View
216
Download
1
Category
Preview:
Citation preview
PANNON EGYETEM
Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola
A karbantartási stratégiák és a vállalati kultúra szerepe a
szervezeti üzleti folyamatokban
DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS
TÉZISFÜZET
Készítette:
Bognár Ferenc
Témavezető:
Dr. Gaál Zoltán
Veszprém
2013
Bognár Ferenc Doktori (PhD) értekezés Tézisfüzet
1
TARTALOMJEGYZÉK
1. A kutatás jelentősége és célkitűzései ....................................................................... 2
2. A kutatás hipotézisei és a kutatási modell .............................................................. 4
3. A kutatás módszertana és a vizsgálati minta ......................................................... 8
4. A kutatás eredményei ............................................................................................ 10
5. A kutatási kérdések megválaszolása ..................................................................... 13
6. A tézisek megfogalmazása ..................................................................................... 14
7. Önálló újszerű eredmények ................................................................................... 15
8. A kutatási eredmények gyakorlati alkalmazásának lehetőségei ........................ 17
9. Hivatkozások .......................................................................................................... 19
10. Publikációk ............................................................................................................. 20
Bognár Ferenc Doktori (PhD) értekezés Tézisfüzet
2
1. A kutatás jelentősége és célkitűzései
Minden szervezet üzleti folyamatainak működésében támadnak zavarok, meghibásodások,
még a legjobban működő vállalatok esetén is. Attól függően, hogy az adott szervezet milyen
tevékenységprofillal, mekkora méretben, milyen környezetben működik, más-más természetű
és mértékű következményekkel jár.
Ha az üzleti folyamatokban meghibásodás történhet, akkor logikusan következik, hogy a
lehetséges meghibásodásokra valamilyen karbantartási stratégia illeszthető. Mivel a
meghibásodások természete más-más sokszor a karbantartási stratégiák is különbözőek, a
szervezet egészére nézve pedig egy speciális karbantartási stratégia rendszert alkotnak.
Létezik olyan szervezet, amelyik csak akkor foglalkozik akár a legfontosabb üzleti
folyamatainak karbantartásával, ha azokban meghibásodás történt, míg mások a működés
szempontjából jelentéktelenebb üzleti folyamatokat is monitorozzák, nehogy akár egy csekély
zavar is keletkezzen bennük.
A szervezeti üzleti folyamatok megbízhatóságának vizsgálata egy kifejezetten új kutatási
terület, hazai kutatási eredmények alapvetően köthetőek Jónás Tamás munkáihoz,
(Jónás, 2011) míg más kutatások a karbantartási stratégiákat az üzleti stratégiákkal szoros
kapcsolatban vizsgálják. (Pinjala, et al, 2006)
A szervezet működését biztosító üzleti folyamatokat leginkább a szervezet vezetője látja át
alapjaiban, egészében, hasonlóan igaz ez a szervezet szervezeti kultúrájára is, melyet a
legtöbb szervezeti jellemzővel kapcsolatba szoktak hozni. Thomas könyvében a karbantartás
és a szervezeti kultúra összefonódottságát mutatja be, (Thomas, 2005) míg más szerzők
alapvetően fontosnak gondolják egy szervezet kultúrájának ismeretét a karbantartási
tevékenységek kivitelezéséhez kapcsolódóan. (Reiman-Oedewald, 2004) Bizonyos
iparágakban a megbízhatóság, a karbantartás és a biztonság olyan mértékben megkövetelt a
szervezeti üzleti folyamatok működtetésében, amelyek a kultúra egy új megjelenési
formájához a „biztonsági kultúra” (safety culture) kialakulásához vezettek.
Jelen dolgozat mozgatórugói a szervezeti üzleti folyamatok karbantartási stratégiáinak
vizsgálata és az üzleti folyamatokban keletkező meghibásodások valamint a szervezeti kultúra
kapcsolatának vizsgálata.
Magyarország egy kicsi nyitott gazdaság az egyre inkább globalizálódó világban.
Magyarország legjelentősebb gazdasági szervezetei is dominánsan maximum a közép-európai
régióban számítanak jelentősnek, világviszonylatban pedig jelentőségük igen kicsi. A hazai
vállalatok dominánsan más (nem feltétlenül csak külföldi) szervezetek beszállítói, ami főleg a
mai gazdasági feltételrendszer ismeretében jelentős mértékű függőséget eredményez.
Ahhoz, hogy egy szervezet megtarthassa beszállítói pozícióját vagy beszállítóként
bekapcsolódhasson egy másik szervezethez, komoly erőfeszítéseket kell tennie, melyek
gyakran a megrendelő fél szabályaitól is függnek. A gazdasági környezet kiszámíthatósága az
elmúlt években globális szinten is a megbízhatatlan irányba változott, ez a szervezetek
számára is komoly kihívásokat hozott magával. A megrendelő szervezetek fokozottabban
érdekeltebbek abban, hogy „jól működjenek” és „jó” beszállítókkal dolgozzanak együtt, míg a
beszállítóknak „azért is futniuk kell, hogy egy helyben maradhassanak”.
Bognár Ferenc Doktori (PhD) értekezés Tézisfüzet
3
Kutatásomat Magyarországon működő gazdasági szervezetek bevonásával végeztem el, a
kutatás gyakorlati megközelítésen nyugvó célja, hogy a magyarországi szervezetek számára
segítséget adjon abban, hogy az üzleti folyamataikat „jobban” tudják működtetni.
A kutatás elméleti célja az üzleti folyamatok vizsgálata a karbantartás, a megbízhatóság és a
szervezeti kultúra kontextusában. Ezzel a vizsgálattal szeretném tovább erősíteni azt a
kibontakozóban lévő folyamatot, ami az üzleti folyamatok megbízhatóság szempontú
megközelítéséről szólnak.
A kutatás az alábbi kérdésekre keresi a választ:
1. Megrendelő szervezet és beszállító szervezet üzleti folyamatainak karbantartási
stratégia rendszere között mutatható-e ki kapcsolat?
2. A megrendelő szervezet üzleti folyamatainak karbantartására alkalmazott karbantartási
stratégiák ismerete, csökkenti-e a beszállítói szervezet üzleti folyamataira alkalmazott
karbantartási stratégiákra vonatkozó bizonytalanságot?
3. Különböző szervezeti kultúra típusba tartozó szerveztek esetén kimutatható-e
különbség a szervezetek üzleti folyamataiban jelentkező meghibásodásokra
vonatkozóan?
Bognár Ferenc Doktori (PhD) értekezés Tézisfüzet
4
2. A kutatás hipotézisei és a kutatási modell
Jelen fejezetben rögzítem, hogy a kutatási kérdések megválaszolásához, mely definíciókat,
értelmezéseket használom. Ennek értelmében az üzleti folyamat alatt olyan gyűjtőfogalmat
értek, „amely egy vállalkozás tágabb értelemben vett működéséhez szükséges vagy azt
szolgáló bármely folyamatot jelenthet”. (Jónás, 2010) Eszerint üzleti folyamatnak tekintem
egy vállalat emberierőforrás-kiválasztási folyamatát éppen úgy, mint azt a folyamatot, mellyel
a vállalat a vevői elégedettséget méri. (Kövesi, 2011) Ennek értelmében az üzleti folyamat egy
nehezen paraméterezhető, speciális jellemzőkkel bíró jelenség, amelynek a felépítése
szervezetenként más és más. Ebből a nézőpontból figyelve, sok szervezet üzleti folyamatainak
karbantartással kapcsolatos kérdéseit csupán általános megfogalmazások mellett, a
szervezetben vezető pozíciójában dolgozó szakemberek bevonásával lehet megválaszolni,
mert a vezető pozícióban dolgozók azok, akiknek megvan a kellő mértékű horizontális
rálátása az üzleti folyamatokra ahhoz, hogy általánosságban véleményt tudjanak mondani
róla.
Az előző bekezdésben tárgyaltakkal összhangban „a karbantartási stratégia a vezetői döntések
kategóriájába sorolható fogalom, ezért a karbantartási stratégia fogalmát döntéselméleti
szempontból kell meghatározni. Ebben a megközelítésben a karbantartási stratégia az adott
cél elérése érdekében hozott döntések láncolata.” (Gaál-Kovács, 2002) A definíció jól
azonosítja a karbantartási stratégia létrehozásához szükséges vezetői szemléletmód és
funkciók szükségességét, így általánosságban ezt a definíciót fogadom el a karbantartási
stratégia definiálására.
Mind az üzleti folyamat, mind a karbantartási stratégia definíciójából levezethető, hogy a
változók operacionalizálása során, a későbbiekben olyan technikákat kell igénybe venni,
amelyek képesek arra, hogy a vezetői szemléletmód figyelembevétele mellett, sok szervezet
jellemzői összevethetőek legyenek egymással.
Továbbá mivel a kérdések megválaszolása „magaslati pozícióból” történő áttekintést igényel,
nem mehetek el a „karbantartási stratégia rendszer” jelentésének megadása mellett sem. Mivel
egy szervezet üzleti folyamatai általában heterogének, így nehéz a teljes folyamatrendszert
egy jellemző karbantartási stratégia mellett karbantartani. De ha a lehetséges karbantartási
stratégiákat rendszerbe foglaljuk, akkor árnyalt képet kaphatunk még vezetői pozícióból is, a
teljes üzleti folyamatrendszer karbantartási stratégiájáról.
A megbízhatóság definíciójának a Nemzetközi elektrotechnikai szótár meghatározását veszem
alapul. Ennek alapján a meghibásodás „olyan esemény, amelynek során a termék elveszíti azt
a képességét, hogy előírt funkcióját ellássa.” Megjegyzem, hogy a kutatásom során az üzleti
folyamatrendszert is „termékként” értelmezem, mivel a definíció alapján ez a szabadsági fok a
rendelkezésemre áll. Az üzleti folyamatokban keletkező meghibásodások és hibatípusok
leírására, szintén a Nemzetközi elektrotechnikai szótár adja az alapot. (IEC (50)191:1990)
A harmadik kutatási kérdés értelmezéséhez szükséges a szervezeti kultúra jelen kutatással
kapcsolatos definiálása. A dolgozat szakirodalmi részében részletesen bemutattam a
szervezeti kultúrával kapcsolatos legfontosabb kutatási eredményeket, külön fejezetet szántam
azon szervezeti kultúra modell és mérési rendszerének bemutatására, melyet az empirikus
vizsgálataim során alapul kívánok venni, ez a Cameron – Quinn féle kultúra modell és
tipológia. (Cameron-Quinn, 2006)
Bognár Ferenc Doktori (PhD) értekezés Tézisfüzet
5
A választásom azért erre a modellre esett, túl az értekezés releváns szakirodalmát bemutató
részében megfogalmazott észrevételeim mellett, mert más szervezeti kultúra modellekhez
képest, ez az a modell, amelyik a legközelebbről azonosítja a szervezeti működés jellemzőit.
Olyan dimenziók mentén végzi a szervezeti kultúra mérését, mint például a szervezeti
vezetés, vezetési stílus, de nyugodt szívvel említem meg a stratégiai hangsúlyokat, mint
jellemzőket, a kultúra típus azonosítása során. A mérési dimenziók nem a nemzeti kultúra
azonosításának jellegzetességeit hordozzák magukon (mint például Hofstede modellje esetén),
hanem direkt a szervezeti viszonyok feltárását célozzák. Ezek mind olyan kategóriák,
amelyek a korábbiakban is tárgyalt definíciók során a vezetői szemléletmóddal kiválóan
társíthatóak. Figyelembe véve, hogy a kutatásom során a szervezeti kultúrát alapvetően a
szervezetek vezetőinek szemüvegén keresztül tudom azonosítani, véleményem szerint fontos,
hogy olyan kultúramodellt válasszak a kutatás elvégzéséhez, amelyik jól támogatja a vezetői
szemléletet.
Az alábbiakban térek ki a kutatási hipotézisek megfogalmazására, melyek a kutatási
modellben szereplő változók feltételezett kapcsolataira vonatkoznak. A kutatás során a
karbantartási stratégiákat két csoport esetén értelmezem, ezek a megrendelő által a saját üzleti
folyamataira alkalmazott karbantartási stratégiák és a beszállítók üzleti folyamatainak
karbantartására elvárt karbantartási stratégiák. A megrendelői oldal karbantartási stratégiáit
tekintem a független, míg a megrendelői oldalról megfogalmazott beszállítói oldal irányára
vonatkozó karbantartási stratégiákat tekintem függő változóknak. Emellett a szervezeti
kultúra kapcsán történő hovatartozást tekintem függő, míg a meghibásodások okait tekintem
független változónak.
1. hipotézis
A megrendelő és beszállító szervezet üzleti folyamatainak karbantartási stratégia rendszere
között összefüggés áll fenn.
A független és a függő változó oldalán is a karbantartási stratégia rendszer négy változója az
eseti, a ciklikus, a diagnosztikán alapuló és a karbantartás megelőzési karbantartási stratégiák.
A hipotézis alapján feltételezem, hogy a megrendelői és beszállítói oldal karbantartási
stratégia rendszere között létezik mérhető kapcsolat.
2. hipotézis
Ismerve a megrendelő szervezet üzleti folyamatainak karbantartási stratégiáját, következtetni
lehet a beszállítói szervezet üzleti folyamatainak karbantartási stratégiájára.
A szakirodalomban fellelhető kutatási eredményekre alapozva feltételezem, hogy ha a
megrendelői oldalon a szervezet a saját működésének karbantartásához egy adott
karbantartási stratégia rendszert alkalmaz, akkor a beszállítói szervezet működésének
karbantartásakor is így cselekszik.
3. hipotézis
A szervezet adott szervezeti kultúra típusba történő hovatartozása alapján különbség
mutatható ki a szervezeti működés egyes meghibásodási jellemzőinek átlagos értékei között.
Véleményem szerint, a különböző szervezeti kultúra típusok közüli hovatartozás, a szervezet
mindennapjaiba is beleszólást kér, ezen meglátásom számos szakirodalmi forrás is erősíti. A
Bognár Ferenc Doktori (PhD) értekezés Tézisfüzet
6
hipotézis vizsgálata során a szervezeti kultúrát tekintem független változónak, méréséhez a
Cameron és Quinn által leírt négy kultúra típust veszem alapul.
A hipotézisek ábrázolásához kidolgoztam a kutatás modelljét. amit az alábbi, 1. ábra mutat.
1. ábra: a kutatási modell
Az első és második hipotézis vizsgálatához a kutatási modell a független („Megrendelő
szervezet üzleti folyamatainak karbantartási stratégia rendszere”) és a függő („Beszállító
szervezet üzleti folyamatainak karbantartási stratégia rendszere”) változók oldalán is négy-
négy tényezőt ír le. Ezek a komponensek azonosítják a kutatás során felhasznált négy
karbantartási stratégiát. A jelölésrendszer magyarázatát az alábbiakban mutatom be,
megjegyezve, hogy az alsó indexekben található „M” a „megrendelő” a „B” pedig a
„beszállító” oldalát jelenti.
EM – eseti karbantartási stratégia a megrendelő üzleti folyamatainak karbantartási
stratégia rendszerében.
CM – ciklikus karbantartási stratégia a megrendelő üzleti folyamatainak karbantartási
stratégia rendszerében.
DM – diagnosztikán alapuló karbantartási stratégia a megrendelő üzleti folyamatainak
karbantartási stratégia rendszerében.
Bognár Ferenc Doktori (PhD) értekezés Tézisfüzet
7
KM – karbantartás megelőzési stratégia a megrendelő üzleti folyamatainak
karbantartási stratégia rendszerében.
EB – eseti karbantartási stratégia a beszállító üzleti folyamatainak karbantartási
stratégia rendszerében.
CB – ciklikus karbantartási stratégia a beszállító üzleti folyamatainak karbantartási
stratégia rendszerében.
DB – diagnosztikán alapuló karbantartási stratégia a beszállító üzleti folyamatainak
karbantartási stratégia rendszerében.
KB - karbantartás megelőzési stratégia a beszállító üzleti folyamatainak karbantartási
stratégia rendszerében.
A modellben az egyes karbantartási stratégiák között véletlenszerűen behúzott vonalakat
ábrázoltam. Ezen vonalak hívatottak jelképezni azt, hogy a különböző karbantartási stratégiák
között kapcsolatokat vélek azonosítani. Ezen vonalak létezésének mindegyikére vizsgálatot
végzek a továbbiakban, ugyanis a kutatási kérdések megválaszolásában és a hipotézis
vizsgálat során, fontos kérdés, hogy ezen vonalak léteznek-e, illetve milyen természetük van.
A harmadik hipotézist szemlélteti a kutatási modell alsó, jól elkülönített része. A „Szervezeti
kultúra” feliratot hordozó téglalap tartalmazza a Cameron és Quinn által leírt négy
kultúratípust, míg a „Szervezet üzleti folyamatainak meghibásodása” felirattal ellátott téglalap
a vizsgált lehetséges meghibásodásokat jelenti az üzleti folyamatok működésében.
Bognár Ferenc Doktori (PhD) értekezés Tézisfüzet
8
3. A kutatás módszertana és a vizsgálati minta
Ki kell térni röviden a konceptualizálás során definiált, kutatási kérdésekhez kapcsolt
fogalmak mérhetővé tételének lehetőségeire, annak érdekében, hogy a kutatás hipotéziseinek
helytállóságát megvizsgálhassam. Az operacionalizálás során keletkező változók és
indikátorok alapján lehet meghatározni azt, hogy a mérésükre milyen módszert kell
kiválasztani.
A kutatás során alapvetően a társadalomtudományi módszertan kvantitatív eszközeit
használtam fel. A kutatási modellem alapján először az üzleti folyamatok karbantartási
stratégia rendszerének operacionalizálását végzem el. Fontos megjegyezni, hogy a függő és a
független változók esetén is az üzleti folyamatok karbantartási stratégia rendszerét ugyan azon
rend szerint írom le.
Megállapítottam, hogy a karbantartási stratégia rendszert oly módon kell mérni, hogy a mérési
pontok képesek legyenek arra, hogy a vezetői szemléletmód figyelembevétele mellett, sok
szervezet jellemzői is összevethetőek legyenek egymással. Mindezek miatt a mérés során azt
tűzöm ki célul, hogy a szervezet vezetője, egy átfogó képet tudjon adni az üzleti folyamatok
karbantartási stratégia rendszeréről a szervezetben. Ennek alapján a négy változót magas
mérési szintű változókként értelmezem. Ezzel kívánom elérni, azt, hogy a mérést végző
személy a saját vezetői látásmódján keresztül tudja megvizsgálni, hogy az üzleti folyamatok
karbantartási stratégia rendszerében az egyes stratégiák, milyen „súllyal vannak jelen”.
Mindegyik stratégiára vonatkozóan egy rövid megfogalmazás és példa áll rendelkezésre a
vizsgálatba bevont személy számára. Az üzleti folyamatok karbantartási stratégia
rendszerének megadásához a mérést végző vezetőnek négy esetben kell 1-7 Likert skálán
pontoznia. Minél inkább jellemző egy stratégia annál magasabb pontszámot kap, minél
kevésbé jellemző, annál kisebbet.
Az üzleti folyamatokban keletkező meghibásodásokra és hibákra vonatkozóan szintén
állításokat fogalmaztam meg jórészt a Nemzetközi elektrotechnikai szótár fogalmi rendszere
alapján. Az üzleti folyamatok meghibásodása esetén a vizsgálatba bevont vezetőnek 1-7
Likert skálán kell megadnia, hogy az üzleti folyamatokban keletkező meghibásodásokra mi
jellemző. Minél erősebben jellemző egy adott állítás, annál nagyobb pontértéket kap, minél
kevésbé jellemző, annál kisebbet.
A szervezeti kultúra, mint a kutatási modellemben független változóként szereplő elem
mérésére a Cameron-Quinn féle kultúra modellt és az OCAI kérdőívet használtam. Nagyon
röviden itt is áttekintem (a dolgozat releváns szakirodalmakat bemutató részében részletesen
bemutattam) az OCAI kérdőív mérési módszerét. A kérdőív az egyes kultúratípusba történő
hovatartozást, 6 dimenzió (főbb szervezeti jellemzők, szervezeti vezetés, vezetési stílus,
összetartó erő a szervezetben, stratégiai hangsúlyok, sikerkritériumok) esetén méri. A kérdőív
mind a hat dimenzióhoz egy-egy állítást rendel hozzá, melyek a négy kultúratípushoz
köthetőek, vagyis minden dimenzió esetén mind a négy kultúratípusra jellemző egy-egy
állítás található meg a kérdőívben.
Ezen négy állítás között kell 100 pontot szétosztani (mind a hat dimenzió esetén külön-külön),
annak függvényében, hogy melyik kultúratípust mennyire érezi a kitöltő reprezentáltnak az
adott dimenzió esetén. Minél inkább leírja egy állítás az adott dimenzióban az adott
kultúratípus által képviselt értékeket, annál több pont adható a számára. A 100 pontot minden
Bognár Ferenc Doktori (PhD) értekezés Tézisfüzet
9
esetben maradéktalanul és a 100 pontot nem meghaladóan el kell osztani a kitöltő belátása
szerint.
Az adatgyűjtés fázisa során 1710 kérdőív került kiküldésre. A visszaérkezett kérdőívek száma
295 volt, ez 17,25 százalékos visszaküldési arányt jelent. A képet beárnyékolja, hogy a
visszaküldött kérdőívekből 34 darabot ki kellett zárnom az elemzésből illetve nem tudtam az
elemzésbe bevonni. Így a visszaküldött és elemzésbe bevonható kérdőívek számának,
valamint a kiküldött összes kérdőív számának aránya 15,26 százalékra változott. Az
adatgyűjtés papíralapon történt egyszerű véletlen mintavételezés mellett. A mintavételezés
során arra törekedtem, hogy a minta nagysága meghaladja a szükséges minimális mintavételi
nagyságot és engedje meg a részminták képzésének lehetőségét.
A hipotézisek ellenőrzésére az egyes változók természetéből és korábbi elméleti kutatási
eredményekből fakadóan adódnak a releváns, kiértékeléshez szükséges módszertani
megfontolások. Az első hipotézis vizsgálatához regresszió és útelemzés, a második hipotézis
vizsgálatához klaszter- és kereszttábla elemzést, a harmadik hipotézis vizsgálatához variancia-
és post hoc elemzést alkalmaztam.
Bognár Ferenc Doktori (PhD) értekezés Tézisfüzet
10
4. A kutatás eredményei
Az első hipotézis helytállóságának elemzése során megfogalmaztam, hogy a megrendelő és
beszállító szervezet üzleti folyamatainak karbantartási stratégiái között szignifikáns pozitív
kapcsolat áll fenn. Nem csak az azonos fejlettségi szintű karbantartási stratégiák között
találhatóak kapcsolatok, hanem a független és függő változó oldal különböző fejlettségi
szinten lévő karbantartási stratégiái között is. Ezeknek a kapcsolatoknak a száma kettő, a
kapcsolatok jele DM-KB és a KM-DB. Ezen kapcsolatok esetén a korreláció gyenge és a
kapcsolat magyarázóereje is csekély, bár léteznek, de az azonos fejlettségű karbantartási
stratégiák közötti kapcsolatok mellett „nem sok vizet zavarnak”.
Még a korrelációelemzés a függő és a független változók között is azonosított
összefüggéseket (emiatt is az útmodell elemzés elvégzése volt indokolt), melyek bizonyos
esetben gyengébbek és kis magyarázó erejűek voltak (például CB-EB esetén), máskor pedig
közepesen erősek és közepes mértékű magyarázó erővel bíróak (például DM-EM esetén).
Mindemellett a függő és a független változók közötti összefüggések esetén a korreláció hol
pozitív (például DB-CB esetén), hol negatív (például DM-EM esetén) volt. A negatív előjelű
korrelációk csak abban az esetben fordultak elő, ha tisztán vertikális volt az irányuk. Ezen
negatív előjelű korrelációs együtthatókkal bíró kapcsolatokat vizsgálva azt is észre lehet
venni, hogy ezek a kapcsolatok minden esetben az eseti karbantartási stratégia „maguktól
történő távoltartására” irányulnak.
Mindezen ismereteket együttesen értelmezve nem lehet eldönteni egyértelműen, hogy a
független változók (a megrendelő szervezet karbantartási stratégiái) bizonyos képe esetén,
milyen kép rajzolódik ki a függő változók (a beszállító szervezet karbantartási stratégiái)
oldalán. Ezt már csak azért sem lehet pontosan megállapítani, mert a függő és független
változók magas mérési szintjei esetén alkalmazható módszerek, ilyen megállapítások
megtételére nem alkalmasak. Sejteni lehet, hogy hasonlítani fog a két oldal egymásra, de
módszertanilag igényesen és pontosan megmondani nem, emellett azért előzetesen bíztató
képet fest a további vizsgálatok célját tekintve.
Azt is meg lehet állapítani, hogy a megrendelői oldalról érkező hatások jelentősebb
karbantartási stratégiát befolyásoló erejűek, mint a beszállítói oldal saját változói között
fellépő hatások. Ebből értelmezésem szerint az is kiderül, hogy a beszállítókra nagy nyomás
helyezkedik a megrendelő felől, ami arra ösztönzi a beszállítókat, hogy a megrendelői
igények szerint formálják saját üzleti folyamataik karbantartását.
A megrendelői oldal és a beszállítói oldal (magas mérési szintű) változóit két alapvetően
különböző klaszterezési eljárással alacsony mérési szintűvé alakítottam. Mivel a két módszer
eredménye között elhanyagolható mértékű különbséget azonosítottam, értelmezésem szerint a
klasztermodell robusztus, a létrehozott klaszterek jól leírják a valóságban tapasztalható
jelenségeket. Eszerint a szervezeteket üzleti folyamataik karbantartása alapján alapvetően
eseti vagy megelőző karbantartási stratégia szerinti klaszterekbe lehet besorolni. Ez az
eredmény részemről várható volt, hiszen ha például a gépek esetén létezik ez a két csoport,
akkor nagy valószínűséggel a szervezetek esetén is létezhet, bár tény, hogy üzleti folyamatok
terén ezt még nem bizonyította korábban senki.
Annak a kérdésnek a megválaszolásához, miszerint a megrendelő szervezet üzleti
folyamatainak karbantartására alkalmazott karbantartási stratégiák ismerete, csökkenti-e a
beszállítói szervezet üzleti folyamataira alkalmazott karbantartási stratégiákra vonatkozó
Bognár Ferenc Doktori (PhD) értekezés Tézisfüzet
11
bizonytalanságot, felhasználtam a megrendelői és beszállítói oldalon is létrejött két-két
klasztert (eseti és megelőző karbantartási stratégia) és ezek esetén kereszttábla elemzést
végeztem el. A Khí-négyzet statisztika kiszámítását követően eredményül állt elő, hogy a
statisztika szignifikáns 1%-os szignifikancia szinten, eszerint a tábla két változója nem
független egymástól. Az összefüggések erősségének vizsgálatára Phí együtthatót, Cramer V
mutatót, és Lambda mutatót számoltam, majd megállapítottam, hogy hány százalékban
alakulnak ki azonos klaszterpárok (eseti-eseti, megelőző-megelőző) a magyarázó és
magyarázott oldalon. A Phí együttható értéke 0,656-os értéket vett fel 1%-os szignifikancia
szinten, ami azt jelenti, hogy a változók között erős összefüggés található. Mivel 2x2-es
kereszttábla a vizsgálat tárgya ezért a korábban ismertetett formulákat figyelembe véve a
másik szimmetrikus mutatószám, a Cramer V értéke is 0,656, ami szintén erős kapcsolatot
jelzett. A Lambda (aszimmetrikus) mutató értéke szintén 1%-os szignifikancia szinten
szignifikáns, értéke 0,593. Ez azt jelenti, hogy annak ismeretében, hogy tudjuk a megrendelői
szervezet üzleti folyamatainak adott klaszterbe történő hovatartozását, hozzávetőlegesen 60%-
al csökken annak a bizonytalansága, hogy a beszállítói szervezet üzleti folyamatait melyik
klaszterbe sorolhatóan tartják karban. A kereszttáblából kiolvasható volt, hogy ha a
megrendelő adott klaszterbe tartozó módon tartja karban üzleti folyamatait, akkor a beszállítói
üzleti folyamatok karbantartása az esetek közel 83%-ában ugyanazon klaszterbe tartozó
módon történik. Mindezek alapján úgy értékelem, hogy szoros összefüggés azonosítható, a
megrendelő szervezet és a beszállítói szervezet üzleti folyamatainak karbantartása között és
ismerve a megrendelő szervezet jellemzőit egészen pontos következtetéseket lehet levonni a
beszállító szervezet jellemzőire.
A szervezeti kultúra és a szervezet üzleti folyamataiban létrejövő meghibásodások közötti
jelenségek vizsgálatához varianciaelemzést végeztem. A szervezeti kultúra azonosítására
Cameron és Quinn kultúratípusait vettem alapul, míg a meghibásodások jellemzőit a
Nemzetközi elektrotechnikai szótár felhasználásával állítottam össze. A varianciaelemzés a
vállalati kultúra, mint magyarázó változó, szemszögéből nézve három meghibásodási
jellemző esetén adott szignifikáns (Sig. < 0,05) megoldást. Megállapítottam, hogy a klán
kultúra típus a legellenállóbb a különböző meghibásodási jellemzőkkel kapcsolatban a másik
két kultúra típushoz képes, míg a piac kultúra a legkevésbé ellenálló. Emellett a hierarchia
kultúra típus minden esetben a két említett kultúratípus között helyezkedik el. Post-hoc
elemzésekkel kimutattam, hogy a piac és klán kultúra típusok esetén fennálló, függő változói
átlagértékek között szignifikáns különbség mutatható ki.
Bognár Ferenc Doktori (PhD) értekezés Tézisfüzet
12
2. ábra: a kutatási eredményeket leíró modell
A 2. ábra összefoglalóan mutatja be a kutatás eredményeit a kutatási modell bázisán.
KM
EM
CM
DM
KB
EB
CB
DB
Megrendelő szervezet üzleti
folyamatainak karbantartási
stratégia rendszere
Beszállító szervezet üzleti
folyamatainak karbantartási
stratégia rendszere
Szervezeti kultúraSzervezet üzleti folyamatainak
meghibásodása
Bognár Ferenc Doktori (PhD) értekezés Tézisfüzet
13
5. A kutatási kérdések megválaszolása
Az eredmények értékelését követően megválaszoltam a kutatási kérdéseket, melyeket az
alábbiakban röviden bemutatok.
Megrendelő szervezet és beszállító szervezet üzleti folyamatainak karbantartási stratégia
rendszere között mutatható-e ki kapcsolat?
A kutatás vizsgálati eredményeire alapozva kijelenthető, hogy igen. Útmodell létrehozásával
bebizonyítottam, hogy a modell függő és független változói között szignifikáns pozitív
kapcsolatok vannak, melyek közül is az azonos fejlettségi szintű karbantartási stratégiái
között fennálló kapcsolatok erősebbek és nagyobb magyarázó erejűek. A különböző
fejlettségi szintű karbantartási stratégiák közötti kapcsolatok gyengébbek és a magyarázó
erejük is kisebb.
A megrendelő szervezet üzleti folyamatainak karbantartására alkalmazott karbantartási
stratégiák ismerete, csökkenti-e a beszállítói szervezet üzleti folyamataira alkalmazott
karbantartási stratégiákra vonatkozó bizonytalanságot?
A kutatás vizsgálati eredményeire alapozva kijelenthető, hogy igen. Klaszterezési eljárással a
kutatási kérdőívet kitöltő szervezeteket az üzleti folyamataik karbantartásának bázisán két
csoportra bontottam. Az egyik csoportban az eseti karbantartási stratégia, a másikban a
megelőző karbantartási stratégia alkalmazása a jellemző. Annak ismeretében, hogy tudjuk a
megrendelői szervezet üzleti folyamatainak adott klaszterbe történő hovatartozását, 59,3%-al
csökken a beszállítói szervezet üzleti folyamatainak adott klaszterbe történő hovatartozásának
bizonytalansága. Ezt a képet tovább pontosítja számításom, miszerint, ha a megrendelő
szervezet adott módon tartja karban üzleti folyamatait, akkor a beszállítói üzleti folyamatok
karbantartása az esetek 82,68%-ában ugyanazon módon történik (eseti-eseti, megelőző-
megelőző karbantartási stratégia alapján).
Különböző szervezeti kultúra típusba tartozó szerveztek esetén kimutatható-e különbség a
szervezetek üzleti folyamataiban jelentkező meghibásodásokra vonatkozóan?
A kutatás vizsgálati eredményeire alapozva kijelenthető, hogy igen. Három esetben
azonosítottam különbséget az átlagos értékek között, akkor amikor ezeket a szervezeti kultúra
típus alapján vizsgáltam. Ez a három eset a „helytelen alkalmazásból eredő meghibásodás”,
„gyártási eredetű meghibásodás”, „jelentős hiba eredményezése”, átlagértékei között a piac és
a klán kultúra típusba tartozó szervezetek esetén volt szignifikáns különbség azonosítható. A
klán kultúra típus az összes meghibásodásra és azok hatásaira a legérzéketlenebb, a piac
kultúra típus pedig a legérzékenyebb. A hierarchia kultúra típus minden esetben a másik két
kultúra típus között helyezkedik el, de szignifikánsan nem különböznek a magyarázott
változók átlagértékei a klán és a piac kultúratípus eseteire nézve.
Bognár Ferenc Doktori (PhD) értekezés Tézisfüzet
14
6. A tézisek megfogalmazása
Az elvégzett elemzések eredményei alapján megfogalmaztam a kutatás téziseit, melyek a
következőekben tekinthetőek át.
1.tézis
A megrendelő és beszállító szervezet üzleti folyamatainak karbantartási stratégia rendszere
között pozitív kapcsolat áll fenn, az azonos fejlettségi szintű karbantartási stratégiák közötti
kapcsolatok erősek és nagy magyarázóerejűek.
A vizsgálatban a megrendelő és beszállító szervezet üzleti folyamatainak karbantartásának
jellemzésére négy a szakirodalom által leírt karbantartási stratégiát alkalmaztam. Útmodell
létrehozásával bebizonyítottam, hogy a modell függő és független változói között szignifikáns
pozitív kapcsolatok vannak, melyek közül az azonos fejlettségi szintű karbantartási stratégiái
között fennálló kapcsolatok erősebbek és nagyobb magyarázó erejűek.
2.tézis
Ismerve a megrendelő szervezet üzleti folyamatainak karbantartási stratégiáját,
következtetni lehet a beszállítói szervezet üzleti folyamatainak karbantartási stratégiájára.
Jelen tézis a 2. hipotézis helytállóságának ellenőrzését követően bizonyítást nyert
megállapításokra épül. Bizonyítást nyert, hogy az üzleti folyamatok karbantartásának bázisán
azonosítható két alapvető karbantartási stratégia, ezek a hibáig üzemelés és a megelőző
karbantartás. A hibáig üzemelés az eseti karbantartási stratégiát foglalja magában, a megelőző
karbantartás foglalja magában a ciklikus, a diagnosztikán alapuló és a karbantartás megelőzési
stratégiát. A megrendelő és beszállító szervezet üzleti folyamatainak karbantartási stratégiája
közel 83%-os valószínűséggel megegyezik.
3.tézis
A helytelen alkalmazásból eredő meghibásodás, a gyártási eredetű meghibásodás és a
jelentős hibát eredményező meghibásodás átlagos értékei között különbség mutatható ki
annak függvényében, hogy a domináns szervezeti kultúra klán vagy piac típusú.
A kutatási kérdőívet kitöltött szervezetek mindegyike esetén meghatároztam, hogy a Cameron
és Quinn által létrehozott kultúramodell melyik kultúra típusába tartozik az adott szervezet.
Ezt követően varianciaelemzés felhasználásával meghatároztam, hogy mely, a szervezet üzleti
folyamataiban fellépő meghibásodási típusok átlagos értékei esetén azonosítható szignifikáns
különbség, annak függvényében, hogy a szervezet melyik kultúra típusba tartozik
dominánsan.
Bognár Ferenc Doktori (PhD) értekezés Tézisfüzet
15
7. Önálló újszerű eredmények
Doktori dolgozatomban a szervezés és vezetés tudományterületén végezett kutatásommal
foglalkoztam, melyben a műszaki tudományterület számos eleme is ötvöződik. A kutatás célja
volt, hogy a létező elméleti megalapozottsággal bíró jelenségek alkalmazhatóságát a
gyakorlati kutatás területén megvizsgáljam, valamint kutatási modell felállításával új kutatási
eredményeket hozzak létre.
Hazai empirikus adatokat gyűjtöttem, majd ezek elemzésével az elméleti feltevéseim
helyességét megvizsgáltam, ezzel a tudomány elméleti kereteit bővítettem. Az üzleti
folyamatok karbantartásának vizsgálata már önmagában újszerű megközelítés. Az utóbbi
néhány évtizedben már látszik, hogy az üzleti folyamatokkal kapcsolatos műszaki kérdések
aktívan a felszínre kezdenek kerülni, de üzleti folyamatok karbantartásának a vizsgálatával
nem foglalkoztak előttem ilyen módon. A kutatás területét tekintve nem lelhető fel a
szakirodalomban hasonló jellegű munka, e tekintetben a kutatási eredmények újszerűsége
nem megkérdőjelezhető.
A dolgozatban leírtam, hogy egy szervezet üzleti folyamatainak karbantartási stratégia
rendszere milyen elemekből építhető fel, majd megvizsgáltam, hogy milyen kapcsolatok
azonosíthatóak a megrendelő és beszállító szervezet üzleti folyamatainak karbantartási
stratégia rendszere között. A karbantartási stratégia rendszer elemeit a szakirodalom részteles
megismerését követően választottam ki.
A dolgozat újszerű eredménye, hogy a szervezet üzleti folyamatainak karbantartásán
értelmezve bizonyíthatóan léteznek azon karbantartási stratégia csoportok, melyeket a
szakirodalom a műszaki tudományterületen már pontosan definiált. Ez megerősíti abba vetett
hitemet, hogy az üzleti életben felfedezhető jelenségek leírására alkalmazhatóak műszaki
jellegű jelenségek, mint például a különböző karbantartási stratégiák, vagy meghibásodási
jellemzők. Ezen eredmény a dolgozatban önállóan nem jelenik meg tézisként, de más tézis
alapjául szolgál és a kutatási irány helyességét és az eredmények újszerűségét igazolja.
Újszerű eredmény, hogy a kutatás kapcsolatokat azonosít megrendelő és beszállítói
szervezetek üzleti folyamatainak karbantartási stratégiái között. A kutatás eredményeképpen
leírásra került, hogy ha ismert egy megrendelő szervezet üzleti folyamatainak karbantartási
stratégiája, akkor abból következtetést lehet levonni a beszállítói szervezet üzleti
folyamatainak karbantartási stratégiájára. Ennek értelmében világossá vált, hogy ha a
megrendelő szervezet adott karbantartási stratégia szerint tartja karban üzleti folyamatait,
akkor a beszállító szervezet üzleti folyamatainak karbantartása is nagy valószínűséggel
(~83%) ugyanolyan módon történik. Ezen eredmény alapján gyakorlati szintű alkalmazási
javaslatokat lehet megfogalmazni.
Ezen eredmény következtében a karbantartási stratégiák az üzleti életben zajló, szervezetek
közötti kapcsolatokat leíró jelenségekké válnak, a dolgozatban fellelhető eredmények
újszerűségének szempontjából ez meghatározó.
A dolgozatban meghatároztam, hogy a szervezetek egy adott kultúra típusba történő
besorolása esetén milyen különbségek fedezhetőek fel az üzleti folyamatokban jelentkező
meghibásodásokban. A szervezeti kultúra meghatározásához Cameron és Quinn szervezeti
kultúra típusait vettem alapul, míg a meghibásodások leírásához a Nemzetközi
elektrotechnikai szótár biztosította a hátteret. Meghatároztam, hogy a klán és a piac kultúra
Bognár Ferenc Doktori (PhD) értekezés Tézisfüzet
16
típusú szervezetek esetén különbség mutatható ki a szervezet üzleti folyamatainak számos
meghibásodási jellemzőjének átlagos értékei között. Különbséget azonosítottam a „helytelen
alkalmazásból eredő meghibásodás”, „gyártási eredetű meghibásodás”, „jelentős hiba
eredményezése” függő változók esetén.
Ezen eredmény alapján javaslatokat lehet megfogalmazni a gyakorló szakemberek számára,
hogy ha az üzleti folyamataikban jelentkező meghibásodási jellemzőek mérsékelni szeretnék,
milyen irányba változtassák a szervezet kultúráját. Ilyen vizsgálatot előttem senki nem
végzett, az eredmények mindenképpen újszerűnek tekintendőek.
Önálló tézisként nem került megfogalmazásra – mivel a post-hoc elemzések alapján a piac-
hierarchia és a hierarchia-klán szervezeti kultúra párok esetén a függő változó átlagértékei
között nincs szignifikáns különbség – de mindenképpen újdonságtartalommal bíró
következtetése a dolgozatnak, hogy szervezeti kultúra típusonként sorrend állítható fel, hogy
melyik kultúra típus a legellenállóbb az üzleti folyamatokban jelentkező meghibásodási
jellemzők mindegyikének átlagértékei alapján. Ezen eredményt vizuális úton lehet csupán
belátni, ám emellett az eredmény újszerűsége nem elvitatható.
A dolgozatban bemutatott következtetéseket és elemzési eredményeket a saját kutatói
munkám alapján fogalmaztam meg, azokat más szerzők korábban nem mutatták be, így
valamennyi saját és újszerű eredménynek tekinthető.
Bognár Ferenc Doktori (PhD) értekezés Tézisfüzet
17
8. A kutatási eredmények gyakorlati alkalmazásának lehetőségei
A magyarországi szervezetek döntő többsége dominánsan más szervezetek beszállítói. Ezt a
jelenséget tovább erősíti a globalizált világgazdaság, melyben egy szervezet könnyebben
válhat más szervezetek beszállítójává, mintha csak lokális gazdasági rendszerek állnának
rendelkezésre. Ez persze nem csak előnyöket, hanem hátrányokat is hordoz magában, mert
bár a lehetőségek számossága nő, de ezzel együtt a megszerzendő és megszerzett pozíciókkal
szemben támasztott követelmények is növekednek. Gyakran okoznak problémát a
szervezetközi együttműködésben a szervezetekben kialakult szervezeti kultúrában gyökerező
különbségek.
A dolgozat segíti abban a hazai szervezeteket, hogy ha beszállítói szeretnének lenni egy másik
szervezetnek, illetve szeretnék pozíciójukat megtartani, akkor milyen viselkedési formákat
célszerű alkalmazniuk. A számos szervezetek közötti (és egy-egy szervezet saját rendszerén
belüli egységek közötti) konfrontálódási lehetőségek kezelése érdekében alkalmazható az
üzleti folyamatokra vonatkozó karbantartási szemléletmód. A szervezetek egyes számú
vezetője a szervezet egyik legfontosabb kapcsolattartója a szervezet környezetében fellelhető
más szervezetekkel. Ha a vezető nyitott szemmel jár és azonosítja a megrendelőinek
szokásait, könnyebben tud velük közösen együttműködni. Ha a vezető érzékeli, hogy üzleti
partnerei a maguk üzleti folyamatait miként kezelik, akkor nagy előnyben van az esetleges
versenytársaival szemben, amikor pozíciót kell megszerezni vagy megtartani. Ismerve egy
megrendelő szervezet üzleti folyamatainak karbantartását nagyon előnyös a beszállító
számára, mert ha saját magánál is képes hasonló rendszert létrehozni, akkor kevesebb
konfrontációra számíthat a megrendelővel. Bizonyos iparágakban szabványok írják le, hogy
egy szervezetnek miket kell teljesítenie, ha az iparágban aktív szereplő szeretne lenni, de ez
az értelmezésem szerint csupán csak a piacra lépési feltétel. Az eredményes működéshez nem
elég szabványoknak, előírásoknak megfelelni, specifikusabb ismeretek is kellenek a szervezet
vezetője számára. Ennek figyelembevétele, sok szervezet számára hasznos lehet.
A szervezeti kultúra egy nagyon jellemző definíciója Marwin Bower nevéhez fűződik,
miszerint a szervezeti kultúra az, „ahogy mi itt a dolgunkat tesszük”. Ez a definíció kellően
tág ahhoz, hogy csak komplex vezetői rálátás esetén legyen értelmezhető a gyakorlati életben,
de nagyszerűsége is ebben rejlik. A dolgozat eredményei alapján nyugodt szívvel tudom
javasolni a magyarországi szervezetek vezetői számára, hogy aktívan foglalkozzanak az
általuk vezetett szervezet szervezeti kultúrájának vizsgálatával (azzal, ahogy a dolgaikat
teszik), hiszen így több az üzleti folyamatokban keletkező meghibásodással szemben is
ellenállóbbak lehetnek.
Javaslom, a vezetők számára, hogy ha a szervezeti működésben gyakorta észlelnek olyan
tüneteket, amelyek arra vezethetőek vissza, hogy a dolgozók helytelenül alkalmazzák a
munkájuk elvégzésére előírt feladatukat, akkor a szervezeti kultúrát próbálják meg olyan
irányba elmozdítani, amelyek a klán kultúra típus jegyeit jobban magukon viselik. Ugyanez a
javaslatom, abban az esetben is ha például sűrűen végeznek szervezet átalakítást, mert az
odáig rendben van, hogy papíron jól megtervezik a szervezeti működést, de a dolgozói
oldalon a működtetés megvalósításakor sok befolyásoló tényező elviheti a tervekhez képest
történő megvalósítást. Ha gyakorta alakítják át a szervezet üzleti folyamatainak rendszerét,
akkor a kutatásom eredményeire hivatkozva javaslom, hogy a szervezeti kultúrát klán irányba
alakítsa a vezető. Szintén a klán kultúra jegyeinek erősítését javaslom, akkor, ha az üzleti
folyamatok rendszerében kialakuló problémák gyakran a szervezeti működés egy jelentős
Bognár Ferenc Doktori (PhD) értekezés Tézisfüzet
18
funkcióját érintik, kifejezetten akkor, ha ez egy fontos, nagy jelentőséggel bíró üzleti
folyamatban okoz problémát.
A kutatás során kifejlesztett kérdőív, alkalmas lehet komplett szervezeti átvilágítások
elvégzésére is, amely eredményképpen előállhat a szervezet tejes kultúratérképe és
részletezhetőek, hogy mely szervezeti terülten, milyen üzleti folyamatokkal kapcsolatos
nehézségekkel küzdenek a részlegek. Így az adott szubkultúra formálásával a szervezeti
működés a rendszerszintű elméleti optimum irányába mozdítható.
Bognár Ferenc Doktori (PhD) értekezés Tézisfüzet
19
9. Hivatkozások
Cameron, K. S., Quinn, R. E. (2006): Diagnosing and Changing Organizational Culture:
Based on the Competing Values Framework. Jossey-Bass, San Francisco
Gaál Z., Kovács Z. (2002): Megbízhatóság, karbantartás. Veszprémi Egyetemi Kiadó,
Veszprém
IEC (50)191:1990 szabvány
Jónás T. (2010): Üzleti folyamatok megbízhatóságának modellezése. PhD értekezés,
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gazdálkodás- és Szervezéstudományi
Doktori Iskola, Budapest
Jónás T. (2011): Üzleti folyamatok megbízhatósága. in: Kövesi J. (szerk.): Minőség és
megbízhatóság a menedzsmentben. Typotex, Budapest.
Kövesi J. (szerk) (2011): Minőség és megbízhatóság a menedzsmentben. Typotex Kiadó,
Budapest
Pinjala, S. K., Pintelon, L., Vereecke, A. (2006): An Empirical Investigation on the
Relationship between Business and Maintenance Strategies. International Journal of
Production Economics, Vol. 104, Issue 1, pp. 214-229.
Reiman, T., Oedewald, P. (2004): Measuring Maintenance Culture and Maintenance Core
Task with CULTURE-questionnaire – A Case Study in the Power Industry. Safety Science,
Vol. 41, Issue 9, pp. 859-889.
Thomas, S. J. (2005): Improving Maintenance and Reliability Through Cultural Change.
Industrial Press, New York
Bognár Ferenc Doktori (PhD) értekezés Tézisfüzet
20
10. Publikációk
NEMZETKÖZI LEKTORÁLT SZAKFOLYÓIRAT CIKK
Bognár Ferenc – Gaál Zoltán: Rethinking business process maintenance related to corporate
culture; Problems of Management in the 21st Century, vol. 1., issue 1. pp. 16-25. 2011.
ISSN 2029 6932
MAGYAR LEKTORÁLT SZAKFOLYÓIRAT CIKK
Bognár Ferenc – Gaál Zoltán: A beszállítói kapcsolatok megbízhatósági és karbantartási
konzekvenciái; Vezetéstudomány, XLIV. évf. június, különszám, 2013. pp. 14-21.
ISSN 0133 0179
MAGYAR LEKTORÁLT KÖNYVRÉSZLET
Bognár Ferenc – Fejes János – Kosztyán Zsolt Tibor: ERP-rendszer bevezetése a
gyakorlatban; in: Műszaki Vezető, 23. aktualizálás, Verlag Dashöfer Kiadó, (szerk.: Topár
József), 2006. április, ISBN 963 9313 03 3
Kosztyán Zsolt Tibor – Bognár Ferenc: ERP-rendszer bevezetésének támogatása
projektmenedzsment eszközökkel; in: Műszaki Vezető (szerk.: Topár József), 24. aktualizálás,
Verlag Dashöfer Kiadó, 2006. július, ISBN 963 9313 03 3
Gaál Zoltán – Balogh Ágnes – Bognár Ferenc: Karbantartásmenedzsment a
tudásgazdaságban; in: Vezetési ismeretek III. (szerk.: Veresné Somosi Mariann) 2009. pp. 62-
77. ISBN 978 963 661 886 5
NEMZETKÖZI LEKTORÁLT PROCEEDING
Ferenc Bognár: The role of maintenance strategies in inter-corporate cooperations; 38th
ESReDA Seminar on Advanced Maintenance Modelling, Pécs, 4-5 May, 2010. Session 7/1
Judit Kiss– Zsolt Tibor Kosztyán– Anikó Németh – Ferenc Bognár: Matrix-based methods
for planning and scheduling maintenance projects; Proceedings of the 13th International DSM
Conference, Cambridge, MA, USA, 14-15 September, 2011. pp. 421-434,
ISBN 978 3 446 43037 2
HAZAI LEKTORÁLT PROCEEDING
Gaál Zoltán – Szabó Lajos – Bognár Ferenc: Az elektronikus ellátási lánc megbízhatósága;
in: XIX. Nemzetközi Karbantartási Konferencia kiadványa; A karbantartás fókuszában:
Minőség – Hatékonyság – Rendelkezésre állás; II. kötet, pp. 85-92. Veszprém, 2007.
Gaál Zoltán – Szabó Lajos – Bognár Ferenc: A szervezet és ellátási láncának működési
hatékonysága; in: XX. Nemzetközi Karbantartási Konferencia kiadványa; A karbantartás
fókuszában: Érték – Költség – Versenyképesség; pp. 205-209. Veszprém, 2008.
Gaál Zoltán – Balogh Ágnes – Bognár Ferenc: Változások sodrában; in: XXI. Nemzetközi
Karbantartási Konferencia kiadványa; A karbantartás kihívásai válságban – Amikor a
nagyok is táncolni tanulnak; pp. 203-201. Veszprém, 2009. ISBN 978 963 9696 71 6
Bognár Ferenc Doktori (PhD) értekezés Tézisfüzet
21
Balogh Ágnes – Bognár Ferenc – Gaál Zoltán – Szentes Balázs: Kikből lesznek a jövő
karbantartói?; in: XXII. Nemzetközi Karbantartási Konferencia kiadványa; A karbantartás
kihívása – A tudástőke felértékelődése; pp. 215-224. Veszprém, 2010.
ISBN 978 963 9696 95 2
Bognár Ferenc – Balogh Ágnes – Gaál Zoltán – Szentes Balázs – Szabó Lajos: Karbantartási
stratégiák szerepe a vállalatközi együttműködésben; in: XXII. Nemzetközi Karbantartási
Konferencia kiadványa; A karbantartás kihívása – A tudástőke felértékelődése; pp. 225-236.
Veszprém, 2010. ISBN 978 963 9696 95 2
Bognár Ferenc – Balogh Ágnes – Szentes Balázs – Thurzó Péter: Csoportos döntéshozatali
módszerek alkalmazhatósága az FMEA elemzés során; in: XXII. Nemzetközi Karbantartási
Konferencia kiadványa; A karbantartás kihívása – A tudástőke felértékelődése; pp. 237-254.
Veszprém, 2010. ISBN 978 963 9696 95 2
Bognár Ferenc – Kosztyán Zsolt Tibor – Kiss Judit – Gáspár Miklós: Karbantartási
folyamatok tervezése, mint többtényezős döntési probléma!?; in: XXIII. Nemzetközi
Karbantartási Konferencia kiadványa; Új utak és kihívások a karbantartásban; pp. 191-204.
Veszprém, 2011. ISBN 978 615 5044 16 8
Bognár Ferenc – Gáspár Miklós: A döntésorientált hibamód és hatáselemzés (DOFMEA)
kifejlesztése és alkalmazása; in: XXIV. Nemzetközi Karbantartási Konferencia kiadványa;
Karbantartás a hatékonyság és a fenntarthatóság szolgálatában; pp. 189-216. Veszprém,
2012. ISBN 978 615 5044 56 4
Gaál Zoltán – Bognár Ferenc – Kovács Tamás: A karbantartás menedzsment hatásai a
beszállítói kapcsolatok megbízhatósági és karbantartási konzekvenciáira; in: XXV. Nemzetközi
Karbantartási Konferencia kiadványa; Tudomány a karbantartás versenyképességének
szolgálatában; pp. 191-210. Veszprém, 2013. ISBN 978 615 5044 81 6
Bognár Ferenc: A döntésorientált hibamód és hatáselemzés (DOFMEA) módszertani
továbbfejlesztése; in: XXV. Nemzetközi Karbantartási Konferencia kiadványa; Tudomány a
karbantartás versenyképességének szolgálatában; pp. 211-220. Veszprém, 2013.
ISBN 978 615 5044 81 6
NEMZETKÖZI KONFERENCIA ELŐADÁS
Ferenc Bognár: The role of maintenance strategies in inter-corporate cooperations; 38th
ESReDA Seminar on Advanced Maintenance Modelling, Pécs, 4-5 May, 2010.
HAZAI PLENÁRIS KONFERENCIA ELŐADÁS
Bognár Ferenc – Gaál Zoltán: A szervezeti kultúra és az üzleti folyamatokban keletkező
meghibásodások összefüggései; Vállalati Kultúra és Hatékonyság Konferencia; Zalakaros,
2013. január 22-24.
HAZAI KONFERENCIA ELŐADÁS
Gaál Zoltán – Szabó Lajos – Bognár Ferenc: Az elektronikus ellátási lánc megbízhatósága;
XIX. Nemzetközi Karbantartási Konferencia, A karbantartás fókuszában: Minőség –
Hatékonyság – Rendelkezésre állás; Veszprém, 2007. június 11-13.
Bognár Ferenc Doktori (PhD) értekezés Tézisfüzet
22
Gaál Zoltán – Szabó Lajos – Bognár Ferenc: A szervezet és ellátási láncának működési
hatékonysága; XX. Nemzetközi Karbantartási Konferencia, A karbantartás fókuszában: Érték
– Költség – Versenyképesség; Veszprém, 2008. június 16-18.
Gaál Zoltán - Bognár Ferenc: A feldolgozóipar karbantartási sajátosságai; Nyomdaipari
Karbantartók 25. Országos Találkozója, Balatonfüred, 2008. október 9-10.
Bognár Ferenc: Karbantartási sajátosságok a feldolgozóiparban; A Magyar Tudományos
Akadémia Veszprémi Akadémiai Bizottságának és a Pannon Egyetem Számvitel és
Controlling Tanszékének Közös Szervezésű Tudományos Ülése, Veszprém, 2008. december
17.
Bognár Ferenc – Balogh Ágnes – Szentes Balázs – Thurzó Péter: Csoportos döntéshozatali
módszerek alkalmazhatósága az FMEA elemzés során; XXII. Nemzetközi Karbantartási
Konferencia, A karbantartás kihívása – A tudástőke felértékelődése; Veszprém, 2010. június
7-8.
Bognár Ferenc – Balogh Ágnes – Gaál Zoltán – Szentes Balázs – Szabó Lajos: Karbantartási
stratégiák szerepe a vállalatközi együttműködésben; XXII. Nemzetközi Karbantartási
Konferencia; A karbantartás kihívása – A tudástőke felértékelődése; Veszprém, 2010. június
7-8.
Bognár Ferenc – Kosztyán Zsolt Tibor – Kiss Judit – Gáspár Miklós: Karbantartási
folyamatok tervezése, mint többtényezős döntési probléma!?; XXIII. Nemzetközi
Karbantartási Konferencia, Új utak és kihívások a karbantartásban, Veszprém, 2011. június
6-7.
Bognár Ferenc – Gáspár Miklós: A döntésorientált hibamód és hatáselemzés (DOFMEA)
kifejlesztése és alkalmazása; XXIV Nemzetközi Karbantartási Konferencia, Karbantartás a
hatékonyság és a fenntarthatóság szolgálatában; Veszprém, 2012. június 4-5.
Recommended