View
25
Download
2
Category
Preview:
DESCRIPTION
Paradox preferenciák. Döntésmenedzsment Toyota -módszer Kollár József, PhD. Kétértelmű preferenciák. A döntéshozók preferenciái gyakran inkonzisztensek, a jövőből érkező preferenciák jelenbeli megjóslása meglehetősen nehéz. - PowerPoint PPT Presentation
Citation preview
Kétértelmű preferenciák
A döntéshozók preferenciái gyakran inkonzisztensek, a jövőből érkező preferenciák jelenbeli megjóslása meglehetősen nehéz.
Gyakran a döntések módosítják azokat a preferenciákat, amelyek a preferenciákat módosító döntésekhez vezetnek.
Preferenciaváltó döntések
A döntéshozók olykor a döntéseik révén akarják megváltoztatni preferenciáikat. A döntés célja jövőbeli preferenciaváltozás.
„Saját vágyaik taszítják, míg nemlétező vágyaik vonzzák őket”.
Operába megy, hogy megszeresse, ne legyen bunkó.
Paradox preferenciák
A döntéshozóknak vannak olyan preferenciáik (vágyaik), amelyek minél inkább beteljesülnek, annál nagyobb szorongást okoznak. Ezeknek a szorongást okozó inkonzisztenciáknak a meghaladásra alkalmas módszert kínál az ontológiai coaching.
Miért nem mcdonaldizálható a döntésmenedzselés?
A szervezeti döntések egésze, egyebek mellett, azért nem
mcdonaldizálható, mert a döntéshozóknak vannak olyan rejtett vágyai, amelyekről nem szeretnének tudni. Beteljesülésük alapjaiban ásná alá az önmagukról kialakított képet.
A vágy nyílt beteljesülésének mértékében nő a szorongás.
Holonizált freudizmus
A személy-holonon belül két szub-holon A szub-holon: ha álmában beteljesül
nyíltan a vágya, akkor örömet érez (jutalom).
B szub-holon: A holon beteljesült vágya szorongást generál B szub-holonban, amelyre büntetéssel válaszol.
A személy szintjén: jutalmazás és büntetés egyszerre.
Freud, Horney
„A szorongásos álom gyakran leplezetlen vágyteljesülés, természetesen nem egy megengedett, hanem egy elvetett vágyé”.
„A neurotikus hatalmi törekvés védelmet nyújt annak a veszélye ellen, hogy az ember jelentéktelennek érezze magát.”
Freudi mese arról, hogy csak két rendszer feltételezése révén magyarázható ez a paradox szituáció
Egy szegény pár abba a kitüntetett helyzetbe kerül, hogy három kívánságukat teljesíti egy mindenható tündér.
Első kívánság: mielőtt konszenzusra jutnának azt illetően, hogy mi legyen az első kívánságuk, a feleség a szomszéd sátorban sülő kolbász illatától elbódulva egy pár kolbászt rendel a tündértől.
A feleség-holon kimenetén tehát megjelenik a beteljesült vágyat kísérő öröm.
Második kívánság: a férj-holont az asszony beteljesült vágya dühvel tölti el, és azt kívánja, hogy nőjön a nő orrára a kolbász. Ez a második vágyteljesülés, ami az asszony által kiváltott szorongásra adott válaszban, a büntetésben manifesztálódik.
Harmadik kívánság: a feleség- és férj-holon kooperációjának eredmény az, hogy egyetlen közös kívánságuk eredményeként eltávolítható legyen a feleség orrára nőtt kolbász.
Valójában a személy-holon szintjén nincs vágykielégülés, viszont a rendszer rengeteg energiát használt fel a semmi elérésére.
A döntés valódi jutalma
A személy szintjén akkor beszélhetünk valódi vágyteljesülés okozta örömről, ha a két szub-holon kooperál (konszenzusra jut a vágyakat illetően, vagy autonóm döntéseik egybeesnek.) Első esetben a „férj” és a „feleség” előre „megbeszéli”, hogy az első kívánságuk egy pár kolbász lesz, a másodikban pedig egybeesnek a kívánságaik, anélkül, hogy egyeztetnék azokat.
A személy holon szintjén: beteljesült vágy
A szubszemély-holon: Bemenet: vágyik valamire Művelet: terv és cselekvés Kimenet: beteljesült vágy, öröm B szubszemély-holon: Bemenet: arra vágyik, amire A Művelet: kooperatív terv és cselekvés A-val
Kimenet: beteljesült vágy, öröm
A személy-holon szintjén paradox vágy
A szubszemély-holon: bemenet: vágyik valamire művelet: terv és cselekvés kimenet: beteljesült vágy, öröm B szubszemély-holon: Bemenet: A vágya dühöt generál, szorong Művelet: terv és cselekvés A
megbüntetésére Kimenet: beteljesült vágy, öröm attól, hogy A szorong
„A szorongásos álom gyakran leplezetlen vágyteljesülés”
A fenti modell olyan vágy álombéli beteljesülését ábrázolja, a melyeről az álmodó nem akar tudni.
Álommunka
Bemenet: nyílt vágy, amely a személy szintjén bűntudatot generál.
Művelet: Álommunka: torzítás,eltolás, sűrítés
Kimenet: álom a maga szimbolikus, metaforikus nyelvével, a torzítás mértékével arányosan csökken a szorongás.
A lappangó álomtartalom tudattalan, tehát a személy nyugalmáért azzal fizet, hogy félreérti önmagát.
Ontológia coaching módszere
Nem álomfejtés, hanem? A coachee beszámolója során a
hallgatólagos tudása (tacit knowledge) és az explicit tudása között fellelhető inkonzisztencia jelzi a coach számára a személyben rejlő inkonzisztenciát.
„Polányi-stratégia I.”
Polányi Mihály: hallgatólagos és explicit tudás megkülönböztetése
I. Hallgatólagos tudás: csak személyesen átadható ismeret.
a. A tudás szótlan dimenziója: szavakba nem foglalható tudás, készségek elsajátítása, gyakorlati tudás.
B. A tudás hallgatólagos összetevője: Tudásunkat megalapozó előfeltevés, mely adott esetben explicit módon is megfogalmazható.
„Polányi-stratégia II.”
I. Explicit tudás: Személytelen, képletek, fogalmak révén tovább adható objektív tudás. Ideáltípusa a számítógép mint „következető berendezés”.
Polányi-stratégia az ontológiai coachingban: A személy hallgatólagos tudása
(testbeszéde, artikulációja, metakommunikációja, érzelmei, egész kommunikációs gyakorlata, elősejlő előfeltevései) inkonzisztenciát mutat explicit tudásával.
A személy-holon
A szubszemély-holon mint következető berendezés.
Bemenet: explicit tudás Művelet: számolás (logikus
következtetés) Kimenet: explicit tudás
Konzisztens személyes tudás (personal knowledge)
B szubszemély-holon mint számítógép-használó
Bemenet: explicit tudás Művelet: az explicit tudásból kibontott
értelem, konzisztens összefüggés Kimenet: személyes tudás
(hallgatólagos és explicit konzisztens egysége)
Inkonzisztens személyes tudás
B szubszemély-holon mint számítógép-használó
Bemenet: explicit tudás Művelet: az explicit tudásból kibontott
inkonzisztens értelmezés és összefüggés
Kimenet: inkonzisztens személyes tudás (hallgatólagos és explicit tudás inkonzisztenciája)
Toyota módszer az ontológai coachingban
Ikujiro Nonaka szerint a Toyota olyan tudástermelő vállalat, amely az explicit tudás és a hallgatólagos tudás között hidat épít, ez minden innováció alapja.
A vállat tudásának nagy része tapasztalatból szármatik, és formalizált módon nem adható át. A szervezet azért sikeres, mert képes hidat építeni a hallgatólagos és az explicit tudás közé
A coachee mint személyes tudástermelő vállalat
Az első találkozás során a coach a coachee személyes és explicit tudása közötti inkonzisztenciákból következtet vissza a személyen belül rejlő inkonzisztenciákra.
Vagyis a helyzetéről adott explicit, fogalmi magyarázata, valamint a metakommunikációja, élethelyzete, testbeszéde, a narrativája mögött rejtező előfeltevései és hangulata közötti inkonzisztenciákra.
A paradox vágyak mint az inkonzisztenciák lehetséges okai
A hallgatólagos és explicit tudás között fennálló inkonzisztenciákból (tervvisszafejtés révén) következtethetünk a paradox vágyak jelenlétére.
Bemenet: A és B egymásnak ellentmondó vágy
Művelet: vágyteljesítés és büntetés oda vissza
Kimenet: inkonzisztencia a hallgatólagos és az explicit tudás között.
Recommended