dalékok az urartui rituálís,'l -*i*gyakorlat tipológ íájához

-_::rartui epigráfiai emlékekben viszonylag gyakran bukkan fel egy bízonyos ,,a§ihusi"-

--:_et neve, i11. maga akífejezés,'Feltűnő, és nyilván az értelmezés tekintetében fon--_= ehet, hogy a kifejezéstöbbször is olyan köveken tűnik fel, amelyek feltehetőIeg

:.;_,afcsarnokok vagy ahhoz hasonló termek oszlopainak atalapzatául szolgáltak (ld,

_ =:r.zet a., b., f. és esetleg c. pontja), A kifejezés nyelvtani elemzése mindeddig nem

,==:eit eredményre, vagy legalábbis eléggé trivíáIis megoldással tudtak csak szolgálni.- - _e|mezők az a§h- győk jelentése ,,enni", esetleg ,,étel]el ellátní" lenne (vö. alább, z,

=:.3g/. és ennek megfelelően (az -usi rag alkaimazásával) akííejezés egy olyan épúleire

: ==a. teremre) vonatkozna, amely valamiféle étkezés színhelyeként funkcionált volna

;: -ebédlő, étkező").'

-:_: ismert előfordu]ások::. _{ már elpusztult vani óváros egyik magánházábó] e]őkerúlt henger alakú kő; jelenleg a Tbí-

.zi Múzeumban található. Átmérőle 73 cm, a kör kerúlete z3o,8 cm, magassága 3o cm, a felirat_:_,;űli felső része 15 cm, az alsó része 13,8 cm, a sorok magass ága 3,6 cm (CTU A s-6sA).: Egy kerek kő, a warrak kiliseí (yedíkilisei) kolostor templomába beépítve kerúlt elŐ, jelenieg a

_ _-__:szi Múzeumban található. Átmérőie 7o cm, kerülete 217 crr^, magassága r3-16 cm, a sorok

-_:,;assága 3,5 cm, A kő közepén van e8y 25 cm átmérőjű mélyedés (CTU A r-6lB).: .gy hurkumi templomudvarból előkerúlt, ísmeretlen eredetű, F. W. König áItaI még

:___j:kőtoredékként (,,Sáulersteinfragment", ld. HchI 54c) azonosítoit kő (CTU A 5-65C).: :g.v Davti-b]urból származó bazaltfelirat, jelenleg a jereváni Tőrténetí Múzeumban található__*A8-3o).: i;r- arínberdí kőiap 16 soros felirata, jelenleg szintén a jerevání Történetí Múzeumban találha-

:: _. kőlap 64,5 cm magas, 5r cm széles. A felirat magassága 56,3 cm, széiessége 43,8 cm, a sorok

--l:ssága egyenként 3,5 cm (CTU A 9-zo)._ l: jb. egyenként 110 cm magas, i4ox14o cm átmérőjű kőkocka Adi]cevaz-Kefka]esibő] (CTU

- -- -v].

: =ég Laroche ry8o:59; Chaöikjan 1,985:.451' Wegner 2ooo:217.

. : ' ] iii i] 'rjj 1],:j

Legutóbb G, Wilhelm és R. Akdo§an arra a következtetésre jutottak, hogy a hurrínyelvi analógiák szerint a sző a|aplául szolgáIó -a§=i=hG)-kífejezés hurri ,,párja" - a

rokon grammémák egyezése alapján - az aí,oge lenne.J Ez akifejezés az űn.,,hurri-hettita bilingvisben" fordul elő, abban a jelenetben, amikor Allaní vendégségbe hívjaTe§§obot.a Az aí,o§e itt nem más, mínt a két isten kőzös lakomája (a hettita változatban:

,,adátar"5), azaz akífejezés - és ezáItal az urartui *a§ihi sző - jelentése ,,rituális, únnepíétkezés". Az ebbőIképzett a§ihusi pedíg nem más, mint ,,rituális, ünnepi étkezésnekkialakított (terem, helyiség)", egyfajta ,,étkezőhe\yíség".Eztpersze eddig is sejthettűk.de a bilingvis adatai alapján ezt funyalhatjuk: egy olyan reprezentatív építményről vanszó, ahol az ístennel/istenekkel va]ó közös étkezés történik.

Az ,,a§ihusi-épülettel" (és természetesen a kifejezésjelentésével) kapcsolatos értel-mezések egyben módot és lehetőséget adnak arra, hogy megpróbáljuk elhelyezni az

urartui rituáIis gyakorlatot az ókori keletí oikumené egészében, amennyite arra az

általunk jelenleg ismert írott és régészetí források lehetőséget adnak. Az utóbbi időkbena szakírodalomban az ókori keleti áldozatbemutatásí formák kétfajta kategorizálásímódja jelent meg:6

(r) Szíriai-nyugat-anatóliai hagyomány: a vágáskózp ontű á|dozatbemutatás. Itt az

áldozatbemutatás az áLdozatí állatlevágásával történik, majd az állatbizonyos részei:-

elégetik. A helyszín ennek megfelelően van kialakítva: nagy o]tár, véreivezető csatorna.tűz táplálás ára alk alma s hely.

(z) Egyiptomi-mezopotámiai hagyomány: a középpontban az istenek kész ételekke.

való ellátása á11. A központi helyszín ebben az esetben a konyha, ahol előkészítikazisten(ek) ellátását.

Az első esetben az áldozatbemutatás tágabb társadalmi-rituális kontextusa a követ-

kező lépésekbőI tevődik őssze:

- felvonulás (a cé] a templom vagy legalábbis valamiféle szent hely);

- rítualízált állatvágás;

- a levágott állat bizonyos részeinek elégetése (égőáIdozat) ;

- a levágott állat további meghatározott részeínek kozös elfogy asztása.

Ez aíajta áldozatbemutatás egyben társadalmí esemény, melynek során a résztvevők

3 WiIheIm - Akdo§an zorr.a Egy kétnyelvű, hurri és hettita nyeiven fennmaradt epikus műről van szó, amelyet 1983-ban ta-

1áltak Bo§azkoyben, és éppen a kétnyelvúsége miatt bír nagy jelentőségge1 a hurri nyelv kutatásaszempontjából. Publikácíója: KBo 3z, í11. Neu r996,

; KBo 3z Nr.13. Vs. l:r-z6 (hurri változat; hettíta változat: uo. II:r-z7).6 Vő. Bergquist t993: tt-43.

:=. meghatározotthelyre g

: =égek kényelmére azonba\em lehet most a céluni

:.::ri keleti társadalmakb;,;=:jést szeretnénk kortiljá:._-_,.,ag tanúsága szerínt az t: : :atbemutaiásí típus mu:i, _.,agból leszúrhető filológ::. :jqészeti, topográfiaí ada:

_-,z epígráfiai anyagot il1,

:. ],leher Kaprsrfelirat (CT]

-__,,.,al. Előbbi jelentőségét-_. ::gsúiyozní. A legterjede_:_,es egészében az urartuí.:r., rendkívú1 részletes ísten, i--zatok fajtájátés mennr.:

--,_-: eiőszőr is ál]atok jönne,:.i.g az áldozatíállatok r,.í.

- 'r' ...6 uou.ltÁ§.run dl;.,.

6 bárányt Hald.inah vá1::.

-_ _egtőbb áldozatottermés..: _:endben kővetkeznek a tc

= .:étszer annyi juh jut egr,-e

: :._ aiokat a kúiönbőző iste

- 97 őkőr (cuo);

- 6 tehén (g,dÁs);

- 3oi juh (uou);

- 6bárány (unu,ltÁ§,;

-_ ].ieher Kaprsr-feliraton az_ _,, Nem tudjuk, hogy ez a

-_:. :űnik, alevágandő áIdoz;

-::: ídőpontban ke]l bemuta:

--:,,-egből az sem, hogy ez az

,-. --:--:iak, hogy a hurri

:. .:=s hurri ,,párja" - a

_-: :zés az űn-,,hurri-:.:_: r,endégségbe hívja

- . ,:. :_e:tita váitozatban:

: _:.:e ..rítuálÍs, únnepi

- , -_:, *nnepi étkezésnek

.-.:: :idig is sejthettúk,

: : -_]i]_,., építményről van

., . ._ kapcsoiatos értel-

- _ _- ::_;uk elhelyezni az

: li-_ . ; íI€íITI}ire arta az

- -::,:- _\z utóbbí időkben

* ..=,-i,' íakategorizáIási

., : : : ::b emutatás. Itt az, -, ,1-_'-z,-bizonyos részeit, . : -.,.:e'-vezető csatorna,

- :- __.::lek kész ételekke]

- _:. :.iol előkészítik az

- ,-,= _<cntextusa a követ-

-:_ _ _.a:\ /t

:-_,---l:^^, _ : . :5ZL4)d.

, .,. ,orán a résztvevők

:- ;::. ameiyet r983-banta-

.:::. a'rurri nyelv kutatás"

egy meghatározott helyre gyűlnek össze, A köznép alkalmi sátrakban lakík, az előke-lőségek kényelmére azonban sokszor kulon éprileteket, termeket hoznak létre.

Nem lehet most a célunk, hogy bemutassuk ezen áldozatbemutatási formáknak az

ókori keleti társadalmakban való konkrét megvalósulását; az alábbiakban csak azt a

kérdést szeretnénk kőrúljární, hogy az általunk jelenieg ismert epigráfiai és r,égészeti

anyag tanúsága szerint az urartui rituális gyakorlat tendenciáí tekintetében melyik á1-

dozatbemutatási típus mutatkozik dominánsnak. Ehhez pedig elsősorban"azepigráfi aianyagból leszűrhető filológiai ínformációkat vesszűk sorTa - és ahol lehet, szembesítjüka régészetí, topográfi ai adatokkal.

Az epigráfrai anyagot illetően az urartui vallás talán legfontosabb dokumentuma,a Meher Kaprsr-felirat (CTU A 3-r), ill, egyéb epigráfiai uta]ások szolgálnak informá-cíóval. Előbbi jelentőségét az urartui vallástörténet szempontjából nem lehet eléggé

hangsúlyozni. A legterjedelmesebb olyan feliratróI van szó, amelyik tulajdonképpenteljes egészében az urartui vallás világába nyújt betekintést; többek kozott tartalmazegy rendkívúl részletes ístenkatalógust, fe]túntetve ugyanakkor az adott istennek szánt

áldozatok íajtáját és mennyiségét is. Számunkra épp ez az egyíklegfontosabb ínformá-;ió: előszőr is áIlatok jönnek szőba, mint az isteneknek szántíelajánlások, másodszor

:edig az áldozatí állatok vágásatörténik meg:

il) .,.6 UoU.MÁ§.rvp.dhal-di-e ni-ip-sí-di-'a-a-l9{]' 17 GUD*'i 34 UDU'"i dhal-di-e ur-pu-ú-e

6 bárányt Haldinah lágjanak le; l7 szarllasntarhát, j4 juhot Haldinak áldozathént

:.legtöbb áIdozatottermészetesen a főisten, Haldi kapja, majd nagyjáből csökkenő

-.::rendben kővetkeznek a tőbbí ístenek. (A legtőbb esetben egy vagy két szarvasmarha:; kétszer annyí juh jut egy-egy istenre.) Összességéb en az alábbímennyiségben vágnak_= állatokat a krilonboző istenségek számára:

- 97 őkör (cuo);

- 6 tehén (*,dÁs);

- 3oLjuh (uou);

- 6 bárány (uou,uÁ§,run).

-_ ],.ieher l(aprsr-feliraíon az áldozatbemutatás időpontja ,,a Napísten hónapja" (dUrU

_ - . Nem tudjuk, hogy ez az alkalom konkrétan mely időpontra esett;mindenesetre

_:, -űnik, a levágandó áldozatí áIlatoknak ezt a mennyiségét egyszerle, egy meghatáro-

::::_iőpontbankellbemutatni, azaz\evágní.Nemderűlkiugyanakkoregyértelmúena,::,. egből az sem, hogy ez az esemény egyszeri a]kalom volt, például a felirat és környe-

T

zetének elkészítése alkalmából történt, vagy pedíg meghatározott éves periodicítássalismétlŐdött, Ha a ktilonb őző áldozatbemutatási alkalmak ídőpontjátés periodicitásátiiletően áttekíntjúk a rendelkezésünkre álló epígráfiai anyagot, akkor a következő háromterúletre vonatkozóan találunk értékelhető adatokat:

t, Mező g azdasőg, szőIőműv el és, b orhultúr a

Az urartui gazdaságí életben nyilvánvalóan komoly szerepet játszott amezőgazdaság,szőlŐ- és kertművelés, borkultúra. Forrásaínkban legink ább a szőlőmúveléssel kap-csolatos munkafázishoz katődő áldozatbemutatásokkal lehet találko zni; ld. példáulMinua kogki sztéléfelíratán (CTU A 5-33):

- ,,Amikor a szőlőskert beérík..." (a-§e ul-de te-§ú-le)

- ,,Amikor azújszőlőt (újbort?)betakarítják..." (a-§e GE§TIN §ú-he a-hu-le)

Hozzá kell azonban tenni, hogy a szövegek szűkszavúsáea, sokszor a szavak kifejezetthaPax jellege miatt a kífejezések pontos jelentése nem teljesen világos; az azonbanbí-zonyosnak tűnik, hogy a szőlőműveléshez és a borkultúrához kapcsolódó tevékenységíkorrŐl van szó, amelyek - és ezzelkapcsoiatosan a bemutatott áldozatok - éves rend-szerességgel sorra kerűihettek.

z, Csillagőszati, meteorológiai évlcör: Nap

A csillagászati, meteorológiai évkőr tekíntetében értelemszerúen a Nap és a Hold járá_

sával kapcsolatos, kitúntetett ,,naptárí" időponiok lehetnek mérvadóak. A krilonbozőókorí és egyéb archaikus kultúrák többségében megfigyelhető, hogy az évente négyszerbekóvetkező napforduló: a télí és nyári napforduló, ill. atavaszí és őszínapéjegyenlőségÍdeje vagy ezek egyike-másíka kitúntetett időpont az adoltkőzösség ídőszárnításában.Fentebb láthattuk, hogy a Meher Kaprsr-feliratban említett á|dozatbernutatások idő-pontja,,a Napisten hónapja" (duru tru); azonban arranézve,hogy ez pontosan az évnekmelyik Ídőszakáttakarja, csak találgatní tudunk. A kifejezés két helyen fordul még elő:

- Minuának egy igen tóredékes feliratában, talán Anzafból (jelenleg a Brítish Mu-seumban ialálható; CTU A 5-5fl, aholazonban a töredékesség miatt nem ismert a

Pontos kontextus, ti. hogy mi is tőrténik tulajdonképpen ,,a Napisten hónapjában":

- II. SarduriHazíne l(aprsr-beli íelíratanyagában (CTU A 9-r. ro:ro) történik utalás

arra, hogy egv Lnem tudjuk me:

i, Taffet szerint ugr-a:

--Du.MÁS.TuR) álci.-:. z áIdo z atb emut at á s --

_ jrténhettek, mivel a:

: < kor válta k elv ál asz--' :.

,:apcsolódó áldozati :e

,.z éves vagy havi űn:::_r-an szőveganyag. ai:::_<a]omból végzett álc.-::ódóan leginkább várc. .-jmölcsősők, sző]ősx;. zl szó, ahol e foiyarna:_-:ei sorolní olyan egr-s:

=: az ez alhalombóIbefi....:

túlönősen jelentős =

. :erozásával kapcsoia: :.- =rtély alapításával eg,. :

:_:ík, a kúlönbőző mu:=:re. A l(eqiq Gői-szté_,

:_.: jlőníteni:

- a csatorna kotrásaa-íe pi-Ii ni-kí-du:.:

:

- a csatornavízzelr-=e-§e-a a-siú-le).

:- =setben is nyitva ma:a:

:=: mít is jelentenek. Ér:.

' Taffet ry99:376177.

: : ::: é\-es periodicitással

: _ --:_:'át és periodicitását

_ .:--: a következő három

: -_ j : ::: a mező gazdas ág,

: : =:Jlőműveléssel kap-

:: ::_álkozní; ld. például

: _ _|: -s,.i,-he a-hu-le)

: ::-,: a szavak kífejezeit

- -_.ios; az azonbanbi-

:: : soiódó tevékenységi

_ :_:--zatok - éves rend-

--:_ = \ap és a Hoid járá-

- =:.-:cóak. A kulonboző

: - -- a; az évente négyszer

: .= :szinapéjegyenlőség

_ : : :5 3g ídőszámílásában.

:__ : _- : atbemutatások idő -

- : a.- 32 pontosan az évnek

.: :_e_r-en fordul még eIő:

:_ ,=_enleg a British Mu-

;,_.;;; miátt nem ismert a

_: ]. apísten hónapjában":

,-: :o:ro) történik utalás

arra, hogy egy bizonyos helyen (hogy hol, azt sajnos a felírat tőredékessége miatt

nem iudjuk meg) egy-egy juhot kell áldozni Haldínak és Sarduri isteneinek (sicí),

A. Taffet szerínt ugyanakkor amennyiben ,,a Napisten hónapjában" ,,fiatal bárányokat"

{uou.tviÁ§,ruR) áldoztak, amint az aMeher l(aprsr-feliratból is kiderú], akkor ezek

az á|dozatbemutatások a mi május éslvagy június hónapjainkban, vagy ezt követően

történhettek, mivel a tavassza] szűletett bárányok z-3 hónapos szoptatásí időszak után

ekkor váItak elválaszthatókká anyjuktól.' A ,,Napisten hónapjának" kezdete és az ehhez

kapcsolódó áldozati tevékenység ennek alapján a nyárí napforduló idejére eshetett.

j, Építésí, alapítősi tevéhenység

_\z éves vagy havi únnepkör eseményeitől eltérően bőségesen á1l rendelkezésúnkre

olyan szöveganyag, amely valamilyen építési vagy alapítási tevékenységrőI, íIlr. az ez

alkalomból végzett áldozatbemutatásrő7 sző7. Az urartui epigráfiai anyag természetébőI

:dódóan leginkább városok, erődők, szentélyek, mezőgazdaságí létesítmények (legeiők,

:r,űmöIcsösők, szőlőskertek) vagy csatornák építésérőI,IétrehozásárőIszőlő feliratokrói-.,an szó, ahol e folyamatot a legtóbbször valamilyen rituális tevékenység kíséri. De ide

_ehet soroiní olyan egyszerű sztéléfeliratokat is, amelyekb en az adott sztéIé álIításáTőI

=s az ez alhalombólbemutatottvalamilyen adoratióróIvan szó, (Pl, CTU A s-ls; passim.)

Kűlönösen jelentős ez az építésítevékenység avíztároző- és csatornarendszerek

_étehozásával kapcsolatban. Egy csatorna kiásása - a forrásaink szerínt - az erődvagy

;zentély alapításávai egyenrangú módon szintén ,,Haldí hatalma által" történik, és úgy

:jník, a ktilonboző munkafázisok során meghatározott áldozati rítusokat hajtottak

.,égre, A l(egig Göl-sztélé (CTU A rz-8) a|apján a következő munkafázisokat tudjuk

=_<ű]oníteni;- a csatorna kotrása/tisztítása (,,amikor a csatornát kikotorják/megtisztítják" -

a- § e p i-lí ní-hi- du-l e) ;

- a csatornavízzelvalő elárasztása (,,amikor a vizet a földre eresztík - a-§9 A-"§

e-§e-a a-si-ú-le).

:: esetben is nyítva marad ugyanakkor a kérdés, hogy ezek az ídőpontok tulajdonkép-

:<:, mit is jelentenek, Értelmezésí lehetőségeínkbe egyaránt belefér az, hogy - például

- Taffet ry99: j76-177.

T

a Keqig Gől-sztélé esetén - a csatorna elkészítéséről és űzembe helyezéséről legyen szó,

vagy pedig valamíféIe tavaszíkarbantartási munkáIatokról. Az előbbí esetben az áIdo-

zatbemutatás nyilván egyszerí, míg a második esetben éves rendszerességgel vísszatérő

aktus volna,

A továbbiakban az áIdozatí állatok eredetét próbáljuk fe]kutatni a kr,ilonboző epigráfiai

ésrégészetiutalások alapján.Előszőr ís arravagyunk kíváncsiak, hogy létezhettek-e

Urartuban kifejezetten egyes ístenségeknek ,,dedíkált", az ő ellátásukra szánt nyájak,

gulyák ésháziállatok, Ezek után pedig az áIlatáIlomány további nyomai után kutatunk:

egy nyílvánva]óan transzhumá]ó áilattartást folytató kozosség állatállományának fenn-

tartásához komoly ínfrastruktúrára van szűkség: nyájak, aklok kellenek, i11. megfelelő

nagyságú legelő,

Arra nézve, hogy bizonyos számú éIőáIIat az ístenség tulajdonát képezhette, a leg-

bővebb információt a l(eli§in-sztéIé szővegében találjuk (CTU A 3llJ, Ez sem sok;

annyi kiderül míndenesetre, hogy amikor I§puini és Mínua (a király és a trónörökös)

Ardinibe (Musasir) járulnak Haldi elé, a hozott adományok kozött az alábbí jőszágok-

ka] találkozunk:8

- I7I2 okor (cuo)

- 9nobárány (UDU,MÁ§) és ,,kíadott"(? - urartui szöveg: eguruh| asszír: pa§ru)

kos (uou.Níra)

- tz 48okecske (uou.vtÁ§.cal)

Összehasonlításképpen: az egyetlen kapocs, ami összekőti a Keli§ín-s ztéIé íelajánlásaíl

és a Meher I(aprsr áldozatlistát, az ökör (GUD), ahol az előbbí mennyíség az utóbbinak

kőrúlbelúI tizenkétszerese. Ha feltesszúk, hogy a Meher I(aplsr feliratban tényleg egy

évenként ismétlődő napúnnepről van szó, akkor az Ardinibe hozott őkrőkbőI u évnyínyárí napfordulós áldozatmennyíség telt volna ki.

Urartu gazdasága elsősorban a transzhumáIő áIlattartáson alapult , azaz a tavaszí

hóolvadás után az állatokat felhajtották a magashegyi legelőkre, majd ősszel visszaterel-

ték őket.'Valószínűleg az ilyen magashegyí legelőket (mai törők kifejezéssei yaylákat,

jelentő kífejezésvolt az egyébként a Meher l(aprsr feliratban is szereplő algani (CTVA 3-r: r8). Az életmódból eredendően a terület népességének valószínűleg nagyszámú

élőá|lat (csordák, gulyák) állt rendelke zésére, az ennek megfelelő infrastruktúrával.

6 Kétnyelvű feliratróI van szó; az ideogramok mind az asszír, mínd az urartui változatban egyformá:.

szerepelnek (rz-14. sor: asszír változat; l4-r6. sor: urartuí változat).9 Az életmódot il]etően ld.: Stadelbauer 1984.

az az óIakkal, karámo ]<,

r égészetí források kőzc:Ennek ellenére kará:

sának helyeként szóba .

A Vankale északi olda_.'CTU A 5-68)'o az ott+,a_

ennek megfelelően a sz:.níféle sziklasírnak taricvaiószínű: a bejárat túl rszemben (legalábbís a tc:nlke - és a ,,ser§ine'' ki:lá]lattartóheiyről lenne sz

_ihogy arról már fenteb-r:kkor kűlönb őző alapít á :

-satornák (pili) alxrilir^ *.

:,. űmöIcsósök, legelők, ie:setekben és kontextusba:

- QavuEtepe (IL Sarcii::szőlőskert, szántól:ó_;

- Armavír (II. Sardu:_gyümölcsós, szántó;c

- Ercig (II. Argi§ti) - l.;tt-z);

- Ayanís (II. Rusa) - vá.

- Toprakkaie (II. Rusa

-,:< alapján úgy tűnik, hc-_ =sen ,zőldmezős'' beru::- :.-semmiből'' építteinek :,---:_.: a ,.városok'' tkp. milye:

-iaivini r986: 35-36; T arha-.sz:k]afülkéről van szó, an:..-ialvini 1986: 35-36.. :§pa (Vankale) topo8ráfa :_:,ingiro§Iu - Sa]viní zoc:.

-._ .,:zéséről legyen szó,

: :_::ri esetben az áldo,- - .-.:ességgel vísszatérő

- : .:::_önböző epigráfi,aí

.. __:..:. rogy létezhettek-e

: _, -_. :ira szánt nyájak,, - :=ai után kutatunk:. ::a__ományának fenn-

l.=" 3:]€k, íll, megfelelő

:::_.: .lépezhette, a leg-

, _ _._,.-rr). Ez sem sok;

: l__]i_r-és a trónörókös)

:-::,- zz alábbi jőszágok-

: .:,.:,.l1l\i, asszír: pa§ru)

=_.,:_ - sztélé felajánIásait

- ::_::,.-iség az utóbbinak

. ::__:atban tényleg egy- :: _-:: ökrökből rz évnyí

: - :.::ult, azaz atavaszi,. _ .:,j ősszel visszaterel-

-: ,_ ::_:i jezés sel yaylákat)- ,= .:ereplő algani (CTU

:_:.zínŰleg nagyszámú

-_. =

_ -- infrastruktúrával.

azaz őIakkal, karámokkal, aklokkal - és aztvárhatnánk, hogy az urartui feliratok és

régészetí források kozott számtalan uta]ás legyen ezekre.

Ennek ellenére karámra, ólra, vagy bármilyen olyan helyre, amely állatok tartá-sának helyeként szőbajöhet, mindössze egyetlen utalás var' az epigráfiai anyagban.

A Vankale északi oldalán található sziklafrilke bejárati oldalfalának felirata szerint'CTU A 5-68)'o az ott ta]álható ,,ser§inét" Minua, I§puini fia építette. A ,,ser§inét" - és

ennek megfelelően a sziklafűIkét - sokáig a többi tu§pai sziklafúlke analógíájáravala-

rniféle sziklasírnak tartották. Ahogy azonban M. Salvini erre rámutatott," ez kevéssé

valószínű; abejárat túI nagy és tág ahhoz, hogy valamilyen temetkezőhellyel áIljunk

szemben (Iegalábbis a többi tu§pai sziklasírral összehasonlítva'"). Va]ószínúbb, hogy a

:ulke - és a ,,ser§ine" kííejezés - esetében valamiféle karámról, juhakolról vagy egyéb

állattartóhelyről 1enne szó,

_\hogy arról már fentebb szó volt, az urartui epigráfiai anyag nagyobbik része ugyan-

akkor kulonbőző alapítási felírat, amelyek az egyes városok (unu), erődök (É.cal),;satornák (pili) alapítása mellett ktiionboző mezőgazdasági létesítmények (szőlőskertek,

*yúmölcsösők, legelők) Iétrehozásáról szóInak. Legelők (GÁN) alapításárő| az alábbí

:setekben és kontextusban van tudomásunk:

- Qavugtepe (II. Sardurí) - város, erőd, Haldi-szentély, Irmu§ini-szentély, csatorna,

szőlőskert, szántőíöId (CTU A q-rz);

- Armavir (II. Sarduri) - erőd, Haldiszentély, Haldi-kapu, szőlőskert, últetvény/

gyúmöIcsós, szántófőid (CTU A q-16);

- Ercig (lI. Argi§ti) - város, csatorna, szőlőskert, ultetvény/gyümöIcsös (CTU An-z);

- Ayanis (II. Rusa)-város, erőd, Haldi-szentély, szőlőskert, szántőíőldil

- Toprakkale (IL Rusa) - város, csatorna (CTU A rz-8),

zzek alapjánúgy tűnik, hogy a legelők létrehozása nagymértékben összefúgg olyan

:eljesen ,,zőldmezős" beruházásokkal, amikor azurarttlikirályok - kis túlzással talán

- a ,.semmiből" építtetnek fel erődőket, városokat, Arról persze lehet vitatkozni, hogy

:zek a ,yárosok" tkp. milyen jellegű telepúlések voltak, de a tendencia világosnak tűnik:

'' Salvlni ry86:35-36; Tarhan ry9+35. Egyzométerhosszú,7,5oméler szélesész,6ométermagassziklafülkérő] van szó, amelynek bejárata z,8o méter széles.

" Saivini ry86:35-36." Tu§pa (Vankale) topográfrájáró] ld, Salvini ry86;Tarhan ry94., Cilingíro§lu - Sa'lviní zoor.

itozatban egyformár:

f

r.) ,yáros", erőd - valójában egy-egy terü]etet (vőlgyet) ellenőrző katonai infrastruk-túraLétrehozása;

z.) a megfelelő népesség bíztosítása;

3.) a megfelelő kultuszi infrastruktúra biztosítás a (suse-szentélyek, egyéb kultusz-helyek);

4.) amegfe(elő agrárlétesítmények létrehozása (a lakosság és aszentéIyekben,,lete-lepített " ísten (ek) ellátása.

I(ővetkező szempontunk az áIdozatbemutatás helyszíneinek, azaz a szóba jöhet ő szen-télyek és más szent helyek előtt eiteru]ő tér vízsgálata. Ha a fenti szempontok közűl azelső alapjánfe\tételezzt:k,hogy az urartuí áldozatbemutatás azún. ,yágásos" rituáIistechníkán alapult, akkor ennek az á7dozalíhelyek térelrendezésében ís meg ke1l mutat-koznia: egyrészt egy nagyméretű oltár íormájában, ahol az áldozatlállatokat levágják,ill, egy nagyobb tér meglétében, ahol az áldozatí állatok elfogyasztása megtörténhet.

Urartu esetében alapvetően a következő típusú szent helyrő1 lehet beszélni:r. A ,,kapuk" valőjában szíklába vésett, áIajtószerű frilkék, amelyek belsejében va-

Iamilyen felírat található. Ilyen például a Meher l(aptsr, ahol nincs konkrét nyoma a

vágásos áIdozatbemutatást sugalló térelrendezésnek, ugyanakkor a terúlet főldrajzí-geomorfológiaí elrendezése alkalmas lehetett nagyobb \étszámúkcízőnség befogadására.A ,,kapu" kőzvetlen előtere, az ittlátható sziklafelúlet és -Lalaj esetében ugyanakkormegfigyelhetőek különb őzőkidolgozások nyomai (padozat, tárolőalapzat stb,), Ósz-szességében a kérdéses térelrendezés nem bizonyítható egyértelműen, ugyanakkor a

lehetősége fenná11.'o

z. A jellegzetes urartuí szentélyek, azún. susik d,aprajzateljesen megegyezik a krilon-böző urartui erődőkben és teiepúléseken.'J A kőzvetlen kőrnyezetúk térelrendezésérő1azonban ez már nem teljesen mondható el, bár elképzelhető, hogy ezek nagy része a

későbbí átépítéseknek, a kövek és a burkolat újrafelhasználásának esett áldozatul. Leg-inkább az ayanísí susi-szentély'6 esetében figyelhető meg a szentély körűli, víszonylagnagy alapterúietú nyitott tér, masszív oszloptalapzatokkal. Itt - esetleg fedett? - osz-lopcsarnok állhatott, amely szóba jőhet egyfa)ta gyülekezésí helyként, a feldolgozottáldozatí állatok elfogyasztásának helyeként.

3, E viszonylatban a leginkább figyelemreméltó térelrendezéssel aHazine I(aprsrrendelkezik. II. Sarduri Vankale északkeletí szegletében található halotti emlékhelye

'a A felirai és a,.kapu" vai]ástörténeti kontextusáról 1d. Saiviní r994.'5 Salvini r979.

'6 Uo.

önmagában is igen nsziklahomlokzatról l.:kíképezve. A szíkiafa_;íUlke taiálható, amelr.,hom]okzat bízonyos re'CTUA 9-1 - A 9l,,. _

t aI álható, nagyjáb ól c ..

:ajta; a csatorna funkc_vérét, és ennek megfe_:..kapukhoz" hasonlóal

Ugyanakkor nem szJ-szent helynek " tekint.-.,ialálható teret is, mír.e_ ,

:örténő á]dozatbemuia: :

ósszefoglalva, a l.áE=elképzelhető a,,kapuk-,al,anísi esetében kífejez..: Hazíne l(aprsI esetéte :;iójú tu§pai sziklasíroxríncs nyoma.

\/égezetűl szót kell ejte:._l,ettek részt az áldozatbe::<í végezte az áIdozatberr..^-.

mácíóínk. Annyit tudu:,:,az adott fe]iratban megc::az az egyébként eléggé se:az adott istennek (általá:.

Fígyelemreméltó ugr;:s eumban taláIható, ísme ::\ 5-5il, amely talán a k_:._

'; Ld. Salvíní ry95: 144.'t h)dhal-dí-i-e e-ú-rí-í-c . ---.

Ő UránahMinua, Iipu!i-.: :._-

egyéb kultusz-

; : =:entélyekben ,,lete-

, -- . szóbajöhető szen-

-:_ ;::=pontok közú1 az

-- --__. ..vágásos" rituális

: _l: ] 3]1 _s meg keli mutat-

:: -::_ áilatokat levágják,

:_. :. ása me gtörténhet,

:-_ _.._3: beszéini:

::--: _l,ek belsejében va-

--:_:s konkrét nyoma a

, , ..:: a terüIet főIdrajzí-

- .. ::"::ség b efogadására,

- : =.;:ében ugyanakkor

::_ _,_5alapzat stb,), Ösz-

: ,:_:--uen, ugyanakkor a

l:::. ::.egegyezik a krilon-, ::.:_< térelrendezésérői- : :: i\- ezek nagy tésze a

-- :,: :sett áidozatul, Leg-

: : -- :=_,,- körűli, viszonylag

- - esetleg fedett? - osz-

,,. _-,._,.,ként, a feldolgozott

- ':_:ssel a]Hazine Kapts_

, : =:ó halottí emiékhelr,e

önmagában is igen monumentáIis: egy hat méter magasságú, fűggőlegesre csiszolt

sziklahomlokzatrólvan szó, amely előLtnagyjából ugyanilyen szélességű terasz van

kiképezve. Lsziklaíalazatban két, egyformán 5,5 méter magas és z méter széles szikla-

ftilke taiálható, amelyekben eredetileg a teret teljesen kitöltő sziélék álltak, rajta (ill. a

homlokzat bizonyos részein) II. Sarduri cselekedeteít tarlalrnazó terjedelmes felirattal

(CTU A 9-1 _ A 9':,). Aterasznak a fallal szembení végében egy kőbe vájt csatorna

található, nagyjáből olyan méretben, hogy egy gyerek kényelmesen le tudna csúszni

rajla; a csatorna funkciója nyilvánvalóan az lehetett, hogy elvezesse a levágott állaiok

vérét, és ennek megfelelően a helyszín egyíajta szabadtéri szentéIy lehetett (talán a

..kapukhoz" hasonlóan)."

ugyanakkor nem szabadelfelejteni azt sem, hogy bizonyos értelemben egyfajta

..szent helynek" tekinthetjúk tkp. a kúlönb őző sztéIéket ill, a kőzvetlenúl korrilotttik

,alálható teret is, mivel sok esetben a rajtuk szereplő szóveg utal az adott sztélé elŐtt

:örténő áIdozatbemutatásra.

összefoglalva, a vágásos áIdozatbemutatásra alkalmas térelrendezés legalábbis

:lképzelhető a ,,kapuk" és a susi-szentélyek esetében, ugyanakkor utóbbiak kazil az

:l,anisi esetében kifejezetten lehetséges. A legalkalmasabb térelrendezés ugyanakkor

: Hazine I(aprsi esetében figyelhető meg, bár óvatosságra inthet, hogy a hasonlÓ funk-

:iójú tu§pai sziklasírok (Naftkuyu, Igkala és az űn.,,Ostkammer") esetében ennek

:_ncs nyoma.

-,-égezetúI szói kell ejteni a résztvevőkről: van-e valamílyen nyoma annak, hogy kik,,::tek részt az áIdozatbemutatásban (és mílyen módon működtek közre)? ArrÓ1, hogy

,:_ r,égezte az áldozatbemutatást, az urartui epigráfiai anyagban nincsenek pontos infor-

_ ációink. Annyit tudunk, hogy - legalábbís a szövegek szerint - míndig a király az, aki

.: adott feliratban megőrződatt áIdozatícselekményt előírja, ill. ebben a kontextusban

.: az egyébként eléggé sematikus leírás is fontos lehet, mely szerint a sztéléket a király,- adott ístennek (általában Haldinak) szenteli vagy iegalábbis áIIítja fel.'s

iigyelemreméltó ugyanakkor ebben az összefúggésben egy jelenleg a British Mu-

.::mban található, ismeretlen eredetű (talán anzafr?) oszlop tőredékes felírata (CTU

-_ ))7), amely talán a király ellátásáról szól ktotabene: Siuine napisten hónapjában):

Ld. Saivini ry95: 144,. rhal-di-i-e

e -ú-ri-i-e || ^nú-nu-a-§e ^ií-ptrú-i-ni-he -né-§e (3)

i-né nAapu-lu-se lttrgu-ú,né ,,Haldbnk, az

: Urána'hMinua,I§puini fa ezt a sztéIét t'elszentelte" (CTU A 5-7t; passim),

T

..:]i, '' ilji]]]i] '{jjilli

(z) |') dhal-di-i-né-nó a u§-ma-a-§i-i-né 6 mmi-i-nu-ú-a-§e Ql ^i§-pu-ú-i-ni-he-ntj-§e l' í-né É za-du-né|6) a_§e á§_hu_me dUTU lTU {ildhal_di_i_e-.(6) oINGtR-r!§e nu-ú-§e tll |...]ma?-nu-lq.-i

(') Haldib) hatalmáből0 Minua,@ I§puinifiab) ezt aházatfelépítate,(u) Amilur ellátnalt? engem

Siuln e hó n ap (j áb an| ), t ) H aldi (' ) ist e nis é g e1 @,.,

A király és Haldi ísten közötti kapcsolat az urartui vallástörténet egyik evidenci-ája. A kírály szeTepe talán a l(eli§in- ill, a Topzawa-sztéIék esetén nyilvánul meg

le ge gyértelműbben : a szöve gekben olvasható ünnep é s áIdoz atb emutatás íő szer eplője

mindkét esetben a városba bevonuló, a szentélyhez járuló kiráiy, I§puiní és Minua, ill,I. Rusa.

A király és Haldi kapcsolatára a rituális gyakorlat módját illetóen a karmir-bluriés az ayanisi szentéIyfeliratok elemzési kísérlete világíthat ráigazán. Ezekben -bár a

szővegek értelmezése nem egyszerű- akírály valamílyen kőzponti szerepére történikutalás; legalábbis úgy túnik, hogy valamiíéle áIdozati lakomáról lehet szó, melyneksorán (elején? végén?) bízonyos belsőségek (szív? máj?) a kírályt illetik:

(l) nlao) i-§á-né §i-i-né za-di-nérxGési-ir-ha-né-né ma-ri-a-he-né a-le i-né ú-le |-)k"'§ú-re-le ú-ű-la-

le ő§-du-li-né ésu-se-né ka-a-i hu-§i-né (nI])

á§-he-á§-ti-né dhal-di-e i-§á-né §i-i-né za-di-né l xcdhal-di-i-na-ab) rlha-i a-lu-se me-ri-ip-te ma-nu-le §i-i-né me-ru-né dhal-dí-na-a|3) rírha-i a-le

ur-pu-le dhal-di-na rx §ú-i-né-né ze-el-de-e §it^ru-sa-a Q) ar-du-li-né a-§e l,ucÁl--ru:g.htna:a

ma-nu-le uzv-né-né r nc-§e-né-le bar-za-a-né |r) ze-el-de-e LUGÁL-e ar-du-li-né a-le a-§ú-le dhal-

di-né É hu-i zI ze-el-de

Ahővetkező,,, azt az őldozatot| a sirhane-házból,,,! Azoh ah') Sure-belieh, ahih a suse-szentély elé

jőnneh,helyezzék, áIlí*ák t'el.,,h) ,,,hínáljáht'el (az áldozatot?) Haldinah!

A höllethező,,, az áldozatot| Haldi- |') hapuja előtt! (loc.!) A jelen levő.,, a Heldi- (' hapu előtt, (Ioc,!)

Mindent, amit (hozott) az áldozathoz, Haldihapujában (van); amájat és a szívet Rusánah@ adja

oda! aG]máját akirálynak adjdk! Ami

megmaradt| Haldi házá(ban?), a vért és a májat @ ,,,

Az urartui rítuális gyakorlatra vonatkozó információínk tehát a következő pontokban

foglalhatóak össze:

- Az urartui rítuálís gyakorlat - a fent említett ókori keleti ,,modellek" tekínteté-

ben - ínkább a szíriai-nyugat-anatóliainak tekíntett szokásrendszerheztartozík,alapja tehát a vágásos jellegú áldozatbemutalás, az esetleges kulturális-társadalmi

kontextussal egr,--

rű1, a régészetí le_

ke]l azonban vei::

- ugyanakkor tcr.készétejekkel va_--

ahogy nyilván az :másík előfordu]a=.

-rartu esetében ez a .:,::urálís-társada]mí kor:,

- Az alapítási felir.(É.cal. uRu) egr.:

zel egyidejűleg lé:város lakosságánevalószínűleg a he_

GUD.ÁB,UDU,L].- Az áIdozati állato.:

kitúntetett alka]r:_.

strukturális fejlesz:zísaihoz kapcsoló;:

- Az áIdozatbemuta_

helyek lehetnek ép.(..kapuk", azaz sz;':.

- Az áldozatbemuta:.

hogy ő .,írja elő" a::állatok bizonyos ré,zatnálmegjelenő eg

trónőrökősnek vagr

- A király szerepébői ,

fontos legitimációs :lrésztvevő - a kőzné:beruházások (pl. cs;játszhattak-e va]am....

a leolt állatok elfogr a

mennyisége jelenthe:

sában a résztvevők r.

- : -, -.:-!e |;l i,nő É za-du-né

",.:.,-tu:-Ia-i

_:,,,. ii io r ellátn alt| e n g e m

: -=:]et egyik evidenci-

] ::3:én nyilvánul meg

. -- =-_ :iatás Íőszereplője

_i:uiní és Minua, ill.

_-_= :., en a karmir-bluri.:-án. Ezekben -bár a

: : :_:: szerepére történik- _:._-_-_ ehet szó, melynek

- - -:',..-;

-_N.

" _ . j.: "'*!í!ú_re_le ú,ú_la_

- _., -.,,: i-!-né za,di-né t xc

-, :..-i.,.-na-aq xxh.a-i a,le

, : =-;S:\]-^a,a:sg.hLa!:L" -' ,-,,.:,né a-le a,§ti,le dhal-

. _ _, .l,:lii asuse,szentély elé

,a,

, :,-.-.'..j.,.- kapu előtt. (loc,!)

, . .: :. ::íyet Rusánalt @ adja

- .":.,,íl:lnak adják! Antí

,_ : .:;r,etkező pontokban

:: _=odellek" tekinteté-

:,, . -.:erdszerh ez tarlozik,

. :. = .:ulturális-társadaimi

kontextussal egyútt. Ez a szővegek filológíai elemzése során egyértelmúen kide-rú1, a régészeti leletanyag pedíg legalábbis nem mond ennek ellent. Figyelembe

kell azonban venni, hogy a forrásanyag - eisősorban talán legitimációs célbói

- ugyanakkor torzíthat ís (Id. alább), azaz egyáltalán nemzárható ki az istenekkészételekkel való el]átás áraíókuszáIó áldozatbemutatás párhuzamos jelenléte,

ahogy nyilván az eredetí modellek esetében semzárjakí az egyik dominancíája a

másik előfordulását.

Urartu esetében ez a ,,vágásos" jellegű áldozatbemutatási mód a kővetkező tágabb kul-iurális-társadalmi kontextusba ágy aződik be:

- Az aIapíIási feliratok tanúsága szerint a ktllonboző erőd- és városalapítások(É,cal, unu) egyúttal szentéIyek (ún. susik) alapításával is járnak; iII. az ez-

zel egyidejűleg 1étrehozott agrárlétesítmények (pl. legelők) nem csupán az újváros lakoss ágának elIátását szolgálják, hanem az isten(ek)nek felajánlott, a

valószínűleg a helyi szentélyek kezelésébe átengedett jőszágáIlomány (Cuo,GuD.ÁB, UDU, UDU.NITÁ, uDu,Ma§) fenntartását is.

- Az áIdozatí állatok levágása, az áIdozatbemutatás egyrészt a napévkór valamelykitúntetett a]kalmához (talán a nyári napfordulóhoz), másrészt pedig az infra-strukturális fejlesztésekhez és amezőgazdaság (szőlőművelés, szúret) munkafá-zísaíhoz kapcsolódnak.

- Az áldozatbemutatás helyszíne a ktilonboző szent helyek előtti térl' ezek a szent

helyek lehetnek épített helyek (susi-szentélyek), átalakított természetes helyek(,,kapuk", azaz sziklafeliratok), ill. akár sztélék is.

- Az áldozatbemutatás során meghatározó az uralkodó személye;például az által,hogy ő ,,írjaeIő" afeláIdozandó állatok mennyiségét, vagy őt illetik a feláldozottállatok bizonyos részeí.I(érdésként fogaimazódhat meg ugyanakkor az á|do-zatnáImegjelenő egyéb résztvevők köre; volt-e, és ha igen, milyen szerepe voit a

trónörökösnek vagy az előkelőknek?

- A király szerepéből kóvetkezően az á),dozalbemutatásnak nyilvánvalóan nagyon

fontos legitimációs funkciója lehetett, Mennyire volt vagy lehetett érintett - mintrésztvevő - a köznép ill. a kulönb őző társadalmi csoportok? Az ínfrastrukturálisberuházások (p1. csatornaásás) végrehajtói, amezőgazdasági munkák elvégzőijátszhattak-e valamilyen aktív vagy akár csak passzív szerepet az áIdozalbemutatás,

a leőlt állatok elfogyasztása során? A Meher I(aprsr-felirat áldozatí állatainak nagy

menny is ége jelenthetí - e az áldozatb emutatá sb an, az á],doz ati állatok elfogyas z tá-

sában a résztvevők nagy számát, a köznép bevonását?

]l.,l":l " ii;:;al.!, ,|,]:j i

Láthatjuk, hogy a források áttekintése legalább annyí kérdést gerjeszt azurartuirituális gyakorlatot illetően, mint amennyi kővetkeztetés levonására ad lehetőséget.

Az újonnan felmerúIt kérdéseket ídővel talán újabb epigráfiai vagy régészeti leletek

fogják megválaszolni.

FELHASZNÁlr IRooalovt

BrncQutsr, Btncrtr.A.

L993 Bronze Age Sacrificíalhoineínthe Eastern Mediterranean? A Study of Animal Sacrífice in

the Ancíent Near East. Pp. tt-43 ín ), Quaegebeur (ed.): Ritual and Sacrifceinthe Ancient

Near East, Proceedings of the International Conference organizedby the l{atholiehe Universiteit

Leuvenfromthe rythtothe zothof April ry9t.(= Orientalia LovaniensiaAnalecta 55) Uít-

geveríj Peeters en Departement Oriéntalistiek, Leuven.

CHeörrJaN, Mencan rre L,

1985 Churritskijiurartshij jazykí. Erevan.

Qrlrrvcrno§lu, AlraN A. - SalvtNt, MrnJo (Bps.):

2oo1 Ayanis LTenYears'Excavations atRusahiniliEiduru-hai. CNR Istituto per gIí Studí Mícenei

ed Egeo-Anatolici, Roma.

CTUMirjo Salviní: Corpus dei testi urartei I-IV, (= Documenta Asiana 8/r-+) Istítuto dí Siudí

sulle Civíltá dell'Egeo e del Vicino Oriente, Roma, zoo8-zorz.

Hcg I

Friedrich Wilhelm Kőníg: Handbuch der chaldischen Inschrit'ten I-iL (Archiv fúr Orient-

forschung, Beiheft 8), Selbstverlag des Hrsg., Graz, ry55-t957.

LRnocrrr,, EnnuaNup,r

t98o Glossaire delalanguagehourrite.,Édítions Klincksieck, Paris.

Nru, EnrcH

1996 Das hurritísche Epos der Freilassung, Untersuclungen zu einem hurritisch-hetllitishen Textensem-

ble aus Hattu§a. (Studien zu den Bo§azköy-Texten 3z) Harrassowítz Verlag, Wíesbaden.

SalviNI, MrnJo

1979 Das slisi-Hei]igtum und der urartáische Turmtempel. Archtiologische Mitteilungen aus lratl

tz: z49-z69.

t986 Tu§pa, díe Hauptstadtvon Urartu. Pp,3t-58 in Volkert Haas (Hg.): DasReichUrartu:

Eirt altorientalischer Staat im t. Jahrtausend v, Chr. (=Xenia 17 = Konstanzer altoríentalische

Symposien r) Universitátsverlag Konstanz, Konstanz,

:)94 The Historic;_ :

Altan A, Cí]i::Third Anato,t.,,-.

Archaeologl.a: .

Ankara.

:995 Geschichte ut.i .-.Sraoernaurn, Jönc:9E+ Bergnomaden:_:

Tarrtr, Avra:999 A Tentative R:::

at isch e n For s cl ::,,...

lanHaru, TaNEt'-994 Recent Researc:_

\\/rcNpR, Ir-sp

:ooo Das Hurritiscl.,. :..-

\\'tlnrlnt. Genrvor - _\i:_

:o] 1 Eíne jnschríft _r: ,

Anatolicí 53:21>--

:::: gerjeSzt aZ urartui

: -_ : r áía ad lehetőséget,

. .,:g), régészelileletek

-_:. c: _\nimal Sacrifice in

, .'. S :.:ríf ce in the Ancient

: : ]{.i:Jiolíeke U niversíte iI

.:,,.:.sia Analecta 55) Uit-

-- -:,- pel gli Studí Micener

l-. S :.-4) Istituto di Studi

_, (Archív fúr Orient-

-,- - .. -,.:,rct]titíshen Textensen,,-

.: i: J.,_iz Verlag, 'Wiesbaden.

:-.::,:: Mitteilungen aus lrc,r,

- , -l -To.): Das Reíclt Urart:.

= :. :::stanzer altorientalisch=

1994 The Historical Background of the Urartían Monument of Meher Kaplsr. Pp. zo5-ztoínAltan A, Qilingiro§lu - D. H, French (eds.): Anatolian Iron Ages j. The Proceedings of the

Third Anatolian lron Ages Colloquiwnheld at Van,6-tz August 1990, (= British Institute ofArchaeology at Ankara, Monograph 16) The British Instítute of Archaeology at Ankara,Ankara.

1995 Geschichte und l(ultur der IJrartö.er. Wíssenschaftliche Buchgesellschaft, Darmstadt.SreoELraurn, Jönc19E4 Bergnomaden und Yaylabauern ín Kaukasíen. Paidetmla 3c:2c7-229.Ta.rrr,r, Avt.q

I999 A Tentative Reconstruction of the Urartian Calendar of Festivals, Iahrbuch derltleirtasi-

atischen F orschungen 5: 369-38t.TaRHaN, TaNpn,^994 Recent Research at the Urartian Capital Tushpa. Tel Aviy 27: 22-57.\\/rcNpn, Ir-st

:ooo Das Hurritisch. Eine Eint'űhrulrg, Harrassowítz Verlag, Wiesbaden.-tr'tLrrr,ru, GrnNor - Ar<oo§aN, RurIyE:c11 Eine Inschrift Argi§tis I. mit Erwáhnung eines a§ilusl-Gebáudes. StudiMicenei ed Egeo-

Anatolici 53:279-227.