Szabó CSilla - Némethné Szelle Krisztina - Korszerű módszertani technikák a felső tagozaton

Korszerű módszertani technikák a felső tagozaton

Szabó Csilla – szurdopedagógus és magyartanárNémethné Szelle Krisztina – szurdopedagógus és dármapedagógus

„És nincs madárcsicsergés” – egy személyes vallomás a hallássérülésről

„Értelem és érzelem”

A nyelvi és szociális kompetencia fejlesztésének módszerei az irodalom

és drámaórákon

A személyes és szociális kompetenciák elemeinek öt fő csoportja:

(Daniel Goleman szerint ):

Éntudatosság (önismeret,önértékelés, önbizalom)Önszabályozás (önkontroll, megbízhatóság, alkalmazkodás)

Empátia (mások megértése, érzelmi feszültségek érzékelése)Motiváció (kezdeményezőkészség, optimizmus, elköteleződés)

Társas készségek (befolyásolás, kommunikáció, konfliktuskezelés,kapcsolatépítés, együttműködés, csapatszellem)

Éntudatosság és empátia

Ismerd meg önmagad, csak így érthetsz meg másokat.

• Milyen vagyok?• Mit érzek?• Hogyan viselkedem az egyes

élethelyzetekben?

Reális énkép

Szerintem ilyen vagyok.Szerintem ilyennek látnak mások.

Külső visszajelzések.

Ilyen vagyok!

„Az élet és az irodalom”

A kompetenciafejlesztés lehetőségei az irodalomórán

• Fordulatos, érdekes meseszövés• Viszonylag kevés szereplő, egyszerű jellemek,

pozitív és negatív pólus• Plasztikusan ábrázolt, képszerűen

megragadható élethelyzetek• A szituációkból, konfliktusokból könnyen

kibontható érzelmek és indulatok

• Fordulatos, érdekes meseszövés• Viszonylag kevés szereplő, egyszerű jellemek,

pozitív és negatív pólus• Plasztikusan ábrázolt, képszerűen

megragadható élethelyzetek• A szituációkból, konfliktusokból könnyen

kibontható érzelmek és indulatok

Miért éppen a János vitéz és a Toldi?Ami mellette szól:

A lelkiismeret Jancsi látta a zsiványok sok-sok kincsét. Magában vitatkozott• Elviszem a kincset! Ez lopott kincs!.• Gazdag leszek! Nem nyúlok hozzá!

Egy belső hang azt súgta: Nem szabad! Ez a hang a lelkiismeret.

• Veled történt már hasonló? Mit súgott a lelkiismereted?

• Elviszem ezt a sok aranyat! Ne vidd el a pénzt!• Elköltöm mindet! Ne legyél önz , mert ő• Belefér, az egész család. mindenki utálni fog.• Körbe utazzuk a világot.

Ugyanez a téma a dráma eszközeivel:

1. Állókép

2. „Kihangosítás”

A féltésMiklós és az édesanyja nagyon szeretik egymást. Miklós félti az édesanyját: attól félti, hogy megijed,

szomorú leszvagy beteg lesz.Az édesanya is félti a fiát: attól félti, hogy elfogják,

börtönbezárják, valami baj történik veleMinden ember félti azt, akit szeret. • Te kit féltesz? Anyukámat• Mitől félted őt? Attól, hogy felmegy a

vérnyomása.• Téged ki félt legjobban? Anyukám• Mitől félt téged? Nem tudom. Nem

akarja, hogy bajom legyen.

Ugyanez a téma a dráma eszközeivel:

1. Egyedül a körben

2. Jelenetek

3. Jelenetek adott végszóra

Az önuralom

• A vitézek bosszantották Miklóst. Miklós dühös lett. Elvesztette az önuralmát. Nem tudott magának parancsolni. Felkapta, és eldobta a malomkövet.

• Veled történt már hasonló? Igen Sokszor előfordul? Néha

• Például mitől veszted el az önuralmadat?

Amikor Dominik piszkál.• Mit csinálsz olyankor?Megpróbálom kibírni.

Végül megrúgom és megütöm.

Az önismeret, önuralom fejlesztését szolgáló drámai eszközök:

1. Találd meg, hol van!

2. Átló

Az érzelmek, indulatok nyomon követése a kötelező olvasmányokban

„Mit érzett a kőszívű ember három fia?

Lényegkiemelés a dráma eszközeivel

• Ábrázold három képben• Állóképek

Az empátia fejlesztése: „Öreg ember, öreg fa”

A szöveg mélyebb rétegeinek feltárása a dráma eszközeivel

Milyen fa lennél? Hol nőttél fel? Egyedül élsz vagy körbevesznek más fák is? stb.

Fórum színház (vita)

„ Jó öregnek lenni.”

„ Jó fiatalnak lenni.”

körmese

Lírai művek feldolgozása

Képi gondolkodás és a költői képek: hasonlat,metafora

Tóth Árpád költői képei

Körúti hajnal

Egyszerre két tűzfal között kigyúlt

A keleti ég váratlan zsarátja”

metafora

„S lomhán söpörtek az álmos vicék

mint….rosszkedvű koboldok”

hasonlat

Esti sugárkoszorú

„hajad sötét lombja”metafora

Ady Endre: Párisban járt az Ősz

Párisba tegnap beszökött az Ősz.Szent Mihály útján suhant nesztelen,

Kánikulában, halk lombok alattS találkozott velem.

Ballagtam éppen a Szajna feléS égtek lelkemben kis rőzse-dalok:Füstösek, furcsák, búsak, bíborak,

Arról, hogy meghalok. Elért az Ősz és súgott valamit,

Szent Mihály útja beleremegett,Züm, züm: röpködtek végig az uton

Tréfás falevelek. Egy perc: a Nyár meg sem hőkölt belé

S Párisból az Ősz kacagva szaladt.Itt járt s hogy itt járt, én tudom csupán

Nyögő lombok alatt.

A megszemélyesítés

A versek érzelmi feldolgozása

Petőfi Sándor: Szeptember végén

Még nyílnak a völgyben a kerti virágok, Elhull a virág, eliramlik az élet... Még zöldel a nyárfa az ablak előtt, Ülj, hitvesem, ülj az ölembe ide! De látod amottan a téli világot? Ki most fejedet kebelemre tevéd le, Már hó takará el a bérci tetőt. Holnap nem omolsz-e sírom fölibe? Még ifjú szívemben a lángsugarú nyár Ó mondd: ha előbb halok el, tetemimre S még benne virít az egész kikelet, Könnyezve borítasz-e szemfödelet? De íme, sötét hajam őszbe vegyül már, S rábírhat-e majdan egy ifjú szerelme, A tél dere már megüté fejemet. Hogy elhagyod érte az én nevemet?

Ha eldobod egykor az özvegyi fátyolt, Fejfámra sötét lobogóul akaszd,

Én feljövök érte a síri világból Az éj közepén, s oda leviszem azt, Letörölni véle könnyűimet érted, Ki könnyedén elfeledéd hívedet,

S e szív sebeit bekötözni, ki téged Még akkor is, ott is, örökre szeret!

Az életrajz fontossága

” és Fanni várna szőkén a rőt sövény előtt,”

(Radnóti Miklós:Erőltetett menet)

A vers érzelmi megközelítése a dráma eszközeivel:

1. A vers hangulatának megjelenítése tárgyak, színek segítségével

2. Egy tárgy legszebb és legszomorúbb napja

„Értelem és érzelem” – Egy hallássérült kislány fogalmazása Arany János balladája nyomán

Tetemre hívás

Egy sötét erdőben halva találták egy ifjú Bárczi Benőt, a szívében egy hosszú, hegyes tőr volt rajta.

Édesapja a kastélyba vitte föl. Az ifjú családja gyászolnak. Édesapja ezt mondta: ha egy gyilkos van az áldozat közelében, a sebhelyen kijön a vér, ő az a gyilkos. A szobában fekete anyagok voltak beborítva. Egy fény sem jut be, csak a gyertyafény világítja be a szobát. A gyertya csendesen riogatja magát, mintha ő is csendben gyászolna magában.

Az ifjú apja behívták az ifjú ellenségeit, a barátait, a falusiakat, a családját. Egyikük sem gyilkos, a vér nem búgott ki. Most, a legutolsószor, egy titkos, szép menyasszonya bejött. Nem sírt, nem hullottak a szeméből, mint az esőcseppek, vagy folytak, mint a patak. Csak nézett ott a sebhelyet, földbe gyökerezett a lába, megdermedt az arca, mert a sebhelyből jött ki a csillogó, vörös vér.

Az apa megdöbbentett, ő a fia gyilkosa. A lány elmesélte, hogy Benő szereti őt.

Ha nem mondja ki, hogy szereti, megöli magát. A lány odaadta neki a tőrt, és megölte magát.

A lány elmebeteg lett, kihúzta a tőrt a fiú sebhelyéről, lóbálva, sírva, kacagva szaladgált az utcán, és táncolt, ezt dalolta: „A lány, aki a fiú érzéseivel játszotta!”

2014. január

Köszönjük a figyelmet!