Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

Képzőhely ellenőrök vizsgafelkészítője

2014

A képzőhely ellenőrzést meghatározó szabályozási

rendszer

Gyakorlati képzőhelyek minősítése, felügyelete

Végzi: a kamara által kijelölt kamarai szakértő és

az iskola által kijelölt szaktanárBevezető ellenőrzés: Időpontja: a gyakorlati képzés megkezdése előtt!Célja: meggyőződni a képzés feltételeinek

rendelkezésre állásáról

Évközi ellenőrzésIdőpontja: tetszőlegesCélja: a jogszabályi feltételek betartásának

ellenőrzése

Szakképzés problémáiKépzés feltételeinek Képzés feltételeinek

hiányosságaihiányosságaiKözponti szabályozás és Központi szabályozás és

finanszírozás változásaifinanszírozás változásaiEltérő munkaadói igényekEltérő munkaadói igényekTanulási és motivációs Tanulási és motivációs

problémákproblémákMódszertani problémákMódszertani problémákSzakképzés megreformálása Szakképzés megreformálása változások változások

Szakképzési alapelv: a gazdaság igényeinek érvényesítése

CÉL: foglalkoztathatóság javításaDuális képzés erősítése 2013 szeptemberétől a képző

intézmények már csak az új típusú OKJ szerinti duális képzést indíthatják.

Előnyei:Gazdálkodó részére Tanuló részére- Ösztönző, átalánydíjas - valós munkahelyi

gyakorlatelszámolás - elhelyezkedés kedvezőbb- Csökkent adminisztráció - havi pénzbeli juttatás - Nincs előfinanszírozás - TB rendszerbe

kerülés - Utánpótlás nevelés . . .

Gazdasági kamara megnövekedett szerepe a szakképzésben

2011. évi CLXXXVII. Szk tv. 28. § Szintvizsga43-55. § Tanulószerződés 56-57. § Együttműködési megállapodás58. § Gyakorlati képzés ellenőrzése75-76. §SZVK gondozásaVB javaslattételMesterszakmák, mestervizsgákPályaorientációSzakmai versenyek WorldSkills, EuroSkills81.-82.-83.§ MFKB - Szakmaszerkezeti döntés

1. A képzőhely ellenőrzést meghatározó szabályozási rendszer 2011. évi CLXXXVIII. tv. a szakképzésről 2012. évi 21 tv (187. tv) módosítása   2011. évi CXC. tv a nemzeti köznevelésről   2004. évi CXL tv közigazgatási hatósági

eljárás általános szabályairól 2012. évi I. tv munka törvénykönyvéről 133/2011 . Évi Korm. Rend. OKJ-ról 150/2012 (VII. 6.) Korm. Rendelet az ÚJ OKJ-

ról 14/2013 (IV. 05) NGM rendelet a szakképzési

kerettantervről 2011. évi CLV. Tv a SZh-ról és képzés

fejlesztésnek támogatásáról MKIK Szakképzési Önkormányzati

Szabályzata

2 /Tanév rendje 2014/15Első tanítási nap: 2014. szeptember 1.

Őszi szünet: 2014. október 28-tól október 31-ig

A szünet előtti utolsó tanítási nap 2014. október 22.(szerda), a szünet utáni első tanítási nap 2014. november 3. (hétfő).

Téli szünet: 2014. december 22-tól (19) 2014. január 2-ig (5)

Az első félév vége: 2014. január 16.

Tavaszi szünet: 2014. április 02-től (1) április 07-ig (8)

Utolsó tanítási nap az 12. évfolyamon: 2014. április 30.

Utolsó tanítási nap: 2014. június 15.

A tényleges tanítási napok száma: 181 napA tanítás nélküli munkanapok száma: 5 nap

35/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet

Helyi tantervek: a helyi sajátosságoknak, az iskola arculatának megfelelően kialakított, ám a kerettantervekben meghatározottakat figyelembe vevő tanterv

Kerettantervek részletes, tantárgyra és évfolyamokra vonatkozó követelményeket meghatározó tanterv

NATa tartalmi követelményeket is meghatározó központi alaptanterv

Erre épülnek a

TANKÖNYVEK

Tartalmi szabályozás rendszere

Kulcskompetenciák - NAT1. Anyanyelvi kommunikáció 2. Idegen nyelvi kommunikáció 3. Matematika kompetencia4. Természettudományos és technikai kompetencia 5. Digitális kompetencia6. Szociális és állampolgári7. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia8. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség9. A hatékony, önálló tanulás

14/2013 (IV.05) NGM rendeletben a szakképzési kerettantervek 343 db!

1. Szakiskolai szakképesítések 74 db2. Szakközépiskolai szakképesítések 125 db3. Szakképesítés-ráépülések (szakiskolai,

szakközépiskolai) 79 db4. Az iskolai rendszerű szakképzésben

kizárólag a speciális szakiskolában oktatható szakképesítésekről 7 db

5. Az egyes, iskolarendszeren kívül oktatható szakképesítések rész-szakképesítéseiről 7 db

+ szakirányok (51!)Szakiskolai képzés összes elvi óraszáma (három évfolyamos): 1260 + 1260 + 1120 + 300 = 3940 óraszakmai óraszám (66%): 2608 óra

2 /TANULÓK JOGA ÉS KÖTELESSÉGEI – tankötelezettség!3 / Tanárok, gyakorlati oktatók Kötelességei Személyiségfejlesztés (értelmi, érzelmi, erkölcsi) erkölcsi fejlődés elősegítése családi élet értékeire nevelés szülő rendszeres tájékoztatása gyermek testi-lelki egészségének megóvása gyermekek –szülők - munkatársak emberi méltóságának

megőrzése ismeretek tárgyilagos és sokoldalú közvetítése tanulók sokoldalú értékelése a pedagógiai program alapján továbbképzéseken való részvétel- minősítés adminisztratív feladatok teljesítése éves munkaterv szerinti iskolai rendezvényeken aktívan

részt vegyen hivatásához méltó magatartás- hivatali titok megőrzése együttműködjön munkatársaival, más int. a tanulók

érdekében

A kerettantervek felépítésebevezetést, amely magába foglalja az

iskolatípusok (illetve pedagógiai szakaszok) tantárgyi rendszerét és a heti minimális óraszámokat;

a kötelező tantárgyak kerettanterveit (egy- vagy kétéves ciklusokban);

egyes szabadon választható, illetve emelt óraszámú tantárgyak kerettanterveit.

A tantárgyi kerettantervek évfolyamonként rögzítik a tanulók heti kötelező óraszámát és a legfeljebb 10%-os szabadon felhasználható időkeretet.

8/2006. (III. 23.) OM rendeleta szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületérőlSzakképzésre iskolai rendszerű szakképzés esetén

szakmai programmal, iskolarendszeren kívüli szakképzés esetén képzési programmal rendelkező, nyilvántartásba vett szakképzést folytató intézmény jogosult.

Eszköz- és felszerelési jegyzéket SZVK tartalmazzaSzakmai képzés nyilvános meghirdetéseAz iskolarendszeren kívüli felnőttképzési szerződést köt.Az iskolai rendszerű szakképzésben oktatóként csak

olyan személy vehet részt, aki előírt iskolai végzettséggel, szakmai képesítéssel és szakmai gyakorlattal rendelkezik.

Tanműhely lehet: iskolai, vállalati

2., A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény vonatkozó előírásai:

2. § (1)… az ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú nevelés-oktatáshoz való jogAki az adott évben a 21. betölti nem kezdhet tanévet, de befejezheti képzést. Másodszakmára TSZ NEM köthető!

4.§ (10) a gyermek, tanuló testi épségének megóvásáról és erkölcsi védelméről való gondoskodás, …

(33) tanuló- és gyermekbaleset: minden olyan baleset, amely a gyermeket, a tanulót az alatt az idő alatt vagy tevékenység során éri, amikor a nevelési-oktatási intézmény vagy a gyakorlati képzés folytatójának felügyelete alatt áll, ide értve az intézményen kívüli gyakorlati képzés során bekövetkezett balesetet is,

2., A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény vonatkozó előírásai 5. § (1) c) a középfokú nevelés-oktatás szakasza

9. évfolyamon kezdődik, és szakiskolában a 11., középiskolában a 12. évfolyam végén fejeződik be .

26. § (1) A nevelő és oktató munka pedagógiai program szerint folyik - nyilvánosságra kell hozni.

(2) Az iskola pedagógiai programjának részeként, kerettanterveket kiegészítve helyi tantervet készít (10 % !)

A kerettanterv szakmai tartalma kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-át lefedi!

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény vonatkozó előírásai

30. § a tanítási év rendje, pihenőnapok, szüneteka tanítási év utolsó napját követően 60 – szakképző

iskolában legalább 30– összefüggő napból álló nyári szünetet kell biztosítani.

45.-46. § a tanulók kötelességei és jogai= személyiségi; SNI – különleges bánásmód; kollégiumi ellátás; anyagi helyzetétől függő támogatás;

50.-53. § a tanulói jogviszony keletkezése és megszűnése

54. § a tanuló kötelességének teljesítése (jegyek!)58.-59. § a tanuló jutalmazása = díjak,

fegyelmi (nevelőtestület hozza, szülőt értesíteni kell) és kártérítési felelőssége (1/2 min. bér – 5 havi min.bér) / TSZ – szk tv!

2. tétel50.-53. § a tanulói jogviszony keletkezése és megszűnése

A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik.Középiskolában központi írásbeli felvételi vizsga szervezhető. A pályaalkalmassági követelményeket a felvételi tájékoztatóban nyilvánosságra kell hozni.

Megszűnik a tanulói jogviszonyaz átvétel napján,bizonyítvány kiállításának napjánelső szakmai vizsgaidőszak utolsó napjána tankötelezettség megszűnése után – ha írásban

bejelenti, hogy kimarad a tanköteles tanuló kivételével – ha az iskola kötelező

foglalkozásairól a jogszabályban meghatározott időnél igazolatlanul többet mulasztott,

fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének napján

Képzőhelyen 31. § (1) „…gyakorlati oktatóként olyan személy vehet részt, aki megfelelő szakirányú szakképesítéssel és legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkezik, bűntetlen…!

36. § (1) A tanulónak a komplex szakmai vizsga gyakorlati részére történő felkészítéséért a gyakorlati képzést szervező a felelős a szakképesítésre kiadott szakmai és vizsgakövetelmény és a szakképzési kerettanterv alapján.

SzintvizsgaA szakképzési kerettanterv: 90 % elméleti és

gyakorlati képzés óraszámait/arányát21. § A szakközépiskola a szakmai érettségit

szerzett tanulóját szakképzési évfolyamán felkészíti legalább egy, az ágazathoz tartozó szakképesítésre.

23.§ Szakiskola

3. tétel- 2011. évi CLXXXVIII. tv. a szakképzésről

A szakmai elméleti és gyakorlati képzés elveia szakmai elméleti képzés szakképző iskolában

folyik.9.évfolyamon a szakmai gyakorlati képzést a

szakképző iskolában vagy a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezet tanműhelyében kell megszervezni

26. § Az őszi, a téli és a tavaszi szünet ideje alatt gyakorlati képzés nem szervezhető.

A tanuló a szakmai programban meghatározott óraszámon felül gyakorlati foglalkozáson való részvételre nem kötelezhető.

TSZ - érdekvédelem és a munkavédelem (Munka törvénykönyve)

Tanuló egészségügyi alkalmassági, továbbá pályaalkalmassági követelményeknek megfelel!

A TANULÓ GYAKORLATI FOGLALKOZTATÁSAMunkavédelmi oktatásKomplex szakmai vizsga gyakorlati részére történő

felkészítésA gyakorlati képzést szervező köteles a

felkészítéshez és a gyakorlati vizsgához szükséges tárgyi eszközöket és a személyi feltételeket biztosítani. ( új duális képzés!)

Tanulószerződés a képzés teljes időtartamára köthető

A gyakorlati képzési idő a napi 7 órát / 8 órát nem haladhatja meg. Képzés 6- 22 óra között!

A gyakorlati képzés ideje: 4,5 órát meghaladó képzés után min. 30 perc szünetet kell biztosítani.

TSZ szakképzési tv szerint!1. szakma megszerzése esetén nappali rendszerű

iskolai oktatás keretében részt vevő tanulóval köthető, aki egészségügyi feltételeknek, pályaalkalmassági

követelményeknek megfelel,Kamara nyilvántartásában szereplő gazdálkodó

szervezet vagy 2013.01.01-től egyéb szerv, szervezet köthet,

Máj. 15 kötési szándék, aug. 15-ig kötés!TSZ 10 napos ellenjegyzése és nyilvántartásba vétele!Juttatások min.bér 15 %-nak * 0,7 – 1,3 a gyakorlat 20-

80 % arányának megfelelően – bankszámlára! + - (bukás 50 %)

A szakképző iskola az évfolyamismétlő tanulószerződéses tanuló nevét és oktatási azonosítóját minden év szeptember 15-éig megküldi a nyilvántartást vezető szervnek. → Juttatás 50 %

EM, ha képzési idő 40 %-nál kevesebb, összefüggő szakmai gyakorlatra, tanuló kiegészítő gyakorlati képzésére , költségvetési szervnél!

Kártérítéskártérítési felelősségére TSZ esetén a munka

törvénykönyvéről szóló törvény kártérítési felelősségi szabályait kell alkalmazni.

gondatlanságból okozott kár értékének 50 %-át köteles megtéríteni azzal, hogy a kártérítés mértéke ≤ a tanuló pénzbeli juttatásának egyhavi összegét.

a gyakorlati képzés szervezője felelősségbiztosítást köteles kötni.

OKJ tartalmazza az állam által elismert szakképesítéseketAz új OKJ változásai:Az új OKJ 485 szakképesítést különböztet meg.

A 2003. évi OKJ-ban még 823 szakképesítés szerepelt.OKJ szerkezete- 7 számjegyű: 2 szint -3 tanulmányi terület – 2

sorszám- szakképesítés megnevezése a szakmák számának

csökkenése miatt ezek is sokszor eltérnek az előző OKJ-ben használtaktól

- szakmacsoport (21) - ágazati besorolás (37)- képzési idő (óraszám) - képzés munkarendje : N – E –L – S – Tanf.k –

Távokt.- felelős miniszter

Szakképesítés – részszakképesítés - Ráépülés

Szakképesítések számának csökkentése

Szakképesítés-kimenetek

Régi OKJ (2011) Új OKJ (2012)

Rész-szakképesítés 358 147

alap- szakképesítés 311 286

szakképesítés- elágazás 432 -

szakképesítés-ráépülés 202 199

ÖSSZESEN: 1303 632

1-2. számjegy a szakképesítés szintje

7. § SZVK (szakmai program // képzési program)Ált. információ a szakképzésről OKJ – FEOR számBemeneti követelmények + eü/pályaalkalmassági

követelmény

A szakképesítéssel ellátható legjellemzőbb foglalkozásAz elméleti és gyakorlati képzési idő aránya, szakképző

iskolában a szakképzési évfolyamok száma, szintvizsga!Szakmai követelménymodul(ok) azonosító számaNem tartalmazza a modul tartalmakat Korm.

Rend.Komplexvizsga, nincs felmentés a modul alól! 2-3 nap!Komplex szakmai vizsgára bocsátás feltételei pl. nyelvvizsga

Leghangsúlyosabb a vizsgakövetelmény rész!Eszköz- és felszerelési jegyzék,Teljesítendő összefüggő szakmai gyakorlat időtartama,

4/Ellenőrzés: hatósági – törvényességi - szakmaiTSZ és EM gyakorlati képzés komplex szakmai és

hatósági ellenőrzését a gazdasági kamara végzi1 kamarai és 1 iskolai szakértő bevonásávalEredménye=Határozat: Megfelelés // Nem felelt meg //

Eltiltás

Új = Végzés: Ellenőrzés elrendelése; Hiánypótlásra felszólítás; Ismételt hiánypótlásra felszólítás

Kiterjed: személyi és tárgyi feltételekreMunka- és balesetvédelemszakképzési kerettanterv szerint folyik-e a képzésTSZ és EM tartalmáraJogszabályi kötelezettségek (juttatások) biztosításáraSzakoktató Szakképzési dokumentumok vezetése

2004. évi CXL. tv. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (Ket.)A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Szakképzési Önkormányzati SzabályzataA Szt. 60. § (1) bek.: „A nyilvántartásban szereplő

gyakorlati képzést szervező szervezet szakképzési tevékenységét – a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályai szerint – a gazdasági kamara ellenőrzi...”

Ket. 12. §: közigazgatási hatósági ügy: minden olyan ügy, amelyben a hatóság

az ügyfelet érintő jogot vagy kötelességet állapít meg, adatot, tényt vagy jogosultságot igazol, hatósági nyilvántartást vezet vagy hatósági ellenőrzést végez. Továbbá: tevékenység gyakorlásához szükséges

nyilvántartásba vételt végez vagy nyilvántartásból töröl

Közigazgatási hatósági eljárásEljárás megindítása Hivatalból KérelemreKizárás célja: a hatóság részrehajlásmentes,

független eljárásának biztosítása (ha a tárgyilagos megítélés nem várható el.)

Értesítés az eljárás megindításáról a Kh-t (8 nap)!

Hivatalból indult eljárásban: az erre való utalás.

Kérelemre indult eljárásban: kérelmező ügyfél neve.

Az egyes eljárási cselekmények dokumentálására:

Jegyzőkönyv vagy hivatalos feljegyzés

Eredmény= határozat ; végzés; Eljárási bírság (Ket. 61. §)

• Kérelemre történhet: nyilvántartásba vétel céljából

• Előkészítés: szakértők felkérése; időpont egyeztetése

• „Ellenőrzés elrendelése” (Ket. szerint: helyszíni szemle):

VÉGZÉS

• Ellenőrzés (ún. helyszíni szemle): JEGYZŐKÖNYV

felvétele (helyszínen átadandó vagy 10 napon belül

meg kell küldeni)

• Ha hiánypótlás szükséges: VÉGZÉS (Jegyzőkönyv

felvételétől számított 8 napon belül (Ket.) meg kell

hozni.

Végzésben: határidő: 15 nap (Kamarai Szabályzat

szerint). (A Szabályzat 2 alkalommal történő

hiánypótlást említ, a Ket. nem ismer ilyet, az Szt. sem

szabályoz így.)

„Bevezető ellenőrzés” (Szt. 45. §)

• Döntések:

• 1. MEGFELELT = a gyakorlati képzés folytatására jogosult:

HATÁROZAT• (Szabályzat szerint ISZIIR-ben rögzíti)

• - Szt. 45. § (5) bek.: ellene fellebbezésnek van helye, amelyet

az állami szakképzési és felnőttképzési szervnek kell címezni,

de az I. fokon eljáró kamarához kell benyújtani. A kamara 10

napon belül továbbítja az eljárás összes iratával és szakmai

véleményével.

• 2. HIÁNYPÓTLÁST NEM TELJESÍTI = nincs kellő információ a

nyilvántartásba vételhez: VÉGZÉS az eljárás megszüntetéséről

• 3. NEM FELELT MEG: HATÁROZAT (a kérelmet

elutasítja)•

„Bevezető ellenőrzés” (Szt. 45. §) folyt.

• Hivatalból induló eljárás (alapja: tanuló, kk. tanuló esetén szülő (gyám), szakképző iskola

• Előkészítés: szakértők felkérése

• Ellenőrzés elrendelése: VÉGZÉS (szakképző iskola

részvételével) Ha az eljárás eredményességét veszélyezteti, úgy

a képzőhely részére a végzés nem kerül expediálásra, de a

szakképző iskola részére a jelenléte biztosítása miatt igen. A

képzőhelyet az ellenőrzésről annak megkezdésekor szóban kell

tájékoztatni.)

• Ellenőrzés: JEGYZŐKÖNYV felvétele (helyszínen átadandó vagy 10

napon belül meg kell küldeni) Szakképző iskola észrevételt tehet.

• VÉGZÉS /Szt. 61. § (1) bek./ (jogszabálysértés azonnali

megszüntetésére + a feltételek 15 napon belüli pótlására kötelez.)

„Köztes ellenőrzés” (Szt. 60. § (1) bek.)

(nyilvántartásban szereplő képzőhellyel kapcsolatos ell.)

• Hivatalból induló eljárás (alapja: tudomásszerzés)

• Előkészítés: bizonyítékok beszerzése

• Értesítés az eljárás megindításáról (Ket. 29. §)

Figyelmeztetés: VÉGZÉS (szüntesse meg az gyakorlati képzést

vagy kezdeményezze a nyilvántartásba történő

felvételt)

Gondoskodni a tanuló jsz. szerinti gyakorlati képzéséről +

szakképző iskolát tájékoztatja.

• Ha szükséges, helyszíni szemle: JEGYZŐKÖNYV felvétele (helyszínen átadandó vagy 10 napon belül meg kell küldeni)

•

Nyilvántartásban nem szereplő „képzőhely” vizsgálata

(Szt. 62. § (1) bek.)

• Gyakorlati képzést felfüggeszt + Bírságot szab ki: HATÁROZAT-JSZ.

3 évre eltilt: HATÁROZAT:Szt. 62. § (2) bek. a): figyelmeztetés ellenére tovább folytatjaSzt. 62. § (2) bek. b): korábbi eltiltó határozat ellenére tovább

folytatja

Ha az eljárás jogsértést nem tárt fel: VÉGZÉS az eljárás

megszüntetéséről /Ket. 31. § j)/

Nyilvántartásban nem szereplő ”képzőhely” vizsgálata folyt.

(Szt. 62. § (1) bek.)

Konfliktus:összecsapás, összeütközés, nézeteltérés-harc

Konfliktusok fajtái:

Érdekkonfliktus (forrása: pénz, hatalom..)

Értékek konfliktusa (Ideológiák, nézetek ellentéte)

Álkonfliktus (Két erő között – ideológiai meggondolásból – viszályt szít egy harmadik erő.)

Régi – új harca

Nézeteltérés – összecsapás - végső összecsapás

Konfliktus megoldási módok:Önérvényesítés – az erősebb győz,hatalomorientált eljárásEgyüttműködés, alkalmazkodásÖnfeláldozás is állhat mögötte, de az önbizalom hiánya,

esetleg közömbösség és passzivitás is jelen lehetElkerülő magatartásKompromisszumfeltételezi az együttműködést és a kölcsönös

bizalmatPROBLÉMAMAEGOLDÓAmely egyszerre önérvényesítés és

együttműködésA legoptimálisabb formája a konfliktuskezelésnek

Erőszakmentes kommunikáció és a tevékenységei!

Marshall Rosenberg pszichiáter által kifejlesztett módszer – (EMK)

Célja: hogy az emberek közötti kommunikáció nagyobb együttérzéssel és kevesebb félreértéssel valósuljon meg

Fókusza: az empátia -másikra való együttérző odafigyelés

az őszinte önkifejezés, amely a másik felet az együttérző odafigyelésre indítja

Az EMK alapelemei:Elmondjuk mi játszódik le bennünk, anélkül,

hogy az adott szituációban a másikat kritizálnánk

Kérésünket úgy fogalmazzuk meg, hogy az ne tűnjön elvárásnak a másik szemében

Az empátia, megértés jelentősége: a másikra való őszinte odafigyelés és a másik kérésének elfogadása anélkül, hogy azt elvárásnak tekintenénk

Az erőszakmentes kommunikáció 4 tevékenysége:

I. Megfigyelés – az adott szituációban objektív/ tényszerű

II. Érzés – szubjektív, minden ember valós érzése egyformán tiszteletre méltó. Nincs helyes vagy helytelen érzés.

III.Szükséglet: Biztonsági szükségletek – kielégítetlen biztonságigény szorongást kelt bennünk, fizikai-testi-lelki biztonságra vágyunk!

IV. Kérés – az EMK-ban a kérés pozitív, konkrét, teljesíthető és elutasítható legyen

Az életidegen (együttérzést gátló) kommunikáció fajtái

amikor bizonyos nyelvi fordulatok és kommunikációs módok hozzájárulnak az önmagunk és mások felé irányuló erőszakos magatartásunk kialakításához.

Fajtái:1., Kritika- morális ítélet: azt feltételezi, hogy akinek

eltér a viselkedése a mi értékrendünkétől az rossz ember.2., A felelősség letagadása során elfedjük, hogy felelősek

vagyunk gondolatainkért, érzéseinkért és tetteinkért.Ellenőrző munkánkban ennek a kommunikációs elemnek

nincs helye!

3., Követelés4., Jutalmazás és büntetés

Milyen képességek megléte szükséges az erőszakmentes konfliktuskezeléshez?

Stabil személyiség: önbizalomPozitív énkép, önismeret, önbecsülésDöntésképesség, hit, bizalom, elismerés

Tolerancia, a „másság” elfogadása: Előítélet nélküli empátia

EgyüttműködésEredményes kommunikációKompromisszum készség: Kreativitás, igény a közös megoldásra

Konfliktuskezelés módszere –Thomas Gordon Passzív hallgatás

Hatásos megerősítő reagálások, amit a szakemberek „empátiás dörmögéseknek” hívnak. Ilyen pl. aha, ó, értem…

Esetenként szükség van bátorító megjegyzésekre is, mint pl. : „Érdekel, amit mondasz.”…, ezeket hívjuk ajtónyitógatóknak.

Aktív hallgatás: elősegíti a probléma „kibeszélését” és a diáknak hagyja meg a megoldás felelősségét, erősíti a tanár-diák együttműködést.

Kiváló képzőhely kamarai kitüntetés

A minőségi követelményeknek megfelelő, az oktató-nevelő munkát kiemelkedő eredményességgel végző gyakorlati képzőhelyek elismerése.

(JNSZM KH száma: 490)Laboncz Ipari és Kereskedelmi Kft

(Karcag); Nagykun-Hús Kft (Kunhegyes); Lospiti Kft (Szolnok); Tiszaföldvári COOP Zrt. (Tiszaföldvár).