit, földrajzi elhelyezkedését, az Ózd településnév eredetét
és a város történelmét. Ezen kívül, ebben a fejezetben fog helyet kapni a város
adottságainak, lehetőségeink, nevezetességeinek bemutatása, valamint az Ózdi Kohászati
Üzemek történetének megismertetésén keresztül szeretném szemléltetni a város életére
kiható sorsfordító eseményeket. Ennek a fejezetnek a megírásához nagyrészt
településtörténeti könyvek szolgáltak forrásul.
A második rész egy komplex helyzetelemzés, mely lényegében egy átfogó vizsgálat
Ózd rendszerváltás előtti és utáni helyzetéről. Ebben a részben, olyan főbb témaköröket
fogok érinteni, amely Ózd demográfiai viszonyaival, gazdasági helyzetével és munkaerő-
piaci jellemzőivel van összefüggésben. Javarészt a KSH statisztikai adataiból táplálkozik a
fejezet, valamint folyóiratok, internetes források és szakirodalmak is segítséget nyújtottak a
megírásához. A rész egy SWOT elemzéssel fog zárulni, mellyel célom, hogy összefogjam
a fejezetben tárgyalt jellemzőket, és következtetéseket vonjak le a város jelenlegi
helyzetére vonatkozóan.
A harmadik fejezet elsősorban a kutatómunkám eredményeinek a feltárását és
ismertetését fogja tartalmazni. A fejezet elsődleges célja, ezen eredmények kiértékelése és
elemzése. A kutatást interjúk és kérdőíves felmérések segítségével végeztem, melyhez a
lakossági megkérdezéseken kívül, az ÓAM üzemvezetőjével és a város jelenlegi
vezetőjével készített interjúk szolgáltak forrásul.
A negyedik és egyben utolsó fejezet, lényegében egy összefoglaló értékelés, melyben
ismertetem a szakdolgozat eredményeit, valamint következtetéseket és javaslatokat
fogalmazok meg Ózd helyzetére vonatkozóan.
4
1. ÓZD VÁROSÁNAK BEMUTATÁSA
Mi is az a város? Dobos József (2002) a város fogalmát úgy határozta meg, miszerint
város alatt – településföldrajzi értelemben – olyan települést értünk, amelyben az
emberek nagyobb csoportja él, ahol rendszerint hiányzik a belső gazdasági udvar és
ahol a környező terület művelése a megélhetést többé már nem biztosíthatja, aminek
eredményeként a lakosság többsége nem mezőgazdasági foglalkozású, hanem ipari és
szellemi munkából él. Ebben a fejezetben egy ilyen település részletes bemutatásáról,
jellemzéséről lesz szó.
1.1. A városról általában
Ózd Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található, Magyarország északkeleti részén
elterülő, a 3 megyeszékhelytől (Miskolc, Eger, Salgótarján) aránylag azonos távolságra,
körülbelül 60 km-re elhelyezkedő település. Ózd kistérsége 548,39 km2-es területen
fekszik, maga Ózd pedig 91,56 km2. (Dobosy, 2001) Az Északi-középhegységhez tartozó
Gömöri–Hevesi-dombság völgyeiben terül el, ezért a városra a „hét domb városa”
elnevezést is szokás alkalmazni, hiszen a település 7 irányból is megközelíthető. A várostól
mindössze 14 km távolságra fekszik a szlovákiai határátkelőhely, de könnyen
megközelíthető az ukrán és lengyel határ is.
Az elnevezés egészen a XI. század második felére vezethető vissza, amikor is az Al-
Duna tájékán, és az orosz sztyeppéken élő uz nevezetű népcsoportot a besenyők és a
bolgárok szétvertek, hiszen számos pusztítást végeztek a területen. Ennek következtében az
uzok szétszóródtak, egy részük pedig hazánkban, azon belül a mai Ózdon telepedett le.
Ennek a népcsoportnak a nevéből eredhet az elnevezés, a „d” kicsinyítő képző
hozzáadásával. Ez azonban csak az egyik lehetséges magyarázat a név eredetére
vonatkozóan, hiszen számtalan alakban írva fordult már elő a történelem során. Például
1272-ben „Ovzd” alakkal találkozhatunk, 1323-ban megjelenik az „Ouzd” elnevezés,
1325-ben „Ouz”, 1773-ban „Oszd”, végül 1873-tól lett véglegesen a neve: Ózd. (Dobi,
1972)
A környék már az őskor óta lakott terület, azonban elsőként nevével csak 1272-ben
létrejött oklevélben találkozhatunk, innentől számítjuk hivatalos történelmét. (IVS, 2008)
5
Ózd 1885-től lett járási székhely, ekkor 25 község tartozott hozzá, azonban attól
függetlenül, hogy megkapta a járási igazgatási jogot, még nem rendelkezett az ehhez
szükséges hivatalokkal. Ózdot nagyközséggé csak 1927-ben minősítették, majd a vasgyár
megalakulásának következtében, folyamatos fejlődésnek indult. Végül 1940. január 1-én 3
nagyobb község egyesítésével (Ózd, Sajóvárkony, Bolyok) jött létre a mai Ózd. Ekkor még
a település csak nagyközségnek minősült, majd az egyre több lakosnak, valamint
településre bejáró munkásnak köszönhetően, 1949-ben megyei jogú városi rangot kapott,
ekkor lakóinak száma 24830 fő volt. A város jelentősége tovább nőtt, amikor is 1979-ben
hozzá csatoltak további községeket. Ettől kezdve Center, Hódoscsépány, Susa, Szentsimon
és Uraj is Ózdhoz tartorozott. (Dobosy, 2001)
Ezek a csatolt települések nem igazán rendelkeznek a lakosságának szükségleteit
kielégítő intézményekkel. Ózd szerepe kulcsfontosságú vonzáskörzete lakosságának
mindennapjait tekintve, mint ahogyan általában az a városokra jellemző, hiszen itt
találhatóak meg többek között az iskolák, óvodák, kórházak, bevásárlóközpontok,
gyárak, üzemek is. Nem ritka, hogy a környező települések és a város között
mindennapos az ingázás, a városban található munkahelyeknek és intézményeknek
köszönhetően.
1. kép: Ózd és térsége
Forrás: F. Dobosy László (2003) könyve alapján saját szerkesztés
6
1.2. Természeti adottságok
Ózd természeti szépségét főként a hegyes-dombos vidék tájainak látványossága adja,
mely remek programot kínál a kirándulást, túrázást kedvelők számára. Elhelyezkedését
tekintve a város a tengerszint felett 160-180 méter magasságban fekszik, melyet 250-300
méter magas dombok vesznek körül. (Petrovics, 2013) A térség felszínét folyóvizek,
patakok tarkítják, ezek közül a legnagyobb a Sajó folyó, melybe a Hódos-patak és
Hangony-patak is torkollik. (Dobosy, 2001) Ezen kívül, Ózd területét érintő vízfolyás az
Uraj-patak, Szenna-patak, Ózdi-patak, Sajóvárkonyi-patak, Gál-völgye-patak, Dobó-patak,
Somsály-patak, és az Ír-patak is.
Éghajlatát általában hűvös-mérsékelten száraz időjárás jellemzi. Az évi
középhőmérséklet 10 Celsius fok körüli, a csapadék pedig 600-700 mm között mozog
átlagosan. Az éghajlat és időjárási viszonyok nem igazán kedveznek a mezőgazdaságnak,
leginkább olyan típusú növények termesztése folyik, melyek kevésbé fagy- és
hőérzékenyek, illetve van ahol szántóföldi gazdálkodást is folytatnak. A térség uralkodó
talajtípusa a bemosódásos barna erdőtalaj, mely a felszín körülbelül 88%-át borítja,
valamint az átlagosnál gyengébb minőségűnek mondható. Azokon a területeken ahol a
termesztés feltételei mégis teljesülnek leginkább cukorrépát, árpát, kukoricát, káposztát,
burgonyát termesztenek. (Dobosy, 2003) A nem túl jó minőségű talaj állapota az utóbbi
években sokat javult, hiszen jelentősen lecsökkentették a műtrágyák, vegyi anyagok talajba
juttatásának mértékét.
A város összefüggő erdői a XIX. század időszakát igencsak megsínylették, hiszen
nagy részük kiirtásra került, de napjainkban még így is Ózd közigazgatási területének
körülbelül 50%-át borítja erdő. Ezeket az erdőket jellemzően keménylombos fák, cseres-
tölgyesek és gyertyános-tölgyfák alkotják. Említésre méltó az Uraj-Susa között lévő
tájrészlet, amelyet ugyan műveltek az 1980-as évekig, de ennek ellenére háborítatlan
formában fennmaradt. (LA-URBE, 2017)
A terület legfőbb ásványkincse a barnaszén volt, melynek köszönhetően lehetőség
nyílt az ózdiak számára létrehozni egy iparvárost. A vasgyár biztosította ugyan a
környéken élők megélhetését, azonban az erdőirtás, a gyárak által kibocsátott füst a
természetre nézve romboló hatást gyakorolt. Mára visszaállt a természet rendje, hiszen a
kitermelés az 1990-es évekre teljesen megszűnt, azonban az erdők mai napig nem tudták
visszanyerni régi állapotukat.
7
1.3. Épített környezet
Ózdon és környékén számos látnivaló található, melyek a város történelmi múltjáról
tanúskodnak. Ilyen épület például az Olvasó Egylet székháza, a Tiszti Kaszinó, vagy a
Nagyiroda is. Mára ezek az épületek teljesen más funkciókat látnak el, mint amire
eredetileg létrehozták őket, de arculatuk rendszerint megmaradt.
A munkásság számára biztosított szórakozási lehetőséget, az 1884-ben létrehozott
Ózdi Vasgyári Olvasó Egylet, mely 1924-ben saját székhelyet is kapott, s a fizikai
munkások számára, számtalan művelődési lehetőséget kínált. (Nagy, 2012) A székházat az
ezredforduló környékén bezárták és csak 2007-ben nyitotta meg újra kapuit, azonban ettől
kezdve megújult külsővel ad otthont a kulturális programok megrendezésének, többet
között színvonalas színház is működik az épületben.
2. kép: Az Olvasó Egylet székháza 1924-ben
Forrás: http://www.ozdolvaso.hu/gallery.php?gid=366 Letöltés ideje: 2018. 08.14.
3. kép: Az Olvasó Egylet székháza napjainkban
Forrás: http://www.ozdolvaso.hu/gallery.php?gid=366 Letöltés ideje: 2018. 08.14.
8
A 1884-ben felépült Tiszti Kaszinó alapvetően a tisztviselői réteg szórakozása
számára létrehozott épület volt, mely 1928-ban 321 taggal rendelkezett. A Tiszti Kaszinó a
munkás réteg előtt zárva volt, azonban a Rima idején élelmezési üzlet is működött az
épületben, melyet a vállalati alkalmazottak tudtak igénybe venni. (Nagy, 2012) Az épület a
későbbiekben renoválásra került, de külső arculatán nem változtattak. Jelenleg különböző
rendezvényeknek, konferenciáknak ad otthont, valamint a Zeneiskola is ebben az épületben
működik.
A Nagyiroda 1895-től a gyárigazgatók, bányaigazgatók, mérnökök munkájának
színtere volt. Későbbiekben renováláson esett át, napjainkban pedig a
Társadalombiztosítási Igazgatóság Ózdi Kirendeltsége dolgozik az épületben.
Ózd nevezetességei közé tartoznak még a területen fellelhető templomok is, mint
például, az Ózd-Szentsimon területén található, 1200-as években épített római katolikus
templom, az Ózd-Sajóvárkony területén található, Szent Miklós tiszteletére felszentelt
katolikus templom, vagy az Ózd-Uraj terültén fellelhető, gótikus stílusban épült katolikus
templom.
A Cipó-kő annak a tatárjárással kapcsolatos legendának állít emléket, mely szerint
IV. Béla a tatárok előli menekülése során, megpihent a hegyen, hogy ebédét elfogyassza,
azonban a cipó kezéből kiesett és legurult a domboldalon. (Dobi, 1972)
Az Ózdi horgásztó a ’60-as években kiépített, mesterségesen létrehozott tó Ózd
belterületén. Amellett, hogy a horgászni szeretők számára kiváló kikapcsolódási
lehetőséget nyújt, az ózdi emberek szívesen töltik itt az idejüket akár egy séta, akár családi
szalonnasütés, vagy éjszakai sátorozás keretében. Télen, a tó befagyását követően, a
helyiek rendszerint korcsolyázásra használják a tavat, még az általános iskolás testnevelés
órákat is többször rendezik itt, ezzel élményt szerezve a gyermekek számára.
Az itt élőknek nem kell messze menni, ha egy kis felfrissülésre vágynak, hiszen a
város rendelkezik strandolási lehetőséggel is. Az Ózd Városi Strandfürdő és Kemping
mindössze 3 medencével rendelkezik, de egy kis délutáni kikapcsolódásnak kifejezetten
megfelelő.
Az itt felsoroltak még csak ízelítőül szolgálnak abból a számtalan látványosságból
melyet Ózd az ide vándorlóknak nyújtani tud, számos nevezetesség található még a
környéken, melyekért érdemes a városba látogatni.
9
1.4. Ózdi Kohászati Üzemek rövid története
Az Ózdi Kohászati Üzemek létrejötte és felszámolása gyökeresen megváltoztatta az
ózdi lakosság életét, demográfiai helyzetét és foglalkoztatási viszonyait, ezért annak rövid
történetének ismerete fontos, a napjainkban kialakult helyzet megértéséhez.
A vasgyár létesítésének egyik meghatározó alakja Rombauer Tivadar kohómérnök
volt, aki javasolta a gyár létrejöttét, hiszen az ahhoz szükséges barnaszén, acél és
megfelelő vízmennyiség is rendelkezésre állt a területen. Az építést 1846-ban kezdték el,
mely nagy változást jelentett az itteniek számára. (Csákányovszki, 2015) Az Ózdon
létrejött gyár, a hazai vaskohászat legjelentősebb vállalatai közé tartozott. Legfontosabb
feladata az volt, hogy a továbbfeldolgozó vállalatokat készáruval lássa el. (Kormos-
Munkácsy,1989)
A termelés 1847-re indult meg, melyet a szabadságharc eseményei jelentősen
visszavetettek. 1856-tól a gyár újra fejlődésnek indult, azonban 1873-ban megint csak
nehézségekkel kellett szembenéznie, melynek hatására, a környező települések üzemei,
1881-ben a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. létrehozása mellett döntöttek. Ebben a
társulásban, az ózdi, salgótarjáni és a nádasdi üzemek vettek részt. A fúzió pozitív hatást
eredményezett, hiszen a termelés jelentősen megnövekedett az ezt követő időszakban. Az
évtized második felében már bővítéseket, átalakításokat is végeztek, valamint megkezdték
működésüket a kohók is. Ekkortájt, a Rima, stratégiailag legfontosabb elemének az ózdi
telephelyet tartotta.
Az 1920-ban bekövetkező trianoni békeszerződés következtében, az új
országhatároknak köszönhetően, Csehszlovákia és Románia területére került több
gyártelep, mely rengetek problémát okozott a vállalat vezetősége számára. (Nagy, 2016) A
megoldást az 1922-es magyar-csehszlovák államszerződés jelentette, melynek értelmében
vasércet szállítottak hazánkba a szlovákiai ércbányákból. (Vass, 1996)
Az első világháború, amellett, hogy hatalmas veszteség az emberiség számára, a
vasgyártásra nézve kedvezően hatott, hiszen a háború éveiben a gyárat hadiüzemnek
nyilvánították, így a termelés jelentősen megnövekedett. Az üzemekben a második
világháború eseményei sem váltottak ki negatív hatást, azonban az államosításról nem
mondható el ugyanez. 1946-ban számos bánya és nehézipari üzem került állami kézre,
megindult a Rima felbomlása. (Nagy, 2016)
10
0
50
100
150
200
1945 1946 1947 1948 1949 1950
Finomhengermű termelése (E tonna)
A háború véget ért, azonban az Ózdi Vas- és Acélgyárra mért csapások még csak
most vették kezdetüket. 1944 novemberében a németek hozzákezdtek az ózdi gyár értékes
anyagainak elszállításához, sínek robbantásához, munkások elhurcoltatásához. 43 váltót
tettek használhatatlanná, leszerelték a telefonközpontot, és kísérletet tettek a Sajóhíd
felrobbantására is. Mindezek ellenére, 1944 decemberében megkezdődött az ózdi gyár
újjáépítése. 1945. év elején a finomhengerműben már megindult a termelés, majd 1950-re
elérte a termelési csúcsot. (Vass, 1996)
Az 1. ábrán feltüntetett termelési adatok is jól szemléltetik, hogy a csapások
ellenére, az ózdi gyár dolgozói mindent megtettek annak érdekében, hogy a város
lakosainak megélhetését szolgáló vállalat ne kerüljön felszámolás alá. A sok munka
meghozta a gyümölcsét, hiszen az 1965 körüli időszak, a gyárunk virágkorának
tekinthető. A kitartó munkának az 1989-es események vetettek véget. A rendszerváltás
magával hozta a gazdasági és politikai átalakulást, mely ellehetetlenítette a gyár
további működését. A folyamatosan romló piaci helyzet, az alacsony kohászati
termékek ára miatti gazdaságtalan termelés, a szerkezetátalakítás mihamarabbi
végbemenetelét követelte meg. Az árváltozások egyre növelték az önköltséget, végül
1992-ben került sor az ÓKÜ végleges bezárására. (Csákányovszki, 2015) A gyár
bezárását az ózdi lakosok egyfajta sokként élték meg, a kilátástalanság és
munkanélküliség pedig óriási méreteket öltött. Ezek után, a városban maradó emberek
komoly problémákkal szembesültek, melyekről részletesebben a későbbiekben ejtek
szót.
1. ábra: A finomhengermű termelése az Ózdi Kohászati Üzemekben (1945-1950)
Forrás: Vass Tibor (1996) alapján saját szerkesztés
11
2. ÓZD KOMPLEX HELYZETELEMZÉSE
2.1. Demográfiai viszonyok elemzése
A demográfia magyarul népességtudományt jelent, mely a népesedéssel és annak
változásaival foglalkozik, nagy figyelmet fordítva annak nagyságára, növekedési ütemére,
kormegoszlására, szerkezetére, termékenységére, a halálozás, születésszám és vándorlás
mértékére. Ebben a részben, Ózd város demográfiai helyzetét fogom bemutatni és
megvizsgálni, a múlt és a jelen helyzet összehasonlításán keresztül.
2.1.1. Népességszám alakulása
Léteznek kis-, közép- és nagyvárosok, melyeket a lakosságszám alapján sorolunk
be a különböző kategóriákba. A 20 000 lakosnál kevesebb lakosú városok minősülnek
kisvárosnak, középvárosok közé a 20 000 és 100 000 fő közötti települések tartoznak,
nagyvárosról pedig a 100 000 fő feletti lakosságszámú város esetén beszélünk. (Dobos,
2002) Ózd a középvárosok csoportjába tartozik, hiszen népességszáma, KSH adatok
alapján 2016-ban 32827 fő volt.
Ózdon a vasgyár létrehozása a népességszám alakulását jelentősen befolyásolta,
hiszen a megépítés előtti időszakban még csak egy kicsiny település volt, ahol a lakók a
rossz minőségű földjeik gondozásából épphogy megéltek. A megépítést követően, 1847-
ben megindult a szakképzett munkások betelepítése a területre, azonban a ’48-as
forradalom visszavetette a törekvéseket, és csak ’50-ben kezdett el újra növekedni a
termelés. Az ipar fejlődése és Ózd lakosságszámának alakulása között reláció figyelhető
meg, hiszen a gyár virágzásáig a népességszám is folyamatos növekedést mutatott.
02000400060008000
1000012000140001600018000
1850 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1920 1930
A népességszám alakulása
Sajóvárkony
Bolyok
Ózd
2. ábra: Ózd, Bolyok és Sajóvárkony népességszámának alakulása 1850-1930 között
Forrás: Nagy (2016) könyve alapján saját szerkesztés
12
Az 2. ábrán az figyelhető meg, hogy hogyan alakult a mai Ózd területének
népességszáma a vasgyár megépítését követően. Az ábrán, Ózdon kívül Sajóvárkony és
Bolyok adatait is feltüntettem, hiszen a már említett 1940-es összeolvadásuk
következtében, így lehet torzításmentes képet festeni Ózd népességszámának alakulásáról.
1850-ben Ózdon még csak 346 fő élt, ehhez képest Bolykon kétszer, Sajóvárkonyon pedig
négyszer annyi volt a lélekszám. 1857-re Ózd kezdte behozni a lemaradását, majd 1869-re
Bolykot meg is előzte lélekszám tekintetében. Városunkból a legnépesebb község 1890-re
vált, mikor a népességszám 2304 főre emelkedett. Szaporodott ugyan Sajóvárkony és
Bolyok népessége is, de valószínűleg ezt csak a természetes szaporodás eredményezte,
Ózdon viszont a gyári társadalom kialakulása, majd bővítése volt az, ami ilyen
nagyságrendű fejlődést eredményezett a demográfiai viszonyok tekintetében. Amennyiben
csak Ózd községének adatait vizsgáljuk, úgy 1900-ban 3640 fő, 1910-ben 5981 fő, 1920-
ban 6022 fő, 1930-ban 7322 fő lakos élt a településen. 1930-ban a három község
népességszáma együttesen 16244 főre volt tehető. (Nagy, 2016) Ezek az adatok rendkívül
jól mutatják, hogy milyen nagy hatással is volt Ózd életére az ipar létrejötte és fejlődése.
Azt már nem tudjuk meg, hogyan alakultak volna a demográfiai viszonyok Ózdon, ha a
vasgyár egyáltalán nem jött volna létre, valószínűleg azonban teljesen más adatok kerültek
volna most elemzésre, és a mai helyzet sem lenne ugyanaz.
0
10000
20000
30000
40000
50000
60000
1940
1975
1980
1985
1990
1995
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
A népességszám alakulása ózdon
3. ábra: Ózd népességszámának alakulása 1940-2016 között
Forrás: Dobosy (2001) és KSH adatok alapján saját szerkesztés
13
A 3-as ábrán azt láthatjuk, hogy Ózdon a rendszerváltás előtti és utáni időszak a
népességszám tekintetében élesen elkülöníthető egymástól. Az 1980-as évekig a
lakosságszám folyamatos növekedését láthatjuk, majd a település húzó ágazatának
leépülésével, és a gazdasági recesszióval egyidejűleg, a népességszám drasztikus
csökkenése figyelhető meg. 1940-ben, az összeolvadást követően, Ózd lakossága 21421 fő
volt, majd a már így is szépen bővülő népesség 1950-től még inkább gyarapodni kezdett,
demográfiai robbanás következett be, mely a ’60-as ’70-es években is folytatódott. A ’80-
as években még mindig a növekedés volt a meghatározó, hiszen 1985-re a lakosságszám
elérte a 48990 főt. (ITS, 2015) A nagy változást a rendszerváltás és a kohászat leépülése
hozta magával, mely Ózd népességszámára rendkívül negatív hatást gyakorolt. 2000-ben a
városban már csak 39421 fő élt, 2001-re ez a szám 39114 főre csökkent, mely fogyás évről
évre bekövetkezik. Ezt mutatják a frissebb adatok is, hiszen 2014-ben 33493 fő, 2015-ben
33141 fő, 2016-ban pedig 32827 fő élt Ózd városában. Ez a csökkenő tendencia
valószínűleg az elkövetkezendő években sem fog megszűnni, melynek oka véleményem
szerint egyrészt, a városból való nagymértékű elvándorlás, másrészt az élve születések és
halálozások száma közötti negatív különbözet.
2.1.2. Népességszám csökkenésének okai
2.1.2.1. Elvándorlás
A gyár virágzásának időszakában, az Ózdról elvándorlók aránya nagyon csekély
volt hiszen, a betelepítéseknek és a munkalehetőségeknek köszönhetően főként az
odavándorlások száma volt jelentős. Emiatt, az elvándorlás negatív hatásairól Ózdon
leginkább csak a rendszerváltást követő időszakokban beszélhetünk. Nem csak Ózdot,
hanem magát Észak-Magyarországot is súlyosan érinti a probléma, a legnagyobb
veszteséget máig ez a terület szenvedi el. 2013-ban 6000 fővel csökkent a népessége a
belső vándorlások következtében. Ez nemcsak a népességszám csökkenése miatt jelent
gondot, hanem mert a vándorlással egyidejűleg megváltozik a kibocsátó terület társadalmi,
demográfiai összetétele, valamint a potenciális erőforrásai is. (Bálint - Gödri, 2015) Mind
Ózd, mind Észak-Magyarország tekintetében a migráció elsődleges oka a
munkalehetőségek beszűkülésében és az életszínvonal romlásában keresendő. (Ózd Város
Önkormányzata, 2014) Ezek mellett azonban Ózd helyzetét tovább nehezíti még a
felsőoktatási intézményrendszer hiánya miatt bekövetkező fiatalok elvándorlása is.
14
A 7-es ábra a belföldi odavándorlások és elvándorlások számát tükrözi, az állandó
és ideiglenes vándorlást is beleértve. A gyárak, üzemek bezárása mind települési, mind
térségi szinten kiváltott egy olyan vándorlási hullámot, melyet a mai napig nem sikerült
megállítani, évente átlagosan 10%-kal csökken a népesség. (Káposzta, 2018) A
legnagyobb számban a 2007-es évben távoztak a városból, összesen 1930 fő hagyta el
Ózdot. Ekkor nem csak Ózdot, hanem egész Észak-Magyarországot is erőteljesen sújtotta a
migrációs folyamat, hiszen a vándorlási különbözet, mely ezer lakosra számítva
tartalmazza az odavándorlók és elvándorlók különbségét, KHS adatok alapján -7,7-es
értéket mutatott. Amennyiben megfigyeljük, hogy Közép-Magyarország vándorlási
különbözete 8,0 volt ugyanebben az évben, akkor észlelhetjük, mennyire is negatív ez a -
7,7-es érték.
Az ábrán látható, hogy a rendszerváltás időszakától nem sikerült megszüntetni az
Ózdról történő elvándorlást, bár a 2016-os év jelentős javulást eredményezett az
addigiakhoz képest, hiszen ekkor már „csak” 700 fővel kevesebb személy vándorolt be
Ózdra, mint amennyi elhagyta a területet. Véleményem szerint ez a javulás részben a
terülten levő alacsony ingatlanáraknak tudható be, hiszen a külterületeken már 3 millió
forintért is hozzá lehet jutni egy egészen jó állapotban lévő lakáshoz. (OVTV, 2017)
Manapság valamicskét emelkedtek a lakásárak, de még így sem közelíti meg például a
1440 1451 1433 1512 15271716 1773
19301752
1605
1357
1720 17671545 1541
1431
1682
13601214
1195
1291
1208
1453
1378
1421
11471074
1016
13161400
1308
12961247 1612
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016
Belföldi vándorlások számaBelföldi elvándorlások száma Belföldi odavándorlások száma
4. ábra: A belföldi oda- és elvándorlások száma Ózdon 2000-2016 között
Forrás: KSH adatok alapján saját szerkesztés
15
fővárosban található ingatlanok árait, ahol egy lakás 2008-ban KSH adatok szerint
átlagosan 15,6 millió forintba került. Az Ózdon meglévő viszonylag alacsony lakások
vételára azonban együtt jár területen fennálló megélhetési lehetőségek szűkösségével is.
A legnagyobb vándorlásból származó veszteséget Ózd a ’90-es évek második
felében, illetve a gazdasági válság első éveiben szenvedte el. 2008-ban 1752 fő volt az
elvándorlók száma, a bevándorlóké viszont csak 1147. A 2000-res évektől vizsgálódva
tehát ebben az évben volt a legnagyobb a vándorlási különbözet -9,47-es értékkel.
(Káposzta, 2018)
2.1.2.2. Természetes fogyás
A természetes szaporodás az élve születések és halálozások különbözetét jelenti,
valamint akkor beszélünk természetes fogyásról, ha a kettő közötti különbség negatív
értéket mutat. Ez a fajta népességcsökkenés mára nemcsak Ózdot, de egész
Magyarországot érintő probléma. 1980 óta hazánk népessége folyamatosan csökken. 1980-
ban az éves születésszám még 150 ezer volt, 1998-ban már a 100 ezer főt sem érte el, a
rendszerváltás pedig csak tovább erősítette ezt a negatív folyamatot. (Tóth, 2005) A
természetes fogyás hátterében rengeteg olyan tényező áll, melyek a mai modern világgal és
az emberek mentalitásával hozhatók összefüggésbe.
5. ábra: A természetes fogyás okai Magyarországon és Ózdon
Forrás: Kozma (2015) folyóirata alapján saját szerkesztés
Természetes fogyás
okai
Női munkavállalás
Házasságkötések számának
csökkenése
ÉnközpontúságMegélhetési lehetőségek
romlása
Fogamzásgátló szerek
megjelenése
16
A 5-ös ábrán a természetes fogyás egyes okai láthatók, melyek a gyermekvállalási
hajlandóságot negatív irányba befolyásolják.
Manapság egy gyermek születését pontosan megtervezett folyamat előzi meg és
kíséri végig. A tudatosság mindig is az ember tulajdonságai közé tartozott, azonban a
modern technológiával és az újszerű fogamzásgátlási módszerek megjelenésével még
egyszerűbbé vált a nem kívánt terhesség elkerülése. Bár még mindig sok vita kering a téma
körül, de a terhességmegszakítás is egyre inkább válik elfogadottá a társadalom körében.
A 6-os ábrán egy Ózdhoz hasonló népességszámú, de gazdaságilag sokkal
fejlettebb, hátrányos helyzetűnek nem mondható települést, Vácot hasonlítottam össze
városunkkal, a településeken bekövetkezett terhességmegszakítások tekintetében. Arra
voltam kíváncsi, hogy a gyermekvállalási hajlandóságot mennyire befolyásolja a földrajzi
elhelyezkedés. A KSH adatok szerint, Ózdon átlagosan 219 az abortusz esetek száma,
ehhez képest Vácon csak 128. Míg utóbbi településen, 2005-ös évhez viszonyítva, a
terhességmegszakítások száma majdnem a felére csökkent, pontosabban 166-ról 91-re,
addig Ózdon 2016-ban még mindig 208-an döntöttek az elvetetés mellett. Az
összehasonlítás során tehát arra a következtetésre jutottam, hogy a gyermekvállalási
hajlandóság szempontjából nagyon lényeges egy település gazdasági-társadalmi fejlettségi
szintje, hiszen egy élhetőbb településen, esetünkben Vácon, kétszer annyian döntenek a
gyermek megtartása mellett, mint a kilátástalansággal és szegénységgel sújtott Ózd
városában.
2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 20160
50
100
150
200
250
300
Terhességmegszakítások száma
Ózd Vác
6. ábra: Terhességmegszakítások száma Ózdon és Vácon 2005 - 2016 között
Forrás: KSH adatok alapján saját szerkesztés
17
A termékenységre negatív hatást gyakorol még a nők megváltozott státusza és
szerepköre a háztartáson belül. Egyrészt kialakult a nőkben egyféle önmegvalósítás, karrier
iránti vágy, melynek következtében legtöbben nem arról álmodoznak, hogy háztartást
vezessenek és gyereket neveljenek, hanem tovább tanulásra, munkavállalásra, esetlegesen
karrierépítésre szánják el magukat. Sok esetben, még ha nem is ez az elsődleges céljuk,
akkor is muszáj munkába állniuk, hiszen manapság nem elég, ha az egyik fél dolgozik, a
megélhetéshez mindkét félnek állásra van szükség, ami meglehetősen megnehezíti a
gyermekvállalás lehetőségét.
Fontos tényező még a 21. század társadalmának énközpontúsága is, mely szerint
semmi nem fontos az egyén számára, csak saját maga kényelme és öröme. Az ilyen féle
gondolkodásmód a családalapítás háttérbe szorítását eredményezi, (Kozma, 2015)
A házasodási szokások megváltozásának is fontos szerepe van abban, hogy mára
általános probléma hazánkban a népességcsökkenés. Míg Magyarországon a ’90-es évekig
a 25-29 évesek körének körülbelül 70%-a élt házasságban, addig 2012-ben a férfiak 95%-a
nőtlen, a nők 88%-a pedig hajadon. (Koncz, 2016) Nem csak hogy kevesebb a
házasságkötés, de a válások aránya is évről évre magasabb. Egyre inkább válik általánossá
a párkapcsolatok kötetlenebb, lazább formája, ami a gyermekvállalást is negatívan érinti,
hiszen a hajadon nők termékenysége kétszer elmarad ma is a házasságban élő nőkétől.
(Benda, 2015)
A 7. ábra jól szemlélteti, hogy 2000 és 2016 között volt olyan év, mikor a válások
száma megelőzte a házasságkötések számát. 2005-ben, 2007-ben és 2009-ben is ez a
tendencia volt jellemző, azonban 2014-es évtől pozitív irányú változás figyelhető meg.
2016-ban voltak a legjobbak az értékek, ekkor már 204 házasságkötés történt, válásról
0
50
100
150
200
250
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016
Házasságkötések száma Válások száma
17. ábra: Házasságkötések és válások számának alakulása Ózdon 2000-2016 között
Forrás: KSH adatok alapján saját szerkesztés
18
viszont „csak” 61 esetben számolt be a KSH. Fontos lenne, hogy ezek az értékek pozitív
irányba változzanak, hiszen egy kételyekkel teli házasságban a gyermekvállalás
valószínűsége sokkal csekélyebb, mint egy biztos lábakon álló házastársi kapcsolatban.
Ami legjobban szemléltetni a népességszám alakulását, ha megfigyeljük egy adott
évben bekövetkező élve születések és halálozások arányát. A 8-as ábra remekül
szemlélteti, mekkora emberveszteséget szenved el Ózd évről évre.
A halálozások száma kivétel nélkül minden egyes évben jóval meghaladja a
születések számát. Átlagosan 426 gyermek születik évente Ózdon, 567 ember pedig
eltávozik. Mi lesz Ózddal, ha ez így folytatódik tovább? Persze ez nem csak Ózd, hanem
az egész ország problémája. A KSH szerint 2017-ben az ország egész területének
természetes szaporodása negatív értéket mutatott, köztük Dél-Dunántúl szenvedte el a
legnagyobb veszteséget -6,1-es értékkel. Az Észak-Magyarországi régiónál ez a szám
„csak” -4,6, tehát még nem is a mi helyzetünk a legrosszabb.
Jelen helyzetben nem valószínű, hogy a termékenység pozitív irányú változásával
fog sikerülni a népességszám csökkenő tendenciáját visszafordítani. Ez számos problémát
eredményez, többet között, hogy megváltozik a népesség kor szerinti összetétele. Az
időskorúak száma tovább növekszik, a fiatalkorú népesség aránya, pedig tovább csökken,
mely számos gazdasági problémát eredményez. (Tóth, 2005)
499 521479 454 441 421
469 438 440 424359 327
370 397 411 400 393
601 583 555 569 595629
579 581 590 569 562 559 582 568 573531
575
-102-62 -76
-115-154
-208
-110 -143 -150 -145-203 -232 -212
-171 -162 -131-182
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016
Élveszületések száma (fő) Halálozások száma (fő) Emberveszteség(fő)
8. ábra: Élveszületések és halálozások száma Ózdon 2000-2016
Forrás: KSH adatok alapján saját szerkesztés
19
2.1.3. Elöregedő társadalom
Az elöregedés elsődleges hátulütője a népesség kormegoszlásának átalakulása, mely
hatására a gazdaságilag aktív népesség és ezzel együtt a munkaerő-kínálat is csökken. Ezen
kívül az elöregedés hosszú távú eredményeként jelenik meg az adóterhek emelése is,
hiszen az egyre nagyobb számú eltartott népesség, nagyobb ráfordítást igényel a nyugdíj és
egészségügy finanszírozását tekintve. (Galla, 2005) Egy társadalom elöregedésének
mértékét leginkább úgy tudjuk megvizsgálni, ha megnézzük a népesség korcsoport szerinti
összetételét, melyet a 1. táblázat adatai tükröznek.
1. táblázat:
A lakosság korcsoport szerinti megoszlása Ózdon, BAZ megyében és az országban
2016-ban
Kor Ózd lakossága (fő) BAZ megye lakossága
(fő)
Az ország
lakossága (fő)
0-14 éves 5816 106580 1434373
15-59 éves 21287 416490 6019150
60-x 8549 163252 2541730
Állandó
népesség száma
(fő)
35652 686322 9995254
%
Forrás: KSH KEKKH adatok alapján saját szerkesztés
Az 1. táblázat azt mutatja nekünk, hogy Ózdon az elöregedés társadalmi problémája
kisebb mértékben jelentkezik, mint az egész ország területére nézve. A város e
szempontból a kedvezőbb helyzetben lévő területek közé tartozhatna, azonban elsősorban a
roma lakosság magas arányának köszönhető a fiatalok magas aránya, ez a tény viszont más
területeken okozhat számos problémát az Ózdon élőknek. (Káposzta, 2018)
16%
60%
24%
15%
61%
24%
14%
60%
26%
20
2.1.4. Nemzetiségi összetétel
Ózd nemzetiségi összetétele jelentős átalakuláson ment keresztül az ipartelepítés
következtében. Ezt megelőzően Ózdot színmagyar népesség lakta, 1880-ban még a
lakosság több mint 80%-a magyar nemzetiségű volt, csupán 41 német és 139 szlovák lakos
élt a településen. A Rima létrejöttét követően a szlovákok és németek száma tovább nőtt,
valamint csekély számbat ugyan de olasz, lengyel, horvát, szerb nemzetiségű személy is
telepedett le Ózd területén. Az asszimilációs folyamatok sikerének köszönhető azonban
1930-ban csupán 60 fő német, 79 fő szlovák, 4 fő román, 1 fő horvát, valamint 81 fő roma
származású élt Ózdon. (Nagy, 2016)
Az utóbbi időben Ózd nemzetiségi összetétele jelentős mértékben megváltozott.
Frisebb információk hiányában, csak a 2011 évi adatokat tudom megvizsgálni, melyek
egészen rémisztő képet tárnak elénk Ózd kisebbségi helyzetéről. 2011-ben magyarokon
kívül a településen 151-en német, 41-en szlovák, 23-an román, 5-en szerb, 17-en ukrán,
valamint 3793-an roma nemzetiségűnek valloták magukat. (Népszámlálás, 2011) A romák
száma 10 év alatt majdcsak megduplázódott, hiszen a 2001-es adatokhoz képest arányuk
49,3%-kal nőtt. Ózd lakosságának 11%-a vallotta magát 2011-ben a roma nemzetiséghez
tartozónak, azonba ez az arány a becslések szerint 30%-ra is tehető. (ITS, 2015)
A nagy arányú roma lakosság jelenléte nagyrészt a kohászatnak volt köszönhető,
hiszen a rendszerváltás előtt az ipar több ezer romát foglalkoztatott. A gyár leépülése után
más nemzetiségű lakosokkal ellentétben, nem volt jellemtő a roma lakosság migrációja,
így munka nélkül is a városban maradtak. (Káposzta, 2018)
Véleményem szerint nem szabad általánosítani, hiszen bármely nemzetiségű egyén
lehet hasznos a társadalom számára, azonban tény, hogy a roma népességen belül sokkal
magasabb a munkanélküliek aránya, továbbá sokan közülük csak a szociális ellátórendszert
kihasználva tartják fent magukat és családjukat, mely semelyik város társadalmára és
gazdaságára nincsen jó hatással. Felzárkózásuk első lépcsőfokának mindenképpen a
munkavállalás tekinthető, ezt azonban elsősorban nekik kell akarniuk.
21
2.2. Gazdasági helyzetelemzés
Molnár József (1993) szerint a gazdaság a társadalom anyagi létszférája, az anyagi
javak és szolgáltatások előállításával, elosztásával, forgalmával és fogyasztásával
összefüggő jelenségek és kölcsönhatások összessége. Borsod-Abaúj-Zemplén megye és
Ózd gazdasága erősen függ a településen meglévő egyes gazdasági ágak konjunkturális
változásaitól. Ebben a fejezetben ezen ágak elemzéséről, ismertetéséről, valamint a
gazdasági helyzetet befolyásoló tényezőkről lesz szó.
2.2.1. A település főbb gazdasági ágai, annak jellemzői
A város gazdasági szerkezetét nagymértékben befolyásolja múltja, mely mára
tradicionálisan összeforrt a már sokat emlegetett kohászati tevékenységgel. Ezért is
jelentett akkora problémát a településen élőknek a ’90-es évek elején bekövetkező ipari
válság, mely súlyos gazdasági visszaesést eredményezett a területen, s melynek
következtében több mint 10 000 ember vált munkanélkülivé. Az ipari kultúra megléte
miatt a város az új iparágak betelepítését tekintette a válságos helyzetből való kilábalás
elsődleges lehetőségének. (Káposzta, 2018)
9. ábra: Ózdon élő foglalkoztatottak gazdasági ágak szerinti megoszlása napjainkban
Forrás: Saját szerkesztés Ózd városának weboldalán található adatok alapján https://ozd.hu/content.php?cid=cont_4d7a018ad47a00.80676888 Letöltés ideje: 2018.08.16.
61%
1%
23%
15%
Foglalkoztatottak gazdasági ágak szerinti megoszlása
Ipar
Mezőgazdaság
Szolgáltatás
Egyéb
22
A 9. ábra jól szemlélteti, hogy Ózdon továbbra is az ipari tevékenység a
meghatározó, hiszen körülbelül a foglalkoztatottak 61%-ának ez a gazdasági ág biztosít
megélhetési forrást. Az ipari tevékenységen belül a kohászat, acélgyártás, gépgyártás és
textilipar az, ami nagyobb arányban jelen van a foglalkoztatás terén. A kohászati válság
együtt járt egy új iparág meghonosodásával is, hiszen napjainkban a területen az
elektronikai ipar jelenléte meghatározó. Mára több külföldi befektetető létesített
telephelyet a városban elektronikai-összeszerelő üzem formájában. Az ipar központi
szerepét tükrözi az is, hogy a város az országos listán a 67. helyet foglalja el az iparűzési
adóbevételre vonatkozóan. (ITS, 2015) Az ipar után a szolgáltató szektor képviseli a
legnagyobb arányt 23%-os értékkel, mely ágazat az utóbbi években jelentős változásokon
ment keresztül. A 2. ábra jól szemlélteti azt is, hogy a mezőgazdaságból élők aránya
elenyésző a területen, mindössze a foglalkoztatottak 1%-át érinti, ami az Ózd weboldalán
található adatok alapján mindössze 50 főt jelent.
2.2.1.1. Ipar
Ózdon az nehézipar jelentősége a vasgyár létrehozását követően folyamatosan
növekedett. Az 1900-as években az ózdi lakosság 39,4%-át foglalkoztatta a Vasgyár, mely
érték 1980-ra 51,4%-ra nőtt. (Kormos-Munkácsy, 1989) Az Ózdi Kohászati Üzemek 1992-
ben bezárásra került, de az ipar jelentősége továbbra is fennmaradt. Az ÖKÜ helyén 1997-
ben, 70 hektárnyi területen jött létre az Ózdi Ipari Park, melynek területére várják a
befektetők beruházásait. A Park, különböző szolgáltatások nyújtásával segíti az oda
betelepülő új vállalkozásokat, többek között tanácsadás, műszaki, szociális, logisztikai,
innovációs szolgáltatás, inkubátorház áll a kezdő vállalkozások rendelkezésére, valamint a
kiépített infrastruktúrából is számos előnyt kovácsolhatnak az ide betelepülő munkaadók.
A Parkban eddig közel 100 vállalakozás települt, mely körülbelül 1400 főt foglalkoztat.
(IVS, 2010) Az Ipari Parkba települt cég többek között az Ózdi Acélművek Kft., mely a
német Max-Aicher vállalatcsoport tagja, s melyben kohászati alapanyag-feldolgozást,
fémmegmunkálást végeznek. Az ÓAM jelenleg körülbelül 600 főnek biztosít megélhetési
lehetőséget Ózdon. (Dobosy, 2001)
Az ipar tehát még mindig jelentős szerepet játszik a város életében, bár a változó
gazdasági körülmények egyre inkább megnehezítik a kohászat, acélgyártás, textilipar
helyzetét. Ezeken a területeken jelentős fejlődés sajnos nem várható az elkövetkezendő
időszakokban, hiszen a szigorodó környezetvédelmi szabályozás, az alapanyag beszerzések
23
nehézségei és az olcsó helyettesítő termékek lehetőségének megjelenése kedvezőtlen hatást
gyakorol ezekre az iparágakra. (IVS, 2010)
Annál inkább meghatározóvá vált az elektronikai ipar Ózd városában, hiszen a
kohászati válságot követően Ózd szerkezetváltásra kényszerült, mely fő irányának az
elektronikai összeszerelő ipar bizonyult. Több nagyobb cég is telepített üzemet a városba,
melyek ma a legtöbb ózdi ember számára a megélhetési forrást jelentik. A területen az
egyik ilyen nagyobb foglalkoztató a General Electric nevezetű amerikai cég, melyben
kismegszakítók és egyéb elektorinai termékek összeszerelése folyik, és mely
hozzávetőlegesen 1000 ember munkaadója. A másik elektronikai ipart erősítő vállalat a
térségben, az egykor svájci tulajdonban lévő Johnson Electric (korábban Saia-Burgess) cég
üzeme, mely 2005-ben a részvények 99,7%-ának a felvásárlásával kínai kézre került. A
Johnson Electric a világ második legnagyobb vállalata, mely mikromotorok tervezésével és
előállításával foglalkozik. (BOON, 2013) Az elektronikai ipar, az elkövetkezendő
időszakban, Ózd fejlődésének kulcspontja lehet, hiszen ma is ez az ágazat adja az ipari
termelés döntő hányadát. A lehetőségek megfelelő kihasználása mellett az elektronikai ipar
komoly versenyelőnyt nyújthat a város és annak lakossága számára.
2.2.1.2. Szolgáltató szektor
Egy adott város gazdasági fejlettségét jól tükrözi a harmadik, azaz a szolgáltató
szektor fejlődésének, modernizálásának növekedési üteme, hiszen ez a szektor napjainkban
egyre inkább tekinthető az innováció motorjának. Ennek következtében, nagyon fontos
lenne a városban ennek a szektornak a gyors ütemű fejlesztése, bővítése. A szolgáltató
szektor két nagy ágazatra osztható, mely a turizmus és a kereskedelem
2.2.1.2.1. Turizmus
Ózdon az ÖKÜ működése alatt a vendéglátó egységek és a szállodai ellátottság
egyaránt sokat fejlődtek. 1954-ben elsősorban üzemi étkeztetés céljára létrehozták a Kék
acél Éttermet, majd innentől kezdve sorra nyíltak a kisebb nagyobb presszók, borozók,
cukrászdák, kávézók. (Dobi, 1975) Manapság a turisztikai célokat szolgáló fejlesztések
elapadtak, a kifejezetten idegenforgalmi infrastruktúra elenyésző mértékű. Ózd gazdag
ugyan ipari és kulturális hagyományokat őrző épületekben és műemlékekben, azonban
nincs jelentős elszállásolásra alkalmas épület a településen. KSH adatok alapján 2017-ben
összesen 3 darab a működő kereskedelmi szálláshely egységek száma, melyben 39
24
kiadható szoba, valamint 453 kiadható férőhely található. Ezek a számok elsősorban annak
köszönhetően ilyen alacsonyak, hogy nagyon kevés a városba betérő turista, valamint
elsősorban üzleti célból látogatnak el a településre, így nincs is szükség nagyobb volumenű
szállodák, hotelek létrehozására. A település egyetlen említésre méltó, igényes szálláshelye
még az ÓKÜ idején létrehozott 1963-ban átadott Kohász Szálló, mai nevén Hotel Ózd.
A város tehát rendkívül szerény turizmussal rendelkezik, melyet jól tükröz az 10.
ábrán látható vendégéjszakák száma. Míg 2008-ban 4692 főt szállásoltak el, addig 2017-
ben már csak 2899 fő érkezett a városunkba. Az ábra azt is jól szemlélteti, hogy ugyan
kevés az területre érkező turista, azonban a járáshoz viszonyítva még mindig Ózd a legtöbb
ember által látogatott település. 2017-ben az Ózdi járás területére 3872 fő érkezett
összesen, amelyből 2899 fő ózdi látogató volt.
A vendéglátóhelyek számszerű adatai is sokat elárulnak Ózd idegenforgalmi
helyzetéről, melynek szemléltetéséhez KSH adatok szolgáltak alapul. A statisztikák szerint
2007 decemberében 174 vendéglátóhely volt található Ózdon, majd 10 évvel később,
2017-re már csak 119 ilyen helyet találunk. Ez a drasztikus csökkenés azt mutatja, hogy
valószínűleg nem tudtak fennmaradni ezek a vendéglátó egységek, hiszen nem volt rájuk
megfelelő mértékű kereslet és igény a területen. Ózd helyzetének javítása érdekében
azonban fontos lenne a településen olyan beruházások megvalósítása, mely az
idegenforgalom fejlesztését célozza. Vannak a városban a szektor fejlesztésére irányuló
törekvések, de érdemleges eredményt egyelőre nem sikerült elérni.
0
1 000
2 000
3 000
4 000
5 000
6 000
7 000
2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017
Vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken (fő)
Ózd
Ózdi járás
10. ábra: Vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken, Ózdon és az Ózdi járás területén (2008-2017)
Forrás: KSH adatok alapján saját szerkesztés
25
2.2.1.2.2. Kereskedelem
Ózdon a századfordulón a kereskedelemben és a hitelágazatban még csak 22 fő
tevékenykedett összesen, majd 1910-re már 68 főt foglalkoztatott ez az ágazat. A gyors
fejlődést egyértelműen a gyár munkáslétszámának és Ózd lakosságszámának növekedése
eredményezte. 1920-as években a válságos időknek köszönhetően a kereskedelem
alapvetően stagnált, majd az 1930-as évektől újra fejlődésnek indult, azonban
szolgáltatásból még ekkor is csak a keresők egyheted része élt. 1941-ben már 431 főt
foglalkoztatott a kereskedelem, azonban még ez sem érte el a kívánt szintet. A tercier
szektor terén jelentős volt az elmaradás, melyet nem sikerül behozni a második
világháború időszakára sem. (Nagy, 2016) Az ÓKÜ működése alatt az áruellátásban
meghatározott szerepet töltött be az 1965-ben átadott Centrum Áruház, mely után sorra
nyíltak az új ábécék, a szakboltok, kereskedelmi, szolgáltató egységek. (Dobi, 1975) Az
igazán nagy változás azonban, csak az ezredforduló utáni időszakban következett be,
amikor is megjelentek a településen a legnagyobb kereskedelmi üzletláncok. Elsőként
2006-ban a TESCO áruház nyitotta meg kapuit, majd ugyanebben az évben az
INTERSPAR, későbbiekben pedig a LIDL is épített üzletet a városba. (KSH, 2008)
Legutóbb 2018-ban az egykori Spar helyére települt be az ALDI, mely Ózd egy olyan
részén próbál gazdaságosan működni, ahol eddig bármilyen üzlettípussal próbálkoztak,
mind deficitet termelt. A sok sikertelen próbálkozás ellenére, bízom benne, hogy most
másként alakul az üzlet sorsa, hiszen az a néhány munkahely is jól jön a városnak, amit az
ALDI a lakosságnak biztosítani tud. A nagy kereskedelmi üzletláncok több szempontból is
pozitív hatást gyakorolnak a városra nézve, egyrészt javítják a térség kereskedelmi
ellátását, másrészt külföldi vásárlók vonzására is alkalmasak, harmadrészt pedig a
foglalkoztatási arányok javításához is hozzájárulnak. (ITS, 2015)
Ózd kereskedelem szempontjából az 1900-as évekhez képest nagyot lépett előre,
azonban még mindig van hova fejlődnie a városnak, hiszen az üzletek legnagyobb része a
lakosság mindennapos szükségletét elégíti ki ruházkodás és ételellátás területén. KSH
adatok azt mutatják, hogy 2017-ben 464 darab belkereskedelmi egység volt található
Ózdon, melyből élelmiszer és élelmiszer jellegű üzlet 152 darab volt. Tehát
élelmiszerüzletek tömkelege található meg a városban, azonban kikapcsolódási lehetőségre
nem igazán van lehetőség és még számos olyan szaküzlet hiányzik a városból, mely miatt
sok esetben utazásra kényszerül a lakosság.
26
2.1.1.3. Mezőgazdaság
Ózdon és környékén alapvetően sosem a mezőgazdaság jelentette a fő megélhetési
forrást, főként a kedvezőtlen domborzati viszonyok, valamint az erős iparra szakosodás
miatt. A városban 1910-ben a keresők 9%-át sem érte el a mezőgazdasággal foglalkozók
aránya, majd ez a szám az elkövetkező években még ennél is alacsonyabb értéket mutatott.
2010-ben, mezőgazdaságban, a foglalkoztatottak összesen 0,8%-a dolgozott, valamint a
gazdasági ágak közül mindössze 1,8%-os részarányt képviselt. A mezőgazdaság
fejlesztését a területen az gátolja leginkább, hogy nagyon kevés a hasznosítható földterület
nagysága, melynek értéke is rendkívül alacsony, összesen 6,5 aranykoronát ér. (IVS, 2010)
A 11. ábrán látható, hogy Ózd és környéke mezőgazdasági területének legnagyobb
részét erdő borítja, amely összesen 453,4 hektár területű, ennek következtében a gazdasági
szervezetek főként erdőműveléssel és fakitermeléssel foglalkoznak. Az egyéni
vállalkozások leginkább szántóföldi művelést végeznek, mely 123,7 hektárnyi területre
koncentrálódik, valamint ehhez kapcsolódó kisebb volumenű állattenyésztést is folytatnak.
(EX-ACT, 2010) A külterületeken gyümölcsöt és zöldséget is termelnek, azonban főként
saját ellátásra, vagy kistermelői értékesítésre történik a termesztés. (Dobosy, 2003)
9%
32%
34%
9%
4%1%
11%
Mezőgazdasági területi adatok
szántó
legelő
erdő és fásított terület
rét
kert
gyümölcsös
beépített terület
11. ábra: Ózd és környékének mezőgazdasági területeinek adatai
Forrás: IVS (2010) adatok alapján saját szerkesztés
27
2.1.2. Gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők
Egy település gazdasági versenyképességét számos tényező befolyásolhatja pozitív
vagy épp negatív irányba, többet között ilyen tényező a földrajzi elhelyezkedésből fakadó
előny, illetve hátrány, a humán tőke, a képzettség, az innovációs képesség, az állami
támogatások mértéke, a vállalkozási aktivitás növekedése, valamint a külföldi tőke aránya
a térség gazdaságában. Ebben a részben ezek közül fogok kiemelni és megvizsgálni kettőt,
Ózd helyzetének vonatkozásában.
2.1.2.1. Elérhetőség
A közúti hálózatok fejlettsége szoros kapcsolatban van egy település gazdasági
helyzetével, hiszen egy nehezen megközelíthető terület nem igen vonzó az esetleges
befektetők számára. Ózdon a helyi gazdaságfejlesztés egyik hátráltató tényezője a közúti
kapcsolatok minősége és hiányos megléte. (ITS, 2015) A város több irányból
megközelíthető ugyan, de az úthálózatok többnyire szerpentines útszakaszon át haladnak,
valamint általában lakott területen keresztül húzódnak, melynek következtében számolni
kell az erős forgalomkorlátozásokkal is.
A várost a 25-ös számú főút kapcsolja össze a gazdasági szempontból nagyobb
jelentőségű 23-as és 26-os főközlekedési utakkal, azonban a Sajópüspökinél lévő gyenge
teherbírású híd jelentősen megnehezítette az Ózdra szállítani szándékozó befektetők
dolgát. Eddigiekben húsz tonnára volt korlátozva a híd súlyhatára, azonban nagyobb
tömegű kamionok is közlekedtek rajta egyéb lehetőség hiányában. Szerencsére kezdetét
vette az átépítés, így a híd a renoválást követően legalább kétszer akkora teherbírású lesz.
A híd átépítése gazdasági szempontból Ózd számára is lényeges, hiszen végre Miskolc és
Szlovákia felé is biztonságossá válik a közlekedés. (BOON, 2018)
A város életében manapság jelentősen lecsökkent a vasúti közlekedés gyakorisága,
bár igazán fontos gazdasági szerepe egyébként is csak alapanyagok szállítása miatt volt, az
ipari fellendülés időszakában. A Miskolc vonal az ózdiak számára vasúton is elérhető,
azonban Eger közvetlen vasúti kapcsolattal nem megközelíthető. (IVS, 2010)
A város számára fontos előnyt képezhetne az országhatár közelsége is, azonban
ahhoz, hogy ezeket az előnyöket gazdasági szempontból hasznosítani lehessen,
elengedhetetlen lenne a közúthálózatok minél előbbi korszerűsítése.
28
2.1.2.2. Közoktatás
Ahhoz, hogy a mai modern munkaerőpiacon meg tudjuk állni a helyünket és
versenyképes tudással rendelkezzünk, nem elég egy adott végzettség megszerzése, az
ismeretek folyamatos bővítésére, saját magunk képzésére, élethosszig tartó tanulásra van
szükség. Egy adott település népességének képzettségi szintje nagy mértékben függ az
oktatási intézményrendszer kiépítettségétől.
Manapság természetesnek gondoljuk, hogy habár Ózd felsőoktatási
intézményrendszere igencsak kezdetleges stádiumba van, de általános iskolák,
középiskolák és szakmunkásképzők egészen széles skálája áll a tanulni vágyók
rendelkezésére. Nem mindig volt ez azonban így. Ózdon a vasgyár megalapításának
időszaka előtt nem is beszélhettünk közoktatásról, hiszen 1828-ban még tanítója sem volt a
városnak. Mikor 1846-ban elkezdődött a vasgyár megépítése, külföldi szakmunkásokra
volt szükség a modern technológiával épült gyár létrehozásához. Cseh, szlovák, német és
olasz munkások jöttek a területre, hogy elvégezzék azokat a munkákat, melyekre
megfelelő tudás hiányában az ózdiak képtelenek voltak. (Nagy, 1983) Kezdetben nem igen
törődtek az ózdiak tudatlanságával, hiszen a külföldi szakmunkásokkal pótolni tudták a
hiányt, azonban a későbbiekben a gépek kezelése, a termelési folyamat helyes elvégezése,
az állandóan fejlődő technológia megkövetelte a szakmai képzettséget. A nagyobb fokú
általános fejlődés a felszabadulás után indult el, mikor 1948-ban az iskolák állami kézre
kerültek és lehetőség nyílt az átszervezésre. 1900-ban Ózdon még csak 9, 1980-ban pedig
már 33 iskolaépület volt összesen. (Dobosy, 1981) Ózd első középiskolája, a József Attila
Gimnázium 1945-ben alakult meg, ekkoriban még a lakosság csak 12%-a járt általános
iskolába. (Berend, 1980)
Ózd mára jól kiépült alapfokú oktatási intézményrendszerrel rendelkezik, valamint 4
olyan iskolája is van, ahol középszintű oktatás folyik:
Ózdi József Attila Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium
Ózdi SZC Bródy Imre Szakgimnázium
Ózdi SZC Gábor Áron Szakképző Iskola
Széchenyi István Katolikus Gimnázium és Szakgimnázium
A városban felsőoktatási intézmény sajnos nincs, amely meglehetősen negatív hatást
gyakorol Ózd helyzetére, hiszen a középiskolai tanulmányaikat befejező, ambiciózus
diákoknak még abban az esetben is el kell hagyni lakóhelyüket, ha valójában maradi
29
szeretnének. Ez azért is jelent akkora problémát, mert a képzett, felsőoktatásban részesülő
személyek az oklevél megszerzése után sok esetben már nem költöznek vissza városukba,
hanem fejlettebb, élhetőbb területen próbálnak szerencsét, ezzel tovább rontva a város
befektetési vonzerejét. Ózd Város Önkormányzata felismerve a problémát 2018.
szeptember 1-től elindította a Miskolci Egyetem Ózdi Kihelyezett Tagozatának
anyagmérnöki, szociális munkás és mérnökinformatikus alapszakjait. (BOON, 2017) Már
csak azért is fontos lenne a mérnökök képzése Ózdon, hiszen a kohászkodás további
működéséhez elengedhetetlen a megfelelő utánpótlás biztosítása.
A korlátozottan rendelkezésre álló adatok következtében sajnos csak a 2011. évi
számok alapján tudom szemléltetni Ózd térségének iskolázottsági színvonalát, melyhez a
következő táblázat szolgál alapul.
2. táblázat:
A 7 éves és annál idősebb népesség képzettségére vonatkozó adatok BAZ megye, az
Ózdi járás és Ózd vonatkozásában 2011-ben
Ismérvek BAZ megye Ózdi járás Ózd
A 0 osztályt végzettek száma
(fő) 9374 759 445
Az általános iskola 8. osztályát
végzettek száma (fő) 138626 12747 7344
A középiskolai végzettségű
középiskolai érettségivel,
szakmai oklevéllel (fő)
89320 6033 4270
Az egyetemi, főiskolai
végzettségű oklevél nélkül (fő) 12056 573 421
Az egyetemi, főiskolai
végzettségű oklevéllel (fő) 71821 3430 2605
Az 2. táblázat adatai közül a 0 osztályt végzettek száma a legérdekesebb, hiszen
2011-ben Ózdon még mindig 445 olyan személy volt, aki sem írni sem olvasni nem tudott.
Az is megfigyelhető, hogy az Ózdi járásban oklevelet szerzettek 75,6 %-a Ózdról
származott, ez az arány pedig arról árulkodik, hogy a járáson belül magasan a városunkból
kerül ki a legtöbb felsőfokú végzettséggel rendelkező személy, az viszont már más kérdés,
hogy ebből mennyi marad a városban.
Forrás: KSH adatok alapján saját szerkesztés
30
2.3. Munkaerő-piaci helyzet
Mielőtt Ózd munkaerő-piaci helyzetének elemzésére térnék, tisztázni szeretnék
néhány szorosan a témakörhöz kapcsolódó alapfogalmat. Mi is az a munkaerőpiac? „A
munkaerőpiac két formálisan azonos státusú szereplői (munkavállaló és munkáltató)
közötti cserék összessége, amelyek során megvalósul a munkavállalók
munkatapasztalatokkal (munkahelyekkel) való összekapcsolódása, illetve
munkakapcsolatok (munkahelyek) közötti mozgása.” (Tóthné, 2002)
Kik alkotják a munkaerőpiacot?
LAKOSSÁG
MUNKAERŐFORRÁS NEM MUNKAKÉPES KORÚ LAKOSSÁG
AKTÍV INAKTÍV
FOGLALKOZ- MUNKANÉLKÜLI TATOTT
12. ábra: Népességkategóriák
Forrás: Saját szerkesztés
Mint ahogy azt a 12-es ábra is mutatja, munkaerő-piaci részvétel alapján, a
népességet gazdaságilag aktívakra és gazdaságilag inaktívakra tudjuk bontani. Az előbbiek
foglalkoztatottakból és munkanélköliekből állnak, utóbbiak pedig nem tartoznak a
munkaerő-állományba. A foglalkoztatottak röviden olyan emberek, akiknek van fizetett
munkájuk, a munkanélküliek pedig, akiknek nincs munkájuk, de aktívan munkát keresnek.
(Tóth, 2008)
Ebben a fejezetben munkaerő-piaci szempontból fogom megvizsgálni az Észak-
Magyarországi régió egyik hátrányos helyzetben lévő területét, Borsod-Abaúj-Zemplén
megyét, kiemelt hangsúlyt fektetve Ózd város helyzetének elemzésére, a rendszerváltás
előtti és utáni állapotok feltárásán keresztül. A munkaerő-piaci folyamatokat a
rendszerváltás erősen befolyásolta, főleg ami az Észak-magyarországi régió és Ózd
helyzetét illeti. Ezeken a területeken a rendszerváltás komoly munkaerő-piaci gondokat
eredményezett, amelyeket mindmáig nem sikerült teljes egészében kiküszöbölni.
31
2.3.1. Foglalkoztatottság az ÓKÜ virágzása alatt
Ózdon az iparosítás gyökereiben változtatta meg a foglalkoztatás szerkezetét,
hiszen fejlődésének következtében az egykor homogén agrártársadalom teljes átalakuláson
ment keresztül, a legnagyobb foglalkoztatóvá az ipar vált. Ezt támasztják alá az Ózdi járás
területére kivetített adatok is, miszerint 1900-ban még 4670 fő mezőgazdasági
foglalkoztatottat tartottak számon a területen, 1910-re viszont már csak 2305 főt, tehát 10
év alatt kevesebb mint a felére csökkent a földműveléssel foglalkozók száma. Ha
megfigyeljük viszont az iparban és bányászatban dolgozók arányát, láthatjuk, hogy
létszámuk folyamatosan növekszik, 10 év alatt 43,5%-ról 49,8%-ra emelkedett. A kereső
népesség számának bővülése is megfigyelhető volt, mely szintén az ipar térhódításának
volt betudható. 1900-ban 10499 fő volt foglalkoztatott, 10 évvel később pedig már 12368
fő tartozott a kereső népesség csoportjába. (Szalontai, 1988)
A 13-as ábra Ózd városára koncentrálva kitűnően szemléltetni az ipar
jelentőségének növekedését, miközben látszik, hogy az agrárium súlya folyamatosan
csökken.
Csak az 1920-as év adatai mutatnak némi eltértést, mikor is megfigyelhető a
mezőgazdaságban dolgozók arányának újbóli növekedése. Míg 1910-ben 101 fő
foglalkozott földműveléssel, addig 1920-ban 178-ra emelekedett ez az érték. (Nagy, 2016)
A hirtelen növekedés azonban csak az első világháború okozta negatív hatások
eredménye, melyet alátámaszt, hogy 1930-ban újból a felére esett a mezőgazdasággal
foglalkozók aránya.
73% 72% 70% 68%76%
69% 71% 68%60%
9% 4% 8% 4% 5% 3% 2% 1% 2%
0%
20%
40%
60%
80%
100%
1900 1910 1920 1930 1949 1960 1970 1980 1990
Aktív keresők megoszlása (%)
Ipar, bányászat Mező-,erdőgazdálkodás
13. ábra: Az aktív keresők ágazatonkénti megoszlása 1900-1990 között
Forrás: Dobosy (2001) és Nagy (2016) könyve alapján saját szerkesztés
32
A történelmi és gazdasági események végig nagy hatást gyakoroltak Ózd
foglalkoztatási helyzetére, főként ha a legnagyobb foglalkoztató, a gyár esetét vizsgáljuk.
Például a háborús konjunktúra következtében megnövekedő munkaerőigény hatására
7000-8000 személyt is foglalkoztatott a kohászat. Negatív hatást gyakorolt azonban
például a világgazdasági válság, vagy az 1956-os események, melyek komoly elbocsátási
hullámokat vontak maguk után. Ezek viszont csak átmenetinek bizonyultak, hiszen az
1960-as években a gyár létszáma már elérte a 13600-13700 közötti főt is. (Kormos-
Munkácsy, 1989) A 70-es években minden második embert az ÓKÜ foglalkoztatott
Ózdon, azonban munkahelyek hiányában valójában nem is volt a lakosság számára más
választási alternatíva.
2.3.2. A hanyatlás időszaka
A foglalkoztatási gondok a gyár hanyatlásával párhuzamosan jelentek meg az 1980-
as években. Ebben az időben a foglalkoztatottak aránya a megyei átlagtól 3-4
százalékponttal, az országos átlagtól pedig kb. 8 százalékponttal maradt el. Ekkor 42%-os
volt a foglalkoztatási arány. (Kormos-Munkácsy, 1989) Ez részben a romló demográfiai
viszonyoknak köszönhető, hiszen a népesség korösszetétele is jelentős változásokon ment
át a 80-as évektől, melynek eredményeképp a munkavállalási korú népesség egyre
csökken, az időskorúak száma pedig nő. Ez a tendencia persze nem csak Ózdra, hanem
egész magyarországra jellemző. (Bővebben lásd 2.1.2. fejezet) A 80-as években problémát
jelentett a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása is, akiknek a száma
ekkor nagyon magas, mintegy 1500 fő volt. Sokaknak a szociális járadék nyújtott
megélhetési forrást, körülbelül 600 ember fedezte ebből kiadásait. (Kormos-Munkácsy,
1989) 1980-ban a foglalkoztatottak száma Ózdon összesen 26800 fő volt, melyből iparban
tevékenykedett 21045 fő, kereskedelemben, 1746 fő, szállításban 1064 fő,
mezőgazdaságban 270 fő, egyébben pedig 2675 fő. ( Berend, 1980) Gondot jelentett még a
foglalkoztatásban a lakosság képzettségi színvonala is. Annak ellenére, hogy a vállalatnál
mennyiségében folyamatosan megvolt a szükséges munkaerő, a minőségében is elegendő
humánerőforrás biztosítása folyamatos gondot okozott. Az 1980-as évtizedben ez a
jelenség különösen sok problémát eredményezett a vállalat számára. Az 1989-ben
bekövetkező rendszerváltás, majd a gyár bezárása nagy mértékben meghatározta az
elkövetkező évek foglalkoztatási helyzetét. Elkeseredés, szegénység és munkanélküliség
jellemezte a várost és lakosságát hosszú-hosszú éveken keresztül.
33
2.3.3. Foglalkoztatottság alakulása a Gyár bezárását követően
A korábban közel 14 ezer főt foglalkoztató kohászat leépülése komoly foglalkoztatási
problémát eredményezett Ózdon és környékén, arról nem beszélve, hogy a
munkanélküliség elindított egy olyan mértékű elvándorlási hullámot, melynek
következtében több ezer ember hagyta el a várost. Az ózdi kohászatot számtalan módon
próbálták talpra állítani, köztük többszöri tulajdonosváltással is, de mindegyik kísérlet
kudarcba fulladt. Fontos lépésnek bizonyult az 1992-ben alapított Ózdi Foglalkoztatási
Társaság, mely valamicskét mérsékelni tudta a magas fokú munkanélküliséget, s mely az
egykori gyár dolgozóit foglalkoztatta, a gyár bontási munkálatainak keretében. Az ÓFT
1993-ban 600 főnek, 1994 és 1995-ben 1100 főnek biztosított munkát. (Dobosy, 2011)
Ebben az időszakban az 1993-as év tekinthető statisztikai szempontból az abszolút
mélypontnak. A becslések szerint ezévben a regisztrált munkanélküliek száma elérte a
12000 fős létszámot is. Az alacsony iskolai végzettségű népesség ellenére nem volt
jelentős a képzésekben résztvevők száma, hiszen munkahelyteremtés hiányában nem is
igazán volt mire átképezni őket.
3. táblázat:
Ózd és BAZ megye lakosságának munkanélküliségi jellemzői 1998-ban
A 3. táblázat adatai azt tükrözik, hogy a munkavállalási korú népesség száma a
megyei arányhoz hasonlóan alakult Ózdon 1998-ban. A megye lakosságának 59,13%-a,
Ózdnak pedig 58,52%-a volt aktív korú. A regisztrált munkanélküliek aránya jóval
meghaladta a megyei átlagot, számuk 3547 főre tehető, s a lakosság 13,73%-át érinti. Ez az
Lakos (fő)
Aktív korú (fő)
% Regisztrált
munkanélküli (fő)
% Tartós
munkanélküli (fő)
%
Ózd 44163 25845 58,52 3547 13,73 2170 61,18
BAZ megye
770641 455676 59,13 54647 11,99 332403 59,29
Forrás: Bognár – Imre – Mezei (2001) folyóirata alapján saját szerkesztés
34
arány 1,74%-kal magasabb, mint a megyei érték. A magas fokú munkanélküliség és
inaktivitás az önkormányzatok számára is nagy terhet jelent, hiszen a jövedelempótló
támogatásoknak köszönhetően csökken az önkormányzat költségvetési kerete. (Bognár,
2001) A tartós munkanélküliek száma a városban és a megyében is rendkívül magas. A
nyilvántartott álláskeresők 61,18%-a, azaz 2170 fő a tartós munkanélküliek csoportjába
tartozott. A munkanélküliség tartóssá válása azért veszélyes, mert az idő előrehaladtával
egyre nehezebbé válik az álláskereső nyílt munkaerőpiacra történő visszavezetése. Egyes
kutatások szerint 3 év eltelte után 7% alá csökken ennek az esélye. (EX ANTE, 2010)
Tovább nehezítette a foglalkoztatási problémát, hogy a munka nélkül maradottak
jelentős része alcsonyan kvalifikált volt, hiszen ezek előtt betanított munkát végeztek, s
nem volt szükségük magasabb szintű oktatásban részt venni. 1998-ban Ózd népességének
41,87% általános iskolai, 38,37% szakmunkás, 18,41% középiskolai és 1,35% felsőfokú
végzettséggel rendelkezett. (Bognár, 2001) Ezek az értékek megyei szinthez viszonyítva
átlaghoz közelinek mondhatóak, azonban az országos szinthez képest igencsak
elmaradottak. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők alacsony száma azzal magyarázható,
hogy a rendszerváltás idején bekövetkező válságos helyzet következtében az értelmiségi,
diplomás réteg eltűnt a városból, a főváros, vagy a kedvezőbb helyzetben lévő nyugati
országrészek felé orientálódtak. (Alabán, 2012)
A foglalkoztatásszerkezetben is változások következtek be, hiszen az iparból
mezőgazdaságba történő visszatérés már nem volt megvalósítható, viszont a szolgáltató
szektor felé történő eltolódás lehetségesnek bizonyult. (Alabán, 2012)
A gondokat nehezítette, hogy a munkanélküliség kiváltott egyfajta multiplikátor
hatást is, melyben az aktív dolgozók számának csökkenésével egyidejűleg az SZJA
bevételek, a lakossági jövedelmek és a vasárlóerő folyamatos csökkenése is megfigyelhető.
Mindezen folyamatok eredeménye, hogy a városban a kisvállalkozók sorra kerültek nehéz
helyzetbe, mely sok esetben vállalkozásuk végleges bezárásához vezetett. (Germuska,
2002) 1998-ban kevés olyan vállalkozás működött a városban, amely 300 főt meghaladó
foglalkoztatási létszámmal rendelkezett volna. A KSH szerint összesen 5 db ilyen
vállalkozást tartottak nyilván. Az olyan kisvállalkozások voltak leginkább jellemzőek,
melyek legfeljebb 10 főt foglalkoztattak, ezekből 1998-ban 166 db működött.
35
3.1.1. Napjaink foglalkoztatási helyzete
Az egyoldalú iparszerkezet következtében kialakuló munkaerő-piaci válság, nem
csak városunkat, hanem más iparra épülő települést is hátrányos helyzetbe sodort. A
rendszerváltás időszakában jelentkező problémák eredményeként úgynevezett ipari
válságterületek alakultak ki, mely településeken élő embereknek számos problémával
kellett szembesülniük. Ezek közül a válságos helyzetbe kerülő területek közül is
kiemelkedik Ózd és vonzáskörzete, melynek lakói a legkilátástalanabb helyzettel találták
szembe magukat. Az ezen területen élő emberek boldogulását a mindennapi gondok
mellett, a halmozottan jelentkező problémákkal történő küzdelem is nehezítette. Ózd
hátrányos státusza nagyrészt a város kedvezőtlen munkaerő-piaci helyzetére vezethető
vissza, mely az országos szinthez képest is igencsak elmaradottnak bizonyul. Számos
tényező negatívan befolyásolja a város fejlődési ütemét, többek között a lakosság alacsony
iskolázottsági színvonala, mely igencsak megnehezíti a válságos helyzetből való kilábalás
gyors lehetőségét. Említésre méltó Ózd területének az ország peremvidéken történő
elhelyezkedése is, hiszen így olyan lehetőségektől esik el a város, amely a kedvező
földrajzi elhelyezkedésű területeknek alapvető adottság. (KSH, 2018)
A nyilvántartott álláskeresők számának vizsgálatával tiszta képet kaphatunk arról,
hogyan alakult az elmúlt évek során a munkanélküliség Ózd városában. (14. ábra)
0
500
1000
1500
2000
2500
3000
3500
4000
4500
5000
20002001 2002 2003200420052006 20072008 200920102011 2012 201320142015 2016 2017
Nyilvántartott álláskeresők száma 180 napon túli nyilvántartott álláskeresők száma
14. ábra: Nyilvántartott álláskeresők számának változása Ózdon 2000 és 2017 között
Forrás: KSH adatok alapján saját szerkesztés
36
Ha megfigyeljük az ábrát, jól látható, hogy a 2000-es évtől szinte folyamatosan
növekszik a mukanélküliség, egészen 2009-ig, mely év az időszak abszolút mélypontjának
tekinthető. Ekkor mintegy 4602 fő regisztált álláskeresőt tartottak nyilván. Ez nagyrészt a
2008-ban kibontakozó gazdasági válságra vezethető vissza, mely üzembezárásokat és
létszámleépítéseket vont maga után. (EX ANTE, 2010) A 2012-es év is hasonlóan negatív
eredményeket hordozott, hiszen 4392 fő ezévben is állástalan volt. Aggodalomra ad okot
az is, hogy viszonylag minden évben magas a 180 napon túli álláskeresők aránya, mely
érték a 2017-es évben bizonyult a legrosszabbnak, az álláskeresők 87,8%-a a tartós
munkanélküliek csoportjába tartozott. A KHS adatokból az is kederül, hogy a
nyilvantartott álláskeresők nem szerinti megoszlását illetően a férfiak aránya szinte minden
évben jóval meghaladja a nők arányát. Ez a jelenség azzal magyarázható, hogy a válság az
olyan iparágakat súlytotta főként, melyekben nagyrészt férfi munkaerőket foglalkoztattak,
így az elbocsátások is az erősebbik nemet érintették leginkább. (EX ANTE, 2010) A 2012.
évtől kezdődően - a munkanélküliek számát illetően – a 14-es ábra folyamatos javulást
mutat, ez azonban jórészt annak köszönhető, hogy bővült a közfoglalkoztatásba bevontak
száma. 2009-ben még csak 549 fő minősült közfoglalkoztatottnak, 2017-re pedig már 1337
főre bővült a kör. (MTA, 2008)
Ha megvizsgáljuk a nyilvántartott álláskeresők végzettség szerinti összetételét, arra
a következtetésre juthatunk, hogy a regisztrált munkanélküliek magas aránya nagyrészt a
rendkívül alacsony képzettségi színvonaluknak köszönhető, mely megnehezíti a
munkaerőpiacra történő visszavezetésüket. (15. ábra)
Általános iskolai végzettség nélkül
9,43%Általános iskola 39,52%
Szakmunkásképző25,92%
Szakiskola3,98%
Szakközépiskola, technikum, gimnázium
19,19%
Főiskola1,57%
Egyetem0,39%
Nyilvántartott álláskeresők számának végzettség szerinti megoszlása (%)
15. ábra: Nyilvántartott álláskeresők számának végzettség szerinti megoszlása Ózdon 2017-ben
Forrás: KSH adatok alapján saját szerkesztés
37
2013-ban a regisztrált munkanélküliek 49,8%-a legfeljebb 8 általános iskolai
végzettséggel rendelkezett. (Káposzta, 2018) Ez az érték 2017-re 39,52%-ra csökkent,
azonban még mindig csaknem 10% azoknak az aránya, akik még általános iskolai
végzettséget sem tudnak felmutatni. A nyílt munkaerőpiacra való visszavezetésre az ő
esetükben van a legkevesebb esély, hiszen milyen munkát tudnának adni, egy olyan
személynek, aki még írni és olvasni is épphogy tud. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők
száma elenyésző a a regisztrált munkanélküliek között, mindössze 1,96%. Ez az alacsony
arány részben annak köszönhető, hogy a jól képzett, iskolázott réteg gyakran már a
középiskola elvégzése után - a felsőfokú oktatási intézményrendszer hiányossága miatt –
kénytelen elhagyni a várost, ez pedig sok esetben véglegesnek bizonyul.
Napjainkban a multinacionális cégek jelentik Ózd város lakosságának legfőbb
foglalkoztatóját. Az első ilyen cég megjelenésére 1998-ban került sor, azonban ez súlyos
áldozatokkal járt Ózd város önkormányzatának részéről, hiszen a munkahelyteremtésért
cserébe 10 évi adómentességet követelt a General Electic Hungary Rt. Az adómentesség
mellet a vállalat betelepülését ösztönözte a területen meglévő, az országosnál 20-30%-kal
olcsóbb munkaerő. (Széman, 1999) A kedvező feltételek ellenére, a GE-n kívül csak
egyetlen nagyvállalat hozott létre telephelyet 2000-ben a Saia Burges Electronics Kft.
Ezeknek a cégeknek a megítélése kettős, valamint nagyon megosztó a település
lakossága körében. Egyrészt mindenképpen jó, hogy van, hiszen nélkülük több 100 ember
maradna Ózd és környékén munka nélkül, másrészt ezek a cégek nagyon jól kihasználják a
területen élő emberek kényszerhelyzetét. Tisztában vannak vele, hogy a kevés
munkalehetőség és a lakosság alacsony fokú iskolai végzettségének magas aránya
következtében a területen élők, a kedvezőtlen munkakörülmények és alacsony bérezés
mellett is kénytelenek elvállalni az alacsony presztízsű, alulfizetett munkát. Ez a folyamat
manapság sokat mérséklődött, mivel akinek van rá lehetőség, inkább vállalja a
mindennapos ingázást egy másik város üzemébe, hiszen ezek a cégek szinte ugyanazért az
elvégzett munkáért dupla annyi bért tudnak biztosítani a munkavállalók számára. Ezt
támasztja alá az ingázási arány is, ami a KSH szerint Ózdon a foglalkoztatottak mintegy
14%-át érinti. (Káposzta, 2018) Munkavállalás szempontjából a legjellemzőbb célpontok
Miskolc és Eger városa. Mára már Ózdról buszjáratot is indítanak Egerbe, mely
közvetlenül a dolgozók utazását biztosítja.
38
2.4. SWOT analízis
A SWOT elemzés a marketing szakma egyik leggyakrabban használt eszköze, melyet
termékek, szolgáltatások, vállalkozások, vagy akár egy város helyzetének elemzésére
használnak. Döntéstámogató eszköz, mely a stratégiák meghatározását és hosszú távú
előrehaladását segíti. (Zivkovic, 2015) A SWOT egy mozaikszó, melynek a magyar
megfelelője a GYELV, s mely az alábbi szavak angol rövidítéséből szárazik:
Strenghts – Erősségek
Weakness – Gyengeségek
Opportunities – Lehetőségek
Threats – Veszélyek
Ózd városának a fentiekben már részletesebben bemutatott jellemzőit, a jelenlegi
helyzetet, az előnyöket és hátrányokat szeretném összefogni és szemléltetni a SWOT
analízis segítségével.
Bel
ső té
nyez
ők
Erősségek:
természeti adottságok
történelmi múlt
szlovák határ közelsége
ipar
az Ózdi Ipari Park megléte
szabad munkaerő
Gyengeségek:
turisztika hiánya
szálláshelyek hiánya
munkaerő elvándorlása
felsőoktatás
infrastruktúra
környezetszennyezés
Kül
ső té
nyez
ők
Lehetőségek:
közlekedési hálózat
ipar park
vadászturizmus
vasúthálózat
Veszélyek:
munkaerő további elvándorlása
alacsonyan kvalifikált népesség
állandósulása
elmaradó infrastrukturális
fejlesztések
munkahelyek alacsony száma
tervezett fejlesztések
elmaradása
39
Az erősségek közé tartozik többek között az Ózdi Ipari Park megléte, melynek
köszönhetően adott a szabad terület az újabb vállalkozások betelepülésére, valamint ezt
teszi lehetővé a rendelkezésre álló nagy mennyiségű szabad munkaerő is. Az erősségek
közé sorolható még a szlovák határ közelsége, a kedvező természeti adottságok, a mélyen
gyökerező történelmi múlt és az ipari tevékenység hagyományai.
Gyengeségnek minősül a turisztika hiánya és kihasználatlansága, hiszen annak
fejlesztésével fel lehetne lendíteni az idegenforgalmat, melyből a város számtalan módon
profitálhatna. A szálláshelyek hiánya is gyengeség, viszont amíg a turizmus ilyen gyenge
lábakon áll, nincs is szükség több szálláshelyre. Ezek mellett Ózd egyik legnagyobb
gyengéje a magasan képzett munkaerő folyamatos elvándorlása, mely szorosan összefügg
a felsőoktatási intézményrendszer kifejletlenségével. Történtek előrelépések a felsőoktatás
területén, de a város még mindig nem kínál elég vonzó továbbtanulási lehetőséget a
fiatalok számára. Gyengeség még a város infrastrukturális elmaradottsága, a
közúthálózatok minősége, valamint az egykori ipari tevékenységből származó
környezetszennyezés.
Lehetőséget jelenthet a város számára a megfelelő közlekedési hálózat kiépítése,
mely pozitív hatással lehetne Ózd gazdasági kapcsolatainak javítására. Ezen kívül az ipari
park meglétéből is nagy előnyt kovácsolhatna a város, hiszen az esetleges befektetők
betelepülésével alakalom nyílhatna új munkahelyek létesítésére és a foglalkoztatási helyzet
javítására is. Az Ózdot körülvevő erdős részeknek köszönhetően a vadászturizmus is egy
kiaknázatlan lehetőség, melybe érdemes lenne több energiát fektetnie a városnak, valamint
a vasúthálózat kiépítettségét is jobban ki lehetne használni.
Az egyik legnagyobb veszély Ózdra nézve, hogy megmarad a munkahelyek alacsony
száma, hiszen ez egy tovagyűrűző folyamat, melyből a jól képzett munkaerő további
elvándorlása és az alacsonyan kvalifikált népesség állandósulása következik. Ezen kívül
fenyegetést jelent még a város számára a tervezett fejlesztések elmaradása, valamint az
elmaradó infrastrukturális fejlesztések, melyek megakadályozhatják a város gazdasági
fejlődését.
40
3. PRIMER KUTATÁS EREDMÉNYEINEK ELEMZÉSE
Szakdolgozatom elkészítése során kutatást végeztem Ózd komplex helyzetének
feltárása érdekében. Mivel a célom nem csak a jelenlegi helyzet megismerése volt, hanem
a rendszerváltás előtti és a közvetlen utáni állapotok feltérképezése is, ezért a
kutatómunkámban 2 kutatási módszer is helyet kapott. A felmérés során 2 személlyel
készítettem interjút, valamint a helyi lakosság véleményét is kikértem kérdőíves felmérés
formájában. A kutatási munkámat 3 részre bontottam fel, a pontosabb eredmények
megszerzése érdekében. A felosztás módját a 16. ábra segítségével szeretném szemléltetni.
A felmérés első része, az ÓAM üzemvezetőjével készített interjú. Ez az egység a
rendszerváltás előtti és közvetlen utáni állapotok felmérésére szolgál, ezért választottam
alanyként egy olyan személyt, aki már ebben az időszakban is az ÓKÜ mérnöke volt.
A 2. rész a város jelenlegi vezetőjével készített interjú eredményeit hivatott
tükrözni. Tekintettel polgármesterünk fiatal korára, csupán a jelen helyzet megismerését
tűztem ki célul az interjú során.
A 3. részben a helyi lakosság szemén keresztül szerettem volna látni a két időszak
közötti különbséget, ezért kérdőíves felmérés formájában végeztem közvélemény-
kutatást, a mindkét korszakot megélt korú lakosság segítségével.
1989 előtti és közvetlen utáni állapotok felmérése
Jelenlegi helyzet kutatása
A két időszak összehasonlítása3.
2..
1.
16. ábra: A kutatómunkám felosztásának 3 nagy egysége
Forrás: Saját szerkesztés
41
3.1. Élet a gyár körül – Interjú az ÓAM üzemvezetőjével
A felmérés első része, a Bakos Csabával, az ÓAM jelenlegi üzemvezetőjével
készített interjú. Fontosnak tartottam, olyan alanyt választani erre a feladatra, aki már a
rendszerváltás előtt is az ÓKÜ foglalkoztatottja volt, hiszen csak így tud számomra hiteles
képet festeni az akkori helyzetről. A feltett kérdéseket alapvetően 2 részre osztottam,
hiszen a rendszerváltás előtti és közvetlen utáni helyzet élesen elkülönül egymástól.
3.1.1. A rendszerváltást megelőző időszakra vonatkozó megállapítások
Az interjú során arra a következtetésre jutottam, hogy a rendszerváltást megelőző
időszakban Ózdon egyáltalán nem voltak munkanélküliségi problémák. Ez leginkább az
ÓKÜ-nek volt köszönhető, hiszen voltak egyéb kisebb foglalkoztatók is a városban, de a
Kohászati Üzemek volt a meghatározó munkaadó, s az sem volt ritka, hogy több
generációt is foglalkoztatott egyszerre a gyár. Az interjú alanyának elmondása alapján,
ebben az időszakban, teljes foglalkoztatásról beszélhetünk, hiszen a gyár óriási munkaerő-
felvevő piacnak minősült, amely nem csak Ózdnak, de vonzáskörzetének is stabil, fix
munkát tudott biztosítani. A teljes foglalkoztatáshoz az is hozzájárult, hogy ebben az
időszakban még kötelező volt dolgozni, hiszen ha valaki nem tette azt, akkor
„közveszélyes munkakerülőként” bíróság elé állíthatták.
Az időszak oktatási rendszerében is jelentős szerepet játszott a gyár, hiszen a
szakember utánpótlásáról saját maga gondoskodott, tanulmányi szerződések kötése útján,
mellyel az érintett felek kötelezettséget vállaltak arra, hogy a tanuló, az iskola elvégzése
után az ÓKÜ foglalkoztatottja lesz, a szerződésben meghatározott ideig. Ez időszakban, az
esetek többségében, szakmunkásképzőben vagy szakiskolásban folytatták a diákok a
tanulmányaikat, nem volt jellemző a 8 általános iskola utáni munkavállalás.
Azt is szerettem volna tudni, hogy ez időszakban voltak-e az embereknek
megélhetési gondjai, valamint, mennyire voltak elégedettek a lakosok a helyi
életszínvonallal kapcsolatosan. A kapott válaszokból arra a következtetésre jutottam, hogy
természetesen ebben az időszakban is voltak szegényebb és tehetősebb rétegek, azonban
nem volt jellemző az éhezés és a megélhetési bűnözés sem. Ez főként a biztos
munkahelyek meglétének, a kötelező munkavállalásnak és a teljes foglalkoztatásnak volt
köszönhető, de jelentősen hozzájárult az akkori fizetési rendszer mássága is, hiszen 1
42
hónapban kétszer jutottak anyagi javakhoz a munkavállalók, a mostani egy helyett. Ez
azért volt előnyös, mert rövidebb időtávra kellett beosztani a foglalkoztatottnak a pénzét, s
ha valakinek ez mégsem sikerült volna, akkor nem egész hónapban kellett szűkösködnie,
hanem 2 hét múlva újra pénzhez juthatott. Mivel akkoriban nem voltak olyan mértékű
anyagi problémák, mint a jelen időszakban, ezért az emberek is máshogy viszonyultak
egymáshoz, sokkal jobb kapcsolatot ápoltak a munkatársakkal, szomszédsággal, nem
voltak feszültek, nem kellett aggódniuk a jövőjük miatt. Ebből az következik, hogy
gyermeket is sokkal szívesebben vállaltak, hiszen nem kellett attól tartaniuk, hogy nem
fogják tudni felnevelni őket, az anyagi források bizonytalansága miatt. Ezt a megállapítást
a népességszám változása is alátámasztja, hiszen a demográfiai folyamatokban 1990-ig
intenzív bővülés figyelhető meg. (lásd. 3. ábra)
Az interjúból megállapítható volt az is, hogy a helyi gyárakban nagy hangsúlyt
fektettek a biztonságos munkakörülményekre és a munkavédelemre, valamint munkahelyi
baleset esetén a kártalanítás is alanyi jogon járt. A szabadságoltatás terén is nagyobb volt a
megértés az ÓKÜ-ben, mint a mostani foglalkoztatók bármelyikében. Ez annak tudható be,
hogy mivel a gyár bővelkedett munkavállalókból, így megvolt a megfelelő létszám, tehát
bármikor könnyedén gondoskodni tudtak a helyettesítésről. Ettől függetlenül szabadságra
vonatkozó ütemtervet mindig készítettek.
Az interjú alapján azt a következtetést vontam le, hogy a gyár, az akkori
életszínvonalhoz viszonyítva, megfelelő bért tudott biztosítani a dolgozói számára.
Természetesen, a betanított munkát végző munkavállalók, kevésbé jutottak jó fizetéshez,
mint a magasabb szaktudást igénylő pozíciókban dolgozó személyek, de még az
előbbieknek sem voltak komoly megélhetési gondjai. Az olvasztárok, hengerészek, és
egyéb veszélyes területen dolgozó személyek pedig kifejezetten magas juttatásokban
részesültek.
Mivel ebben az időszakban, sok helyen még nem volt aszfalt az utakon, így nagy
hangsúlyt fektettek az útépítési munkálatokra, valamint ekkor zajlott a nagy panelosítási
hullám is, melynek köszönhetően sok panelház került megépítésre a városban.
A rendszerváltás előtti időszakról, az interjú során elhangzottak alapján,
összességében, az mondható el, hogy alapvetően megfelelő ütemben fejlődött a város
gazdasága, meg voltak elégedve az emberek a helyi életszínvonallal és nem voltak
munkanélküliségi problémák sem.
43
3.1.2. A rendszerváltás utáni helyzet következtetései
A rendszerváltás után nagyon komoly problémákkal szembesült a város és
lakossága, a gyár bezárásával pedig akkora mértékű munkaerő szabadult fel, amelynek
újbóli hirtelen foglalkoztatása kivitelezhetetlen volt. Szerettem volna tudni, hogy mégis
milyen eszközökkel próbálták meg mérsékelni ezt a magas arányú munkanélküliséget, és
hogyan próbálta a város és népessége átvészelni ezt a nehéz időszakot.
A lakosság egy részéről a problémára adott válasz az elvándorlás volt, nagyon
sokan Dunaújvárosban kezdtek új életet, hiszen ott tudták a kohászatban szerzett
tapasztalataikat kamatoztatni. Nemcsak Dunaújváros, de Németország és Ausztria is
kedvelt célpont volt a remény és állásvesztett ózdiak számára.
Ezen kívül, ebben az időszakban a „varrónők városa” néven is emlegették Ózdot,
hiszen a nők jelentős részét a helyi varrodák kezdték el foglalkoztatni.
Az Ózdi Kohászati Üzemek addigi munkavállalói egy részének, az ÓKÜ
korkedvezményes nyugdíjat biztosított, melyet azok vehettek igénybe, akik a mindenkori
öregségi nyugdíjkorhatár eléréséhez viszonylag közel álltak, tehát ennek köszönhetően a
munka nélkül maradottak egy jelentős része nyugdíjba mehetett.
Segítséget jelentett az is, mikor 1997-ben a német Max Aicher privatizáció során
felvásárolta az ÓAM vagyonát, majd miniacélmű telepítésébe kezdett, s az építési
munkálatokhoz szükséges munkaerő következtében, új munkahelyek elfoglalására nyílt
lehetőség.
Az Önkormányzat azon kívül, hogy az átképzésekkel próbálta oltani a tüzet,
valamely nagy multinacionális vállalat betelepítésén is munkálkodott. Fontos volt, hogy
olyan vállalatot sikerüljön ide vonzani, amely nem követel meg a foglalkoztatottjaitól
különösebb szaktudást. Ezért minősült akkoriban annyira jó választásnak a csupán
betanított munkát igénylő General Electric Kft. 1998-ban nagy áldozatokat követelve, de
sikerült a városba költöztetni a vállalatot. Már az építési munkálatok is nagy mennyiségű
szabad munkaerőt szívtak fel, majd annak befejezésekor, a gyár megnyitásával, még több
munkavállalóra volt szükség, amely enyhíteni tudta a foglalkoztatási helyzet problémáit.
44
Az Ipari Park területén megtelepedő kisebb, magánkézben lévő cégek is lehetőséget
jelentettek néhány állástalan ember számára, valamint a közfoglalkoztatás keretében
történő munkavégzés is hozzájárult a munkanélküliségi problémák orvoslásához.
Ami egykor segítséget jelentett a város számára, – a General Electric és a Johnson
Electric betelepülése – az évek múltán, mikor a város és népessége kezdte kiheverni az
ÓKÜ felszámolását, valamelyest visszaütött. A 2 multinacionális cég nyújtotta
összeszerelő munkát bárki el tudta végezni, akár 8 általános iskolai végzettséggel is, így
mostanra, az alacsony bérezésű és presztízsű munka helyett, a megfelelő képesítéssel
rendelkező személyek, a más városba történő munkavégzést választják.
Mára az egykori munkahelyhiány kiegészült munkaerőhiánnyal is, melyet az is
alátámaszt, hogy az ÓAM a szükséges mennyiségű és minőségű utánpótlás biztosításának
céljából, tanulmányi szerződések megkötését tervezgeti.
Összességében elmondható, hogy valószínűleg már sosem lesz Ózdon olyan az
életszínvonal, mint a rendszerváltást megelőző évtizedekben, de ahhoz viszonyítva, hogy a
gyár bezárását követően, milyen katartikus állapotok uralkodtak a városban, már sokat
sikerült javítani a foglalkoztatási és gazdasági helyzeten egyaránt.
45
3.2. Ózd napjainkban – Interjú a város vezetőjével
Szakdolgozatom kutatómunkájának második pillérét a Janiczak Dáviddal, Ózd
város polgármesterével készített interjú adja, melyben olyan kérdéseket helyeztem a
középpontba, amelyek a város jelenlegi helyzetével kapcsolatosak. A felmérés során 5 fő
témakörre fókuszálva fogalmaztam meg a kérdéseket és vontam le a következtetéseket.
3.2.1. Foglalkoztatási helyzettel kapcsolatos megállapítások
A foglalkoztatási helyzettel kapcsolatos kérdésekre adott válaszokból arra a
megállapításra jutottam, hogy a foglalkoztatás területén – az elmúlt időszakban – kialakult
egy olyan ördögi kör, melynek hatására nem beszélhetünk a foglalkoztatási problémák
tényleges javulásáról. A képzett, dolgozni akaró munkaerő elvándorolt a településről, az itt
maradottak jelentős része alulképzett, a vállalkozások így munkaerőhiánnyal, a lakosság
jelentős része pedig munkahelyhiánnyal küzd.
Az interjú alapján bizonyosságot nyert az a megállapításom, hogy a városban az
eredményezhetne javulást a foglalkoztatás területén, ha sikerülne a közeljövőben ide
telepíteni egy nagyobb vállalatot, azonban számtalan tényező akadályozza a városvezetés
erre irányuló törekvéseit. A város vezetője a közelmúltban több befektetővel is tárgyalt az
ügy érdekében, azonban sajnos nem járt sikerrel. Ennek oka többet között, hogy egy
befektető kész helyet – zöldmezős iparterületet – vagy épp csarnokot keres, jó
megközelítést és számára megfelelő munkaerő-kínálatot. Városunkban jelenleg ez utóbbi
igen hiányos, a megközelítés sem javul, hiszen az autópályától messze fekszünk. A
lehetőségekhez mérten a városvezetés próbál kedvező befektetői környezetet létrehozni,
jelenleg is folyamatban van egy új, zöldmezős ipari terület kialakítása, ami közművesített,
infrastruktúrával ellátott, kész területtel várja majd a befektetni szándékozókat.
Értékelve napjaink foglalkoztatási helyzetét, megállapítható, hogy a város lakói
megunták az elmúlt évtizedek kilátástalanságát, a minimálbéres foglalkoztatást, és az
ország megannyi munkavállaló korú lakójához hasonlóan egyre többen a fejlettebb
területek felé orientálódnak és elhagyják a várost. A végső megállapításom, hogy a
foglalkoztatás területén a közeljövőben nagymértékű javulásra és a problémák
megszűnésére nem lehet számítani, azonban azok mérséklésére van esély.
46
3.2.2. A munkanélküliség alakulásához fűződő következtetések
Az interjúból egyértelműen megállapítható, hogy a magas arányú munkanélküliség
elsődlegesen a kereslet és kínál találkozásának hiányára vezethető vissza. Ez a jelenség
azzal magyarázható, hogy egyre nagyobb arányú az alulképzettek, vagy képzetlenek
száma, akiket sokszor még az összeszerelő üzemek sem tudnak foglalkoztatni, emellett
pedig a magasabban képzetteknek nem tudnak a képzettségi színvonaluknak megfelelő
munkalehetőséget biztosítani a város vállalkozásai.
A leszűrt következtetés az, hogy a munkanélküliségi gondok orvoslásának
lehetőségét a lakosság alacsony képzettségi színvonala jelentősen hátráltatja, tehát a
munkanélküliségi gondokat nagyrészt az oktatás fejlesztésével lehetne mérsékelni.
Ezen felül, információt szerettem volna kapni arra vonatkozóan, hogy az
Önkormányzat milyen eszközökkel kezeli a munkanélküliségi bajokat, azonban az
átszervezéseknek köszönhetően már egyáltalán nincsen rálátásuk a munkaügyi helyzetre.
2013-tól a Kormány az Önkormányzatoktól elvette a segélyezési feladatokat, a munkaügyi
központot a Kormányhivatalhoz csatolta, a Foglalkoztatási Osztály pedig nem tájékoztatja
őket, a KSH adatokat ajánlja mindössze csak a figyelmükbe. Az Önkormányzat
hatáskörébe csupán a közfoglalkoztatás tartozik, tehát ez az egyetlen eszközük a
munkanélküliség visszaszorítására.
3.2.3. Közfoglalkoztatással kapcsolatos tapasztalatok
A közfoglalkoztatásról nagyon megoszlanak a vélemények, sokak negatívan
vélekednek a foglalkoztatás ezen formájáról. Az interjú során egyrészt arra voltam
kíváncsi, hogy a közfoglalkoztatás hosszú távon mérsékelni tudja-e a városban jelenlévő
munkanélküliséget, másrészt pedig arra, hogy a város vezetője alapvetően milyen
álláspontot foglal a témát illetően. Arra a következtetésre jutottam, hogy alapvetően Ózdon
nagyon fontos a közfoglalkoztatás a foglalkoztatottak és a város üzemeltetésének
szempontjából is, hiszen ez jelenti a képzetlenek és alulképzettek egyetlen lehetőségét a
munkavégzésre. Ezen réteg tekintetében csak ez tudja mérsékelni a munkanélküliséget,
azonban a képzettebbek számára nem jelent valódi lehetőséget.
A közfoglalkoztatás terén azt tapasztaltam, hogy általánosságban nem segíti a
foglalkoztatottak nyílt munkaerőpiacra történő visszavezetését, ezt azonban a
közfoglalkoztatottak többségének képzetlensége eredményezi. Tehát, ha egy adott
47
közfoglalkoztatott rendelkezne más foglalkoztatási formákhoz szükséges képességekkel,
akkor a közfoglalkoztatás ugródeszkaként szolgálhatna számára, hogy megtalálja a helyét
újra a munka világában, de mivel nagyrész csak a teljesen kilátástalan helyzetben élő
emberek élnek a közfoglalkoztatás kínálta lehetőségekkel, így ez a foglalkoztatási forma
javarészt csak az ő helyzetük javítására és a foglalkoztatottság növelésére korlátozódik.
A közfoglalkoztatási létszám az elmúlt években jelentősen csökkent, mivel
csökkent az állami támogatás és a lehetőség a programok indítására. A létszámcsökkenés
annak is köszönhető, hogy a megalázóan alacsony bérezés miatt sokan inkább a
feketemunkát választják és nem élnek a programban való részvétel lehetőségével.
3.2.4. Az oktatás terén észlelt következtetések
Ózdon mára általános problémává vált a lakosság alacsony képzettségi színvonala,
mely azzal magyarázható, hogy sokan nem tekintik kitörési lehetőségnek az oktatásban
való részvételt, ezért kerülik azt, vagy ha el is végzik, nem rendelkeznek a megfelelő
képességekkel az elhelyezkedéshez. Ettől függetlenül, természetesen itt, Ózdon is olyan
emberek élnek, mint az ország egyéb részein, nem butábbak, vagy nem kevesebbek, mint
máshol. A különbség csak az, hogy itt a képzettebbek a számukra megfelelő munkahely,
vagy az alacsony bérezés miatt elhagyják szülővárosukat.
Az interjúból szerettem volna megtudni azt is, hogy mik az eddigi tapasztalatok a
Miskolci Egyetem Ózdi Kihelyezett Tagozatával kapcsolatban, hiszen az intézmény
létrehozása fontos előrelépésnek minősül Ózd életében. A város vezetője szerint a felvételt
nyert hallgatók szeretnek itt tanulni, beilleszkedtek az Egyetem életébe. A továbbtanulók
viszont nagyon alacsony számban jelentkeznek, ami sajnálatos és szomorú, hiszen helyben,
kevesebb anyagi és idő befektetéssel szerezhetnék meg azt a tudást, amit a nagy múltú
Miskolci Egyetem biztosít számukra.
A következtetés tehát az, hogy az itteniek, annak ellenére sem választják Ózdot a
felsőfokú végzettségük elvégzésének helyszíneként, hogy már lenne lehetőségük rá, hogy a
szülővárosukba maradjanak. A fiatalok felsőfokú iskolai végzettség megszerzése
érdekében történő elvándorlását tehát, egyelőre nem igazán tudja mérsékelni a Kihelyezett
Tagozat, pedig a népszerűsítésért mindent megtesz a város évről évre. Ennek ellenére én
azt gondolom, nagyon fontos előrelépés történt a Tagozat létrehozásával és bízzunk benne,
hogy idővel a kereslet is pozitív irányba alakul.
48
3.2.5. Gazdasággal kapcsolatos észrevételek
A város gazdaságának fellendítését napjainkban számtalan tényező akadályozza,
többek között az infrastrukturális elmaradottság is. Az infrastrukturális fejlesztések pozitív
irányú változást eredményezhetnének a város gazdasági kapcsolatainak javítását illetően,
azonban ez nagyrészt a Kormány hatáskörébe tartozik, az Önkormányzatnak nincsen
közvetlen ráhatása a fejlesztésekre. A város polgármesterének elmondása szerint, a
Kormány a 26-os főút fejlesztését elnapolta a beláthatatlan jövőbe, a 23-as és 25-ös főutak
négysávosítása és a települések elkerülése pedig, az ígérettel és a Kormányhatározattal
szemben nem valósul meg. Mindössze a jelenlegi nyomvonalon fogják fejleszteni a
jelenlegi sávokat, mely édes kevés ahhoz, hogy igazi fejlődésre lehessen szert tenni általa.
Voltak kezdeményezések az ózdi közutak felújításával kapcsolatban is, ahol első körben 13
útszakasz került volna rekonstruálásra, azonban a képviselő testület sajnos nem támogatta
az ütemtervet arra hivatkozva, hogy a költségvetési rendeletben elkülönített útfelújítási
alapról szóló előterjesztés 10 választókerületből csak 5-öt érintett volna és ezt a hátrányos
megkülönböztetést a képviselők nem tudták felvállalni. A pártok között húzódó ellentét és
önös érdekek tehát megakadályozzák a racionális döntéshozatalt, melynek következtében
fontos fejlesztésektől fosztják meg a várost és annak lakóit.
Gazdasági szempontból azt gondolnánk, az Ózdi Ipari Park megléte nagy előnyt
jelent Ózd városára nézve, hiszen a befektetni kívánóknak adott lenne a terület a
betelepüléshez, azonban az interjú során ennek az ellenkezője bizonyosodott be, hiszen a
város vezetőjének elmondása szerint, egy barnamezős területről beszélünk, melyet nem
szívesen választanak a befektetők. Emellett pedig mivel magántulajdonban lévő területről
van szó, az Önkormányzatnak még csak ráhatása sincs. Jelenleg viszont folyamatban van,
a már előzőekben említett, új, zöldmezős ipari terület kialakítása, ami közművesített,
infrastruktúrával ellátott, kész területtel várja majd a befektetni szándékozókat.
Az az észrevételem tehát, hogy a gazdaságfejlesztési célok megvalósulását
lényegében csak az oktatás támogatásával, valamint a kedvező befektetői környezet
kialakításával tudja az Önkormányzat segíteni. Ezekre kellene elsősorban koncentrálni,
ahhoz, hogy mérséklődjön a képzett munkaerő elvándorlása, valamint, hogy elegendő
munkahely álljon rendelkezésre a helyi lakosság számára.
49
3.3. A lakosság álláspontja – Közvélemény-kutatás
Szakdolgozatom kutatómunkájának harmadik és egyben utolsó pillére, az Ózd és
környékbeli lakosság körében végzett kérdőíves felmérés. Itt egyrészt arra voltam kíváncsi,
mit gondol a város népessége Ózd fejlődéséről, mennyire látják borúsnak a ma kialakult
helyzetet. Másrészt azt szerettem volna tudni, hogy a rendszerváltás előtti állapotokhoz
képest, hogyan értékeli a lakosság a jelen helyzetet, összehasonlítva a két időszak
legfontosabb szempontjait. A felmérést online módon végeztem és a kérdőív létrehozása
során próbáltam olyan kérdéseket feltenni, amelyek a jelen helyzetre és a rendszerváltás
előtti állapotokra is vonatkoznak.
3.3.1. A felmérés alanyainak jellemzői
A közvélemény-kutatás során 103 ember töltötte ki az általam létrehozott kérdőívet,
melyből 59 fő volt nő és 44 fő volt férfi. Szerettem volna, ha jórészt az idősebb népesség
válaszolta volna meg a feltett kérdéseimet, azonban sajnos elenyésző a 60 év feletti
kitöltések aránya. Nagyrészt a 15-59 év között lévők töltötték ki a kérdőívet, ami annak
tudható be, hogy online módon végeztem a felmérést. Az arra irányuló törekvésem viszont,
hogy csak a helyi és környékbeli lakosság töltse ki a kérdőívet, teljesült, melyet
alátámasztanak a 17. ábra által szemléltetett eredmények.
A 17. ábra jól mutatja, hogy a kérdőíves felmérésem egyik igen fontos kritériuma
teljesült, hiszen 0 fő azoknak a száma, akiket nem fűz semmilyen kapcsolat Ózd
városához.
81
59
28
37
24
0
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90
Szülővárosom
Lakóhelyem
Itt dolgozom/dolgoztam
Itt tanulok/tanultam
Helyi szolgáltatások igénybevétele
Nem fűz semmi a településhez
Milyen kötelék fűzi Önt Ózd városához?
17. ábra: Ózd és a felmérés alanyai között fennálló kapcsolat
Forrás: A felmérés adatai alapján saját szerkesztés
50
Nagy örömömre szolgált továbbá, hogy a kitöltők legnagyobb része, azaz 28,2%,
21-30 éve áll kapcsolatban a településsel. A 2. legnagyobb részt a 31-40 éve a településsel
kapcsolatban állók képezték, az ő arányuk 24,3% volt. Viszonylag nagy arányt képzetek
azok is, akik több mint 40 éve ismerik Ózdot, 25,2%-ot képviseltek. Ez azért volt fontos,
mert az évtizedek óta Ózddal szoros kapcsolatban álló válaszadók, szemtanúi lehettek
annak, hogy milyen változások mentek végbe Ózdon, az elmúlt időszakban, és így ők
tudtak leginkább racionális választ adni a feltett kérdésekre.
A felmérés alanyainak döntő részét a középfokú végzettségű személyek képezték,
hiszen 46,6%-uk rendelkezik érettségivel. Megfigyelhető azonban az is, (18. ábra) hogy
viszonylag magas közöttük a csak 8 általánossal rendelkezők aránya is. Felsőfokú iskolai
végzettség birtokában csupán 13,6%-uk áll.
A megkérdezettek 75,7%-a áll foglalkoztatásban, 13,6% munkaerő állományon
kívüli, és 10,7% munkanélküli. A foglalkoztatottak 36,9%-a ingázik a lakó- és
munkahelye között, tehát bizonyosságot nyert az állításom, miszerint Ózdon az ingázók
aránya rendkívül magasnak mondható, a felmérés alanyai között és általánosságban véve
is.
A válaszadók legnagyobb részét az ipar foglalkoztatja, valamint elenyésző a
mezőgazdasági foglalkoztatottak száma, 2,9% mindösszesen az arányuk.
1,0%
7,8%
31,1%
46,6%
13,6%
Mi a legmagyasabb iskolai végzettsége?
8 általánosnál alacsonyabb
8 általánosnál alacsonyabb
Szakiskola
Érettségi
Főiskola/Egyetem
18. ábra: Válaszadók legmagasabb iskolai végzettsége
Forrás: A felmérés adatai alapján saját szerkesztés
51
3.3.2. Elégedettség mérésének eredményei
A kérdőív egyes részei azt mérték fel, hogy a lakosság mennyire elégedett Ózd mai
állapotával, a különböző szempontokat figyelembe véve. Összesen 5 kérdés vonatkozott az
elégedettség mérésére, melyben a helyi szolgáltatásokat, a város fejlettségét, a helyi
oktatást, a helyi szociális és egészségügyi ellátást, valamint a helyi közszolgáltatásokat
kellett 1-től 5-ig pontozniuk a válaszadóknak, aszerint, hogy mennyire elégedett annak
fejlettségével. A felmérés eredményeit az alábbi (19.) ábra segítségével szeretném
szemléltetni.
A helyi szolgáltatásokkal, pl. boltokkal, bankokkal, postával, kozmetikával a
legtöbben elégedettek a városban, hiszen 36,9% 4-es pontszámot adott az elégedettségének
szintjére. A város fejlettségével a megkérdezettek 39,8%-a többé-kevésbé elégedett. A
lakosság a helyi oktatással kapcsolatban volt a leginkább egyetértő, hiszen a válaszadók
majdnem fele, pontosan 47,6%-a 3-mas számmal pontozta az elégedettségre vonatkozó
kérdést. A helyi szociális és egészségügyi ellátással kapcsolatban születtek a legrosszabb
5,8%
13,6%10,7%
30,1%
13,6%
8,7%
30,1%
21,4%
27,2%
23,3%
35,9%
39,8%
47,6%
36,9%39,8%
36,9%
15,5%18,4%
5,8%
18,4%
12,6%
1,0% 1,9%0,0%
4,9%
Szolgáltatások Város fejlettsége Oktatás Szociális ésegészségügyi ellátás
Közszolgáltatás
Mennyire elégedett a...?
Egyáltalán nem Kevésbé Többé-kevébé Elégedett Teljes mértékben
19. ábra: Ózdról készített elégedettségi felmérés számszerű eredményei
Forrás: A felmérés adatai alapján saját szerkesztés
52
eredmények, ezzel a területtel a legelégedetlenebb Ózd lakossága. Ugyan a legjellemzőbb
válasz itt is a 3-mas pontszám volt, azonban rendkívül magas azoknak a válaszadóknak az
aránya is, akik csak 1-es és 2-es pontszámmal szavaztak. 30,1% egyáltalán nem elégedett,
27,2% pedig csak kevésbe elégedett Ózdon a helyi szociális és egészségügyi ellátással.
Megfigyelhető az is, hogy ez az egyetlen olyan terület az 5 közül, ahol egyetlen egy
válaszadó sem adott maximális pontszámot a kérdésre. Véleményem szerint, ez főként az
egészségügyi ellátással való elégedetlenségnek köszönhető, hiszen rengeteg a panasz ezzel
kapcsolatban a lakosság körében. Az 5. és egyben utolsó kérdés a közszolgáltatásokkal
való elégedettség mérésére vonatkozott, itt szintén a „többé-kevésbé elégedett vagyok”
típusú válasz volt a legjellemzőbb, 39,8%-os többséggel.
3.3.3. Rendszerváltás előtti és jelen időszak összehasonlítási eredményei
A felmérés egyik legfontosabb része a rendszerváltás előtti és jelen helyzet
összehasonlítására irányul. Szerettem volna megtudni, hogy mi a lakosság véleménye,
pozitívnak ítélik-e meg a rendszerváltás óta bekövetkező változásokat a városban.
A kérdőívben a válaszadóknak el kellett dönteni, melyik időszaknak tulajdonítják a
különböző ismérveket. A kitöltők a „rendszerváltás előtti időszak”, a „jelen időszak”, a
„mindkettő”, és az „egyik sem” opciók közül választhattak. Az eredményeket a 20. ábra
hivatott szemléltetni. Az ábráról leolvasható, hogy a gazdasági fejlődés időszakának
egyértelműen a rendszerváltás előtti időszakot tartja a lakosság, ez nem meglepő, hiszen a
gazdasági fejlődés egykori motorja, tehát az ipar, akkoriban fénykorát élte. Megfigyelhető,
hogy elég egyöntetű vélemények születtek, hiszen a népességcsökkenésre,
munkaerőhiányra, megélhetési gondokra vonatkozó kérdésben is túlnyomó részt a jelen
időszakra szavaztak a válaszadók. Érdekes, hogy a lakosság alacsony képzettségi
színvonalát illetően is a jelen időszakot jelölték meg a legtöbbet, bár egyértelmű, hogy a
rendszerváltás előtt is ugyanúgy problémát jelentett az ózdiak képzetlensége, mint
manapság, tehát itt annak a 25 válaszadónak kell, hogy igazat adjak, aki a „mindkettő”
opciót választotta. A helyi Önkormányzat hatékony munkásságának kérdésköre
megosztotta a lakosságot, itt születtek a legkülönbözőbb vélemények, hiszen 26-an a
rendszerváltás előtti időszakot, 42-en a jelen időszakot, 18-an mindkettőt, 17-en pedig az
„egyik sem” lehetőséget választották. Arra a kérdésre, hogy mely időszakra jellemző
inkább, hogy a helyi gyárakban lévő munkakörülmények nem megfelelőek, a legtöbben a
53
jelen időszakot választották, ami nem meglepő számomra, hiszen az előzőekben már
említést tettem róla, hogy sok panasz érkezik manapság az ózdi multinacionális cégeket
illetően. (Bővebben lásd 2.3.4. fejezet)
Annak köszönhetően, hogy a 2 összehasonlítandó időszaknak jellegzetes
foglalkoztatói voltak, melyek igencsak meghatározták és meghatározzák Ózd helyzetét,
ezért szerettem volna, ha a lakosság a gyárakat illetően is kifejti véleményét. Sajnos a
válaszadóknak csak a 6,8%-a volt az Ózdi Kohászati Üzemek foglalkoztatottja, viszont a
Johnson Electric és General Electric gyárainak valamelyikében a megkérdezettek 42,7%-a
dolgozott már. Szerettem volna kikérni a lakosság véleményét azzal kapcsolatban, hogy a 2
időszak nagyobb foglalkoztatói közül, szerintük, hol (volt) jobb a munkakörülmény, az
74
70
15
9
12
14
10
7
7
26
7
9
73
82
75
62
69
68
72
42
8
7
8
8
9
25
17
16
20
18
14
17
7
4
7
2
7
12
4
17
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90
Megfelelő ütemű gazdasági fejlődés
Általános jólét
Népességcsökkenés
Munkanélküliség
Munkaerőhiány
Lakosság alacsony képzettségi színvonala
Válságos gazdasági helyzet
Nem megfelelő munkakörülmények a helyigyárakban
Megélhetési gondok
Helyi Önkormányzat hatékony munkássága
Ön szerint, melyik időszakra jellemzőek az alábbi állítások?
Egyik sem Mindkettő Jelen időszak Rendszerváltás előtti időszak
20. ábra: Közvéleménykutatás eredményei a 2 időszak összehasonlításáról
Forrás: A felmérés adatai alapján saját szerkesztés
54
előmeneteli lehetőség, a bérezés, a munkaidő beosztás és a munkahelyi légkör. A
válaszlehetőségek között az „Ózdi Kohászati Üzemek” és a „Johnson Electric/GE”
szerepeltek. Kivétel nélkül, minden pontban, az ÓKÜ kapott több szavazatot, tehát a
lakosság szerint a vasgyár minden szempontból jobb munkahelynek minősül, mint a mai
foglalkoztatók. Mivel a válaszadók többségének nem volt összehasonlítási alapja, hiszen
sokan közülük nem dolgoztak az ÓKÜ-ben, így megvizsgáltam annak a 7 személynek a
véleményét is, aki mindkét munkahely foglalkoztatottja volt, érdemleges eltérést azonban
nem tapasztaltam, hiszen válaszaik megegyeztek a többség által formált véleménnyel.
A kérdőív egy másik kérdése arra vonatkozott, hogy a megadott szempontok
alapján a válaszadók a rendszerváltás előtti vagy a jelen időszakot részesítik előnyben. A
megkérdezetteknek munkalehetőség, nemzetiségi összetétel, turisztika, gazdasági fejlettség
és bérezés szempontjából kellett az összehasonlítást elvégezni. A turisztikával kapcsolatos
kérdésen kívül az összes többi szempontnál a rendszerváltás előtti helyzetet ítélték meg
jobbnak a válaszadók. A nemzetiségi összetétel kapcsán volt a legnagyobb az egyetértés, a
válaszadók 83,2%-a tartja a rendszerváltás előtti időszakot előnyösebbnek az adott
kérdésben.
A felmérésben eldöntendő kérdések is helyet kaptak, melyekre igennel vagy
nemmel felelhettek a válaszadók. A kapott eredmények a 21. ábrán tekinthetők meg. 10
kérdést tettem fel a válaszadóknak, melyből, az „eszébe jutott-e valaha, hogy elhagyja a
települést” kérdésre született, véleményem szerint, a legérdekesebb eredmény. A 103
megkérdezett közül 88-an feleltek igennel. Ez a nagy arány arra enged következtetni, hogy
valóban súlyos problémák vannak jelen a városban, ha a lakosainak a 85,4%-a
gondolkozott vagy gondolkozik rajta, hogy máshol építi fel a jövőjét. Azt is tudni
szerettem volna, hogy a képzettségi szintjüknek megfelelő munkát végzik-e a lakosok, itt
szinte fele-fele arányban születtek az igen és a nem válaszok. Ezzel bizonyosságot nyert az
az állításom, hogy a város vállalkozásai magasabban képzetteknek nem tudnak a
képzettségi színvonaluknak megfelelő munkalehetőséget biztosítani, így sokan kénytelenek
alacsonyabb rangú munkát végezni, mint amit a végzettségük megengedne. Érdekes az is,
hogy a válaszadók 64%-ánál előfordul már, hogy 180 napnál tovább maradt munka nélkül.
Ebből az a következtetés vonható le, hogy vagy nem is akar az illető munkát találni, vagy a
munkalehetőségek valóban ennyire szűkösen állnak rendelkezésre a városban. Kíváncsi
voltam arra is, hogy a Miskolci Egyetem Ózdi Kihelyezett Tagozatát választanák-e a
55
felmérés alanyai, ha felsőfokú végzettség megszerzésére törekednének. Itt 66-an igennel
szavaztak és született 37 nemleges válasz is. 37-en tehát teljesen elzárkóznának attól, hogy
Ózdon szerezzenek oklevelet, mellyel tovább romlik az elvándorlásra való hajlandóság is.
Ezen kívül a válaszadók döntő hányada, azaz 58 fő, akkor sem nyitna vállalkozást a
városban, ha minden anyagi forrás a rendelkezésére állna. Ez egyrészt annak tudható be,
hogy nem bíznak az adott vállalkozás jövedelmezőségében, hiszen nem biztos, hogy meg
lenne rá a megfelelő szintű kereslet a lakosság körében, másrészt elrettentő példából is
tapasztalt már a népesség bőven, hiszen számos kisvállalkozó ment már csődbe a városban,
az elmúlt időszakban.
A megkérdezettek 77,7%-a gondolja úgy, hogy jobb volt Ózd helyzete a rendszerváltás
előtti időszakban, mint a jelenben. Ezzel egyet kell, hogy értsek, hiszen a múltban sokkal
élhetőbb volt a város, munkalehetőségek szempontjából és gazdaságilag is előrébb
tartottunk. Bár Ózd lakossága a közvélemény-kutatás alapján, 72,8%-os többséggel, már
nem is számít nagyobb arányú fejlődésre a városban, azért reméljük, hogy javulni fog a
helyzet valamicskét a közeljövőben.
73
88
53
33
37
66
35
80
45
28
30
15
50
70
66
37
68
23
58
75
Szeret Ózdon (vagy annak környékén) élni?
Eszébe jutott valaha, hogy elhagyja a települést?
Képzettségének megfelelő munkát végzi?
Állt valaha közfoglalkoztatásban?
Előfordult már, hogy 180 napnál tovább maradtmunkanélküli?
Választaná-e a ME Ózdi Kihelyezett Tagozatátiskolájaként, ha felsőfokú oktatásban szeretne…
Elégedett-e a helyi Önkormányzatmunkásságával?
Rosszabbnak ítéli-e meg Ózd helyzetét, arendszerváltás előtti időszakhoz viszonyítva?
Nyitna-e Ózdon vállalkozást, ha minden anyagiforrás a rendelkezésére állna?Számít-e nagyobb arányú fejlődésre a
közeljövőben?
0 20 40 60 80 100 120
Igen
Nem
21. ábra: Közvélemény-kutatás kérdéseire adott válaszok eredményei
Forrás: A felmérés adatai alapján saját szerkesztés
56
4. ÖSSZEFOGLALÁS
Szakdolgozatomban egyrészt azt vizsgáltam, hogy a rendszerváltás óta, miként változott
Ózd gazdasági, társadalmi és munkaerő-piaci helyzete, másrészt feltártam azokat az ok-
okozati összefüggéseket, amelyek szerepet játszottak abban, hogy a jelenlegi hátrányos
helyzet kialakuljon Ózdon. Ezen kívül, a rendszerváltás előtti és utáni helyzet
összehasonlítását is elvégeztem, hiszen a 2 időszak gazdasági, társadalmi és munkaerő-
piaci szempontból is élesen elkülöníthető egymástól.
A rendszerváltás előtt az ipar, valamint ezzel egyidejűleg, az Ózdi Kohászati Üzemek
jelentettét a fő megélhetési forrást a lakosság és környékbeliek számára. A kohászat
leépülésével azonban, az ózdiak úgy érezhették minden romba dőlt, amit addig sikerült
felépíteniük. Ózd, a rendszerváltással egyidejűleg, Borsod-Abaúj-Zemplén megye egyik
leghátrányosabb helyzetű települése lett. Ezt követően, a lakosságnak számos problémával
kellett szembesülnie, a kilátástalanság, a munkanélküliség, a megélhetési gondok és a
szegénység az, ami jellemezte hosszú időkön át Ózd helyzetét. A bányák bezárásával és az
ipari létszámleépítésekkel jelentős munkaerő-többlet keletkezett a településen, mely
helyzetet tovább nehezített a 2008-ban bekövetkező gazdasági világválság. A legnagyobb
problémát a munkalehetőségek beszűkülése jelentette, de gondot okozott a lakosság
alacsony képzettségi színvonala, és ezzel egyidejűleg a jól képzett réteg elvándorlása a
településről.
A foglalkoztatási helyzet javítása érdekében sikerült 2 nagyobb foglalkoztatót a
településre vonzani, azonban, ezen felül is, további munkahelyek teremtésére lenne
szükség, amihez viszont nem elég kedvező a város befektetői környezete. Ennek oka,
többek között, a megfelelő munkaerő-kínálat hiánya, valamint a rossz megközelíthetőség.
A lakosság alacsony képzettségi színvonala egyrészt annak köszönhető, hogy a gyár
virágzásának idején, a betanított munkához nem volt szükség különösebb képesítésekre,
így nem fordítottak kellő figyelmet az oktatásra. Továbbá, a kohászat leépülésekor
jellemzően a képzett réteg vándorolt el a településről, és a képzetlen réteg maradt a
városban. Ami a mai helyzetet illeti, a felsőfokú végzettség megszerzésére irányuló
törekvések is nagyban befolyásolják az iskolázott réteg eltűnését a területről, hiszen az
oklevél megszerzése után már gyakran nem térnek vissza a fiatalok a szülővárosukba.
57
Problémát jelent az is, hogy a városban nagyon alacsony a működő vállalkozások
száma, az országos és megyei átlagtól is jelentősen elmarad. Az a néhány működő
vállalkozás pedig a költséghatékonyságra törekszik, s ennek következtében alacsony
létszámot foglalkoztatnak, így jelentős munkahelyteremtő funkciót nem látnak el.
Megállapítható, hogy a városban kialakult hátrányos helyzetből való kilábalás
lehetősége csekély, hiszen számtalan tényező akadályozza a város megfelelő ütemben
történő fejlődését. A lakosság jelentős része beleunt a minimálbéres foglalkoztatásba, így
az élhetőbb települések felé orientálódva elhagyták a várost. Ez a tendencia még mindig
folyamatban van, hiszen folyamatosan csökken a város népességszáma. Az itt maradottak
jelentős része alulképzett, vagy munkaerő-állományon kívüli, így nem lehet számítani
nagyobb foglalkoztató betelepülésére sem, hiszen nem teljesülnek az ehhez szükséges
feltételek.
Vizsgálataim alapján megállapítható, hogy a lakosság igencsak elégedetlen az Ózd
kínálta lehetőségekkel. A közvélemény-kutatás alanyai, a rendszerváltás előtti helyzethez
viszonyítva, rendkívül hátrányosnak ítélik meg a város mostani állapotát. Leginkább a
helyi szociális és egészségügyi ellátással kapcsolatban elégedetlen a lakosság. Ez azért
jelent akkora problémát, mert az ilyen szintű elégedetlenség könnyen az adott személy
migrációjához vezethet.
Meggyőződésem, hogy a közlekedési infrastruktúra fejlesztésével, fejlődhetne a város
gazdasági helyzete is, hiszen ez az egyik akadálya az új munkahelyek létesítésének,
valamint, ez hozzájárulna a népesség helyben tartásához is. Ezen kívül, az Önkormányzat
legfőbb feladata, a biztos munkahelyteremtés mellett, a fiatal képzett munkaerő
megtartása, valamint a humánerőforrás fejlesztése kell, hogy legyen, hiszen ez jelentheti
Ózd számára elsődlegesen a kitörési lehetőséget.
Fontos megjegyezni, hogy a rendszerváltás közvetlen utáni helyzetéhez képest sokat
javult a város gazdasági és munkaerő-piaci helyzete is, azonban még mindig nem kielégítő
a fejlődés. Összességében elmondható, hogy a közeljövőben a lakosság nem számíthat és
nem is számít nagyobb arányú fejlődésre se gazdasági, se társadalmi, se munkaerő-piaci
szempontból. Kisebb fejlődési munkálatok megvalósulására és kis előre lépésekre van
esély, de a hátrányos helyzetből való gyors kilábalás lehetősége majdcsak képtelenség.
58
IRODALOMJEGYZÉK
Szakirodalom
1. Benda, J. (2015): A szakadék szélén - A népességfogyás Okai és Megállítása.
Gondolat Kiadó, Budapest
2. Berend T. Iván – szerk. (1980): Az Ózdi Kohászati Üzemek története. Kossuth
Nyomda, Budapest
3. Csákányovszki, S. (2015): Az ózdi folyamatos acélöntés krónikája 1971-1992.
Vasas Szakszervezeti Szövetség, Ózd.
4. Dobi, S. (1972): Ózd 700 éves. Ózd városi Tanács V. B. művelődésügyi osztály;
Borsodi Nyomda, Miskolc.
5. Dobi, S (1975): Fejezetek Ózd történetéből. Ózd városi Tanács V. B.
művelődésügyi osztály; Borsodi Nyomda ózdi telepe
6. EX ANTE Tanácsadó Iroda- EX-ACT Project Tanácsadó Iroda (2010): Az Ózdi
kistérség foglalkoztatási stratégiája 2010-2015
7. ÉARFÜ Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit
Korlátolt Felelősségű Társaság és mtsi. (2015): Ózd Város Integrált
Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata
8. F. Dobosy, L. (1981): Ózd iskolái, oktatási intézményei. Ózdi Honismereti
Közlemények. 2. szám. Ózdi Népművelési Intézmények Igazgatósága, Ózd
9. F. Dobosy, L. (2001): Ózd, A XXI. század küszöbén. Ceba Kiadó, Budapest.
10. Germuska, P. és mtsi. (2002): Évkönyv 2002. Magyarország a jelenkorban.
Válságkezelési utak a magyarországi szocialista városokban - Szerkezetváltás
Tatabányán és Ózdon 1990 és 2000 között. 1956-is Intézet, Budapest
11. Kormos, I. – Munkácsy, F. (1989): Foglalkoztatáspolitika válságos helyzetben;
Ózdi tanulságok. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest.
12. Molnár, J. és mtsi. (1995): Közgazdaságtan. Mezőgazdaság Szaktudás Kiadó Kft.,
Budapest
13. MTA TK Gyerekesély-kutató csoport (2008): ÓZDI KISTÉRSÉG. BORSOD-
ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE. ÉSZAK- MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ. Kistérségi
helyzetelemzés., Budapest
59
14. Nagy, K. és mtsi. (1983): Lakóhelyünk Ózd. Az Ózdi Népművelési Intézmények
Honismereti Körének Évkönyve. 8. szám. Ózdi Népművelési Intézmények
Igazgatósága, Ózd
15. Nagy, P. (2016): A Rima vonzásában; Az ózdi helyi és gyári társadalom a késő
dualizmustól az államosításig. Napvilág Kiadó, Budapest.
16. Nagy, P. (2012): Munkásélet a 20. századi Magyarországon. KORALL
Társadalomtörténeti Egyesület, Budapest.
17. Ózd Város Önkormányzata (2017): Ózd város településképi arculati kézikönyve.
LA-URBE Építésziroda Kft., Budapest.
18. Ózd Város Önkormányzata (2008): Ózd Város Integrált Városfejlesztési
Stratégiája, III. kötet
19. Ózd Város Önkormányzata (2014): Ózd Gazdaságfejlesztési Stratégiája
20. Ózd Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája (2010)
21. Petrovics, Zs. (2013): Ózd Város Környezetvédelmi Programja 2013-2018
22. Szalontai, J. (1988): Az Ózdi Kohászati Üzemek munkásmozgalmának története
1845-1919. Ózdi Honismereti Közlemény 11. szám. Kun Béla Művelődési
Központ Lajos Árpád Honismereti Köre, Ózd
23. Széman, Zs. (1999): Two Towns: social alternatives in a time of change. Hóka és
Fia Kiadó és Nyomda Kft., Budapest
24. Tóthné, S. G. (2002): Munkaerő-piaci ismeretek. Oktatási segédlet, a nappali és
egyetemi kiegészítő levelező tagozatos közgazdász hallgatók, valamint a Humán
menedzsment postgraduális képzés hallgatói számára. Miskolc
25. Tóthné, S. G. (2008): Munkerő-piaci ismeretek. Civil szervezetek munkatársai
részére. Miskolc
26. Vass, T. (1996): A túlélés ára; Az ózdi finomhengermű története. Ózdi
Finomhengermű "Munkás" Kft., Ózd
Folyóiratok
1. Alabán, P. (2012): "Siktából" az utcára. Ipari munkások az ózdi kistérség
törésvonalain. Korall, 13. évfolyam, 49. szám,
http://epa.oszk.hu/00400/00414/00040/pdf/EPA00414_korall_2012_49_082-
105.pdf (2018.09.06.)
60
2. Bálint, L. – Gödri, I. (2015): Belföldi vándorlás. Demográfiai portré, 10. fejezet,
http://epa.oszk.hu/03400/03464/00003/pdf/EPA03464_demografiai_portre_2015_1
71-186.pdf (2018.08.28.)
3. Bognár, M. – Imre, A. – Mezei, I. (2001): Az oktatás és képzés helye a
területfejlesztésben. Mintaterület: az Ózd – putnoki kistérség. Tér és társadalom,
15. évfolyam, 3-4. szám,
http://epa.oszk.hu/02200/02251/00006/pdf/EPA02251_Ter_es_tarsadalom1643.pdf
(2019.03.06.)
4. Dobos, J. (2002): A városodásról és a városiasodásról. Jogelméleti Szemle, 2002/4.
szám, http://jesz.ajk.elte.hu/dobos12.html (2018.07.20.)
5. Galla, V. (2005): Az elöregedés - gazdasági megközelítésben. Gondolatok Spiezia
Az elöregedő népesség című, az International Labour Review-ban megjelent cikke
kapcsán. 52. évfolyam. Közgazdasági szemle, 2005/5. szám,
http://epa.oszk.hu/00000/00017/00115/pdf/08folyoiratszemle.pdf (2018.09.01)
6. Káposzta, J. és mtsi. (2018): Közép-Európai Közlemények. Regionális tudományi
közlemények rovat. Ózd humánerőforrás-helyzetének változása a világgazdasági
válságtól napjainkig. 2018/1. szám, http://vikek.eu/wp-
content/uploads/2018/03/KEKNo402018.1.sz%C3%A1m.pdf (2018.08.16.)
7. Koncz, K. (2016): Benda J.: A szakadék szélén – A népességfogyás okai és
megállítása. Statisztikai szemle, 94. évfolyam. 20016/5. szám,
http://www.ksh.hu/statszemle_archive/2016/2016_05/2016_05_568.pdf
(2018.08.29.)
8. Kozma, G. és mtsi. (2015): A Gál Ferenc Főiskola tudományos folyóirata.
Deliberationes, 8. évfolyam. Különkiadás 2015/1. szám, http://gff-
szeged.hu/uploads/fm/Deliberationes_2015_1.pdf (2018.08.29.)
9. Sik, D. (2015): Incubating radicalism in Hungary – the case of Sopron and Ózd. In
Intersections: East European journal of society and politics, Vol. 1. No. 1/2015
file:///C:/Users/Internet3/Downloads/31-1-216-1-10-20150330%20(1).pdf
10. Tóth, P. P. (2005): Népességfogyás – népességpótlás. Kisebbségkutatás, 14.
évfolyam. 2005/2. szám,
http://epa.oszk.hu/00400/00462/00026/pdf/05muhely01.pdf (2018.08.29.)
11. Zivan, Z. et all (2015): Analytical Network Process in the Framework of SWOT
Analysis for Strategic Decision Making (Case Study: Technical Faculty in Bor,
University of Belgrade, Serbia). In Acta Polytechnica Hungarica, Vol. 12. No.
61
7/2015.
http://epa.oszk.hu/02400/02461/00061/pdf/EPA02461_acta_polytechnica_hungaric
a_2015_07_193-216.pdf (2019.03.12.)
Internetes hivatkozások
1. Egyetemi város lett Ózd
http://www.boon.hu/egyetemi-varos-lett-ozd/3609423 (letöltve: 2018.08.24.)
2. Fejlesztette ózdi gyártókapacitását a Johnson Electric
http://www.boon.hu/fejlesztette-ozdi-gyartokapacitasat-a-johnson-electric/2433251
(letöltve: 2018.08.18.)
3. Központi Statisztikai Hivatal: 2.1.1. Természetes, tényleges szaporodás/fogyás
(2003–2017)
http://www.ksh.hu/thm/2/indi2_1_1.html (letöltve: 2018.08.29.)
4. Központi Statisztikai Hivatal: 2.1.6. Vándorlási különbözet (2003-2017)
http://www.ksh.hu/thm/2/indi2_1_6.html (letöltve: 2018.08.28.)
5. Központi Statisztikai Hivatal: 3. Átlagos városi lakásárak régió és településtípus
szerint, 2001–2008
https://www.ksh.hu/docs/hun/xtabla/lakasar/tabllar08_03.html
(letöltve:2018.08.28.)
6. Központi Statisztikai Hivatal: 6.2.1.11. Munkanélküliségi ráta
http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/e_qlf027f.html (letöltve:
2018.09.06)
7. Központi Statisztikai Hivatal: Bevásárlóközpontok és hipermarketek, 2008
http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/bevkp/melleklet_hiper08.pdf (letöltve:
2018.08.22.)
8. Központi Statisztikai Hivatal: Éves településstatisztikai adatok 2016-os
településszerkezetben (letöltve: 2018. 08.27.)
9. Központi Statisztikai Hivatal: Kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma
Magyarország kereskedelmi szálláshelyei (2008. január - 2018. június) (letöltve:
2018.08.18.)
10. Központi Statisztikai Hivatal: Népszámlálási adatok 2011-es településszerkezetben
járásokkal (letöltve: 2018.08.24.)
62
11. Központi Statisztikai Hivatal: Üzleti célú egyéb (korábban magán-) szálláshelyek
vendégforgalma 2010 - (letöltve: 2018.08.18.)
12. Központi Statisztikai Hivatal: Vendéglátó helyek száma (2007. december – 2009.
június) (letöltve: 2018.08.18.)
13. Központi Statisztikai Hivatal: Vendéglátó helyek száma (2010. december – 2017.
december) (letöltve: 2018.08.18.)
14. Központi Statisztikai Hivatal (2018): TÉR-KÉP, 2016
http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/ter_kep_2016.pdf (letöltve: 2019.
03. 06.)
15. Nemzetiségi adatbázis; Népszámlálási adatok: 2011
http://mtatkki.ogyk.hu/nepszamlalas_adatok.php?ev=2011&ev2=2011&megye=5&
telepules=106&kod=&nemzetiseg=&felekezet=&tipus=etnikai&keyword=&page=
50 (letöltve: 2018.09.03.)
16. Ózdi Városi Televízió weboldala: Ingatlanárak, 2017. április 04.
http://www.ovtv.eu/index.php/20-hirek/2419-ingatlanarak (letöltve: 2018.08.28.)
17. Ózd város weboldala: Jellemző adatok
https://ozd.hu/content.php?cid=cont_4d7a018ad47a00.80676888 (letöltve:
2018.08.16)
18. Sajópüspökinél új hidat kap a Sajó
http://www.boon.hu/sajopuspokinel-uj-hidat-kap-a-sajo/3882970 (letöltve:
2018.08.22.)
63
KÉP-, ÁBRA- ÉS TÁBLÁZATJEGYZÉK
Képjegyzék
1. kép: Ózd és térsége ......................................................................................................... 5
2. kép: Az Olvasó Egylet székháza 1924-ben ..................................................................... 7
3. kép: Az Olvasó Egylet székháza napjainkban ................................................................ 7
Ábrajegyzék
1. ábra: A finomhengermű termelése az Ózdi Kohászati Üzemekben (1945-1950) ........ 10
2. ábra: Ózd, Bolyok és Sajóvárkony népességszámának alakulása 1850-1930 között .. 11
3. ábra: Ózd népességszámának alakulása 1940-2016 között .......................................... 12
4. ábra: A belföldi oda- és elvándorlások száma Ózdon 2000-2016 között ..................... 14
5. ábra: A természetes fogyás okai Magyarországon és Ózdon ....................................... 15
6. ábra: Terhességmegszakítások száma Ózdon és Vácon 2005 - 2016 között ............... 16
7. ábra: Házasságkötések és válások számának alakulása Ózdon 2000-2016 között ...... 17
8. ábra: Élveszületések és halálozások száma Ózdon 2000-2016 .................................... 18
9. ábra: Ózdon élő foglalkoztatottak gazdasági ágak szerinti megoszlása napjainkban .. 21
10. ábra: Vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken, Ózdon és az Ózdi járás
területén (2008-2017) .................................................................................................... 24
11. ábra: Ózd és környékének mezőgazdasági területeinek adatai .................................... 26
12. ábra: Népességkategóriák ............................................................................................. 30
13. ábra: Az aktív keresők ágazatonkénti megoszlása 1900-1990 között .......................... 31
14. ábra: Nyilvántartott álláskeresők számának változása Ózdon 2000 és 2017 között .... 35
64
15. ábra: Nyilvántartott álláskeresők számának végzettség szerinti megoszlása Ózdon
2017-ben ........................................................................................................................ 36
16. ábra: A kutatómunkám felosztásának 3 nagy egysége ................................................. 40
17. ábra: Ózd és a felmérés alanyai között fennálló kapcsolat........................................... 49
18. ábra: Válaszadók legmagasabb iskolai végzettsége ..................................................... 50
19. ábra: Ózdról készített elégedettségi felmérés számszerű eredményei ......................... 51
20. ábra: Közvéleménykutatás eredményei a 2 időszak összehasonlításáról ..................... 53
21. ábra: Közvélemény-kutatás kérdéseire adott válaszok eredményei ............................. 55
Táblázatjegyzék
1. táblázat: A lakosság korcsoport szerinti megoszlása Ózdon, BAZ megyében és az
országban 2016-ban ....................................................................................................... 19
2. táblázat: A 7 éves és annál idősebb népesség képzettségére vonatkozó adatok BAZ
megye, az Ózdi járás és Ózd vonatkozásában 2011-ben ............................................... 29
3. táblázat: Ózd és BAZ megye lakosságának munkanélküliségi jellemzői 1998-ban .... 33
65
SUMMARY
In my thesis I examine how the position of the economic, social and labour market
has changed in Ózd since the end of the old political regime. I also reveal those cause-and
effect correlations which have played a role in the emergence of Ózd’s current
disadvantaged situation. In addition, I compare the circumstances before and after the
change of the political regime.
Before the political change, the industry was the main source of living for the
people in the town and in the surrounding areas. However, with the ending of the
metallurgy, the population of Ózd had to experience how everything that they had built up
till then, fell apart. At the same time as the political change, Ózd became one of the most
disadvantaged settlements in Borsod-Abaúj-Zemplén County. After that, the population
had to face several problems, such as hopelessness, unemployment, and poverty, which
characterized Ózd’s position for a long time. Added to this, the economic crisis occurring
in 2008 further complicated the already bad situation.
The biggest problem was the lack of job opportunities, added to this the population’s
low skill level, and the migration of the better-skilled workers at the same time. A
significant part of the population was not satisfied with the minimal wages and they left for
other places offering better living conditions. Most of the people who stayed here are low-
skilled, or outside of the labour force, so the necessary conditions are not sufficient for
bigger employers to settle in.
It is important to note that the town's economic and labour market position has
improved a great deal compared to the situation at the time right after the political change,
however, is still not satisfactory.
The main tasks of the local government should be to create secure jobs, to hold back
the young skilled workers, and the development of human resources, since it would give
the chance for Ózd to break out.
Overall, it can be concluded that there is a chance for small development works and
small forward steps, however, the possibility of a quick recovery from a negative situation
perhaps not.
66
MELLÉKLETEK
1. számú melléklet
Az ÓAM üzemvezetőjével készített interjúvázlat
Bevezetés Tokár Réka vagyok, a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Karának végzős hallgatója.
Szakdolgozatomban Ózd komplex helyzetelemzését végzem. Az interjú Ózd
rendszerváltás előtti és közvetlen utáni helyzetének feltárását célozza. Köszönöm, hogy
fogadott.
Törzskérdések
A rendszerváltás előtti időszakra vonatkozó kérdések
1. Mit tud elmondani Ózd foglalkoztatási helyzetéről a rendszerváltást megelőzően?
2. Voltak-e ekkoriban munkanélküliségi problémák a városban?
3. A rendszerváltás előtti időszakban a város számára kedvezően alakultak-e a
demográfiai folyamatok?
4. Mit tud elmondani ez időszak oktatási rendszeréről? Mennyire fektettek ekkoriban
hangsúlyt a képzettségek megszerzésére?
5. Küzdött-e a lakosság ekkoriban megélhetési gondokkal?
6. Milyenek voltak a munkakörülmények a helyi gyárban?
7. Elégedettek voltak-e a helyi lakosok az ózdi életszínvonallal?
8. Versenyképes bérezést tudott-e kínálni a gyár a foglalkoztatottjainak?
9. Szívesebben vállaltak-e gyermeket ekkoriban a helyi lakosok?
10. Megfelelő ütemben fejlődött-e a város gazdasága?
Közvetlenül a rendszerváltás utáni állapotokra vonatkozó kérdések
1. Milyen problémákkal kellett szembesülnie Ózdnak a gyár bezárását követően?
2. Milyen eszközökkel próbálták orvosolni a magas arányú munkanélküliséget?
3. Mennyire volt jellemző az elkeseredés, reményvesztettség Ózd lakosságára? Milyen
mértékű volt a szegénység a lakosság körében?
4. Az Ózdról elvándorló népességre általánosságban mi volt a jellemző? Kik voltak azok
leginkább, akik a rossz körülmények ellenére a városban maradtak?
5. Mennyire jelentett megoldást a General Electric 1998-as betelepülése?
67
2. számú melléklet
Ózd város vezetőjével készített interjúvázlat
Bevezetés Tokár Réka vagyok, a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Karának végzős hallgatója.
Szakdolgozatomban Ózd komplex helyzetelemzését végzem. Az interjú főként a város
jelenlegi munkaerő-piaci helyzetének kutatására irányul. Köszönöm, hogy fogadott.
Törzskérdések
Foglalkoztatás:
1. Az elmúlt időszakban javultak-e a foglalkoztatási problémák?
2. Van-e rá esély, hogy a közeljövőben nagyobb foglalkoztató a városba települjön?
Ha nincs, akkor mi ennek az akadálya?
3. Hogyan értékeli napjaink foglalkoztatási helyzetét?
Munkanélküliség:
4. Mi a fő oka a magas arányú munkanélküliségnek?
5. Mennyire játszik szerepet a munkanélküliségben a lakosság alacsony képzettsége?
6. Milyen eszközökkel kezelik a munkanélküliségi bajokat?
Közfoglalkoztatás:
7. Mit gondol a közfoglalkoztatásról? Hosszú távon mérsékelni tudja-e a városban
jelenlévő munkanélküliséget?
8. A közfoglalkoztatás segíti-e a nyílt munkaerőpiacra történő visszavezetést?
9. Hogyan változott a közfoglalkoztatottak létszáma az elmúlt években?
Oktatás:
10. Mi lehet a magyarázat a város lakosságának alacsony képzettségi színvonalára?
11. A Miskolci Egyetem Ózdi Kihelyezett Tagozatát illetően milyenek az eddigi
tapasztalatok? Mennyire van rá kereslet a továbbtanulni vágyók körében?
12. A Miskolci Egyetem Ózdi Kihelyezett Tagozata mennyire tudja mérsékelni a
fiatalok felsőfokú iskolai végzettség megszerzése érdekében történő elvándorlását?
Gazdaság:
13. Az infrastrukturális fejlesztések pozitív irányú változást eredményezhetnének-e a
város gazdasági kapcsolatainak javítását illetően?
14. Gazdasági szempontból mekkora jelentőséggel bír az Ózdi Ipari Park megléte?
Vonzóvá teszi-e a várost az esetleges befektetők számára?
15. Milyen programok szolgálják a gazdaságfejlesztési célok megvalósulását?
68
3. számú melléklet
Ózd lakosságával készített kérdőíves felmérés
69
70
71
72
73
74
Recommended