GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM

SZAKMAI PROGRAM

2014.

A program a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet MeH EKK XIX-849/2/2008. ügyszámú

Adaptált Központi Programja Hallássérült Tanulók Számára alapján valamint az Intézet által

jóváhagyott tanulásban akadályozott tanulók számára adaptált speciális programok alapján készült.

SZÁMÍTÓGÉP-SZERELŐ, -KARBANTARTÓ

I. Általános irányelvek

1. A képzés szabályozásának jogi háttere

Az adaptált központi program

- a közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény,

- a szakképzésről szóló, többször módosított 1993. évi LXXVI. törvény,

- a gyermekek jogairól szóló 1991. LXIV. törvény (1989. november. 20. a New Yorkban

aláírt a Gyermekek jogairól szóló Egyezmény alapján 23.25.28. 29.cikk),

- az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló módosított 2003. évi

CXXV. törvény,

- a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi

XXVI. (IV. 1.) törvény,

- az Új Országos Fogyatékosügyi Programról szóló 10/2006. (II.16) OGY határozat,

- a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény, valamint

- az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és

törlés eljárási rendjéről szóló, többször módosított 1/2006. (II. 17.) OM rendelet,

- a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált

szakképző központ tanácsadó testületéről szóló 8/2006. (III. 23.) OM rendelet,

- az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II. 26.)

OM rendelet,

- a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló módosított

243/2003. (XII. 7.) Kormányrendelet,

- a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes jogszabályok

módosításáról szóló 17/2004. (V.20.) OM rendelet és a módosító 1/2006. (VI.29.) OKM

rendelet,

- a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló módosított

2/2005. (III. 1.) OM rendelet,

- a 2/2005. (III.1.) OM rendelet 2.sz. mellékleteként kiadott Sajátos nevelési igényű tanulók

iskolai nevelésének, oktatásának irányelve alapján készült kerettanterv (választható az

előkészítő szakiskola, a speciális szakiskola 9–10. évfolyamain az enyhe értelmi fogyatékos

tanulók nevelését, oktatását végző közoktatási intézmények számára),

- a nevelési intézmények működéséről szóló többször módosított 11/1994. (VI.8.) MKM

rendelet,

- a közoktatási intézmények elhelyezésének és kialakításának építészeti-műszaki

követelményeiről szóló 19/2002. (V.8.) OM rendelet,

- a szakképzés-fejlesztési stratégia végrehajtásához szükséges intézkedésekről szóló

1057/2005.(V.31.) Kormányhatározat,

- a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 20/2007. (V. 21.)

SZMM rendelet,

- a 33 523 01 1000 00 00 számú, Számítógép-szerelő, -karbantartó megnevezésű

szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 15/2008. (VIII.31.) GKM

rendelet alapján készült.

A tanítási-tanulási folyamat szervezése során figyelembe kell venni a szakképző intézményt

fenntartó helyi rendelkezéseit, az iskolaszék állásfoglalásait, a gyakorlati képzés megszervezésében

közreműködő gazdálkodó szervezet igényeit. A képzés megszervezéséhez a szakképzést folytató

intézmény a jelen általános irányelvekben foglaltak, továbbá a központi programban a

tananyagegységekre vonatkozóan leírtak alapján elkészíti a pedagógiai programjának részét alkotó

szakmai programját és a meghatározott képzési időre vonatkozó megállapodást a gazdálkodó

szervezettel. Ezen dokumentumokat a szakképző intézmény fenntartója hagyja jóvá.

2. A szakképesítések, elágazások OKJ-ban szereplő és egyéb adatai

A szakképesítés azonosító száma: 33 523 01 1000 00 00

A szakképesítés megnevezése: Számítógép-szerelő, -karbantartó

Szakképesítések köre:

Elágazások: nincsenek

Hozzárendelt FEOR szám: 7444

Szakképzési évfolyamok száma: 3

Elmélet aránya: 40%

Gyakorlat aránya: 60%

Szakmai alapképzés (iskolai rendszerben): van

Időtartama (évben vagy félévben): 2 év

Szintvizsga (iskolai rendszerben): nem szervezhető

Ha szervezhető, mikor: -

3. A képzés szervezésének feltételei

Személyi feltételek

Az elméleti és gyakorlati képzést a közoktatásról szóló, többször módosított 1993. éviLXXIX.

törvény 17. §-ában, valamint a szakképzésről szóló, többször módosított 1993. éviLXXVI. törvény

17. §-ában szabályozott feltételekkel rendelkező pedagógus és egyébszakember láthatja el.

A tanulók sérülés specifikumából fakadó képzési igényeinek megfelelően szükséges:

- a szaktanárok, szakoktatók a célcsoportnak megfelelő speciális módszerbelifelkészültsége

- a tanulók fejlesztéséhez, a habilitációs és rehabilitációs foglalkozások

vezetéséhezszakirányú képesítéssel rendelkező gyógypedagógiai tanár alkalmazása.

A hallássérült tanulók érdekében az oktatási folyamatban jeltolmácsot kell biztosítani, hogyaz

auditív receptorok sérüléséből adódó hátrányok kiküszöbölhetőek legyenek. Amennyiben atanuló

állapota szükségessé teszi, a speciális nevelési feladatok ellátására szakirányúgyógypedagógus tanár

vagy a pedagógiai munkát segítő asszisztens alkalmazható.

Integrált/inkluzív oktatás esetében:

Jogszabály szerint utazó tanár rendszeres segítsége, speciális helyzetek/vizsga eseténjeltolmács

segítsége jogszabályilag igényelhető (lásd ott).

Egyénenként fejlesztési terv elkészítése javasolt.Az egyéni foglalkozások alkalmával minden tanuló

módot kap a felzárkóztatáson kívül ahabilitációs/rehabilitációs terv megvalósítására.A tanár

tanfolyam/előadások során szerezzen jártasságot a hallássérült tanulók oktatásában.

Tárgyi feltételek

A szakmai elmélet oktatását és a szakképző iskolában folyó gyakorlati képzést aszakképző

iskolának kell megszervezni, amelyhez az alábbiak biztosítása szükséges:

- számítógép-terem

- idegen nyelvi szaktanterem

- tanterem

- szaktanterem

- demonstrációs terem

- oktatókabinet

A gazdálkodó szervezetnél folyó szakmai gyakorlati képzéshez szükséges eszközök ésfelszerelések

jegyzékét a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményét kiadó rendelettartalmazza.

Szaktantermekben, a tantermekben az elhelyezkedés speciális módjának biztosításaszükséges.

A szabadon választott tananyagegységek esetében a választott tananyagegység jellegénekmegfelelő

feltételek.

A tanulásban akadályozott tanulók oktatásának elismert követelménye a fokozott szemléltetés

igénye. Az egyes tantermek, szaktantermek, oktatási célú helyiségek felszerelését ennek

megfelelően kell bővíteni demonstrációs eszközökkel. A tanulási akadályozottság mellé társuló

egyéb fogyatékosság esetén a kötelező eszközjegyzéket a fogyatékosság típusa szerinti kiegészítő

eszközökkel kell bővíteni (pl. beszélő szintetizátor, nagyító program, Braille írású feladatlap,

domború nyomtató, akadálymentesítés stb.).

Biztosítani kell a hallássérült, illetve eltérő képességű, halmozottan sérült tanulók

tanulásiakadályozottságának megfelelően differenciált gyakorlatorientált képzés lehetőségét,

olyanoktatókabinet létrehozását, ahol kiscsoportos (bontott) szervezeti formában van lehetőség

aszakmai elméleti ismeretek gyakorlatba ágyazott megerősítésére, a sokoldalú szemléltetésre,

ahallássérültek oktatásában használatos speciális eljárások alkalmazására, ahol az ülésrendlehetővé

teszi, hogy a hallássérült tanuló a beszédmegértést a jó szájról olvasási képpelsegíteni tudja.

A hallássérült tanulók oktatásához szükség van:

- a padok, munkaasztalok olyan elrendezésére, hogy minden tanuló láthassa az

oktatópedagógus száját (szájról olvasási kép nyújtása)

- jól megvilágítható tábla

- mágnes tábla

- írásvetítő, projektor, számítógép

- oktatófilm, filmfeliratozó

- rajzos szemléltető eszközökre, folyamatábrákra

- fogalomtárra és szakmai jelszótárra

A szakmai gyakorlati tananyagegységek oktatását a szakképző intézménynek kell

ellátnia,amelyhez a következők szükségesek:

- számítógép-terem

- idegennyelvi szaktanterem

- hardvertechnikai mérőszoba

- demonstrációs terem

- hálózati laboratórium

A hallássérült tanulók olyan munkahelyen teljesíthetik szakmai gyakorlatukat,

amihallásállapotuknak megfelel, azt tovább nem károsítja (zaj, rezgésártalom) az

orvosialkalmassági vélemény alapján. Halmozottan sérült tanulók esetében javasolt a

szakmaigyakorlóhely védőmunkahely szerű kialakítása.

Hallássérült tanulók csak olyan gépeken dolgozhatnak, amelyek üzemelés közben nemokoznak

további halláskárosodást, illetve olyan védőfelszereléssel vannak ellátva, hogy azthallássérült

tanulók is biztonságosan kezelhetik.

A szakképzés során a hallássérült tanulóknak kötelező a hallókészülék viselése, kivéve, ha

ahallássérült már nem rendelkezik készülékkel javítható hallásmaradvánnyal, és ezt

szakorvosigazolja.

Általánosan figyelembe veendő tényező a hallássérült fiatalok látásának fokozott védelme!

Ennek hiányában a szakképző intézmény más intézményekkel, gazdálkodó

szervezetekkelegyüttműködve – megállapodásban rögzített módon – gondoskodik a gyakorlati

oktatásfeltételeiről.

A tanulószerződés alapján végzett gyakorlati képzés tárgyi és személyi feltételeit agazdálkodó

szervezetnél az illetékes területi gazdasági kamara – adott esetben a szakképzőiskola bevonásával –

ellenőrzi.

Az illetékes területi gazdasági kamara ellenőrzési joga kiterjed a szakképző iskola és agazdálkodó

szervezet közötti megállapodás alapján végzett gyakorlati képzés feltételeinekellenőrzésére is.

4. A tanulók felvételének feltételei

A képzés megkezdésének szükséges feltételei:

Bemeneti kompetenciák: a képzés megkezdhető a szakképesítés szakmai

ésvizsgakövetelményeit kiadó rendelet 3. számúmellékletében az

informatika szakmacsoportrameghatározott kompetenciák

birtokában.E kompetenciák megszerezhetőek a szakképzéstelőkészítő

évfolyam keretében is.

Vagy

Iskolai előképzettség: tizedik évfolyam elvégzésével tanúsított iskolaivégzettség

Szakmai előképzettség: -

Előírt gyakorlat: -

Elérhető kreditek mennyisége: -

Pályaalkalmassági követelmények: nem szükségesek

Szakmai alkalmassági követelmények: nem szükségesek

Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: szükséges

”A hallássérültek iskolarendszeren belüli felvételéhez orvosi és pszichológiaiszempontból

szakemberek közreműködése szükséges (Fodor József OKK Ifj. Pálya- ésSzakmai Alkalmasságot

Vizsgáló Osztály). A fiatalok felvétele egyéni elbírálástigényelhet.

Szükséges még a Hallásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság

szakértőiszakvéleménye és beutaló határozata”.

A képzésbe való belépés – iskolarendszeren belüli képzés esetén – tanulásban akadályozottak

részére egészségügyi és pályaalkalmassági feltételek meglétével, egyéni elbírálás alapján történik.

A komplex pályaalkalmassági vizsgálaton gyógypedagógiai, pszichológiai és orvosi szempontok

alapján véleményezik a tanuló alkalmasságát a képzésbe való belépésre. A képzésből való kizáró ok

meghatározása a komplex pálya- és szakmai alkalmassági vizsgálat alapján, egyéni elbírálás szerint

indokolt.

5. A szakképesítés, elágazások munkaterülete

A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás:

A munkakör, foglalkozás

FEOR száma FEOR megnevezése

7444 Rádió-, televízió- és számítástechnikai műszerész

A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemző leírása:

Számítógépet kezel, szoftvereket használ

Munkaszervezéssel kapcsolatos tevékenységet végez

Általános műszaki tevékenységet végez

Számítástechnikai berendezéseket karbantart

Hibajavítást végez

Telephelyre számítástechnikai berendezést telepít

Számítógép összeszerelést végez

A szakképesítéssel rokon szakképesítések

azonosító száma megnevezése

54 482 01 0000 00 00 Adatbázis adminisztrátor

54 481 01 1000 00 00 CAD-CAM informatikus

54 481 02 0000 00 00 Informatikai alkalmazásfejlesztő

54 481 03 0000 00 00 Informatikai rendszergazda

54 481 04 0000 00 00 Informatikus

54 482 02 0000 00 00 IT kommunikációs szolgáltató

54 213 04 0000 00 00 Multimédia-alkalmazás fejlesztő

6. A képzés célja

A szakképesítés munkaterületéhez tartozó legjellemzőbb munkakörök, foglalkozásokbetöltéséhez

szükséges kompetenciák elsajátíttatása.A cél elérése érdekében el kell sajátíttatni a munkakörben

elvégzendő feladatokat, ki kellalakítani az azokhoz szükséges tulajdonságokat (alkalmazott szakmai

ismeretek, szakmaikészségek, képességek, személyes, társas és módszerkompetenciák).

A hallássérültek illetve hallássérült és tanulásban akadályozottak esetében (nappali rendszerűés

felnőttoktatás keretében végzett képzés esetében is) a képzés pedagógiai és szakmai

céljaikiegészülnek egyéb habilitációs, rehabilitációs célokkal:

- a tananyag elsajátítását fejlesztő foglalkozások segítik

- a fejlesztés a tanítás-tanulás folyamatában megmutatkozó gyengébb vagy sérültfunkciók

korrigálására, kompenzálására, felzárkóztatására, az eszköztudás, aszociális képességek

fejlesztésére, az önálló életvezetés megtanulására, a szociálisszféra akadályozottságából

származó hátrányok csökkentésére irányul

- kiemelten törekedni kell a nyelvi, kommunikációs készségek fejlesztésére

- a sikeres munkába állítás elősegítésére

A hallássérültek szükség esetén igénybe veszik más szakemberek segítségét.

Tanulásban akadályozottak esetében a képzés pedagógiai és szakmai céljai kiegészülnek – az

egyéni igényeknek megfelelően – egészségügyi és pedagógiai habilitációs, rehabilitációs célokkal.

Ezen célok megvalósítását a képzés során fejlesztő foglalkozások, szocializációs programok segítik.

A fejlesztés a tanítás-tanulás folyamatában megmutatkozó gyengébb, vagy sérült funkciók

korrigálására, kompenzálására, felzárkóztatásra, az eszköztudás, a szociális képességek

fejlesztésére, az önálló életvezetés megtanulására, a szociális szféra akadályozottságából származó

hátrányok csökkentésére irányul.

7. A szakképesítés, elágazások követelménymoduljai

A szakmai követelménymodulok felsorolása:

A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése:

1142-06 Számítógép kezelés, szoftverhasználat, munkaszervezés

A szakmai követelménymodul tartalma:

Feladatprofil:

Hardvert üzemeltet, szoftvert telepít

Irodai programcsomagot egyedi és integrált módon használ

Multimédiás- és kommunikációs alkalmazásokat kezel

Adatmentést végez, informatikai biztonsági eszközöket használ

LAN- és WAN-hálózatokat használ

Informatikai angol nyelvű szakmai szöveget megért

Tevékenységét dokumentálja

Szoftverhasználati jogokat alkalmaz

Tervezi és szervezi a munkavégzést

Betartja a munkavégzéssel összefüggő szabályokat

Alkalmazza a munkahelyi minőségbiztosítási előírásokat

Tulajdonságprofil:

Szakmai kompetenciák:

A típus megjelölésével a szakmai ismeretek:

B Minőségbiztosítással kapcsolatos alapfogalmak

B Munka-, környezet- és tűzvédelem

A Elektromos áram élettani hatásai, elsősegélynyújtás

B Erőforrások tervezése

C Műszaki dokumentációk

A szint megjelölésével a szakmai készségek:

2 ECDL 1. m. IT alapismeretek

2 ECDL 2. m. Operációs rendszerek

2 ECDL 3. m. Szövegszerkesztés

2 ECDL 4. m. Táblázatkezelés

2 ECDL 5. m. Adatbázis-kezelés

2 ECDL 6. m. Prezentáció

2 ECDL 7. m. Információ és kommunikáció

3 Idegen nyelvű olvasott szöveg megértése

Személyes kompetenciák:

Precizitás

Fejlődőképesség, önfejlesztés

Társas kompetenciák:

Együttműködés

Módszerkompetenciák:

Logikus gondolkodás

Rendszerező képesség


1173-06 Számítógép összeszerelése


Feladatprofil:

Meghatározza a pontos konfigurációt

Kiválasztja a megfelelő eszközöket

Hardver optimalizálást végez

Összeszereli a számítógép konfigurációt

Elvégzi a kábelek csatlakoztatását, rögzítését az alaplaphoz és a házhoz

Elvégzi a hardver és szoftver teszteket

Üzembehelyezi az UPS-t

Csatlakoztatja a külső számítógépes perifériákat

Telepíti a perifériákat

Ellenőrzi a kapcsolatok helyes működését

Teszteli a számítógép és perifériák működését

Tervet ad a számítógépes megoldás kialakítására

Meghatározza a szükséges eszközöket

Kiépíti és beüzemeli a vezetékes és vezeték nélküli hálózatot

Alkalmazza a tesztprogramokat

Készlet nyilvántartó programot kezel

Telepíti a vírusvédelmi, a személyes tűzfal és az egyéb irodai és alkalmazási

szoftvereket

Telepíti az operációs rendszert

Telepíti a drivereket

Frissíti a firmware-t

Hálózat optimalizációs programot alkalmazza

Tulajdonságprofil:



C Információ technológiai ismeretek

C Számítógép főbb részei

B Processzor és típusai

B Memóriák és típusai

B Ki és bemeneti eszközök

B Perifériák

B Portok és használatuk

C Titkosítás

C Adattovábbítási módszerek

C Számítógépes környezet kialakítása

C Fájlok, mappák kezelése

C Jogosultságok kiosztása

C Nyomtatáskezelés

B Folyamat és processzorkezelés

B Erőforrás kiosztás

B Memóriakezelés

B Felhasználói felület kialakítása

B Szoftverek installálása és környezetének kialakítása

B Kábelek és csatlakozásaik, topológiák

B Hálózati csatolóegység és feladatai

B Vezeték nélküli átviteli módok

B Protokollok használata, beállítása

B Hálózati operációs rendszer alapjai

B Hálózati biztonságtechnika

B Jogok, attribútumok

B Fájlkezelés, megosztás

B Nyomtatás hálózatban

B Lokális hálózatok fizikai szerelése

B Hálózati figyelés, mérések


3 Alaplap szerelése, összeállítása

3 Memóriabővítés

3 Portok, perifériák csatolása


Pontosság


-


Ismeretek helyén való alkalmazása


1174-06 Számítógép javítása, karbantartása


Feladatprofil:

Tesztprogramokat futtat

Archivált adatokat visszatölt

Távfelügyeletet ellát

A berendezés műszaki jellemzőit méri

Műszaki dokumentációt olvas és értelmez

Mérőműszert kalibrál és méréseket végez

Mérőprogramot futtat, a mérés eredményeit értékeli

A mérés alapján a berendezést minősíti

Segédanyagok, szűrők, alkatrészek állapotát ellenőrzi, szükség esetén

cseréliazokatBerendezések állapotát ellenőrzi, karbantartói méréseket végez, portalanít,

tisztít

Hibajelentést átvesz, munkavégzéshez engedélyeket megszerez

Hibát behatárol, hibás alkatrészt/egységet a helyszínen javítja vagy cseréli,selejtezi

Javított, cserélt egység vagy berendezés működését ellenőrzi

Telephelyet bejár, munkaterületre felvonul

Régi berendezést bont, munkaterületet előkészíti

Hálózati passzív elemek felszerelését ellenőrzi, átviteli hálózati berendezéseketátveszi

Nyomvonalat kialakít, aktív és passzív elemeket csatlakoztat

Berendezést felszereli, installálja, teszteli

Berendezést a megrendelőnek átadja

Tulajdonságprofil:



B Hálózati figyelés, mérések

B Hibabehatárolás

B Konfigurációs és biztonsági kérdések

B SNMP

B MIB, a hálózati menedzsment

B Távfelügyelet

B Javítási lehetőségek

B Hibadokumentálás

B Rendszer és eszközvezérlők

B BIOS, bios setup beállítások

B Processzor illesztése

B Memóriahelyek, foglalatok illesztése

B ATX szabvány

B Slotok használata

B Jumperek, kapcsolók, érintkezők

B Tápegység, ventilátor, Chipset

B ISA, EISA buszrendszer

B PCI- és a PCMCIA és interfészek

B USB-kezelés

B SCSI-interfész kezelése

B AGP port alkalmazása

B Egyéb portok kapcsolódása

B Kapcsolatok vezérlése

B Vezeték nélküli adatátvitel

B Teljesítmény fokozása

B A csővezeték (pipeline) működése

B Szuperskalár architektúra

B Tuningolás

B Tesztelési programok használata

B Optimalizálás

B Processzor utasításkészlete

B Processzor típusok

B Felmérés, javítás előkészítés

B Processzor cseréje, hűtőventillátor

B Memória bővítése

B Tokozások és aljzatok

B Merevlemez beállítások

B Formatálás, particionálás

B Hibaszűrés, mérések

B Karbantartások dokumentálása, minőségbiztosítás


2 Hálózati ismeretek

2 Számítógép szerelése

2 Számítógép karbantartása


Kézügyesség


-


Áttekintő képesség

Kontroll (ellenőrzőképesség)

A 33 523 01 1000 00 00 azonosító számú, Számítógép-szerelő, -karbantartó megnevezésű

szakképesítés szakmai követelménymoduljainak

azonosítója megnevezése

1142-06 Számítógép-kezelés, szoftverhasználat, munkaszervezés



8. A képzés szerkezete

A 33 523 01 1000 00 00 azonosító számú, Számítógép-szerelő, -karbantartó megnevezésű

szakképesítés időterve

A szakmai program készítésekor az időtervben feltüntetett szabad sávot kötelező kitölteni

újtananyagegységekkel, és/vagy a központi programban szereplő kötelező

tananyagegységekidőkeretének növelésével.

Új tananyagegységek lehetnek:

- A szabad sáv tantárgyai közé bekerült az anyanyelv tantárgy, mert a hallássérülttanulóknak

fokozott nyelvi megsegítésre van szükségük a tananyag elsajátításakor.

- A társadalmi ismeretek oktatása elősegíti a tanulók ismereteinek bővítését, akörülöttük lévő

szűkebb és tágabb környezet megismerését, a későbbi önálló élethezszükséges alapvető ismeretek

megszerzését.

- Ajánlható még az egészségnevelés tantárgy oktatása a szabad sáv óráinakigénybevételekor.

- A hallássérültek számára különösen fontos rehabilitációjuk és kommunikációjukjavítása

szempontjából az egyéni korrekciós órák betervezése. Beemelhető ide aziskola helyi tantárgyi

programjainak bármelyik, a programhoz illeszkedő része.

A szabad idősáv terhére javasoltak továbbá:

- A Testnevelés 3-ra emelt heti óraszáma.

- Hallássérült/súlyos fokban hallássérült tanulók számára a heti 3-4 órakommunikációs

foglalkozás.

További új tananyagegységként a helyi igényeknek megfelelők is alkothatók.









megszerzését.








foglalkozás.További új tananyagegységként a helyi igényeknek megfelelők is alkothatók.









megszerzését.








foglalkozás.


A tanulásban akadályozott tanulók számára több okból is indokolt az anyanyelv/kommunikáció és a

matematikai ismeretek beépítése a kötelező tantárgyak körébe (sérülés-specifikumból fakadóan, a

szegregált alapiskola követelményei alapján, a hiánypótlás, szakmaorientált felzárkóztatás, sikeres

munkába állás/társadalmi integráció támogatása miatt). A tanulásban akadályozott (enyhe értelmi

fogyatékos) tanulók iskolarendszeren belüli képzése esetén a hatályos közoktatási törvény (Kt. 52. §

(6)) értelmében kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs

foglalkozásokat kell szervezni (a heti kötelező óraszám 15 %-a).

A 33 523 01 0000 01 00 azonosító számú, Számítógép-szerelő, karbantartó

megnevezésűszakképesítés követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek

A tananyagegység

sorsz

ám

a


Óraszáma

elméleti elmélet-

igényes

gyakorlati gyakorlati összes

1 171sh/1.0/1142-07 Informatikai alapismeretek 288 540 828

2 171sh/2.0/1142-07 Munkatervezés és -

szervezés 72 72

3 171sh/1.0/1173-07 Hardvertechnika 72 72 108 252

4 171sh/2.0/1173-07 Szoftverismeretek 108 108 216

5 171sh/3.0/1173-07 Hálózatok 72 108 180

6 171sh/4.0/1173-07 Számítógép és hálózat-

felügyelet 108 72 72 252

7 171sh/5.0/1173-07 Számítógép és hálózat-

felügyelet 32 64 96

8 171sh/1.0/1174-07 Számítógépes architektúrák 160 32 160 352

9 171sh/2.0/1174-07 Haladó számítógép és

hálózat-felügyelet 96 32 224 352

Mindösszesen óra: 1008 208 1384 2600 „A tanár kötelező óraszámát kell alkalmazni a gyakorlati oktatónál abban az esetben, ha a központi program(tanterv)

szerint elméletigényes szakmai tantárgy gyakorlati képzésében tart tanórai foglalkozást.”

A táblázatban jelzett óraszámok az 1. és 2. szakképzési évfolyamon kiegészülnek a kötelező összefüggő nyárigyakorlat

óraszámaival (max.90 óra), valamint tanulásban akadályozottak esetében valamennyi évfolyamon akötelező

egészségügyi és pedagógiai (re)habilitációs célú órák számával.

9. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

A szakmai vizsgára bocsátás feltételei:

Az utolsó szakképző évfolyam elvégzését tanúsító bizonyítvány

A szakmai vizsga részei:

1. vizsgarész

A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése:

1142-06 Számítógépkezelés, szoftverhasználat, munkaszervezés

A hozzárendelt 1. vizsgafeladat:

Számítógépkezelési, üzemeltetési, hálózati és multimédiás ismeretek alkalmazása.

Informatikai biztonsági eszközök használata, szakmai angol szöveg értése

A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:

interaktív

Időtartama: 60 perc

A vizsgarészben az egyes feladatok aránya:

1. feladat 100%

2. vizsgarész




Egy számítógép összeszerelése, perifériák csatlakoztatása, üzembe helyezése, aszoftverek

telepítése


gyakorlati



1. feladat 100%

3. vizsgarész




Egy konkrét számítógépen hibamegállapítás és a javítás elvégzése


gyakorlati



1. feladat 100%

A szakmai vizsga értékelése %-osan

A 33 523 01 1000 00 00 azonosító számú, Számítógép-szerelő, -karbantartó

megnevezésűszakképesítéshez rendelt vizsgarészek és ezek súlya a vizsga egészében

1. vizsgarész: 20

2. vizsgarész: 40

3. vizsgarész: 40

A szakmai vizsgarészek alóli felmentés feltételei

A szakképesítéshez rendelt vizsgarészek valamelyikének korábbi teljesítése

A szakmai vizsga értékelésének a szakmai vizsgaszabályzattól eltérő szempontjai

Biztosítani kell a hallássérültek részére jeltolmács jelenlétét. Gondoskodni kell arról, hogy

avizsgázó tökéletesen megértse az elvégzendő feladatot, s arra a számára legkedvezőbb

módonválaszolhasson. A vizsgán a vizsgázót megilletik az oktatás során használt

tanulmányisegédeszközök (számítógép, esetleg írógép).

A hallássérült tanulónak hosszabb felkészülési idő biztosítandó.

A hallássérült vizsgázónak beszédállapotától kell függővé tenni a szóbeli vizsgát. Aki szóbannem

tudja megfelelően kifejezni magát, annak írásbeli válaszadást kell lehetővé tenni.Előnyben kell

részesíteni a feleletválasztós tesztet az esszé jellegű kérdésekkel szemben, ígykompenzálva

sérüléséből fakadó nyelvi hiányosságait.Különösen jelentős a vizsgahelyzet megfelelő

körülményeinek biztosítása (nyugodt légkör,ösztönző hangulat, kérdező tanár(ok) jelenléte).

Tanulásban akadályozott vizsgázónak indokolt esetben a szóbeli és gyakorlati vizsgarészek

teljesítésére hosszabb időtartam engedélyezhető.

10. Egyéb feltételek, információk, beszámítható előzetes tanulmányok

„A fogyatékossággal élő részére a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott

szakmaialkalmassági és pályaalkalmassági, valamint az egészségügyi alkalmassági

követelményekfigyelembevételével biztosítani kell a fogyatékossághoz igazodó felkészítést és

vizsgáztatást,továbbá segítséget kell nyújtani részére ahhoz, hogy teljesíteni tudja a kötelezettségeit.

Afogyatékosság alapján, a fogyatékossággal élőt mentesíteni kell egyes

tantárgyak,tananyagegységek (modulok) tanulása és a beszámolás kötelezettsége alól, szükség

eseténmentesíteni kell a nyelvvizsga vagy annak egy típusa, illetőleg szintje alól. A

vizsgánbiztosítani kell a hosszabb felkészülési időt, az írásbeli beszámolón lehetővé kell tenni

asegédeszköz (írógép, számítógép stb.) alkalmazását, szükség esetén az írásbeli beszámolószóbeli

beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő felváltását. Amentesítésről

iskolai rendszerű szakképzés esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság,iskolarendszeren kívüli

szakképzés esetén a szakértői és rehabilitációs bizottságvéleményének hiányában a felülvizsgáló

orvos véleménye alapján a szakmai vizsgabizottságdönt. Az e bekezdés alapján nyújtott mentesítés

kizárólag a mentesítés alapjául szolgálókörülménnyel összefüggésben biztosítható, és nem vezethet

a bizonyítvány által tanúsítottszakképesítés megszerzéséhez szükséges követelmények alóli

felmentéshez.” /Szakképzésitörvény 11.§(6)/

A beszámítható előzetes tanulmányok meghatározásakor az „Útmutató a Számítógép-szerelő,-

karbantartó szakképesítés képzéséhez beszámítható előzetes tudás felméréséhez” c.dokumentumban

foglaltak szerint kell eljárni.

11. Módszertani ajánlás a hallássérült tanulók szakmai képzéséhez

1. A hallássérülés fogalma

A gyógypedagógiai értelmezés szerint hallássérült az a gyermek (ifjú, felnőtt, idős egyén),akinek

hallásvesztesége oly mértékben korlátozza a fejlődési, nevelési és tanulásilehetőségeiben, hogy

eredményes fejlesztéséhez gyógypedagógiai támogatás szükséges.Orvosi értelemben

hallássérültnek tekintik azokat a betegeket is, akiknél a hallássérülés

- -csak az egyik fülben jelentkezik és kismértékű;

- -kétoldali, de igen enyhe fokú;

- -átmeneti jellegű.

Ide sorolják még a csak nagyon magas frekvenciákon jelentkező halláskárosodásokat is,amelyek a

mindennapi életben nem okoznak zavartA hallássérülés gyógypedagógiai fogalma olyan

hallásveszteséget jelent, ami a beszédhezszükséges hallásterületen közepes, vagy súlyos

nagyothallást, illetve siketséget feltételez.

Ennek következtében a beszédfejlődés nem indul meg, vagy oly mértékben sérül, hogy abeszéd

megindításához, illetőleg korrekciójához speciális módszerek szükségesek.

A társuló fogyatékosság szempontjából négy fő csoportról beszélhetünk:

- tanulási zavart mutató hallássérültek, akiknél az ú.n. diszfáziás

tünetcsoport(beszédmotorikai problémák, gyenge szájról olvasási képesség, diszgráfia,

diszlexia,disszimbólia, súlyos dekoncentráltság) egy vagy több jellegzetessége figyelhetőmeg, ép

értelem mellett. (Csányi, 1987.),

- értelmi fogyatékossággal társuló hallássérülés,

- látásfogyatékossággal párosuló hallássérülés: az ú.n. siket-vakság, amely nevétőleltérően a

nagyothallás és a gyengénlátás különböző fokozataira és variációira terjedki,

- mozgásfogyatékossággal társuló hallássérülés.

A fenti csoportok sokféleképpen társulhatnak egymással, s ennek megfelelően a

dominánsfogyatékosság határozza meg, hogy a szurdopedagógus foglalkozik-e elsődlegesen

ahallássérülttel vagy konzultánsként vesz részt a fejlesztésben.A hallássérült számára a valóság

mozaikszerű, szaggatott információkból áll. A lényegi eseményeket nehezen tudja iemelni. Az

információk kaotikusak, értelmetlenek lehetnek. A gyermek ezeket kritika nélkül elfogadja, nem

keresi az okokat.A figyelmet irányító hangingerek nélkül a világ egysíkúbb unalmasabb, sokszor

alényegesebb, fontosabb információk maradnak észrevétlenek. A gyermek figyelmeönkényesen

vándorol, dekoncentrált, hiányzik az indítéka a tartós összpontosításhoz.A személyiség merevebbé

válhat, nehezebben vált át egyik helyzetről a másikra, gyakranalkalmaz sémákat, esetleg inadekvát

módon.A személyiség kevésbé finoman differenciált, érzelmi világa szegényesebb, az

empátiáskészsége fejletlenebb.Magatartását elsősorban vizuális élmények irányítjákJellemző lehet a

kapcsolatok beszűkülése, információhiány, mások szándékának félreértése.Következmény lehet az

agresszióra való hajlam, téves ítéletek, önértékelési problémák.A hallás hiányában a személyiség

merevvé válhat, s ez jellemezheti a gondolkodást és aviselkedést is.

A hallás hiányának vagy súlyos sérülésének mégis legfontosabb következménye

abeszédkommunikáció, a nyelv elsajátításának zavara.

A hallássérülés negatívan érinti a különböző beszédfunkciókat, mint például a kiejtést.

A másik nagyon fontos terület a szókincs fejlődése.

A szókincs hiányai vezetnek részben a beszédértés hiányosságaihoz, valamint az

alacsonyabbolvasási szinthez.

A súlyosabb nagyothallók illetve a siketek beszédében nem ritkák a grammatikai hibák.

Ahallássérült gyermekeknek az iskolai munka, tanulás során a legtöbb nehézséget a

szóbeliközlések megértése okozza. Ennek oka, lehet hogy nem jól hallja, illetve szókincse

hiányos.Az olvasás technikájának hibái általában nem jelentenek komolyabb problémát. A

pontatlan,hibás feladatmegoldások mögött rendszerint a szöveg szavainak hibás megértése

kereshető. Apedagógusnak tehát elsőrendű feladata, hogy mindig meggyőződjön arról, hogy a

hallássérültfiatal tisztában van-e a feladattal, érti-e pontosan. A szövegértési problémákat a

szűkebbszókincs, a szinonimák ismeretének hiánya, illetve a mondatok helytelen tagolása

okozhatja.A hallássérült fiatalok beszédét és írását is grammatikai illetve helyesírási

hibákjellemezhetik. Problémát jelent az önálló jegyzetelés, fogalmazáskészítés.

Az eddigiekből kitűnik, hogy a hallássérült tanulókkal foglalkozó pedagógusnak igen

sokrétűfeladatot kell megoldania Az enyhén hallássérült tanulók oktatásában az auditív

útérvényesül, a súlyosan hallássérült tanulók képzésében pedig az orális-auditív irányzat.

Ezannyit jelent, hogy a nagyothallók esetében a beszédre épül a tanítás, kiegészítve

aszurdopedagógiai fejlesztéssel.

A súlyos hallássérültek esetében a beszéd közvetítésének fő eszköze a szájról olvasás és azazt

kiegészítő hallás, illetve olvasás. Nagy hangsúlyt helyeznek a hallásmaradvány

maximáliskiaknázására. A módszer nem alkalmazható válogatás nélkül minden hallássérült

gyermekre.A beszédet, és a szájról olvasást súlyos hallássérültek esetében kiegészíthetik

manuáliseljárások.

Az orális irányzathoz legközelebb a szájról olvasást kiegészítő jelrendszerek állnak, amelyeka

rosszul vagy nem látható beszédmozgás elemek differenciálását szolgálják.

Az ujj-abc jelei valamennyi beszédhangot megjeleníti egy-egy kézjellel egyidejűleg.

A jelnyelv alapvetően más, ugyanis a jelek szavaknak felelnek meg. Minden jelnyelvszónyelv.

Kétféle variánsa létezik. Az egyiket önálló nyelvként tartják számon a nyelvészek,mert saját nyelvi

törvényszerűsége, grammatikája van. A siket lakosság körében terjedt elelsősorban. Gond, hogy

szókincse szűk, ugyanazok a jelek több szó jelentését isreprezentálják.

A másik típus, amikor a jelnyelv alárendelt szerepet játszik a hangos beszédhez képest,azzal

azonos időben zajlik, a hangos beszéd grammatikáját, szórendjét követi, annak hűtükörképét adja.

Az oktatás során mindkét típus alkalmazása megjelenik.

A totális kommunikáció során a jeleket a hangos beszéddel párhuzamosan alkalmazzák, abeszéd

által kijelölt sorrendben, szükség esetén az ujj abc és a hallás felhasználását, ahallókészülék

viselését is szükségesnek tartják. Nemzetközi kutatások szerint az eredményekazt igazolják, hogy a

két nyelvet nem lehet egyidejűleg használni, a párhuzamos információktöredékesek mindkét

vonalon. A felelést zavarja az egyidejű beszéd, és viszont.

2. Az adaptált központi program alkalmazásának lehetőségei

A szakképesítés adaptált szakmai programja alkalmazható a hallássérült és halmozottan

sérülttanulók szegregált- és integrált- nappali rendszerű és felnőttoktatási szervezési

formábantörténő szakmai képzésében egyaránt. A képzés eredményességének alapvető feltétele

aképzők szakmai és speciális pedagógiai felkészültsége, valamint a speciális központi

szakmaiprogram alapján, a helyi sajátosságoknak megfelelően elkészített helyi szakmai

program.Integrált oktatásszervezés esetén a képzést bevezetni szándékozók körében számolnunk

kell aképzők előzetes felkészítésével (speciális pedagógiai ismeretek, módszerek). Akövetkezőkben

néhány alapvetően fontos, a képzés során figyelembe veendő tényezőtkívánunk a képzők

figyelmébe ajánlani.

Rendkívül fontos az egyéni fejlesztő foglalkozások alkalmával az általános hallási

ésbeszédfejlesztési gyakorlatok mellett a hosszabb, nehezebben ejthető szavak,

kifejezésekelsajátításának gyakorlása, korrigálása.Javasoljuk olyan kiadványok létrehozását, amely

a hallássérültekkel kapcsolatba kerülő nemszurdopedagógusoknak segít a hallássérült fiatalokra

jellemző pszichés tulajdonságokmegismerésével és a velük való foglalkozás alapvető módszereinek

bemutatásával.

Általánosan figyelembe veendő tényező a hallássérült fiatalok látásának fokozott védelme!

A képzésbe belépő tanulók eltérő fejlettségi szintje (képességek, készségek,személyiségjegyek)

mellett többségüknél számolni kell a tanítás-tanulás folyamatátnehezítő tényezőként:

- a motiváció hiányával, gyengeségével (tanulás, munka), a kognitív képességekgyengébb

voltával,

- a személyiség-fejlettség hiányával, illetve sajátos személyiségjegyekkel(önállótlanság,

ítélőképesség gyengesége, merev személyiség, sémák esetlegesnadekvát alkalmazása),

szociális éretlenség megnyilvánulásaival (kommunikációsnehézségek, általános

tájékozottság gyengesége, kapcsolatteremtési és –tartásiképesség fejletlensége, beszűkült

kapcsolatok), esetleges érzelmi és magatartásizavarokkal, melyeket a kamaszkori

személyiségjegyek erősíthetnek,

- a hallássérülés következtében létrejövő különböző mértékű beszédsérüléssel vagy

beszédképtelenséggel, illetve társuló egyéb problémákkal (egészségügyi,

szociális),amelyek megoldása a szurdopedagógusokon kívül egyéb szakemberek

bevonásátigényli a képzés eredményessége érdekében.

A képzők iránti elvárások:

- szakmai, speciális pedagógiai felkészültség

- derűs, bizalmat sugárzó személyiség, monotónia tűrés

- nagyfokú türelem, empátia, probléma- és konfliktusmegoldó képesség

- az átlagnál nagyobb teherbíró képesség

- folyamatos team munkába való együttműködés képessége (hajlandósága)

- tökéletes artikulációjú, jó szájról olvasási képet nyújtó beszéd

- kifejező mimika

- hasznos a jelnyelv ismerete, de nem elengedhetetlen

- a hallássérültek oktatásában használt kommunikációs módszerek ismerete

A képzési idő három tanéve a csoport egészének és egyes tanulók egyéni igényeinekmegfelelően

biztosítja a hallássérülés és intellektuális képességek gyengébb volta miattihosszabb ismeretszerzési

folyamatot. A tananyagtartalom elrendezése a habilitációs célokatszolgáló feladatokhoz szükséges

idő biztosítása, mind-mind a tanulók különféle mértékű ésminőségű sérülésének figyelembe

vételével történt.

3. Módszertani javaslatok

A képzés során biztosítani kell annak gyakorlatorientált, differenciált,

személyiségközpontújellegét.

Elsődleges feladat a tanulók fejlettségi szintjének, beszédállapotának felmérése, a

tanulókörülményeit meghatározó egyéb tényezők megismerése. Ennek alapján a

meglévőismeretekre, képességekre alapozva, a hiányos ismeretek kiegészítésével, a

gyengébbképességek, készségek fejlesztésével szükséges megszervezni a képzést. Különösen

agyengébb vagy egyéb problémákkal is küzdő tanulókat, az egyéni szükségletekhez igazodóEgyéni

fejlesztési terv alapján, a szükség szerinti speciális tudással rendelkező szakemberekbevonásával

kell megsegíteni.

Már a képzés kezdetén nagy gondot kell fordítani a tanulók kellő motiváltságánakmegteremtésére

(tanuláshoz, munkához). Ebben jelentős szerepe van a képzőkszemélyiségének (példamutatás,

empátiakészség, tanár-tanuló kapcsolat), a tanulási technikák elsajátításának, a teljesítmények

pozitív irányultságú értékelésének.

Az eredményes képzés feltétele a tanulók speciális nevelési-oktatási igényeinek megfelelő

módszerek, eljárások alkalmazása.

A tananyag feldolgozása során követendő szempontok:

- az ismeretek kis lépésben történő, a szemléletesség, fokozatosság és tantárgyikoncentráció

elvei szerinti feldolgozása

- az elméleti ismeretek gyakorlatba ágyazott elsajátítása

- a gyakorlati feladatok megoldása előtt fontos meggyőződnünk arról, hogy ahallássérült

tanulók tökéletesen megértették azt.

- az ismeretek többszöri ismétlés általi megerősítése (az alapvető ismeretek

folyamatosfelidézése)

- a hiányzó ismeretek haladéktalan pótlása, gyengébb ismeretek megerősítése

- a vizsgakövetelményekben megfogalmazott tananyagtartalmak hangsúlyozottmegjelenítése

(vizsgatréningek beépítése)

- lényeges elemek kiemelése, ok-okozati összefüggések megértetése,

- rész-egész viszonyának bemutatása

- a kognitív képességek folyamatos erősítése

- az eredményes tanulási tevékenység érdekében törekedni kell valamennyi tanulónkszámára

megtalálni a kapaszkodókat, elsajátítani a megfelelő tanulási módszereket

- a tanulók nyelvi- és kommunikációs készségének állandó fejlesztése,

-a tanítás-tanulás folyamatában mindvégig érvényesíteni az egyénre szabottellenőrzést-

értékelést.

Az ellenőrzés-értékelés alapjául szolgál a hiányosságok feltárásával, azok megszüntetését

isszolgáló csoportos és egyéni fejlesztésnek, a felzárkóztatás megtervezésének, a komplexpozitív

irányultságú értékelésnek (melynek ösztönző ereje rendkívül fontos).

Az értékelésnek ki kell terjednie az alapvető elméleti ismeretek tudására, gyakorlati alkalmazására

(a munkafolyamatok elvégzésének mennyiségére, minőségére), amunkavédelmi szabályok

ismertetésére és alkalmazására.

A hallássérültek oktatásában különös jelentősége van a szemléletességnek, a fogalmakérthetővé

tételének, a gondolkodás fejlesztésének.

Figyelembe kell venni a hallássérüléshez társuló esetleges részképesség kieséseket is.

A hallássérültekkel való kommunikáció során van néhány alapvető, betartásra érdemesszabály,

amely megnövelheti a közlés hatékonyságát. Ezek a következők:

- kifejező, nem túl gyors beszéd,

- kis távolság a beszélő és a hallássérült között (de nem túl közeli 0,5-2m,),

- az arcnak mindig jól láthatónak kell lenni a szájról olvasás megsegítése érdekében(az

arckifejezés, jó információforrás).

- ne magyarázzunk a tábla felé fordulva,

- fontos a figyelem felkeltése,

- a figyelem elterelő tényezők lehetőség szerinti kiszűrése,

- az oktató legyen együtt érző (figyelni és érteni sok erőt igényel) türelmes,következetes

- az utasítások legyenek rövidek, lényegretörőek.

A hallássérült fiatalok fokozott figyelmet és ellenőrzést igényelnek önálló munkájuk során.Szakmai

elméleti tárgyak órai vázlatát mindig javítani kell, hogy a szöveg, ill. szakszavak nehibásan

kerüljenek megtanulásra.

Javaslatok a szabadon tervezhető szabad sáv felhasználásához

A szabad sáv tantárgyai közé bekerült az anyanyelv tantárgy, mert a hallássérült

tanulóknakfokozott nyelvi megsegítésre van szükségük a tananyag elsajátításakor. Rendkívül

hasznosantudja segíteni a szurdopedagógus az írásos szakmai elméleti tárgyak

tananyagánakfeldolgozását. Alkalmat teremthet a gyakorlásra a szakkifejezések megtanulásakor,

azokalkalmazásakor. A gyakorlat során felmerülő nyelvi fogalmi hiányok pótlására,

nyelviszerkezetalkotási gyakorlatok végzésére, a szaknyelv használatára nyílik itt rendkívül

értékeslehetőség. Az anyanyelvi órák hatékonyan szolgálhatják a tanulók vizsgára

történőfelkészítését is. Célszerű integráltan oktatott hallássérült tanulóknak a halló

társaiktólelkülönítve, szurdopedagógus vezetésével szervezni ezeket az órákat.

Hallássérült/súlyos fokban hallássérült tanulók számára javasolt a heti 3-4 óra

kommunikációsfoglalkozás. (Felhasználható szakirodalom: Tihanyi Gabriella, 2005 NSZI

Kommunikáció (H)1/11.; 2/12.; 3/13. osztályok számára)

Javasolt időterv

Témakörök 1/11. 2/12. 3/13. Összesen

Kommunikáció általában 15 10 10 35

Kommunikáció: testbeszéd 6 6 10 22

Kommunikáció: illemtan 8 8 10 26

Kommunikáció: médiaismeret 6 12 16 34

Nyelvtan – nyelvi szerkezetalkotás,

levelezési ismeretek

20 20 18 58

Irodalmi alapismeretek 10 6 6 22

Szövegértelmezés 12 30 10 52

Fogalmazás 10 10 10 30

Társalgás 24 9 15 48

Összesen 111 111 105 325

Megjegyzés:

A témakörök úgy váltakozzanak, hogy egy-egy ismeretanyag – ellenőrző/értékelőfeladatlappal

lezárva – 6-7 óráját, kövesse egy-egy gyakorlásokkal fűszerezett anyag. Pl.Kommunikáció 3-4 óra

ismeretanyaga + összefoglalás/ellenőrzés, ezt követi 4-5 Nyelvtan,Társalgás könnyedebb;

gyakorlást és nem ismeretanyag-elsajátítást igénylő óra.A társadalmi ismeretek oktatása elősegíti

a tanulók ismereteinek bővítését, a körülöttük lévőszűkebb és tágabb környezet megismerését, a

későbbi önálló élethez szükséges alapvetőismeretek megszerzését. Javasoljuk a hallássérült tanulók

részére készített speciális modulalkalmazását, tekintetbe véve a tanulók társadalomról, társadalmi

folyamatokról, az őketkörülvevő világról alkotott sajátos és hiányos ismereteit. A program oktatása

segítheti agazdasági ismeretek tantárgy anyagának jobb megértését is. Javasolható még

azosztályfőnöki óra keretében speciális tréning szervezése a munkába állás elősegítésére.

Azosztályfőnöki órák alkalmával szükséges a drogprevenciós program ismereteinek átadása

afiataloknak.

Ajánlható még az egészségnevelés tantárgy oktatása a szabad sáv óráinak igénybevételekor.A

tantárgy tananyagának összeállításakor a felnőtt életre való felkészítés egyik fontostársadalmilag is

hangsúlyos része a családi életre nevelés. Ennek keretén belül a szexszerelem-család témakörének

feldolgozása. Ehhez nyújthat hatékony segítséget a FogyatékosGyermekekért Közalapítvány

pályázatára készült hallássérült serdülőknek kidolgozottnevelési, oktatási modul.(A

Közalapítványtól beszerezhető).

A hallássérültek számára különösen fontos rehabilitációjuk és kommunikációjuk

javításaszempontjából az egyéni korrekciós órák betervezése (például számítástechnika,

egyénikorrekció).

Javaslatok a szakmai gyakorlati órák hatékony lebonyolításához

A szakmai gyakorlat során a hallássérült tanulók csak olyan gépeket kezelhetnek, amelyeknem

okoznak számukra hallásállapot romlást, nem veszélyezteti látásukat, nem tesz

kárthallókészülékükben, s minden szempontból megfelelnek az orvosi

alkalmasságkövetelményeinek. A gépek olyan védőberendezéssel vannak ellátva, amelyek

segítségével ahallássérültek is biztonsággal kezelhetik azokat. Tanácsos a hallássérültek

munkahelyét agyakorlat során védőmunkahely szerűen kialakítani, illetve oktató kabinetet

felhasználni, aholaz elméleti ismereteket a gyakorlatban megvalósíthatják, begyakorolhatják

(elméletigényesgyakorlat).Nagyon fontos a szakmai elmélet és a gyakorlati tananyagegységek

kapcsolódásának,kölcsönhatásának kialakítása. Törekedni kell a tananyagegységeket oktató

pedagógusokközötti szoros együttműködés kialakítására. A hallássérültek oktatásában

fokozottanérvényesülnie kell a fenti elveknek. Különös jelentősége van a szemléletességnek, a

fogalmakérthetővé tételének, a gondolkodás fejlesztésének.

A gyakorlati feladatok megoldása előtt győződjünk meg arról, hogy a hallássérült

tanulóktökéletesen megértették azt. Segíti a tanulást a munkafolyamat bemutatása előtt

megfigyelésiszempontok megadása. Mivel a hallássérült tanuló nem tudja figyelmét megosztani az

oktatókeze és arca között, ezért a munkadarab vagy munkagép fölé hajolva, takart

szájjalelmondottakat a tanuló nem tudja hasznosítani. A szakmai gyakorlaton a hallássérült

tanulókrészére hallókészülék viselése szakorvos által meghatározottak követése szerint

szükséges.Balesetvédelmi szempontból a hallássérültek fokozott védelmet igényelnek.

Nagyobbműhelycsarnokban gondoskodni kell arról, hogy környezetük is észlelje őket (pl. más

színűmunkaruha) A hallássérült tanulók fokozott figyelmet és ellenőrzést igényelnek

önállómunkájuk során

Eszköztár hallássérült (nagyothalló, siket) tanulók számára

1. Többségi iskolákban is használt eszközök alkalmazása

Tankönyvek

A tankönyvek szövegének megértését segíti a lényeges szövegrészek aláhúzása. Továbbikönnyítés a

tankönyv szövegéhez írt nyitott mondatok alkalmazása. Ezek a mondatok atankönyvi szöveg

értelmezésével tölthetők ki.

Egyéb szemléltető eszközök

Egyéb szemléltető eszközök (modellek, makettek, szemléltető tárgyak, képek) bemutatásaelőtt

ismertetni kell a megfigyelési szempontokat. Ennek megértéséről meg kell bizonyosodni.

2. Speciálisan összeállított szövegek, tankönyvek, munkatankönyvek, vázlatok

Munkatankönyvek, vázlatok

Speciálisan siketek számára íródott/íródó munkatankönyvek (központi kiadásúak,

egyénilegkészítettek).

Speciálisan siketek számára íródott/íródó vázlatok, összefoglalók (központi kiadásúak,egyénileg

készítettek).

Táblai vázlatok, nyitott mondatok

Szócsíkok, mondatcsíkok alkalmazása (felhasználható megértésre, rögzítésre, ellenőrzésre)

Képek, szócsíkok, mondatcsíkok, hangos beszéd összekötése, rendezése

Feladatlapok

Ezek a feladatlapok célzottan a megértést és a megértés ellenőrzését szolgálják. Egyazon feladat

témája többféle módon megközelítve (összekötés, kiegészítés, pótlás, megnevezés,rendezés stb.)

felhasználható. A feladatlapok összeállításánál kerüljük a kifejtő kérdéseket.Célszerű – és a tudásról

reálisabb képet adó – a kiegészítés, felsorolás, kiválasztásmódszerének alkalmazása.

3. Elhelyezkedés

A tanár megfelelő megvilágításban, távolságban üljön.

4.Tanulásszervezés

Eredményes az egyéni foglalkozás, a kiscsoportos foglalkozás. A siket tanuló könnyebbenvesz részt

a tanórán, ha a frontális óra előkészítése így történik.

Szemléltető eszközök használata

Ha a pedagógus bemutatott anyagra, tárgyra hivatkozik, adjon lehetőséget a megszemlélésreés

utána folytassa magyarázatát.

Amennyiben az előadás során írásvetítőt, számítógépes kivetítést alkalmaz, gondoljon arra,hogy a

hallássérült személy képtelen az információ követésére (kellő tantermi fény hiánya).Célszerű helyi

megvilágítást használni.

Rehabilitációs feladatok

A képzés fejlesztő jellege a képzési idő egészében csak valamennyi képző (és szükség szerintikülső

szakemberek) együttes munkája eredményeként érvényesülhet. A hallássérültekhabilitációjának

feltétele, hogy rendelkezzenek megfelelő szakmai felkészültség mellett,mindazon

személyiségjegyekkel, amelyek az életkezdéshez, munkába álláshoz – atársadalomba való

beilleszkedéshez – alapvetően szükségesek.Ezért a szakmai felkészítéssel egyidejűleg a képzés

feladata a tanulók munkavállalóváválásának segítése.A fiatalok munkába állításuk és a munkaerő

piacon való érvényesülésük jelentősen függ attól,hogy milyen mértékben sikerült a képzés ideje

alatt kialakítani bennük a megfelelőmunkavállalói magatartást (munka iránti pozitív viszony,

munkavállalói tájékozottság,munkahely keresési technikák alkalmazása, megbízható munkavégzés,

stb.)

Az önálló életvitelre felkészítés érdekében szükséges mindazon ismeretek, magatartás

normákelsajátítása, amelynek az önálló (családi) életkezdéshez és életvezetéshez

elengedhetetlenek.Jelentős e területen belül a kudarcok elkerülésére, a problémák (veszély

helyzetek)megelőzésének lehetőségére különös figyelemmel felkészíteni a

tanulókatszemélyiségfejlesztő programokkal, egyéni és csoportos személyiségfejlesztő

tréningekalkalmazásával .

Az utógondozás ma még kissé hiányos láncszemét pótolhatja egy-egy iskolaiszociálpedagógus,

ifjúsági gondozó. Ő az, aki jól ismerve a csoport tanulóinak lehetőségeit(egyéni problémák, családi

háttér, helyi munkavállalási lehetőségek, stb.) nemcsak a képzéssorán kulcsfontosságú személyiség,

de tevőlegesen segítheti a tanulók önálló életénekindítását (munkahelykeresés, célszervezetek,

szociális támogatások igénybevétele, stb.)

12. Módszertani ajánlás a tanulásban akadályozott tanulók szakmai képzéséhez

1. A szakképesítés adaptált központi programjának alkalmazási lehetőségei

A Számítógépes adatrögzítő részszakképesítés adaptált központi szakmai programja tanulásban

akadályozott tanulók iskolai rendszerű szakmai képzéséhez készült. A képző intézmények a

speciális központi program alapján a helyi sajátosságok figyelembevételével készíthetik el a helyi

szakmai programjukat.

A képzés bevezetése kellő előkészítést igényel. A képzést bevezetni szándékozóknak feltétlenül

rendelkeznie kell alapvető speciális képzési feltételekkel. A képzés eredményessége megköveteli,

hogy a képzők alapvető gyógypedagógiai és módszertani ismeretek birtokában, azt alkalmazva

vegyenek részt a tanulásban akadályozott tanulók nevelésének, oktatásának, képzésének

folyamatában.

2. A sajátos nevelési igényű, tanulásban akadályozott fiatalok és a tanulási-tanítási tevékenységet

nehezítő tényezők

A tanulásban akadályozottak közé soroljuk az idegrendszer alacsonyabb funkcióképességével

összefüggő, illetve a kedvezőtlen környezeti hatásokkal magyarázható tartós, átfogó tanulási

képességzavart mutató tanulók körét.

E szakmai program azoknak a tanulásban akadályozott, enyhén értelmi fogyatékos fiataloknak a

szakmai képzését szolgálja, akiknél a tanulási akadályozottság a központi idegrendszer enyhe,

különféle eredetű, örökölt vagy korai életkorban szerzett sérülésével és/vagy funkciózavarával függ

össze.

A tanulási akadályozottság a következő területeken mutatkozik meg:

− kognitív készségek területén (vizuális és auditív észlelés, emlékezés, figyelemkoncentráció,

logikai műveletek, problémalátás és megoldás);

− motoros és orientációs képességek területén (izomtónus, egyensúlytartás és érzékelés, nagy és

finommozgások, cselekvéstervezés és irányítás, térbeli és időbeli tájékozódás hibái és

hiányosságai);

− emocionális és szociális képességek területén (tanulási motiváció, motiválhatóság, önértékelés,

értékrend, tanulási veselkedés, szereptanulás problémái és hiányosságai);

− kommunikációs képességek területén (beszédértés, szókincs, szóbeli közlés, hangképzés,

grammatikai szerkezet, szövegalkotás szóban-írásban, metakommunikáció, önkifejezés hibái és

hiányosságai).

A fogyatékosságból eredően a tanulóknál jellegzetes különbségek alakulnak ki. Ezek

megmutatkoznak a sérült vagy fejletlen pszichikus funkciók jellegzetes különbségét létrehozó okok

sokszínűségében, és abban, hogy az eltérés minden pszichikus funkciót (érzékelés, észlelés,

figyelem) érinthet, azonban tanulónként és funkcióként igen eltérő módon. Ezért a fejlődés

ütemében és a fejlesztés várható eredményében is igen nagy egyéni különbségek lehetnek.

A fogyatékosság következményei csökkenthetők, melynek feltétele a megfelelő gyógypedagógiai

segítségnyújtás. A gyógypedagógiai tevékenység hatására felnőttkorra az enyhe értelmi

fogyatékosság egyes jegyei jelentősen korrigálhatók, illetve kompenzálhatók.

3. Speciális pedagógiai, módszertani eljárások alkalmazása

A tananyag-feldolgozás tanulási akadályozottság szerinti követelményei:

− az ismeretek, kompetenciák megszerzése történjék kis lépésekben, a szemléletesség, fokozatosság

és komplexitás igényeinek figyelembe vételével;

− az elméleti ismeretek elsajátítása történjék gyakorlatba ágyazottan,

− lényeges az ismeretek többszöri, ismétlés általi megerősítése, (az alapvető ismeretek folyamatos

felidézése);

− szükséges a hiányzó ismeretek haladéktalan pótlása, gyengébb ismeretek megerősítése;

− a vizsgakövetelményekben megfogalmazott tananyagtartalmak hangsúlyozott megjelenítése

(vizsga-tréningek beépítése);

− lényeges elemek kiemelése, ok-okozati összefüggések megértetése, egész-rész-egész viszonyának

bemutatása;

− a kognitív képességek folyamatos erősítése;

− az eredményes tanulási tevékenység érdekében valamennyi tanulónak segítséget kell adni a

megfelelő tanulási módszerek és technikák elsajátításában;

− a tanítás-tanulás folyamatában mindvégig érvényesíteni az egyénre szabott ellenőrzést, értékelést.

Az értékelés differenciált és pozitív (megerősítő) irányultságú legyen; ennek ösztönző ereje a

tanulásban akadályozottak esetében rendkívül lényeges. Az értékelésnek ki kell terjednie az

alapvető elméleti ismeretek tudására, szakszerű gyakorlati alkalmazására. Már a képzés kezdetén

nagy gondot kell fordítani a tanulók kellő motiváltságának megteremtésére (tanuláshoz, munkához),

majd megtartására, erősítésére. Ebben nagy szerepe van a pedagógusok, oktatók személyiségének

(példaadás, empátiakészség, tanár-tanuló kapcsolat).

4. Képzésszervezési lehetőségek

A tanulásban akadályozott fiatalok középfokú iskoláztatása speciális nevelés-oktatási igényeinek

megfelelően szegregált vagy integrált szervezeti formában történhet. A speciális nevelés-oktatás

során az alapismeretek elsajátításával párhuzamosan képességeik fejlesztése, korrekciója

segítségével személyiségük fejlettségi szintje alapján válnak alkalmassá a szakképzésbe való

bekapcsolódásba. Bár e program elsődlegesen a szegregált oktatásszervezési formában történő

képzés feltételeinek figyelembevételével építkezik, speciális elemeinek átvételével integrált oktatás

esetén is eredményesen alkalmazható. Az integrált oktatás történhet részleges integráció formájában

(többségi képző intézményben a különleges elbánást igénylő tanulók csoportjában), vagy a képzés

egy-egy szakaszában integrálva, vagy teljes integráció esetén egy csoportban a többi tanulóval. A

speciális program némi módosítással a tanulásban akadályozottak felnőttképzésben történő szakmai

felkészítése esetén is szakmai programként alkalmazható.

Az integráció a fogyatékos és nem fogyatékos tanulók közös élet- és tanulási terét, nevelését,

képzését, tanítását foglalja magába, ahol együttes, közös tanulási igény szerint az iskolai keretek

között a nevelést gyógypedagógiai korrekciós, terápiás és ápolási foglalkozások egészítik ki. Az

integráció során az iskola a meglévő szerkezetébe helyezi az egyéneket. A sajátos nevelési igényű

tanulóktól azt várja az intézmény, hogy hasonló teljesítményt nyújtsanak, legyenek képesek

alkalmazkodni az elvárt szinthez. Az inklúzió esetén az intézményben átgondolják az együttnevelés

megvalósításának szervezeti és tartalmi kereteit és azokat a feltételeket, amelyekkel biztosítani

tudják valamennyi tanuló haladását.

5. Habilitáció, rehabilitáció

A képzés fejlesztő jellege a képzési idő egészében csak valamennyi képző (és szükség szerinti külső

szakemberek) együttes munkája eredményeként érvényesülhet. A fiatalok habilitációjának feltétele,

hogy rendelkezzenek megfelelő szakmai felkészültség mellett mindazon személyiségjegyekkel,

amelyek az életkezdéshez, munkába álláshoz – a társadalomba való bekerüléshez és

megmaradáshoz – alapvetően szükségesek. A tanulókat fel kell készíteni az integrált társadalmi

környezetbe való beilleszkedésre és a felelősségteljes, önálló munkavégzésre. Ez egyben az egyik

legfontosabb lépés az eddigi életútjukat végigkísérő rehabilitációs cél megvalósításában. Munkába

állításuk és a munkaerő-piacon való érvényesülésük jelentősen függ attól, hogy milyen mértékben

sikerült a képzés ideje alatt kialakítani bennük a megfelelő munkavállalói magatartást (munka iránti

pozitív viszony, munkavállalói tájékozottság, munkahely keresési technikák alkalmazása,

megbízható munkavégzés stb.). A folyamatos, egész pályán át tartó továbbképzés szükségessége

miatt a tanulókat további képzésekben való részvételre is fel kell készíteni. Az önálló életvitelre

felkészítés érdekében szükséges mindazon ismeretek, magatartási normák elsajátítása, amelyek az

önálló (családi) életkezdéshez és életvezetéshez elengedhetetlenek. E területen különösen a

kudarcok elkerülésére, a problémák (vészhelyzetek) megelőzésének lehetőségére kell felkészíteni a

fiatalokat. Ennek érdekében javasolt egyéni és/vagy csoportos személyiségfejlesztő programok és

tréningek készítése és alkalmazása.

1. számú melléklet

FOGALMAK ÉRTELMEZÉSE

(a jelenleg hatályos közoktatási törvény, a szakképzési törvény, és a 20/2007.(V.21.) SZMMrendelet

értelmező rendelkezései, valamint a 21/2007.(V.21.) SzMM rendelet 5. számúmelléklete alapján)

A tanulói felvétel feltételeihez:

Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: olyan orvosi vizsgálat, amelynek célja annakmegállapítása,

hogy a szakmai képzésre jelentkező testi adottságai és egészségi állapotaalapján képes-e felkészülni

a választott szakképesítés birtokában elláthatómunkatevékenységre, képes-e azok elvégzésére, és

annak során nem kerül-e veszélybeegészsége [a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény

(továbbiakban: Kt.) 67. § (3)bekezdése szerint]

Pályaalkalmassági követelmény: a szakmai képzésre jelentkező egyéni képességeivel

ésszemélyiségével szemben támasztott feltételek, amelyek alkalmassá teszik a képzésben

valórészvételre, illetve amelyek birtokában képes a választott szakképesítéssel betölthetőmunkakör

megfelelő ellátásra (Kt. 67. § (3) bekezdése szerint).

Szakmai alkalmassági követelmény: a képzésre jelentkező számára meghatározottkövetelmény,

amelynek vizsgálata alapján megállapítható, hogy a vizsgázó rendelkezik-e afelkészülési (képzési)

szakasz eredményes elvégzéshez szükséges optimálisan kifejleszthetőképességekkel (Kt. 67. § (3)

bekezdés szerint). (A pályaalkalmassági követelményeket és aszakmai alkalmassági vizsga

követelményeit a felvételi tájékoztatóban nyilvánosságra kellhozni.)

A szakképesítés követelménymoduljaihoz:

Feladatprofil: a szakképesítés megszerzése birtokában betölthető munkakörben

elvégzendőfeladatok csoportokba rendezett listája

Időkeret: a szakmai tantárgyak, illetve tananyagegységek (modulok)

tananyagelemekelsajátításához a képzés során rendelkezésre álló, tanítási órákban megadott idő

Kompetenciaprofil: a feladatprofil és a tulajdonságprofil együttesen

Módszerkompetencia: a munkatevékenység során a személy munkamódszerére,munkastílusára,

problémamegoldására és gondolkodására jellemző, a személynek amunkafolyamat

meghatározásában játszott szerepét, a tevékenységhez való viszonyát,valamint tevékenységének

minőségét leíró ismérvek

Szakmai ismeretek: a munkatevékenység során közvetlenül alkalmazott, a műveleteksorrendjére,

technológiai szabályokra, a műveletek során használt anyagok, tárgyak, eszközökegymásra

gyakorolt hatására, az összetettebb eszköz- és forráshasználatra, az alkalmazottszámszerű

paraméterekre és minőségi jellemzőkre, továbbá a munka közben szokásosanelőforduló, szükséges

döntéseket meghatározó, valamint a munkavégzés feltételeire éshatásaira, a műveleti előírásoktól,

munkabiztonsági, környezetvédelmi szabályoktól valóeltérés kockázataira és következményeire

vonatkozó információk és adatok.

A szakmai ismeret alkalmazási típusainak megállapításakor alapvetően az önállóságot, asebességet,

az eredményességet kell vizsgálni és az ismeret alkalmazását a három szempontegyüttes

mérlegelése után kell minősíteni.

Típusai:

A szakmai ismeretek alkalmazási típusának megítélésekor nem kell figyelembe venni, hogyaz

ismeret mennyire bonyolult, megtanulásához milyen alapismeretekre van szükség stb.

“A” típus (legmagasabb)

Önálló, gyors és hibátlan ismeretalkalmazás.

Ilyen típusú ismeretalkalmazást olyan munkafeladatok esetében célszerű megkövetelni,ahol

a munkafeladat kockázattal jár (baleseti, környezeti, kártételi stb.); egyszerűek,

előretervezhetők, ismerhetők a körülmények, feltételek; valamint a kompetencia

pótolhatatlan,hiánya vagy hibázás esetén meghiúsul a munkatevékenység.

“B” típus

A szokásos munkahelyi körülmények között hibátlan ismeretalkalmazás, hibázás

eseténmeghiúsul a munkatevékenység.

“C” típus (középső)

A szokásos munkahelyi körülmények között közvetlen személyes vezetői, szakmaiirányítás,

közreműködés nélkül, de források, segédeszközök igénybevételének lehetőségemellett;

tájékozódásra, előzetes próbára, segédtevékenységekre is elegendő idő alatti;összességében,

illetve önellenőrzés és javítás után megfelelő minőségű eredménnyeltörténő

ismeretalkalmazás.

Ilyen típusú ismeretalkalmazást olyan munkafeladatok esetében célszerű megkövetelni,ahol

a munkafeladat nem jár munkabiztonsági, környezeti, illetve jelentős anyagi

kártételikockázattal; összetettek, de meghatározó elemeikben előre tervezhetők, ismerhetők

akörülmények, feltételek; valamint a kompetencia nehézségek árán kiváltható, hiánya

vagyhibázás esetén általában nem hiúsul meg a munkatevékenység.

“D” típus

Részben közvetlen személyes vezetői, szakmai irányítással, részben önállóan

végzettmegfelelő ismeretalkalmazás.

“E” típus (legalacsonyabb)

A szokásos munkahelyi körülmények között vezetői, szakmai irányítás mellett, személyes,a

feladatra célzott segítség lehetősége mellett; kérdésfeltevésre, feladat közbeniértelmezésre,

tájékozódásra, eszközhasználatra elegendő idő alatti; a hiba ismeretébenjavított, legalább

egyes meghatározó részleteiben megfelelő minőségű ismeretalkalmazás.Ilyen típusú

ismeretalkalmazást olyan munkafeladatok esetében célszerű megkövetelni,ahol a

munkafeladat nem jár munkabiztonsági, környezeti, illetve anyagi kártételikockázattal;

összetettek, csak egyes elemeikben tervezhetők, ismerhetők a körülmények,feltételek;

valamint a személyes szerep közreműködésre, részvételre korlátozódik.

Szakmai készség: A szakképesítésre jellemző munkatevékenység automatikus, a tudat közvetlen

irányítása nélkül működő összetevője, eleme, amelynek szintje az adott készségbirtoklása révén

végezhető tevékenységi terület terjedelmét tükrözi.

Szintjei:

5. szint

A szakember a szokásostól eltérő munkahelyi körülmények között is képes a tanultismeretek

magas szintű, önálló, gyors, hibátlan és szakszerű alkalmazására,tevékenységének és a

munka eredményének önálló ellenőrzésére.

4. szint

A szakember a szokásostól eltérő munkahelyi körülmények között is, közvetlen

vezetői,illetve szakmai irányítás nélkül, önállóan, gyorsan, kevés hibával képes a tanult

ismeretekszakszerű alkalmazására, a munka eredményének ellenőrzésére, a feltárt hibák

javítására.

3. szint

A szakember a szokásos munkahelyi körülmények között közvetlen vezetői, illetveszakmai

irányítás nélkül, források és segédeszközök igénybevételével képes a tanultismeretek önálló,

gyors és szakszerű alkalmazására, a feltárt hibák javítására.

2. szint

A szakember a szokásos munkahelyi körülmények között, rendszeres irányítás mellettképes

a munkavégzésre, illetve a feladat ellátására, a hibák segítséggel történő feltárásáraés azok

önálló javítására.

1. szint

A szakember a szokásos munkahelyi körülmények között folyamatos irányítás és

célzottsegítségnyújtás mellett képes a munkavégzésre, illetve a feladat ellátására, az

ismeretekmegfelelő minőségű alkalmazására.

Szakmai kompetencia: a szakképesítésnek megfelelő munkafeladatok elvégzésére valóképesség,

alkalmasság.

Szakmai követelménymodul: a szakképesítés szakmai követelményeinek általában

másszakképesítés(ek) követelményeivel való összevetése útján keletkező meghatározott

része,egyedi szakképesítések esetén lehet annak egésze. Egyedi jellegű szakképesítések

eseténkövetelménymodul keletkezhet követelmények feladatcsoportokhoz kötődő megbontásával

is.A szakképesítés követelménymoduljainak összessége tartalmazza a szakképesítés valamennyia

szakmai és vizsgakövetelményben rögzített szakmai kompetenciáját.

Szakmai tananyag: a képzési folyamat teljes tartalma, melynek része egyrészt a tanuló

feléirányuló minden olyan, a képzőtől (iskolától) származó és tervezett hatás, amely célzottan

akompetenciaprofilban rögzített eredmények elérését (kompetencia többlet megszerzését)szolgálja,

másrészt a kompetenciák elsajátításához, megszerzéséhez szükséges tanulóitevékenységek,

cselekvések, illetve az ezeket leíró tanulói munkaformák.

Szakmai tantárgy: a szakmai és vizsgakövetelmény teljesítéséhez a szakképesítés

központiprogramjában megadott tananyagelemeknek az ott megadottól eltérő csoportosításával

azoktatási intézmény által a helyi szakmai programjában meghatározott elméleti, gyakorlati,vagy

elméletigényes gyakorlati tananyagrész.

Személyes kompetencia: azok a személyes tulajdonságok (adottságok, jellemvonások,értelmi és

érzelmi viszonyulások), amelyek megléte elősegíti, illetve lehetővé teszi amunkatevékenység

hatékony és eredményes elvégzését.

Tananyagegység: A szakképesítés központi programjában megadott tananyagrész, amelyazonos

illetve közvetlenül kapcsolódó képzési célt szolgáló tananyagelemekből képződik.

Tananyagelem: A tananyagelem a képzési folyamat tervezési-szervezési, – a központiprogramban

tovább nem bontott – része. A tananyagelemek összessége lefedi a szakképesítésmegszerzéséhez

szükséges teljes szakképzési tananyagot.

Társas kompetencia: a munkatevékenységben résztvevőkkel, illetve ügyfelekkel (azonszemélyek,

akikre a munkatevékenység irányul) való közvetlen kapcsolatot, a velükösszefüggő cselekvéseket,

különösen az együttműködés, a kommunikáció és akonfliktuskezelés milyenségét leíró jellemzők.

Tulajdonságprofil: azoknak a tulajdonságoknak (alkalmazott szakmai ismeretek,

szakmaikészségek, képességek, módszer, társas, és személyes kompetenciák) a listája,

amelyekbirtoklása révén a személy képes a szakképesítés birtokában a munkafeladatok elvégzésére.

A vizsgáztatási követelményekhez:

Gyakorlati vizsgatevékenység: a szakképesítés birtokában végezhető munkatevékenységgelazonos

vagy azt pontosan modellező tevékenység a szakmai vizsga során.

Írásbeli vizsgatevékenység: a szakképesítés birtokában végezhető munkatevékenységgelazonos

vagy azt pontosan modellező, a vizsgázó által készített (kiegészített), papíron vagyelektronikusan

rögzített vizsgaproduktumot eredményező tevékenység a szakmai vizsgasorán.

Interaktív (számítógépes) vizsgatevékenység: a szakképesítés birtokában

végezhetőmunkatevékenységgel azonos vagy azt pontosan modellező, általában számítógép

használatamellett végzett vizsgatevékenység, melynek során a számítógépes program a

vizsgázótevékenységét előre meghatározottan befolyásolja.

Komplex vizsgatevékenység a komplex vizsgafeladat megoldása során a vizsgázómeghatározó

arányban gyakorlati vizsgatevékenységet végez, és tevékenysége kiegészülegyes meghatározott

kompetenciák felmérésére szolgáló szóbeli, interaktív, vagy írásbelivizsgatevékenységgel.

Szintvizsga: a gyakorlati képzés szervezője által szervezett vizsga annak mérésére, hogy atanuló a

szakmai alapképzés során elsajátította-e az irányítás melletti munkavégzéshezszükséges

kompetenciákat.

Szóbeli vizsgatevékenység: a szakképesítés megszerzése révén végezhetőmunkatevékenységgel

azonos vagy azt pontosan modellező, vizsgáztató jelenlétében folyó,jellemzően szóbeli

információközléssel járó tevékenység a szakmai vizsga során.

Vizsgafeladat: a szakmai vizsga tartalmi és értékelési egysége. Tartalma a szakképesítésbirtokában

ellátható munkafeladattal azonos, vagy azt pontosan modellezi. A vizsgázóvizsgafeladatot a

hozzárendelt vizsgatevékenység végzése során teljesíti.

Vizsgarész: a szakmai vizsga szervezési és értékelési egysége a hozzá

rendeltkövetelménymodulban meghatározottak elsajátításának felmérését szolgáló egysége.

Avizsgarészben a vizsgázó egy, vagy több vizsgafeladatot teljesít.

Vizsgatevékenység: a vizsgázótól a vizsgafeladat teljesítése során elvárt tevékenység,amelynek

keretében a vizsgázó szakmai kompetenciájának mérésére és értékelésére sor kerül.A

vizsgatevékenység lehet szóbeli, írásbeli, interaktív (számítógépes), gyakorlati, és komplex.


A 33 523 01 0000 00 00 Számítógép-szerelő, -karbantartó szakképesítés

szakmaikövetelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek évfolyamonkénti időterve

Megjegyzés:

Az időterv óraszámai kiegészülnek:

- az 1. és 2. szakképzési évfolyamon a kötelező összefüggő nyári gyakorlatóraszámaival

(tanévenként max. 90 óra), valamint- valamennyi évfolyamon a hallássérültek számára kötelező

egészségügyi éspedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs órák számával.

A tananyagegység

megnevezése

Óraszáma

1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam

Öss

zes

elm

élet

i

elm

élet

ig

ény

es

gy

ako

rlat

i

gy

ako

rlat

i

elm

élet

i

elm

élet

ig

ény

es

gy

ako

rlat

i

gy

ako

rlat

i

elm

élet

i

elm

élet

ig

ény

es

gy

ako

rlat

i

gy

ako

rlat

i

Informatikai

alapismeretek 288 - 540 - - - - - - 828

Munkatervezés és –

szervezés 72 - - - - - - - - 72

Hardvertechnika - - - 72 72 108 - - - 252

Szoftverismeretek - - - 108 - 108 - - - 216

Hálózatok - - - 72 - 108 - - - 180

Számítógép- és

hálózatfelügyelet - - - 108 72 72 32 - 64 348

Számítógépes

architektúrák - - - - - - 160 32 160 352

Haladó számítógép-

és hálózatfelügyelet - - - - - - 96 32 224 352

Összesen 360 - 540 360 144 396 288 64 448

2600 900 900 800

II. A központi program tananyagegységei

A 33 523 01 1000 00 00 azonosító számú, Számítógép-szerelő, -karbantartó

megnevezésűszakképesítés szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek

1. TANANYAGEGYSÉG

Tananyagegységhez tartozó összes

tananyagelem

azonosítója

óraszáma

azonosítója megnevezése jellege

elm

élet

i

elm

élet

igén

yes

gy

akorl

ati

gy

akorl

ati

öss

zes

171sh/1.0/1142-07 Informatikai

alapismeretek

sza 171sh/1.1/1142-07 72 0 0

828

sza 171sh/1.2/1142-07 0 0 108

sza 171sh/1.3/1142-07 36 0 0

sza 171sh/1.4/1142-07 0 0 72

sza 171sh/1.5/1142-07 180 0 0

sza 171sh/1.6/1142-07 0 0 36

sza 171sh/1.7/1142-07 0 0 108

sza 171sh/1.8/1142-07 0 0 108

sza 171sh/1.9/1142-07 0 0 18

sza 171sh/1.10/1142-07 0 0 72

sza 171sh/1.11/1142-07 0 0 18

Megjegyzés: "sza" = szakmai alapképzés; "szk" = szakmai képzés

1. tananyagelem

A tananyagelem azonosítója:

171sh/1.1/1142-07

A tananyagelem megnevezése:

Az információtechnológia alapjai

Hozzárendelt feladatkompetenciák:





Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások:

C típus Műszaki dokumentációk

Hozzárendelt szakmai készségek:

2. szint ECDL 1. m. IT alapismeretek

3. szint Idegen nyelvű olvasott szöveg megértése

Hozzárendelt módszerkompetenciák:


Hozzárendelt személyes kompetenciák:


Hozzárendelt társas kompetenciák:

Együttműködés

Tanulói tevékenységformák:

Hallott és szájról olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 30%

Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 40%

Információk feladattal vezetett rendszerezése 30%

A képzési helyszín jellege:

Számítógép-terem

Idegennyelvi szaktanterem

Képzési idő:

72 óra elmélet osztálykeretben

A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása:

A tananyagelem a részegységek bemutatásával, a belőlük felépített számítógép(Neumann

elvű számítógép blokkvázlat, részegységek funkciója, és jellemzői,perifériák tipusa és

jellemzőik) kezeléséhez szükséges ismeretek elsajátítását teszilehetővé. Az ismeretek

birtokában a tanuló képes lesz meghatározni az adottalkalmazási területre megfelelő

konfigurációt. A tanuló megismeri az információshálózatok fajtáit, az internet és az intranet

fogalmát, jellemzőit. Megtanulja azinformatikai biztonság fogalmát, és a biztonság

megteremtésének a módjait. Ahardver ismeretek elsajátítása mellett a szoftverek szerepét és

fajtáit ismegtanulják

2. tananyagelem


171sh/1.2/1142-07


Az információtechnológia alapjai a gyakorlatban















Együttműködés








Képzési idő:

108 óra gyakorlat csoportbontásban


A tananyagelem elméletének során elsajátított ismereteket a gyakorlatbanalkalmazzák a

tanulók

3. tananyagelem


171sh/1.3/1142-07


Operációs rendszerek elmélete








2. szint ECDL 2. m. Operációs rendszerek







Együttműködés








Képzési idő:



A tanulók megismerik a zárt, és a nyílt forráskódú operációs rendszerek

ismérveit,tulajdonságait, különbségeit (Windows, Linux). Megismerik a

szoftverjogokat(licence, shareware, freeware)

4. tananyagelem


171sh/1.4/1142-07


Operációs rendszerek (gyakorlat)
















Együttműködés








Képzési idő:



Az operációs rendszerekről az elméletben tanultakat a gyakorlatban alkalmazzák atanulók.

Az operációs rendszer használatával kapcsolatos alapvető ismeretekgyakorlása: fontosabb

beállítások módosítása, használni kell a beépítettsúgófunkciókat

5. tananyagelem


171sh/1.5/1142-07


Irodai alkalmazások elméleti alapjai







Tevékenységét dokumentálja




2. szint ECDL 3. m. Szövegszerkesztés

2. szint ECDL 4. m. Táblázatkezelés

2. szint ECDL 5. m. Adatbázis-kezelés

2. szint ECDL 6. m. Prezentáció

2. szint ECDL 7. m. Információ és kommunikáció








Együttműködés








Képzési idő:



Az MS Office mellett a tanulók megismerik az Open Office

programcsomagotMegismerkednek a multimédia alapjaival, mind hardver, mind

szoftvertekintetében. Megtanulják a számítógép és a kommunikáció biztonságát

szolgálóeszközök fajtáit (tűzfal, vírusvédelem, kémprogramok elleni

védelem).Megismerkednek az informatikai tevékenységek dokumentálásával is

6. tananyagelem


171sh/1.6/1142-07


Szövegszerkesztés














Precizitás



Együttműködés








Képzési idő:



A tanulók megismerik a szövegszerkesztés alapjait. Megtanulják a

WYSIWYGszövegszerkesztő jellemzőit. Megtanulják az állománykezelési

funkciókat,továbbá a karakter, a bekezdés, a szakasz, az oldal és az objektumot

formázását.Használják a keresés, a csere, a beszúrás funkciókat. Létrehoznak stílusokat

éssablonokat, végrehajtják a nyelvi- és helyesírás ellenőrzést. Megismerik a

grafikuselemeket, kördokumentumot készítenek

7. tananyagelem


171sh/1.7/1142-07


Táblázatkezelés















Precizitás



Együttműködés








Képzési idő:



Megtanulják elindítani, beállítani, testreszabni a táblázatkezelőt. Megismerik atanulók a

cella, az oszlop, a sor, valamint a munkalap fogalmát. Megtanulják azadatok (szám, szöveg,

egyszerű képlet, függvény) bevitelét, a módosítását,továbbá a törlését. Megtanulják a

címzési módokat, a függvényeket. Képeseklesznek a táblázatból grafikonokat készíteni,

nyomtatni, valamint exportálni ésimportálni

8. tananyagelem


171sh/1.8/1142-07


Adatbáziskezelés















Precizitás



Együttműködés








Képzési idő:



A tanulók elsajátítják egy korszerű adatbázis-kezelő szoftver használatátMegismerik az

adatbázis-kezelés alapfogalmait (relációs adatmodell, kulcs, index,adatbázis tervezés), a

programokjellemzőit (munkafelület szerkezete, nézetmódok, állomány műveletek,

adatbáziselemek), a táblákkal való műveleteket (létrehozás, nézetek,

módosítás,importáls,exportálás, keresés)Megtanulják és alkalmazzák a lekérdezést, továbbá

az űrlapok és a jelentésekhasználatát

9. tananyagelem


171sh/1.9/1142-07


Prezentációkészítés









2. szint ECDL 6. m. Prezentáció





Precizitás



Együttműködés








Képzési idő:



A tananyagelem elsajátításával a tanulók képesek lesznek egy adott témátbemutató

diasorozat elkészítésére. Megtanulják a prezentáció készítésalapfogalmait (a kevesebb több -

, a kontraszt -, a struktúra -, és az egységességszabály). Megtanulják a sablon, a

tervezősablon, a szinséma, az egyéni háttérfogalmát és alkalmazását. Megtanulják a

diamozgatást, a szövegekkel -, aképekkel -, és más objektumokkal való műveleteket.

Animációkat, és különbözőeffektusokat hoznak létre. Hiperhivatkozásokat kezelnek.

Megtanuljákkiválasztani a helyes vetítési formát, valamint a nyomtatást

10. tananyagelem


171sh/1.10/1142-07


Internet és intranet















Precizitás



Együttműködés








Képzési idő:



A tanulók megismerik az internet és az intranet fogalmát, különbségeit.Megismerik a

böngészőprogramokat, a keresőgépeket és azok használatát.Megtanulják az elektronikus

levelezés alapfogalmait (e-mail cím szerkezete ésfelépítése, protokollok), egy levelező

program működését, beállításait, valamint alevelekkel történő műveleteket (írás, másolás,

mentés, nyomtatás, címjegyzéklétrehozása, csatolások). FTP, Chat

11. tananyagelem


171sh/1.11/1142-07


Multimédia- és kommunikáció















Precizitás



Együttműködés








Képzési idő:



A tanulók megismerik a multimédiás környezet hardver (hangszóró, mikrofon,webkamera)

és szoftver elemeit. Megtanulják egy egyszerű hangrögzítő ésrajzkészítő szoftver használatát

2. TANANYAGEGYSÉG


tananyagelem

azonosítója

óraszáma

azonosítója megnevezése jelleg

e

elm

élet

i

elm

élet

igén

yes

gy

akorl

ati

gy

akorl

ati

öss

zes

171sh/2.0/1142-07 Munkatervezés

és–szervezés

sza 171sh/2.1/1142-07 18 0 0

72 sza 171sh/2.2/1142-07 36 0 0

sza 171sh/2.3/1142-07 18 0 0


1. tananyagelem


171sh/2.1/1142-07


A munkajog alapismeretei





B típus Erőforrások tervezése


-




Precizitás


Együttműködés


Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 70%


Szöveges előadás egyéni felkészüléssel 5%


Tanterem

Képzési idő:



A tanulók megismerik a munkaszerződés fogalmát, kritériumait, a munkaviszonylétesítés és

megszüntetés módjait. Megismerik a munkavállalók jogait éskötelességeit, a

munkafeltételek változtatásának, továbbá a munkaügyi vitákrendezési módjait

2. tananyagelem


171sh/2.2/1142-07


A munkahely és a környezet védelme





B típus Munka-, környezet- és tűzvédelem

A típus Elektromos áram élettani hatásai, elsősegélynyújtás


-




Precizitás


Együttműködés





Csoportos helyzetgyakorlat 10%


Tanterem

Képzési idő:



A tanulók megismerik a munka-, a tűz-, és a környezetvédelem alapfogalmait

(EUszabványok). Megtanulják a munkavégzés tárgyi és személyi feltételeit.Alkalmazzák a

munkavédelmi előírásokat (érintésvédelem, védőfelszerelés).Megtanulják az

elsősegélynyújtás alapjait

3. tananyagelem


171sh/2.3/1142-07


Minőségbiztosítás


Alkalmazza a munkahelyi minőségbiztosítási előírásokat


B típus Minőségbiztosítással kapcsolatos alapfogalmak


-




Precizitás


Együttműködés






Tanterem

Képzési idő:



A tanulók megismerik a minőségbiztosítási szabványokat, és eljárásokat

3. TANANYAGEGYSÉG


tananyagelem

azonosítója

óraszáma


elm

élet

i

elm

élet

igén

yes

gy

akorl

ati

gy

akorl

ati

öss

zes

171sh/1.0/1173-07 Hardvertechni

ka

sza 171sh/1.1/1173-07 72 0 0 252

sza 171sh/1.2/1173-07 0 72 108 Megjegyzés: „sza” = szakmai alapképzés; „szk” = szakmai képzés

1. tananyagelem


171sh/1.1/1173-07


Bevezetés a számítógépes architektúrákba






C típus Számítógép főbb részei

B típus Processzor és típusai

B típus Memóriák és típusai

B típus Ki és bemeneti eszközök

B típus Perifériák

B típus Portok és használatuk

C típus Adattovábbítási módszerek


3. szint Alaplap szerelése, összeállítása

3. szint Memóriabővítés

3. szint Portok, perifériák csatolása




Pontosság


-



Olvasott szöveg önálló feldolgozása 40%



Tanterem

Demonstrációs terem

Képzési idő:



A tanulók megismerik a számítógépek alapvető felépítését, illetvedemonstrációkon

megfigyelhetik az összetevők működését. Ismereteket szereznekaz adatátviteli

módszerekről, különböző jellemző konfigurációkat ismernek meg.Megismerik és működés

közben megfigyelik a különböző perifériákat

2. tananyagelem


171sh/1.2/1173-07


Számítógép összeszerelése




Összeszereli a számítógép konfigurációt

Elvégzi a kábelek csatlakoztatását, rögzítését az alaplaphoz és a házhoz

Üzembehelyezi az UPS-t

Csatlakoztatja a külső számítógépes perifériákat




C típus Számítógép főbb részei

B típus Processzor és típusai

B típus Memóriák és típusai

B típus Ki és bemeneti eszközök

B típus Perifériák

B típus Portok és használatuk

C típus Adattovábbítási módszerek


3. szint Alaplap szerelése, összeállítása

3. szint Memóriabővítés





Pontosság


-


Kis csoportos szakmai munkavégzés irányítással 60%

Feladattal vezetett Kis csoportos szövegfeldolgozás 20%

Alaplapi rajz értelmezése 20%


Hardvertechnikai mérőszoba


Képzési idő:

72 óra elméletigényes gyakorlat gyakorlati képzési csoportban


A tanulók e laborgyakorlatok folyamán elemeiből szerelnek össze

számítógépet,felhasználva az eszközökhöz tartozó felhasználói dokumentációkat. Ellenőrzik

aszámítógép helyes működését, perifériákat csatlakoztatnak, és ellenőrzik azokalapvető

működését

4. TANANYAGEGYSÉG


tananyagelem

azonosítója

óraszáma

azonosítója megnevezése jelle

ge

elm

élet

i

elm

élet

igén

yes

gy

akorl

ati

gy

akorl

ati

öss

zes

171sh/2.0/1173-07 Szoftverismeretek

sza 171sh/2.1/1173-07 72 0 0

216 sza 171sh/2.2/1173-07 36 0 0

sza 171sh/2.3/1173-07 0 0 108

Megjegyzés: „sza” = szakmai alapképzés; „szk” = szakmai képzés

1. tananyagelem


171sh/2.1/1173-07


Operációs rendszerek







C típus Információ technológiai ismeretek

C típus Fájlok, mappák kezelése

C típus Jogosultságok kiosztása

C típus Nyomtatáskezelés

B típus Folyamat és processzorkezelés

B típus Erőforrás kiosztás

B típus Memória kezelés


-




Pontosság


-






Tanterem


Képzési idő:



A tanulók megismerik az operációs rendszerek működésének részleteit.Különböző

architektúrákon különböző operációs rendszerek működését ismegfigyelhetik

2. tananyagelem


171sh/2.2/1173-07


Szoftveres környezet


Telepíti a vírusvédelmi, a személyes tűzfal és az egyéb, irodai és alkalmazásiszoftvereket


C típus Titkosítás

C típus Számítógépes környezet kialakítása

B típus Felhasználói felület kialakítása

B típus Szoftverek installálása és környezetének kialakítása

B típus Jogok, attribútumok


-


-


Pontosság


-






Tanterem


Képzési idő:



Az operációs rendszer felületének beállításait, a felhasználói profilkezelést,valamint az

alkalmazói és segédprogramok finombeállítását, működésük elméletétismerik meg a

tanulók. Különböző operációs rendszerek különbözőprogramcsomagjainak működését

figyelhetik meg

3. tananyagelem


171sh/2.3/1173-07


Telepítés és konfigurálás




Telepíti a perifériákat


Telepíti a vírusvédelmi, a személyes tűzfal és az egyéb, irodai és alkalmazásiszoftvereket





C típus Információ technológiai ismeretek

B típus Felhasználói felület kialakítása

B típus Szoftverek installálása és környezetének kialakítása


-




Pontosság


-






Képzési idő:



Ezen a laborgyakorlaton különböző konfigurációkra, különböző operációsrendszereket,

különböző segédprogramokat és programcsomagokat telepítenek atanulók (mindenből

legalább kettőt). A különböző környezetekben különbözőperifériákat telepítenek (legalább

három perifériát)

5. TANANYAGEGYSÉG


tananyagelem

azonosítója

óraszáma


elm

élet

i

elm

élet

igén

yes

gy

akorl

ati

gy

akorl

ati

öss

zes

171sh/3.0/1173-07 Hálózatok

sza 171sh/3.1/1173-07 36 0 0

180 sza 171sh/3.2/1173-07 36 0 0

sza 171sh/3.3/1173-07 0 0 108


1. tananyagelem


171sh/3.1/1173-07


Hálózati ismeretek






B típus Vezeték nélküli átviteli módok

B típus Protokollok használata, beállítása

B típus Hálózati operációs rendszer alapjai

B típus Hálózati biztonságtechnika

B típus Fájlkezelés, megosztás

B típus Nyomtatás hálózatban


-




Pontosság


-






Tanterem


Képzési idő:



A tanulók megismerik a vezetékes és vezeték nélküli számítógépes hálózatokműködésének

alapjait, a legelterjedtebb technológiákat, szabványokat.Megfigyelhetik az egyes

protokollok, technológiák működését

2. tananyagelem


171sh/3.2/1173-07


Hálózati eszközök





B típus Kábelek és csatlakozásaik, topológiák

B típus Hálózati csatolóegység és feladatai

B típus Lokális hálózatok fizikai szerelése


-




Pontosság


-






Tanterem


Képzési idő:



A tanulók megismerik a számítógépes hálózati eszközök működésének alapjait,

alegelterjedtebb technológiákat, szabványokat. Megfigyelhetik az egyes eszközökműködését

3. tananyagelem


171sh/3.3/1173-07


Hálózati telepítés és konfigurálás










B típus Kábelek és csatlakozásaik, topológiák

B típus Hálózati csatolóegység és feladatai

B típus Lokális hálózatok fizikai szerelése


B típus Protokollok használata, beállítása

B típus Hálózati operációs rendszer alapjai

B típus Fájlkezelés, megosztás







Pontosság


-







Képzési idő:

108 óra gyakorlat gyakorlati képzési csoportban


A tanulók beszerelik a hálózati kártyát, fizikailag csatlakoztatjákmunkaállomásukat, majd

telepítik és konfigurálják a hálózati drivereket ésprotokollokat (legalább két típusú kártya,

két operációs rendszert). Feltelepítik akliens operációs rendszerek leggyakrabban használt

hálózati szolgáltatásait (fájl-és nyomtatómegosztás), majd azokat konfigurálják,

működésüket optimalizálják(legalább két operációs rendszeren)

6. TANANYAGEGYSÉG


tananyagelem

azonosítója

óraszáma


ge

elm

élet

i

elm

élet

igén

yes

gy

akorl

ati

gy

akorl

ati

öss

zes

171sh/4.0/1173-07 Számítógép és

hálózatfelügyelet sza 171sh/4.1/1173-07 108 72 72 252


1. tananyagelem


171sh/4.1/1173-07


Bevezetés a számítógép és hálózatfelügyeletbe






C típus Titkosítás

C típus Számítógépes környezet kialakítása

C típus Nyomtatáskezelés




B típus Hálózati figyelés, mérések


-




Pontosság


-






Tanterem


Képzési idő:





A tanulók megismerik a számítógép és hálózatfelügyelet alapjait, a

legelterjedtebbtechnológiákat, szabványokat. Megfigyelhetik az egyes felügyeleti

feladatokműködő megoldásait

7. TANANYAGEGYSÉG


tananyagelem

azonosítója

óraszáma


elm

élet

i

elm

élet

igén

yes

gy

akorl

ati

gy

akorl

ati

öss

zes

171sh/5.0/1173-07

Számítógép és

hálózatfelügy

elet

szk 171sh/5.1/1173-07 32 0 64 96


1. tananyagelem


171sh/5.1/1173-07


Felügyeleti programok használata








Készlet nyilvántartó programot kezel











Pontosság


-




Hálózati rajz értelmezése 20%




Képzési idő:




A tanulók telepítik és konfigurálják a különböző számítógép és

hálózatfelügyeletiprogramokat és segédprogramokat, majd segítségükkel tipikus

felügyeletifeladatokat hajtanak végre

8. TANANYAGEGYSÉG


tananyagelem

azonosítója

óraszáma


elm

élet

i

elm

élet

igén

yes

gy

akorl

ati

gy

akorl

ati

öss

zes

171sh/1.0/1174-07 Számítógépes

architektúrák

szk 171sh/1.1/1174-07 40 0 0

352

szk 171sh/1.2/1174-07 40 0 0

szk 171sh/1.3/1174-07 40 0 0

szk 171sh/1.4/1174-07 40 0 0

szk 171sh/1.5/1174-07 0 32 160


1. tananyagelem


171sh/1.1/1174-07


Számítógépes architektúrák alapjai




B típus Rendszer és eszközvezérlők

B típus BIOS, bios setup beállítások

B típus Processzor illesztése

B típus Memóriahelyek, foglalatok illesztése

B típus ATX szabvány

B típus Slotok használata

B típus Jumperek, kapcsolók, érintkezők

B típus Tápegység, ventilátor, Chipset


2. szint Számítógép szerelése




-


-






Tanterem


Képzési idő:



A tanulók megismerik az alaplap működésének részleteit, a legelterjedtebbtechnológiákat,

szabványokat. Megfigyelhetik az egyes egységek elhelyezkedését,illesztési módjait,

beállítási lehetőségeit

2. tananyagelem


171sh/1.2/1174-07


Számítógépek erőforrásai – CU, CPU, MEMÓRIA




B típus Teljesítmény fokozása

B típus A csővezeték (pipeline) működése

B típus Szuperskalár architektúra

B típus Processzor utasításkészlete

B típus Processzor típusok

B típus Tokozások és aljzatok

B típus Memória bővítése


-




-


-






Tanterem


Képzési idő:



Atanulók megismerik az CU, CPU, memória működésének részleteit, alegelterjedtebb

technológiákat, szabványokat. Megfigyelhetik az egyes egységekelhelyezkedését, illesztési

módjait, beállítási lehetőségeit

3. tananyagelem


171sh/1.3/1174-07


Számítógépek erőforrásai – kapcsolatok kezelése




B típus ISA, EISA buszrendszer

B típus PCI- és a PCMCIA és interfészek

B típus USB-kezelés

B típus SCSI-interfész kezelése

B típus AGP port alkalmazása

B típus Egyéb portok kapcsolódása

B típus Vezeték nélküli adatátvitel

B típus Kapcsolatok vezérlése






-


-






Tanterem


Képzési idő:



A tanulók megismerik a különböző portok, interfészek, átviteli módokműködésének

részleteit, a legelterjedtebb technológiákat, szabványokat.Megfigyelhetik az egyes egységek

elhelyezkedését, illesztési módjait, beállításilehetőségeit

4. tananyagelem


171sh/1.4/1174-07


Számítógépek erőforrásai – perifériák




B típus BIOS, bios setup beállítások

B típus Merevlemez beállítások

B típus Formatálás, particionálás


-




-


-






Tanterem


Képzési idő:



A tanulók megismerik a perifériák, különös tekintettel a háttértárolókműködésének részleteit, a

legelterjedtebb technológiákat, szabványokat.Megfigyelhetik az egyes egységek elhelyezkedését,

illesztési módjait, beállításilehetőségeit

5. tananyagelem


171sh/1.5/1174-07


Hardvertechnikai mérések


Tesztprogramokat futtat

A berendezés műszaki jellemzőit méri


Mérőműszert kalibrál és méréseket végez

Mérőprogramot futtat, a mérés eredményeit értékeli

A mérés alapján a berendezést minősíti


B típus Tesztelési programok használata

B típus Hibaszűrés, mérések



2. szint Számítógép karbantartása


-


Kézügyesség


-







Képzési idő:



Ezeken a laborokon az architektúrák elméletében megismert elektronikusáramköröket,

egységeket, perifériákat vizsgálják meg részletesen, rajtukméréseket, teszteket,

hitelesítéseket végeznek el, felhasználva a hozzájuk tartozófelhasználói dokumentációt

9. TANANYAGEGYSÉG


tananyagelem

azonosítója óraszáma


ge

elm

élet

i

elm

élet

igén

yes

gy

akorl

ati

gy

akorl

ati

öss

zes

171sh/2.0/1174-07

Haladó

számítógép és

hálózatfelügyelet

szk 171sh/2.1/1174-07 32 0 0

352

szk 171sh/2.2/1174-07 32 0 0

szk 171sh/2.3/1174-07 32 0 0

szk 171sh/2.4/1174-07 0 16 112

szk 171sh/2.5/1174-07 0 16 112


1. tananyagelem


171sh/2.1/1174-07


Hálózatfelügyeleti rendszerek





B típus Konfigurációs és biztonsági kérdések

B típus SNMP

B típus MIB, a hálózati menedzsment

B típus Távfelügyelet


2. szint Hálózati ismeretek





-


-






Tanterem


Képzési idő:



A tanulók részletesen megismerik a számítógép és hálózatfelügyelet különbözőrészeit, a

legelterjedtebb technológiáit, szabványait. Megfigyelhetik az egyesfelügyeleti feladatok

működő megoldásait

2. tananyagelem


171sh/2.2/1174-07


Teljesítmény-menedzsment




B típus Tuningolás

B típus Tesztelési programok használata

B típus Optimalizálás

B típus Processzor cseréje, hűtőventillátor

B típus Memória bővítése








-


-






Tanterem


Képzési idő:



A tanulók részletesen megismerik a számítógép (és hálózati kapcsolatának)teljesítményének

felügyeletét: tesztelését, finomhangolását. Különbözőteljesítménynövelő megoldásokat

figyelhetnek meg, és azokat elemezhetik

3. tananyagelem


171sh/2.3/1174-07


Hibamenedzsment




B típus Hibabehatárolás

B típus Javítási lehetőségek

B típus Hibadokumentálás

B típus Felmérés, javítás előkészítés

B típus Processzor cseréje, hűtőventillátor


B típus Karbantartások dokumentálása, minőségbiztosítás








-


-






Tanterem


Képzési idő:



A tanulók részletesen megismerik a számítógép (és hálózati kapcsolatának)hibáinak

felügyeletét: hibadetektálás, -megoldás, -dokumentálás, -megelőzés.Különböző

hibamegelőző és -kezelő megoldásokat figyelhetnek meg, és azokatelemezhetik

4. tananyagelem


171sh/2.4/1174-07


Hibakezelés


Archivált adatokat visszatölt

Távfelügyeletet ellát

Segédanyagok, szűrők, alkatrészek állapotát ellenőrzi, szükség esetén cseréliazokat

Berendezések állapotát ellenőrzi, karbantartói méréseket végez, portalanít, tisztít

Hibajelentést átvesz, munkavégzéshez engedélyeket megszerez

Hibát behatárol, hibás alkatrészt/egységet a helyszínen javítja vagy cseréli,selejtezi

Javított, cserélt egység vagy berendezés működését ellenőrzi


B típus Hibabehatárolás

B típus Távfelügyelet

B típus Hibadokumentálás


B típus Karbantartások dokumentálása, minőségbiztosítás








Kézügyesség


-


-




Képzési idő:

16 óra elméletigényes gyakorlat



Ezeken a laborokon a Hibamenedzsment elméletében megismert felügyeletitevékenységeket

hajtják végre a gyakorlatban a tanulók

5. tananyagelem


171sh/2.5/1174-07


Hálózatkiépítés


Telephelyet bejár, munkaterületre felvonul

Régi berendezést bont, munkaterületet előkészíti

Hálózati passzív elemek felszerelését ellenőrzi, átviteli hálózati berendezéseketátveszi

Nyomvonalat kialakít, aktív és passzív elemeket csatlakoztat

Berendezést felszereli, installálja, teszteli

Berendezést a megrendelőnek átadja


B típus Konfigurációs és biztonsági kérdések

B típus Vezeték nélküli adatátvitel









Kézügyesség


-


-


Hálózati laboratórium


Képzési idő:

16 óra elméletigényes gyakorlat



Ezeken a laborokon a tanulók komplex (vezetékes és vezeték nélküli)hálózattervezést

hajtanak végre, teszthálózatot építenek meg, tesztelik azt ésdokumentálják a kapott

eredményeket.

III. A tantárgyak óraszámai

Óraterv 1. évfolyam (11. osztály)

Tantárgy neve Éves óraszám Mód Óraszám

csoportonként Összes

óraszám

Az információtechnológia alapjai e 72 osztálykeret 2 2

Az információtechnológia alapjai gy 108 csoportbontás 3 6

Operációs rendszerek e 36 osztálykeret 1 1

Operációs rendszerek gy 72 csoportbontás 2 4

Irodai alkalmazások alapjai e 180 osztálykeret 5 5

Adatkezelés gy 216 csoportbontás 6 12

Irodai programok gy 144 csoportbontás 4 8

A munkajogi és minőségbiztosítási alapismeretek e 72 osztálykeret 2 2

A munkahely és a környezet védelme e 72 osztálykeret 2 2

Kommunikáció e 72 osztálykeret 2 2

Angol e 36 osztálykeret 1 1

Testnevelés 108 osztálykeret 3 3

Osztályfőnöki 36 osztálykeret 1 1

Nyári gyakorlat 90 csoportbontás 7,5 15

össz 1314 49

Óraterv 2. évfolyam



óraszám

Hardvertechnika 432 csoportbontás 6 12

Szoftverismeretek elmélet 108 osztálykeret 3 3

Szoftverismeretek gyakorlat 144 csoportbontás 4 8

Hálózatok elmélet 72 osztálykeret 2 2

Hálózatok gyakorlat 108 csoportbontás 3 6

Számítógép és hálózatfelügyelet 1. elmélet 108 osztálykeret 3 3

Számítógép és hálózatfelügyelet 1. gyakorlat 180 csoportbontás 5 10



Kommunikáció 72 osztálykeret 2 2

Egészségnevelés 36 osztálykeret 1 1

Szakmai angol 36 osztálykeret 1 1

Nyári gyakorlat 90 csoportbontás 7,5 15

Összesen 1530 52

Óraterv 3. évfolyam (13. osztály)



óraszám

Felügyeleti programok e 32 osztálykeret 1 1

Felügyeleti programok gy 64 csoportbontás 2 4

Számítógépes architektúrák e 160 osztálykeret 5 5

Hardvertechnikai mérések gy 192 csoportbontás 6 12

Hibamenedzsment e 64 osztálykeret 2 2

Hibamenedzsment gy 128 csoportbontás 4 8

Hálózatfelügyelet e 32 osztálykeret 1 1

Hálózatfelügyelet gy 128 csoportbontás 4 8



Kommunikáció 64 osztálykeret 2 2

Szakmai angol 32 osztálykeret 1 1

Társadalmi ismeretek 64 osztálykeret 2 2

Összesen 1088 50

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM

SZÁMÍTÓGÉPES ADATRÖGZÍTŐ

RÉSZSZAKKÉPESÍTÉS ADAPTÁLT KÖZPONTI

PROGRAMJA

TANULÁSBAN AKADÁLYOZOTT TANULÓK SZÁMÁRA

2008

Készült a

Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet munkacsoportjában,

gyógypedagógusok és speciális szakiskolai pedagógusokközreműködésével

Jóváhagyási szám:…………………/2008. ………..


I. Általános irányelvek

1. A képzés szabályozásának jogi háttere Az adaptált központi program

− a közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény,

− a szakképzésről szóló többször módosított 1993. évi LXXVI. törvény,

− a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény,

− a gyermekek jogairól szóló 1991. LXIV. törvény (1989. november. 20. a

New YorkbanaláírtaGyermekekjogairólszólóEgyezményalapján23.,25.,28.,

29. cikk),

− az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló módosított

− 2003. évi CXXV. törvény,

− afogyatékosszemélyekjogairólésesélyegyenlőségükbiztosításárólszóló1998.évi


− az Új Országos Fogyatékosügyi Programról szóló 10/2006. (II. 16.) OGY határozat,

valamint

− azOrszágosKépzésiJegyzékrőlésazOrszágosKépzésiJegyzékbetörténőfelvétel és törlés

eljárási rendjéről szóló többször módosított 1/2006. (II. 17.) OM rendelet

− a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi

integráltszakképző központ tanácsadótestületéről szóló 8/2006. (III. 23.) OM

rendelet,

− az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002.

(II. 26.) OM rendelet,

− aNemzetiAlaptantervkiadásáról,bevezetésérőlésalkalmazásárólszólótöbbször

módosított 243/2003. (XII. 7.) Kormányrendelet,

− a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes

jogszabályokmódosításárólszóló17/2004.(V.20.)OMrendeletésamódosító

1/2006. (VI. 29.) OKM rendelet,

−asajátos nevelésiigényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló

módosított 2/2005. (III. 1.) OM rendelet,

− a 2/2005. (III. 1.) OM rendelet 2. sz. mellékleteként kiadott Sajátos nevelési igényű

tanulók iskolai nevelésének, oktatásának irányelve alapján készült kerettanterv

(választható azelőkészítőszakiskola,aspeciálisszakiskola9–10.évfolyamainaz enyhe

értelmi fogyatékos tanulók nevelését, oktatását végző közoktatási

intézmények számára),

− anevelésiintézményekműködésérőlszólótöbbszörmódosított11/1994.(VI.8.) MKM

rendelet,

− aközoktatásiintézményekelhelyezésénekéskialakításánaképítészeti-műszaki

követelményeiről szóló 19/2002. (V. 8.) OM rendelet,

− aszakképzés-fejlesztésistratégiavégrehajtásáhozszükségesintézkedésekrőlszóló

1057/2005. (V. 31.) Kormányhatározat,

− a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 20/2007.

(V. 21.) SZMM rendelet,

− az523470300000000Telefonoséselektronikusügyfélkapcsolatiasszisztens

szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 21/2007. (V. 21.) SZMM

rendelet (mely tartalmazza az 52 347 03 0100 31 01 Számítógépes adatrögzítő

részszakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit)

alapján készült.

Atanítási-tanulásifolyamatszervezésesoránfigyelembekellvenniaszakképző intézményt

fenntartó helyi rendelkezéseit, az iskolaszék állásfoglalásait, a gyakorlati képzés

megszervezésében közreműködő gazdálkodó szervezet igényeit.

A képzés megszervezéséhez a szakképzést folytató intézmény a jelen általános irányelvekben

foglaltak, továbbá a központi programban a tananyagegységekre vonatkozóan leírtak alapján

elkészíti a pedagógiai programjánakrészétalkotószakmaiprogramjátésameghatározott képzési

időre vonatkozó megállapodást a gazdálkodószervezettel. Ezen dokumentumokat a szakképző

intézmény fenntartója hagyja jóvá.

2. A részszakképesítés OKJ-ban szereplő és egyéb adatai


A szakképesítés megnevezése:

Számítógépes adatrögzítő

Hozzárendelt FEOR szám:

4292

Szakképzési évfolyamok száma:

2

Elmélet aránya:

30%

Gyakorlataránya: 70%



Szintvizsga (iskolai rendszerben): nemszervezhető

Ha szervezhető, mikor: -

3. A képzés szervezésének feltételei

A szakképzést végző köteles biztosítani a fogyatékos személy részére az egyéni

fejlesztéséhez a gyógypedagógiai támogatást, valamint a szükséges képzésitartalmak

elsajátítását biztosító speciális eszközöket, módszereket,programokat, munkaformákat.


Az elméleti és gyakorlati képzést a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 17. §-ában

szabályozott feltételekkel rendelkező pedagógus, gyógypedagógus, és egyéb szakember

láthatja el.

A tanulók sérülés-specifikumából fakadó speciális képzési igényeinek megfelelően

szükséges:

- a szaktanároknak, a szakoktatóknak a célcsoportnak megfelelő speciális pedagógiai,

módszerbeli felkészültséggel rendelkezniük,

- atanulókfejlesztéséhez,apedagógiaiésegészségügyicélúhabilitációs,rehabilitációs feladatok

ellátásához:

• szakirányú képesítéssel rendelkező gyógypedagógiai tanár

• egyéb szakirányú képzettséggel rendelkező szakemberek

- a pedagógiaimunkát segítő gyógypedagógiai asszisztens,

- a tanulásban akadályozottsághoz esetlegesen társuló egyéb problémák

ellátása érdekében pszichológus, szociális munkás, szakorvos, jeltolmács

(egyéni szükséglet szerint).

Aszakmaielméletitantárgyak oktatásátaszakképzőintézménynekkell ellátnia (saját szaktanárai

vagy társ szakirányú képző intézmény szakembereinek bevonásával).

Tárgyi feltételek

A szakmai elmélet oktatását és a szakképző iskolában folyó gyakorlati képzést a szakképző

iskolának kell megszervezni, amelyhezaz alábbiak biztosításaszükséges:

− tanterem

− számítógép-terem

− taniroda (gyakorló call/contact center)

− külsőgyakorlóhely (vállalaticall/contact center)

Atanulásbanakadályozotttanulók oktatásánakelismertkövetelményeafokozottszemléltetés

igénye. Az egyes tantermek, szaktantermek, oktatási célú helyiségek felszerelését ennek

megfelelően kellbővítenidemonstrációseszközökkel.Atanulásiakadályozottságmellé társuló

egyéb fogyatékosság esetén a kötelező eszközjegyzéket a fogyatékosság típusa szerinti

kiegészítő eszközökkel kell bővíteni (pl. beszélő szintetizátor, nagyító program, Braille

írásúfeladatlap, domború nyomtató, akadálymentesítés stb.).

A szabadon választhatótantárgyak,az egészségügyiéspedagógiaicélú rehabilitációs tanórai

foglalkozások esetében a választotttantárgy,illetveafoglalkozás jellegénekmegfelelő feltételek

szükségesek.

Aszabadonválaszthatókötelezőszakmaitantárgyakoktatásaatantárgyjellegénekmegfelelő

helyszínen történhet.

Atanirodábankiscsoportosformábanilletveegyénilegtörténő foglalkoztatásbiztosítjaa

szakmaielméletigényesgyakorlatjellegűtananyagtartalom feldolgozását, a tanulók

felzárkóztató foglalkoztatását.

A gazdálkodó szervezetnél folyó szakmai gyakorlati képzéshez szükséges eszközök és

felszerelések jegyzékét a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményét kiadó rendelet

tartalmazza.

A tanulószerződés alapján végzett gyakorlati képzés tárgyi és személyi feltételeit a

gazdálkodó szervezetnél az illetékesterületigazdaságikamara – adott esetben a szakképző

iskola bevonásával – ellenőrzi.

Az illetékesterületi gazdasági kamara ellenőrzési joga kiterjed a szakképző iskola és a

gazdálkodó szervezet közötti megállapodásalapjánvégzettgyakorlati képzés feltételeinek

ellenőrzésére is.

4. A tanulók felvételénekfeltételei


Bemeneti kompetenciák: -

Iskolai előképzettség: nyolcadik évfolyamelvégzésével tanúsított

alapfokú iskolai végzettség

Szakmai előképzettség: - Előírt

gyakorlat: - Elérhető

kreditek mennyisége: -

Pályaalkalmassági követelmények: javasolt

Szakmai alkalmassági követelmények: javasolt

Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: javasolt

A képzésbevalóbelépés– iskolarendszeren belüliképzés esetén– tanulásbanakadályozottak

részére egészségügyi és pályaalkalmassági feltételek meglétével, egyéni elbírálás alapján

történik.

A komplex pályaalkalmassági vizsgálaton gyógypedagógiai, pszichológiai és orvosi

szempontok alapján véleményezik a tanuló alkalmasságát a képzésbe való belépésre. A

képzésbőlvalókizáró okmeghatározásaakomplexpálya-ésszakmaialkalmasságivizsgálat

alapján, egyéni elbírálás szerint indokolt.

5. A részszakképesítés munkaterülete

A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthetőmunkakör, foglalkozás:



4292 Telefon-, telex-, telefaxkezelő (pl.táviratfelvevő)


Iratokat, dokumentumokat kezel

Ügyvitel-technikai eszközöket, berendezéseket használ

Adatbeviteli feladatot végez

Kapcsolatot létesít az ügyféllel

Adatkezeléssel, feldolgozással kapcsolatos feladatokat végez



54 347 01 Idegen nyelvi ügyfélkapcsolati szakügyintéző

52 347 02 0000 00 00 Személyes ügyfélszolgálati asszisztens

6. A képzés célja

A szakképesítés munkaterületéhez tartozó legjellemzőbb munkakörök, foglalkozások

betöltéséhez szükséges kompetenciákelsajátíttatása.

Acéleléréseérdekébenelkellsajátíttatniamunkakörbenelvégzendő feladatokat,kikell

alakítaniazazokhozszükséges tulajdonságokat(alkalmazott szakmaiismeretek,szakmai

készségek, képességek, személyes, társas és módszerkompetenciák).

Tanulásbanakadályozottakesetében aképzéspedagógiaiésszakmaicéljaikiegészülnek–az

egyéniigényeknekmegfelelően– egészségügyiéspedagógiaihabilitációs,rehabilitációs

célokkal.Ezencélokmegvalósítását a képzés során fejlesztőfoglalkozások,szocializációs

programok segítik.

A fejlesztésa tanítás-tanulásfolyamatábanmegmutatkozógyengébb,vagysérültfunkciók

korrigálására,kompenzálására,felzárkóztatásra, az eszköztudás, a szociálisképességek

fejlesztésére,azönálló életvezetés megtanulására,aszociálisszféraakadályozottságából

származó hátrányok csökkentésére irányul.

7. A részszakképesítés követelménymoduljai A szakmai követelménymodulokfelsorolása:


1604-06 Azirat-, dokumentum- és ügyviteltechnikai berendezés kezelése


Feladatprofil:

Kezeli a beérkező dokumentumokata helyiszabályozás szerint Dokumentálja az iratkezelési folyamatot

A kimenő dokumentumokat előkészíti a továbbításra

Az iratkezeléshez szükséges eszközöket kezel

Hatáskörénekmegfelelően leltároz

Közreműködik az iratanyagok selejtezésében

Ellenőrzi az általa használt eszközök, berendezések működőképességét

Működésképtelenség esetén jelenti a hibaelhárítási igényt

Kezeli a számítógépet éstartozékait

Irodatechnikai eszközöket kezel (pl. fénymásoló, diktafon, projektor,

iratmegsemmisítő)

Kellékanyagokat biztosít

Tisztán tartja a munkaterületét, munkaeszközeit

Tulajdonságprofil:



B A dokumentumok rendszerezésének módjai

B Az archiválás, irattárazás, selejtezés szabályai

B A biztonságos iratkezelés szabályai

B Az ügyvitel-technikai gépek és berendezések fajtái

B A telefonrendszerek, üzenetrögzítő, memóriás készülékek fajtái

B Az egyéb irodatechnikai eszközök működési elve (iratmegsemmisítő, tűző-

fűzőgép, spirálozó, bankjegyszámláló)





5 Olvasott köznyelvi szöveg megértése

5 Köznyelvi szöveg fogalmazása írásban

4 Olvasott szakmai szöveg megértése

4 Szakmai nyelvi íráskészség, fogalmazás írásban

5 Információforrások kezelése

4 Komplex eszközhasználati képességek, készségek


Megbízhatóság

Pontosság

Monotóniatűrés

Türelem

Precizitás

Kitartás

Döntésképesség

Szorgalom, igyekezet


Tömör fogalmazás készsége

Közérthetőség

Fogalmazókészség

Udvariasság

Irányíthatóság

Engedékenység

Nyelvhelyesség


Ismeretek helyénvaló alkalmazása

Gyakorlatiasfeladatértelmezés

Helyzetfelismerés

Kontroll(ellenőrzőképesség)


Rendszerezőképesség

Körültekintés, elővigyázatosság

Figyelem-összpontosítás

Módszeresmunkavégzés

A környezet tisztán tartása


1605-06 Gépírás, szövegszerkesztés és táblázatkezelés


Feladatprofil:

Adatbeviteli feladatot végez Nyomtatott szövegről, kéziratról, javított, felülírt, szkennelt dokumentumról

másol, iratot szerkeszt

Hallott szöveget (pl. hangfelvételről,telefonhívás) gépírássalrögzít

Dokumentumszerkesztési munkákat végez

Táblázatba,adatbázisbaadatokattölt fel, frissít, korrigál

Kimutatásokat, táblázatokat készít táblázatkezelőprogrammal

Adatbázisokból adatokat lekérdez, egyszerűbb szűréseket végez

Tulajdonságprofil:

Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek:

B A hivatalos levelek, iratok fogalmazásának nyelvi formái, általános szabályai

B A stilisztika,a helyesírásés a nyelvhelyességi szabályok betartása

B Az iratfajtákszerkezete

B Az adatbázisokból adatok lekérdezése, egyszerűbb szűrések műveletei

B A kimutatások, táblázatok táblázatkezelő programmal történő készítésének

műveletei





5 Köznyelvi szöveg fogalmazása írásban

4 Szakmai nyelvi íráskészség, fogalmazás írásban

3 Gépírás tízujjas vakírással (100 leütés/perc)



Pontosság

Monotóniatűrés

Türelem

Precizitás

Kitartás




Közérthetőség

Nyelvhelyesség

Fogalmazókészség

Irányíthatóság




Helyzetfelismerés





1588-06 Adatkezelés, adatfeldolgozás


Feladatprofil:

Közreműködik a szervezet által használt adatok, információk rendszerszerű nyilvántartásában, feldolgozásában

Adatokat jelenít meg grafikon, diagram segítségével

Adatokat, információkat továbbít

Tulajdonságprofil:

Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek:

B Az információ és az adat fogalma, sajátosságai

B Adatbázis

B Adatkezeléssel kapcsolatos alapismeretek

A Az adatok elemzése, rendezése

A A szűrések, lekérdezések, jelentésekösszeállítása

A Az adatok megjelenítése

B Az adatvédelemszükségessége

A A személyes és közérdekű adatok kezelése

A A biztonsági intézkedések, szabályok

B Az adatvédelmi eszközök







Megbízhatóság

Döntésképesség

Precizitás

Terhelhetőség

Felelősségtudat


Kapcsolatteremtő készség


Segítőkészség

Motiválhatóság

Közérthetőség







Eredményorientáltság

Az52 347 03 0100 31 01 azonosító számú, Számítógépes adatrögzítőmegnevezésű

részszakképesítésszakmaikövetelménymoduljainak


1604-06 Irat-, dokumentum- és ügyviteltechnikai berendezés kezelése




Az52 347 03 0100 31 01 azonosító számú, Számítógépes adatrögzítő

megnevezésű részszakképesítés időterve

Aszakmaiprogramkészítésekorazidőtervben feltüntetettszabadsávotkötelezőkitölteniúj

tananyagegységekkel,és/vagy a központiprogramban szereplő kötelező tananyagegységek

időkeretének növelésével.


− A 0001-06 azonosító számú, „A vállalkozások alapítása, működtetése, átszervezése,

megszüntetése” megnevezésű szakmai követelmény modul alapján készült

tananyagegységek

− ECDL2.m.Operációsrendszerek,ECDL3.m.Szövegszerkesztés,ECDL7.m.

Információ és kommunikáció követelményeinek teljesítését célzó tananyagegységek.


Az52 347 03 0100 31 01 azonosító számú, Számítógépes adatrögzítő

megnevezésű részszakképesítés időterve

Aszakmaiprogramkészítésekorazidőtervben feltüntetettszabadsávotkötelezőkitölteniúj

tananyagegységekkel,és/vagy a központiprogramban szereplő kötelező tananyagegységek



− A 0001-06 azonosító számú, „A vállalkozások alapítása, működtetése, átszervezése,

megszüntetése” megnevezésű szakmai követelmény modul alapján készült

tananyagegységek

− ECDL2.m.Operációsrendszerek,ECDL3.m.Szövegszerkesztés,ECDL7.m.

Információ és kommunikáció követelményeinek teljesítését célzó tananyagegységek.



részszakképesítésszakmaikövetelménymoduljaihozrendelt tananyagegységek

A tananyagegység

sors

zám

a

azonosítója

megnevezése

óraszáma

elméleti

elmélet-

igényes

gyakorlati

gyakorlati

összes

1

303st/1.0/1604-06 Az irat és ügyvitel-technikai

berendezéskezelése

216

108

180

504

2

303st/1.0/1605-06 Gépírás és alkalmazott

számítástechnika

0

748

0

748

3

303st/1.0/1588-06 Az adatok, adatbázisok kezelése

144

54

250

448

Mindösszesen óra: 360 910 430 1700

Megjegyzés:

Azelméletigényesgyakorlatiórákatanár szempontjábólelméletnek,atanulószempontjából

gyakorlatnakszámítanak, tehátezt az időtaképzésiidőből a gyakorlatra fordított időkéntkell

figyelembe venni.

Az időterv óraszámai kiegészülnek:

- Az1.szakképzésiévfolyamonakötelezőösszefüggőszakmaigyakorlatóraszámával

(max. 90 óra), valamint

- mindkét évfolyamon a tanulásban akadályozott tanulók számára kötelező

egészségügyi- és pedagógiai célú (re)habilitációsórák számaival.

Megjegyzés a tanulásban akadályozott tanulók iskolai rendszerű képzésével

kapcsolatban:

1. A képzési idő kiterjesztése

Aképzésiidő2tanévretörténőkiterjesztésétatanulókfogyatékossága (tanulásban

akadályozottsága) indokolja.

A képzési időmegnöveléselehetőséget ad:

- a tananyag feldolgozásban a tanulócsoport igényeinek megfelelő időráfordítás

biztosítására(Általábanmagasabbóraszámbantörténő tananyag-feldolgozásra.A tantárgyak

közötti, valamint a tantárgyakon belül a témák közötti óraszám

átcsoportosításával a nehezebben elsajátítható – pl. elméletigényes vagy hangsúlyozott –

témakörökre fordítható óraszámnövelésével.),

- speciális pedagógiai feladatok ellátásához többlet idő biztosítására.

2. A szabad sáv (20%)tervezése

A 28/2000. (IX. 21.) OM a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló

többszörösen módosított rendelet előírása lapján a speciális szakiskola valamennyi

évfolyamánlehetőség van évi 222 óra közismeret oktatására.

A tanulásban akadályozott tanulók számára több okból is indokolt az

anyanyelv/kommunikáció és a matematikaiismeretekbeépítéseakötelezőtantárgyakkörébe

(sérülés-specifikumból fakadóan, a szegregált alapiskola követelményei alapján, a

hiánypótlás, szakmaorientált felzárkóztatás,sikeres munkába állás/társadalmiintegráció

támogatása miatt).

Arendeletilegelőírtévi10óraEgészségnevelés ismeretanyagfeldolgozásatörténhetkülön

tantárgyként(bővített tananyagtartalommal),vagyazOsztályfőnökiórailletveaTársadalmi

ismeretekéséletviteltantárgyaktémáiként,deakötelezőhabilitációsóraszám terhére szervezett

tanórai foglalkozás (kibővített tananyagtartalommal) során is.

A tanulásban akadályozott (enyheértelmi fogyatékos) tanulók iskolarendszeren belüli képzése

esetén a hatályos közoktatási törvény (Kt. 52. § (6)) értelmében kötelező egészségügyi és

pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs foglalkozásokat kell szervezni (a heti kötelező

óraszám15 %-a).

Anem kötelezőtanóraifoglalkozásokatanulókérdeklődéseésigényeszerintszervezhetők.E

törvényilegbiztosított(helyilegváltozó)óraszám kereténbelültervezhetőafelzárkóztatás,

tehetséggondozás, speciális és kiegészítő ismeretek elsajátítását szolgálófoglalkoztatás.

A szabad sáv (20%) terhére tervezhető kötelező és ajánlott tantárgyak, tananyagegységek:

− Osztályfőnöki óra

− Testnevelés és sport

− Egészséges életmódra nevelés

− Társadalmiés életviteliismeretek

− Az iskola közismereti tantárgyi programja (matematika, anyanyelv/

kommunikáció)

− (Szakmai) idegen nyelv

− Számítástechnikai alapismeretek

− Munkavállalási ismeretek

− Munkába állást segítő gyakorlatok

− Az iskola helyi tantárgyi programja szerinti egyéb tananyagegység

− Kötelező egészségügyi és pedagógiai célú (egyéni) habilitációs, rehabilitációs

tanórai foglalkozások

− Egyéni rehabilitáció

− Szakmai gyakorlatok – egyéni fejlesztés

− Munkavállalási és munkajogi ismeretek

− Szakmai kommunikáció

− Testnevelés

− Idegen nyelv

− Egészséges életmódra nevelés

− Élet- és pályatervezés

9. A részszakképesítés vizsgáztatási követelményei A szakmai vizsgára bocsátás feltételei:

Az utolsó szakképző évfolyamelvégzését tanúsító bizonyítvány


1. vizsgarész


1604-07 Azirat-, dokumentum- és ügyviteltechnikai berendezés kezelése

A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Abeérkeződokumentumokiktatásaamegadottparaméterekalapján.Egyadott ügyirat

szkennelése, sokszorosítása és iktatása


gyakorlati



Azügyiratokarchiválása,illetveegyadottdokumentumselejtezéseamegadott

paraméterekalapján


gyakorlati



1. feladat 60% 2. feladat 40%

2. vizsgarész



A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Hivatalos levél szerkesztése a megadott adatok alapján adatbevitellel és

számítógépes szövegszerkesztéssel


gyakorlati



Ügyféladatok feltöltése adatbázisba


gyakorlati


1. feladat 40%

2. feladat 40%

3. feladat 20%


Adatbázisból megadott szempontok szerint adatok lekérdezése, szűrése


gyakorlati



1. feladat 50%

2. feladat 20%

3. feladat 30%

3. vizsgarész



A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: A különböző formátumú, szerkezetű adatbázisokból megadott szempontok

szerinti új adatbázis létrehozása


gyakorlati



Adatbázisból adatok szűrése (ügyféladatok), eltérő formájú grafikai

megjelenítéssel


gyakorlati



Akülönbözőtartalmúadatbázisokvédelmikezeléséneklehetőségeitémakörrel

kapcsolatos ismeretek számonkérése számítógépes programmal


interaktív




Az 52 347 03 0100 31 01 azonosító számú, Számítógépes adatrögzítő megnevezésű

részszakképesítéshez rendelt vizsgarészekés ezek súlya a vizsga egészében

1. vizsgarész: 25

2. vizsgarész: 35

3. vizsgarész: 40

A szakmai vizsgarészek alóli felmentés feltételei

A szakképesítéshez, elágazáshoz rendelt vizsgarészek valamelyikének korábbi teljesítése


„A sajátos nevelési igényű vizsgázó kérelmére, fogyatékossága miatt a vizsgafeladat a

vizsgabizottság döntése alapján eltérő vizsgatevékenységgel, illetve időtartammalis

teljesíthető. A vizsgabizottság a döntéséről határozatot hoz, amelyet az e rendelet 1. számú

mellékleteként kiadott törzslapba be kell jegyezni.” 20/2007.(V.21.) SZMM rendelet a

szakmai vizsgáztatás általános szabályairól éseljárási rendjéről 5.§(4)

Tanulásban akadályozott vizsgázónakindokoltesetbenaszóbeliésgyakorlati vizsgarészek

teljesítésére hosszabb időtartam engedélyezhető. Különösen jelentős a vizsgahelyzet

megfelelő körülményeinek biztosítása (nyugodt légkör, ösztönző hangulat, megfelelő

kérdező-tanár jelenléte).

10.Egyéb feltételek, információk, beszámítható előzetes tanulmányok „Afogyatékossággalélő részéreaszakmaiésvizsgakövetelménybenmeghatározottszakmai

alkalmasságiéspályaalkalmassági,valamint azegészségügyialkalmasságikövetelmények

figyelembevételévelbiztosítani kellafogyatékossághozigazodófelkészítéstésvizsgáztatást,

továbbá segítséget kell nyújtanirészéreahhoz,hogyteljesítenitudjaakötelezettségeit.A

fogyatékosság alapján, a fogyatékossággal élőt mentesíteni kell egyes tantárgyak,

tananyagegységek (modulok) tanulása és a beszámolás kötelezettsége alól, szükség esetén

mentesítenikellanyelvvizsgavagyannakegytípusa,illetőleg szintjealól. A vizsgán biztosítani

kell a hosszabb felkészülési időt,azírásbelibeszámolónlehetővé kelltennia

segédeszköz(írógép,számítógépstb.)alkalmazását, szükségeseténazírásbelibeszámoló

szóbelibeszámolóvalvagyaszóbelibeszámolóírásbelibeszámolóvaltörténő felváltását.A

mentesítésről iskolai rendszerű szakképzés esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság,

iskolarendszeren kívüli szakképzés esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság

véleményének hiányában a felülvizsgálóorvos véleménye alapjána szakmai vizsgabizottság

dönt.Azebekezdésalapjánnyújtottmentesítés kizárólagamentesítés alapjául szolgáló

körülménnyelösszefüggésbenbiztosítható,ésnem vezethetabizonyítványáltaltanúsított

szakképesítésmegszerzéséhezszükségeskövetelményekalóli felmentéshez.”/Szakképzési

törvény 11.§(6)/

A beszámíthatóelőzetestanulmányok meghatározásakor az „Útmutató a Telefonos és

elektronikusügyfélkapcsolatiasszisztens szakképesítésképzéséhezbeszámíthatóelőzetes tudás

felméréséhez” c. dokumentumbanfoglaltak szerint kell eljárni.

11.Módszertani ajánlás a tanulásban akadályozott tanulók szakmai képzéséhez 1. A szakképesítés adaptált központiprogramjának alkalmazási lehetőségei

A Számítógépes adatrögzítő részszakképesítés adaptált központi szakmai programja

tanulásbanakadályozotttanulókiskolairendszerűszakmaiképzéséhezkészült. Aképző

intézményekaspeciálisközpontiprogram alapjánahelyisajátosságok figyelembevételével

készíthetik el a helyi szakmai programjukat.

A képzés bevezetése kellő előkészítést igényel.

A képzést bevezetni szándékozóknak feltétlenül rendelkeznie kell alapvető speciális képzési

feltételekkel. A képzés eredményessége megköveteli, hogy a képzők alapvető

gyógypedagógiaiés módszertaniismeretek birtokában,aztalkalmazvavegyenekrészta tanulásban

akadályozott tanulók nevelésének,oktatásának, képzésének folyamatában.

2. A sajátos nevelési igényű, tanulásban akadályozott fiatalok és a tanulási-tanítási

tevékenységet nehezítőtényezők

A tanulásbanakadályozottak közé soroljuk az idegrendszer alacsonyabbfunkcióképességével

összefüggő,illetveakedvezőtlenkörnyezetihatásokkalmagyarázható tartós,átfogótanulási

képességzavartmutató tanulók körét.

Eszakmaiprogram azoknaka tanulásbanakadályozott,enyhénértelmifogyatékos fiataloknak

aszakmaiképzésétszolgálja,akiknélatanulási akadályozottság aközpontiidegrendszer enyhe,

különféle eredetű, örökölt vagy korai életkorban szerzett sérülésével és/vagy funkciózavarával

függ össze.

A tanulási akadályozottság a következő területeken mutatkozik meg:

− kognitív készségek területén (vizuális és auditív észlelés, emlékezés,

figyelemkoncentráció, logikai műveletek, problémalátás és megoldás);

− motorosésorientációsképességekterületén(izomtónus,egyensúlytartásésérzékelés,

nagyésfinommozgások,cselekvéstervezésésirányítás,térbeliésidőbelitájékozódás hibái és

hiányosságai);

− emocionális és szociális képességek területén (tanulási motiváció, motiválhatóság,

önértékelés, értékrend, tanulási veselkedés,szereptanulás problémái és hiányosságai);

− kommunikációsképességekterületén(beszédértés,szókincs,szóbeliközlés,hangképzés,

grammatikai szerkezet, szövegalkotás szóban-írásban,metakommunikáció,önkifejezés

hibái és hiányosságai).

A fogyatékosságbóleredően a tanulóknáljellegzeteskülönbségekalakulnakki.Ezek

megmutatkoznak a sérült vagy fejletlen pszichikus funkciók jellegzetes különbségét létrehozó

okok sokszínűségében, és abban, hogy az eltérés minden pszichikus funkciót (érzékelés,

észlelés,figyelem)érinthet,azonban tanulónkéntésfunkciókéntigeneltérőmódon.Ezérta fejlődés

ütemében és a fejlesztés várható eredményében is igen nagy egyéni különbségek lehetnek.

A fogyatékosság következményei csökkenthetők, melynek feltétele a megfelelő

gyógypedagógiaisegítségnyújtás.Agyógypedagógiaitevékenységhatásárafelnőttkorra az enyhe

értelmi fogyatékosság egyes jegyei jelentősen korrigálhatók, illetve kompenzálhatók.

3.Speciális pedagógiai,módszertani eljárások alkalmazása

A tananyag-feldolgozás tanulási akadályozottságszerinti követelményei:

− azismeretek,kompetenciákmegszerzésetörténjékkislépésekben,aszemléletesség,

fokozatosság és komplexitás igényeinek figyelembe vételével;

− az elméleti ismeretek elsajátítása történjék gyakorlatba ágyazottan,

− lényegesazismeretektöbbszöri,ismétlésáltalimegerősítése,(azalapvetőismeretek

folyamatos felidézése);

− szükséges a hiányzó ismeretek haladéktalan pótlása, gyengébb ismeretek

megerősítése;

− a vizsgakövetelményekben megfogalmazott tananyagtartalmak hangsúlyozott

megjelenítése (vizsga-tréningek beépítése);

− lényegeselemekkiemelése,ok-okozatiösszefüggésekmegértetése,egész-rész-egész

viszonyának bemutatása;

− a kognitív képességek folyamatos erősítése;

− azeredményestanulásitevékenységérdekébenvalamennyitanulónaksegítségetkell adni a

megfelelő tanulási módszerek és technikák elsajátításában;

− atanítás-tanulásfolyamatábanmindvégigérvényesíteniazegyénreszabottellenőrzést,

értékelést.

Azértékelés differenciáltéspozitív(megerősítő)irányultságúlegyen;ennekösztönző erejea

tanulásbanakadályozottakesetébenrendkívüllényeges.Azértékelésnek kikellterjednieaz

alapvető elméleti ismeretek tudására, szakszerű gyakorlati alkalmazására.

Már a képzés kezdetén nagy gondot kell fordítani a tanulók kellő motiváltságának

megteremtésére(tanuláshoz,munkához),majdmegtartására,erősítésére. Ebben nagy szerepe van

a pedagógusok, oktatók személyiségének (példaadás, empátiakészség, tanár-tanuló kapcsolat). 4. Képzésszervezési lehetőségek

Atanulásbanakadályozottfiatalokközépfokú iskoláztatásaspeciálisnevelés-oktatási

igényeinekmegfelelően szegregáltvagyintegráltszervezetiformábantörténhet.Aspeciális

nevelés-oktatássorán azalapismeretekelsajátításávalpárhuzamosanképességeikfejlesztése,

korrekciója segítségével személyiségük fejlettségi szintje alapján válnak alkalmassá a

szakképzésbe való bekapcsolódásba.

Báreprogram elsődlegesenaszegregáltoktatásszervezésiformábantörténőképzés feltételeinek

figyelembevételévelépítkezik,speciáliselemeinekátvételévelintegráltoktatás esetén is

eredményesen alkalmazható. Az integrált oktatás történhet részleges integráció formájában

(többségi képző intézményben a különleges elbánást igénylő tanulók

csoportjában),vagyaképzésegy-egyszakaszábanintegrálva,vagyteljesintegrációesetén egy

csoportban a többi tanulóval.

Aspeciálisprogramnémimódosítássalatanulásbanakadályozottakfelnőttképzésbentörténő

szakmai felkészítése esetén is szakmai programként alkalmazható.

Azintegrációafogyatékosésnem fogyatékostanulókközösélet-éstanulásiterét,nevelését,

képzését, tanítását foglalja magába, ahol együttes, közös tanulási igény szerint az iskolai

keretekközöttaneveléstgyógypedagógiaikorrekciós, terápiás és ápolásifoglalkozások

egészítikki. Azintegrációsoránaziskolaameglévőszerkezetébehelyeziazegyéneket.A

sajátosnevelésiigényű tanulóktól azt várja az intézmény, hogy hasonló teljesítményt

nyújtsanak,legyenekképesekalkalmazkodniazelvártszinthez.Azinklúzió eseténaz

intézménybenátgondoljákazegyüttnevelésmegvalósításánakszervezetiéstartalmikereteit és

azokat a feltételeket, amelyekkel biztosítani tudják valamennyi tanuló haladását.

5. Habilitáció, rehabilitáció

A képzés fejlesztő jellege a képzési idő egészébencsak valamennyi képző (és szükség szerinti

külsőszakemberek)együttes munkájaeredményekéntérvényesülhet.Afiatalok habilitációjának

feltétele, hogy rendelkezzenek megfelelő szakmai felkészültség mellett mindazon

személyiségjegyekkel,amelyekaz életkezdéshez, munkába álláshoz – a

társadalombavalóbekerüléshez és megmaradáshoz–alapvetőenszükségesek.Atanulókatfel kell

készíteni az integrált társadalmikörnyezetbe való beilleszkedésre és a felelősségteljes, önálló

munkavégzésre. Ez egyben az egyik legfontosabb lépés az eddigi életútjukat

végigkísérőrehabilitációscélmegvalósításában.Munkábaállításukésamunkaerő-piacon való

érvényesülésük jelentősenfüggattól,hogymilyenmértékben sikerült a képzés ideje alatt

kialakítani bennük a megfelelő munkavállalóimagatartást(munka irántipozitívviszony,

munkavállalói tájékozottság, munkahely keresési technikák alkalmazása, megbízható

munkavégzés stb.).

A folyamatos, egész pályánát tartótovábbképzés szükségessége miatta tanulókattovábbi

képzésekben való részvételre is fel kell készíteni.

Az önálló életvitelre felkészítés érdekében szükséges mindazon ismeretek, magatartási

normák elsajátítása,amelyek az önálló (családi)életkezdéshezéséletvezetéshez

elengedhetetlenek. E területen különösen a kudarcok elkerülésére, a problémák

(vészhelyzetek) megelőzésének lehetőségére kell felkészíteni a fiatalokat. Ennek érdekében

javasoltegyéniés/vagycsoportos személyiségfejlesztőprogramokéstréningekkészítéseés

alkalmazása.



(a jelenleg hatályos közoktatási törvény, a szakképzési törvény, és a 20/2007.(V.21.)SZMM

rendelet értelmező rendelkezései, valamint a 21/2007.(V.21.)SZMM rendelet 5. számú

melléklete alapján)


Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: olyan orvosi vizsgálat, amelynek célja annak

megállapítása, hogy a szakmai képzésre jelentkező testi adottságai és egészségi állapota

alapjánképes-efelkészülniaválasztottszakképesítésbirtokában ellátható munkatevékenységre,

képes-e azok elvégzésére, és annak során nem kerül-e veszélybe egészsége [a közoktatásról

szóló 1993. évi LXXIX. törvény (továbbiakban: Kt.) 67. § (3) bekezdése szerint]

Pályaalkalmasságikövetelmény: a szakmai képzésre jelentkező egyéni képességeivel és

személyiségévelszembentámasztottfeltételek, amelyekalkalmassáteszikaképzésbenvaló

részvételre, illetve amelyek birtokában képes a választott szakképesítéssel betölthető

munkakör megfelelő ellátásra (Kt. 67. § (3) bekezdése szerint).

Szakmai alkalmassági követelmény: a képzésre jelentkező számárameghatározott

követelmény, amelynek vizsgálata alapján megállapítható, hogy a vizsgázó rendelkezik-e a

felkészülési (képzési) szakasz eredményes elvégzéshezszükséges optimálisankifejleszthető

képességekkel (Kt. 67. § (3) bekezdés szerint). (A pályaalkalmassági követelményeket és a

szakmaialkalmasságivizsgakövetelményeita felvételitájékoztatóban nyilvánosságrakell hozni.)


Feladatprofil:aszakképesítésmegszerzésebirtokábanbetölthetőmunkakörbenelvégzendő

feladatok csoportokba rendezett listája

Időkeret: aszakmaitantárgyak,illetvetananyagegységek(modulok)tananyagelemek

elsajátításához a képzés során rendelkezésre álló,tanítási órákban megadott idő


Módszerkompetencia: a munkatevékenység során a személy munkamódszerére,

munkastílusára, problémamegoldására és gondolkodására jellemző, a személynek a

munkafolyamat meghatározásában játszott szerepét, a tevékenységhez való viszonyát,

valaminttevékenységénekminőségét leíró ismérvek

Szakmai ismeretek: a munkatevékenység során közvetlenül alkalmazott, a műveletek

sorrendjére, technológiaiszabályokra,aműveleteksoránhasználtanyagok,tárgyak,eszközök

egymásra gyakorolt hatására, az összetettebb eszköz- és forráshasználatra, az alkalmazott

számszerű paraméterekre és minőségi jellemzőkre, továbbá a munka közben szokásosan

előforduló, szükséges döntéseket meghatározó, valamintamunkavégzésfeltételeireés hatásaira,

aműveletielőírásoktól,munkabiztonsági,környezetvédelmiszabályoktólvaló eltérés

kockázataira és következményeire vonatkozó információk és adatok.

A szakmai ismeret alkalmazási típusainak megállapításakor alapvetően az önállóságot, a

sebességet,azeredményességetkellvizsgálniésazismeretalkalmazásátahárom szempont együttes

mérlegelése után kell minősíteni.

Típusai:

Aszakmaiismeretekalkalmazásitípusánakmegítélésekornemkellfigyelembevenni,hogy az

ismeret mennyire bonyolult, megtanulásához milyen alapismeretekre van szükségstb.


Önálló, gyors és hibátlanismeretalkalmazás. Ilyen típusú ismeretalkalmazástolyanmunkafeladatokesetébencélszerűmegkövetelni,

aholamunkafeladatkockázattaljár(baleseti, környezeti,kártételistb.);egyszerűek,előre

tervezhetők, ismerhetők a körülmények, feltételek;valamint a kompetencia pótolhatatlan,

hiánya vagy hibázás esetén meghiúsul a munkatevékenység.

“B” típus

Aszokásosmunkahelyikörülményekközötthibátlanismeretalkalmazás,hibázásesetén

meghiúsul a munkatevékenység.


Aszokásosmunkahelyikörülményekközöttközvetlen személyesvezetői,szakmai

irányítás,közreműködésnélkül,deforrások,segédeszközök igénybevételéneklehetősége

mellett; tájékozódásra, előzetes próbára, segédtevékenységekre is elegendő idő alatti;

összességében,illetveönellenőrzés ésjavítás utánmegfelelő minőségűeredménnyel történő

ismeretalkalmazás.

Ilyentípusúismeretalkalmazástolyanmunkafeladatokesetébencélszerűmegkövetelni, aholamunkafeladatnemjármunkabiztonsági, környezeti,illetvejelentősanyagikártételi

kockázattal;összetettek,de meghatározóelemeikben előretervezhetők,ismerhetőka

körülmények,feltételek;valamintakompetencianehézségek áránkiváltható,hiányavagy

hibázás esetén általában nemhiúsul meg a munkatevékenység.

“D” típus

Részben közvetlen személyes vezetői, szakmai irányítással, részben önállóan végzett

megfelelő ismeretalkalmazás.


Aszokásosmunkahelyikörülményekközöttvezetői,szakmaiirányításmellett,személyes, a

feladatra célzott segítség lehetősége mellett; kérdésfeltevésre, feladat közbeni

értelmezésre,tájékozódásra,eszközhasználatraelegendőidőalatti;ahibaismeretében javított,

legalább egyes meghatározó részleteibenmegfelelő minőségű ismeretalkalmazás.

Ilyentípusúismeretalkalmazástolyanmunkafeladatokesetébencélszerűmegkövetelni, ahol a

munkafeladat nem jár munkabiztonsági, környezeti, illetve anyagi kártételi

kockázattal;összetettek,csakegyeselemeikbentervezhetők,ismerhetőkakörülmények,

feltételek; valamint a személyes szerep közreműködésre, részvételre korlátozódik.

Szakmai készség: Aszakképesítésrejellemző munkatevékenységautomatikus, a tudat

közvetlen irányítása nélkül működőösszetevője, eleme, amelynek szintje az adott készség

birtoklása révén végezhető tevékenységi terület terjedelmét tükrözi.

Szintjei:

5. szint

A szakember a szokásostól eltérő munkahelyi körülményekközött is képes a tanult

ismeretek magas szintű, önálló, gyors, hibátlan és szakszerűalkalmazására,

tevékenységének és a munka eredményének önálló ellenőrzésére.

4. szint

A szakember a szokásostól eltérő munkahelyi körülmények között is, közvetlen vezetői,

illetve szakmai irányítás nélkül, önállóan, gyorsan, kevés hibával képes a tanult ismeretek

szakszerű alkalmazására, a munka eredményének ellenőrzésére, a feltárt hibák javítására.

3. szint

A szakember a szokásos munkahelyi körülmények között közvetlen vezetői, illetve

szakmai irányítás nélkül, források és segédeszközök igénybevételével képes a tanult

ismeretek önálló, gyors és szakszerűalkalmazására, a feltárt hibák javítására.

2. szint

A szakember a szokásos munkahelyi körülmények között, rendszeres irányítás mellett

képes a munkavégzésre, illetve a feladatellátására, a hibák segítséggel történő feltárására

és azok önálló javítására.

1. szint

A szakember a szokásos munkahelyi körülményekközött folyamatos irányítás és célzott

segítségnyújtás mellett képes a munkavégzésre,illetve a feladat ellátására, az ismeretek

megfelelő minőségű alkalmazására.

Szakmaikompetencia: A szakképesítésnek megfelelő munkafeladatokelvégzésérevaló

képesség, alkalmasság

Szakmai követelménymodul: Aszakképesítésszakmaikövetelményeinekáltalábanmás

szakképesítés(ek)követelményeivel valóösszevetéseútjánkeletkezőmeghatározottrésze,

egyediszakképesítésekeseténlehetannakegésze.Egyedijellegűszakképesítések esetén

követelménymodulkeletkezhetkövetelményekfeladatcsoportokhozkötődő megbontásával is.

Aszakképesítéskövetelménymoduljainakösszességetartalmazzaaszakképesítésvalamennyi a

szakmai és vizsgakövetelménybenrögzített szakmai kompetenciáját.

Szakmai tananyag: Aképzésifolyamatteljestartalma,melynek része egyrészt a tanuló felé

irányuló minden olyan, a képzőtől (iskolától) származó és tervezett hatás, amely célzottan a

kompetenciaprofilban rögzített eredmények elérését (kompetencia többlet megszerzését)

szolgálja, másrészt a kompetenciák elsajátításához,megszerzéséhezszükségestanulói

tevékenységek, cselekvések, illetve az ezeket leíró tanulói munkaformák.

Szakmaitantárgy:Aszakmaiésvizsgakövetelményteljesítéséhez a szakképesítés központi

programjábanmegadotttananyagelemeknekazottmegadottóleltérő csoportosításávalaz

oktatásiintézményáltalahelyiszakmaiprogramjábanmeghatározottelméleti,gyakorlati, vagy

elméletigényes gyakorlati tananyagrész.

Személyes kompetencia: azok a személyes tulajdonságok (adottságok, jellemvonások,

értelmiésérzelmiviszonyulások),amelyekmegléteelősegíti,illetvelehetővéteszi a

munkatevékenység hatékony és eredményes elvégzését.

Tananyagegység:A szakképesítésközponti programjábanmegadotttananyagrész,amely azonos

illetve közvetlenül kapcsolódó képzési célt szolgáló tananyagelemekből képződik.

Tananyagelem:Atananyagelem aképzésifolyamattervezési-szervezési,–aközponti

programbantovábbnem bontott–része.Atananyagelemekösszességelefediaszakképesítés

megszerzéséhez szükséges teljesszakképzésitananyagot.

Társaskompetencia: amunkatevékenységbenrésztvevőkkel,illetveügyfelekkel(azon

személyek, akikre a munkatevékenység irányul) való közvetlenkapcsolatot,avelük összefüggő

cselekvéseket,különösenazegyüttműködés, a kommunikáció és a konfliktuskezelés

milyenségét leíró jellemzők.

Tulajdonságprofil: azoknak a tulajdonságoknak (alkalmazott szakmai ismeretek, szakmai

készségek, képességek, módszer, társas, és személyes kompetenciák) a listája, amelyek

birtoklása révén a személy képes a szakképesítésbirtokában amunkafeladatok elvégzésére.


Gyakorlativizsgatevékenység:aszakképesítésbirtokábanvégezhető munkatevékenységgel

azonos vagy azt pontosan modellezőtevékenység a szakmai vizsga során.

Írásbelivizsgatevékenység: a szakképesítés birtokában végezhető munkatevékenységgel

azonos vagy aztpontosan modellező, a vizsgázó által készített (kiegészített), papíron vagy

elektronikusan rögzített vizsgaproduktumot eredményező tevékenység a szakmai vizsga

során.

Interaktív (számítógépes) vizsgatevékenység: a szakképesítés birtokában végezhető

munkatevékenységgel azonos vagy azt pontosan modellező, általában számítógép használata

mellettvégzettvizsgatevékenység,melyneksoránaszámítógépesprogram avizsgázó

tevékenységét előre meghatározottan befolyásolja.

Komplex vizsgatevékenységakomplexvizsgafeladatmegoldásasoránavizsgázó meghatározó

arányban gyakorlati vizsgatevékenységet végez, és tevékenysége kiegészül

egyesmeghatározottkompetenciákfelmérésére szolgálószóbeli,interaktív,vagyírásbeli

vizsgatevékenységgel.

Szintvizsga: a gyakorlati képzés szervezőjeáltalszervezettvizsgaannakmérésére,hogya tanuló

aszakmaialapképzéssoránelsajátította-eazirányítás mellettimunkavégzéshez szükséges

kompetenciákat.

Szóbelivizsgatevékenység: a szakképesítés megszerzéserévén végezhető

munkatevékenységgelazonos vagy azt pontosan modellező,vizsgáztatójelenlétébenfolyó,

jellemzően szóbeli információközléssel járó tevékenység a szakmai vizsga során.

Vizsgafeladat: A szakmai vizsga tartalmi és értékelési egysége. Tartalma a szakképesítés

birtokában ellátható munkafeladattal azonos, vagy azt pontosan modellezi. A vizsgázó

vizsgafeladatot a hozzárendelt vizsgatevékenység végzése során teljesíti.

Vizsgarész:aszakmaivizsgaszervezésiés értékelésiegysége, ahozzárendelt

követelménymodulban meghatározottakelsajátításának felmérését szolgáló egysége. A

vizsgarészben a vizsgázó egy, vagy több vizsgafeladatot teljesít.

Vizsgatevékenység:A vizsgázótólavizsgafeladatteljesítésesorán elvárttevékenység,

amelynekkeretében a vizsgázó szakmai kompetenciájának mérésére és értékelésére sor kerül.

A vizsgatevékenység lehet szóbeli, írásbeli, interaktív (számítógépes), gyakorlati, és komplex.


A 52 347 03 0100 31 01 azonosító számú, Számítógépes adatrögzítő megnevezésű

részszakképesítésszakmaikövetelménymoduljaihozrendelt tananyagegységek és

tananyagelemekszakképzési évfolyamonkénti időterve

(Javaslat)

Atananyagegység

sorszáma

azonosítója

megnevezése

óraszáma

elméleti elmélet-

igényes gyakorlati

gyakorlati

összes

1.é

vfo

lya

m

303st/1.1/1604-07 Azadminisztrációsmunk

a alapjai

72

0

0

72

303st/1.2/1604-07 Általánosanhasználtügyiratok 72 0 0 72

303st/1.3/1604-07 Ügyvitel,az ügyiratkezelés feladatrendszere

72

0

0

72

303st/1.4/1604-07 Aziratkezelésgyakorlata 0 0 72 72

303st/1.5/1604-07

Azügyviteltechnikai berendezésekéseszközök használata

0

0

108

108

303st/1.6/1604-07

Számítástechnikai alapismeretek,fájlkezelé

s, hálózatok

0

108

0

108

303st/1.1/1605-07 Gépírás 0 180 0 180

303st/1.2/1605-07 Szövegszerkesztési alapismeretek

0

144

0

144

303st/1.3/1605-07

Alevélírástartalmi,formaiés nyelvhelyességikövetelményei

0

72

0

72

Összesen: 216 504 180 900

2.é

vfo

lya

m

303st/1.4/1605-07 Táblázatkezelésialapismeretek 0 128 0 128

303st/1.5/1605-07 Adatbázis-kezelési alapismeretek

0

224

0

224

303st/1.1/1588-07 Azinformációésaz adat fogalma,sajátosságai

36

0

0

36

303st/1.2/1588-07 Azadatbázisfogalma, sajátosságai,típusai

72

0

0

72

303st/1.3/1588-07 Azadatkezelésszintjei, folyamata,szabályozása

0

54

0

54

303st/1.4/1588-07 Adatvédelem 36 0 0 36

303st/1.5/1588-07 Adatkezelés,adatfeldolgozás gyakorlat

0

0

250

250

Összesen: 144 406 250 800

Mindösszesenóra:

360

910

430

1700

II. A központi program tananyagegységei


részszakképesítésszakmaikövetelménymoduljaihozrendelt tananyagegységek

1. TANANYAGEGYSÉG


tananyagelem

azonosítója

óraszáma

azonosítója

megnevezése

jellege

elm

élet

i

elm

élet

igén

yes

gyak

orl

ati

gyak

orl

ati

öss

zes

303st/1.0/1604-07

Azirat és

ügyvitel-technikai

berendezés

kezelése

sza 303st/1.1/1604-07 72 0 0

504

sza 303st/1.2/1604-07 72 0 0

sza 303st/1.3/1604-07 72 0 0

sza 303st/1.4/1604-07 0 0 72

sza 303st/1.5/1604-07 0 0 108

sza 303st/1.6/1604-07 0 108 0

Megjegyzés:"sza" = szakmaialapképzés;"szk" =szakmaiképzés

Az elméletigényes gyakorlatiórákatanár szempontjából elméletnek,atanuló szempontjábólgyakorlatnak

számítanak, tehát ezt azidőtaképzési időből a gyakorlatrafordított időként kellfigyelembevenni.

1. tananyagelem

A tananyagelemazonosítója:

Atananyagelemmegnevezése:

303st/1.1/1604-07

Azadminisztrációs munka alapjai


Dokumentálja az iratkezelési folyamatot




B típusA dokumentumok rendszerezésének módjai


5. szintOlvasott köznyelvi szöveg megértése

5. szintKöznyelvi szöveg fogalmazása írásban

4. szintOlvasott szakmai szöveg megértése

5. szintInformációforrások kezelése

4. szintKomplex eszközhasználati képességek, készségek






Megbízhatóság

Pontosság

Monotóniatűrés


Közérthetőség



Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 30%



Tanterem

Képzési idő:

72 óra elmélet csoportbontásban

A tananyagelemtartalmának tömör meghatározása:

ÜgyfélszolgálatokadminisztrációshátterétjelentőBack-Officeszervezetiegység

céljának, működésének elemzése

ABack-Officeszervezetiegységnéldolgozómunkatársakkalszembentámasztott

szakmai és viselkedési elvárások, a munkakör tartalma

Munkaköri feladatok és felelősségek,együttműködés más szervezeti egységekkel

2. tananyagelem




303st/1.2/1604-07

Általánosan használt ügyiratok



B típusA dokumentumok rendszerezésének módjai

B típusA biztonságos iratkezelés szabályai


2. szintECDL 3. m. Szövegszerkesztés

2. szintECDL 4. m. Táblázatkezelés


3. szintSzakmai nyelvi íráskészség, fogalmazás írásban



Helyzetfelismerés



Pontosság



Közérthetőség

Fogalmazókészség




Feladatok önálló feldolgozása 30%


Tanterem


Képzési idő:



Az ügyfélkapcsolati adminisztrációban általánosan előforduló iratok,

nyomtatványok azonosítása, készítése, illetve kitöltése

3. tananyagelem



303st/1.3/1604-07

Ügyvitel, az ügyiratkezelés feladatrendszere


Kezeli a beérkező dokumentumokata helyiszabályozás szerint






B típusAz archiválás, irattárazás, selejtezés szabályai


B típusAz ügyvitel-technikai gépek és berendezések fajtái


4. szintOlvasott szakmai szöveg megértése






Döntésképesség


-







Tanterem

Taniroda(gyakorlóCall/Contact Center)

Képzési idő:



Az ügyviteli, ügyirat-kezelési rendszerek, szervezeti megoldások, folyamatok,

módszerek, eszközök, berendezések ésa szabályozás komplex feldolgozása

4. tananyagelem




303st/1.4/1604-07

Aziratkezelés gyakorlata







B típusAz archiválás, irattárazás, selejtezés szabályai













Monotóniatűrés



Közérthetőség

Fogalmazókészség


Részvétel az ügyfélfogadáson, esetmegfigyelés 20%

Kiscsoportosszakmaimunkavégzés irányítással 40%

Önállószakmaimunkavégzésfelügyelet mellett 40%



Külső gyakorlóhely (vállalati Call/Contact Center)

Képzési idő:



Az iratkezelés munkafázisaiban végzendő feladatok begyakorlása (pl.

nyilvántartásbavétel,érkeztetés,iktatás,tárgymeghatározás,másolás,továbbítás,

archiválás,leltározás,selejtezés)

5. tananyagelem



303st/1.5/1604-07

Azügyviteltechnikai berendezések és eszközök használata





Működésképtelenség esetén jelenti a hibaelhárítási igényt

Irodatechnikai eszközöket kezel (pl. fénymásoló, diktafon, projektor,

iratmegsemmisítő)



B típusAz ügyvitel-technikai gépek és berendezések fajtái

B típusA telefonrendszerek, üzenetrögzítő, memóriás készülékek fajtái

B típusAz egyéb irodatechnikai eszközök működési elve (iratmegsemmisítő, tűző-

fűzőgép, spirálozó, bankjegyszámláló)





Körültekintés, elővigyázatosság




Türelem

Precizitás

Kitartás


-







Külső gyakorlóhely (vállalatiCall / Contact Center)

Képzési idő:



Az ügyvitelben használatos berendezések, a biztonságos és költséghatékony

használat, működtetés elsajátítása

6. tananyagelem



303st/1.6/1604-07

Számítástechnikai alapismeretek, fájlkezelés, hálózatok






-


2. szintECDL 1. m. IT alapismeretek








Monotóniatűrés










Képzési idő:

108 óra elméletigényes gyakorlat csoportbontásban


Az ügyvitelben végzendő feladatok ellátáshoz kapcsolódó számítástechnikai

alapismeretek

2. TANANYAGEGYSÉG


tananyagelem

azonosítója

óraszáma

azonosítója

megnevezése

jellege

elm

élet

i

elm

élet

igén

yes

gyak

orl

ati

gyak

orl

ati

öss

zes

303st/1.0/1604-07

Gépírásés

alkalmazott

számítástechnika

sza 303st/1.1/1604-07 0 180 0

748

sza 303st/1.2/1604-07 0 144 0

sza 303st/1.3/1604-07 0 72 0

sza 303st/1.4/1604-07 0 128 0

sza 303st/1.5/1604-07 0 224 0




1. tananyagelem





303st/1.1/1604-07

Gépírás

Nyomtatott szövegről, kéziratról, javított, felülírt, szkennelt dokumentumról




B típusA stilisztika,a helyesírásés a nyelvhelyességi szabályok betartása


3. szintGépírás tízujjas vakírással (100 leütés/perc)






Pontosság

Monotóniatűrés



Nyelvhelyesség

Irányíthatóság




Műveletek gyakorlása 50%



Képzési idő:

180 óra elméletigényes gyakorlatgyakorlati képzési csoportban


Billentyűzet, beállítások, adatbeviteli sebességi és pontossági szint

2. tananyagelem



303st/1.2/1604-07

Szövegszerkesztési alapismeretek




B típusAz iratfajtákszerkezete








Precizitás









Képzési idő:

144 óra elméletigényes gyakorlatgyakorlati képzési csoportban


A szabályoknak megfelelő, esztétikusan tördelt dokumentumok készítése

3. tananyagelem



303st/1.3/1604-07

A levélírás tartalmi, formai és nyelvhelyességi követelményei




Nyomtatott szövegről, kéziratról, javított, felülírt, szkennelt dokumentumról



B típusA hivatalos levelek, iratok fogalmazásának nyelvi formái, általános szabályai

B típusA stilisztika,a helyesírásés a nyelvhelyességi szabályok betartása





Helyzetfelismerés


Precizitás


Közérthetőség

Nyelvhelyesség

Fogalmazókészség




Információk önálló rendszerezése 10%



Tanterem

Képzési idő:



Az információkezelés alapjai, a levélírás formai, stiláris elemei

4. tananyagelem




303st/1.4/1604-07

Táblázatkezelési alapismeretek

Táblázatba,adatbázisbaadatokat tölt fel, frissít, korrigál



B típusA kimutatások, táblázatok táblázatkezelő programmal történő készítésének

műveletei






Pontosság

Monotóniatűrés

Türelem


-








Képzési idő:



Táblázatok készítése, szerkesztése

5. tananyagelem




303st/1.5/1604-07

Adatbázis-kezelési alapismeretek



B típusAz adatbázisokból adatok lekérdezése, egyszerűbb szűrések műveletei


2. szintECDL 5. m. Adatbázis-kezelés






Kitartás



Irányíthatóság








Képzési idő:



Adatok rögzítése, karbantartása, rendszerezése,lekérdezése,megjelenítése

3. TANANYAGEGYSÉG


tananyagelem

azonosítója

óraszáma

azonosítója

megnevezése

jellege

elm

élet

i

elm

élet

igén

yes

gyak

orl

ati

gyak

orl

ati

öss

zes

303st/1.0/1588-07

Azadatok,

adatbázisok

kezelése

szk 303st/1.1/1588-07 36 0 0

448

szk 303st/1.2/1588-07 72 0 0

szk 303st/1.3/1588-07 0 54 0

szk 303st/1.4/1588-07 36 0 0

szk 303st/1.5/1588-07 0 0 250




1. tananyagelem



303st/1.1/1588-07

Azinformáció és azadat fogalma, sajátosságai


Közreműködik a szervezet által használt adatok, információk rendszerszerű

nyilvántartásában, feldolgozásában


B típusAz információ és az adat fogalma, sajátosságai






Precizitás


Közérthetőség

Segítőkészség







Tanterem


Képzési idő:



Alapfogalmak, összefüggések, rendszerszemléleti alapok

2. tananyagelem



303st/1.2/1588-07

Azadatbázis fogalma, sajátosságai, típusai






B típusAdatbázis







Döntésképesség









Tanterem


Képzési idő:



Az ügyfélszolgálatokon használt legfontosabb adatbázisok elemzése

3. tananyagelem



303st/1.3/1588-07

Azadatkezelés szintjei, folyamata, szabályozása





B típusAdatkezeléssel kapcsolatos alapismeretek

A típusAz adatok elemzése, rendezése

A típusA szűrések, lekérdezések, jelentésekösszeállítása

A típusAz adatok megjelenítése







Terhelhetőség


Közérthetőség







Tanterem


Képzési idő:



Komplexmódszertaniáttekintés,folyamatokazonosítása,bevezetésaszabályozás

gyakorlatába

4. tananyagelem




303st/1.4/1588-07

Adatvédelem



B típusAz adatvédelemszükségessége

A típusA személyes és közérdekű adatok kezelése

A típusA biztonsági intézkedések, szabályok

B típusAz adatvédelmi eszközök








Felelősségtudat

Megbízhatóság


Kapcsolatteremtő készség







Tanterem


Képzési idő:



Személyes és közérdekű adatok, biztonsági kérdések, adatvédelmi eszközök

5. tananyagelem



303st/1.5/1588-07

Adatkezelés, adatfeldolgozás gyakorlat







B típusAdatkezeléssel kapcsolatos alapismeretek

A típusA szűrések, lekérdezések, jelentésekösszeállítása

A típusA személyes és közérdekű adatok kezelése




3. szintGépírás tízujjas vakírással (100 leütés/perc)







Döntésképesség

Precizitás

Terhelhetőség


Motiválhatóság








Külső gyakorlóhely (vállalati Call/Contact Center)

Képzési idő:



Adatkezelés, adatfeldolgozás, adatvédelemaz ügyfélszolgálati gyakorlatban

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM

IRODAI ASSZISZTENS

SZAKKÉPESÍTÉS

ADAPTÁLT KÖZPONTI PROGRAM

HALLÁSSÉRÜLTTANULÓK SZÁMÁRA

2008

2

Készült a

Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet munkacsoportjában,

gyógypedagógusok és speciális szakiskolai pedagógusokközreműködésével

Jóváhagyási szám: 13327-12/2008. (VIII.1.)

3

I. Általános irányelvek 1. A képzés szabályozásának jogi háttere

Az adaptált központi program

- a közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény,

- a szakképzésről szóló többször módosított 1993. évi LXXVI. törvény,

- a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény,

- a gyermekek jogairól szóló 1991. LXIV. törvény (1989. november. 20. a

New Yorkban aláírt a Gyermekek jogairól szóló Egyezmény alapján 23.25.28. 29. cikk),

- azegyenlőbánásmódrólésazesélyegyenlőségelőmozdításárólszólómódosított2003.évi

CXXV. törvény,

- a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi


- az Új Országos Fogyatékosügyi Programról szóló 10/2006. (II.16) OGY határozat,

valamint

- azOrszágosKépzésiJegyzékrőlésazOrszágosKépzésiJegyzékbetörténőfelvételés törlés

eljárási rendjéről szóló, többször módosított 1/2006. (II. 17.) OM rendelet,

- aszakképzésmegkezdésénekésfolytatásánakfeltételeiről,valamintatérségiintegrált szakképző

központ tanácsadó testületéről szóló 8/2006. (III. 23.) OM rendelet,

- az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló

4/2002. (II. 26.) OM módosított rendelet,

- a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló módosított

243/2003. (XII. 7.) Kormányrendelet,

- akerettantervekkiadásánakésjóváhagyásánakrendjéről,valamintegyesjogszabályok

módosításárólszóló17/2004.(V.20.)OMrendeletésamódosító1/2006.(VI. 29.)OKM rendelet,

- a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló

módosított 2/2005. (III. 1.) OM rendelet,

- a2/2005.(III.1.)OMrendelet2.sz.mellékletekéntkiadottSajátosnevelésiigényű tanulók

iskolainevelésének,oktatásánakirányelvealapjánkészültkerettanterv (választhatóaz

előkészítő szakiskola, a speciális szakiskola 9–10. évfolyamain az enyhe értelmi

fogyatékos tanulók nevelését, oktatását végző közoktatási intézmények számára),

- anevelésiintézményekműködésérőlszólótöbbszörmódosított11/1994.(VI.8.)MKM rendelet,

- a közoktatási intézmények elhelyezésének és kialakításának építészeti-műszaki

követelményeiről szóló 19/2002. (V. 8.) OM rendelet,

- a szakképzés-fejlesztési stratégia végrehajtásához szükséges intézkedésekről szóló

1057/2005.(V. 31.) Kormányhatározat,

- aszakmaivizsgáztatásáltalánosszabályairóléseljárásirendjérőlszóló20/2007.(V.21.) SZMM

rendelet,

- a333460110000000Irodaiasszisztensszakképesítésszakmaiésvizsga-követelményeit

tartalmazó 21/2007.(V. 21.) SZMM rendelet alapján készült.

A tanítási-tanulásifolyamatszervezése során figyelembe kell venni a szakképző intézményt fenntartó

helyi rendelkezéseit, az iskolaszék állásfoglalásait, a gyakorlati képzés megszervezésében

közreműködő gazdálkodó szervezet igényeit.

4

Aképzésmegszervezéséhezaszakképzéstfolytató intézményajelenáltalánosirányelvekben

foglaltak,továbbáaközpontiprogrambanatananyagegységekre vonatkozóan leírtak alapján elkészíti a

pedagógiai programjának részét alkotó szakmai programját és a meghatározott képzési időre

vonatkozó megállapodást a gazdálkodó szervezettel.Ezen dokumentumokata szakképző intézmény

fenntartója hagyja jóvá. 2. A szakképesítések OKJ-ban szereplő és egyébadatai


A szakképesítés megnevezése: Irodai asszisztens Szakképesítések köre:

Elágazások: nincsenek

Hozzárendelt FEOR szám: 4193

Szakképzési évfolyamok száma: 3

Elmélet aránya: 40%

Gyakorlataránya: 60%



Szintvizsga (iskolai rendszerben): nemszervezhető

Ha szervezhető, mikor: - 3. A képzés szervezésének feltételei


Azelméletiésgyakorlatiképzéstaközoktatásrólszóló,többszörmódosított1993.éviLXXIX.

törvény17.§-ában,valamintaszakképzésrőlszóló,töbszörmódosított1993.éviLXXVI.törvény

17. §-ában szabályozottfeltételekkel rendelkező pedagógus és egyéb szakember láthatja el. 29/2002. OM rendelet a hallássérült tanulóknak jelnyelvi tolmács segítsége a 2002/2003-as tanévtől

Tárgyi feltételek

A szakmai elmélet oktatását és a szakképző iskolában folyó gyakorlati képzést a szakképző

iskolának kell megszervezni, amelyhezaz alábbiak biztosításaszükséges:

- számítógépterem

- tanterem

- taniroda

- gyakorlóterem

- iroda látogatás

-

Agazdálkodószervezetnélfolyószakmaigyakorlatiképzéshezszükségeseszközökésfelszerelések

jegyzékét a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményét kiadó rendelet tartalmazza. A tanulószerződés alapján végzett gyakorlati képzés tárgyi és személyi feltételeit a gazdálkodó

szervezetnél az illetékes területi gazdasági kamara – adott esetben a szakképző iskolabevonásával–

ellenőrzi.

5

Azilletékesterületigazdaságikamaraellenőrzésijogakiterjedaszakképzőiskolaésagazdálkodó szervezet

közötti megállapodás alapján végzett gyakorlati képzés feltételeinek ellenőrzésére is.

A sajátos nevelési igényhez kapcsolódó tárgyi feltételek:

optimális ülésrend, megvilágítás, kedvező akusztikai jellemzők, vezeték nélküli

kommunikációs rendszer, sokoldalú vizuális szemléltetés

4. A tanulók felvételénekfeltételei


Bemeneti kompetenciák: a képzés megkezdhető a szakmai és

vizsgakövetelményeket meghatározó rendelet

3. számú mellékleletében az ügyvitel

szakmacsoportra meghatározott kompetenciák

birtokában.Ekompetenciákmegszerezhetőek

aszakképzéstelőkészítőévfolyamkeretében is.

Vagy

Iskolai előképzettség: tizedik évfolyam elvégzésével tanúsított

iskolai végzettség

Szakmai előképzettség: -

Előírt gyakorlat: -

Elérhető kreditek mennyisége: -

Pályaalkalmassági követelmények: Szükségesek (KT. 67§ 3. bek.) orvosi

alkalmassági vélemény a hallássérülés

mértékének függvényében, egyéni elbírálás

szerint.

Szakmai alkalmassági követelmények: nemszükségesek

Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: nemszükséges

5. A szakképesítés munkaterülete

A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthetőmunkakör, foglalkozás:



4193 Irodaiadminisztrátor

6



Ügyvitel-technikai eszközöket, berendezéseket használ

Iratokat, dokumentumokat kezel, selejtez, leltároz

Dokumentumszerkesztési feladatot végez

Elektronikus szövegfeldolgozást végez

Irat- és dokumentumszerkesztést végez

Számítógépen információt kezel

Gazdálkodással kapcsolatos részfeladatot végez

Kapcsolatot létesít és tart fenn

Írásbeli kapcsolattartási feladatokat lát el

Beszédjegyzéssel kapcsolatos feladatot végez

Áttételi dokumentumokat készít

Gyorsírói feladatokat lát el

Jegyzőkönyvi dokumentumot készít

Adatfelvétel, eseményrögzítés előkészítésével kapcsolatos feladatokat lát el

Jegyzőkönyv-vezetési feladatokat lát el

A szakképesítéssel rokon szakképesítések:



54 346 01 Ügyviteli titkár

6. A képzés célja Aszakképesítésmunkaterületéhez tartozó legjellemzőbbmunkakörök,foglalkozásokbetöltéséhez

szükséges kompetenciákelsajátíttatása. Acéleléréseérdekébenelkellsajátíttatniamunkakörbenelvégzendőfeladatokat,kikellalakítani az

azokhoz szükséges tulajdonságokat (alkalmazott szakmai ismeretek, szakmai készségek,

képességek, személyes, társas és módszerkompetenciák). Hallássérülttanulókesetébenaszakmaiés pedagógiaicélokkiegészülnekegészségügyi-és pedagógiai

célú habilitációs és rehabilitációs célokkal. Rehabilitációs célok:

A hallássérült fiatalok sérülés specifikumából adódó nevelési és fejlesztési igények

megfogalmazása a szakmai kompetenciák megszerzése során, tehát folyamatosan fejlessze:

- a hallássérült tanulók nyelvi kommunikációs készségét

- szövegértését, bővítse szókincsét

- az önálló feladatmegoldó képességeket, kognitív funkciókat

- a megszerzett szakmai ismeretek, tulajdonságok hatékonyan segítsék elő a

személyiségfejlődést(önismeretet,reálisénkép kialakulását,alehetőségekismeretét),

habilitációjuk, rehabilitációjuk sikerességének esélyét. Ezek megvalósításimódja integrált oktatás során egyéni foglalkozásokkal, gyógypedagógusi

megsegítéssel történhet.

7

Szegregáltoktatásbanegyénifoglalkozásokmellettaszabadonfelhasználhatóórakeretbőljavasolt

magasabb óraszámú kommunikációs órák beiktatása.

7. A szakképesítés követelménymoduljai

Megjegyzés:A hallássérült tanulók teljesítménye egyénihallásállapotuk miatt eltérhet az ép hallásútanulóktól elvárt

teljesítménytől.Ezért a hallásra feltétlenül támaszkodó feladat-és tulajdonságprofilok esetében a speciális megsegítés

szükségességét külön jelöljük.

A szakmai követelménymodulokfelsorolása:


1617-06 Gépírásés iratkészítés A

szakmai követelménymodul tartalma:

Feladatprofil:


A bevitt szöveget megformázza

Levelet formáz a hivatali élet elvárásai szerint


A berendezések működésképtelensége esetén jelenti a hibaelhárítási igényt


Irodatechnikai eszközöket kezel

Az irodatechnikai eszközökhözkellékanyagokat biztosít


Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák:


B Az elektronikus adatrögzítés szabályai (tízujjas vakírás)

A A hivatalos iratok, levelekfajtái, jellemzői (írott, javított, kézirat, hallás utáni – vizuális

megerősítéssel)

A Az iratkészítés szabályai,jellegzetes formái A szint megjelölésével a szakmai készségek:




2 ECDL 7. m. Információs kommunikáció




Látás

Pontosság

Mozgáskoordináció (testi ügyesség)

Monotóniatűrés

8


Irányíthatóság


Intenzív munkavégzés




Emlékezőképesség


1618-06 Dokumentumkészítés és -kezelés az irodában


Feladatprofil:



Kimenő dokumentumokat előkészíti a továbbításra

Iratkezeléshez szükséges eszközöket kezel



Elkészíti a szervezet belső iratait (pl.jegyzőkönyv, feljegyzés, emlékeztető)





B A dokumentumok főbbtípusai, jellemzői

A A dokumentumszerkesztés elemei, készítésének szabályai

B A biztonságos adathasználat szabályai A A szervezetbelső iratai (pl. jegyzőkönyv, feljegyzés, emlékeztető) B

A dokumentumok rendszerezésének követelményei

A A dokumentumok rendszerezésének szabályai

A A dokumentumok kezelésének folyamata

A A dokumentumkezelés hagyományosan és elektronikusan A szint megjelölésével a szakmai készségek:






2 ECDL 7. m. Információs kommunikáció

3 Az ügyviteli szoftverek használata(pl. iktatóprogram, határidőnapló, névjegy)



9


Látás

Pontosság

Mozgáskoordináció (testi ügyesség)


Irányíthatóság Módszerkompetenciák:






1611-06 A munkahelyikapcsolattartás


Feladatprofil:

Munkakapcsolatban áll felettesével, munkatársakkal, ügyfelekkel írásban, szóban, telefonon

(telefax, számítógép segítségével)

Munkafeladatot egyeztet és együttműködik felettesével, munkatársaival

Ellátja a felettese által delegált feladatokat

Szükség esetén tájékoztatja az ügyfeleket, munkatársakat (speciális kiegészítő eszközök

segítségével)

Kapcsolattartást szolgáló írásbeli feladatokat végez

Információt kér (szóban, írásban, telefonon)megbízás alapján



C A kommunikáció alapfogalmai

C A szóbeli és írásbeli kommunikáció (vizuális megsegítéssel)

C A metakommunikáció

C A kommunikációs zavarok formái

C A nyelvhelyesség szóbeli és írásbeli elemei

C Az üzleti magatartás és protokoll előírásai C

A munkahelyi viselkedés alapnormái

C A kapcsolattartást szolgáló dokumentumok nyelvi, formai és tartalmi követelményei A szint megjelölésével a szakmai készségek:






10

4 Köznyelvi szöveg hallás utáni megértése (vizuális megsegítéssel)


3 Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése (vizuális, akusztikus megsegítéssel)

3 Szakmai nyelvi készség,fogalmazás írásban


Megbízhatóság

Pontosság


Türelmesség


Irányíthatóság

Nyelvhelyesség

Udvariasság

Segítőkészség Módszerkompetenciák:






1612-06 Elektronikus szövegfeldolgozás


Feladatprofil:

Adatbeviteli feladatot végez azírástechnika magasabb szintjén

Kéziratról, javított, felülírt dokumentumot helyesbítve, módosítva másol

Hallás, diktálás utáni szöveget ír az írástechnika magasabb szintjén(vizuális, akusztikus

megsegítés) Irat- és dokumentumszerkesztést végez Iratsablont szerkeszt

Belső szervezeti ügyiratot készít sablon alapján

Külső iratot szerkeszt utasítások szerint

Körlevelet szerkeszt utasítások szerint

Nyomtatványt, űrlapot tölt ki számítógéppel

Elektronikus postai előkészítést végez

Elektronikuslevelezést végez utasítások szerint



A Ahelyes ésbiztonságos elektronikus írás szabályai a magasabb szintűírástechnika

szintjén

A A kéziratról, javított, felülírt dokumentumszerkesztésének előírásai

A A hallás utáni írás technikája (A szint nemjavasolt!)

11

C A számok, írásjelek, speciális karakterek gépírási és helyesírási kérdései

B Az iratsablon szerkesztésének elemei

B Az irat- és dokumentumszerkesztés írástechnikai, nyelvi és formai szabályai (nyomtatott

vagy javított kéziratról másolt, illetőleg hallás után - vizuális, akusztikus megsegítés -

írott dokumentumok esetén)

B A számítógépes nyomtatvány,űrlap, sablon szerkesztése

A A körlevélkészítés elemei, technikája

B Az elektronikus címzés és etikett készítésének gyakorlata

A Az elektronikus levelezés technikája és szabályai

B Az elektronikus levelezés protokoll szabályai

Aszint megjelölésévela szakmai készségek:

2 ECDL 1. m. IT alapismeretek 2 ECDL 2. m. Operációs rendszerek






4 Köznyelvi szöveg hallás utáni megértése (vizuális és akusztikus megsegítés)



4 Látás, hallás és ujjmozgás összehangolása (vizuális és akusztikus megsegítés)

5 Beszédészlelés és írás összehangolása (egyéni megsegítés)




Látás

Hallás (jó beszédmegértési szint, hallássérülés függvénye) Pontosság

Monotóniatűrés

Megbízhatóság


Irányíthatóság

Nyelvhelyesség

Nyelvi tanulékonyság

Közérthetőség

Jó beszédmegértési szint Módszerkompetenciák:




Figyelemösszpontosítás



Általános tanuló képesség

12


1613-06 Elektronikus információkezelés


Feladatprofil:

Elektronikus hálózaton adatot, információtkeresmeghatározotttémában

Elektronikus adatot, információtletölt és továbbít az adatfelhasználás szabályai szerint

Letöltött információt dokumentummá szerkeszti

Címlistát, jegyzékeket, adatsorokat hoz létre, szerkeszt, kezel, továbbít

Táblázatot,adatbázistadatokkal tölt fel, frissít



B Az adat, információ fogalma

A Az adatbiztonság, adatvédelemfogalma

B Az adatvédelmi szabályok

A A biztonságos adathasználat szabályai

A Az internet-használat szabályai és gyakorlata

B Az információkutatás, -böngészés

B Az adatlekérdezés, adatletöltés

B Az internetes adat- és információgyűjtés

B Az információ- és adatmentés

A A lista, jegyzék, adatsor készítése

A A dokumentumkészítése elektronikusan letöltött információ felhasználásával A szint megjelölésével a szakmai készségek:



2 ECDL 3. m. Szövegszerkesztés 2 ECDL 4. m. Táblázatkezelés




4 Köznyelvi szöveg hallás utáni megértése (vizuális, akusztikusmegsegítés)






Látás

Megbízhatóság

Pontosság

Türelmesség

Önállóság

13


Irányíthatóság

Nyelvhelyesség

Közérthetőség Módszerkompetenciák:


Intenzív munkavégzés Hibakeresés

(diagnosztizálás) Emlékezőképesség

(ismeretmegőrzés)


Információgyűjtés

Figyelemmegosztás




1614-06 Hivatali gazdálkodás és üzleti protokoll


Feladatprofil:

Házipénztárhoz kapcsolódó feladatokat végez (pl. pénzátvétel, bizonylatkiállítás)

Gazdálkodik az irodai készletekkel

Kezeli areklámajándékozással, reprezentációvalkapcsolatosdokumentumokat

Utaztatási költségelszámoltatástvégez

Eszköznyilvántartást végez

Betartja a gazdálkodással kapcsolatos előírásokat és az általános jogi normákat

Nyilvántartásairól, költségelszámolásairól beszámolót tart



C A piac működése, piaci formák, szerkezetek alapfogalmai (kereslet, kínálat, piaci

egyensúly)

C A makrogazdaságialapfogalmak (szereplők, a makrojövedelemszámbavétele) C

Az államszerepe, gazdaságszervező tevékenységének alapfogalmai (állami

piacszabályozás, privatizáció, az államgazdasági feladatai, költségvetési politika)

C A pénz fogalma, kialakulása, a pénzforgalomlebonyolításával kapcsolatos

alapfogalmak

C A vállalkozások készpénzforgalmának alapfogalmai. A házipénztár szerepe, bizonylatai

C Magyarország és az EU kapcsolatának alapfogalmai

C Az alkotmányos alapfogalmak, az államszervezet felépítése

C A polgári jogi alapfogalmak, a tulajdonjog és a kötelmi jog alapelemei

C A polgári peres eljárás legfontosabb alapszabályai

C A munkajogi alapfogalmak

C A kereskedelmi jog, gazdasági jog alapfogalmai

D A gazdálkodással kapcsolatos adatok nyilvántartása

D Ajándékozással, reprezentációval kapcsolatos nyilvántartás

14

D Az irodai készletek nyilvántartása

D A nyilvántartások, költségelszámolások prezentálása A szint megjelölésével a szakmai készségek:






2 ECDL 6. m. Prezentációés grafika



4 Köznyelvi szöveg hallás utáni megértése (vizuális, akusztikusmegsegítés)


3 Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése (vizuális, akusztikus megsegítés)

3 Elemi számolási készség


Látás

Pontosság

Megbízhatóság

Precízség


Interperszonálisrugalmasság

Adekvát metakommunikáció

Kommunikációs rugalmasság

Nyelvhelyesség

Közérthetőség

Jó beszédmegértési szint

Udvariasság

Segítőkészség

Konfliktuskerülő készség

Irányíthatóság Módszerkompetenciák:


Hibakeresés (diagnosztizálás)






Figyelemmegosztás

A 33 346 01 1000 00 00 azonosító számú, Irodai asszisztens megnevezésű

szakképesítés szakmai követelménymoduljainak


1617-06 Gépírás és iratkészítés

1618-06 Dokumentumkészítésés-kezelés az irodában

1611-06 Amunkahelyikapcsolattartás


1613-06 Elektronikusinformációkezelés


15

16

Kötelezősáv Szabadsáv 2+1 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 1.

30

0sh

/4.0

/16

11

-07

30

0sh

/1.0

/16

17

-07

3

00

sh/2

.0/1

61

7-0

7

30

0sh

/3.0

/16

17

-07

30

0sh

/1.0

/16

18

-07

3

00

sh/2

.0/1

61

8-0

7

3

00

sh/3

.0/1

61

8-0

7

2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36.


1. szakképzési évfolyam

heti maximálisóraszám

Megjegyzés:

Nyári összefüggő szakmai gyakorlat: 90 óra

Aszakmaiprogram készítésekorazidőtervbenfeltüntetettszabadsávotkötelezőkitölteniúj

tananyagegységekkel,és/vagy aközpontiprogrambanszereplőkötelező tananyagegységek



- a 0001-06 azonosító számú, „A vállalkozások alapítása, működtetése, átszervezése,

megszüntetése” megnevezésű szakmai követelménymodul alapján készült

tananyagegységek

- – a 2450-06 azonosító számú, „Egészségmegőrzés, egészségfejlesztés” megnevezésű

szakmai követelménymodul alapján készült tananyagegység


17




30

0sh

/1.0

/16

11

-07

30

0sh

/2.0

/16

11

-07

3

00

sh/3

.0/1

61

1-0

7

30

0sh

/1.0

/16

12

-07

3

00

sh/2

.0/1

61

2-0

7

3

00

sh/3

.0/1

61

2-0

7

3

00

sh/4

.0/1

61

2-0

7

30

0sh

/2.0

/16

14

-07

2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36.

Megjegyzés:

Nyári összefüggő szakmai gyakorlat: 90 óra







tananyagegységek

- a 2450-06 azonosító számú, „Egészségmegőrzés, egészségfejlesztés” megnevezésű



18




30

0sh

/1.0

/16

13

-07

3

00

sh/2

.0/1

61

3-0

7

3

00

sh/3

.0/1

61

3-0

7

30

0sh

/4.0

/16

13

-07

3

00

sh/1

.0/1

61

4-0

7

3

00

sh/3

.0/1

61

4-0

7

2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32.

Megjegyzés:







tananyagegységek

- a 2450-06 azonosító számú, „Egészségmegőrzés, egészségfejlesztés” megnevezésű



19

A 33 346 01 1000 00 00 azonosító számú, Irodai asszisztens megnevezésű szakképesítés

szakmaikövetelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek

A tananyagegység

sors

zám

a

azonosítója

megnevezése

óraszáma

Elméleti

elmélet-

igényes

gyakorlati

gyakorlati

összes

1 300sh/1.0/1617-07 Gépírásés iratkészítés 108 180 0 288

2

300sh/2.0/1617-07 Számítástechnikai

alkalmazások

90

0

18

108

3 300sh/3.0/1617-07 Ügyviteli eszközök 0 0 36 36

4 300sh/1.0/1618-07 Dokumentumkezelés 36 0 0 36

5

300sh/2.0/1618-07 Számítástechnikai

alkalmazások

108

0

144

252

6 300sh/3.0/1618-07 Dokumentumkészítés 36 36 36 108

7

300sh/1.0/1611-07 A kommunikáció

alapismeretei

18

126

36

180

8 300sh/2.0/1611-07 Hivatalikommunikáció 54 0 0 54

9 300sh/3.0/1611-07 A nyelvi kifejezés eszközei 54 72 0 126

10 300sh/4.0/1611-07 Személyiségfejlesztés 0 36 36 72

11 300sh/1.0/1612-07 Elektronikus írástechnika 36 0 0 36

12

300sh/2.0/1612-07 A szövegfeldolgozás

elektronikus módja

72

36

0

108

13 300sh/3.0/1612-07 Elektronikus levelezés 72 0 36 108

14 300sh/4.0/1612-07 Elektronikus írástechnika 0 144 0 144

15 300sh/1.0/1613-07 Iroda és információ 32 32 0 64

16

300sh/2.0/1613-07 Információs folyamatok az

irodában

64

0

128

192

17 300sh/3.0/1613-07 Információ- és adathasználat 64 0 128 192

18 300sh/4.0/1613-07 Elektronikus információcsere 0 32 0 32

19

300sh/1.0/1614-07 Gazdasági és jogi

alapismeretek

128

96

0

224

20 300sh/2.0/1614-07 Hivatali protokoll 72 36 36 144

21

300sh/3.0/1614-07

A számítástechnika

alkalmazása a hivatali

protokollban

32

0

64

96


Az elméletigényes órák a tanár szempontjából elméletnek, atanuló szempontjából gyakorlatnak számítanak,

tehát ezt az időt a képzési időből a gyakorlatra fordított időként kell figyelembe venni

20

9. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

A szakmai vizsgára bocsátás feltételei:

Modulzáró vizsga eredményes letétele

Iskolai rendszerű szakképzés esetén:

Az utolsó szakképző évfolyameredményes elvégzése, amely egyenértékű a modulzáró

vizsga eredményes letételével

Hallássérültek esetében a KT 30§ (9) bekezdésének figyelembevételével kell a vizsgát

megszervezni.


1. vizsgarész


1617-06 Gépírásés iratkészítés


Hivataloslevélkészítéseamegadott levelezésisablonvagyatanult

szövegszerkesztőprogram alkalmazásával,anyomtatottformában

rendelkezésére bocsátott kb. 1500 karakter terjedelmű szöveg

begépelésével, a hivatalos életben elvárt formában

A hozzárendeltjellemző vizsgatevékenység:

írásbeli



1. feladat 100%

2. vizsgarész


1618-06 Dokumentumkészítés és -kezelés az irodában


Belsőügyiratkészítéseszámítógépen,importált szövegszerkesztésével,

táblázat,grafikonbeillesztésével, iktatószám,címzettneve,címe

lehívásával acélirányos szoftverből, kinyomtatva


írásbeli



1. feladat 100%

3. vizsgarész


1611-06 A munkahelyikapcsolattartás

21


A kapcsolattartás,az üzleti magatartáskultúra és a munkahelyi

viselkedés egyjellemzőhelyzeténekértelmezése, bemutatása,

szabályainak ismertetése


szóbeli

Időtartama: 45 perc (felkészülési idő 30 perc, válaszadási idő 15 perc)


Egy kb. 1200-1500 leütés terjedelmű,kapcsolattartásraszolgáló

dokumentum (meghívó, tájékoztató anyag, bemutatkozás, prospektus

stb.) gépelése és 10-15 utasítás szerinti megformálása


írásbeli



1. feladat 50%

2. feladat 50%

4. vizsgarész




Körlevélkészítése6-8meghatározottcímzettrészére,egykb.1000- 1200 leütés terjedelműkéziratos vagy javított, felülírt levélszöveg

gépelésével a hivatali élet szabályainak megfelelő irat

megformázásával


gyakorlati



1. feladat 100%

5. vizsgarész


1613-06 Elektronikus információkezelés


A meghatározott tartalmi szempontok szerint, elektronikus úton

gyűjtöttadat,információegységes jegyzékbe,listábarendezésevagy

dokumentumba, sablonba, táblázatba szerkesztése


interaktív



22

1. vizsgarész: 15

2. vizsgarész: 15

3. vizsgarész: 15

4. vizsgarész: 15

5. vizsgarész: 20

6. vizsgarész: 20

1. feladat 100%

6. vizsgarész




Agazdaságiésjogialapfogalmakmeghatározása.Ajellemző adatok,

alapvető összefüggések ismertetése. Alkalmazásuk követelményei a

mindennapi gyakorlatban


szóbeli

Időtartama: 45 perc (felkészülési idő 30 perc, válaszadási idő 15 perc)


A meghatározottadatokbólésszerkesztési utasítások alapján táblázatos

vagy prezentációsformában a gazdálkodásiteendőkkel kapcsolatos

nyilvántartás készítése, illetve bemutatása


gyakorlati



1. feladat 50%

2. feladat 50%


A 33 346 01 1000 00 00 azonosító számú, Irodai asszisztens megnevezésű szakképesítéshez

rendelt vizsgarészek és ezek súlya a vizsga egészében

A szakmai vizsgarészek alóli felmentés feltételei A szakképesítéshez, elágazáshoz rendelt vizsgarészek valamelyikének korábbi teljesítése


-

10. Egyéb feltételek, információk, beszámítható előzetes tanulmányok

„Afogyatékossággalélő részéreaszakmaiésvizsgakövetelménybenmeghatározottszakmai

alkalmasságiéspályaalkalmassági,valamint azegészségügyialkalmasságikövetelmények

figyelembevételévelbiztosítani kellafogyatékossághoz igazodófelkészítéstésvizsgáztatást,

továbbásegítségetkellnyújtanirészéreahhoz,hogyteljesítenitudjaakötelezettségeit.A

23

fogyatékosság alapján,a fogyatékossággalélőt mentesíteni kell egyes tantárgyak,

tananyagegységek(modulok)tanulása ésa beszámolás kötelezettsége alól,szükség esetén

mentesíteni kell a nyelvvizsga vagy annak egy típusa, illetőleg szintje alól. A vizsgán

biztosítani kell a hosszabb felkészülésiidőt, az írásbeli beszámolón lehetővé kell tenni a

segédeszköz (írógép, számítógép stb.) alkalmazását, szükség esetén az írásbeli beszámoló

szóbelibeszámolóvalvagyaszóbelibeszámolóírásbelibeszámolóvaltörténő felváltását.A

mentesítésrőliskolairendszerű szakképzéseseténaszakértői és rehabilitációs bizottság,

iskolarendszeren kívüli szakképzés esetén a szakértői és rehabilitációsbizottságvéleményének

hiányában a felülvizsgálóorvos véleménye alapján a szakmai vizsgabizottságdönt. Az e

bekezdés alapján nyújtott mentesítés kizárólaga mentesítés alapjáulszolgáló körülménnyel

összefüggésben biztosítható, és nem vezetheta bizonyítvány által tanúsított szakképesítés

megszerzéséhezszükségeskövetelményekalólifelmentéshez.”/Aszakképzésrőlszóló1993. évi

LXXVI. törvény 11.§ (6)/

A beszámítható előzetes tanulmányok meghatározásakor az „Útmutató az Irodai asszisztens

szakképesítés képzéséhez beszámítható előzetes tudás felméréséhez” c. dokumentumban

foglaltak szerint kell eljárni.

11. Módszertani ajánlások a hallássérült tanulókszakmai képzéséhez

Az irodai asszisztens szakképesítés speciális központi program a hallássérült tanulók

iskolai rendszerű szegregált vagy integrált képzéséhezkészült, figyelembevéve sajátos

nevelési igényüket.

Fontos, hogy azok a pedagógusok, akik hallássérült diákokat oktatnak, de nem

szurdopedagógusok, olyan információkat szerezzenek a hallássérülésről, melyekkel a

szakmai ismereteket nagyobb biztonsággal tudják átadni a tanulóknak. 11.1 A hallássérült tanulók

A hallássérülés fogalma

Agyógypedagógiaiértelmezésszerinthallássérültazagyermek(ifjú,felnőtt,idős),akit a

hallásvesztesége oly mértékben korlátozza a fejlődési, nevelési és tanulási

lehetőségeiben, hogy eredményes fejlesztéséhezgyógypedagógiai támogatásszükséges.

Ahallássérültekkifejezésgyűjtőfogalom, ahalláskárosodásmindenfokátéstípusátide

soroljuk.

A hallássérülés gyógypedagógiai fogalma olyan hallásveszteséget jelent, ami a

beszédhez szükséges hallásterületen közepes, vagy súlyos nagyothallást, illetve

siketségetfeltételez.Ennekkövetkeztébenabeszédfejlődésnem indulmeg,vagyoly

mértékben sérül, hogy a beszéd megindításához és korrekciójához speciális módszerek

szükségesek.

Az emberi hallás meghatározott magasságú és hangerejű levegőrezgéseket képes

hangként felfogni. Az ún. hallásküszöb azoknak a hangoknak az érzékelését jelenti,

amelyeket még éppen meghallunk. A nagy hangerejű hangok fájdalmat, kellemetlen

érzést váltanak ki, mivel elérik az ún.kellemetlenségi, illetve fájdalomküszöböt.

Az emberi hallásmezőahangerő szempontjábóla hallásküszöb és akellemetlenségi, illetve

fájdalomküszöbközött helyezkedik el.

Hallássérüléseseténahallásküszöb megemelkedik. Ennekregisztrálása audiogrammal

történik.

24

Kétszempontbóljellemezhetőahallás:amégéppenmeghallotthangerőésameghallott

hangmagasság vonatkozásában. A hangerő mértékegysége a decibel, jele: dB.

Azemberifül20-20000Hzközöttihangrezgésekfelfogásáraképes.(Ahangmagassága

rezgésszámtólfügg,mértékegységeaHertz/Hz/.)

11.2 A hallássérülés okai

A hallási fogyatékosság okai lehetnek örökletesek és szerzettek.

11.3 A hallássérültek csoportosítása

A hallásveszteség foka, mértéke, típusa szerinti felosztás:

- Nagyothallók, akiknek a hallásvesztesége 20-90 dB a beszédfrekvenciában.

- Siketség határán lévő nagyothallók, akiknek 90-110 dB a hallásvesztesége a

beszédfrekvenciákon.

- Siketek, akiknél 110 dB a hallásveszteség a beszédfrekvenciákon (Breiner, 1992)

A korai életkorban megkezdett fejlesztés, a megfelelő hallókészülékes ellátás és a

személyi adottságok függvénye (értelem, beszéd, tanulékonyság, stb.), hogy a gyermekre

a nagyothalló vagy a siket típusú fejlődésmenet jellemző.

(Axmann és munkatársai, 1990.)

A hallásveszteség fellépésének időpontja szempontjából történő felosztás

- Prelinguális, vagyis a beszéd, a nyelv megtanulása előtti időszakban fellépő

hallássérülés.

- Posztlinguális, vagyis a beszéd, a nyelv megtanulása utáni időszakban fellépő

hallássérülés.

A szakszerű hallás- és beszédnevelés megindításának időpontja szempontjából

történő felosztás

- Koraifejlesztésbenrészesülthallássérültek.Idetartoznakazelsőéletévbetöltése előtt

diagnosztizált, hallókészülékkel ellátott és fejlesztett gyermekek. Nagyobb az esély

az integrált oktatásra.

- Koraifejlesztésbennemrészesülthallássérültekrőlakkorbeszélünk,haabeszédés

nyelvtanuláskritikusperiódusához(0-3éveskorig)nem kezdődöttmegagyermek

gyógypedagógiai fejlesztése.

Acsoportosítástörténhetahallásküszöb,abeszéd-,nyelvmegértésnehézségeiés

speciális fejlesztési szükségletek szerint

Hallásküszöb A beszéd-, nyelvmegértés

nehézségei

Speciális fejlesztési szükségletek

27-40 dB Csekély

veszteség

A halk vagy távolibeszéd megértésébenlehetnek problémái.

Iskolai helyzetekbenáltalában

nincsenek gondjai.

40 dBmegközelítőveszteségnélmár felmerülhet ahallókészülék szükségessége.

Ügyelnikell aszókincs alakulására.

Szükségvan a megfelelő ültetésre és

világításra. 41-55 dB Enyheveszteség

Közelről érti atársalgó beszédet. Haazosztálybanhalkan beszélnek, vagy

Gyógypedagógiai szakvélemény szükséges lehet.

25

nemlátjaa beszélőket,a

beszélgetés 50%-át nemtudja

követni.

Lehetséges a szűkebbszókincs, és

felléphetnek beszédhibák.

Szükségevan szájrólolvasásra.

Kedvezőleheta hallókészülék-használat ésa hallásnevelés.

Megfelelő ültetés, éskülönösenaz alsó

tagozaton integrációsutazótanár segítsége.

Odafigyelés aszókincsre és az

olvasásra. Szükség esetén logopédiai ellátás.

56-70 dB

Közepes

veszteség

Csakahangostársalgást érti. Csoportosbeszélgetésnél

fokozódnak agondjai.

Valószínű a gyengébb

beszédérthetőség.

Valószínű az expresszívésreceptívnyelvi

zavar.

Feltehetőa korlátozott szókincs.

Integráltan valószínűleg folyamatos utazótanári

ellátásravanszükség vagy a nagyothallók

speciális osztályára.

A nyelvi nehézségek,a

szókincsbővítésés–használat,azolvasás,

fogalmazás, nyelvtanstb. terénfejlesztésrevan

szüksége.

Jólhasznosítjaa hallókészüléket és hallásnevelést.

Szurdopedagógiai fejlesztés. 71-90 dB Súlyosveszteség

Kb.40cm-rőlmeghalljaazerőshangokat.

Akörnyezeti zajokatfelismerheti.

Amagánhangzókat és a

mássalhangzók egyrészét

differenciálhatja. Abeszédésanyelvvalószínűleg sérül

vagy torzul.

Ha aveszteség az első életévigjelentkezik,

nemindulbe magától a beszédfejlődés.

Teljes, ill.részleges integráció vagyspeciális iskolai elhelyezés merül fel. Speciálisfejlesztőprogramanyelvi készségek,

fogalmak,beszéd

fejlesztésére. Gyógypedagógusra feltétlenül szükség van.

Ahallókészülékreéshallásfejlesztésrenagy

szükség van.

91 dBvagy több

Igensúlyos

veszteség

Egyes erőshangokat meghallhat,deinkább avibrációt,mint ahangokat érzékeli.

Elsődlegesen vizuális a

kommunikáció során.

A beszéd-és nyelvfejlődés

valószínűlegsérül.

Ha ahallásveszteség prelinguális, elmarad

aspontánbeszédfejlődés.

A speciális iskolai elhelyezésen túl az integrációis lehetséges jóértelemnél.

Speciálisfejlesztőprogramszükséges.

Hallásnevelésszükséges.

11.4 A hallássérülés következményei

. A hallássérülés a legsúlyosabban a beszédet és a nyelv kialakulását, kibontakozását

érinti.

- Kiejtés:azartikuláció(helyeskiejtés)ésaszupraszegmentáliselemek(hangsúly,

hanglejtés,ritmus, tempó)hibáiban.Ahangokhibáskiejtésehelyesírásihibákhoz

vezethet.Ezekhallókészülékalkalmazásával éshallás-beszédnevelésieljárásokkal,a

hibás ejtés az írás és olvasás egyidejű alkalmazásával jól javítható.

- A szókincs jellemző hibái. Ha nagyobb fokú a károsodás, szűkebb szókinccsel

számolhatunk.Anyelviésbeszédfejlesztő munka fontos feladataa társalgáshoz,

manipulációhoz, beszélgetéshez kapcsolt beszédfejlesztés. A sokat beszélő, olvasó,

megfelelőnyelvikompetenciávalrendelkező hallássérültaszámáraismeretlen

fogalmakat,jelentéseketolykor maga is kikövetkezteti.

- Agrammatikaihibákgyakranjellemzikanagyothallóéssiketgyermekbeszédét.

Gondot jelent az önálló jegyzetelés,fogalmazáskészítés.

Agrammatikaihibákszámaelsősorbanaszituációkhozkötött,köznapihelyzetekhez

kapcsolódóirányított társalgásokkal ésrendszeres olvasással csökkenthető.

Fontos hangsúlyozni, hogy a hallássérülés következményes jelenségei elsősorban a

beszédfunkciókra terjednek, nemérintik az értelmi képességeket.

26

Az olvasástechnikai problémák nem jellemzőek, a nagyobb gondot a szövegértés

jelentheti.A szövegértésiproblémákataszűkebbszókincs,aszinonimák,kifejezések

ismeretének hiánya, illetve a mondatok helytelen tagolása okozhatja.

Asúlyosfokúhallássérülésnegatívkövetkezményeimegelőzhetők, ha a nyelvi kompetenciát

a nyelvtanulás életkori szakaszában tudjuk kialakítani. Ebben az esetben

megnyílikakörnyező zörejek,hangokvilága,percepciójábaahallókészülékés hallásnevelés

eredményeként beépül a hangingerek információhordozó szerepe, érzelmi életében,

szocializációs érésében, környezetéhezvalóalkalmazkodómagatartásában nagyobb

szerepet kap a verbális információ, abeszédmegértés,agondolkodástszervező belső

beszéd és az aktívan használt nyelv.

- Ahallásmindeniránybólközvetít,sőtvezetőingerközvetítő,haalátásvalamely irányban

nem funkcionál. A hallás a távolabbi eseményekről is közvetít. Permanens, azaz

szünet nélkül, folyamatosan működik.

- Azakusztikusbenyomások,illetveabeszédirányítjákavizuálisészlelést,afigyelem

koncentrálását.Az akusztikusingerek állandóságuk következtében érdeklődést,

kíváncsiságotváltanakki. Előkészíteneka bekövetkező eseményre, veszélyre és

változásra.Előrevetítenek, ráhangolnak eseményekre.

- A hallásnak, illetve a beszédnek (és a nyomában kialakuló belső beszédnek

magatartást irányító jellege van.

- Ugyancsak a személyiséget fejleszti a hallás hangulatokat közvetítő jellege.

- A hallás alapján kialakuló beszéd egyben a kapcsolatfelvétel és kapcsolattartás

legfőbb eszköze. Lehetővé teszi a mások szemszögéből való látás képességét.

11.5 A hallássérült gyermek együttnevelése halló társaikkal

- Aszegregációafogyatékosokésnemfogyatékosokelkülönítettoktatásátjelenti.A

szegregált oktatás igyekszik ideális feltételeketbiztosítani(kisosztálylétszám,

szakemberek megléte). Ez a forma elsősorban a súlyosabb nagyothallók, siketek és

halmozottan sérültek esetében indokolt.

- Amásikformaazintegráció(fogadás).Hazánkbanlegelterjedtebbazegyéniteljes

integráció. A hallássérült a tanítás teljes idejét a többségi(halló) osztályban tölti.

- Létezik csoportos, teljes integráció is, amikor egy hallássérült csoport teljes

létszámban integrálódik a többségi iskola azonos fokú osztályába.

- Részleges integráció: a hallássérült bentlakó a - itthiányzik a mondat befejezése!!!

- Ahallássérültgyermekekintegráltnevelésénekmegvannakazobjektívésszubjektív

feltételei.

Objektívfeltételek:akoraifelismerés,ahallókészülékkelvalóellátás, aszakértőiés

rehabilitációs bizottság által meghatározottszakmaiszolgáltatásokbiztosítása. Korai

hallás-ésbeszédfejlesztés,atámogatócsalád,atanterem kedvezőakusztikaijellemzői, azadó-

vevő készülékhasználata,azintegrációtsegítőgyógypedagógusközreműködése, igény

esetén pedagógiai asszisztens és jeltolmács segítsége.

A hallássérültekkel foglalkozó pedagógusnak sokrétű feladatot kell megoldania

egyidejűleg. Ismerniekellasérüléssajátosságait, ahabilitációs/rehabilitációs lehetőségeket.

Tisztában kell lennie azzal, hogy a gyermek milyen mértékben képes információt

felvenni a hallása révén,mennyiben támaszkodik a szájról olvasásra.

27

Mindezekheznélkülözhetetlenazegyesnevelésihelyzetekbenaz egyénikülönbségek

figyelembevételeéspedagógiaikezelése. Az egyéni különbségek a hallássérülés

minőségétől,mértékétől és a tanuló mentális és személyi adottságától függ.

A hallássérült diákok számára fontos motiváló tényező, ha a halló társaik elfogadják

őket, így a képzésben issikeresebbéválnak.

Szubjektívfeltételek:azintellektuálisképességek,apozitívszemélyiségjegyek, az érthető

beszéd, a jó beszédmegértési szint, nyelvi tanulékonyság, szorgalom, terhelhetőség.

11.6 Azintegrációt segítőspeciális segédeszközök

A hallókészüléka gyermek egyéni igényeihez,hallásállapotához igazodik. Felírását,

ellenőrzését szakember végzi. A hallókészülékek egész napos viselésre készültek.

Azadó-vevőkészülékjólsegítiahallássérülttanuló oktatásátazáltal, hogy csaka

hasznosjeleketerősítifel,aháttérzajokatnem.Előnye,hogyatávolabbróljövő beszédet is

erősíti.

ACohleárisinplantátumegyspeciális eszközazépintellektusúsiketeknélalkalmazott

műtéti eljárással kerül beültetésre a belsőfülbenlévő, a hangingeridegielvezetéséről

gondoskodó csiga alakú csontocskába (cohlea). Ez az inplantátum egy speciális

elektróda, s ezen keresztül jut a hallóidegekhez a hangrezgéseknek megfelelő elektromos

információ. A kiváltott hangélmény megfelelő tanítás után szájról olvasás nélküli

beszédmegértéshez vezethet.

11.7 A hallássérültek oktatásában használtkommunikációs módszerek lehetséges

csatornái

- Vokális(hangi)-auditívcsatorna:ahallásmaradványaktivizálásánakidőpontja

meghatározó,errealehetőségreépítahallásnevelés. Ép értelműhallássérülteknél

ennekacsatornánakafelhasználásával történik a hangosbeszédbentörténőkifejezés és a

beszéd megértésének kialakítása.

- Azenyhénhallássérülttanulókoktatásánálazauditívútérvényesül.Ezaztjelenti, hogy

nagyothallókesetébena beszédre épül a tanítás, kiegészítveszurdopedagógiai

fejlesztéssel

- Az artikulációs-vizuális csatorna: vagyis a szájról olvasás és az azt kiegészítő hallás,

illetve olvasás. Súlyosabb veszteségek esetén domináns információ felvételt biztosít

és a hallási benyomások töltik be a kiegészítő szerepet.

- Manuális-vizuális kommunikációs csatorna, mely az ujj-abc, illetve a jelnyelv

használatát jelenti. Grafikus-vizuális kommunikációs csatorna, ami az írás és olvasás

területeitfoglaljamagába.Feltételeagazdag szókincsésanyelvgrammatikai

szabályainakismerete.Fontosszerephezjuthat,haahallássérültbeszédenem eléggé

érthető.

- Vokális(artikulációs)–taktiliscsatorna:amások,vagymagunkáltalprodukált

beszédhangok ellenőrzését jelenti tapintás útján.

- Az ujj-abc jelei valamennyi beszédhangot megjelenítik egy-egy kézjellel

28

- A jelnyelv: a jelek szavaknak felelnek meg.

A jelnyelv kétségtelen előnye,hogyabeszélő figyelmétkevésbéterheli,ésígy

könnyebbkommunikációslehetőségetkínál.Használata indokoltolyanesetben, amikor a

hangos beszéd értelmezése kevésbé jó eredményt ígér.

- A totális kommunikáció során a jeleket a hangos beszéddel párhuzamosan

alkalmazzák,abeszédáltalkijelöltsorrendben, szükségeseténazujj-abcésahallás

felhasználását, a hallókészülék viselését is szükségesnek tartják.

11.8 A mindennapi életet segítőeszközök:

- teletext,

- telefonkészülék erősebb mágneses erővel rendelkező hallgatóval,

- nagyothallók részére írástelefon(a beszélgetés írásban zajlik),

- számítógéppel üzemeltetett postaláda-rendszer,

- elektronikuslevelezés,

- ébresztőóra,

- ajtócsengő.

11.9 Különleges előírások, megjegyzések

Ahallássérülttanulóknálaszakiskolaiképzésbenmegvalósítható a nyelvi rendszer további

finomítása, a nyelvi-kommunikációs szint emelése, a köznapi nyelvhasználat

árnyaltabbalkalmazása,azegyestantárgyak szakszókincsénekkialakításaésértő használata.

Fontos a munkakörök betöltése során a megfelelő szociális kapcsolatrendszer kialakítása,

azérintkezésiformákpontos értelmezéseésakommunikációscélnak megfelelő

nyelviformákmegválasztása.

A gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben a fogyatékos tanulók részére a

tanórai foglalkozásokon túl kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs,

rehabilitációstanóraifoglalkozásokatkellszervezni.Hetiidőkereteazévfolyamra

meghatározott heti tanítási óra40 %-a nagyothalló, 50 %-a siket tanuló esetében.

Egyénirehabilitációsfoglalkozásokkeretében,melyaszabadórasávbantervezhetőa

következőterületeketérinthetjük.

─ Atanulóksérülésspecifikumábólfakadóképességbelihiányosságait,személyiség

fejlettségi gyengeségeit és eü. szociális problémáit kezeli.

─ Tanulást megalapozó képességek fejlesztése

─ Speciálisszakmaimegsegítés

─ Tanulási technikák elsajátítása a különböző tantárgyak tanulásához

─ Számítógépes egyéni tanulást segítő programokhasználatánakmegismerése

─ Kommunikáció, helyesírás fejlesztése

11.10 Módszertani útmutatások

A speciálisszakképzés eredményességében elsődlegesszerepevanazún.teambenvaló

tevékenykedésnek, azaz a különböző képzettségű szakemberek összehangolt

működésének.

A teamösszetétele:

- közismereti oktatásban résztvevőtanárok,

- a szakmai, elméleti oktatást végző szakoktatók,

- a gyógypedagógiai tanárok (szurdopedagógus, logopédus),

- a pedagógiaimunkát segítők (gyógypedagógiai, pedagógiai asszisztensek),

- egyébszakemberek(szakorvosok,pszichológus,mentálhigiénikus,szociális

munkás),

29

- szükségeseténjeltolmácsbevonásaafeladatmegértéselősegítéséhez,tanulói

visszajelzéshez.

- Azoktatássoránkiemeltjelentőségűabeszédértésmegfelelőkörülményeinek

biztosítása

Apedagógusnak,szakoktatónakmindenkörülményekközöttjószájrólolvasásiképet kell

biztosítania.

Optimális feltételeket kell teremteni a beszédértés elősegítésére.

Atanármindenfontosabbközlésnélahallássérültfeléfordultermészetes, jó szájról olvasási

képet nyújtó artikulációval, közepes beszédtempóval és dallamosan, dinamikusan

beszél.

Ahallássérültgyermektanulásátazátlagos gyermeknéljobbansegítiavizuális

szemléltetés.Atanármimikájaezértlegyen kifejező. Őmagalegyenempatikus

személyiség,fejlettproblémamegoldóképességű,optimista.Egyéntőlés a halláskárosodástól

függően hasznos lehet a jelnyelv ismerete.

− Azelméletitanórákonahallássérülttanulóüljönelőlésközépen.Atanterem

legyenjólmegvilágított.Film-,dia-,videóvetítésekelőtta tanárismertesse, hogy

mit kellmajd megfigyelni.Sötétben, hallókészülék viselése mellettnem érti a

tanuló a magyarázatot.

− A gyakorlati oktatás során is először ismertetni kell, hogy mi kerül

cselekvőszemléltetésre,azazmitkellpontosan megfigyelni.Csakafeladat

ismeretében tudatanulóazíró–számítógépre,akezeire,amunkavégzés

technikájárakoncentrálni.Lehajlótesttartás,takartszájeseténazinformáció

törtrészejutcsakeladiákhoz.Számítógépesgyakorlatkoratanáragép mögött, a

diákkal szemben állvatudismereteketközvetíteni.

− Atanár,szakoktatótermészeteshanghordozással,nyugodttempóbanköznapi

hangerővelésartikulációvalbeszéljen!Előadásaérthetőségét természetes

gesztusokkal, élénk mimikával, finom testbeszéddel fokozhatja.

− Zajoshátterű,szűkfrekvenciásvagytúlgyorsbeszédrontjaabeszédértés

esélyeit.Gépírás,számítógépesszövegszerkesztéskorrekciójaelőtt a tanár

érintsemegatanulót, állítsa le atevékenységet,amikorfeladatotjelölkivagy javítja

a diák munkáját.

− Atanulókvizuálisgondolkodásmódjamiattazoktatássoránnagyjelentőségű a

sokoldalú szemléltetés. A szemléltetés során meg kell győződni a szakmai

ismeretek,fogalmaktartalmimegalapozottságáról,ésbeépülésérőla kognitív

rendszerbe.Afeldolgozás,alkalmazásszintjein szóbeli, táblázatos, írásbeli, rajzos

visszacsatolás kérése tájékoztatást nyújt a pedagógusnak. A tudásszint

értékelésekor a, szemléltető eszközök használata melletti tudás értékelése

tekinthetőreálisnak.

− Mivel a hallássérült fiatalok nyelvi szerkezetbeli gondolkodása gyengébb,

szókincsük mesterségesen alakult ki, a felzárkóztatásra biztosított

többletórákonahosszabb,elvonttartalmú,nehezebbenejthető szavak, kifejezések

elsajátítása külön is kapjon megerősítést.

• Amegértés,bevésésellenőrzésétszómemóriajátékokkal,képekkelkülönböző

szövegkörnyezetű előfordulások felismertetésével, önálló szövegbe helyezéssel

célszerű gyakoroltatni.

30

• Kiscsoportos oktatási szervezeti formákban (pl. csoportbontásban) a

hallássérülttanulókneképezzenek különcsoportot.Mindigahallókközött

dolgozzanaka tanulás-tanítás folyamán.

• Egyéb tanulásszervezési kérdések,gyakorlatiteendők

- Apedagógus,szakoktatójószájrólolvasásiképnyújtásávalsegíthetiabeszédértést.

Azosztályterembenolyanülőhelyettaláljanak,ahonnanközelrőlláthatjaéshallhatja a

tanárt! Ne kerüljön szembe az ablakkal! A tanulónak biztosított forgószék is előnyös

lehet.

- Amegértéstavizuálisoktatásimódszerekrealapozottismeretátadássegíti(képek, kép-

hang és írásalapú kommunikációs eszközök).

- A tanítási órákon a közvetlen hallást segítő eszközök használatanélkülözhetetlen.

- Ahallássérültekintegráltoktatását,elsősorbanabeszédmegértéstsegítielőavezeték

nélküli kommunikációs rendszer. A tanár-diák közvetlen kapcsolat URH adóvevő

alkalmazásával könnyíthető.

- Nehezenkiejthetőszakszavakartikulációsejtésénekkialakításátésautomatizálását

szurdopedagógus, logopédus támogatja.

- Előtérbe kerülnek mind az oktatásban, mind a számonkérésben az írásbeli

kommunikációsformák,melyeknyelvi megfogalmazása legyen egyszerű,

lényegretörő. Hasznos a tanulóval közösen szerkesztett szakmai szakszótár, szakmai

jelszótár segítsége. Az értékelés pozitív és ösztönző legyen.

- Agyakorlatitantárgyakcsoportbontásakorahallássérülttanulóklétszámamax.4fő

lehet. Mindig a hallók között dolgozzanak a tanulás-tanítás során.

- A hallássérült gyermek számára problémát jelenthet a hosszabb tanári előadás

egyidejűkövetéseésjegyzetelése.Aprobléma kiküszöbölésérejavasoljuk,hogy

készítsünk vázlatota tanulónak,vagymástanulóórai jegyzetétfénymásoljuk.

Ügyeljünk, hogy a szakszavak ne kerüljenek hibásan megtanulásra!

- Nemegyszerűatémaváltás.Apedagógussegíthetiahallássérültmegértését,ha

órákonhangsúlyosabbanjelziezt, illetvemégegyszerösszefoglaljaatematikus

egységeket. Könnyebbséget jelent, ha a hallássérült tanuló esetenként írásban is

megkapja azokat a feladatokat, melyek utasítása sok elemből áll, s minden elem

fontos információt hordoz.

- Hangsúlyozzuk az órák végénelhangzó információkat!

- Folyamatos legyen az ellenőrzés és értékelés, a tanulási folyamat az egyéni

szükséglethez igazodjon.

- Ahallássérültgyermekfejlesztésepedagógiaiésegészségügyicélúrehabilitációs

eljárásokkal,megfelelőaudiológiaiellátássalés egyremodernebbhallókészülékek

szakszerű használatával történhet.

- Azeredményesnevelést,aszakmaiképzésszínvonalátazelőbbiekentúlazáltalános iskolai

tanulmányok, az eddig elért fejlődés is meghatározza.

- A hallássérült fiatalok oktatása során fokozott figyelmet kell fordítani látásuk

védelmére.

11.11 A szakmai képzésen túl kiemeltspeciálisnevelésifeladatok

- A szociális kapcsolatrendszer, az érintkezési formák pontos értelmezése, nyelvi

formák elsajátítása a személyiség harmonikus fejlesztése érdekében.

31

- Azismeretekbővítésévelkapcsolatosfogalomrendszerpontoskiépítése,akognitív

funkciók szintjeinek fejlesztése.

- Avizuálispercepció,azönkifejezés, önmegvalósítás,avalóságképifeldolgozásának

bekapcsolása a tanítás-tanulás folyamatába a személyiség kibontakoztatása céljából.

- Mozgás, ritmus, a beszéd-ritmus intenzív fejlesztése az oktatás valamennyi

szakaszában.

- A tehetség gondozása.

- Kitekintés a munka, a felnőttek világába.

Javasolt szakirodalom a szakképzésben résztvevők számára

- Bevezetés a hallássérültek pedagógiájába / szerk.: Csányi Yvonne; Nemzeti

Tankönyvkiadó, 1993.

- Bevezetés a gyógypedagógiába / szerk.: Gordosné Dr. Szabó Anna; Nemzeti

Tankönyvkiadó, 1997.

- Ahallássérülttanulókintegráltnevelése/szerk.:Dr.CsányiYvonne;BárcziGusztáv

Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola, 1995.

- Ahallássérültdiákaközép-vagyfelsőfokúoktatásiintézményben/ford.ésszerk.: Perlusz

Andrea; Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola, 1995.

- Hallássérültfiatalokpályaorientációja/szerk.:Dr.FarkasMiklós;BárcziGusztáv

Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola, 1998.

32



(a jelenleg hatályos közoktatásitörvény, a szakképzési törvény, és a 20/2007.(V.21.)SZMM rendelet értelmező

rendelkezései, valamint a 21/2007.(V.21.)SzMM rendelet 5. számú melléklete alapján)


Egészségügyialkalmasságivizsgálat:olyanorvosivizsgálat, amelynekcéljaannak

megállapítása,hogy a szakmai képzésre jelentkező testi adottságai és egészségi állapota

alapjánképes-efelkészülniaválasztottszakképesítés birtokábanellátható

munkatevékenységre,képes-eazokelvégzésére, ésannaksoránnemkerül-eveszélybe

egészsége [a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (továbbiakban: Kt.) 67. § (3)

bekezdése szerint]

Pályaalkalmasságikövetelmény:aszakmaiképzésrejelentkezőegyéniképességeivel és

személyiségével szemben támasztott feltételek, amelyek alkalmassá teszik a

képzésben való részvételre, illetve amelyek birtokában képes a választott

szakképesítésselbetölthetőmunkakörmegfelelő ellátásra(Kt. 67. § (3) bekezdése szerint).

Szakmai alkalmassági követelmény: a képzésre jelentkező számára meghatározott

követelmény,amelynekvizsgálataalapjánmegállapítható,hogyavizsgázórendelkezik- e a

felkészülési (képzési) szakasz eredményes elvégzéshez szükséges optimálisan

kifejleszthetőképességekkel(Kt.67. §(3)bekezdésszerint).(Apályaalkalmassági

követelményeketés a szakmai alkalmassági vizsga követelményeita felvételi

tájékoztatóban nyilvánosságra kell hozni.)


Feladatprofil: a szakképesítés megszerzésebirtokábanbetölthetőmunkakörben

elvégzendőfeladatok csoportokba rendezett listája

Időkeret: Aszakmai tantárgyak, illetve tananyagegységek (modulok) tananyagelemek

elsajátításához a képzés során rendelkezésre álló,tanítási órákban megadott idő


Módszerkompetencia: a munkatevékenység során a személy munkamódszerére,

munkastílusára, problémamegoldására és gondolkodására jellemző,aszemélyneka

munkafolyamatmeghatározásában játszottszerepét,atevékenységhezvalóviszonyát,

valaminttevékenységénekminőségét leíró ismérvek

Szakmai ismeretek: A munkatevékenység során közvetlenül alkalmazott, a műveletek

sorrendjére, technológiai szabályokra, a műveletek során használt anyagok, tárgyak,

eszközökegymásragyakorolthatására,azösszetettebb eszköz- ésforráshasználatra,az

alkalmazott számszerűparaméterekreésminőségijellemzőkre,továbbáamunkaközben

szokásosan előforduló,szükségesdöntéseketmeghatározó,valamintamunkavégzés

feltételeireéshatásaira, aműveletielőírásoktól,munkabiztonsági,környezetvédelmi

szabályoktól való eltérés kockázataira és következményeire vonatkozó információk és

adatok.

33

A szakmai ismeretalkalmazásitípusainakmegállapításakor alapvetően az önállóságot, a

sebességet, az eredményességet kell vizsgálni és az ismeret alkalmazását a három

szempont együttes mérlegelése után kell minősíteni.

Típusai:

A szakmai ismeretekalkalmazásitípusánakmegítélésekor nem kellfigyelembe venni, hogy

az ismeret mennyire bonyolult, megtanulásához milyen alapismeretekre van szükség

stb.


Önálló, gyors és hibátlanismeretalkalmazás. Ilyen típusú ismeretalkalmazást olyan munkafeladatok esetében célszerű

megkövetelni,aholamunkafeladatkockázattaljár(baleseti,környezeti,kártételi

stb.);egyszerűek,előretervezhetők,ismerhetőkakörülmények,feltételek;valamint a

kompetencia pótolhatatlan,hiánya vagy hibázás esetén meghiúsul a

munkatevékenység.

“B” típus

A szokásos munkahelyikörülményekközötthibátlan ismeretalkalmazás, hibázás

esetén meghiúsul a munkatevékenység.


A szokásos munkahelyikörülményekközöttközvetlenszemélyesvezetői,szakmai

irányítás, közreműködésnélkül,deforrások,segédeszközökigénybevételének

lehetősége mellett; tájékozódásra, előzetes próbára, segédtevékenységekre is

elegendő időalatti;összességében, illetveönellenőrzésés javítás utánmegfelelő

minőségű eredménnyel történőismeretalkalmazás.

Ilyen típusú ismeretalkalmazást olyan munkafeladatok esetében célszerű megkövetelni, ahol a munkafeladat nemjár munkabiztonsági, környezeti, illetve

jelentős anyagi kártételi kockázattal; összetettek, de meghatározó elemeikben előre

tervezhetők, ismerhetők a körülmények, feltételek;valamintakompetencia

nehézségekáránkiváltható,hiányavagyhibázáseseténáltalábannem hiúsulmega

munkatevékenység.

“D” típus

Részbenközvetlenszemélyesvezetői,szakmaiirányítással, részbenönállóanvégzett

megfelelő ismeretalkalmazás.


A szokásos munkahelyikörülmények közöttvezetői,szakmaiirányításmellett,

személyes,a feladatracélzottsegítséglehetőségemellett;kérdésfeltevésre,feladat

közbeniértelmezésre,tájékozódásra, eszközhasználatraelegendő időalatti;ahiba

ismeretében javított, legalábbegyes meghatározórészleteibenmegfelelőminőségű

ismeretalkalmazás.

Ilyen típusú ismeretalkalmazást olyan munkafeladatok esetében célszerű

megkövetelni, ahol amunkafeladat nem jár munkabiztonsági, környezeti, illetve

anyagi kártételi kockázattal; összetettek, csak egyes elemeikben tervezhetők,

ismerhetők a körülmények, feltételek; valamint a személyes szerep közreműködésre,

részvételre korlátozódik.

Szakmai készség: Aszakképesítésrejellemző munkatevékenységautomatikus, a tudat

közvetlen irányítása nélkül működő összetevője, eleme, amelynek szintje az adott

készség birtoklása révén végezhetőtevékenységi terület terjedelmét tükrözi.

34

Szintjei:

5. szint

Aszakemberaszokásostóleltérő munkahelyi körülmények között is képes a tanult

ismeretek magas szintű, önálló, gyors, hibátlan és szakszerű alkalmazására,

tevékenységének és a munka eredményének önálló ellenőrzésére.

4. szint

Aszakemberaszokásostóleltérő munkahelyikörülményekközöttis,közvetlen

vezetői,illetveszakmaiirányításnélkül, önállóan,gyorsan,kevéshibávalképesa

tanultismeretekszakszerűalkalmazására,amunkaeredményénekellenőrzésére, a feltárt

hibák javítására.

3. szint

Aszakemberaszokásosmunkahelyikörülményekközöttközvetlenvezetői, illetve

szakmai irányítás nélkül, források és segédeszközök igénybevételévelképes a tanult

ismeretek önálló, gyors és szakszerűalkalmazására, a feltárt hibák javítására.

2. szint

A szakember a szokásos munkahelyi körülmények között, rendszeres irányítás

mellett képes a munkavégzésre, illetve a feladat ellátására, a hibák segítséggel

történő feltárására és azok önálló javítására.

1. szint

Aszakemberaszokásosmunkahelyikörülmények közöttfolyamatos irányításés

célzottsegítségnyújtás mellett képes a munkavégzésre, illetve a feladat ellátására, az

ismeretek megfelelő minőségű alkalmazására.

Szakmaikompetencia: Aszakképesítésnekmegfelelőmunkafeladatokelvégzésérevaló

képesség, alkalmasság

Szakmai követelménymodul: A szakképesítés szakmai követelményeinek általában

más szakképesítés(ek) követelményeivel való összevetése útján keletkező meghatározott

része, egyedi szakképesítések eseténlehet annak egésze. Egyedi jellegűszakképesítések

esetén követelménymodul keletkezhet követelmények feladatcsoportokhoz kötődő

megbontásával is. A szakképesítés követelménymoduljainakösszessége tartalmazza a

szakképesítés valamennyi a szakmai és vizsgakövetelményben rögzített szakmai

kompetenciáját.

Szakmai tananyag: A képzésifolyamatteljestartalma, melynek része egyrészt a tanuló

felé irányuló minden olyan, a képzőtől (iskolától) származó és tervezett hatás, amely

célzottan akompetenciaprofilbanrögzítetteredményekelérését(kompetenciatöbblet

megszerzését)szolgálja, másrésztakompetenciákelsajátításához,megszerzéséhez

szükségestanulóitevékenységek, cselekvések,illetve azezeketleírótanulói munkaformák.

Szakmai tantárgy:A szakmai és vizsgakövetelmény teljesítéséhez a szakképesítés

központi programjában megadott tananyagelemeknek az ott megadottól eltérő

csoportosításával az oktatási intézmény által a helyi szakmai programjában

meghatározott elméleti, gyakorlati, vagy elméletigényes gyakorlati tananyagrész.

Személyeskompetencia:azokaszemélyestulajdonságok (adottságok, jellemvonások,

értelmiésérzelmiviszonyulások), amelyekmegléteelősegíti,illetvelehetővéteszia

munkatevékenység hatékony és eredményes elvégzését,

Tananyagegység: A szakképesítés központi programjábanmegadotttananyagrész,

amely azonos illetve közvetlenül kapcsolódó képzési célt szolgáló tananyagelemekből

képződik.

35

Tananyagelem:Atananyagelem aképzésifolyamattervezési-szervezési,–aközponti

programbantovábbnembontott–része.A tananyagelemekösszességelefedia szakképesítés

megszerzéséhez szükséges teljes szakképzési tananyagot.

Társaskompetencia: a munkatevékenységben résztvevőkkel,illetveügyfelekkel(azon

személyek,akikreamunkatevékenységirányul) való közvetlen kapcsolatot, a velük

összefüggő cselekvéseket, különösen az együttműködés, a kommunikáció és a

konfliktuskezelés milyenségét leíró jellemzők,

Tulajdonságprofil azoknak a tulajdonságoknak (alkalmazott szakmai ismeretek,

szakmai készségek, képességek, módszer, társas, és személyes kompetenciák) a listája,

amelyekbirtoklásarévénaszemélyképesa szakképesítés birtokában a munkafeladatok

elvégzésére,


Gyakorlati vizsgatevékenység: a szakképesítés birtokában végezhető

munkatevékenységgel azonos vagy azt pontosan modellező tevékenység a szakmai

vizsga során

Írásbeli vizsgatevékenység: a szakképesítés birtokában végezhető

munkatevékenységgelazonos vagy azt pontosan modellező, a vizsgázó által készített

(kiegészített),papíronvagyelektronikusan rögzítettvizsgaproduktumot eredményező

tevékenység a szakmai vizsga során

Komplex vizsgatevékenység A komplex vizsgafeladat megoldása során a vizsgázó

meghatározó arányban gyakorlativizsgatevékenységetvégez, és tevékenységekiegészül

egyes meghatározott kompetenciák felméréséreszolgáló szóbeli, interaktív, vagy írásbeli

vizsgatevékenységgel.

Szintvizsga:Agyakorlatiképzésszervezőjeáltalszervezettvizsgaannakmérésére,

hogyatanulóaszakmaialapképzéssoránelsajátította-eazirányítás melletti munkavégzéshez

szükséges kompetenciákat.

Szóbelivizsgatevékenység: a szakképesítés megszerzése révén végezhető

munkatevékenységgelazonos vagy azt pontosan modellező, vizsgáztató jelenlétében

folyó, jellemzően szóbeli információközléssel járó tevékenység a szakmai vizsga során

Vizsgafeladat: A szakmai vizsga tartalmi és értékelési egysége. Tartalma a

szakképesítés birtokában ellátható munkafeladattal azonos, vagy azt pontosan modellezi.

A vizsgázó vizsgafeladatot a hozzárendelt vizsgatevékenység végzése során teljesíti.

Vizsgarész:aszakmaivizsgaszervezésiés értékelésiegysége,ahozzárendelt

követelménymodulban meghatározottak elsajátításának felmérését szolgáló egysége. A

vizsgarészben a vizsgázó egy, vagy több vizsgafeladatot teljesít.

Vizsgatevékenység:Avizsgázótóla vizsgafeladatteljesítésesoránelvárttevékenység,

amelynekkeretébenavizsgázószakmaikompetenciájánakméréséreés értékeléséresor

kerül.Avizsgatevékenységlehetszóbeli,írásbeli,interaktív (számítógépes),gyakorlati, és

komplex.

36

2-3-4. számú mellékletek


szakmai követelménymoduljaihoz rendelttananyagegységek és tananyagelemek

szakképzési évfolyamonkénti időterve

(Javaslat)

Tananyagegység/elem Ssz. Azonosító Megnevezés Évfolyam/óraszám

I. E Gy E GY Össz.

10 300sh/4.0/1611-07 Személyiségfejlesztés 36 36 72

300sh/4.1/1611-07 Önismeret 18 300sh/4.2/1611-07 Emberismeret 18 300sh/4.3/1611-07 Személyiségfejlesztőtréning 36

1 300sh/1.0/1617-07 Gépírás és iratkészítés 108 180 288

300sh/1.1/1617-07 Tízujjas vakírás Gépírás 144 300sh/1.2/1617-07 Iratkészítésialapismeretek Levelezés 36 300sh/1.3/1617-07 Irodaigépírás Gépírás 36 300sh/1.4/1617-07 Hivataloslevelezés Levelezés 36 300sh/1.5/1617-07 Üzleti levelezés Levelezés 36

2 300sh/2.0/1617-07 Számítástechnikaialkalmazások 90 18 108

300sh/2.1/1617-07 Számítástechnikai alapismeretek Informatika 36 300sh/2.2/1617-07 Szövegszerkesztés Szövegszerkesztés 36 300sh/2.3/1617-07 Információéskommunikáció* Informatika 18 300sh/2.4/1617-07 Szövegszerkesztésagyakorlatban Szövegszerk. 18

3 300sh/3.0/1617-07 Ügyviteli eszközök 36 36 300sh/3.1/1617-07 Ügyvitelieszközökkezelése* Ügyvitel 36

4 300sh/1.0/1618-07 Dokumentumkezelés 36 36

300sh/1.1/1618-07 Dokumentumkezelésiismeretek Ügyvitel 36 5 300sh/2.0/1618-07 Számítástechnikaialkalmazások 108 144 252

300sh/2.1/1618-07 Ügyviteliszoftverkezelés Ügyvitel 36 300sh/2.2/1618-07 Táblázatkezelés Táblázatkezelés 36 300sh/2.3/1618-07 Adatbázis-kezelés Adatbáziskezelés 36 300sh/2.4/1618-07 Táblázatkezelés agyakorlatban Táblázatkezelés 72 300sh/2.5/1618-07 Adatbázis-kezelésagyakorlatban Adatbáziskezelés 72

6 300sh/3.0/1618-07 Dokumentumkészítés 36 36 36 108

300sh/3.1/1618-07 A belső ügyiratokkészítése Levelezés 36 300sh/3.2/1618-07 Dokumentumkészítés a gyakorlatban Levelezés 36 300sh/3.3/1618-07 A jegyzőkönyv készítése Levelezés 36


Osztályfőnöki 36 36 Testnevelés 72 72 Szabadsáv 252 252

Mindösszesenóra: 1260

Nyári gyakorlat maximum 90 óra.

* Javasolt a tananyagelemet csoportbontásban oktatni.

A szabadsáv órakereténekfelhasználásakötelező (heti 7 óra), a helyi igényeknek és az

előzetes ismereteknekmegfelelőenfordíthatóaközpontilagelőírt tananyagegységek/elemek

óraszámainak emelésére.

HallássérülttanulókesetébenjavasoljukaGépírásésiratkészítés,aSzámítástechnikai

alkalmazások és a Dokumentumkészítés tananyagegységek óraszámainakemelésére.

Javaslat a modulszerű felépítésből kialakítandó tantárgyi rendszer megalkotására.

37


II. E Gy E Gy Össz.

7 300sh/1.0/1611-07 A kommunikációalapismeretei 18 36 126 180

300sh/1.1/1611-07 A kommunikációalapjai Kommunikáció 18 300sh/1.2/1611-07 A verbális kommunikáció* Kommunikáció 54 300sh/1.3/1611-07 A kommunikációnemverbális csatornái Kommunikáció 36 300sh/1.4/1611-07 Kommunikációs gyakorlatok* Kommunikáció 36 300sh/1.5/1611-07 Kommunikációstechnológiák* Kommunikáció 36

8 300sh/2.0/1611-07 Hivatali kommunikáció 54 54

300sh/2.1/1611-07 Kapcsolatteremtéséskapcsolattartás* Kommunikáció 36 300sh/2.2/1611-07 Amunkahelyi viselkedésalapnormái Kommunikáció 18

9 300sh/3.0/1611-0í7 Anyelvikifejezés eszközei 54 72 126 300sh/3.1/1611-07 A kulturált megnyilvánulásalapelemei* Magyar nyelv 18 300sh/3.2/1611-07 Nyelvhelyességéshelyesírás Magyar nyelv 36 300sh/3.3/1611-07 A helyesbeszédtechnikája Magyarnyelv 36 300sh/3.4/1611-07 Írásbeli ésszóbeli nyelvigyakorlatok Magyar nyelv 36

11 300sh/1.0/1612-07 Elektronikus írástechnika 36 36

300sh/1.1/1612-07 Agépírási szabályok rendszere* Gépírás 36 12 300sh/2.0/1612-07 Aszövegfeldolgozáselektronikus módja 72 36 108

300sh/2.1/1612-07 Aziratok, dokumentumokelektronikusalapjellemzői*Szöveg 36

300sh/2.2/1612-07 Az általánosan használt egyszerű ügyiratok,

hivataloslevelek* Levelezés

36

300sh/2.3/1612-07 Irat-és dokumentumszerkesztési gyakorlatok* Gépírás 36 13 300sh/3.0/1612-07 Elektronikus levelezés 72 36 108

300sh/3.1/1612-07 A körlevélkészítésalapismeretei* Levelezés 36 300sh/3.2/1612-07 Akörlevélkészítésgyakorlata* Levelezés 18 300sh/3.3/1612-07 Az elektronikus levelezésismeretei* Levelezés 36 300sh/3.4/1612-07 Az elektronikus levelezésgyakorlata* Levelezés 18

14 300sh/4.0/1612-07 Elektronikus írástechnika 144 144

300sh/4.1/1612-07 Az elektronikus írástechnikafejlesztése:

azírássebességfokozása* Gépírás

72

300sh/4.2/1612-07 A hibátlanírást biztosítóírástechnikaelősegítése* Gépírás 36

300sh/4.3/1612-07 Az elektronikus írástechnikaalkalmazása a különböző típusú

adatbevitelifeladatokban* Gépírás

36

20 300sh/2.0/1614-07 Hivatali protokoll 72 36 36 144 300sh/2.1/1614-07 Irodaasszisztensi feladatok* Ügyvitel 36 300sh/2.2/1614-07 Irodaasszisztensigyakorlatok* Ügyvitel 36 300sh/2.3/1614-07 Anyilvántartásvezetésének ismeretei* Ügyvitel 36 300sh/2.4/1614-07 A nyilvántartásgyakorlata* Ügyvitel 36


Osztályfőnöki 36 36 Testnevelés 72 72 Szabadsáv 252 252

Mindösszesenóra: 1260 Nyárigyakorlatmaximum90 óra. *Javasolt atananyagelemet csoportbontásbanoktatni.

Aszabadsávórakeretének felhasználása kötelező(heti7óra),ahelyiigényeknekésazelőzetes ismereteknek

megfelelően fordíthatóa központilagelőírt tananyagegységek/elemekóraszámainak emelésére.

HallássérülttanulókesetébenjavasoljukAkommunikációalapismeretei,Anyelvikifejezéseszközei,az Elektronikus levelezés, az Elektronikus írástechnika tananyagegységek óraszámainak emelésére és integrált

oktatás esetén Egyénirehabilitációra.

Javaslat a modulszerű felépítésbőlkialakítandótantárgyirendszer megalkotására.

38


III. E Gy EGy Össz.

15 300sh/1.0/1613-07 Irodaés információ 32 32 64

300sh/1.1/1613-07 Irodaiszervezet* Ügyvitel 32 300sh/1.2/1613-07 Adat és információazirodában* Ügyvitel 32

16 300sh/2.0/1613-07 Információsfolyamatokazirodában 64 128 192 300sh/2.1/1613-07 Azadat-ésinformációgyűjtésismeretei* Informatika 32 300sh/2.2/1613-07 Azadat-ésinformációgyűjtésgyakorlata* Informatika 64 300sh/2.3/1613-07 Adat-ésinformációfeldolgozásismeretei* Informatika 32 300sh/2.4/1613-07 Adat-ésinformációfeldolgozásgyakorlata* Informatika 64

17 300sh/3.0/1613-07 Információ- és adathasználat 64 128 192

300sh/3.1/1613-07 Adatvédelem,adatbiztonság* Informatika 32 300sh/3.2/1613-07 Informatikai biztonság* Informatika 32

300sh/3.3/1613-07 Elektronikus adat- ésinformációkezelésagyakorlatban*

Szak.gyak.

128

18 300sh/4.0/1613-07 Elektronikus információcsere 32 32 300sh/4.1/1613-07 Azelektronikus információcsere folyamata* Informatika 32

19 300sh/1.0/1614-07 Gazdasági ésjogialapismeretek 128 96 224 300sh/1.1/1614-07 Gazdasági alapismeretek Gazdaságiismeretek 32 300sh/1.2/1614-07 Pénzügyi ismeretek Pénzügyiismeretek 32 300sh/1.3/1614-07 Pénzkezelésgyakorlata Pénzügyi ismeretek 32 300sh/1.4/1614-07 EurópaiUniósismeretek Gazdaságiismeretek 32 300sh/1.5/1614-07 Jogiismeretek Jogiismeretek 32 300sh/1.6/1614-07 Jogügyi esetek,helyzetekelemzé Jogiismeretek 32

300sh/1.7/1614-07 Agazdasági ésjogi dokumentumok,iratok készítése*

Levelezés

32

21 300sh/3.0/1614-07 Aszámítástechnika alkalmazása ahivataliprotokollban 32 64 96 300sh/3.1/1614-07 Aprezentációkészítésalapelemei* Prezentáció 32 300sh/3.2/1614-07 Aprezentáció készítésének gyakorlata* Prezentáció 64

Mindösszesen óra: 320 320 160 800 Osztályfőnöki 32 32

Testnevelés 64 64 Szabadsáv 224 224

Mindösszesenóra: 1120

* Javasolt a tananyagelemet csoportbontásban oktatni.

A szabadsáv órakereténekfelhasználásakötelező (heti 7 óra), a helyi igényeknek és az előzetes

ismereteknek megfelelően fordítható a központilag előírt tananyagegységek/elemek

óraszámainak emelésére.

HallássérülttanulókesetébenjavasoljukazInformációsfolyamatokazirodában,aGazdasági és jogi

alapismeretek tananyagegység óraszámainak emelésére és vizsgára való felkészítésre. Javaslat

a modulszerű felépítésből kialakítandó tantárgyi rendszer megalkotására.

I. évfolyamvégén: I-II. modulzáró vizsga (1617-06 – 1618-06)

II. évfolyamvégén:III-IV.modulzáróvizsga(1611-06–1612-06)Gépírórész-

szakképesítés;

III. évfolyamvégén:V-VI.modulzáróvizsga(1613-06–1614-06)Gépíró,szöveg-

szerkesztő rész-szakképesítés és Irodai asszisztensszakképesítés

39

II. Azadaptált központiprogram tananyagegységei


szakmaikövetelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek

1. TANANYAGEGYSÉG


tananyagelem

azonosítója

óraszáma

azonosítója

Megnevezése

jellege

elm

élet

i

elm

élet

igén

yes

gyak

orl

ati

gyak

orl

ati

öss

zes

300sh/1.0/1617-07

Gépírásés

iratkészítés

sza 300sh/1.1/1617-07 0 144 0

288

sza 300sh/1.2/1617-07 36 0 0

sza 300sh/1.3/1617-07 0 36 0

sza 300sh/1.4/1617-07 36 0 0

sza 300sh/1.5/1617-07 36 0 0

Megjegyzés: "sza" = szakmaialapképzés; "szk" = szakmai képzés

1. tananyagelem






300sh/1.1/1617-07

Tízujjas vakírás

B típus Az elektronikus adatrögzítés szabályai (tízujjas vakírás)


4. szint Gépírás tízujjas vakírással (150 leütés/perc)






Látás

Pontosság

Mozgáskoordináció(testi ügyesség)


Irányíthatóság

40


Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 5% (vizuális, akusztikus

megsegítés)


Leírás készítése 25%


Számítógépterem

Képzési idő:

144 óra elméletigényes gyakorlat osztálykeretben


A billentyűkezelés, tízujjas vakírás elsajátítása, a hibátlan szövegmegjelenés

érdekében önellenőrzés,javítás

2. tananyagelem




300sh/1.2/1617-07

Iratkészítési alapismeretek



A típus A hivatalos iratok, levelek fajtái, jellemzői (írott, javított, kézirat, hallás utáni)

(vizuális, akusztikus megsegítés)

A típus Az iratkészítés szabályai,jellegzetes formái





2. szint ECDL 7. m. Információs kommunikáció







Látás

Pontosság


Irányíthatóság



megsegítés)



41


Számítógépterem

Képzési idő:



Levelezési alapfogalmak, az iratkészítés formai szempontjai, az iratkészítés

stílusa

3. tananyagelem






300sh/1.3/1617-07

Irodai gépírás

B típus Az elektronikus adatrögzítés szabályai (tízujjas vakírás)








Látás

Pontosság



Irányíthatóság


Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok 80%

Tesztfeladatmegoldása20%


Számítógépterem

Képzési idő:



Sebességfokozás a percenként legalább 150 leütés terjedelműközepes nehézségű

szöveg adatbeviteli szintjének elérésére, a hibátlan szövegmegjelenés érdekében

önellenőrzés, javítás

42

4. tananyagelem




300sh/1.4/1617-07

Hivatalos levelezés

















Látás

Pontosság


Irányíthatóság



megsegítés)





Számítógépterem

Képzési idő:



A hivatalos levelek fajtái, jellemzői. Ahivatalos szervekhez küldött iratok:

munkavállalással kapcsolatos iratok (önéletrajz, pályázat), kérvény, fellebbezés

Ahivatalos szervekiratai: értesítés, meghívó, határozat, igazolás, engedély,

munkaviszonnyal kapcsolatos levelezés. A jellemző hivatalos levelek bemutatása

43

5. tananyagelem




300sh/1.5/1617-07

Üzleti levelezés

















Látás

Pontosság


Irányíthatóság



megsegítés)





Számítógépterem

Képzési idő:



Az üzleti levelek fajtái, jellemzői. Érdeklődés, ajánlatkérés, ajánlat, megrendelés,

lebonyolítással kapcsolatos levelezés, reklamáció. A jellemző üzleti levelek

bemutatása

44

2. TANANYAGEGYSÉG


tananyagelem

azonosítója

óraszáma

azonosítója

megnevezése

jellege

elm

élet

i

elm

élet

igén

yes

gyak

orl

ati

gyak

orl

ati

öss

zes

300sh/2.0/1617-07

Számítástechnikai

alkalmazások

sza 300sh/2.1/1617-07 36 0 0

108 sza 300sh/2.2/1617-07 36 0 0

sza 300sh/2.3/1617-07 18 0 0

sza 300sh/2.4/1617-07 0 0 18


1. tananyagelem




300sh/2.1/1617-07

Számítástechnikai alapismeretek


A berendezések működésképtelensége esetén jelenti a hibaelhárítási igényt




-








Látás

Pontosság


Irányíthatóság



megsegítés)



Számítógépterem

45

Képzési idő:



A PC hardver- és szoftverfelépítése, adattárolás, memória fogalma, egy

információs hálózat. Egészségügyi, biztonsági, jogi, biztonságtechnikai előírások

A számítógép és tartozékainak kezelése. A biztonsági mentés,archiválásmódjai

A PC és az operációs rendszer használatával kapcsolatos alapvető ismeretek,

fontosabb beállítások módosítása, a beépített súgófunkciók használata

A „nemválaszoló” alkalmazások, az Asztal parancsikonjainak és az

alkalmazásablakok kezelése

Könyvtárak/mappák/fájlok létrehozása, kezelése, rendszerezése, másolása,

mozgatása, törlése, fájlok tömörítése, kibontása. A számítógépes vírus fogalma,

vírusellenőrző szoftver használata

Az operációs rendszeren belül elérhető egyszerűszövegszerkesztők és

nyomtatásvezérlő funkciók

2. tananyagelem




300sh/2.2/1617-07

Szövegszerkesztés



-







Látás

Pontosság


-



megsegítés)



Számítógépterem

Képzési idő:


46


Szövegszerkesztőveldokumentumoklétrehozása,formázása, módosítása, szöveg

másolása,mozgatásadokumentumonbelül, több dokumentum között

Szövegszerkesztő-alkalmazások: pl. egyszerű táblázat létrehozása, képek, rajzok

beillesztése, körlevél létrehozása

3. tananyagelem




300sh/2.3/1617-07

Információ és kommunikáció



-







Látás

Pontosság


-



megsegítés)



Számítógépterem

Képzési idő:



Elektronikus levelezés, internet, intranet. Webes feladatok. Az elektronikus

levelezésselkapcsolatosalapvető ismeretek

A levelezőrendszer mappáinak/könyvtárainak kezelése, rendszerezése

4. tananyagelem



300sh/2.4/1617-07

Szövegszerkesztés a gyakorlatban

47




-







Látás

Pontosság


-





Számítógépterem

Képzési idő:

18 óra gyakorlat osztálykeretben


Gyakorlás szövegszerkesztővel dokumentumok létrehozására, formázására,

módosítására, szöveg másolására, mozgatására dokumentumon belül, több

dokumentum között

Gyakorlás szövegszerkesztővel egyszerű táblázat létrehozására, képek, rajzok

beillesztésére, felsorolás készítésre, beszúrás szerkesztési műveletekre

Körlevéllétrehozására

48

3. TANANYAGEGYSÉG


tananyagelem

azonosítója

óraszáma

azonosítója

megnevezése

jellege

elm

élet

i

elm

élet

igén

yes

gyak

orl

ati

gyak

orl

ati

öss

zes

300sh/3.0/1617-07 Ügyviteli eszközök sza 300sh/3.1/1617-07 0 0 36 36


1. tananyagelem




300sh/3.1/1617-07

Azügyviteli eszközök kezelése

Irodatechnikai eszközöket kezel

Az irodatechnikai eszközökhözkellékanyagokat biztosít



-


5. szint Komplex eszközhasználati képességek, készségek




Látás

Pontosság


-





Számítógépterem

Gyakorlóterem

Képzési idő:



Az ügyviteli, irodatechnikaieszközök működésének alapelvei, használatuk

49

4. TANANYAGEGYSÉG


tananyagelem

azonosítója

óraszáma

azonosítója

megnevezése

jellege

elm

élet

i

elm

élet

igén

yes

gyak

orl

ati

gyak

orl

ati

öss

zes

300sh/1.0/1618-07

Dokumentumkezelés

sza

300sh/1.1/1618-07

36

0

0

36


1. tananyagelem




300sh/1.1/1618-07

Dokumentumkezelésiismeretek

Kezeli a beérkező dokumentumokata helyi szabályozás szerint

Dokumentálja aziratkezelési folyamatot

Kimenő dokumentumokat előkészíti a továbbításra




B típus A dokumentumok rendszerezésének követelményei

A típus A dokumentumok rendszerezésének szabályai

A típus A dokumentumok kezelésének folyamata

A típus A dokumentumkezelés hagyományosan és elektronikusan


3. szint Az ügyviteli szoftverek használata (pl. iktatóprogram, határidőnapló, névjegy)





Pontosság

Látás


Irányíthatóság


Információk önálló rendszerezése 30% Információk

feladattal vezetett rendszerezése 30% Ismeretalkalmazási

gyakorló tevékenységek, feladatok 40%

50


Tanterem

Számítógépterem

Képzési idő:



Az iratkezelésszabályai,folyamata, aküldemények átvétele,felbontása, iktatása,

továbbítása hagyományosan, elektronikusan. A kimenő posta előkészítése,

postakönyvbe rendezés

Az iratok tárolása, selejtezése, TÜK, szigorú számadású nyomtatványok kezelése

5. TANANYAGEGYSÉG


tananyagelem

azonosítója

óraszáma

azonosítója

megnevezése

jellege

elm

élet

i

elm

élet

igén

yes

gyak

orl

ati

gyak

orl

ati

öss

zes

300sh/2.0/1618-07

Számítástechnikai

alkalmazások

sza 300sh/2.1/1618-07 36 0 0

252

sza 300sh/2.2/1618-07 36 0 0

sza 300sh/2.3/1618-07 36 0 0

sza 300sh/2.4/1618-07 0 0 72

sza 300sh/2.5/1618-07 0 0 72


1. tananyagelem




300sh/2.1/1618-07

Ügyviteli szoftverkezelés

Dokumentálja aziratkezelési folyamatot

Iratkezeléshez szükséges eszközöket kezel



Elkészíti a szervezet belső iratait (pl. jegyzőkönyv, feljegyzés, emlékeztető)


B típus A dokumentumok rendszerezésének követelményei

A típus A dokumentumok rendszerezésének szabályai

A típus A dokumentumok kezelésének folyamata

A típus A dokumentumkezelés hagyományosan és elektronikusan

B típus A dokumentumok főbb típusai, jellemzői

51

B típus A biztonságos adathasználatszabályai

A típus A szervezet belső iratai (pl. jegyzőkönyv, feljegyzés, emlékeztető)










Pontosság


-


Információk önálló rendszerezése 10% Információk

feladattal vezetett rendszerezése 50% Ismeretalkalmazási

gyakorló tevékenységek, feladatok 40%


Számítógépterem

Képzési idő:



Iktatóprogram. Az irat előkeresési szempontjai. A határidőnapló, névjegy

használata. Az irattár-szervezés, archiválás és előkeresés

2. tananyagelem




300sh/2.2/1618-07

Táblázatkezelés



-







Pontosság


-



52



Számítógépterem

Képzési idő:



Táblázat megtervezése,létrehozása,módosítása,egyszerűbb műveletek

elvégzése, diagramkészítése. Standardmatematikai éslogikai függvények

alkalmazása, képletek használata

3. tananyagelem




300sh/2.3/1618-07

Adatbázis-kezelés



-







Pontosság


-





Számítógépterem

Képzési idő:



A legfontosabb fogalmak ismerete. Használat: táblák, lekérdezések, jelentések

létrehozása,módosítása,ezekből formázott dokumentumkészítése

A táblák közötti kapcsolatok definiálása, az adatbázis adatainak lekérdezése,

módosítása

4. tananyagelem



300sh/2.4/1618-07

Táblázatkezelés a gyakorlatban

53




-







Pontosság


-





Számítógépterem

Képzési idő:



Gyakorlati feladatokban táblázat megtervezése, létrehozása, módosítása,

egyszerűbb műveletek elvégzése, diagramkészítése

Standard matematikai és logikai függvények alkalmazása, képletek használata

5. tananyagelem




300sh/2.5/1618-076

Adatbáziskezelés a gyakorlatban



-







Pontosság


-




54


Számítógépterem

Képzési idő:



Gyakorlati feladatokbantáblák, lekérdezések, jelentések létrehozása,

módosítása,ezekből formázott dokumentumkészítése

A táblák közötti kapcsolatok, az adatbázis adatainak lekérdezése, módosítása

6. TANANYAGEGYSÉG


tananyagelem

azonosítója

óraszáma

azonosítója

megnevezése

jellege

elm

élet

i

elm

élet

igén

yes

gyak

orl

ati

gyak

orl

ati

öss

zes

300sh/3.0/1618-07

Dokumentumkészítés

sza 300sh/3.1/1618-07 0 36 0

108 sza 300sh/3.2/1618-07 0 0 36

sza 300sh/3.3/1618-07 36 0 0


1. tananyagelem




300sh/3.1/1618-07

A belső ügyiratok készítése




A típus A dokumentumszerkesztés elemei, készítésének szabályai











55


Pontosság



-





Számítógépterem

Képzési idő:



A szervezetbelső iratainak fajtái (emlékeztető, feljegyzés, jelentés, körlevél,

stb.), jellemzői, tartalmi és formai kivitelezése

2. tananyagelem




300sh/3.2/1618-07

Dokumentumkészítés a gyakorlatban

















Pontosság



-




56


Számítógépterem

Képzési idő:



A belső iratok (emlékeztető, feljegyzés, jelentés, körlevél, jegyzőkönyv, stb.),

dokumentumok készítése a hivataliszokásoknakmegfelelő tartalommalés

formában

3. tananyagelem




300sh/3.3/1618-07

A jegyzőkönyv készítése
















Pontosság



-





Számítógépterem

Képzési idő:



A jegyzőkönyv fajtái, készítésének tartalmi és formai sajátosságai


Megbízhatóság

Pontosság



57

7. TANANYAGEGYSÉG


tananyagelem

azonosítója

óraszáma

azonosítója

megnevezése

jellege

elm

élet

i

elm

élet

igén

yes

gyak

orl

ati

gyak

orl

ati

öss

zes

300sh/1.0/1611-07

A kommunikáció

alapismeretei

sza 300sh/1.1/1611-07 18 0 0

180

sza 300sh/1.2/1611-07 0 54 0

sza 300sh/1.3/1611-07 0 36 0

sza 300sh/1.4/1611-07 0 0 36

szk 300sh/1.5/1611-07 0 36 0


1. tananyagelem




300sh/1.1/1611-07

A kommunikáció alapjai

Munkakapcsolatbanáll felettesével, munkatársakkal, ügyfelekkel írásban,

szóban, telefonon



Szükség esetén tájékoztatja az ügyfeleket, munkatársakat

Információt kér (szóban, írásban,telefonon)megbízás alapján(egyéni

megsegítéssel a hallássérülés függvényében, speciális eszközök segítségével)


C típus A kommunikáció alapfogalmai

C típus A kommunikációs zavarok formái


5. szint Olvasott köznyelvi szöveg megértése

4. szint Köznyelvi szöveg hallás utáni megértése (vizuális, akusztikusmegsegítés)

3. szint Olvasott szakmai szöveg megértése

3. szint Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése (vizuális, akusztikus megsegítés)




Megbízhatóság

Pontosság



58

Udvariasság


Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 40% (vizuális, akusztikus megsegítés)

Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 40%



Tanterem

Képzési idő:



A kommunikáció alapfogalmai; a közlésfolyamat tényezői, folyamata, funkciói;

a kommunikáció alaptételei, típusai, fajtái, csatornái; az eredményes

közlésfolyamat feltételei; a kommunikáció korlátai

Kommunikációs zavarok: a kommunikációs zavar fogalma,forrásai(személyi,

technikai, környezeti zavarok); kommunikációs szűrők fajtái, szerepük; a

kommunikációs zavarok elhárítása

2. tananyagelem




300sh/1.2/1611-07

Averbális kommunikáció


szóban, telefonon


Információt kér (szóban, írásban, telefonon) megbízás alapján (egyéni



C típus A szóbeli és írásbeli kommunikáció

C típus A kapcsolattartást szolgáló dokumentumok nyelvi, formai és tartalmi

követelményei










59

Irányíthatóság

Nyelvhelyesség

Udvariasság

Érthető beszéd






Írásos feladat készítése (pl. iratkészítés) 30%


Tanterem

Számítógépterem

Képzési idő:



A verbális kommunikáció fogalma, funkciói, eszköze (a nyelv mint jelrendszer)

A szóbeli kommunikáció jellemzői; aszóbeli megnyilvánulás fajtái - beszélgetés,

társalgás,előadás, vita, tárgyalás, hozzászólás, felszólalás, alkalmi beszéd

A szóbeli kommunikáció zavarai és elhárításának módja

Az írásbeli kommunikáció jellemzői; az írásbeliség szerepe, eszközei, jellemző

kapcsolattartási formái: magán- és üzleti levelek; köszönőlevél, üdvözlet,

érdeklődés, bemutatkozó levél, meghívó, részvétnyilvánítás, köszöntés,

gratuláció stb.

Az írásbeli kapcsolattartásra szolgáló iratok tartalmi-nyelvi formai

követelményei; készítésük, szerkesztésük gyakorlata

3. tananyagelem




300sh/1.3/1611-07

A kommunikáció nem verbáliscsatornái


szóban, telefonon




C típus A metakommunikáció






60




Megbízhatóság

Pontosság



Udvariasság






megsegítés)


Tanterem

Képzési idő:



A nemverbális kommunikáció fogalma, funkciói, eszközeinek kifejező ereje. A

nemverbális kommunikáció csatornái: mimika, tekintet, gesztus, érintés,

testtartás, térközszabályozás

Vizualitás, vizuális kommunikáció, látás,láttatás; képi hatás, színek, formák

vizualitásra ható ereje.Akulturális szignálok: megjelenés, környezet, rend -

rendezettség, szimbólumok, jelvények

Vokális kommunikáció: hangsúly, hangmagasság, hangerő, hangszín,

hanghordozás és beszéd típusa közötti összefüggés (vizuális, akusztikus egyéni

megsegítés és speciális eszközök igénybevétele)

A verbális és nemverbális kommunikáció kölcsönhatása. Ametakommunikáció

4. tananyagelem




300sh/1.4/1611-07

Kommunikációs gyakorlatok


szóban, telefonon (egyéni megsegítéssel a hallássérülés függvényében, speciális

eszközök segítségével)




követelményei




61


3. szint Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése






Megbízhatóság

Pontosság



Irányíthatóság

Udvariasság

Érthető beszéd






Tanterem

Számítógépterem

Képzési idő:



A verbális (szóbeli, írásbeli) és nemverbális kommunikációs gyakorlatok.

Szituációk,esetleírások, kapcsolattartást szolgálódokumentumok (levelek)

elemzése

5. tananyagelem




300sh/1.5/1611-07

Kommunikációs technológiák







követelményei






62






Megbízhatóság

Pontosság



Irányíthatóság

Udvariasság

Érthető beszéd







megsegítés)


Tanterem

Számítógépterem

Képzési idő:



A kép-, hang- és írásalapú kommunikációstechnológiák (telefon, sms,mms,e-

mail, chat, skype stb.) szerepe az emberi kommunikációban

Kommunikációs technikai eszközök,fajtái, jellemzői

8. TANANYAGEGYSÉG


tananyagelem

azonosítója

Óraszáma

azonosítója

megnevezése

jellege

elm

élet

i

elm

élet

igén

yes

gyak

orl

ati

gyak

orl

ati

Öss

zes

300sh/2.0/1611-07 Hivatali

kommunikáció

szk 300sh/2.1/1611-07 36 0 0

54 szk 300sh/2.2/1611-07 18 0 0


63

1. tananyagelem




300sh/2.1/1611-07

Kapcsolatteremtés és kapcsolattartás









C típus Az üzleti magatartás és protokoll előírásai










Megbízhatóság

Pontosság



Udvariasság




Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapján 10%




Tanterem

Számítógépterem

Képzési idő:



A viselkedéskultúra alapfogalmai - magatartás,viselkedés, udvariasság, illem,

etikett, protokoll - és szabályai. Kapcsolatfelvétel személyesen, telefonon és

írásban

A köszönés, bemutatás, bemutatkozás szabályai az üzleti kultúrában

64

A tegezés, magázás, megszólítás formái. Viselkedéstechnikák: első találkozás

jelentősége, megjelenés, pontosság, udvariasság a közvetlen és közvetett

kommunikációban. A testbeszéd

Kommunikációs különbségek: kultúrák,érzelmek különbsége, hatalmi és

környezeti különbségek. Kommunikációs stílusok; férfias-nőies

viselkedésminták. A kapcsolatteremtés eszközei: névjegy, meghívó, ajándékozás

A kapcsolattartás elektronikus módja és etikettje

2. tananyagelem




300sh/2.2/1611-07

A munkahelyi viselkedés alapnormái










C típus A munkahelyi viselkedés alapnormái









Megbízhatóság

Pontosság



Udvariasság

Érthető beszéd





Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapján 20%



Szöveges előadás egyéni felkészüléssel 10%(vizuális megsegítés, fogalom és

65

jelszótár használata)


Tanterem

Képzési idő:



Munkahelyikapcsolatokmagatartási szabályai: kapcsolat a vezetővel,

munkatársakkal, ügyfelekkel, vendégekkel

Munkahelyi etikai normák: munkavégzés, időgazdálkodás, konfliktuskezelés,

együttműködés stb.

9. TANANYAGEGYSÉG


tananyagelem

azonosítója

óraszáma

azonosítója

megnevezése

jellege

Elm

élet

i

elm

élet

igén

yes

gyak

orl

ati

gyak

orl

ati

öss

zes

300sh/3.0/1611-07

A nyelvi kifejezés

eszközei

szk 300sh/3.1/1611-07 18 0 0

126 szk 300sh/3.2/1611-07 0 36 0

szk 300sh/3.3/1611-07 36 0 0

szk 300sh/3.4/1611-07 0 36 0


1. tananyagelem




300sh/3.1/1611-07

A kulturált megnyilvánulás alapelemei














66


Megbízhatóság

Pontosság



Nyelvhelyesség

Udvariasság


Szöveges előadás egyéni felkészüléssel 20% (vizuális megsegítés, szakmai

szakszótár és jelszótár használata)






Tanterem

Számítógépterem

Képzési idő:



Nyelvi, nyelvtani alapismeretek rendszerezése és megszilárdítása, a kulturált

megnyilvánulás tudatosítása

A szavak szerepe a nyelvhasználat során. A mondatok kifejezőeszközeinek

helyes alkalmazása. Szövegtani ismeretek érvényesítése a gyakorlatban

Stílusfajták, a hivatali stílus helyes alkalmazása. Frázisok, szólások,

közmondások, szleng a hivatalos nyelvi érintkezésben.

A szóbeli megnyilvánulás gyakorlata: előkészületek, a szóbeli megnyilvánulás

lélektani háttere; technikai eszközökkel támogatott szóbeli megnyilvánulás.

2. tananyagelem




300sh/3.2/1611-07

Nyelvhelyesség és helyesírás






C típus A nyelvhelyesség szóbeli és írásbeli elemei


követelményei




67



3. szint Szakmai nyelvi készség,fogalmazás írásban




Megbízhatóság

Pontosság



Nyelvhelyesség

Udvariasság

Érthető beszéd





Írásos feladat készítése (pl. iratkészítés) 40%



Tanterem

Képzési idő:



A helyesírási és nyelvhelyességi ismeretek rendszerezése, tudatos alkalmazása a

hivatalos írásbeli formákban; iratok, levelek nyelvhelyességi elemzése, valamint

egyszerű iratok,

levelek önálló fogalmazása irányító szempontok szerint és készítése a nyelvi,

nyelvhelyességi és helyesírási szabályok betartásával

3. tananyagelem




300sh/3.3/1611-07

A helyes beszéd technikája











68




Megbízhatóság

Pontosság



Nyelvhelyesség

Udvariasság

Érthető beszéd










Tanterem

Képzési idő:



Vizuális, akusztikus egyéni megsegítés és speciális eszközök igénybevétele

ajánlott

A helyes és kulturált beszéd technikája, a hangképzés folyamata. A hangképzés

kifejező ereje a nyelvi kultúrában

A hangsúlyos és hangsúlytalan nyelvielemek szerepe és megformálása az

értelmi-logikai jellegű közlésben

A beszédfolyamat váltásai. Beszédhibák, ejtéshibák kiküszöbölése, javítása.

Előadás, felolvasás, kifejező olvasás. A szóbeli megnyilvánulás kísérő elemei:

kiállás, közvetlenség, lámpaláz stb.

A nyelvi magatartás követelményei és tudatos alkalmazásuk

4. tananyagelem




300sh/3.4/1611-07

Írásbeli és szóbeli nyelvi gyakorlatok


szóban, telefonon




69













Udvariasság


Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban 25%

Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban 25%





Tanterem

Képzési idő:



Az önkifejezést, szóbeli és írásbeli megnyilvánulást fejlesztő, ismeretet elmélyítő

nyelvi, nyelvhelyességi és beszédgyakorlatok. Hivatalos levelek, iratok

fogalmazásának gyakorlatai

10. TANANYAGEGYSÉG


tananyagelem

azonosítója

Óraszáma

azonosítója

megnevezése

jellege

elm

élet

i

elm

élet

igén

yes

gyak

orl

ati

gyak

orl

ati

öss

zes

300sh/4.0/1611-07

Személyiségfejlesztés

szk 300sh/4.1/1611-07 0 18 0

72 szk 300sh/4.2/1611-07 0 18 0

szk 300sh/4.3/1611-07 0 0 36


70

1. tananyagelem




300sh/4.1/1611-07

Önismeret





















Udvariasság


Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban 25% (vizuális, akusztikus egyéni


Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban 25% (vizuális, akusztikus egyéni


Szöveges előadás egyéni felkészüléssel 25% (vizuális, akusztikusegyéni




Tanterem

Képzési idő:



Önismeret, énkép, én-ideál, az önmegítélés, önnevelés, önjellemzés. Bizalomés

önbizalom. Sikerek és kudarcok. Az önérvényesítés lehetőségei és határai.

Pályaszocializáció, pályaértékelés. Jövőkép és elvárások

Önéletrajz, álláspályázat, motivációs levél írása

71

2. tananyagelem




300sh/4.2/1611-07

Emberismeret





















Udvariasság






Szöveges előadás egyéni felkészüléssel 25% (vizuális, akusztikusegyéni




Tanterem

Képzési idő:



Mások megismerésének pszichológiai sajátosságai; társismereti tapasztalatok. A

"másság" tolerálása

Konfliktuskezelési stratégiák. Csoportépítés, csoportdinamikai történések. A

társas hatékonyság növelése

Az emberi kapcsolatok pozitív elemei:empátia, tolerancia, intuíció, projekció,

lojalitás, fegyelem, alkalmazkodóképesség, kreativitás stb.

72

3. tananyagelem




300sh/4.3/1611-07

Személyiségfejlesztő tréning



















Irányíthatóság








Tanterem

Képzési idő:



Személyiségjegyeket fejlesztő, kapcsolatépítést szolgálótréninggyakorlatok.

Álláskeresési technikák

73

11. TANANYAGEGYSÉG


tananyagelem

azonosítója

óraszáma

azonosítója

megnevezése

jellege

elm

élet

i

elm

élet

igén

yes

gyak

orl

ati

gyak

orl

ati

öss

zes

300sh/1.0/1612-07 Elektronikus

írástechnika

szk

300sh/1.1/1612-07

36

0

0

36


1. tananyagelem




300sh/1.1/1612-07

A gépírási szabályok rendszerezése

Adatbeviteli feladatot végezaz írástechnika magasabb szintjén


A típus A helyes és biztonságos elektronikus írás szabályai a magasabb szintű

írástechnikaszintjén

C típus A számok, írásjelek, speciális karakterek gépírási és helyesírási kérdései












Pontosság

Megbízhatóság


Irányíthatóság

Nyelvhelyesség




Önálló szakmaimunkavégzés felügyelet mellett 20%

Önálló szakmaimunkavégzésközvetlen irányítással 30%

74


Számítógépterem

Képzési idő:



Számok, írásjelek, írást segítő kiegészítő funkciójú billentyűk kezelésének

erősítése (ctrl, alt, alt gr,pozicionálóbillentyű stb.). A billentyűkombinációk

alkalmazása

Számok, írásjelek, különleges karakterek, szimbólumok alkalmazásának nyelvi,

nyelvhelyességi, helyesírási ésgépírási, formai szabályai

12. TANANYAGEGYSÉG


tananyagelem

azonosítója

óraszáma

azonosítója

megnevezése

jellege

elm

élet

i

elm

élet

igén

yes

gyak

orl

ati

gyak

orl

ati

öss

zes

300sh/2.0/1612-07

A szövegfeldolgozás

elektronikus módja

szk 300sh/2.1/1612-07 36 0 0

108 szk 300sh/2.2/1612-07 36 0 0

szk 300sh/2.3/1612-07 0 36 0


1. tananyagelem



300sh/2.1/1612-07

Aziratok, dokumentumokelektronikus alapjellemzői


Irat- és dokumentumszerkesztést végez


B típus Az irat- és dokumentumszerkesztés írástechnikai, nyelvi és formai szabályai

(nyomtatott vagy javított kéziratról másolt, illetőleg hallás után írott

dokumentumok esetén) (vizuális, akusztikus megsegítés)






1. szint Elemi szintűszámítógép-használat





75


Látás

Pontosság

Megbízhatóság


Irányíthatóság

Nyelvhelyesség

Közérthetőség







Számítógépterem

Képzési idő:



A gépelt dokumentumok alapvető jellemzői, a kiemelési módok a

szövegtartalomfüggvényében

A tájolás, oldal, margó, egy- és többoldalas dokumentumok, szakaszbeállítások,

hasábok kialakítása;címek, alcímek kialakítása; fejléc és lábléc alkalmazása,

oldalszámozás, lábjegyzet, tartalomjegyzék, tárgymutató,egyéb jegyzékek,

törzsszöveg

A bekezdések igazítása. Térköz, sortávolság. Bekezdésszámozás, felsorolás

Szegélyezés és árnyékolás. Iniciálé, vízjel. A bekezdés formátumjegyei - a stílus

Karakterformázás; tipográfiai ismeretek: betűcsalád, betűszélesség, betűméret

vagy -fokozat, betűalak stb.

2. tananyagelem



300sh/2.2/1612-07

Azáltalánosan használt egyszerű ügyiratok, hivatalos levelek


Iratsablont szerkeszt





B típus Az iratsablon szerkesztésének elemei




76












Látás

Pontosság

Megbízhatóság


Irányíthatóság

Nyelvhelyesség

Közérthetőség







Számítógépterem

Képzési idő:



Kézírással készült, javított, felülírott, korrektúrával, szerkesztési módosításokkal

ellátott, valamint diktálás utánírott általánosan használt egyszerű ügyiratok,

továbbá igazolás, nyilatkozat;

hírt közlő iratok, belső iratok és hivatalos levelek készítésének gyakorlatai a

tartalmi, nyelvi-nyelvhelyességi és formai követelmények betartásával, valamint

szerkesztésük

gyakorlata egyedi formák és sablon alapján. Szövegszerkesztő beépített irat- és

levélsablonjainak használata; varázslók, gyorsszöveg, gyorsformázás, stílustár

használatánakmegismerése

3. tananyagelem



300sh/2.3/1612-07

Irat- és dokumentumszerkesztési gyakorlatok

77


Iratsablont szerkeszt





B típus Az iratsablon szerkesztésének elemei














Látás

Pontosság

Megbízhatóság


Irányíthatóság

Nyelvhelyesség

Közérthetőség







Számítógépterem

Képzési idő:



Szerkesztési gyakorlatok: a dokumentumok külalakjának

megtervezése/megszerkesztése meghatározott jellemzők, szerkesztési utasítások

és a gépírási szabályok betartása alapján

Szerkesztési gyakorlatok: (hosszabb)dokumentumok és iratok készítésének

komplex gyakorlatai a tízujjasvakírás és a beépített sablonok,varázslók, stílustár

stb. használatával

Az önálló stíluslapok, sablonok készítésének gyakorlata

78

13. TANANYAGEGYSÉG


tananyagelem

azonosítója

óraszáma

azonosítója

megnevezése

jellege

elm

élet

i

elm

élet

igén

yes

gyak

orl

ati

gyak

orl

ati

öss

zes

300sh/3.0/1612-07

Elektronikus

levelezés

szk 300sh/3.1/1612-07 36 0 0

108 szk 300sh/3.2/1612-07 0 0 18

szk 300sh/3.3/1612-07 36 0 0

szk 300sh/3.4/1612-07 0 0 18


1. tananyagelem




300sh/3.1/1612-07

A körlevélkészítés alapismeretei



Elektronikus postaielőkészítést végez


B típus A számítógépes nyomtatvány,űrlap, sablon szerkesztése

A típus A körlevélkészítés elemei, technikája

B típus Az elektronikus címzés és etikett készítésének gyakorlata







4. szint Információforrások kezelése






Látás

Pontosság

Megbízhatóság

79


Irányíthatóság

Nyelvhelyesség

Közérthetőség








Számítógépterem

Képzési idő:



A körlevélkészítés műveletei: levelezési lista, adatállománykészítése; adatforrás

és törzsdokumentumegyesítése. Körlevél készítése meglévő dokumentumok

alapján

Borítékcímzés, etikett (címke) készítése. Elektronikus nyomtatványok, űrlapok

gépi kiállítása és egyszerűbb nyomtatványok, űrlapok szerkesztési alapismeretei

2. tananyagelem




300sh/3.2/1612-07

A körlevélkészítés gyakorlata





B típus A számítógépes nyomtatvány,űrlap, sablon szerkesztése

A típus A körlevélkészítés elemei, technikája

B típus Az elektronikus címzés és etikett készítésének gyakorlata












80


Látás

Pontosság

Megbízhatóság


Irányíthatóság

Nyelvhelyesség

Közérthetőség








Számítógépterem

Képzési idő:



A körlevél, az elektronikus körlevél, postai előkészítés (borítékcímzés, etikett,

ill. címkekészítés) gyakorlata, valamint elektronikus nyomtatványok, űrlapok

kitöltése,egyszerűbb nyomtatványok szerkesztése

3. tananyagelem




300sh/3.3/1612-07

Azelektronikus levelezés ismeretei




A típus Az elektronikus levelezés technikája és szabályai

B típus Az elektronikus levelezés protokoll szabályai












81


Látás

Pontosság

Megbízhatóság


Irányíthatóság

Nyelvhelyesség

Közérthetőség








Számítógépterem

Képzési idő:



Az elektronikus levelezés alapelemeinek ismerete: belső éskülső levelezés;

faxküldés. Egy adott levelezőrendszer megismerése, alapvető beállítások, levél

megszerkesztése, küldése; másolás; csatolás; egy és több címzett;

mozgatás, törlés, olvasás, válasz küldése; címzés, címtár használata; a levelek

rendszerezése, karbantartása. Az elektronikus levelezés etikett és protokoll

szabályai (l. netikett)

4. tananyagelem




300sh/3.4/1612-07

Azelektronikus levelezés gyakorlata




A típus Az elektronikus levelezés technikája és szabályai

B típus Az elektronikus levelezés protokoll szabályai








82






Látás

Pontosság

Megbízhatóság


Irányíthatóság

Nyelvhelyesség

Közérthetőség








Számítógépterem

Képzési idő:



Elektronikuslevelezés gyakorlata egy levelezőprogramsegítségével: levél

fogadása, mentése, archiválása, törlése; válasz egy és több címre; levelezőlista

(címjegyzék) készítése stb. az elektronikus

levelezés etikett és protokoll szabályainak betartásával

14. TANANYAGEGYSÉG


tananyagelem

azonosítója

óraszáma

azonosítója

megnevezése

jellege

elm

élet

i

elm

élet

igén

yes

gyak

orl

ati

gyak

orl

ati

öss

zes

300sh/4.0/1612-07

Elektronikus

írástechnika

szk 300sh/4.1/1612-07 0 72 0

144 szk 300sh/4.2/1612-07 0 36 0

szk 300sh/4.3/1612-07 0 36 0


83

1. tananyagelem



300sh/4.1/1612-07

Azelektronikus írástechnika fejlesztése: azírássebesség fokozása

















Látás

Pontosság

Monotóniatűrés


Irányíthatóság







Számítógépterem

Képzési idő:



A különböző nyelvi egységek (betűkapcsolatok, szavak,szókapcsolatok, sorok,

mondatok, összefüggő szövegek stb.) minta szerinti másolása

A nyelvi és írástechnikai elemekmódszeres ismétlése, ujjakat erősítő, ügyesítő

írásgyakorlatok végzése a lendületesírás kialakítása céljából

A folyamatos (enter nélküli) írás, valamint az önállósoralakítás szerinti írás

megtanítása, gyakoroltatása

A szöveg tartalmi mondanivalójának megfelelő kiemelési módok, egyéb

szerkesztési műveletek (karakterjellemzők, sor- és bekezdésrendezés,

tabulátorhasználat, táblázatkészítés stb.) gyakoroltatása

84

2. tananyagelem



300sh/4.2/1612-07

A hibátlan írást biztosító írástechnika elősegítése
















Látás

Pontosság

Monotóniatűrés


Irányíthatóság







Számítógépterem

Képzési idő:



A hibátlan írástechnika kialakítását szolgáló speciális gyakorlatok végzése,

valamint a rosszul vagy helytelenül rögzült írástechnikai elemek korrigálása,

javítása

A törlőbillentyűk írástechnikai szabályoknak megfelelő használata Helyesírási

gyakorlatok végzése a különböző nyelvi elemek helyes írásának tudatosításával.

Az írott szöveg helyesírásának ellenőrzése, anyelvi elválasztási szabály

alkalmazása

Korrigálási módok használata a szöveg tartalmi és formai szerkesztési

szabályainakmegfelelően: keresés, csere, másolás, áthelyezés, törlés, módosítás,

kiegészítés stb. gyakorlása

85

3. tananyagelem



300sh/4.3/1612-07

Azelektronikus írástechnika alkalmazása a különböző típusú adatbeviteli

feladatokban


Adatbeviteli feladatot végezaz írástechnika magasabb szintjén Kéziratról,

javított, felülírt dokumentumot helyesbítve, módosítva másol Hallás, diktálás

utáni szöveget ír azírástechnika magasabb szintjén (vizuális,

akusztikusmegsegítés)




A típus A kéziratról, javított, felülírt dokumentumszerkesztésének előírásai

A típus A hallás utáni írás technikája (vizuális, akusztikus megsegítés)






4. szint Látás, hallás és ujjmozgás összehangolása (akusztikus megsegítés)

5. szint Beszédészlelés és írás összehangolása (vizuális, akusztikus megsegítés)






Hallás (vizuális, akusztikus megsegítés a hallássérülés függvényében)

Pontosság

Megbízhatóság


Irányíthatóság







Számítógépterem

Képzési idő:


86


Az adatbeviteli alapkészséget(l. tízujjas vakírás) feltételező magasabb szintű

írástevékenységmódjánakmegismertetéseés módszeres gyakorlatai: másolás

önálló soralakítással (enter nélküli írás),

szerkesztéssel; írás diktálás, ill. hallás után, kézírásos anyagról, írás saját

gondolatok megfogalmazásával

15. TANANYAGEGYSÉG


tananyagelem

azonosítója

óraszáma

azonosítója

megnevezése

jellege

elm

élet

i

elm

élet

igén

yes

gyak

orl

ati

gyak

orl

ati

öss

zes

300sh/1.0/1613-07

Iroda és információ szk 300sh/1.1/1613-07 32 0 0

64 szk 300sh/1.2/1613-07 0 32 0


1. tananyagelem




300sh/1.1/1613-07

Azirodai szervezet

Elektronikus hálózaton adatot, információtkeres meghatározotttémában

Elektronikus adatot,információt letölt és továbbít az adatfelhasználás szabályai

szerint





A típus A lista, jegyzék, adatsor készítése

A típus A dokumentumkészítése elektronikusan letöltött információ felhasználásával

B típus Az információkutatás, -böngészés

B típus Az adatlekérdezés, adatletöltés

B típus Az információ- és adatmentés






Emlékezőképesség (ismeretmegőrzés)

87


Pontosság


Közérthetőség


Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 50% (vizuális, akusztikus és egyéni

megsegítés)



Tanterem

Taniroda

Képzési idő:



Az iroda szerepe és helye a szervezetben. Az iroda szervezeti felépítése. A

hagyományos és a modern - automatizált - iroda jellemzői. Irodatípusok. Az

irodatechnológiája

Azautomatizált iroda alapelemei; az irodai funkciók korszerű megoldásai.

Különleges, virtuális irodák. Az irodai munka etikája. Kapcsolatok,

munkamegosztás az irodai munkában

2. tananyagelem




300sh/1.2/1613-07

Adat és információ azirodában



szerint




B típus Az adat, információ fogalma










Megbízhatóság

88


Közérthetőség



megsegítés)



Tanterem

Taniroda

Képzési idő:



Alapfogalmak: adat, információ, információs folyamat. Az iroda információs

alaptevékenységei: szöveges, numerikus, képi és hangdokumentumok

létrehozása, kezelése

Az információkezelés irodai folyamata: adat- és információgyűjtés-rögzítés-

átalakítás-továbbítás-tárolás

A hagyományos és a modern - automatizált - iroda funkciói az információs

folyamatokvezérlésében

Az iroda információs technológiája és technikai eszközei

Szöveges és numerikus információ (dokumentum) létrehozásának gyakorlata,

szerkesztése; listák, jegyzékek, adatsorok készítése, táblázatos és adatbázisszerű

megjelenítése és a hozzá kapcsolódóinformáció-feldolgozás,megjelenítés

műveletei

16. TANANYAGEGYSÉG


tananyagelem

azonosítója

óraszáma

azonosítója

megnevezése

jellege

elm

élet

i

elm

élet

igén

yes

gyak

orl

ati

gyak

orl

ati

öss

zes

300sh/2.0/1613-07

Információs

folyamatokaz

irodában

szk 300sh/2.1/1613-07 32 0 0

192 szk 300sh/2.2/1613-07 0 0 64

szk 300sh/2.3/1613-07 32 0 0

szk 300sh/2.4/1613-07 0 0 64


1. tananyagelem



300sh/2.1/1613-07

Azadat- és információgyűjtés ismeretei

89




A típus Az internet-használat szabályai és gyakorlata



B típus Az internetes adat- és információgyűjtés









Megbízhatóság

Pontosság


Irányíthatóság



megsegítés)




Munkamegfigyelés adott szempontok alapján 20%


Számítógépterem

Képzési idő:



Információforrások hagyományos és elektronikus módja. Az Internet fogalma,

szolgáltatásai. Honlapok, webcímek. Internetes adat- és információkeresés, -

kutatás, -gyűjtés

A keresés, böngészéstechnikájaegykeresőszolgáltatás megismerésével

Az adat- és információbevitel egyéb módjai: ügyfélterminál, lemezes adatbevitel,

telefonos információátvitel, számítógéphez kötött fax, képfeldolgozás, kártyás

rendszerek az adatvédelemben

A telekommunikációs hálózaton keresztül történőadatbevitel, elektronikus

adatcsere

2. tananyagelem



300sh/2.2/1613-07

Azadat- és információgyűjtés gyakorlata




90





















Látás

Pontosság

Önállóság


Irányíthatóság

Nyelvhelyesség






Számítógépterem

Képzési idő:



Az adat és információ keresésének, gyűjtésének gyakorlata egymegismert

böngésző (adatkereső) programhasználatával

3. tananyagelem



300sh/2.3/1613-06

Azadat- és információfeldolgozás ismeretei




91
















Megbízhatóság

Pontosság

Türelmesség


Irányíthatóság



megsegítés)






Számítógépterem

Képzési idő:



Az adatok, információk, fájlok letöltésének, tárolásának szabályai. Letöltött

adatok,dokumentumok szerkesztésénekelvei: listába, táblázatba rendezése,

szöveges dokumentummá formálása

Az adatok, információk számítógépes nyilvántartása:iktatás,irattárolás,

archiválás egy irodai dokumentumkezelő rendszer segítségével

4. tananyagelem



300sh/2.4/1613-07

Azadat- és információfeldolgozásgyakorlata

92


















Megbízhatóság

Pontosság

Önállóság


Irányíthatóság

Nyelvhelyesség






Számítógépterem

Képzési idő:



Adatbevitel dokumentumba, táblázatba, adatbázisba a tízujjas vakírás magasabb

szintű(200leütés/perc)technikájával

Az adatok, információk, fájlok letöltésének, tárolásának gyakorlata, letöltött

adatok,dokumentumok listába,táblázatba rendezésének, szöveges

dokumentummá formálásának komplex gyakorlata

Egy irodai (ügyviteli) szoftver használatával adatok, információk számítógépes

nyilvántartásának gyakorlata (pl. iktatás, tárolás,irattovábbítás, archiválás stb.).

Fájlok tömörítésének, kibontásának folyamata, tömörítő programok használata

93

17. TANANYAGEGYSÉG


tananyagelem

azonosítója

óraszáma

azonosítója

megnevezése

jellege

elm

élet

i

elm

élet

igén

yes

gyak

orl

ati

gyak

orl

ati

öss

zes

300sh/3.0/1613-07

Információ- és

adathasználat

szk 300sh/3.1/1613-07 32 0 0

192 szk 300sh/3.2/1613-07 32 0 0

szk 300sh/3.3/1613-07 0 0 128


1. tananyagelem




300sh/3.1/1613-07

Adatvédelem, adatbiztonság



szerint



A típus Az adatbiztonság, adatvédelemfogalma

B típus Az adatvédelmi szabályok

A típus A biztonságos adathasználat szabályai









Megbízhatóság


Közérthetőség



megsegítés)




94


Tanterem

Taniroda

Képzési idő:



Adatvédelem, adatbiztonság, adathasználat, adatkezelés fogalma, jogi kérdései.

Az adatvédelemés adatbiztonság nemzetközi szabályozása; európai ajánlások és

egyezmények

A magyar vonatkozású adatvédelmi szabályok

Személyes adatok védelme, közérdekű adatok nyilvánossága; az adatvédelmi

biztos feladatai, jogosítványai; adatvédelmi nyilvántartás

Az állam-, szolgálati, üzleti, banktitok adatvédelmi vonatkozásai

Az adatvédelemszervei. Adatsérelem kivizsgálása, eljárása

2. tananyagelem




300sh/3.2/1613-07

Informatikai biztonság



szerint












Figyelemmegosztás


Megbízhatóság

Pontosság


Közérthetőség



megsegítés)



95



Tanterem

Taniroda

Számítógépterem

Képzési idő:



Az informatikai védelmi rendszer: az irodai személyzet, a környezeti elem, az

infrastruktúra, a számítástechnikai eszközök (a hardver), szoftverek,

adathordozók, dokumentumok, adatok, jelszavak,

kommunikációs csatornák védelme, adatok, információk bizalmas kezelése. Az

elektronikus aláírás. Vírusok és vírusmentesítő intézkedések; vírusvédelem. Egy

korszerű víruskereső, vírusirtó programhasználata

3. tananyagelem



300sh/3.3/1613-07

Elektronikus adat- és információkezelés a gyakorlatban




szerint























96



Megbízhatóság

Pontosság

Türelmesség

Önállóság


Irányíthatóság

Nyelvhelyesség

Közérthetőség



Részvétel irodai információfeldolgozás folyamatában 25%


Utólagos szóbeli beszámoló 25% (vizuális, akusztikus megsegítés, szakmai



Taniroda

Irodalátogatás

Képzési idő:



Szervezettirodalátogatások, ill. irodai vagy tanirodai gyakorlat az adat- és

információfeldolgozás gyakorlati tapasztalatainak megszerzésecéljából

Az elektronikus ügyintézés (e-ügyfélkapu)

18. TANANYAGEGYSÉG


tananyagelem

azonosítója

Óraszáma

azonosítója

megnevezése

jellege

elm

élet

i

elm

élet

igén

yes

gyak

orl

ati

gyak

orl

ati

öss

zes

300sh/4.0/1613-07 Elektronikus

információcsere

szk

300sh/4.1/1613-07

0

32

0

32


1. tananyagelem



300sh/4.1/1613-07

Azelektronikus információcsere folyamata

97




szerint














Megbízhatóság

Pontosság


-



megsegítés)





Számítógépterem

Képzési idő:



Az elektronikus információcsere fogalma, tényezői, folyamata; adatforgalom

külső és belső hálózaton; az elektronikus adatforgalomjogi problémái

Az elektronikus információcsere megvalósításának előnyei,gátjai

98

19. TANANYAGEGYSÉG


tananyagelem

azonosítója

óraszáma

azonosítója

megnevezése

jellege

elm

élet

i

elm

élet

igén

yes

gyak

orl

ati

gyak

orl

ati

Öss

zes

300sh/1.0/1614-07

Gazdasági és jogi

alapismeretek

szk 300sh/1.1/1614-07 32 0 0

224

szk 300sh/1.2/1614-07 32 0 0

szk 300sh/1.3/1614-07 0 32 0

szk 300sh/1.4/1614-07 32 0 0

szk 300sh/1.5/1614-07 32 0 0

szk 300sh/1.6/1614-07 0 32 0

szk 300sh/1.7/1614-07 0 32 0


1. tananyagelem




300sh/1.1/1614-07

Gazdasági alapismeretek



C típus A piac működése, piaci formák, szerkezetek alapfogalmai (kereslet, kínálat, piaci

egyensúly)

C típus A makrogazdasági alapfogalmak (szereplők, a makrojövedelemszámbavétele)

C típus Az államszerepe, gazdaságszervező tevékenységének alapfogalmai (állami

piacszabályozás, privatizáció, az államgazdasági feladatai, költségvetési politika)









Pontosság

Megbízhatóság



99

Irányíthatóság





megsegítés)

Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 20% (vizuális, akusztikus és

egyéni megsegítés)



Tanterem

Képzési idő:



A piac fogalma és tényezői, a piac működése, piaci formák, szerkezetek

alapfogalmai. Áru-, pénz- és munkapiac

Az államszerepe a makrogazdasági szabályozásban; piacszabályozás,

privatizáció,gazdaságszervező feladata, költségvetési politika

2. tananyagelem




300sh/1.2/1614-07

Pénzügyi ismeretek




C típus A pénz fogalma, kialakulása, a pénzforgalomlebonyolításával kapcsolatos

alapfogalmak

C típus A vállalkozások készpénzforgalmának alapfogalmai. A házipénztár szerepe,

bizonylatai






3. szint Elemi számolási készség






Pontosság

Megbízhatóság

Precízség

100100


Irányíthatóság





megsegítés)





Tanterem

Képzési idő:



A pénz fogalma, kialakulása, a pénzforgalomalapfogalmai. A kétszintű

bankrendszer, a jegybank és a kereskedelmi bankok szerepe, kapcsolata. A

vállalatok és a bankok leggyakoribb kapcsolatai: bankszámla-vezetés, hitelezés

3. tananyagelem




300sh/1.3/1614-07

A pénzkezelés gyakorlata



C típus A vállalkozások készpénzforgalmának alapfogalmai. A házipénztár szerepe,

bizonylatai





3. szint Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése







Pontosság

Megbízhatóság

Precízség



Irányíthatóság

101101





megsegítés)





Tanterem

Képzési idő:



Pénzügyi elszámolások és kimutatások. A vállalkozások készpénzforgalma; házi

pénztár kezelése, bizonylatai, egyéb egyszerű pénzügyi, banki nyomtatványok

kitöltése (belföldi postautalvány, készpénz-átutalási megbízás, tértivevény stb.)

4. tananyagelem




300sh/1.4/1614-07

Európai Uniós ismeretek



C típus Magyarország és az EU kapcsolatának alapfogalmai









Pontosság

Megbízhatóság



Irányíthatóság





megsegítés)




102102


Tanterem

Képzési idő:



Az EU története, szervezetei, működése. Magyarország és az EU kapcsolatának

legfontosabb állomásai. Az EU-tagságunkból adódó előnyök, hátrányok.

Pályázati rendszer

5. tananyagelem




300sh/1.5/1614-07

Jogi ismeretek



C típus Az alkotmányos alapfogalmak, az államszervezet felépítése

C típus A polgári jogi alapfogalmak, a tulajdonjog és a kötelmi jog alapelemei

C típus A polgári peres eljárás legfontosabb alapszabályai

C típus A munkajogi alapfogalmak

C típus A kereskedelmi jog, gazdasági jog alapfogalmai









Pontosság

Megbízhatóság



Irányíthatóság





megsegítés)

Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 20%(vizuális,akusztikus és




Tanterem

103103

Képzési idő:



Az alkotmányos jog alapfogalmai, amagyar jog kapcsolódása más

jogrendszerhez. Az államigazgatási jog kérdései.Az államszervezet struktúrája.

A polgári jog fogalma, alapelvei

A tulajdonjog, kötelmi jog alapelemei. A polgári peres eljárás legfontosabb

szabályai. Amunka-, kereskedelmiés gazdasági jog legfontosabb elemei

A polgári peres eljárás legfontosabb szabályai. A munka-, kereskedelmi és

gazdasági jog legfontosabb elemei

6. tananyagelem




300sh/1.6/1614-07

Jogügyi esetek, helyzetek elemzése



C típus Az alkotmányos alapfogalmak, az államszervezet felépítése

C típus A polgári jogi alapfogalmak, a tulajdonjog és a kötelmi jog alapelemei












Pontosság

Megbízhatóság



Irányíthatóság




Szöveges előadás egyéni felkészüléssel 20%(vizuális, akusztikus megsegítés,

szakmai szakszótár és jelszótár használata)

Elemzés készítése tapasztalatokról 20%

Információk rendszerezése mozaikfeladattal 20%

104104


Tanterem

Képzési idő:



Jogi történések, esetek, helyzetek elemzése az irodaasszisztensi munkakörrel

összefüggésben

7. tananyagelem



300sh/1.7/1614-07

A gazdasági és jogi dokumentumok, iratok készítése















Pontosság

Megbízhatóság


Irányíthatóság






Önálló szakmaimunkavégzésközvetlen írányítással 20%


Számítógépterem

Képzési idő:



Gazdasági és jogügyi iratok, dokumentumok készítése - irányítással

105105

20. TANANYAGEGYSÉG


tananyagelem

azonosítója

óraszáma

azonosítója

megnevezése

jellege

elm

élet

i

elm

élet

igén

yes

gyak

orl

ati

gyak

orl

ati

öss

zes

300sh/2.0/1614-07

Hivatali protokoll

szk 300sh/2.1/1614-07 36 0 0

144 szk 300sh/2.2/1614-07 0 0 36

szk 300sh/2.3/1614-07 36 0 0

szk 300sh/2.4/1614-07 0 36 0


1. tananyagelem




300sh/2.1/1614-07

Irodaasszisztensi feladatok



Utaztatási költségelszámoltatást végez




D típus A gazdálkodással kapcsolatosadatoknyilvántartása

D típus Ajándékozással, reprezentációval kapcsolatos nyilvántartás

D típus Az irodai készletek nyilvántartása










Pontosság

Megbízhatóság

Precízség



106106



Udvariasság





megsegítés)





Tanterem

Taniroda

Képzési idő:



A vendégfogadással, vendéglátással, ügyfél-tájékoztatással összefüggő

irodaasszisztensi feladathoz kapcsolódó - elsősorban írásbeli - feladatok.

Ajándékozás, reprezentáció az irodában

A rendezvények, hivatalos utak, szabadidősprogramokmegszervezéséhez

kapcsolódó irodaasszisztensi teendők. Irodai készletgazdálkodási feladatok

2. tananyagelem




300sh/2.2/1614-07

Irodaasszisztensi gyakorlatok

















107107





Pontosság

Megbízhatóság





Udvariasság





megsegítés)





Tanterem

Taniroda

Számítógépterem

Képzési idő:



Helyzetgyakorlatok és -elemzések; írásbeli teendők komplex gyakorlatai az

irodaasszisztensi feladatok ismereteinek felhasználásával

3. tananyagelem




300sh/2.3/1614-07

A nyilvántartás vezetésének ismeretei










108108












Pontosság

Megbízhatóság

Precízség


Irányíthatóság





megsegítés)





Tanterem

Taniroda

Számítógépterem

Képzési idő:



A szervezet működésével, kapcsolatrendszerével összefüggő irodai

nyilvántartásokhoz kapcsolódó feladatok: cím- és telefonjegyzék készítése,

vezetése; irodai karbantartás,

szolgáltatások és szolgáltatók nyilvántartása; irodai készletek, reprezentációs

eszközök nyilvántartása; utazási, utaztatási nyilvántartások

Határidő-nyilvántartás - számítógépes naptárvezetés

Bizonylatok fajtái - tevékenységi, pénzügyi és egyéb - tartalmi, formai

követelményei, kezelése. A bélyegzők kezelése és nyilvántartásának

követelményei

4. tananyagelem



300sh/2.4/1614-07

A nyilvántartás gyakorlata

109109























Pontosság

Megbízhatóság

Precízség


Irányíthatóság








Tanterem

Taniroda

Számítógépterem

Képzési idő:



Az irodaasszisztensi munkakör kompetenciájába tartozó nyilvántartások

vezetésének gyakorlati megvalósulása a nyilvántartást szolgálóhagyományos és

elektronikus eszközök (ügyviteli szoftverek) segítségével

110110

21. TANANYAGEGYSÉG


tananyagelem

azonosítója

óraszáma

azonosítója

megnevezése

jellege

elm

élet

i

elm

élet

igén

yes

gyak

orl

ati

Gyak

orl

ati

öss

zes

300sh/3.0/1614-07

A számítástechnika

alkalmazása a

hivatali

protokollban

szk

300sh/3.1/1614-07

32

0

0

96

szk

300sh/3.2/1614-07

0

0

64


1. tananyagelem




300sh/3.1/1614-07

A prezentációkészítés alapelemei



D típus A nyilvántartások, költségelszámolások prezentálása






2. szint ECDL 6. m. Prezentációés grafika





Látás

Pontosság

Megbízhatóság


Irányíthatóság

Nyelvhelyesség






111111





Számítógépterem

Képzési idő:



A nyilvántartásokhoz kapcsolódó beszámolás, kimutatás prezentálása

Egy számítógépes prezentációs programalapműveleteinek megismerése:

prezentáció létrehozása,formai jellemzőinek bemutatása

2. tananyagelem




300sh/3.2/1614-07

A prezentáció készítésének gyakorlata



D típus A nyilvántartások, költségelszámolások prezentálása


2. szint ECDL 6. m. Prezentációés grafika






Látás

Pontosság

Megbízhatóság


Irányíthatóság

Nyelvhelyesség









Számítógépterem

Képzési idő:


112


Egy elektronikus bemutatás (prezentáció) készítésére szolgáló

szoftver megismerése és alkalmazásának gyakorlata

113

Indítva 2014/15. tanévtől

SZAKMAI TANTERVI ADAPTÁCIÓ

a

31 346 02


részszakképesítés

speciális szakiskolában történő oktatásához

hallássérültek (sh) számára

a 54 346 01 Irodai asszisztens szakképesítés kerettanterve alapján

I. A szakképzés jogi háttere

A szakmai tantervi adaptáció

– a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény,

– a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény,

valamint

– az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának

eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet,

– az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló

217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet,

– a 31 346 02 Számítógépes adtarögzítő részszakképesítés szakmai és

vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet,

– a szakképesítések kerettanterveit tartalmazó NGM rendelet

alapján készült.

II. A részszakképesítés alapadatai

A részszakképesítés azonosító száma: 31 346 02

A részszakképesítés megnevezése: Számítógépes adatrögzítő

A szakmacsoport száma és megnevezése: 16. Ügyvitel

Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXV. Ügyvitel

Elméleti képzési idő aránya: 40%

Gyakorlati képzési idő aránya: 60%

III. A szakképzésbe történő belépés feltételei

114

Iskolai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség

vagy iskolai előképzettség hiányában

Bemeneti kompetenciák: a képzés megkezdhető a részszakképesítés szakmai és

vizsgakövetelményeit kiadó rendelet 3. számú mellékletében a 16. Ügyvitel szakmacsoportra

meghatározott kompetenciák birtokában

Egészségügyi alkalmassági követelmények: -

Pályaalkalmassági követelmények: szükségesek

Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama:

Az első szakképzési évfolyamot követően 70 óra

IV. A szakképzés szervezésének feltételei


A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC.

törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő

végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt.

Ezen túl az alábbi tantárgyak oktatására az alábbi végzettséggel rendelkező szakember

alkalmazható:

Tantárgy Részszakképesítés /Szakképzettség

- -

Tárgyi feltételek

A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a

részszakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további

részletei az alábbiak: nincs

Ajánlás a szakmai képzés lebonyolításához szükséges további eszközökre és felszerelésekre:

nincs

V. A fogyatékossági típushoz kapcsolódó általános információk, javaslatok

A hallássérült tanulók


A hallássérülés a különböző mértékű és jellegű halláscsökkenés gyűjtőfogalmaként

használatos. A hallószerv organikus illetve funkcionális elváltozását jelenti, mely állapot

valamely betegség, sérülés, fejlődési rendellenesség következménye.

A hallássérülés fogalma két fő részre, a nagyothallásra és a siketségre, illetve a köztük húzódó

átmeneti sávra, a hallásmaradványos állapotra osztható.

Az emberi fül meghatározott magasságú és hangerejű levegőrezgéseket képes hangként

felfogni. Az ún. hallásküszöb azoknak a hangoknak az érzékelését jelenti, amelyeket még

éppen meghallunk. Hallássérülés esetén a hallásküszöb megemelkedik. Ennek regisztrálása

audiogrammal történik. Két szempontból jellemezhető a hallás: a még éppen meghallott

hangerő és a meghallott hangmagasság vonatkozásában. A hangerő mértékegysége a decibel,

115

jele: dB. Az emberi fül 20-20000 Hz közötti hangrezgések felfogására képes. (A

hangmagasság a rezgésszámtól függ, mértékegysége a Hertz /Hz/.)

Ép hallású az, akinek hallási ingerküszöbe megfelel a teljesen ép hallású fiatal (átlag 18-20

éves) egyének ingerküszöbe 0 dB-lel jelzett átlagértékeinek. Ez a hallás kiterjed a hallható

hangok teljes tartományára, vagyis a 20 és a 20 000 frekvenciájú hangok területére. Műszeres

hallásvizsgálatot audiológiai állomáson végeznek, audiométerrel. A vizsgálat során

megkeresik minden frekvencián (125Hz-8000Hz) azt a legkisebb intenzitású hangot, amelyet

éppen meghall a páciens. A hallásvizsgálat eredményét az audiogramon rögzítik.

Az 0 dB-től - pozitív számok felé - eltérő legkisebb értéket orvosi szempontból már

halláscsökkenésként értékelik. Ha az ember hallószerve valamilyen betegség, kórfolyamat

következtében annyira károsodik, hogy korlátozottan lesz képes a – főleg a beszédfrekvencia

spektrumát alkotó – hangingerek felvételére, illetve ezen hangingerek felvételének képessége

súlyos fokban károsodik, hallási fogyatékosság alakul ki.

Míg a hallássérülés orvosi értelemben egy tág fogalom, szűkebb terjedelmű gyógypedagógiai-

pedagógiai fogalomként értelmezve egy olyan hallási rendellenesség, ahol a sérülés időpontja,

mértéke, minősége miatt a beszédbeli kommunikáció spontán kialakulása, zavartalan

fejlődése vagy folytatása lehetetlen, és a sérült egyén gyógypedagógiai (re)habilitációra

szorul.

A fentiek értelmében tehát eltér egymástól a hallássérülések orvosi és pedagógiai

kategorizálása. Az orvosi jellegű csoportosítás esetén csupán a mennyiségi szempontok

elsődleges figyelembevételével sorolja csoportba a hallássérülteket. A hallássérülés fokozatai

eszerint a következők lehetnek.

1.2 A hallássérültek csoportosítása

1.2.1. A hallásveszteség foka, mértéke, típusa szerinti felosztás:

Nagyothallók, akiknek a hallásvesztesége 20-90 dB a beszédfrekvenciában.

Siketség határán lévő nagyothallók, akiknek 90-110 dB a hallásvesztesége a


Siketek, akiknél 110 dB a hallásveszteség a beszédfrekvenciákon

A korai életkorban megkezdett fejlesztés, a megfelelő hallókészülékes ellátás és a személyi

adottságok függvénye (értelem, beszéd, tanulékonyság, stb.), hogy a gyermek, fiatal a

nagyothalló vagy a siket típusú fejlődésmenet jellemző.

1.2.2. A hallásveszteség fellépésének időpontja szempontjából történő felosztás

Prelinguális, vagyis a beszéd, a nyelv megtanulása előtti időszakban fellépő

hallássérülés.

Posztlinguális, vagyis a beszéd, a nyelv megtanulása utáni időszakban fellépő

hallássérülés.

1.2.3. A csoportosítás történhet a hallásküszöb, a beszéd-, nyelv megértés nehézségei és


Hallásküszöb A beszéd-, nyelvprodukció/megértés

nehézségei Speciális fejlesztési szükségletek

116

25-40 dB

Enyhe fokú nagyothallás

Csekély veszteség. A halk vagy távoli beszéd

megértésében lehetnek problémái.

Iskolai helyzetekben általában

nincsenek gondjai.

40 dB megközelítő veszteségnél már

felmerülhet a hallókészülék szükségessége.

Ügyelni kell a szókincs alakulására.

Szükség van a megfelelő ültetésre és

világításra.

41-60 dB

Közepes fokú nagyothallás

Enyhe veszteség

Közelről érti a társalgó beszédet. Ha az

osztályban halkan beszélnek, vagy

Gyógypedagógiai szakvélemény szükséges

lehet. Ha nem látja a beszélőket, a beszélgetés

50%-át nem tudja követni.

Lehetséges a szűkebb szókincs, és


Szüksége van szájról olvasásra.

Kedvező lehet a hallókészülék-használat és a

hallásnevelés.

Megfelelő ültetés, és különösen az alsó

tagozaton integrációs utazótanár segítsége.

Odafigyelés a szókincsre és az olvasásra.

Szükség esetén logopédiai ellátás

60-80 dB

Súlyos fokú nagyothallás Csak a hangos társalgást érti.

Csoportos beszélgetésnél fokozódnak a

gondjai.

Valószínű a gyengébb beszédérthetőség.

Valószínű az expresszív és receptív nyelvi

zavar.

Feltehető a korlátozott szókincs.

Integráltan valószínűleg folyamatos

utazótanári ellátásra van szükség vagy a

nagyothallók speciális osztályára.

A nyelvi nehézségek, a szókincsbővítés és –

használat, az olvasás, fogalmazás, nyelvtan

stb. terén fejlesztésre van szüksége.

Jól hasznosítja a hallókészüléket és

hallásnevelést.

Szurdopedagógiai fejlesztés.

81-95 dB

Súlyos fokú hallássérülés

Kb. 40 cm-ről meghallja az erős hangokat.

A környezeti zajokat felismerheti.

A magánhangzókat és a mássalhangzók egy

részét

differenciálhatja.

A beszéd és a nyelv valószínűleg sérül vagy

torzul. Ha a veszteség az első életévig

jelentkezik,

nem indul be magától a beszédfejlődés.

Teljes, ill. részleges integráció vagy speciális

iskolai elhelyezés merül fel.

Speciális fejlesztő program a nyelvi

készségek, fogalmak, beszéd fejlesztésére.

Gyógypedagógusra feltétlenül szükség van.

A hallókészülékre és hallásfejlesztésre nagy

szükség van.

95dB vagy több

Átmenet a nagyothallás és a siketség között

Siketség

Igen súlyos veszteség. Egyes erős hangokat

meghallhat, de inkább a vibrációt, mint a

hangokat érzékeli.

Elsődlegesen vizuális a kommunikáció során.

A beszéd- és nyelvfejlődés valószínűleg sérül.

Ha a hallásveszteség prelinguális, elmarad a

spontán beszédfejlődés.

A speciális iskolai elhelyezésen túl az

integráció is lehetséges jó értelemnél.

Speciális fejlesztő program szükséges.

Hallásnevelés szükséges.

1.3. A hallássérülés okai


A halláscsökkenés rendkívül összetett kórkép, a nagyothallás és siketség okai igen sokrétűek.

Kórtani szempontból két fő csoportra oszthatóak:

1. Örökletes vagy genetikaihallási fogyatékosság

2. Szerzetthallási fogyatékosság

- Az örökletes hallássérülés, mint minden genetikus ártalom domináns és recesszív

jellegű. Általában kétoldali. Az örökletes eredetű hallásveszteségek lehetnek idegi,

vezetéses vagy kevert típusúak, gyakran fordulnak elő közöttük progresszívek. Löwe

(1992.) szerint az örökletes esetek egyharmadánál progrediáló halláskárosodásról van

szó.

117

- A szerzett hallási fogyatékosság esetében, az ártalmak három csoportját

különböztetjük meg:

Prenatális - A prenatális sérülések vagy más néven intrauterin, méhen belüli károsodások

az intrauterin fejlődés során alakulnak ki és kb. 20%-át alkotja a hallási fogyatékosságnak. A

méhen belüli életben a magzatot igen sok károsodás érheti, például: a túlzott

alkoholfogyasztás, a mértéktelen dohányzás és számos fertőző betegség ártalmai,

gyógyszerártalmak.

Natális vagy perinatális- a szülés körüli időszakban, illetve a szülés alatt meghatározott

kórokok, kóros állapotok okozhatnak károsodásokat a hallószerv területén. A koraszülött

gyerekek között is gyakori a hallási, illetve halmozott fogyatékosság.

Posztnatális - a születés után sokféle kórok (mechanikai, fizikai, kémiai, biológiai)

vezethet halláskárosodáshoz, sokszor egymással kölcsönhatásban. A szülés utáni első

években elszenvedett fertőző betegségek közül az agyvelő- és agyhártyagyulladás rendszerint

súlyosabb, halmozott fogyatékossággal is járhat. A leggyakoribb betegség a

középfülgyulladás. Bár az utóbbi években csökkenőben van a skarlát, diftéria, vörheny,

kanyaróés más fertőző betegségek előfordulása, mégis számolni kell ennek veszélyével, mely

hallóideg, középfül vagy belsőfül eredetű hallássérülést okozhat.

Mechanikai traumák, a hallószervre vagy a koponyára ható különböző erőbehatások a

hallószerv sérüléséhez, halláscsökkenéshez vezethetnek. Ezek a sérülések különböző ütések,

baleset, roncsolások következtében létrejött traumák, pl. a koponyát érő traumák a belső fül

sérülését is okozhatják.

Kémiai anyagoknak, bizonyos vegyszereknek, gyógyszereknek a belső fülre gyakorolt,

többnyire hosszabb ideig tartó mérgező, károsító hatásuk van.

A hallássérülésnek tehát többféle oka lehet. Származhat a külső, a közép- és a belsőfül

zavarából.

Ha a hallásprobléma oka a külső vagy a középfülben van, akkor a hanghullámok nem

vezetődnek át kellő mértékben a belső fül felé. Ezt vezetéses hallászavarnak nevezzük. A

„mechanikus” hangátvitel zavara. A hallómező eltolódik, halkabban, de torzításmentesen hall

az egyén. Ha a beszédhangok eléggé erősek, a vezetéses hallászavarban szenvedők jól hallják

a beszédet. A vezetéses hallássérülés igen nagy százalékban átmeneti jellegű sérülést idéz elő,

amit orvosi beavatkozással meg lehet szüntetni, vagy akár spontán gyógyul (így van ez

például egy erősebb megfázás, vagy például a repülőn tapasztalható fülbedugulás esetében).

Kisebb számban veleszületett – sokszor anatómiai elváltozás okozza a károsodást –, ilyen

esetben szükséges lehet hallásjavító eszköz használata. Ha a belsőfülben, a csigában

elhelyezkedő szőrsejtek, vagy az agyhoz vezető idegrostok szenvednek károsodást, akkor a

hallászavar idegi eredetű. A hallásveszteség ebben az esetben mennyiségi és minőségi jellegű.

A hangbenyomások halkabbak, torzabbak. E hallássérülések kb. 95%-ánál a csiga (cochlea)

megbetegedése okozza a hallásproblémát (cochleáris hallássérülés). A fennmaradó,

viszonylag ritkább esetekben a hallóideg megbetegedése a hallászavar oka.

Az idegi eredetű hallásveszteségben szenvedőknél a beszéd hangerejének növelése nem

javítja kellő mértékben a beszédértést. Náluk a megemelt hangerő-torzításokat eredményez,

ami még nehezebbé teszi a beszédértést, így számukra a hallókészülék viselése

elengedhetetlen. Súlyosabb sérüléseknél azonban nem lehet hallókészülékkel sem elérni a

beszédhalláshoz szükséges hallásszintet. Ilyen esetekben műtéti eljárással javítják a

beszédhallást.

1.4 A hallássérülés következményei

A hallássérülés a legsúlyosabban a beszédet és a nyelv kialakulását, kibontakozását érinti.

118

1.4.1 Az artikuláció és szupraszegmentális elemek alkalmazásának jellemzői

hallássérülteknél

Elsősorban azok a beszédhangok alakulnak ki nehezen vagy hibásan, amelyeket a gyermek,

fiatal nem jól hall. Minél súlyosabb a hallásveszteség, annál több beszédhangot érint a hibás

ejtés és annál inkább kihat a beszédhangra is. Mivel a súlyos fokban hallássérült gyermeknél,

fiatalnál nincs vagy gyenge a visszajelzés a hibás képzésről, nem is képes eredményesen

kijavítani az artikulációs hibákat külső segítség (szurdopedagógus) nélkül. Leggyakrabban a

sziszegők és a gy, ty, c, cs hangok a hibásan képzettek, de a magánhangzókban is

előfordulhatnak cserék. A kiejtési hibák mellett a beszéd minőségét rontja a beszédprozódiai

elemek hibája vagy hiánya. Jellemzője a monoton, kevésbé dallamos, hibásan hangsúlyozott,

ritmustalan, lassú tempójú beszéd. Az artikulációs és a szupraszegmentális hibák

hallókészülék alkalmazásával, valamint az egyéni szükségletekhez igazodó hallás-,

beszédnevelési eljárásokkal eredményesen javíthatók.

A súlyos hallássérültek beszédének jellemző vonásai lehetnek

Elmosódott, hasonló hangzású magánhangzók

Lelassult beszédtempó

Bizonytalan izomfeszültséggel képzett szavak

Gyakran hibás vagy hiányzó sziszegő hangok

Helytelen levegővétel

Gyakori orrhangzósság

Feszített hangszalagréssel képezz hangok (fejhang)

Gyakori hangcserék a hasonló képzésű, a hasonló területeken képzett, hasonló

hangzású és hasonló vizuális képet nyújtó hangok között

Ritmustalan, hangsúlytalan, dinamikátlan beszédtempó

Darabos, zavart ritmus

A hibás ejtés gyakran vezet helyesírási hibákhoz. A gyermek, fiatal úgy írja le a szavakat,

ahogyan ejti őket, vagyis gyakran hibásan. Ez a hiba az írás és az olvasás egyidejű

alkalmazásával jól javítható, és a kiejtésre is pozitívan hat.

1.4.2.A szókincs jellegzetességei hallássérülteknél

Minél nagyobb a halláskárosodás mértéke, annál szűkebb mind az aktív, mind a passzív

szókincs. A szókincset sok olvasással, társalgással bővíthetjük. A nyelvi és beszédfejlesztő

munka minden iskolai foglalkozásnak kiemelt feladata, a társalgáshoz, manipulációhoz,

beszélgetéshez kapcsolt szókincsfejlesztéssel, a szavak jelentésének állandó tisztázásával. A

szókincs hiányosságai vezetnek a beszédértés zavaraihoz és az alacsonyabb olvasási szinthez.

A szókincsbeli elmaradás minőségileg különbözhet a pedagógusok által tapasztalt szűkített

nyelvi kóddal beszélő gyermek, fiatal szókincsbeli hiányosságaitól. Mivel a hallássérült

gyermek, fiatal beszédelsajátítása mesterséges tanulási folyamat eredménye, szókincséből

egyszerű, hétköznapi fogalmak is hiányozhatnak, ugyanakkor magasabb szintű kifejezéseket

ismerhetnek. A hallássérült gyermek, fiatal nehézségei elsősorban a szövegértés vonalán és

kevésbé az olvasástechnika területén jelentkeznek. Az olvasástechnikai problémák általában a

kezdeti szakaszt jellemzik, míg a szövegértési problémák gyakran fennmaradnak az

iskoláztatás évei alatt. Ennek oka az, hogy habár a hallássérült gyermek, fiatal egyre több szót

és kifejezést ismer meg, a szövegek nyelvi szintje folyamatosan emelkedik. A szövegértési

problémákat a szűkebb szókincs, a szinonimák ismeretének hiánya, illetve a mondatok

helytelen tagolása okozhatja.

Minél többet társalog a gyermek, fiatal, minél többet olvas, annál erősebb ütemben fog

gyarapodni a szókincse.

119

Fontos szempont a hallássérültekkel való kommunikáció tekintetében, hogy mindig meg kell

győződni róla, hogy a gyermek, fiatal, illetve a fiatal, felnőtt hallássérült megértette-e azt,

amit közölni szerettünk volna vele. Célszerű a rövid, pontos, egyszerű fogalmakkal

megfogalmazott instrukciók adása, néhány kérdéssel a megértés ellenőrzés

1.4.3. A beszéd grammatikájának jellemzői hallássérülteknél A súlyos fokban halláskárosodott gyermekek, fiatalok beszédében gyakoriak a grammatikai

hibák. Mivel a toldalékok általában hangsúlytalan és gyakran szóvégi helyzetben fordulnak

elő, gyakori az elhagyásuk, felcserélésük. A grammatikai hibák száma elsősorban a

szituációkhoz kötött, köznapi helyzetekhez kapcsolódó irányított társalgásokkal és rendszeres

olvasással csökkenthető.

1.4.4. A beszédértés jellemzői hallássérülteknél

A nyelvi nehézségek nemcsak az aktív nyelvhasználatot, hanem a beszédértés területét is

érinthetik. A hallássérült gyermek, fiatal, fiatalok a halláson kívül a szájról olvasást is

felhasználják a beszédértés segítésére, ennek mértéke gyermek, fiatalonként változó.

A szájról olvasás megkönnyítése azáltal lehetséges, ha a pedagógus minden fontosabb

közlésnél a hallássérült gyermek, fiatal felé fordul. További segítséget jelent a természetes

artikuláció, a normális beszédtempó. Téves hiedelem, hogy a hallássérült gyermek, fiatal

könnyebben érti a beszédet, ha az nagyon tagolt, lassú, az artikuláció eltúlzott. Előnyös a

szájról olvasás szempontjából az is, ha a pedagógus nem járkál beszéd közben. A szájról

olvasást nehezítheti a pedagógus arcába hulló haj (férfiaknál bajusz és szakáll), a

fényviszonyok, valamint az, ha a beszélő a száját véletlenül eltakarja.

Előnyös, ha egyszerre csak egy ember beszél a hallássérülttel, természetes, jól hangsúlyozott,

érthető beszédtempóban. Ha többen beszélgetnek, ne vágjanak egymás szavába, közlési

szándékukat jelezzék.

1.5 A hallássérült gyermek, fiatal együttnevelése halló társaikkal

1.5.1.Aszegregáció a fogyatékosok és nem fogyatékosok egymástól elkülönített oktatását

jelenti. A szegregált, speciális iskolai oktatás igyekszik ideális feltételeket biztosítani (kis

osztálylétszám, szakemberek megléte). Számos indoka lehet annak, hogy a gyermek, fiatal,

fiatal speciális iskolába, szegregált szervezési formában tanul.

1.5.2 A másik forma az integráció (fogadás). Hazánkban legelterjedtebb az egyéni teljes

integráció. A hallássérült gyermek, fiatal, fiatal a tanítás teljes idejét a többségi (halló)

osztályban tölti.

Az sikeres integrációnak számos objektív feltétele van:a korai felismerés, a hallókészülékkel

való ellátás, a szakértői és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakmai szolgáltatások

biztosítása. Korai hallás - és beszédfejlesztés, a támogató család, a tanterem kedvező

akusztikai jellemzői, az adó-vevő készülék használata, az integrációt segítő gyógypedagógus

közreműködése, igény esetén pedagógiai asszisztens és jeltolmács segítsége.

A hallássérültekkel foglalkozó többségi pedagógusnak sokrétű feladatot kell megoldania

egyidejűleg. Ismernie kell a sérülés sajátosságait, a habilitációs/rehabilitációs lehetőségeket.

Tisztában kell lennie azzal, hogy a gyermek, fiatal milyen mértékben képes információt

felvenni a hallása révén, mennyiben támaszkodik a szájról olvasásra.

Mindezekhez nélkülözhetetlen az egyes nevelési helyzetekben az egyéni különbségek

figyelembevétele és pedagógiai kezelése. Az egyéni különbségek a hallássérülés minőségétől,

mértékétől és a tanuló mentális és személyi adottságától függ.

120

A hallássérült diákok számára fontos motiváló tényező, ha a halló társaik elfogadják őket, így

a képzésben is sikeresebbé válnak.

Számolnunk kell szubjektív feltételekkel is az integráció tekintetében: az intellektuális

képességek, a pozitív személyiségjegyek, az érthető beszéd, a jó beszédmegértési szint, nyelvi

tanulékonyság, szorgalom, terhelhetőség, családi háttér.

1.6 A hallássérültek által használt technikai eszközök

1.6.1. A hallókészülék

Ma már nem létezik olyan hallássérülés, amit ne lehetne részben vagy teljesen korrigálni. Ez

történhet hallókészülékkel - olyan súlyos esetekben pedig, amikor a hallókészülék nem

biztosít megfelelő erősítést -, műtéti eljárással biztosítható a hallás élménye. A modern

hallókészülék elemmel vagy akkumulátorral táplált miniatűr hangerősítő készülék. A

levegőben terjedő hangrezgéseket egy érzékeny mikrofon felfogja, és elektromos rezgésekké

alakítja, felerősíti, majd visszaalakítja hanghullámokká. A hallókészülékkel történő ellátás

elsődleges célja, hogy a készülék biztosítsa a beszéd meghallásához legmegfelelőbb erősítést -

azaz, hogy a hallókészülékkel erősített fülön mért eredmények illeszkedjenek az optimális

beszédmezőbe.A hallás javítására kifejlesztett készülékek szinte minden igényt ki tudnak

elégíteni. A hallókészülékek mérete igen változatos, a fül mögé helyezhető változattól

egészen a hallójáratba mélyen behelyezhetőkig hozzáférhetőek. A hallókészülék felerősített

hangját a fül mögé helyezhető készülékek esetében a fülbe egyéni lenyomat alapján elkészített

fülilleszték juttatja be. A hallókészüléka gyermek, fiatal egyéni igényeihez, hallásállapotához

igazodik. Felírását,ellenőrzését szakember végzi. A hallókészülékek egész napos viselésre

készültek.

1.6.2. Az adó-vevő készülék jól segíti a hallássérült tanuló oktatását azáltal, hogy csak a

hasznos jeleket erősíti fel, a háttérzajokat nem. Előnye, hogy a távolabbról jövő beszédet is

erősíti. Egy adó és egy vevő részből áll, az adó részhez mikrofon csatlakozik, melyet általában

a beszélő visel.

1.6.3. A Cohleáris implantátum a súlyos hallássérülteknél alkalmazott műtéti eljárás,

amelynek során a belső fülben lévő cochleába (a hanginger idegi felvevő rendszerét

tartalmazó csigába) elektródákat ültetnek be. A legjelentősebb és a legnagyobb számban

végzett hallásjavító eljárás.

A cochleáris implantátum egy olyan összetett technikai eszköz, amely közvetlenül a

hallóidegre küld elektromos impulzusokat - tehát ugyanazt a feladatot végzi el, mint az ép

hallószerv esetében a csigában lévő szőrsejtek. A cochleáris implantátum beépítésének

legfontosabb feltétele, hogy a hallóideg - azaz a belső fültől az agykéreg felé vezető pálya -

ép legyen.

A cochleáris implantátum több elemből áll. Ezek egy részét a hallássérültek koponyájába

operálják - közvetlenül a fejbőr alá ill. a belső fülbe vezetik -, más részeit pedig kívül, a

testükön viselik. A külső elem részei: a hangokat felfogó mikrofon, a beszédprocesszor,

valamint az adókészülék, ami a jeleket a beültetett belső elem felé továbbítja.

1.7 A hallássérültek oktatásában használt kommunikációs módszerek lehetséges

csatornái

Vokális (hangi) - auditív csatorna: a hallásmaradvány aktivizálásának időpontja

meghatározó, erre a lehetőségre épít a hallásnevelés. Ennek a csatornának a felhasználásával

történik a hangos beszédben történő kifejezés és a beszéd megértésének kialakítása. Az

121

enyhén hallássérült tanulók oktatásánál az auditív út érvényesül. Ez azt jelenti, hogy

nagyothallók esetében a beszédre épül a tanítás, kiegészítve szurdopedagógiai fejlesztéssel.

Az artikulációs-vizuális csatorna: vagyis a szájról olvasás és az azt kiegészítő hallás,

illetve olvasás. Súlyosabb veszteségek esetén domináns információ felvételt biztosít és a

hallási benyomások töltik be a kiegészítő szerepet.

Manuális-vizuális kommunikációs csatorna, mely az ujj-abc, illetve a jelnyelv

használatát jelenti. Az ujj-abc jelei valamennyi beszédhangot megjelenítik egy-egy

kézjellel. A jelnyelv szónyelv, a jelek szavaknak felelnek meg. A jelnyelv alkalmazása

két úton lehetséges, vagy a hangos beszédnek alárendelt helyzetben, azt mintegy

kísérve, kiegészítve, vagy mint önálló információs csatorna. Siket közösségekben az

egymás közti fő nyelvi érintkezési forma. A jelnyelv előnye lehet súlyos

hallássérülteknél, hogy a beszélő figyelmét kevésbé terheli, és így a siketek számára

könnyebb kommunikációs lehetőséget kínál. Használata indokolt olyan esetben,

amikor a hangos beszéd értelmezése kevésbé jó eredményt ígér.

Grafikus-vizuális kommunikációs csatorna, ami az írás és olvasás területeit foglalja

magába. Feltétele a gazdag szókincs és a nyelv grammatikai szabályainak ismerete.

Fontos szerephez juthat, ha a hallássérült beszéde nem eléggé érthető.

Vokális (artikulációs) – taktilis csatorna: a mások, vagy magunk által produkált


1.8 Különleges előírások, megjegyzések

A hallássérült tanulóknál a szakiskolai képzésben megvalósítható a nyelvi rendszer további

finomítása, a nyelvi-kommunikációs szint emelése, a köznapi nyelvhasználat árnyaltabb

alkalmazása, az egyes tantárgyak szakszókincsének kialakítása és értő használata. Fontos a

munkakörök betöltése során a megfelelő szociális kapcsolatrendszer kialakítása, az

érintkezési formák pontos értelmezése és a kommunikációs célnak megfelelő nyelvi formák

megválasztása.

A gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben a fogyatékos tanulók részére a tanórai

foglalkozásokon túl kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs,rehabilitációs

tanórai foglalkozásokat kell szervezni. Heti időkerete az évfolyamra meghatározott heti

tanítási óra 40 %-a nagyothalló, 50 %-a siket tanuló esetében.

Egyéni rehabilitációs foglalkozások keretében, mely a szabad órasávban tervezhető a

következő területeket érinthetjük.

A tanulók sérülés specifikumából fakadó képességbeli hiányosságait, személyiség

fejlettségi gyengeségeit és egészségügyi, szociális problémáit kezeli.

Tanulást megalapozó képességek fejlesztése

Speciális szakmai megsegítés

Tanulási technikák elsajátítása a különböző tantárgyak tanulásához

Számítógépes egyéni tanulást segítő programok használatának megismerése

Kommunikáció, helyesírás fejlesztése

1.9. Módszertani útmutatások

A speciális szakképzés eredményességében elsődleges szerepe van az ún. teamben való

tevékenykedésnek, azaz a különböző képzettségű szakemberek összehangolt működésének.

A team összetétele:

- közismereti oktatásban résztvevő tanárok,


- a gyógypedagógus tanárok (szurdopedagógus, logopédus),

122

- a pedagógiai munkát segítők (gyógypedagógiai, pedagógiai asszisztensek),

- egyéb szakemberek (szakorvosok, pszichológus, mentálhigiénikus, szociális munkás),

- szükség esetén jeltolmács bevonása a feladatmegértés elősegítéséhez, tanulói

visszajelzéshez.

Az oktatás során kiemelt jelentőségű a beszédértés megfelelő körülményeinek

biztosítása.

A pedagógusnak, szakoktatónak minden körülmények között jó szájról olvasási képet

kell biztosítania. Optimális feltételeket kell teremteni a beszédértés elősegítésére.

A tanár minden fontosabb közlésnél a hallássérült felé fordul természetes, jó szájról

olvasási képet nyújtó artikulációval, közepes beszédtempóval és dallamosan,

dinamikusan beszél.

A hallássérült gyermek, fiatal tanulását az átlagos gyermek, fiatalnál jobban segíti a

vizuális szemléltetés. A tanár mimikája ezért legyen kifejező. Ő maga legyen

empatikus személyiség, fejlett problémamegoldó képességű, optimista. Egyéntől és a

halláskárosodástól függően hasznos lehet a jelnyelv egyes elemeinek ismerete.

Az elméleti tanórákon a hallássérült tanuló üljön elől és középen. A tanterem legyen

jól megvilágított. Film-, dia-, videó vetítések előtt a tanár ismertesse, hogy mit kell

majd megfigyelni. Sötétben, hallókészülék viselése mellett nem érti a tanuló a

magyarázatot.

A gyakorlati oktatás során is először ismertetni kell, hogy mi kerül cselekvő

szemléltetésre, azaz mit kell pontosan megfigyelni. Csak a feladat ismeretében tud a

tanuló az író – számítógépre, a kezeire, a munkavégzés technikájára koncentrálni.

Lehajló testtartás, takart száj esetén az információ tört része jut csak el a diákhoz.

Számítógépes gyakorlatkor a tanár a gép mögött, a diákkal szemben állva tud

ismereteket közvetíteni.

A tanár, szakoktató természetes hanghordozással, nyugodt tempóban köznapi

hangerővel és artikulációval beszéljen! Előadása érthetőségét természetes


Zajos hátterű, szűk frekvenciás vagy túl gyors beszéd rontja a beszédértés esélyeit.

Munkatevékenység közben, korrekció előtt a tanár érintse meg a tanulót, állítsa le a

tevékenységet, amikor feladatot jelöl ki vagy javítja a diák munkáját.

A tanulók vizuális gondolkodásmódja miatt az oktatás során nagy jelentőségű a

sokoldalú szemléltetés. A szemléltetés során meg kell győződni a szakmai ismeretek,

fogalmak tartalmi megalapozottságáról, és beépüléséről a kognitív rendszerbe. A

feldolgozás, alkalmazás szintjein szóbeli, táblázatos, írásbeli, rajzos visszacsatolás

kérése tájékoztatást nyújt a pedagógusnak. A tudásszint értékelésekor a, szemléltető

eszközök használata melletti tudás értékelése tekinthető reálisnak.

Mivel a hallássérült fiatalok nyelvi szerkezetbeli gondolkodása gyengébb, szókincsük

mesterségesen alakult ki, a felzárkóztatásra biztosított többlet órákon a hosszabb,

elvont tartalmú, nehezebben ejthető szavak, kifejezések elsajátítása külön is kapjon

megerősítést.

A megértés, bevésésellenőrzését szómemória játékokkal, képekkel különböző



Kiscsoportos oktatási szervezeti formákban (pl. csoportbontásban) a hallássérült tanulók ne

képezzenek külön csoportot. Mindig a hallók között dolgozzanak a tanulás-tanítás folyamán.

Mindig legyen a csoportban segítője, akihez fordulhat

123

Egyéb tanulásszervezési kérdések, gyakorlati teendők

A pedagógus, szakoktató jó szájról olvasási kép nyújtásával segítheti a beszédértést.

Az osztályteremben olyan ülőhelyet találjanak, ahonnan közelről láthatja és hallhatja

a tanárt! Ne kerüljön szembe az ablakkal! A tanulónak biztosított forgószék is előnyös lehet.

Célszerű az első padba, jobb vagy bal szélre ültetni a hallássérült diákot.

A megértést a vizuális oktatási módszerekre alapozott ismeretátadás segíti (képek,

kép-hang és írásalapú kommunikációs eszközök).

A tanítási órákon nélkülözhetetlen a közvetlen hallást segítő eszközök használata.

A hallássérültek integrált oktatását, elsősorban a beszédmegértést segíti elő a vezeték



Nehezen kiejthető szakszavak artikulációs ejtésének kialakítását és automatizálását


Előtérbe kerülnek mind az oktatásban, mind a számonkérésben az írásbeli

kommunikációs formák, melyek nyelvi megfogalmazása legyen egyszerű,



A gyakorlati tantárgyak csoportbontásakor a hallássérült tanulók létszáma max. 4 fő


A hallássérült gyermek, fiatal számára problémát jelenthet a hosszabb tanári előadás

egyidejű követése és jegyzetelése. A probléma kiküszöbölésére javasoljuk, hogy

készítsünk vázlatot a tanulónak, vagy más tanuló órai jegyzetét fénymásoljuk.


Nem mindig egyszerű a hallássérült tanuló számára a témaváltás. A pedagógus

segítheti a hallássérült megértését, ha órákon hangsúlyosabban jelzi ezt, illetve még

egyszer összefoglalja a tematikus egységeket. Könnyebbséget jelent, ha a hallássérült

tanuló esetenként írásban is megkapja azokat a feladatokat, melyek utasítása sok

elemből áll, s minden elem fontos információt hordoz.

Hangsúlyozzuk az órák végén elhangzó információkat!

Folyamatos legyen az ellenőrzés és értékelés, a tanulási folyamat az egyéni


A hallássérült gyermek, fiatal fejlesztése pedagógiai és egészségügyi célú

rehabilitációs eljárásokkal, megfelelő audiológiai ellátással és egyre modernebb

hallókészülékek szakszerű használatával történhet.

Az eredményes nevelést, a szakmai képzés színvonalát az előbbieken túl az általános

iskolai tanulmányok, az eddig elért fejlődés is meghatározza.

A hallássérült fiatalok oktatása során fokozott figyelmet kell fordítani látásuk

védelmére.

1.10. A szakmai képzésen túl kiemelt speciális nevelési feladatok

Fontos feladat a szociális kapcsolatrendszer kiépítése, fejlesztése, az érintkezési

formák pontos értelmezése, a megfelelő nyelvi formák elsajátítása a személyiség

harmonikus fejlesztése érdekében.

Elengedhetetlen az ismeretek bővítésével kapcsolatos fogalomrendszer pontos

kiépítése, a kognitív funkciók szintjeinek állandó fejlesztése.

124

Fontos a vizuális percepció, az önkifejezés, önmegvalósítás, a valóság képi

feldolgozásának bekapcsolása a tanítás-tanulás folyamatába a személyiség

kibontakoztatása céljából.

Mozgás, ritmus, a beszéd-ritmus intenzív fejlesztése az oktatás valamennyi

szakaszában.

Szükséges a tehetség gondozása.

Fel kell készíteni a diákokat a felnőttek, a munka világába való beilleszkedésre.

VI. Speciális szakiskolai óraterv OKJ szerinti részszakképesítés oktatásához

A részszakképesítés képzésének heti és éves szakmai óraszámai:

9. évfolyam

heti óraszám

9. évfolyam

éves óraszám

(36 héttel)

10. évfolyam

heti óraszám

10. évfolyam

éves óraszám

(35 héttel)

Közismeret 10,5 378 11,5 402,5

Szakmai elmélet és

gyakorlat együtt 21 756+70 21 735

Összesen 31,5 1134+70 32,5 1137,5

8-10% szabad sáv

(közismereti rész) 1,5 54 1,5 52.5

8-10% szabad sáv

(szakmai rész) 2 72 2 70

Mindösszesen

(teljes képzés ideje) 35 1260+70 36 1260

A részszakképesítés oktatására fordítható idő 1703 óra (756+70+735+72+70) nyári

összefüggő gyakorlattal és szakmai szabadsávval együtt.

1. számú táblázat

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként

szabadsáv nélkül

Szakmai követelmény-

modulok Tantárgyak

Heti óraszám

9. évfolyam 10. évfolyam

elméleti gyakorlati ögy elméleti gyakorlati

10067-12

Gépírás és

dokumentumkészítés,

iratkezelés

Gépírás és

iratkezelés

gyakorlat

4

70

5

Levelezési

ismeretek 6 5

Levelezési

ismeretek

gyakorlat

6 6

10070-12

Munkahelyi

kommunikáció

Kommunikáció

alapjai 4 3

Üzleti

kommunikáció

gyakorlat

3 4

Testnevelés 5 5

Magyar Nyelv 4 4

125

Társadalmi ismeretek 2 2

Osztályfőnöki 1 1

Összes heti elméleti/gyakorlati óraszám 22 13 20 15

Összes heti/ögy óraszám 35 70 35

Jelmagyarázat: ögy/összefüggő szakmai gyakorlat

A kerettanterv-adaptáció szakmai tartalma - a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII.

törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően - a nappali rendszerű oktatásra meghatározott

tanulói éves kötelező összes óraszám szakmai elméleti és gyakorlati képzésre rendelkezésre

álló részének legalább 90%-át lefedi.

Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola

szakmai programjában kell rendelkezni.

A szakmai és vizsgakövetelményben a részszakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat

arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.

126


A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma

évfolyamonként

Szakmai

követelménymodul Tantárgyak/témakörök

Óraszám

Összesen 9. évfolyam 10. évfolyam


10067-12

Gépírás és


iratkezelés

Gépírás és iratkezelés

gyakorlat 144 175 319

Vakírás alapjai 72 70 142

Dokumentumok

szerkesztése, készítése,

szövegszerkesztő programok

72 105 177

Levelezési ismeretek 216 175 391

Üzleti levelezés sajátosságai 144 70 214

Hivatali, üzleti és

magánlevelezés 72 105 177

Levelezési ismeretek


Üzleti levelek készítése,

fogadása, továbbítása 108 105 142

A hivatali, üzleti élet

levelezésének lebonyolítása 108 105 142

10070-12

Munkahelyi

kommunikáció

Kommunikáció alapjai 144 105 249

Kommunikáció folyamata,

fajtái, etikett és

protokollszabályok

72 70 35 107

Nyelvhelyesség szóbeli és

írásbeli elemei,

nyelvhasználati szabályok,

72 70 142

Üzleti kommunikáció


Üzleti nyelvi kultúra 36 35 71

Üzleti magatartás,

társalgási protokoll 36 35 71

A viselkedéskultúra

szabályai 36 70 106

Összes éves elméleti/gyakorlati óraszám: 360 396 280 455 1491

Összes éves/ögy óraszám: 756 70 735 1561

Elméleti óraszámok/aránya 640/41%

Gyakorlati óraszámok/aránya 921/ 59%


A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8. § (5) bekezdésének megfelelően a

táblázatban a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező összes óraszám

szakmai elméleti és gyakorlati képzésre rendelkezésre álló részének legalább 90%-a

felosztásra került.

A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat


A tantárgyakra meghatározott időkeret kötelező érvényű, a témakörökre kialakított óraszám

pedig ajánlás.”

127

128

A

10067-12 azonosító számú

Gépírás és dokumentumkészítés, iratkezelés

megnevezésű

szakmai követelménymodul

tantárgyai, témakörei

129

A 10067-12 azonosító számú Gépírás és dokumentumkészítés megnevezésű szakmai

követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő

kompetenciák

10067-12


Gépírás és

iratkezelés

gyakorlat

Levelezési

ismeretek

Levelezési

ismeretek

gyakorlat

Vak

írás

ala

pja

i

Do

ku

men

tum

ok

szer

kes

ztés

e, k

észí

tése

,

szöv

egsz

erkes

ztő p

rog

ram

ok

Üzl

eti

lev

elez

és

sajá

toss

ágai

Hiv

atal

i, ü

zlet

i és

mag

ánle

vel

ezés

Üzl

eti

lev

elek

kés

zíté

se,

fogad

ása,

tov

ábbít

ása

A h

ivat

ali,

üzl

eti

élet

lev

elez

ésén

ek l

ebony

olí

tása

FELADATOK

Adatbeviteli feladatot végez a tízujjas vakírás

technikájával x

Kezeli a számítógépet és tartozékait x x x

Dokumentumot szerkeszt szövegszerkesztő

programmal x x x

Diktálás után ír és a bevitt dokumentumot

megszerkeszti x x x

Kéziratról, javított, felülírt dokumentumról másol és

megszerkeszti azt x x x

Utasítások szerint elkészíti (megszerkeszti) a szervezet

belső iratai x x

Üzleti levelet készít a hivatali, üzleti élet elvárásainak

megfelelően x x x

Táblázatba adatokat tölt fel és megszerkeszti a

táblázatot x x

Kimutatást, diagramot készít, számításokat végez

táblázatkezelő programmal x x

Adatbázist tölt fel és egyszerű szűréseket végez x x x

Levelet fogad és továbbít elektronikusan x x x

Betartja az adatfelhasználás szabályait, az adatvédelem

előírásait x x x x

Idegen nyelvű dokumentumokat másol legalább egy

idegen nyelven x x x x

Feladatvégzéséhez előkészíti a technikai és tárgyi

feltételeket, valamint az egészséges és biztonságos

munkakörülményeket

x x

Irodatechnikai, információs és kommunikációs

eszközöket kezel x x x

Ügyirat- és dokumentumkezelési feladatokat végez

(hagyományosan és elektronikusan) x x x x

Elkészíti az iratkezelés és irattárolás írásbeli

dokumentumait x x

SZAKMAI ISMERETEK

A tízujjas vakírás alapelvei, szabálya x

A képernyős munkahelyek egészségügyi kockázata x x

A biztonságos munkavégzés követelménye x x

A dokumentumok típusai, fajtái x x x x

130

A dokumentumszerkesztés követelményei x x x

A táblázatkészítés műveletei x x x x

Az adatbázis készítésének műveletei x x x

Az iratok fajtái; készítésük tartalmi, formai és nyelvi

követelményei x x x

Egyszerű ügyiratok x x

Szervezetek belső iratai x

A hivatalos szervekkel való kapcsolattartás iratai x x

Az üzleti élet gazdasági, kereskedelmi levelei x x x

A munkavállalással kapcsolatos iratok x x x

A levelezés és elektronikus kapcsolattartás udvariassági

szabályai x x x x

A számok, írásjelek, speciális karakterek írástechnikai és

helyesírási szabályai x x x x x

Irodafajták, irodatípusok, az iroda kialakításának

ergonómiai követelmények x x x

Környezetvédelmi szempontok az irodában x

Az adat- és információkezelés folyamata az irodai

munkában: információforrás, - szerzés, - rögzítés, -

feldolgozás

x x x x x

Adatvédelem és a biztonságos adathasználat szabályai x x x

Irodatechnikai, információs és kommunikációs eszközök

működésének alapelvei, használatuk szabályai x x x

Az ügyirat- és dokumentumkezelés alapelvei, folyamata x x x x

Az iratkezelés és - tárolás teendői, dokumentumai x x x x x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

A tízujjas vakírás (150 leütés/perc) x x

Számítógépes irodai programok alkalmazása x x x x

Olvasott és hallott szakmai szöveg megértése x x

Írásbeli dokumentumok formázása x x

Információforrások kezelése (szabályok, előírások,

rendelkezések) x x

SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK

Mozgáskoordináció x x

Precizitás x x x x x

Monotónia-tűrés x x x

131

TÁRSAS KOMPETENCIÁK

Irányíthatóság x x x x x x

Visszacsatolási készség x x x

Motiválhatóság x x x x

MÓDSZER KOMPETENCIÁK

Figyelemösszpontosítás x x x x x x

Kontroll (ellenőrzőképesség) x x x x x

Eredményorientáltság x x x x x x

132

1. Gépírás és iratkezelés gyakorlat tantárgy 319 óra

1.1. A tantárgy tanításának célja

A Gépírás és iratkezelés gyakorlat gyakorlati oktatás alapvető célja, hogy a tanulók

sajátítsák el a vakírás technikáját és bármilyen szöveg- és adatbeviteli feladatokat el

tudjanak végezni számítógépen és írógépen egyaránt. Legyenek képesek

szövegszerkesztésre és tetszőleges forrás alapján dokumentumkészítésre. Ismerjék és

alkalmazzák a különböző technikai és tárgyi feltételeket. Alkalmazzák az iratkezelési

előírásokat.

1.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak

Magyar irodalom és magyar nyelvtan.

1.3. Témakörök

1.3.1. Vakírás alapjai 142 óra

A tízujjas vakírás módszerei, a billentyűk kezelésének módja, szabályai .

Test-, kar-, kéz- és ujjtartás.

Számok, írásjelek, speciális karakterek írástechnikai és helyesírási szabályai.

A betűk megtanulása különböző betűkapcsolási és szógyakorlatokkal, folyamatos

mozdulatelemzéssel, másolással.

Diktálás/olvasás utáni írás és a bevitt dokumentum megszerkesztése.

Sebességfokozás különböző szövegek írásával, a gépíráskészség fokozása.



Önálló fogalmazással gépelés megtanulása.

Másolás kéziratról . Kéziratról, javított, felülírt dokumentumról másolás és

szerkesztés.

Idegen nyelvű dokumentum másolása.

Elektronikus írás szabályai.

Hallás utáni írás technikája.

Iratsablon szerkesztése.

1.3.2. Dokumentumok szerkesztése, készítése, szövegszerkesztő programok177 óra

Dokumentumok típusai, fajtái.

Irat- és dokumentumszerkesztés szabályai.

Számítógépes nyomtatvány, űrlap és sablon szerkesztése.

Körlevélkészítés elemei, technikája.

Elektronikus címzés és etikett készítés gyakorlata.

Elektronikus levelezés technikája és szabályai.

Hallott szöveg alapján szerkesztett szöveg elkészítése

Formázás, tabulálás, stílusok használata

Kész szövegek átszerkesztése, formázása, stílusok használata.

Levelek adott téma alapján történő megfogalmazása, megírása

Meghívók elkészítése, szövegbe kép, ábra illesztése.

Levelek írása, szerkesztése.

Különböző szövegszerkesztő programok megismerése, kipróbálása, összehasonlítása.

Adatbázis feltöltés és egyszerű szűrés.

Táblázatok készítése, kezelése.

133

Hivatkozások használata.

Adatbázisból történő információkinyerés, adatbázis adatainak használata.

Kimutatások készítése

Adatok ábrázolása diagramok segítségével.

1.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)

Tanterem és/vagy szakmaspecifikus tanműhely vagy szakmaspecifikus gazdálkodó

szervezetnél

1.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói

tevékenységformák (ajánlás)

1.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)

Sorszám Alkalmazott oktatási

módszer neve

A tanulói tevékenység

szervezeti kerete

Alkalmazandó eszközök és

felszerelések (SZVK 6. pont

lebontása, pontosítása) egyéni csoport osztály

1.1. szemléltetés x -

1.2. projekt x -

1.3. kooperatív tanulás x -

1.4. szimuláció x -

1.5. szerepjáték x -

1.6. házi feladat x -

134

1.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák

(ajánlás)

Sor-

szám Tanulói tevékenységforma

Tanulói tevékenység

szervezési kerete

(differenciálási módok) Alkalmazandó

eszközök és

felszerelések (SZVK 6.

pont lebontása,

pontosítása)

Eg

yén

i

Cso

po

rt-

bo

ntá

s

Osz

tály

-

ker

et

1. Információ feldolgozó tevékenységek

1.1. Olvasott szöveg önálló feldolgozása x -

1.2. Olvasott szöveg feladattal vezetett

feldolgozása x -

1.3. Olvasott szöveg feldolgozása

jegyzeteléssel x -

2. Ismeretalkalmazási gyakorló

tevékenységek, feladatok

2.1. Írásos elemzések készítése x -

2.2. Leírás készítése x -

2.3. Válaszolás írásban mondatszintű

kérdésekre x -

2.4. Tesztfeladat megoldása x -

3. Csoportos munkaformák körében

3.1. Feladattal vezetett kiscsoportos

szövegfeldolgozás x -

3.2 Kiscsoportos szakmai munkavégzés

irányítással x -

3.3. Csoportos helyzetgyakorlat x -

3.4. Csoportos versenyjáték x -

1.6. A tantárgy értékelésének módja

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti

értékeléssel.

2. Levelezési ismeretek tantárgy 391 óra


A Levelezési ismeretek I. elméleti oktatásának alapvető célja, hogy a tanulók megismerjék

az iratok fajtáit, tartalmi-formai-nyelvi követelményeit. Biztonsággal alkalmazzák a

hivatali és az üzleti levelezés szabályait, azon belül kezeljék a gazdasági és a

kereskedelmi levelezés folyamatát.


Magyar irodalom

2.3. Témakörök

2.3.1. Üzleti levelezés sajátosságai 214 óra

Levelezési alapfogalmak.

135

A levél típusai, fajtái.

Adatfelhasználás szabályai, adatvédelmi előírások.

Üzleti levél készítés az üzleti élet elvárásai szerint.

Irat, okirat, ügyirat csoportosítása, jellemzői.

Sablonok használata.

Kereskedelmi levelek fajtái, formai követelményei.

Levél fogadás és továbbítás fajtái.

Munkavédelmi előírások

Írásbeli kapcsolatok formái, szabályai

A levelek szabvány szerinti írása

Iratkezelés, irattárolás szabályainak megfelelő dokumentumok készítése.

2.3.2. Hivatali, üzleti, és magánlevelezés 177 óra

Üzleti levél készítése.

Számítógép és tartozékainak kezelése.

Az üzleti életben előforduló levelek típusai (gazdasági, kereskedelmi).

Az ügyirat- és dokumentumkészítés alapelvei és folyamata.

Egyszerű ügyiratok (meghatalmazás, kötelezvény, elismervény stb.).

A hivatalos szervekkel való kapcsolattartás iratai.

Üzleti levelek fogadása, iktatása, mentése, továbbítása

Adás-vétellel kapcsolatos iratok

Az anyaggazdálkodással kapcsolatos iratok

Egyszerű jogi iratok

Munkaviszonnyal kapcsolatos iratok

Vállalaton belüli iratok

Írásbeli kapcsolatok szervezése

Hivatalos és személyes iratok

Ügyvitel és levelezés a magyar szabványok szerint

Elektronikus levelezés.


Tanterem





módszer neve


szervezeti kerete




1.1 magyarázat x -

1.2. elbeszélés x -

1.3. kiselőadás x -

1.4. megbeszélés x -

1.5. vita x -


1.7. projekt x -




136



(ajánlás)

Sor-



szervezési kerete


eszközök és


pont lebontása,

pontosítása)

Eg

yén

i

Cso

po

rt-

bo

ntá

s

Osz

tály

-

ker

et




feldolgozása x -

1.3. Információk önálló rendszerezése x -

1.4. Információk feladattal vezetett

rendszerezése x -






kérdésekre x -






irányítással x -




értékeléssel.

3. Levelezési ismeretek gyakorlat tantárgy 284 óra


A Levelezési ismeretek II. tantárgy gyakorlati oktatásának alapvető célja, hogy a tanulók

megismerjék a hivatali illetve hivatalos levélkészítés hagyományos és digitális formáját.

Biztonsággal és önállóan tudjon levelezést folytatni a partnerekkel, ezt a levelezést

kezdeményezni, bonyolítani valamint lezárni. Legyen képes szóróanyagot, ismertetőket

tervezni, összeállítani, alkalmazza az üzleti és hivatali formai elvárásokat levélkészítés

körben.


Magyar irodalom

3.3. Témakörök

137

3.3.1. Üzleti levelek készítése, fogadása, továbbítása 142 óra

Hivatalos levelek fajtái. Hivatalos levelek szerkesztése.

Levelezés hagyományos és digitális formában.

Hagyományos és digitális levelezés szabályai.

Iktatás hagyományosan és elektronikus iktatórendszer segítségével.

Jelentések, beszámolók készítése.

Értekezletek jegyzőkönyveinek elkészítése, formázása, szerkesztése, terítése,

archiválása.

Szerződések, járulékos levelezés. Adás-vétel, munkaszerződés, hivatalos levelezés.

Jegyzőkönyv formai, szerkezeti elemei.

Iratok iktatása, tárolása, őrzése.

Üzleti levelek formai követelményei.

Üzleti levél szerkesztése, készítése.

Irodatechnikai készülékek kezelése.

A levelezés és elektronikus kapcsolattartás szabályai.

3.3.2. A hivatali, üzleti élet levelezésének lebonyolítása 142 óra

A dokumentumok típusai, fajtái.


A dokumentumszerkesztés követelményei.

Az iratkezelés és irattárolás írásbeli dokumentumainak elkészítése.


A munkavállalással kapcsolatos iratok.

Szervezetek belső iratai.

Egyszerű ügyiratok.


Vállalkozás létesítésével, folytatásával és megszüntetésével kapcsolatos

dokumentumok elkészítése.



szervezetnél





módszer neve


szervezeti kerete





1.2. projekt x -





(ajánlás)

138

Sor-



szervezési kerete


eszközök és


pont lebontása,

pontosítása)

Eg

yén

i

Cso

po

rt-

bo

ntá

s

Osz

tály

-

ker

et




feldolgozása x -



rendszerezése x -




2.2. Szöveges előadás egyéni felkészüléssel x -

2.3. Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban x -

2.4. Tapasztalatok helyszíni ismertetése

szóban x -





irányítással x -




értékeléssel.

139

A


Munkahelyi kommunikáció

megnevezésű



140

A 10070-12 azonosító számú Munkahelyi kommunikáció megnevezésű szakmai


kompetenciák

10070-12


Kommunikáció alapjai Üzleti kommunikáció

gyakorlat

Ko

mm

un

ikác

ió f

oly

amat

a, f

ajtá

i,

etik

ett

és p

roto

ko

llsz

abál

yo

k

Ny

elv

hel

yes

ség

szó

bel

i és

írá

sbel

i

elem

ei,

ny

elv

has

znál

ati

szab

ály

ok

,

Üzl

eti

ny

elv

i k

ult

úra

Üzl

eti

mag

atar

tás,

tár

salg

ási

pro

toko

ll

A v

isel

ked

ésk

ult

úra

sza

bál

yai

FELADATOK

Betartja a viselkedéskultúra követelményeit x x x x

Alkalmazza az üzleti és hivatali élet protokoll-

előírásait x x

Betartja az irodai munka etikai szabályait x x x

Partnerkapcsolatokat ápol x x x

Információt kér, gyűjt hagyományos és elektronikus

úton x

Tájékoztatást ad írásban, szóban, telefonon és

elektronikusan x x

Írásbeli és szóbeli kommunikációjában fokozottan

ügyel a nyelvhelyességi és nyelvhasználati szabályok

betartására

x x

Kapcsolattartást szolgáló írásbeli dokumentumokat

készít x

Továbbképzéseken, tréningeken vesz részt x

SZAKMAI ISMERETEK

A kommunikáció folyamata és fajtái x

A szóbeli és írásbeli kommunikáció x x

A nem-verbális kommunikáció x x x

Az elektronikus kapcsolattartás alapvető szabályai

(netikett) x

A kommunikációs zavarok fajtái és elhárításuk

módjai x

Kommunikációs különbségek (kultúrák közötti,

érzelmi, hatalmi, nemi, környezeti stb.) x x

Üzleti nyelvi kultúra x

A nyelvhelyesség szóbeli és írásbeli elemei,

nyelvhasználati szabályok x

A közéleti megnyilvánulás fajtái x x x x x

A viselkedéskultúra alapszabályai x

Az üzleti magatartás és protokoll előírásai x

Az irodai munka etikai szabályai x

A munkahelyi kapcsolatok (felettessel, munkatárssal,

ügyfelekkel) x

A munkahelyi viselkedés alapnormái x

141

A munkahelyi konfliktusok és kezelési módjaik x

Ügyféltípusok, ügyfélkapcsolatok kezelésének

módjai x

A személyiségfejlesztés lehetőségei x

Álláskeresési technikák x x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Olvasott szakmai szöveg megértése x x x

Hallott köznyelvi és szakmai szöveg megértése x x x x

A helyes beszéd technikája x

Szóbeli megnyilvánulás (a szakmai beszéd) x x

Szabályértelmezés, szabálykövető magatartás x x x


Pontosság x x x x x

Önfegyelem x x

Szervezőkészség x


Nyelvhelyesség x

Konfliktusmegoldó készség x

MÓDSZER KOMPETENCIÁK

Helyzetfelismerés x x

Ismeretek helyénvaló alkalmazása x x x

142

4. Kommunikáció alapjai tantárgy 249 óra


A kommunikáció alapjai elméleti oktatás alapvető célja, hogy a tanulók elsajátítsák a

kommunikáció különböző fajtáit, felismerjék azokat és annak megfelelően kezeljék.

Legyenek tisztában a kommunikáció fontosságával, az ügyfelekre gyakorolt hatásának

jelentőségével. Képessé kell tenni a tanulókat arra, hogy a kommunikáció helyes

megválasztásával hatékonyan végezzék munkájukat


Magyar irodalom

4.3. Témakörök

4.3.1. Kommunikáció folyamata, fajtái, etikett és protokollszabályok

107 óra

A kommunikáció fogalma, fajtái.


A szóbeli és írásbeli kommunikáció típusai.

A nonverbális kommunikáció.

Kommunikációs stílusok, kommunikációs csatornák.

Kommunikációs különbségek (kultúrák közötti, érzelmi, hatalmi, nemi, környezeti

stb.)

A kommunikáció szerepe a problémák feltárásában és megoldásában.

A konfliktusok és kezelési módjaik.

A kommunikáció folyamata és fajtái.

A kommunikáció etikai és protokollszabályai.

Tárgyalási technikák.

Köszönés, megszólítás, kézfogás

Bemutatkozás

A kommunikációs zavarok fajtái.

Tömegkommunikáció jellegzetességei.

4.3.2. Nyelvhelyesség szóbeli és írásbeli elemei, nyelvhasználati szabályok

142 óra

Írásbeli és szóbeli kommunikációjában fokozottan ügyel a nyelvhelyességi és

nyelvhasználati szabályok betartására.

Olvasott szakmai szöveg megértése.

Hallott köznyelvi és szakmai szöveg megértése.

A helyes beszéd technikája.

Szóbeli megnyilvánulás (a szakmai beszéd).

Szabályértelmezés, szabálykövető magatartás.


Tanterem




143


módszer neve


szervezeti kerete




1.1 magyarázat x -




1.5. vita x -


1.7. projekt x -






(ajánlás)

Sor-



szervezési kerete


eszközök és


pont lebontása,

pontosítása)

Eg

yén

i

Cso

po

rt-

bo

ntá

s

Osz

tály

-

ker

et




feldolgozása x -


jegyzeteléssel x -



rendszerezése x -







szóban x -





irányítással x -




értékeléssel.

144

5. Üzleti kommunikáció gyakorlat tantárgy 248 óra


Az Üzleti kommunikáció gyakorlat célja, a hallgatók felkészítése a saját és a vállalat

érdekeinek érvényesítésére, ehhez szükséges alapfogalmak és alapkészségek megtanítása,

a sikeres tárgyalás "kellékeinek" megismertetése, alkalmazásának gyakoroltatása.


Magyar irodalom

5.3. Témakörök és elemeik

5.3.1. Üzleti nyelvi kultúra 71 óra

Az Üzleti kommunikáció gyakorlat fajtái.

Üzleti nyelvi kultúra szabályai.

Kommunikáció fogalma, fajtái, típusai.

A tárgyalás előkészítése, lebonyolítása.

Tárgyalástechnika.



5.3.2. Üzleti magatartás, társalgási protokoll 71 óra

Az üzleti magatartás és protokoll előírásai.

Az üzleti etikett szabályai.

Viselkedéskultúra jellemzői.

Kommunikációs különbségek típusai, fajtái, jellegzetességei.

Telefonos kapcsolattartás.

5.3.3. A viselkedéskultúra szabályai 106 óra

A viselkedéskultúra alapszabályai.


Az irodai munka etikai szabályai.

A munkahelyi kapcsolatok (felettessel, munkatárssal, ügyfelekkel).

A munkahelyi viselkedés alapnormái.

A munkahelyi konfliktusok és kezelési módjaik.

Ügyféltípusok, ügyfélkapcsolatok kezelésének módjai.

Megjelenés, öltözködés

Köszönés, kézfogás

Megszólítás, bemutatkozás

Ajándék, névjegykártya

Viselkedéstechnika elemei

Előzékenység

Fellépés

Figyelmesség

Illedelmesség (Jó modor, Udvariasság, Tapintat)

Jellem

Lelkiismeret

Megjelenés

145

Önuralom és türelem

Pontosság



szervezetnél





módszer neve


szervezeti kerete





1.2. projekt x -






(ajánlás)

Sor-



szervezési kerete


eszközök és


pont lebontása,

pontosítása)

Eg

yén

i

Cso

po

rt-

bo

ntá

s

Osz

tály

-

ker

et




feldolgozása x -






kérdésekre x -




irányítással x -




értékeléssel.

146

Összefüggő szakmai gyakorlat

OKJ szerinti részszakképesítés oktatásához

1/9. évfolyamot követően 70 óra

Az összefüggő nyári gyakorlat egészére vonatkozik a meghatározott óraszám, amelynek

keretében az összes felsorolt elemet kötelezően oktatni kell az óraszámok részletezése nélkül,

a tanulók egyéni kompetenciafejlesztése érdekében.

Szakmai követelménymodulok Tantárgyak/Témakörök

10067-12

Gépírás és dokumentumkészítés,

iratkezelés

Gépírás és iratkezelés gyakorlat

Vakírás alapjai

Dokumentumok szerkesztése, készítése,


10070-12


Üzleti kommunikáció gyakorlat

Üzleti nyelvi kultúra

Üzleti magatartás, társalgási protokoll

A viselkedéskultúra szabályai

10067-12 Gépírás és dokumentumkészítés, iratkezelés szakmai követelménymodul

Gépírás és iratkezelés gyakorlat tantárgy

Vakírás alapjai



Diktálás utáni írás és a bevitt dokumentum megszerkesztése.

Másolás kéziratról. Kéziratról, javított, felülírt dokumentumról másolás és szerkesztés.



Dokumentumok szerkesztése, készítése, szövegszerkesztő programok






Levelek adott téma alapján történő megfogalmazása, megírása.









147

10070-12 Munkahelyi kommunikáció szakmai követelménymodul

Üzleti kommunikáció gyakorlat tantárgy




















148

Indítva 2014/15. tanévtől


a

31 346 02




tanulásban akadályozottak (st) számára

a 54 346 01 Irodai asszisztens szakképesítés kerettanterve alapján





valamint





– a 31 346 02 Számítógépes adtarögzítő részszakképesítés szakmai és

vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet,


alapján készült.



A részszakképesítés megnevezése: Számítógépes adatrögzítő

A szakmacsoport száma és megnevezése: 16. Ügyvitel

Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXV. Ügyvitel



149



vagy iskolai előképzettség hiányában

Bemeneti kompetenciák: a képzés megkezdhető a részszakképesítés szakmai és

vizsgakövetelményeit kiadó rendelet 3. számú mellékletében a 16. Ügyvitel szakmacsoportra

meghatározott kompetenciák birtokában


Pályaalkalmassági követelmények: szükségesek









alkalmazható:


- -

Tárgyi feltételek



részletei az alábbiak: nincs


nincs

150

VII. A fogyatékossági típushoz kapcsolódó általános információk, javaslatok

Módszertani ajánlás a tanulásban akadályozott tanulók szakmai képzéséhez

A módszertani ajánlás alkalmazható szegregált (speciális szakiskolai) vagy integrált (többségi

szakképző intézményben vagy csoportban) szervezeti formában, valamint speciális elemeinek

átvételével a felnőttképzés keretében is.

A tanulási akadályozottság jellemzői A tanulási akadályozottság a tanulás minden területére kiterjed, hosszan tartó, végigkíséri a

gyermeket egész iskolai pályafutása alatt. A tanulási képesség fejlődésében olyan átfogó zavar

következik be, amely jelentősen akadályozza a gyermek tanulását. Gyógypedagógiai

eszközökkel ezen az állapoton sokat lehet változtatni, és meg lehet előzni a tanulási

akadályozottság további romlását. A tanulásban akadályozott gyermekek gyógypedagógiai

segítségnyújtással a többségi iskolát is látogathatják. Ha azonban nem kapnak elég segítséget,

akkor kudarc-kudarcra halmozódik, egyre jobban elfordulnak az iskolától, tanulási kedvük

(motivációjuk) és önértékelésük rohamosan csökken, és ezzel életesélyeik is romlanak.

Megfelelő segítséggel azonban ez elkerülhető és hozzá lehet őket segíteni az örömmel és

figyelemmel végzett eredményes tanuláshoz. A segítség a fiatal egyéni fejlesztését és a

tanulási környezet számára megfelelővé alakítását egyaránt jelenti.

Ha ennél pontosabban szeretnénk megfogalmazni a tanulási akadályozottságot, akkor az

alábbi definícióhoz nyúlhatunk:

„A tanulásban akadályozottak csoportjába tartoznak azok a gyermekek, akik az idegrendszer

biológiai és/vagy genetikai okokra visszavezethető gyengébb funkcióképességei, illetve

kedvezőtlen környezeti hatások folytán tartós, átfogó tanulási nehézségeket, tanulási

képességzavart mutatnak.” (Mesterházi, 1998, 54.) Tehát az idegrendszeri károsodás mellett

és helyett ebben a definícióban megjelenik a szociális környezet igen erős hatása, amely a

későbbi tanulási sikerességet meghatározóan befolyásolhatja.

A tanulási akadályozottság megállapítását a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és

Rehabilitációs Bizottság szakemberei végzik komplex vizsgálatok alapján. Szakértői

véleményben rögzítik a fogyatékosság tényét, megjelölve egyúttal a fejlesztés irányait.

A tanulási akadályozottság – ahogy már szó volt róla – elsősorban iskolai tanulási

helyzetekben jelentkezik, összefüggésben az alapképességek eltérő, lelassult fejlődésével,

melynek következményei sok esetben a középiskolás fiatal tanulási teljesítményében is

megjelennek, ezért az oktatás során még ekkor is figyelemmel kell lenni rájuk. A problémák

az érzékelés-észlelés (percepció), a kivitelezés-végrehajtás, a szocio-emocionális területeken,

valamint a kommunikáció terén egyaránt jelentkezhetnek.

A társas kapcsolatokban, a szociális interakciókban jelentkező nehézségek a tanulásban

akadályozott emberek esetében igen gyakoriak, még akkor is, ha az iskolát befejezve sikerül

munkát találniuk, családot alapítaniuk. A szociális készségek fejlesztésének a hívei szerint a

„mentális zavarok egy részét a szociális kompetencia hiánya okozza”. Ha ez így van, akkor

jelentős eredményeket lehet elérni, ha figyelmünket a szociális készségek fejlesztésére

fordítjuk, s energiát fektetünk bele mind a tanórákon, mind pedig azokon kívül.

A szegregált és integrált szervezeti formák Szegregált intézményekben tanulnak olyan tanulásban akadályozott diákok, akik egyéni

szükségleteik miatt nem képesek integrált oktatásban részt venni. Ezekben a gyógypedagógiai

151

intézményekben megfelelő végzettségű szakemberek, gyógypedagógusok dolgoznak,

valamint speciális tantervet alkalmaznak, mindezt kislétszámú osztályokban.

Integráció esetében a tanulásban akadályozott fiatalok és a nem tanulásban akadályozott

fiatalok együtt vesznek részt a tanítási folyamatban, a szabadidős tevékenységekben. A

tanulásban akadályozott gyermekek többségi iskolai nevelésének esetében az integráció

feladata, hogy a számukra szükséges pedagógiai többletszolgáltatásokat az ép fejlődésű

kortárscsoporton belül kapják meg.

Az integráció feltételei a következők (ezek természetesen a szegregált intézményekben is

jelen vannak).

1. Objektív tényezők

Az objektív tényezők közé tartoznak a tanulásban akadályozott gyermek iskolai boldogulását

segítő tárgyi feltételek.

Az iskolának ki kell dolgoznia egy egységes, minden tanulóra kiterjedő, azonos

tananyagot közvetítő tantervet, eltérés mindössze a tanulóktól elvárt, az egyéni

képességekhez illeszkedő követelmények szintjén jelentkezhet.

A kisebb osztálylétszámú osztály kialakításakor figyelembe kell venni a fiatal tanulási

akadályozottságát, így az osztályban 2 főnek számít, mert tanítása több figyelmet,

megsegítést és speciális bánásmódot igényel.

2. Szubjektív tényezők

A befogadó pedagógus szemlélete, módszerei, segítőkészsége, kreativitása, valamint a

fogyatékosságról szóló ismeretei.

A szülők támogatása, hozzáállása és aktivitása.

A gyógypedagógus érzékenysége a probléma, illetve a gyermek iránt, felkészültsége,

szakmai tudása, személyisége. A szakemberek közti kapcsolatrendszerben a

leglényegesebb a pedagógus és a gyógypedagógus jó kapcsolata.

A társak és a környezet elfogadása. A sikeres integráció, beilleszkedés és elfogadás a

személyiség szempontjából nézve kétirányú. Múlik azon is, hogy a környezet, az

osztálytársak mennyire elfogadóak, mennyire hajlandóak a viselkedésükön változtatni

ahhoz, hogy a fogyatékos gyermeket olyannak fogadják el amilyen, és igyekezzenek

egyenrangúként kezelni. De múlik a fogyatékos gyermek személyiségén is. Minél

fiatalabb korban kerül sor az integrációra annál nagyobb eséllyel lesz sikeres.

Az integráció formái lehetnek:

Lokális integráció:az integráció legegyszerűbb és viszonylag könnyen megvalósítható

változata, amikor a sajátos nevelési igényű és a nem sajátos nevelési igényű tanulók

között semmilyen kapcsolat nem áll fenn, mindössze az iskola épülete közös. A

tanulásban akadályozott tanulók külön osztályokban, csoportokban tanulnak.

Szociális integráció: ebben a formában már tudatosan szervezett az együttnevelés, a

tanulásban akadályozott fiatalok a foglalkozásokon, a tanórákon kívüli időben találkoznak

a többségi iskolába járó kortársaikkal.

Funkcionális integráció: az integrációnak ezen formája is két szinten valósulhat meg. A

sajátos nevelési igényű és a nem sajátos nevelési igényű tanulók csoportja egy épületben

tanul, külön osztályban, azonban a két párhuzamos osztály órarendjét tudatosan úgy

szervezik, hogy bizonyos óráik egybeessenek (pl. készségórák, bizonyos tanórák). Így a

két csoport találkozása tervezett és rendszeres, az együtt eltöltött időnek van célja. A teljes

integráció az integráció legmagasabb szintje, amikor együtt fejlesztik a gyermekeket, a

tanulásban akadályozott gyermek a tanítási idő minden percét ép kortársaival tölti el.

Az integrációnak számos előnye lehet a tanulásban akadályozott fiatalok esetében. Kutatások

igazolták, hogy fejlesztő környezetet jelent számukra ez a kortárs közösség, amely jelentheti

152

azt, hogy tanulnak a többiektől, ingergazdag környezetben vannak, több ismerethez

hozzájuthatnak, de akár azt is, hogy gyorsabb fejlődés tapasztalható náluk. A tanulók

személyiségfejlődésében is pozitív változásokat hozhat, például: nő az önbizalmuk. Hosszabb

távon sikeresebb lehet a társadalmi beilleszkedése azoknak a tanulóknak, akik integrált

környezetben vettek részt az oktatás-nevelés folyamatában. Emellett barátságok alakulhatnak

ki, valamint megtanulhatják a segítségkérést, illetve annak elfogadását is a fiatalok.

Módszertani javaslatok A tananyag feldolgozása során alapvető szempontok:

- az ismeret sokoldalú szemléltetése, elméleti ismeretek gyakorlati megerősítése,

- az új ismeretek fokozatos, kisebb lépésekben történő közlése,

- az ismeretek többszöri ismétlést, begyakorlást igénylő rögzítése,

- az alapvető ismeretek folyamatos felidézése,

- a hiányzó vagy nem megfelelő mélységű ismeretek időbeni pótlása,

- az egyes tantárgyakban megjelenő azonos ismeretanyag összehangolása,

- lényeges elemek, ok - okozati összefüggések kiemelése, megláttatása, rész - egész

viszonyának bemutatása,

- a tananyag feldolgozása során a vizsgakövetelményekben megfogalmazottakat

hangsúlyosan kell kezelni.

A hatékony tantermi gyakorlat érdekében az alábbi tényezőket tekintjük lényegesnek:

1. Kooperatív tanulás: a kortársakkal való közös munka és a kooperatív tanulás hatékonyan

fejlesztik a tanulók értelmi és szociális-érzelmi képességeit. A kooperatív tanulás minden

tanulónak hasznára válik: az a tanuló, aki magyaráz a másiknak, jobban és hosszabb időre

megjegyzi az információt, az pedig, akinek magyaráznak, az ismeretszintjének megfelelőbb

információkat kap, hiszen társa felfogási képessége alig magasabb, mint az övé.

2. Együttműködésen alapuló problémamegoldás csökkentheti a zavaró magatartás

mennyiségét és intenzitását a tanórák alatt. Fontos, hogy az osztály szabályait (házirendet) az

egész osztály közreműködésével alakítsák ki, és hogy mindig jól látható helyen legyen

elhelyezve az osztályteremben.

3. A heterogén csoportalkotás hozzájárulhat a tanulásban akadályozott tanulók és többségi

társaik között növekvő szakadék csökkentéséhez, valamint elősegítheti a diákok és a tanárok

pozitív hozzáállását a sajátos nevelési igényű tanulókhoz. A tudásszint szerinti csoportosítás a

tanulásban akadályozott tanulók marginalizációjához vezethet.

4. A differenciálás létjogosultságát az indokolja, hogy a résztvevők alapvetően különböznek

egymástól. Nem tarthatók azok a feltételezések, amelyek egy tényezőt tesznek felelőssé a

gyerekek tanulási folyamatban való részvételének színvonaláért pl.: életkor, intelligencia,

nyelvi fejlettség, apa foglalkozása stb. Helyette inkább több sajátosság együttes hatását kell

feltételeznünk. Azt hogy melyek ezek, pontosan nem tudjuk. Mégis a következő sajátosságait

érdemes a tanulóknak megismerni a differenciálás érdekében: továbbhaladáshoz szükséges

előzetes, megalapozó tudás; aktivizálhatóság; önálló, egyéni munkavégzés terén való

fejlettség; együttműködési képesség színvonala; társas helyzet jellemzői. Mindezeket

figyelembe kell vennünk annak eldöntésekor, hogy közös tanulási vagy differenciált tanulási

feltételeket biztosítunk tanulóink számára. A differenciálás módozatai a következő lehetnek:

Differenciálás a segítségadásban: ha azonos tananyagot dolgozunk fel a tanulásban

akadályozott fiatalok több segítséget igényelhetnek pl.: a feladat megismétlése a nekik

megfelelő nyelvi szinten, a feladat kis lépésekre bontása, példa bemutatása, analógiák

kihasználása, mintaadás stb.

Differenciálás a feladatok szintjén: adhatunk kevesebb feladatot a lassúbb

munkatempójú fiatalok részére, vagy éppen többet a gyorsabbaknak.

153

Differenciálás a tevékenységek szintjén: használhatnak-e a gyerekek valamilyen

eszközt vagy nem. Kötött vagy választható-e a tevékenység. A választási lehetőség

biztosítása fokozhatja a gyerekek motivációját, felelősségérzetüket.

Differenciálás a szociális keretek szintjén: a gyerekek tanulhatnak egyedül, párban,

kiscsoportban (azonos vagy megosztott feladatokon) vagy akár rugalmas tanuló

csoportokban.

Differenciálás a tanulási stílus szerint: egyesek inkább vizuális típusúak, mások

auditív vagy motoros beállítottságúak, de előfordulhat ezeknek a kombinációja is.

Érdemes tájékozódni, hogy adott csoportban melyik dominál és annak megfelelően

alakítani az ismeretközvetítést.

Differenciálás a célok szintjén: mindezek függvényében irreális lehet azonos célok

kitűzése.

Differenciálás az értékelésben: ha a fentieknek megfelelően szervezzük az oktatást,

akkor a szokásos iskolai értékelési módok (osztályzás, egyszavas minősítés)

nehézkessé, szinte lehetetlenné válnak. A legalkalmasabb forma a leíró, szöveges

értékelés lehet, amelynek feltételei is vannak. Az értékelés a konkrét teljesítményre

vagy viselkedésre vonatkozik, sohasem címkéz. Tartalmában komplex, mind pozitív,

mind negatív elemek megjelennek. A fejlődés előző fokához kell, hogy kapcsolódjék

és a perspektíva következő fokát jelöli meg. Emellett a továbblépésre vonatkozóan

konkrét javaslatokat fogalmaz meg, a címzettek számára differenciáltan és érthető

módon.

5. Hatékony tanítás a munka megtervezését és következetes ellenőrzését, a teljesítmény

mérését, értékelését és a magas követelményeket jelenti. A tanulásban akadályozott tanulók

tekintetében ez a módszer az egyéni fejlesztési terv segítségével valósítható meg. Ennek a

pedagógiai tevékenységnek a támogatására hozták létre az „Elektronikus Egyéni Fejlesztési

Tervet”, az EEFT nevű programot (www.eeft.hu). A kialakított struktúra, sok száz oldalas

szakmai támogató szöveg, és a tanulók sikereire, erősségeire építő egyéni fejlesztést támogató

cselekvési tervek hasznos eszközök lehetnek.

6. Otthonos tanulókörzet rendszere: tanulók a tanítás ideje alatt egy kisszámú teremből álló

tanulási környezetben maradnak, és mintegy csoportfeladatként csak néhány pedagógus

biztosítja számukra az oktatást, majdnem minden tantárgy esetében. Különösen a tanulásban

akadályozott tanulók számára fontos ez, hiszen erősíti bennük az érzést, hogy tartoznak

valahová. Ez elősegíti az állandó környezet kialakítását, valamint a nem tudásszint szerint

szervezett oktatás megvalósítását. Magyarországon is van erre kezdeményezés, például:

Dobbantó program (www.fszk.hu)

7. Alternatív tanulási stratégiák segíthetnek abban, hogy a diákok hogyan tanuljanak és

hogyan oldjanak meg problémákat. Soha ne felejtsük le, hogy az ami a tanulásban

akadályozott tanulók javára szolgál, az a többségi tanulók számára is hasznos.

8. Az IKT-s eszközök használata jelentős szerepet kap a habilitációs, rehabilitációs és a

tanórai célok megvalósításában és feladataiban. Az olyan oktatóprogramok, amelyek

valamilyen információszerzési lehetőséget adnak – a multimédia segítségével –, nagyon

alkalmasak arra, hogy a tanulásban akadályozott tanulók számára megkönnyítsék az adott

tananyag megértését, elsajátítását. A látványos, változatos és érdekes oktatóprogramok

segítenek a tervezésben, a rigid gondolkodás oldásában az olvasás megszerettetésében. A

multimédiás elemek (hang, kép, animáció) képesek arra, hogy a fiatalok figyelmét hosszabb

távon fenntartsák, az új ismeretanyagot megértsék, és az IKT-s eszközök segítségével az

elsajátított tananyagról játékos formában győződjenek meg.

http://www.fszk.hu/

154

10. A befogadó értékelésnek jól körülhatárolható elemei vannak. (1) Azok a módszerek és

stratégiák, amelyek segítségével világos képet kaphatunk az oktatás folyamatáról, a tanuló

elért eredményeiről, és amelyek ugyanakkor arról is informálják a pedagógust, hogy a

jövőben min kell változtatnia egyes tanulók vagy csoportok tanítása során. Ezek az elemek

egyrészt segítik a reflektálást az adott időszak alatt elvégzett munkára, másrészt használható

inputokat adnak a következő időszak tervezéséhez, a döntéshozatalhoz. (2) A befogadó

értékelésben gyűjtött információ értéktöbbletet tartalmaz: nem egy adott pillanatról szóló

„felvétel”, hanem figyelembe veszi az adott oktatási környezetet, beleértve az otthoni vagy

egyéb környezeti tényezőket is, befolyásolja a gyerekek tanulását és magát a nevelési-oktatási

folyamatot is. (3) Szerves része azoknak a tényezőknek az értékelése, amelyek hozzájárulnak

a befogadás megteremtéséhez. (4) Jellemzője a tanuló, a tanárok, osztálytársak, szülők és

mások bevonása az értékelésbe. (5) Tartalmaz olyan eljárásokat, amelyek más funkciókat is

betölthetnek. Az iskoláknak aktívan kell támogatniuk az értékelés különféle

megközelítéseinek kifejlesztését, amelyek egyben tükrözik a tanulók ugyancsak különféle

tanulási módjait, és amelyek szintén különféle módon teszik lehetővé az értékeléshez

szükséges tanulási tényanyag összegyűjtését. Ez persze azt feltételezi, hogy az iskolán belül a

tanárok rugalmasan hozhatnak meg olyan döntéseket, mikor értékeljenek, mit értékeljenek és

azt is, hogy a tanárok olyan módszerek alkalmazásához is hozzájutnak, amelyek egy adott

tanuló által kedvelt értékelési eszközök.

Befejezés A (speciális) szakiskolák feladata a munkába álláshoz és az életkezdéshez szükséges

ismeretek átadása, illetve az, hogy készítsenek fel az Országos Képzési Jegyzékben szereplő

szakképesítések körében szakmai vizsgára. Emellett biztosítaniuk kell a tanulásban

akadályozott diákok pályaválasztásának segítését, munkába állásának előkészítését, valamint

olyan képességek, készségek fejlesztését is, amelyek a tanulók későbbi, önálló életvezetésével

kapcsolatosak.

155

VIII. Speciális szakiskolai óraterv OKJ szerinti részszakképesítés oktatásához


előkészítő

évfolyam

heti óraszám 36

hét

9. évfolyam

heti óraszám

9. évfolyam

éves óraszám

(36 héttel)

10. évfolyam

heti óraszám

10. évfolyam

éves óraszám

(35 héttel)

Közismeret 31,5 10,5 378 11,5 402,5


gyakorlat együtt 0 21 756+70 21 735

Összesen 31,5 31,5 1134+70 32,5 1137,5

8-10% szabad sáv

(közismereti rész) 3,5 1,5 54 1,5 52.5

8-10% szabad sáv

(szakmai rész) 0 2 72 2 70

Mindösszesen

(teljes képzés ideje) 35 35 1260+70 36 1260



156



szabadsáv nélkül


modulok Tantárgyak

Heti óraszám



10067-12

Gépírás és


iratkezelés

Gépírás és

iratkezelés

gyakorlat

4

70

5

Levelezési

ismeretek 6 5

Levelezési

ismeretek

gyakorlat

6 6

10070-12

Munkahelyi

kommunikáció

Kommunikáció

alapjai 4 3

Üzleti

kommunikáció

gyakorlat

3 4

Testnevelés 5 5

Magyar Nyelv 4 4

Társadalmi ismeretek 2 2

Osztályfőnöki 1 1

Összes heti elméleti/gyakorlati óraszám 22 13 20 15











157



évfolyamonként

Szakmai


Óraszám



10067-12

Gépírás és


iratkezelés

Gépírás és iratkezelés


Vakírás alapjai 72 70 142

Dokumentumok

szerkesztése, készítése,


72 105 177

Levelezési ismeretek 216 175 391

Üzleti levelezés sajátosságai 144 70 214

Hivatali, üzleti és

magánlevelezés 72 105 177

Levelezési ismeretek


Üzleti levelek készítése,

fogadása, továbbítása 108 105 142

A hivatali, üzleti élet

levelezésének lebonyolítása 108 105 142

10070-12

Munkahelyi

kommunikáció

Kommunikáció alapjai 144 105 249

Kommunikáció folyamata,

fajtái, etikett és

protokollszabályok

72 70 35 107

Nyelvhelyesség szóbeli és

írásbeli elemei,

nyelvhasználati szabályok,

72 70 142

Üzleti kommunikáció


Üzleti nyelvi kultúra 36 35 71

Üzleti magatartás,

társalgási protokoll 36 35 71

A viselkedéskultúra

szabályai 36 70 106



Elméleti óraszámok/aránya 640/41%

Gyakorlati óraszámok/aránya 921/ 59%









pedig ajánlás.

158

159

A

10067-12

azonosító számú


megnevezésű



160

A 10067-12 azonosító számú Gépírás és dokumentumkészítés, iratkezelés megnevezésű

szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során

fejlesztendő kompetenciák

10067-12 Gépírás és

dokumentumkészítés, iratkezelés

Gépírás és

iratkezelés

gyakorlat

Levelezési

ismeretek

Levelezési

ismeretek

gyakorlat

Vak

írás

ala

pja

i

Do

ku

men

tum

ok

szer

kes

ztés

e, k

észí

tése

,

szöv

egsz

erkes

ztő p

rog

ram

ok

Üzl

eti

lev

elez

és

sajá

toss

ágai

Hiv

atal

i, ü

zlet

i és

mag

ánle

vel

ezés

Üzl

eti

lev

elek

kés

zíté

se,

fogad

ása,

tov

ábbít

ása

A h

ivat

ali,

üzl

eti

élet

lev

elez

ésén

ek l

ebony

olí

tása

FELADATOK

Adatbeviteli feladatot végez a tízujjas vakírás

technikájával x

Kezeli a számítógépet és tartozékait x x x

Dokumentumot szerkeszt szövegszerkesztő

programmal x x x

Diktálás után ír és a bevitt dokumentumot

megszerkeszti x x x

Kéziratról, javított, felülírt dokumentumról másol és

megszerkeszti azt x x x

Utasítások szerint elkészíti (megszerkeszti) a szervezet

belső iratai x x

Üzleti levelet készít a hivatali, üzleti élet elvárásainak

megfelelően x x x

Táblázatba adatokat tölt fel és megszerkeszti a

táblázatot x x

Kimutatást, diagramot készít, számításokat végez

táblázatkezelő programmal x x

Adatbázist tölt fel és egyszerű szűréseket végez x x x

Levelet fogad és továbbít elektronikusan x x x

Betartja az adatfelhasználás szabályait, az adatvédelem

előírásait x x x x

Idegen nyelvű dokumentumokat másol legalább egy

idegen nyelven x x x x

Feladatvégzéséhez előkészíti a technikai és tárgyi

feltételeket, valamint az egészséges és biztonságos

munkakörülményeket

x x

Irodatechnikai, információs és kommunikációs

eszközöket kezel x x x

Ügyirat- és dokumentumkezelési feladatokat végez

(hagyományosan és elektronikusan) x x x x

Elkészíti az iratkezelés és irattárolás írásbeli

dokumentumait x x

SZAKMAI ISMERETEK

A tízujjas vakírás alapelvei, szabálya x

A képernyős munkahelyek egészségügyi kockázata x x

A biztonságos munkavégzés követelménye x x

A dokumentumok típusai, fajtái x x x x

161

A dokumentumszerkesztés követelményei x x x

A táblázatkészítés műveletei x x x x

Az adatbázis készítésének műveletei x x x

Az iratok fajtái; készítésük tartalmi, formai és nyelvi

követelményei x x x

Egyszerű ügyiratok x x

Szervezetek belső iratai x

A hivatalos szervekkel való kapcsolattartás iratai x x

Az üzleti élet gazdasági, kereskedelmi levelei x x x

A munkavállalással kapcsolatos iratok x x x

A levelezés és elektronikus kapcsolattartás udvariassági

szabályai x x x x

A számok, írásjelek, speciális karakterek írástechnikai és

helyesírási szabályai x x x x x

Irodafajták, irodatípusok, az iroda kialakításának

ergonómiai követelmények x x x

Környezetvédelmi szempontok az irodában x

Az adat- és információkezelés folyamata az irodai

munkában: információforrás, - szerzés, - rögzítés, -

feldolgozás

x x x x x

Adatvédelem és a biztonságos adathasználat szabályai x x x

Irodatechnikai, információs és kommunikációs eszközök

működésének alapelvei, használatuk szabályai x x x

Az ügyirat- és dokumentumkezelés alapelvei, folyamata x x x x

Az iratkezelés és - tárolás teendői, dokumentumai x x x x x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

A tízujjas vakírás (150 leütés/perc) x x

Számítógépes irodai programok alkalmazása x x x x

Olvasott és hallott szakmai szöveg megértése x x

Írásbeli dokumentumok formázása x x

Információforrások kezelése (szabályok, előírások,

rendelkezések) x x


Mozgáskoordináció x x

Precizitás x x x x x

Monotónia-tűrés x x x

162


Irányíthatóság x x x x x x

Visszacsatolási készség x x x

Motiválhatóság x x x x

MÓDSZERKOMPETENCIÁK

Figyelemösszpontosítás x x x x x x

Kontroll (ellenőrzőképesség) x x x x x

Eredményorientáltság x x x x x x

163

6. Gépírás és iratkezelés gyakorlat tantárgy 319 óra


A Gépírás és iratkezelés gyakorlat gyakorlati oktatás alapvető célja, hogy a tanulók

sajátítsák el a vakírás technikáját és bármilyen szöveg- és adatbeviteli feladatokat el

tudjanak végezni számítógépen és írógépen egyaránt. Legyenek képesek

szövegszerkesztésre és tetszőleges forrás alapján dokumentumkészítésre. Ismerjék és

alkalmazzák a különböző technikai és tárgyi feltételeket. Alkalmazzák az iratkezelési

előírásokat.


Magyar irodalom és magyar nyelvtan.

6.3. Témakörök

6.3.1. Vakírás alapjai 142 óra



Számok, írásjelek, speciális karakterek írástechnikai és helyesírási szabályai.




Sebességfokozás különböző szövegek írásával, a gépíráskészség fokozása.



Önálló fogalmazással gépelés megtanulása.

Másolás kéziratról. Kéziratról, javított, felülírt dokumentumról másolás és szerkesztés.


Elektronikus írás szabályai.

Hallás utáni írás technikája.


6.3.2. Dokumentumok szerkesztése, készítése, szövegszerkesztő programok177 óra

Dokumentumok típusai, fajtái.

Irat- és dokumentumszerkesztés szabályai.




Elektronikus levelezés technikája és szabályai.

Hallott szöveg alapján szerkesztett szöveg elkészítése



Levelek adott téma alapján történő megfogalmazása, megírása







164

Adatbázisból történő információkinyerés, adatbázis adatainak használata.





szervezetnél





módszer neve


szervezeti kerete





1.2. projekt x -





165


(ajánlás)

Sor-



szervezési kerete


eszközök és


pont lebontása,

pontosítása)

Eg

yén

i

Cso

po

rt-

bo

ntá

s

Osz

tály

-

ker

et




feldolgozása x -


jegyzeteléssel x -

1.4. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel x -

1.5. Hallott szöveg feladattal vezetett

feldolgozása x -



rendszerezése x -






kérdésekre x -






irányítással x -


3.4. Csoportos versenyjáték x -


A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény 54. § (2) a) pontja szerinti

értékeléssel.

166

7. Levelezési ismeretek tantárgy 391 óra


A Levelezési ismeretek I. elméleti oktatásának alapvető célja, hogy a tanulók megismerjék

az iratok fajtáit, tartalmi-formai-nyelvi követelményeit. Biztonsággal alkalmazzák a

hivatali és az üzleti levelezés szabályait, azon belül kezeljék a gazdasági és a

kereskedelmi levelezés folyamatát.


Magyar irodalom

7.3. Témakörök

7.3.1. Üzleti levelezés sajátosságai 214 óra

Levelezési alapfogalmak.

A levél típusai, fajtái.

Adatfelhasználás szabályai, adatvédelmi előírások.

Üzleti levél készítés az üzleti élet elvárásai szerint.

Irat, okirat, ügyirat csoportosítása, jellemzői.

Sablonok használata.

Kereskedelmi levelek fajtái, formai követelményei.

Levél fogadás és továbbítás fajtái.

Munkavédelmi előírások

Írásbeli kapcsolatok formái, szabályai

A levelek szabvány szerinti írása

Iratkezelés, irattárolás szabályainak megfelelő dokumentumok készítése.

7.3.2. Hivatali, üzleti, és magánlevelezés 177 óra

Üzleti levél készítése.

Számítógép és tartozékainak kezelése.

Az üzleti életben előforduló levelek típusai (gazdasági, kereskedelmi).

Az ügyirat- és dokumentumkészítés alapelvei és folyamata.

Egyszerű ügyiratok (meghatalmazás, kötelezvény, elismervény stb.).


Üzleti levelek fogadása, iktatása, mentése, továbbítása

Adás-vétellel kapcsolatos iratok

Az anyaggazdálkodással kapcsolatos iratok

Egyszerű jogi iratok

Munkaviszonnyal kapcsolatos iratok

Vállalaton belüli iratok

Írásbeli kapcsolatok szervezése

Hivatalos és személyes iratok

Ügyvitel és levelezés a magyar szabványok szerint

Elektronikus levelezés.


Tanterem

167





módszer neve


szervezeti kerete




1.1 magyarázat x -




1.5. vita x -


1.7. projekt x -






(ajánlás)

Sor-



szervezési kerete


eszközök és


pont lebontása,

pontosítása)

Eg

yén

i

Cso

po

rt-

bo

ntá

s

Osz

tály

-

ker

et




feldolgozása x -



rendszerezése x -






kérdésekre x -






irányítással x -



168


értékeléssel.

8. Levelezési ismeretek gyakorlat tantárgy 284 óra


A Levelezési ismeretek II. tantárgy gyakorlati oktatásának alapvető célja, hogy a tanulók

megismerjék a hivatali illetve hivatalos levélkészítés hagyományos és digitális formáját.

Biztonsággal és önállóan tudjon levelezést folytatni a partnerekkel, ezt a levelezést

kezdeményezni, bonyolítani valamint lezárni. Legyen képes szóróanyagot, ismertetőket

tervezni, összeállítani, alkalmazza az üzleti és hivatali formai elvárásokat levélkészítés

körben.


Magyar irodalom

8.3. Témakörök

8.3.1. Üzleti levelek készítése, fogadása, továbbítása 142 óra

Hivatalos levelek fajtái. Hivatalos levelek szerkesztése.

Levelezés hagyományos és digitális formában.

Hagyományos és digitális levelezés szabályai.

Iktatás hagyományosan és elektronikus iktatórendszer segítségével.

Jelentések, beszámolók készítése.

Értekezletek jegyzőkönyveinek elkészítése, formázása, szerkesztése, terítése,

archiválása.

Szerződések, járulékos levelezés. Adás-vétel, munkaszerződés, hivatalos levelezés.

Jegyzőkönyv formai, szerkezeti elemei.

Iratok iktatása, tárolása, őrzése.

Üzleti levelek formai követelményei.

Üzleti levél szerkesztése, készítése.

Irodatechnikai készülékek kezelése.

A levelezés és elektronikus kapcsolattartás szabályai.

8.3.2. A hivatali, üzleti élet levelezésének lebonyolítása 142 óra


A dokumentumszerkesztés követelményei.

Az iratkezelés és irattárolás írásbeli dokumentumainak elkészítése.



Szervezetek belső iratai.

Egyszerű ügyiratok.


Vállalkozás létesítésével, folytatásával és megszüntetésével kapcsolatos

dokumentumok elkészítése.


169


szervezetnél





módszer neve


szervezeti kerete





1.2. projekt x -





(ajánlás)

Sor-



szervezési kerete


eszközök és


pont lebontása,

pontosítása)

Eg

yén

i

Cso

po

rt-

bo

ntá

s

Osz

tály

-

ker

et




feldolgozása x -



rendszerezése x -







szóban x -





irányítással x -




értékeléssel.

170

A



megnevezésű



171

A 10070-12 azonosító számú Munkahelyi kommunikáció megnevezésű szakmai


kompetenciák

10070-12


Kommunikáció alapjai Üzleti kommunikáció

gyakorlat

Ko

mm

un

ikác

ió f

oly

amat

a, f

ajtá

i,

etik

ett

és p

roto

ko

llsz

abál

yo

k

Ny

elv

hel

yes

ség

szó

bel

i és

írá

sbel

i

elem

ei,

ny

elv

has

znál

ati

szab

ály

ok

,

Üzl

eti

ny

elv

i k

ult

úra

Üzl

eti

mag

atar

tás,

tár

salg

ási

pro

toko

ll

A v

isel

ked

ésk

ult

úra

sza

bál

yai

FELADATOK

Betartja a viselkedéskultúra követelményeit x x x x

Alkalmazza az üzleti és hivatali élet protokoll-

előírásait x x

Betartja az irodai munka etikai szabályait x x x

Partnerkapcsolatokat ápol x x x

Információt kér, gyűjt hagyományos és elektronikus

úton x

Tájékoztatást ad írásban, szóban, telefonon és

elektronikusan x x

Írásbeli és szóbeli kommunikációjában fokozottan

ügyel a nyelvhelyességi és nyelvhasználati szabályok

betartására

x x

Kapcsolattartást szolgáló írásbeli dokumentumokat

készít x

Továbbképzéseken, tréningeken vesz részt x

SZAKMAI ISMERETEK

A kommunikáció folyamata és fajtái x

A szóbeli és írásbeli kommunikáció x x

A nem-verbális kommunikáció x x x

Az elektronikus kapcsolattartás alapvető szabályai

(netikett) x

A kommunikációs zavarok fajtái és elhárításuk

módjai x

Kommunikációs különbségek (kultúrák közötti,

érzelmi, hatalmi, nemi, környezeti stb.) x x

Üzleti nyelvi kultúra x

A nyelvhelyesség szóbeli és írásbeli elemei,

nyelvhasználati szabályok x

A közéleti megnyilvánulás fajtái x x x x x

A viselkedéskultúra alapszabályai x

Az üzleti magatartás és protokoll előírásai x

Az irodai munka etikai szabályai x

A munkahelyi kapcsolatok (felettessel, munkatárssal,

ügyfelekkel) x

A munkahelyi viselkedés alapnormái x

172

A munkahelyi konfliktusok és kezelési módjaik x

Ügyféltípusok, ügyfélkapcsolatok kezelésének

módjai x

A személyiségfejlesztés lehetőségei x

Álláskeresési technikák x x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Olvasott szakmai szöveg megértése x x x

Hallott köznyelvi és szakmai szöveg megértése x x x x

A helyes beszéd technikája x

Szóbeli megnyilvánulás (a szakmai beszéd) x x

Szabályértelmezés, szabálykövető magatartás x x x


Pontosság x x x x x

Önfegyelem x x

Szervezőkészség x


Nyelvhelyesség x

Konfliktusmegoldó készség x


Helyzetfelismerés x x

Ismeretek helyénvaló alkalmazása x x x

173

9. Kommunikáció alapjai tantárgy 249 óra


A kommunikáció alapjai elméleti oktatás alapvető célja, hogy a tanulók elsajátítsák a

kommunikáció különböző fajtáit, felismerjék azokat és annak megfelelően kezeljék.

Legyenek tisztában a kommunikáció fontosságával, az ügyfelekre gyakorolt hatásának

jelentőségével. Képessé kell tenni a tanulókat arra, hogy a kommunikáció helyes

megválasztásával hatékonyan végezzék munkájukat


Magyar irodalom

9.3. Témakörök

9.3.1. Kommunikáció folyamata, fajtái, etikett és protokollszabályok

107 óra


A szóbeli és írásbeli kommunikáció típusai.

A nonverbális kommunikáció.

Kommunikációs stílusok, kommunikációs csatornák.

Kommunikációs különbségek (kultúrák közötti, érzelmi, hatalmi, nemi, környezeti

stb.)

A kommunikáció szerepe a problémák feltárásában és megoldásában.

A konfliktusok és kezelési módjaik.

A kommunikáció folyamata és fajtái.

A kommunikáció etikai és protokollszabályai.

Tárgyalási technikák.

Köszönés, megszólítás, kézfogás

Bemutatkozás



9.3.2. Nyelvhelyesség szóbeli és írásbeli elemei, nyelvhasználati szabályok

142 óra

Írásbeli és szóbeli kommunikációjában fokozottan ügyel a nyelvhelyességi és

nyelvhasználati szabályok betartására.

Olvasott szakmai szöveg megértése.

Hallott köznyelvi és szakmai szöveg megértése.

A helyes beszéd technikája.

Szóbeli megnyilvánulás (a szakmai beszéd).

Szabályértelmezés, szabálykövető magatartás.


Tanterem




Sorszám Alkalmazott oktatási A tanulói tevékenység Alkalmazandó eszközök és

174

módszer neve szervezeti kerete felszerelések (SZVK 6. pont


1.1 magyarázat x -




1.5. vita x -


1.7. projekt x -






(ajánlás)

Sor-



szervezési kerete


eszközök és


pont lebontása,

pontosítása)

Eg

yén

i

Cso

po

rt-

bo

ntá

s

Osz

tály

-

ker

et




feldolgozása x -


jegyzeteléssel x -

1.4. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel x -


feldolgozása x -



rendszerezése x -







szóban x -





irányítással x -




értékeléssel.

175

10. Üzleti kommunikáció gyakorlat tantárgy 248 óra

10.1. A

tantárgy tanításának célja

Az Üzleti kommunikáció gyakorlat célja, a hallgatók felkészítése a saját és a vállalat

érdekeinek érvényesítésére, ehhez szükséges alapfogalmak és alapkészségek megtanítása,

a sikeres tárgyalás "kellékeinek" megismertetése, alkalmazásának gyakoroltatása.

10.2. K

apcsolódó közismereti, szakmai tartalmak

Magyar irodalom

10.3. T

émakörök és elemeik

10.3.1. Üzleti nyelvi kultúra 71 óra


Üzleti nyelvi kultúra szabályai.






10.3.2. Üzleti magatartás, társalgási protokoll 71 óra






10.3.3. A viselkedéskultúra szabályai 106 óra








Megjelenés, öltözködés

Köszönés, kézfogás

Megszólítás, bemutatkozás

Ajándék, névjegykártya

Viselkedéstechnika elemei

Előzékenység

Fellépés

Figyelmesség

Illedelmesség (Jó modor, Udvariasság, Tapintat)

176

Jellem

Lelkiismeret

Megjelenés

Önuralom és türelem

Pontosság

10.4. A

képzés javasolt helyszíne (ajánlás)


szervezetnél

177

10.5. A

tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói




módszer neve


szervezeti kerete





1.2. projekt x -






(ajánlás)

Sor-



szervezési kerete


eszközök és


pont lebontása,

pontosítása)

Eg

yén

i

Cso

po

rt-

bo

ntá

s

Osz

tály

-

ker

et




feldolgozása x -


feldolgozása x -






kérdésekre x -




irányítással x -


10.6. A

tantárgy értékelésének módja


értékeléssel.

178


OKJ szerinti részszakképesítés oktatásához

1/9. évfolyamot követően 70 óra





10067-12


Gépírás és iratkezelés gyakorlat

Vakírás alapjai

Dokumentumok szerkesztése, készítése,


10070-12


Üzleti kommunikáció gyakorlat




10067-12 Gépírás és dokumentumkészítés, iratkezelés szakmai követelménymodul

Gépírás és iratkezelés gyakorlat tantárgy

Vakírás alapjai


Test-, kar-, kéz- és ujjtartás .


Másolás kéziratról . Kéziratról, javított, felülírt dokumentumról másolás és

szerkesztés.



Dokumentumok szerkesztése, készítése, szövegszerkesztő programok






Levelek adott téma alapján történő megfogalmazása, megírása.








179


10070-12 Munkahelyi kommunikáció szakmai követelménymodul

Üzleti kommunikáció gyakorlat tantárgy




















180

Kihagyva …….. tanévtől indítva


a

34 523 02

SZÁMÍTÓGÉP-SZERELŐ, KARBANTARTÓ

szakképesítés







valamint





– a 34 523 02Számítógép-szerelő, karbantartószakképesítés szakmai és

vizsgakövetelményeit tartalmazó rendelet,


alapján készült.

II. A szakképesítés alapadatai

A szakképesítés azonosító száma: 34 523 02

A szakképesítés megnevezése: Számítógép-szerelő, karbantartó

A szakmacsoport száma és megnevezése: 7. Informatika

Ágazati besorolás száma és megnevezése: XIII. Informatika




181


Bemeneti kompetenciák: a képzés megkezdhető a szakképesítés szakmai és

vizsgakövetelményeit kiadó rendelet 3. számú mellékletében a 7. Informatika

szakmacsoportra meghatározott kompetenciák birtokában


Pályaalkalmassági követelmények: -


Az első szakképzési évfolyamot követően 70 óra; a második szakképzési évfolyamot

követően 105 óra; a harmadik szakképzési évfolyamot követően 105 óra







alkalmazható:

Tantárgy Szakképesítés /Szakképzettség

- -

Tárgyi feltételek


szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei

az alábbiak:

Gyakorló számítógépek (asztali és mobil)

Multifunkciós nyomtató

Tartalék alkatrészek, perifériák

Szerelőkészlet (csavarhúzó, fogó, alkatrész visszanyerő, csipesz)

Antisztatikus csuklópánt és szőnyeg

Munkavédelmi szemüveg

PC diagnosztikai kártya

Tisztítási segédanyagok

Hővezető paszta

Multiméter

Hálózati multiméter

Kábelezési szerszámok (krimpelő fogó, blankoló, kábelvágó)

Integrált szolgáltatású útválasztó

UTP kábel végződtető eszközök (RJ-45 csatlakozó és aljzat)

Operációs rendszer telepítő média

182

Pen Drive

Protokoll analizátor program (pl. Wireshark)

Írható optikai lemez


nincs

IX. A fogyatékossági típushoz kapcsolódó általános információk, javaslatok





























fejlődése vagy folytatása lehetetlen, és a sérült egyén gyógypedagógiai (re) habilitációra

szorul.





183

3. A hallássérültek csoportosítása

2.1. A hallásveszteség foka, mértéke, típusa szerinti felosztás:





A korai életkorban megkezdett fejlesztés, a megfelelő hallókészülékes ellátás és a

személyi adottságok függvénye (értelem, beszéd, tanulékonyság, stb.), hogy a gyermek,

fiatal a nagyothalló vagy a siket típusú fejlődésmenet jellemző.

2.2. A hallásveszteség fellépésének időpontja szempontjából történő felosztás


hallássérülés.


hallássérülés.

184

2.3. A csoportosítás történhet a hallásküszöb, a beszéd-, nyelv megértés nehézségei és



nehézségei


25-40 dB


Csekély veszteség. A halk vagy távoli beszéd



nincsenek gondjai.





világításra.

41-60 dB


Enyhe veszteség


osztályban halkan beszélnek, vagy nem látja a

beszélőket, a beszélgetés 50%-át nem tudja

követni.





hallásnevelés.




Szükség esetén logopédiai ellátás vagy

gyógypedagógiai szakvélemény szükséges

lehet.

60-80 dB



gondjai.



zavar.









hallásnevelést.


81-95 dB





részét

differenciálhatja.



jelentkezik,








szükség van.

95dB vagy több

Átmenet a nagyothallás és a siketség között

Siketség




Elsődlegesen vizuális a kommunikáció során.

A beszéd- és nyelvfejlődés valószínűleg sérül.

Ha a hallásveszteség prelinguális, elmarad

a spontán beszédfejlődés.





3. A hallássérülés okai




185







szó.

























zavarából.













186








beszédhallást.

4. A hallássérülés következményei


4.1 Az artikuláció és szupraszegmentális elemek alkalmazásának jellemzői


Elsősorban azok a beszédhangok alakulnak ki nehezen vagy hibásan, amelyeket a

gyermek, fiatal nem jól hall. Minél súlyosabb a hallásveszteség, annál több beszédhangot

érint a hibás ejtés és annál inkább kihat a beszédhangra is. Mivel a súlyos fokban

hallássérült gyermeknél, fiatalnál nincs vagy gyenge a visszajelzés a hibás képzésről, nem

is képes eredményesen kijavítani az artikulációs hibákat külső segítség (szurdopedagógus)

nélkül. Leggyakrabban a sziszegők és a gy, ty, c, cs hangok a hibásan képzettek, de a

magánhangzókban is előfordulhatnak cserék. A kiejtési hibák mellett a beszéd minőségét

rontja a beszédprozódiai elemek hibája vagy hiánya. Jellemzője a monoton, kevésbé

dallamos, hibásan hangsúlyozott, ritmustalan, lassú tempójú beszéd. Az artikulációs és a

szupraszegmentális hibák hallókészülék alkalmazásával, valamint az egyéni

szükségletekhez igazodó hallás-, beszédnevelési eljárásokkal eredményesen javíthatók.
















4.2.A szókincs jellegzetességei hallássérülteknél

187


szókincs. A szókincset sok olvasással, társalgással bővíthetjük. A nyelvi és

beszédfejlesztő munka minden iskolai foglalkozásnak kiemelt feladata, a társalgáshoz,

manipulációhoz, beszélgetéshez kapcsolt szókincsfejlesztéssel, a szavak jelentésének

állandó tisztázásával. A szókincs hiányosságai vezetnek a beszédértés zavaraihoz és az

alacsonyabb olvasási szinthez. A szókincsbeli elmaradás minőségileg különbözhet a

pedagógusok által tapasztalt szűkített nyelvi kóddal beszélő gyermek, fiatal szókincsbeli

hiányosságaitól. Mivel a hallássérült gyermek, fiatal beszédelsajátítása mesterséges

tanulási folyamat eredménye, szókincséből egyszerű, hétköznapi fogalmak is

hiányozhatnak, ugyanakkor magasabb szintű kifejezéseket ismerhetnek. A hallássérült

gyermek, fiatal nehézségei elsősorban a szövegértés vonalán és kevésbé az

olvasástechnika területén jelentkeznek. Az olvasástechnikai problémák általában a kezdeti

szakaszt jellemzik, míg a szövegértési problémák gyakran fennmaradnak az iskoláztatás

évei alatt. Ennek oka az, hogy habár a hallássérült gyermek, fiatal egyre több szót és

kifejezést ismer meg, a szövegek nyelvi szintje folyamatosan emelkedik. A szövegértési





Fontos szempont a hallássérültekkel való kommunikáció tekintetében, hogy mindig meg

kell győződni róla, hogy a gyermek, fiatal, illetve a fiatal, felnőtt hallássérült megértette-e

azt, amit közölni szerettünk volna vele. Célszerű a rövid, pontos, egyszerű fogalmakkal


4.3. A beszéd grammatikájának jellemzői hallássérülteknél

A súlyos fokban halláskárosodott gyermekek, fiatalok beszédében gyakoriak a

grammatikai hibák. Mivel a toldalékok általában hangsúlytalan és gyakran szóvégi

helyzetben fordulnak elő, gyakori az elhagyásuk, felcserélésük. A grammatikai hibák

száma elsősorban a szituációkhoz kötött, köznapi helyzetekhez kapcsolódó irányított

társalgásokkal és rendszeres olvasással csökkenthető.

4.4. A beszédértés jellemzői hallássérülteknél




A szájról olvasás megkönnyítése az által lehetséges, ha a pedagógus minden fontosabb







Előnyös, ha egyszerre csak egy ember beszél a hallássérülttel, természetes, jól

hangsúlyozott, érthető beszédtempóban. Ha többen beszélgetnek, ne vágjanak egymás

szavába, közlési szándékukat jelezzék.

5. A hallássérült gyermek, fiatal együttnevelése halló társaikkal

188

5.1.Aszegregáció a fogyatékosok és nem fogyatékosok egymástól elkülönített oktatását


osztálylétszám, szakemberek megléte). Számos indoka lehet annak, hogy a gyermek,

fiatal, speciális iskolába, szegregált szervezési formában tanul.

5.2 A másik forma az integráció (fogadás). Hazánkban legelterjedtebb az egyéni teljes

integráció. A hallássérült gyermek, fiatal, a tanítás teljes idejét a többségi (halló)

osztályban tölti.

Az sikeres integrációnak számos objektív feltétele van:a korai felismerés, a

hallókészülékkel való ellátás, a szakértői és rehabilitációs bizottság által meghatározott

szakmai szolgáltatások biztosítása. Korai hallás - és beszédfejlesztés, a támogató család, a

tanterem kedvező akusztikai jellemzői, az adó-vevő készülék használata, az integrációt

segítő gyógypedagógus közreműködése, igény esetén pedagógiai asszisztens és jeltolmács

segítsége.


egyidejűleg. Ismernie kell a sérülés sajátosságait, a habilitációs/rehabilitációs

lehetőségeket. Tisztában kell lennie azzal, hogy a gyermek, fiatal milyen mértékben képes

információt felvenni a hallása révén, mennyiben támaszkodik a szájról olvasásra.


figyelembevétele és pedagógiai kezelése. Az egyéni különbségek a hallássérülés

minőségétől, mértékétől és a tanuló mentális és személyi adottságától függ.

A hallássérült diákok számára fontos motiváló tényező, ha a halló társaik elfogadják őket,

így a képzésben is sikeresebbé válnak.


képességek, a pozitív személyiségjegyek, az érthető beszéd, a jó beszédmegértési szint,

nyelvi tanulékonyság, szorgalom, terhelhetőség, családi háttér.

6. A hallássérültek által használt technikai eszközök

6.1. A hallókészülék

Ma már nem létezik olyan hallássérülés, amit ne lehetne részben vagy teljesen korrigálni.

Ez történhet hallókészülékkel - olyan súlyos esetekben pedig, amikor a hallókészülék nem



levegőben terjedő hangrezgéseket egy érzékeny mikrofon felfogja, és elektromos

rezgésekké alakítja, felerősíti, majd visszaalakítja hanghullámokká. A hallókészülékkel

történő ellátás elsődleges célja, hogy a készülék biztosítsa a beszéd meghallásához

legmegfelelőbb erősítést - azaz, hogy a hallókészülékkel erősített fülön mért eredmények

illeszkedjenek az optimális beszédmezőbe.A hallás javítására kifejlesztett készülékek

szinte minden igényt ki tudnak elégíteni. A hallókészülékek mérete igen változatos, a fül

mögé helyezhető változattól egészen a hallójáratba mélyen behelyezhetőkig

hozzáférhetőek. A hallókészülék felerősített hangját a fül mögé helyezhető készülékek

esetében a fülbe egyéni lenyomat alapján elkészített fülilleszték juttatja be. A

hallókészüléka gyermek, fiatal egyéni igényeihez, hallásállapotához igazodik. Felírását,

ellenőrzését szakember végzi. A hallókészülékek egész napos viselésre készültek.

6.2. Az adó-vevő készülék jól segíti a hallássérült tanuló oktatását azáltal, hogy csak a

hasznos jeleket erősíti fel, a háttérzajokat nem. Előnye, hogy a távolabbról jövő beszédet

189

is erősíti. Egy adó és egy vevő részből áll, az adó részhez mikrofon csatlakozik, melyet

általában a beszélő visel.

6.3. A Cohleáris implantátum a súlyos hallássérülteknél alkalmazott műtéti eljárás,







legfontosabb feltétele, hogy a hallóideg - azaz a belső fültől az agykéreg felé vezető pálya

ép legyen.


operálják - közvetlenül a fejbőr alá, ill. a belső fülbe vezetik -, más részeit pedig kívül, a

testükön viselik. A külső elem részei: a hangokat felfogó mikrofon, a beszédprocesszor,

valamint az adókészülék, ami a jeleket a beültetett belső elem felé továbbítja.

7. A hallássérültek oktatásában használt kommunikációs módszerek lehetséges

csatornái


meghatározó, erre a lehetőségre épít a hallásnevelés. Ennek a csatornának a

felhasználásával történik a hangos beszédben történő kifejezés és a beszéd

megértésének kialakítása. Az enyhén hallássérült tanulók oktatásánál az auditív út

érvényesül. Ez azt jelenti, hogy nagyothallók esetében a beszédre épül a tanítás,

kiegészítve szurdopedagógiai fejlesztéssel.


illetve olvasás. Súlyosabb veszteségek esetén domináns információ felvételt biztosít és

a hallási benyomások töltik be a kiegészítő szerepet.



kézjellel.A jelnyelv szónyelv, a jelek szavaknak felelnek meg. A jelnyelv alkalmazása












8. Különleges előírások, megjegyzések





190


megválasztása.














9. Módszertani útmutatások




-közismereti oktatásban résztvevő tanárok,

-a szakmai, elméleti oktatást végző szakoktatók,

-a gyógypedagógus tanárok (szurdopedagógus, logopédus),

-a pedagógiai munkát segítők (gyógypedagógiai, pedagógiai asszisztensek),

-egyéb szakemberek (szakorvosok, pszichológus, mentálhigiénikus, szociális munkás),

-szükség esetén jeltolmács bevonása a feladatmegértés elősegítéséhez, tanulói visszajelzéshez.


biztosítása.













magyarázatot.







191
















megerősítést.










a tanárt! Ne kerüljön szembe az ablakkal! A tanulónak biztosított forgószék is előnyös

lehet. Célszerű az első padba, jobb vagy bal szélre ültetni a hallássérült diákot.



















192















védelmére.

10. A szakmai képzésen túl kiemelt speciális nevelési feladatok










szakaszában.



193

X. Speciális szakiskolai óraterv OKJ szerinti szakképesítés oktatásához

A szakképesítés képzésének heti és éves szakmai óraszámai:

9.

évfolyam

heti

óraszám

9.

évfolyam

éves

óraszám

36 héttel

10.

évfolyam

heti

óraszám

10.

évfolyam

éves

óraszám

36 héttel

11.

évfolyam

heti

óraszám

11.

évfolyam

éves

óraszám

36 héttel

12.

évfolyam

heti

óraszám

12.

évfolyam

éves

óraszám

32 héttel

Közismeret 10,5 378 11,5 414 10,5 378 10,5 336

Szakmai

elmélet és

gyakorlat

együtt

21 756+70 21 756+105 21 756+105 21 672

Összesen 31,5 1134+70 32,5 1170+105 31,5 1134+105 31,5 1008

8-10% szabad

sáv

(közismereti

rész)

2 72 1,5 54 1,5 54 1,5 48

8-10% szabad

sáv

(szakmai rész)

1,5 54 2 72 2 72 2 64

Mindösszesen

(teljes képzés

ideje)

35 1260+70 36 1296+105 35 1260+105 35 1120

A szakképesítés oktatására fordítható idő 3482 óra

(756+70+756+105+756+105+672+54+72+72+64) nyári összefüggő gyakorlattal és szakmai

szabadsávval együtt.

194



szabadsáv nélkül

Tantárgyak

Heti óraszám

9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam

e gy ögy e gy ögy e gy ögy e gy

11500-12

Munkahelyi egészség és

biztonság


biztonság 0,5

11497-12

Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. 2

11499-12

Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,5

10815-12

Információtechnológiai

alapok


alapok 2

70

2

105

105


gyakorlat 2 1 1 1

10826-12

Szakmai életpálya-építés,

munkaszervezés,

munkahelyi

kommunikáció

Munkaszervezési ismeretek

1 1 2,5

Munkaszervezési gyakorlat 2 2 2

10833-12

Hálózati alapok

Hálózati ismeretek 2,5 2 2 1


gyakorlat 2 2 2 2

Operációs rendszerek 1 1 2


gyakorlat 3 2 2 2

10834 -12

Számítógépes

hibaelhárítás

Számítógéprendszer

hibáinak elhárítása 3 3 3 3

Számítógéprendszer

hibáinak elhárítása

gyakorlat 5 5 6 5

Összes heti elméleti/gyakorlati óraszám 9 12 9 12 8 13 9 12

Összes heti/ögy óraszám 21 70 21 105 21 105 21

Jelmagyarázat: e/elmélet; gy/gyakorlat; ögy/összefüggő szakmai gyakorlat







195



196


A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként

Szakmai


Óraszám

Összesen 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam

e gy ögy e gy ögy e gy ögy e gy

11500-12


biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság 18 18

Munkavédelmi alapismeretek 4 4

Munkahelyek kialakítása 4 4

Munkavégzés személyi feltételei 2 2

Munkaeszközök biztonsága 2 2

Munkakörnyezeti hatások 2 2

Munkavédelmi jogi ismeretek 4 4

11497-12

Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I. 64 64

Nyelvtani rendszerzés 1 10 10

Nyelvtani rendszerezés 2 10 10

Nyelvi készségfejlesztés 24 24

Munkavállalói szókincs 20 20

11499-12

Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II. 16 16

Munkajogi alapismeretek 4 4

Munkaviszony létesítése 4 4

Álláskeresés 4 4

Munkanélküliség 4 4

10815-12


alapok

Információtechnológiai alapok 72 72 144

Bevezetés a számítógépes architektúrákba 36 36

Perifériák 36 36

Hordozható számítógépek 18 18

Szoftverismeretek 36 36

197

Információtechnológiai biztonság alapjai 18 18

Információtechnológiai gyakorlat 72 36 36 32 176

Számítógép összeszerelése 72 72

Telepítés és konfigurálás 36 24 60

Megelőző karbantartás 12 32 44

10826-12


munkaszervezés,

munkahelyi kommunikáció

Munkaszervezési ismeretek 36 36 80 152

Álláskeresés, foglakoztatásra irányuló

jogviszony létesítése 8

16 24

Szervezeten belüli szerep, irányítás,

munkaszervezés, kommunikáció 10

10

Információgyűjtés, -kezelés, tájékozódás 8 8

Munkavégzés projektekben 10 22 32

Pénzügyi, vállalkozási feladatok 42 42

Munka- és balesetvédelem, elsősegélynyújtás 12 12

Minőség-ellenőrzés, minőségbiztosítás,

minőségirányítás

12

12

Környezetvédelem, környezeti fenntarthatóság,

veszélyes anyagok kezelése

12

12

Munkaszervezési gyakorlat 72 72 64 208

Álláskeresés, foglakoztatásra irányuló

jogviszony létesítése 36 36

Szervezeten belüli szerep, irányítás,

munkaszervezés, kommunikáció 36 36

Információgyűjtés, -kezelés, tájékozódás 36 36

Munkavégzés projektekben 36 36

Pénzügyi, vállalkozási feladatok 34 34

Munka- és balesetvédelem, elsősegélynyújtás 10 10


minőségirányítás 10 10


veszélyes anyagok kezelése 10 10

10833-12

Hálózati alapok

Hálózati ismeretek 90 72 72 32 266

Fizikai átviteli jellemzők és módszerek 15 15

198

Közeg-hozzáférési módszerek 15 15

Adatkapcsolati protokollok 20 20

Lokális hálózatok 20 20

Hálózati réteg 20 20

A felsőbb rétegek 36 36

A TCP/IP protokoll és az Internet 36 36 72

Vezeték nélküli átviteli módok 36 32 68

Hálózati ismeretek gyakorlat 72 72 72 64 280

Kábelek és csatlakozók szerelése 36 36

Két számítógép közötti pont-pont kapcsolat

kialakítása 36

36

Vezetékes otthoni, kisvállalati hálózat

kialakítása SOHO forgalomirányító

segítségével

36

36

SOHO forgalomirányító konfigurálása,

alapbeállításai 36

36

SOHO forgalomirányító konfigurálása vezeték

nélküli hozzáférésre

36 36

Biztonsági beállítások SOHO

forgalomirányítón

36 36

Jogosultságok kiosztása hálózatban 16 16

Nyomtatás hálózatban 32 32

Fájlmegosztás LAN hálózatban 16 16

Operációs rendszerek 36 36 72 144

Számítógépek felépítése 36 36

Az operációs rendszerek fejlődése 10 10

Felhasználói felületek 16 16

Lemezkezelés 10 15 25

Állományok 15 15

Alapfogalmak 14 14

Folyamat és processzorkezelés 14 14

Memóriakezelés 14 14

199

Operációs rendszerek gyakorlat 108 72 72 64 316

Macintosh operációs rendszer 108 108

Android rendszerek 72 18 90

Linux desktop operációs rendszer 54 64 118

10834 -12

Számítógépes hibaelhárítás

Számítógéprendszer hibáinak elhárítása 108 108 108 96 420

Hibaazonosítási alapelvek és mérőeszközök 54 54

Számítógépek konfigurálása 54 54

Perifériák kiválasztása, méretezése 54 54

Számítógép hibák és elhárításuk 36 36

Perifériák hibái és elhárításuk 54 32 86

Hálózati rendszerek hibái és elhárításuk 36 32 68

Karbantartási feladatok számítógépes

rendszerekben

36 32 68

Számítógéprendszer hibáinak elhárítása

gyakorlat 180 180 216 160 736

Hibaazonosítási alapelvek és mérőeszközök

gyakorlat 90

90

Számítógépek bontása, összeépítése,

rendszerszoftver telepítése 90

40 130

Számítógép hibák és elhárításuk gyakorlat 90 72 40 202

Perifériák hibái és elhárításuk gyakorlata 90 40 130

Hálózati rendszerek hibái és elhárításuk 72 40 112

Karbantartási feladatok számítógépes

rendszerekben gyakorlat

72 72

Összes éves elméleti/gyakorlati óraszám: 360 396 288 468 324 432 256 416 2940

Összes éves/ögy óraszám: 756 70 756 105 756 105 672 3220

Elméleti óraszámok/aránya 1228/3220=38,1%

Gyakorlati óraszámok/aránya 1992/3220=61,9%


200








pedig ajánlás.”

201

A


Munkahelyi egészség és biztonság

megnevezésű



202

A 11500-12 azonosító számú Munkahelyi egészség és biztonság megnevezésű szakmai


kompetenciák

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

Mu

nk

avéd

elm

i

alap

ism

eret

ek

Mu

nk

ahel

yek

kia

lak

ítás

a

Mu

nk

avég

zés

szem

ély

i

felt

étel

ei

Mu

nk

aesz

kö

zök

biz

ton

ság

a

Mu

nk

akö

rny

ezet

i

hat

áso

k

Mu

nk

avéd

elm

i jo

gi

ism

eret

ek

FELADATOK

Tudatosítja a munkahelyi egészség és biztonság

jelentőségét x

Betartja és betartatja a munkahelyekkel kapcsolatos

munkavédelmi követelményeket x

Betartja és betartatja a munkavégzés személyi és

szervezési feltételeivel kapcsolatos munkavédelmi

követelményeket

x

Betartja és betartatja a munkavégzés tárgyi

feltételeivel kapcsolatos munkavédelmi

követelményeket

x

A munkavédelmi szakemberrel, munkavédelmi

képviselővel együttműködve részt vesz a

munkavédelmi feladatok ellátásában

x x x x x

SZAKMAI ISMERETEK

A munkahelyi egészség és biztonság, mint érték x

A munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések

hátrányos következményei x x

A munkavédelem fogalomrendszere, szabályozása x x

Munkahelyek kialakításának alapvető szabályai x

A munkavégzés általános személyi és szervezési

feltételei x

Munkaeszközök a munkahelyeken x

Munkavédelmi feladatok a munkahelyeken x

Munkavédelmi szakemberek és feladataik a

munkahelyeken x

A munkahelyi munkavédelmi érdekképviselet x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Információforrások kezelése x x x

Biztonsági szín- és alakjelek x

Olvasott szakmai szöveg megértése x x x x x x

203


Felelősségtudat x x x

Szabálykövetés x x

Döntésképesség x


Visszacsatolási készség x x

Irányíthatóság x x

Irányítási készség x x


Rendszerező képesség x x x

Körültekintés, elővigyázatosság x x

Helyzetfelismerés x x x

204

11. Munkahelyi egészség és biztonság tantárgy 18óra


A tanuló általános felkészítése az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos

munkavégzésre, a biztonságos munkavállalói magatartáshoz szükséges kompetenciák

elsajátíttatása.


1.3. Témakörök

1.3.1. Munkavédelmi alapismeretek 4 óra

A munkahelyi egészség és biztonság jelentősége

Történeti áttekintés. A szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági és

munkaegészségügyi követelmények, továbbá ennek megvalósítására szolgáló

törvénykezési, szervezési, intézményi előírások jelentősége. Az egészséget nem

veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeinek

értelmezése.

A munkakörnyezet és a munkavégzés hatása a munkát végző ember egészségére és

testi épségére

A munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatok, a

munkakörülmények hatásai, a munkavégzésből eredő megterhelések, munkakörnyezet

kóroki tényezők.

A megelőzés fontossága és lehetőségei

A munkavállalók egészségének, munkavégző képességének megóvása és a

munkakörülmények humanizálása érdekében szükséges előírások jelentősége a

munkabalesetek és a foglalkozással összefüggő megbetegedések megelőzésének

érdekében. A műszaki megelőzés, zárt technológia, a biztonsági berendezések, egyéni

védőeszközök és szervezési intézkedések fogalma, fajtái, és rendeltetésük.

Munkavédelem, mint komplex fogalom (munkabiztonság-munkaegészségügy)

Veszélyes és ártalmas termelési tényezők

A munkavédelem fogalomrendszere, források

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII törvény fogalom-meghatározásai.

1.3.2. Munkahelyek kialakítása 4 óra

Munkahelyek kialakításának általános szabályai

A létesítés általános követelményei, a hatásos védelem módjai, prioritások.

Szociális létesítmények

Öltözőhelyiségek, pihenőhelyek, tisztálkodó- és mellékhelyiségek biztosítása,

megfelelősége.

Közlekedési útvonalak, menekülési utak, jelölések

Közlekedési útvonalak, menekülési utak, , helyiségek padlózata, ajtók és kapuk,

lépcsők, veszélyes területek, akadálymentes közlekedés, jelölések.

Alapvető feladatok a tűzmegelőzés érdekében

Tűzmegelőzés, tervezés, létesítés, üzemeltetés, karbantartás, javítás és felülvizsgálat.

Tűzoltó készülékek, tűzoltó technika, beépített tűzjelző berendezés vagy tűzoltó

berendezések. Tűzjelzés adása, fogadása, tűzjelző vagy tűzoltó központok, valamint

távfelügyelet.

Termékfelelősség, forgalomba hozatal kritériumai.

205

Anyagmozgatás

Anyagmozgatás a munkahelyeken. Kézi és gépi anyagmozgatás fajtái. A kézi

anyagmozgatás szabályai, hátsérülések megelőzése

Raktározás

Áruk fajtái, raktározás típusai

Munkahelyi rend és hulladékkezelés

Jelzések, feliratok, biztonsági szín-és alakjelek. Hulladékgazdálkodás,

környezetvédelem célja, eszközei.

1.3.3. Munkavégzés személyi feltételei 2 óra

A munkavégzés személyi feltételei: jogszerű foglalkoztatás, munkaköri alkalmasság

orvosi vizsgálata, foglalkoztatási tilalmak, szakmai ismeretek, munkavédelmi

ismeretek

A munkavégzés alapvető szervezési feltételei: egyedül végzett munka tilalma,

irányítás szükségessége. Egyéni védőeszközök juttatásának szabályai.

1.3.4. Munkaeszközök biztonsága 2 óra

Munkaeszközök halmazai

Szerszám, készülék, gép, berendezés fogalom-meghatározása.

Munkaeszközök dokumentációi

Munkaeszköz üzembe helyezésének, használatba vételének dokumentációs

követelményei és a munkaeszközre (mint termékre) meghatározott EK-megfelelőségi

nyilatkozat, valamint a megfelelőséget tanúsító egyéb dokumentumok.

Munkaeszközök veszélyessége, eljárások

Biztonságtechnika alapelvei, veszélyforrások típusai, megbízhatóság, meghibásodás,

biztonság. A biztonságtechnika jellemzői, kialakítás követelményei. Veszélyes

munkaeszközök, üzembe helyezési eljárás.

Munkaeszközök üzemeltetésének, használatának feltételei

Feltétlenül és feltételesen ható biztonságtechnika, konstrukciós, üzemviteli és emberi

tényezők szerepe. Általános üzemeltetési követelmények. Kezelőelemek,

védőberendezések kialakítása, a biztonságos működés ellenőrzése, ergonómiai

követelmények.

1.3.5. Munkakörnyezeti hatások 2 óra

Veszélyforrások, veszélyek a munkahelyeken (pl. zaj, rezgés, veszélyes anyagok és

keverékek, stressz)

Fizikai, biológiai és kémiai hatások a dolgozókra, főbb veszélyforrások valamint a

veszélyforrások felismerésének módszerei és a védekezés a lehetőségei.

A stressz, munkahelyi stressz fogalma és az ellene való védekezés jelentősége a

munkahelyen.

A kockázat fogalma, felmérése és kezelése

A kockázatok azonosításának, értékelésének és kezelésének célja az egészséget nem

veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosításában, a munkahelyi

balesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzésben. A munkavállalók

részvételének jelentősége

1.3.6. Munkavédelmi jogi ismeretek 4 óra

A munkavédelem szabályrendszere, jogok és kötelezettségek

Az Alaptörvényben biztosított jogok az egészséget, biztonságot és méltóságot

tiszteletben tartó munkafeltételekhez, a testi és lelki egészségének megőrzéséhez. A

206

Munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvényben meghatározottak szerint a

munkavédelem alapvető szabályai, a követelmények normarendszere és az érintett

szereplők (állam, munkáltatók, munkavállalók) főbb feladatai. A kémiai biztonságról

szóló 2000. évi XXV. törvény, illetve a Kormány, illetve az ágazati miniszterek

rendeleteinek szabályozási területei a további részletes követelményekről. A

szabványok, illetve a munkáltatók helyi előírásainak szerepe.

Munkavédelmi feladatok a munkahelyeken

A munkáltatók alapvető feladatai az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos

munkakörülmények biztosítása érdekében. Tervezés, létesítés, üzemeltetés.

Munkavállalók feladatai a munkavégzés során.

Munkavédelmi szakemberek feladatai a munkahelyeken

Munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység keretében ellátandó

feladatok. Foglalkozás-egészségügyi feladatok

Balesetek és foglalkozási megbetegedések

Balesetek és munkabalesetek valamint a foglalkozási megbetegedések fogalma.

Feladatok munkabaleset esetén. A kivizsgálás, mint a megelőzés eszköze

Munkavédelmi érdekképviselet a munkahelyen

A munkavállalók munkavédelmi érdekképviseletének jelentősége és lehetőségei. A

választott képviselők szerepe, feladatai, jogai.

1.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem





módszer neve


szervezeti kerete Alkalmazandó eszközök és

felszerelések egyéni csoport osztály

1.1 magyarázat x x Szakkönyvek, munkavédelmi

tárgyú jogszabályok

1.2. megbeszélés x Munkabaleset, foglalkozási

megbetegedés elemzése

1.3. szemléltetés x Oktatófilmek (pl. NAPO)

1.4. házi feladat x

1.5. teszt x


(ajánlás)

Sor-



szervezési kerete

(differenciálási módok) Alkalmazandó eszközök

és felszerelések

Eg

yén

i

Cso

po

rt-

bo

ntá

s

Osz

tály

-

ker

et


1.1. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel x



2.1. Szöveges előadás egyéni felkészüléssel x x A tanult (vagy egy

választott) szakma

207

szabályainak veszélyei,

ártalmai



értékeléssel.

208

A


Foglalkoztatás I.

megnevezésű



209

A 11497-12 azonosító számú, Foglalkoztatás I. megnevezésű szakmai

követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és a témakörök oktatása során fejlesztendő

kompetenciák

11497-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I.

Ny

elv

tan

i

ren

dsz

erez

és I

.

Ny

elv

tan

i

ren

dsz

erez

és I

I.

Ny

elv

i

kés

zség

fejl

eszt

és

Mu

nk

avál

laló

i

szó

kin

cs

FELADATOK

Idegen nyelven:

bemutatkozik (személyes és szakmai vonatkozással) x x x x

egyszerű alapadatokat tartalmazó

formanyomtatványt kitölt x x x x

idegen nyelvű szakmai irányítás, együttműködés

melletti munkát végez x

SZAKMAI ISMERETEK

Idegen nyelven:

közvetlen szakmájára vonatkozó gyakran használt

egyszerű szavak, szókapcsolatok x

a munkakör alapkifejezései x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Egyszerű formanyomtatványok kitöltése idegen

nyelven x x

Szakmai párbeszédben elhangzó idegen nyelven feltett

egyszerű kérdések megértése, illetve azokra való

reagálás egyszerű mondatokban

x x x x


Fejlődőképesség, önfejlesztés x x


Nyelvi magabiztosság x x x

Kapcsolatteremtő készség x x


Információgyűjtés x x

Analitikus gondolkodás x

210

2. Foglalkoztatás I. tantárgy 64 óra


A tantárgy tanításának célja, hogy a diákok képesek legyenek személyes és szakmai

vonatkozást is beleértve bemutatkozni idegen nyelven. Továbbá egyszerű alapadatokat

tartalmazó formanyomtatványt kitölteni. Illetve cél, hogy a tanuló idegen nyelvű szakmai

irányítás mellett képes legyen eredményesen végezni a munkáját.

Cél, hogy a rendelkezésre álló 64 tanóra egység keretén belül egyrészt egy alapvető

nyelvtani rendszerezés történjen meg a legalapvetőbb igeidők, segédigék, illetve a

mondatszerkesztési eljárásokhoz kapcsolódóan. Majd erre építve történjen meg az idegen

nyelvi asszociatív memóriafejlesztés és az induktív nyelvtanulási készségfejlesztés 4

alapvető, a mindennapi élethez kapcsolódó társalgási témakörön keresztül. Végül ezekre

az ismertekre alapozva valósuljon meg a szakmájához kapcsolódó idegen nyelvi

kompetenciafejlesztés.

2.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak:

idegen nyelvek

2.3. Témakörök

2.3.1. Nyelvtani rendszerezés 1 10 óra

A 10 óra alatt a tanulók átismétlik a 3alapvető idősíkra (jelen, múlt, jövő)

vonatkozó igeidőket, illetve begyakorolják azokat, hogy a munkavállaláshoz

kapcsolódóan az állásinterjú során ne okozzon gondot sem a múltra, sem a jövőre

vonatkozó kérdések megértése, illetve az azokra adandó egyszerű mondatokban

történő válaszok megfogalmazása. A témakör elsajátítása révén a diák alkalmassá

válik a munkavégzés során az elvégezendő, illetve elvégzett feladathoz kapcsolódó a

munkaadó által idegen nyelven feltett egyszerű, az elvégezendő munka elért

eredményére, illetve a jövőbeli feladatokra vonatkozó kérdések megértse, valamint a

helyes igeidő használattal ezekre egyszerű mondatokban is képes lesz reagálni.

A célként megfogalmazott idegennyelvi magabiztosság csak az alapvető igeidők

helyes és pontos használata révén fog megvalósulni.

2.3.2. Nyelvtani rendszerezés 2 10 óra

A témakör tananyagaként megfogalmazott nyelvtani egységek – a tagadás, a jelen

idejű feltételes mód, illetve a segédigék (képesség, lehetőség, szükségesség) -

használata révén a diák képes lesz exaktabb módon idegen nyelven bemutatkozni

szakmai és személyes vonatkozásban egyaránt. Egyszerű mondatokban meg tudja

fogalmazni az állásinterjún idegen nyelven feltett kérdésekre a választ kihasználva az

a 3 alapvető igeidő, a segédigék által biztosított nyelvi precizitás adta kereteket. A

kérdésfeltevés, a szórend alapvető szabályainak elsajátítása révén alkalmassá válik a

diák arra, hogy egy munkahelyi állásinterjún megértse a feltett kérdéseket, illetve

esetlegesen ő maga is egyszerű tisztázó kérdéseket tudjon feltenni a munkahelyi

meghallgatás során.

2.3.3. Nyelvi készségfejlesztés 24 óra

/Az induktív nyelvtanulási képesség és az idegennyelvi asszociatív memória

fejlesztése fonetikai készségfejlesztéssel kiegészítve/

211

A 24 órás nyelvi készségfejlesztő blokk célja, hogy rendszerezze a diák idegennyelvi

alapszókincshez kapcsolódó ismereteit. Az induktív nyelvtanulási képességfejlesztés

és az idegennyelvi asszociatív memóriafejlesztés 4 alapvető társalgási témakörön

keresztül valósul meg. Az induktív nyelvtanulási képesség által egy adott idegen nyelv

struktúráját meghatározó szabályok kikövetkeztetésére lesz alkalmas a tanuló. Ahhoz,

hogy a diák koherensen lássa a nyelvet és ennek szellemében tudjon idegen nyelven

reagálni, feltétlenül szükséges ennek a képességnek a minél tudatosabb fejlesztése.

Ehhez szorosan kapcsolódik az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés, ami az

idegen nyelvű anyag megtanulásának képessége: képesség arra, hogy létrejöjjön a

kapcsolat az ingerek (az anyanyelv szavai, kifejezése) és a válaszok (a célnyelv szavai

és kifejezései) között. Mind a két fejlesztés hétköznapi társalgási témakörök

elsajátítása során valósul meg.

- Az elsajátítandó témakörök:

- személyes bemutatkozás

- a munka világa

- napi tevékenységek, aktivitás

- étkezés, szállás

Ezen a témakörön keresztül valósul meg a fonetikai dekódolási képességfejlesztés is,

amely során a célnyelv legfontosabb fonetikai szabályaival ismerkedik meg a

nyelvtanuló.

2.3.4. Munkavállalói szókincs 20 óra

/Munkavállalással kapcsolatos alapvető szakszókincs elsajátítása/

A 20 órás szakmai nyelvi készségfejlesztés csak a 44 órás 3 alapozó témakör

elsajátítása után lehetséges. Cél, hogy a témakör végére a diák egyszerű mondatokban,

megfelelő nyelvi tartalmi koherenciával be tudjon bemutatkozni kifejezetten szakmai

vonatkozással. A témakör tananyagának elsajátítása révén alkalmas lesz a

munkalehetőségeket feltérképezni a célnyelvi országban. Begyakorolja az

alapadatokat tartalmazó formanyomtatvány kitöltését. Elsajátítja azt a szakmai jellegű

szókincset, ami alkalmassá teszi arra, hogy a munkalehetőségekről,

munkakörülményekről tájékozódjon. A témakör tanulása során közvetlenül a

szakmájára vonatkozó gyakran használt kifejezéseket sajátítja el.


Az órák kb. 50%-a egyszerű tanteremben történjen, egy másik fele pedig számítógépes

tanterem, hiszen az oktatás egy jelentős részben digitális tananyag által támogatott

formában zajlik.



A tananyag kb. fele digitális tartalmú oktatási anyag, így speciálisak mind a módszerek,

mind pedig a tanulói tevékenységformák.



módszer neve




1.1 magyarázat x

1.3. megbeszélés x

1.5. szemléltetés x

212

1.7. kooperatív tanulás x

1.8. szerepjáték x


1.10. digitális alapú feladatmegoldás x


(ajánlás)

Sor-



szervezési kerete


eszközök és

felszerelések

Eg

yén

i

Cso

po

rt-

bo

ntá

s

Osz

tály

-

ker

et


1.1. Olvasott szöveg önálló feldolgozása x


feldolgozása x


rendszerezése x



2.1. Levélírás x


kérdésekre x

3. Komplex információk körében

3.1. Elemzés készítése tapasztalatokról x



szövegfeldolgozás x

4.3. Csoportos helyzetgyakorlat x



értékeléssel.

213

A


Foglalkoztatás II.

megnevezésű



214

11499-12 azonosító számú, Foglalkoztatás II. megnevezésű szakmai

követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és a témakörök oktatása során fejlesztendő

kompetenciák

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

Mu

nk

ajo

gi

alap

ism

eret

ek

Mu

nk

avis

zony

léte

síté

se

Áll

ásk

eres

és

Mu

nk

anél

kü

lisé

g

FELADATOK

Munkaviszonyt létesít x x

Alkalmazza a munkaerőpiaci technikákat x

Feltérképezi a karrierlehetőségeket x

Vállalkozást hoz létre és működtet x

Motivációs levelet és önéletrajzot készít x

Diákmunkát végez x

SZAKMAI ISMERETEK

Munkavállaló jogai, munkavállaló kötelezettségei,

munkavállaló felelőssége x x

Munkajogi alapok, foglalkoztatási formák x x

Speciális jogviszonyok (önkéntes munka, diákmunka) x x

Álláskeresési módszerek x

Vállalkozások létrehozása és működtetése x

Munkaügyi szervezetek x

Munkavállaláshoz szükséges iratok x

Munkaviszony létrejötte x

A munkaviszony adózási, biztosítási, egészség- és

nyugdíjbiztosítási összefüggései x x

A munkanélküli (álláskereső) jogai, kötelezettségei és

lehetőségei x x

A munkaerőpiac sajátosságai (állásbörzék és pályaválasztási

tanácsadás) x x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Köznyelvi olvasott szöveg megértése x x x x

Köznyelvi szöveg fogalmazása írásban x x x x

Elemi szintű számítógéphasználat x x x x

Információforrások kezelése x x x x

Köznyelvi beszédkészség x x x x


Önfejlesztés x x x x

Szervezőkészség x x

215


Kapcsolatteremtő készség x x x

Határozottság x x x x


Logikus gondolkodás x x x x

Információgyűjtés x x x x

216

3. Foglalkoztatás II. tantárgy 16 óra


A tanuló általános felkészítése az álláskeresés módszereire, technikáira, valamint a

munkavállaláshoz, munkaviszony létesítéséhez szükséges alapismeretek elsajátítására.


3.3. Témakörök

3.3.1. Munkajogi alapismeretek 4 óra

Munkavállaló jogai (megfelelő körülmények közötti foglalkoztatás, bérfizetés,

költségtérítés, munkaszerződés módosítás, szabadság), kötelezettségei (megjelenés,

rendelkezésre állás, munkavégzés, magatartási szabályok, együttműködés,

tájékoztatás), munkavállaló felelőssége (vétkesen okozott kárért való felelősség,

megőrzési felelősség, munkavállalói biztosíték).

Munkajogi alapok: felek a munkajogviszonyban, munkaviszony létesítése, munkakör,

munkaszerződés módosítása, megszűnése, megszüntetése, felmondás, végkielégítés,

pihenőidők, szabadság.

Foglalkoztatási formák: munkaviszony, megbízási jogviszony, vállalkozási jogviszony,

közalkalmazotti jogviszony, közszolgálati jogviszony.

Speciális jogviszonyok: egyszerűsített foglalkoztatás fajtái: atipikus munkavégzési

formák az új munka törvénykönyve szerint (távmunka, bedolgozói munkaviszony,

munkaerő-kölcsönzés, rugalmas munkaidőben történő foglalkoztatás, egyszerűsített

foglalkoztatás (mezőgazdasági, turisztikai idénymunka és alkalmi munka),

önfoglalkoztatás, őstermelői jogviszony, háztartási munka, iskolaszövetkezet

keretében végzett diákmunka, önkéntes munka.

3.3.2. Munkaviszony létesítése 4 óra

Munkaviszony létrejötte, fajtái: munkaszerződés, teljes- és részmunkaidő, határozott

és határozatlan munkaviszony, minimálbér és garantált bérminimum, képviselet

szabályai, elállás szabályai, próbaidő.

Munkavállaláshoz szükséges iratok, munkaviszony megszűnésekor a munkáltató által

kiadandó dokumentumok.

Munkaviszony adózási, biztosítási, egészség- és nyugdíjbiztosítási összefüggései:

munkaadó járulékfizetési kötelezettségei, munkavállaló adó- és járulékfizetési

kötelezettségei, biztosítottként egészségbiztosítási ellátások fajtái (pénzbeli és

természetbeli), nyugdíj és munkaviszony.

3.3.3. Álláskeresés 4 óra

Karrierlehetőségek feltérképezése: önismeret, reális célkitűzések, helyi munkaerőpiac

ismerete, mobilitás szerepe, képzések szerepe, foglalkoztatási támogatások ismerete.

Motivációs levél és önéletrajz készítése: fontossága, formai és tartalmi kritériumai,

szakmai önéletrajz fajtái: hagyományos, Europass, amerikai típusú, önéletrajzban

szereplő email cím és fénykép megválasztása, motivációs levél felépítése.

217

Álláskeresési módszerek: újsághirdetés, internetes álláskereső oldalak, személyes

kapcsolatok, kapcsolati hálózat fontossága, EURES (Európai Foglalkoztatási Szolgálat

az Európai unióban történő álláskeresésben), munkaügyi szervezet segítségével

történő álláskeresés, cégek adatbázisába történő jelentkezés, közösségi portálok

szerepe.

Munkaerő-piaci technikák alkalmazása: Foglalkozási Információs Tanácsadó (FIT),

Foglalkoztatási Információs Pontok (FIP), Nemzeti Pályaorientációs Portál (NPP).

Állásinterjú: felkészülés, megjelenés, szereplés az állásinterjún, testbeszéd szerepe.

3.3.4. Munkanélküliség 4 óra

A munkanélküli (álláskereső) jogai, kötelezettségei és lehetőségei: álláskeresőként

történő nyilvántartásba vétel; a munkaügyi szervezettel történő együttműködési

kötelezettség főbb kritériumai; együttműködési kötelezettség megszegésének

szankciói; nyilvántartás szünetelése, nyilvántartásból való törlés; munkaügyi szervezet

által nyújtott szolgáltatások, kiemelten a munkaközvetítés.

Álláskeresési ellátások („passzív eszközök”): álláskeresési járadék és nyugdíj előtti

álláskeresési segély. Utazási költségtérítés.

Foglalkoztatást helyettesítő támogatás.

Közfoglalkoztatás: közfoglalkoztatás célja, közfoglalkozatás célcsoportja,

közfoglalkozatás főbb szabályai

Munkaügyi szervezet: Nemzeti Foglalkoztatási Szervezet (NFSZ) felépítése, Nemzeti

Munkaügyi Hivatal, munkaügyi központ, kirendeltség feladatai.

Az álláskeresők részére nyújtott támogatások („aktív eszközök”): önfoglalkoztatás

támogatása, foglalkoztatást elősegítő támogatások (képzések, béralapú támogatások,

mobilitási támogatások).

Vállalkozások létrehozása és működtetése: társas vállalkozási formák, egyéni

vállalkozás, mezőgazdasági őstermelő, nyilvántartásba vétel, működés, vállalkozás

megszűnésének, megszüntetésének szabályai.

A munkaerőpiac sajátosságai, NFSZ szolgáltatásai: pályaválasztási tanácsadás,

munka- és pályatanácsadás, álláskeresési tanácsadás, álláskereső klub, pszichológiai

tanácsadás.


Tanterem





módszer neve




1.1 magyarázat x


1.5. vita x


1.10. szerepjáték x



(ajánlás)

218

Sor-



szervezési kerete


eszközök és

felszerelések

Eg

yén

i

Cso

po

rt-

bo

ntá

s

Osz

tály

-

ker

et




feldolgozása x


jegyzeteléssel x

1.4.. Információk önálló rendszerezése x


rendszerezése x



2.2. Leírás készítése x


kérdésekre x

2.4. Tesztfeladat megoldása x


A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

219

A


Információtechnológiai alapok

megnevezésű



220

A 10815-12 azonosító számú Információtechnológiai alapok megnevezésű szakmai


kompetenciák

10815-12 Információtechnológiai alapok


alapok


gyakorlat

Bev

ezet

és a

szá

mít

óg

épes

arch

itek

túrá

kb

a

Szo

ftv

eris

mer

etek

Info

rmác

ióte

chno

lóg

iai

biz

ton

ság

ala

pja

i

Szá

mít

óg

ép ö

ssze

szer

elés

e

Tel

epít

és é

s k

on

figu

rálá

s

Meg

elő

ző k

arb

anta

rtás

FELADATOK

Számítógépes konfigurációt meghatároz. x

Számítógépet összeszerel. x

BIOS funkcióit paraméterezi. x

UPS teljesítményszükségletet meghatározza, a UPS-t

üzembe helyezi. x

Megelőző karbantartást végez. x

Merevlemezt particionál. x

Memóriát bővít. x

Megfelelő operációs rendszert kiválaszt. x

Operációs rendszert telepít és frissít. x

Perifériát csatlakoztat, meghajtó programot telepít. x x

Lemezklónozást végez. x

Rendszer helyreállítást végez. x

Biztonsági másolatot készít. x

Felhasználói fiókokat kezel. x

LAN/WAN hálózatokat használ. x

Számítógépet hálózatra csatlakoztat, konfigurál. x

Internet kapcsolatot megoszt. x

Alkalmazói programokat telepít. x

Biztonsági programokat telepít és használ. x

Környezet- és munkavédelmi előírásokat betart. x

ESD védelem eszközeit alkalmazza. x

Számítógépes környezetet kialakít. x

Kézenfekvő problémákat kiszűr. x

Angol nyelvű szakmai szöveget értelmez. x x x

Betartja a munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi,

valamint a távközlési szakmára vonatkozó előírásokat x

SZAKMAI ISMERETEK

Információtechnológiai alapfogalmak x

Kettes, tizenhatos számrendszer x

Számítógép főbb részei x

BIOS funkciók x

Processzorok és típusaik x

Memóriák és típusaik x

Perifériák x

Portok és típusaik x

Adattovábbítási módszerek x

221

Asztali és hálózati operációs rendszerek x

Multi-boot környezet x

GUI és CLI felhasználói felületek x

Fájlok, mappák kezelése és megosztása x

Jogok, attribútumok x

Memóriakezelés x

Partíciók x

Fájlrendszerek x

Folyamat- és processzorkezelés x

Hálózati csatolóegység és feladatai x

Kábelek és csatlakozásaik, topológiák x

Protokollok használata, beállítása x

Biztonsági veszélyforrások x

Adatbiztonsági eljárások, biztonsági házirend x

Biztonsági ajánlások és szabványok x

Hálózati biztonságtechnika x

Nyomtatók típusai, nyomtatás kezelés x

Hálózati nyomtatás x

Felügyeleti eszközök x

ESD védelem szükségességének okai

Angol nyelvű szakmai kifejezések x x x

Munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi előírások x x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Számítógép összeszerelése x

Portok, perifériák csatlakoztatása x

Operációs rendszer telepítése x


Pontosság x x x

Precizitás x x x


Együttműködés x

Kezdeményezőkészség x


Ismeretek helyükön való alkalmazása x x x

222

4. Információtechnológiai alapok tantárgy 144 óra


Az Információtechnológiai ismeretek tantárgy tanításának célja, hogy alapozó

információtechnológiai ismereteket biztosítson az informatikai szakképesítések

megszerzéséhez, valamint lehetőséget biztosítson belépő szintű IT munkakörök

betöltéséhez szükséges ismeretek elsajátítására, ipari minősítő vizsga letételére.


Számítógép-kezelés felhasználói szintű ismerete


4.3.1. Bevezetés a számítógépes architektúrákba 36 óra

Kettes- és tizenhatos számrendszer.

Neumann-elvű számítógép felépítése.

Hardver és firmware fogalma.

Számítógép házak és tápegységek.

Processzortípusok, foglalatok.

Hőelvezetési technológiák.

Memóriák típusai, memória modulok, memóriahibák kezelése.

Illesztőkártyák és csatlakozási felületeik.

BIOS feladatai, beállításai.

Input perifériák, KVM kapcsolók.

Háttértárak és típusaik.

Merevlemezek adattárolási struktúrája.

Redundáns adattárolás fogalma, RAID.

4.3.2. Perifériák 36 óra

Megjelenítők típusai, paraméterei, alapvető működési elveik.

Nyomtatók típusai, működési elveik.

Nyomtatók csatlakozási felületei, jellemző paramétereik.

Lapleíró nyelvek, PCL és PostScript összehasonlítása.

Szkennerek típusai, működési elveik.

Multifunkciós nyomtatók.

Portok és csatlakozók típusai, belső- és külső kábeltípusok.

Hálózati eszközök, hálózati kártya feladata és beállításai.

Hálózati topológiák.

Speciális számítógépes rendszerek (CAD/CAM, virtualizáció, játék, HTPC).

4.3.3. Hordozható számítógépek 18 óra Laptop és asztali számítógép alkatrészek összehasonlítása.

Laptopokra jellemző adapterek, bővítőkártyák.

Dokkoló állomás és portismétlő.

Energiagazdálkodási beállítások, APM és ACPI szabványok.

Táblagépek és okos telefonok hardvereszközei.

4.3.4. Szoftverismeretek 36 óra

Szoftver fogalma, szoftverek csoportosítása.

Zárt- é nyílt forráskódú rendszerek, GPL.

Operációs rendszer fogalma, feladatai.

223

Operációs rendszerek típusai és jellemzőik.

GUI és CLI felhasználói felületek.

Megfelelő operációs rendszer kiválasztásának szempontjai.

Partíció fogalma, típusai.

Formázás, fontosabb fájlrendszerek.

Rendszerbetöltés folyamata.

Windows indítási módok.

Regisztráció adatbázis.

Multi-boot rendszerek.

Könyvtárstruktúra, felhasználói és rendszerkönyvtárak.

Fájlkiterjesztések és attribútumok.

Vezérlőpult beállításai.

Archiválási módok.

Kliensoldali virtualizáció, hypervisor.

Táblagépek és okos telefonok operációs rendszerei.

Adatszinkronizáció.

Hibakeresési folyamat lépései.

4.3.5. Információtechnológiai biztonság alapjai 18 óra

Rosszindulatú szoftverek (vírus, trójai, féreg, adware, spyware).

Védekezési módok a rosszindulatú szoftverek ellen.

Támadástípusok (felderítés, DoS, DDoS, hozzáférési támadás).

Megtévesztési technikák (social engineering, phishing).

Kéretlen és reklámlevelek, SPAM szűrés lehetőségei.

Biztonságos böngészés, böngésző biztonsági beállításai.

Biztonságos adatmegsemmisítés módszerei.

Biztonsági szabályzat.

Felhasználói nevek és jelszavak (BIOS, számítógép, hálózati hozzáférés).

Fájlmegosztás, fájlok és mappák fájlrendszer szintű védelme.

Tűzfalak feladata, típusai.

Mobil eszközök védelme, biometrikus azonosítási módszerek.

IT eszközök fizikai védelme.

Munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi, valamint a távközlési szakmára vonatkozó

előírások.


Számítógép terem





módszer neve

Tanulói tevékenység szervezeti

kerete Alkalmazandó eszközök

és felszerelések egyéni csoport osztály

1.1 magyarázat x

1.2 elbeszélés x

1.3 kiselőadás x

1.4 megbeszélés x

1.5 vita x

224

1.6 szemléltetés x projektor

1.7 projekt x x x

1.8 kooperatív tanulás x x

1.9 szimuláció x x

1.11 házi feladat x

1.12 egyéb


(ajánlás)

Sorszám Tanulói

tevékenységforma

Tanulói tevékenység szervezési

kerete

(differenciálási módok)

Alkalmazandó

eszközök és



1.1 Olvasott szöveg önálló

feldolgozása x

1.2

Hallott szöveg

feladattal vezetett

feldolgozása

x

1.3

Információk feladattal

vezetett

rendszerezése

x

2. Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok

2.1 Tesztfeladat megoldása x

2.2 Szöveges előadás

egyéni

felkészüléssel

x



értékeléssel.

225

5. Információtechnológiai gyakorlat tantárgy 176 óra


Az Információtechnológiai gyakorlat tantárgy tanításának célja, hogy alapozó

információtechnológiai gyakorlati készségeket biztosítson az informatikai szakképesítések


betöltéséhez szükséges készségek elsajátítására, ipari minősítő vizsga letételére.


Számítógép-kezelés felhasználói szintű ismerete.


5.3.1. Számítógép összeszerelése 72 óra

Számítógép szétszerelése.

Pontos konfiguráció meghatározása, megfelelő alkatrészek kiválasztása.

Számítógép szakszerű összeszerelésének folyamata.

Tápegység telepítése.

Alaplapi alkatrészek telepítése, alaplap házba helyezése.

Belső alkatrészek telepítése, kábelek csatlakoztatása.

Perifériák csatlakoztatása.

BIOS funkciója és beállításai.

Memóriabővítés asztali számítógépben és laptopban.

Számítógép alkatrészek cseréje.

Számítógép hálózatra csatlakoztatása, IP cím beállítása.

SOHO útválasztó hálózatra csatlakoztatása.

Laptopok felhasználó, illetve szerviz által cserélhető alkatrészei.

Hibakeresési folyamat lépései, kézenfekvő problémák kiszűrése.

Áramellátás zavarai, túlfeszültség levezető bekötése.

UPS típusok, teljesítményszükséglet meghatározása. UPS üzembe helyezése.

Munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi, valamint a távközlési szakmára vonatkozó

előírások betartása.

5.3.2. Telepítés és konfigurálás 60 óra

Megfelelő operációs rendszer kiválasztása.

Operációs rendszerek hardverkövetelményeinek meghatározása.

Operációs rendszer hardver kompatibilitásának ellenőrzése.

Merevlemez particionálás.

Kötetek formázása.

Operációs rendszerek telepítése.

Meghajtó programok telepítése.

Frissítések és hibajavító csomagok telepítése.

Operációs rendszer upgrade-je, felhasználói adatok költöztetése.

Regisztrációs adatbázis biztonsági mentése, helyreállítása.

Lemezkezelés.

Alkalmazások és folyamatok kezelése, feladatkezelő használata.

Alkalmazások telepítése, eltávolítása.

Felhasználói fiókok kezelése.

Virtuális memória beállítása.

Illesztőprogramok frissítése, eszközkezelő használta.

226

Területi és nyelvi beállítások.

Eseménynapló ellenőrzése.

Rendszer helyreállítás.

Rendszer erőforrásainak monitorozása, szolgáltatások beállításai.

Kezelőpult (MMC) használata.

Biztonsági másolatok készítése, archiválási típusok.

Személyes tűzfal beállítása.

Antivírus alkalmazás telepítése, frissítése, vírusellenőrzés.

Lemezklónozás.

Virtuális gép telepítése.

5.3.3. Megelőző karbantartás 44 óra

Megelőző karbantartás jelentősége, karbantartási terv.

Hardver- és szoftverkarbantartás feladatai.

Ház és a belső alkatrészek szakszerű tisztítása.

Monitorok szakszerű tisztítása.

Festékszint ellenőrzése, toner és festékpatron cseréje.

Nyomtatók és szkennerek szakszerű tisztítása.

Alkatrészek csatlakozásának ellenőrzése.

Számítógépek működésének környezeti feltételei.

Operációs rendszer frissítése, javítócsomagok telepítése.

Merevlemez karbantartása, lemezellenőrzés, töredezettség-mentesítés.

Helyreállítási pontok készítése, rendszer visszaállítása korábbi időpontra.

Távoli asztalkapcsolat és távsegítség konfigurálása.

Ütemezett karbantartási feladatok.

Laptopok szakszerű tisztítása.


Hardvertechnikai laboratórium




Sorszám

Alkalmazott

oktatási

módszer neve

Tanulói tevékenység szervezeti kerete Alkalmazandó

eszközök és


1.1 magyarázat x

1.2 elbeszélés x

1.3 kiselőadás x x

1.4 megbeszélés x

1.5 vita x

1.6 szemléltetés x x x

1.7 projekt x

1.8 kooperatív

tanulás

x x

1.9 szimuláció x

szimulációs

program

1.10 szerepjáték x


1.12 egyéb

227


(ajánlás)

Sor-


Tanulói

tevékenység

szervezési kerete

(differenciálási

módok)



pont lebontása,

pontosítása)

Eg

yén

i

Cso

po

rt-

bo

ntá

s

Osz

tály

-

ker

et






2.1. Esetleírás készítése x


3.1. Kiscsoportos szakmai munkavégzés

irányítással x



értékeléssel.

228

A



munkaszervezés,munkahelyi kommunikáció

megnevezésű


229

A 10826-12 azonosító számú Szakmai életpálya-építés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció megnevezésű szakmai

követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

10826-12 Szakmai életpálya-építés, munkaszervezés, munkahelyi

kommunikáció

Munkaszervezési ismeretek Munkaszervezés gyakorlat

Áll

ásk

eres

és, fo

gla

ko

ztat

ásra

irá

nyu

ló j

ogv

iszo

ny

léte

síté

se

Sze

rvez

eten

bel

üli

sze

rep

, ir

ányít

ás, m

unkas

zerv

ezés

,

ko

mm

un

ikác

ió

Info

rmác

iógyű

jtés

, k

ezel

és, tá

jék

ozó

dás

Munk

avég

zés

pro

jek

tekb

en

Pén

züg

y, v

álla

lkozá

si f

elad

atok

Munk

a és

bal

eset

véd

elem

, el

sőse

gél

yn

yú

jtás

Min

ősé

g e

llen

őrz

és, m

inő

ségbiz

tosí

tás

Kö

rny

ezet

véd

elem

, kö

rny

ezet

i fe

nn

tart

hat

ósá

g

Áll

ásk

eres

és, fo

gla

ko

ztat

ásra

irá

nyu

ló j

ogv

iszo

ny

léte

síté

se

Sze

rvez

eten

bel

üli

sze

rep

, ir

ányít

ás, m

unkas

zerv

ezés

,

ko

mm

un

ikác

ió

Info

rmác

iógyű

jtés

, k

ezel

és, tá

jék

ozó

dás

Munk

avég

zés

pro

jek

tekb

en

Pén

züg

y, v

álla

lkozá

si f

elad

atok

Munk

a és

bal

eset

véd

elem

, el

sőse

gél

yn

yú

jtás

Min

ősé

g e

llen

őrz

és, m

inő

ségbiz

tosí

tás

Kö

rny

ezet

véd

elem

, kö

rny

ezet

i fe

nn

tart

hat

ósá

g

FELADATOK

A foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt, megbízási, vállalkozói

jogviszonyt előnyeik és hátrányaik alapján megkülönbözteti,

kiválasztja a számára kedvezőt.

x x

Megfogalmazza és ismerteti leendő munkahelyével, munkakörével

kapcsolatos elvárásait saját szakmai ismeretei, készségei és

képességei, karriercéljai alapján (a lehetőségek

figyelembevételével)

x x

Ismeri és karriercéljaiba beépíti a szakképesítésének megfelelő

munkakörökre jellemző munkaadói elvárásokat x x

Munkaszerződést köt, munkaviszonyt létesít munkavállalói jogai és

kötelezettségei ismeretében x x

Különböző méretű, felépítésű szervezetek (vállalkozások – köztük

egyéni vállalkozás, egyéni cég, nonprofit szervezetek, közigazgatási

szervek) között szervezeti jellemzőik alapján különbséget tesz.

x x

Elhelyezi a különböző típusú szervezetekben a szakképesítésével

betölthető munkaköröket x x

A különböző szervezeti típusokra jellemző irányítási eszközök

ismertében, a szervezeti kommunikációra (írásbeli és szóbeli), x x

230

ügyvitelre vonatkozó szabályokat, eljárásokat értelmezi, betartja,

ügyviteli célú szoftvereket használ.

A munkavégzésre jellemző szóbeli kommunikációs helyzetekre

vonatkozó viselkedési és kommunikációs szabályokat alkalmazza:

üzleti tárgyalás, reklamáció, panasz kezelése, nehéz ügyfél

kezelése, prezentáció vezetőknek.

x x

Elkészíti a jellemző munkahelyi szituációkhoz illeszkedő

dokumentumokat (hivatalos levél, emlékeztető, ajánlat,

jegyzőkönyv, reklamáció, műszaki, ügyviteli leírás, utasítás),

dokumentum-menedzsment szoftvert alkalmaz.

x x

Saját munkaidejét, feladatait megtervezi, kontrollálja, nyilvántartja

a személyes időgazdálkodás, személyes hatékonyság módszereinek

alkalmazásával, idő- és feladattervező, követő szoftvert alkalmaz.

x x

Tárolja, gyűjti, kezeli és elemzi az információkat, információkat

visszakeres. x x

Érti, értelmezi és elmagyarázza a magyar és angol nyelvű műszaki

dokumentáció (katalógus, publikáció, szakszöveg) tartalmát,

fontosabb jellemzőit és adatait.

x x

231

Megkülönbözteti a projekten belüli szerepeket, a szerepekhez

kapcsolódó, a projektalapú működésből fakadó tevékenységeket,

jogokat és kötelezettségeket

x x

Alkalmazza a projektműködésre jellemző speciális kommunikációs

és dokumentációs szabályokat, csoportmunka támogató eszközöket,

szoftvereket.

x x

Létrehoz egyéni vállalkozást, egyéni céget x x

Pénzügyi adminisztrációt végez, számlákat készít és ellenőriz. x x

Egyszerű költségkalkulációs, költségszámítási feladatokat végez

munkafolyamatokhoz, szolgáltatásokhoz, termékekhez

kapcsolódóan, a vállalkozókat, munkavállalókat terhelő adó- és

közterhek figyelembevételével.

x x

Munkájában alkalmazza az Ügyfélkapu szolgáltatásait (EBEV) x x

Biztosítja a balesetmentes munkavégzés feltételeit, alkalmazza,

megköveteli a szükséges és előírásszerű védőeszközök,

védőfelszerelések használatát.

x x

Betartja a balesetvédelmi és az érintésvédelmi előírásokat,

fokozottan ügyel az áramütéses balesetek megelőzésére, részt vesz

az áramütést szenvedett elsősegélynyújtásában.

x x

Munkahelyi minőségirányítási előírásokat alkalmazza és betartja. x x

Munkavégzés környezetvédelmi előírásait betartja, alkalmazza x x

Hulladékokat, veszélyes anyagokat szakszerűen kezel, illetve tárol x x

SZAKMAI ISMERETEK

A foglalkoztatásra irányuló jogviszony fajtái (munkaviszony,

megbízás, vállalkozói jogviszony), előnyök és hátrányok a

foglalkoztatott szempontjából

x

Munkahellyel, munkakörrel szemben támasztott személyes

elvárások szakmai tudás és szakmai karriercélok alapján x x

Munkavállalóval szemben támasztott munkaerő-piaci elvárások a

szakképesítéssel betölthető munkakörökben x

Munkavállaló jogai, kötelezettségei, munkaviszony létesítése. x

Gazdasági szervezetek (vállalkozások, egyéni vállalkozás, egyéni

cég), nonprofit szervezetek, közigazgatási szervek jellemzői,

különbségei, azonosságai.

x x

A tanult szakképesítéssel betölthető munkakörök elhelyezése

különböző szervezetekben x x

232

A különböző szervezeti típusokra jellemző irányítási eszközök, a

szervezeti irányítás szoftverei x x

A szervezeti kommunikációra (írásbeli és szóbeli), ügyvitelre

vonatkozó szabályok, elvárások, szabályozó dokumentumok,

jellemző ügyviteli szoftverek

x

A munkavégzésre jellemző, szóbeli kommunikációs helyzetekre −


kezelése, prezentáció vezetőnek − vonatkozó viselkedési és

kommunikációs szabályok

x

A különböző munkahelyi szituációkban keletkező dokumentumok

tartalmi, formai, stilisztikai sajátosságai (hivatalos levél,

emlékeztető, ajánlat, jegyzőkönyv, reklamáció, műszaki, ügyviteli

leírás, utasítás), dokumentum-menedzsment szoftverek

x x

Saját munkaidő, feladatok tervezésének nyomon követésének

módszerei (személyes időgazdálkodás, személyes hatékonyság),

munkaidő és feladattervező, követő szoftverek

x x

A munkafeladatok elvégzéséhez szükséges információk gyűjtése,

elemzése, kezelése, visszakereshető tárolása x x

Magyar és angol nyelvű műszaki dokumentáció (katalógus,

publikáció, szakszöveg) tartalma, felépítése, értelmezése,

ismertetése

x x

233

Projekten belüli szerepek, a szerepekhez kapcsolódó, a projekt

alapú működésből fakadó tevékenységek, jogok és kötelezettségek x x

A projektműködésre jellemző speciális kommunikációs és

dokumentációs szabályok, csoportmunka támogató eszközök,

szoftverek

x x

Egyéni vállalkozás, egyéni cég alapításának folyamata, jogi alapok. x x

Pénzügyi adminisztrációra jellemző alaptevékenységek

(számlanyitás, számlavezetés, átutalás, hiteligénylés, hitelfelvétel),

számla kiállítása, számlaellenőrzés.

x x

Munkafolyamatokhoz, szolgáltatásokhoz, termékekhez kapcsolódó

egyszerű költségkalkulációs, költségszámítási feladatok a

vállalkozókat, vállalkozásokat, munkavállalókat terhelő adó- és


x x

Ügyfélkapu szolgáltatásait (EBEV) x x

A balesetmentes munkavégzés feltételei, a szükséges és előírásszerű

védőeszközök, védőfelszerelések használata. x x

Balesetvédelmi és érintésvédelmi előírások, áramütéses balesetek

megelőzése, áramütést szenvedett elsősegélynyújtása x x

Minőségellenőrzés, minőségbiztosítás, minőségirányítás

fogalmának értelmezése a szakképesítésre jellemző

munkafolyamatokban.

x x

Munkahelyi minőségirányítási előírások. x x

A betölthető munkakörre jellemző környezetvédelmi előírások és

azok alkalmazása x x

Hulladékok, veszélyes anyagok kezelésének szabályai, tárolásának

módja x x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Szakmai szövegek írása, hatékony szövegalkotás x x x x x x x x x x x x x x x x

Munkavégzés csoportban, együttműködés csoportban x x x x x x x x x x x x x x x x

Gazdálkodás az idővel x x x x x x x x x x x x x x x x

Információk gyűjtése és elemzése x x x x x x x x x x x x x x x x

Feladattervezés x x x x x x x x x x


Döntésképesség x x x x x x x x x x x x x x x x

234

Szervezőkészség x x x x x x x x x x x x x x x x

Pontosság x x x x x x x x x x x x x x x x


Meggyőzőkészség x x x x x x x x x x x x x x x x

Kommunikációs rugalmasság x x x x x x x x x x x x x x

Prezentációs készség x x x x x x x x x x x x x x


Áttekintőképesség x x x x x x x x x x x x x x x x

Rendszerezőképesség x x x x x x x x x x x x x x x x

Információgyűjtés x x x x x x x x x x x x x x x x

235

6. Munkaszervezési ismeretek tantárgy 152 óra


A Foglalkoztatás követelménymodulra építve a tanuló megismeri a jellemző informatikai

munkaköröket, az informatikai munkakörökre jellemző munkaadói elvárásokat, és a

személyes portfólió sajátosságait, és az informatikai álláshelyekkel kapcsolatos

információforrásokat.

Megismeri a különböző szervezeti típusokat, azok jellemző ügyviteli és információs

folyamatait és szabályait. Elsajátítja a szervezeti kommunikációra vonatkozó alapvető

szabályokat, fejleszti írásbeli és szóbeli kommunikációs készségét. Megismeri a személyes

hatékonyságnövelés, időgazdálkodás alapjait, megismeri a saját feladatai tervezésére,

súlyozására, nyomon követésére alkalmas módszereket. Jártasságot szerez saját munkája

elvégzéséhez szükséges információk felkutatatásában, és visszakereshető tárolásában.

Elsajátítja a projektmenedzsment alapismereteket, felkészül arra, hogy tevékenységét

projekt keretek között végezze. Elsajátítja az alapvető pénzügyi, számviteli ismereteket:

bankszámlanyitás, bankszámla-vezetés, számla formája, kiállítása, alapvető adók,

közterhek. A Munkahelyi egészség és biztonság megnevezésű modulhoz kapcsolódóan

megismeri a szakképesítésére, szakmacsoportjára jellemző munkavédelmi

munkaegészségügyi kockázatokat és azokat a szabályokat, amelyek alkalmasak a veszély és

a kockázat minimalizálására.

Megismeri a minőségirányítás helyét, szerepét a munkaszervezeten belül.

Képet kap a szakmacsoportjára jellemző, a tevékenységek során keletkező veszélyes

hulladékokról és azok kezelésének módjáról a jogszabályok tükrében.



6.3.1. Álláskeresés, foglakoztatásra irányuló jogviszony létesítése 24 óra

Ez a témakör a Foglakoztatás modulra épül.

A foglalkoztatásra irányuló jogviszony, megbízási, vállalkozói jogviszony előnyei és

hátrányai a foglalkoztatott szempontjából.

Szakmai és személyes portfólió helye és szerepe az életpálya-építésben, tartalma az

informatikai munkakörök esetében.

Jellemző informatikai munkakörök, tipikus munkaköri elvárások.

6.3.2. Szervezeten belüli szerep, irányítás, munkaszervezés, kommunikáció

10 óra

Gazdasági szervezetek (vállalkozások, egyéni vállalkozás, egyéni cég), nonprofit

szervezetek, közigazgatási szervek szervezeti, működési jellemzői, különbségei,

azonosságai a vezetés/irányítás, munkaszervezés és kommunikáció szempontjából.

A szervezeti kommunikációra (írásbeli és szóbeli), ügyvitelre vonatkozó alapvető

szabályok, eljárások.

Az eljárásokat leíró szabályozó dokumentumok fajtái (szervezeti és működési

szabályzat, iratkezelésre, dokumentumkezelésre, ügyviteli folyamatokra kiterjedő

szabályzatok) tartalma, helye, szerepe a szervezetek működésében.

A munkaszervezési, kommunikációs és ügyviteli folyamatok, eljárások támogatására

alkalmazott szoftverek.

A munkavégzésre jellemző, szóbeli kommunikációs helyzetekre – üzleti tárgyalás,

reklamáció, panasz kezelése, nehéz ügyfél kezelése, prezentáció - vonatkozó viselkedési

és kommunikációs szabályok.

236

6.3.3. Információgyűjtés, - kezelés, tájékozódás 8 óra

A munkafeladatok elvégzéséhez szükséges információk gyűjtése, elemzése, kezelése,

visszakereshető tárolása: tematikus portálok; szakmai adatbázisok; szakmai fórumok.

Gyártó - specifikus információforrások az informatika területén;

Az interneten elérhető szakmaspecifikus képzési és tananyagok;

Végfelhasználó által jelzett igények, hibajelzések értelmezése, pontosítása;

6.3.4. Munkavégzés projektekben 32 óra

Projektmenedzsment alapfogalmai.

Projekten belüli szerepek, a szerepekhez kapcsolódó, a projekt alapú működésből

fakadó tevékenységek, felelősségi és hatáskörök.

Projektszoftverek fajtái, jellemző funkcionalitása, helye, szerepe, alkalmazhatósága a

projektek tervezésében, adminisztrálásában, nyomon követésében, erőforrások

kezelésében.

A projekttervezés folyamata, tevékenységek tervezése, erőforrások fajtái és tervezése.

A projektműködésre jellemző speciális kommunikációs és dokumentációs szabályok,

jellemző projektdokumentumok.

A projektek nyomon követésének, monitoringjának módja, az indikátorok fajtái, szerepe

a projektek követésében.

Csoportmunka támogató eszközök, szoftverek a projekten belüli együttműködést

támogató web2-es csoportmunka-támogató eszközök.

6.3.5. Pénzügyi, vállalkozási feladatok 42 óra

Egyéni vállalkozás, egyéni cég alapításának folyamata, az alapítás feltételei. Társas

vállalkozás alapítása.

Pénzügyi adminisztrációra, számvitelre jellemző alaptevékenységek, pénzügyi,

számviteli folyamatok, tevékenységek helye, szerepe a szervezeti működésben.

A vállalkozás jövedelmének keletkezési folyamata a bevételtől az eredményig.

A vállalkozókat, vállalkozásokat, munkavállalókat terhelő adó- és közterhek.

A bruttó és nettó bevétel, költség, önköltség fogalma, számításának módja.

Munkafolyamatokhoz, szolgáltatásokhoz, termékekhez kapcsolódó egyszerű

költségkalkuláció, költségszámítás, jövedelmezőség számítása;

Árajánlat szerepe, tartalma, felépítése.

Ügyfélkapu szolgáltatásait (eBEV, értesítési tárhely, adó és járulékbevallás,

foglalkoztatási jogviszony, cégkereső, ügyintézés, jogszabálykereső, OEP lekérdezés

/betegéletút, biztosítási jogviszony).

6.3.6. Munka - és balesetvédelem, elsősegélynyújtás 12 óra

Ez a témakör a Munkahelyi egészség és biztonság megnevezésű modulra épül.

A számítógépes munkahely kialakítására vonatkozó munkaegészségügyi szabályozás.

A számítógépes munkahelyre vonatkozó ergonómiai követelmények.

Érintésvédelmi előírások, áramütéses balesetek megelőzése

6.3.7. Minőség-ellenőrzés, minőségbiztosítás, minőségirányítás 12óra

Minőségellenőrzés, minőségbiztosítás, minőségirányítás fogalmának értelmezése a

szakképesítésre jellemző munkafolyamatokban.

A szabványok helye és szerepe a minőségügyi, minőségirányítási, minőségbiztosítási

eljárásokban.

Szakképesítésre jellemző minőségügyi szabványok

6.3.8. Környezetvédelem, környezeti fenntarthatóság, veszélyes anyagok kezelése12 óra

237

A betölthető munkakörre jellemző környezetvédelmi előírások és azok alkalmazása,

hulladékok, veszélyes anyagok kezelésének szabályai

Környezetterhelési kockázatok


Elméleti szaktanterem

Informatikai szaktanterem




Sorszám

Alkalmazott

oktatási

módszer neve


eszközök és


1.1 magyarázat x

1.2 elbeszélés x

1.3 kiselőadás x x x projektor

1.4 megbeszélés x

1.5 vita x x

1.6 szemléltetés x

1.7 projekt x

1.8 kooperatív

tanulás x x

1.9 szimuláció x x

Számítógép,

internet



1.12 egyéb


(ajánlás)

Sorszám Tanulói

tevékenységforma


kerete


Alkalmazandó

eszközök és




feldolgozása x

1.2. Információk feladattal

vezetett rendszerezése x x x




egyéni felkészüléssel x



értékeléssel.

7. Munkaszervezési gyakorlat tantárgy: 208 óra


238

A tanuló elsajátítsa és gyakorolja a szaktudásának, személyes karrier elképzeléseinek

megfelelő állás, munkahely felkutatásához, elnyeréséhez szükséges készségeket,

kompetenciákat. Elemzi, értelmezi a különböző szervezeti típusokra jellemző ügyviteli és

információs folyamatokat. Fejleszti írásbeli és szóbeli kommunikációs készségét.

Kipróbálja a személyes hatékonyságnövelés, időgazdálkodás módszereit, és a saját feladatai

tervezésére, súlyozására, nyomon követésére alkalmas módszereket. Jártasságot szerez saját

munkája elvégzéséhez szükséges információk felkutatásában, és visszakereshető

tárolásában. Felkészül arra, hogy tevékenységét projekt keretek között végezze. Gyakorlatot

szerez alapvető pénzügyi, számviteli tevékenységekben: bankszámla-nyitás, bankszámla-

vezetés, számla kiállítása, önköltségszámítás, árajánlat készítés. Értelmezi és elemzi a

szakképesítésére, szakmacsoportjára jellemző munkavédelmi, munkaegészségügyi

kockázatokat és azokat a szabályokat, amelyek alkalmasak a veszély és a kockázat

minimalizálására. A minőségirányítási eljárásokhoz kapcsolódóan folyamatokat elemez,

egyszerű folyamatokat ír le, szakmacsoportjára jellemző szabványokat keres.

Veszélyes hulladékokkal kapcsolatban szakmacsoportjára jellemző helyzetekben a

jogszabályok figyelembe vételével kockázatokat elemez.




Szakmai és személyes portfólió elkészítése és vezetése a közösségi oldalakon,

interneten közzétett személyes információk figyelembevételével

Az internet használata informatikai állások felkutatásában: információforrások,

lehetőségek, szolgáltatások.

A szakmai önéletrajz jellegzetességei informatikai szakképesítések esetében.


36 óra

A különböző munkahelyi szituációkban keletkező dokumentumok tartalmi, formai,

stilisztikai sajátosságainak megismerése dokumentumok elemzésével: hivatalos levél,

emlékeztető, ajánlat, jegyzőkönyv, reklamáció, műszaki, ügyviteli leírás, utasítás.

Dokumentummenedzsment, dokumentumkezelő szoftverek jellemző funkciói, helye,

szerepe a szervezet folyamataiban – egy konkrét dokumentummenedzsment alkalmazás

megismerése.

Saját munkaidő, feladatok tervezésének, nyomon követésének módszerei (személyes

időgazdálkodás, személyes hatékonyság), eszközei.

Munkaidő és feladattervező, - követő szoftverek használata.


Jellemző keresőalkalmazások, keresőalkalmazások funkcionalitása;

Megadott szempontok alapján különböző típusú információk keresése.

Információk megosztására, rendszerezésére, tárolására szolgáló alkalmazások kezelése.

Hibajegy-kezelő szoftver alkalmazása.

Magyar és angol nyelvű műszaki dokumentáció (katalógus, publikáció, szakszöveg)

értelmezése, ismertetése.


Jellemző projekt-dokumentumok elkészítése minta alapján saját projektre.

239

Saját projekt megtervezése: megadott projektcélra tevékenységek tervezése, ütemezése,

erőforrás tervezés.

Projektszoftverek alkalmazása a projektben: adminisztrálás, nyomon követés,

erőforrások kezelése. Saját tanulói projekt felvitele projektmenedzsment szoftverbe.

Ügyfél-kapcsolattartás eszközei.




Egyéni és társas vállalkozás alapítása.

Pénzügyi adminisztrációra jellemző alaptevékenységek elvégzése: bankszámlanyitás,

számlavezetéssel kapcsolatos tevékenységek, átutalás kezdeményezése, hiteligénylés,

hitelfelvétel feltételeinek, menetének megismerése);

Számla kiállítása, számlaellenőrzés.


költségkalkulációs, költségszámítási feladatok a vállalkozókat, vállalkozásokat,

munkavállalókat terhelő adó- és közterhek figyelembevételével.

A költségkalkuláció figyelembevételével egyszerű árajánlat összeállítása.

Alapvető ügyfélkapu műveletek gyakorlása.

7.3.6. Munka és balesetvédelem, elsősegélynyújtás 10 óra

A számítógép perifériáinak ergonomikus, helytakarékos, funkcionális elrendezése a

környezeti adottságok és a munkaegészségügyi előírások figyelembevételével.

A balesetmentes munkavégzés – kockázatbecslés, elemzés – szituációk alapján.

Balesetvédelmi és az érintésvédelmi előírások, áramütéses balesetek megelőzése,

áramütést szenvedett elsősegélynyújtása.

7.3.7. Minőség-ellenőrzés, minőségbiztosítás, minőségirányítás 10 óra

Folyamatszabályozás, folyamatfejlesztés – szervezeti dokumentumok alapján.

Munkahelyi minőségirányítási előírások értelmezése; szabályozó dokumentumok fajtái.

Szabványok fellelhetősége, keresés minőségügyi szabványok között.


Veszélyes anyagok hulladékok kezelése – eljárások.

Veszélyes hulladékokkal kapcsolatos kockázatbecslés.







Sorszám

Alkalmazott

oktatási

módszer neve


eszközök és


1.1 magyarázat x x

1.2 elbeszélés x


240

1.4 megbeszélés x

1.5 vita x x


1.7 projekt x

1.8 kooperatív

tanulás x x

1.9 szimuláció x x Számítógép,

internet



1.12 egyéb


(ajánlás)

Sorszám Tanulói

tevékenységforma


kerete


Alkalmazandó

eszközök és




feldolgozása x

1.2.


vezetett

rendszerezése

x x




egyéni

felkészüléssel

x x



értékeléssel.

241

A


Hálózati alapok

megnevezésű



242

A 10833-12azonosító számú, Hálózati alapok megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és a témakörök oktatása

során fejlesztendő kompetenciák

10833-12 Hálózati

alapok

Hálózati ismeretek Hálózati ismeretek gyakorlat Operációs rendszerek

Operációs

rendszerek

gyakorlat

Fiz

ikai

átv

itel

i je

llem

zők

és

mó

dsz

erek

Kö

zeg

-ho

zzáf

érés

i m

ód

szer

ek

Ad

atk

apcs

ola

ti p

roto

ko

llo

k

Lo

kál

is h

áló

zato

k

Hál

óza

ti r

éteg

A f

első

bb

rét

egek

A T

CP

/IP

pro

tok

oll

és

az I

nte

rnet

Vez

eték

nél

kü

li á

tvit

eli

mó

dok

Káb

elek

és

csat

lak

ozó

k s

zere

lése

Két

szá

mít

óg

ép k

özö

tti

po

nt-

po

nt

kap

cso

lat

kia

lak

ítás

a

Vez

eték

es o

tth

on

i, k

isv

álla

lati

hál

óza

t k

iala

kít

ása

SO

HO

forg

alom

irán

yít

ó s

egít

ség

ével

SO

HO

fo

rgal

om

irán

yít

ó k

on

fig

urá

lása

, al

apb

eáll

ítás

ai

SO

HO

fo

rgal

om

irán

yít

ó k

on

fig

urá

lása

vez

eték

nél

kü

li h

ozz

áfér

ésre

Biz

ton

ság

i b

eáll

ítás

ok

SO

HO

fo

rgal

om

irán

yít

ón

Jog

osu

ltsá

go

k k

iosz

tása

hál

óza

tban

Ny

om

tatá

s h

áló

zatb

an

Fáj

lmeg

osz

tás

LA

N h

áló

zatb

an

Szá

mít

óg

épek

fel

épít

ése

Az

op

erác

iós

rend

szer

ek f

ejlő

dés

e

Fel

has

znál

ói

felü

lete

k

Lem

ezk

ezel

és

Áll

om

ány

ok

Ala

pfo

gal

mak

Fo

lyam

at é

s p

roce

sszo

rkez

elés

Mem

óri

akez

elés

Mac

into

sh o

per

áció

s re

nd

szer

An

dro

id r

endsz

erek

Lin

ux

des

kto

p o

per

áció

s re

nd

szer

FELADATOK

Otthoni és kisvállalati

hálózatot telepít,

valamint az internetre

csatlakoztat

x x

Ellenőrzi és javítja a

hálózati- és az internet

csatlakozást

x x x x

243

Erőforrásokat oszt meg

számítógépek között x x x x x


hálózatok biztonsági

veszélyeit felismeri és

elhárítja

x x x x x

Internetes

alkalmazásokat telepít és

ellenőriz

x x x x x

Alapvető IP-

szolgáltatásokat grafikus

felületen konfigurál

x x x x

Megérti és felhasználja a

szakmai angol nyelvű

szöveget

x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x

Kábelt végződtet, tesztel x

Hálózati passzív elemek

felszerelését ellenőrzi x

Hálózati dokumentációt

értelmez x x x x

Hálózati diagnosztikai

programokat használ x x

Vezeték nélküli hálózatot

biztonságossá tesz x

Firmware frissítést

végez, konfigurációt

archivál

x x x x

SZAKMAI ISMERETEK

Hálózati alapfogalmak x

Hálózati szerepek x x x x

Hálózati architektúrák x x x x

Fizikai- és logikai

topológiák x x x

Hálózati eszközök,

integrált szolgáltatású

eszközök

x x x x

244

Protokollok,

szabványosítás x x

OSI és TCP/IP modell,

adatbeágyazás x

Átviteli közegek x x

Strukturált kábelezés,

kábelezési szabványok x x x

LAN/WAN

technológiák,

szabványok

x x x x x

Vezeték nélküli

technológiák,

szabványok

x x

Közeg-hozzáférési

módszerek x

Fizikai- és logikai címzés x

IP címzés, címosztályok x

Címzési sémák (unicast,

multicast, broadcast) x

Nyilvános és publikus

címek, NAT x x x

Internet szolgáltatások

típusai x

Hálózati szolgáltatások x

Jogosultságok

Hálózati hibaelhárítási

stratégiák, diagnosztikai

programok

Hálózatbiztonsági

technológiák

Angol nyelvű szakmai

kifejezések x x x x x x x x x x x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Eszközök hálózatra

csatlakoztatása x x x x x x x

Integrált szolgáltatású

245

útválasztó konfigurálása

246

UTP kábelek

végződtetése x x

Hálózati dokumentáció

értelmezése x x x x x x x x


Precizitás x x x x x x


-


Logikus gondolkodás x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x

Áttekintő képesség x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x

247

8. Hálózati ismeretek tantárgy 266 óra


A tantárgy célja, hogy a tanulók megismerjék a számítógép hálózatok alapvető elméleti

hátterét, a működési elvét, valamint a működéshez szükséges protokollokat, vezérlő

eljárásokat.


A tantárgy kapcsolódik az Információtechnológiai alapok és Információtechnológiai

gyakorlat tantárgyakhoz.

8.3. Témakörök

8.3.1. Fizikai átviteli jellemzők és módszerek 15 óra

Általános elméleti alapok

Vonalak megosztása

Multiplexelés frekvenciaosztással

Multiplexelés szinkron időosztással

Vonalkapcsolás

Üzenet- és csomagkapcsolás

Vezetékes átviteli közegek

Csavart érpár (UTP, STP)

Koaxiális kábelek

Alapsávú koaxiális kábelek

Szélessávú koaxiális kábelek

Üvegszálas kábel

Vezeték nélküli átviteli közeg

Infravörös, lézer átvitel

Rádióhullám

Szórt spektrumú sugárzás

Műholdas átvitel

Analóg átvitel

Telefónia

Cellás mobil rádiótelefonok

Modemek

Faxok

Digitális átvitel

Digitális jelek kódolása

Karakterek ábrázolása - az ASCII kódrendszer

Unicode

Párhuzamos és soros adatátvitel

Aszinkron soros adatátvitel

RS-232C szabvány

Terminálkezelés

Multiplexelés és koncentrálás

ISDN - integrált szolgáltatású digitális hálózat

Beágyazott rendszerek kommunikációja

Soros kommunikáció

8.3.2. Közeg-hozzáférési módszerek 15 óra

248

Véletlen átvitelvezérlés

Ütközést jelző vivőérzékeléses többszörös hozzáférés (CSMA/CD)

Réselt gyűrű (slotted ring)

Regiszter beszúrásos gyűrű (register insertion ring)

Osztott átvitelvezérlés

Vezérjeles gyűrű (Token Ring)

Vezérjeles sín (Token bus – Vezérjel busz)

Ütközést elkerülő, vivőérzékeléses többszörös hozzáférés (CSMA/CA)

Központosított átvitelvezérlés

Lekérdezéses (polling) eljárás

Vonalkapcsolásos eljárás

8.3.3. Adatkapcsolati protokollok 20 óra

Keretek képzése

Hibakezelés

Korlátozás nélküli egyirányú (szimplex) protokoll

Egyirányú „megáll és vár” protokoll

Egyirányú összetett protokoll

Kétirányú protokollok

Egybites csúszóablakos protokoll

Visszalépés n-el technikájú protokoll

Szelektív ismétlő protokoll

HDLC (High Level Data Link Control)

8.3.4. Lokális hálózatok 20 óra

IEEE 802-es szabványok

A fizikai réteg

Közeghozzáférés-vezérlési (MAC) alréteg

Logikai kapcsolatvezérlési (LLC) alréteg

Rétegek közötti szolgálatok

A lokális hálózatok fizikai egységei

Az IEEE 802.3 szabvány és az ETHERNET

8.3.5. Hálózati réteg 20 óra

Forgalomirányítás

A legrövidebb út meghatározása

Determinisztikus forgalomirányítás

Adaptív algoritmusok

Központi adaptív forgalomirányítás

Elszigetelt forgalomirányítás

Elosztott adaptív forgalomirányítás

Torlódásvezérlés

X.25 hálózat

Keret-relézés (Frame Relay)

8.3.6. A felsőbb rétegek 36 óra

Szállítási réteg

Viszonyréteg

Megjelenítési réteg

Adatábrázolás

Adattömörítés

249

Hálózati biztonság és védelem (titkosítás)

Alkalmazási réteg

8.3.7. A TCP/IP protokoll és az Internet 72 óra

TCP/IP protokoll

Az internet szállítási rétege: a TCP

Az internet hálózati rétege: az IP

Címzési rendszer

VLSM

CIDR

Összeköttetés-mentes szállítási protokoll: az UDP

Az internet vezérlése: az ICMP protokoll

Hálózat elérési réteg

A UNIX hálózatkezeléséről röviden

Példa az alkalmazási rétegre: Az internet-szolgáltatások

Kapcsolódás az internetre

E-mail (Electronic mail)

FTP (File Transfer Protocol)

Telnet

Archie

Finger

Levelezési listák és a Usenet

Információk szervezése a hálózaton

Gopher

Wais (Wide Area Information Server)

WWW (World Wide Web)

HTML

URL-specifikációk

A CGI

A HTTP-protokoll

A hálózat emberi tényezői

A legfontosabb RFC dokumentumok

8.3.8. Vezeték nélküli átviteli módok 68 óra

Vezeték nélküli technológiák

Előnyei

Hátrányai

Korlátai

Vezeték nélküli hálózatok típusai

Vezeték nélküli helyi hálózatok

Szabványok

Összetevők

Azonosítás a hálózaton

Csatornák

Vezeték nélküli hálózat biztonsága

Elérések korlátozása

Hitelesítés

Titkosítások

Forgalomszűrés


250

Elméleti tanterem





módszer neve


szervezeti kerete




1.1. magyarázat x

1.2. kiselőadás x



1.5. szimuláció x



(ajánlás)

Sor-



szervezési kerete


eszközök és


pont lebontása,

pontosítása)

Eg

yén

i

Cso

po

rt-

bo

ntá

s

Osz

tály

-

ker

et




feldolgozása x




2.2. Szöveges előadás egyéni felkészüléssel x

3. Képi információk körében

3.1. Hálózati topológia rajz értelmezése x

3.2. Hálózati topológia rajz készítése leírásból x

3.3. Hálózati topológia rajz elemzés,

hibakeresés x







irányítással x


6. Gyakorlati munkavégzés körében

6.1. Műveletek gyakorlása x

7. Üzemeltetési tevékenységek körében

7.1. Géprendszer megfigyelése adott

szempontok alapján x

7.2. Üzemelési hibák szimulálása és

megfigyelése x


251


értékeléssel.

9. Hálózati ismeretek gyakorlat tantárgy 280 óra


A tanuló jártasságot szerezzen a hálózat gyakorlati kialakításában. Szerezzen gyakorlatot a

kábelek szerelésében nem csak laboratóriumi körülmények között, hanem különleges, nem

jól hozzáférhető pozíciókban is. Tudjon összeállítani peer-to-peer hálózatot két számítógép

összekapcsolásával és megfelelő konfigurációjával. Tudjon kialakítani otthoni, kisvállalati

hálózatot SOHO forgalomirányító segítségével, megfelelő biztonsági szempontok alapján.

Tudjon csatlakoztatni vezeték nélküli hálózati eszközöket a SOHO Wifi

forgalomirányítóhoz. Legyen jártas a SOHO forgalomirányító konfigurálásában, a

konfiguráció mentésében és visszatöltésében.




9.3. Témakörök

9.3.1. Kábelek és csatlakozók szerelése 36 óra

Fémes vezetők

Koaxiális kábel és csatlakoztatásuk

Színkódok, szabványok

STP kábelek és csatlakoztatásuk

UTP kábelek és csatlakozók

Kategóriák és tulajdonságaik (fali kábel, patch kábel)

Törésgátlók

Krimpelő fogó felépítése, használat

Optikai kábelek szerelése (pl.: video)

Fali csatlakozók

Típusai

Szerelése

Betűző szerszám használata

Rack szekrények tulajdonságai, típusai

Patch panelek fajtái, szerelése


Kábelrendezés, feliratozás rack szekrényben

Kábel teszterek típusai, fajtái

Mérések kábel teszterekkel

Mérési jegyzőkönyvek készítése

Mérési jegyzőkönyvek tartalmi elemei

9.3.2. Két számítógép közötti pont-pont kapcsolat kialakítása 36 óra

Fizikai réteg előkészítése

Kábel típus kiválasztása

Számítógépek csatlakoztatása

252

Számítógépek konfigurálása

IP kapcsolat beállítása

IP-címek beállítása

Hálózati maszk meghatározása, beállítása

Átjáró meghatározása, beállítása

Kapcsolat ellenőrzés PING segítségével

Állományok másolása

Állományok megosztása

Jogosultságok kiosztása

Bluetouth eszköz csatlakoztatása

Bluetouth adapter konfigurálása

Prezenter csatlakoztatása

Mobil telefon csatlakoztatása

9.3.3. Vezetékes otthoni, kisvállalati hálózat kialakítása SOHO forgalomirányító

segítségével 36 óra

A forgalomirányító és a számítógép fizikai csatlakoztatása

Kábeltípus kiválasztása

Megfelelő port kiválasztása a forgalomirányítón (LAN, WAN)

A számítógép csatolójának konfigurálása megfelelő IP beállításokkal, a

forgalomirányító konfigurációs felületének eléréséhez

Bejelentkezés a forgalomirányítóra

Felhasználó név, jelszó páros

LAN hálózati kapcsolat konfigurálása

Router IP és maszk

DHCP szerver

Maximálisan bejelentkezhető felhasználók száma

Kezdő IP-cím beállítások

DNS szerver

Internet kapcsolat konfigurálása

Automatikus konfigurációs beállítások

Statikus IP-cím konfiguráció

PPPoE

9.3.4. SOHO forgalomirányító konfigurálása, alapbeállításai 36 óra

Hozzáférés korlátozás

Policy létrehozása

Hozzáférés engedélyezésének és tiltásának szerepe a szolgáltatások elérésében

Időintervallumok

Weblapok blokkolása URL cím segítségével, kulcsszóval

Alkalmazások blokkolása

Alkalmazásvezérlés

Port forwarding

Adminisztráció

Menedzsment

Diagnosztika

Konfigurációs beállítások mentése, visszatöltése

Gyári beállítások visszaállítása

Firmware frissítés

9.3.5. SOHO forgalomirányító konfigurálása vezeték nélküli hozzáférésre

253

36 óra

Vezeték nélküli beállítások

Elemi beállítások

Hálózati mód

Hálózati név (SSID) beállítása

Hálózati név szórása

Rádiósáv

Csatorna kiosztás

Biztonsági beállítások

WEP, WPA, WPA2

MAC-cím szűrés

9.3.6. Biztonsági beállítások SOHO forgalomirányítón 36 óra

Tűzfal beállítások

SPI tűzfal védelem

Internet szűrők

Web szűrők

9.3.7. Jogosultságok kiosztása hálózatban 16 óra

Munkaállomás a hálózaton

felhasználók felvétele a munkaállomásra

felhasználóváltás

jogosultságok kiosztása

9.3.8. Nyomtatás hálózatban 32 óra

Erőforrás-kezelés

nyomtató megosztása

hálózati nyomtató kiválasztása

hálózati nyomtató telepítése

hálózati nyomtató, nyomtatási sor karbantartása

navigálás telepített nyomtatók között

9.3.9. Fájlmegosztás LAN hálózatban 16 óra


navigálás a munkacsoportban, navigálás domainben

fájlok, mappák megosztása, jogosultságok beállítása

hálózati meghajtó hozzárendelése, eltávolítása

Hálózati környezet beállítása

kliensbeállítások (protokollok beállítása, név beállítás …)

protokollok hozzáadása eltávolítása

csatolók beállítása


Számítógép terem





módszer neve


szervezeti kerete




254

1.1. magyarázat x



1.7. projekt x

1.9. szimuláció x


(ajánlás)

Sor-



szervezési kerete


eszközök és


pont lebontása,

pontosítása)

Eg

yén

i

Cso

po

rt-

bo

ntá

s

Osz

tály

-

ker

et




feldolgozása x

1.5. Információk önálló rendszerezése x





kérdésekre x


3.1. Hálózati topológia rajz értelmezése x x


3.3. Hálózati topológia rajzelemzés,

hibakeresés x x x




4.3. Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor

alapján x



irányítással x







7.2. Feladattal vezetett szerkezetelemzés x



értékeléssel

10. Operációs rendszerek tantárgy 144 óra


255

Az operációs rendszerek működési elveinek elméleti szintű megismerése. A tanuló ismerje

meg az operációs rendszer definícióját, fő feladatait, szolgáltatásait, az operációs

rendszerek osztályozásának szempontjait, a folyamatok és processzek ütemezését. Cél

továbbá az állományok, lemezek és memóriák kezelésének megismerése.


A tantárgy szorosan kapcsolódik az Információtechnológiai alapismeretek tantárgyhoz.

10.3. Témakörök

10.3.1. Számítógépek felépítése 36 óra

Hardvermegközelítés: Neumann-elvek, A számítógép blokkvázlata,

Neumann ciklus

Funkcionális megközelítés: Alkalmazás hierarchia, hétszintű logikai modell

10.3.2. Az operációs rendszerek fejlődése 10 óra

A kezdetek

Kötegelt feldolgozás

Multiprogramozás

PC-k

Többprocesszoros rendszerek

Elosztott rendszerek

10.3.3. Felhasználói felületek 16 óra

Felhasználó és a rendszermag:

Külső erőforrások: Kézi beállítások (config.sys, systerm.ini), PnP

Belső erőforrások: Memóriakezelés

Karakteres felületek:

Programkezelés

Programok indítása

Programkörnyezet beállítása (paraméterek, kapcsolók környezeti változók stb.)

A parancsértelmező

Grafikus felületek

Az ablakozó rendszer működése

A grafikus felületek jellemzői

10.3.4. Lemezkezelés 25 óra

Háttértárolók felépítése: mágnesszalagok, mágneslemezek optikai tárolók

Eszközmeghajtók

Lemezütemezés

Sorrendi kiszolgálás

Legkisebb elérési idő

Pásztázó módszer

Egyirányú pásztázás

Memóriaterületek kiválasztása: Szinkron, Aszinkron átvitel, Átmeneti tárak

Lemezgyorsítás

Blokkméret optimalizálás

Adattömörítési eljárások

Megbízhatóság, redundancia

10.3.5. Állományok 15 óra

256

Fájl fogalma, fájlnevek, fájlok jellemzői

Katalógus fogalma, egyszintű és többszintű katalógus

Fájlok elhelyezése: folytonos, láncolt, indexelt

10.3.6. Alapfogalmak 14 óra

Folyamatok: program fogalma, folyamatleíró blokk (PCB), szálak.

Erőforrások: megszakítható és nem megszakítható erőforrások

Az operációs rendszerek meghatározása, szerkezet, szolgáltatásai

A KERNEL

Rendszerhívások, válaszok

10.3.7. Folyamat és processzorkezelés 14 óra

Folyamatok létrehozása: a főütemező

Műveletek folyamatokkal

Várakozási sorok

Környezetváltás

A folyamatok alapállapotai

Felfüggesztett állapot

Processzorütemezés: előbb jött előbb fut, legrövidebb előnyben,

prioritásos módszerek

10.3.8. Memóriakezelés 14óra

Valóságos tárkezelés

Rögzített címzés

Áthelyezhető címzés

Átlapoló (overlay) módszer

Tárcsere

Állandó partíciók

Rugalmas partíciók

Lapozás

Virtuális tárkezelés

A virtuális tárkezelés algoritmusa

Lapkiosztási elvek

Lapcsere stratégiák

Tárvédelem, szegmentálás

Folyamatok logikai egységeinek védelme

Folyamatok védelme egymástól

Operációs rendszer védelme

Gyorstárak (cache memóriák)


Elmélet tanterem.





módszer neve


szervezeti kerete




1.1. magyarázat x


257

1.7. projekt x



(ajánlás)

Sor-



szervezési kerete


eszközök és


pont lebontása,

pontosítása)

Eg

yén

i

Cso

po

rt-

bo

ntá

s

Osz

tály

-

ker

et




feldolgozása x






3.1. Alaplapi rajz értelmezése x

3.2. XY rajzelemzés, hibakeresés x







irányítással x








megfigyelése x



értékeléssel

11. Operációs rendszerek gyakorlat tantárgy 316 óra


Az tantárgy célja, hogy a tanulók elsajátítsák az operációs rendszerek alapjait a

gyakorlatban, Mac OS X, Linux rendszerek konfigurációját, üzemeltetését és ezt követve a

legújabb trendeket és technológiákat.

258

A tanév közben rendszertelepítéseket, felhasználói szintű beállításokat, felhasználói

programok, alkalmazások telepítését és ezek gyakorlati alkalmazásait végzik el a tanulók a

gyakorlatok során.

A tárgy célkitűzései közé tartozik a Mac OS X, Linux rendszerek használatának felhasználó

szintű elsajátítása.


A tantárgy szorosan kapcsolódik az Információtechnológiai alapismeretek tantárgyhoz.

11.3. Témakörök

11.3.1. Macintosh operációs rendszer 108 óra

Macintosh operációs rendszer telepítése

Fontos billentyűk indításkor

A számítógép beállításai

Programok és fájlok

Felhasználói jogosultságok

Fájlnevek és kierjesztések

Fájlok keresése

SpotLight keresőtechnika

A rendszer nyelvének beállítása

Ablakváltás, asztal elérés

Dashboard segítségével apró kiegészítő (widgetek) futtatása az asztalon

Apache-, FTP-szerver-integráció

Software update

Együttműködés Mac és PC között

Váltás az operációs rendszerek között

Fájlcsere Mac és PC között

Programhibák elhárítása

11.3.2. Android rendszerek 90 óra

Érintő képernyő fajtái és működésük

Android verziók és tulajdonságaik

Android telepítése PC-re

Android telepítése telefonra

Androidos alkalmazások telepítése telefonra

Androidos telefon frissítése

11.3.3. Linux desktop operációs rendszer 118 óra

Linux fogalmának definiálása

UNIX és Linux rendszerek története

GNU GPL, szabad szoftver mozgalom, Linux alapelvek.

Linux operációs rendszer telepítése

Az operációs rendszer grafikus telepítése

A telepítési lépések részletes elsajátítása

Linux csomagkezelés

Karakteres csomagkezelés

Grafikus csomagkezelő programok

Linux használata, parancskezelés

Alapparancsok, műveletek

259

Állomány –és könyvtárkezelés, állományrendszer

Linux jogosultság –és felhasználó-kezelés

Linux jogosultságkezelés: 3X3-as jogrendszer

Tulajdonjog kezelés, csoportjog kezelés

Felhasználók létrehozása és törlése

Linux operációs rendszer kezelése

Alapvető Linux programok használata, parancsok beírása

Fájl –és könyvtárkezelés, jogosultságkezelés gyakorlása

Csövek, átirányítások, kimenetek, bemenetek kezelése

Archiválás, tömörített állományok kezelése

Linux grafikus felületek összehasonlítása, telepítése

Unity, Gnome

KDE

Xfce

Linux fájlrendszerek, becsatolások

Mikor melyik fájlrendszert érdemes használni

Fájlrendszerek fel- és lecsatolása kézzel, illetve minden induláskor automatikusan

Grafikus partícionáló program használata

Linux és a Windows fájlrendszerének kölcsönös elérése

Linux alól Windows fájlrendszerének használata

Windows alól Linux fájlrendszerének használata

Samba


Elmélet tanterem.





módszer neve


szervezeti kerete




1.1. magyarázat x


1.7. projekt x



(ajánlás)

Sor-



szervezési kerete


eszközök és


pont lebontása,

pontosítása)

Eg

yén

i

Cso

po

rt-

bo

ntá

s

Osz

tály

-

ker

et




feldolgozása x


260





3.1. Alaplapi rajz értelmezése x

3.2. XY rajzelemzés, hibakeresés x







irányítással x








megfigyelése x



értékeléssel

261

A

10834 -12 azonosító számú




262

A 10834-12azonosító számú, Számítógépes hibaelhárítás megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és a témakörök

oktatása során fejlesztendő kompetenciák

10834-12 Számítógépes hibaelhárítás

Számítógép rendszer hibáinak elhárítása Számítógép rendszer hibáinak elhárítása

gyakorlat

Hib

aazo

no

sítá

si a

lap

elv

ek é

s m

érő

eszk

özö

k

Szá

mít

óg

épek

ko

nfi

gu

rálá

sa

Per

ifér

iák

k

ivál

aszt

ása,

mér

etez

ése

Szá

mít

óg

ép h

ibák

és

elh

árít

ásu

k

Per

ifér

iák

hib

ái é

s el

hár

ítás

uk

Hál

óza

ti r

end

szer

ek h

ibái

és

elh

árít

ásu

k

Kar

ban

tart

ási

fela

dat

ok

szá

mít

óg

épes

ren

dsz

erek

ben

Hib

aazo

no

sítá

si a

lap

elv

ek é

s m

érő

eszk

özö

k g

yak

orl

at

Szá

mít

óg

épek

bo

ntá

sa,

öss

zeép

ítés

e, r

end

szer

szo

ftv

er t

elep

ítés

e

Szá

mít

óg

ép h

ibák

és

elh

árít

ásu

k g

yak

orl

ata

Per

ifér

iák

hib

ái é

s el

hár

ítás

uk

gy

akorl

ata

Hál

óza

ti r

end

szer

ek h

ibái

és

elh

árít

ásu

k

Kar

ban

tart

ási

fela

dat

ok

szám

ító

gép

es r

end

szer

ekb

en

gyak

orl

at

FELADATOK

A számítógépet szakszerűen karbantartja x x

Végfelhasználói hibajelzést értelmez x x x x x x

Hibafeltárási eljárásokat alkalmaz x x x x x x x

263

Asztali- és mobil számítógépeket (notebook,

tablet) szakszerűen bont és szerel össze x

BIOS hibajelzéseket értelmez x x

Alaplap feliratozás rövidítéseit felismeri x x x

Hibafeltáró programot futtat és jelzéseit értelmez x x

PC diagnosztikai kártyát használ x

Termikus túlterhelést felismeri x x x x

UPS túlterhelését és hibáját felismeri x x

Védőföldelés hiányát vagy meglétét kiméri x x x

Mérőeszközöket használ, működőképességüket

ellenőrzi x x x x x x

Bootolható optikai lemezt, Pen Drive-ot készít x x

Nyomató kellékanyag hibát felismeri és

szakszerűen cseréli x x

Nyomtatók hibás működési állapotait felismeri,

hibajelzéseit értelmezi x

Multifunkciós nyomtató fax üzemmódját teszteli,

programozza x

Szoftveres és hardveres hibát elkülönít x x

Vírusfertőzést feltárja és elhárítja x x x

Javítást követően a szükséges teszteket elvégzi x x x

Elvégzett tevékenységet dokumentálja x x x x x

Távfelügyeletet lát el x x

Angol nyelvű szakmai szöveget értelmez x x x x x x x x x x x x x

SZAKMAI ISMERETEK

Hibafeltárási eljárások

PC diagnosztikai kártya szolgáltatásai

Védőföldelés jelentősége

Vírusírtás módszerei és eszközei x x x x

Karbantartási feladatok a PC-ken, nyomtatókon

és egyéb perifériákon x x

Eszközök termikus túlterhelése, a megfelelő

ventilláció jelentősége x x x x x x

UPS kapacitás meghatározása x x

Mérőeszközök típusai, használhatóságuk korlátai x x

264

A nyomtatók fő működési egységei x x

PC diagnosztikai programok x x x x

Nyomtatók funkcionális egységei, kellékanyagai x x

Hardveres és szoftveres karbantartás jelentősége x x

BIOS hibakeresésben használható jelzései x x

Operációs rendszerek hibakeresési szolgáltatásai x x

Feliratok, rövidítések, piktogramok tudása PC-n,

nyomtatón x x x x

Távfelügyeleti programok x x x x

Angol nyelvű szakmai kifejezések x x x x x x x x x x x x x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Diagnosztikai módszerek alkalmazása x x x x x

ESD védelmi eszközök szakszerű használata x x x

Hibajavítási dokumentáció készítése x x x

Nyomtatók kellékanyag cseréje, papír elakadás

megszűntetése x x


Pontosság x x x

Alaposság x x x x x x

Elemző készség x x x x x x x x x


-


Logikus gondolkodás x x x x x x x x x

Áttekintő képesség x x x x x x x x x x

1

12. Számítógéprendszer hibáinak elhárítása tantárgy 420 óra


A tantárgy célja, hogy a tanulók megismerjék a számítógépek, perifériáik és a hálózatok

hiba-keresésének, és -elhárításának alapvető elméleti hátterét.




12.3. Témakörök

12.3.1. Hibaazonosítási alapelvek és mérőeszközök 54 óra


Hiba jelenség szakszerű meghatározása

Hiba és a működési sajátosság, gyártói tűrés.

Ügyféljelzések értelmezése, korrekciója, visszaellenőrzése, ügyfél szóhasználat

értelmezése

Készülékek hibakódjai, azok értelmezése

külső hatások figyelembe vétele

Hőhatás

fényhatás

Mechanikai hatások

Mágneses tér

Készülék előélete, idegenkezűség

Hiba helyének, forrásának, okának meghatározása

tápfeszültségek, terhelhetőség ellenőrzése

szakaszolás, felezéses eljárás,

próba és ellenpróba

zárt (visszacsatolt) rendszer vizsgálata

Külső feltételek, jelforrás, kompatibilitás ellenőrzése

Mérőeszközök és tulajdonságaik, alkalmazásuk korlátai

Multiméter

ESR és kapacitásmérő (az elfogadható értékek ismerete)

Teljesítménymérő (Wattos (W) és látszólagos teljesítmény (VA)

Árammérő lakatfogó

Akkumulátor belsőellenállás mérő

Oszcilloszkóp

EPROM író és olvasó eszköz

Fénymennyiség mérő

Színhőmérséklet mérő

Kábel bekötés vizsgáló (nagyfrekvenciás szempontból nem nyújt információt!)

Hálózat analizátor

Vezeték nyomvonal kereső eszközök

Teszt eszközök

BIOS Post kódokat megjelenítő teszt eszközök

BIOS manipuláló teszt kártyák

Készülék alkatrészek, mint teszteszközök (Tápegység, videokártya, memória, HDD

stb.)

Műterhelés tápegység vizsgálatához

2

Műterhelés UPS vizsgálatához

Jelgenerátorok

Video jelgenerátor

Teszt szoftverek

Mérő szoftverek

Beállító szoftverek

Tesztüzemmódot generáló szoftverek

Tesztábrák monitorhoz, nyomtatóhoz

12.3.2. Számítógépek konfigurálása 54 óra

Számítógéppel végzett feladatok teljesítmény igénye

Irodai feladatok ellátásának teljesítményigénye

WEB-es alkalmazások futtatásának teljesítményigénye

Grafikai feladatok ellátásának hatása a teljesítmény igényre

Gamer gépek

Video képrögzítő célszámítógép

Beépített gépek (kioszkok)

Ipari célú felhasználások speciális szempontjai

Szempontok:

Ergonómia, Sebesség, Terhelhetőség, Tartósság, Tartós vagy szakaszos üzem,

Funkcióhoz rendelt szolgáltatások (pl. érintő kijelző), jövőbeni fejleszthetőség

lehetősége szükségessége.

Hardver elemek tulajdonságai kiválasztási szempontjai a teljesítmény igény és a

feladat kiszolgálása szempontjából

Processzor tulajdonságok

Alaplapi chip készlet tulajdonságok

Alaplap csatoló felületei (ISA, VESA, PCI, AGP,stb.)

Operatív memória (RAM) tulajdonságok

Video vezérlő tulajdonságok

Beépített adattároló elemek tulajdonságai

Harddisk (HDD)

DVD, (ODD)

Floppy drive

SSD tároló

Csatoló felület szempontjából (IDE, SCSI, SATA, SAS stb.)

Portok fajtájának, elhelyezkedésének és mennyiségének megválasztása

PS2

Billentyűzet port

USB port

Soros port

Párhuzamos port

IEE488

Videokimenetek (CGA, EGA, VGA, DVI, HDMI, BNC-s stb. kimenetek)

PCMCI

Kártyaolvasó be- és kimenetek

Dokkolóegységek hordozható készülékekhez

Adatkapcsolat kapcsolat eszközeinek tulajdonságai

Kábeles (pl. UTP, Ethernet, Tokenring …)

WIFI

Mobil adatkapcsolatok (GSM)

3

Bluethooth

Speciális vezérlők tulajdonságai

Raid vezérlők

Ipari célú vezérlő kártyák

Készülékházak kiválasztása

Geometriai kötöttségek (mint bútorelem, mint alkotóelemeket befogadó eszköz)

Hűtési kívánalmak (termelődő hőmennyiség elvezetésére képes legyen)

Mechanikai követelmények (tartósság, hordozhatóság)

Tápegység kiválasztása teljesítmény igény és funkció szempontjából

Teljesítményigény meghatározása (adott feszültségen adott teljesítményigény

biztosítása)

Hűtési mód megválasztása (saját hulladékhő elvezetése, készülékház légcseréjében

való közreműködés)

Csatlakozók fajtája és mennyisége

Redundancia

Hűtési megoldások a teljesítmény igény alapján

konvekciós hűtés

Kényszer keringtetett hűtések

Hőátadó felület növelése

12.3.3. Perifériák méretezése, kiválasztásuk és gyakorlata 54 óra

Billentyűzet

Nyelvezet,

Ergonómia,

Kiegészítő billentyűk megléte

Vezetékes vagy vezeték nélküli

Mouse (touchpad)

Ergonómia,

Kiegészítő funkcióbillentyűk,

Digitalizáló táblák

Program környezet igényei,

Célfeladat igényei

Kamera

Fényviszonyok (érzékenység)

Felbontás igény

Fókuszálhatóság (kézi, motorikus)

Milyen porton fogadjuk a jelét (USB vagy speciális kártyán)

Mikrofon

Irány érzékeny vagy körsugárzó.

Csak beszéd átvitelre vagy szélesebb sávú,

Asztali, beépített, fejre illeszthető, hordozható

Vezetékes vagy vezeték nélküli

Hangsugárzók (hangszórók és fejhallgató)

Szükséges csatornák száma (1;2;3;5+1)

Teljesítményigény a hangosított térben

Hangzáshűség követelménye

Vezetékes vagy vezeték nélküli csatlakozás (fej- és fülhallgatóknál)

Nyomtatók

Milyen technológia alkalmas a végtermék előállítására

Lapnyomtató (lézernyomató, tintasugaras nyomtató, szilárdtintás nyomtató),

4

Mátrix vagy sornyomtató,

thermo és thermotransfer nyomtató

Lapnyomtatók esetén

Fekete -fehér vagy színes nyomat

Milyen méretű nyomatokat kell előállítani

Milyen minőségű nyomatokat kell előállítani (irodai, fénykép minőség, nyomdai

minőség)

Egy-egy feladat átlagos nyomatszáma

Napi, havi nyomatszám

Szükséges élettartam lapszámban vagy üzemidőben

A teljes nyomatköltség elvárt értéke (nem tényező vagy behatárolt)

Mátrixnyomtató és sornyomtató

Hány másolati példányt kell, hogy „átüssön”

Milyen fajta nyersanyagra kell, hogy dolgozzon

Milyen sebességgel kell működnie

Thermo nyomtató

Milyen karakter- vagy vonalkódokat kell ismernie

Milyen sebességgel kell nyomtatnia

Milyen nyersanyagra kell dolgoznia (papír, műanyagszalag, műanyag kártya),

Megjelenítők

Milyen helyen környezetben kell megjeleníteni (kültéren, beltéren), munkapadon,

irodaasztalon, kioskban stb.)

Milyen fényerőt kell produkálnia

Mekkora pixelszámot kell megjeleníteni

Milyen napi, havi üzemidőt kell produkálni

Milyen élettartamot kell kibírnia

Milyen színhelyességi kívánalom van (kalibrálható-e)

A jelforrás csatlakozási módja (milyen csatlakozója van)

Lapolvasók

Folyamatos vagy szakaszos üzemű

Egy feladat átlagos lapszáma

Sebesség igény

Egy vagy kétoldalas olvasás szükséges-e

Szünetmentes áramforrások (UPS-ek)

Egy készüléket vagy teljes rendszert kell ellátni

Mekkora Wattos és VA-es fogyasztása van az eszközöknek

Mekkora áthidalási időt kell biztosítani

Feszültségszint kompenzációra szükség van-e

Vonalkód és QR kód-olvasók

Milyen kódkészleteket kell felismerni

Milyen portra kell csatlakozni

Vezetékes vagy vezeték nélküli összeköttetés szükséges

Mozdulat vezérelt megoldások

12.3.4. Számítógép hibák és elhárításuk 36 óra

Asztali számítógépek

Nem indul a gép

Tápegység hibái

Külső zárlat

Fogyasztói oldal zárlata

5

Zárlat az alaplapon

Zárlatos elem behatárolása

Csipogás mint hibaüzenet

Csipogások értelmezése

BIOS POST kódok elemzése

AMI BIOS Postkódok

PHOENIX Postkódok

AWARD Postkódok

Elindul a gép, de hibásan működik

BIOS reset

Bootolás külső referencia eszközről

Szoftveres hibák

Driver hibák

Operációs rendszer hibák

Operációs rendszer hibakereső eszközei

Vírusfertőzés okozta hibák

Adatábrázolási hibák (framentáció , telített adattároló)

Hardware hibák kiszűrése

Ellenpróbák a gyanús elemmel

Videokártya hibái

Processzor hibák

Hűtési problémák

Belső adattároló hibái (HDD, SSD, stb….)

Szakszerűtlen összeszerelésből adódó hibák

Hordozható számítógépek (notebook) hibái

Szoftverhibák kiszűrése

BIOS reset

Bootolás külső adatforrásról

Operációs rendszer visszaállítása gyári állapotra

Hardware hibák

Szétszerelés fogásai és szerszámai (rejtett fülek és csavarok)

Memória hiba tesztje

Szoftveres teszt

Ellenpróba

Winchester hiba tesztje

Szoftveres teszt

Ellenpróba

Processzor hiba

hűtési hiányosság

processzor meghibásodás

Video vezérlő tesztje

Hűtési hiányosság

Külső és belső (saját) kijelző működtetésének hiányosságai

Kijelző hibái

Ellenőrzés külső kijelzővel

Háttérvilágítás hiánya és hibái

Videokártya és kijelző hibák megkülönböztetése

Optikai meghajtó hibái

Tesztelés referencia lemezekkel

Kiszerelés fogásai

6

Kézi számítógépek hibái


Reset

Újratelepítés

Firmware frissítése

Hardware hibák


Csatlakozók és kábelek cseréje

Akkumulátor cseréje

Kijelző cseréje

Főpanel cseréje

Memória cseréje

Hibák és javítási eljárások dokumentálása

Dokumentálás szerepe

Visszakereshetőség, számlázhatóság, ellenőrizhetőség stb.

Szabványosított hiba és javítási kódok (IRIS kód)

12.3.5. Perifériák hibái és elhárításuk 86 óra

Monitorok

Megfelelő meghajtójel generálása

Táplálási hibák (előlapi jelzőfények értelmezése)

Háttérvilágítás változása, hiánya

Nativ felbontás

pixel és subpixel hibák vizsgálata, kiértékelése

gyártói tűréshatárok értelmezése

LCD panel hibái

pixel, Mura, vonal, sávhiba, háttérvilágítás villog vagy gyenge stb…

Képcső hibái (CRT)

konvergencia hiba

lemágnesezés hibája

szabálytalan képgeometria

Tesztábra elemeinek értelmezése

Projektorok


Izzó állapot felmérése

A lencse szakszerű tisztítása

Nyomtatók

Nem aktív a nyomtató

fedelek záródása (érzékelő kapcsolók)

tápellátás ellenőrzése

Kijelző aktív, de nem nyomtat.

Teszt üzemmód aktiválása

Csatolófelület kapcsolatának ellenőrzése

Driver telepítés ellenőrzése

Hálózati cím beállítás ellenőrzése

Tesztoldal nyomtatása és tartalmi értelmezés

Hibakódok értelmezése a készülékleírás és a szervizkönyv alapján

Minőségi hibák a nyomtatásban

Rendezetlen tartalom (driverhiba, vagy kommunikációs hiba)

Koszolt a nyomatkép

7

A hiba ciklikusságának és elhelyezkedésének vizsgálata a hibaforrás feltárása

érdekében.

Toner és DRUM ellenőrzése (gyári vagy utángyártott)

nyomtatási média ellenőrzése (papírminőség)

Mátrixnyomtatónál fejtávolság és fejmaszk ellenőrzése

Tintasugaras nyomtatónál fejtisztítás

Papír elakadása

Papírtovábbító elemek állapotának ellenőrzése

Akadály elhárítása a papírúton

Média (papírminőség, méret, szálirány, vastagság, érdesség) ellenőrzése

Mátrixnyomtatók setupolása

Kódlap választása

Betűstílus választása

Karaktersűrűség beállítása

Kezdő pozíció beállítása

Papír szakszerű be és kifűzése

Multifunkciós készülékek hibái

Szkennelés hibái

Tartalmi hiba a szkennelt képben (kosznyomok)

Nem küldi el a címzettnek vagy nem tárolja le a hálózati mappában

Faxolás hibái

Nem működik a telefonos kapcsolat

bekötés hibája (nem megfelelő portba, nem 2-eres vezetékkel van csatlakoztatva)

kompatibilitási hiba

Szünetmentes áramforrások

Nem aktív a készülék

Biztosítók ellenőrzése

Akkucsatlakozások ellenőrzése

Akku állapot ellenőrzése

Aktív, de nem megfelelően szolgáltat

Teszt üzemmód

Akkumulátorok és csatlakozóinak ellenőrzése

Töltési kör működésének ellenőrzése

Kommunikációs hiba a felügyeleti rendszer felé

Adatbeviteli eszközök

Billentyűzet

Mouse

Lapolvasók

Digitalizáló tábla

Kamera

12.3.6. Hálózati rendszerek hibái és elhárításuk 68 óra

Egy eszközre korlátozódik a probléma

Csatolókártya fizikai kapcsolatának ellenőrzése

Csatolókártya aktivitásának ellenőrzése

Driver ellenőrzése

IP cím ellenőrzése, korrekciója

Egy hálózati szegmensre kiterjedt probléma

Szerver eszköz elérhető

címkiosztás működésének ellenőrzése

8

Szerver sem érhető el

hibás kapcsolóeszköz behatárolása

szakaszolással

pingeléssel

mérőeszközzel

túlzott adatforgalmat generáló eszköz kiszűrése

Szakaszolással, leválasztással

12.3.7. Karbantartási feladatok számítógépes rendszerekben gyakorlat 68 óra

Személyi számítógépek karbantartási feladatai

Adatkarbantartás (takarítás, rendszerezés, archiválás)

Vírusvédelem vizsgálata, karbantartása

Firmware update

Operációs rendszer update

Hűtési viszonyok ellenőrzése, portalanítás, ventillátorcsere

Külső tisztítás

Nyomtatók

Lézernyomtatók

Kellékanyagok cseréje (végfelhasználó által cserélendő kopó alkatrészek)

Elakadt, beszorult papír eltávolítása

Státuszlap (beállítási adatok) kinyomtatása

Tesztoldal nyomatképének elemzése

Lapfelszedő elemek ellenőrzése, cseréje

Portalanítás a papírúton

Felesleges festékpor eltávolítása

Fényhenger (Drum) koszmentesítése

Lézer optika tisztítása

Fuser takarítása

Mátrixnyomtatók

Festékszalag cseréje

Elakadt beszorult papírmaradványok eltávolítása

Beállítási adatok kinyomtatása


Papírtovábbító elemek beállítása

Fej tisztítása

Fejszán tisztítása, szükség szerinti kenése

Thermonyomtatók

Papír és transzferszalag befűzése


Tesztüzemmód aktiválása

Beállítási adatok nyomtatása

Beviteli eszközök (billentyűzet, mouse) karbantartása

Tisztítás és lehetséges eszközei (gazdaságosan nem javíthatók)

UPS-ek karbantartása

Szakszerű portalanítás

Terhelhetőség, akkukapacitás ellenőrzése

Akkumulátorok cseréje

Hálózati kapcsolóeszközök

Portalanítás

Firmware update

9

Kézi számítógépek karbantartása

Szoftver update

Mikrofon, hangszóró nyílások takarítása

Akkumulátor csatlakozás ellenőrzése tesztje

Forrasztástechnológiai ismeretek

Forrasztástechnológiai alapelvek

kézi forrasztás szerszámai, eszközei

Forrasztás a gyártás során


Elméleti tanterem





módszer neve


szervezeti kerete




1.1. magyarázat x

1.2. kiselőadás x



1.5. szimuláció x



(ajánlás)

Sor-



szervezési kerete


eszközök és


pont lebontása,

pontosítása)

Eg

yén

i

Cso

po

rt-

bo

ntá

s

Osz

tály

-

ker

et




feldolgozása x






3.1. Hálózati topológia rajz értelmezése x



hibakeresés x




10




irányítással x








megfigyelése x



értékeléssel.

11

13. Számítógéprendszer hibáinak elhárítása gyakorlat tantárgy 736 óra


A tanuló jártasságot szerezzen a számítógépek, perifériáik és a hálózatok hiba-

keresésének, és -elhárításának gyakorlati kivitelezésében.




13.3. Témakörök

13.3.1. Hibaazonosítási alapelvek és mérőeszközök gyakorlat 90 óra





értelmezése



Hőhatás

fényhatás

Mechanikai hatások

Mágneses tér








Mérőeszközök használatának megismerése

Multiméter

ESR és kapacitásmérő

Teljesítménymérő



Oszcilloszkóp



kábel bekötés vizsgáló



Teszt eszközök használatának megismerése



Készülék alkatrészek mint teszteszközök (Tápegység, videokártya, memória, HDD

stb.)


12


Teszt szoftverek megismerése

Mérő szoftverek


Teszt üzemmódot generáló szoftverek


13.3.2. Számítógépek bontása, összeépítése, rendszerszoftver telepítése

130 óra

Szerszámok megismerése, használatuk begyakorlása

ESD eszközök használata a munkavégzés során, gyakorlás

PC építése előre összekészített elemekből.

Számítógép tervezése adott célfeladathoz

Hordozható számítógépek szét és összeszerelése,speciális szerszámok használatának

begyakorlása

13.3.3. Számítógép hibák és elhárításuk gyakorlata 202 óra


Nem indul a gép, hiba kezelése

Tápegység hibák

Külső zárlat

Fogyasztói oldal zárlata (alaplap, HDD, stb.)




Tesztkártya használata

BIOS POST kódok elemzése különböző hibaállapotok imitálásakor

Bootolható DVD és Pendrive előállítása.


Szoftveres hibák

Driver hibák




Adatábrázolási hibák (fragmentáció, telített adattároló)



Videokártya hibái

Processzor hibák


Belső adattároló hibái (HDD,SSD stb….)




BIOS reset



Hardware hibák



13

Szoftveres teszt

Ellenpróba


Szoftveres teszt

Ellenpróba

Processzor hiba






Kijelző hibái









Reset

Újratelepítés


Hardware hibák




Kijelző cseréje

Főpanel cseréje

Memória cseréje


Dokumentálás munkalapokon

IRIS kód használata

13.3.4. Perifériák hibái és elhárításuk 130 óra

Monitorok




Nativ felbontás




Projektorok



Foltok a képen, zavaró vonalazódás a képen

Nyomtatók



14












érdekében.

Toner és DRUM ellenőrzése (elhasználtság, kopás)




Papír elakadása



Média (papírminőség) ellenőrzése




Karaktersűrűség, soremelés beállítása




Szkennelés hibái



Faxolás hibái










Teszt üzemmód





Billentyűzet

Mouse

Lapolvasók


Kamera

15












szakaszolással

pingeléssel

mérőeszközzel

túlzott adatforgalmat generáló eszköz kiszűrése szakaszolással, leválasztással












szakaszolással

pingeléssel

mérőeszközzel

túlzott adatforgalmat generáló eszköz kiszűrése Szakaszolással, leválasztással

13.3.7. Karbantartási feladatok számítógépes rendszerekben 72 óra




Firmware update



Külső tisztítás

Nyomtatók

Lézernyomtatók









16


Fuser takarítása

Mátrixnyomtatók






Fej tisztítása


Thermo nyomtatók







Megjelenítők karbantartása

Monitorok karbantartása

Projektorok karbantartása (portalanítás, izzócsere)







Portalanítás

Firmware update


Szoftver update






egyszerű áramkör összeépítése


Informatika labor, a megfelelő eszközökkel, kábelezési lehetőségekkel





módszer neve


szervezeti kerete




1.1. magyarázat x



1.7. projekt x

1.9. szimuláció x

17


(ajánlás)

Sor-



szervezési kerete


eszközök és


pont lebontása,

pontosítása)

Eg

yén

i

Cso

po

rt-

bo

ntá

s

Osz

tály

-

ker

et




feldolgozása x

1.3. Információk önálló rendszerezése x





kérdésekre x


3.1. Hálózati topológia rajz értelmezése x x



hibakeresés x x x




4.3. Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor

alapján x



irányítással x







7.2. Feladattal vezetett szerkezetelemzés x



értékeléssel

18

Összefüggő szakmai gyakorlat OKJ szerinti szakképesítés oktatásához

9. évfolyamot követően 70 óra







10815-12


Információtechnológiai alapok gyakorlat



Megelőző karbantartás

10826-12

Szakmai életpálya-építés, munkaszervezés,


Munkaszervezési gyakorlat

Álláskeresés, foglakoztatásra irányuló jogviszony

létesítése

Szervezeten belüli szerep, irányítás, munkaszervezés,

kommunikáció

Információgyűjtés, -kezelés, tájékozódás

Munkavégzés projektekben

Pénzügyi, vállalkozási feladatok

Munka- és balesetvédelem, elsősegélynyújtás





10833-12

Hálózati alapok

Hálózati ismeretek gyakorlat

Kábelek és csatlakozók szerelése

Két számítógép közötti pont-pont kapcsolat kialakítása

Vezetékes otthoni, kisvállalati hálózat kialakítása

SOHO forgalomirányító segítségével

SOHO forgalomirányító konfigurálása, alapbeállításai

SOHO forgalomirányító konfigurálása vezeték nélküli

hozzáférésre

Biztonsági beállítások SOHO forgalomirányítón

Jogosultságok kiosztása hálózatban

Nyomtatás hálózatban

Fájlmegosztás LAN hálózatban

Operációs rendszerek gyakorlat

Macintosh operációs rendszer

Android rendszerek

Linux desktop operációs rendszer

10834 -12 Számítógéprendszer hibáinak elhárítása gyakorlat

19


Hibaazonosítási alapelvek és mérőeszközök gyakorlat

Számítógépek bontása, összeépítése, rendszerszoftver

telepítése

Számítógép hibák és elhárításuk gyakorlat

Perifériák hibái és elhárításuk gyakorlata

Hálózati rendszerek hibái és elhárításuk

Karbantartási feladatok számítógépes rendszerekben

gyakorlat


Információtechnológiai alapok gyakorlat tantárgy

Témakörök

















UPS típusok, UPS üzembe helyezése.

Telepítés és konfigurálás Operációs rendszerek hardverkövetelményeinek meghatározása.


Particionálás.







Lemezkezelés.






20








Lemezklónozás.


Megelőző karbantartás Megelőző karbantartás jelentősége, karbantartási terv.














21

10826-12 Szakmai életpálya-építés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció

Munkaszervezési gyakorlat tantárgy

Témakörök

Álláskeresés, foglakoztatásra irányuló jogviszony létesítése






Szervezeten belüli szerep, irányítás, munkaszervezés, kommunikáció





szerepe a szervezet folyamataiban – egy konkrét dokumentummenedzsment

alkalmazás megismerése.




Információgyűjtés, - kezelés, tájékozódás



Információk megosztására, rendszerezésére, tárolására szolgáló alkalmazások

kezelése.






Saját projekt megtervezése: megadott projektcélra tevékenységek tervezése,

ütemezése, erőforrás tervezés.












22






Munka és balesetvédelem, elsősegélynyújtás






Minőség-ellenőrzés, minőségbiztosítás, minőségirányítás


Munkahelyi minőségirányítási előírások értelmezése; szabályozó dokumentumok

fajtái.


Környezetvédelem, környezeti fenntarthatóság, veszélyes anyagok kezelése



10833-12Hálózati alapok

Hálózati ismeretek gyakorlat tantárgy

Témakörök

Kábelek és csatlakozók szerelése

Fémes vezetők

Koaxiális kábel és csatlakoztatásuk


STP kábelek és csatlakoztatásuk

UTP kábelek és csatlakozók

Kategóriák és tulajdonságaik (fali kábel, patch kábel)

Törésgátlók

Krimpelő fogó felépítése, használat

Optikai kábelek szerelése (pl.: video)

Fali csatlakozók

Típusai

Szerelése

Betűző szerszám használata

Rack szekrények tulajdonságai, típusai

Patch panelek fajtái, szerelése


Kábelrendezés, feliratozás rack szekrényben

Kábel teszterek típusai, fajtái

Mérések kábel teszterekkel

Mérési jegyzőkönyvek készítése

23

Mérési jegyzőkönyvek tartalmi elemei

Két számítógép közötti pont-pont kapcsolat kialakítása

Fizikai réteg előkészítése

Kábel típus kiválasztása

Számítógépek csatlakoztatása

Számítógépek konfigurálása

IP kapcsolat beállítása

IP-címek beállítása

Hálózati maszk meghatározása, beállítása

Átjáró meghatározása, beállítása

Kapcsolat ellenőrzés PING segítségével

Állományok másolása

Állományok megosztása

Jogosultságok kiosztása

Bluetouth eszköz csatlakoztatása

Bluetouth adapter konfigurálása

Prezenter csatlakoztatása

Mobil telefon csatlakoztatása

Vezetékes otthoni, kisvállalati hálózat kialakítása SOHO forgalomirányító

segítségével

A forgalomirányító és a számítógép fizikai csatlakoztatása

Kábeltípus kiválasztása

Megfelelő port kiválasztása a forgalomirányítón (LAN, WAN)

A számítógép csatolójának konfigurálása megfelelő IP beállításokkal, a

forgalomirányító konfigurációs felületének eléréséhez

Bejelentkezés a forgalomirányítóra

Felhasználó név, jelszó páros

LAN hálózati kapcsolat konfigurálása

Router IP és maszk

DHCP szerver

Maximálisan bejelentkezhető felhasználók száma

Kezdő IP-cím beállítások

DNS szerver

Internet kapcsolat konfigurálása

Automatikus konfigurációs beállítások

Statikus IP-cím konfiguráció

PPPoE

SOHO forgalomirányító konfigurálása, alapbeállításai

Hozzáférés korlátozás

Policy létrehozása

Hozzáférés engedélyezésének és tiltásának szerepe a szolgáltatások elérésében

Időintervallumok

Weblapok blokkolása URL cím segítségével, kulcsszóval

Alkalmazások blokkolása

Alkalmazásvezérlés

Port forwarding

Adminisztráció

Menedzsment

24

Diagnosztika

Konfigurációs beállítások mentése, visszatöltése

Gyári beállítások visszaállítása

Firmware frissítés

SOHO forgalomirányító konfigurálása vezeték nélküli hozzáférésre

Vezeték nélküli beállítások

Elemi beállítások

Hálózati mód

Hálózati név (SSID) beállítása

Hálózati név szórása

Rádiósáv

Csatorna kiosztás

Biztonsági beállítások

WEP, WPA, WPA2

MAC-cím szűrés

Biztonsági beállítások SOHO forgalomirányítón

SPI tűzfal védelem

Internet szűrők

Web szűrők

Jogosultságok kiosztása hálózatban

Munkaállomás a hálózaton

felhasználók felvétele a munkaállomásra

felhasználóváltás

jogosultságok kiosztása

Nyomtatás hálózatban


nyomtató megosztása

hálózati nyomtató kiválasztása

hálózati nyomtató telepítése

hálózati nyomtató, nyomtatási sor karbantartása

navigálás telepített nyomtatók között

Fájlmegosztás LAN hálózatban


navigálás a munkacsoportban, navigálás domainben

fájlok, mappák megosztása, jogosultságok beállítása

hálózati meghajtó hozzárendelése, eltávolítása

Hálózati környezet beállítása

kliensbeállítások (protokollok beállítása, név beállítás …)

protokollok hozzáadása eltávolítása

csatolók beállítása

Operációs rendszerek gyakorlat tantárgy

Témakörök

Macintosh operációs rendszer

25

Macintosh operációs rendszer telepítése

Fontos billentyűk indításkor

A számítógép beállításai

Programok és fájlok

Felhasználói jogosultságok

Fájlnevek és kierjesztések

Fájlok keresése

SpotLight keresőtechnika

A rendszer nyelvének beállítása

Ablakváltás, asztal elérés

Dashboard segítségével apró kiegészítő (widgetek) futtatása az asztalon

Apache-, FTP-szerver-integráció

Software update

Együttműködés Mac és PC között

Váltás az operációs rendszerek között

Fájlcsere Mac és PC között

Programhibák elhárítása

Android rendszerek

Érintő képernyő fajtái és működésük

Android verziók és tulajdonságaik

Android telepítése PC-re

Android telepítése telefonra

Androidos alkalmazások telepítése telefonra

Androidos telefon frissítése

Linux desktop operációs rendszer

Linux fogalmának definiálása

UNIX és Linux rendszerek története

GNU GPL, szabad szoftver mozgalom, Linux alapelvek.

Linux operációs rendszer telepítése

Az operációs rendszer grafikus telepítése

A telepítési lépések részletes elsajátítása

Linux csomagkezelés

Karakteres csomagkezelés

Grafikus csomagkezelő programok

Linux használata, parancskezelés

Alapparancsok, műveletek

Állomány –és könyvtárkezelés, állományrendszer

Linux jogosultság –és felhasználó-kezelés

Linux jogosultságkezelés: 3X3-as jogrendszer

Tulajdonjog kezelés, csoportjog kezelés

Felhasználók létrehozása és törlése

Linux operációs rendszer kezelése

Alapvető Linux programok használata, parancsok beírása

Fájl –és könyvtárkezelés, jogosultságkezelés gyakorlása

Csövek, átirányítások, kimenetek, bemenetek kezelése

Archiválás, tömörített állományok kezelése

Linux grafikus felületek összehasonlítása, telepítése

Unity, Gnome

26

KDE

Xfce

Linux fájlrendszerek, becsatolások

Mikor melyik fájlrendszert érdemes használni

Fájlrendszerek fel- és lecsatolása kézzel, illetve minden induláskor automatikusan

Grafikus partícionáló program használata

Linux és a Windows fájlrendszerének kölcsönös elérése

Linux alól Windows fájlrendszerének használata

Windows alól Linux fájlrendszerének használata

Samba

10834-12Számítógépes hibaelhárítás

Számítógéprendszer hibáinak elhárítása gyakorlat tantárgy

Témakörök

Hibaazonosítási alapelvek és mérőeszközök gyakorlat





értelmezése



Hőhatás

fényhatás

Mechanikai hatások

Mágneses tér








Mérőeszközök használatának megismerése

Multiméter

ESR és kapacitásmérő

Teljesítménymérő



Oszcilloszkóp



kábel bekötés vizsgáló



Teszt eszközök használatának megismerése

27



Készülék alkatrészek mint teszteszközök (Tápegység, videokártya, memória, HDD

stb.)



Teszt szoftverek megismerése

Mérő szoftverek


Teszt üzemmódot generáló szoftverek


Számítógépek bontása, összeépítése, rendszerszoftver telepítése

Szerszámok megismerése, használatuk begyakorlása

ESD eszközök használata a munkavégzés során, gyakorlás

PC építése előre összekészített elemekből.

Számítógép tervezése adott célfeladathoz

Hordozható számítógépek szét és összeszerelése,speciális szerszámok használatának

begyakorlása

Számítógép hibák és elhárításuk gyakorlata


Nem indul a gép, hiba kezelése

Tápegység hibák

Külső zárlat

Fogyasztói oldal zárlata (alaplap, HDD, stb.)




Tesztkártya használata

BIOS POST kódok elemzése különböző hibaállapotok imitálásakor

Bootolható DVD és Pendrive előállítása.


Szoftveres hibák

Driver hibák




Adatábrázolási hibák (fragmentáció, telített adattároló)



Videokártya hibái

Processzor hibák


Belső adattároló hibái (HDD,SSD stb….)




BIOS reset


28


Hardware hibák



Szoftveres teszt

Ellenpróba


Szoftveres teszt

Ellenpróba

Processzor hiba






Kijelző hibái









Reset

Újratelepítés


Hardware hibák




Kijelző cseréje

Főpanel cseréje

Memória cseréje


Dokumentálás munkalapokon

IRIS kód használata

Perifériák hibái és elhárításuk

Monitorok




Nativ felbontás




Projektorok



29

Foltok a képen, zavaró vonalazódás a képen

Nyomtatók














érdekében.

Toner és DRUM ellenőrzése (elhasználtság, kopás)




Papír elakadása



Média (papírminőség) ellenőrzése




Karaktersűrűség, soremelés beállítása




Szkennelés hibái



Faxolás hibái










Teszt üzemmód





Billentyűzet

30

Mouse

Lapolvasók


Kamera

Hálózati rendszerek hibái és elhárításuk











szakaszolással

pingeléssel

mérőeszközzel

túlzott adatforgalmat generáló eszköz kiszűrése Szakaszolással, leválasztással

Karbantartási feladatok számítógépes rendszerekben




Firmware update



Külső tisztítás

Nyomtatók

Lézernyomtatók










Fuser takarítása

Mátrixnyomtatók






Fej tisztítása


Thermo nyomtatók

31







Megjelenítők karbantartása

Monitorok karbantartása

Projektorok karbantartása (portalanítás, izzócsere)







Portalanítás

Firmware update


Szoftver update






egyszerű áramkör összeépítése

32

Kihagyva …….. tanévtől indítva


a

31 481 01

Számítógépes műszaki rajzoló




54 481 01 CAD-CAM informatikus szakképesítés kerettanterve alapján





valamint





– a 31 481 01Számítógépes műszaki rajzoló részszakképesítés szakmai és

vizsgakövetelményeit tartalmazó rendelet

– a szakképesítésekkerettanterveit tartalmazó NGM rendelet

alapján készült.



A részszakképesítés megnevezése: Számítógépes műszaki rajzoló

A szakmacsoport száma és megnevezése: 7. Informatika

Ágazati besorolás száma és megnevezése: XIII. Informatika


Gyakorlati képzési idő aránya: 60 %

33



Bemeneti kompetenciák: a képzés megkezdhető szakképesítés szakmai és

vizsgakövetelményeit kiadó rendelet 3. számú mellékletében a 7. Informatika

szakmacsoportra meghatározott kompetenciák birtokában


Pályaalkalmassági követelmények: -









alkalmazható:


- -

Tárgyi feltételek



részletei az alábbiak:

12 db tanulói és 1 db oktatói számítógép Internet kapcsolattal

3 db kis- és közepes hálózatok forgalomirányítási feladataira és internet-

kapcsolatának biztosítására alkalmas moduláris integrált forgalomirányító

3 db kis- és közepes hálózatok kapcsolási feladataira alkalmas, VLAN-képes,

menedzselhető kapcsoló

2 db multifunkciós vezetéknélküli forgalomirányító

2 db laboratóriumi kiszolgálói feladatokra alkalmas PC

1 db laboratóriumi ügyfél operációs rendszer futtatására alkalmas PC vagy

laptop

1 db laboratóriumi ügyfél operációs rendszer futtatására alkalmas,

vezetéknélküli interfésszel rendelkező PC vagy laptop

Hálózati szimulációs szoftver

Ethernet és soros kábelek

UTP kábelezéshez szerszámok

Kábelteszter


34

nincs

XI. A fogyatékossági típushoz kapcsolódó általános információk, javaslatok





























fejlődése vagy folytatása lehetetlen, és a sérült egyén gyógypedagógiai (re)habilitációra

szorul.





2 A hallássérültek csoportosítása

2.1. A hallásveszteség foka, mértéke, típusa szerinti felosztás:





A korai életkorban megkezdett fejlesztés, a megfelelő hallókészülékes ellátás és a személyi

adottságok függvénye (értelem, beszéd, tanulékonyság, stb.), hogy a gyermek, fiatal a

nagyothalló vagy a siket típusú fejlődésmenet jellemző.

35

2.2. A hallásveszteség fellépésének időpontja szempontjából történő felosztás


hallássérülés.


hallássérülés.

2.3. A csoportosítás történhet a hallásküszöb, a beszéd-, nyelv megértés nehézségei és



nehézségei


25-40 dB


Csekély veszteség. A halk vagy távoli

beszéd



nincsenek gondjai.





világításra.

41-60 dB


Enyhe veszteség


osztályban halkan beszélnek, vagy nem látja

a beszélőket, a beszélgetés 50%-át nem tudja

követni.





hallásnevelés.




Szükség esetén logopédiai ellátás vagy

gyógypedagógiai szakvélemény szükséges

lehet.

60-80 dB



gondjai.



zavar.









hallásnevelést.


81-95 dB





részét

differenciálhatja.



jelentkezik,








szükség van.

95dB vagy több

Átmenet a nagyothallás és a siketség

között

Siketség




Elsődlegesen vizuális a kommunikáció

során.

A beszéd- és nyelvfejlődés valószínűleg

sérül.

Ha a hallásveszteség prelinguális, elmarad





36

a spontán beszédfejlődés.

3. A hallássérülés okai










szó.



-























zavarából.












37









beszédhallást.

4 A hallássérülés következményei


4.1 Az artikuláció és szupraszegmentális elemek alkalmazásának jellemzői


Elsősorban azok a beszédhangok alakulnak ki nehezen vagy hibásan, amelyeket a gyermek,

fiatal nem jól hall. Minél súlyosabb a hallásveszteség, annál több beszédhangot érint a hibás

ejtés és annál inkább kihat a beszédhangra is. Mivel a súlyos fokban hallássérült gyermeknél,

fiatalnál nincs vagy gyenge a visszajelzés a hibás képzésről, nem is képes eredményesen

kijavítani az artikulációs hibákat külső segítség (szurdopedagógus) nélkül. Leggyakrabban a

sziszegők és a gy, ty, c, cs hangok a hibásan képzettek, de a magánhangzókban is

előfordulhatnak cserék. A kiejtési hibák mellett a beszéd minőségét rontja a beszédprozódiai

elemek hibája vagy hiánya. Jellemzője a monoton, kevésbé dallamos, hibásan hangsúlyozott,

ritmustalan, lassú tempójú beszéd. Az artikulációs és a szupraszegmentális hibák

hallókészülék alkalmazásával, valamint az egyéni szükségletekhez igazodó hallás-,

beszédnevelési eljárásokkal eredményesen javíthatók.
















4.2.A szókincs jellegzetességei hallássérülteknél


szókincs. A szókincset sok olvasással, társalgással bővíthetjük. A nyelvi és beszédfejlesztő

munka minden iskolai foglalkozásnak kiemelt feladata, a társalgáshoz, manipulációhoz,

beszélgetéshez kapcsolt szókincsfejlesztéssel, a szavak jelentésének állandó tisztázásával. A

szókincs hiányosságai vezetnek a beszédértés zavaraihoz és az alacsonyabb olvasási szinthez.

A szókincsbeli elmaradás minőségileg különbözhet a pedagógusok által tapasztalt szűkített

nyelvi kóddal beszélő gyermek, fiatal szókincsbeli hiányosságaitól. Mivel a hallássérült

38

gyermek, fiatal beszédelsajátítása mesterséges tanulási folyamat eredménye, szókincséből

egyszerű, hétköznapi fogalmak is hiányozhatnak, ugyanakkor magasabb szintű kifejezéseket

ismerhetnek. A hallássérült gyermek, fiatal nehézségei elsősorban a szövegértés vonalán és

kevésbé az olvasástechnika területén jelentkeznek. Az olvasástechnikai problémák általában a

kezdeti szakaszt jellemzik, míg a szövegértési problémák gyakran fennmaradnak az

iskoláztatás évei alatt. Ennek oka az, hogy habár a hallássérült gyermek, fiatal egyre több szót

és kifejezést ismer meg, a szövegek nyelvi szintje folyamatosan emelkedik. A szövegértési





Fontos szempont a hallássérültekkel való kommunikáció tekintetében, hogy mindig meg kell

győződni róla, hogy a gyermek, fiatal, illetve a fiatal, felnőtt hallássérült megértette-e azt,

amit közölni szerettünk volna vele. Célszerű a rövid, pontos, egyszerű fogalmakkal


4.3. A beszéd grammatikájának jellemzői hallássérülteknél A súlyos fokban halláskárosodott gyermekek, fiatalok beszédében gyakoriak a grammatikai

hibák. Mivel a toldalékok általában hangsúlytalan és gyakran szóvégi helyzetben fordulnak

elő, gyakori az elhagyásuk, felcserélésük. A grammatikai hibák száma elsősorban a

szituációkhoz kötött, köznapi helyzetekhez kapcsolódó irányított társalgásokkal és rendszeres

olvasással csökkenthető.

4.4. A beszédértés jellemzői hallássérülteknél




A szájról olvasás megkönnyítése azáltal lehetséges, ha a pedagógus minden fontosabb







Előnyös, ha egyszerre csak egy ember beszél a hallássérülttel, természetes, jól hangsúlyozott,

érthető beszédtempóban. Ha többen beszélgetnek, ne vágjanak egymás szavába, közlési

szándékukat jelezzék.

5 A hallássérült gyermek, fiatal együttnevelése halló társaikkal

5.1.Aszegregáció a fogyatékosok és nem fogyatékosok egymástól elkülönített oktatását


osztálylétszám, szakemberek megléte). Számos indoka lehet annak, hogy a gyermek, fiatal,

fiatal speciális iskolába, szegregált szervezési formában tanul.

5.2 A másik forma az integráció (fogadás). Hazánkban legelterjedtebb az egyéni teljes

integráció. A hallássérült gyermek, fiatal, fiatal a tanítás teljes idejét a többségi (halló)

osztályban tölti.

Az sikeres integrációnak számos objektív feltétele van:a korai felismerés, a hallókészülékkel

való ellátás, a szakértői és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakmai szolgáltatások

biztosítása. Korai hallás - és beszédfejlesztés, a támogató család, a tanterem kedvező

39

akusztikai jellemzői, az adó-vevő készülék használata, az integrációt segítő gyógypedagógus

közreműködése, igény esetén pedagógiai asszisztens és jeltolmács segítsége.


egyidejűleg. Ismernie kell a sérülés sajátosságait, a habilitációs/rehabilitációs lehetőségeket.

Tisztában kell lennie azzal, hogy a gyermek, fiatal milyen mértékben képes információt

felvenni a hallása révén, mennyiben támaszkodik a szájról olvasásra.


figyelembevétele és pedagógiai kezelése. Az egyéni különbségek a hallássérülés minőségétől,

mértékétől és a tanuló mentális és személyi adottságától függ.

A hallássérült diákok számára fontos motiváló tényező, ha a halló társaik elfogadják őket, így

a képzésben is sikeresebbé válnak.


képességek, a pozitív személyiségjegyek, az érthető beszéd, a jó beszédmegértési szint, nyelvi

tanulékonyság, szorgalom, terhelhetőség, családi háttér.

40

6 A hallássérültek által használt technikai eszközök

6.1. A hallókészülék

Ma már nem létezik olyan hallássérülés, amit ne lehetne részben vagy teljesen korrigálni. Ez

történhet hallókészülékkel - olyan súlyos esetekben pedig, amikor a hallókészülék nem



levegőben terjedő hangrezgéseket egy érzékeny mikrofon felfogja, és elektromos rezgésekké

alakítja, felerősíti, majd visszaalakítja hanghullámokká. A hallókészülékkel történő ellátás

elsődleges célja, hogy a készülék biztosítsa a beszéd meghallásához legmegfelelőbb erősítést -

azaz, hogy a hallókészülékkel erősített fülön mért eredmények illeszkedjenek az optimális

beszédmezőbe.A hallás javítására kifejlesztett készülékek szinte minden igényt ki tudnak

elégíteni. A hallókészülékek mérete igen változatos, a fül mögé helyezhető változattól

egészen a hallójáratba mélyen behelyezhetőkig hozzáférhetőek. A hallókészülék felerősített

hangját a fül mögé helyezhető készülékek esetében a fülbe egyéni lenyomat alapján elkészített

fülilleszték juttatja be. A hallókészüléka gyermek, fiatal egyéni igényeihez, hallásállapotához

igazodik. Felírását,ellenőrzését szakember végzi. A hallókészülékek egész napos viselésre

készültek.

6.2. Az adó-vevő készülék jól segíti a hallássérült tanuló oktatását azáltal, hogy csak a

hasznos jeleket erősíti fel, a háttérzajokat nem. Előnye, hogy a távolabbról jövő beszédet

is erősíti. Egy adó és egy vevő részből áll, az adó részhez mikrofon csatlakozik, melyet

általában a beszélő visel.

6.3. A Cohleáris implantátum a súlyos hallássérülteknél alkalmazott műtéti eljárás,







legfontosabb feltétele, hogy a hallóideg - azaz a belső fültől az agykéreg felé vezető pálya -

ép legyen.


operálják - közvetlenül a fejbőr alá ill. a belső fülbe vezetik -, más részeit pedig kívül, a

testükön viselik. A külső elem részei: a hangokat felfogó mikrofon, a

beszédprocesszor,valamint az adókészülék, ami a jeleket a beültetett belső elem felé

továbbítja.

41

7 A hallássérültek oktatásában használt kommunikációs módszerek lehetséges

csatornái


meghatározó, erre a lehetőségre épít a hallásnevelés. Ennek a csatornának a felhasználásával

történik a hangos beszédben történő kifejezés és a beszéd megértésének kialakítása. Az

enyhén hallássérült tanulók oktatásánál az auditív út érvényesül. Ez azt jelenti, hogy

nagyothallók esetében a beszédre épül a tanítás, kiegészítve szurdopedagógiai fejlesztéssel.


illetve olvasás. Súlyosabb veszteségek esetén domináns információ felvételt biztosít és a

hallási benyomások töltik be a kiegészítő szerepet.



kézjellel.A jelnyelv szónyelv, a jelek szavaknak felelnek meg. A jelnyelv alkalmazása












8 Különleges előírások, megjegyzések






megválasztása.














9. Módszertani útmutatások

42




- közismereti oktatásban résztvevő tanárok,


- a gyógypedagógus tanárok (szurdopedagógus, logopédus),

- a pedagógiai munkát segítők (gyógypedagógiai, pedagógiai asszisztensek),

- egyéb szakemberek (szakorvosok, pszichológus, mentálhigiénikus, szociális munkás),

- szükség esetén jeltolmács bevonása a feladatmegértés elősegítéséhez, tanulói

visszajelzéshez.


biztosítása.













magyarázatot.






















megerősítést.




43







a tanárt! Ne kerüljön szembe az ablakkal! A tanulónak biztosított forgószék is előnyös lehet.

Célszerű az első padba, jobb vagy bal szélre ültetni a hallássérült diákot.

































védelmére.

10. A szakmai képzésen túl kiemelt speciális nevelési feladatok






44





szakaszában.



XII. Speciális szakiskolai óraterv OKJ szerinti részszakképesítés oktatásához


9. évfolyam

heti óraszám

9. évfolyam

éves óraszám

(36 héttel)

10. évfolyam

heti óraszám

10. évfolyam

éves óraszám

(35 héttel)

Közismeret 10,5 378 11,5 402,5


gyakorlat együtt 21 756+70 21 735

Összesen 31,5 1134+70 32,5 1137,5

8-10% szabad sáv

(közismereti rész) 1,5 54 1,5 52.5

8-10% szabad sáv

(szakmai rész) 2 72 2 70

Mindösszesen

(teljes képzés ideje) 35 1260+70 36 1260



45



szabadsáv nélkül


modulok Tantárgyak

Heti óraszám



10815-12


alapok


alapok 2,5

70

2


gyakorlat 2,5 2

10826-12


munkaszervezés,

munkahelyi

kommunikáció

Munkaszervezési

ismeretek 1 1

Munkaszervezési

gyakorlat 1 2

10817-12

Hálózatok, programozás

és adatbázis-kezelés

Adatbázis- és

szoftverfejlesztés 2 1

Adatbázis- és

szoftverfejlesztés

gyakorlat 2 3

Hálózati ismeretek I. 2 2

Hálózati ismeretek I.

gyakorlat 3 3

10820-12

CAD alapok

Műszaki ábrázolás és

gépelemek 2 2


gépelemek gyakorlat 2 1

CAD gyakorlat 1 2

Összes heti elméleti/gyakorlati óraszám 9,5 11,5 8 13











46



évfolyamonként

Szakmai


Óraszám



10815-12


alapok


alapok 90 70 160

Bevezetés a számítógépes

architektúrákba 30 20 50

Szoftverismeretek 30 30 60


biztonság alapjai 30 20 50


alapok gyakorlat 90 70 160

Számítógép összeszerelése 30 20 50

Telepítés és konfigurálás 30 20 50

Megelőző karbantartás 30 30 60

10826-12


munkaszervezés,

munkahelyi

kommunikáció

Munkaszervezési

ismeretek 36 35 71

Álláskeresés,

foglakoztatásra irányuló

jogviszony létesítése

6 6

Szervezeten belüli szerep,

irányítás, munkaszervezés,

kommunikáció

6 6

Információgyűjtés, -

kezelés, tájékozódás 8 8

Munkavégzés

projektekben 6 6 12

Pénzügyi, vállalkozási

feladatok 4 6 10

Munka- és balesetvédelem,

elsősegélynyújtás 6 7 13

Minőség-ellenőrzés,

minőségbiztosítás,


8 8

Környezetvédelem,

környezeti fenntarthatóság,

veszélyes anyagok

kezelése

8 8

Munkaszervezési

gyakorlat 36 70 106

Álláskeresés,

foglakoztatásra irányuló

jogviszony létesítése

6 6

Szervezeten belüli szerep,

irányítás, munkaszervezés,

kommunikáció

6 6

Információgyűjtés, -

kezelés, tájékozódás 6 15 21

Munkavégzés

projektekben 6 15 21

Pénzügyi, vállalkozási

feladatok 6 15 21

47

Munka- és balesetvédelem,

elsősegélynyújtás 6 15 21

Minőség-ellenőrzés,

minőségbiztosítás,


15 15

Környezetvédelem,

környezeti fenntarthatóság,

veszélyes anyagok

kezelése

15 15

10817-12

Hálózatok, programozás

és adatbázis-kezelés

Adatbázis- és

szoftverfejlesztés 72 35 107

Programozás

alapismeretek 12 5 17

Adattípusok 12 5 17

Programozás elemei 12 5 17

Programozási tételek 12 5 17

Adatstruktúrák 12 5 17

Programtervezés 6 5 11

Adatbázisok 6 5 11

Adatbázis- és

szoftverfejlesztés

gyakorlat

72 105 182

Programozási nyelvek 12 30 42

Objektumorientált

programozás 12 15 27

Programozási nyelv „A” 12 15 27

Állománykezelés 12 15 27

Web-programozás alapjai 12 15 27

Adatbázis fejlesztés 12 15 27

Hálózati ismeretek I. 72 70 142


hálózatok 36 35 71

Kis- és közepes üzleti

hálózatok,

internetszolgáltatók (ISP)

36 35 71


gyakorlat I. 108 105 213


hálózatok gyakorlat 54 50 104

Kis- és közepes üzleti

hálózatok,

internetszolgáltatók (ISP)

gyakorlat

54 55 109

10820-12

CAD alapok


gépelemek 72 70 142

Műszaki ábrázolás 36 35 71

Gépelemek és ábrázolásuk 36 35 71


gépelemek gyakorlat 72 35 107

Műszaki ábrázolás 36 17 53

Gépelemek és ábrázolásuk 36 18 54

CAD gyakorlat 36 70 106

48

2D rajzkészítés 18 35 53

3D modellezés 18 35 53



Elméleti óraszámok/aránya 622 / 39,8%

Gyakorlati óraszámok/aránya 939 / 60,2%









pedig ajánlás.”

49

A



megnevezésű



50

A 10815-12 azonosító számú, Információtechnológiai alapok megnevezésű szakmai


kompetenciák

10815-12



alapok


gyakorlat

Bev

ezet

és a

szá

mít

óg

épes

arch

itek

túrá

kb

a

Szo

ftv

eris

mer

etek

Info

rmác

ióte

chno

lóg

iai

biz

ton

ság

ala

pja

i

Szá

mít

óg

ép ö

ssze

szer

elés

e

Tel

epít

és é

s k

on

figu

rálá

s

Meg

elő

ző k

arb

anta

rtás

FELADATOK

Számítógépes konfigurációt meghatároz. x

Számítógépet összeszerel. x

BIOS funkcióit paraméterezi. x

UPS teljesítményszükségletet meghatározza, a UPS-t

üzembe helyezi. x

Megelőző karbantartást végez. x

Merevlemezt particionál. x

Memóriát bővít. x

Megfelelő operációs rendszert kiválaszt. x

Operációs rendszert telepít és frissít. x

Perifériát csatlakoztat, meghajtó programot telepít. x x

Lemezklónozást végez. x

Rendszer helyreállítást végez. x

Biztonsági másolatot készít. x

Felhasználói fiókokat kezel. x

LAN/WAN hálózatokat használ. x

Számítógépet hálózatra csatlakoztat, konfigurál. x

Internet kapcsolatot megoszt. x

Alkalmazói programokat telepít. x

Biztonsági programokat telepít és használ. x

Környezet- és munkavédelmi előírásokat betart. x

ESD védelem eszközeit alkalmazza. x

Számítógépes környezetet kialakít. x

Kézenfekvő problémákat kiszűr. x

Angol nyelvű szakmai szöveget értelmez. x x x

Betartja a munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi,

valamint a távközlési szakmára vonatkozó előírásokat x

SZAKMAI ISMERETEK

Információtechnológiai alapfogalmak x

Kettes, tizenhatos számrendszer x

Számítógép főbb részei x

BIOS funkciók x

Processzorok és típusaik x

Memóriák és típusaik x

Perifériák x

Portok és típusaik x

Adattovábbítási módszerek x

Asztali és hálózati operációs rendszerek x

51

Multi-boot környezet x

GUI és CLI felhasználói felületek x

Fájlok, mappák kezelése és megosztása x

Jogok, attribútumok x

Memóriakezelés x

Partíciók x

Fájlrendszerek x

Folyamat- és processzorkezelés x

Hálózati csatolóegység és feladatai x

Kábelek és csatlakozásaik, topológiák x

Protokollok használata, beállítása x

Biztonsági veszélyforrások x

Adatbiztonsági eljárások, biztonsági házirend x

Biztonsági ajánlások és szabványok x

Hálózati biztonságtechnika x

Nyomtatók típusai, nyomtatás kezelés x

Hálózati nyomtatás x

Felügyeleti eszközök x

ESD védelem szükségességének okai

Angol nyelvű szakmai kifejezések x x x

Munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi előírások x x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Számítógép összeszerelése x

Portok, perifériák csatlakoztatása x

Operációs rendszer telepítése x


Pontosság x x x

Precizitás x x x


Együttműködés x

Kezdeményezőkészség x


Ismeretek helyükön való alkalmazása x x x

52

12. Információtechnológiai alapok tantárgy 160 óra


Az Információtechnológiai ismeretek tantárgy tanításának célja, hogy alapozó

információtechnológiai ismereteket biztosítson az informatikai szakképesítések


betöltéséhez szükséges ismeretek elsajátítására, ipari minősítő vizsga letételére.


Számítógép-kezelés felhasználói szintű ismerete


1.3.1. B

evezetés a számítógépes architektúrákba 50 óra

Kettes- és tizenhatos számrendszer.

Neumann-elvű számítógép felépítése.

Hardver és firmware fogalma.

Számítógép házak és tápegységek.

Processzortípusok, foglalatok.

Hőelvezetési technológiák.

Memóriák típusai, memória modulok, memóriahibák kezelése.

Illesztőkártyák és csatlakozási felületeik.

BIOS feladatai, beállításai.

Input perifériák, KVM kapcsolók.

Háttértárak és típusaik.

Merevlemezek adattárolási struktúrája.

Redundáns adattárolás fogalma, RAID.

Megjelenítők típusai, paraméterei, alapvető működési elveik.

Nyomtatók típusai, működési elveik.

Nyomtatók csatlakozási felületei, jellemző paramétereik.

Lapleíró nyelvek, PCL és PostScript összehasonlítása.

Szkennerek típusai, működési elveik.

Multifunkciós nyomtatók.

Portok és csatlakozók típusai, belső- és külső kábeltípusok.

Hálózati eszközök, hálózati kártya feladata és beállításai.

Hálózati topológiák.

Speciális számítógépes rendszerek (CAD/CAM, virtualizáció, játék, HTPC).

Laptop és asztali számítógép alkatrészek összehasonlítása.

Laptopokra jellemző adapterek, bővítőkártyák.

Dokkoló állomás és portismétlő.

Energiagazdálkodási beállítások, APM és ACPI szabványok.

Táblagépek és okos telefonok hardvereszközei.

1.3.2. S

zoftverismeretek 60 óra

Szoftver fogalma, szoftverek csoportosítása.

Zárt- é nyílt forráskódú rendszerek, GPL.

Operációs rendszer fogalma, feladatai.

Operációs rendszerek típusai és jellemzőik.

53

GUI és CLI felhasználói felületek.

Megfelelő operációs rendszer kiválasztásának szempontjai.

Partíció fogalma, típusai.

Formázás, fontosabb fájlrendszerek.

Rendszerbetöltés folyamata.

Windows indítási módok.

Regisztráció adatbázis.

Multi-boot rendszerek.

Könyvtárstruktúra, felhasználói és rendszerkönyvtárak.

Fájlkiterjesztések és attribútumok.

Vezérlőpult beállításai.

Archiválási módok.

Kliensoldali virtualizáció, hypervisor.

Táblagépek és okos telefonok operációs rendszerei.

Adatszinkronizáció.

Hibakeresési folyamat lépései.

1.3.3. I

nformációtechnológiai biztonság alapjai 50 óra

Rosszindulatú szoftverek (vírus, trójai, féreg, adware, spyware).

Védekezési módok a rosszindulatú szoftverek ellen.

Támadástípusok (felderítés, DoS, DDoS, hozzáférési támadás).

Megtévesztési technikák (social engineering, phishing).

Kéretlen és reklámlevelek, SPAM szűrés lehetőségei.

Biztonságos böngészés, böngésző biztonsági beállításai.

Biztonságos adatmegsemmisítés módszerei.

Biztonsági szabályzat.

Felhasználói nevek és jelszavak (BIOS, számítógép, hálózati hozzáférés).

Fájlmegosztás, fájlok és mappák fájlrendszer szintű védelme.

Tűzfalak feladata, típusai.

Mobil eszközök védelme, biometrikus azonosítási módszerek.

IT eszközök fizikai védelme.


Számítógépterem





módszer neve

Tanulói tevékenység szervezeti

kerete Alkalmazandó eszközök és


1.1 magyarázat x projektor

1.2 elbeszélés x

1.3 kiselőadás x

1.4 megbeszélés x

1.5 vita x


1.7 projekt x x

1.8 kooperatív tanulás x x

1.9 szimuláció x

54



1.12 egyéb


(ajánlás)

Sorszám Tanulói

tevékenységforma


kerete


Alkalmazandó

eszközök és

felszerelések egyéni csoport Osztály



feldolgozása x

1.2

Hallott szöveg

feladattal vezetett

feldolgozása

x

1.3


vezetett

rendszerezése

x



2.2

Szöveges előadás

egyéni

felkészüléssel

x


A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti

értékeléssel.

55

13. Információtechnológiai gyakorlat tantárgy 160 óra


Az Információtechnológiai gyakorlat tantárgy tanításának célja, hogy alapozó

információtechnológiai gyakorlati készségeket biztosítson az informatikai szakképesítések


betöltéséhez szükséges készségek elsajátítására, ipari minősítő vizsga letételére.


Számítógép-kezelés felhasználói szintű ismerete.


2.3.1. S

zámítógép összeszerelése 50 óra

















2.3.2. T

elepítés és konfigurálás 50 óra

Operációs rendszerek hardverkövetelményeinek meghatározása.


Particionálás.







Lemezkezelés.






56








Lemezklónozás.


2.3.3. M

egelőző karbantartás 60 óra Megelőző karbantartás jelentősége, karbantartási terv.















Hardvertechnikai laboratórium



57


Sorszám

Alkalmazott

oktatási módszer

neve


eszközök és


1.1 magyarázat x

1.2 elbeszélés x

1.3 kiselőadás x

1.4 megbeszélés x

1.5 vita x


1.7 projekt x x

1.8 kooperatív

tanulás x x

1.9 szimuláció x szimulációs

program

1.10 szerepjáték x x


1.12 egyéb


(ajánlás)

Sor-



szervezési kerete


eszközök és


pont lebontása,

pontosítása)

Eg

yén

i

Cso

po

rt-

bo

ntá

s

Osz

tály

-

ker

et


1.1

Olvasott szöveg feladattal vezetett

feldolgozása X

felhasználói

kézikönyvek,

dokumentációk

1.2 Információk feladattal vezetett

rendszerezése X



2.1 Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban X

2.2 Tapasztalatok helyszíni ismertetése

szóban X



értékeléssel.

58

59

A



munkaszervezés,munkahelyi kommunikáció

megnevezésű



60

A 10826-12 azonosító számú, Szakmai életpálya-építés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció megnevezésű szakmai

követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

10826-12

Szakmai életpálya-építés, munkaszervezés, munkahelyi

kommunikáció

Munkaszervezési ismeretek Munkaszervezés gyakorlat

Áll

ásk

eres

és, fo

gla

ko

ztat

ásra

irá

nyu

ló j

ogv

iszo

ny

léte

síté

se

Sze

rvez

eten

bel

üli

sze

rep

, ir

ányít

ás, m

unkas

zerv

ezés

,

ko

mm

un

ikác

ió

Info

rmác

iógyű

jtés

, k

ezel

és, tá

jék

ozó

dás

Munk

avég

zés

pro

jek

tekb

en

Pén

züg

y, v

álla

lkozá

si f

elad

atok

Munk

a és

bal

eset

véd

elem

, el

sőse

gél

yn

yú

jtás

Min

ősé

g e

llen

őrz

és, m

inő

ségbiz

tosí

tás

Kö

rny

ezet

véd

elem

, kö

rny

ezet

i fe

nn

tart

hat

ósá

g

Áll

ásk

eres

és, fo

gla

ko

ztat

ásra

irá

nyu

ló j

ogv

iszo

ny

léte

síté

se

Sze

rvez

eten

bel

üli

sze

rep

, ir

ányít

ás, m

unkasz

erv

ezés

,

ko

mm

un

ikác

ió

Info

rmác

iógyű

jtés

, k

ezel

és, tá

jék

ozó

dás

Munk

avég

zés

pro

jek

tekb

en

Pén

züg

y, v

álla

lkozá

si f

elad

atok

Munk

a és

bal

eset

véd

elem

, el

sőse

gél

yn

yú

jtás

Min

ősé

g e

llen

őrz

és, m

inő

ségbiz

tosí

tás

Kö

rny

ezet

véd

elem

, kö

rny

ezet

i fe

nn

tart

hat

ósá

g

FELADATOK

A foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt, megbízási, vállalkozói

jogviszonyt előnyeik és hátrányaik alapján megkülönbözteti,

kiválasztja a számára kedvezőt.

x x

Megfogalmazza és ismerteti leendő munkahelyével, munkakörével

kapcsolatos elvárásait saját szakmai ismeretei, készségei és

képességei, karriercéljai alapján (a lehetőségek

figyelembevételével)

x x

Ismeri és karriercéljaiba beépíti a szakképesítésének megfelelő

munkakörökre jellemző munkaadói elvárásokat x x

Munkaszerződést köt, munkaviszonyt létesít munkavállalói jogai és

kötelezettségei ismeretében x x

Különböző méretű, felépítésű szervezetek (vállalkozások – köztük

egyéni vállalkozás, egyéni cég, nonprofit szervezetek, közigazgatási

szervek) között szervezeti jellemzőik alapján különbséget tesz.

x x

Elhelyezi a különböző típusú szervezetekben a szakképesítésével

betölthető munkaköröket x x

A különböző szervezeti típusokra jellemző irányítási eszközök

ismertében, a szervezeti kommunikációra (írásbeli és szóbeli), x x

61

ügyvitelre vonatkozó szabályokat, eljárásokat értelmezi, betartja,

ügyviteli célú szoftvereket használ.

A munkavégzésre jellemző szóbeli kommunikációs helyzetekre

vonatkozó viselkedési és kommunikációs szabályokat alkalmazza:


kezelése, prezentáció vezetőknek.

x x

Elkészíti a jellemző munkahelyi szituációkhoz illeszkedő

dokumentumokat (hivatalos levél, emlékeztető, ajánlat,

jegyzőkönyv, reklamáció, műszaki, ügyviteli leírás, utasítás),

dokumentum-menedzsment szoftvert alkalmaz.

x x

Saját munkaidejét, feladatait megtervezi, kontrollálja, nyilvántartja

a személyes időgazdálkodás, személyes hatékonyság módszereinek

alkalmazásával, idő- és feladattervező, követő szoftvert alkalmaz.

x x

Tárolja, gyűjti, kezeli és elemzi az információkat, információkat

visszakeres. x x

Érti, értelmezi és elmagyarázza a magyar és angol nyelvű műszaki

dokumentáció (katalógus, publikáció, szakszöveg) tartalmát,

fontosabb jellemzőit és adatait.

x x

62

Megkülönbözteti a projekten belüli szerepeket, a szerepekhez

kapcsolódó, a projektalapú működésből fakadó tevékenységeket,

jogokat és kötelezettségeket

x x

Alkalmazza a projektműködésre jellemző speciális kommunikációs

és dokumentációs szabályokat, csoportmunka támogató eszközöket,

szoftvereket.

x x

Létrehoz egyéni vállalkozást, egyéni céget x x

Pénzügyi adminisztrációt végez, számlákat készít és ellenőriz. x x

Egyszerű költségkalkulációs, költségszámítási feladatokat végez

munkafolyamatokhoz, szolgáltatásokhoz, termékekhez

kapcsolódóan, a vállalkozókat, munkavállalókat terhelő adó- és


x x

Munkájában alkalmazza az Ügyfélkapu szolgáltatásait (EBEV) x x

Biztosítja a balesetmentes munkavégzés feltételeit, alkalmazza,

megköveteli a szükséges és előírásszerű védőeszközök,

védőfelszerelések használatát.

x x

Betartja a balesetvédelmi és az érintésvédelmi előírásokat,

fokozottan ügyel az áramütéses balesetek megelőzésére, részt vesz

az áramütést szenvedett elsősegélynyújtásában.

x x

Munkahelyi minőségirányítási előírásokat alkalmazza és betartja. x x

Munkavégzés környezetvédelmi előírásait betartja, alkalmazza,

hulladékokat, veszélyes anyagokat szakszerűen kezel, illetve tárol. x x

Hulladékokat, veszélyes anyagokat szakszerűen kezel, illetve tárol x x

SZAKMAI ISMERETEK

A foglalkoztatásra irányuló jogviszony fajtái (munkaviszony,

megbízás, vállalkozói jogviszony), előnyök és hátrányok a

foglalkoztatott szempontjából

x

Munkahellyel, munkakörrel szemben támasztott személyes

elvárások szakmai tudás és szakmai karriercélok alapján x x

Munkavállalóval szemben támasztott munkaerőpiaci elvárások a

szakképesítéssel betölthető munkakörökben x

Munkavállaló jogai, kötelezettségei, munkaviszony létesítése. x

Gazdasági szervezetek (vállalkozások, egyéni vállalkozás, egyéni

cég), nonprofit szervezetek, közigazgatási szervek jellemzői,

különbségei, azonosságai.

x x

63

A tanult szakképesítéssel betölthető munkakörök elhelyezése

különböző szervezetekben x x

A különböző szervezeti típusokra jellemző irányítási eszközök, a

szervezeti irányítás szoftverei x x

A szervezeti kommunikációra (írásbeli és szóbeli), ügyvitelre

vonatkozó szabályok, elvárások, szabályozó dokumentumok,

jellemző ügyviteli szoftverek

x

A munkavégzésre jellemző, szóbeli kommunikációs helyzetekre −


kezelése, prezentáció vezetőnek − vonatkozó viselkedési és

kommunikációs szabályok

x

A különböző munkahelyi szituációkban keletkező dokumentumok

tartalmi, formai, stilisztikai sajátosságai (hivatalos levél,

emlékeztető, ajánlat, jegyzőkönyv, reklamáció, műszaki, ügyviteli

leírás, utasítás), dokumentummenedzsment szoftverek

x x

Saját munkaidő, feladatok tervezésének nyomon követésének

módszerei (személyes időgazdálkodás, személyes hatékonyság),

munkaidő és feladattervező, követő szoftverek

x x

A munkafeladatok elvégzéséhez szükséges információk gyűjtése,

elemzése, kezelése, visszakereshető tárolása x x

Magyar és angol nyelvű műszaki dokumentáció (katalógus,

publikáció, szakszöveg) tartalma, felépítése, értelmezése,

ismertetése

x x

Projekten belüli szerepek, a szerepekhez kapcsolódó, a projekt

alapú működésből fakadó tevékenységek, jogok és kötelezettségek x x

A projektműködésre jellemző speciális kommunikációs és

dokumentációs szabályok, csoportmunka támogató eszközök,

szoftverek

x x

Egyéni vállalkozás, egyéni cég alapításának folyamata, jogi alapok. x x

Pénzügyi adminisztrációra jellemző alaptevékenységek

(számlanyitás, számlavezetés, átutalás, hiteligénylés, hitelfelvétel),

számla kiállítása, számlaellenőrzés.

x x

Munkafolyamatokhoz, szolgáltatásokhoz, termékekhez kapcsolódó

egyszerű költségkalkulációs, költségszámítási feladatok a

vállalkozókat, vállalkozásokat, munkavállalókat terhelő adó- és


x x

Ügyfélkapu szolgáltatásait (EBEV) x x

64

A balesetmentes munkavégzés feltételei, a szükséges és előírásszerű

védőeszközök, védőfelszerelések használata. x x

Balesetvédelmi és érintésvédelmi előírások, áramütéses balesetek

megelőzése, áramütést szenvedett elsősegélynyújtása x x

Minőségellenőrzés, minőségbiztosítás, minőségirányítás

fogalmának értelmezése a szakképesítésre jellemző

munkafolyamatokban.

x x

Munkahelyi minőségirányítási előírások. x x

A betölthető munkakörre jellemző környezetvédelmi előírások és

azok alkalmazása x x

Hulladékok, veszélyes anyagok kezelésének szabályai, tárolásának

módja x x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Szakmai szövegek írása, hatékony szövegalkotás x x x x x x x x x x x x x x x x

Munkavégzés csoportban, együttműködés csoportban x x x x x x x x x x x x x x x x

Gazdálkodás az idővel x x x x x x x x x x x x x x x x

Információk gyűjtése és elemzése x x x x x x x x x x x x x x x x

Feladattervezés x x x x x x x x x x


Döntésképesség x x x x x x x x x x x x x x x x

Szervezőkészség x x x x x x x x x x x x x x x x

Pontosság x x x x x x x x x x x x x x x x


Meggyőzőkészség x x x x x x x x x x x x x x x x

Kommunikációs rugalmasság x x x x x x x x x x x x x x

Prezentációs készség x x x x x x x x x x x x x x


Áttekintőképesség x x x x x x x x x x x x x x x x

Rendszerezőképesség x x x x x x x x x x x x x x x x

Információgyűjtés x x x x x x x x x x x x x x x x

65

14. tantárgy: Munkaszervezési ismeretek 71 óra

14.1. A

tantárgy tanításának célja

A Foglalkoztatás követelménymodulra építve a tanuló megismeri a jellemző informatikai

munkaköröket, az informatikai munkakörökre jellemző munkaadói elvárásokat, és a

személyes portfólió sajátosságait, és az informatikai álláshelyekkel kapcsolatos

információforrásokat.

Megismeri a különböző szervezeti típusokat, azok jellemző ügyviteli és információs

folyamatait és szabályait. Elsajátítja a szervezeti kommunikációra vonatkozó alapvető

szabályokat, fejleszti írásbeli és szóbeli kommunikációs készségét. Megismeri a személyes

hatékonyságnövelés, időgazdálkodás alapjait, megismeri a saját feladatai tervezésére,

súlyozására, nyomon követésére alkalmas módszereket. Jártasságot szerez saját munkája

elvégzéséhez szükséges információk felkutatatásában, és visszakereshető tárolásában.

Elsajátítja a projektmenedzsment alapismereteket, felkészül arra, hogy tevékenységét

projekt keretek között végezze. Elsajátítja az alapvető pénzügyi, számviteli ismereteket:

bankszámlanyitás, bankszámla-vezetés, számla formája, kiállítása, alapvető adók,

közterhek. A Munkahelyi egészség és biztonság megnevezésű modulhoz kapcsolódóan

megismeri a szakképesítésére, szakmacsoportjára jellemző munkavédelmi

munkaegészségügyi kockázatokat és azokat a szabályokat, amelyek alkalmasak a veszély és

a kockázat minimalizálására.

Megismeri a minőségirányítás helyét, szerepét a munkaszervezeten belül.

Képet kap a szakmacsoportjára jellemző, a tevékenységek során keletkező veszélyes

hulladékokról és azok kezelésének módjáról a jogszabályok tükrében.

14.2. K

apcsolódó közismereti, szakmai tartalmak

14.3. T

émakörök és elemeik


Ez a témakör a Foglakoztatás modulra épül.

A foglalkoztatásra irányuló jogviszony, megbízási, vállalkozói jogviszony előnyei és

hátrányai a foglalkoztatott szempontjából.

Szakmai és személyes portfólió helye és szerepe az életpálya-építésben, tartalma az

informatikai munkakörök esetében.

Jellemző informatikai munkakörök, tipikus munkaköri elvárások.


6 óra

Gazdasági szervezetek (vállalkozások, egyéni vállalkozás, egyéni cég), nonprofit

szervezetek, közigazgatási szervek szervezeti, működési jellemzői, különbségei,

azonosságai a vezetés/irányítás, munkaszervezés és kommunikáció szempontjából.

A szervezeti kommunikációra (írásbeli és szóbeli), ügyvitelre vonatkozó alapvető

szabályok, eljárások.

Az eljárásokat leíró szabályozó dokumentumok fajtái (szervezeti és működési

szabályzat, iratkezelésre, dokumentumkezelésre, ügyviteli folyamatokra kiterjedő

szabályzatok) tartalma, helye, szerepe a szervezetek működésében.

66

A munkaszervezési, kommunikációs és ügyviteli folyamatok, eljárások támogatására

alkalmazott szoftverek.

A munkavégzésre jellemző, szóbeli kommunikációs helyzetekre – üzleti tárgyalás,

reklamáció, panasz kezelése, nehéz ügyfél kezelése, prezentáció - vonatkozó viselkedési

és kommunikációs szabályok.


A munkafeladatok elvégzéséhez szükséges információk gyűjtése, elemzése, kezelése,

visszakereshető tárolása: tematikus portálok; szakmai adatbázisok; szakmai fórumok.

Gyártó - specifikus információforrások az informatika területén;

Az interneten elérhető szakmaspecifikus képzési és tananyagok;

Végfelhasználó által jelzett igények, hibajelzések értelmezése, pontosítása;


Projektmenedzsment alapfogalmai.

Projekten belüli szerepek, a szerepekhez kapcsolódó, a projekt alapú működésből

fakadó tevékenységek, felelősségi és hatáskörök.

Projektszoftverek fajtái, jellemző funkcionalitása, helye, szerepe, alkalmazhatósága a

projektek tervezésében, adminisztrálásában, nyomon követésében, erőforrások

kezelésében.

A projekttervezés folyamata, tevékenységek tervezése, erőforrások fajtái és tervezése.

A projektműködésre jellemző speciális kommunikációs és dokumentációs szabályok,

jellemző projektdokumentumok.

A projektek nyomon követésének, monitoringjának módja, az indikátorok fajtái, szerepe

a projektek követésében.




Egyéni vállalkozás, egyéni cég alapításának folyamata, az alapítás feltételei. Társas

vállalkozás alapítása.

Pénzügyi adminisztrációra, számvitelre jellemző alaptevékenységek, pénzügyi,

számviteli folyamatok, tevékenységek helye, szerepe a szervezeti működésben.

A vállalkozás jövedelmének keletkezési folyamata a bevételtől az eredményig.

A vállalkozókat, vállalkozásokat, munkavállalókat terhelő adó- és közterhek.

A bruttó és nettó bevétel, költség, önköltség fogalma, számításának módja.


költségkalkuláció, költségszámítás, jövedelmezőség számítása;

Árajánlat szerepe, tartalma, felépítése.

Ügyfélkapu szolgáltatásait (eBEV, értesítési tárhely, adó és járulékbevallás,

foglalkoztatási jogviszony, cégkereső, ügyintézés, jogszabálykereső, OEP lekérdezés

/betegéletút, biztosítási jogviszony).

14.3.6. Munka - és balesetvédelem, elsősegélynyújtás 13 óra

Ez a témakör a Munkahelyi egészség és biztonság megnevezésű modulra épül.

A számítógépes munkahely kialakítására vonatkozó munkaegészségügyi szabályozás.

A számítógépes munkahelyre vonatkozó ergonómiai követelmények.

Érintésvédelmi előírások, áramütéses balesetek megelőzése


67

Minőségellenőrzés, minőségbiztosítás, minőségirányítás fogalmának értelmezése a

szakképesítésre jellemző munkafolyamatokban.

A szabványok helye és szerepe a minőségügyi, minőségirányítási, minőségbiztosítási

eljárásokban.

Szakképesítésre jellemző minőségügyi szabványok


A betölthető munkakörre jellemző környezetvédelmi előírások és azok alkalmazása,

hulladékok, veszélyes anyagok kezelésének szabályai

Környezetterhelési kockázatok

14.4. A

képzés javasolt helyszíne (ajánlás)



14.5. A

tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói



Sorszám

Alkalmazott

oktatási módszer

neve


eszközök és



1.2 elbeszélés x


1.4 megbeszélés x

1.5 vita x


1.7 projekt x

1.8 kooperatív

tanulás x x

1.9 szimuláció x x x számítógép,

internet



1.12 egyéb


(ajánlás)

Sorszám Tanulói

tevékenységforma


kerete


Alkalmazandó

eszközök és




feldolgozása x

1.2

Hallott szöveg

feladattal vezetett

feldolgozása

x x x

1.3 Információk feladattal

vezetett rendszerezése x x


68



egyéni felkészüléssel x

14.6. A

tantárgy értékelésének módja


értékeléssel.

15. tantárgy: Munkaszervezési gyakorlat 106 óra


A tanuló elsajátítsa és gyakorolja a szaktudásának, személyes karrier elképzeléseinek

megfelelő állás, munkahely felkutatásához, elnyeréséhez szükséges készségeket,

kompetenciákat. Elemzi, értelmezi a különböző szervezeti típusokra jellemző ügyviteli és

információs folyamatokat. Fejleszti írásbeli és szóbeli kommunikációs készségét.

Kipróbálja a személyes hatékonyságnövelés, időgazdálkodás módszereit, és a saját feladatai

tervezésére, súlyozására, nyomon követésére alkalmas módszereket. Jártasságot szerez saját

munkája elvégzéséhez szükséges információk felkutatásában, és visszakereshető

tárolásában. Felkészül arra, hogy tevékenységét projekt keretek között végezze. Gyakorlatot

szerez alapvető pénzügyi, számviteli tevékenységekben: bankszámla-nyitás, bankszámla-

vezetés, számla kiállítása, önköltségszámítás, árajánlat készítés. Értelmezi és elemzi a

szakképesítésére, szakmacsoportjára jellemző munkavédelmi, munkaegészségügyi

kockázatokat és azokat a szabályokat, amelyek alkalmasak a veszély és a kockázat

minimalizálására. A minőségirányítási eljárásokhoz kapcsolódóan folyamatokat elemez,

egyszerű folyamatokat ír le, szakmacsoportjára jellemző szabványokat keres.

Veszélyes hulladékokkal kapcsolatban szakmacsoportjára jellemző helyzetekben a

jogszabályok figyelembe vételével kockázatokat elemez.










6 óra





szerepe a szervezet folyamataiban – egy konkrét dokumentummenedzsment alkalmazás

megismerése.



69











Saját projekt megtervezése: megadott projektcélra tevékenységek tervezése, ütemezése,

erőforrás tervezés.

















15.3.6. Munka és balesetvédelem, elsősegélynyújtás 21 óra










70










Sorszám

Alkalmazott

oktatási módszer

neve


eszközök és



1.2 elbeszélés x


1.4 megbeszélés x

1.5 vita x


1.7 projekt x

1.8 kooperatív

tanulás

x x

1.9 szimuláció x x x Számítógép,

internet



1.12 egyéb


(ajánlás)

Sorszám Tanulói

tevékenységforma


kerete


Alkalmazandó

eszközök és




feldolgozása x

1.2

Hallott szöveg

feladattal vezetett

feldolgozása

x x x

1.3


vezetett

rendszerezése

x x



2.2

Szöveges előadás

egyéni

felkészüléssel

x


71


értékeléssel.

72

A


Hálózatok, programozás és adatbázis-kezelés

megnevezésű



73

A 10817-12 azonosító számú, Hálózatok, programozás és adatbázis-kezelés megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó

tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

10817-12


Adatbázis- és szoftverfejlesztés Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat Hálózati

ismeretek I.

Hálózati

ismeretek I.

gyakorlat

Pro

gra

mo

zás

alap

ism

eret

ek

Ad

attí

pu

sok

Pro

gra

mo

zás

elem

ei

Pro

gra

mo

zási

tét

elek

Ad

atst

ruk

túrá

k

Pro

gra

mte

rvez

és

Ad

atb

ázis

ok

Pro

gra

mo

zási

ny

elv

ek

Ob

jek

tum

ori

entá

lt

pro

gra

mo

zás

Pro

gra

mo

zási

ny

elv

„A

”

Áll

om

ány

kez

elés

Web

-pro

gra

mo

zás

alap

jai

Ad

atb

ázis

fej

lesz

tés

Ott

ho

ni

és k

isv

álla

lati

hál

óza

tok

Kis

- és

kö

zep

es ü

zlet

i

hál

óza

tok

,

inte

rnet

szo

lgál

tató

k (

ISP

)

Ott

ho

ni

és k

isv

álla

lati

hál

óza

tok

gy

ako

rlat

Kis

- és

kö

zep

es ü

zlet

i

hál

óza

t, i

nte

rnet

szo

lgál

tató

k

(IS

P)

gy

ako

rlat

FELADATOK

Weblapot készít x

Információkat gyűjt, tárol, kezel, elemez x x x x x x x x

Több táblás adatbázist tervez, készít, karbantart,

SQL nyelvű lekérdezéseket végez x x

Adatbázis szolgáltatásokat vesz igénybe,

adatbázis műveleteket végez napi problémák

kezelésére és webes feladatok megoldására

x x

Programozási feladatot végez egyszerű napi

problémák kezelésére x x x x x x x x x x

Programozási feladatot végez webes feladatok

megoldására x x x x x

Vizuális tervező és ábrázoló rendszerrel

rendszertervet készít x x

Munkájában az irodai szoftvercsomagot

komplexen alkalmazza x x

Megtervez és telepít egy otthoni, ill. kisvállalati

(SOHO) hálózatot, és csatlakoztatja az

internethez

x x x x x x

74

Alapvető IP-szolgáltatásokat konfigurál

munkaállomásokon x x x x x x

Ellenőrzi a hálózatot és az internet-

csatlakoztatást, elhárítja a fellépő hibákat x x x x x x x x

Erőforrásokat (állományokat és nyomtatókat)

oszt meg több számítógép között x x x x x x x x x

Felismeri és elhárítja az otthoni, ill. kisvállalati

hálózatok biztonsági veszélyeit x x x x x x x x

Ismert internetes alkalmazásokat telepít és

működésüket ellenőrzi x x x

Internet és szerver kapcsolatra szolgáló hálózati

eszközöket installál, konfigurál és elvégzi a

fellépő hibák hibaelhárítását

x x x x x

A működő hálózat teljesítményét monitorozza, a

hibákat behatárolja és elhárítja x x x x x x x x x

Betartja a munka-, baleset-, tűz- és

környezetvédelmi, valamint a távközlési

szakmára vonatkozó előírásokat

x x x x x x x x x x x x x x x x

Angol nyelvű szakmai szöveget értelmez x

SZAKMAI ISMERET

Adatbázis kezelési alapok x x

SQL alapok x x

HTML, CSS és XML alapok x

Programozási alaptudás valamilyen webes

környezetben is alkalmazható programozási

nyelven

x x x x x x x x x x

Műszaki tervező és ábrázoló rendszerek x x x x x x x x

Irodai szoftvercsomag integrált alkalmazása x x x x x x x x

IPv4 és IPv6 címek és alhálózati maszkok x x

Az Ethernet hálózat hozzáférési rétegének

felépítése x x

75

Helyi hálózat tervezése és csatlakoztatása az

internethez x x x x

Különböző kábelek és csatlakozók ismerete, a

csavart érpáras kábellel végzett szerelési munka x x

A rétegelt modell és az egyes rétegek protokolljai x x

Az ügyfél-kiszolgáló viszony és a jellemző

szolgáltatások x x

A vezetéknélküli LAN-ok és biztonsági

megfontolásai x x

Egy integrált vezetéknélküli hozzáférési pont és

ügyfél konfigurálása x x

Kis és közepes hálózatokban alkalmazott

kapcsolók és forgalomirányítók konfigurálása

parancssorból és grafikus felületen

x x

Hálózati címfordítás működése és beállítása x x

Az irányító protokollok működése és

konfigurálása x x

Hálózati veszélyek és támadási módszerek x x

Tűzfalak és egyéb biztonsági eszközök x x x x

Angol nyelvű szakmai szövegek értelmezése és

felhasználása x x x x x x x x x x x x x x x x x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Bináris számrendszer használata x x x

IP-címzés x x x x x x x

Angol nyelvű, olvasott szakmai szöveg

megértése x x x x x x x x x x x x x

Munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi

előírások x x x x x x x x x


76

Precizitás x x x x x x

Megbízhatóság x x x x x x x x x x x x

Önállóság x x x x x x x

Döntésképesség x x x x x x


Együttműködés x x x x

Kezdeményezőkészség x x x x

Prezentációs készség x x x


Logikus gondolkodás x x x x x x x

Hibakeresés (diagnosztizálás) x x x x x x

Problémamegoldás, hibaelhárítás x x x x x x x x

77

5. Adatbázis- és szoftverfejlesztés tantárgy 107 óra


A tantárgy oktatásának alapvető célja azoknak az ismereteknek, képességeknek a fejlesztése,

amelyek képessé teszik a tanulót egy egyszerű algoritmus elkészítésére, a megvalósításhoz

szükséges adattípusok és adatszerkezetek kiválasztására, a fejlesztői és felhasználói

dokumentáció elkészítésére, egy egyszerű adatmodell logikai tervének megvalósítására.


Informatika: Algoritmizálás és adatmodellezés


5.3.1. Programozás alapismeretek 17 óra

A programkészítés lépései: feladat kitűzése, specifikáció, algoritmuskészítés, kódolás,

tesztelés, hatékonyságvizsgálat, dokumentálás

Specifikáció: a probléma megfogalmazása; bemenő és kimenő adatok pontosítása, elő- és

utófeltételek megfogalmazása

Algoritmusleíró eszközök: folyamatábra, stuktogram, mondatszerű leírás, Jackson diagram

A programkészítés elvei: stratégiai elv: lépésenkénti finomítás, Top-Down módszer;

taktikai, technológiai, technikai elvek

5.3.2. Adattípusok 17 óra

Adatok jellemzői: azonosító; hozzáférési jog (konstans, változó); hatáskör (globális, lokális,

privát, publikus), kezdőérték; helyfoglalás, műveletek.

Elemi adattípusok: egész, valós, logikai, karakter, felsorolt, részintervallum. Felépítésük,

ábrázolásuk, helyfoglalásuk, műveleteik.

Összetett adattípusok: karakterlánc (string) adattípus felépítése, ábrázolása, helyfoglalása,

felhasználása. Rögzített hosszúságú és nulla végű karakterláncok. Karakterlánc műveletek:

hosszúság, részkarakterlánc, karakterláncok egymáshoz kapcsolása, beszúrás, törlés, csere.

Összetett adattípusok: tömb adattípus felépítése, ábrázolása, helyfoglalása, felhasználása.

Indexelés. Egydimenziós tömbök tárolása, helyfoglalás, alkalmazása. Többdimenziós

tömbök tárolása, helyfoglalás, alkalmazása.

Összetett adattípusok: rekordok. Rekordszerkezetek, mező fogalma. Rekordok tárolása

(párhuzamos tömbök, változó hosszúságú rekordok), helyfoglalás. Műveletek rekordokkal.

78

5.3.3. Programozás elemei 17 óra

Utasítások: értékadás, feltöltés (egyszerű és összetett változó esetén), aritmetikai műveletek,

matematikai függvények, véletlenszámok, típuskonverziók.

Eljárások, függvények: egyszerű eljáráshívás, paraméterezett eljáráshívás, függvényhívás;

eljárás, függvény-definiálás

Összetett utasítások: szekvencia, elágazások. szekvencia (BEGIN-END); elágazás (IF-

THEN-ELSE); feltételek (=,<,>,>=,<=,<>, NOT); összetett feltételek (AND, OR); választás

(CASE)

Összetett utasítások - Iterációk: Hátultesztelős ciklus (REPEAT-UNTIL). Elöltesztelős

ciklus (WHILE-DO). Számlálós ciklus (FOR-DO)

5.3.4. Programozási tételek 17 óra

Programozási tételek - Egy sorozathoz egy érték rendelése: összegzés tétele, eldöntés tétele,

kiválasztás tétele, megszámlálás tétele, maximumkiválasztás tétele

Programozási tételek – Keresések: lineáris keresés tétele, logaritmikus (bináris) keresés

tétele

Programozási tételek - Egy sorozathoz egy sorozat rendelése: másolás, transzformálással,

kiválogatás tétele, szétválogatás.

Programozási tételek - Rendezések: közvetlen kiválasztásos rendezés, minimum

kiválasztásos rendezés, buborék-rendezés, beszúrásos rendezés, rendezések összehasonlítása

(legrosszabb eset, átlagos eset, helyfoglalás).

Programozási tételek - Több sorozathoz egy sorozat rendelése: metszetképzés tétele,

unióképzés tétele, összefuttatás tétele.

Rekurzió: Rekurzív specifikáció. Példák rekurzív függvényekre: Fibonacci, faktoriális,

binomiális együtthatók. Rekurzív algoritmusok: Hanoi tornyai, QuickSort. Rekurzió

átalakítása ciklussá, ciklusok átalakítása rekurzióvá.

5.3.5. Adatstruktúrák 17 óra

Mutatók, dinamikus tárkezelés: mutatók tárolása, műveletei; hivatkozás mutatók

segítségével; típusos és típusnélküli mutatók; helyfoglalás, helyfelszabadítás; dinamikus és

statikus változók.

Lista adatszerkezet: listák alapfogalmai (csomópont, kapcsolómező, stb.); listák

megvalósítása statikusan, ill. dinamikusan; listák bejárása, keresés, beillesztés, törlés.

Kétirányú láncolt listák: felépítése; műveletek (bejárás, keresés, törlés, beszúrás); ciklikus

listák.

Sor adatszerkezet: sor fogalma, megvalósítása (statikusan, dinamikusan); sorokkal

kapcsolatos műveletek (inicializálás, sorba, sorból); dupla végű sorok; prioritásos sorok.

Verem adatszerkezet: verem fogalma, megvalósítása (statikusan, dinamikusan); veremmel

kapcsolatos műveletek (PUSH, POP, túl- és alulcsordulás ellenőrzése); verem alkalmazásai:

rekurzió, függvényhívások, lokális változók stb.

5.3.6. Programtervezés 11 óra

Unified Modeling Language, Az UML építőkövei, az UML diagramjai.

Objektumosztályok közötti kapcsolatok

Állapotdiagram, szekvenciadiagram, használati esetek diagramja

Adatmodell megtervezése, algoritmizálás. Logikai és fizikai rendszerterv fogalma. Felület

elkészítése (prototípus), kódolás, alkalmazáslogika megvalósítása.

Kódolás, tesztelés, hibakeresés, javítás, felhasználói és fejlesztői dokumentáció.

Szoftverprojektek életciklusa.

79

5.3.7. Adatbázisok 11 óra

Az adatbázis-kezelés alapjai, adat, információ, információelmélet, adatbázis,

adatredundancia, adatbázis-kezelő rendszerek; Adatbázisok felépítése: táblák, rekordok,

mezők. Adatintegritás, adatvédelem. Relációs adatmodell.

Adatmodellezés, adatbázis tervezés, alapelemek, egyed, tulajdonság, kapcsolat. Egyed-

kapcsolat diagram, adatmodellek típusai.

Mezőtulajdonságok: típusok, mezőméret, alapérték

Elsődleges kulcs fogalma. Index fogalma, indexelés.

Adattáblák közötti kapcsolatok, adattáblák normalizálása, normálformák, redundancia

csökkentése. Táblák közötti kapcsolatok érvényessége. Funkcionális függések és kulcsok a

relációs modellben.





80



módszer neve


szervezeti kerete




1.1. magyarázat x


5.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)

Sor-



szervezési kerete


eszközök és


pont lebontása,

pontosítása)

Eg

yén

i

Cso

po

rt-

bo

ntá

s

Osz

tály

-

ker

et




UML és XML tervező

szoftver (pl. Altova

Mission Kit)




Irodai szoftvercsomag

(pl. Microsoft Office,

LibreOffice)


A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel

6. Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat tantárgy 182 óra


A tantárgy oktatásának alapvető célja azoknak az ismereteknek, képességeknek a fejlesztése,

amelyek képessé teszik a tanulót egy komplex szoftver elkészítésére (kódolására), a szükséges

komponensek kiválasztására, egy adott programnyelven történő implementálására, az

adatmodell fizikai megvalósítására.


Informatika: A weblapkészítés alapjai; Adatok tárolásához szükséges egyszerű adat


6.3.1. Programozási nyelvek 42 óra

A programozási nyelvek csoportosítása: Neumann-elvű, automata, funkcionális, objektum-

orientált.

A programozási nyelvek fejlődése, generációk, általános és speciális programnyelvek és

felhasználási területeik. Általános és speciális programnyelvek és jellemzőik

Programok készítése és futtatása: forrásnyelvű programok fordítása, fordítási technikák,

interpreter és compiler típusú nyelvek. Programok futtatása: natív futtatás, virtuális gépek.

81

Programozási nyelvek alapfogalmai: szintaxis, szemantika, interpreter, fordítóprogram,

byte-kód fordítási egység, specifikációs rész, törzs, deklarációs rész kiértékelése statikusan,

ill. dinamikusan, blokkstruktúra, szigorúan típusos nyelv definíciója

Típusok, a programozási nyelvek típusossága, típuskonverzió. A típusok osztályozása:

skalár (diszkrét, egész, karakter és logikai típusok), valós (fixpontos, lebegőpontos,

kétszeres pontosságú típusok). Konstansok és változók. Deklaráció hatásköre, láthatósági

köre; Globális és lokális azonosító, változók allokálása, élettartama. Mutató típusok.

Kifejezések, kifejezések szerkezete, kifejezések kiértékelése

6.3.2. Objektumorientált programozás 27 óra

Objektumorientált paradigma

Az objektumorientált programozás alapjai: osztály, objektum. Adatmezők, tulajdonságok.

Metódusok, üzenetek. Statikus és dinamikus objektumok.

Objektumok hierarchiája. Öröklődés; újradefiniálás (redefine). Metódusok hívása. Metódus

elérése (INHERITED). Objektumhierarchia tervezése és kialakítása.

Polimorfizmus fogalma. Statikus és virtuális metódusok. Konstruktor és destruktor

alkalmazása.

Rendszerterv készítése

Javasolt programozási nyelv: C/C++/C# vagy JAVA

Javasolt fejlesztőeszköz: Microsoft Visual Stúdió vagy Eclipse vagy NetBeans

6.3.3. Programozási nyelv „A” 27 óra

A programozói környezet (IDE) használata, konzol alkalmazás készítése: Project műveletek,

egyszerű konzol alkalmazás készítése, alapvető szintaktikai szabályok, megjegyzések.

Példák változók használatára. Egyszerű beolvasás, kiírás. Konzol alkalmazás felületének a

megtervezése.

GUI alkalmazás (felület) készítése. Komponensek, tulajdonságaik beállítása tervező

nézetben. Kód hozzárendelése eseményekhez.

Elemi adattípusok: numerikus típusok, karakter és szöveg, logikai típus. Típusátalakítás,

konverziók. Mutatók és referenciák.

Vezérlési szerkezetek: Elágazások, ciklusok. Ciklusok egymásba ágyazása. Eljáráshívások

(paraméterátadás különböző fajtái, túlterhelés)

Hibakezelési funkciók. Kivétel (Exception) fogalma. A fontosabb kivételosztályok.

Kivételek elkapása és kezelése (Try-Catch-Finally).

Szintaktikai és szemantikai hiba. A leggyakoribb hibaüzenetek értelmezése. Hibakeresés és

javítás. Debug-olási módszerek: töréspont, lépésenkénti futtatás, változók tartalmának a

figyelése.

Tömbváltozó deklarálása, létrehozása, inicializálása, feldolgozása. Tömbök és ciklusok

kapcsolata. Tömb feldolgozása speciális (pl. foreach) ciklussal.

Struktúrák definiálása és alkalmazása. Struktúra és tömb együttes használata, egymásba

ágyazás.

Az objektumorientált programozás: osztály, objektum létrehozása. Adatmezők,

tulajdonságok. Metódusok, üzenetek. Statikus és dinamikus objektumok. Öröklődés.

Komponensek: Alapvető komponensek, dialógusablakok. Konténer komponensek és menük.

Grafikus komponensek. Rajzolás és animálás.

Javasolt programozási nyelv: C/C++/C# vagy JAVA

Javasolt fejlesztőeszköz: Microsoft Visual Stúdió vagy Eclipse vagy NetBeans

6.3.4. Állománykezelés 27 óra

Állományok: típusos, szöveges és bináris állományok. Létrehozás, törlés, I/O műveletek,

megnyitás, lezárás.

82

Típusos állományok kezelése. megnyitási módok; műveletek rekordokkal: pozícionálás,

olvasás, írás, törlés, beszúrás, hozzáfűzés. Műveletek állományokkal: létrehozás, feltöltés,

listázás, aktualizálás, indexelés, rendezés. Szekvenciális és direkt feldolgozás

6.3.5. Web-programozás alapjai 27 óra

HTML alapjai, dokumentumszerkezet (head, body), html utasítások szerkezet

HTML alapelemei (tag), törzsrészben (bekezdési szintű elemek, karakterszintű elemek) és

fejlécben alkalmazható elemek

Hivatkozások (link) és képek beillesztése

Táblázatok

Űrlapok (form) készítése (beviteli mezők, action elemek)

Stílusok és stíluslapok (CSS) használata. CSS nyelvtana, stílusok rangsorolása.

Dokumentumfa és dobozmodell. Pozicionálás, margók, kitöltések, szegélyek.

XML alapjai, felépítése, szerkezete.

Kliens oldali programozási nyelv alapjai (JavaScript): Nyelvi alapok, változók, tömbkezelés,

karakterláncok kezelése, függvények

Szerver oldali programozási nyelv alapjai (pl. PHP): Nyelvi alapok, változók, tömbkezelés,

karakterláncok kezelése, függvények, adatbázis kapcsolat.

Javasolt szerver oldali programozási nyelv: PHP vagy JAVA

6.3.6. Adatbázis fejlesztés 27 óra

Adatbázis-kezelő rendszer telepítése, alapvető konfigurációs beállítások

SQL adatbázis műveletek: Új adatbázis létrehozása, tábla-létrehozás, új mező hozzáadása

SQL adatbázis műveletek: rekord beszúrása, módosítása, törlése

SQL adatbázis lekérdezések: feltételek,(lekérdezések, feltételek megadása: SELECT,

FROM, WHERE, LIKE, az eredmény korlátozása)

SQL összesítő függvények, rendezés: COUNT, MAX, MIN, SUM, AVG, ORDER BY

SQL-csoportosítás: GROUP BY, HAVING

Javasolt adatbázis-kezelő eszköz: Microsoft SQL Server vagy MySQL vagy PostgreSQL

szerver


Számítógépterem





módszer neve


szervezeti kerete





CASE eszközök (pl.

PowerDesigner)

Virtualizációs szoftverek (pl.

VMWare, VirtualBOX)

Automatikus tesztelést támogató

eszközök (pl. JUnit, NUnit)

1.2. projekt x

Integrált fejlesztőeszköz (pl. MS

Visual Studio, Eclipse,

NetBeans)

Adatbázis-kezelő eszköz (pl.

MySQL, Oracle, SQL Server)



Szerver és desktop/mobil

operációs rendszerek (pl.

Windows, Linux, Android, iOS)

83

Web fejlesztő eszközök (pl. MS

Visual Web Developer)

Multimédia fejlesztő eszközök

(pl. Adobe CS)

UML és XML tervező szoftver

(pl. Altova Mission Kit)


Integrált fejlesztőeszköz (pl. MS

Visual Studio, Eclipse,

NetBeans)

Adatbázis-kezelő eszköz (pl.

MySQL, Oracle, SQL Server)



Web fejlesztő eszközök (pl. MS

Visual Web Developer)

Virtualizációs szoftverek (pl.

VMWare, VirtualBOX)

UML és XML tervező szoftver

(pl. Altova Mission Kit)


Sor-



szervezési kerete


eszközök és


pont lebontása,

pontosítása)

Eg

yén

i

Cso

po

rt-

bo

ntá

s

Osz

tály

-

ker

et




CASE eszközök (pl.

PowerDesigner)

UML és XML tervező

szoftver (pl. Altova

Mission Kit)



2.1. Esetleírás készítése x Multimédia fejlesztő

eszközök (pl. Adobe CS)



irányítással x

Integrált fejlesztőeszköz

(pl. MS Visual Studio,

Eclipse, NetBeans)

Web fejlesztő eszközök

(pl. MS Visual Web

Developer)

Automatikus tesztelést

támogató eszközök (pl.

JUnit, NUnit)


A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel

7. Hálózati ismeretek I. tantárgy 142 óra


A Hálózati ismeretek I. tantárgy tanításának célja, hogy a(z) Informatikai rendszergazda szakma

gyakorlása során végrehajtandó feladatok elméleti hátterére, szakmai ismeretek elsajátítására és

a kapcsolódó ipari minősítés megszerzésére felkészítse a tanulókat. A tantárgy további célja,

84

hogy az otthoni, kis- és közepes vállalati hálózatokra, és internet szolgáltatásokra fókuszálva

megismertesse a hálózatokban telepített eszközök és alkalmazások telepítésének,

üzemeltetésének, biztonságnak és hibaelhárításnak elméleti alapjait, valamint bevezetést nyújt a

hálózatok tervezési folyamatába és a hálózatfelügyeleti feladatokba is.


10815-12 Információtechnológiai alapok szakmai követelménymodul

Információtechnológiai alapok tantárgy

Bináris és hexadecimális számrendszer

Személyi számítógépek felépítése



7.3.1. Otthoni és kisvállalati hálózatok 71 óra

Személyi számítógép típusok, hardver összetevők, operációs rendszerek és alkalmazások

Számítógépes rendszer összetevői, számítógép alkotóelemei és perifériái

Operációs rendszer kiválasztása

Kapcsolódás helyi hálózathoz és az internethez

Bevezetés a hálózatokba

Hálózati kommunikáció helyi vezetékes hálózaton és interneten

LAN technológiák, Ethernet hálózat hozzáférési rétege és elosztási rétege

Helyi hálózat tervezése és csatlakoztatása

Hálózati eszközök és átviteli közegek

Hálózati címzés (fizikai és logikai cím), IP címek szerkezete, csoportosítása, alhálózati

maszkok

Hálózati szolgáltatások, ügyfél/kiszolgálók és kapcsolataik

OSI és TCP/IP rétegelt modell, protokollok

Vezeték nélküli technológiák, eszközök és szabványok

Vezeték nélküli LAN-ok és biztonsági megfontolások

Hálózatbiztonsági alapok, hibaelhárítás, biztonságpolitika

Hálózati veszélyek, támadási módszerek, tűzfalak használata

Hibaelhárítás és ügyfélszolgálat

Otthoni és/vagy kisvállalati hálózat tervezése, esettanulmány készítése

7.3.2. Kis- és közepes üzleti hálózatok, internetszolgáltatók (ISP) 71 óra

Az internet és használata, ügyfélszolgálati feladatok

Az internet szolgáltatásai, internetszolgáltatók (ISP), kapcsolódás az ISP-hez

OSI modell és szisztematikus hibaelhárítás

Hálózat továbbfejlesztésének tervezése, címzési struktúra, hálózati eszközök

IP-címzés a LAN-ban, NAT és PAT fogalma

Hálózati eszközök konfigurálási feladatai, forgalomirányítók és kapcsolók felépítése,

jellemzői, indulási folyamata

Forgalomirányítás, irányító protokollok, belső és külső irányító protokollok

ISP szolgáltatások bemutatása, ISP szolgáltatásokat támogató protokollok

Tartománynév szolgáltatás (DNS)

WAN technológiák, internet szolgáltatások és protokollok

ISP felelősség, ISP biztonsági megfontolások, biztonsági eszközök


IKT eszközökkel (aktív tábla, számítógép, projektor) felszerelt és internet hozzáféréssel

rendelkező tanterem.

85





módszer neve


szervezeti kerete




1.1 magyarázat X

1.2. elbeszélés X

1.3. kiselőadás X

1.4. megbeszélés X

1.5. szemléltetés X

1.6. projekt X

1.7. kooperatív tanulás X

1.8. szimuláció X Szimulációs szoftver

1.9. házi feladat X

Kooperatív pedagógiai eszközök alkalmazása a projektek lebonyolítása és az

esettanulmányok készítése során.

86


Sor-



szervezési kerete


eszközök és


pont lebontása,

pontosítása)

Eg

yén

i

Cso

po

rt-

bo

ntá

s

Osz

tály

-

ker

et


1.1. Olvasott szöveg önálló feldolgozása X


feldolgozása X


jegyzeteléssel X

1.4. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel X


feldolgozása X

1.6. Információk önálló rendszerezése X


rendszerezése X



2.1. Írásos elemzések készítése X

2.2. Leírás készítése X


kérdésekre X

2.4. Tesztfeladat megoldása X

2.5. Szöveges előadás egyéni felkészüléssel X

2.6. Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban X


3.1. Fizikai és logikai tervrajz értelmezése X

3.2. Fizikai és logikai tervrajz készítése

leírásból X

3.3. Fizikai és logikai terv rajz elemzés,

hibakeresés X


4.1. Esetleírás készítése X

4.2. Elemzés készítése tapasztalatokról X

4.3. Utólagos szóbeli beszámoló X



szövegfeldolgozás X


6.1. Műveletek gyakorlása X



szempontok alapján X


megfigyelése X

7.3. Adatgyűjtés géprendszer üzemeléséről X

8. Szolgáltatási tevékenységek körében

8.1. Részvétel az ügyfélfogadáson,

esetmegfigyelés X

8.2. Szolgáltatási napló vezetése X

8.3. Önálló szakmai munkavégzés felügyelet X

87

mellett

Egyéni munka a felkészülésben e-learning tananyagok támogatásával, páros és

csoportmunka a projektek, esettanulmányok készítése során egy-egy nagyobb tananyag

lezárásakor, esettanulmányok prezentálása.


A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

8. Hálózati ismeretek I. gyakorlat tantárgy 213 óra


A Hálózati ismeretek I. gyakorlat tantárgy tanításának célja, hogy a(z) Informatikai

rendszergazda szakma gyakorlása során végrehajtandó gyakorlati feladatok elsajátítására és a

kapcsolódó ipari minősítés megszerzésére felkészítse a tanulókat. A tantárgy további célja, hogy

az otthoni, kis- és közepes vállalati hálózatokra, és Internet szolgáltatásokra fókuszálva a

tanulók meg tudják oldani a hálózatokban telepített eszközök és alkalmazások telepítésének,

üzemeltetésének, biztonságnak és hibaelhárításnak gyakorlati feladatait, valamint bevezetést

nyújt a hálózatok tervezési folyamatába és a hálózatfelügyeleti feladatokba is.


10815-12 Információtechnológiai alapok szakmai követelménymodul

Információtechnológiai gyakorlat tantárgy

Személyi számítógépek felépítése

Operációs rendszerek témakörök


8.3.1. Otthoni és kisvállalati hálózatok gyakorlat 104 óra

Számítógépek és perifériák üzembehelyezése, működés ellenőrzése

Adatok bináris ábrázolása, számítógép paraméterek mérése

Számítógépes rendszer összeállítása

Operációs rendszer kiválasztása, telepítése, kezelése és karbantartása


Kommunikáció helyi vezetékes hálózaton és interneten

Vezetékes és vezeték nélküli helyi hálózat tervezése és csatlakoztatása

Hálózati eszközök üzembehelyezése, működés ellenőrzése

Csavart érpáras kábelek készítése, fali csatlakozók, patchpanelek bekötése, kábelek tesztelés

IP címzés- és alhálózat számítás, IP címek beállítása, DHCP konfigurálása

Hálózati szolgáltatások és protokollok beállítása (http, ftp, email, DNS)

Hozzáférési pont és vezeték nélküli ügyfél konfigurálása, forgalomszűrés WLAN-okban

Hálózatbiztonsági alapok, hibaelhárítás, tűzfalak beállítása, vírus- és kémprogram irtó

programok használata, hibaelhárítás és ügyfélszolgálati feladatok

Operációs rendszer beépített parancsainak és segédprogramjainak használata


8.3.2. Kis- és közepes üzleti hálózatok, internetszolgáltatók (ISP) gyakorlat

109 óra

Az internet feltérképezéséhez használható eszközök, parancsok és segédprogramok

Ügyfélszolgálati technikus feladatai, hibajegy készítése, hibakeresés OSI modellel

Hálózat továbbfejlesztésének tervezése, címzési struktúra-tervezés

Hálózat tervezése, eszköz-beszerzése és üzembehelyezése, strukturált kábelezési feladat

88

IP-címzés a LAN-ban, NAT és PAT vizsgálata

Hálózati eszközök konfigurálása, forgalomirányító első konfigurálása, grafikus- és IOS

parancssori felületen, kapcsoló első konfigurálása

Hálózati eszközök összekötése, CPE csatlakoztatása az ISP-hez, WAN csatlakozás beállítása

Forgalomirányítás konfigurálása (RIP, RIPv2, BGP)

ISP szolgáltatások bevezetése

Tartománynév szolgáltatás (DNS) konfigurálása

ISP biztonság, adattitkosítás, hozzáférés vezérlés listák készítése

Biztonsági eszközök, tűzfalak, behatolás érzékelő és megelőző rendszerek (IDS, IPS)

ISP teljesítmény monitorozása és menedzselése, eszközfelügyelet

Mentések és katasztrófa-helyzet helyreállítás terv készítése, állományok és IOS mentése

Meglévő hálózat továbbfejlesztés tervezése


Az Informatikai rendszergazda szakmai és vizsgakövetelményeiben meghatározott Eszköz- és

felszerelésjegyzék szerint kialakított hálózati labor.





módszer neve


szervezeti kerete




1.1 magyarázat X

1.2. elbeszélés X

1.3. kiselőadás X

1.4. megbeszélés X


1.6. projekt X


1.8. szimuláció X Szimulációs szoftver


Kooperatív pedagógiai eszközök alkalmazása a projektek lebonyolítása és az

esettanulmányok készítése során.


Sor-



szervezési kerete


eszközök és


pont lebontása,

pontosítása)

Eg

yén

i

Cso

po

rt-

bo

ntá

s

Osz

tály

-

ker

et




feldolgozása X


feldolgozása X



rendszerezése X


89


2.1. Írásos elemzések készítése X

2.2. Leírás készítése X


kérdésekre X

2.4. Tesztfeladat megoldása X

2.5. Szöveges előadás egyéni felkészüléssel X

2.6. Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban X


3.1. Fizikai és logikai tervrajz értelmezése X

3.2. Fizikai és logikai tervrajz készítése

leírásból X

3.3. Fizikai és logikai tervrajz elemzés,

hibakeresés X


4.1. Esetleírás készítése X

4.2. Elemzés készítése tapasztalatokról X

4.3. Utólagos szóbeli beszámoló X





irányítással X


6.1. Műveletek gyakorlása X

6.2 Munkamegfigyelés adott szempontok

alapján X



szempontok alapján X


megfigyelése X

7.3. Adatgyűjtés géprendszer üzemeléséről X

8. Szolgáltatási tevékenységek körében

8.1. Részvétel az ügyfélfogadáson,

esetmegfigyelés X

8.2. Szolgáltatási napló vezetése X

8.3. Önálló szakmai munkavégzés felügyelet

mellett X

Egyéni munka a felkészülésben e-learning tananyagok támogatásával. Egyéni és

csoportmunka a gyakorlati és labor feladatok megoldása, projektek és esettanulmányok

készítése során. Egy-egy nagyobb tananyag lezárásakor az esettanulmányok prezentálása

egyénileg vagy csoportban.



90

A


CAD alapok

megnevezésű



91

A 10820-12 azonosító számú, CAD alapok megnevezésű, szakmai követelménymodulhoz

tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

10820-12

CAD alapok

Műszaki ábrázolás

és gépelemek


és gépelemek

gyakorlat

CAD gyakorlat

Mű

szak

i áb

rázo

lás

Gép

elem

ek é

s

ábrá

zolá

suk

Mű

szak

i áb

rázo

lás

Gép

elem

ek é

s

ábrá

zolá

suk

2D

raj

zkés

zíté

s

3D

mo

del

lezé

s

FELADATOK

Értelmezi a műszaki rajzi

szabványokat x x x x x x

Felvételi vázlatot készít x x x x

Alkatrészeket tervez CAD

szoftverrel x x x x x x

Elkészíti CAD-programmal a

szakterületén előforduló síkbeli

rajzokat

x x x x x x

CAD-program segítségével

modellezi a térbeli elemeket x x x

Parametrikus testmodellezést

alkalmaz x

CAD-program segítségével

összeállításokat modellez x x x

Szakmai angol nyelvi szöveget

megért x x

Műszaki dokumentációkat készít x x x x x x

CAD-adatokat más rendszerekkel

megosztja (import/export) x x

CAD-adatokat közzéteszi x x

Betartja a munka-, baleset-, tűz- és

környezetvédelmi, valamint a

távközlési szakmára vonatkozó

előírásokat

x x x x x x

SZAKMAI ISMERETEK

CAD-rendszerek alapelvei x x

CAD-program és más alkalmazások

közti kapcsolatok x x

CAD-program lehetőségei a

műszaki dokumentációk

készítésénél

x x

Angol nyelvű szakmai kifejezések x x

A műszaki rajz készítésének

szabályai x x x x x x

Műszaki szabványok x x x x x x

Parametrikus modellező program

használata x

Munka-, baleset-, tűz- és

környezetvédelmi előírások x x x x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Műszaki rajz értelmezése x x x x x x

Műszaki rajz készítése x x x x x x

Szakmai nyelvi beszédkészség x x x x x x

92

Geometriai szabályok alkalmazása x x x x x x

Parametrikus modell készítése


Térlátás x x x x x x

Pontosság x x x x x x


Együttműködési készség x x x x x x


Áttekintő képesség x x x x x x

93

9. Műszaki ábrázolás és gépelemek tantárgy 142 óra


A Műszaki ábrázolás és gépelemek tantárgy tanításának alapvető célja, hogy képessé tegye a

tanulókat a műszaki kommunikáció meghatározó részének, a műszaki ábrázolásnak

megértésére, alkalmazására. Fejlessze a térbeli tájékozódást, a térlátást, kialakítsa a tanulókban

azt az absztrakciós képességet, amely lehetővé teszi a műszaki rajzon ábrázolt termék

elképzelését, valamint a termék két dimenzióban történő ábrázolásának megvalósítását.

A legfontosabb gépelemeken keresztül sajátítsák el a tanulók a műszaki ábrázolás egyszerűsítési

szabályait, ismerjék fel műszaki rajz egyszerűsített ábrázolása alapján az alkatrészek valódi

geometriáját, illetve legyenek képesek alkalmazni az egyszerűsítési szabályokat műszaki rajz

készítésekor.


9.3. Témakörök

9.3.1. Műszaki ábrázolás 71 óra

Rajzkészítési szabványok

A műszaki rajz formai követelményei – rajzlapok, vonaltípusok, vonalvastagságok, feliratok

a műszaki rajzon

Síkmértani szerkesztések

Ábrázolási módok – vetületi ábrázolás, axonometrikus ábrázolás

Metszeti ábrázolás

A mérethálózat kialakítása

Méretek tűrésezésének szabályai

Illesztések értelmezése

Felületminőség értelmezése

9.3.2. Gépelemek és ábrázolásuk 71 óra

Műszaki táblázatok és alkalmazásuk

Kötőgépelemek alkalmazása és ábrázolása, adatok megadása – csavarkötés, szegecskötés,

ék-, és reteszkötés, csapok, szegek, bordáskötés, forrasztott kötés, hegesztett kötés, rugók

Forgó mozgás gépelemeinek alkalmazása és ábrázolása, adatok megadása – tengelyek,

tengelykapcsolók, csapágyak, tömítések

Forgó mozgást átalakító gépelemek alkalmazása és ábrázolása – fogaskerékhajtás,

szíjhajtások, lánchajtás

Mechanizmusok szerkezete, mozgásátalakítás


A képzés javasolt helyszíne olyan tanterem, ahol lehetőség van táblán szerkesztési feladatok

elkészítésére, illetve lehetőség van szemléltetésre, bemutatásra (szemléltető eszközök -

testkészlet, gépalkatrészek, transzparensek, kivetítési lehetőség)



9.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) Sor-

szám

Alkalmazott oktatási

módszer neve


szervezeti kerete

Alkalmazandó

eszközök és

94

egy

éni

cso

po

rt

osz

tály


pont lebontása,

pontosítása)

1.1. magyarázat X

1.2. kiselőadás X





Sor-



szervezési kerete


eszközök és


pont lebontása,

pontosítása)

Eg

yén

i

Cso

po

rt-

bo

ntá

s

Osz

tály

-

ker

et




feldolgozása X


jegyzeteléssel X


feldolgozása X



rendszerezése X


2.1. Vetületi rajz értelmezése X X

2.2. Géprajzi egyszerűsítések értelmezése X X

2.3. Műhelyrajz elemzés, hibakeresés X X

2.4. Alkatrészrajz elemzés, hibakeresés X X





irányítással X



10. Műszaki ábrázolás és gépelemek gyakorlat tantárgy 107 óra


A Műszaki ábrázolás és gépelemek gyakorlat tantárgy tanításának alapvető célja, hogy

gyakorlati alkalmazásokon keresztül képessé tegye a tanulókat térbeli alakzatok két dimenziós

megjelenítésére, illetve a vetületi ábrázolással megrajzolt alakzatok elképzelésére. A tantárgy

ismereteinek alkalmazásával legyenek képesek szabványnak megfelelő alkatrész- és

összeállítási rajz olvasására, értelmezésére, készítésére.

Legyenek képesek alkalmazni a géprajzi egyszerűsítési szabályokat alkatrész- valamint

összeállítási rajz készítéséhez. Biztonsággal ismerjék fel a műszaki dokumentációkban rajzolt

alkatrészeket. Ismerjék meg a műszaki adatok lehetséges információforrásait, azok használatát.

95

Legyenek képesek adott alkatrészek műszaki adatait kikeresni, és felhasználni műszaki rajz

készítéséhez.

10.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak -

10.3. Témakörök

10.3.1. Műszaki ábrázolás 53 óra

Szabványos felirat készítése, vonaltípusok és vonalvastagságok alkalmazása

Lemeztárgyak rajzainak készítése síkmértani szerkesztések segítségével

Síklapokkal határolt testek vetületi ábrázolása

Görbelapú testek vetületi ábrázolása

Testek axonometrikus ábrázolása

Axonometrikus kép alapján vetületi rajz készítése

Vetületi kép alapján axonometrikus rajz készítése

Metszés alkalmazása nem látható részek megjelenítésére

Vetületek mérethálózatának elkészítése

Tűrésezés megadása a mérethálózat elkészítésekor

Illesztések megadása a mérethálózat elkészítésekor

Felületminőség megadása

10.3.2. Gépelemek és ábrázolásuk 54 óra

Műszaki táblázatok alkalmazása

Kötőgépelemek ábrázolása, adatok meghatározása információforrásból, megadásuk –

csavarkötés, szegecskötés, ék-, és reteszkötés, csapok, szegek, bordáskötés, forrasztott kötés,

hegesztett kötés, rugók

Forgó mozgás gépelemeinek ábrázolása, adatok meghatározása információforrásból,

megadásuk – tengelyek, tengelykapcsolók, csapágyak, tömítések

Forgó mozgást átalakító gépelemek ábrázolása – fogaskerékhajtás, szíjhajtások, lánchajtás


A képzés javasolt helyszíne olyan tanterem, ahol lehetőség van táblán szerkesztési feladatok

elkészítésére, illetve lehetőség van szemléltetésre, bemutatásra (szemléltető eszközök -

testkészlet, gépalkatrészek, transzparensek, kivetítési lehetőség)




Sorszá

m


módszer neve


szervezeti kerete Alkalmazandó

eszközök és


pont lebontása,

pontosítása) egy

éni

cso

po

rt

osz

tály

1.1. magyarázat x

1.2. kiselőadás x x


1.4. projekt x x

1.5. kooperatív tanulás x


96


Sor-



szervezési kerete


eszközök és


pont lebontása,

pontosítása)

Eg

yén

i

Cso

po

rt-

bo

ntá

s

Osz

tály

-

ker

et



feldolgozása x x


feldolgozása x x

1.3. Információk önálló rendszerezése x x


rendszerezése x x


2.1. Vetületi rajz értelmezése x

2.2. Műszaki rajz készítése leírásból x

2.3. Vetületi, műszaki rajz készítése tárgyról,

alkatrészről x

2.4. Alkatrészrajz kiegészítés x

2.5. Alkatrészrajz elemzés, hibakeresés x x

2.6. Összeállítási rajz elemzése, készítése x x

2.7. Összeállítási rajz kiegészítése x x





irányítással x


4.1. Műveletek gyakorlása x x



97

11. CAD gyakorlat tantárgy 106 óra


A CAD gyakorlat tantárgy tanításának alapvető célja, hogy a tanulók a technikai színvonalnak

megfelelő, korszerű számítógépes terméktervezés sajátosságait gyakorlati alkalmazáson

keresztül elsajátítsák.

A tanulók legyenek képesek olyan számítógépes műszaki dokumentáció készítésére, amely

alapján az egyes alkatrészek gyártása tervezhető. Legyenek képesek alkatrészek, valamint a

belőlük összeállított szerkezetek parametrikus térbeli modellezésére, a működés szimulálására,

valamint a modell alapján fizikai, mechanikai és technikai adatok meghatározására.

A tanulókban alakuljon ki a parametrikus modellépítéshez szükséges tervező gondolkodásmód,

legyenek képesek a geometria átfogó elemzésére, a síkbeli és térbeli geometriai kényszerek

alkalmazására.


11.3. Témakörök

11.3.1. 2D rajzkészítés 53 óra

Alkalmas CAD szoftverek és jellemzőik

Rajzelemek létrehozása, szerkesztése

Rajzelemek tulajdonságai, vonaltípusok, vonalvastagságok, fóliák alkalmazása

CAD szoftver testreszabása, sablon készítése

Lemeztárgyak rajzainak készítése






Tűrésezés megadása

Illesztések megadása

Műhelyrajz készítése

Összeállítási rajz készítése

11.3.2. 3D modellezés 53 óra


CAD szoftver testre szabása, sablon készítése

A 3D alakzatok létrehozásának lehetőségei

Profil jellemzői, létrehozása

Boole műveletek végzése, összetettebb alakzatok létrehozása

Anyagjellemző beállítása a modellhez

Fizikai, mechanikai tulajdonságok lekérdezése

A modell exportálásának lehetőségei

A parametrikus modellezés sajátosságai

Vázlat létrehozása, kényszerek alkalmazása

Vázlaton alapuló alaksajátosságok alkalmazása

Elhelyezett alaksajátosságok alkalmazása



98

Alkatrészrajz készítése a modell alapján, a rajz szabványos beállítása

A parametrikus összeállítás-modellezés sajátosságai

Alkatrészek kényszerezése

Működő összeállítás létrehozása

A működő összeállítás szoftveres elemzése

Összeállítási rajz elkészítése, a rajz szabványos beállítása, darabjegyzék készítése

Termékreprezentáció, renderelt kép létrehozása, animáció készítése a működésről,

robbantott ábra.

Lemezalkatrész készítése parametrikus környezetben

Lemezalkatrész tulajdonságainak meghatározása

Hegesztett szerkezet készítése parametrikus környezetben


A képzés javasolt helyszíne olyan számítógépterem, ahol lehetőség van CAD szoftverek (2D rajz

készítéséhez, 3D modellezéshez, 3D parametrikus modellezéshez) futtatására.




Sorszá

m


módszer neve


szervezeti kerete Alkalmazandó

eszközök és


pont lebontása,

pontosítása) egy

éni

cso

po

rt

osz

tály

1.1. szemléltetés X X X

1.2. projekt X X

1.3. szimuláció X X X

1.4. házi feladat X X


Sor-



szervezési kerete


eszközök és


pont lebontása,

pontosítása)

Eg

yén

i

Cso

po

rt-

bo

ntá

s

Osz

tály

-

ker

et



feldolgozása X X X


feldolgozása X X X


rendszerezése X


2.1. Vetületi rajz értelmezése X X

2.2. Műszaki rajz készítése leírásból X

2.3. Vetületi, műszaki rajzkészítése tárgyról,

alkatrészről X

2.4. Geometria elemzése X X X

2.5. Alkatrészrajz elemzés, hibakeresés X X

2.6. 3D geometria elemzése X X

99

2.7. Összeállítási rajz elemzése, készítése X X X

2.8. Termékreprezentáció készítése X X X


3.1. Összeállítás elemzése X X X



irányítással X



100


OKJ szerinti részszakképesítés oktatásához 1/9. évfolyamot követően 70 óra

Az összefüggő nyári gyakorlat egészére vonatkozik a meghatározott óraszám, amelynek keretében

az összes felsorolt elemet kötelezően oktatni kell az óraszámok részletezése nélkül, a tanulók egyéni

kompetenciafejlesztése érdekében. Szakmai követelménymodulok Tantárgyak/Témakörök

10815-12


Információtechnológiai alapok gyakorlat



Megelőző karbantartás

10826-12

Szakmai életpálya-építés, munkaszervezés,


Munkaszervezési gyakorlat

Álláskeresés, foglakoztatásra irányuló jogviszony

létesítése

Szervezeten belüli szerep, irányítás, munkaszervezés,

kommunikáció

Információgyűjtés, -kezelés, tájékozódás



Munka- és balesetvédelem, elsősegélynyújtás





10817-12


Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat

Programozási nyelvek

Objektumorientált programozás

Programozási nyelv „A”

Állománykezelés

Web-programozás alapjai

Adatbázis fejlesztés

Hálózati ismeretek gyakorlat I.

Otthoni és kisvállalati hálózatok gyakorlat

Kis- és közepes üzleti hálózatok, internetszolgáltatók

(ISP) gyakorlat

10820-12 CAD alapok

Műszaki ábrázolás és gépelemek gyakorlat


Gépelemek és ábrázolásuk

CAD gyakorlat

2D rajzkészítés

3D modellezés


Információtechnológiai alapok gyakorlat tantárgy

101

Témakörök


















Telepítés és konfigurálás Operációs rendszerek hardverkövetelményeinek meghatározása.


Particionálás.







Lemezkezelés.













Lemezklónozás.


Megelőző karbantartás Megelőző karbantartás jelentősége, karbantartási terv.






102









10826-12

Szakmai életpálya-építés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció

Munkaszervezési gyakorlat tantárgy

Témakörök

Álláskeresés, foglakoztatásra irányuló jogviszony létesítése

Szakmai és személyes portfólió elkészítése és vezetése a közösségi oldalakon, interneten közzétett

személyes információk figyelembevételével

Az internet használata informatikai állások felkutatásában: információforrások, lehetőségek,

szolgáltatások.


Szervezeten belüli szerep, irányítás, munkaszervezés, kommunikáció A különböző munkahelyi szituációkban keletkező dokumentumok tartalmi, formai, stilisztikai

sajátosságainak megismerése dokumentumok elemzésével: hivatalos levél, emlékeztető, ajánlat,

jegyzőkönyv, reklamáció, műszaki, ügyviteli leírás, utasítás.

Dokumentummenedzsment, dokumentumkezelő szoftverek jellemző funkciói, helye, szerepe a

szervezet folyamataiban – egy konkrét dokumentummenedzsment alkalmazás megismerése.




Információgyűjtés, - kezelés, tájékozódás Jellemző keresőalkalmazások, keresőalkalmazások funkcionalitása;




Magyar és angol nyelvű műszaki dokumentáció (katalógus, publikáció, szakszöveg) értelmezése,

ismertetése.



Saját projekt megtervezése: megadott projektcélra tevékenységek tervezése, ütemezése, erőforrás

tervezés.

Projektszoftverek alkalmazása a projektben: adminisztrálás, nyomon követés, erőforrások kezelése.

Saját tanulói projekt felvitele projektmenedzsment szoftverbe.


Csoportmunka támogató eszközök, szoftverek a projekten belüli együttműködést támogató web2-es

csoportmunka-támogató eszközök.

103




számlavezetéssel kapcsolatos tevékenységek, átutalás kezdeményezése, hiteligénylés, hitelfelvétel

feltételeinek, menetének megismerése);


Munkafolyamatokhoz, szolgáltatásokhoz, termékekhez kapcsolódó egyszerű költségkalkulációs,

költségszámítási feladatok a vállalkozókat, vállalkozásokat, munkavállalókat terhelő adó- és




Munka és balesetvédelem, elsősegélynyújtás

A számítógép perifériáinak ergonomikus, helytakarékos, funkcionális elrendezése a környezeti

adottságok és a munkaegészségügyi előírások figyelembevételével.


Balesetvédelmi és az érintésvédelmi előírások, áramütéses balesetek megelőzése, áramütést

szenvedett elsősegélynyújtása.

Minőség-ellenőrzés, minőségbiztosítás, minőségirányítás




Környezetvédelem, környezeti fenntarthatóság, veszélyes anyagok kezelése Veszélyes anyagok hulladékok kezelése – eljárások.


10817-12 Hálózatok, programozás és adatbázis-kezelés

Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat tantárgy

Témakörök

Programozási nyelvek

A programozási nyelvek csoportosítása: Neumann-elvű, automata, funkcionális, objektum-orientált.

A programozási nyelvek fejlődése, generációk, általános és speciális programnyelvek és

felhasználási területeik. Általános és speciális programnyelvek és jellemzőik

Programok készítése és futtatása: forrásnyelvű programok fordítása, fordítási technikák, interpreter

és compiler típusú nyelvek. Programok futtatása: natív futtatás, virtuális gépek.

Programozási nyelvek alapfogalmai: szintaxis, szemantika, interpreter, fordítóprogram, byte-kód

fordítási egység, specifikációs rész, törzs, deklarációs rész kiértékelése statikusan, ill. dinamikusan,

blokkstruktúra, szigorúan típusos nyelv definíciója

Típusok, a programozási nyelvek típusossága, típuskonverzió. A típusok osztályozása: skalár

(diszkrét, egész, karakter és logikai típusok), valós (fixpontos, lebegőpontos, kétszeres pontosságú

típusok). Konstansok és változók. Deklaráció hatásköre, láthatósági köre; Globális és lokális

azonosító, változók allokálása, élettartama. Mutató típusok.

Kifejezések, kifejezések szerkezete, kifejezések kiértékelése

Objektumorientált programozás

104

Objektumorientált paradigma

Az objektumorientált programozás alapjai: osztály, objektum. Adatmezők, tulajdonságok.

Metódusok, üzenetek. Statikus és dinamikus objektumok.

Objektumok hierarchiája. Öröklődés; újradefiniálás (redefine). Metódusok hívása. Metódus elérése

(INHERITED). Objektumhierarchia tervezése és kialakítása.

Polimorfizmus fogalma. Statikus és virtuális metódusok. Konstruktor és destruktor alkalmazása.

Rendszerterv készítése

Programozási nyelv „A”

A programozói környezet (IDE) használata, konzol alkalmazás készítése: Project műveletek,

egyszerű konzol alkalmazás készítése, alapvető szintaktikai szabályok, megjegyzések. Példák

változók használatára. Egyszerű beolvasás, kiírás. Konzol alkalmazás felületének a megtervezése.

GUI alkalmazás (felület) készítése. Komponensek, tulajdonságaik beállítása tervező nézetben. Kód

hozzárendelése eseményekhez.

Elemi adattípusok: numerikus típusok, karakter és szöveg, logikai típus. Típusátalakítás,

konverziók. Mutatók és referenciák.

Vezérlési szerkezetek: Elágazások, ciklusok. Ciklusok egymásba ágyazása. Eljáráshívások

(paraméterátadás különböző fajtái, túlterhelés)

Hibakezelési funkciók. Kivétel (Exception) fogalma. A fontosabb kivételosztályok. Kivételek

elkapása és kezelése (Try-Catch-Finally).

Szintaktikai és szemantikai hiba. A leggyakoribb hibaüzenetek értelmezése. Hibakeresés és javítás.

Debug-olási módszerek: töréspont, lépésenkénti futtatás, változók tartalmának a figyelése.

Tömbváltozó deklarálása, létrehozása, inicializálása, feldolgozása. Tömbök és ciklusok kapcsolata.

Tömb feldolgozása speciális (pl. foreach) ciklussal.

Struktúrák definiálása és alkalmazása. Struktúra és tömb együttes használata, egymásba ágyazás.

Az objektumorientált programozás: osztály, objektum létrehozása. Adatmezők, tulajdonságok.

Metódusok, üzenetek. Statikus és dinamikus objektumok. Öröklődés.

Komponensek: Alapvető komponensek, dialógusablakok. Konténer komponensek és menük.

Grafikus komponensek. Rajzolás és animálás.

Állománykezelés

Állományok: típusos, szöveges és bináris állományok. Létrehozás, törlés, I/O műveletek,

megnyitás, lezárás.

Típusos állományok kezelése. megnyitási módok; műveletek rekordokkal: pozícionálás, olvasás,

írás, törlés, beszúrás, hozzáfűzés. Műveletek állományokkal: létrehozás, feltöltés, listázás,

aktualizálás, indexelés, rendezés. Szekvenciális és direkt feldolgozás

Web-programozás alapjai

HTML alapjai, dokumentumszerkezet (head, body), html utasítások szerkezet

HTML alapelemei (tag), törzsrészben (bekezdési szintű elemek, karakterszintű elemek) és fejlécben

alkalmazható elemek

Hivatkozások (link) és képek beillesztése

Táblázatok

Űrlapok (form) készítése (beviteli mezők, action elemek)

Stílusok és stíluslapok (CSS) használata. CSS nyelvtana, stílusok rangsorolása. Dokumentumfa és

dobozmodell. Pozicionálás, margók, kitöltések, szegélyek.

XML alapjai, felépítése, szerkezete.

Kliens oldali programozási nyelv alapjai (JavaScript): Nyelvi alapok, változók, tömbkezelés,

karakterláncok kezelése, függvények

Szerver oldali programozási nyelv alapjai (pl. PHP): Nyelvi alapok, változók, tömbkezelés,

karakterláncok kezelése, függvények, adatbázis kapcsolat.

105

Adatbázis fejlesztés

Adatbázis-kezelő rendszer telepítése, alapvető konfigurációs beállítások

SQL adatbázis műveletek: Új adatbázis létrehozása, tábla-létrehozás, új mező hozzáadása

SQL adatbázis műveletek: rekord beszúrása, módosítása, törlése

SQL adatbázis lekérdezések: feltételek,(lekérdezések, feltételek megadása: SELECT, FROM,

WHERE, LIKE, az eredmény korlátozása)

SQL összesítő függvények, rendezés: COUNT, MAX, MIN, SUM, AVG, ORDER BY

SQL-csoportosítás: GROUP BY, HAVING

Hálózati ismeretek gyakorlat I. tantárgy

Témakörök

Otthoni és kisvállalati hálózatok gyakorlat

Számítógépek és perifériák üzembehelyezése, működés ellenőrzése

Adatok bináris ábrázolása, számítógép paraméterek mérése

Számítógépes rendszer összeállítása

Operációs rendszer kiválasztása, telepítése, kezelése és karbantartása


Kommunikáció helyi vezetékes hálózaton és interneten

Vezetékes és vezeték nélküli helyi hálózat tervezése és csatlakoztatása

Hálózati eszközök üzembehelyezése, működés ellenőrzése

Csavart érpáras kábelek készítése, fali csatlakozók, patchpanelek bekötése, kábelek tesztelés

IP címzés- és alhálózat számítás, IP címek beállítása, DHCP konfigurálása

Hálózati szolgáltatások és protokollok beállítása (http, ftp, email, DNS)

Hozzáférési pont és vezeték nélküli ügyfél konfigurálása, forgalomszűrés WLAN-okban

Hálózatbiztonsági alapok, hibaelhárítás, tűzfalak beállítása, vírus- és kémprogramirtó programok

használata, hibaelhárítás és ügyfélszolgálati feladatok

Operációs rendszer beépített parancsainak és segédprogramjainak használata


Kis- és közepes üzleti hálózatok, internetszolgáltatók (ISP) gyakorlat 109 óra

Az internet feltérképezéséhez használható eszközök, parancsok és segédprogramok

Ügyfélszolgálati technikus feladatai, hibajegy készítése, hibakeresés OSI modellel

Hálózat továbbfejlesztésének tervezése, címzési struktúra-tervezés

Hálózat tervezése, eszköz-beszerzése és üzembehelyezése, strukturált kábelezési feladat

IP-címzés a LAN-ban, NAT és PAT vizsgálata

Hálózati eszközök konfigurálása, forgalomirányító első konfigurálása, grafikus- és IOS parancssori

felületen, kapcsoló első konfigurálása

Hálózati eszközök összekötése, CPE csatlakoztatása az ISP-hez, WAN csatlakozás beállítása

Forgalomirányítás konfigurálása (RIP, RIPv2, BGP)

ISP szolgáltatások bevezetése

Tartománynév szolgáltatás (DNS) konfigurálása

ISP biztonság, adattitkosítás, hozzáférés vezérlés listák készítése

Biztonsági eszközök, tűzfalak, behatolás érzékelő és megelőző rendszerek (IDS, IPS)

ISP teljesítmény monitorozása és menedzselése, eszközfelügyelet

Mentések és katasztrófa-helyzet helyreállítás terv készítése, állományok és IOS mentése

Meglévő hálózat továbbfejlesztés tervezése

106

10820-12 CAD alapok

Műszaki ábrázolás és gépelemek gyakorlat tantárgy

Témakörök


Szabványos felirat készítése, vonaltípusok és vonalvastagságok alkalmazása

Lemeztárgyak rajzainak készítése síkmértani szerkesztések segítségével



Testek axonometrikus ábrázolása


Vetületi kép alapján axonometrikus rajz készítése



Tűrésezés megadása a mérethálózat elkészítésekor

Illesztések megadása a mérethálózat elkészítésekor

Felületminőség megadása

Gépelemek és ábrázolásuk Műszaki táblázatok alkalmazása

Kötőgépelemek ábrázolása, adatok meghatározása információforrásból, megadásuk – csavarkötés,

szegecskötés, ék-, és reteszkötés, csapok, szegek, bordáskötés, forrasztott kötés, hegesztett kötés,

rugók

Forgó mozgás gépelemeinek ábrázolása, adatok meghatározása információforrásból, megadásuk –

tengelyek, tengelykapcsolók, csapágyak, tömítések

Forgó mozgást átalakító gépelemek ábrázolása – fogaskerékhajtás, szíjhajtások, lánchajtás

CAD gyakorlat tantárgy

Témakörök

2D rajzkészítés


Rajzelemek létrehozása, szerkesztése

Rajzelemek tulajdonságai, vonaltípusok, vonalvastagságok, fóliák alkalmazása

CAD szoftver testreszabása, sablon készítése

Lemeztárgyak rajzainak készítése






Tűrésezés megadása

Illesztések megadása

Műhelyrajz készítése

Összeállítási rajz készítése

107

3D modellezés


CAD szoftver testre szabása, sablon készítése

A 3D alakzatok létrehozásának lehetőségei

Profil jellemzői, létrehozása

Boole műveletek végzése, összetettebb alakzatok létrehozása



A modell exportálásának lehetőségei

A parametrikus modellezés sajátosságai

Vázlat létrehozása, kényszerek alkalmazása

Vázlaton alapuló alaksajátosságok alkalmazása

Elhelyezett alaksajátosságok alkalmazása



Alkatrészrajz készítése a modell alapján, a rajz szabványos beállítása

A parametrikus összeállítás-modellezés sajátosságai

Alkatrészek kényszerezése

Működő összeállítás létrehozása

A működő összeállítás szoftveres elemzése

Összeállítási rajz elkészítése, a rajz szabványos beállítása, darabjegyzék készítése

Termékreprezentáció, renderelt kép létrehozása, animáció készítése a működésről, robbantott ábra.

Lemezalkatrész készítése parametrikus környezetben

Lemezalkatrész tulajdonságainak meghatározása

Hegesztett szerkezet készítése parametrikus környezetben

Documents

GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM