View
77
Download
2
Category
Preview:
DESCRIPTION
KOGNITÍV PSZICHOLÓGIA. 5….. előadás. A kognitív pszichológia. A kialakulás főbb okai: Informatika Kibernetika Mesterséges intelligencia, stb Az emberi megismerés modellezése. - PowerPoint PPT Presentation
Citation preview
KOGNITÍV PSZICHOLÓGIA
5….. előadás
A kognitív pszichológia
A kialakulás főbb okai:
• Informatika
• Kibernetika
• Mesterséges intelligencia, stb
Az emberi megismerés modellezése.
A kognitív pszichológia a megismerési funkciókat nem egymástól elszigetelten, hanem
a tevékenység, a cselekvés által szervezett kölcsönhatásukban értelmezi.
A belső „kognitív térkép” egy alkotási folyamat eredménye, tehát nem másolat, nem tükörkép.
Univerzális, kulturális és egyéni leképezési módok, „térképészeti jelek” vannak.
A kognitív pszichológia több mint az emberi megismerés tudománya, mert minden pszichikus történésben a „kognitív térképet” meghatározónak tekinti.
Az ember nem a való világhoz, hanem a megalkotott belső képhez igazodik, amikor a viselkedését irányítja.
FIGYELEM FIGYELEM
INGERINGERszenzoro
s folyama
-tok
szenzoros
folyama-tok
percepciópercepciódöntés és
válaszreakció
döntés ésválaszreakció
válaszkivitelezés
e
válaszkivitelezés
e
RÖVID TÁVÚ MEMÓRIA RÖVID TÁVÚ MEMÓRIA
HOSSZÚ TÁVÚ MEMÓRIA HOSSZÚ TÁVÚ MEMÓRIA
VÁLASZVÁLASZ
A figyelem
Funkciói Energetizál Szelektál (koktélparti)Fajtái Spontán SzándékosTerjedelme (7+/-2) a rövid memóriáé is.Megoszthatósága
Fiziológiai alapok az éberség (általános aktivitás)
Specifikus információ, aspecifikus retikuláris aktiválációs szisztéma (ARAS)
Optimális arousal szint.
A figyelem szerepe a további feldolgozásban, az információ tárolásában!
Szenzoros tár figyelem rövid memória
A percepcióról(érzéki megismerésről)
Az érzékelési modalitások rendszere
Külső exterocepció Belső interocepció
látás
telereceptorok hallás
tapintás
bőrérzékelés hő
kontakt fájdalom
szaglás
ízlelés
mozgás
kinesztézis
helyzet
szervi
egyensúly
Az érzékletnek, ha jelentése van, akkor már észlelésről beszélünk. A következőkben az
észlelés és percepció kifejezéseket szinonimaként használjuk.
Az észlelést – Ulric Neisser (1976. magyarul 1984.) (21.old.)nyomán - olyan tevékenységnek
fogjuk fel amely időről időre akkor lép fel, amikor az észlelő anticipációs sémái képesek összhangba kerülni a környezet által nyújtott
információkkal.
A séma működési vázlata
SÉMASÉMA
TÁRGY(ingermintázat)
TÁRGY(ingermintázat)
IRÁNYÍT
MINTÁT VESZMÓDOSÍT
FELDERÍTÉSFELDERÍTÉS
A séma tehát döntő jelentőségű fogalom, az érzéki (perceptuális) megismerésben
is. Később látni fogjuk, hogy a sémáknak nem csak perceptuális, hanem
konceptuális (operatív), aspektusuk is van. Hiszen ezek a megismerési
tevékenység fejlődése során jönnek létre és változnak. A séma tehát egyszerre a
cselekvés mintája és minta a cselekvéshez.
CSELEKVÉSES SÉMAAnalóg kód
CSELEKVÉSES SÉMAAnalóg kód
Perceptuális aspektusPerceptuális aspektus
Operacionális aspektusOperacionális aspektus
NYELVI SÉMADigitális kód
NYELVI SÉMADigitális kód
Perceptuális aspektusPerceptuális aspektus
Operacionális aspektusOperacionális aspektus
A tanulás elemei
1. A tanulás típusai1. A tanulás típusai
A)A) Érintett idegrendszeri szerkezetek alapjánÉrintett idegrendszeri szerkezetek alapján• motoros tanulásmotoros tanulás• érzéki tanulásérzéki tanulás• verbális tanulásverbális tanulás
B)B) Tanulást végző szándéka szerintTanulást végző szándéka szerint• spontán tanulásspontán tanulás• latens tanuláslatens tanulás• szándékos tanulásszándékos tanulás
C) C) Tanulást kiváltó hatás eredete alapjánTanulást kiváltó hatás eredete alapján • szociális tanulásszociális tanulás• nem szociális tanulásnem szociális tanulás
2. A tanulás 2. A tanulás módjaimódjai
A)A) Imprinting (K. Lorenz 1903-1989)Imprinting (K. Lorenz 1903-1989)B)B) HabituációHabituáció
C) C) Tanulás mint kapcsolatképzésTanulás mint kapcsolatképzés• klasszikus kondicionálás (Pavlov 1849-1936)klasszikus kondicionálás (Pavlov 1849-1936)• operáns kondicionálás (Thorndyke 1898, Skinner 1938)operáns kondicionálás (Thorndyke 1898, Skinner 1938)• verbális tanulás (egy részeverbális tanulás (egy része))
D)D) Komplex tanulásKomplex tanulás• belátásos tanulásbelátásos tanulás• elvont fogalmak mentális reprezentációielvont fogalmak mentális reprezentációi• kognitív térképkognitív térkép
E)E) Szociális tanulásSzociális tanulás• utánzásutánzás• modell utáni tanulásmodell utáni tanulás• azonosulás-identifikációazonosulás-identifikáció• belsővé tétel - interiorizációbelsővé tétel - interiorizáció
3. A tanulás 3. A tanulás törvényeitörvényei
Frekvencia Frekvencia (ismétlés)(ismétlés) törvénye törvénye Kontiguitás Kontiguitás (téri idői érintkezés)(téri idői érintkezés) törvénye törvénye Transzfer törvényeTranszfer törvénye Generalizáció – diszkrimináció Generalizáció – diszkrimináció (a (a
hasonlóság kérdése)hasonlóság kérdése) Effektus törvényeEffektus törvénye Közelítés és elkerülésKözelítés és elkerülés Motiváció törvénye Motiváció törvénye (motiváció nélkül nincs (motiváció nélkül nincs
tanulás? És a látens tanulás?)tanulás? És a látens tanulás?)
Effektus törvénye Effektus törvénye (Thorndyke (Thorndyke 1898)1898)
Ha egy viselkedést pozitív megerősítés Ha egy viselkedést pozitív megerősítés (jutalom) követ, akkor az adott (jutalom) követ, akkor az adott viselkedés későbbi előfordulási viselkedés későbbi előfordulási gyakorisága növekszik. Negatív gyakorisága növekszik. Negatív
megerősítés (büntetés) esetén ez a megerősítés (büntetés) esetén ez a valószínűség csökken. valószínűség csökken.
Tehát a jutalmat ill. a büntetést a Tehát a jutalmat ill. a büntetést a következménnyel definiáljuk!következménnyel definiáljuk!
Az emlékezés
Kódolás Tárolás Előhívás
Elhelyezés a memóriában
Megőrzés a memóriában
Visszanyerés a memóriából
Az emlékezés három szakasza
Bejövő információ
Ismételgetés
Rövid távú memória
ÁtvitelHosszú távú
memóriaki
szo
rítá
s
Kettősmemória-modell
Emlékezet
Explicit(deklaratív)
Implicit(nem deklaratív)
Epizodikus Szemantikus Készségek Erőfeszítés Kondicionálás Nem asszociatív
Emlékezet
Implicit(nem deklaratív)
Kondicionálás Nem asszociatív
Előhívás
Akusztikus kód
Vizuális kód
Korlátozott kapacitás
(7±2) kiszorítás
és el-halványulás
Gyors elhalványulás
Tárolás Kódolás
Hosszú távú
Emlékezet
Kódolás
Rövid távú
Értelmes kapcso-latok ki-
alakítása; Jelentés mélyebb
fel-dolgozása
Emlékezeti keresési
és aktivációs modellek
TárolásElő-hívás
Hibák a mássalhangzók felidézésében
Előhívási hibák, inter-
ferencia, keresési és aktivációs modellek
Kon-szolidáció
Az emlékezés fajtáinak jellemzőiJELLEMZŐK SZENZOROS
REGISZTER STM
short time memory
LTM
long time memory
Az információ belépése
figyelem előtti figyelmet kíván „újrajátszás”
Az információ fenntartása
lehetetlen szándékos figyelem „újrajátszás”
ismétlés szerveződés
Az információ formája
a bemenő inger pontos másolata
fonetikus
vizuális
főleg szemantikus
Kapacitás nagy kicsi határtalan
Információvesz-teség
elhalványodás kiszorítás
hanyatlás
nem vész el, hozzáférhetősége csökken
Az emléknyom 1-2 mp 5-20 perc percektől évekig
struccveréb
madár
növényállat
élőlény
szürke
szárnya van
ugrál
bőre van
mozog
repül
táplálkozik
szaporodik
fut
Collins és Quillian hierarchikus hálóelmélete
csillag
sas
veréb
galamb
madár
egér
villanydrót
szikla
hegycsúcs
égbolt
repülőgép
rakéta
sajt
állat macska
kutya
strucc
szintek verbális nem verbális
reprezentációs
olvasás preceptuális azonosítás
természetes nyelvi mediáció
ismert tárgyhoz való asszociáció
referenciáliskép megnevezése képzelet
kép-szó összevetés mentális összevetés
asszociatív
szabad asszociáció közös képbe integrálás
kategória válasz „helyek” és kognitív tervek (térképek) módszere
szabad felidézési cluster (halmaz)
konkrét forgatókönyvek és sémák
A verbális és nem verbális szimbolikus rendszerek sémája
verbális inger nem verbális inger
szenzoros rendszer
reprezentációk közti kapcsolatok
verbális válaszok nem verbális válaszok
verb
ális
str
ukt
úra
nem
verbális ren
dszer
vonatkozási kapcsolatok
logogének imagének
ass
zoci
áció
s st
rukt
úra
asszo
ciációs stru
ktúra
Reprezentációs szintek és azok kapcsolatai
ChomskyGeneratív nyelvészet
Nyelvi univerziálék
Alany – tárgy- eszköz
(Ez a Józsi a bottal…)
Megismerési mintázat
Whorf (1956)
Karácsony Sándor
(Magyar- német nyelv)
A nyelv a fontos, de a nyelvek különböznek
Piaget:
A gondolkodás kategóriái
egyetemesek
„Eszkimó hó”
Nyelvi vezető szerep
Kognitív vezető szerepe
Univerzalisztikus elméletek Relativisztikus elméletek
A nyelv és a megismerés kapcsolata a fejlődésben
Chomsky
InnátizmusA nyelvet ennyi idő alatt nem lehet
megtanulni.A gyermek a nyelvet „valahonnan”
megfejti.A nyelvek mély elemzése révén
közös alap található, ami velünk született, és ez a megismerés logikáját is meghatározza.
• Az enyhített kognitív hipotézis lényege: a nyelv mint jelzési funkció a reprezentációs forradalom megjelenésének a függvénye, de a tapasztalatok önmagukban nem eredményezik a nyelvet. A nyelv csak egyik formája a szimbólumképzésnek. A nyelvi fejlesztés nem gyorsítja pl. a mennyiségállandóság kialakulását (H. Sinclaire de Zwart). Mégis a választásában a 3-5 éves gyermek ésszerűbb, mint beszédben. (tehát Piaget?)
• A szemantikai „csizmahúzó” elmélet:
pl az alany, mint csizmahúzó: többnyire élő (a „kalapács” máshogy töri be az ablakot, mint Feri). Ez a kapcsolat segíti a gyermeket a nyelvi kód feltörésében. (Pinker)
Négy érv az enyhített kognitív hipotézis mellett
1. Patológia:
- a fogyatékos (Down kóros) helyesen beszél csak később.
- A süketnéma gyerekek is Piaget szerint fejlődnek.
2. Van nyelvi önfejlődés, fejlesztés nélkül is.
3. A majmok megtaníthatóak e beszélni? (Van aki hiszi.) Valójában nem, a nyelv emberi modul.
4. A kétnyelvű gyermek (kétlábú laboratórium) Mikes Melánia (Újvidék): a szláv nyelvekben az elöljáróra is kell figyelni, a magyarban a végződésre. A szó végére a kétnyelvű gyerekek jobban figyelnek magyarul hamarabb tudja. Csak Piaget alapján nem lenne különbség. A tudás előfeltétel, a nyelv újabb próba.
(Borisz és a lánya)
A függetlenség újabb érvei- Gondolkodás és percepció
600 nyelv elemzése a színek hierarchiája:
1: fekete, fehér 2: piros (vörös) 3: zöld, kék, sárga 4: barna 5: lila (ibolya)stb.
Dányi gyerekek KÉK-je a valódi kék!!
- Speciális Nyelvi Sérültek: He go home! Nem fogyatékos, de a nyelvi modul….
Vágja a fűrészt a fával (10000-ből 1)
A néni köszönt a fiúnak / A néni azt mondta, hogy szia.
Az udvaron felaprítja a fát / Az udvaron kicsi fát csinál
A specifikus jelentést kerüli. - Nyelvtani és általános tanulás.(SNyZavar)Rendes és rendhagyó igék (go –went)Magyarban: hós lett, kenyért.A szabályos képzés helyett is tanul- Fordítottja a Williems szidróma (nehezen
tanul, de körülírja a dolgot). „Szalonbuta”
Végülis az innátizmus és a modularitás ma már szinte általánosan elfogadott.
Piaget kritikája: szenzoros szinten sokkal előbb és sokkal többet „TUD” a gyermek, mint azt Piaget szerint tehetné…
Edelmann: az instrukciós tanuláselmélettel szemben a szelekciós elméletet állította:
Az immunrendszerhez hasonlóan, sok minta amiből néhányat a szenzitív periódusban megerősítünk, a többi „elfelejtődik”: „Degenerációs fejlődéselmélet”
értelem
produktivitás
értékelésmegismerés
gondolkodásemlékezés
divergens gondolkodás
konvergens gondolkodás
Guilford modellje az emberi értelemről
Az intelligencia
Az IQ (intelligencia hányados):
Eredetileg a gyermekek értelmi fejlettségére vonatkoztatták
Képlete; IQ=MK/ÉK×100,
ahol az MK a mentális kor, és az ÉK az életkor.
A felnőtteknél a 100-as IQ az átlag.
• Howard Gardner (1983) többtényezős moduláris elméletében a hat intelligencia a következő;
• nyelvi
• logikai-matematikai
• téri
• zenei
• testi-kinesztéziás
• személyes (intra- és interperszonális)
A kreativitás nem egyszerűen értelmes, hanem alkotó viszonyulás a világhoz, ami olykor nagy
bátorságot, eredetiséget, érzékenységet is igényel.
A kreativitás kutatása a ’60-as években a három fő területre – a kreatív folyamat, a
kreatív személyiség és a kreatív produkció – vizsgálatára irányult.
Újabban több tényező egyidejű kutatását látják célravezetőnek
A ’60-as években a kutatások három fő területre – a kreatív folyamat, a kreatív személyiség és a kreatív produkció – vizsgálatára irányultak. Sternberg és Lubart (1999) által megjelölt hat fő irány a következő:
- Misztikus megközelítések- Pragmatikus megközelítések- Pszichodinamikus megközelítés- Pszichometrikus megközelítés- Kognitív megközelítés- Szociál- és személyiségelméleti megközelítés
A különböző megközelítések összeolvadásaSternberg és Lubart (1999) az interakcionista megközelítés alapján hat megkülönböztethető, de egymásra ható tényezőt javasolnak vizsgálni, amelyek a következők:
- intellektuális képességek, - tudás, - gondolkodási stílus, - személyiség, - motiváció, - környezet
Természetesen ezeket a fő tényezőket alfaktorokra kell bontani és így egy meglehetősen soktényezős rendszert kapunk.
Pszichometrikus megközelítés három leggyakoribb mutatója:
A fluencia (az ötletek „folyékonysága” könnyedsége) minden feladat esetében az elfogadható válaszok számát jelenti.
A flexibilitás (a gondolkodás hajlékonysága) értékét az adja, hogy az elfogadható válaszok hány csoportba tartoznak.
Az originalitás (eredetiség) olyan mutató, ami egy statisztikai értékkel, a ritkasággal mérhető.
Recommended