KISGRAFIKA48. évfolyam. Megjelenik egy évben négyszer.

Kiadja a „Kisgrafika Barátok Köre Grafikagyűjtő és Művelődési Egyesület”.

Postacím: 1538 Budapest, Pf. 519., internetcím: www.kisgrafika.hu

Szerkesztőbizottság: dr. Arató Antal, Király Zoltán, dr. Soós Imre

Felelős kiadó: Palásthy Lajos titkár; e-mail: info@kisgrafika.hu

2009/1KÉSZÜLT A NEMZETI CIVIL ALAPPORGRAM TÁMOGATÁSÁVAL

T A R T A L O M

Titkári beszámoló a 2008. évről (Palásthy Lajos)

Volt egy álmom… (Csiby Mihály)

Varga Péter András kiállítására (Ürmös Péter)

Kerékgyártó László: Őszi reggel c. kiállítására (Ürmös Péter)

Fery Antal metszetei a Ráday utcában (Soós Imre)

Goya szörnyei bennünket is riogatnak (Soós Imre)

Diskay kiállítás a Széchenyi Könyvtárban (Soós Imre)

Szyksznian Wandáról (Ligeti Gábor)

HÍREK – LAPSZEMLE – KÖNYVESPOLC – PÁLYÁZATOK

KÉSZÜLT A NEMZETI CIVIL ALAPPROGRAM TÁMOGATÁSÁVAL

Kerékgyártó László, CAD (2008) 100×70

2 KISGRAFIKA 2009/1

TITKÁRI BESZÁMOLÓ A 2008. ÉVRõL

A 2008. év legjelentősebb eseményei közé tartozik interne-tes honlapunk elindítása. A későbbiekben angol nyelvű szö-veggel is elérhető lesz. Igyekszünk a friss híreket is feltenni.Költsége 32 904 Ft volt.

A Nemzeti Civil Alapprogramtól 490 000Ft vissza nem té-rítendő működési célú támogatást kértünk, 100 000 forintotkaptunk. Mint országos szervezet, csak elektronikus úton pá-lyázhatunk, ami rendkívül sok problémát vetett fel. KatonaCsaba és Kas Iván segítsége nélkül nem valósulhatott volnameg a pályázatunk. Szélessávú internethozzáférés nélkül nem tudtunk volnapályázni. Nem a mi dolgunk eldönteni,hogy az esélyegyenlőség így aztán ho-gyan valósul meg. Már 2008-ban is úgyvolt, hogy a pályázóknak 3000 forintotkell fizetni, hogy pályázhassanak. De aminisztérium átvállalta a költséget, és2009-ben is így határoztak. 2009-benújra megkíséreljük a működési célú tá-mogatás pályázását. Ugyancsak nem ami dolgunk annak bírálata, hogy ha márelektronikusan csatolni kellett az alap-szabályzatunkat és az előző évi mérleg-beszámolót, miért kellett azt az összegmegítélése után papíralapon is beadni,további nyolc papíralapú nyilatkozattalegyütt. (Pl. nemleges adóigazolás azAPEH-től, a Vámhivataltól, a kerületi Polgármesteri Hivataladóosztályától, a Fővárosi Főpolgármesteri Hivataltól stb.)

A budapesti csoport a Józsefvárosi Galériában tartotta szo-kásos havi összejöveteleit. A szegedi csoport szintén tartott havonta klubnapot, a Somogyi Könyvtárban. Mindezen ese-ményekről lapunkban rendszeresen beszámoltunk. Hajdúbö-szörményben Csernáth Gábor aktív közreműködésével mintegy10 fős csoport alakult.

Előzetes intézőbizottsági határozat alapján a 10 évnél ré-gebbi külföldi folyóiratanyagunkat átadtuk az IparművészetiMúzeum könyvtárának. 2009-ben pedig a 20 évnél régebbi irat-anyagokat tervezzük a Központi Levéltárnak átadni. Ezt Ka-tona Csaba intézőbizottsági tag fogja lebonyolítani.

Elindítottuk a tervezését a 2009. évi 50 éves jubileumi ün-nepségeknek. Tervek szerint jubileumi könyvet jelentetünk meg300 példányban, melyben elhunyt grafikus és gyűjtő tagjaink-ról emlékezünk. Továbbá egy mappát adunk ki, melyben kor-társ grafikusok szerepelnek, természetesen a korlátozottlehetőségeknek megfelelően, csak kevesen. A kialakult prog-ramot lapunk utolsó oldalán ismertetjük. Sajnos, szponzorokat

nem tudtunk találni. Így aztán a tartalékainkból kell majd fe-dezni ezen kiadásainkat. Bár a 2009. évet elindítottuk az eddigitagdíjakkal (belföldi tagok 1500 Ft/év, külföldiek 30 Euro), ké-sőbb egészen bizonyosan – figyelembe véve a folyamatos áre-melkedéseket – hozzá kell nyúlni a tagdíjak kérdéséhez.

Az április 18-án megtartandó Országos Találkozón a Ju-bileumi évkönyvet és a Mappát csak azoknak tudjuk át-adni, akik a 2009. évi tagdíjat addig befizetik. A tagok szívesmegértését kérjük.

A 2008. évet a tartalékként szereplő 1 500 000 forinton felülaz OTP-nél a folyószámlán 160 931 forinttal zártuk. A kézi-pénztárban 110 064 forint volt. Adósságot vagy kifizetetlenszámlát 2009-re nem hoztunk át. Bár az intézőbizottság még2007. év végén lehetővé tette nagyon indokolt esetben a tarta-lékhoz való hozzányúlást, 2008-ban erre nem volt szükség.

Nemzetközi téren a Pekingben megtartott NemzetköziKongresszus volt kiemelkedő esemény.

Palásthy Lajos titkár

VOLT EGY ÁLMOM…

Amikor még tevékenyen próbáltam részt venni a KBKmunkájában, meggyőződtem arról, hogy ez a kevés létszámú,de jelentős személyiségekből álló kör,az eddigi tiszteletreméltó tevékenysé-gén túl is képes még többet is a ma-gyar közművelődés asztalára tenni.

Pl. álljt kiáltani azoknak, akik elra-bolták népünktől magyar szavainkat,megfertőzték értelmes szép beszédün-ket.

Álljt kiáltani a kultúrszemetet ránkömlesztőknek!

Igen, álljt képes mondani a nagymúltú, a nemzetközi vérkeringésbenélt, a mai napig élő KBK a jeles művész, a fanatikus gyűjtő, aműfajt szerető és pártoló tagsága egy kicsinyke papírlappal, le-gyen az ex libris vagy alkalmi grafika.

A fent leírt gondolatokkal összefüggő álmom volt 1981-ben, olvasom akkor írt jegyzeteimben. Természetesen, amikora társaság néhány tagjának elmeséltem álmomat, kikacagtak.Igazuk volt! Ebben az időszakban valóban képtelenség lettvolna álmom megvalósítása. De most azért szólok, megvan azálom megvalósításának lehetősége…?

…akkor, ha a KBK vezetőségében, de bárki másban a tag-ság közül van annyi kurázsi, mint azoknak az elődöknek, me-lyek a sötét korszak ellenére ötven esztendővel ezelőtt életrehívták a KBK-t.

…akkor, ha vannak és lesznekolyan művészek, akik alkotásaikkalképesek népünket a magyarságtudatmagasztos világába emelni.

…akkor, ha a KBK jeles elitje nema múlt dicső napjainak langyos vizé-ben dagonyázik, hanem él a ma adtainternet lehetőségével. Talán éppen aKBK részére találták ki az internetet,azért, hogy megtaláljanak, megszólít-sanak minden olyan személyt, akivagy egyetértésből, vagy hiúságból aHorváth Jenő tusrajza az 1930-as évekből, 45×125

Csiby Mihálylinómetszete, X3,

47×33Kőhegyi Gyulafametszete, X2(2008), 61×29

2009/1 KISGRAFIKA 3

KBK elkövetkező évtizedeinek patrónusa lesz. Hát ilyen sze-mélyeket érdemes egy KISGRAFIKA számmal megtisztelni, aKBK „életrajzát” mellékelve.

Tömérdek grafikai anyag hever szerte az országban, múze-umokban, magángyűjtők fiókjában. Ezt az anyagot senki nemlátja. Még a kör tagjai sem. Ezt a nagyértékű, de perifériára szo-rult műalkotástömeget sem a múzeumok, sem a magángyűjtőknem képesek láttatni, közkinccsé tenni, nem beszélve annakmeghatározott rendszerbe való feldolgozásáról. A múzeumok-nak (mondják) nincs kapacitásuk, hogy az egyetemes kultúrakisgrafikai kincsestárát bemutassák, egyáltalán érdemlegesenfoglalkozzanak vele.

Az egykori és azóta is mindig visszatérő álmom egy kisgra-fikai múzeum létrehozása. Van baba, csipke, pipa, kályha,rádió, mozdony meg egyéb múzeum. Elszomorító, hogy nemvalósulhatott meg Magyarországon (szégyellem leírni azt, hogyennyire tehetetlenek, ennyire fantáziátlanok vagyunk mi ma-gyarok) a nyugati országok mintájára egy nemzeti kultúra min-den motívumának csodás hagyatékát őrző, bemutató múzeum.

Tudom jól, a valaminek megvalósítása nem megy egyiknapról a másikra, de legalább az általam felvetett gondolatotéltetni, az „alapkövet” lefektetni, erőt adni a KBK eljövendőötven évének nyitányaként, a jövő nemzedék számára.

A leírtakkal lehet egyetérteni, lehet tudomásul sem venni,de mégis dixi et salvavi animam meam.

Csiby Mihály(E cikket vitaindítónak, gondolatébresztőnek tekintjük, vár-

juk tagjaink észrevételeit, véleményét.)Szerk.

ÜRMÖS PÉTER MEGNYITÓBESZÉDEVARGA PÉTER ANDRÁS KIÁLLÍTÁSÁN

(Újpest, 2008. október 18.)

Tisztelettel köszöntöm barátainkat, vendégeinket és mind-azon művészetszerető érdeklődőket, akik Varga Péter Andrásgrafikusművész itthoni megnyitójára jöttek el. Itthonit mond-tam, hiszen ő itt lakik Újpesten, így méltán számíthat a kerületiművészetbarátok érdeklődésére.

A meghívóból már ismerhetjük az életútját, de a munkás-sága nem szűkíthető le arra a néhány adatra, amelyet itt rövidenolvashatunk.

Kitűnő szegedi művésztanárok vezetésével nyeri el rajzta-nári diplomáját, és valóban elhivatott rajzpedagógusként tevé-

kenykedett évtizedekig. 1971-től a ferencvárosi KézműipariSzakiskola tanára, majd pedig művészeti igazgatóhelyettesenyugdíjba vonulásáig. Tanítványok sora emlékezik rá jó szív-vel és hálával. A tanítás mellett a művészetszervező munkás-ságára kell felhívnom a figyelmet; ez időben egybeesik azIparművészeti Egyetemen folytatott tanulmányaival. Ezek

révén és eredményeképpen ráé-rez azokra a lehetőségekre,amelyek segítik álmai megvaló-sításában; közreműködésével aKézműipari Szakközépiskolá-ból Jaschik Álmos MűvészetiSzakiskola válik, amely ma Bu-dapest második művészeti szak-középiskolája. Megint csak az őközreműködésével lesz sikereskiállítás-sorozat a kőbányai Pa-taky Művelődési Központbanévről évre megtartott Mesterekés Tanítványok című tárlat, aholművésztanárok és diákjaikmunkái bizonyítják a magasszintű képzés eredményességét.Közben arra is van energiája,hogy a Kisgrafika Barátok Köre(amely 2009-ben ünnepli a há-ború utáni újraalakulásának öt-Varga Péter András, CAD (2008), 58×70

Varga Péter András, 136×86

Varga Péter András, CAD(2008), 76×39

4 KISGRAFIKA 2009/1

venedik évfordulóját) kiállításainak szervezője és segítője le-gyen. Álmai közt szerepelt egy olyan művészkollégákból állószellemi műhely létrehozása, amelyhez hasonlatos volt a hu-szadik században például a Gresham-kör. Ennek egy állomásavolt az iskola művésztanáraiból megalakult Jaschik-kör, amelybemutatkozó kiállítását Óbudán láthatták az érdeklődők.

A következőkben a jelen kiállítás munkáiról szólok, ezeklegtöbbje a kisgrafika műfajába sorolható. A kisgrafika gyűjtő-fogalom: a könyvjegytől az alkalmi grafikáig, az in memoriamlapoktól a hommage lapokig, a kisméretű képgrafikáktól az al-kalmazott grafikákig sok minden beletartozik.

Ahogy a fentiekben elmondottak mutatják, alkotói mun-kásságának több vonulatát követhetjük nyomon. Ez részben kö-tődik az alkalmazott technikákhoz, részben pedig a megjelení-tett témák szerint köthetjük csokorba a műveit.

Kezdjük Ráskai Leaáltal a XVI. században írtHalál Himnuszához készí-tett rajzsorozatával. A kal-ligráfia és az egyedi rajzegymás kiegészítésekéntidézik fel a középkori kó-dexírás tradícióit. Ha a nap-jainkban legújabban elter-jedt számítógépes szöveg-szerkesztéssel készült írás-művek „nagyipari előállítá-sára” gondolunk, akkor ér-tékelhetjük csak igazán azta kódexmásoló szerzete-sekhez hasonlatos alázatos-ságot, ahogy az alkotó egyilyen kézírásos lapot elké-szít. Az egyik legkedve-sebb emlék lehet egy ha-sonló kézírást ajándékbankapni. Nem véletlenül szer-veznek külföldön ilyen jel-legű kalligráf tanfolyamo-kat. Visszatérve az itt lát-ható grafikákhoz, VargaPéter úgy jelenítette megRáskai Lea gondolatait,hogy az írott sorokat rajzileleményekkel is kiegészí-tette.

Hangulatilag sokkalfelemelőbb Szent FerencNaphimnusza, amelyet azelőzőekhez hasonló kidol-gozottság jellemez, Varga Péter biztos kézzel rója a sorokat,ilyenkor a javításra nincs lehetőség, hacsak az újrakezdést nemszámítjuk.

Áldjon Uram, Téged földanya nénénk,Ki minket hord és enni ad,És mindennemű gyümölcsöt terem,füveket és színes virágokat.

Ha bárkiben felmerül az a gondolat, hogyan kerülnek egyképzőművészeti kiállításra ezek az írásművek, a választ meg-

adják azok a XIX-XX. századi stílusirányzatok (szecesszió ésaz avantgárd), amelyek önálló képi kifejező eszközzé és kom-pozíciós elemmé avatták a betűformákat és a feliratokat.

De lépjünk át a következőkben az igazi képgrafikákra, aholaz alkotó már sokszorosító grafikai eljárást is alkalmaz. VargaPéter András olyan technikát keresett, amelyben mind a felira-tok, mind pedig a kézirajz azonos értékű módon reprodukál-ható: ezt a lehetőséget pedig a szitanyomás kínálta. A korábbanmár az ipari termelésben használatos eljárást a XX. század ele-jétől alkalmazzák a művészi grafikában. A fototechnikai úton aszitaszövetre vitt rajz vegyi kezeléssel úgynevezett negatív sab-lonformává alakítható és azután a szitaszöveten áthúzott nyom-dafestékkel korlátlan számban sokszorosítható. Témábanmegint tradicionális motívumokból választ, így készülnek azÁrpád-kori és későközépkori (Csempeszkopács, Egregy) temp-

lomok rajzai. Ugyanak-kor a családi kötődésekokán szívesen ábrázolselmecbányai emlékeket.

Alázatos képíró mód-jára újrajeleníti II. András1224-ben adományozottnémet nyelvű szász ki-váltságlevelét. Emlékla-pot készít a selmecbányaiMS mester – egy távolifestő ősének – tisztele-tére. Némely lapján pedigtermészeti formák, nőialakok úgy jelennek meg,mintha csak ujjgyakorlat-ként készültek volna, ésközben őrzik a toll-, il-letve vonalvázlatok fris-sességét. Új „ver sacrum”a bécsi szecesszió jel-mondatának mai értelme-zése azt sugallja, hogy új„szent tavaszra” vanszükségünk. A „Virágva-sárnap” szitázott lapjánakháttere színátmeneteteredményező írisznyo-mással készült.

Művészetének harma-dik egysége az ex libris,vagy más szóval könyv-jegyművészet.

A könyvtulajdonosnevét tartalmazó és vala-

milyen jellemző és kifejező ábrával díszítve kinyomtatott lapokeredeti funkciójukat elvesztve ma már leginkább gyűjteményekcserelapjaiként járják a világot. Természetesen itt is olyan sok-szorosító lehetőséget kellett keresni, amely alkalmas a felirat,a rajz és fotó reprodukálására; ezek a grafikák napjaink sokatszidott és sokat dicsért számítógépeinek segítségével készül-tek. Ebbe a kategóriába sorolhatjuk az emléklapokat is, példáulIn memoriam Dallos Hanna, Jaschik Álmos, Mühlbeck Károly,Szoboszlai Mata János és Stein János. Ő utóbbiról kevesen tud-ják, hogy a nevéhez fűződik a két háború közötti időben kiadottművészi anatómiai atlasz kiadása. Mindegyikükre jellemző a

Varga Péter András, CAD (2008), 130×90

2009/1 KISGRAFIKA 5

mértéktartó visszafogottság: értendő ez alatt a számítógépesprogramokkal létrehozható harsány, hatásvadász merkantilszellemiség elutasítása, ami nagy önfegyelemre és biztos tech-nikai felkészültségre vall.

Összefoglalva, Varga Péter András minden lapja a tradícióktiszteletére hív fel és emlékeztet. Teszi ezt egy olyan korban,amikor ezeket az értékeket lenézik, elhallgatják, száműzik éskitörlik még a szótárból is. Ezért nyitom meg örömmel VargaPéter András grafikusművész kiállítását, és kívánok további si-keres alkotómunkát, valamint hogy legyen ereje és kitartásaezen a megkezdett és harcos úton erős kitartással végigmenni!

Ürmös Péter

Józsefvárosi GalériaKerékgyártó László „õszi Reggel”

címÛ kiállítása2008. XI. 5-25.

A kiállítást Ürmös Péter az alábbi szavakkal nyitotta meg:Tisztelettel köszöntöm a művészet- és kisgrafika-barát ven-

dégeinket Kerékgyártó László festőmű-vésznek, itt a Józsefvárosi Galériábanrendezett kiállításának a megnyitóján! Ajelen tárlat kapcsolódik a JózsefvárosiNapok rendezvényeihez, és az itt kiállítottvárosképek kapcsán tematikus kiállításrólis beszélhetnénk, valójában sokkal össze-tettebb és többrétegű értelmezésre ad le-hetőséget a mostani válogatás.

A meghívón szereplő „Őszi reggel”cím hangulati rávezetésként is felfogható,ám igazából ennek is a szimbolikus értel-mezését kell megfejtenünk néhány itt ki-állított képéhez hasonlatosan.

Termékeny alkotóról lévén szó, márkorábban körvonalazódott azon szándéka,hogy mintegy a „jó gazda” módjára szám-vetést készítsen az eddigi munkálkodásá-ról, és ennek az eredményét tette itt mostközzé. Ahogy a gazdák az őszi betakarí-táskor elvermelik a tavaszi újrakezdés zá-logául szolgáló, életadó magvakat, ugyanúgy tekinthetjük amostani válogatást egy olyan visszatekintő és sommázó „be-gyűjtésnek”, amely alapjául szolgál átvitt értelemben a „tava-szi újrakezdésnek”.

Kerékgyártó László és munkái nem ismeretlenek a József-városi Galéria látogatói és a kisgrafika barátok előtt sem. Anagyváradi születésű művészt erős érzelmi szálak kötik szű-kebb pátriájához, ezek tanúbizonyságai a várost ábrázoló képei.Kristófi Jánostól a festészetet, Mottl Romántól pedig a grafi-kát tanulta, majd pedig az önálló alkotói életutat járva rendezikiállításait, nyaranta a művészi feltöltődés szándékával a gá-borjáni művésztelepen dolgozik. Három egyéni nagyváradi ki-állítását követően a székesfehérvári Szent István Múzeum, abékési Jantyik Mátyás Múzeum, Független Magyar Szalon,Magyarok Háza, Gutenberg Galéria, Összmagyar művészetiGaléria, Erdélyi Gyülekezet, Wekerle Társaskör Galéria, Erdé-lyi Magyarok Egyesülete, Művészetbarátok, Kisgrafika Bará-tok Köre, Országos Mezőgazdasági Könyvtár, az itteniJózsefvárosi Galéria és a Hatvani Galéria kiállításain szerepelt

munkáival. A meghívó tájékoztatása szerint festményeit és gra-fikáit válogatta ki erre az alkalomra, de nem idegen tőle a tárgy-kultúra területe sem. Korábbi tárlatain több olyan műtárgyat iskiállított, amelyeket korábbi funkciójukat megváltoztatva újművészi tartalommal ruházott fel. Művészeti szakkifejezésselélve az Object vagy objet trouvé (obzse truvé) területére is ki-rándult, ami jól rávilágít alkotói szemléletére. Ugyanúgy a Jó-zsefváros utcáit járva felfedezi a fényjárta tűzfalak omló vakolataáltal sugárzott esztétikumot, a hajnali ködből felderengő, napsu-garak által megérintett lakótömbök nagyszerűségét (ahogy azt avalamikori építői egykor elképzelték), mindazokat a szépsége-ket, amely az itt lakók nagy része előtt örökké rejtve marad.Ugyanúgy a későn kelők előtt is, hiszen amikor felszáll a köd ésnapfénnyel telítődnek a formák, a festői káprázat tovatűnik.

Ürmös Péter itt hosszan, alaposan, sok versidézettel ismertetia bemutatott festményeket, ez a rész azonban folyóiratunk temati-káján kívül esve, sajnálattal ki kell hagynunk. Majd így folytatta:

A külső térben néhány ex librist állított ki KerékgyártóLászló, amelyek a kisgrafika barátainak számára többnyire is-mert, sőt egyesek gyűjteményében megtalálható, hála az ado-mányozóknak, pontosabban a megrendelőknek, Így PestiLászlónak és Tarjányi Ferencnek, akik ex herbária könyvtárje-gyeiket, a magyar építészet örökségeit bemutató, a kőbányai,ferencvárosi, józsefvárosi motívumokat feldolgozó ex librisei-ket Kerékgyártó Lászlóval készíttettették el, és ajándékoztákmeg a kisgrafika-gyűjtő egyesület tagjait. A művész sokolda-lúságát mutatja, hogy a hagyományosan metszett, magasnyo-mású technika mellett találunk számítógép segítségévelkészített grafikákat is.

A nem tematikus lapokból megint csak az Erdély feliratútemelném ki, amely röpcédulának készült, a romániai falurom-bolás elleni első szabad tüntetés alkalmából. Az „in memoriam”lapok egyike arra a nagyváradi Balogh István grafikusművészreemlékezik, akit még Kosztolányi Dezső fedezett fel, és aki Ro-mániából történő kiutasítása után a Kner nyomda illusztrátora lett.

Az elmondottakat összegezve megállapíthatjuk Kerék-gyártó László „Őszi reggel” című festményválogatásáról, hogyez a művész szándéka szerint egy olyan visszatekintés, amelya gazdaszemléletű betakarítás-tárolás-válogatás eredményeitegy újonnan tervezett, fokozottabb alkotási periódus kezdeté-nek szánja, hogy az alkotói életpályájának következő szaka-szán a művészi szemlélet, szándék és gyakorlat hármas egységeminél jobban kiteljesedhessen.

Ürmös Péter

FERY ANTAL FAMETSZETEIA RÁDAY UTCÁBAN

Ritka élményt nyújtó kiállítást láthatott a közönség februárfolyamán Budapesten, a Ráday utca 31/k. alatti Filmes Ház-ban. (A név írásában nincs sajtóhiba. A filmszakma kulturálisintézménye így szerepel a köztudatban.) Fery Antal (1908-1994) mintegy száz fametszetű kisgrafikája szerepelt ezen atárlaton. Az anyag értékét emeli az a tény is, hogy a lapokatmég életében a művész válogatta és témánként csoportosította.

A tizennégy berámázott tabló a művész leánya, BánkinéFery Veronika tulajdona. A fametszet néhai nagy művészénekmunkásságáról hű képet adó anyag eddig csak Székesfehérvá-ron és Zebegényben volt kiállítva, a fővárosban most előszörkerül a nézők elé. A kiállítás létrehozása a neves filmes szak-ember, Mata János úr fáradozásának eredménye. Neve nem is-

Kerékgyártó László,CAD (2008), 77×23

6 KISGRAFIKA 2009/1

szemléltetése érdekében lát-ható volt itt tíz fametszetű exlibris nyomódúca és az azokrólkészült levonat is.

A tablókat kísérő írásosanyag felidézte Diskay Lenkeélete során rendezett 14 kiállí-tását és 10 pályázaton elnyertdíjait is. Ez utóbbiakról megkell említeni, hogy ezek min-den esetben az első helyet vagya pályázat nívódíját jelentették.Gyenge vagy középszerű alko-tás nem került ki kezei közül.Alkotói világát jól jellemezteTüskés Tibor egyik róla szólóírásában, aki szerint „szintemosolyával hívta elő formáit afából”.

A művésznő Kiskundorozs-mán született. Édesapja peda-gógus volt. A KépzőművészetiFőiskolát 1942 és 1949 közöttvégezte el, Varga Nándor Lajosés Koffán Károly növendéke-ként. Férjével, az ugyancsakgrafikus Varga Hajdú Istvánnalélete végéig élt a Rózsadombonlévő otthonukban. Fiatalon, vá-ratlanul távozott az élők sorából. Művészetének barátai a kiál-lítást látva megállapíthatták, hogy a Diskay-életműnek olyansors jutott osztályrészül, amilyent eddig csak az IparművészetiMúzeum gyűjteményébe bekerülés jelentett. Napjainkban, ami-kor egyre több magyar kisgrafika-gyűjtemény szétszórattatá-sának hírét halljuk, ez a Diskay-életműnek – némi túlzássalmondva – az „örökkévalóságba” való bekerülését jelenti. Gaz-dagodása ez kultúránknak, Nemzeti Könyvtárunk ugyanis ezzelkiváló alkotót tisztelt meg és méltó életművet tett közkinccsé.

Soós Imre*

meretlen a kisgrafika barátai előtt. Édesapja ugyanis a múlt szá-zad köztiszteletben álló grafikusművésze volt, aki ex libriseirévén a kisgrafika történetébe is beírta nevét.

A 14 tabló hű keresztmetszetét adja Fery Antal életművé-nek, a maga által létrehozott csoportosítás ennek gazdagságátérzékelteti. Egy-egy tablón szerepelnek magyar írók, költők,művészek, tudósok arcképei. Külön-külön keretben láthatókbibliai és történelmi személyek portréi. Pazar színességükbenjelennek meg a folklór, a növényvilág, a numizmatika témakö-rébe tartozó kisgrafikák. Komoly, ünnepi hangulatot keltenekviszont a nagy múltú magyar könyvtárak részére készült ex lib-risek. A művész humora főként a szőlős-boros metszeteken csil-lan meg, de szinte egész munkásságát átszövi játékosformaalakítása, lelkének derűje.

A kiállításnak egy időre otthont adott helyiségről is csak el-ismeréssel szólhatunk. A pompásan megvilágított falakon, ide-ális környezetben jól érvényesültek a tenyérnyi remekművek,melyeket a házigazdák értő, féltő gondossága is körülvett.

Soós Imre

DISKAY-KIÁLLÍTÁSA SZÉCHENYI KÖNYVTÁRBAN

Diskay Lenke (1924-1980) grafikusművész emlékkiállítá-sát láthatta a közönség februárban az Országos SzéchenyiKönyvtárban. A tárlat megrendezését a művésznő leányánakadomány tette lehetővé. Ennek során 17.361 darab kisgrafikakerült a Plakát- és Aprónyomtatványtár gyűjteményébe. (Mivelaz életmű-katalógus mintegy 280 kisgrafikát tartalmaz, a fentimagas darabszámot a lapokról készült duplumok, színvázlatoktehetik ki.)

Az egykori királyi palota folyosóján tárlókban és fali tab-lókon, témánként csoportosítva voltak láthatók a színpompásex librisek. Neves gyűjtők lapjai után további tablón a termé-szettudósok, majd a szakírók könyvjegyei következtek. Egy tárlóban ritka látvány: a mű vész nő készülő műveinek vázlataitőrző füzet várta a látogatót. A továbbiakban még a zenészek,képzőművészek és költők, írók lapjainak tekintélyes csoport-ját is tartalmazta egy-egy tabló. A száz darabot meghaladókönyvjegy mellett az alkotó néhány nagyméretű grafikája utaltműtermének egyéb termékeire. A fametszés technikájának Diskay Lenke fametszete, X1, Op. 141 (1969), 109×41

Fery Antal fametszete, X2 (1990), 70×85

Diskay Lenke linómetszete, X3,(1974), 109×41

2009/1 KISGRAFIKA 7

A Diskay-tárlat idején – egy emelettel feljebb – látható voltaz a pompás kiállítás, mely a Biblia Éve alkalmából a régi ma-gyar Szentírás-kiadványokat tartalmazta. Ennek előterébennapjaink művészeinek bibliai témájú alkotásaiból láttunk kiál-lítást. Az alkotások között örömmel fedeztük fel Vén Zoltán-nak a Kincsrejtőről szóló rézmetszetét és Mocsári Máriaigényes nemez falikárpitját.

Szerk.

GOYA SZÖRNYEIBENNÜNKET IS RIOGATNAK

A kisgrafika egykor népszerű megjelenési formái: az ün-nepi, év végi jókívánságokat tartalmazó metszetek napjaink-ban egyre ritkábban érkeznek a gyűjtők postaládáiba. Aze-mailek és egyéb elektronikus híradási eszközök gombjainaknyomogatása sokkal egyszerűbb útja a megnyilatkozásnak,mint például egy linómetszet kigondolása, megvalósítása.

Korai lenne a kisgrafika ilyen szerepe fölött megkongatni atemetői harangot. Még most is vannak ugyanis alkotók, akikhűek maradtak ehhez a nemes hagyományhoz. Közülük ezút-tal Vén Zoltán grafikusművész munkásságára utalunk, aki nap-jainkra formában, tartalomban és mennyiségben egyedülállóéletművet hozott létre. Ebben évről évre megalkotta az új esz-tendőt köszöntő, mindig szellemes meglepetést okozó metsze-tét is. Barátainak szóló, említett grafikái az utóbbi évekbenegyre több utalást tartalmaznak a szomorú hazai közállapo-tokra, kilátásainkra. Mondanivalóját mitológiai, történelmi ana-lógiákba „csomagolva” közli a nézővel, a képzőművészetegy-egy klasszikus alkotásának időszerűsítésével.

Művészünk legutóbb Goya egy ismert grafikai lapját vettesegítségül. Elöljáróban meg kell említeni, hogy Goyát tekintikVelázquez mellett a spanyol realista festészet legnagyobb mes-

terének. Teljes keresztneve: Francisco José y Lucientes. 1746-ban született a spanyolországi Fuedetos-ban és 1828-ban ön-kéntes számkivetésben hunyt el a franciaországi Bordeaux-ban.Fiatal korában szőnyegterveket készített, a század 90-es évei-től a spanyol nép mérhetetlen szenvedéseit megörökítő fest-ményei révén vált híressé. Ugyancsak időszerű mondanivalókattartalmazott az 1794 és 1798 között alkotott CAPRICHOS (Öt-letek) című akvatinta sorozata is. Ebben szerepel itt látható lapja.Egy másik sorozatában a háború borzalmaira figyelmezteti a ha-talmasságokat. Mondanivalóinak megértését lapjain a grafikacímét jelző néhány szóval segíti elő. A közölt metszet spanyolszövegének fordítása: Az alvó értelem szörnyeket produkál.

A korabeli öltözéket viselő férfi asztalra borulva álomba mé-lyedt. Az álmában megjelent szörnyek – baglyok és denevérek –szinte összelapítják. Szellemi ember lehet, amit az írószerek ésfélbehagyott írása sejtet. Megrendítő ábrázolása ez a vészek kö-zött hányódó emberiségnek. A lap a művész csendes tiltakozásavolt az esztelen háborúk és azok következményei ellen.

Vén Zoltán grafikája más környezetbe viszi a nézőt. A soküres üveg, a hordó és a petróleumlámpa honi hangulatot kelt aszemlélőben. Nálunk sem ritka az olyan ember, aki iszik örö-mében, de még inkább bánatában. Pedig napjaink gondjaitól azitallal sem függetleníthetjük magunkat. A modern szörnyek,mint a terrorizmus, gazdasági válság, munkanélküliség és aminden polgárt terhelő adósságtömeg ott kering körülöttünk amagyar művész lapján, fantázia-szülte torz alakok képében. Alap alján látható egérke fordul el egyedül e riasztó színjátéktól.A kép hátteréből kitekintő férfiarc – talán a művész arcképe –a változást, jobb jövőt reméli.

Spanyolország Goya után jobb időket is megélt. Reméljük,hogy a magyar művész kívánsága: GELUKKIG NIEWJAAR –nemcsak a hollandoknak, hanem egyszer majd nekünk is meg-hozza a boldogabb új esztendőt.

Soós Imre

Goya: Caprichos sorozatból, akvatinta, C5, 140×93 Vén Zoltán rézmetszete, C2, 108×78

8 KISGRAFIKA 2009/1

SZYKSZNIAN WANDÁRÓL

Amikor Sándor György összefoglalta egy pályakezdő lehe-tőségeit („Fiatalok! Mielőtt ünnepélyesen átadnánk nektek astafétabotot, magunknál tartjuk még egy ideig.”), nos,Szyksznian Wanda ekkor lépett a pályára.

Bizonyára hallhatta a mester szavait, mert már mint akadé-mista, nem állt be az elvárhatóság sorába. Az azóta is hivatalo-san erősen preferált festészet helyett a grafikát célozta megmagának, és a szakma szeretetétől övezve ért el benne hatal-mas sikereket. Le sem tagadhatnánk, mert nehéz úgy meglenniebben a világban, hogy lépten-nyomon ne ütköznénk a mun-káiba.

Megszámlálhatatlan könyvnek az illusztrátora, most haddne kelljen listát írnom róluk, annyian vannak.

Aztán vannak a filmes és egyéb plakátjai, ezek is számtala-nok. Azért itt más is szóhoz jutott, de ne felejtsük, míg ez aműfaj is el nem prostituálódott, a színvonalat ő képviselte. Amita közönség szeretetével, a hivatal díjakkal jutalmazott.

Sercegő hanglemezeinkhez ő készítette a borítókat, és min-denki tudja, melyikeket. Mikor felnőttünk és már a gyereke-inknek is lemezzel kedveskedtünk, meglepetten tapasztalhat-tuk, hogy a borítót előbb zárta a szívébe a kicsi, mint a meló-diákat, aztán persze azt is.

Szyksznian Wanda lengyel származású, ami esetünkben lé-nyeges körülmény. Talán Flandriában becsülik olyan nagyra agrafikát, mint Lengyelországban. Már úgy születnek, hogy lát-ják, hova kell húzni azt a vonalat, milyen tónussal, hogy az le-gyen, aminek lennie kell. Barátságban vannak a színekkel, éstudják, melyiket lehet a másik mellé rakni, hogy abból vesze-kedés ne legyen. No, és pár flamandnál több humor jutott nekik,meg hatalmas szív, és az a bizonyos romantikus habitus, amiáthat mindent, amivel kapcsolatba kerülnek. A született tehet-ség, az akadémikus tudás és a végtelen szeretet az, ami egekbeemelte Szyksznian Wandát, még palánta korában.

Azóta eltelt egy kis idő. Sok minden megváltozott. Egydolog van, ami állandó, Sz. Wanda lendülete és munkakedve.

Változatlanul készülnek szokásos plakátjai és CD borítói.Könyve, ha lehet, még több jelenik meg, mint régen. Az új-donságok a hagyományosnak mondható művészi irányzatok-ban születnek mostanság. Színes plasztikákat készít. Színesmázzal fest égetett agyagra és papírból készít szobrokat. Szé-pek és látványosak.

Hagyományosnak mondható képeket fest, rajzol, a legvál-tozatosabb technikákkal. Grafikai sorozatot készített a DunaTV részére.

Az említett csatorna Macskássy Kati rendező bábáskodásá-val klasszikus meséket sugároz. A meséket igazi ember, Koblicska Lőte mondja, és hogy a megátalkodottak se panasz-kodjanak, animált rajzokkal színesítik a műsort, melyekSzyksznian Wanda munkái.

Ligeti Gábor

VINCZE LÁSZLÓ KIÁLLÍTÁSAI

Az ex libriseiről is jól ismert grafikusművésznek, aki ko-rábban („társadalmi” munkában) lapunk tördelőszerkesztője(nyomdai előkészítője) is volt, az elmúlt évben ünnepelte 50.születésnapját. Ebből az alkalomból a debreceni MŰ-Terem Ga-lériában 50 rajzát mutatták be, s köszöntötték művésztársai,

tisztelői, barátai, akik szülővárosából, Marosvásárhelyről is el-jöttek, sőt a tárlatot a csíkszeredai Szabó András nyitotta meg.Ezt követően a marosvásárhelyi Bernády-házban rendeztekszámára reprezentatív kiállítást, amelyet Nagy Miklós Kundnyitott meg. Noha a tárlaton tusrajzait mutatták be, nem felej-tette el megemlíteni kisgrafikáit sem: „Persze ex libriseit is be-mutathatná, mert ezekből a speciális kisgrafikákból is rengete-get mondhat a magáénak, a félezrediken is túl van már. Alegnagyobb nemzetközi elismerést egyébként talán éppen ezekhozták neki.” Örömmel értesültünk arról, hogy idén a metsze-teit – közöttük az ex libriseket is – fogja kiállítani Debrecenben.

Ha elkésve is – a gyűjtők és olvasóink nevében –, örömmelgratulálunk Vincze Lászlónak e jeles évfordulóhoz, s továbbieredményes munkát, sikereket kívánva örömmel adjuk közreVitéz Ferenc méltatását a Mű-Terem Galériában rendezett ki-állításáról:

„»Látomás-leleteknek« minősítette egy helyütt Sebestyén Mi-hály Vincze László grafikusművész tussal-tollal készített lapjait.

Az erdélyi születésű (egyébként könyvtervező és illusztrá-tor, ex libris készítő) Vincze lapjai tíz éve rendszeresen feltűn-nek magyarországi kiállításokon, áttelepülése óta pedig az

Szyksznian Wanda grafikája, 105×148

Vincze László linómetszete, X3 (2008), 160x165

2009/1 KISGRAFIKA 9

ország számos részén rendezett önálló bemutatót. Legutóbbi(2005-ös) debreceni kiállításán (vagy a Grafikusművészek Aj-tósi Dürer Egyesületének szemléin, tavaszi és nyári tárlatokon)látható rajzai nyomán megfogalmazott kérdésünk talán választkap a mostani összeállítással. Hogyan fér meg egymás melletta szépség és a groteszkbe nyúló irónia, a szimbólum és a sza-tíra, a szépséges szörny és az ironikus szerelem?

Egyszerű a válasz: a gyakran középpontba helyezett nő(másik allegorikus megjelenésében a ló) az élet roppant gaz-dagságát, egymásnak ellentmondó és egymást építő belső moz-gásait, a bravúros rajzi megoldásokkal magába a testtömegbesűrített élettörténeteket, sorsdrámákat, grafikai hangulatkölte-ményeket jeleníti meg. S a kompozíció egésze azért hordoz szép-ségfogalmainkat gazdagító feszültséget, mert sokszor nemcsupán alak és alak, figura és környezete, test és attribútum kö-zött zajlanak a látomásesemények, hanem magán a tömegenbelül is.

A fekete-fehér hiányjelentése kettős: azt látjuk, ami bennünknem látható, a mintát mégsem újrateremtjük, hanem újraéljük,hiszen tudatosul bennünk, amiről nem akarunk tudni. Hogyszépséges szörnyek vagyunk.” (Vitéz Ferenc)

(A.)

HÍREK

A Molnár C. Pál Műterem-múzeumban kiállítással kezdő-dött meg az a rendezvénysorozat, mellyel egyesületünk az 50éves fennállását ünnepli. Az ún. „Tavasz” teremben a SzentLászló, a lovagkirály tablói voltak láthatók, melyek a KBK-nak a kőbányai Artotékával közös pályázatára érkeztek be. Ezaz anyag akkor ott ki is volt állítva. A kiállításon még a MolnárC. Pál Társaság művésztagjainak grafikái is szerepeltek, ígyCsiby Mihály két tablóval, Tavaszy Noémi szintén két tabló-val. Gyűjtő anyaga is látható volt tárlóban: dr. Baráth Éva mu-tatott be néhány szép grafikát gyűjteményéből. Ezenkívül aKISGRAFIKA folyóiratunk néhány számát is bemutattuk, sokmás egyéb érdekesség mellett. A megnyitóra 2009. február 13-ándu. 5 órakor került sor. Megnyitotta a Molnár C. Pál Társaságelnöke, Csiby Mihály. Beszédében kitért a grafikai technikákrais, melyeket részletesebben Ürmös Péter ismertetett. A sokakáltal nagy érdeklődéssel megtekintett anyag méltán viszi hírétaz ex librisnek. A kiállítás március 14-ig volt látható.

A Molnár C. Pál Társaság egyúttal meghívta a KBK tagjait,március 5-én de. 11 órára, a saját összejövetelükre. A közöscélok, mint a művészetek, a kultúra terjesztése, ápolása össze-köti a két egyesületet. A KBK-nak is célja a hasonló tevékeny-séget folytató egyesületekkel minél szélesebb körű együttmű-ködést kialakítani.

*Pesti László tagtársunk, aki már többször bizonyította el-

kötelezettségét egyesületünk irányában, valamint számtalan so-rozatot készíttetett grafikusokkal növényekről, budapesti ésországos nevezetességekről, újabb tanújelét adta, hogyan lehetkülönleges ötletekkel is népszerűsíteni a KBK-t. A budapestiNépligetben emlékfát ültetett egyesületünk 50 éves jubileu-

Vincze László linómetszete, X3, Op. 502 (2007), 130x90

Józsa János fametszete, X2, 40×110 Kerékgyártó László, CAD (2008), 110×80

10 KISGRAFIKA 2009/1

mára emlékeztetve. Az eseményt Kerékgyártó László egy gra-fikával is megörökítette, melyen a „Libanoni tölgy KBK em-lékfa” felirat is szerepel, a háttérben a Népliget térképével, ésa pontos hely megjelölésével.

*A KBK egykori ceglédi csoportjának megalapítója, Nagy

László Lázár grafikusművész nyugdíjas kora ellenére is igentevékeny alkotó. Míves, főként rézkarcokból álló kisgrafikái-nak száma napjainkban is gyarapodik, immár a 700. felé köze-ledik. Pályázatokon is sikeresen szerepel. Egy olasz város nemzetközi exlibris-pályázatán, melyet az országúti kerékpár-világverseny tiszteletére írtak ki, előkelő helyezést ért el lapjá-val. (A kerékpár ősét, Leonardo egyik tanulmány-tervét hasz-nálta fel grafikáján.)

A budapesti Royal Szállóban, egy nemzetközi kongresszusszünetében vette át egy másik alkotásáért a Magyar Reumabe-tegek Egyesülete és a Reumatológiai Alapítvány pályázatánakdíjait. Végül a közelmúltban a Prima Primisszima közép-ma-gyarországi díjátadó ünnepségén Prima-díjat kapott. A Stefá-nia palotában lefolyt eseményről tudósítást közölt a CEGLÉDIPANORÁMA c. lap 2008. december 5-i száma. A cikk írójamegemlítette, hogy a Domján Sándor által 2003-ban alapítottPrima Primisszima díjakat minden évben tíz kategóriában oszt-ják ki. 2008-ban a Közép-Magyarországi Régió nyertesei kö-zött szerepelt grafikusművész tagtársunk is, két másik ceglédidíjazottal együtt. Fényképüket közölte a CEGLÉDI KÉKÚJSÁG is december 5-én megjelent számában a grafikusmű-vész nyilatkozatával együtt.

Mint a művésztől megtudtuk, az elismerést a képzőművé-szet területén végzett kiemelkedő munkájáért kapta. (Az egyiklapban elírás folytán az az állítás jelent meg, hogy a díjazás „azépített örökség megóvásában” végzett munkáért történt. Ezt atéves sajtóközlést maga a művész „tette helyre” amikor a ceg-lédi tv kerekasztal beszélgetésén erről is nyilatkozott.)

A fáradhatatlan Nagy László Lázárnak sikereihez ezúton isgratulálunk!

*A szegedi KBK csoport titkára, Rácz Mária, a Somogyi

Könyvtár aulájában a nevére készített 97 ex librist tartalmazógyűjteményéből rendezett kiállítást. Az egyik tárló anyaga amost 97. éves születésnapját ünneplő Kopasz Márta festő- ésgrafikusművészt köszönti a művésznő alkotásaival. KopaszMárta művésznő 1961-ben szervezte meg a KBK szegedi cso-portját, melynek tagjai csatlakoztak az 1959-ben Budapestenújjáalakult KBK-hoz. A csoport titkáraként nagy hozzáértésselvezette a kört, amelyet nagy szakmai, hazai és nemzetközi el-ismertségével szilárdított meg. Miután a kör vezetését átadtadr. Krier Rudolfnak, a nemzetközi tekintélyű cserealapokkalrendelkező gyűjtőnek, a kör örökös tiszteletbeli elnökévé ésszakmai tanácsadójává választottuk.

Rácz Mária a ’80-as évek eleje óta kapcsolódik mind szo-rosabb kötelékkel a kör életéhez. Kopasz Márta védőszárnyaialól kikerülve, értő szemekkel válogatott csodálatos ex librisgyűjteményt mondhat a magáénak. Gyűjteménye két fő részre,külföldi és magyar művészek alkotásaira tagolódik. A magyarművészek esetében külön csoportot alkotnak a fa- és a rézmet-szés technikájával készült könyvjegyek. Dr. Krier Rudolftól új tit-kárként, műpártoló és műbarát lévén, kifinomult érzékkel és nagytapasztalattal vette át a szegedi KBK csoport titkári teendőit.

A Somogyi Könyvtár 1992-től ad helyet (minden hónap 2.péntek délutánján) a szegedi csoportnak. Ma a Kör 7 művés-szel, 15 pártolóval és gyűjtővel 22 tagot számlál. A csoportunktovábbra is mindent megtesz fő feladata, az ex libris és a kisgra-fika népszerűsítése, a gyűjtőtábor kiszélesítése, a gyűjtők és aművészek közötti kapcsolat kiépítése érdekében. A havonta ren-dezett klubnapjaink érdekességeit az egy-egy témából felké-szült klubtagok, külső előadók vagy művészek előadásai,valamint a közös tárlatlátogatásaink adják. A szemléltető anya-got videón, mappákkal és ex librisekkel biztosítják a meghívottvagy a tagi előadók. Képviseltetjük magunkat a hazai és a ran-gos nemzetközi találkozókon egyaránt. Művész tagtársainkgyakran rendeznek kiállítást a könyvtár és Szeged számos ki-állító helyének valamelyikében. 2000-ben a „Szegedi Kisgra-fikák” címmel a szegedi művészek munkáival minikönyvetjelentettünk meg. 2005-ben pedig nagysikerű országos találko-zót rendeztünk a szegedi Somogyi Könyvtárban, amelyen kül-földi tagtársak is megtiszteltek bennünket. A szegedi kör tagjaiszámára, a művészeknek és a gyűjtőknek is nagy szakmai ésinformációs lehetőséget és segítséget nyújt az interneten is el-érhető KISGRAFIKA negyedévenkénti számaival.

Terveink között szerepel a szegedi KBK csoportunk 50.éves fennállásának megünneplése is.

Zenei József*

A jelenkori magyar műgyűjtés történetéről közöl imponá-lóan gazdag panorámát Ébli Gábor legújabb, 444 oldalas kö-tete. A három M-es (Műgyűjtés, Múzeum, Mecenatúra) címetviselő Corvina-kötet szerzője hihetetlenül gazdag ismeretanyagbirtokában járja körül a címben jelzett témaköröket. A művé-szetbarát körökről szóló 11. fejezetben – néhány ilyen jellegűcsoportosulás mellett – ismerteti a Kisgrafika Barátok Körét is.

Az alapító tagok közül a neves gyűjtő és szakértő SemseyAndor szerepét emeli ki, utalva Varga Nándor Lajossal fennál-lott kapcsolatára, mely később, 1959-ben a Kör megalakulásá-hoz vezetett. Az alapító tagok közül kevesen élnek, de közülükPalásthy Lajos mérnök ma is tevékeny részt vállal a Kör mun-kájában, mint a társulás immár negyedik titkára.

Nag

y Lá

szló

Láz

ár ré

zkar

ca, C

3/C

2, O

p. 6

11 (2

001)

, 110

×80

2009/1 KISGRAFIKA 11

A kisgrafika barátainak nem ez az első csoportosulása, mertmár a század első felében Debrecenben Soó Rezső vezetettilyen gyűjtőkört. A továbbiakban szó esik a KBK életének moz-zanatairól. Az 50 éves egyesület sok éven át tartotta összejö-veteleit a Fészek Művészklubban. Ezeknek olyan neves gyűjtőkvoltak a résztvevői, mint Reisinger Jenő, Csányi István.

Megemlékezik az illusztris szerző az induló évek legna-gyobb gyűjteménnyel rendelkező tagjairól, gyűjteményük sor-sáról. Megelégedéssel nyugtázza, hogy Semsey Andor szak-szerűen rendezett, katalógusok, publikációk gyűjteményévelgazdagított anyaga ma is sértetlenül megvan dr. Semsey An-dorné otthonában.

*MILAN KOHOUT (1945) cseh művész kisgrafikai alkotá-

sainak jegyzéke érkezett Prágából címünkre. A negyedív nagy-ságú kiadvány az 1972 és 2008 közötti időben készült 139 exlibris és 158 alkalmi grafika, főként újévi üdvözlőlap adataittartalmazza. A méret és a technika mellett ebben még a készültlevonatok darabszámát is közlik, mely igen üdvös újításnakszámít. A mappába foglalt nyomtatvány kizárólag cseh nyel-ven íródott, idegen nyelvű resumét nem tartalmaz. Megtekint-hető egyesületünk könyvtárában.

*Helbing Ferenc emlékezete

(1870-1958)A Zichy exlibris után gyűjteményem másik ritkaságát sze-

retném bemutatni. Helbing Ferenc egy exlibris-terve évtizedekóta lakásom dísze egy szép szecessziós keretben. Sajnos nemtudom megvalósult-e, mert noha 35 éve gyűjtöm az exlibrise-ket, még nem akadt kezembe erről egy nyomdai példány, sőt,egyetlen Helbing-exlibris sem.

Helbing Ferenc jelentős alakja a magyar grafikának. Érsek -újváron született 1870-ben. Noha Siklóssy a Gyűjtő különszá-mának 28. oldalán mint fiatal művészt megemlíti, de sajnosnem közöl tőle munkát. Tanulmányait a Képzőművészeti Főis-kolán végezte, de pályája az iparművészeti oktatáshoz kötődik.Először az Iparrajziskola tanára, majd az Iparművészeti Iskola

tanára és 1927-től 1936-ig rektora volt. Hírnevét a bankje-gyeknek és a bélyegeknek köszönheti. 1920 és 1935 között szá-mos magyar bankjegyet és bélyeget tervezett: pl. a legdrágábbmagyar bélyeg, a Koronás Madonna sorozat 5000 Koronás ér-tékének tévnyomata, a Fordított Madonna is az ő alkotása. Mintkiváló művész, számos díjat nyert. Papírpénzek, postai, sport-és okmánybélyegek, üvegablakok, freskók (Lillafüred, PalotaSzálló) tervezésével foglalkozott. Budapesten hunyt el 1958-ban.

Az exlibris-terv Marnitz Frigyes részére készült. Mérete220×150 mm. Marnitz Frigyes jeles könyvkereskedő, bélyeg-kereskedő volt a háború előtt Budán. Az exlibris készítésénekpontos időpontját nem sikerült megállapítanom, csak stílusá-ból következtetek arra, hogy a század elején rajzolta megren-delőjének.

Pittmanné Mikó Ildikó*

A pécsi Műhely Galéria kiadásában pompás, rajzos naptárjelent meg a 2009-es esztendőre. Tüskés Tibor ajánló sorai utána hónapoknak szánt oldalakon két-két tollrajz hívja fel a fi-gyelmet a Magyar Athén építészeti értékeire, évszázados mű-emlékeire. Nőt Béla grafikái sikerrel sugallják e csodálatosváros egyedülálló hangulatát, így a naptár jól szolgálja a lokál-patriotizmus napjainkban ritkábbá váló érzését.

*A kínai Sanghaj városában FU XIAN ZHAI néven exlibris

múzeum létesült. A 2008. október 1-i dátumot viselő, 96 olda-las, színpompás katalógusát a közelmúltban kapta meg tőlükVén Zoltán, aki meghívott művészként szerepelt rézmetszete-ivel az intézmény 2008-ban rendezett második kiállításán.

A szép papíron, rendkívüli műgonddal összeállított kataló-gus első oldalán az abban szereplő, mintegy száz művész neveolvasható. A kínaiak ősi írásjeleikkel közölt nevük szerint van-nak felsorolva, az európaiak családi nevük alapján, nagyjábólnévsor szerint. A vezetéknév és a keresztnév sorrendjét sokszorfelcserélik, így pl. Josef Werner és az olasz Paolo Rovegno aJosef és a Paolo névvel került a névsorba, de találunk itt Ninaés Vincenzo neveket is, melyeket a helyes családi név követ.Vén Zoltán nevét – szerencsére – helyesen szerepeltették a„meghívottak” között, három kisgrafikájának közlésével. Rész-vételét a rendező angol nyelvű levélben köszönte meg és a sze-replés tényét díszes kivitelű „Certificat”-tal is megörökítette.

A kiadványban még két magyar művész szerepel: Egy-egylinómetszetét közölték Ürmös Péter és Salamon Árpád grafi-kusoknak. A színpompás katalógus a Kínában egyre népsze-rűbbé váló ex libris hatalmas fejlődésének szép dokumentuma.

*

Helbing Ferenc tusrajza, P1 Salamon Árpád grafikája, 69×26

Salamon Árpád linómetszete, X3, 55×28

Bakacsi Lajosnak, a KBK szegedi csoport grafikus és fes-tőművész tagjának művészeti munkásságát Kölcsey Ferenc em-lékéremmel és emléklappal ismerte el Szeged város önkor-mányzata. Az oklevél szövege: Szeged Megyei Jogú VárosÖnkormányzata nevében Bakacsi Lajos grafikus-festőművész-nek a Magyar Kultúra Napja alkalmából a képzőművészet terénvégzett munkásságáért nagyrabecsülésemet és köszönetemet fe-jezem ki. Szeged, 2009. január 22. Dr. Botka László polgár-mester.

*Az Újpesti Galéria gyakran ad helyet grafikai kiállítások-

nak. 2009. január 30-tól február 15-ig Varga Nándor Lajos gra-fikáit állították ki Morell Mihály gyűjteményéből, mintegy 31darabot. Ceruzarajzok, rézkarcok, rézmetszetek, és fametszetalkotják e bemutató anyagát.

Morell Mihály a filmszakmában tevékenykedett. A Képző-művészeti Főiskolán 3 évig festészetet tanult, Varga N. Lajos-hoz grafikára járt. Majd szobrászati tanulmányokba fogott,melyet be is fejezett. Nyugdíjazásáig vágóként dolgozott. Most97 éves, teljes szellemi frissességben, s olyan filmek vágása fű-ződik nevéhez, mint az Emberek a havason, a Szindbád vagy aTizedes meg a többiek…

Varga Nándor Lajosról rövidfilmet készített 1940-44 kö-zött, amelynek – úgy tűnik – nyoma veszett. (A film a rézkarc-készítés folyamatát mutatta be.) Ekkor kapta a művésztől akiállított grafikákat.

Közben szobrokat is készített, melyek egy részét a Film-gyár udvarán állítottak fel.

*Ugyancsak az Újpesti Galériában 2009 ápr. 2-án Fery Antal

és id. Mata János grafikáiból nyílik kiállítás.

*Van még érdeklődés az ex libris iránt! A veszprémi Báthory

István Általános Iskola a 6-14 éves korosztályok számára exlibris pályázatot hirdetett. A sokszorosított grafikai eljárássalkészült alkotások témája: „2009 a csillagászat éve”. Mottó:„Galilei első távcsöves észleléseinek 400. évfordulója.” A be-küldési határidő 2009. március 12. volt. A beérkezett anyagból2009. június 9-én kiállítást nyitnak meg. Érdemes közölni akapcsolattartó tanár nevét: Milló Ildikó.

*A Ligeti Gábor vezette Kapoli Múzeum és Galéria (Bala-

tonlelle, Kossuth u. 35.) a nagy sikerre tekintettel 2009. május1. és június 15. között újra kiállítja Gerard Gaudaen híres belgaművész emlékére annak alkotásait.

12 KISGRAFIKA 2009/1

Varga Nándor Lajos grafikája

Fery Antal fametszete, X2

Szoboszlai Mata János fametszete, X2, 1935, 85×60

LAPSZEMLE

(Szerkeszti Soós Imre)

Jelentősége miatt szemlénkben elsőként említjük a Dunántúlúj, rangos folyóiratát. A Székesfehérváron megjelenő VÁR címűirodalmi, közéleti kiadványt a Szent István Művelődési Házadja ki. A 2008. évi 4. számának több kisgrafikai vonatkozásais van, szerkesztőnk, Arató Antal két írásának köszönhetően.

Az egyik cikk a szerző megnyitóbeszédét közli, mely TariIstván székesfehérvári tárlatán hangzott el. A Délvidéken, „egyártéri kis erdőben” felnőtt „művészember”, író, költő, festő,grafikus, fotográfus, filmrendező, képzőművészeti szakíró, il-lusztrátor, szerkesztő is. Egy prózai kötetének tanúsága szerintmég szociográfus, helytörténész is.

Az említett kultúrotthonban rendezett tárlatán mintegy 70elektrografikai alkotását láthatta a közönség. Arató szerintelektrografikának azokat a képzőművészeti alkotásokat nevez-zük, amelyek elektronikus módon: fénymásoló, xerox, compu-ter vagy telefax alkalmazásával készültek. A továbbiakban ezekszín- és gondolatvilágába vezette be hallgatóit. A megnyitóalapján kapott kép arról győzte meg a jelenlevőket, hogy TariIstván a délvidéki magyarság szellemi életének „egyik legsok-oldalúbb, sokarcúbb személyisége”.

Arató Antal másik írásának címe: Bibliai motívumok, szen-tek Vén Zoltán kisgrafikáin. Ebben a szerző először a művészéletpályájának főbb állomásait ismerteti, a róla megjelent ran-gos publikációk megemlítésével. A továbbiakban sorra veszi akorábbi kiállításokról jól ismert metszeteket a Noé bárkájátólLót exodusáig, hangsúlyozva ezek forrásvilágát, az egyetemeskultúra hagyományait. Vén egyik kiállításának az Egy csepphumor címet adta. Ennek a hangvételnek ékes jeleire mutat ráa szerző számos grafika elemzésénél. Egyetértünk a cikkírómegállapításaival, mely szerint „a művész grafikái nem az ak-tualitásuk, hanem a jelen mellett a múltra, jövőre egyaránt ér-vényes mondanivalójuk miatt maradandóak”.

A bőven illusztrált lappéldányt Vén Zoltán mintegy 20 met-szetének képe is gazdagítja.

♣A finnországi Turkuban megjelenő EXLIBRIS ABOENSIS

64. száma 32 oldal terjedelmű. Színes illusztrációkkal több ol-dalon át közli beszámolóját a pekingi kongresszusról. Az ere-deti színben nyomott kisgrafikák képei az egész lapot végigkí-sérik. Itt közlik a török egyesület meghívóját a náluk 2010-benrendezendő kongresszusra. A szerkesztő azt is örömmel hang-súlyozza, hogy a FISAE 2012. évi kongresszusát a finnek fog-ják megrendezni.

Kedves finn barátnőnk, Leila Lehtiranta két cikket is közölebben a számban. Az egyik Illimar Paul mélynyomású könyv-jegyeit veszi számba, a másik egy észt hölgy misztikus szem-léletű világába vezeti be az olvasót. Figyelemre méltó ebben aszámban Münchausen báró kalandjainak kisgrafikai ábrázolá-sáról szóló írásuk. Újítás a lapnál, hogy a számmal egybefűzve,külön füzetben közlik Raimo Kanerva (1941-1999) mintegy 50darabos alkotásjegyzékét.

♣A MITTEILUNGEN DER D.E.G. 2008/3 száma közli

Stettner Béla 1964-ben készült önarcképes újévi lapját, és Né-meth Nándor orvosi témájú, P7 technikájú ex librisét. – Az1980-ban született Eugenia Timoshenko eddig 31 mélynyo-

mású ex librist készített. Ennek jegyzékét és a művésznő fény-képét is ebben a számban találhatjuk.

♣A szlovén OBVESTILA 178. száma a szokásos négy oldal

terjedelemben jelent meg. Az utolsó oldalon közlik AndruskóKároly két korábbi újévi lapját.

A lap 179. száma arról ad hírt, hogy június-július hónapbanZágrábban horvát exlibris kiállítást rendeznek. A lapban közöltnégy kisgrafika közül kettőnek magyar vonatkozása van. Azegyik Antoon Vermeylen fametszete, melyet Palásthy Lajos ré-szére készített a belga művész. A másik Vecserka Zsolt lovastémájú lapdúc metszete, ez finn gyűjtő nevét viseli.

♣A Debrecenben megjelenő NÉZŐ ● PONT, Vitéz Ferenc

folyóirata, az új esztendő elején hármas számmal jelent meg. Aközel 300 oldalas, így könyvnek is tekinthető kiadvány elsőrésze 2009-re szóló kalendárium. Szép hagyományt elevenít felezzel a kiadó, ugyanis a Cívis Város közkedvelt, sokat forgatottnaptára volt a múlt század első felében a DEBRECZENIKÉPES KALENDÁRIOM. Ennek hiányát pótolta most a fo-lyóirat. Nem éri be a hagyományos naptárrésszel, hanem az évfontosabb napjaihoz fűződő történelmi, néprajzi, gazdálkodásiismeretekkel is gazdagítja. A lap további része, a 21. és 22.számnak megfelelő kötetrész gazdag tárházként a magyar múlttöbb mesteréről közöl írást. Nem tartozik profilunkba, ezért lekell mondanunk a Kisfaludi Strobl Zsigmond, Németh Józsefés Józsa János munkásságát idéző magvas írás elemzéséről.Örömmel olvastuk viszont a Kisgrafikát érintő sorokat, a be-számolót dr. Lenkey István Putnokon bemutatott kisgrafikai ki-állításáról. Köszönettel nyugtázzuk azokat a baráti sorokat,melyekkel – a lap „vészesen fogyó” felülete ellenére – múlt évi2. számunkat írásban és képben bemutatták.

Tovább lapozva ezt a szép nyomdatechnikával készült fo-lyóiratot, a bőség zavarába kerül az olvasó, amikor szinte a Ti-szántúl kulturális enciklopédiájába tekint bele. Úgyszólvánminden második oldalon újabb kulturális eseményről ad hírtbőséges képanyaggal. Szó esik a betlehemes találkozóktól aKodály Kórus szerepléséig, a Japán Napoktól a Déri MúzeumBaráti Köréig. Végezetül a vidék kulturális intézményeinek tel-jes programját közli a lap, magára vállalva ezzel sok „pusztábakiáltott” híradás szerepét, egyetlen fórumot teremtve ezeknek.

♣A dániai EXLIBRIS NYT 2008/4. számából értesültünk

arról, hogy Portugáliában megjelent a Contemporary Internati-onal Ex-libris Artists című sorozat 10. és 11. kötete. A kétműben magyar alkotóművész nem szerepel.

♣A NORDISK EXLIBRIS TIDSSKRIFT 2008/4. számának

érdekessége, hogy a pekingi kongresszusról szóló terjedelmesbeszámolójukat kizárólag kínai művészek 32 alkotása illuszt-rálja.

♣A L’EX LIBRIS FRANÇAIS összevont 248. és 249. száma

folytatja Henry André előző számban elkezdett alkotásjegyzé-kének közlését. Itt a 71.-től a 169. sorszámot viselő alkotásokszerepelnek, eredeti színben és méretben. A gyönyörű klisé-lapok a múlt század tízes éveinek hangulatát idézik, de szépszámmal vannak közöttük középkori, családi címereket ábrá-zoló könyvjegyek is.

Franciaország exlibris-központjának szerepét tölti be régótaNancy város könyvtára, melynek igazgatója a tavaly elhunyt

2009/1 KISGRAFIKA 13

14 KISGRAFIKA 2009/1

Germaine Meyer-Noirel asszony volt. A kongresszusunk alkal-mából nálunk is járt hölgy részére sok neves művész készítettpompás kivitelű ex librist. Ezeket szedte most csokorba Chas-saing úr, a francia egyesület elnöke, 46 könyvjegy adatait ésképét is közölve. Az alkotók nagy része francia, de köztük ha-zánk is képviselve van Kékesi László egy és Vertel József kétrézkarc exlibrisével.

Lapszemléjük egyedülálló! Nemcsak lapunk múlt évi 3.számának tartalmát ismertetik, hanem a többi külföldi lap ké-pével együtt a KISGRAFIKA címlapjának kicsinyített, színesképét is közlik.

♣A THE NIPPON EXLIBRIS ASSOCIATION NEWSLET-

TER 145. számában egy kínai szakíró arról közöl cikket, hogyhazájában négy csoportban tartják számon a könyvtárak akönyvjegyről szóló szakirodalom egyedeit. Ez a következő:

1. Az ex libris története.2. Hogyan kell ex librist készíteni?3. Illusztrált könyvek az ex librisről.4. Hogyan kell gyűjteni a könyvjegyeket?Újabb négy japán művész címét és egyéb adatait közlik

abban a rovatukban, mellyel így ösztönzik tagjaikat: KészítekÖnnek ex librist!

♣A KNIZNIJ ZNACKA c. csehországi folyóirat 4/2208.

száma arról ad hírt, hogy egy gyűjtő hölgy a fákat ábrázoló exlibrisekből rendezett kiállítást. A másodízben sorra kerülő be-mutatón ezúttal 192 alkotó 372 műve szerepelt.

♣A MITTEILUNGEN DER Ö.E.G. 2008/3. száma ismerteti

az osztrák egyesület most megjelent évkönyvét, melynek ára27 euró. Egy gyűjtő cikke arról számol be, hogy meglátogattaIsztambulban a 2010-es kongresszus helyszínét. Ezt a fővárosMaslak nevű kerületében, az ISIK Egyetem modern épületé-ben rendezik majd meg. A felhőkarcolókkal is büszkélkedő vá-rosrész a központból taxival fél óra alatt érhető el, de már épüla gyorsvasút is.

♣Német és angol nyelvű beszámolót közöl a pekingi kong-

resszusról a SELCEXPRESS 74. száma. Néhány megállapítá-sát azért közöljük, hogy az eseményről idézzük a svájciakszemével látottakat. Hivatalos adat nem lévén, a szerző, BenoitJunod, 260-ra becsüli a résztvevők számát. Ezek kétharmadakínai volt. Szerinte kisebb logisztikai hibáktól eltekintve emlé-kezetes és megelégedettséggel járó rendezvényben volt részüka vendégeknek. Az érkezőket a rendezők szívélyesen fogadtákés a kínai konyha bámulatos, sokszor delikát termékeivel ked-veskedtek nekik.

A két kiállítás egyikéről azt írta a szerző, hogy erre 1050 al-kotótól 4675 mű érkezett be. A kínai résztvevők lapjainak nagymennyisége a hatalmas országban történt nagy fejlődést mu-tatja. A kínai résztvevők között kevés volt a gyűjtő. Azzal mégegyetértett a szerző, hogy nyugati művészek műveik mintapél-dányait pénzért adták el, de azt már elítéli, mikor a gyűjtőkcsere helyett ugyanezt tették lapjaikkal. Leginkább azt hiá-nyolja, hogy Pekingben sem konferencia, sem vita nem volt,így nem kerülhettek szóba a kisgrafika időszerű kérdései. Errelegfeljebb a FISAE delegátusok együttléte nyújtott lehetőséget.A cikk azzal a megállapítással végződik, hogy ez a nagyvona-lúan rendezett, szívélyes kongresszus lehetőséget nyújtott azolimpia utáni Peking és a hatalmasan fejlődő Kínával való is-merkedésre.

♣Elsőként szerepel lapszemlénkben a bécsi bibliofil társaság

AUS DER BIBLIOPHILIEN WELT című, félévenként megje-lenő száma. A 2008/2 számot viselő lappéldány mindjárt ma-gyar vonatkozású cikkel kezdődik. Ráth Péter cikke az 1897-ben született Simonffy Aladárról szól.

Vertel József rézmetszete, C2 (1979), 83×51

Rudo

lf M

areč

ek, h

ideg

tű, C

4

Szűc

s Pál

fam

etsz

ete,

X2

2009/1 KISGRAFIKA 15

Az első világháborúból tüzér zászlósként hazatérő SimonffyBudapesten újságírói és szerkesztői munkába kezd. Közben be-utazza Európát és Ázsiát. Írásai német nyelven jelennek meg,amellett számos magyar író művét fordítja németre.

1937-ben Berlinben élt, onnan küldte tudósításait. Utolsókönyve német nyelven a Pester Lloyd nyomdában jelent meg1944-ben. Ez volt róla az utolsó jeladás, további sorsáról nincsinformáció.

A fenti írást a Marosvásárhelyi Simonffy család címerénekképe és Szűcs Pál fametszete kíséri. Ez utóbbi művész 1906-ban született és 1969-ben hunyt el Budapesten. Művészeti ta-nulmányait Helbing Ferenc, Haranghy Jenő és Simay Imreirányításával végezte. Sokoldalú művész volt, alkotásai akisgrafikától a színházi díszletekig terjedtek.

A cikk külön értéke a témára vonatkozó gazdag irodalomfelsorolása.

♣A MŰVÉSZET ÉS BARÁTAI folyóirat 2008. november-

decemberi számában Kiskarácsony, nagykarácsony… címmelterjedelmes írást tett közzé dr. Mayer József tagunk. A folyó-iratot kiadó egyesület és a KBK között egyébként is jó kap-csolatot tovább mélyíti az említett írás. Kékesi László egy ka-rácsonyi grafikája, valamint Sajtos Gyula Mayer József részérekészített rajza is szerepel. A Sajtos Gyula-féle grafika „Erdély-Gyimes” feliratával és a lapon látható vasúti őrház, továbbá avonat utal arra, hogy 2008 pünkösdjére az ún. ezer éves hatá-ron lévő vasúti őrházat felújították, és erre az eseményre Ma-gyarországról egy különvonat is ment az érdeklődőkkel.

M.J., P.L.

KÖNYVESPOLC

TAKÁCS GÁBOR: Rajzok, metszetekCluj Megye Tanácsa és Kolozsvár Művészeti Múzeumának

kiadása

Negyedív nagyságú, kellemes sárga színű, kemény papírranyomott, 48 oldalas kiadvány ismerteti a Kolozsváron élő al-kotó munkásságát. A román és magyar nyelven írt szövegrésza füzet első felét teszi ki, a másodikban mintegy 20, eredetiszínben nyomott alkotását találja az olvasó.

Takács Gábor 1938-ban született. Tanulmányait a Babes-Bólyai Tudományegyetemen fejezte be. A grafikával 32 éveskorában került kapcsolatba, amikor Gy. Szabó Bélával megis-merkedett. Tizennégy egyéni kiállítása volt főként Kolozsvá-ron. Sok csoportos kiállításon, tíz biennálén vett rész alkotása-ival.

A Múzeum igazgatónőjének bevezető sorai után Józsa Ist-ván esztéta tekinti át a művész alkotói módszerét, lapjainak té-mavilágát. Kiemelten méltatja a Róma-sorozat lapjait, melyek„a múltnak és jelennek sziporkázó ötvözetéhez vezetnek el”.Grafikái nem a látottaknak egyszerű, realista másolatai, Takács„a fényekkel és árnyékokkal mintegy szobrászkodva” fejti kihatását.

Az illusztrációk P1 és X2 technikával készültek és azok fő-ként itáliai élményét örökítik meg. A sikerült kiadvány néhányolyan szuggesztív portréval zárul, mint a Márton Áront ábrá-zoló, két színben nyomott fametszete.

PÁLYÁZAT

A Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság kisgra-fikai pályázatot hirdet, „Balaton” címmel. E témában bármelyeljárással készült grafika beadható. Határidő: 2009. április 15.Beküldendő a Berzsenyi Társasághoz, 7400 Kaposvár, Fő u.12. További információ Mocsári Mária vizuális alelnöknél a30/39-85-785-ös telefonon. A munkákat Fonyódon fogják ki-állítani 2009. május 16-án.

*A bulgáriai Ruse városának Lyuben Karavelov Körzeti

Könyvtára nemzetközi pályázatot hirdet ex libris témában. Pá-lyázni 2008–2009-ben készült grafikával lehet. A grafika mé-rete max. 13×13 cm lehet. Minden eredeti technikával be lehetnevezni. Egy művész csak legfeljebb 3 lappal szerepelhet. Min-den ex librisből 4 példányt kell küldeni 2009. május 22-ig a következő címre: Lyuben Karavelov Regional Library, 1. Don-dukov-Korsakov Street Bulgária, Ruse 7000. (Public relationsdepartment Ivan. D. Ivanov-Joanni graphic room consultant.)E-mail elérhetőség: pr@librousse.bg

SUMMARY

Lajos Palásthy: Secretary’s Annual Report on 2008The events of the society during the last year, problems with app-lications, and economic data are presented. Plans for 2009, withspecial regards to the forthcoming 50th anniversary of foundationMihály Csiby: I Had a Dream…The author, in his idiosyncratic style, calls the attention to theimportance of the Internet, of finding sponsors and supportersinvolved in the society. He also holds it of crucial importanceto set up a museum for ex-libris. The editor invites remarks anddebates from readers concerning this inspiring article.Péter Ürmös: On the Exhibition of András P. Varga’s WorksThe author opened the exhibition of the teacher and graphic ar-tist in Újpest (District 4 in Budapest) on 18th October 2008. Amessage of these works is put forth in the article.P. Ürmös: „An Autumn Morning”: On László Kerékgyártó’s ExhibitionAn abridged version of a longer address giving an overview ofthe graphical works of the artist born in Transylvania and nowliving in Hungary, on the occasion of his exhibitionImre Soós: Antal Fery’s Exhibition in Ráday Street, BudapestAt a cultural centre of film-makers bookplates owned by theartist’s daughter, Mrs Veronika Fery Bánki, are exhibited in the-matic classification on 14 boards arranged by János Mata, Jr.Imre Soós: Ms Diskay’s Exhibition at the National Széchényi LibraryAt the National Széchényi Library, quartered at the RoyalCastle in Buda, an oeuvre exhibition of Lenke Diskay was held.Next floor upstairs old Hungarian biblical documents togetherwith modern contemporary artists’ works were displayed com-memorating the year of the Bible in Hungary.Imre Soós: Goya’s Monsters Still Frighten UsA work of the Spanish painter, Fracisco Goya, has inspired Zol-tán Vén to design a New Year’s greeting card.Gábor Ligeti: About Wanda SzyksznianThe Polish-born graphic artist, Wanda Szyksznian is introducedin the article. Her works have recently been shown on the tele-vision network Duna TV.News, Rewiews, Books, Competitions

ISSN 0209-6161 • Nyomdai előkészítés: Palásthy Bt. • www.PalasthyBt.hu • Nyomás: Opár Nyomda, Budapest

AUSZUG

Lajos Palásthy: Sekretärsbericht über das Jahr 2008Die Ereignisse des Vereinslebens im vergangenen Jahr, Be-werbungsprobleme, finanzielle Ergebnisse, Pläne für das Jahr2009 mit Rücksicht auf das 50 jährige Jubiläum des Vereines.Mihály Csiby: Ich hatte einen TraumDer Autor macht in seinem eigenartigen Styl aufmerksam aufdie Bedeutung des Internet, die Wichtigkeit der Sponsoren undderen Einbeziehung zwecks Unterstützung des Vereins. Er hältfür wichtig das Zustandebringen eines Ex-Libris Museums. DerVerein hält die Artikel als Streitschrift und für gedanken erre-gend und wartet auf die Bemerkungen der Leser.Péter Ürmös: Die Ausstellung von Varga P. AndrásDer Autor eröffnete die Ausstellung des Professors und Grap-hikers Varga P. András in Újpest (Budapest, IV. Bezirk) am 18-ten Oktober 2008. Dezember 10.Péter Ürmös hat über den Inhalt der Werke gesprochen.P. Ürmös: Zur Ausstellung „Herbstmorgen” von László KerékgyártóEine längere Eröffnungsrede in kurzer Fassung, die die grap-hische Werke des aus Siebenbürgen umgesiedelten Künstlersin Verbindung mit der Ausstellung darstellt.Imre Soós: Ausstellung der Werke von Antal Fery in der Ráday StrasseIm Kulturhaus der Filmbranche wurde unter der Veranstaltungvon János Mata der jüngere auf 14 Tableau – gruppiert nachThemen – eine reiche Fundgrube Ex-Libris im Besitz von Vero-nika Fery, Frau Bánky (die Tochter von Antal Fery) dargestellt.Imre Soós: Diskay Ausstellung in der Landesbibliothek SzéchenyiIm Zentralgebäude der Landesbibliothek Széchenyi – im Burg-viertel Buda – war das Lebenswerk von Lenke Diskay zu sehen.Ein Stock höher wurden alte ungarische Bibel und Werke zeit-genossischer Künstler anlässlich des Bibeljahres ausgestellt.Imre Soós: Die Ungeheuer von Goya schrecken auch unsEin Werk des spanischen Mahlers Goya hat Zoltán Vén ange-regt, ein Neujahrsblatt zu schaffen.Gábor Ligeti: Über Wanda SzyksznianDie Artikel stellt die polnische Graphikerin dar. Ihre Werke sindauch im Fernsehen Donau zu sehen.Nachrichten, Presseschau, Bücherregale, Preisausschreibungen

RÉSUMÉ

Dans l’article premier notre secrétaire Lajos Palásthy publieson compte rendu sur l’activité de notre société en 2008. Ilmentionne aussi les préparations du 50ème anniversaire de safondation.L’artiste graveur Mihály Csiby écrit sur l’importance de l’aidedes „sponsors”. Il attache aussi un grand poids à la fondationfuture d’un musée de l’ex libris.Péter Ürmös a ébauché la carrière artistique de Péter AndrásVarga à l’occasion de son exposition en octobre dans l’arron-dissement Újpest.Pareillement P. Ürmös fait l’éloge de l’activité de László Ke-rékgyártó à l’occasion de l’exposition de ses peintures. L’ar-tiste graveur mentionné est né en Transylvanie et depuisquelques années il vit à Budapest.Le fils du feu artiste de l’ex libris János Mata a organisé uneexposition ravissante des xylographies d’Antal Fery à Buda-

16 KISGRAFIKA 2009/1

pest. Les xylographies sur 14 tableaux appartiennent à MmeVeronika Fery, fille du créateur-artiste.L’autre article d’ Imre Soós fait connaître l’exposition de la Bi-bliothèque Nationale Széchenyi. La succession de Lenke Dis-kay – en propriété de l’institution mentionnée – était y exposéeentre les conditions magnifiques.Nous publions la gravure récente de Nouvelle Année de ZoltánVén inspirée par une autre oeuvre d’art: CAPRICHOS de Goya.Gábor Ligeti fait l’éloge de l’artiste graveur hongroise MmeWanda Szykszian. Les créations de l’artiste d’orogone polonaisefurent présentées par la TV DUNA.Rubriques ultérieures: Nouvelles, Revue de presse, Bibliophi-lie, Concours.

MEGHÍVÓA Kisgrafika Barátok Köre

50 éves jubileumi ünnepsége2009. április 18-án

a Józsefvárosi Galériábankerül megrendezésre.

Az egésznapos rendezvényde. 10 órakor kezdődik és du. 16 óráig tart.

Program:10-11 óráig regisztráció:

11 órakor ünnepélyes megnyitódr. Kocsis Máté alpolgármester köszöntőbeszéde

Király Zoltán a KBK történetét ismeretiÜrmös Péter bemutatja a KBK 50 éves kiállítását

Délután kötetlen beszélgetés, csere.16 órakor zárszó.

A Józsefvárosi Galéria (Bp., József krt. 70., Nap u. sarok)elérhető a 4-es vagy a 6-os villamossal az Üllői útig,

vagy a 3-as metróval a József körútig.Délben a közelben több étkezési lehetőség van.

*A Józsefvárosi Galériában

A Kisgrafika Barátok Köre 50 éves jubileumi kiállítása2009. április 8-án nyílik meg és április 24-ig látogatható

munkanapokon 9-18 óráigE kiállítás kerül ismertetésre 18-án.

*Magyar és külföldi ex librisek címmel nyílik kiállítás

a Pest Megyei Könyvtár olvasótermében,Szentendrén (Pátriárka u. 7.)

Ünnepélyes megnyitó 2009. április 22-én 16 órakor.Megtekinthető április 30-ig

a könyvtár nyitvatartási ideje alatt.