Vasútfejlesztési tervek a két világháború között Magyarországon

Vasútfejlesztési tervek a két világháború között Magyarországon

Pécs 2013. november 7.Prof. Dr. Majdán János

A. A háború, a rendszerváltások és a békediktátum következményei a vasúthálózatra

B. Változások, fejlesztések 1941-ig

C. Hálózati bővítések 1941-1944 között

Magyarország vasúti hálózata 1914-ben

A. Harcok és a megszállás vasúti következményei (1918 – 1921)

1. A vasúti gördülőállomány drasztikus csökkenése

2. Megcsonkított hálózat

3. Az utódállamokból menekülő vasutas családok beáramlása

A. Magyarországon lévő összes vasúti kocsiállomány alakulása 1918-1921 között(Kelety Dénes nyomán a szerző szerkesztése)

1918 november leltárban105 308 Ebből üzemképes 78 600

Ebből MÁV állományában 38 300 1919. augusztus 28. Idegen és MÁV állományában

73 266

Ebből MÁV állományában 35 586 1919. december. Idegen és MÁV állományában

35 401

Ebből MÁV állományában

26 905

A. MÁV tulajdonban lévő személykocsik állománya 1918-1921 között(Kelety Dénes nyomán a szerző szerkesztése)

1918. november. 8680 1919 április. 4725 1919. augusztus 28. 4725 1919 október. 2031

Ebből üzemképes 615 1921.április. 2488

Ebből üzemképes 2067

A. MÁV tulajdonában lévő mozdonyok 1918-1921 között(Kelety Dénes nyomán a szerző szerkesztése)

1918. november. leltárban 4887Ebből üzemképes 3421

1919. augusztus 28. 2755Ebből üzemképes 1323

1919 október. 1528Ebből üzemképes 410

1921.április. 1852

Ebből üzemképes 1012

A. A vasúthálózat helyzete 1920 után

Magyarország vasúti hálózata 1914-ben:22 869 kilométer.

A trianoni békediktátum után:7 255 kilométer.

A vasutakat 51 ponton metszette a határ, ebből 32 vámállomásként működött.

A. Békediktátum előírása 1920

Kétvágányú hálózat 815 kilométerből - felszedések

Budapest-Keleti – GyőrBudapest-Kelenföld – PusztaszabolcsBudapest-Nyugati – SzobBudapest –Keleti – Miskolc – Sátoraljaújhely

Hatvan - SalgótarjánBudapest-Nyugati – Cegléd – Szolnok - Békéscsaba –

LökösházaRákos – Újszász – SzajolBudapest-Ferencváros – Soroksár – Kiskunlacháza – KelebiaSzeged – SzőregNagykanizsa - Murakeresztúr

A. Békediktátum előírása 1920

Kétvágányú hálózat 815 kilométerből - felszedések

Budapest-Keleti – GyőrBudapest-Kelenföld – PusztaszabolcsBudapest-Nyugati – SzobBudapest –Keleti – Miskolc – Sátoraljaújhely

Hatvan - SalgótarjánBudapest-Nyugati – Cegléd – Szolnok - Békéscsaba –

LökösházaRákos – Újszász – SzajolBudapest-Ferencváros – Soroksár – Kiskunlacháza – KelebiaSzeged – SzőregNagykanizsa - Murakeresztúr

B. Vasútépítések (normál nyomtáv)

Tát és a Duna-part Baja és a Duna-part Kocsord – Fehérgyarmat Felsőgalla – Tatabánya Budapest kispesti összekötő Csepeli szabad kikötő Hidas-Bonyhád – Bonyhád Dunaföldvár – Solt Szeged – Röszke elágazás

35 kilométer

B. Egyéb MÁV építési munkák

Állomások, határállomások át- és kiépítése Elsőrangúsítás:

Vámosgyörk – Gyöngyös

Bánréve – Ózd

Kecskemét – Fülöpszállás

Tapolca – Keszthely

Budapest – Lajosmizse

Szeged - Békéscsaba

B. Egyéb MÁV építési munkák

HidakDuna – Újpesti összekötő

Tisza – Szolnok, Kiskőrös

Kőrös – Szarvas, Kunszentmárton

Maros – Makó

Hernád – Zsolca

Zala – Zalaegerszeg Közúti is: Baja, Algyő

B. Keskenynyomtávú építkezések 1941-ig

Lillafüred – 36 km Alföldi Első Gazdasági Vasút (Orosháza környéki

része) – 18 km Szegedi Gazdasági Vasút – 67 km Gyöngyös – Bene (Mátravasút) – 6 km Debreceni Városi Erdei Vasút hosszabbítása – 14 km Kecskeméti Gazdasági Vasút – 59 km

B. Hegyközi (Sátoraljaújhely) – 26 km

Bodrogközi Gazdasági Vasút – 60 km

B. Új helyzet – új második vágány 1942-ig

1925 – 1926 Győr – Hegyeshalom 1937 – 1942 Budapest – Székesfehérvár 1939 – 1941 Szajol – Debrecen 1940 Sárbogárd – Rétszilas

815 kilométer helyett 1184 kilométer

B. Új helyzet – új feladatok Helyiérdekű vasutak államosítása

B. Magán és helyiérdekű vasutak bérbevétele és államosítása

Pécs – Barcsi Vasút – 68 km – 1925. július 1. - MÁV bérlet Helyiérdekű vasutak – 4052 km – 1926-1931 között államosítás Duna – Száva – Adria Vasúttársaság (1920-ig Déli Vasút) – 560

km – 1932. július 1. – államosítás Ipari és kikötői vágányok – 20 km – 1931-1936 – államosítás Budapest környéki hév hálózat – 40 km – 1929. augusztus 1. –

BHÉV része Miskolc – Diósgyőr villamos közüzemi hév – 7km - 1924

B. Új helyzet – új feladatok Országos jelentőségű hálózati fejlesztési tervek

B. Javaslat szintjén tárgyalt vasútépítések a Dél Dunántúlon

Pécs – Komló Godisa – Kaposvár Bátaszék – Mohács - Villány Rétszilas – Paks – Szekszárd Kszőhidegkút-Gyönk – Szekszárd Fonyód – Dombóvár Somogyszob – Nagykanizsa – Lenti –

Zalalövő – Szentgotthárd

C. Vasútfejlesztések Erdélyben 1940 -1944 között

Szászlekence – Kolozsnagyida (1940)

keskenynyomtáv – 16 km

C. Szeretfalva - Déda (1942. december 5)

48 km nyílt vonali pálya és 25 km állomási vágány

Déda, Szeretfalva és további 4 állomás,

3 megállóhely, 30 híd, 4 viadukt, 21 alul- és felüljáró, 160 épület (vasúti őrház,

víztornyok, stb.)

Fejlesztések a két világháború között = a jövő