Realista építészet EKLEKTIKA

A korszakban egy épületet a rendeltetéstől függetlenül bármilyen stílusban lehetett tervezni.

Követelmény: a választott stílusnak való hű megfelelés.

A történeti korokhoz forduló „neo-stílusok” együttese az eklektika.

Közigazgatási, kormányzati és hivatali épületek, színházak, könyvtárak, egyetemek, múzeumok, kórházak, vasszerkezetű pályaudvarok, kereskedelmi csarnokok, fedett üzletutcák épültek.

Opera, Párizs

A realizmus első jelentkezése a festészetben a barbizoni iskola fellépése volt.

A szabályok ellen lázadva a természetbe vonultak. Festészetüket a legapróbb részletekre való törekvés jellemzi.

A realizmusban a festők a modern világot, és életet ábrázolták.

Elvetették a vallási, mitológiai és az allegorikus témákat.

A realizmus szakaszaiI. A realizmus kialakulása

(az 1820-as, 1830-as évektől az 1850-es, 1860-as évekig)a romantikával együtt az új világábrázolás népszerűsítése a cél

II. Az ún. nagyrealizmus(az 1850-es évektől az 1870-es, 1880-as évekig) az új irodalmi irányzatoktól (szimbolizmus, impresszionizmus)

elkülönül III. A naturalizmussal versengő, azzal keveredő

realizmust - nevezik kritikai realizmusnak (az 1880-as évektől az 1910-es, 1920-as évekig)

IV. Az ún. utórealizmus(az 1910-es évektől az 1930-as, 1940-es évekig) kísérlet az avantgárd eszközeinek, tapasztalatainak felhasználására

Realista építészetEKLEKTIKA

A korszakban egy épületet a rendeltetéstől függetlenül bármilyen stílusban lehetett tervezni.

Követelmény: a választott stílusnak való hű megfelelés.

A történeti korokhoz forduló „neo-stílusok” együttese az eklektika.

Közigazgatási, kormányzati és hivatali épületek, színházak, könyvtárak, egyetemek, múzeumok, kórházak, vasszerkezetű pályaudvarok, kereskedelmi csarnokok, fedett üzletutcák épültek.

Opera, Párizs

Gustave Coubert1819-1877

Kőtörők (1849)

Harmadosztály (1860)

Honore Daumier1808-1869

Jean Francois Millet1814-1875

Millet: Kalászszedők1857.Párizs, Louvre

Ilja Repin1844-1930

Repin: Hajóvontatók a Volgán1873. Szentpétervár, Russzkij Muzej

Repin: Hajóvontatók (1870)

Jean-Francois Millet: Kalászszedők

1857

realizmus

Párizs, Musée d’Orsay

Borsos József: Nemzetőr1848. Magyar Nemzeti Galéria

Madarász Viktor: Hunyadi László siratása 1859. Magyar Nemzeti Galéria

Székely Bertalan: Egri nők1867. Magyar Nemzeti Galéria

Barabás Miklós: Bittó Istvánné1874. Magyar Nemzeti Galéria

Paál László: Út a fontainebleau-i erdőben1876. Magyar Nemzeti Galéria

Benczúr Gyula: Buda visszafoglalása1896.Magyar Nemzeti Galéria

Munkácsy Mihály: Tépéscsinálók1871. Magyar Nemzeti Galéria

Munkácsy Mihály: Apa születésnapja

Jean-Baptiste Carpeaux (1827- 1875)

Francia szobrász, festő és rézkarcoló.

Öt évet töltött Rómában, ahol Bernini hatott rá.

1861-ben visszatért Párizsba, ahol a királyi udvartól több megrendelést kapott.

Portrékat, szobrokat és mitológiai alakokat mintázott.

Munkássága Auguste Rodin művészetét készítette elő.

Legjelentősebb műve: A tánc – a párizsi opera homlokzatán

A SZECESSZIÓ

Lechner Ödön: Postatakarékpénztár, Budapest, 1899-1901.Otto Wagner: Postatakarékpénztár, Bécs, 1904-06.

A két takarékpénztár homlokzati részletei

A két takarékpénztár belseje

Charles Rennie Mackintosh: Glasgow-i Művészeti Iskola, 1897-1899.

Voysey: Vodin-ház

Victor Horta: Tassel-ház, 1892/93.

V. Horta: Eetvelde ház, belső

V. Horta: Solvay-ház, belső

Héctor Guimard: A párizsi metro lejárata, 1900.

Antonio Gaudi: Sagrada Família, Barcelona, 1900 körül

Antonio Gaudi: Casa Batlló, Barcelona, 1904-1906.

Magyar Ede: Reök-palota, Szeged, 1906-1907.

Magyar Ede: Reök-palota, Szeged, 1906-1907.

Joseph Maria Olbrich: Secession, Bécs, 1897-1908.

Otto Wagner: Majolikaház, Bécs, 1898-99.

Dagmar Adler és Louis Sullivan: Auditorium building, Chicago, 1887-89.

Ch. R. Mackintosh: Akvarell a Glasgow-i Cranston teaszalon dekorációjához, 1897.

Maurice Denis: Múzsák Ferdinand Hodler: A nappal, 1899. és az Éjszaka, 1890.

Gustav Klimt: Salome, 1909.

Jan Toorop: Halál, hol a te győzelmed? 1892.

Henry van de Velde: irodabútor, 1899.

Emile Gallé: Váza, 1899.

Louis C. Tiffany: Lámpa, 1890-es évek

Zsolnay Vilmos és Mack Lajos: Váza, 1900.

René Lalique: Szitakötő-nő és Alfons Mucha tervei alapján karperec és gyűrű Sarah Bernhardt számára