Szeleste-Szentkúti dűlő pattintott kőleletei

75

Savaria 37 • a Vas Megyei MúzeuMok értesítője • 2015 • 75–110

Szeleste–Szentkúti-dűlő pattintott kőleletei

Faragó Norbert¹ & Ilon Gábor²¹1elte btk régészettudományi intézetH–1088 Budapest, Múzeum krt. 4/b., [email protected]

2H-9730 Kőszeg, Várkör [email protected]

Összefoglalás2007-ben és 2008-ban Vas megye egyik legnagyobb felületű, a Dunántúli vonaldíszes kerámia kultúrája fiatalabb fá-zisába sorolható teleprészletét sikerült feltárni a 86. sz. főút gyorsforgalmi szakaszának megelőző feltárásaihoz kap-csolódóan. Szeleste–Szentkúti-dűlőn a Savaria Múzeum, illetve a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat munka-társai két ásatási periódusban 1,1 hektár felületen több mint 450 régészeti objektumot kutattak meg: gödröket, gö-dörkomplexumokat, árkokat és hosszúházakat. Összesen 310 db pattintott kő került elő a lelőhelyen. Nagyobb részüka korábbi évadban feltárt nagy gödörkomplexumokhoz köthető. A felület déli részén elhelyezkedő hosszúházaktólkissé távolabb három nagyobb koncentrálódást lehetett megfigyelni. A felhasznált nyersanyagok a neolitikumban a Du-nántúlon széles körben elterjedt, a Dunántúli-középhegységből származó kovaféleségek kizárólagos preferenciájátmutatják. A leletanyagban megfigyelhető magkövek, szilánkok, pengék és retusált eszközök hasonlóak a korszakból szé-les körben publikált együtteseiben előfordulókhoz. A technológiai kategóriák kiegyensúlyozott aránya és az említettsűrűsödési foltok együtt önellátó műhelykörzeteket feltételeznek, bár egy körzetben megfigyelhető volt a pengék ala-csonyabb aránya. További, a megyéből származó együttesek (Bucsu, Répcelak, Torony) vázlatos ismertetésével egy át-fogóbb kép vált felrajzolhatóvá a korszak és a terület egykor itt élt neolitikus közösségeinek nyersanyag gazdálkodásiés eszközkészítési szokásairól.KulcsszavaK: Dunántúli vonaldíszes kerámia kultúrája, pattintott kövek, település

AbstractSpecimens of chipped stone from the meadow Szeleste–Szentkúti-dűlő. In 2007 and 2008 managed to exam-ine an area of the largest site in Vas County yielding materials from the younger phase of Transdanubian Line-DecorationCeramics (DVK), during excavations before construction of an auto-route section of Highway 86. Staff of the Savaria Mu-seum and the Specialist Service for Protection of the Cultural Heritage examined 450 archaeological objects on an area of 1.1ha at Szeleste–Szentkúti-dűlő in two excavation periods. They included pits, pit complexes, ditches and longhouses. Alto-gether 310 chipped stones were found, most of them associated with a great complex of pits examined the previous season.Three quite large concentrations could be observed somewhat further from the longhouses in the southern part of the site. Theraw materials used show an exclusive preference for the Neolithic flints found widely in Transdanubia, stemming from theCentral Transdanubian range of hills. Among the finds were found cores, flakes, blades and retouched tools similar to the wide-spread published finds from the period. The balanced proportions of the technological categories and the areas of denser oc-currence mentioned led the existence of a self-contained workshop area to be assumed, although the proportion of bladesfound in one area was lower. Furthermore, a sketched account of the complexes found in the county (Bucsu, Répcelak, Torony)yielded a more general picture of the economic and toolmaking habits of the period and its Neolithic communities.Keywords: Transdanubian Line-Decoration Ceramics, chipped stones, settlement

A lelőhely környezete, kutatástörténete

A lelőhely Szombathelytől keletre, a Gyöngyös-sík kistáj keleti részén, a Kőris-patak keleti tera-szán, a Szentkúti kegykápolnától keletre, a 86.számú főút 2007-ben élő nyomvonala Vát és Sze-leste közé eső szakaszától délre található. A lelő-hely elnevezése Szentkúti-dűlő, azonosítója azországos közhiteles nyilvántartásban: 53881. A le-lőhely déli részén fiatal és sűrű telepített fenyő-erdő található, így abban az irányban kiterjedésenem határolható le. A 19. századi térképekről tud-juk, hogy a lelőhely egészét akkor még erdő fedte.

A környék természetföldrajzi adottságait a ne-gyedkori talajképző folyamatok határozták meghasonlóan az Alpokalja más részeihez, vagyis apleisztocén időszakban lerakódott kavicsos, ho-mokos folyóvízi hordalékot az eljegesedések szo-liflukciós és krioturbációs folyamatai elegyenget-ték (Marosi & Somogyi 1990: 418). Később a ho-locén korban ezekbe vágódtak bele és hoztak létrevölgyeket az Alpokból eredő patakok, illetve akörnyék két nagy folyója, a Répce és a Rába.

A 86. számú főút Vát községet elkerülő, négy-sávos, gyorsforgalmi szakaszának 4. lelőhelyekéntesett bele az új, itt már csak kétsávos út nyomvo-nalába. Ezért a régészeti kutatás előtt – 2006őszén – Puszta Sándor fizikussal (Fractal Bt.) na-gyobb területen elvégeztettük a geofizikai felmé-rést.1 Mint később kiderült kiváló eredménnyel.A megelőző feltárást2 2007. március 26. és június5. között a Savaria Múzeum munkatársai folytat-ták 6818 m2-en. A lelőhelynek a tervezett útnyomvonalába (94+500–94+250 szelvénybe)3 esőrészén néhány, kevés leletanyagot tartalmazóbronzkori objektumon kívül, melyek az északke-leti részen helyezkedtek el, túlnyomórészt a kö-zépső neolitikus Dunántúli vonaldíszes kerámiakultúrájának objektumait (230) dokumentáltukés kutattuk meg. A neolit objektumok egy részét30–40 cm vastag, a terasz magasabban fekvő ré-széről lecsúszott, erodálódott, világosbarna, sok

leletanyagot tartalmazó humuszréteg fedte. Azobjektumok másik részét ebbe a rétegbe ástákbele. A nyomvonal megépítendő két sávjától délreegy 913 m2-es kutatószondát nyitottunk a lelő-hely kiterjedését és egy esetleges későbbi, új sávépítését megelőzendő tájékozódás céljából, a te-rületet megismerendő.

A jelenségek egy csoportja a bontás során hen-geres formájú, vagy méhkas alakú tárolóvermek-nek bizonyult. Másik részük sekély, de nagymé-retű, egymásba vagy egymás mellé ásott gödrökláncolataként bontakozott ki. E jelenségek tájo-lása északkelet–délnyugat. Az egyik gödörkomp-lexumban egy, az egyik gödör oldalába tapasztottkemencét (229. objektum) találtunk, körülöttekörben a fölötte levő tetőszerkezet cölöplyukai-val. A lelőhelynek ezen a részén, ami már a teraszalsóbb szintjén helyezkedik el, egy másik (197. ob-jektum) kemencét is feltártunk, melynek sütőfe-lületét a kavicsos talajra tapasztották. Nem mesz-sze tőle került elő egy kisméretű, földbe mélyítettgazdasági épület, alján cölöplyukakkal (193. ob-jektum). Az egyes lelőhelyrészeket ill. objektum-csoportokat északkelet–délnyugati irányú árkoktagolták. Közülük a legnyugatabbra fekvő 236.objektum számú árok alján az egykori paliszádsűrűn elhelyezett cölöplyukait találtuk meg. A cö-löplyuksor az árok délnyugati részén kettős szer-kezetű volt. A feltárt objektumok leletanyaga fel-táráskori meghatározásunk szerint a DVK kotta-fejes és zselízi fázisába tartozik.

Ekkor még nem volt világos – az amúgy ismagas talajvízszintű és a patakhoz közeli részenmocsarasodó, továbbá a csapadékos időjárás so -rán kialakuló sárnak, valamint a megfeszítetttempó miatti sietségnek „köszönhetően” –, hogyegy az újkőkori települést kerítő/védő paliszád ésészakkelet–délnyugati tájolású lakó- és gazdaságiépületek maradványait találtuk meg. Az április27-én készített légi felvételen4 ugyanakkor márérzékelhető a település egyik lakóépületénekfoltja.

76

Faragó Norbert & iloN gábor: szeleste–szeNtkúti-dűlő pattiNtott kőleletei

1 Felmérésének jelentése a 2007. évi feltárási dokumentációban a Savaria Múzeum Régészeti Adattárában található (L.sz.: 2342-08).2 Ásatásvezető Ilon Gábor, munkatársai: Farkas Csilla és Skriba Péter régész. Régésztechnikusok: Kelbert Krisztina, Kolonits László, Szi-

lasi Attila Botond és Vámos Gábor.3 A 2007. és 2008. évi feltárás km szelvény kiosztása a tervben történt változtatások miatt nem azonos.4 A fotókért Papp Gábornak e helyütt is köszönetünket fejezzük ki. Sajnos a feltárás későbbi fázisában, 2008-ban pedig a rossz időjárási vis-

zonyok miatt nem készültek további felvételek.

A második, 2008. évi kutatási periódusban kétújabb közlekedési sáv helyét kellett megkutatni,az ekkorra már megépített két sávtól délre. ANemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. geodéziaikitűzését követően világossá vált, hogy a 2007-ben megvizsgált területsávnál szélesebbet érin-tett a feltárást követő két sáv kivitelezése, így a le-lőhely egy részét a kivitelező – megsemmisítette.Érthető módon azt természetesen már nem kutat-hattuk meg. Ez az újabb munka5 a Kulturális Örök-ségvédelmi Szakszolgálat keretében 2008. október13. és november 28. között a 97+510–97+ 860szelvényben zajlott. 4118 m2 került megkutatásra,amiből 913 m2-es nagyságú volt a fent már emlí-tett 2007. évi feltárás szondája. Ugyanakkor eszonda területén újabb, akkor nem dokumentáltjelenségek is feltárásra kerültek. Az ásatás soránösszesen 129 db objektumszám került kiadásra.Ezek – néhány újkori bolygatás kivételével – aDunántúli vonaldíszes kerámia kultúrája (továb-biakban: DVK) emlékanyagához tartoznak.

A jelenségek több DVK hosszúház6 teljes, il-letve részleges alaprajzát adják ki, valamint azazok melletti kísérő árkok, gödrök, gödörkomp-lexumokat.

Az első ásatási periódusban 71 objektumbanvoltak pattintott kövek, a döntő többségükbőlnem került elő 5–6 db-nál több, vagyis látszólagigen kiegyenlítetten fordulnak elő a lelőhelyen.7Egyetlen egy gödörhöz, a 60-as számúhoz kap-csolható nagyobb mennyiség, szám szerint 31 db.Mivel nagyrészt egybefüggő gödörkomplexu-mokról beszélhetünk (1. ábra), így érdemes azösszetartozó objektumok leletszámait összeadni,így keletkezik minden komplexumra egy összesí-tett leletszám. Világosan látszik, hogy legkeve-sebb három, esetleg négy pattintott kőkoncent-rálódást lehet megfigyelni. A lelőhely legnyuga-tabbi felében világos átmenetek jelentkeztek amennyiségek tekintetében, míg a középső és a ke-leti zónájában ezek nem voltak megfigyelhetőek.

Ezeket olyan területek választják el egymástól,amelyeken ugyan előfordulnak objektumok, denem tartalmaznak pattintott köveket. A lelőhelyészakkeleti-keleti felén egyáltalán nem találunkegyetlen egy darabot sem. További fontos adalék,hogy a leletek jelentős része, körülbelül 50 darabkontextus nélküli, így azok a térképen nem ke-rülhettek feltüntetésre.

A második ásatási periódusban 24 objektum-ból összesen 33 pattintott kőlelet fordult elő,amely együttes az előző 279 darabhoz képesteléggé kevés, ráadásul ezek nem mutattak kon-centrálódást (1. ábra). Mivel a két ásatási idényugyanazt a lelőhelyet érintette, ráadásul a kétgyűjtés között semmilyen szempontból nem fog-ható meg különbség, ezért a továbbiakban össze-vontan érdemes vizsgálni őket.

Pattintott kőleletek katalógusa(2007-es ásatás)

SzórványL.sz.: ö.2009.4.1.Megnevezés: pattintott kőAnyaga: teveli kovaMéret: 18×12×4 mmLeírás, használat: Retusált, sarlófényes meziá-lis pengetöredék. Téglalap alakú, szimmetrikustrapéz keresztmetszetű, proximális vége törött,talonja hiányzik, disztális vége kiszélesedő, elő-lapján két borda fut végig, mindkétéle egyenes,bal oldalit végig sarlófény borítja, a jobb oldalitvégig retusálással alakították ki, hátlapja sima.

L.sz.: ö.2009.4.3.Megnevezés: pattintott kőAnyaga: radiolaritMéret: 44×15×5 mmLeírás, használat: Csonkított proximális pen-getöredék sima talonnal. Nyújtott, szabálytalan

77


5 Ásatásvezető Nyerges Éva Ágnes, munkatársai: Könczöl Laura, Csuti Tamás régésztechnikus, valamint Faiszt Szabina és Bőtsch Enikő tech-nikus. A geodéziai felmérést a Geoservice Kft. (Székesfehérvár) végezete el.

6 A megye máig ismert legnagyobb ilyen korú, feltárt településrészlete.7 Jelen dolgozat Faragó Norbert MA szakdolgozatának átdolgozott kivonata (Eötvös Loránd Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar,

Régészettudományi Intézet, 2010). A szerző ehelyütt szeretné megköszönni Ilon Gábornak, Farkas Csillának és Nyerges Évának a lelet-anyagok feldolgozásának a lehetőségét, a sok nélkülözhetetlen információt és a segítséget. Továbbá háláját szeretné kifejezni témaveze-tőjének, Mester Zsoltnak, valamint Szilasi Attila Botondnak, Markó Andrásnak, Füzesi Andrásnak és Szilágyi Mártonnak a sok tanácsértés útmutatásért.

78


1. á

bra.

Az

össz

es p

atti

ntot

t kő

szór

ódás

a Sz

eles

te–S

zent

kúti

-dűl

ő le

lőhe

lyen

Figu

re 1.

Dev

iati

on o

f all

the

chip

ped

ston

es a

t the

Sze

lest

e–Sz

entk

úti-

dűlő

site

téglalap alakú, asszimetrikus trapéz keresztmet-szetű, proximális vége elkeskenyedő, talonja sima,disztális végén elkeskenyedő, meredek retussalmegmunkált, előlapján három fő borda fut végig,bal oldali éle ívelt, nincs megmunkálva, jobb ol-dali éle homorú, finoman retusált, hátlapja sima(1/13. tábla).

L.sz.: ö.2009.4.8.Megnevezés: pattintott kőAnyaga: radiolaritMéret: 19×15×5 mmLeírás, használat: Kortexes csonkított disztálispengetöredék. Nyújtott téglalap alakú, előlapjánegy borda van, jobb oldalán kortexes, bázisa egye-nes, törött, talonja hiányzik, disztális végén cson-kított, mindkét éle egyenes, nincs retusálva, hát-lapja sima (1/14. tábla).

L.sz.: ö.2009.4.10.Megnevezés: pattintott kőAnyaga: radiolaritMéret: 25×13×5 mmLeírás, használat: Sarlófényes retusált, cson-kított meziális pengetöredék. Nyújtott téglalapalakú, trapéz keresztmetszetű, előlapján háromfő borda van, a disztális végénél sarlófényes, bá-zisa törött, talonja hiányzik, disztális vége egye-nes, csonkított, mindkét éle egyenes, marginálisretussal megmunkált a hátlapon.

L.sz.: ö.2009.4.16.Megnevezés: pattintott kőAnyaga: radiolarit (?)Méret: 37×12×12 mmLeírás, használat: Retusált proximális penge-töredék, facettált talonnal. Nyújtott téglalapalakú, előlapján nincsenek bordák, bázisa kes-keny, talonja facettált, disztális vége törött, él csaka bal oldalán van, a jobb oldalán a bázisához közelmeredeken retusált, hátlapja sima (2/1. tábla).

Bizonytalan kontextusból a fenti eszközökönkívül előkerült még az ásatás során három darabmagkő (ö.2009.4.24.; 25.; 26.), hét darab penge ill.pengetöredék (ö.2009.4.5., 6., 17–19., 30.), har-mincnyolc darab szilánk (ö.2009.4.2.; 4.; 7.; 9.;11–15.; 20–23.; 27–29.)

2. kutatóárokEbből a kutatóárokból egy retusálatlan radiolaritpengetöredék került elő (ö.2009.4.31.).

7. kutatóárokL.sz.: ö.2009.4.33.Megnevezés: pattintott kőAnyaga: teveli kovaMéret: 16×21×4 mmLeírás, használat: Kortexes, csonkított meziá-lis pengetöredék. Téglalap alakú, háromszög ke-resztmetszetű, előlapján két borda van, bal oldalakortexes, bázisa törött, talonja hiányzik, disztálisvége egyenes, csonkított, él csak a jobb oldalán van,nincs megmunkálva, hátlapja sima (1/15. tábla).

L.sz.: ö.2009.4.35.Megnevezés: pattintott kőAnyaga: radiolaritMéret: 26×13×10 mmLeírás, használat: „Splintered piece”. Nyújtottszabálytalan alakú, ovális keresztmetszetű, elő-lapja és hátlapja nem megállapítható, bázisánál ésdisztális végén üllő technikából következő meg-munkálás van, élei nincsenek (3/1. tábla).

L.sz.: ö.2009.4.36.Megnevezés: pattintott kőAnyaga: radiolaritMéret: 25×13×16 mmLeírás, használat: Retusált vakaró disztálispengetöredéken. Nyújtott téglalap alakú, trapézkeresztmetszetű, előlapján két borda van, bázisatörött, talonja hiányzik, disztális végén ívelt va-karó front van, bal éle egyenes, marginális retus-sal megmunkált, jobb oldali éle homorú, nincsmegmunkálva, hátlapja sima (1/2. tábla).

L.sz.: ö.2009.4.37.Megnevezés: pattintott kőAnyaga: teveli kovaMéret: 39×23×7Leírás, használat: Retusált kortexes proximá-lis pengetöredék, sima talonnal. Nyújtott trapézalakú, háromszög keresztmetszetű, előlapján egyborda van, bal oldala kortexes, bázisa keskeny, ta-lonja sima, disztális vége törött, mindkét éle

79


ívelt, jobb oldali marginális retussal megmunkált(2/2. tábla).

L.sz.: ö.2009.4.120.Megnevezés: pattintott kőAnyaga: teveli kovaMéret: 32×17×5 mmLeírás, használat: Vakaró sarlófényes disztálispengetöredéken. Nyújtott alakú, trapéz kereszt-metszetű, bázisa egyenes, talonja letört, hegyemeredek retussal vakarófrontra van kialakítva,előlapján két fő borda húzódik végig, jobb és baloldali éle egyarán egyenes, a jobb oldali él a proxi-mális végnél sarlófényes, hátlapja sima (1/1. tábla).

Ehhez a kutatóárokhoz tartozik még kettődarab pengetöredék (ö.2009.4.32., 121.) és egydarab szilánk (ö.2009.4.34.).

12. szondaL.sz.: ö.2009.4.41.Megnevezés: pattintott kőAnyaga: radiolaritMéret: 35×22×6 mmLeírás, használat: Meredek retusú szilánk.Szabálytalan tömör téglalap alakú, előlapján kétnagyobb és egy kisebb borda van, bázisa átlósantörött, talonja hiányzik, disztális vége csúcsbanvégződik, él csak a bal oldalán van, meredeken re-tusált a disztális végénél, hátlapja sima (3/2. tábla).

Ebből a szondából előkerült még egy darabpengetöredék (ö.2009.4.39.) és kettő darab szi-lánk (ö.2009.4.38., 40.).

18. szondaL.sz.: ö.2009.4.42.Megnevezés: pattintott kőAnyaga: északi kovaMéret: 29×20×6 mmLeírás, használat: Vakaró retusált pengén.Téglalap alakú, előlapján két borda van, bázisaívelt, talonja madárszárny alakú, disztális végénvakarófront van, bal oldali éle szabálytalan, jobboldali egyenes, mindkettő marginális retussalmegmunkált, hátlapja sima (1/3. tábla).

19. szondaEhhez az objektumhoz nem köthetőek eszköz de-

finíciónak megfelelő darabok, csupán egy radio-larit magkő (ö.2009.4.43.) és egy pengetöredék(ö.2009.4.44.).

1. objektumL.sz: ö.2009.4.45.Megnevezés: pattintott kőAnyaga: teveli kovaMéret: 41×11×8 mmLeírás, használat: Sarlófényes retusált penge,hiányzó talonnal. Pengeszupporton készült retu-sált penge, jobbra aszimmetrikus keresztmet-szetű, bázisa kiszélesedő, talonja hiányzik. Disz-tális vége elkeskenyedő, előlapján egy fő borda ésegy kisebb fut végig, jobb oldali él ívelt, váltakozóretussal van megmunkálva ill. a bázis közelébensarlófény található rajta, a bal oldalán diaklázismiatti törés van, a hátlapon a bulbus környékénés a bal oldali élnél sarlófény van (2/3. tábla).

20. objektumEbből az objektumból sem került elő klassziku-san eszköznek definiálható darab, de ideköthetőhárom pengetöredék, melyek közül kettő meg-égett (ö.2009.4.46–48.) illetve egy szilánk(ö.2009.4.49.).

21. objektumEgy darab radiolarit szilánk került elő (ö.2009.4.50.).

22. objektumL.sz.: ö.2009.4.53.Megnevezés: pattintott kőAnyaga: radiolaritMéret: 10×23×6 mmLeírás, használat: Vakaró disztális pengetöre-déken. Tömzsi, ovális alakú, előlapján nincsenekbordák, bázisa ferdén törött, talonja hiányzik,disztális vége ívelt, atipikusos vakaró van rajta,élei nincsenek, hátlapja sima (1/4. tábla).

További két radiolarit magkő került elő innen,az egyik hőhatásnak kitett (ö.2009.4.51–52.).

27. objektumL.sz.: ö.2009.4.59.Megnevezés: pattintott kőAnyaga: északi kova (?)

80


Méret: 35×34×9 mmLeírás, használat: Kortexes retusált proximá-lis pengetöredék, sima talonnal. Tömzsi alakú,szimmetrikus keresztmetszetű, a bázisnál lekere-kedő, a talonja sima, a hegye nyelv alakú törésselletörött, előlapja kortexes a jobb oldalon kagylósretussal megmunkált, a bal oldali élen nincs meg-munkálás, a hátlapja sima (2/4. tábla).

L.sz.: ö.2009.4.60.Megnevezés: pattintott kőAnyaga: radiolaritMéret: 24×10×6 mmLeírás, használat: „Splintered piece”. Nyújtotttéglalap alakú, téglalap keresztmetszetű, előlapjaés hátlapja nem eldönthető, élei nincsenek, bá-zisa és disztális végén tördelt (3/3. tábla).

L.sz.: ö.2009.4.64.Megnevezés: pattintott kőAnyaga: radiolaritMéret: 26×25×7 mmLeírás, használat: Szilánkon készült vakaró.Tömzsi, kerek alakú, a bal oldalon a disztális vég ésaz oldal találkozásánál törött, szimmetrikus ke-resztmetszetű, a talonja sima, egy fő és egy kisebbborda fut végig rajta, a hegyénél és a jobb oldali élenmeredek retussal vakaró front van kialakítva, a baloldali él nincs retusálva, a hátlapja sima (1/5. tábla).

L.sz.: ö.2009.4.65.Megnevezés: pattintott kőAnyaga: radiolaritMéret: 19×16×3 mmLeírás, használat: Retusált szilánk. Háromszögalakú, ovális keresztmetszetű, előlapján nincse-nek bordák, bázisa átlósan törött, hátlapon mar-ginálisan retusált, él a bal oldalán van, nem retu-sált, disztális végén ívelt, nem retusált (3/4. tábla).

L.sz.: ö.2009.4.67.Megnevezés: pattintott kőAnyaga: radiolaritMéret: 24×12×5 mmLeírás, használat: Csonkított meziális penge-töredék. Nyújtott trapéz alakú, trapéz kereszt-metszetű, előlapján három borda van, bázisa

csonkított, disztális vége törött, átlós, mindkét éleegyenes, nem retusált, hátlapja sima (1/16. tábla)

Két pengetöredék (ö.2009.4.54., 69.) és nyolcszilánk került még elő ebből az objektumból(ö.2009.4.55., 61., 62., 63., 66., 68.).

27.–77.–78. objektumA fenti három objektumszámon együtt került el-csomagolva egy radiolarit szilánk (ö.2009.4.56.)és két teveli kova pengetöredék (ö.2009.4.57–58.).

29. objektumL.sz.: ö.2009.4.70.Megnevezés: pattintott kőAnyaga: radiolaritMéret: 29×11×3 mmLeírás, használat: Csonkított penge, sima ta-lonnal. Nyújtott alakú, szimmetrikus kereszt-metszetű, bázisa keskeny, talonja sima, hegyénélkiszélesedő, csonkított, előlapján két borda futvégig, jobb és bal oldali él egyenes, nincs meg-munkálva, hátlapja sima (1/17. tábla).

30. objektumL.sz.: ö.2009.4.75.Megnevezés: pattintott kőAnyaga: radiolaritMéret: 19×19×8 mmLeírás, használat: „Splintered piece”. Nyújtotttéglalap alakú, ovális keresztmetszetű, előlapja éshátlapja nem eldönthető, bázisán és disztális végéntördelt, mindkét oldalán is tördelt (3/5. tábla).

L.sz.: ö.2009.4.76.Megnevezés: pattintott kőAnyaga: teveli kovaMéret: 37×23×8 mmLeírás, használat: Vakaró kortexes csonkítottmeziális pengetöredéken. Nyújtott téglalap alakú,trapéz keresztmetszetű, előlapján két borda van,bal oldala kortexes, bázisa csonkított, talonja hi-ányzik, disztális végén vakaró front van, él csak ajobb oldalán van, marginális retus van rajta, hát-lapja sima (1/6. tábla).

További négy szilánk (ö.2009.4.72–74., 78.) ésegy pengetöredék (ö.2009.4.71) köthető ehhez azobjektumhoz.

81


31/115. objektumL.sz.: ö.2009.4.77.Megnevezés: pattintott kőAnyaga: radiolaritMéret: 13×9×2 mmLeírás, használat: Sarlófényes retusált disztálispengetöredék. Nyújtott alakú, szimmetrikus ke-resztmetszetű, bázisa hiányzik, hegye letört, elő-lapján egy fő borda fut végig, élei egyenesek, jobboldali az előlapon, bal oldali a hátlapon retusált,utóbbin sarlófény látszik végig (2/5. tábla).

33. objektumL.sz.: ö.2009.4.79.Megnevezés: pattintott kőAnyaga: radiolaritMéret: 17×18×6 mmLeírás, használat: Vakaró szilánkon. Tömzsi,ívelt alakú, trapéz keresztmetszetű, előlapján kétborda van, bázisa törött, talonja hiányzik, disztá-lis vége ívelt, vakarófront van rajta, bal oldalán vancsak él, nem retusált, hátlapja sima (1/7. tábla).

37. objektumEbből az objektumból egy darab teveli kovamagkő (ö.2009.4.80.) került elő.

38. objektumL.sz.: ö.2009.4.81.Megnevezés: pattintott kőAnyaga: radiolaritMéret: 39×18×7 mmLeírás, használat: Retusált penge, sima talon-nal. Nyújtott alakú, szimmetrikus keresztmet-szetű, bázisánál elkeskenyedő, a talonja sima, ahegye elkeskenyedő, az előlapon egy borda fut végig,jobb oldali él a meziális részen retusált, bal oldali élnem megmunkált, hátlapja sima (2/6. tábla).

48. objektumIde kapcsolódóan két darab retusálatlan radiola-rit pengetöredék (ö.2009.4.82–83.) említhetőmeg.

49. objektumL.sz.: ö.2009.4.84.Megnevezés: pattintott kő

Anyaga: teveli kovaMéret: 39×40×7 mmLeírás, használat: Retusált szilánk. Félköríves,szegletesedő alakú, ovális keresztmetszetű, bázi-sánál elkeskenyedő, talonja sima, előlapján egyhosszabb és egy kisebb borda található, bal oldaliél szegletesedő, legyező kagylós retussal vakarófrontra megmunkált, jobb oldali él ívelt, proxi-mális részen völgyelt, hátlapja sima (3/6. tábla).

50. objektumL.sz.: ö.2009.4.86.Megnevezés: pattintott kőAnyaga: teveli kovaMéret: 28×24×8 mmLeírás, használat: Kortexes retusált penge pro-ximális töredéke. Nyújtott alakú, szimmetrikus, ová-lis keresztmetszetű, bázis elkeskenyedő, talonja sima,hegye letört, előlapja kortexes, egy fő borda látszikrajta, jobb oldali él ívelt, nincs retusálva, bal oldali élegyenes, hátlapon meredek retussal megmunkált(2/7. tábla). Ebből az objektumból egy darab retusá-latlan pengetöredék került még elő (ö.2009.4.85.).

51. objektumInnen egy darab teveli kova pengetöredék szár-mazik (ö.2009.4.87.).

54. objektumEgy darab retusálatlan radiolarit szilánk köthetőehhez az objektumhoz (ö.2009.4.88.).

56. objektumL.sz.: ö.2009.4.95.Megnevezés: pattintott kőAnyaga: teveli kovaMéret: 34×19×4 mmLeírás, használat: Meredek retusú meziálispengetöredék. Nyújtott alakú, balra aszimmetri-kus keresztmetszetű, bázisánál széles, talonja hi-ányzik, hegye letört, előlapján egy borda fut végig,jobb és bal él egyenes, előbbit meredek retussalmunkálták meg, hátlapja sima (2/8. tábla).

A fenti eszközön kívül elcsomagolásra kerültegy darab radiolarit magkő (ö.2009.4.94.), egydarab pengetöredék (ö.2009.4.91.) és nyolc darabszilánk (ö.2009.4.89., 90., 92., 93., 96.).

82


59. objektumEbből az objektumból nem származik eszköz, vi-szont ide tartozik egy pengetöredék (ö.2009.4.98.)és négy darab szilánk (ö.2009.4.97.).

60. objektumL.sz.: ö.2009.4.100.Megnevezés: pattintott kőAnyaga: radiolaritMéret: 16×11×4 mmLeírás, használat: Csonkított meziális penge-töredék (trapéz). Nyújtott alakú, szimmetrikus,trapéz keresztmetszetű, bázisa széles, talonja hi-ányzik, proximális és disztális végeit csonkítássalalakították el, előlapján három borda fut végig,mindkét él egyenes, a bal oldalit a hátlapon retu-sálták, hátlapja sima (1/23. tábla).

L.sz.: ö.2009.4.101.Megnevezés: pattintott kőAnyaga: radiolaritMéret: 12×9×6 mmLeírás, használat: Vakaró disztális pengetöre-déken. Tömzsi téglalap alakú, háromszög ke-resztmetszetű, előlapján két borda van, bázisa tö-rött, talonja hiányzik, disztális végén vakarófrontvan kialakítva, hátlapja sima (1/8. tábla).

L.sz.: ö.2009.4.107.Megnevezés: pattintott kőAnyaga: radiolaritMéret: 20×10×4 mmLeírás, használat: Retusált disztális pengetöre-dék. Nyújtott alakú, trapéz keresztmetszetű, bázisaszéles, talonja letört, hegyénél ívelt, előlapján két főborda van jobb és bal éle egyenes, mindkét él a me-ziális részen retusált, a hátlapja sima (2/9. tábla).

L.sz.: ö.2009.4.108.Megnevezés: pattintott kőAnyaga: radiolaritMéret: 11×12×3 mmLeírás, használat: Csonkított meziális penge-töredék. Trapéz alakú, szimmetrikus keresztmet-szetű, bázisán csonkítással megmunkált, disztá-lis végén letört, jobb és bal éle egyenes, nincsmegmunkálva, hátlapja sima (1/18. tábla).

További pattintott leletek az objektumból: egydarab megégett magkő (ö.2009.4.111.), egy darabpengetöredék (ö.2009.4.102.) és huszonöt darabkisebb-nagyobb szilánk (ö.2009.4.99., 103., 104.,105., 106., 109., 110.).

61. objektumRetusált eszköz nem, azonban egy pengetöredék(ö.2009.4.113.) és két szilánk (ö.2009.4.112., 114.)ehhez az objektumhoz köthető.

63. objektumL.sz.: ö.2009.4.115.Megnevezés: pattintott kőAnyaga: radiolaritMéret: 29×14×4 mmLeírás, használat: Retusált penge, sima talon-nal. Nyújtott alakú, jobbra aszimmetrikus kereszt-metszetű, bázisa elkeskenyedő, talonja sima, hegyeletört, előlapján két fő borda található, jobb és balél egyenes, mindkettő meziális részén apró retusá-lással megmunkált, hátlapja sima (2/10. tábla).

A fenti eszközön kívül egy darab radiolarit pen-getöredék (ö.2009.4.116.) sorolható még ide.

64. objektumL.sz.: ö.2009.4.118.Megnevezés: pattintott kőAnyaga: radiolaritMéret: 16×17×3 mmLeírás, használat: Retusált völgyelt szilánk. Sza-bálytalan alakú, téglalap keresztmetszetű, előlapjánkét borda van, proximális vége törött, talonja hiány-zik, bázisa ívelt, völgyelt, élei nincsenek (3/7. tábla).

További leletek az objektumból az egy darabpengetöredék (ö.2009.4.117.) és egy megégett ra-diolarit szilánk (ö.2009.4.119.).

70. objektumEgyetlen radiolarit szilánk sorolható ide(ö.2009.4.122.).

71. objektumL.sz.: ö.2009.4.123.Megnevezés: pattintott kőAnyaga: radiolaritMéret: 38×23×15 mm

83


Leírás, használat: Retusált szilánk. Szabályta-lan háromszög alakú, aszimmetrikus keresztmet-szetű, előlapja és hátlapja nem megállapítható,bázisa csúcsos, disztális vége csúcsos, marginálisretussal megmunkált a jobb oldali él a disztálisrésznél, bal oldalán nincsen él (3/8. tábla).

Kettő darab retusálatlan radiolarit szilánk em-líthető itt még meg (ö.2009.4.124–125.).

77. objektumRetusált eszköz nem került innen elő, csupán kétretusálatlan pengetöredék (ö.2009.4.126–127.).

78. objektumEgy teveli kova és egy radiolarit szilánk köthetőehhez az objektumhoz (ö.2009.4.128–129.).

79. objektumSzintén retusált eszköz nélküli objektum, csupánegy pengetöredék bukkant innen elő(ö.2009.4.130.).

88. objektumEgy darab radiolarit szilánk került itt elcsomago-lásra (ö.2009.4.131.).

104. objektumL.sz.: ö.2009.4.133.Megnevezés: pattintott kőAnyaga: radiolaritMéret: 38×11×4 mmLeírás, használat: Mindkét élen meredeken re-tusált meziális pengetöredék (hegy?). Nyújtott, pro-ximális és disztális végein is elkeskenyedő, talonjanincs meg, előlapján egy fő borda fut végig, jobb ésbal oldali él egyaránt ívelt, az előbbi végig meredekretussal van megmunkálva, az utóbbi csak a proxi-mális részhez közel, hátlapja sima (2/11. tábla).

L.sz.: ö.2009.4.134.Megnevezés: pattintott kőAnyaga: teveli kovaMéret: 36×19×5 mmLeírás, használat: Retusált proximális penge-töredék, sima talonnal. Nyújtott, háromszög ke-resztmetszetű, proximális végén elkeskenyedő,talonja sima, disztális vége törött, előlapján egy

borda fut végig, bal oldali éle egyenes, végig retu-sált, jobb oldali éle homorú, völgyelt, hátlapjasima (2/12. tábla).

A fenti két eszközön kívül még egy retusálat-lan pengetöredék (ö.2009.4.132) köthető az ob-jektumhoz.

106. objektumL.sz.: ö.2009.4.135.Megnevezés: pattintott kőAnyaga: teveli kovaMéret: 28×23×11 mmLeírás, használat: Kortexes tördelt szilánk(splintered piece). Nyújtott téglalap alakú, ováliskeresztmetszetű, előlapja és hátlapja nem el-dönthető, bázisán és disztális végén tördelt,mindkét oldalán is tördelt, kortexes (3/9. tábla).

L.sz.: ö.2009.4.136.Megnevezés: pattintott kőAnyaga: radiolaritMéret: 21×21×7 mmLeírás, használat: Megégett tördelt szilánk(splintered). Megégett, nyújtott téglalap alakú,ovális keresztmetszetű, előlapja és hátlapja nemeldönthető, bázisán és disztális végén tördelt,mindkét oldalán is tördelt, kortexes (3/10. tábla).

116. objektumRetusált eszköz nem, de egy radiolarit és egy te-veli kova szilánk előkerült ebből az objektumból(ö.2009.4.137–138.).

117. objektumKét pengetöredék került innen elő, melyek közülaz egyik a lelőhely egyetlen obszidián lelete(ö.2009.4.139–140.).

118. objektumL.sz.: ö.2009.4.141.Megnevezés: pattintott kőAnyaga: teveli kovaMéret: 28×24×6 mmLeírás, használat: Kettős vakaró szilánkon.Tömzsi alakú, szimmetrikus keresztmetszetű,proximális és disztális vége egyaránt csonkítássalmegmunkált, a talonja hiányzik, előlapján két na-

84


gyobb borda fut végig, jobb és bal oldala ívelt,nincs megmunkálva, a hátlapja sima (1/9. tábla).

119. objektumEbből az objektumban csak egy kortexes radiola-rit szilánk került elő (ö.2009.4.142.).

120. objektumL.sz.: ö.2009.4.143.Megnevezés: pattintott kőAnyaga: teveli kovaMéret: 48×27×7 mmLeírás, használat: Kortexes, sarlófényes,mindkét végén csonkított pengetöredék. Hosz-szúkás alakú, szimmetrikus háromszög kereszt-metszetű, proximális és disztális végén csonkí-tott, előlapján egy borda fut végig, a jobb oldalakéreggel fedett, mindkét éle egyenes, a bal oldalivégig sarlófényes, a hátlapja sima (1/22. tábla).

L.sz.: ö.2009.4.145.Megnevezés: pattintott kőAnyaga: radiolaritMéret: 24×5×7 mmLeírás, használat: Sarlófényes disztális csonkí-tott meziális pengetöredék. Nyújtott háromszögalakú, előlapján két fő borda van, bázisa csonkí-tott, talonja hiányzik, disztális vége törött, elő-éshátlapon sarlófényes a bal élénél, mindkét éle sza-bálytalan, nincs retusálva (1/19. tábla).

A fenti két eszközön kívül még egy retusá-latlan pengetöredék került itt elcsomagolásra(ö.2009.4.144.).

124. objektumInnen csupán egy szilánk és egy retusálatlan pen-getöredék fordult elő (ö.2009.4.146–147.).

125. objektumEhhez az objektumhoz sem köthető eszköz, csakegy retusálatlan pengetöredék (ö.2009.4.148.).

134. objektumL.sz.: ö.2009.4.153.Megnevezés: pattintott kőAnyaga: teveli kovaMéret: 37×16×4 mm

Leírás, használat: Meziális csonkított penge-töredék. Nyújtott téglalap alakú, szimmetrikustrapéz keresztmetszetű, proximális vége csonkí-tott, talonja hiányzik, disztális vége szintén cson-kított, az előlapján két hosszabb és egy rövidebbborda fut, mindkét éle egyenes,nincs megmun-kálva, a hátlapján a bal oldali él és a proximálisrész sarlófényes (1/24. tábla).

135. objektumEgy pengetöredék és két szilánk került innenelő, mind a három darab radiolaritból van(ö.2009.4.149–151.).

137. objektumKét retusálatlan radiolarit szilánkot kell itt meg-említeni (ö.2009.4.155.).

138. objektumEbben az objektumban sem volt retusált eszköz,csak egy pengetöredék (ö.2009.4.156.).

141. objektumL.sz.: ö.2009.4.157.Megnevezés: pattintott kőAnyaga: egyéb kova (?)Méret: 33×25×8 mmLeírás, használat: Vakaró retusált pengén.Tömzsi, ovális alakú, szimmetrikus trapéz ke-resztmetszetű, proximális vége hiányzik, disztá-lis vége félköríves, meredek retussal vakarófrontvan kialakítva, előlapján három nagyobb bordahúzódik, rajta, mindkét éle ívelt, jobb oldalavégig, bal oldala a disztális részen meredek retus-sal megmunkált, hátlapja sima (1/10. tábla).

Az említett vakarón kívül egy pengetöredék éskét szilánk fordult itt még elő (ö.2009.4.158–159.).

149. objektumL.sz.: ö.2009.4.161.Megnevezés: pattintott kőAnyaga: radiolaritMéret: 18×12×4 mmLeírás, használat: „Splintered piece”. Nyújtotttéglalap alakú, ovális keresztmetszetű, előlapja éshátlapja nem eldönthető, bázisán és disztális végéntördelt, mindkét oldalán is tördelt (3/11. tábla).

85


Egy radiolarit magkő és két szilánk egészíti ki afentieket (ö.2009.4.160, 162.).

150. objektumEbből az objektumból csak két radiolarit szilánkbukkant elő (ö.2009.4.163–164.).

153. objektumL.sz.: ö.2009.4.165.Megnevezés: pattintott kőAnyaga: radiolaritMéret: 21×13×4 mmLeírás, használat: Recens törésű retusált pro-ximális pengetöredék, sima talonnal. Nyújtotttéglalap alakú, szimmetrikus háromszög kereszt-metszetű, proximális vége egyenes, talonja sima,disztális vége széles, törött, előlapján egy fő bordafut végig, jobb és bal oldali éle egyenes, mindkettőmarginális retusált, a hátlapja sima.

L.sz.: ö.2009.4.169.Megnevezés: pattintott kőAnyaga: radiolaritMéret: 12×7×3 mmLeírás, használat: Fúró töredéke pengén. Há-romszög alakú, szimmetrikus háromszög ke-resztmetszetű, proximális részén törött, disztálisvégén hegyben végződik, meredek retusú, előlap-ján egy borda fut végig, jobb és bal oldali éle egye-nes, egyaránt meredek retussal van kialakítva,hátlapja sima (2/13. tábla).

L.sz.: ö.2009.4.170.Megnevezés: pattintott kőAnyaga: teveli kovaMéret: 20×16×4 mmLeírás, használat: Váltó retusú, sarlófényesproximális pengetöredék, sima talonnal. Téglalapalakú, szimmetrikus háromszög keresztmetszetű,proximális része széles, törött, disztális vége el-keskenyedő, talonja sima, ajak található rajta, elő-lapján egy borda fut végig, jobb oldali éle egyenes,a disztális részen sarlófényes és lépcsős retussalmegmunkált, a bal oldali él kissé ívelt, a hátlaponretusált, hátlapja sima (2/14. tábla).

Az említett eszközök mellett előkerült még ötdarab radiolarit szilánk is (ö.2009.4.166–168., 171.).

154. objektumEbben az objektumban eszköz nem fordult elő,csak három darab szilánk (ö.2009.4.172., 174–175.)és egy darab pengetöredék (ö.2009.4.173.).

155. objektumEz az objektum sem tartalmazott eszközt, csupánegy pengetöredéket (ö.2009.4.176.).

157. objektumL.sz.: ö.2009.4.177.Megnevezés: pattintott kőAnyaga: radiolaritMéret: 27×17×7 mmLeírás, használat: Retusált penge, sima talon-nal. Téglalap alakú, aszimmetrikus, balra nyújtottháromszög keresztmetszetű, proximális vége szé-les, talonja sima, disztális vége kiszélesedő, előlap-ján egy fő borda fut végig, bal oldali éle homorú,végig retussal megmunkált, jobb oldali éle egyenes,nincs megmunkálva, hátlapja sima (2/15. tábla).

163. objektumKét darab radiolarit szilánk fordult innen elő(ö.2009.4.178.).

168. objektumEgy darab szilánk köthető ehhez az objektumhoz(ö.2009.4.179.).

172. objektumL.sz.: ö.2009.4.180.Megnevezés: pattintott kőAnyaga: radiolaritMéret: 26×15×5 mmLeírás, használat: Inverz retusú csonkított me-ziális pengetöredék. Nyújtott téglalap alakú,szimmetrikus háromszög keresztmetszetű, elő-lapján két borda fut végig, proximális vége törött,talonja hiányzik, disztális vége törött, mindkét éleegyenes, a bal oldali a hátlapon retusált a disztá-lis végen, hátlapja sima (1/20. tábla).

174. objektumL.sz.: ö.2009.4.182.Megnevezés: pattintott kőAnyaga: radiolarit

86


Méret: 30×14×5 mmLeírás, használat: Retusált penge, facettált ta-lonnal. Nyújtott, balra elhajló háromszög alakú,aszimmetrikus, jobbra nyújtott háromszög ke-resztmetszetű, előlapján egy borda fut végig, bal-oldali éle egyenes, a meziális részen retusált, ajobb oldali éle ívelt, a disztális és meziális részenretusált, a hátlapja sima (2/16. tábla).

L.sz.: ö.2009.4.183.Megnevezés: pattintott kőAnyaga: radiolarit (?)Méret: 27×33×9 mmLeírás, használat: Retusált szilánk. Tömzsitéglalap alakú, téglalap keresztmetszetű, előlap-ján nincsenek bordák, bázisa egyenes, talonjasima, disztális vége egyenes, él csak a jobb oldalánvan, meredeken retusált végig, hátlapja sima(3/12. tábla).

Az említett eszközökön kívül további egy retu-sálatlan pengetöredék is elcsomagolásra kerültebből az objektumból (ö.2009.4.181.).

176. objektumInnen nem került elő retusált eszköz, csak egymegégett radiolarit magkő (ö.2009.4.184.) és egyszilánk (ö.2009.4.185.).

179. objektumSzintén pattintott kőeszköz nélküli objektum, kétpengetöredék fordult itt elő (ö.2009.4.186–187.).

182. objektumEbből az objektumból is csak retusálatlan szilán-kok kerültek elő (ö.2009.4.188–191.).

183. objektumCsupán három darab retusálatlan szilánk fordultitt elő (ö.2009.4.192–194.).

184. objektumEgy darab retusálatlan penge került innen elcso-magolásra (ö.2009.4.195.).188. objektumL.sz.: ö.2009.4.199.Megnevezés: pattintott kőAnyaga: radiolarit

Méret: 18×19×4 mmLeírás, használat: Retusált szilánk. Tömzsi, há-romszög alakú, aszimmetrikus ovális keresztmet-szetű, proximális vége kiszélesedő, törött, talonjahiányzik, völgyelés van rajta, disztális vége kiszéle-sedő, végig retusált, jobb és bal oldal elkeskenyedő,nincs megmunkálva, hátlapja sima (3/13. tábla).

L.sz.: ö.2009.4.200.Megnevezés: pattintott kőAnyaga: radiolaritMéret: 28×10×5 mmLeírás, használat: Retusált penge, sima talon-nal. Nyújtott téglalap alakú, háromszög kereszt-metszetű, előlapján egy borda van, mindkét éleegyenes, a jobb oldali a disztális végén marginálisretussal megmunkált, hátlapja sima (2/17. tábla).

L.sz.: ö.2009.4.201.Megnevezés: pattintott kőAnyaga: teveli kovaMéret: 21×32×7 mmLeírás, használat: Retusált szilánk. Tömzsi,szabálytalan téglalap alakú, aszimmetrikus ováliskeresztmetszetű, proximális része elkeskenyedő,talonja sima, disztális vége kiszélesedő, retusált,előlapján három borda fut végig, bal oldali éleegyenes, retusált, jobb oldala szabálytalan, nincsmegmunkálva, hátlapja sima (3/14. tábla).

Ehhez az objektumhoz köthető még egy darabmagkő (ö.2009.4.197) és egy darab szilánk(ö.2009.4.198.).

191. objektumInnen csupán egy darab radiolarit szilánk kerültelő (ö.2009.4.202.).

194. objektumL.sz.: ö.2009.4.207.Megnevezés: pattintott kőAnyaga: radiolaritMéret: 21×19×7 mmLeírás, használat: „Splintered piece”. Nyújtotttéglalap alakú, ovális keresztmetszetű, előlapja éshátlapja nem eldönthető, bázisán és disztálisvégén tördelt, mindkét oldalán is tördelt (3/15.tábla).

87


Kettő radiolarit pengetöredék (ö.2009.4.204–205.)és kettő radiolarit szilánk (ö.2009.4.203., 206.)köthető még ehhez az objektumhoz.

203. objektumEhhez az objektumhoz egy megégett radiolaritszilánk (ö.2009.4.209.) és egy szintén radiolaritpengetöredék tartozik.

206. objektumEgy darab radiolarit pengetöredék került innenelcsomagolásra (ö.2009.4.210.).

207. objektumEbből az objektumból sem került elő retusált esz-köz, csak egy radiolarit magkő (ö.2009.4.212.), egyradiolarit penge (ö.2009.4.213.) és két radiolaritszilánk (ö.2009.4.211.).

212. objektumEgy teveli kova szilánk köthető ehhez az objek-tumhoz (ö.2009.4.214.).

214. objektumEbből az objektumból egy pengetöredék kerültelő (ö.2009.4.215.).

219. objektumL.sz.: ö.2009.4.216.Megnevezés: pattintott kőAnyaga: teveli kovaMéret: 40×18×5 mmLeírás, használat: Vakaró retusált, sarlófényespengén. Nyújtott alakú, asszimmetrikus trapézkeresztmetszetű, proximális végén elkeskenyedő,talonja sima, disztális végén kiszélesedő, félkörí-ves, vakaró front van rajta kialakítva, előlapjánkét fő borda fut végig, bal oldali éle ívelt, disztálisvégén retusált és sarlófényes, bal oldali éle sza-bálytalan, disztális végén retusált, hátlapja sima(1/11. tábla).

A fenti eszközön kívül egy radiolarit szilánk isköthető ehhez az objektumhoz (ö.2009.4.217.).

222. objektumInnen csak egy radiolarit szilánk fordult elő(ö.2009.4.218.).

230. objektumEz az objektum öt darab retusálatlan radiolaritszilánkot tartalmazott (ö.2009.4.219–220).

Pattintott kőleletek katalógus(2009-es ásatás)

1. objektumEbből az objektumból csak egy sarlófényes pen-getöredék (ö.2009.4.221.) és egy magkő(ö.2009.4.222.) került elő.

24. objektumInnen egy radiolarit magkő származik (ö.2009.4.223.).

196. objektumInnen csak két retusálatlan darab, két radiolaritpengetöredék származik (ö.2009.4.224.).

197. objektumEbben az objektumban sem volt eszköz, csak kétradiolarit szilánk (ö.2009.4.225.).

198. objektumSzintén csak egy radiolarit szilánkot tartalmazóobjektum (ö.2009.4.226.).

391. objektumEbből az objektumból két darab pengetöredék(ö.2009.4.227–228.), és két darab szilánk(ö.2009.4.229., 231.) származik.

398. objektumL.sz.: ö.2009.4.230.Megnevezés: pattintott kőAnyaga: radiolaritMéret: 26×14×5 mmLeírás, használat: Tablett (splintered???) szi-lánk. Szabálytalan nyújtott alakú, aszimmetri-kus háromszög keresztmetszetű, előlapján nin-csen borda, talonja hiányzik, proximális és disz-tális vége egyaránt retusált, jobb oldali éle ter-mészetes hátú, bal oldali éle ívelt, a bázisáhozközel egy rövid szakaszon retusált, hátoldalasima.

88


401. objektumInnen egy megégett radiolarit szilánk (ö.2009.4.232.)és egy sarlófényes teveli kova pengetöredék szár-mazik (ö.2009.4.233.).

404. objektumL.sz.: ö.2009.4.234Megnevezés: pattintott kőAnyaga: radiolaritMéret: 25×15×5 mmLeírás, használat: Retusált, csonkított meziá-lis pengetöredék. Trapéz alakú, trapéz kereszt-metszetű, előlapján két borda van, bázisa átlósantörött, talonja hiányzik, disztális vége egyenes,csonkított, bal éle szabálytalan, jobb éle egyenes,nem retusált, hátlapja sima (1/21. tábla).

429. objektumL.sz.: ö.2009.4.235.Megnevezés: pattintott kőAnyaga: radiolaritMéret: 49×30×10 mmLeírás, használat: Retusált proximális pengetö-redék kétlapú talonnal. Nyújtott szabálytalan alakú,háromszög keresztmetszetű, előlapján egy borda futvégig, bázisa csúcsos, talonja kétlapú, disztális végetörött, bal oldali éle szabálytalan, jobb oldali éle ívelt,a töréshez közel retusált, hátlapja sima (2/18. tábla).

430. objektumL.sz.: ö.2009.4.236.Megnevezés: pattintott kőAnyaga: radiolaritMéret: 24×22×5 mmLeírás, használat: „Splintered piece”. Szabály-talan trapéz alakú, téglalap keresztmetszetű, elő-lapja és hátlapja nem elkülöníthető, bázisa és ta-lonja egyaránt leválasztásokat mutat, élei nincse-nek (3/16. tábla).

432. objektumInnen két radiolarit magkő került elcsomagolásra(ö.2009.4.237.).

435. objektumEgy darab sarlófényes teveli kova pengetöredékköthető ide (ö.2009.4.238).

444. objektumL.sz.: ö.2009.4.239.Megnevezés: pattintott kőAnyaga: radiolaritMéret: 16×17×4 mmLeírás, használat: Retusált szilánk. Tömzsi,téglalap alakú, téglalap keresztmetszetű, elő-lapján nincsen borda, bázisa és disztális végetörött, mindkét éle retusált, hátlapja sima (3/17.tábla).

449. objektumEbből az objektumból egy darab pengetöredékkerült elő (ö.2009.4.240.).

450. objektumIde egy darab radiolarit szilánk köthető(ö.2009.4.241.).

467. objektumRetusált eszköz nem, de egy radiolarit magkő elő-került innen (ö.2009.4.242.).

487. objektumL.sz.: ö.2009.4.243.Megnevezés: pattintott kőAnyaga: radiolaritMéret: 39×13×8 mmLeírás, használat: Retusált proximális penge-töredék, kétlapú talonnal. Nyújtott téglalapalakú, előlapján egy borda van, bázis keskeny, ta-lonja kétlapú, disztális vége törött, mindkét éleegyenes, szinte végig retusáltak (2/19. tábla).

493. objektumL.sz.: ö.2009.4.245.Megnevezés: pattintott kőAnyaga: radiolaritMéret: 23×15×5 mmLeírás, használat: Retusált proximális penge-töredék, hiányzó talonnal. Nyújtott alakú, há-romszög keresztmetszetű, hiányzó talonú, disz-tális végén törött, bal oldali élén retusált proxi-mális pengetöredék (2/20. tábla).

A fenti eszközön kívül ide tartozik még egy ra-diolarit szilánk is (ö.2009.4.244.).

89


90


1. tábla. Vakarók: 1., 4., 5., 7., 8.; csonkított pengék: 14–19.; kombinált eszközök: 2., 3., 6., 9., 10., 11., 12., 13., 20., 21., 22., 24.; trapéz: 23.

Table 1. End-scrapers: 1, 4, 5, 7, 8; truncated blades: 14–19; combined tools: 2, 3, 6, 9, 10, 11, 12, 13, 20, 21, 22, 24; trapeze: 23

91


2. tábla. Laterális retusú pengék: 1–12., 14–20.; fúró: 13.

Table 2. Laterally retouched blades: 1–12, 14–20; drill: 13

92


3. tábla. Retusált szilánkok: 2., 4., 6–8., 12–14., 17.; „splintered” darabok: 1., 3., 5., 9., 10., 11., 15., 16., 18.

Table 3. Retouched flakes: 2, 4, 6–8, 12–14, 17; splintered pieces: 1, 3, 5, 9, 10, 11, 15, 16, 18

93


500. objektumL.sz.: ö.2009.4.246.Megnevezés: pattintott kőAnyaga: radiolaritMéret: 47×21×11 mmLeírás, használat: Vakaró laterális retusú, két-lapú talonú pengén. Nyújtott téglalap alakú, há-romszög keresztmetszetű, előlapján egy bordavan, talonja kétlapú, disztális végén vakaró retusvan, mindkét éle egyenes, a bal oldalin végig mar-ginális retussal megmunkált, a hátlapja sima(1/12. tábla).

508. objektumEgy darab teveli kova magkő került innen elő(ö.2009.4.247.).

573. objektumL.sz.: ö.2009.4.248.Megnevezés: pattintott kőAnyaga: radiolaritMéret: 30×15×5 mmLeírás, használat: Retusált penge, sima talon-nal. Nyújtott alakú, trapéz keresztmetszetű, előlap-ján két borda van, talonja sima, disztális vége elkes-kenyedő, mindkét éle ívelt, jobb oldali a disztális vé-géhez közel marginálisan retusált, hátlapja sima.

574. objektumL.sz.: ö.2009.4.249.Megnevezés: pattintott kő

Anyaga: radiolaritMéret: 15×11×9 mmLeírás, használat: „Splintered piece”. Szabály-talan trapéz alakú, háromszög keresztmetszetű,előlapja és hátlapja nem elkülöníthető, bázisa éstalonja egyaránt leválasztásokat mutat, élei nin-csenek (3/18. tábla).

586. objektumEgy darab radiolarit pengetöredék köthető ide(ö.2009.4.250.).

A pattintott kőegyüttes

Összesen 312 db kőleletből áll az együttes, azegyes darabok technológiai kategória és nyers-anyag szerinti megoszlása az 1. táblázatban olvas-ható. A nyersanyagok közül egyértelmű túlsúly-ban van a Bakony vidékéről származó radiolarit, aleletek több mint két harmada ehhez a nyers-anyaghoz kötődik. A retusálatlan szilánkok teszikki a csoport több mint felét, vagyis a megmunká-lás közben folyamatosan szükség volt a magkö-vek preparációjára a kívánt eredmény, a pengedebitázs eléréséhez. Ha a számokat vesszük ala-pul, durván minden sikeres penge leválasztásra juthárom darab egyéb, járulékos leválasztás. A mag-kövekből sem jelentkezik túl sok, ráadásul kéreg-gel fedett darab nincs közöttük, mint ahogy eznem jellemző ennek a nyersanyagnak a többi ké-szítési fázisára sem, retusált eszközök között egy

1. táblázat. Az egyes nyersanyagok és technológiai kategóriák megoszlása Szeleste–Szentkúti-dűlő lelőhelyen

Table 1. Distribution of raw materials and technological categories of at the Szeleste–Szentkúti-dűlő site

Radiolarit Teveli kova Obszidián Egyéb Összesen

Magkő 15 4 0 0 19

Retusálatlan szilánk 138 18 0 6 162

Retusálatlan penge/pengetöredék 41 20 1 2 64

Retusált penge/pengetöredék 27 15 0 3 45

Retusált szilánk 18 4 0 0 22

Összesen 239 61 1 11 312

darab sincs közülük. Ebből azt a következtetéstlehet levonni, hogy a nyers tömbökről a kérgesrészt valahol máshol fejtették le, félig előkészítvekerült a lelőhelyre ez az anyag, premagkő formá-ban. A leválasztott pengék alig felét retusálták ké-sőbb, viszont tekintélyes mennyiségű szilánkotalakítottak át eszközzé, összesen 18 db-ot, talánezzel próbálták kiváltani a kevés potenciális esz-közt nyújtó radiolarit pengéket. Összességébenegy nem túl gazdaságos folyamatot lehet re-konstruálni, főleg akkor, ha a második legelter-jedtebb nyersanyagot, a szintén Bakony környékiteveli kovát nézzük (2. ábra).

Ebből a nyersanyagból negyed annyi van,mint a radiolaritból, mégis arányaiban, végter-mékként több volt belőle hasznosítható, 19 dbeszköz áll szemben 45 db-bal. A magkövek ará -nya ugyanannyi, viszont a szilánkokból nagyonkevés van, legalábbis kevesebb, mint pengéből.Tulajdonképpen itt minden penge leütésénélösszesen csak egyetlen egy igazító szilánkra voltszükség, természetesen statisztikailag. A pengék

nagyobb részét utána retusálták is, majd a szi-lánkok közül a használhatóbb darabokkal is ígytettek, ami végül azt eredményezte, hogy a tel-jes teveli kova nyersanyag készlet 30%-a hasz-nosult biztosan eszközként, szemben a radiola-rit kevesebb, mint 20%-val. Ezzel a nyersanyag-gal tehát sokkal takarékosabban lehetett bánni,ami akkor még szembetűnőbb, ha megnézzük akéreggel fedett és a kéreg nélküli darabok ará -nyát. (3. ábra)

A teveli kovához köthető darabok 25%-a ké-reggel részben fedett volt, ami elviekben a pat-tintási műveletet, és a helyes leválasztást nagy-mértékben akadályozza, jelenlétében plusz levá-lasztásokra lenne szükség. Úgy látszik azonban,hogy vagy a kellő szakértelem hiánya, vagy a te-veli kova ennyivel jobb minősége, vagy egyéb okmiatt a radiolarit kedvezőbb állapota sem segítettabban, hogy belőle arányaiban több kész eszközszülethessen.

A lelőhelyen szinte elhanyagolható mértékbenvan jelen egyéb nyersanyag is, egyetlen egy darab

94


2. ábra. Radiolarit és teveli kova megoszlása a technológiai kategóriákat tekintve

Figure 2. Distribution of radiolarite and Tevel flint by technological categories

obszidián fordul elő, egy túlfutott disztális pen-getöredék. Szintén régiók közötti kapcsolatot sej-tet a négy darab északi kovák körébe sorolhatópengetöredék, közülük kettő retusált, az egyikezen túl még kortexes is. Közelebbről nem meg-határozható nyersanyagok 7 esetben fordulnakelő, két esetben közeli kvarc kavicsról van szó, atöbbi viszont kova. Ezek közül 6 darab szilánk, ahetedik viszont egy nagyon jó minőségű vilá-gosszürke, sima felületű kovából laterális retusúpengén készült vakaró (1/10. tábla).

A magkövek között nincs kortexes darab, a leg-többjük nagyon kihasznált (3–5 cm átmérő), a te-veli kovából lévő darabok a penge debitázshozegyértelműen köthető kónikus alakot viselik. Aradiolarit magkövek között is előfordul egy-kéthasonló alakú, de a nagy részük amorf formájú éskisméretű, noha valószínűleg ezek is hasonlóanszépen kidolgozottak lehettek a leválasztásokmegkezdésekor. Jól megfigyelhető, ahogy a pengemagkövek egyre inkább átalakulnak szilánk mag-kövekké a leválasztási lehetőségek beszűkülése-

kor. Az eredeti koncepció azonban ez az unipolá-ris, egy leválasztási és egy debitázs felszínnel ren-delkező darabokon figyelhető meg jól. Egyetlenegy szórvány darabon jelennek meg az ütőkö-vekre jellemző sérülési formák, vagyis ez esetbenegy kettős funkcióról beszélhetünk.

A szilánkok rendkívül változatos formájúak ésméretűek, belőlük van a legtöbb a lelőhelyen. Ke-vesebb, mint tíz százalékuk kortexes, legtöbbjüknem túl nagyméretű, és a leválasztási szögük 60–70° körül van, ami leginkább a közvetlen ütéstechnikájára jellemző. Tíz százalékuknál figyel-hető meg további, eszközként való használat, amimindenképpen egy kiegészítő, eseti jelleget köl-csönöz nekik. A talonjuk legtöbb esetben sima,semmilyen magkő preparáció nem előzi meg aleütést.

A neolitikumra jellemző módon itt is a pen-gék leválasztásának, a penge debitázsnak van alá-rendelve az egész munkafolyamat, a leválasztá-sok egyharmada penge vagy pengetöredék. Éppenge az együttes összességéhez képest nagyon

95


3. ábra. Kéreggel fedett és kéreg nélküli darabok megoszlása a radiolarit és teveli kova darabokat tekintve

Figure 3. Distribution of pieces with and without cortex for the chips of radiolarite and Tevel flint

96


5. ábra. Ép és töredékes pengék szélesség adatainak a megoszlása

Figure 5. Distribution data on the lengths of intact and fragmentary blades

4. ábra. Ép pengék hosszúság és szélesség adatainak a megoszlása

Figure 4. Distribution data of the blade lengths and widths

kevés van, csupán 14 darab (4. ábra). Ebből amennyiségből a statisztikai és metrikus követ-keztetéseket óvatosan lehet csak levonni, ilyenkevés mintaszámnál értelemszerűen eléggé szór-tak a pengék hosszúság és szélesség adataihozkapcsolódó pontok. Halványan még így is meg-figyelhető egy trend, az ép pengék hosszúságaalig valamivel több, mint kétszeresével haladjameg a szélességüket. Ha megvizsgáljuk az ép és atöredékes pengék szélességeinek megoszlását(5. ábra), azt láthatjuk, hogy nagyjából azonosarányt követnek, az ép és a töredékes darabok isa legtöbb esetben 11–15 mm között vannak. A pen- getöredékek szélességeinek változása egy log-normális görbe lefutásához hasonlít, vagyis agörbe elején meredeken ível felfele, majd enyhéncsökkenő értékekkel közelít a nullához. A töre-dékeket jellegük szerint megvizsgálva azt kapjuk,hogy nagyjából kiegyensúlyozottan van jelenproximális és disztális jellegű, 11 db tartozik azelőbbi, és 10 az utóbbiba sorolható. Eltér ettől ameziális töredékek száma, belőlük 18 db van azegyüttesben, vagyis legalább ennyi esetben szá-molhatunk azzal, hogy egy pengét több darabbais széttörtek. Ez talán összefüggésben lehet azzala megfigyeléssel, ami az ép pengék kevés számátmutatja, illetve azok viszonylagos tömzsi mivol-táról árulkodik. Lehetséges, hogy a hosszabb,nyúlánkabb pengék azért hiányoznak, mert azo-kat több darabba is széttörték. Ha a penge szup-portok előkészítését vizsgáljuk meg, itt sem talá-lunk különösebb talon preparációt, túlnyomótöbbségben van a sima talon.

Az eszközök megoszlása a következőképpennéz ki: a legnagyobb csoport a laterális retusúpengéké, összesen 19 db van belőlük (2. tábla, ki-véve 2/13.). Csonkított pengékből hat (1/14–19),retusált szilánkokból kilenc (3/2, 4, 6–8, 12–14,17) a kombinált eszközökből tizenkettő (1/2, 3, 6,9, 10, 11, 12, 13, 20, 21, 22, 24) darab van. A máso-dikként említett típus aránya viszonylag magas-nak mondható, a harmadik típus pedig a laterá-lis retusú penge, a csonkított penge illetve a va-karó valamilyen kombinációit jelentik. „Splinte-red” darabokból összesen 9 darab (3/1, 3, 5, 9, 10,11, 15, 16, 18), vakarókból csak 5 darab van (1/1, 4,5, 7, 8), a sort pedig az egyetlen egy darab töre-

dékes fúró (2/13) és trapéz (1/23) zárja. Az eszkö-zök egyharmada laterális retusú penge, amelyek-nek nagy része marginális retusú, vagyis nem min-dig egyértelmű, hogy használat közbeni csorbulás-ról vagy szándékos alakításról van-e szó. A másikkérdés, hogy mennyire egyértelmű a csonkításokés a vakarók elkülönítése egymástól. Ebben alelet együttesben azonban a vakarók általábanszépen kidolgozottak, ívelt profilt mutatnak.

Az elemzés legvégén a közvetett emberi hatástmutató darabokat érdemes számba venni, ide so-rolandók a sarlófényes és a megégett kövek.Előbbiből 18 db fordul elő, ebből 9 db laterális re-tusú penge, 4 db retusálatlan meziális pengetö-redék, és csak 1 db szilánk. Ebből egyértelműenkövetkezik a tudatos kiválasztás, alkalmatlandarab nem került betéteszközként használatra,sőt, a legtöbb esetben az élt további preparáció-val készítették elő. Megégett kőleletből 18 db ke-rült elő, eszköz csak egyetlen egy darab vanebben a csoportban, a többi egy „splintered”darab, 11 db sima szilánk, 2 db pengetöredék és 2db magkő. Ezekben az esetekben tudatos hőke-zelésről szinte biztosan nem beszélhetünk, eztalátámasztja a csoportban a penge szupportok éseszközök alacsony aránya. A direkt hőhatásnakkitett kő sokkal kevésbé használható a későbbi-ekben, rideggé válik, apró hajszálrepedések ne-hezítik meg a későbbi preparációt, és használatközben könnyen eltörhetnek.

A Dunántúli vonaldíszes kerámia kultúra kőeszközei Vas megyében

A leletanyag részletes ismertetése után érdemesrövid összevetést végezni további, hasonló korbatartozó Vas megyei együttesekkel, illetve távo-labbi lelőhelyekről származó publikált anyagok-kal. Az összehasonlítást azonos szempontok sze-rint célszerű elvégezni, külön tárgyalva a nyers-anyagmegoszlás, az alkalmazott technológia és ti-pológia szempontjait.

A legközelebbi párhuzamba állítható lelőhe-lyeket térképen ábrázolva láthatjuk, hogy mind-egyikük a mai Vas megye északi részén fekszik,mintegy félkörívben átkarolva a megye észak-

97


nyugati részét (6. ábra).8 Ez a képzeletbeli vonal aföldtani szelvények alapján hasonló ívet ír le,mint a környék nagy folyója, a Rába, vagyis az Al-pokból eredve ugyanezt a Vashegy és Kőszeghe-gyalja kistájat délről, a Kemeneshátat északról ke-rülve a Kisalföldön keresztül éri el végül a Dunát.Egyértelműen ugyanazt az arányt mutatják, amia korábbi kutatásokból is világosan kiderült, va-gyis a Dunántúl területén, sőt attól akár több százkilométerre nyugatra–északnyugatra a neoliti-kum időszakában a bakonyi radiolarit volt az el-sődleges nyersanyag (Biró 1998: 35; Kacza-nowsKa 1985: 182; Mateiciucová 2004: 97).Ötven százalék alá egyik lelőhelyen sem megy azaránya, végig domináns szerepet játszik, de ez tu-lajdonképpen egyáltalán nem meglepő. Ennélsokkal érdekesebb a teveli kova arányának a meg-

figyelése, ugyanis ez a nyersanyag szemmel lát-hatóan a forrástól távolodva drasztikusan egyrekevésbé van jelen. Répcelak Nagyteveltől légvo-nalban 44,5 km-re, Szeleste 55,5 km-re, Torony77,8 km-re, Bucsu pedig 81,5 km-re van. Az utóbbikét lelőhelyen már gyakorlatilag alig fordul elő,így az eredmények összecsengenek T. Biró Kata-lin megállapításaival, aki részletesen foglalkozottezzel a nyersanyaggal, valamint annak elterjedé-sével (Biró 2003: 14; Biró et al. 2010). A tevelikova helyét a toronyi és bucsui lelőhelyekenrészben a radiolarit, részben egyéb, nagy való-színűséggel északról származó kova fajták veszikát. A toronyi együttesben az egyéb kategóriaaránya az opálosodott kova miatt ilyen magas,ami technológiai és tipológiai jellemzők alapjáninkább a lelőhelyen előforduló késő rézkorban ke-

98


6. ábra. Vas megyei középső neolitikus lelőhelyek és nyersanyag források földrajzi elhelyezkedése, illetve az egyes lelőhelyeken elő-

forduló pattintott kövek száma (kördiagram mérete) és a nyersanyagok aránya (kördiagram szeletei)

Figure 6. Geographical distribution of mid-Neolithic sites and raw-material occurrence sites in Vas County, showing the number for chip-

ped stones (sizes of pie chart) and proportions of raw materials (slices of pie chart)

8 Répcelak–Gyepre-dűlő, Torony–Nagyrét és Bucsu–Rétmellék-dűlő lelőhelyek pattintott anyaga szintén az említett szakdolgozat témájátképezték, a részletes ismertetésüktől itt hely hiányában eltekintünk.

rülhetett ide. A tokaji obszidián aránya mind anégy lelőhelyen teljesen esetleges, sehol nem je-lenik meg markánsan, mindenhol csak egy-egydarab fordul elő belőle.

A kutatás eddigi eredményeit messzemenőkigalátámasztja a fenti négy lelőhely vizsgálata. Körül-belül 60–70 kilométerben határozható meg az a tá-volság, amelyen belül ebben a korszakban még szá-molhatunk a teveli kovával. Ennek a nyersanyag-nak a nyugati irányú elterjedéséhez azonban to-vábbi adatok szükségesek, részint régészeti együt-tesek közléséből, részint az ausztriai nyersanyagokvizsgálatából (Biró et al. 2010: 20). A két távolabbilelőhelyen (Bucsu és Torony) egyaránt jelen vannakfiatalabb neolit, vagy éppen rézkori objektumok ígymegfigyelhető annak időbeli változása is. A tevelikova aránya a fiatalabb neolitikumtól kezdve cse-kély növekedésnek indult, ezzel egy időben megje-lent egy, a forrását tekintve közelebbről meg nemhatározható opálosodott kova nyersanyag, amelyigazán majd a késő rézkorban terjed el.

Technológiai szempontból vizsgálva a lelet-anyagot a fentebb már említett táblázatokat kellújra segítségül hívnunk (7. ábra). Az egyes lelőhe-lyeken előforduló összes nyersanyagfajtát együttkezelve egyből szembetűnik a bucsui lelőhely kü-lönálló volta, itt a magkövek és a retusált eszkö-zök aránya rendkívül alacsony. Ha a leütött szup-portok, vagyis a szilánkok és pengék arányát néz-zük, akkor viszont a répcelaki anyag kiugró, itt azelőbbi csupán 45%-ot mutat, míg a többinél in-kább a penge aránya mondható 40% körülinek.Amiben viszont mind a négy lelőhely egyforma,az a pengén készült eszközök száma, ezekbőlugyanis mindig több van, mint szilánkon készülteszközökből. Az egyes fázisok arányait megfi-gyelve a fenti különbségek ellenére mégis ugyan-azt a szisztémát lehet tetten érni. Ugyan az érté-kek elég tág intervallumok között mozognak,mégis azt mondhatjuk, hogy hasonló elgondolás,hasonló technológiai hozzáállás van mindegyiklelőhely anyaga mögött.

99


7. ábra. Technológiai kategóriák megoszlása az egyes Vas megyei középső neolitikus lelőhelyeken

Figure 7. Distribution of technological categories at mid-Neolithic occurrence sites in Vas County

100


8. ábra. Kéreggel fedett és kéreg nélküli darabok megoszlása az egyes Vas megyei középső neolitikus lelőhelyeken

Figure 8. Distribution of pieces with and without cortex at mid-Neolithic sites in Vas County

9. ábra. Kéreggel fedett darabok az egyes technológiai kategóriákat tekintve Vas megyei középső neolitikus lelőhelyeken

Figure 9. Pieces with cortex in relation to technological categories at mid-Neolithic sites in Vas County

Mindezt első pillantásra megerősíti a kéreggelrendelkező és a kéreg nélküli darabok aránya is(8. ábra). A lelőhelyeket egymás mellé vetítve vi-lágosan látszik, hogy nincs nagy különbség kö-zöttük, a nyersanyagok egyformán előkészítettformában kerültek mindenhova, vagyis a kéreg-gel fedett darabok mindenhol 10% körüli értéketmutatnak. Árnyaltabbá teszi ezt a képet, ha azt ismegvizsgáljuk, hogy vajon az egyes lelőhelyekena technológiai kategóriákhoz kötődően hogyanoszlanak meg ezek a darabok (9. ábra). Így máregy egyértelmű differenciálódást figyelhetünkmeg, a primér nyersanyag forrásoktól, vagyisSzentgáltól és Nagyteveltől távolabb elhelyezkedőlelőhelyeken kortex szinte csak a leütött, retusá-latlan szupportokon fordul elő. Itt tehát nem fel-tétlenül arról van szó, hogy kevesebb kéreggel fe-dett magkő, vagy pre-magkő került a települé-sekre, hanem inkább arról, hogy a meglévő mag-köveket sokkal jobban ki kellett használniukahhoz, hogy megfelelő mennyiségű pengét kap-janak. Sőt, az sem valószínű, hogy összességébenkevesebb magkő került volna a toronyi és a bu-csui lelőhelyekre, ennek világosan ellentmond afentebb elemzett diagram (7. ábra).

A négy lelőhely penge-szupportjainak a metri-kus adatait összevetve kitűnik a répcelaki együt-tes egyedülálló volta. Adott szélességet tekintveitt a legnyúlánkabbak az ép pengék, a felvetttrendvonal által mutatott átlagos hosszúság/szé-lesség arány eltérés itt a legnagyobb a többi lelő-helyétől és itt a legkisebb az adatok szórása, va-gyis az átlagtól való eltérése. A maradék háromlelőhely ennyire nem különbözik egymástól, de amintavételezés közel sem tökéletes, a legtöbb(Bucsu) és a legkevesebb (Torony) ép pengét fel-vonultató lelőhelyek között elég nagy a differen-cia. Mindenesetre ezen a téren is tetten érhetünkegy tendenciózus változást, keletről nyugatratartva csökken, vagy ha úgy tetszik, nyugatról ke-letre tartva növekszik az átlagos hosszúság/szé-lesség arány.

Az összes penge, pengetöredék szélesség ada-tait vizsgálva szintén megfigyelhető hasonlóság,kiugró különbözőség és a nyersanyag lelőhely tá-volságával összefüggő változás egyaránt (10. és 11.ábra). Előbbire példa a 6 és 20 mm közötti inter-

vallum, minden lelőhelyen e két szélesség közéesik a legtöbb példány, ráadásul mindenhol az éppengék szélesség adatait követik a töredékek is.Kiugró példa újfent a répcelaki együttes, figyel-mesen megnézve az oszlopok által kirajzolt érté-keket, egy egyértelmű haranggörbét láthatunk.A ma radék három lelőhely esetében ugyanezengörbe sokkal inkább egy már ismertetett lognor-mális görbe lefutására hasonlít. A lelőhelyeknyersanyag forrástól számított távolságától függőváltozás a hangsúlyos szélesség csoportban jele-nik meg, Répcelak és Szeleste a Bakony vidékéhezközelebb van, itt a szélesebb, 11 és 15 mm közöttiép és töredékes pengék dominálnak, míg a távo-labbi lelőhelyeken, vagyis Torony és Bucsu eseté-ben a keskenyebb, 6 és 10 mm közötti darabok aleggyakoribbak.

A további technológiai jellemzők, vagyis amagkövek, szilánkok és pengék általános tulaj-donságai mind a négy lelőhelyen nagyjából meg-egyeznek, így azokat itt nem szükséges újból rész-letesen ismertetni. A pengék mindenhol vagy köz- vetett ütéssel, vagy nyomással kerültek leválasz-tásra, a talonjuk a legtöbb esetben sima, nem mu -tat semmiféle preparációt. Az alkalmazott tech-nológia tekintetében útmutatóul szolgál InnaMateiciucová cikke, amelyben a hosszúság és szé-lesség arányok segítségével megpróbálta elkülö-níteni a két módszert (Mateiciucová 2004: 92).Táblázatait és kísérleti adatait felhasználva talánvalószínűbb a közvetett ütés technikája, ami ösz-szecseng az ő elméletével a középső neolitikumotilletően, de hangsúlyozni kell, hogy nem áll ren-delkezésre elegendő experimentális adatsor en -nek biztos lábakon álló alátámasztására. A pen-getöredékek jellegei szerinti megoszlás minden-hol kiegyensúlyozottnak mondható, vagyis nagy-jából megfeleltethető egymásnak a proximális ésdisztális töredékek aránya, ez alól bucsui lelőhelyképez egyedül kivételt, ahol a disztális töredékekszáma kb. kétharmada a proximálisénak. Ez atény, és a bucsui lelőhely ennyire elütő jellege arrautalhat, hogy nem feltétlenül teljes ez az együt-tes. Azok a pengetöredékek, amelyeknek mind-két vége hiányzik, egy lelőhelyet, Szelestét kivévemindenhol feleakkora mennyiségben vannakjelen, mint a fentebb említett típusok.

101


102


11. ábra. Töredékes pengék szélesség tartományai az egyes Vas megyei középső neolitikus lelőhelyeken

Figure 11. Width groupings of partial blades at mid-Neolithic sites in Vas County

10. ábra. Ép pengék szélesség tartományai az egyes Vas megyei középső neolitikus lelőhelyeken

Figure 10. Width groupings of intact blades at mid-Neolithic sites in Vas County

Az elemzés legutolsó, harmadik szempontja ti-pológiai, itt a megjelenő eszközök szerint kerülösszehasonlításra a négy lelőhely. Talán itt kínál-kozik a legtöbb lehetőség máshol közölt együtte-sekkel való összehasonlításra, hiszen a használtterminológia viszonylag kötött, többé-kevésbéminden kutató ugyanazokat az eszközöket értiegy adott kifejezés alatt. Ráadásul a kutatásban eza szempont kapta eddig a legtöbb figyelmet, amegjelent közlések, feldolgozások mind hangsú-lyosabb szerepet tulajdonítottak a retusált dara-boknak illetve a használt nyersanyagoknak, minta technológiai elemzéseknek.

A klasszikus, François Bordes által kidolgozottmódszer az eszköztípusok arányának szemlélteté-sére és a franciaországi középső paleolitikus lelő-helyek iparainak összehasonlítására a kumulatívgörbe (Bordes & Bourgon 1951). Ezt a statisztikaiábrázolási módot később felső-paleolit együtte-sekre is használták, ami abból a szempontból lé-nyeges, hogy a neolitikus eszköztípusok ezekheznagyon hasonlóak (Sonneville-Bordes & Perrot

1953: 26). A kumulatív görbe lényege, hogy az elő-forduló eszköz típusok százalékos megoszlásátmutatja meg olyan módon, hogy az egyes adatokhalmozódva jelennek meg a görbén, száz száza-léknak véve az egész csoportot. Előnye, hogy a di-agramot végignézve azonnal láthatóak az összeha-sonlított lelőhelyek, iparok közötti finom különb-ségek is. Hátránya, hogy pontosan definiált eszköztípusokkal kell rendelkeznünk, amelyek az össze-hasonlítandó kategóriákra egyaránt használható-nak kell lenniük. Ez azonban gyakran még egy idő-beli horizonton belül, azonos kultúrák esetébensem teljesül, sajnos talán pontosan ezért ezt amódszert nem alkalmazza a neolit pattintott kö-vekkel foglalkozó kutatás, hiszen általánosan elfo-gadott, rögzített tipológia nem létezik. Az egyik ki-vétel Małgorzata Kaczanowska összefoglaló műve(KaczanowsKa 1985: 188). Mivel jelen feldolgo-zásban hasonló metódussal került feldolgozásramind a négy lelőhely, azonos tipológiai szempon-tokat alkalmazva, így érdemes lehet kumulatívgörbén ábrázolni a kapott adatokat (12. ábra).

103


12. ábra. Retusált eszközök százalékos aránya kumulatív görbén ábrázolva az egyes Vas megyei középső neolitikus lelőhelyekre vo-

natkozóan

Figure 12. Percentages of retouched tools shown as a cumulative curve, for mid-Neolithic sites in Vas County

Az elemzés három alappillére közül ez mutatjaa legnagyobb eltérést a lelőhelyek között. Haössze akarjuk foglalni, hogy mi az, amiben ha-sonlítanak egymásra, akkor ehhez azt érdemesmegemlíteni, ami egyáltalán nem jellemző egyikresem: nincsenek sem hegyek, sem vésők. Trapéz-ból és fúróból is kis arányt mutat mind a négyegyüttes, így elmondható, hogy a görbék lefutásaközéptájékon viszonylag homogén. Magkő esz-közökből sincs egyik lelőhelyen egy darab sem.A különbségek azonban elég markánsak, ezekközül is Bucsu együttesét kell kiemelni, amely aleginkább eltér a másik háromtól, itt a leghang-súlyosabb a vakarók, a csonkított pengék és a la-terális retusú pengék együttes aránya, egyéb típusszinte alig van jelen. A többi lelőhelyen is ezek do-minálnak, de nagyobb arányban találunk retusáltszilánkokat, „splintered” szilánkokat és kombi-nált eszközöket. Talán még ebből a szempontbólTorony jelent kivételt, ugyanis itt az utóbb emlí-tett típusok száma valamivel meghaladja a cson-kított és a laterális retusú pengékét.

A fenti négy lelőhelyen kívül a megyéből mégegy feltárásról került közlésre egy rövid előzetescikk. Szilasi Attila Botond hasonló korú, a Du-nántúli vonaldíszes kerámia kultúrájának kotta-fejes időszakába tartozó objektum kőanyagát kö-zölte Szombathely–Parkerdei lakóparkról (Szilasi2009). Az együttes nagyon érdekes: egy gödörből185 db kőlelet került elő, ami önmagában egy mű-hely közelségét valószínűsíti. Ezt az elgondolásta szerző által elvégzett technológiai szemléletűfeldolgozás meg is erősítette, hiszen a készítésminden fázisának nyomát sikerült megfigyelni.Ha százalékokban akarjuk kifejezni az egyes ka-tegóriák adatait, akkor azt láthatjuk, hogy vi-szonylag kevés a magkő (3,7%), magas a szilánkokaránya (60,6% szilánk, korrekciós szilánk, tab-lette), relatíve kevés a penge/pengetöredék (22,2%)és az eszközök aránya sem túl magas (4,3%). A 8 dbeszköz fele vakaró, van 1 darab fúró és három re-tusált szilánk, kaparó. A felhasznált nyersanyagokszemszögéből sem túl nagy meglepetés ez azegyüttes, nagyon nagy arányban dunántúli ra-diolaritot tartalmaz és előfordul még teveli kovailletve obszidián is.

Kitekintés távolabbi Dunántúli vonaldíszes,illetve Közép-európai vonaldíszes lelőhelyekkőeszközeire

Mindezek után érdemes egy távolabbi kitekintéstvégezni, hiszen a közvetlen közelben előfordulóhasonló lelőhelyek alacsony száma miatt szüksé-ges más, Dunántúli vonaldíszes, vagy még inkábbKözép-európai vonaldíszes körbe sorolható lelő-helyek pattintott kő iparaival való összehasonlí-tás. Małgorzata Kaczanowska 1985-ös monográ-fiájában több alapvető megállapítást is tett. Jelenesetben minket a szerző által meghatározott elsőkronológiai horizont és a Kárpát-medence nyu-gati területe érdekel. Az általa levont technoló-giai következtetésekhez nem sok mindent lehethozzátenni, az itt feldolgozott együttesekre is ér-vényesek a megállapításai, vagyis a magkövekalapvetően egy leütési felszínnel rendelkeznek,amelyen kevés preparálási nyom érhető tetten(KaczanowsKa 1985: 186). A leütési irány meg-változása a csökkenő magkő mérettel párhuza-mosan az elemzett anyagokban is megfigyelhetővolt, a pengék átlagmérete pedig hasonló értéketmutat, mint az ő elemzésében. Ami a szerző ti-pológiai elemzését illeti, az általa felvett görbéknem teljesen feleltethetőek meg az itt megjele-nőkéhez, mivel a típusok nem teljesen ugyanazokés nem teljesen ugyanabban a sorrendben kerül-tek fel az „x”-tengelyre (KaczanowsKa 1985: 188–189). Annyiban viszont hasonló, hogy az ő elem-zésében is a csonkított pengék, laterális retusúpengék és a vakarók elsődleges szerepet játsza-nak, az összes többi típus sokkal alulreprezentál-tabb, egységesen kiegyenlítettebb.

T. Biró Katalin cikkében jelent meg összefogla-lóan Iszkáz–Rétdomb-dűlő, Szentkirályszabadja,Veszprémpinkóc, Vászoly, Gyulafirátót, Baláca,Dunaalmás–Foktorok, Szentjakabfa–Somos ésSzécsény–Ültetés lelőhelyek rövid, összehasonlítóközlése, amelyek jelen esetben azért fontosak,mert mindegyikük a Dunántúli vonaldíszes kul-túra kései, Zselíz időszakába sorolhatóak (Biró1988: 158). Megállapításai összecsengenek az itttett megállapításokkal, a dunántúli lelőhelyekensem fordul elő nagy számban sem obszidián, semlimnokvarcit, valamint az előforduló típusok is

104


eléggé változatosak, sokszínűek, nem uralja egyér-telműen egyetlen eszköz sem. A Duna menti, vagyéppen attól keletre elhelyezkedő lelőhelyeken ettőleltérő a kép, már ami a nyersanyag összetételt il-leti. Például Szécsény–Ültetés lelőhelyen, mellyelegy későbbi publikáció is foglalkozott, viszonylagmagas arányt mutat az obszidián és a hidro- éslimnokvarcitok aránya (Horváth 2010: 284–296).

További adatok jelentek meg a Dunántúli vo-naldíszes kör fiatalabb fázisát illetően Békásme-gyer (BácsKay 1976), Kup–Egyes (Biró 1998: 46),Mencshely–Murvagödrök (Biró 1991), Nemesvá-mos–Balácapuszta (Biró et al. 1989) lelőhelyek-ről. Kup–Egyes lelőhelye a teveli kova eredetinyersanyagforrásához való közelsége és a rendkí-vüli szépségű kónikus magkövei miatt fontos,mindezek alapján speciális elosztó központ sze-repe is felmerült (Biró 2003: 14). Mencshely–Murvagödrök kivételes leletgazdagságával tűnikki a lelőhelyek közül, a sok magkő (15,6%), a mégtöbb szilánk (52%), az eszközök alacsony aránya(7,7%) ebben az esetben is egy kiterjedtebb kap-csolatrendszerrel rendelkező lelőhelyet sejtet,csak itt a bakonyi radiolaritra kihegyezve (Biró1991: 56). Az eszközök aránya kiegyenlített, bár avakarók némileg kisebb súllyal vannak jelen, minta csonkított darabok, a vésők és a fúrók. Nemes-vámos–Balácapusztán egy igen intenzív kőeszközkészítést mutató műhelygödör került elő, többmint 600 darab pattintott kőlelettel.

Részletes összehasonlításra ad lehetőséget Pár-kány/Štúrovo leletegyüttese is az itt közlésre ke-rülő leletanyagokhoz viszonyítva (KaczanowsKa1994: 115). Itt is lehetőségünk van a technológiaikategóriák összevetésére is a megjelenő eszköztí-pusok mellett, ráadásul az itt bemutatott együt-tesekhez közelítő nagyságrendű kövekről van szó:összesen 219 darabról. Ebből egy darab sem voltmagkő, szilánk 35,6%, penge 39,3%, eszköz pedig25,1%. Látható, hogy az értékek nagyságrendileghasonlóak az egyes kategóriáknál a fentebb ösz-szegzettekéhez (2. ábra). A nyersanyagok tekinte-tében szintén a radiolarit játszik fontos szerepet,41,9%-ot képvisel. Ennek a típusnak a legköze-lebbi előfordulása a szerző szerint ugyan a Gere-csében van, de az itt megjelenő fajtákat inkább aFehér-Kárpátokból származónak véli. A második

helyet 28,3%-kal a krakkói jura tűzkő képviseli, aharmadik helyen pedig az obszidián áll, termé-szetesen Tokaj környékéről. Ezzel együtt a radio-larit a legközelebbi nyersanyag, mintegy 120 ki-lométerről kerülhetett ide. A pengék átlagos mé-rete is hasonló, 50 mm körüli, noha a szerző meg-jegyzi, hogy a jura tűzkőből készültek valamivelhosszabbak. Az eszközök leltárját megtekintvemutatkozik a legnagyobb eltérés, ezen a lelőhe-lyen ugyanis a retusált darabok fele vakarókbóláll, a második helyen pedig a vésők állnak (12,7%).Nagyobb arányban vannak még jelen a fúrók(9,1%), a csonkított pengék (7,3%) és a retusált szi-lánkok (7,2%). Érdekes, hogy a többi típus is nagy-jából 1–2 százalékkal képviselteti magát, ugyan-akkor hegy itt sem fordul elő.

Még északabbra az általunk vizsgált területtől,Morvaországból Bylany települését is érdemes ittmegemlíteni, ugyanis ha térben nem is, de idő-ben mindenképpen közel áll az itt tárgyalt idő-szakhoz. Miroslav Popelka feldolgozása alapjánmódunk van rá, hogy csak a fiatalabb Vonaldíszeskultúra pattintott köveit hozzuk fel párhuzam-ként (PopelKa 1991). Ebben a horizontban aszerző összesen 663 kőleletet sorakoztat fel, amiszámszerűleg az itt közölt bucsui adatokkal állegy nagyságrendben. A párhuzam nem véletlen,némi számolgatás után az derül ki, hogy mindkétlelőhelyen nagyon alacsony a magkövek száma(2,3%), a szilánkoké magas (65,8%), a pengéké,pengetöredékeké (32,2%) pedig alacsony. Egyedülaz eszközöké mutat kisebb eltérést, ezekbőlugyanis 104 darab van, ami a 663-nak kb. a 16%-a. Ezt utóbbi csoportot tekintve más szempont-ból is nehéz az összehasonlítás, mivel a szerzőnélszereplő kategóriák nehezen összevethetőek azitt alkalmazottal, mindenesetre itt a legnagyobbszámban a vakarók vannak. Nyersanyagok szem-pontjából kevésbé mérvadó a párhuzamba állítás,ugyanis ezen a területen már láthatóan az északikovák fordulnak elő túlnyomó többségben, a leg-nagyobb számú csoport a krakkói jura tűzkőé, abalti erratikus tűzkőé és egy bizonyos finomszemcsézetű Skršin-i kováé. Ugyanezen a telepü-lésen egy olyan térbeli elrendeződési vizsgálatotvégzett el és mutatott be Petr Kvetina, amelyet ki-fejezetten a nem kerámia tárgykörébe tartozó le-

105


letekre hegyezett ki (Kvetina 2010). Vizsgálataannyiban előremutató, hogy komolyabb többvál-tozós statisztikát alkalmazott az egykori telepü-lési hulladék elemzésekor, de ez saját bevallás sze-rint is csupán egy kvantitatív szemléletű értéke-lés. Eredményei nem kifejezetten a leletek rész-letes elemzésén alapulnak, mindenesetre érdekestendenciát mutat meg, miszerint a település nö-vekedésével a hulladék egyre kevésbé kötődikegy-egy házhoz, sokkal inkább közösen kezelik, aházaktól távolabbi gödrökben.

Hasonló technológiai szellemű közlés jelentmeg Bicske–Galagonyás esetében is (Starnini1996). Ezen a lelőhelyen az idősebb Dunántúli vo-naldíszes kerámia kultúrája is képviseltette ma -gát, igaz, csak 31 darab ide köthető pattintott kő-lelettel. Számunkra azonban fontosabb a kottafe-jes fázis időszaka, amelyből valamivel használha-tóbb mennyiség, 84 darab került elő (Starnini1996: 161). Megnézve a technológiai kategóriákat,ezen a lelőhelyen is hasonló arányokat találunk,vagyis a magkövek száma tíz százalék (11,9%), aretusálatlan darabok száma hetven százalék(72,6%), a retusált eszközöké pedig szintén húszszázalék körül mozog (15,5%). Az eszközöket meg-vizsgálva a szokásos gazdag, ugyanakkor eltérőkészletet látjuk. Összesen 10 retusált darab for-dult elő, ebből egy véső, három vakaró, egy fúró,három csonkított penge, négy retusált penge éskettő tördelt „splintered” darab. Fontos hozzá-tenni, hogy a szerző az eszközök közé sorol kettő,retusálatlan, de mikroszkópikus használati nyo-mokkal rendelkező szilánkot is. A felhasználtnyersanyagok túlnyomó többsége itt is bakonyiradiolarit, elhanyagolható mennyiségű szarukő,limnokvarcit és egyéb kovák egészítik ki a képet.Ha kibővítjük az időbeli keretet, és figyelembevesszük az idősebb anyagokat is, akkor a Dunán-túli vonaldíszes kör idősebb fázisából további kőegyütteseket lehet itt felsorakoztatni. Inna Mate-iciucová jelentetett meg egy előzetes közléstBrunn I., IIa. és IIb. lelőhelyekről (Mateiciucová2002), amelyek az említett kultúra legidősebb fá-zisába tartoznak. A nyersanyagok ezeken a lelő-helyeken is főként a bakony vidéki radiolaritok-ból kerülnek ki, ugyanakkor fontos szerepet ját-szik egy a közvetlen közelben megtalálható, úgy-

nevezett Mauer-típusú radiolarit is. A főbb tech-nológiai kategóriák megoszlásait táblázatos for-mában kapjuk meg, az arányok azonban egy ki-csit érdekesebben alakulnak. Az itteni adatsorok-hoz leginkább a Brunn I. lelőhelyéi feleltethetőekmeg, 15,2% magkő, 61,9% szilánk, 2,9% penge és20% retusált eszköz fordul elő. A Brunn IIa. lelő-helyen ennél kevesebb magkő (4,6%), kevesebbszilánk (51,8%), több penge (29,9%) és kevesebbeszköz van (13,7%). A Brunn IIb lelőhelyen extrémmagas a magkövek aránya (46,4%) és extrém ala-csony az eszközöké (4,3%), míg a retusálatlan da-rabok aránya 35,8% és 13,5% a szilánkok javára. Azeszközök tipológiai megoszlása itt is a csonkítottpengék és a vakarók irányába tolódik el, viszont atrapézek száma is eléggé jelentős, valamint a fú-rókat is meg kell említeni.

Ugyanezen szerző frissebb publikációjában Ro-senburg lelőhelyével foglalkozott (Mateiciucová2009), amelynek a feldolgozása hasonló gondo-latmenet mentén folyt. A feltárt leletek száma itt127 darab volt, a szerző leválasztotta a 12 mm-nélkisebb leleteket a nagyobbakétól. A maradék 55darab nem tűnik túl reprezentatívnak, mindene-setre a kapott eredményeket érdemes megemlí-teni. A technológiai kategóriákat egyenként 7darab magkő (12,7%), 29 darab retusálatlan szi-lánk (52,7%), 7 darab retusálatlan penge/pengetö-redék (12,7%) és 12 darab eszköz (21,8%) képviseli.Látható, hogy újfent a jelen dolgozatban megje-lenő arány bukkan fel. A nyersanyagok terén szin-tén a bakonyi radiolarit az uralkodó, a másodikhelyen a közelebbről származó Krumlovský Les-iszarukő áll. Az eszközkészlet is a korábban ta-pasztaltak szerint alakul, vagyis igencsak külön-bözik minden eddig bemutatott együttesétől, afúrók képezik a legszámosabb csoportot, a máso-dik helyen a vakarók állnak, ezeken kívül előfor-dul még csonkított penge és tördelt „splintered”darab is.

Visszatérve Magyarországra, de ugyanebben akronológiai horizontban mozogva T. Biró Kata-lin jelentetett meg egy részletes közlést az egyiklegidősebb Dunántúli vonaldíszes együttesről,Szentgyörgyvölgy–Pityerdombról (Biró 2005). Azitt megjelenő adatsorok szintén a már az előző-ekben megismertek szerint alakulnak, magkőből

106


7%, retusálatlan szilánkból 53,9%, retusálatlanpengéből 15,6%, eszközből pedig 16% fordul elő(Biró 2005: 244). Az eszközkészlet viszont itt isteljesen egyéni módon alakul, egyforma aránybanvannak jelen a retusált pengék és csonkított pen-gék, egyúttal ez a két típus a leghangsúlyosabb.Tőlük alig marad el a vésők csoportja, majd afúrók, vakarók és trapézek következnek. A nyers-anyagokat tekintve ezen a lelőhelyen tulajdon-képpen csak a Bakonyban előforduló radiolaritokjátszanak szerepet.

Eltávolodva az egyes lelőhelyek anyagától jo-gosan merül fel az igény általánosabb következ-tetések levonására. Ilyen tágabb értelmezésrepélda Jacek Lech tanulmánya (Lech 2003), mivelnem csak egy lelőhely leletanyagát dolgozta fel,nyersanyag beszerzési stratégiákkal, régiós kap-csolatokkal és bányákkal is foglalkozott. Tizenkétlengyelországi és szlovákiai lelőhely adatsorairatámaszkodva különböző típusú telepeket különítel, attól függően, hogy a feldolgozás egyes pro-duktumai milyen arányban vannak jelen egy-máshoz képest. A nyersanyag forrásától függőenpedig annak áramlásában külön állomásokat kü-lönít el, az ahhoz legközelebb eső lelőhelyeken50% fölötti a retusálatlan szilánkok aránya, mígattól távolodva egyre nagyobb lesz a pengék és re-tusált eszközök súlya (Lech 2003: 23). Elemzésé-ben kiterjed a figyelme az olyan lelőhelyekre is,ahol közel s távol nem érhető el a jó minőségűkova, így kénytelenek rosszabb minőségből töb-bet kihozni, ami természetesen az együttes meg-oszlásában is meglátszik. Ábráin egy komplex,krakkói jura nyersanyag áramlására kiépítettközép-európai rendszer bontakozik ki.

Egy másik összefoglaló tanulmányban J. K. Koz-łowski és M. Kaczanowska a pattintott kőeszkö-zök készítésének hagyományát tekintette át az Al-földön a Körös kultúrától kezdve egészen a Bükkikultúráig (KaczanowsKa & KozłowsKi 2008).Munkájukban egy kulturális váltással magyaráz-zák az Alföldi vonaldíszes telepeken a magkövekés szilánkok magasabb arányát, véleményük sze-rint ez az eszközkészítésben a specializáció eltű-nését jelenti és annak áthelyeződését az egyesháztartások szintjére. A nyersanyagok tekinteté-ben fontos változás a távolsági nyersanyagok hát-

térbe szorulása és a helyi nyersanyagok előtérbekerülése. A Bükki kultúra időszakában viszontújabb változást rekonstruálnak az egyes telepekenmegjelenő speciális penge készítő műhelyek alap-ján (KaczanowsKa & KozłowsKi 2008: 18). Ilyenszempontból érdekes Szeleste-Szentkúti lelőhe-lyének szóródási térképe (13. ábra), ugyanis a lelő-hely nyugati végében rekonstruált műhely kör-nyékén lévő gödrökben láthatóan kevesebb pengeés pengetöredék került elő, mint a többi közelé-ben. A magkövek és szilánkok tekintetében ha-sonló eltérést a szóródásban nem lehetett megfi-gyelni, ebben az esetben tehát egy olyan műhely-ről lehet talán szó, amely inkább a magkövek elő-zetes kialakításával foglalkozott.

Egy harmadik összefoglaló munka ugyancsak2008-ban jelent meg a közép-európai vonaldíszeskör pattintott kőeszközeiről (Mateiciocová2008). Ebben a korábban említett Brunn am Ge-birge és Rosenburg mellett további alsó-ausztriai(Asparn an der Zaya Schletz, Kleinhadersdorf,Mold) és morvaországi (Brno–Ivanovice, Brno–Nový Lískovec, Kladníky, Kuřim, Nové Bránice,Přáslavice–Kocourovec, Těšetice–Kyjovice, Ved-rovice–Zábrdovice, Žopy) leletanyagok is feldol-gozásra kerültek. Az egyes együttesek részletes is-mertetése nélkül összefoglalóan elmondható,hogy a Jacek Lech által kidolgozott lelőhely kate-góriákat használva egy térbeli és időbeli pattin-tott kő hálózatot rekonstruál, mintegy a két előzőmunka szemléletét ötvözve. A Közép-európai vo-naldíszes időszak elején még csak formálódónyersanyag kapcsolatokat feltételez, ekkor túl-súlyban vannak az úgynevezett másodlagos esz-közkészítő települések (Mateiciucová 2008:102). Ezekre jellemző a helyben történő eszköz-készítés, önellátóak, viszonylag távol helyezked-nek el a nyersanyagforrástól – akár 80 km-re, amagkövek erős kihasználtságot mutatnak, a szi-lánkok és pengék aránya nagyjából egyenlő ésgyakori rajtuk a kéreg. A következő fázisban az el-sődleges eszközkészítő telepek hangsúlyosabbszerepet kapnak, ezek jóval közelebb vannak anyersanyagforráshoz – 20 km, nagyobb aránybantartalmaznak szilánkokat és hulladékokat a pen-géknél, a retusált eszközök aránya pedig csak10%. Az ilyen településeken már feltételezhetően

107


108


13. á

bra.

Peng

ék, p

enge

töre

déke

k sz

óród

ása

Szel

este

–Sze

ntkú

ti-d

űlő

lelő

hely

en

Figu

re 13

.Dev

iati

on o

f int

act a

nd fr

agm

enta

ry b

lade

s at t

he S

zele

ste–

Szen

tkút

i-dű

lő si

te

nem csak helyi igényeket szolgáltak ki (Mateici-ucová 2008: 101). A vonaldíszes kultúra legfiata-labb szakaszában az úgynevezett felhasználói te-lepülések kerülnek túlsúlyba, ahol az eszközök éspengék szinte kész formában érkeznek, a szilán-kok és hulladékok aránya kisebb, mint 50%, amagkövek pedig nagyon kihasználtak (Mateiciu-cová 2008: 101). Ezek jellemzően kisebb együtte-sek. Ebben az értelemben a répcelaki leleteink egyfelhasználói lelőhelyről árulkodnak, legalábbis ateveli kova nyersanyagát tekintve mindenképpen.Szeleste és Torony lelőhelyeken nagyobb arány-ban vannak szilánkok a pengéknél, így együtt atérképen lokalizált műhelykörzetekkel valamilyenszintű önellátásról tanúskodnak. A bucsui együt-tes kivétel, itt a leletek nagy száma, az eszközök ésmagkövek alacsony aránya talán egy elsődlegeseszközkészítő települést feltételez, ugyanakkor eza lelőhely van a legtávolabb a Bakonytól. A „splin-tered” darabok aránya is a fentebbi következteté-seket támasztja alá: Bucsu lelőhelyén nem jellem-zőek, míg a másik három településen nagyobbarányban számolhatunk velük. Felbukkanásuk aszűkösebb nyersanyag lehetőségeket sejteti, ezzela technikával nagyon kis darabokról, magkövekrőlis további apró szilánkokat lehet nyerni.

Összefoglalás

Talán az előző három tanulmány segítségévellehet a végső konzekvenciát a legjobban levonniés egyúttal illusztrálni, hogy milyen lehetőségekrejlenek a részletes technológia vizsgálatokban.Ezek a nyersanyagok feltérképezésével, meghatá-rozásával és a jól átgondolt eszköz tipológiávalkerek egészként képesek bemutatni még egy alignéhány tucatnyi leletszámmal rendelkező együt-test is. Ebben a tanulmányban a négy, kisebb Vasmegyei együttes elemzése további adalékot nyúj-tott ahhoz, hogy a nyugat-dunántúli régióban isteljesebb információkkal rendelkezzünk a neoli-tikus pattintott kövekről és a hozzájuk fűződőkapcsolatrendszerről. Még átfogóbb képet csakúgy lehet rekonstruálni, ha egyforma fontosságottulajdonítunk a miből-hogyan-mit kérdéseknek.A fentiekből ugyanis világosan látszik, hogy e kri-

tériumok közül pontosan a megjelenő eszközkészlet mutatja a legnagyobb változatosságot.Úgy tűnik, hogy a korszak különböző csoportjaitsokkal inkább a készítés mikéntje és a nyersanya-gokról megszerzett hagyományos tudás kapcsoltaössze. Ebből a szempontból tehát nem csak anyersanyag, a kő azonos a paleolitikummal, ha nemaz ahhoz viszonyuló szellem is. Elsőre úgy tűnhet,hogy egy végletekig funkcionális tárgycsoportrólvan szó, és kulturális determináltságról alig be-szélhetünk akkor, amikor a felhasználás meghatá-rozza a formát. Mégis a formához vezető úton na-gyon nagy szerepük van a több évszázados, akárévezredes, lassan változó hagyományoknak.

Irodalom

BácsKay E. (1976): Early Neolithic Chipped StoneImplements in Hungary. – Dissertationis Ar-chaeologicae 4(2): 1–110.

Biró K.T. (1988): Chipped stone industry of theLinearband Pottery Culture in Hungary. –Ar-chaeologia Interregionalis 240: 131–167.

Biró K.T. (1992): Mencshely-Murvagödrök kő-anyaga. – A Tapolcai Városi Múzeum Közlemé-nyei (1991) 2: 51–72.

Biró K.T. (1998): Lithic implements and the circu-lation of raw materials in the Great HungarianPlain during the Late Neolithic Period. – Buda-pest, Magyar Nemzeti Múzeum, 350 pp.

Biró K.T. (2003): Tevel flint: a special constitu-ent of the Central European LBC lithic inven-tories. – In: Burnez-Lanotte L. (ed.): Produc-tion and Management of Lithic Materials in theEuropean Linearbandkeramik. Oxford, BAR In-ternational Series 1200, pp. 11–17.

Biró KT. (2005): The lithic finds from Szent-györgyvölgy-Pityerdomb. – Antaeus 28: 217–251.

Biró K., Palágyi S.K. & Regenye J. (1989): Tech-nológiai megfigyelések a Nemesvámos, Balácapusztai őskori lelőhely kőeszközanyagán. – Ba-lácai Közlemények 1: 47–93.

Biró K.T., Regenye J., Puszta S. & ThamónéBozsó E. (2010): Előzetes jelentés a Nagytevel-Tevel-hegyi kovabánya ásatásának eredménye-iről. – Archaeologiai Értesítő 135: 5–25.

109


Bordes F. & Bourgon M. ( 1951): Le complexemoustérien: Moustériens, Levalloisien et Taya-cien. – L’Anthropologie 55: 1–23.

Horváth T. (2010): Untersuchungen zu den Ste-inrohmaterialien und Steingeräten von Szé-csény-Ültetés. – Antaeus 31–32: 284–296.

KaczanowsKa M. (1985): Rohstoffe, Technik undTypologie der neolithischen Feuersteinindustrienim Nordteil des Flussgebietes der Mitteldonau. –Warszawa, Państwowe Wydawnictwo Nau-okowe, 212 pp.

KaczanowsKa M. (1994): Erwägungen über dieSpaltindustrie aus Štúrovo. – In: PavúK J. (ed.):Ein Siedlungsplatz der Kultur mit Linearkeramikund der Želiezovce-Gruppe. – Nitra, Archäolo-gische Institut der Slowakischen Akademie derWissenschaften, pp. 115–121.

KaczanowsKa M. & KozłowsKi J.K. (2008): TheKörös and the early Eastern Linear Culture inthe northern part of the Carpathian Basin. – In:Luca S.A. (ed.): The Carpathian Basin and itsRole in the Neolithisation of the Balkan Penin-sula. Acta Terrae Septemcastrensis 7: 9–37.

Lech J. (2003): Mining and siliceous rock supplyto the Danubian early farming communities(LBK) in Eastern Central Europe: A secondapproach. – In: Burnez-Lanotte L. (ed.): Pro-duction and Management of Lithic Materials inthe European Linearbandkeramik. Oxford, BARInternational Series 1200, pp. 19–30.

Marosi S. & Somogyi S. (szerk.) (1990): Magyar-ország kistájainak a katasztere I. – Budapest, MTAFöldrajztudományi Kutató Intézet, 1023 pp.

Mateiciucová I. (2002): Silexartefakte der Ältes-ten und Älteren LBK aus Brunn am Gebirge,Niederösterreich. (Vorbericht) – Antaeus 25:169–187.

Mateiciucová I. (2004): Mesolithic tradition andthe origin of the Linear Pottery Culture (LBK).

– In: LuKes A. & Zvelebil M. (eds.): LBK Dialo-gues. Studies in the formation of the Linear Pot-tery Culture. Oxford, BAR International Series1304, pp. 91–107.

Mateiciucová I. (2008): Talking Stones: Thechipped stone industry in Lower Austria andMoravia and the beginnings of the Neolithic inCentral Europe. – Dissertationes ArchaeologicaeBrunenses/Pragensesque 4: 1–357., Brno, Ma-sarykova Univerzita.

Mateiciucová I. (2009): Silexartefakte. – In:Lenneis E: Rosenburg im Kamptal, Niederöster-reich. Universitätsforschungen zur prähistoris-chen Archäologie, 164., Bonn, Dr. Rudolf Ha-belt GmbH, pp. 93–105.

PopelKa M. (1991): Chipped stone industry. – In:Pavlú I. & Rulf J. (eds.): Stone industry from theneolithic site of Bylany. Památky Archeologické85: 277–365.

Sonneville-Bordes D. de & Perrot J. (1953):Essai d’adaptation des méthodes statistique auPaléolithique supérieur. Premier résultats. –Bulletin de la Société préhistorique de France50(5–6): 323–333.

Starnini E. (1996): The stone artefacts. – In:MaKKay J., Starnini E. & TuloK M. (eds.): Ex-cavations at Bicske-Galagonyás (Part III.) TheNotenknopf and Sopot-Bicske cultural phases.Trieste, pp. 151–220.

Szilasi A. B. (2009): Techno-tipológiai megfigye-lések a Szombathely, Parkerdei lakópark őskoritelepének pattintott kőleletein. Előzetes jelen-tés a 276. objektum pattintott kőeszközeiről. –In: Bende L. & Lőrinczy G. (szerk.): MedinátólEtéig. Régészeti tanulmányok Csalog József Szü-letésének 100. évfordulójára. Szentes, Koszta Jó-zsef Múzeum, pp. 231–237.

110


Documents

Szeleste-Szentkúti dűlő pattintott kőleletei