Keresztény vallás a Tokugawa-korban

A szívélyesA szívélyesfogadtatástólfogadtatástól

a véresa véresüldöztetésig –üldöztetésig –A keresztényA keresztény

vallásvalláskezdeteikezdetei

JapánbanJapánban

Készítette: Dobszay Anna

A keresztény vallás megjelenése Japánban

• Xavéri Szent Ferenc – 1549. augusztus 15.

• Alessandro Valignano

• más rendek térítői: ferencesek, domonkosok

Xavéri Szent Ferenc Alessandro Valignano

Társadalmi, politikai, vallási helyzet a misszió kezdetének idején

• Sengoku jidai (1467-1568) sorozatos háborúzások, lázongások, hatalmi harcok

lakosság jelentős része elszegényedett

• vallás terén: zavaros állapotok – buddhista papok és szerzetesek belefolytak a politikai küzdelmekbe

A misszió működésének kezdetei és az első tiltó rendelkezések

• Oda Nobunaga idején (1568-1582)– pozitív fogadtatás

– daimyōk közül is sokan megkeresztelkedtek

– felhasználja terveiben az új hitet

• Toyotomi Hideyoshi (1582-1598)– megnehezítette a misszió dolgát –

kiszámíthatatlan, hirtelen haragú ember

– Eleinte megtűrte a kereszténységet, később gyanakvás

– 1587: rendelet – kiutasítás Japánból nem tartották be szigorúan

• 1593: első ferences csoport érkezése – ellentétek a jezsuitákkal ártott az új hit helyzetének

• 1587-es betiltás okai

• helyzet a rendelet után

• további ellentétek a rendek között

1597. február 5., Nagasaki – 26 vértanú

ők Japán első szentjei

Miki Szent Pál és társai(emléknapjuk február 6.)

vértanúk keresztre feszítése

A keresztények száma a sengoku jidai, illetve Tokugawa Ieyasu idején

• Oda Nobunaga – misszió fellendülése– 1556: alig négyezren 1582: 130 ezer

– a növekedés nem problémamentes…

• Toyotomi Hideyoshi– 1583: 150 ezer

– Valignano szerepe

• Tokugawa Ieyasu– eleinte csendes növekedés, később betiltás

jezsuita kézirat

A keresztények társadalmi szerepvállalása

• alappilér: jótékonyság, karitatív cselekedetek, irgalmasság, segítségnyújtás

• Japánban is aktív szerepvállalás e téren• misszionáriusok szolgálata• Önkéntes alapon szerveződő testvéri közösségek

– pl. a Misericordia Nagasakiban• Nagasaki: idősek otthona, árvaház, hajléktalanok

segítése, kórházak+ további szolgálatok a város lakóinak

A Tokugawa-korszak keresztényüldözésének okai,

körülményei, eredménye

• T. Ieyasu eleinte megtűrte a kereszténységet, később keményen fellépett ellene

• korábbi okok + újabbak:– európai gyarmatosító hatalmak versengése

– politikai botrányokba való belekeveredés

1614. január 27. – rendelet

1614. évi rendelet

• ekkoriban a hívek száma kb. 300 ezer fő, papoké 90 fő, szerzeteseké 60 fő

• összes külföldi kitiltása

• buddhizmus újrafelvétele a keresztények számára

• Japán előkelő keresztényei északra menekülnek – Date Masamune, Takayama Ukon

• Nagasaki – a misszionáriusok nagyrésze elment, 37-en titokban ott maradtak

Date Masamune Takayama Ukon

• 62 keresztény daimyō a keresztény évszázadban

(1549-1650)– a 200 előkelő családból alig akadt olyan, mely

megőrizte volna a hitét

• egyszerű nép, parasztság– Több megtérő, leszármazottaik között is sok a

keresztény

társadalmi ok: falvak népessége jobban összetartott, míg a magasabb rangúaknál gyakran családon belül is egymás ellen fordultak…

• XVI. sz. eleje: szükségessé vált az alaposabb hitbeli képzés és a szervezettség

ez a körülményekhez képest igen nagyfokú szervezettség volt az oka a kereszténység megerősödésének képes volt átvészelni az évszázados üldöztetést

• 70-80 év, totális rendőrállam, kínzások, besúgói rendszer, megfélemlítések, stb.

ez kellett a kereszténység legalább látszólagos eltüntetéséhez

japán mártírok

• különféle kínzások – hitehagyásra bírni az embereket

sok vértanú (napjainkig 41 szent, 200< boldog)

voltak, akik megtagadták hitüket

sokan rejtőzködve folytatták hitük gyakorlását – a kereszténység földalatti mozgalomként fennmaradt a Meiji-korig

fumie – 1627-1859keresztények kiszűrésére irányuló módszer – nem feltétlenül hatásos…

• az üldözés okai

– vezetők úgy érezték, a keresztények nem fogadják el bakufu abszolút tekintélyét…

– kapocs lehet a lehetséges ellenségek között (nyugati daimyōktól való félelem)

– európai gazdasági befolyástól való félelem

• Tokugawa Ieyasu – személy szerint nem akart keresztényüldözés hírébe keveredni

• Tokugawa Hidetada (1605-1623)– korábban is kitűnt keresztények elleni

kegyetlenségével

– nem érdekelte a látszat – nyíltan véres üldözéseket rendelt el (első kettő: 1619 és 1622)

• Tokugawa Iemitsu (1623-1651)– rémuralma 30 évig tartott

– a kínzás, a vallatás és a kivégzések valóságos szaktudománnyá fejlődtek

• Inoue Masashige– ő is megkeresztelkedett, de később az egyik

legnagyobb inkvizítorrá vált

– Iemitsu egyik fő embere, közösen dolgoztak ki újabb kínzási módszereket

– gyakran csak a kíváncsiság hajtotta – tesz-e Isten csodát a megkínzott ember érdekében?

• új papok érkezése Japánba – vértanúság dicsősége vonzotta őket

A shimabarai lázadás(1637-38)

• a felkelés fő oka: parasztok terhei az elviselhetetlenségig nőttek – vallási kérdések eleinte nem játszottak közre benne

• gazdátlan szamurájok vezetésével elfoglalták Hara várát (Shimabara-félsziget)

• a várat csak 30 ezren védték; a sógun százezres sereget küldött – ez sem lett volna elegendő, de a védők élelme és lőpora elfogyott

• a vár bevétele után a nem keresztények szabadon elvonulhattak – a keresztények hitehagyásra lettek felszólítva

ez nem történt meg, így családostul lemészárolták őket

• számos irodalmi alkotás – 1827-ig mintegy 121 könyv és írás

Amakusa Shiro szobra

shimabarai templom üvegablaka

• 1651-ig két-háromszázezerre tehető az üldözések áldozatainak száma

• napjainkig kb. 4000 vértanúról vannak hiteles adatok – ez a szám nem végleges

ezek a nagy számok azt mutatják, milyen sikeres volt a misszió – a keresztény hit hamar és mélyen gyökeret vert a japán nép körében

• 1658, Ōmura – a rendőrség nagyszámú

keresztény csoportra bukkant

608 keresztényt lefejeztek

• 1697: utolsó tömeges vértanúság (25 fő)

• XVIII. sz. – viszonylag csendes

• 1842: még ekkor is találtak rejtőzködő keresztényeket pl. Nagasaki-ban

Összegzés

• 1549 és 1630 között: összesen kb. 800 ezer keresztény– Kyūshū, illetve Ōsaka és Kyōto környéke

• az üldözések alatt 66 tartományból csupán 8 olyan volt, ahol nem találtak keresztényeket a bakufu emberei

• minden üldöztetés ellenére is maradtak, akik

hitüket továbbadták gyermekeiknek, és a Tokugawa-kor végéig titokban tudtak maradni

• 1865, Nagasaki és környéke: – 14-15 ezer keresztény, akik rejtőzködve éltek

másfél évszázadon át

Köszönöm a figyelmet!Köszönöm a figyelmet!