Távhőfejlesztési Cselekvési Terv

1

Távhőfejlesztési Cselekvési Terv

A Nemzeti Energiastratégiáról szóló 77/2011 (X. 14) OGY határozat (a továbbiakban OGY határozat) 4. pont q alpontja felkéri a Kormányt, hogy vizsgálja meg a távhőtermeléssel kapcsolatos árszabályozási és jogi rendelkezések végrehajtásának, valamint a távhőszolgáltatást igénybe vevő fogyasztók támogatásának tapasztalatait, és ez alapján dolgozzon ki cselekvési tervet a távhőszolgáltatás versenyképességének biztosítására, hatékonyságának fejlesztésére és a megújuló energiaforrások bevonására. A Távhőfejlesztési Cselekvési Terv kidolgozásával a Kormány az energiapolitikáért felelős nemzeti fejlesztési minisztert bízta meg.

2

Tartalom

I. Bevezetetés

- Miért van szükség a TFCsT-re?

II. A TFCsT hármas célrendszere

- Városi környezet-egészségügyi helyzet javítása- Távhő zöldítés- Energiahatékonyság növelése (műszaki fejlesztéssel és fogyasztói szemléletformálással)

3

Miért van szükség a TFCsT-re?

Távhőfejlesztési Cselekvési Tervre azért van szükség, mert a hazai energia- és klímapolitikai céljainkat, valamint nemzetközi klímavédelmi és energiahatékonysági vállalásainkat a távhőszolgáltatás fejlesztése nélkül nem tudnánk teljesíteni.

4

A fűtési célú hőenergia-előállítás okozta, növekvő tendenciát mutató légszennyezés csökkentése;

A távhőszolgáltatás „zöldítése” klímavédelmi okokból, valamint a földgázimport csökkentése érdekében, a hazai megújuló hőenergia források (elsősorban geotermia és biomassza, valamint az anyagában nem hasznosítható kommunális hulladékok) részesedésének növelésével;

A fűtési energiahatékonyság növelése műszaki fejlesztéssel és fogyasztói szemléletformálással;

A TFCsT hármas célrendszere

A Távhőfejlesztési Cselekvési Terv három fő problémakört jelöl ki, amelyek kezelésében és megoldásában fontos szerepet szán a távhőszolgáltatásnak:

5

A 2003-as csúcsadathoz képest 40%-kal csökkent a lakossági gázfogyasztás 2011-re

6

2005 2006 2007 2008 2009 2010 20110

5000

10000

15000

20000

25000

30000

35000

A biomassza és biomasszahulladék lakossági felhasználása (TJ)

Forrás: OMSZ

A hazai lakossági biomassza-felhasználás alakulása

7

„A Mátrai Erőmű Zrt. (MERT) visontai és bükkábrányi bányája 2008-ban együtt még csak 46 ezer tonna lignitet adott el a lakosságnak, 2011-ben már 200 ezer tonnát, 2012-re 300 ezer tonnát tervezett, de túlteljesítette 25 ezer tonnával, ami összejöhet ebben az évben is. (A terv 300 ezer tonna.) Valaska József vezérigazgató 2015-re már 500 ezer tonnát valószínűsített .”

A növekmény 2008 és 2012 között 8-szoros

„Viszik a lignitet, mint a cukrot”

8

2007/8 2008/9 2009/10 2010/11 2011/120.00

2.00

4.00

6.00

8.00

10.00

12.00

0

0.5

1

1.5

2

2.5

3

3.5

4

4.5

5

7.54

8.43

9.379.73

10.074.34

4.52

4.11

3.423.59

A téli átlaghőmérséklet és az SO2-koncentráció alakulása

Téli SO2-koncentráció Téli átlaghőmérsékletek

SO2-

konc

entr

áció

(µg/

m3)

Téli

átla

ghőm

érsé

klet

(C°)

Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat, városi légszennyezettségi adatok, saját számítások

A téli átlaghőmérséklet és az SO2-koncentráció alakulása

9

2008/9 2009/10 2010/11 2011/120.00

0.50

1.00

1.50

2.00

2.50

3.00

3.50

4.00

4.50

5.00

-0.5

0

0.5

1

1.5

2

2.5

3

3.5

4

4.5

2.15 2.22

2.82

4.683.97 3.84 3.87

-0.24

A benzapirén-koncentráció és az átlaghőmérsékletek alakulása a mért hónapokban

BaP-koncentráció A BaP mérési hónapok átlaghőmérséklete

Benz

apiré

n-ko

ncen

trác

ió (n

g/m

3)

Téli

átla

ghőm

érsé

klet

(C°)

BaP egészségügyi határérték

Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat, városi légszennyezettségi adatok, saját számítások

A benzapirén-koncentráció és az átlaghőmérséklet alakulása

10

A megújuló energia szerepe a hőtermelésben: részesedése 12%-ról 32%-ra nő

Zöld távhő koncepcióImportkiváltás a hazai biomassza és geotermális energia piaci alapú hasznosításával

72%

62%55%

4%

4%

3%

12%

10%

10%

12%

24%

32%

0

50

100

150

200

250

300

350

2010 2020 2030

Hő en

ergia

terme

lés, P

J

Megújuló energia

Távhő

Egyéb

Földgáz

72%

62%55%

4%

4%

3%

12%

10%

10%

12%

24%

32%

0

50

100

150

200

250

300

350

2010 2020 2030

Hő en

ergia

terme

lés, P

J

Megújuló energia

Távhő

Egyéb

Földgáz

Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve alapján a geotermikus energia fűtési célú hasznosítása a 2010-es 4,2 PJ kiindulási értékről 14,9 PJ-ra, több mint háromszorosára emelkedik 2020-ig. A biomassza alapú hőtermelés pedig ugyanezen az időtávon 2010-es 34 PJ-ról több mint 57%-al, 53,5 PJ-ra növekszik.

11

2020-ig 50%-al nő a biomassza energetikai hasznosítása

12

Település Távhő Ebből geotermikus Geotermikus arányaCsongrád 29 913 GJ 26 949 GJ 90%Hódmezővásárhely 109 306 GJ 87 941 GJ 80,4%Miskolc* ??? ??? ???Nagyatád 10 306 GJ 3320 GJ 32,2%Szeged 1 230 538 GJ 21 680 GJ 1,7%Szentes 89 896 GJ 87 607 GJ 97,4%Szarvas* ??? ??? ???Szigetvár 434 886 GJ 4829 GJ 11%Vasvár 21 211 GJ 2735 GJ 12,9%Veresegyház* ??? ??? ???Szentlőrinc 21 757 GJ 21 757 GJ 100%

Geotermikus bázison működő távhő rendszerek adatai

* Miskolc, Szarvas és Veresegyház esetében a távhőellátásba becsatornázott geotermális energia hasznosítás tényén túl adatokkal nem rendelkezünk

A távhőtermelésre használt energiahordozók mindössze 0,41%-a (235 TJ) volt geotermikus energia 2012-ben. Ezen kívül hazánk még évi kb. 250 TJ geotermikus energiát használ a nem szolgáltatásszerű távhőellátásban.

13

A kiépített távhőrendszerrel rendelkező települések besorolása geotermikus adottságaik szerint

A bekarikázott településeken van távhőszolgáltatás, amelyben a geotermális energia a kedvező geológiai adottságok ellenére jelenleg nem hasznosul.

Budapest, Budaörs, Szentendre, Gödöllő, Dunakeszi, Gyöngyös, Eger, Tiszavasvári, Nyíregyháza, Mátészalka, Nyírbátor, Hajdúszoboszló, Szolnok, Kaposvár, Dombóvár, Komló, Pécs, Szombathely, Mosonmagyaróvár, Komárom, stb.

14

A kedvező geotermális adottságú, nagy hőigénysűrűségű, de távhőrendszerrel nem rendelkező települések

Hatvan, Mezőkövesd, Martfű, Tiszaföldvár, Orosháza, Békéscsaba, Gyula, Kistelek, Zalaegerszeg, Pápa stb.

15

Az Energiahatékonysági Irányelv átültetése komoly fejlesztési és jogalkotási feladatot jelent:

az ún. ’smart’ költségmegosztás vagy hőmennyiségmérés lakásonként megvalósításának előírásával 2017-ig,

a várhatóan a távhőt is érintő kötelező auditálási-minőségbiztosítási rendszer kialakításával,

a nagy hatékonyságú kapcsolt termelés támogathatóságának kimondásával,

a nagy hatékonyságú távhő fogalmának bevezetésével.

Távhő fejlesztéssel a fűtési energiahatékonyság növeléséért

16

A távhőfejlesztés szempontjait megjelenítettük az Országos Területfejlesztési Koncepcióban

Az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdés ba) pontja értelmében a TFCsT környezeti hatásainak elemzése érdekében független stratégiai környezeti vizsgálat (SKV) készítettünk

A kormányzati stratégiai irányításról szóló 38/2012. (III. 12.) Korm. rendelet alapján elkészítettük a TFCsT végrehajtásának értékelési és monitoring tervét

A távhőfejlesztés szempontjait 2011-13 között megjelenítettük a KEOP 4. és 5. prioritások között, a 2014-20-as tervezés során pedig a KEHOP, GINOP, TOP és VEKOP prioritásaiban.

Amit mi tehettünk…

17

A fűtési célú hőenergia-előállítás okozta, növekvő tendenciát mutató légszennyezés csökkentése;- A városi levegő minőségének javítása, ezáltal a légszennyezettségből eredő egészségügyi és gazdasági károk csökkentése. A távhőszolgáltatás zöldítése klímavédelmi okokból, valamint a földgázimport csökkentése érdekében;- Hazánk import energiahordozó-függősége a megújuló energiahordozók és az anyagukban nem hasznosítható hulladékok energetikai hasznosítása révén csökkenjen, valamint hogy munkahelyteremtéssel és a beruházások növekedésével a hazai gazdasági növekedést előmozdítsa. A fűtési energiahatékonyság növelése műszaki fejlesztéssel és fogyasztói szemlélet formálással;- a távhőszolgáltatásról szóló törvény módosítása az EED-vel összhangban: energetikai audit 2015. december 31-ig, köz-és lakóépületek távhőre csatlakozásának technológiai és költséghatékonysági vizsgálata, ösztönzése, okos mérés, egyedi szabályozhatóság

Intézkedési terv

18

Összefoglalás

Társadalmi vita

Közigazgatási egyeztetés

Kormányhatározat

Évente monitoring

19

Köszönöm a figyelmet!

otto.toldi@nfm.gov.hu