Holokauszt1944

Magyarország

Paksa Rudolf

A zsidóság lélekszáma 1933-1950

Zsidóság létszáma

1933(fő)

1950(fő)

Változás (fő)

Változás (%)

Európában összesen

9,5 millió

3,5 millió

6 millió

-63,2%

Világban összesen

15,8 millió

10,5 millió

5,3 millió

-33,5%

Volt-e holokauszt?

További kétségekre, kérdésekre válasz:

Kádár Gábor – Vági Zoltán: Holokauszttagadás

Konfliktuskutato.hu

Szélsőségkutatás menüpont alatt

A holokauszt elméleti háttere: a fajelmélet

A 19. század a biológia százada– Evolúció (Charles Darwin: A fajok eredete, 1859) – Örökléstan alapjai (Gregor Mendel, 1865)– Növénynemesítés, állattenyésztés > ember ?

Arthur de Gobineau: Esszé az emberi fajok közti egyenlőtlenségről (1853-1855)A történelem mozgatórugója a három emberi faj (fehér, sárga, fekete) keveredéséből származik

Herbert Spencer – szociáldarwinizmus H.S. Chamberlain: A tizenkilencedik század alapjai (1899)

Elzsidósodás elkorcsosítja az árja Európát Alfred Rosenberg: A huszadik század mítosza (1930)

Az árja faji tisztaság tökéletes és örökéletű civilizációhoz vezet

A fajtisztaság elve

Cél: a nemzet biológiai erejének maximalizálása

Eszköz: a nem fajtiszta vagy abnormális személyek kiszelektálása

Kit kell kiszelektálni?– Szellemi és testi fogyatékosokat– Bűnözőket– Homoszexuálisokat– Zsidókat és cigányokat– A nácizmus javíthatatlan politikai ellenfeleit

A holokauszt gyakorlatának kialakulása:az elüldözéstől a haláltáborokig

1939 előtt: megfélemlítés és elüldözés, DachauDE: Világháború kirobbanásával a határok lezárulnak, megszállt területeken is sok a zsidó

1939-40: Gettósítás a lengyel Főkormányzóságban 1940 nyara: Madagaszkár-tervDe: kevés a hajó + a tengereket brit flotta uralja

1941 Einsatzgruppék tisztogatásai a szovjet területen (ide sorolható Kamenyec-podolszkij is)

1941 július Heydrich kidolgozza az Endlösung-tervet1941 végén Hitler elrendeli az Endlösung végrehajtását1942. január 20 Wannsee-i konf.: itt ismertetik a tervet

A holokauszt lényege

Endlösung = végleges megoldásCélja: Árja fajtisztaság „elrontóinak” kiszelektálása (szellemi és testi fogyatékosok, homoszexuálisok, zsidók, cigányok, a nácizmus „javíthatatlan” politikai ellenfelei)

Módszere: munkaképtelenek elpusztítása munkaképesek halálra dolgoztatásaEszköze: Koncentrációs táborok rendszere

Koncentrációs táborok rendszere

Több ezer kisebb-nagyobb tábor Minta: Dachau 1933-1945 Holokauszt „fővárosa”: Auschwitz 1941-1945

Egy „magyar” tábor: Mühldorf (Dachau egyik külső tábora)

www.holokausztmagyarorszagon.hu

Magyarország és a holokauszt

Zsidóság létszáma

1933(fő)

1950(fő)

Változás (fő)

Változás (%)

Trianoni Magyarorszá

g

445 ezer

190 ezer

-255 ezer

-57,3%

DE: revízióval növelt országterületen: 725 ezer zsidó éltKamenyec-Podolszkij (1941 nyara) – kitelepítés háborús területreÚjvidéki razzia (1942 január) – etnikai tisztogatás1944 május-július: 437 ezer vidéki zsidó deportálása1944. október 15 után: több tízezer halott (munkaszolgálatos, nyilasterror)

Antiszemitizmus kialakulása

A zsidó lakosság szám ának növekedése

02004006008001000

ezer fő

Zsidók szám a(ezer fő)

Ö sszlakosságnövekedésitrendje

Zsidóság aránya az összlakosságon belül (% )

19101900189018801869

18601850

184018301825181518051795

1784/870

1

2

3

4

5

6

Zsidóság elhelyezkedése, 1910

A magyarországi zsidó társadalom

18. század végéig a zsidó közösség nagyjából egységes– Eltérő irányzat a haszidok: spirituális lelkiségi mozgalom

Reformkortól: Ortodox – Neológ szakadás: hagyomány kontra modernizáció, népnyelvűség, asszimiláció– Status quo ante: ortodox-neológ vitában egyik oldalra se állók

Emancipáció– 1867:XVII. tc. polgári és politikai jogok kiterjesztése izraelitákra

– 1895:XLII. tc. izraelita vallás egyenjogúsítása Urbanizálódás Cionizmus: zsidó nacionalizmus

– Cél: zsidó nemzetállam (Palesztinában)– Herzl Tivadar

Ideológiává tett antiszemitizmusIstóczy Győző

1875 antiszemita mozgalom 1878 beszéde: Mo. ne legyen Új-Palesztina!

1880 Magyarországi Nem Zsidók Szövetsége 12 Röpirat (1880-1892), Füstölő c. élclap (1881)

1882 tiszaeszlári vérvád 1882 drezdai első antiszemita kongresszus 1883 Országos Antiszemita Párt 1884. évi választáson 17 mandátum, később a párt eljelentéktelenedik

Az antiszemitizmus két változata

Kulturális (asszimilációs): a zsidóság idegensége kulturális eredetű, a megoldás az asszimiláció (nyelvi, kulturális, vallási)

Biológiai (kirekesztő): a zsidóság idegensége biológiai eredetű, a megoldás az elkülönítés és a kitelepítés

Kulturális

Biológiai

Bethlen István

Bangha Béla

Szálasi Ferenc

Méhely LajosBosnyák ZoltánEndre LászlóIstóczy

Győző

Prohászka OttokárHorthy MiklósGömbös Gyula

Zsidótörvények Magyarországon 1938:XV.tc. 1. zsidótörvény

kereskedelmi és értelmiségi szakmákban max. 20% az izraelita vallásúak aránya

1939:IV.tc. 2. zsidótörvény ipar: max. 12%, értelmiség: max. 6%, állami alk.: 0% a zsidó származásúak arányazsidó származás: akiknek min. 1 szülő vagy 2 nagyszülő izraelita

1941:XV.tc. 3. zsidótörvényFajtisztasági törvény a nürnbergi törvények mintájára tiltja a zsidók és nem zsidók házasságát és nemi kapcsolatát

1942:XV.tc. „4. zsidótörvény” Zsidók tulajdonszerzésének korlátozása, „árjásítás” megalapozása

(1945:IV.tc. Szálasi-féle zsidótörvény)Zsidók és nem zsidók közti házasság felbontásáról

Ki a felelős a magyar Ki a felelős a magyar holokausztért?holokausztért? Kizárólag a nácik?Kizárólag a nácik? Szálasi és a hungaristák?Szálasi és a hungaristák? Horthy?Horthy? A Sztójay-kormány?A Sztójay-kormány? Csendőrök, tisztviselők, Csendőrök, tisztviselők, MÁV?MÁV?

A politikai elit egésze?A politikai elit egésze? A társadalom „passzivitása”?A társadalom „passzivitása”? A zsidó vezetők?A zsidó vezetők?

A német megszálló erők szerepe és

a magyar politikai elit felelőssége

A megszálló erők nagysága

Eichmann-kommandó: csekély létszámú Német megszálló erők létszáma viszont nem jelentéktelen

Április 1. 70.000 fő

Május 1. 51.300 fő

Június 1. 46.507 fő

Július 1. 64.009 fő

Augusztus közepe

309.000 fő

Augusztus vége

500.000 fő

Szovjet megszálló haderő

1956. október 23 előtt

~ 30.000 fő

Forradalom idején

~ 60-65.000 fő

1991-ben 44.668 fő

Horthy felelőssége

Legkésőbb 1943-ban Horthy már tud arról, hogy a nácik célja a zsidóság kiirtása

– A klessheimi ultimátum (1944. március 18.): Horthy nem mond le > stabilitás látszatát kelti Új kormányt nevez ki (Imrédyt nem nevezi ki miniszterelnökké, de a Sztójay-kormányban Imrédyék is helyet kapnak)

Fokozzák a háborús részvételt (katonák száma, németeknek szállított hadianyag, élelmiszer)

A németek szabad kezet (és a magyar államigazgatás segítségét) kapják a magyar zsidóság deportálásához

Hitegetés: ha mindez rendben teljesül, visszaállítják az ország szuverenitását

Horthy felelőssége 2.

+ 1944 júniusától megnövekedett mozgástér A fővárosi zsidóság deportálásának leállítása

Lakatos-kormány kinevezése Fegyverszüneti szándék, kiugrási kísérlet

– 1944. október 16-án (fia életével megzsarolva) átadja a hatalmat Szálasinak

A Sztójay-kormányszerepe

Végrehajtja a klessheimi ultimátumot A társadalom megfélemlítése és korrumpálása

Az ország gazdasági és katonai kapacitásait alárendeli a német háborús elvárásoknak

Magyar antiszemiták képmutató és cinikus szimbiózisa a német holokauszttal (Veesenmayer összesítése szerint 1944. júliusáig 437.402 deportált személy)

„Figyelmeztetek mindenkit, hogy különösen a zsidó-kérdés felgöngyölítésének mikéntje, vagy menete kérdésében, a tett intézkedéseket és azok végrehajtását, amennyiben a jogkereső közönség és általában arra illetéktelenek előtt kifogásolni, becsmérelni, vagy kritizálni fogja, úgy vele szemben, - személyre való tekintet nélkül, - a legszigorúbban fogok eljárni és a fegyelmi eljárás megindításának kezdeményezésén felül internálása iránt is intézkedni fogok.”

Az undor a gyűlölet nyelve

A Szálasi-kormány 1944.X.16-1945.III.28.

Totális háború német oldalon

Hungarista állam: egypártrendszerű totális diktatúra

„Zsidókérdés”: kitelepítés, túszok, „kölcsönadás”, halálmenetek és Dunába lövések

A Szálasi-kormány „zsidópolitikája” háború után helyreállítás során munkaerő, majd kitelepítés a Kárpát-medencéből (vagyon nélkül)

„fajilag idegenek”, ezért szeparálandók (1945:IV. tc.)

túszok > gettó „kölcsönadás” munkaszolgálatra > halálmenetek Dunába lövések = egyéni akciók, „túlkapások”

Summa: Szálasi és a hungaristák felelőssége (Antiszemita hangulatkeltés még ellenzékből) Kormányon a holokauszt 2. szakaszáért (1944 ősztől)

Szabadjára engedett pártszolgálatosok

A „társadalmi passzivitás” okai

Meggyőződésből Érdekből

Félelem, tekintélytisz

telet Ellenállók és embermentők

Miért nem tört ki ellenállás, lázadás a zsidóság részéről?

Állampolgári lojalitás (törvények és rendeletek alapján magyar hivatalok és csendőrök intézkednek)

Horthy stabilizáló szerepe (túlzott paternalizmus)

Képtelenek elhinni, hogy ez velük megtörténhet

A remény, hogy az adott személy és családja megúszhatja <> önfeláldozó „hősködés”

„Ha ellenállunk, még rosszabb lesz.” Hozzászoktak, h egyre többet vesznek el tőlük

Miért fontos a holokauszt?

A holokauszt nem csak zsidó sérelem A zsidónak bélyegzett magyarok elpusztítása Magyarország vesztesége

A holokauszt annak bizonyítéka, hogy a modern és felvilágosult Európa is képes embertelen, barbár cselekedetekre

Mindaddig, amíg sokan adnak hitelt a világméretű zsidó összeesküvés meséjének, addig nem értettük meg a történtek tanulságait

Köszönetmondás

A kutatás a TÁMOP-4.2.4.A/2-11/1-2012-0001 Nemzeti Kiválóság Program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

https://tti.academia.edu/RudolfPaksa