Orvos- és egészségtudományi tájékoztatás

Orvos- és egészségtudományi tájékoztatás

Egervári Dóra

PTE FEEK

Könyvtártudományi

Intézet

Goethe :

„a tudomány története a tudomány maga”

• Bizonyos, hogy a tudomány története hozzásegít a tudomány megismeréséhez.

A tudomány története

• Arabok• Keresztény medicina a gyógyítás

művészete• Kolostorok (testi, lelki gondozás) – gyógyító

rendek• Egyetemek alapítása (4 kar) – szervezett

orvosképzés csak posztgraduális (papok)• Sebész céhek (polgári társaságok)

Az orvoslás és a gyógyítás

• Orvosok• Sebészek (seborvoslás, borbély)• Bábák

Egyetemek

• Salerno• Bologna• Montpellier• Paris• Padova

Az egyetem oktatói kéziratos orvosi műveiket oktatásra használták

Az orvostörténet kapcsolódása más tudományokhoz

• Művelődéstörténet• Szakmatörténet• Tudománytörténet• Köztörténet• Általános történelem

Az orvostörténelem tanulmányozásának célja

• A medicina egészének jobb megismerése.• Az orvosi gondolkodás és az eljárások

megismerése.• Az orvos, az orvostan és az orvosi gyakorlat

helyének és a mindenkori társadalomban betöltött szerepének megértése.

Az orvostörténelem feladata

• A jelen problémái iránt fokozza az érzékenységet.

• Az orvosokat elgondolkodtatja mai tudásukról.• Tudatosabbá teszi a saját gondolkodásmódjukat.• Rávezeti az orvost a beteggel való kontaktusának

évezredes törvényszerűségeire.• Világossá teszi az orvosi magatartásformákat.

Orvosi tevékenység

• Az orvos tudvalevően nemcsak az orvostudománnyal, nemcsak „betegségekkel”, megzavart anyagcserével, daganatokkal, operálandó elváltozásokkal, fertőző betegségekkel foglalkozik, hanem a beteg emberrel, sőt a megelőzés jegyében egyre inkább és egyre többet az egészséges emberrel.

Az európai orvostörténetírás klasszikusai 

• Ibn Abu Oseibia• Giovanni Tortelli• Symphorien Champier• Anton van der Linden• Daniel Le Clerc• Albrecht Haller• Emil Littré• Charles Victor Daremberg• Salvatore De Renzi• Francesco Puccinatti

• Alfonzo Corradi• Eugen Baldinger• Friedrich Osiander• Kurt Sprengel• August Hirsch• Ludwig Choulant• Karl August Wunderlich• Heinrich Haeser• Theodor Puschmann• Robert Törply

Orvostudományi könyvtárak

Ókori görög orvoslás és orvostudomány

• Kr.e. 400 körül Hippokratész• És kortársainak gyűjteménye• Orvosi kéziratok • Alexandriai Könyvtár (Kallimakhosz által

összeállított katalógus)• Pergamoni Könyvtár• Orvosi művek keresztény kolostorok• Arab, görög orvosi kéziratok lefordítása• Szakirodalom fejlődése

Középkori könyvtárak

• Bagdad• Kairó• Damaszkusz• Kr.u. 600 körül: Spanyolország (Isidor,

Sevilla püspöke – legnagyobb magán tulajdonú orvosi gyűjtemény)

Könyvnyomtatás

• Orvostudományi művek számának növekedése gyors és erőteljes

• Értekezések közzététele• Nemzeti nyelvű szakirodalom• Könyvtárak száma gyorsan nő• Orvosi iskolák és társaságok

Könyvtárak a XVII-XVIII. században

• Orvosi társaságok– London, Aberden, Glasgow, Dublin

• Akadémia– Róma, Párizs, Szentpétervár, Philadelphia

• Kórház– Pennsylvania, New York

Könyvtárak Magyarország

• Kolostori könyvtárak (gyógyító rendek)Pannonhalma, Bakonybél, Veszprém, Esztergom

• Fejedelmi és főpapi reneszánsz könyvtárak (Corvinák)

• Egyetemek gyűjteményei (orvoskar)• Klimó könyvtár

Könyvgyűjtemények

• Főúri könyvtárak• Tudósok magánkönyvtárai• XVIII. századi könyvgyűjtemények• Orvoskari Könyvtár• Budapesti Királyi Orvosegyesület Könyvtára• Semmelweis Orvostörténeti Könyvtár

Főúri könyvtárak

• Rádayak könyvtára (1790) 350 db orvosi könyv,

• Szatmári Paksi Pál,• Gyarmathi Sámuel,• Weszprémi István,• Nagy Sámuel,• Gyarmathi Sámuel,• Széchényiek nagycenki könyvtára.

Tudósok magánkönyvtárai

• Köleséri Sámuel 2000 kötetes orvosi könyvgyűjteménnyel rendelkezett.

• Weszprémi Istvánnak 650 kötetes könyvtára volt.• Kazzay Sámuel tudós gyógyszerésznek 600 kötete,• Trnka Vencelnek - a nagyszombati orvosi kar első

oktatóinak egyike - ezer kötetes gyűjteménye volt.• Az ismert orvosi könyvgyűjtők közé tartozott

Zágoni Gábor és Stipsics Ferdinánd is.

XVIII. századi könyvgyűjtemények

• Klimó György (1710-1777) pécsi püspök,• Eszterházy Károly (1725-1799) egri püspök,• Patachich Ádám (1717-1784) kalocsai érsek.

A XX. század

• Orvosi könyvtárak elterjedése• Orvosi gyűjtemény növekedése• Nyilvánossá tétel

Orvosi könyveink

Az első magyarországi dokumentumok

• Aranyosi Gellértfi János (lőcsei pap) az ispotályosrend tagjainak értekezése a pestisről (kódex) (1426-1473 között keletkezett)

• Bagellardus Pál: Libellius de infantium aegritudinibus ac remediis (nyomtatott) (1472)

A XVI. század

• Hagymási Bálint: Oposculum de laudibus et vituperio et aquae (1517)

• Antonius, Brasavola Antonius Musa, Johannes Antal munkái (1535)

 Magyar orvosok publikációi a XVI-XVII. századból

• Jordán Tamás: Morbus Brunogallicus (1577), Pestis phaenomena (1575)

• Jeszenszky /Jessenius/ János: Universalis corporis humani contemplatio. (1598), Pro anatome (1600), Anatomia Pragae (1601), Anweisung zur Wund-Arznei (1674)

• Zsámboky /Sambucus/ János: Emblemata (1564), Icones veterum et aliquot recentiorum Medicorum et Philosophorum (1574), Diogenes Laertius: De vita philosophorum (1566)

• Méliusz Juhász Péter: Herbárium az Fáknak, füveknek nevekről természetekről és hasznakról (1578)

• Beythe András: Fives Könyv (1595)• Frankovith Gergely: Hasznos és felette szükséges könyv (1588)• Pápai Páriz Ferenc: Pax corporis (1690)

Orvosi könyveink a XVIII. században

• Gyógynövények• Sebészet• Járványirodalom• Bábakönyvek

Gyógynövények

• Csapó József: Új füves és virágos magyar kert. 1775.

• Juhász Máté: Házi különös orvosságok. 1768.

• Nediliczi Váli Mihály: Házi orvos szótárotska. 1797.

Sebészet

• A „chirurgiát tanuló ifjaknak” (ford.)• Orvosi gyakorlati oktatás (ford.)• A borbélyságnak eleji (ford.)• Rácz Sámuel: A borbélyi tanításoknak

első és második darabja

Járványirodalom

• Weszprémi István: Tentamen de inoculanda peste• Adam Chenot: Tractatus de peste. 1766.• Weszprémi István: Historia pestis Transilvaniae. 1799.• Lissoviny Sámuel: Epitome historiae variolarum. 1772.• Benkő Sámuel: A hójagos himlőről való tanátsadás. 1781.• Báthi János: Az hójagos és veres himlőnek gyógyítására és

béoltására való útmutatás. 1785.• Bene Ferenc: A himlő veszedelmei ellen való oktatás. 1800.• Nyulas Ferenc: Kolosvári tehén himlő. 1802.

Magyar nyelvű bábakönyvek

• Weszprémi István: Bába mesterségre oktató könyv. 1766.• Szeli Károly: Magyar bábamesterség (ford.) 1777.• Mocsi Károly: Bába mesterségnek eleji. 1784.• Gellei Mihály: Magaviselésre rendmutató regulák a terhes,

szülő és a gyermekágyas asszonyoknak hasznára (ford.) 1789.• Weszprémi István: A kisded gyermekek nevelésekről való

rövid oktatás. 1766.• Csapó József: Kis gyermekek isputálja. 1771.• Domby Sámuel: Orvosi tanítás a gyermekek

nyavalyáiknak megesmérésekről és orvoslásokról (ford.) 1794.

Orvosi könyveink a XIX. században

• Az időszak nyelvújító tevékenysége elsődlegesen Bugát Pál nevéhez fűződik, aki igen sok tapasztalatot szerzett Chelius sebészetének (1835–1844), Hampel bonctudományának (1828), Tscharner tapasztalati természettudományának (1836–1837) fordításai során.

• Schöpf Merei Ágoston belgyógyászati és gyermekgyógyászati, Balassa János, Réczey Imre, Flór Ferenc, Lumniczer Sándor sebészeti, ifj. Bene Ferenc, Markusovszky Lajos és az akkor még orvosként tevékenykedő Toldy (Shedel) Ferenc egészségtaniművei.

Társaságok

• A Budapesti Királyi Orvosegyesület (alakulás: 1837),

• a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Vándorgyűléseinek szervezete (1841),

• a Királyi Magyar Természettudományi Társulat (1841)

Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat (Markusovszky Lajos és köre)

• Balassa plasztikai sebészeti,• Batizfalvy Sámuel és Dollinger Gyula ortopédiai• Navratil Imre fül-orr-gégészeti,• Rózsay József gerontológiai-geriátriai,• Poór Imre, Schwimmer Ernő és Nékám Lajos bőrgyógyászati,• Halász Geyza közegészségügyi,• Tauffer Vilmos és Temesváry Rezső nőgyógyászati-szülészeti

könyvei

Orvosi folyóiratok

Az első folyóiratok

• Németország: Nova Acta Leopoldina (1670)• Olaszország: Sezione Medico-Fisica (1760)• Anglia: Medical Society of London

Transactions (1773)• USA: College of Physicians of Philadelphia

(1793)• …

Folyóiratok

• 1803. Sándorffy József (szerk.):Orvosi és Gazdasági Tudósítások

• 1831. Bugát Pál, Toldy /Schedel/ Ferenc: Orvosi Tár• 1842-1845. Schöpf-Merei Ágost: Magyar Orvos-Sebészi

és Természettudományi könyvek• 1843. Sebészi Almanach • 1857. Markusovszky Lajos: Orvosi Hetilap.• 1861. Poór Imre: Gyógyászat• 1894-1937. Dirner Gusztáv (szerk.): Bábakalauz• 1894-1937. Preysz Kornél (szerk.): Balneológiai Értesítő

Folyóiratok

• 1887-1944. Fodor József (szerk.): Egészség• 1879-1914. Közegészségügyi Kalauz • 1893-1944. Dirner Gusztáv (szerk.): Szülésznők Lapja • 1864-1870. Pete Zsigmond (szerk.): Egészségi

Tanácsadó • 1886-1914. Flesch Nándor és Heltai Manó (szerk.):

Az Orvosi Heti Szemle • 1897-1904. Mahler Gyula (szerk.): Magyar Orvosi

Revue • 1892-től Bókai Árpád, Klug Nándor, Pertik Ottó (szerk.):

Magyar Orvosi Archivum

Az Orvosi Hetilap mellékletei

• Hirschler Ignác, Schulek Frigyes, Grósz Emil (szerk.): Szemészet

• Fodor József (szerk.): Közegészségügy és Törvényszéki Orvostan 1865-1897 között

• Semmelweis Ignác (szerk.): Nő- és Gyermekgyógyászat 1864-1865-ben

• Bókay János (szerk.): Gyermekgyógyászat 1898-1905• Orvosi Gyakorlat Kérdései,• Orr- Gége- Fülgyógyászat,• Gynaekologia,• Orvostudományi Közlemények,• Újabb Gyógyszerek és Gyógymódok,• Elme- és Idegkórtan

A Gyógyászat mellékletei

• Poór Imre, Dulácska Géza (szerk.): Államorvos 1869-1886

• Szénásy Sándor (szerk.): Honvédorvos 1888-1914

• Schachter Miksa (szerk.): Medikus 1893-1914

A szűkebb szakterületek folyóiratai

• Bőrgyógyászat, Urológia és Venerológiai Szemle 1923-1944

• Fogorvosi Szemle 1908-1938• Magyar Vöröskereszt 1900-1944

Folyóiratok a 20. században

• Ángyán Béla, Schuschny Henrik Barabás Zoltán és Frey Ernő (szerk.): Budapesti Orvosi Újság 1903-1944

• Burger Károly, Darányi Gyula, Grósz Emil, Julán István, Scholtz Kornél és Simonovits István (szerk.): Orvosképzés 1911-1944

• Bakács György (szerk.): Országos Orvoskamarai Közlöny 1937-1944

Az 1945 utáni helyzet

• Orvosi Hetilap• Magyar Nőorvosok Lapja• Fogorvosi Szemle• Népegészségügy

Az újonnan alakult folyóiratok

• Magyar Belorvosi Archivum (1947- ),• Magyar Sebészet (1948 - ),• Ideggyógyászati Szemle (1948 - ),• Tuberkulózis és Tüdőbetegségek (1948 - ),• Magyar Radiológia (1949 - ),• Gyermekgyógyászat (1950 - ),• Munkavédelem (1955 - ),• Fül- Orr- Gégegyógyászat(1955 -),• Egészségtudomány (1957-),• Magyar Onkológia (1957 - ),• Rheumatológia, Balneológia, Allergológia(1960 - ),• Radiológiai Közlemények (1961 - ),• Szemészet (1964 - )

Bibliográfiák

Bibliográfiák

• Győry Tibor (szerk.): Magyar orvosi irodalom című bibliográfia 1904-1910

• Magyar Orvosi Bibliográfia 1957-től • Weszprémi István: Succinta medicorum

Hungariae et Transylvaniae biographia. 1774.• Győry Tibor: Magyarország

orvosi bibliographiája 1472-1899 http://mek.oszk.hu/05400/05409/index.phtml

Bibliográfiák

• Temesváry Rezső: Magyar gynaekologiai bibliographia és repertorium 1900-ig. 1904.

• Zsakó István: Magyar ideg- és elmeorvosi bibliographia 1831-1935. 1936.

• Novák Ernő: A magyar sebészirodalom bibliográfiája 1900-1938. 1939.

• Gortvay György: A magyar kórházügyi szakirodalom bibliográfiája 1887-1937

• Preisich Kornél: A magyar gyermekgyógyászati irodalom száz éve. 1950.

Bibliográfiák

• Sándor Róbert: A magyar balneológiai irodalom jegyzéke 1900-1956. 1957.

• Réti Endre: Egykori doctori dissertatiók 1772-1848. 1974.

• Dörnyei Sándor: A magyar orvostörténeti irodalom 1715-1944. 2002.

• Orvostörténeti és gyógyszerészettörténeti irodalmunk két évtizede, 1981-2000 http://mek.oszk.hu/05400/05410/index.phtml

Online források

• www.mot.tudomanytortenet.hu• www.otk.tudomanytortenet.hu• mek.oszk.hu/05400/05409/index

.phtml• mek.oszk.hu/05400/05410/index

.phtml