1 . M I N N E V E T Ü N K ? �

� . M i n n e v e t ü n k ?

Ebben a fejezetben arról fogtok tanulni, hogy milyen szerepe van a komikumnak az életük­ben. Megismerkedünk a komikum köznapi és irodalmi változataival. A nyelvben rejlő komikum fajtáit is áttekintjük. Bevezetésképpen összegyűjtjük azokat a helyzeteket, amikor a legtöbbet szoktunk nevetni

0. Beszélgessünk!

a) Beszélgess a padtársaddal a kérdések alapján!

b) Hallgassátok meg a többiek véleményét is!

– Kik azok az emberek, akik meg tudnak nevettetni téged?– Kik azok az osztálytársaid, akiket jó humorúnak tartasz?– Hogyan, mivel váltanak ki nevetést?– Mindenki írja le három legjobb humorúnak tartott osztálytársának a nevét!– Vitasd meg társaddal a neveket minél több szempontból! Pl.: ki mond legjobban vicceket? Kinek

vannak a legviccesebb mozdulatai? Ki szokott a legmókásabb képet vágni? Ki tud a legjobban utánozni másokat?

– Miért tartod fontosnak a mindennapi életben a humorérzéket?– Miért tud jobban érvényesülni szerinted az, akinek jó humorérzéke van?– Min szoktunk nevetni? Mit találunk komikusnak? Töltsd ki az ábrát! Próbáld általánosítani a pél­

dákat!

HIBA TÚLZÁS

NEVETSÉGES, KOMIKUS

�. Olvasd el figyelmesen a feladatot!

A) Fejezd be a mondatot többféleképpen!

Akinek van humorérzéke, az:

� S Z ö V E G É r T É S ­ S Z ö V E G A L K O T Á S • 7 . É V F O L y A M

B) A humorérzék a legfontosabb tulajdonságok egyike az életben.

– Írj három érvet az állítás bizonyítására!– Írj három érvet az állítás cáfolására!

A HUMOrÉrZÉK A LEGFONTOSABB TULAjdONSÁGOK EGyIKE AZ ÉLETBEN.

ÉrVEK MELLETTE ÉrVEK ELLENE

1. 2.

3.

1.

2.

3.

– Beszéljétek meg, ki írta a legtalálóbb, számotokra elfogadható indokokat! Állítsátok a hallott indokokat fontossági sorrendbe!

�. Csoportban dolgozzatok:

a) Mikor nevettél, „röhögtél” nagyot az utóbbi egy­két napban? Idézd fel a legmulatságosabb hely­zeteket, mondatokat! Próbáld meg úgy elmondani a történteket, hogy a többiek ugyanolyan mulatságosnak találják, mint te!

b) Válasszátok ki a legkomikusabb esetet és mondjátok e, illetve játsszátok el az osztálynak!

c) Beszéljétek meg az alábbiakat!

– Melyik történeten, helyzeten tudtál nevetni? Miért?– Melyiken nem? Miért?– Mi mindentől függ, hogy egy helyzet, mondat, mozdulat stb. nevetést vált ki?– Mi a különbség aközött, hogy nevetünk valamin, illetve valakin, vagy kinevetünk valakit? – Miért lehet vagy nem lehet nevetni szerintetek szomorú dolgokon?– Lehet­e nevetni azon, akit szeretünk?– Lehet­e nevetni azon, akit, illetve amit elítélünk, akit valamiért nem kedvelünk?

Komikumnak nevezzük a jelenségeknek, embereknek, helyzeteknek, műalkotásoknak azt a tulajdonságát, amely nevetést vált ki. A komikum mértéke mindig függ a befogadótól (hall­gatótól, nézőtől) is. Akinek van humorérzéke, az képes meglátni a dolgok mulatságos oldalát is. Azaz a humorérzék az a képességünk, amivel érzékelni, észlelni tudjuk a komikumot. Komikusnak találhatunk olyan jelenségeket, embereket, akiket, illetve amiket kedvelünk, és olyanokat is, akiket, illetve amiket elutasítunk, bírálunk.

1 . M I N N E V E T Ü N K ? �

3. a) Írj kettéosztott naplót azokról a könyvekről (regények stb.), színdarabokról,filmekről,amelyekszámodraalegmulatságosabbak?Miveltudtakmegnevettetni?

Szerző (rendező), MűcíMINdOKLÁS, SZEMÉLyES VÉLEMÉNy,

MAGyArÁZAT, PÉLdA

b) Min nevettél?

4.Gyűjtsdösszeanevetigerokonértelműkifejezéseit!

NEVET

� S Z ö V E G É r T É S ­ S Z ö V E G A L K O T Á S • 7 . É V F O L y A M

2 . N é h á N y j e l l e M z ő k o M i k u M f o r r á s

KArINTHy FrIGyES: MAGyArÁZOM A BIZONyÍTVÁNyOM NAGy LAjOS: A SAS SŁAWOMIr MrOzeK: PIrOSKA

Nagy Lajos és Karinthy Frigyes néhány írása segít megérteni a komikus ábrázolás jellegzetes­ségeit. Petőfi Sándor néhány humoros és szatirikus versével is megismerkedünk.

1. hallgassátok meg karinthy frigyes Magyarázom a bizonyítványom című írását!Tegyétekfelakezeteket,havalaminevetségeset,viccesethallotok!

MAGyArÁZOM A BIZONyÍTVÁNyOM

Hát kérem szépen, először is: ez még nem végleges bizonyítvány – ez csak afféle lenyomat, amit ideiglenesen kiosztottak nekem. Hogy ma van a féléves bizonyítvány­nap, az nem jelent semmit. A többiek tényleg kikapták a bizonyítványt, de az enyémet föl kellett küldeni a minisztériumba, mivel tévedések derültek ki, amiket sürgősen orvosolni kell. Igen. Különben a bizonyítvány-ellenőrző és -kiegészítő konferencia foglalkozni fog az esettel, tanfelügyelői középülésen. Az osztályfőnök úr, mikor ideadta nekem a bizonyítványt, beszédet tartott: kicsit zavarban volt, és tiszteltette a papát. Kérlek, kedves Bauer, mondta, légy szíves, közöld szüleiddel, miszerint sajnálatos tévedés történt bizonyítványoddal, hibás tételek csúsztak bele. A bélyeghatósági szabályrendelet szerint, sajnos, így is ki kell adni a bizonyítványt, de kérnelek kell, kedves Bauer, közöld a szülővel, miszerint ez csak olyan okirat, aminek az adatai nem jelentenek semmit. Kérd meg kedves szüleidet, ne haragudjanak ezért a tévedésért, az igazi bizonyítványt csakhamar kiállítjuk – egyelőre kéretem őket, hogy írják alá ezt, mert az összes iratokat átküldtük a rendőrségre, ahol a nyomozás miatt szükség van erre az aláírásra; de hangsúlyozd kérlek, hogy ez csak formaság. A főkapitány szemé­lyesen átírt a fiumei tengerészeti gimnáziumba, derítenék ki, hogy került bele a bizonyítványomba történelemből ez a... ez a... szám, ami ugyancsak egy közönséges szám, azt jelenti, hogy négyszer feleltem történelemből – de esetleges félreértésekre ad alkalmat.

Tudniillik Mangold, a történelemtanár, az csak helyettes tanár nálunk, még nem is osztályoz­hat, mert előbb vizsgáznia kell osztályzástanból a főegyetemen. ő csak helyettes osztályzatot adhat, amit másképpen kell érteni – egyes helyett kettest, kettes helyett négyest –, majd ha letette a vizsgát, akkor az összes bizonyítványokban kiigazítják az osztályzatokat igazi osztályzatokra. Most egyelőre kéreti a papát, ne tessék haragudni egyelőre, és üzeni, hogy én négyszer feleltem történelemből, egyszer aláhúzott kétharmadra, egyszer egyesre, kétszer háromnegyedkettesre, tes­sék ezt összeadni, számtani középarányost venni, kijön a háromnegyed egyes, aláhúzva. először a második Józsefből feleltem, de akkor csengettek; másodszor kérdezte az örökösödési jogot, mond­tam schmalkaldeni szövetség, láttam, mikor beírta az egyfelest, de akkor elvesztette a noteszt.

Fizikából. Hát fizikából már novemberben feleltem, kérdezte a Föld mozgását, s én mondtam, hogy a Nap körül és ellipszis alakú pályán, melynek egyik gyújtópontjában a Nap van, és ez a New­ton érdeme. de akkor a mellettem ülő fiúval összetévesztett, akinek háromnegyede van a fizikából, és nekem írta be véletlenül. Akkor szóltam, a tanári kar megnézte a noteszt, mondta, hogy tényleg

·

2 . n É H Á n Y J e L L e M z ő K O M I K U M F O r r Á S �

a csekonics helyett írta be véletlenül, de ezt most már nem lehet kiigazítani, mert ebből neki a kormánynál kellemetlenségei támadnak, nagyon kért, hogy ne firtassam a dolgot most egyelőre, és tegyem meg neki, hogy most egyezzem bele a hármasba, év végére kijavítja jelesre, és nem is kell felelni a következő félévben. A jelest mindjárt be is vezette a születési bizonyítványomba, főigazgatói aláírással.

Fröhlichnek pikkje van rám algebrából, arról nem tehetek. A határozatlan együtthatóval kel­lett megoldani az egyenletet, és akkor mikor kihívott, és akkor mikor megmondtam, hogy akkor beszorzok lambdával, erre kiesik a második egyenlet, persze, azért nem esett ki, mert iksszel is be kellett volna szorozni, csakhogy ezt Fröhlich nem vette észre, mire megmondtam, hogy hogy kel­lett volna, akkor mikor észrevette, hogy ő nem tudta, szégyellte magát, és azt mondta, hogy men­jek helyre, és azóta pikkje van rám, mert jobban tudtam az algebrát, és nem akart kihívni javítani, pedig a törvényszékben benne van, hogy januárig ki kell hívni a fiút javítani, mert másképpen nem érvényes az osztályzat, és a Steinmann, a legjobb tanuló is mondta, hogy föl lehet jelenteni Fröh­licht, de nem akartam, mert úgyis pikkje van rám, pedig a dolgozatba nekem ugyanaz jött ki, mint Steinmannak.

Magaviseletből azért van kettes, mert ha van három hármas, akkor nem lehet a magaviseletből se egyes, hanem akkor külön bizonyítványt adnak magaviseletből, amit postán küldenek el a szülőknek.

ezt!?... ez nem hármas, ez kettes, csakhogy az osztályfőnök úr olyan furcsán írja a kettest, vé­letlenül felül írja a végét a kettesnek. csak a vezetéknevet tessék aláírni... de mostanában ne tessék bemenni az iskolába... a kaput kiemelték... most átalakítják... nincs kapu... nem lehet bemenni... majd egy­két hét múlva...

2. Válaszoljatokakérdésekre!

a) Min nevettetek? Ha új jelenséget találtok, egészítsétek ki az 1. modul 3. b) feladatának listáját!

b) Miért neveted ki a fiút, miért vagy vele együttérző?

c) Milyen eszközökkel nevettet vagy tesz együttérzővé a szöveg?

� S Z ö V E G É r T É S ­ S Z ö V E G A L K O T Á S • 7 . É V F O L y A M

d) A bizonyítványon és a kisfiú helyzetén kívül miről ad még képet Karinthy?

3. hallgassátokmegNagylajosA sascíműírását!álljatokfel,havalaminevetségeset,viccesethallotok!

A SAS

A sas ragadozó madár, ami azt jelenti, hogy ha egy sast csirizzel bekenünk, és a falhoz vágjuk, hát odaragad. ettől a tulajdonságától teljesen függetlenül, a sas kisebb élő állatokkal táplálkozik.

A sasnak sokféle fajtája van, amelyek színre és nagyságra különböznek egymástól, legkisebb a mezei sas vagy kánya, legnagyobb a kőszáli sas, bár van kis kőszáli sas is, amelyik csak évek múl­tán, ha már megnőtt, lesz nagy kőszáli sassá.

A sast sasok nemzik, és ez mindaddig így is lesz, amíg Núbia párduca nem fog szülni egy gyáva nyulat.

A sas igen bátor madár, a nálánál gyengébb állatokat, amelyek védekezni képtelenek, halálukat megvető bátorsággal végzi ki és eszi meg, amiért is a madarak királyának nevezik.

Száraz, napos időben látni, amint a sas szép szabályos köröket ír le a levegőben, és mind magasabbra és magasabbra emelkedik, aztán siklórepüléssel zuhan le csaknem a földig, amiért is a sast a repülőgépfélék családjához sorozzuk. (Linné mgfrdl. sírjbn.)

A sast nagy előszeretettel vadásszák, ami úgy történik, hogy a fészke közelében lesbe áll a vadász, megvárja, míg a sas repülni kezd, akkor golyót ereszt bele, s a sas, ha a golyó talált, mo­torhiba miatt kénytelen leereszkedni. Akkor a vadász odamegy hozzá, és európai módszer szerint foglyul ejti, azaz agyonüti.

A sas igen okos állat, a repülésben kiváló, technikai kísérletekkel is foglalkozik. Föl van jegyezve róla, hogy egyszer egy kis gyereket akart a repülésre megtanítani, amiért is karmai közé kapta, fölvitte a magasba, és eleresztette. A kísérlet nem sikerült.

A sas a fészkét csaknem hozzáférhetetlen helyeken, igen magas fákra rakja, ahová anélkül hogy a fa törzsét még külön beszappanozná, nem mászhatnak föl a fészekrabló suhancok. Ide rakja a nősténysas a tojásait, nehogy a rossz emberek rántottát csinálhassanak belőlük.

A sas hangját vijjogásnak nevezik, mert hasonlít a civakodó öregasszonyok hangjához.A sasnak olyan éles szeme van, mint a sasnak. rendkívül messzire lát, s mikor a magasban ker­

ing, a legkisebb állatot is meglátja, és lecsap rá. Ez ellen az állatok úgy védekeznek, hogy sokan vannak, s mivel a sas közülük csak egyre csaphat le, a többiek ezáltal kinn maradnak a vízből, sőt még jól is mulatnak az úgynevezett áldozat pechjén.

A sassal közeli rokon a keselyű, ami tulajdonképpen nem más, mint egy olyan sas, amelyik döglött állatokat eszik, ami nagy ízléstelenségre, de kitűnő gyomorra vall. A keselyűk még nagyobb-ra is megnőnek, mint a sasok, legnagyobb köztük a kondorkeselyű, amely az Andesek vagy Andok hegyláncaiban tanyázik, amit ezért Undok hegyláncnak is szoktak nevezni.

Úgy a sasnak, mint a keselyűnek élettartama igen hosszú, néha száz év is, ami azonban e mada­rak kellő időben való lelövésével redukálható.

2 . n É H Á n Y J e L L e M z ő K O M I K U M F O r r Á S �

A madarak e családjához tartozik még a griffmadár, amely található a mesekönyvekben, és amely táplálkozik a mesekedvelő emberek butaságából, tehát élettartama örök. Életük a törvények védelme alatt áll, amennyiben vadászásukat, azaz a buta emberek agyonütését mindenütt szig­orúan tiltják.

Igen szimpatikus a sasok közt a kétfejű sas, amely csak döglött állapotban látható, s hajdan címereken tanyázott.

(1920)

4. Magyarázzukmeg,minnevettünk!

a) Miért volt nevetséges az a bizonyos rész?

b) A stíluson vagy a beszélő magatartásán, illetve a gondolkodásmódján nevetünk?

c) A sason kívül még miről szól nagy Lajos írása?

d) Mikor nevettünk a nyelvi megformáláson?

e) Milyen stílust, írásmódot gúnyol ki A sas? Mik a jellemzői ennek a stílusnak?

5. Töltsétekkiatáblázatot!

nevetésre ingerlő szövegrészek (kifejezések, szószerkezetek, mondatok stb.)

Mikor nevetünk?

A humor nyelvi-stílusbeli jellemzői

Miért nevetünk?

1.

2.

3.

4.

5.

� S Z ö V E G É r T É S ­ S Z ö V E G A L K O T Á S • 7 . É V F O L y A M

6. egyrégilexikonígymutatjabeasast.

SAS

(Aquila), a ragadozó madarak egyik neme. csőrük nagy, magas, hajlott. Szárnyaik a farok végéig érnek. Farkuk közepes hosszúságú, széles és egyenes. A csüd tollas. A tollak a búbon és a nyakon lándzsaalakúan kihegyezettek. Igen el vannak terjedve, csak az ausztráliai övben nem fordulnak elő. Kisebb emlősökkel és madarakkal, egyes fajok békákkal táplálkoznak. nevezetesebb hazai faja, a szirti v. kőszáli sas (A. chrysateus) még ma sem ritka, mivel óvatossága miatt nehéz elej-teni. Tulajdonképpen lúdnagyságú, de hatalmas szárnya és széles farka miatt jóval nagyobbnak látszik. Magas hegységeinkben állandó madár. Sziklákon fészkel. ősszel és télen lekalandozik az Alföldre is, ahol nagy pusztítást végez a futó vadban. A hegyvidéken bárányokat, gödölyéket, zerge- és őzgidákat stb. zsákmányol. dögre csak végszükségben fanyalodik. Az idősebb hím háta sötétbarna, csűdtollai rozsdabarnák, csőretövén levő viaszhártyája és ujjai sárgák, csőre kékes szarúszínű, szeme barna. Testhossza 90, szárnya 60-64, farka 34 cm. A vén tojó nagyobb a hím­nél. A fiatalokat, míg a fészekben nevelődnek, fehér pehelytoll borítja. Hazája: európa, É-Ázsia, É-Kína, É-Amerika egészen Mexikóig. A parlagi sas (A. heliaca) valamivel kisebb termetű, mint az előbbi. A vén hím háta sötétbarna, válltollai hófehérek, farka szürkésfekete, hasoldala feketésbarna, csőre kékesszürke. Hossza 80 cm. A vén tojó nagyobb a hímnél. A fiatalok agyagsárgák v. fehéres fakószínűek, barna sávokkal. A pelyhes fiókák hófehérek.

(Tolnai Nagylexikon)

A) Tagold a szöveget bekezdésekre! Készítsd el a szöveg vázlatát! Írj mindegyik bekezdéshez egy­két vázlatpontot!

B) Hasonlítsd össze a két szöveget minél több szempontból!

NAGy LAjOS ÍrÁSA A LexIKOn SzócIKKe

Miről szól? (Mi a témája?)

Miért írták? (Mi a közlés szándéka?)

2 . n É H Á n Y J e L L e M z ő K O M I K U M F O r r Á S �

Kinek szól? (Ki a címzett?)

Stílus

Szerkezet

(saját szempont)

(saját szempont)

Tapasztalatok összegzése

Nagy Lajos írása utánozza a lexikont. A komikum egyik forrása a tudományosság látsza­tát keltő eszközök használata. A látszólag tudományos stílus ellentétben áll a tartalommal, hiszen a sasról nagyon keveset tudunk meg. Írásában a nevettetés, a „hülyéskedés” mellett bírálja az emberi kapzsiságot és az európai civilizáció néhány negatív jellemzőjét.

7. készüljetekfelasaját„gyalázatos”bizonyítványotokvagyegyegyesresikerültdol-gozat megmagyarázására! Gyűjtsetek minél szokatlanabb, meghökkentőbb, hu-morosabbmagyarázatokat,kifogásokat!legalábbtízetvázlatszerűenírjatokle!

�0 S Z ö V E G É r T É S ­ S Z ö V E G A L K O T Á S • 7 . É V F O L y A M

8. Mondjátokelegymásnakakedvenc„abszolútvicceteket”?fejezzétekbeaszóláso-katkülönböző,meghökkentőhasonlatokkal!

Kevés, mint

ritka, mint

Komikus hatást vált ki, ha nem összeillő jelenségek kerülnek egymás mellé. A kontraszt, azaz az eltérés az elvárttól, a megszokottól sokszor nevetséges. Így komikumforrássá válhat a képtelenség, az abszurditás is.

B)

Mesei: ment, mendegélt; elemózsiás, idézetek a meséből, Tudományos: epilógus, dezintegrált, spontaneitás, determinisztikus, rituális, Társ., szleng: tetves, mi az ábra, hülye, idióta, piszkos fantáziájú, ne hülyéskedj,

C) b)

PIrOSKA

Piroska ment, mendegélt az erdőben. Vitte az elemózsiás kosarat, unatkozott. Az a legrosszabb, hogy mikor odaérek, és meglátom azt a tetves farkast, úgy kell tennem,

mintha nem tudnám, mi az ábra. Hülye kérdéseket teszek föl neki: „Nagymama, miért ilyen hegyes a füled, miért ilyen nagyok a fogaid…?” Aztán hagyom, hogy felfaljon, végül jön az idióta epiló­gus, amikor a derék vadász fölvágja a farkas hasát, és kiszabadít a nagymamámmal együtt. Aztán kezdődik az egész elölről. Micsoda piszkos fantáziájú firkász írta ezt a mesét!

Piroska belerúgott az útjába került légyölő galócába.Ez legalább – gondolta elégedetten, a dezintegrált gombát szemlélve – nem szerepelt a prog­

ramban. de az ilyen apró spontaneitások nem ellensúlyozzák a determinisztikus elvet.– Itt a nagymama háza – Piroska felsóhajtott és bekopogott.– Gyere be – hallotta. Belépett. Az álnagymama szokás szerint az ágyban feküdt. Piroska az

asztalra tette az elemózsiás kosarat, és leült az ágy szélére.– Nagymama, miért ilyen hegyes a füled? – kezdte szavalni, de máshol járt az esze.A nagymama-farkas válaszolt valamit, de Piroska oda se figyelt, mert úgyis tudta, mit hallana.

Áttért a második kérdésre.– Nagymama, miért ilyen nagyok a fogaid?– … már – mondta a nagymama.– Mi van? – kérdezte Piroska, mert annyira unatkozott, és annyira máshol járt az esze, hogy csak

az utolsó szót hallotta, ez a „már” pedig nem egyezett a megszabott szöveggel. A rituális válasz így hangzott volna: „Hogy felfalhassalak.”

2 . n É H Á n Y J e L L e M z ő K O M I K U M F O r r Á S ��

– Azt mondtam: ne hülyéskedj már, drága gyermekem. Ha megint azt hiszed, hogy ez mese, nem a valóság, és hogy én nem a nagymamád vagyok, hanem egy álruhás farkas, akkor tévedsz. És most mutasd, mit hoztál ebédre.

Piroska még mélyebbet sóhajtott, mint az előbb, és lehajtotta a fejét. Megértette, hogy az igazi unalom csak most kezdődik.

A) Mit jelentenek az idegen szavak?

A szó jelentése szerintemAz értelmező szótár, illetve idegen

szavak szótára szerint

epilógus

firkász

dezintegrált

spontaneitás

determinisztikus elv

rituális

B) Válaszoljatok a kérdésekre!

Keressétek ki a mesére jellemző szófordulatokat!

Keressétek ki az idegen szavakat, tudományos kifejezéseket!

Keressétek ki a csak szóban használatos (társalgási nyelvi, diáknyelvi) kifejezéseket!

�� S Z ö V E G É r T É S ­ S Z ö V E G A L K O T Á S • 7 . É V F O L y A M

Milyen hatást váltanak ki az össze nem illő szavaknak?

C) Kik a szereplői a történetnek?

a) Piroska + farkas+nagymama

b) Piroska + nagymama

c) Piroska + farkas

Indoklás:

10.Válaszoljatok!

Mit lehet tudni a történetbeli Piroskáról?

Hány éves lehet?

Keressétek ki azokat a szavakat, amelyek Piroska lelki állapotát jellemzik!

Mit tart unalmasnak?

Miért rúg bele a gombába?

Milyen életre vágyik?

Milyen fontos, valóságos életprobléma megértéséhez juttathatja el az olvasót ebben a történetben

a képtelen(ség)?

2 . n É H Á n Y J e L L e M z ő K O M I K U M F O r r Á S ��

11. folytasdamesétazeredetitőleltérően,meghökkentően,viccesen!

HóFEHÉrKE

Hófehérke látástól vakulásig dolgozott a törpék házában. Mosott és mosogatott, sikált és súrolt, letörölt és feltörölt már időtlen idők óta.

Na végre! – gondolta, amikor meghallotta a távolból az almáskofa rekedtes hangját.

�� S Z ö V E G É r T É S ­ S Z ö V E G A L K O T Á S • 7 . É V F O L y A M

3 . A k o M i k u M f o r r á s A i é s V á l T o z A T A i

ebben a modulban a komikum különböző válfajaival ismerkedhettek meg.

�. a) Csoportban fogtok dolgozni:

A) Találjatok ki vicces jeleneteket, helyzeteket, amelyek autóbuszon, villamoson, vonaton történhet­nek! Írjatok fel 5 olyan szót, amelyeknek feltétlenül el kell hangozniuk, ha el akarnátok mesélni a jelenetet! némajátékkal adjátok elő a jelenetet!

A nevetés oka: – ügyetlenkedő ember a hozzáértők között – félreértés nyomán kialakult helyzet

Az 5 szó:

B) Írjatok 2 vicces párbeszédet, amelyek vásárlás közben hangozhatnak el! Készüljetek a pár­beszédek előadására!

A nevetés oka: – felnőtt dorgál egy gyereket, s maga jár pórul – helyzethez nem illő mondat

2. Válaszoljatokakérdésekre,majdalátott/hallottjelenetekhezkapcsolódvatöltsétekkiatáblázatot!

– Miért nevetünk, ha ügyetlenkedő embert látunk?

– Miért nevetünk, ha oda nem illő kifejezést hallunk?

– Miért nevetünk, ha pórul jár egy számunkra ellenszenves ember?

b) A komikum forrásairól különböző elméletek születtek. Töltsétek ki a táblázatot a következő szöveg alapján!

2 . n É H Á n Y J e L L e M z ő K O M I K U M F O r r Á S ��

ELMÉLETEK A KOMIKUMróL

a) A befogadó (néző, hallgató) szempontjából:

A fölényelmélet szerint azért nevetünk, mert fölényben érezzük magunkat valakivel szemben.A felszabadító nevetés elmélete szerint azért nevetünk, mert végre nem félünk olyan külső vagy belső hatalomtól, amelynek egyébként engedelmeskednünk kell. jólesik néhanapján illetlenül beszélni vagy viselkedni, vagyis tabukat sérteni.A szelepelmélet szerint azért nevetünk, mert a nevetés feszültségoldó, így vezetjük le idegességün­ket.

MIN, MIÉrT NEVETTÜNK?

A FöLÉNyELMÉLET ALAPjÁN

A FELSZABAdÍTó NEVETÉS ELMÉLETE

ALAPjÁN

A SZELEPELMÉLET ALAPjÁN

jelenet

jelenet

Az eljárások szempontjából:

– Azon nevetünk, ha eltúloznak valamit → túlzás.– Azon nevetünk, ha össze nem illő elemeket társítanak → kontraszt.– Azon nevetünk, ha túl sokszor ismételnek meg valamit → gépies ismétlődés.– Azon is nevethetünk, ha valami nagy hibát, félreértést tapasztalunk → ésszerűtlenség.– Azon is nevetünk, ha szójátékokat, szóvicceket hallunk → nyelvi komikum.

3. Akövetkezőkbennéhány,komikumelmélettelfoglalkozóírásbólolvashattakrészle­teket.Melyikszövegrésznekmilegyenacíme?

– nevetést vált ki a gépies ismétlődés [1]– nevetést vált ki a túlzás [2]– A nevetés felszabadít [3]– A nevetés oldja a feszültségeinket [4]– nevetést vált ki a kontraszt [5]– nevetést vált ki a hiba, az ésszerűtlenség [6]– A nevetés fölényérzetből fakad [7]

�� S Z ö V E G É r T É S ­ S Z ö V E G A L K O T Á S • 7 . É V F O L y A M

A)

Az ügyes nevet az ügyetlenen, az erős a gyengén, az okos a bután, a tájékozott a tájékozatlanon stb. Pontosabban abban a pillanatban, amikor nevetünk, fölényben érezzük magunkat.

A nevetés – diadalének: annak a pillanatnyi és újonnan felismert felsőbbrendűségnek a kife­jezése, amelyet a nevető a Kinevetett fölött érez.

(Marcell Pagnol)

B)

A bohócon azért jó nevetni, mert valamennyire mindenki ügyetlen, így jólesik, felszabadító ha­tással van, hogy mások – a bohócok – még nálunk is ügyetlenebbek. Akár így is általánosíthatjuk a fölényelméletet: az ember a komikum befogadása-élvezete során saját gyarlóságaival szemben kerül fölénybe.

e szerint az elmélet szerint a nevető ember néhány pillanatra megszabadul az életét uraló hatal­masságoktól – éppen azáltal, hogy kineveti őket. S a nevetés után sem lesz már ez a hatalom olyan félelmetes és kikezdhetet-len, mint annak előtte: hisz akin nevetünk, azzal szemben, egy pillanatra legalább, fölénybe kerültünk, annak a hatalmasnak, egy pillanatra legalább, láttuk a picinységét is.

Elgondolkoztató, hogy a viccek, a nevetés olyan gyakran járnak a tilosban: kedvenc témáik közé tartozik a szexualitás és a politika. A komikum élvezetében megnyilvánuló öröm gyakorta származik a tabu (a megnevezhetetlen, a titkos­tiltott­tisztelt) érintéséből, ravasz kifejezéséből.

A vicc nyelvi játékai, logikátlanságai, „bolondozásai” azért is okoznak annyi örömet, mert álta­luk a komoly és logikus felnőttek átmenetileg megszabadulnak a gátlásaiktól, és a konvencióktól nem gyötört kisgyerekekhez hasonlóan lehetnek logikátlanok és játékosak.

A komikum és ezen belül a vicc a komikum befogadóját, illetve a vicc mesélőjét és hallgatóját átmenetileg felszabadítja a külső elnyomó hatalmak és a belső korlátozó hatalmak, a konvenciók és gátlások uralma alól.

c)

A nevetésben energiafölösleg szabadul fel, valamilyen feszültség sül ki. Nevetéskor úgy szabadul ki a felgyűlt lelki energia, mint a kukta biztonsági szelepéből a fölös gőz.

A politikai viccek, a politikai kabaré, a politikai viccújságok a szelep szerepét tölthetik be egy társadalomban. Az elégedetlenség, a feszültség ezeken az – esetleg az okos hatalom által „dühöngőnek”, energialevezetőnek fenntartott – helyeken kicsapódik, s a politikai berendezkedés, az adott társadalmi rend olajozottan működhet tovább.

d)

2 . n É H Á n Y J e L L e M z ő K O M I K U M F O r r Á S ��

E szerint az elmélet szerint a komikus hatás valamilyen kontrasztból, azaz különbségből, eltérésből, meg nem felelésből ered. Komikus lehet például a látszat és a lényeg, a külső és a belső éles eltérése, ellentéte, kontrasztja. nevetséges, ha egy gyerek felnőttesen vagy egy felnőtt (pl. egy javakorabeli hölgy) gyerekesen viselkedik. Ha valaki okosabbnak, műveltebbnek akar látszani, mint amilyen, s ezért olyan kifejezéseket használ, amelyeket maga sem ért. Látszat és valóság kontrasztja miatt nevetséges, ha a gyáva nyuszi – bátor oroszlánként – hőstetteiről szónokol.

A hóban viselt fürdőruha vagy a piros pettyes fehér öltöny, a csokoládé helyett fogyasztott fegy-vertöltények szokatlansága a megszokottal, az elvárttal szembeni kontrasztja miatt mulatságos. A komikus kontraszthoz hozzátartozik, hogy a fürdőruha téli viselője úgy tesz, mintha nem fázna, mint­ha viselete megfelelő volna; a burleszk hőse jóízűen fogyasztja a töltényeket. Azaz komikus hatást kelt, hogy a szereplők nem lepődnek meg a meglepőn, nem úgy viselkednek, ahogy elvárjuk, ahogy mi tennénk az ő helyzetükben. Azaz elvárásaink és cselekvéseik között ebben is kontraszt van.

Értékesnek akar látszani az értéktelen, s ezért válik nevetségessé – így összegezhető az a meg­közelítés, amely a komikumot az értékhiányra vezeti vissza. A fizikai erő például egyfajta érték, így azután mulatságos, ha valaki erősnek próbálja mutatni magát, de közben lelepleződik gyengesége. Igazából nem a gyengeségen nevetünk, hanem a tettetésen, azon, hogy akin nevetünk, az másnak akart látszani, mint ami.

A kontrasztelmélet a nyelvi komikummal is foglalkozik. Gyakran azért találunk egy szöveget nevetségesnek, mert benne össze nem illő szavak, fordulatok, stílusrétegek fordulnak elő egymás közvetlen közelében.

E)

„Túlzáselméletnek” nevezhetnénk azt a magyarázatot, amely a komikumot egy­egy tulajdon­ság, jellemvonás vagy hiba felnagyításával, eltúlzásával magyarázza.

Gondoljatok a karikatúrára, amely a komikus hatást egy­egy jellegzetes vonás – az orr vagy az áll mérete, illetve formája – eltúlzásával, felnagyításával éri el. A túlzás stíluseszközként is gyakran kiváltója a komikus hatásnak.

F)

Mennyire mulatságos, amikor valaki negyedszer vagy ötödször lép bele egy gereblyébe, és üti magát fejbe. de biztos találkoztatok már olyan kabaréjelenettel is, amely egy szó vagy egy fordulat ismétlésén alapul.

G)

A viccek esetében is gyakran egy hibás gondolatmenet, valamilyen kiáltó ésszerűtlenség vagy félreértés fakaszt bennünket kacagásra. Itt is a hibákon nevetünk tehát, bár igaz, hogy többnyire nem jellemhibákon, hanem logikai hibákon.

�� S Z ö V E G É r T É S ­ S Z ö V E G A L K O T Á S • 7 . É V F O L y A M

A komédia feladatát Arisztotelész és nyomában a vígjátékíró Molière is abban jelölte meg, hogy a komédia az embereket hibáik kinevettetésével „megjavítja”.

4. rejtőjenőkéthíresregényénekelejétolvashatjátok.Miértnevetségesekakövetkezőmondatok?

A)

négy különböző nemzetiség képviselője volt az asztalnál: egy amerikai gyalogos, egy francia őrvezető, egy angol géppuskás és egy orosz hússaláta. A gyalogos, az őrvezető és a géppuskás a padon foglaltak helyet, a hússaláta az asztalon, egy tálban.

(A három testőr Afrikában)

B)

– Uram! A késemért jöttem!– Hol hagyta?– Valami matrózban.– Milyen kés volt?– Acél. Keskeny penge, kissé hajlott. Nem látta?– Várjunk... csak lassan, kérem... Milyen volt a nyele?– Kagyló.– Hány részből?– Egy darabból készült.– Akkor nincs baj. Megvan a kés!– Hol?– A hátamban.– Köszönöm...

(Piszkos Fred, a kapitány)

2 . n É H Á n Y J e L L e M z ő K O M I K U M F O r r Á S ��

5. Írjegy(­két)azelőző feladatbanolvasottakhozhasonlóanmeghökkentő jelenetet,amelyekbenakomikumforrásaakontraszt.Ahelyszínezúttalneakocsmalegyen,mintrejtő jenőnél,hanempéldáulegy fogorvosiváróterem,egy tömöttautóbuszvagyakáraziskola.

�0 S Z ö V E G É r T É S ­ S Z ö V E G A L K O T Á S • 7 . É V F O L y A M

�. nevetés vagy kinevetés?

– Beszélgessetek a kapott képekről!– Vajon mit mondanak az alakok? Írjátok le az üres kártyákra egy­egy mondatban! – Adjátok át a kártyákat egy másik csoportnak! – Találjátok ki, hogy a másik csoport szerint melyiket ki mondta!– Melyik mondat üzeni azt, hogy rokonszenves az illető, aki mondta?

– Melyik személyt gúnyolja ki a megszólalása?

A jó TANULó FELEL

A jó tanuló az első padban ül, ahol hárman ülnek: ő a középen, a jó tanuló, Steinmann. Az ő neve nem tisztán egy ember jelzésére szolgál; – szimbólum ez a név, ahány fiú az Osztályban, annyi apa ismeri otthon ezt a nevet. „A Steinmann miért tudja megtanulni?” – kérdezi otthon harminckét apa harminckét fiútól. „Kérd meg Steinmannt, hogy magyarázza meg”, mondja az apa, és a fiú való­ban megkéri a Steinmannt. A Steinmann mindent tud előre, még mielőtt megmagyarázták volna. Matematikai lapokba dolgozik, és titokzatos szavakat tud, amiket csak az egyetemen tanítanak. Vannak dolgok, amiket mi is tudunk, de ahogy Steinmann tudja, az a biztos, az az egyedüli helyes, az az Abszolút.Steinmann felel.

Ez különleges, ünnepélyes pillanat. A tanár sokáig nézte a noteszt; halálos feszültség remeg az Osztály felett. Mikor később a francia rémuralom történetét olvastam, mikor a Bicetre foglyai közül előszólítják a halálraítélteket: mindig így tudtam csak elképzelni. Az agyak utolsó, véres erőfeszítésben kapkodnak lélegzet után – még van két másodperc, azalatt mindenki villámgyorsan elmondja magában a mértani haladvány tételeit. Tanár úr, én készültem, mondja az ember magá­ban. Tanár úr, fiam tegnap gyöngélkedett. Az egyik lehajol a füzete fölé, mint a strucc, hogy ne lássák. A másik merőben szembenéz a tanárral, szuggerálja. A harmadik, idegember, egészen el­ernyed, és behunyja a szemét: hulljon le fejére a bárd. Eglmayer, az utolsó padban egészen elbújik deckmann háta mögé, ő nincs is itt, köszöni szépen, nem tud semmiről, őt írják be a hiányzók közé, töröljék ki az élők sorából, őt felejtsék el, béke poraira, ő nem akar részt venni a közélet küzdelmeiben.

A tanár kettőt lapoz, a K betűnél lehet – Altmann, aki az év elején Katonára magyarosította a nevét, e percben mélyen megbánta ezt az elhamarkodott lépést.

– de aztán nagyot lélegzik: egyszerre megállnak, és a tanár becsukja a noteszt.– Steinmann! – mondja egészen halkan és kivételesen.Nehéz, felszabadult sóhaj. Kivételes, ünnepélyes hangulat. Steinmann gyorsan feláll – a mel­

lette ülő kiugrik a padból, szerényen és udvariasan áll, míg a jó tanuló kimászik a padból: mint egy testőr, néma és mellékes dekoratív szereplője egy nagy eseménynek.

Maga a tanár is ünnepélyes. Oldalt ül le a székre, és összetett ujjakkal gondolkodik. A jó ta­nuló a táblához megy, és kezébe veszi a krétát. A tanár gondolkodik. A jó tanuló erre felkapja a spongyát, és sebesen törülni kezdi a táblát: ebben végtelen előkelőség és önérzet van, ezzel azt

2 . n É H Á n Y J e L L e M z ő K O M I K U M F O r r Á S ��

akarja jelezni, hogy ő ráér, hogy neki nem kell most törni a fejét, ő nem fél, ő mindig készen van, ő addig is, míg a felelés kezdődik, valami hasznosat akar csinálni a társadalomnak, ő ráér gondolni a köztisztaságra és az emberiség békés fejlődésére, és letörüli a táblát.

– Hát – mondja a tanár, és gondolkodva húzza a szót –, majd valami érdekes példát veszünk...A jó tanuló udvariasan és végtelen megértéssel köhög. Természetesen, valami érdekes példát,

az érdekes helyzetnek megfelelőt. Most úgy néz a tanárra, komolyan és melegen, mint egy szép grófnő, akinek egy gróf megkérte a kezét, és mielőtt válaszolna, megértéssel és rokonszenvvel mé­lyen a gróf szemébe néz, jól tudva, hogy e tekintet elbűvöli a grófot, s a gróf remegő boldogsággal sejti, hogy a válasz kedvező lesz.

– Vegyünk egy kúpot... – mondja a gróf.– egy kúpot – mondja Steinmann, a grófnő. de már ezt is úgy tudja mondani, ez a Steinmann,

annyi megértéssel, olyan okosan: csak ő tudja, mennyire kúp az, amit veszünk. Én, Steinmann, a legjobb tanuló az egész osztályban, veszek egy kúpot, mivel engem, mint az erre legalkalmasabbat, megbízott a társadalom. Még nem tudom, miért vettem a kúpot, de nyugodtak lehettek mind­annyian, bármi történjék ezzel a kúppal, én is ott leszek a helyemen, és megbirkózom vele.

– Különben – mondja a tanár hirtelen –, vegyünk inkább egy csonka gúlát.– csonka gúla – ismétli a jó tanuló, ha lehet még értelmesebben. ő a csonka gúlával éppen olyan

határozott, barátságos, bár fölényes viszonyban van, mint a kúppal. Mi neki egy csonka gúla? ő na­gyon jól tudja, őt nem lehet félrevezetni, a csonka gúla is csak olyan gúla, mint más, normális gúla, egyszerű gúla, amilyent egy eglmayer is el tud képzelni – csak le van vágva belőle egy másik gúla.

A felelés rövid ideig tart. Félszavakban beszélnek egymással, értik egymást, lassanként intim dialógus alakul ki a tanár és a jó tanuló közt: mi már nem is értjük, ez az ő kettejük dolga, két rokon lélek, mely itt előttünk egyesül, a differenciálegyenletnek éteri légkörében. egy mondat közepén eszmél rá a tanár, hogy miért is beszélgetnek ők, hogy ez felelés, az előmenetel megítélése. A jó tanulónak be se kell fejezni ezt a mondatot. Minek befejezni? Maradt-e szemernyi kétség afelől, hogy be tudja fejezni?

A jó tanuló szerényen és illedelmesen ül le. A következő percben már roppant érdeklődéssel figyeli a következő felelő szánalmas dadogását: egy szónál gúnyosan és diszkréten elmosolyodik, és a tanár tekintetét keresi lopva, hogy még egyszer összenézzen vele, és a tanár lássa, hogy ő, bár nem szól, arcizma se rándul: e gúnyos mosolyban jelezni óhajtja, mennyire tisztában van vele, milyen marhaságot mondott a felelő, és hogy mit kellett volna felelnie.

A rOSSZ TANULó FELEL

nem, mára nem lehetett számítani, igazán. Hiszen számított rá, persze hogy számított, sőt múlt éjjel álmodott is ilyesfélét: de álmában magyarból hívták ki, igaz, hogy úgy volt, mintha a magyart is a Fröhlich tanítaná. Álmában elintézte az egész kérdést, a párhuzamos vonalakról felelt, egyfelesre.

Mikor kimondják a nevét, nem hisz a füleinek, körülnéz: hátha csoda történik, hátha csak agyrém, nyomasztó lidércnyomás volt, hogy ez az ő neve, és most felébred ebből az álomból. Aztán egy csomó füzetet felkap a padról. Míg végigmegy a kis utcán, a padsorok közt, ezt gondolja: „Áplusz­bészerámínuszbé egyenlő ánégyzetmínuszbénégyzet.” ezt fogja kérdezni. Biztosan ezt fogja kér­dezni. „Ha nem ezt kérdezi, átmegyek különbözeti vizsgával a polgáriba, és katonai pályára lépek.”

Közben megbotlik, és elejti a füzeteket. Míg a földön szedeget, háta mögött felzúg az obligát nevetés, amit ezúttal senki se tilt be: a rossz tanuló törvényen kívül áll, rajta lehet nevetni.

�� S Z ö V E G É r T É S ­ S Z ö V E G A L K O T Á S • 7 . É V F O L y A M

A tanár leül, és maga elé teszi a noteszt. ránéz. A rossz tanuló görcsösen mondogatja magában: „ápluszbészer...” veszi a krétát. A tanár ránéz.

– Készült? – mondja a tanár.– Készültem.ó igen, hogyne készült volna. A halálraítélt is elkészül: felveszi az utolsó kenetet, és lenyíratja

a haját.– Hát akkor írja.A rossz tanuló a tábla felé fordul.– bénégyzetmínuszpluszmínusznégyzetgyökbémínusznégyácészerkétá.És a rossz tanuló engedelmesen írni kezdi és mondja utána a számokat. Írja, írja, mint Ágnes

asszony, tudja, miről van szó, látja a tételt „éppen úgy, mint akkor éjjel”, mikor elaludt mellette, és fogalma se volt róla, mit jelent az egész. Igen, ez az, homályosan sejti, valami másodfokú egyenlet – de hogy mi lesz ebből.

Szép lassan és kaligrafikusan ír. A négyesnek a szárát vastagítja – a vonalból, ami törtet jelent, gondosan letörül egy darabot, ehhez külön elmegy az ablakig a spongyáért. Időt nyer ezzel. Hátha csöngetnek addig. Vagy valami lesz. Úgyse sokáig szerepel ő itten a dobogón. ezt még felírja, az egyenlőségjelet is szép lassan felrakja – igen, ezt még úgy csinálja, mint más, felsőbb lények, mint egy jó tanuló. Felírja még „á2”. A katonaiskolában nagyon korán kell felkelni, villan át az agyán, hirtelen. de aztán hadnagy lesz az ember. Esetleg kimegy Fiuméba.

Közben szép lassan ír – még mindig nem írta le. Hozzá nem értő ember, aki ezt a jelenetet figyeli, azt hiszi, valami jó tanuló felel. de a szakértő tudja már, mit jelent az, mikor valaki ilyen határtalan gonddal rajzolja a kettes farkincáját. Halálos csend körös­körül. A tanár nem mozdul. Most beszélni kell.

– A másodfokú egyenlet... – kezdi értelmesen és összehúzott szemmel, és mélységes figye-lemmel nézi a táblát.

– A másodfokú egyenlet... – ismétli olyan ember modorában, aki nem azért ismétli a szót, mintha nem tudná, mit akar mondani, hanem inkább azért, mert rengeteg mondanivalója közül a leghelyesebbet, a legfrappánsabbat, a legtökéletesebbet válogatja és mérlegeli.

de a tanár, ó, a tanár már tudja, mit jelent ez.– Készült? – mondja keményen és szárazon.– Tanár úr, kérem, én készültem.Ezt bezzeg villámgyorsan mondja: véres dac, lázadó kétségbeesés remeg a hangjában.Tanár (széles gesztussal): – Hát akkor halljuk.A rossz tanuló nagy lélegzetet vesz.– A másodfokú egyenlet az elsőfokú egyenletből származik oly módon, hogy az egész egyen-

letet megszorozzuk...És most beszél. Valamit beszél. A második mondatnál arra számított, hogy félbeszakítják – lopva

néz a tanár felé. de az mozdulatlan arccal néz, se azt nem mondja, hogy jó, se azt, hogy rossz. nem szól. Pedig a rossz tanuló nagyon jól tudja, hogy nem lehet az jó, amit ő beszél. Hát akkor miért nem szól a tanár? Ez rettenetes. A hangja reszketni kezd. Egyszerre látja, hogy a tanár fele­meli a noteszt. erre elsápad, és szédítő gyorsasággal kezdi:

– A másodfokú egyenlet úgy származik az elsőből, hogy végig... Tanár úr kérem, én készültem.– Polgár ernő – mondja hangosan a tanár.Mi ez?

2 . n É H Á n Y J e L L e M z ő K O M I K U M F O r r Á S ��

Már egy másikat hívtak ki? ővele végeztek? Mi ez? Álmodik?– A másodfokú egyenlet... – kezdi újra, fenyegetően.Polgár ernő fürgén kijön, és a tábla másik végén már veszi a másik krétát.– A másodfokú... Tanár úr kérem, én készültem.Senki sem felel. És most ott áll, egyedül a tömegben, mint egy szigeten. de még nem megy

helyre. Neki nem mondták, hogy menjen helyre – odvas és züllött, kitaszított szívvel áll ott –, neki nem mondták, nem mondták. ő még felel. Most végigmenjen, újra, a padsorok közt? nem, inkább áll, hülyén: keze dadogva babrál a táblán, a félbemaradt egyenlet roncsai közt, mint a lezuhant pilóta, a motor megpattant hengerei fölött. A másik fiú közben már felel is. Valami párhuzamos vonalakról beszél – ez is olyan idegen és furcsa... mint minden... amivel itt évek óta foglalkoznak körülötte... foglalkoznak vidáman és ruganyosan és hangosan... és amiből ő soha nem fogott fel semmit... néhány mondatot jegyzett meg eddig, s azokon úszott...

És így áll most, még áll, reménykedik, udvariasan figyeli, amit a másik beszél... néha helyeslően bólint, legalább ezzel jelzi, hogy ő készült, ő tud... néha bátortalanul meg is szólal, abban az illúzió­ban ringatja magát, hogy őt kérdezték, de csak halkan, hogy ne küldjék helyre... aztán szerényen elhallgat és figyel... előrehajol, részt vesz a felelésben, odaadja a krétát, buzgólkodik a felelő körül, még súg is neki, hangosan, nem azért, hogy segítsen, de hogy a tanár lássa, hogy ő súg, tehát ő tud... Egyszóval: nem adja meg magát.

Egyszer aztán minden ereje elhagyja, elhallgat, és még egyszer a katonaiskolára gondol. Elbor­uló elméjében, mint távoli szavak, verődnek vissza a zajok... a kréta ropogása... elfolynak az arcok, és egy pillanatra világosan látja a végtelent, amelyről e percben jelentette ki a felelő, hogy ott a párhuzamos vonalak találkoznak. Látja a végtelent... nagy, kék valami... oldalt egy kis házikó is van, amire fölül fel van írva: „Bejárat a negyedik végtelenbe.” A házban fogasok vannak, ahol a párhu­zamos vonalak leteszik a kalapjukat, aztán átmennek a szobába, leülnek a padba, és örömmel üdvözlik egymást... a párhuzamos vonalak, igen... a végtelen, a megértés, a jóság és emberszeretet osztályában, ahová ő soha eljutni nem fog... ama „felsőbb osztály”, melybe „elégtelen eredmény miatt fel nem léphet” soha.

8. készítsetekvázlatotazalábbikérdésekalapjánazírásokbemutatásához!Acsopor-tonbelülosszátokmegafeladatokat,majdszámoljatokbeegymásnak!

A)a) Gyűjtsétek össze az írásokból a rosszalló (ellenszenvet keltő) és az együttérzést sugalló elemeket!

rosszalló (ellenszenvet keltő) elemek Együttérzést sugalló elemek

�� S Z ö V E G É r T É S ­ S Z ö V E G A L K O T Á S • 7 . É V F O L y A M

b) Milyen nézőpontból látjuk a címszereplőt, az osztályt az elbeszélés indításakor? Ki lát, és ki beszél? Mi a jelentősége ennek a nézőpontnak? Hogyan helyezi el magát az olvasó az osztály­ban, a szereplőkhöz képest?

c) Hol, mitől válik nevetségessé a főszereplő? Mely cselekedetei a legnevetségesebbek?

d) Mik a komikum forrásai ebben az írásban? Keressetek példákat kontrasztra, hibára, túlzásra, nyelvi komikumra!

A komikum forrásai Példák

2 . n É H Á n Y J e L L e M z ő K O M I K U M F O r r Á S ��

B) Hasonlítsátok össze Karinhy Frigyes A rossz tanuló felel és A jó tanuló felel című írásait!

a) Gyűjtsétek össze az írásokból a rosszalló és az együttérzést sugalló elemeket!

Idézet Kritizált jelenség

b) Jellemezzétek az elbeszélő nézőpontját a két írásban!

c) Hogyan értékeli az elbeszélő a főszereplőt, a többi szereplőt?

d) Melyik írás szereplőiben találtok valamilyen számotokra pozitív értéket? Mit? Melyik írásban kap nagyobb hangsúlyt ez?

e) Mire irányul a rosszallás, a kritika? A főszereplőkre, a környezetükre, a helyzetükre, a világra, amiben élnek? Álláspontodat a szövegből kiemelt bizonyítékokkal támaszd alá!

A rossz tanuló felel A jó tanuló felel

b)

c)

d)

e)

�� S Z ö V E G É r T É S ­ S Z ö V E G A L K O T Á S • 7 . É V F O L y A M

3 . A k o M i k u M k é T V á l T o z A T A : A s z A T Í r A é s A h u M o r

A jó tanuló felel című írás hősét kinevetjük. nem tudunk vele együttérezni, kívülről szemléljük, ahogyan ő is a többieket az osztályban.A rossz tanuló felel hősének kínlódását megértéssel, együttérzéssel követjük. A következőkben a humorról megállapított ismérveket találod a bal oldali oszlopban. Próbáld meg az előbbi kérdésekre adott válaszok – illetve, ha szükséges, akkor a művek újraolvasása után – a szatírára jellemző jegyeket felsorolni. egyben keresd meg a humornál található ellentétpárjaikat. Az így kapott táblázat a humor és a szatíra legfontosabb ismertetõjegyeit tartalmazza. Milyen követ­keztetést tudsz levonni a táblázatból?

szempontok HUMOr SZATÍrA

ALKOTó

az ítélet erőssége enyhe

fölényérzet alig van

a hibával szembeni magatartásmegértő

cél feloldás

BEFOGAdó

a minősítés meghatározott­sága a befogadónak magának kell

minősítenie

A komikum változatai közé tartozik a humor és a szatíra. A humoros ábrázolásra a megértés, az együttérzés, a bemutatott figurát vagy jelenséget alapjában véve elfogadó, kedvelő magatartás jellemző. A szatíra ítélkezést, kritikát tartalmaz. A szatirikus ábrázolással kigúnyolhatunk egy figu-rát, jelenséget, miközben leleplezünk valamilyen hibát, rossz tulajdonságot.

9. Vajonmelyikdiákotkedvelijobbanazelbeszélő?kivelelnézőbb?holélaszatíra,anyíltgúnyeszközével?

3 . A K O M I K U M K É T V Á L T O Z A T A : A S Z A T Í r A É S A H U M O r ��

10.Mi a különbség a jó tanuló és a stréber között?hogyan jellemeznéd gúnyosan astrébert?Gyűjtsünkgúnyos,túlzókifejezéseketajellemzéséhez!

11. oldjátokmegakövegkezőfeladatokvalamelyikét!

a) A feladat épes újságokból arcokat gyűjteni, s egy-egy mondatban megszólaltatni. Tablót készíte­ni belőle.

b) Írj humoros jellemzést egy barátodról! Írj szatirikus jellemzést egy általad nem kedvelt embertí­pusról, pl. a stréberről, az árulkodóról, a nagyképűről.

c) Mutasd be kétféleképpen a szomszéd bácsit/nénit/gyereket/! Egyszer humorosan egyszer sza­tirikusan!

12.Vitassukmeg!

– Ismersz­e olyan komikusan ábrázolt jelenséget, ami nem valamilyen hibára, hiányosságra hívja fel a figyelmünket?

– Hogyan viszonyulhat az alkotó a bemutatott hibához?– Humorosan vagy szatirikusan írnál pl. egy irigy emberről, az önzőről, a lustáról, a szórakozottról,

az iszákosról, a hazaárulóról, a feledékenyről? Indokold meg a válaszodat!

13.Petőfisándorjónéhányversénektémájavalamilyenemberihiba,rossztulajdonság.ezekbőlállittnéhány.olvassátokel–némaolvasással–averseket!

�� S Z ö V E G É r T É S ­ S Z ö V E G A L K O T Á S • 7 . É V F O L y A M

OrBÁN

Komor, mogorva férfiúVolt Orbán,Bár oly vidám hajnal pirultAz orrán.de hisz mogorva ép azértVolt Orbán,Mert oly vidám hajnal pirultAz orrán. Oka egyébiránt magaVolt Orbán,Hogy oly vidám hajnal pirultAz orrán.Temérdek borfélét ivottMeg Orbán,Vidám hajnal azért pirultAz orrán.

Pest, 1845. február-március

PATó PÁL Úr

Mint elátkozott királyfiTúl az óperencián,Él magában falujábanPató Pál úr mogorván.Be más lenne itt az élet.Ha egy ifjú feleség...Közbevágott Pató Pál úr:„Ej, ráérünk arra még!”

roskadófélben van a ház,Hámlik le a vakolat,S a szél egy darab födéllelMár tudj’ isten hol szalad;javítsuk ki, mert maholnapPallásról néz be az ég...Közbevágott Pató Pál úr:„Ej, ráérünk arra még!”

Puszta a kert, e helyett aSzántóföld szépen virít,Termi bőven a pipacsnakMindenféle nemeit.Mit henyél az a sok béres?Mit henyélnek az ekék?Közbevágott Pató Pál úr:„Ej, ráérünk arra még!”

Hát a mente, hát a nadrág,Úgy megritkult, olyan ó,Hogy szunyoghálónak is márcsak szükségből volna jó;Híni kell csak a szabót, aPosztó meg van véve rég...Közbevágott Pató Pál úr:„Ej, ráérünk arra még!”

Életét így tengi által;Bár apái nékieMindent oly bőven hagyának,Soha sincsen semmije.de ez nem az ő hibája;ő magyarnak születék,S hazájában ősi jelszó:„Ej, ráérünk arra még!”

Pest, 1847. november

A MAGyAr NEMES

őseimnek véres kardjaFogason függ, rozsda marja,rozsda marja, nem ragyog.Én magyar nemes vagyok!

Munkátlanság csak az élet.Van életem, mert henyélek.A paraszté a dolog.Én magyar nemes vagyok!

jól készítsd, paraszt, az útat,Mert hisz a te lovad vontat.csak nem járhatok gyalog.Én magyar nemes vagyok!

Tán a tudománynak éljek?A tudósok mind szegények.Nem irok, nem olvasok.Én magyar nemes vagyok!

Van, igaz, egy tudományom,Ebben párom ritkán látom:Enni, inni jól tudok.Én magyar nemes vagyok!

Milyen jó, hogy nem adózok.Gazdaságom van, de nem sok,S van adósságom, de sok.Én magyar nemes vagyok!

Mit törődöm a hazával?A hazának száz bajával?Majd elmulnak a bajok.Én magyar nemes vagyok!

ősi joggal, ősi házbanÉltemet ha elpipáztam:Mennybe visznek angyalok.Én magyar nemes vagyok!

Borjád, 1845. szeptember 26. – október 7. között

3 . A K O M I K U M K É T V Á L T O Z A T A : A S Z A T Í r A É S A H U M O r ��

a) Milyen tulajdonságát (tulajdonságait) ismerjük meg a versben megjelenő alaknak?

b) A komikum melyik változata jelenik meg a versben: humor vagy szatíra? Esetleg keveredik a kettő?

c) Írj példákat a komikum alábbi forrásaihoz! Töltsd ki a táblázatot!

kontraszt / ellentét / össze nem illő elemek:

hibás következtetés:

túlzás:

egyéb:

Hiba, negatív tulajdonságok

A komikum válfajai, változatai

A komikum forrásai

Orbán

Pató Pál úr

A magyar nemes

�0 S Z ö V E G É r T É S ­ S Z ö V E G A L K O T Á S • 7 . É V F O L y A M

d) Melyik hibát tartja bocsánatos bűnnek, s melyeket megbocsájthatatlannak a költő?

��. Oldd meg a feladatot!

a) írj szatirikus jellemzést egy általad nem kedvelt embertípusról, pl. a stréberről, az árulkodóról, a nagyképűről, a tudálékosról, a hízelgőről!

b) Tanuld meg egyik verset a három közül!

15. Válaszoljakérdésekre:

a) Hol szeretnétek inkább lakni?Trüptyiában vagy Melídiában?

b) Ki lehet kedvesebb?Köftarp vagy Szibelin?

c) Milyen új nevet adnál

egy szép, illatos virágnak:

egy veszedelmes vadállatnak:

egy kecses, fürge gyíkocskának:

egy rémisztő szörnyetegnek:

16.olvassátokelaverset!

A) jóslás

a) Mit jelenthet az Okatootáia cím? Eláruljuk, hogy ez egy tulajdonnév. Milyen tulajdonnevek végződnek gyakran így: -ia?

b) Kellemes vagy kellemetlen hangzású számodra ez az országnév?

ezek a versek zsánerképek. A zsánerkép lírai műfaj, amely a mindennapi élet egy-egy tipikus figuráját mutatja be.

2 . n É H Á n Y J e L L e M z ő K O M I K U M F O r r Á S ��

PeTőFI SÁNdOr: OKATOOTÁIA

Van egy ország, úgy híják, hogyOkatootáia;Második szomszédja Kína,Az első Ausztrália.

És ez, hogy Ausztr(ál)iánakTőszomszédja, vajmi jó!Nem lopózhatik be hozzáA civilizáció.

Oh a tántoríthatatlan,A dicső Ausztr(ál)ia!ő magát e gonosztól nemHagyja elcsábítnia.

ő, noha már Kína is kezdMendegélni csendesen,ő még most is, mint a szikla,Áll erősen egy helyen.

Áldd a a sorsot, áldd az istent,Okatootáia,Hogy Kínán is túl vagy még, hogySzomszédod Ausztr(ál)ia;

Boldog ország! mert bár érziA szükség sok nemeit:Legalább egy, és a fő, aLelki­szükség nincsen itt.

Szerény állat itt a lélek,Nem kér szénát, abrakot;Mint szamár a gazt: zabáljaA kalendáriomot.

Aminek következtébennem nagy számmal lelhetőkA költők, müvészek és másKapa-kaszakerülők.

Az pedig, ki bolond fővelErre szánja el magát,csináltasson egy szép szekrénytS zárja bele... a fogát.

Minthogy ezen mesterségnélFölösleges itt a fog;Harapnia nem leszen mit,Legfölebb csak nyelni fog.

Megvan itten az a szép is,Hogy különvált s nem vegyesA bagarja1 s a kutyabőr,A paraszt és a nemes.

Kutyabőr!2 ez itt a fő-fő,Becsben párja nincs neki,És ezért sok úri emberSaját testén viseli.

de habár rangjával kisséNagyra van az úri rend,Nem mondhatni, hogy nem gondolA köznéppel odalent:

„nyisd ki markod, mind a kettőt,”A paraszthoz ígyen szól,„Nyisd ki markod, jóbarátom,Nesze semmi, fogd meg jól.”

Azzal vagdalkoznak némelyNem t’om milyen emberek,Hogy ez országban nyilvánosÉpületek nincsenek.

Mit? Nyilvános épület nincs?Hát az akasztófa mi?S ezt bizony majd minden faluHatárában láthatni.

Oh e nemzet büszke nemzet,Éppen erre tart sokat,S ebben talán fölül is múlMinden más országokat.

Virágozzál, dicső ország,Nagyratermett náció,S még soká ne háborgassonA civilizáció!

(Pest, 1847. december)

1 Bagarja: növényi anyagokkal cserzett, erős, vízálló bőr, csizmát, cipőt készítenek belőle.2 Kutyabőr: nemesi adománylevél népies neve. A kutyabőr valójában kecske-, bárány- vagy borjúbőrből készített hártya, azaz pergamen volt.

B) Beszéljük meg feltételezéseinket!

a) Segített az ország „azonosításában” az Ausztr(ál)ia írásmód? Melyik országhoz hasonlít Oka­tootáia? Miért?

b) Mennyiben igazolódott a feltételezésetek arról, hogy dicséri vagy bírálja a vers ezt az országot?

17.Írjatokkettéosztottnaplótafüzetbeakritizáltjelenségekről!Azegyikoszlopbaegyidézetkerüljön,amásikbaakritizáltjelenség.

Idézet Kritizált jelenség

18.keresdkiaversbőlazokatakifejezéseket,amelyek–látszólag–dicsérikazorszá­got!

dicsérő idézet Mit jelent valójában?

�� S Z ö V E G É r T É S ­ S Z ö V E G A L K O T Á S • 7 . É V F O L y A M

3 . A K O M I K U M K É T V Á L T O Z A T A : A S Z A T Í r A É S A H U M O r ��

Az irónia

rejtett gúnynak, iróniának nevezzük a komikumnak azt a válfaját, aminek hatása azon alapszik, hogy a beszélő nem azt mondja, amit gondol, hanem – többnyire – az ellenkezőjét. Az eirónia görög szó, tettetést jelent. Az irónia megértésében mindig szükség van bizonyos előismeretre, a helyzet ismeretére. Ez a mondat például „Ez aztán az egészséges vacsora!” csak akkor kaphat ironikus jelentést, ha látjuk mi is a vacsorát. de az sem mindegy a jelentés szempontjából, hogy valaki éppen zsíros kenyeret eszik szalonnával, vagy valaki olyan szegény, hogy csak egy pohár vízre telik vacsorára. Az irodalmi művekben is fontos a háttértudás, de még inkább a szövegkörnyezet és a beszéd-helyzet, azaz a kontextus ismerete. Tehát ezek ismeretétől függ, hogy a szó, mondat ironikus-e. Ha az olvasónak nincs kellő ismerete, háttértudása a bírált jelenségről, akkor nem érzékelheti az iróniát, a gúnyt.Petőfi Okatootáia című verse szatíra. A szatíra egy komikus műfaj neve is, amely negatív jelen­ségeket bírál a (nyílt vagy rejtett) gúny – a szatíra vagy irónia – eszközeivel.

19.Miért érezheti az olvasó ironikusnak a címet? Melyik országról szól valójában avers?

�0. Oldd meg a feladatot!

A) Milyen negatív tulajdonságokról, társadalmi jelenségekről, milyen típusú emberről lehet (kell) ma szatírát írni?

B) dolgozz önállóan!

a) Keress ironikus kijelentéseket Nagy Lajos karcolataiban!

b) Mutasd be magadat csupa ironikus mondattal!

c) Az óra végén összegyűjtött hibák, negatív tulajdonságú figurák, társadalmi jelenségek közül válaszd ki a számodra legellenszenvesebbet, legveszélyesebbet! Mutasd be ironikus beszéd­móddal!

d) Petőfi versének melyik része tetszett a legjobban? Válassz ki 4 szakaszt, és tanuld meg!

3 . A K O M U K U M K É T V Á L T O Z A T A : A S Z A T Í r A É S A H U M O r ��

�� S Z ö V E G É r T É S ­ S Z ö V E G A L K O T Á S • 7 . É V F O L y A M

21. feleljakérdésekre:

a) Sorolj fel 2 perc alatt minél több kutyafajtát!

b) Milyen állat a kutya? Magyarázd el egy „marslakónak”, aki még nem látott kutyát!

c) Mikor kutya, mikor eb? Alkoss összetett szavakat!

zárlat, ól, adó, piszok, öl, ütő, fülű, vásár, ugatta, tej

d) Ha van a szavak között számodra ismeretlen, a következő órára nézd meg a jelentését egy egynyelvű szótárban!

NAGy LAjOS: A KUTyA

A kutya háziállat. Három fő részből áll, úgymint: fej, törzs és végtagok. Ha ezen részek bármelyikét a kutyából elvesszük, akkor a kutya elromlik, és többé sem nem szalad, sem nem ugat, egyáltalán nem működik tovább.

Különféle kutyák vannak, úgymint: pulikutya, komondor, vizsla, agár, szentbernáthegyi, újfund­landi kutya, öleb, kis girhes, nagy dög, mopszli, nyakszli, vonító sühögér, kis kutya, nagy kutya, tarka kutya, Sajó kutyám. (A kutyuskám az nem kutya, hanem, amint egy igen kiváló természet­tudós földerítette, egy nő.)

A kutya igen hű állat. Ha a gazdája megrúgja, akkor meglapul, és nyalogatja a cipőjét. Ha pedig meghal a gazdája, akkor a kutya nagyon szomorú lesz, sőt van olyan kutya is, amelyik a gazdája halála után nem eszik, nem ugat, lefekszik, és ő is meghal, nem úgy, mint például a zsebóra, amely a gazdája halála után is közönyös ketyegéssel jár tovább, amiért is a zsebóra egy hűtlen kutya.

A kutya örömének az által ad kifejezést, hogy a farkát csóválja. Ha pedig a farkát levágják, akkor a fejét csóválja.

A kutya valamennyi állat közt a legértelmesebb. Igen tanulékony, például rövid néhány esztendős

3 . A K O M I K U M K É T V Á L T O Z A T A : A S Z A T Í r A É S A H U M O r ��

fáradozás után már megérti a saját nevét, s ha azt hangosan kiáltják, a kutya dühösen ugatni kezd, ami azt jelenti, hogy hagyják már békén. de a kutya nemcsak szellemileg fejlett, hanem lelkileg is, némelyik annyira mély lélek, hogy emlékeztet a lírai költőkre, ugyanis ezek a költői lelkű kutyák, ha feljön a hold, és az ég tetején szépen ragyog, szintén ugatni kezdenek.

A kutyának veszedelmes betegsége a veszettség, ami igen ragadós nyavalya, az ember is meg­kaphatja, és harapás által terjed, mégpedig úgy, hogy vagy a veszett kutya harap meg egy embert, vagy a veszett ember harapja meg a kutyát.

A kutyának a veszettségen kívül legfőbb ellensége a sintér. ez egy olyan úriember, aki drót­karikával jár az utcán, s ha meglát egy kutyát, utánaszalad, a drótot a nyakába veti, és elkezdi a kutyát húzni, mire a kutya gazdája pedig két pofont ad a sintérnek, a gazdát a rendőr fölírja, s utcai botrány miatt fizet húsz korona bírságot. A bírság lefizetésének napján a gazda a kutyának öt flemmet ad és két rúgást, mikor pedig a gazda ebéd után elmegy a kávéházba feketézni, a felesége úgynevezett vigasz­cvikipuszit ad a kutyának, ami, ha öreg és csúnya az asszony, még csak fokozza és betetézi a szegény kutya szenvedéseit.

A veszettség ellen egy Pasteur nevű francia orvos kitűnő szérumot talált föl, de a sintér és a cvikipuszi ellen ő sem tudott még semmit kitalálni. A veszettségen kívül még nagy baja a kutyának az elveszettség, ami ellen az apróhirdetések, s a megtaláló fejére kitűzött illő jutalom szolgál.

A kutyáról szóló eme tanulmány keretein belül meg kell még emlékeznünk az ebzárlatról, amit plakátokon tesznek közhírré a városban. A plakátok arra valók, hogy azt a kutyák elolvassák, és pontosan betartsák. Azért helyezik el rendszerint az utcasarkokon.

A kutyát házőrzésre, a szoba bepiszkítására, mások zavarására, a háziúr és házmester bosszan­tására használják, tehát igen hasznos állat, csontjából rongyot készítenek, húsát várostromok al­kalmával eszik.

1920

22.Válaszoljakérdésekre!

A)

a) Mit jelentenek a szavak a szövegben? Ha nem tudod, nézz utána az értelmező szótárban!

szérum

várostrom

sintér

nyavalya

bírság

b) Milyen pénznemben fizet a kutyatulajdonos a rendőrnek?

�� S Z ö V E G É r T É S ­ S Z ö V E G A L K O T Á S • 7 . É V F O L y A M

c) Ismersz más régi magyar pénzeket?

d) Honnan kaphatta a korona pénz a nevét? Hányféle jelentése van ennek a szónak?

B)

a) Milyen részeket tartasz komikusnak?

b) Keress példát a komikum különböző forrásaira:

nem összeillő szókapcsolatok, kifejezések (kontraszt):

hiba (gondolkodásbeli, szándékos félreértés):

nyelvi komikum (szójáték):

c) Fogalmazd meg, miért „hibásak” a fenti kifejezések!

23.Válaszoljatokakérdésekre:

a) Milyen részekből áll az írás szerint a kutya? Mit, milyen írásműben szoktak ilyen módon jel­lemezni?

3 . A K O M I K U M K É T V Á L T O Z A T A : A S Z A T Í r A É S A H U M O r ��

b) Fejezd be az alábbi mondatokat!

Fővárosunk két részből áll, úgymint:

Az Északi­középhegység ........... fő részből áll:

A rovar három fő részből áll:

A kerékpár .......... fő részből áll:

c) Fogalmazd meg hasonló módon, hogy milyen „részei” vannak a kígyónak, a százlábúnak, a mobiltelefonnak!

d) Mire való a kutya a szöveg szerint?

e) Fogalmazd meg hasonló módon, hogy „mire való”, „mire nem jó” a kígyó, a százlábú, lábtörlő!

24.olvassátokelNagylajoskiválasztottírását,majdoldjátokmegafeladatokat!

A)

a) Keressetek példákat az előzőekben megismert áldefiníciókra?

b) Milyen más meghatározásokat találtatok még? (Pl.: származása, rokonai, táplálkozása, sza­porodása stb.)

�� S Z ö V E G É r T É S ­ S Z ö V E G A L K O T Á S • 7 . É V F O L y A M

c) Miről, kiről szól még az írás a címen kívül? Kit, milyen jelenségeket gúnyol, bírál az író?

d) Keressetek példát szatirikus és humoros ábrázolásra! Melyik komikumfajta van túlsúlyban?

B) Töltsétek ki az ábrát!

A FArKAS

A farkas vadállat. Azaz nem is olyan vad. Sőt talán szelídnek is mondható. Legalábbis einstein relativitáselmélete alapján jó pestiesen az mondhatjuk, hogy: ahogy vesszük. Mert ha a bárányhoz viszonyítjuk a farkast, vagy a galambhoz, pláne a sült galambhoz, akkor a farkas vad és vérengző és veszedelmes és kegyetlen. de ha a tigrishez viszonyítjuk, akkor meg egészen helyre kis megjárja ál­lat, olyan középvad, illetve félszelíd, egyszóval: mérsékelt. Az emberhez, a természet koronájához (Zürichben nem is jegyzik) viszonyítva pedig a farkas valóságos kis árvácska, ibolya és gyöngy­

a komikum nyelvi eszközei

egyéb besorolások

címszó

áldefiníció

kigúnyolt jelenségek

3 . A K O M I K U M K É T V Á L T O Z A T A : A S Z A T Í r A É S A H U M O r ��

virág, sőt árvalányhaj vagy tejbegríz, már aszerint, hogy ki mit szeret. Mert bizonyosra kell ven­nünk, hogy meghaltak mostanában emberek, akik sokkal jobban szerettek volna egy farkasfalkával találkozni, mint néhány, az ember ábrázatát jogtalanul viselő „felelőtlen egyénnel”.

A farkas különben a kutyafélék családjához tartozik, mondhatnám, hogy a farkas egy vadkutya. Táplálékát élő állatok képezik, leginkább szereti a bárányhúst, de megelégszik nyúllal, mókussal, tyúkkal, szamárral is, ha olyan szamár bárányra nem akad, aki éppen hajlandó az ő táplálékát képezni. Ha élő állat nincsen, akkor kínjában a gyökeret, a füvet, meg a fa kérgét rágja, de meg nem eszi.

nagyságára nézve a farkas akkora, mint egy jól megtermett komondor, sőt a színére, élettar­tamára, táplálkozására és kedvenc szórakozásaira nézve is pont akkora. Aki pedig nem tudja, hogy mi az a komondor, s esetleg azt sem tudja, hogy mekkora, hát arra nézve egy felnőtt, tauglich ohne Ge­brechen farkas másfél méter.

A farkast a régi magyar nyelv fenének, fenevadnak hívta, de mivel a fene szót használni nem fért össze a régi magyarok précieuse­ségével, hát elkezdték farkasnak mondogatni, s ez a név aztán raj­taragadt a szegény ártatlan állaton. Persze ugyanúgy mondogathatták volna fülesnek, szemesnek vagy fogasnak is, de nyilván elfelejtették.

A farkas színe rozsdavörös, hasonlatos a kétfilléres és a krajcár színéhez, amire öreg emberek, akiknek jó a memóriájuk, még biztosan emlékeznek. Gyöngébbek kedvéért megmagyarázom, hogy a kétfilléres és a krajcár pénz volt, kis kerek, lapos bronzdarabka, őseink két ilyen bronzda­rabkát fizettek, ha át akartak menni Pestről Budára a hídon. ebből is látható, hogy milyen rettenetes életük volt őseinknek. Azóta a világ nagyot fejlődött, az általános emberi boldogság emelkedett, mi már ingyen mehetünk át a hídon.

(1920)

A BÚVÁr HencSer

Háromlábú állat, melynek a bal szárnya hiányzik. Az émelyítőek családjához s a patáscsőrűek alcsoportjához tartozik. csak vad állapotban ismeretes, előfordulási helye ismeretlen. rendes nagy-sága két arasz és három hüvelyk, de a fejlettebb példányok olykor a húsz­harminc litert is elérik. csőre barna, tollazata ezüstszürke, hupikék pettyekkel, csupasz bőrét pikkelyek borítják, hom­lokán dudor, feje tetején búb van, hosszú nyaka ellenben meztelen.

Táplálékát füvek képezik, úgymint alma, gesztenye, beléndek és bolondító csalmatok, de megeszi a kölest és higanyt is, sőt egyéb híján a füstölt pörköltet és áfonyát. Hosszú csőre miatt eledelét vékony alakú Palugyay-üvegekből szedegeti, vagy pedig hosszú és széles nyelvét kiöltve nagy tálcákról nyalja föl.

Igen tanulékony állat. A tudósok megfigyeltek egyszer egy búvár hencsert, amelyik tizenöt éven át csúszott a sötétben mindig ugyanazon az úton, s minden alkalommal úgy beleesett egy gödörbe, hogy kitörte a lábát, farkát és a nyakát – a tizenhatodik évben azután egyszer csak elkezdte a gödröt kikerülni; igaz, hogy a gödröt épp ebben az évben temették be, de a búvár hencser mindenesetre kiáltó jelét adta tanulékonyságának.

A búvár hencser egész nap tápláléka nyomozásán fáradozik, amiben feltűnő hasonlatosságot árul el a pesti emberhez. Este azután fáradtan tér meg fészkébe, melyet elhagyott jegenyefák tövé­ben üt föl, hosszas és gondos munka után, mely a fészeképítő művészetnek oly remeke, mely még az elefánt és a szamár fészkein is túltesz.

�0 S Z ö V E G É r T É S ­ S Z ö V E G A L K O T Á S • 7 . É V F O L y A M

A búvár hencser rendszerint párosával él, mégpedig mindig két hím vagy két nőstény együtt, melyek aztán átlátogatnak egymáshoz egy kis barátságos csiripelésre, mert mondanom sem kell, hogy e ritka halmadár hangját, mely hasonlatos a gyári tülkök esti hatórai búgásához, röviden csi­ripelésnek nevezik.

A búvár hencsernek különösebb szokásai nincsenek, sem szenvedélyei, nem szokott kártyáz­ni, lóversenyre nem jár, nem barátkozik nőkkel, csak-is búvár hencserekkel, a zenét sem szereti, verseket nem olvas és nem ír, ellenben, ha álmos, alszik, ha éhes, eszik, ha szomjas, iszik, ha pedig az emberek elfogják és nyúzzák, akkor jajgat, ami gonoszságra és nagy destruktív hajlandóságra vall.

Életkora azelőtt húsz-harminc év volt, ma azonban már ez is egészen bizonytalan kezd lenni.(1920)

A MILLIOMOS­ÁLLAT a nagy „Brehm” új kötetéből

A milliomos­állat, röviden milliomos, igen elterjedt állatfaj, bár nem szapora. Föltalálható a föld bármely részén, tehát Budapesten is. Átmenet az ember, röviden szegény ember és a gorilla közt, habár külső tulajdonságaiban, úgy mint testalkat, arckifejezés, öltözködés, túl is szárnyalja a sze­gény embert, viszont lelki tulajdonságaiban mélyen a gorilla, sőt hiéna alatt áll. A legváltozatosabb típusok találhatók köztük, igen gyakran a középtermetű, holdvilágképű, cvikkeres, hájas hasú mil­liomos. Pofájába vastag szivar dugva, drága bőrkarosszékben ül, cvikkerén át szúró tekintet tűz a vele beszélő szegény emberre, rögtön felismeri annak munkaviselt arcáról, reszketeg hangjáról és használt ruhájáról, hogy az nem milliomos, és vadállati inger lepi meg, hogy rávesse magát, és felfalja. de ezt mégsem teszi, nem is szabad tennie, mert a milliomosok országonként megál­lapodtak egymással, s ezt a megállapodást írásba is foglalták, ez az úgynevezett Büntető Törvény- könyv, hogy a szegény embert sem szabad megenni, mert egyrészt gyümölcsözőleg lehet használ­ni, másrészt válogatott kínok közt lehet egész életén át sanyargatni. Meg aztán a milliomos azért sem eszi meg a szegény embert, mert jól van lakva, mindig jól van lakva, finom húsokat eszik, habos tortákat, sajtot sokat és drágát, és ebéd után nagyon szidja a szegény embert, hogy mért olyan disznó, hogy száraz kenyérhéjon kívül még krumplit is eszik. És amikor látja, hogy a szegény ember megijed ugyan, de belül nem ad neki igazat, iskolákat alapíttat, ahol a szegény embert arra tanítják, hogy egyrészt isten megbünteti azt, aki jól táplálkozik, másrészt a jó táplálkozástól az ember meg­betegszik. Este aztán színházba vagy orfeumba megy a milliomos, és igen jól mulat azon, hogy a fent említett tanítást a szegény ember elhiszi. dél és este között igen komplikált terveket eszel ki a milliomos, hogy hogyan lehetne a szegény emberek átlagos élettartamát leszállítani, életüknek úgynevezett szenvedéseit szaporítani, és sírásukat legalább úgy kicifrázni, mint 36. rácz Laci a gyerevelemakáclombosfalumbát.

A milliomos, ha meglát egy borzasztóan szegény embert, aki olyan szegény, hogy már röhög a saját szegénységén, annak „fogja, szegény ember!” kiáltással ad egy forintot, ez az úgynevezett csalétek, amellyel a többi szegény embert más szegény emberek által kis fizetésért ásott vermekbe ugratja.

A milliomosok szép palotákban laknak, amelyekben nyáron nagyon hideg van, télen nagyon me­leg van, amelyek pompás bútorokkal vannak berendezve, remek képek, szobrok találhatók a palo­tákban és sok könyv. este elalvás előtt a milliomos kivesz a könyvszekrényből egy verseskönyvet,

3 . A K O M I K U M K É T V Á L T O Z A T A : A S Z A T Í r A É S A H U M O r ��

és egy óra hosszat elgyönyörködik azon, hogy a költő azért a sok versért alig kapott pár korona honoráriumot. ez az úgynevezett műélvezet. A paloták fényét nagyban emeli az a körülmény, hogy a szomszédságukban pincelakásokban harminc szegény ember alszik egymás hegyén­hátán, a pincének csak egy kis ablaka van, amelyen át a szegény emberek az égre üvöltenek. Ez az úgyne­vezett háttér, mely a milliomos életének szépségét és boldogságát nagyban emeli.

A milliomos nemi élete nem egészen szabad, mint például a vadállatoké, hanem úgynevezett erkölcsi alapokon nyugszik, ami abból áll, hogy a milliomosnak van felesége, aki egy másik mil­liomos szeretője, van szeretője, aki egy másik milliomos felesége, van barátnője, aki egy szegény ember lánya, fene a pofáját, és van lánya, aki a házitanító szeretője, mindennek erkölcsi tartalmat az ad, hogy a szegény embert régen, ha szeretője volt, a milliomosok más szegény emberekkel elé­gettették, ma ellenben, ha szeretője van, csupán kipellengérezik, bezáratják, állásából elbocsátják.

A milliomos élete egészen haláláig tart, igen nehezen halnak meg, legtöbbnyire amiatt való bánatukban, hogy a munkabérek nagyon magasak. Sokan közülük életük utolsó éveit az úgynevezett Schwartzerben mulatják át, plemplem, míg utódaik ezzel szemben a Frimben ütik fel kedvenc ta­nyájukat.

(1918?)

��. nagy Lajos Képtelen természetrajzcíműkönyvébentöbbtucatállatrólolvashattokszatírát. szerintedmilyen állatról lehetne vicces természetrajzi szócikket írni? Írjegy komikus (humoros vagy szatirikus) szócikket például a kígyóról, százlábúról,tehénről,deakártárgyról(számítógép,mobiltelefonstb.)!használdfelazóránmeg-figyelteljárásokat:definícióadása,szójáték,ellentétek,túlzás.hasonlítsdösszeaválasztottállatot,illetvetárgyategy­egyemberitulajdonsággal!

�� S Z ö V E G É r T É S ­ S Z ö V E G A L K O T Á S • 7 . É V F O L y A M

4 . V i c c M e s é l é s – V i c c e l e M z é s

Hogyan lehet hatásosan viccet mesélni? Milyen a jó viccmesélő? ezekről a kérdésekről gon­dolkodunk

1. Mondjátokelegymásnakakedvencvicceteket,majdvitassátokmeg:

– Ki a legjobb viccmesélő az osztályban?így kezdd a választ: xY a legjobb viccmesélő, mert ...– Mitől jó és mitől rossz viccmesélő valaki?– Tudsz­e akkor is nevetni egy viccen, ha már hallottad? Mikor igen, mikor nem?

�. elemezzük a vicceket!

a) Az általatok mesélt és az itt olvasható vicceket vegyétek szemügyre abból a szempontból, hogy mi bennük a komikum, a humor forrása, majd soroljátok be őket a következő táblázatba!

b) Melyik vicchez kellenek egyéb – pl. történelmi – ismeretek ahhoz, hogy megértsük?

A komikum forrása, hatása

Pillanatnyi fölényérzetHatalomtól, gátlásoktól való megszabadulás

A feszültség oldódása

Kontraszt, ellentét

Gondolkodási hiba

Nyelvi komikum, szójáték

Emberi hiba, gyarlóság

Túlzás

Képtelenség, abszurditás

[1]

egy taxis egyfolytában 16 órát vezetett, és elfáradt. ezért a város határában az erdő szélén leál­lítja a kocsiját, és kényelmesen elhelyezkedik, hogy aludjon. Félóra múlva egy kocogó kopogtat az ajtaján:

– Elnézést kérek, nem tudja hány óra?– Fél öt – válaszolja a taxis.

4 . V I c c M e S É L É S – V I c c e L e M z É S ��

A kocogó megköszöni és elmegy. Tíz perc múlva újabb kocogó érkezik, és ő is ezután érdeklődik. A taxis neki is megmondja. Mikor már tízedszerre verik fel a taxist, az mérgében kirak egy táblát a szélvédőjére az alábbi felirattal: „nem tudom, hány óra van!” Kisvártatva egy kocogó kopog a szélvédőjén.

– Negyed nyolc múlt tíz perccel.

[2]

egy részeg autós több mint százzal száguld éjszaka a városban. Megállítja egy rendőr:– Uram, nem látta a sebességkorlátozó táblát?– Miért? Ellopta valaki? – kérdezi a részeg.

[3]

Kohn találkozik az utcán Grünnel.Nahát, hogy te milyen jól nézel ki! – csapja össze a kezét. – Esküszöm, tíz évet letagadhatnál. És

ez az öltöny milyen jól áll neked…!– Hagyd abba, Kohn – mondja türelmetlenül Grün. – Azt mondd meg, hogy mennyi kell és

mennyi időre!?

[4]

Az ősember fia hozza haza a bizonyítványát.– Vadászatból 3­as. Hát jó, még nem bírod el a dárdát. Halászatból 2­es. Tudom, víziszonyod

van. de töriből hogy lehet megbukni? Két oldal az egész...

[5]

A sárkány egy páncélos lovaggal találkozik.– Micsoda pechem van – sóhajt fel –, megint konzerv!

[6]

Sünike elhatározza, hogy elkéri mókuskától a létráját. Elindul hozzá, ám pár perc múlva elgon­dolkodik:

– Mi van, ha nem lesz otthon? Na mindegy!Majd megy tovább. Pár perc múlva újabb gondolata támad:– És ha ide sem adja? Na mindegy!Megy tovább, majd megint megáll:– Hátha pénzt kér érte!egy óra múlva sünike odaér mókuskához, ám addigra minden tüskéje égnek áll az idegességtől.

Felkiabál a mókuskának:– Tudod mit, mókuska! Menj a csudába a létráddal együtt!

�� S Z ö V E G É r T É S ­ S Z ö V E G A L K O T Á S • 7 . É V F O L y A M

[7]

A skót megy hazaféle a kihalt, sötét utcán, amikor egyszer csak elétoppan egy rabló és meg­szólal:

– Pénzt vagy életet! Mire a skót:– Húszasból tud visszaadni?

[8]

– Zöld vagy vörös papagájt vegyünk, jean?– Vöröset, mert a zöld még bizonyára éretlen.

[9]

Izgatottan rohan be egy férfi a rendőrségre:– Segítsenek rajtam! Az imént lopták el az autómat!– Látta a tetteseket?– Azokat nem, de a rendszámot sikerült felírnom!

[10]

Alkonyatkor a szegény halász aranyhalat fog.– Eressz szabadon, szegény halász – könyörög a halacska –, cserébe kívánj bármit, teljesítem!– Trónörökös szeretnék lenni, aranyhal!– jól van, szegény halász, dobj vissza, menj haza, mire felébredsz, trónörökös leszel.Így is tesz a halász, hazamegy, lefekszik; hajnalban egyszer csak megrázzák a vállát:– Felség, ébredjen, indulunk Szarajevóba!

3.Definíciószületik:

a) Honnan ismeritek fel egy szövegről, hogy vicc?

b) Fogalmazzatok meghatározást, definíciót! Mi a vicc?

4 . V I c c M e S É L É S – V I c c e L e M z É S ��

c) Olvassátok el a következő meghatározást! Húzzátok alá azokat az információkat, amelyek a ti meghatározásotokban nem voltak benne, és a saját definíciótokban is jelöljétek azokat a része­ket, amelyek a másikban nincsenek benne!

A vicc szórakoztatás céljából elbeszélt rövid szöveg (történet, párbeszéd stb.), amely többnyi­re valamilyen tipikus emberi magatartást, hibát vesz célba. Váratlan fordulattal, csattanóval (poén) végződik. Hatása függ az előadás módjától is. Szövege változhat, mint általában a szóban terjedő (pl. népköltészeti) műveknek.

d) Kikről, milyen embercsoportokról, milyen emberi tulajdonságról, hibáról születik sok vicc? Miért?

e) Milyen előítéletekből táplálkozó vicceket ismertek?

f) rossz vicc­e az, ami sért, bánt valakit, valakiket? Miért?

4. hogyanronthatjukelavicceket?

a) nézzük meg a 4. viccben szereplő tantárgyakat! Melyeket lehetne kicserélni másokra a vicc elrontása nélkül? (pl. mamutüldözés, kőbaltakészítés)

b) Miért romlik el a 9. vicc, ha a férfi helyett szőke nőt mondunk? Mi történik a poénnal, ha ősembert mondunk?

c) Mit lehet megváltoztatni a 6. viccen anélkül, hogy a poén csorbulna?

d) A fenti viccek közül melyeket hallottátok másképpen?

5. A rossz viccmesélő többekközött abban is különbözika jótól,hogy sokszornemtudja,melyekaviccekállandó,komikumothordozóelemei, smelyeknem.ront-satokelnéhányviccetúgy,hogyamondatokszószerintijelentésemegmaradjon,deakomikushatáselvesszen!Pl.:2.vicc:anem látta helyettnem vette észre.

6. fejezdbekülönbözőmódonamondatot!

a) Én azokat a vicceket szeretem, amelyek

b) Akkor lehet jót nevetni egy viccen, ha

7. hogyanmondjunk, hogyan nemondjunk viccet? Írj útmutatót, „használati utasí-tást”egyfeltételezettmostmegjelentviccgyűjteményelé!

�� S Z ö V E G É r T É S ­ S Z ö V E G A L K O T Á S • 7 . É V F O L y A M

5 . A K O M I K U M N y E L V I F O r r Á S A I ��

5 . A k o M i k u M N y e l V i f o r r á s A i

Az eddigiek során szinte minden olvasott szövegben találkozhattál a komikus hatás kife­jezetten nyelvi forrásaival. A következő néhány feladatban az ún. nyelvi komikum fajtáit fogjuk közelebbről szemügyre venni. Vizsgálódásaink után könnyebben fogjuk tudni azonosítani, hogy miért is nevetünk olyan jót néhány szövegen, és nem utolsó sorban néhány fogást is megtanulhatunk arra nézve, hogyan lehet komikus hatású szövegeket írni.

1. Tekintsdátújbólazebbenafejezetbeneddigolvasottszövegeket!keresdkibelőlükakomikushatásúnyelvielemeket,aviccesmegfogalmazásokat–azazmindazokata részleteket, amelyekben a komikus hatás forrása nyelvimegformálásban rejlik!készítspókhálóábrátapéldákbeírásával!

2. A következő szövegrészletek karinthy frigyes: Így írtok tijéből valók. ebben aművébenkarinthyamagyar írók stílusát, írásmódját figurázzaki,parodizálja.Azelolvasandó részlet címe: Népiesch. ebben az írásban karinthy nagy kortársát,Móricz zsigmondot parodizálja. A részlet hőse, TuriDani az 1910­benmegjelentsáraranycíműMóricz­regényfőhőse(otthosszúú­val:Túri Dani).

A) Olvassátok el a szövegrészletet és oldjátok meg a feladatokat!

Turi dani ozstán mégis hazakódócott, de a lelke fenekin, meg a fenekelelkin nagy, nagy keserves fenekedésekkel győzte az életyit.

– Hej, muramista, muramista – ódódzott a nyelvije nekije –, bé tökkel vágtál csülökbe.Megaztánis a felesége eszmélkedett a jobbérzésébe, és attul úgy, de úgy összefancsorgott a

lelke levese, hogy szinte bőrzött. Akkor, mint a kanoroszlány, kibicsakta a nyakát, a szeme is meg­nyikkant bele – aztán akkor úgy ment Turi dani, szélesen, peckésen, nagytehetemséggel, úgy ment

KOMIKUS HATÁSÚ NyELVI ELEMEK

végig araszolva a nagy utcán. de közben tarajashorgas, úri böfögés nyomta, nyefegette a torkát, azt meg legyűrte keserűen: izgatta, vágta, gyömöszölte, gyomrintotta a nagyérzés, nagyfeneérzés, hogy az erei úgy daggantak a nyakacsiggályán, mint téli teplincze a vágáskor. Az a szeginasszon! Az a szeginasszon!

a) Foglaljátok össze néhány mondatban, miről szól a szövegrészlet!

b) Készítsetek szótárat az általatok nem ismert szavakból! jelöljétek meg azokat, amelyek szeri­ntetek létező szavak! nézzetek utána szótárban, hogy valóban léteznek-e, és ha megtaláljátok, jegyezzétek fel a jelentését! Ha nem találjátok meg, jósoljátok meg a szöveg alapján a jelenté­sét!

Furcsa, ismeretlen szavak Feltételezett jelentésük

�� S Z ö V E G É r T É S ­ S Z ö V E G A L K O T Á S • 7 . É V F O L y A M

c) rajzoljátok le a jelenetet!

d) Írjatok példákat az alábbi táblázatba!

Példák

Vicces hangzású, nem léte­ző szó

Vicces hangzású, eltorzított létező szó

Vicces hatású szóalkotás

Helyesírási „furcsaságok”, hibák

Egyéb komikus hatású nyel­vi elem

e) Vitassátok meg, szerintetek vicces-e a szöveg! Hozzatok érveket, példákat a szövegből az ál­láspontotok alátámasztására!

f) ebben az írásában Karinthy Frigyes Móricz zsigmond írói, elbeszélői stílusát parodizálja. Az elvégzett elemzés alapján fogalmazzatok meg feltételezéseket arról, hogy mik lehetnek Móricz zsigmond szövegeinek fő jellemzői!

5 . A K O M I K U M N y E L V I F O r r Á S A I ��

B) Olvassátok el a szövegrészletet és oldjátok meg a feladatokat!

Eccere Bira jön vele szembe, az meg csak ránézett, megnézte a testivel egészbe, és csak úgy suny­suttyából odapistangolt a nagyerős hím szemébe. csak úgy, a hóna alól nézte, de a cippes derekát végigriszákolta valami fortymeleg.

– Hej, muramiste, te Bira, merre lófrász? – beszélt dani, de a szemét már elöntötte a hímes vérharag.

– Merre? – rüstölt a ján, nyelveskésen. – Merre, hát mér, aszongya, kee! Amerre fekete jérce jár: a lábán.

S megrisszantotta újfent a derekahajlását.dani akkor nem szólt, hanem eccercsak nagybüszke hímdagadás fogta el: ­ a két szeme el­

nyálladt, betaknyadzott a hévtül: kicsurgott a pörses, duzzadt férfiszája: - a nyakaere félméterre kilógott, és úgy megszoringatta zekéjét, hogy kicsattant a golyvás hátulja. Azzal csak félkézbe kapta a jánt, egyet roppantott és megcsóválta a feje fölött. Úgy lett meg a ján, aztán visszaesett, mint a rongy, nyaflán, szétnyúlva, kehesen.

A férfi csak nézte, és már torlakodott a torkában a nagyutálat. Valami erős, mélységes lágyság fogta el, héj, muramiste, muramiste – azzal fogta, béköpött, odapökött az erős, széles tenyerébe egy féllitert, azt hozzácsapta a jánhoz, hogy csak úgy liccsent.

a) Foglaljátok össze néhány mondatban, miről szól a szövegrészlet!

b) Készítsetek szótárat az általatok nem ismert szavakból! jelöljétek meg azokat, amelyek szeri­ntetek létező szavak! nézzetek utána szótárban, hogy valóban léteznek-e, és ha megtaláljátok, jegyezzétek fel a jelentését! Ha nem találjátok meg, jósoljátok meg a szöveg alapján a jelentését!

Furcsa, ismeretlen szavak Feltételezett jelentésük

�0 S Z ö V E G É r T É S ­ S Z ö V E G A L K O T Á S • 7 . É V F O L y A M

c) rajzoljátok le a jelenetet!

d) Írjatok példákat az alábbi táblázatba!

Példák

Vicces hangzású, nem léte­ző szó

Vicces hangzású, eltorzított létező szó

Vicces hatású szóalkotás

Helyesírási „furcsaságok”, hibák

Egyéb komikus hatású nyel­vi elem

e) Vitassátok meg, szerintetek vicces-e a szöveg! Hozzatok érveket, példákat a szövegből az ál­láspontotok alátámasztására!

5 . A K O M I K U M N y E L V I F O r r Á S A I ��

f) ebben az írásában Karinthy Frigyes Móricz zsigmond írói, elbeszélői stílusát parodizálja. Az elvégzett elemzés alapján fogalmazzatok meg feltételezéseket arról, hogy mik lehetnek Móricz zsigmond szövegeinek fő jellemzői!

c) Olvassátok el a szövegrészletet és oldjátok meg a feladatokat!

Úgy ment el, mint az Isten.Kimeresztette a nyakát.Vitte a nagyerős lelke.A tábla végébe meg ott állt a walesi herceg felesége, annak a törékeny testét végigbizsenbozson­

gatta valami borsódzás, babzás: - úgy nézte a férfit, hogy málladt tőle a fehér melle. Különösen a köpést nézte. Ilyen szépet, igazit, hímeset még nem látott. Ilyen igazi, erős férfit.

Az meg csak jött felé.– Mi járatban erre, Turi uram – kérdingette a hercegzasszony csak úgy közömbösen.– Instállom, usgye, aszongya, butykos, lölkem – mondta Turi dani makacs­mereven. S egyszerc­

sak, fogta, s akkorát bömbent, ordantott a torkával, hogy a szája kétoldalt kirepedt a füléig. Valami forróság fogta el a hercegzasszonyt: – a hímség ilyen förtelemszép nyikkanására. Elszédült, meg­kábult, összebágyadt, lecsuppant, odariggyent a férfi zekés melletetejére. először látott igazi férfit. erős, ősösztönös, nagyszerű, igazi, félliterköpő, füligrepedtszájú, füstös férfit. Az igazit. A nagyot. A kérlelhetetlent. Az ősösztönöst.

– Te szép, te én uram, mura, mura – nyögte elaléltan, pihegve, mint nyaratszaki csibbe.dani meg nézte.Aztán egyetlen, morczos mozdulásával a körmefeketéjének, felhasgatta végig a hercegasszony

hasát. Úgy hagyta ott, kibuggyanva. Az még akkor is szerelmesen tátogott, tinpegett utána.

a) Foglaljátok össze néhány mondatban, miről szól a szövegrészlet!

b) Készítsetek szótárat az általatok nem ismert szavakból! jelöljétek meg azokat, amelyek szerin­tetek létező szavak! nézzetek utána szótárban, hogy valóban léteznek-e, és ha megtaláljátok, jegyezzétek fel a jelentését! Ha nem találjátok meg, jósoljátok meg a szöveg alapján a jelentését!

�� S Z ö V E G É r T É S ­ S Z ö V E G A L K O T Á S • 7 . É V F O L y A M

Furcsa, ismeretlen szavak Feltételezett jelentésük

c) rajzoljátok le a jelenetet!

d) Írjatok példákat az alábbi táblázatba!

Példák

Vicces hangzású, nem léte­ző szó

Vicces hangzású, eltorzított létező szó

Vicces hatású szóalkotás

Helyesírási „furcsaságok”, hibák

Egyéb komikus hatású nyel­vi elem

5 . A K O M I K U M N y E L V I F O r r Á S A I ��

e) Vitassátok meg, szerintetek vicces-e a szöveg! Hozzatok érveket, példákat a szövegből az ál­láspontotok alátámasztására!

f) ebben az írásában Karinthy Frigyes Móricz zsigmond írói, elbeszélői stílusát parodizálja. Az elvégzett elemzés alapján fogalmazzatok meg feltételezéseket arról, hogy mik lehetnek Móricz zsigmond szövegeinek fő jellemzői!

d) Olvassátok el a szövegrészletet és oldjátok meg a feladatokat!

Úgy ment el döngve.Vitte a nagylöttyös indulat. A férfit.Két uralkodó herceg jött vele szembe három bölénnyel. dani oda se szottyant nekik, áttaposott

rajtuk. Belerúgott, átrúgta. Hozzá sziszegett a fogával, keresztül a foga­húsán.Három másik ember jött.A tömörkény, meg a gárdonyi, meg a mikszát.– Mi járatban – mondta a tömörkény. – Mi járatban, gazduram. Itt nem lehet átmenni, gazdu­

ram. dram.dani csak nézte. Vérbenyihhant, a szeme.Nagyot, keserveteset fohászkodott a gyomraveleje. Két kezével odakapott, megfogta, forgatta

a népiescht és csak úgy szőrmentében, riszálva, odakente a palánkhoz. Még be is sózta, paprin-totta kevéssé. Egyet ropigott a fogával, s leharapintotta a két másik népiesch fejét. Úgy meningélt továbbság, népies irányban.

a) Foglaljátok össze néhány mondatban, miről szól a szövegrészlet!

�� S Z ö V E G É r T É S ­ S Z ö V E G A L K O T Á S • 7 . É V F O L y A M

b) Készítsetek szótárat az általatok nem ismert szavakból! jelöljétek meg azokat, amelyek szeri­ntetek létező szavak! nézzetek utána szótárban, hogy valóban léteznek-e, és ha megtaláljátok, jegyezzétek fel a jelentését! Ha nem találjátok meg, jósoljátok meg a szöveg alapján a jelenté­sét!

Furcsa, ismeretlen szavak Feltételezett jelentésük

c) rajzoljátok le a jelenetet!

d) Írjatok példákat az alábbi táblázatba!

Példák

Vicces hangzású, nem léte­ző szó

Vicces hangzású, eltorzított létező szó

5 . A K O M I K U M N y E L V I F O r r Á S A I ��

Vicces hatású szóalkotás

Helyesírási „furcsaságok”, hibák

Egyéb komikus hatású nyel­vi elem

e) Vitassátok meg, szerintetek vicces-e a szöveg! Hozzatok érveket, példákat a szövegből az ál­láspontotok alátámasztására!

f) ebben az írásában Karinthy Frigyes Móricz zsigmond írói, elbeszélői stílusát parodizálja. Az elvégzett elemzés alapján fogalmazzatok meg feltételezéseket arról, hogy mik lehetnek Móricz zsigmond szövegeinek fő jellemzői!

3. olvassátokelazalábbijelenetekegyikét,ésjátsszátokel!utánaolvassátokelújra,ésküszöböljétekkibelőleazt,amitőlvicceshatású!

A)

És belezuhan két gally közé, mint valami villába. Hogy onnan kijöjjön, ahhoz egy ciklon vagy tornádó vagy más tengeren túli időváltozásnak kellene jönni. […] nyikorgott a kavics. Valaki jár lent! Széles kalap tűnt fel a parkban. […]

– Maxl úr! Nem segítene rajtam?– Sajnos, uram, egy fillérem sincs.(rejtő Jenő: A szőke ciklon. VI. fejezet, 2.)

�� S Z ö V E G É r T É S ­ S Z ö V E G A L K O T Á S • 7 . É V F O L y A M

5 . A K O M I K U M N y E L V I F O r r Á S A I ��

B)

– Nem jönne velem ebédelni valahová? – kérdezte egyre vidámabban Mr. Theo. – Mikor reg­gelizett?

– Két napja sincs.(rejtő Jenő: Piszkos Fred közbelép (Fülig Jimmy őszinte sajnálatára). II. fejezet)

c)

– Fogadjunk, hogy tudok akkorát ugrani, mint az Eiffel­torony.– Na ne.– Mér, az Eiffel­torony mekkorát tud ugrani?

d)

– ez a nő olyan volt, mint Afrika; dúsan festői, titokzatos, egzotikus, forró... és hogy tudott csókolni!...

– Bocsánat, hogy félbeszakítom, de nem értek a földrajzhoz: hogy tud Afrika csókolni?(rejtő Jenő: Piszkos Fred közbelép (Fülig Jimmy őszinte sajnálatára). III. fejezet)

E)

– Kérem önt – mondta az őrült idegen –, ne kiáltson, mert ezzel vesztét okozná egy jólelkű, vidám embernek, aki amúgy is nyomban távozik.

– Hogy került a szekrénybe?– A... szobából...

(rejtő Jenő: Vesztegzár a Grand Hotelben. I. fejezet)

�.

a) Próbáljatok a kártyáitokból jó és „furcsán hangzó” szerkezeteket alkotni! jegyezzétek fel külön oszlopokba a szokványosakat és a furcsán hangzóakat! „Szokványos” szerkezeten értjük pl. azt, ha a LEVÁGjA szót kapcsoljuk össze a FÜVET szóval, és hozzákapcsolhatjuk a GAZT szót is: „Levágja a füvet és a gazt.” „Furcsán” hangzik viszont az, ha a „Levágja a füvet” mondathoz azt kapcsoljuk hozzá, hogy „a barátját egy százasra”: „Levágja a füvet és a barátját egy százasra.”

Szokványos Furcsa

�� S Z ö V E G É r T É S ­ S Z ö V E G A L K O T Á S • 7 . É V F O L y A M

b) Miben áll a furcsán hangzó kifejezések furcsasága? Fogalmazd meg egy­két mondatban.

c) Gyűjtsetek példákat és érveket amellett, hogy komikus hatású-e vagy sem a szokványostól eltérő összekapcsolás a fenti szerkezetekben!

Komikus hatású Nem komikus hatású

Érvek

Példák

Magyarázatok

d) Próbáljatok hasonló „furcsa” szerkezeteket magatok is alkotni!

�.

a) Keressetek az alábbi szövegben hasonló jelenséget, mint amilyet az előző feladatban láttatok! Húzzátok alá és magyarázzátok el, miért komikus hatású!

Hallották hírét a Láthatatlan Légiónak? Nem? Akkor bizonyára sohasem jártak még olyan afri­kai városban, amelyben helyőrség fekszik. Vagy ha jártak is ilyen városban, talán elkerülték azo­kat a kedélyes helyeket, ahová szórakozni és verekedni járó szerény málhahordók, munka nélküli erőművészek és kedélyes közlegények járnak, hogy üres óráikat és kötekedő cimboráikat agyon­verjék.

csak egyszerű, faragatlan asztalok és ugyanilyen vendégek találhatók az ilyen helyiségekben […].

(rejtő Jenő: A láthatatlan légió. I. fejezet, 1.)

5 . A K O M I K U M N y E L V I F O r r Á S A I ��

b) Olvassátok el a verset és értelmezzétek! Keressétek ki a cím jelentését az ÉKSz.­ból!

Fodor Ákos: Geller*Ébren töltöttem az egészKáposztát

6. olvasdelazalábbiszöveget!Tegyélpipát,oda,aholmárismertinformációtolvastál,tegyélcsillagotoda,aholmégnemismertinformációszerepeléstegyélkérdőjeletoda,amitnemértesz!

A félreértésen, vagy a többértelműségen alapuló komikum

Általában azt szoktuk komikusnak találni, ami valamilyen jól ismert dolgot olyan szempont­ból mutat be, amilyenből nem szoktuk látni. de attól, hogy új szemszögből látunk valamit, még nem lesz vicces: ha a hajszálunkat mikroszkóp alatt nézzük, az nem vicces, pedig szo­katlan módon látjuk. csak az az új szempont okoz komikus hatást, amely mindig is elérhető volt számunkra, szinte kiszúrta a szemünket, csak éppen még nem jutott eszünkbe.

nagyon sok nyelvi jelenség ilyen, jól ismerjük őket, de még sosem gondolkoztunk el rajtuk. A kifejezések többértelműsége is ezek közé tartozik: bármikor felismerhettük volna, hogy a Te kergeted? kérdést így is lehetne érteni: Tekergeted? de mivel lehet, hogy még nem is hallottuk ezt a hangsort, és ha hallottuk, akkor se volt kétséges, hogy milyen értelemben mondják ki, sohasem gondoltunk arra, hogy kétféleképpen lehet érteni. Ennek a felismeré­sére szoktunk nevetéssel (ebben az esetben inkább csak mosollyal) reagálni. A vicces ha­táshoz az is kell, hogy a felismerés váratlan legyen. Nem elég megkérdezni valakit: Szerinted hány értelme van annak a mondatnak, hogy „Te kergeted?”, hanem történetbe kell foglalni, hogy a hallgatóság ne tudja előre, mire megy ki a játék: „– Te kergeted a macskát? – Tekergeti a nyavalya, csak meg akarom fogni.”

A többértelműségen alapuló komikumnak ezért nagyon gyakori formája az olyan rövid tör­ténet vagy vicc, amelyben az egyik szereplő a másik által használt kifejezés többértelműsége miatt félreérti azt.

�0 S Z ö V E G É r T É S ­ S Z ö V E G A L K O T Á S • 7 . É V F O L y A M

7. helyettesítsd a mondatba nem illő stílusú, de azonos jelentésű kifejezéssel azaláhúzott mondatdarabokat! A helyettesített változat mellé tegyél csillagot, ha apadtársadnevetettrajta!

a) Pista levitte a kutyáját sétálni.

b) Figyi, kölcsönadod a mobilodat?

c) Szeretettel meghívjuk Önt és kedves családját ünnepi rendezvényünkre.

d) Édesapám idős korára elveszette a szeme világát.

e) A kancellár a történtek után kegyvesztetté vált.

f) VI. kerületi, kétszobás, harmadik emeleti lakásomat nagyobbra cserélném.

8. olvasdelazalábbiösszefoglalást! Írjpéldákatamárolvasottművekbőlazegyeskomikumfajtákra!

A komikus hatás nyelvi forrásai (összefoglalás)

jóllehet a nyelvi komikum a többi komikumforrástól szinte sosem jelenik meg elkülönítetten, a következő jellemző nyelvi megoldásokat láttuk a komikus hatás elérésére:

1) Komikus hatásúak az újszerű, szokatlan, eltorzított szavak és szerkezetek. Ezekre több példát is láttunk Karinthy Népiesch című paródiájában.2) A komikus hatás forrása sokszor a félreértés, vagy a félreértelmezés. ez akkor válik lehetővé,

Az ún. szillepszis a többértelműségen alapuló komikum kihasználásának évezredek óta ismert módja. Ebben nem két fél beszélget, úgy, hogy az egyik félreérti a másikat, hanem egyetlen kifejezésen (általában mondaton) belül a többértelmű kifejezést két különböző ér­telmében használjuk, például: elnyerte a Nobel-díjat a makaó nevű szerencsejátékon (rejtő Jenő: A tizennégykarátos autó). A hallgatóság kénytelen felismerni a többértelműséget, mivel értelmeznie kell a kifejezést, és beleütközik abba, hogy egyetlen szónak egyszerre kétféle ér­telmet kellene tulajdonítania (példánkban: elnyer mint „kitüntetik vele”, illetve mint „játékban nyerés útján hozzájut”).

5 . A K O M I K U M N y E L V I F O r r Á S A I ��

amikor egy nyelvi kifejezés eleve többértelmű. A vicc, a komikus hatású szöveg a kétértelmű kifejezés mindkét értelmét kiaknázza, ezért komikus.3) A kétértelműséget használja ki a szillepszisnek nevezett nyelvi megoldás, ahol a kétértelmű kifejezés más-más értelméhez tartozó bővítményeket kapcsolunk össze: megette az ebédet, megette a kenyere javát Pista bácsi ekkor megette az ebédjét és a kenyere javát.4) Komikus hatású az is, ha stílusukban, regiszterükben össze nem illő kifejezések kerülnek egy mondatba, vagy egy szövegbe. A két vagy több eltérő stílus, regiszter kontrasztja miatt komikus hatásúak ezek a szövegek. Erre jó néhány példát láthattatok a Nagy Lajos­szövegek­ben.5) Mint ahogy minden más hiba, a nyelvi hiba, tévesztés is komikus hatású lehet.

9. A hiba: komikumforrás, ahogyanmár sokszor volt róla szó. kérdés, a nyelvi hibalehet­eakomikumforrása.Alakítsdkiavéleményedeterrőlakérdésről!A véleményed megalapozásában segíthet Karinthy Móricz­paródiája és az alábbi részletek, amelyek egy kortárs magyar költő és író, Parti nagy Lajos Sárbogárdi Jolán álnéven írott szerelmesfüzet­paródiájából valók.Írj 5 percig folyamatosan!

A szép, pálmafáktóli folyosón „kifújta” magát, és lopva szemügyre vette órája kvarcát, majd sza­porázásba kezdett…[…]

– jó reggelt, Tamás! –dobta vissza a találkozás fonalát a lány, mire nevetésbe torkollottak mindaketten.[…]Ma a komoly arcú Marketing­Manager már a „kezdet kezdetén” homlokráncba kezdett, s

munkaügyi kéréssel állt elő, hogy vajjon edinának két db. pár soros, de német nyelvű levelet kellett kifogástalanul legépelnie gyors tempóban, hogy hamar Karl­Marx­Stadtba érjenek.

[…]– Hohó, de azért a kávét előbb tessék szíves megfőzni, kérem!!! –Visszakozta a férfi a pattanó leánynak tréfásan könyörögve, és enyhítve mindegy, az expressz

levelek feszültségét.– összefutó számban szinte érzem már az ön forró feketéjének zamatos ízeit, melynek be­

hozását követően 11 háig nem vagyok itt senkinek. –Tette hozzá dr. Havas Tamás, majd fütyörészőleg becsukta irodájának párnázott ajtaját odai

belépése után.[…]Mindig nagyon megviselte, ha igaztalanul gyanúba keverték, ez náluk oda haza nem volt prece­

dens, ezért keserű szájízt hagyott egész testében, mely ebéd időig sem múlt el nyomtalanul.[…]Ahogy Margittay edina hangulatos és zsúfolt vállalati ebédlőjükben az omlós pékáru fogyasz­

tásához látott, mély férfihang riasztotta fel csapongó gondolatait könnye fátyolán át.

�� S Z ö V E G É r T É S ­ S Z ö V E G A L K O T Á S • 7 . É V F O L y A M

6 . c z A K ó G Á B O r : A T U d Á S ö r ö K L É S e ��

czakó Gábor mai magyar novellista és regényíró. A rémmesének ezt a változatát ő terem­tette meg. Már több kötetnyi rémmeséje jelent meg. A legismertebb kötetének címe: 77 magyar rémmese.

6 . c z A k ó G á b o r : A T u D á s ö r ö k l é s e

egy olyan művel fogunk megismerkedni, amelyben főként a nyelvi megformálás hordozza a komikumot. A nyelvi eszközök tanulmányozása előtt megismerkedünk egy különleges műfajjal, s czakó Gábor írását először abból a szempontból vizsgáljuk, hogy a komikum milyen változa­tait ismerjük fel A tudás öröklése című művében.

�.a) Melyik az a szó, amelyik mindhárom szóval alkothat összetett szót?

dajka állat gólya hír kép álom

b) Keressetek még összetett szavakat a fenti elő-, illetve utótaggal

– Ismert, használt szó a rémmese? Hol hallottad már ezt a kifejezést?

– Miért illik, illetve nem illik össze ez a két szó?

– Miről ismersz fel egy mesét?

– Mrozek Piroska című írása mese?

.

�� S Z ö V E G É r T É S ­ S Z ö V E G A L K O T Á S • 7 . É V F O L y A M

czAKó GÁBOr: A TUdÁS öröKLÉSe

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy magyar lányka a Kurszán­kündü utca 3. III. 4/c (két csön­getés alatt). Fölserdült, miként szokás, és tanítóitól megtanulta, amit azok tudtak. Tüneményesen bírt például bazmegezni, sikítani, hazudni, hogy maga is elhitte, és fejecskéjében az előző vélemé­nyével sohasem terhelte azt a szürke kis állományt.

Imígyen önmegvalósult ő átmeneti korunk mohos árnyékában. Férjhez ment, amikor az osztálytársnők zöme, elvált: szinte ott tartották az osztálytalálkozót a bíróságon. Ja, közben egy leánykát is világra hozott – ezt fürdette tejben­vajban tiszta víz helyett is, miközben annak rendje­módja szerint becsavarodott: hogyisne csavarodott volna be, amikor az ura, hajdan erős1 férfi, meg inni kezdett – társadalmi receptre, hogy a léte jó alaposan meghatározza a tudatát2. Így is lett, és hamarosan szociológiailag3 hibátlan alkoholistává fejlődött, még a kislánya látogatásától is eltiltották, mitől még buzgóbban zuhantatta a rumos sört. A szíve mélyén szerelmes asszonyka sorvadozott-kotnyadozott. A reménye szertefoszlott, hogy ők valaha újra, holott ennek a kor édes gőzében lett volna némi divatalapja. Ám az embert már a munkahelyéről is kirúgták, így aztán be kellett pörölni tartásdíjfizetés-mulasztás miatt. A bíróság bölcsen a nyakába varrt egy kerek esztendőt Baracskán.

Az aludtejszagú leányka eközben szorgalmasan tanulgatta, amit szülei tudtak. Mire megtanulja, ez a mese is újra kezdődik.

2. beszéljétekmegakövetkezőkérdéseket!

a) Miben hasonlít ez a szöveg a mesékre? Miben nem?

b) Miért nem tipikus mesehős a főszereplő magyar lányka?

c) Milyen általad ismert műfajra, írásműre hasonlít a rémmese?

d) Sok mindent megtudunk az életéről. Mit?

1 „hajdan erős”: utalás Berzsenyi dániel egy híres sorára: „romlásnak indult hajdan erős magyar!”2 a marxista bölcselet egyik – leegyszerűsített – alaptétele szerint, „a lét határozza meg a tudatot”3 szociológia: a társadalom szerkezetével, változásaival stb. foglalkozó tudomány

6 . c z A K ó G Á B O r : A T U d Á S ö r ö K L É S e ��

3. készíts kettéosztottnaplót!Abal oldalraolyankifejezéseket írj, amelyeka főhőséletkörülményeire,neveltetéséreutalnak,a jobboldalra írd le,hogymiket tudtálmegróla!haelkészültél,hasonlítsdösszeanaplótatársadéval!

Szavak, kifejezések Mit jelentenek számomra?

�.

a) Mi az „önmegvalósulás” a hősünk számára?

b) Melyik szó utal még arra, hogy abban a világban meghatározott életút várt az emberekre?

c) Mikor élt, nőtt fel a magyar lányka? Keressünk kifejezéseket, amelyek a történelmi időre utal­nak?

d) Milyen lesz a kislánya élete?

�� S Z ö V E G É r T É S ­ S Z ö V E G A L K O T Á S • 7 . É V F O L y A M

e) Mi fogja jellemezni azt a társadalmat a mese szerint?

f) Találsz-e a szereplőkben valamilyen számodra pozitív értéket? Ha igen, mennyire kap ez hang­súlyt?

g) Megértő-e a szereplőivel az elbeszélő?

5. egyetérteszazzal,hogya mese is újra kezdődik?Mitgondolsz,mennyirebefolyásol-jaéletünketmindaz,amitaneveltetésünksoránmegtanultunk?Temibenszeretnédkövetni,mibennemszüleidéletmódját?

6. képzeljükel,hogymegtaláltukazaludttejszagú leánykanaplóját!Már13éves.Írdleakislányegynapjátnaplóformájában!

6 . c z A K ó G Á B O r : A T U d Á S ö r ö K L É S e ��

�.

– A komikum melyik változatában erősebb a kritika, az ítélet: a humorban, vagy a szatírában?

– Gyűjtsétek össze az elítélést erősítő kifejezéseket a novellából!

– Hol találtok ironikus beszédmódra példát?

– Miért nem dönt „bölcsen” a bíróság?

– Mire következtethetünk az eddigiek alapján: mi a komikum funkciója ebben az írásban?

8. fogalmazzátokmegaczakóGábor­félerémmeseműfajijellemzőit!Aszatírárólmárkorábbanvoltszó.Továbbisegítségülolvasdelazalábbiakat!

A karcolat (régebbi nevén karc, rajz) rövid, szellemes, egyetlen problémát felvillantó s a tanulságot világosan megfogalmazó szépprózai műfaj. Többnyire valóságosan megtörtént eseményből ragad ki egy-egy epizódot, amelyhez ironikus vagy szatirikus hangú, kritikus szemléletű, rövid, szellemes-tanulságos kommentárokat fűz.

�� S Z ö V E G É r T É S ­ S Z ö V E G A L K O T Á S • 7 . É V F O L y A M

9. eztakarcolatotszatirikuslátásmódjellemzi.Aszerzőálláspontjaélesenszembenállazábrázoltjelenségekkel.ezazírásamúltszázad80­aséveiben,azállamszo-cializmusutolsóidőszakábankeletkezett.Mennyibenváltoztakaviszonyokasza-tíramegírásaóta,mennyibenveszítetteelazérvényességét,élétazírás?

10.Írdmegmeseformájábanamellékeltújsághírbenszereplőférfiélettörténetét!

rablás bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indult büntetőeljárás a Szegedi rendőrkapitányságon egy 39 esztendős hajléktalan férfi ellen.

A férfi ugyanis azzal gyanúsítható, hogy csütörtökön az esti órákban Szegeden a rókusi pálya-udvar területén egy szintén hajléktalan férfi szatyrát a benne lévő élelmiszerrel együtt elvette, miközben több alkalommal arcon ütötte. A sértett a bántalmazás során 8 napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett.

A tettes az eltulajdonított élelmiszert időközben elfogyasztotta.A szegedi rendőrök állampolgári bejelentés alapján a helyszín közelében elfogták a bűncselekmény

elkövetésével gyanúsítható férfit.

6 . c z A K ó G Á B O r : A T U d Á S ö r ö K L É S e ��

��.

A) Olvassátok el újból a rémmesét!

a) Olvasás közben húzzátok alá a furcsa, vicces szavakat, kifejezéseket!

b) Töltsétek ki a gyűjtött kifejezésekkel az alábbi táblázatot!

A szókincs rétegei Szokásos példákA rémmesében szereplő

„furcsa” szavak, kifejezések

A mese szókincse

Tudományos szókincs

A politika szókincse

Köznapi kifejezés

Költői kifejezés

Alantas kifejezés

c) cseréljétek le a rémmesében szereplő furcsa kifejezéseket a szokásosakra. Milyen hatású lesz így a szöveg?

Bizonyára feltűnt, hogy a czakó-rémmese szövege sokban eltér az irodalminak, vagy akár a köznyelvinek mondott nyelvhasználattól. Talán azt is érzékeltétek, hogy ebben az írásban a komikum fő forrása a nyelvi szerkezetekben van. A következő néhány feladatban ebből a szempontból vizsgáljuk tovább a már ismert szöveget és megfigyeljük, milyen módszer­eket alkalmaz az író a komikus hatás elérésére. A komikus hatás eszközei közül végül egyet emelünk ki: az egyéni szóalkotást, amelynek módszereit mi is ki fogjuk próbálni.

�0 S Z ö V E G É r T É S ­ S Z ö V E G A L K O T Á S • 7 . É V F O L y A M

B) Olvassátok el újból a történetet!

a) Húzzátok alá azokat a kifejezéseket a szövegben, amelyek túlbonyolítottak, amelyeknek a ki­húzásával vagy átírásával jelentősen leegyszerűsödne a szöveg!

b) Írjátok át úgy a szöveget, hogy az aláhúzott kifejezéseket megváltoztatjátok, kihagyjátok!

c) Milyen hatású lesz az átírt szöveg? Mi lehet ennek az oka?

6 . c z A K ó G Á B O r : A T U d Á S ö r ö K L É S e ��

C) egyikőtök olvassa fel hangosan a rémmesét! A többiek jelöljék azokat a szavakat, kifejezéseket, amelyeken nevettek!

a) Gyűjtsétek ki ezeket a komikus hatású szavakat, kifejezéseket, és rendszerezzétek őket a nyelvi komikumról tanultak szerint!

A komikus hatás forrásai

b) Gondolkodjatok el azon, hogy a furcsa, szokatlan kifejezések közül melyek lehetnek a szerző újításai; jelöljétek meg ezeket a szavakat!

c) nézzetek utána szótárakban, hogy a kigyűjtött kifejezések közül melyek és milyen formában vannak a szótárban!

czakó rémmeséjében a komikus hatás egyik fő forrása nyelvi megformálásban rejlik. ennek egyik jellemzője a kontraszt, azaz, hogy a különböző stílusrétegek, nyelvhasználati módok keverednek a szövegben. Másrészt jellemzőek a szövegre a megszokott nyelvi normáktól teljesen eltérő, akár hibásnak is mondható egyéni nyelvi újítások, szóalkotások, amelyek újszerűségük miatt keltenek komikus hatást.

12.keressünkolyanszavakat,kifejezéseketazalábbi„furcsákhoz”,amikhasonlóelvenépülnekfel,deismertek,megszokottak!

– szürke kis állomány

– bazmegezni

– aludttejszagú

– tartásdíjfizetés-mulasztás

– zuhantat

– szürke kis állomány

�� S Z ö V E G É r T É S ­ S Z ö V E G A L K O T Á S • 7 . É V F O L y A M

��.

a) Alkoss még nem létező szavakat, szerkezeteket a megadottak mintájára. Például: a hófehér mintájára bohócvidám.

– melegház

– keljfeljancsi

– gyorsúszás

– fegyvernek látszó tárgy

– teniszkönyök

– könyvmoly

– orrszarvú

b) Adj fel néhány általad kitalált szót a párodnak, ő próbálja kitalálni, mit jelenthet a szó, majd cseréljetek! (A kitalálásban segítenek a minták, amelyek alapján alkottátok őket.)

Amikor újszerű kifejezéseket szerkesztünk ismertekből, mindig már létező szerkesztett kife­jezések mintájára alkotjuk meg az újat; aki megpróbálja megfejteni az értelmüket, mindig a régiek értelmezésének mintájára próbálja értelmezni őket.

14.biztosanhallottálteisreklámokban,tévében,rádióbanolyanújszerűkifejezéseket,amilyenpéldáulagöndörítőhabvagyazaktívgyöngy.Mi a véleményed ezekről?

6 . c z A K ó G Á B O r : A T U d Á S ö r ö K L É S e ��

15.Azelkövetkezőpárnapbanfigyeldatévét,arádiót,azújságokatabbólaszempont­ból,hogytalálsz­eújszóalkotásokat,furcsakifejezéseket!hatalálszilyet,jegyezdfelaszótésaztis,holhallottad,olvastad!

Az új kifejezés Hol és mikor hallottam

�� S Z ö V E G É r T É S ­ S Z ö V E G A L K O T Á S • 7 . É V F O L y A M

7 . h o G y A N j ö h e T N e k l é T r e ú j s z A V A k , k i f e j e z é s e k A N y e l V b e N ?

Különböző új szóalkotásokat gyűjtöttetek az előző modul 15. feladatában. A következőkben azt fogjuk megvizsgálni, hogy milyen módszereket alkalmazhatunk, amikor egy új fogalmat, jelenséget, tárgyat stb. akarunk elnevezni. Az alkalmazott módszerek alapján az új szavakat csoportokba is tudjuk majd sorolni.

1. Az általatok összegyűjtött új szavakhoz, kifejezésekhezmost kaptokmég néhányszót,kifejezéstkártyákon.

csoportosítsátok a kapott szavakat, kifejezéseket egy általatok választott nyelvi szempont szerint!Minden létrehozott szócsoportnál pontosan jelöljétek meg a csoportba tartozás kritériumait!A kész posztereket tegyétek ki a témafalra. Ha a következő néhány órán valamit megtanultok, aminek az alapján másképp rendszereznétek a szavakat, rendezzétek át a csoportokat, de mindig jelöljétek, hogy mi változott meg!

2. Ti vagytok azországosközpontiNyelvfrissítőhivatalkreatív főbizottsága. Azt afeladatot kaptátok, hogy a következő, körülírásokkal jellemzett dolgoknak, intéz-ményeknek,eseményeknekstb.amagyarnyelvbe illeszkedő, frappánselnevezésttaláljatok!(A táblázat második oszlopát használjátok az általatok kitalált elnevezés beírására; ide beírhatjá­tok a többi csoport által kitalált elnevezéseket is más színnel. A harmadik oszlopot egyelőre hagyjátok üresen.)

Körülírások Elnevezési javaslatok Az alkalmazott módszer

1. mozi, aminek az előcsar­nokában könyvtár van

2. az az esemény, amikor a mamája először hagyja ma­gára a gyereket az óvodában

3. az olyan ember, aki elő­ször mindig úgy érzi, mintha egyetértene, aztán magában meggondolja magát, de erről nem szól a többieknek

4. olyan szemüveg, amely­nek nincs kerete, csak szára és üvege

�� S Z ö V E G É r T É S ­ S Z ö V E G A L K O T Á S • 7 . É V F O L y A M

5. Váll nélküli (de ujjas) női póló, aminek azonban van gallérja, és azon nyakkendő csüng

6. valaki akaratlanul elrakja (elfelejti visszaadni) valaki­nek a tollát

3. olvasdelazalábbiszöveget!

Hogyan jöhetnek létre új szavak, kifejezések a nyelvben?

A körülöttünk levő világ állandóan változik, így viszonylag gyakori eset, hogy olyan tárgyat, fogalmat, jelenséget kell megneveznünk, amelyre eddig nem volt szavunk. Manapság az infor­matika fejlődésével leggyakoribb eset az, hogy a különböző elveken működő újabb és mod­ernebb szerkezeteket kell elnevezni. de az élet más területéről is hozhatnánk rengeteg példát. Lássuk, milyen módszereket alkalmazva szoktuk elnevezni az újdonsült tárgyakat, fogalmakat stb.! Gyakori eset, hogy átvesszük egy másik nyelvből az adott dologra már létező szót. ezeknek az ún. átvételeknek a használatában, főleg a leírásuk módjában eleinte bizonytalanság tapasztal­ható: a computer angol szót ma már kevesen próbálják [kompjútör]-nek ejteni „angolosan”, sőt ez ma már kicsit modorosnak hathat; már az írás is rögzítette ennek az angol eredetű nemzetközi szónak a magyar változatát: kompjúter.Szintén nagyon gyakran dolgozunk a nyelv meglévő elemkészletéből: a nyelvben már meglévő elemekből (szótövekből és toldalékokból) különböző szabályok segítségével újabb szavakat hozunk létre. ennek a módszernek három fő fajtáját lehet megkülönböztetni aszerint, hogy milyenek a kezdeti elemek: 1) Leggyakoribb eset az, hogy egyszerűen nem egyetlen önálló szóval, hanem szószerkezettel jelöljük meg az új dolgot: például nincs külön szavunk arra a fajta nyomtatóra, ami tintapatronnal egy sajátos működési elven működik, hanem egyszerűen egy jelzői módosítós szerkezettel fejezzük ki: tintasugaras nyomtatónak hívjuk. 2) Másik lehetőség, hogy egy, a nyelvben már meglévő szótőhöz egy toldalékot illesztünk. ezt a mód­szert szóképzésnek nevezzük. Például a számítógép szóból, ha az általa végzett cselekvést szeretnénk leírni, megalkothatjuk a számítógépezik igét. 3) Harmadik lehetőség az új tárgy, fogalom jelenség megnevezésére, hogy a nyelvben már létező két önálló szótövet kapcsolunk össze. Ezt a módszert szóösszetételnek nevezzük, amelynek segítségével összetett szót alko­tunk. Ilyen például a hitelkonstrukció, vagy az egérpad kifejezés.elvileg fennáll a lehetősége annak, hogy teljesen új szót alkossunk, amely csupán a nyelvünk hangtani törvényszerűségeinek engedelmeskedik. ez a szóalkotási mód azonban meglehetősen ritka (az angol google szó például így jött létre). előfordulhat alkalmilag, hogy valamit hangu­tánzó szavak segítségével írunk le: klaffog, nyisszeg stb., de ezek az alkalmi szóalkotások az esetek többségében nem terjednek, nem válnak a szókincsünk részévé.előfordulhat még, hogy már meglevő elemeket nem összeillesztünk, hanem lerövidítünk,

�� S Z ö V E G É r T É S ­ S Z ö V E G A L K O T Á S • 7 . É V F O L y A M

ezekből a rövidítésekből is gyakran keletkeznek új szavak. A társadalombiztosítást gyakran egyszerűen tb­ként, a televíziót tévé-ként emlegetjük.A szavak lerövidítésén alapul az az eset is, amikor egy hosszabb szó helyett a „becézett”, „kic­sinyített” változatát használjuk. Ezt a módszert becéző vagy kicsinyítő képzésnek nevezzük. (Azért hívják képzésnek, mert azon túl, hogy a szavakat lerövidítjük, még egy toldalékot is teszünk a szó megmaradt darabjának a végére: ez leggyakrabban az -i, (köszi, csini, muti stb.) vagy a ­csi (kircsi, telcsi stb.), de lehet -esz (Karesz, vagesz) vagy -ó is (teló, sapó, bicó, tatyó stb.) Ezek a becézett alakok sokszor alkalmiak, de jó néhány már a szótárunk részét képezi: A csokoládé rövid és „becézett” formája, a csoki, ma már sokkal gyakoribb, mint a hosszabb változata, vagy a pulóver helyett már gyakrabban mondunk pulcsi-t.

a) Gyűjtsd ki azoknak a módszereknek az elnevezését, ahogyan egy új nyelvi egység alkotható! Készíts vázlatot az alábbi séma szerint!

1)

2)

a)

b)

c)

3)

4)

5)

b) Párosítsd az előző feladatban a példákhoz a megfelelő módszereket! Töltsd ki a táblázat har­madik oszlopát!

c) jelöld a saját posztereteken, hogy volt­e olyan csoportosítási szempontotok, amely az itt megis­mert módszerek valamelyikét veszi alapul!

4. Mitjelenthetnénekazalábbikifejezések,haléteznének?Mindentippedetindokoldismeg:írdle,mialapjángondolod,hogyéppaztjelentiazadottszó,kifejezés!hatudod, írdleazáltaladfeltételezettmintát is,amialapjánaszót,kifejezést létre-hoztuk!

Példa: Mit jelenthet az őrlámpa kifejezés?– 1. lehetséges jelentés: olyan zseblámpát, amelyet kifejezetten őrök szoktak használniMagyarázat: Valamilyen speciális eszköz, amelyet valamilyen foglalkozású emberek használnak. Pl. a bányászlámpa vagy a halászháló mintájára – a bányászlámpa egy speciális lámpa, amit bányászok használnak; a halászháló olyan háló, amelyet halászok használnak.Minta: FOGLALKOzÁS neVe (főnév) + TÁrGY neVe, AMIT BIrTOKOL (főnév)

7 . H O G y A N j ö H E T N E K L É T r E Ú j S Z A V A K , K I F E j E Z É S E K ��

– 2. lehetséges jelentés: olyan mozgásérzékelő lámpa, ami felvillan, ha valaki arra jár, ezzel mintegy őrzi az adott területetMagyarázat: Valamilyen speciális tárgy, amelyet a funkciójával azonosítunk. Pl.: a jelzőlámpa min­tájára – olyan lámpa, amely jelez valamilyen esetbenMinta: TÁrGY FUnKcIóJA (főnév) + TÁrGY neVe (főnév)

– 3. lehetséges jelentés: olyan lámpa, amelyik mindig égMagyarázat: őrláng mintájáraMinta: ŐR + A TÁrGY neVe (főnév)

a) Mit jelenthet az élősködő űr?

1. lehetséges jelentés:

Magyarázat:

Minta:

2. lehetséges jelentés:

Magyarázat:

Minta:

3. lehetséges jelentés:

Magyarázat:

Minta:

b) Mit jelenthet az angyalvese?

1. lehetséges jelentés:

Magyarázat:

Minta:

2. lehetséges jelentés:

Magyarázat:

Minta:

3. lehetséges jelentés:

Magyarázat:

Minta:

�� S Z ö V E G É r T É S ­ S Z ö V E G A L K O T Á S • 7 . É V F O L y A M

c) Mit jelenthet az, hogy O. A. T. r.?

1. lehetséges jelentés:

Magyarázat:

Minta:

2. lehetséges jelentés:

Magyarázat:

Minta:

3. lehetséges jelentés:

Magyarázat:

Minta:

d) Mit jelenthet a tüfe?

1. lehetséges jelentés:

Magyarázat:

Minta:

2. lehetséges jelentés:

Magyarázat:

Minta:

3. lehetséges jelentés:

Magyarázat:

Minta:

e) Mit jelenthet az ultraborsó?

1. lehetséges jelentés:

Magyarázat:

Minta:

2. lehetséges jelentés:

7 . H O G y A N j ö H E T N E K L É T r E Ú j S Z A V A K , K I F E j E Z É S E K ��

Magyarázat:

Minta:

3. lehetséges jelentés:

Magyarázat:

Minta:

f) Mit jelenthet a szőnyegezik?

1. lehetséges jelentés:

Magyarázat:

Minta:

2. lehetséges jelentés:

Magyarázat:

Minta:

3. lehetséges jelentés:

Magyarázat:

Minta:

g) Mit jelenthet az instant család?

1. lehetséges jelentés:

Magyarázat:

Minta:

2. lehetséges jelentés:

Magyarázat:

Minta:

3. lehetséges jelentés:

Magyarázat:

Minta:

�0 S Z ö V E G É r T É S ­ S Z ö V E G A L K O T Á S • 7 . É V F O L y A M

5. Mitjelentenekazelőbbiszavakazalábbiszövegben?olvasdelszöveget!

Megvan az angyalvese gyógymódja?

Az O. A. T. r. tudós tagjai néhány éve fedezték fel az angyalvesét. A furcsa tünetegyüttessel járó középsúlyos betegséget leginkább az ultraborsó fogyasztásával szokták összefüggésbe hozni. A tudósok valószínűsítik csak, hogy az ultraborsó nyersen való fogyasztása okozhatja az angyalvesét. Azt azonban nem lehet bizonyítani – nyilatkozta az O. A. T. r. igazgatója –, hogy a mostanában egyre nagyobb népszerűségnek örvendő instant családok lehetnének felelősek az angyalvese ki­alakulásáért.

Az angyalvese korai fázisában viszonylag pozitív hatásokat észlelhet a beteg: az ún. élősködő űr állapotába kerül: megszabadul a test felületén és belsejében élősködő mikroorganizmusoktól. Később jönnek a súlyosabb tünetek: fejfájás, szédülés, nagy testhőmérséklet-ingadozás, vesetáji fájdalom, amely a gerinc irányába kisugárzik és akár olyan erős is lehet, hogy a beteg nem tud felállni, mozogni. Végül az igen súlyos angyalvesében szenvedők már csak szőnyegezni tudnak.

A betegség kezelésére többféle gyógyszert ismerünk ma már. Az O. A. T. r. tudósai most egy olyan gyógyszert tesztelnek, amely, ha már az élősködő űr állapotában alkalmazzák, teljes tünetmentességet is eredményezhet. de a szőnyegező beteg szenvedéseit is jóval hatékonyabban csillapítja, mint az eddig alkalmazott angyalvese-ellenes szerek. Az új gyógyszer fő összetevője a tüfe, amely az angyalvesésekben hiányzóhoz hasonló kémiai összetételű fehérje, amelyet állatok veséjéből vonnak ki.

a) írd le egy-egy mondattal, amit megtudtál a jelentésükről a szöveg alapján!

O. A. T. r.:

angyalvese:

ultraborsó:

instant család:

élősködő űr:

7 . H O G y A N j ö H E T N E K L É T r E Ú j S Z A V A K , K I F E j E Z É S E K ��

szőnyegezik

tüfe:

b) Húzd alá a 4. feladat táblázataiban azokat az általad megadott jelentéseket, amelyek a szöveg­beliekkel megegyeznek, illetve közel állnak hozzájuk!

6. Írja fentihezhasonlóösszefüggőszöveget,amelybenmást jelenteneka4. feladatfurcsaszóalkotásai!Írjolyanszöveget,amelybenminéltöbbszótfelhasználsz!

�� S Z ö V E G É r T É S ­ S Z ö V E G A L K O T Á S • 7 . É V F O L y A M

7. készítsétekelennekamodulnakaszótárát!Tekintsétekátafeladatokbanszereplőmegadott vagy összegyűjtött példaszavakat és kifejezéseket! készítsétek el min-degyiknek a szótári formáját az alábbi minta alapján cédulákra! rendezzétekszótárszerűenőketegyközösposzteren!segítazalábbiminta:

A SZóTÁrI TÉTEL: ÁLDOZ

c. Kategóriája: IGe

cI. Jelentései, vagy használati módjai (megszámozva: 1., 2., 3. stb.)

1. természetfölötti hatalomnak vallási szertartás keretében felajánl valamit

2. valamijét önként odaadja, lemond róla valami érdekében

3. valaminek a javára fordítja (időt áldoz rá)

8. olvasdelazalábbiszöveget!

A lexéma fogalma

Egy nyelvhez készített szótárban minden olyan nyelvi elemnek helyet kell kapnia, amelynek a jelentését nem lehet kikövetkeztetni, azaz, amelyet rögzíteni kell és ilyen rögzített formában meg kell tanulnunk – akár anyanyelvünkként, akár idegen nyelvként tanuljuk az adott nyelvet. egy jó szótár megfelelően egyszerűen és rendszerszerűen kell, hogy felépüljön. Ugyan a szótár elnevezés azt sugallja, hogy a szótár nem más, mint a szavak tára, érdemes ezt a kérdést közelebbről is megvizsgálni. Lássuk először, hogy eddigi tapasztalataink alapján mit mondhatunk, milyen nyelvi elemeket kell felvennünk a szótárba:1) egyszerű tőszavakat – pl.: ajtó, ablak stb.2) Bizonyos toldalékos szavakat – pl.: tünemény, asztalos stb.3) összetett szavakat – pl.: gázzsámoly, látványpékség stb.3) Különböző szerkezeteket – pl.: feltételes reflex, nyári szünet stb.4) Szólásokat, idiómákat: – pl.: festi az ördögöt a falra, feldobja a talpát stb.A szótárban tehát nagyon különböző nyelvi szerkezetű szótári tételek szerepelnek. Az bennük

Az eddigiekben nagyon sok mindent megtudtunk arról, hogyan jöhetnek létre új nyelvi ele-mek (szavak és szószerkezetek) a nyelvünkben. Gyakori tévedés, hogy csupán új szavak kelet­keznek: az eddigi példáinkban jól láthattuk, hogy nemcsak új szavak, hanem új, rögzített jelen­téssel és meghatározható használattal rendelkező többszavas kifejezések, szószerkezetek is keletkeznek. ráadásul nem pontosítottuk, mit tekinthetünk szónak, illetve szószerkezetnek ebben az értelemben. A szó és a kifejezés fogalma mindenki számára érthető, de nyelvészeti­leg pontatlan, ezért egy pontosabb fogalmat vezetünk be, a lexéma fogalmát. A továbbiakban ennek a problémának fogunk utánajárni.

7 . H O G y A N j ö H E T N E K L É T r E Ú j S Z A V A K , K I F E j E Z É S E K ��

a közös, hogy egy bizonyos jelentést csak a szótárban rögzített formában fejeznek ki, és ez a jelentés nem következtethető ki sehonnan máshonnan.A valóságos szótárakban azonban sajnos általában csak a szavak vannak ábécérendbe szedve, ezért olyan kifejezéseket, mint amilyen a feltételes reflex vagy a festi az ördögöt a falra így, ebben a formában nem találjuk meg egy különálló szótári tételként, hanem a benne szereplő szavak valamelyikénél találjuk meg a kifejezést. Ezzel az a legnagyobb probléma a szótár használata szempontjából, hogy egy többszavas szólás esetében nem mindig találjuk ki, hogy melyik benne szereplő szó tételénél keressük a szólást, így sokszor több szótári tételét is át kell bogarásznunk, mire rátalálunk a keresett elemre.Egy ideális szótárnak minden olyan nyelvi egységet, amelynek önálló alakja és önálló, másból (a részeiből) nem kikövetkeztethető jelentése van külön szócikként kellene tartalmazni, hiszen ezeket mind­mind meg kell tanulnunk, amikor megtanuljuk az adott nyelvet. Így nemcsak minden szóhoz tartozna szócikk a szótárban, hanem egyes szószerkezetekhez is (például ami­lyen a feltétlen reflex), illetve szólásokhoz is (például amilyen a fel van dobva ’örül, jókedvű’ értelemben) külön szócikk tartozna.Az olyan nyelvi elemeket, amelyeknek rögzített a formájuk és a jelentésük, és a jelentésüket az őket alkotó elemek jelentéséből nem lehet kikövetkeztetni, lexémáknak nevezzük. Az ideális szótár tehát egy nyelv összes lexémájának a gyűjteménye lenne.Amikor valamely új tárgyat, fogalmat, jelenséget akarunk elnevezni, valamilyen egyezményes jelölést találni rá, új lexémákat hozunk létre a nyelvben. Az általatok már jól ismert módsze­reket, a szószerkezet alkotását, a szóképzést, a szóösszetételt, a rövidítést, a becéző képzést és az átvételt összefoglaló néven lexémaalkotási módoknak nevezzük.

a) Tegyél fel öt kérdést a szöveggel kapcsolatban!

1.

2.

3.

4.

5.

b) Fogalmazz meg saját szavaiddal három problémát a szöveggel kapcsolatosan!

1)

2)

3)

Az eddigiekben különböző módszereket láttunk, ahogyan egy-egy új lexéma létrejöhet. A következőkben részletesebben megvizsgáljuk azt az esetet, mikor a nyelv már meglévő elemkészletéből jönnek létre újabb szavak. először a szóképzést vizsgáljuk meg behatóbban, azaz azt a módszert, amikor egy már létező szótő és egy toldalék, ún. képző kapcsolódnak össze, és hoznak létre egy új szót.

�� S Z ö V E G É r T É S ­ S Z ö V E G A L K O T Á S • 7 . É V F O L y A M

9. Azalábbiakbanegyhalandzsa­szövegetolvashattok.

a) Olvasás közben húzd alá azokat a részleteket (önálló szavakat, vagy a szavaknak egyes részeit), amelyek „magyarul” vannak, amelyek „magyarrá teszik” a halandzsát!

A murkos a pambítójával végigsallazott a farapságon. nagyon prettyengő volt. Azt muttyolta, pákós lenne zsurkolni egy márpokozóban. Ekkor bruggolt mellette egy kollós malidázó zokanyápító bron­nyogással. A murkos majdnem rásallazott a munyákosra. „Prumli a curmikás nyimcsóba!” – mun­nyolta, majd termeselt a brakánolóra.

b) Készítsetek „szótárat” a szöveghez a következő táblázat segítségével! (A harmadik oszlopba egyelőre ne a szavak jelentését, hanem a halandzsaszavakhoz formailag hasonló magyar sza­vakat írjátok be.) Segítségül elkezdjük:

Szótő A szó kategóriája (szófaja) Hasonló magyar szavak

murkos főnév / melléknév szurkos, csalitos

pambító főnév / melléknév andalító, lapító

7 . H O G y A N j ö H E T N E K L É T r E Ú j S Z A V A K , K I F E j E Z É S E K ��

c) egészítsétek ki a „szótárat” azokkal a szavakkal, amelyek valószínűleg a halandzsanyelv szavai és szintén benne lehetnek a szótárban! (A harmadik oszlopot egyelőre hagyjátok szabadon!) Segítségül elkezdjük:

Szótő A szó kategóriája (szófaja) A szó jelentése

murkos→ murk / murok

főnév / melléknév→ főnév

pambító→ pambít→ pamb

főnév→ ige→ melléknév / főnév

�� S Z ö V E G É r T É S ­ S Z ö V E G A L K O T Á S • 7 . É V F O L y A M

d) Most tekintsd át újra a szöveget immár egyedül, és találd ki az egyes szavak jelentését! – Töltsd ki a táblázat harmadik oszlopát! Vigyázz arra, hogy a szöveg összefüggő legyen!

e) A szótárad segítségével fordítsd magyarra a halandzsaszöveget!

10.soroljátokfel–néhánypéldasegítségével–,hogyazalábbitoldalékoknakmimin-denlehetajelentésük,hányféleértelembenhasználhatjukőket!

Például:

­ista

Példák

zongorista

csellista

dadaista

szocialista

focista

traktorista (=’traktoros’)

finalista …

jelentés

valamilyen hangszer játékosa

valamilyen eszme, stí­lusirányzat követője

valakinek a foglalkozása

egyéb, elszi­getelt eset

…

7 . H O G y A N j ö H E T N E K L É T r E Ú j S Z A V A K , K I F E j E Z É S E K ��

A)

­os/­es/­ös

Példák

jelentés

B)

­ság/­ség

Példák

jelentés

�� S Z ö V E G É r T É S ­ S Z ö V E G A L K O T Á S • 7 . É V F O L y A M

c)

­ os í t / ­ e s í t / ­ösít

Példák

jelentés

d)

­zat/­zet

Példák

jelentés

7 . H O G y A N j ö H E T N E K L É T r E Ú j S Z A V A K , K I F E j E Z É S E K ��

E)

­(o)mány/­(e)mény

Példák

jelentés

F)

­(o)da/­(e)de/­(ö)de

Példák

jelentés

�0 S Z ö V E G É r T É S ­ S Z ö V E G A L K O T Á S • 7 . É V F O L y A M

11. olvasdelazalábbiszöveget!Írjpéldákatazelőzőfeladatokalapjánakipontozotthelyekre!

A szóképzés (összefoglalás)

Szóképzéssel a nyelv már meglevő elemkészletéből állíthatunk elő újabb szavakat. A szóképzés során szótövekhez toldalékokat, ún. képzőket illesztünk, és ezzel egy új szótő jön létre. A sík főnévből (vagy melléknévből) például képzővel megalkothatjuk a síkság főnevet; a lap főnévből képző segítségével jön létre a lapoz ige; a kert főnévből szintén képzéssel hozzuk létre a ker-tész főnév.A képzők másfajta toldalékok, mint az általatok már jól ismert ragok. A ragoknak (gondoljunk az igei személyragokra vagy a főnévi viszonyragokra) általában valamilyen nyelvtani szerepük van a mondatban: Az igei személyragok mutatják az igének az alannyal és a tárggyal való egyez­tetését (Például: ___________________________________), a főnévi viszonyragok pedig a névszói szerkezetek mondatban betöltött szerepét (az a névszói szerkezet, amelyen nincs viszonyrag, a mondat alanyi része: ______________________, a -t viszonyragos névszói szerkezet a mondat tárgyi része: ___________________________ stb.). A képzők szerepe ezzel szemben elsősorban az, hogy új szótőt, azaz új lexémát hozzanak létre. egy-egy képzőnek – ahogyan a 8. feladatban láthattátok – rendszerint többféle használata is van. jó példa erre a _______________, amelynek _____ féle használata is van, mégpedig ezek:

A képzőket rendszerezhetjük aszerint, hogy milyen szófajú tőhöz járulnak és hogy a képzett szó milyen szófajú. Ezek mindegyikére láttatok már példákat:

I. IGÉHez JÁrULó KÉPzőK

1) Igéből igét képez:

2) Igéből főnevet hoz létre:

3) Igéből melléknevet hoz létre:

II. FőnÉVHez JÁrULó KÉPzőK

1) Főnévből főnevet képez:

1) Főnévből főnevet képez:

2) Főnévből igét hoz létre:

3) Főnévből melléknevet hoz létre:

III. MeLLÉKnÉVHez JÁrULó KÉPzőK

1) Melléknévből melléknevet képez:

2) Melléknévből főnevet hoz létre:

3) Melléknévből igét hoz létre:

7 . H O G y A N j ö H E T N E K L É T r E Ú j S Z A V A K , K I F E j E Z É S E K ��

A 7. feladatban azt is észrevehettétek, hogy a szavak alakjában a toldalékok sorrendje kötött, álta­lában így épül fel: SzóTő + KÉPző + rAG.

Érdekességek és problémák

Tapasztalhattátok idegen nyelvek tanulása közben, de akár a magyar nyelv szabályaival is­merkedve is, hogy a ragozás többé­kevésbé könnyen táblázatba foglalható, azaz megszám­lálható, viszonylag könnyen felsorolható különböző esetei vannak. nem így van ez a képzés esetében: nagyon sokféle és nagyon különböző mértékben elterjedt képző van, nagyon sok, különféle jelentésű használatban. Vannak olyan képzők, amelyek szinte korlátlanul hozzáilleszthetők egy bizonyos kategóriájú szótőhöz: ilyen a fent látott -ság/-ség főnévképző. Ezeket, mivel nagyon sok szót képezhetünk velük termékeny képzőknek is nevezhetjük. Egy képző termékenysége azon mérhető le a legjobban, hogy a nyelvbe újonnan bekerült szavak­hoz próbáljuk illeszteni őket: cset csetel, trendi trendiség.Vannak azonban olyan képzők is, amelyeket csak néhány szóhoz illeszthetünk hozzá, ilyen például a -da/-de abban az értelemben, hogy ’valamilyen funkciót ellátó hely’; van olyan, hogy bölcsőde, óvoda, cukrászda, és újabban sokan mondják az ebédlőre, hogy kajálda, de nincs olyan, hogy *fodrászda, vagy olyan, hogy *kávézda. A kevés szóhoz hozzáilleszthető, azaz nem termékeny képzőknek vannak egészen furcsa eseteik. Sokszor már azt sem vesszük ész­re, hogy képző az adott elem, mert annyira „összenőtt” már a szótővel. Ilyen például a ricsaj vagy a zörej végén levő -aj/-ej képző, amely igen ritka. Szinte felismerhetetlen a remény szó végén szereplő képző.Sajnos az sem teljesen egyértelmű, hogy mikor tudjuk szétválasztani a szótőt a képzőtől: vannak ugyanis olyan képzők, amelyek többféle szóalak végén is előfordulnak, de arra, amihez járulnak, nehezen mondhatjuk, hogy igazi szótövek: ilyen például a mozog, mozdul, mozdít: a képzőket felismerjük, de a moz- szótő önállóan nem fordulhat elő, csak valamelyik képzővel együtt. ehhez hasonló tövek még a patt- (pattog, pattan, pattint), vagy a zör- (zörög, zörren, zördít).A probléma fordítva is jelentkezik: vannak olyan képzők, amelyek „szószerűbbek”, azaz önál­lóbbak, mint a többi képző. Helyesírásukban is sok a bizonytalanság (valószínűleg épp emiatt); ilyen a -szerű, a -féle, és a ­képpen. Végül azt is észre kell vennünk, hogy a képzők és a ragok elhatárolása korántsem egyszerű feladat. Egy nyelvtanírónak komoly gondot jelent az igenevek toldalékainak besorolása, a ma­gyarban problémát okoz a -hat/-het, a -gat/-get, a -tlan/-tlen besorolása.

Az eddigiekben a nyelv meglévő elemkészletéből építkező lexémaalkotás egyik fajtáját, a szóképzést vizsgáltuk. A következő feladatokban a másik fajtáját, az ún. szóösszetételt vizsgáljuk meg részletesebben. A szóösszetétel nem más, mint két létező önálló szó összekapcsolása. Kér-désünk: hogy ez teljesen korlátlanul végezhető-e, vagy vannak a szóösszetételnek is szabályai?

12.Azalábbiakbannéhányképzeletbeliösszetettszóttaláltok.

a) Beszéld meg a pároddal, hogy mit jelenthetnek? – Te mondd meg, szerinted mit jelent, a párod pedig találja ki, mi alapján (milyen létező összetett szó mintája alapján) találtad ki a jelentését! Majd cseréljetek! Közösen töltsétek ki a táblázatot!

�� S Z ö V E G É r T É S ­ S Z ö V E G A L K O T Á S • 7 . É V F O L y A M

1. jELENTÉS MINTÁK 2. jELENTÉS MINTÁK

leánykrém

banksor

fékgyűrű

gyöngyálom

jegyrúd

arcbetét

zászlópedál

b) A fenti képzeletbeli összetett szavakat, ha részeikre daraboljátok, és újra összerakjátok őket, értelmes, létező összetételeket kaptok. Melyek ezek?

13. Írjatok rövid fogalmazást a nem létező összetett szavak felhasználásával. Mindigjelöljétek a táblázatban, hogy a fogalmazásbanmelyik értelemben szerepelnek aszavak!

7 . H O G y A N j ö H E T N E K L É T r E Ú j S Z A V A K , K I F E j E Z É S E K ��

14.Gyűjtsetek minél több összetett szót! Megadjuk sematikusan az összetételbenszereplő szavakmilyen jelentésbeli viszonyban állnak egymással. Abban, hogy aleíráshozmegfelelőszavakattaláljatok,segít,haelőbbszószerkezeteketfogalmaz-tokakövetkezőképpen:

Példa:„X­HEZ HASONLó y”erre illeszkedő szószerkezetek: olyan hideg, mint a jég, olyan forró, mint a tűz, olyan.A szerkezetek alapján már könnyű megalkotni az összetett szavakat: jéghideg, tűzforró.

A) x AnYAGBóL LeVő Y

B) X­rE HASZNÁLATOS y

c) x-neK Az Y-JA

d) X FAjTÁjÚ y

15. folytasdasortminéltöbbelemmel!

Példa: cserediák, diákcsemege, csemegeüzlet, üzletszabályzat, szabályzatmódosítás, …

a) teniszütő

�� S Z ö V E G É r T É S ­ S Z ö V E G A L K O T Á S • 7 . É V F O L y A M

b) szócikk

c) szemüveg

d) kisiskola

e) madártej

16.olvasdelazalábbiösszefoglalószövegetaszóösszetételről!Tegyélpipátoda,amitmáreddigistudtál,értesz!Tegyélcsillagotoda,amiújinformáció!Tegyélkérdőjeletoda,ahololyasmivan,amitmégnemérteszteljesen!

A szóösszetétel (összefoglalás)

A szóösszetétel vagy összetett szavak alkotása szintén lexémaalkotási mód. A nyelv két (vagy több) önálló szavának összekapcsolásával egy új szótőt hozunk létre. Az összekapcsolt elemek lehetnek tövek (például a teniszütő vagy a konyhamalac esetében), de lehetnek a szavak tol­dalékos alakjai is (például a célratörő vagy a fülbemászó esetében). Az összetett szavakat néhány nyelvtanban az összekapcsolt elemek jelentésbeli viszonyai szerint szokták csoportosítani. Mi azt tapasztaltuk, hogy az ismeretlen vagy kitalált összetett szavak jelentését a leghatékonyabban úgy tudjuk kikövetkezetni, ha már általunk ismert össze­tételek mintájából indulunk ki.

7 . H O G y A N j ö H E T N E K L É T r E Ú j S Z A V A K , K I F E j E Z É S E K ��

17. Töltsdkiakilépőkártyát!

KILÉPőKÁrTYA

1. Szerintem hasznos és fontos dolgokról tanultunk az elmúlt néhány órán, mert

2. Szerintem haszontalan és felesleges dolgokat tanultunk az elmúlt néhány órán, mert

3. Számomra ez volt a legérdekesebb, legmeglepőbb:

4. Számomra ezt volt a legnehezebb megérteni:

5. Ezek a kérdéseim maradtak:

�� S Z ö V E G É r T É S ­ S Z ö V E G A L K O T Á S • 7 . É V F O L y A M

8 . ö r k é N y i s T V á N é s A G r o T e s z k

örkény István egyperces novellái kapcsán a groteszk látásmódról tanulunk.

1. játsszatok el a társatokkal egy rövid beszélgetést, amelyben elhangzanak ezek amondatok!

egyik beszélő Másik beszélő

– de rég találkoztunk! Hogy vagytok?

– Mi újság nálatok?

– Milyen jól nézel ki!

– Hát az iskola hogy megy?

– Mit tudott meg a kérdező a válaszokból? – Vannak, akiket idegesítenek az ilyen beszélgetések. Téged is? Miért (nem)? – Miért tesszük fel ezeket a kérdéseket?

�. Dolgozz figyelmesen!

A) Hogyan szokott folytatódni az ilyen párbeszéd? Fejezd be a beszélgetést!

– jó napot!– jó napot!– Hogy van?– Köszönöm, jól.– És az egészsége hogy szolgál?– Nincs okom panaszra.

–

–

B) Olvassuk el örkény István írását!

Hogylétemről– jó napot.– jó napot.– Hogy van?– Köszönöm, jól.– És az egészsége hogy szolgál?– Nincs okom panaszra.– de minek húzza azt a kötelet maga után?– Kötelet? – kérdeztem hátrapillantva. – Azok a beleim.

8 . ö r K É n Y I S T V Á n É S A G r O T e S z K ��

Az elbeszélés szerzőjéről

örkény István (1912–1979) a 20. század egyik legjelentősebb magyar dráma- és prózaírója. Egypercesei és novellái mellett abszurd és groteszk drámái (Macskajáték, Tóték) nemzetközi sikert is arattak.

3. Milyenhatásttettrádanovellabefejezése?húzdaláazokatahatásokat,amelyeketéreztél!Természetesentöbbfélétisérezhettélegyszerre.

meghökkenéstdöbbenetetundortmegnyugvástnevetéstmegbotránkozástfélelmet megkönnyebbülést ­t

váltott ki a novella befejezése

– Mi váltotta ki ezeket a hatásokat?

�. Olvasd el figyelmesen a feladatot!

a) A kontrasztot a komikum egyik forrásaként ismertük meg. Ebben a novellában nem (csupán) nevetést vált ki. Mik között van ellentét, mik nem illenek össze örkény írásában? A táblázat kitöltésével válaszolj!

Nem illenek össze

Kiváltott ellentétes hatások

�� S Z ö V E G É r T É S ­ S Z ö V E G A L K O T Á S • 7 . É V F O L y A M

b) A váratlan fordulat átértékeli a korábbi beszélgetést. Hogyan? Milyennek látod a kezdetben ártalmatlannak tűnő beszélgetést?

5. Mintmindenjóműalkotásnak,ennekanovellánakistöbb,deegyformánérvényesértelmezéselehetséges.olvasselkétértelmezést!Válasszcímetnekik!

– Az elviselhetetlen természetessé válása [1]– Mindennapi hazugságaink leleplezése [2]

a)

A Hogylétemről mindennapi kapcsolataink, beszélgetéseink, beszédfordulataink ürességét, hamisságát leplezi le. Végletekig futtatja azt a mindannyiunk által tapasztalt jelenséget, hogy ru-tinkérdésekre rutinválaszokat adunk, hogy az illedelmes viselkedés, a megszokott beszédfordulatok valóságos érzelmeink és gondolataink elleplezésére szolgálnak. A „Hogy van?” kérdésre többnyire akkor is azt válaszoljuk, hogy „Köszönöm, jól!”, ha pocsékul érezzük magunkat. örkény ezt a hazugságot leplezi le, tehát eszköze a túlzás. Egy mindennapi hazugságot nagyít fel, leplez le apró eszközökkel. először az ismétlés – szinte észrevétlen – alkalmazásával. A kérdező ugyanis kétszer és kétféleképpen kérdezi meg a válaszolót állapotáról (és kétszer kap rutinválaszt). Ez az ismétlés készíti elő a fordulatot, a csattanót.

b)

A novella értelmezhető úgy is, hogy nem az üres, formális beszédfordulatok ellen irányul, hanem arra világít rá, hogy a rettenetes mindennapossá, a szörnyűség megszokottá válhat. A kilógó belek nem jelen­tenek semmi rendkívülit, nem adnak okot panaszra. Ezt az értelmezést is alátámasztja az egyperces szembeötlő stiláris sajátossága, az egyes szám első személy ellenére is alkalmazott hidegen tárgyilagos, személytelen és szűkszavú beszédmód.

6. Temelyikértelmezéstfogadodelinkább?szerintedmirőlszólezanovella?

8 . ö r K É n Y I S T V Á n É S A G r O T e S z K ��

�. olvasd el a tudnivalókat a groteszkről!Minden állítást vizsgáljmeg alaposan!haolyatolvasol,amitmártudtál,tegyélamargóraegy„” jelet! Ha az olvasott infor-mációtmégnemhallottad,akkoregy„+”jelleljelezd!hanemérteszvalamit,akkoregy„?”jelettegyélaszövegrészmellé!

A groteszk

A komikum eddig tanult típusait meg lehet ugyan különböztetni egymástól, de a művekben többnyire együttesen jelentkeznek. Láthattuk, hogy a szatirikus leleplezésnek Petőfinél is, nagy Lajosnál és czakó Gábornál is gyakori eszköze az irónia. Olyan írást is könnyen talál­hatunk, ahol a megbocsátó humor szelíd iróniával vagy öniróniával ötvöződik.A groteszk is ötvözet, csak éppen nem a komikum két különböző válfajának ötvözete: olyan esztétikai minőség, amelyben a komikum mellett egy másik esztétikai minőség is szerepet kap. esztétikai minőség például a szép és a rút, az alantas és a fenséges, a komikus és a tragikus. ezekkel a fogalmakkal, tulajdonságokkal értékelünk, minősítünk, de nem erkölcsi szempontból (pl.: jó és rossz), és nem is társadalmi-gazdasági szempontból (pl.: főnök és beosztott, szegény és gazdag, nemes és jobbágy), hanem az ízlés és a szépérzék szempon­tjából. A groteszk lehet például a nevetséges és a rút, riasztóan torz, a nevetséges és az ijesztő, un-dorító és félelmetes keveréke, ötvözete. A groteszk lényege az össze nem illő elemek társítása, ami részint komikus, részint borzongató hatást kelt.A groteszk szemléletmód jellemző örkény rövid novelláira, úgynevezett egyperceseire. A Hogylétemről című egypercesben például keveredik a komikum (a humor) és az ijesztő-gusztustalan hatás, a megdöbbentés.

8. készíts táblázatot a füzetedbemunkád eredményéről! egy­egy állítás, információkulcsszavátírdamegfelelőhelyre!

Tudnivalók a groteszkről

+ ?

(Ezt már tudom)

(Új információ számomra) (Nem értem)

�00 S Z ö V E G É r T É S ­ S Z ö V E G A L K O T Á S • 7 . É V F O L y A M

9. hasonlítsd össze a táblázatodat a padtársadéval!ha a „?” alá írt állításokatmegtudjátokegymásnakmagyarázni,akkorkerüljenekátezeka„+”jelalá.

10.keressünkolyanüres,tartalmatlan,gyakranhallhatómondatokat,kérdéseket,ame-lyeknemtükröznekigaziérdeklődést,nemszólnakarról,amiaszószerintitartal-muk,hanemcsakidegesítőek.

11.PróbáljegypercestírniaHogylétemrőlmintájára!Agyűjtöttkifejezéseketegészítsdkivalamilyenváratlancsattanóval!kereshetszpéldáulváratlanválasztarraatanárikérdésre,hogymiértnemkészültél,vagymiértnemírtálházifeladatot.felidézhetedszüleid, barátaid rutinkérdéseit, amelyekre néha szívesen adnálmeglepő választ.halehetséges,ügyeljafokozatoselőkészítésre,aváratlancsattanótmegelőzőmeg-szokottnyelvifordulatokbeépítéséreis!

12.Agroteszkrőlszólóírásalapjántöltsétekkiatáblázatot!

8 . ö r K É n Y I S T V Á n É S A G r O T e S z K �0�

ellentétes esztétikai minőségek, amelyek ötvözete groteszk hatást vált ki

13.örkénymaga is segítségünkre siet a groteszkmagyarázatában: Arról, hogy mi a groteszk című példázatában fogalmi magyarázat helyett példával szemlélteti agroteszk látásmód lényegét – vagy legalábbis annak egy sajátosságát. húzd aláa örkény istván írásában azokat a részeket, amelyek a szöveg alatti kérdésekreválaszolnak!haelkészültél,hasonlítsdösszetársadévalamegoldásaitokat!beszél­jétek meg az esetleges eltéréseket!

örkény István: ArróL, HOGy MI A GrOTESZK

Szíveskedjék terpeszállásba állni, mélyen előrehajolni, s ebben a pozitúrában maradva, a két lába közt hátratekinteni. Köszönöm.

Most nézzünk körül, adjunk számot a látottakról.íme, a világ fejtetőre állt. Férfilábak kalimpálnak a levegőben, visszacsúsznak a nadrágszárak, s

a lányok, ó, ezek a lányok, hogy kapkodnak a szoknyájuk után!Ott az autó: négy kereke a levegőben, mintha egy kutya a hasát akarná megvakartatni. egy

krizantém: keljfeljancsi, vékony szára az égbe mered, ahogy a fején egyensúlyozza magát. Egy gyorsvonat, amint füstcsóváján tovarobog.

A Belvárosi Plébániatemplom a két tornyán levő két kereszten levő két villámhárító hegyével érinti csak a földet. És amott egy tábla a kocsma ablakában:

Bent egy dülöngélő vendég – fejjel aláfelé – elhozza sörét a söntésből. A sorrend: leng a hab, rajta a sör, fent a pohár talpa. Egy csöpp nem sok, de annyi se csordul ki.

Tél van? Hát persze! Hiszen felfelé szállingóznak a hópelyhek, és az égbolt jégtükrén lóbálózva iringálnak a korcsolyázó párok. nem könnyű sport!

Keressünk most már vidámabb látványt. ímhol egy temetés! Fölhulló hópelyhek közt, fölcsöpögő

FrISSen cSAPOLT Sör!

�0� S Z ö V E G É r T É S ­ S Z ö V E G A L K O T Á S • 7 . É V F O L y A M

könnyek fátyolán át végignézhetjük, amint a sírásók két vastag kötélen fölbocsátják a koporsót. A munkatársak, ismerősök, közeli s távoli rokonok, továbbá az özvegy meg a három árva göröngyöt ragadnak, s elkezdik a koporsót hajigálni. Jusson eszünkbe az a szívettépő hang, amikor a sírgödörbe ledobált rögök megdobbannak és szétomlanak, az özvegy sír, jajonganak az árvák ... Milyen más érzés fölfelé hajigálni! A koporsót eltalálni mennyivel nehezebb! először is jó göröngyökre van szükség, mert a porhanyósabbja félúton szétesik. Van hát kapkodás, lótás­futás, taszigálódás a ke­mény rögökért. És hiába a jó göröngy: a rosszul célzott rög visszahull, és ha eltalál valakit – pláne, ha egy gazdag, előkelő rokont –, kezdődik a vihorászás, a káröröm egészséges kuncogása. de ha minden stimmel – kemény a rög, pontos a célzás, s telibe találja a deszkakoporsót –, megtapsolják a dobót, derűs lélekkel térnek haza, és sokáig emlegetik a nagy telitalálatot, a kedves halottat és ezt a mókás, pompásan sikerült szertartást, melyben nyoma sem volt a képmutatásnak, a tettetett gyásznak, a hazudott részvétnyilvánításnak.

Kérem, szíveskedjenek kiegyenesedni. Amint látják: a világ talpra állt, önök pedig emelt fővel, keserű könnyekkel sirathatják kedves halottaikat.

a) A példázat szerint mi a meghatározója a groteszk ábrázolásnak: a felvett nézőpont vagy a kiválasztott tárgy?

b) emeld ki azokat a részleteket, ahol a szokatlan nézőpont nem csupán másképp mutatja, hanem meg is változtatja a láttatott dolgokat!

c) Az írás második része egy temetést mutat be. Milyen ellentétes érzelmeket, minőségeket ren­del egymáshoz a választott nézőpont?

d) Milyen hamis érzelmeket, nem őszinte viselkedést lehet elkerülni a groteszk szemlélettel?

e) Melyik rész szól arról, hogy a groteszk szemlélet nem gúnyolja az őszinte érzelmeket?

8 . ö r K É n Y I S T V Á n É S A G r O T e S z K �0�

14.örkényötleténekfelhasználásával te is írjegypercestamegfordítottvilágról!Pél­dáulegyfejtetőreállítotttanításióráról(dolgozat,felelés),iskolaiünnepségrőlvagycsaládi(testvéri)veszekedésről!Adjatokcímetisazírásotoknak!

15.hallgassátokmegegymásegyperceseit,közbentöltsétekkiatáblázatot!

Nem illenek össze

1. történet

2. történet

3. történet

4. történet

Kiváltott ellentétes hatások

1. történet

2. történet

3. történet

4. történet

Az Arról, hogy mi a groteszk tanúsága szerint a groteszk – legalábbis örkény egyperce­sei esetében – épp a megszokott, a mindennapi jelenségeket mutatja be szokatlan, váratlan nézőpontból. A groteszk a mindennapi jelenségeket kifordítja, fizikai képtelenségekkel keve­ri. Így mulatságossá válik minden, ami szürke és hétköznapi. A temetési szertartás megjelení­tésében azután együtt van a hátborzongató és a nevetséges.

�0� S Z ö V E G É r T É S ­ S Z ö V E G A L K O T Á S • 7 . É V F O L y A M

16.Vizsgáljátokmegaz12.feladattáblázataalapján,hogymelyikleírásban,történet-benváltkiakontrasztgroteszkhatást,melyikbenpusztánkomikushatást!

17. olvasdelörkény istvánnégyegypercesét!két írásbanazutolsómondat, a csat-tanótárjafelaztanézőpontot,amitőlgroteszkkéválikatörténet,aharmadikbanaközepétőlottvanakülönlegesnézőpont,amitőlmeghökkentővéválikavégkifejlet.Anegyedikegymajdnem„találttárgy”:egyapróhirdetésszövegekisséátigazítvaéscímmelellátva.

a) Te is írj egy egypercest, amelyik hasonlóan meghökkentő nézőpontból láttat egy történetet, mint az első 3 novella!

b) írj egypercest hirdetésből! Valamelyik napilap apróhirdetési rovatából vagy hirdetési újságból válassz ki egy­két hirdetést, és írd át úgy, hogy valami mást, önmagánál többet is jelentsen! Az értelmezést nem csupán részek átírásával, hanem címadással is elősegítheted.

SZAKMAI öNÉrZET

Engem kemény fából faragtak! Tudok magamon uralkodni.Nem látszott rajtam semmi, pedig hosszú évek szorgalmas munkája, tehetségem elismerése,

egész jövőm forgott a kockán. – Állatművész vagyok – mondtam. – Mit tud? – kérdezte az igazgató. – Madárhangokat utánzok. – Sajnos – legyintett –, ez kiment a divatból. – Hogyhogy? A gerle búgása? A nádiveréb cserregése? A fürj pitypalattyolása? A sirály vijjogása?

A pacsirta éneke? – Passzé – mondta unottan az igazgató. Ez fájt. de azt hiszem, nem látszott rajtam semmi. –A viszontlátásra – mondtam udvariasan, és kirepültem a nyitott ablakon.

Az AUTóVezeTő

Pereszlényi József anyagmozgató, cO 75-14 rendszámú Wartburg kocsijával megállt a sarki újságárusnál.

– Kérek egy Budapesti Híreket.– Sajnos, elfogyott.– Akkor egy tegnapi is jó lesz.– Az is elfogyott. de véletlenül van már egy holnapim.– Abban is közlik a moziműsort?– Az mindennap benne van a lapban.– Hát akkor adja ide azt a holnapit – mondta az anyagmozgató.Visszaült a kocsijába. Föllapozta a moziműsort. némi keresgélés után talált egy csehszlovák

filmet – egy szöszi szerelmei –, melyet dicsérni hallott. A Stáció utcai Kék Barlang moziban játszot­ták, és fél hatkor kezdődött az előadás.

8 . ö r K É n Y I S T V Á n É S A G r O T e S z K �0�

Éppen jókor. Még volt egy kis ideje. Továbblapozott a másnapi újságban. Szemébe ötlött egy napihír Pereszlényi József anyagmozgatóról, aki cO 75-14 rendszámú Wartburg személygépkocsi­jával a megengedettnél gyorsabban haladt a Stáció utcában, és nem messze a Kék Barlang mozitól belerohant egy szembejövő teherautóba. Az elővigyázatlan anyagmozgató szörnyethalt.

– Még ilyet! – mondta magában Pereszlényi.órájára nézett. Mindjárt fél hat. Zsebre vágta az újságot, elindult, és a megengedettnél gyorsab­

ban haladva belerohant egy teherautóba a Stáció utcában, nem messze a Kék Barlang mozitól.Szörnyethalt, zsebében a holnapi újsággal.

GOndOLATOK A PIncÉBen

A labda egy betört ablakon keresztül leesett az alagsori folyosóra. Az egyik gyerek, a házmesterék tizennégy éves kislánya lebicegett érte. Szegénykének a villa­

mos levágta a fél lábát, s boldog volt, ha labdát szedhetett a többieknek. Az alagsorban félhomály terjengett, de azért feltűnt neki, hogy egy sarokban megmozdult va­

lami. – cicus! – szólt oda a falábú házmesterkislány. – Hát te hogy kerülsz ide, kiscicám? Fölkapta a labdát, s ahogy csak tudott, elsietett vele. Az öreg, csúnya és rossz szagú patkány – őt nézték cicának – meghökkent. így még nem beszélt

vele senki. eddig csak utálták, szénnel hajigálták, vagy rémülten elmenekültek előle. Most jutott eszébe először, hogy milyen más lett volna minden, ha történetesen cicának születik.Sőt – mert ilyen telhetetlenek vagyunk! – mindjárt továbbszőtte ábrándjait. Hát még ha falábú házmesterkislánynak születik? de ez már túlságosan szép volt. Ezt már el se tudta képzelni.

APróHIrdETÉSÖRÖK NoSzTAlgIA

Joliot curie téri, ötödik emeleti, kétszobás, alkóvos, beépített konyhabútorral fölszerelt, Sas-hegyre néző lakásomat sürgősen, ráfizetéssel is elcserélném Joliot curie téri, ötödik emeleti, kétszobás, alkóvos, beépített konyhabútorral fölszerelt lakásra, a Sas-hegyre néző kilátással.

�0� S Z ö V E G É r T É S ­ S Z ö V E G A L K O T Á S • 7 . É V F O L y A M

18.Gondolkozzatokelazon,hogymirejóagroteszk!Azolvasottörkény­novellákala-pjánpróbáljatokáltalánosításokatvégezni,hogymikor,mibensegítezaviláglátás.

örKÉNy ISTVÁN: IN MEMOrIAM dr. K.H.G1.

– Hölderlin2 ist Ihnen unbekannt? – kérdezte dr. K.H.G., miközben a lódögnek a gödröt ásta. – Ki volt az? – kérdezte a német őr. – Aki a Hyperion­t írta – magyarázta dr. K.H.G. Nagyon szeretett magyarázni. – A német ro­

mantika legnagyobb alakja. És például Heine3?– Kik ezek? – kérdezte az őr. – Költők – mondta dr. K.H.G.– Schiller4 nevét sem ismeri? – de ismerem – mondta a német őr. – És rilkét5? – őt is – mondta a német őr, és paprikavörös lett, és lelőtte dr. K.H.G.-t

19.holésmikorjátszódikatörténet?honnanlehettudni?

20.olvassátokeltöbbszörisanovellát,mielőttválaszoltok!Afeladatokmegoldásáhozjó,hatudodanovellábanszereplőköltőkrőlakövetkezőket:

– Hölderlin nehéz olvasmány németek számára is, nagy költő, de kevéssé ismert.– Heine ismertség szempontjából olyan a németeknek, mint nekünk Petőfi, de zsidó származá­

sa miatt egy időben tilos volt említeni is. Versei azonban mindig szerepeltek pl. német iskolai szöveggyűjteményekben, de a szerző neve nélkül.

– Schiller is nagyon népszerű alkotó. nevével a németség szabadságvágya függ össze néhány nagyon ismert verse és drámája révén.

– rilke majdnem kortárs költő a szereplők számára, csak szűk, művelt körben ismert (Ma-gyarországon hamar vált olvasottá).

1 In memoriam: (Dr K.H.G.) emlékére (K.H.G. létezett személy, K. Havas Géza betűjele)2 Johann Christian Hölderlin (1770–1843) német költő. A mondat jelentése: Hölderlint nem ismeri?3 Heinrich Heine (1797–1856) német költő és prózaíró4 Friedrich Schiller (1759–1805) német költő és drámaíró5 Rainer Maria Rilke (1875–1926) osztrák író és költő

8 . ö r K É n Y I S T V Á n É S A G r O T e S z K �0�

A)

a) Keressétek meg az ellentéteket a novellában!

Ellentétek

ellentétes esztétikai minőségek

b) Jellemezzétek a két szereplőt!

c)

– Milyen tulajdonsága miatt ábrázolja az írás dr. K.H.G.­t némileg ironikusan? – Miért lett paprikavörös az őr?– Miért lőtte le dr. K.H.G.-t? Mivel járult ehhez a doktor hozzá?

1. érv. (mert)

2. érv. (mert)

3. érv. (mert)

1. érv. (mert)

2. érv. (mert)

3. érv. (mert)

1. érv. (mert)

2. érv. (mert)

3. érv. (mert)

1. érv. (mert)

2. érv. (mert)

3. érv. (mert)

tulajdonság 1.

tulajdonság 1.

tulajdonság 2.

tulajdonság 2.őr

dr. K.H.G

�0� S Z ö V E G É r T É S ­ S Z ö V E G A L K O T Á S • 7 . É V F O L y A M

B)

a) Készüljetek fel a „belső hangok” előadására! Töltsétek ki hozzá a táblázatot!

Ezt mondta Ezt gondolta, érezte

– Hölderlin ist Ihnen unbekannt? – Ki volt az? – Aki a Hyperion­t írta. A német romantika leg­nagyobb alakja. – És például Heine? – Kik ezek? – Költők. – Schiller nevét sem ismeri? – de ismerem.– És rilkét? – őt is.

b) Válaszoljatok a kérdésekre!

– Milyen tulajdonsága miatt ábrázolja az írás dr. K.H.G.­t némileg ironikusan? – Miért lett paprikavörös az őr?– Miért lőtte le dr. K.H.G.-t? Mivel járult ehhez a doktor hozzá?

21.hasonlítsátok össze a novellát a szereplők közti viszony szempontjából VámosMiklósPofoncíműírásával!keressétekarokoníthatóemberiviselkedéseket,reak-ciókat!Atáblázatkitöltésévelkészüljetekfelaválaszra!

Párhuzamok: Pofon In memoriam… Pofon In memoriam…

Szereplők dr. K.H.G. őr

Viselkedés

Tulajdonság

22.érthető­eanovellaolyanolvasószámára,akisemaXX.századeurópaitörténelméről,semanémetirodalommegidézettalakjairólnemtudsemmit?

8 . ö r K É n Y I S T V Á n É S A G r O T e S z K �0�

23.fejezdbeamondatotakövetkezőkifejezésekközülnéhánnyal!Írhatsztöbbféleál-lítástis.

erőszak, agresszivitás, fizikai erőfölény, erkölcsi erőfölény, hatalom, naivitás, veszélyérzet hiánya, bizalom, művészet hatalma, tudás hatalma, kiszolgáltatottság, humánum (emberi tisztesség), bu­taság, műveletlenség, hatalom, realitásérzék hiánya stb.

Miről szól?

örkény István In memoriam dr.K.H.G. című egyperceséből azt értettem meg, hogy

��0 S Z ö V E G É r T É S ­ S Z ö V E G A L K O T Á S • 7 . É V F O L y A M

9 . A P A r ó D i A

ebben a modulban a paródiával ismerkedünk meg. Az ismert emberek, alkotók, kifigurázása, művek átirata a régi időkben ugyanolyan divatos volt, mint manapság.

1. Projekt feladat: készüljetek fel egy rövid, kb. 10 perces műsorra, irodalmi estreörkényistvánegyperceseiből!

címe: Kedvenc egyperceseinkA műsor készítésekor vegyétek figyelembe a következőket:

– minden csoporttag szerepeljen– tartsátok be az időkeretet– legalább 5 egyperces hangozzon el– legalább egyet dramatizált formában adjatok elő– adjatok elő legalább egy saját egypercest is– írjatok összekötő szöveget, ami arról is szóljon, hogy miért választottátok ezeket a műveket– a műveket kívülről adjátok elő– természetesen nem csak a közösen olvasott művekből lehet válogatni (örkény István: Egyperces novellák)– próbák időpontjai – (egyebek)

�. Paródia

a) Mi jut eszedbe a paródia szóról? Írd le! (Ha nem ismered a fogalmat, kérj meg valakit, hogy nevezzen meg egy parodistát, s rögtön látod, te is ismered a fogalmat, ha a szót nem is.)

b) Beszéld meg a pároddal, hogy milyen szempontok szerint lehetne csoportosítani a leírt fogal­makat? Töltsétek ki, alakítsátok át a gondolkodástérképet!

paródia

9 . A P A r ó d I A ���

3. egészítsdkiameghatározástafelsoroltkifejezésekkel!hakészenvagy,hasonlítsdösszemegoldásodatapárodéval!haeltérésttapasztaltok,kérdezzetekmegmáso-kat is!

paródia, paródiagyűjteménye, szövegtípust, karikatúra, ismert személyről, jellegzetes vonások raj-zos, irodalmi paródia, műfajt

A ...................................... tréfás utánzat. A .................................. komikus eltúlzásán alapszik. Paródia készül­

het szűkebb vagy tágabb körben .......................................... ......................................., egy embertípusról vagy

stílusról. A stílusparódia kifigurázhat egy ........................................ (például a tudományos szövegeket

vagy a hivatalos leveleket), valamilyen beszédmódot (például a durva beszédet, a túlzott finom­

kodást), egy ................................. (például krimit, szappanoperát) vagy egy író jellegzetes írásmódját.

Az ..................................................................... többnyire egy-egy költő, író stílusának vagy egyik művének

komikus utánzata, átirata. ebből következik, hogy igazán az szórakozhat jól a paródián, aki a kifig­

urázott eredetit, a modellt is ismeri. A magyar irodalom leghíresebb ............................................................

Karinthy Frigyes Így írtok ti című könyve. (ebből a Móricz zsigmondról írt paródiát már olvastátok

az előzőekben.)

Más művészeti ágakban (például zenében) is létezik paródia. A paródiához közel áll a – többnyire

...................................... formában ismert –, ....................................... ami egy ember vagy dolog, jelenség egy­

egy vonásának eltúlzásával vált ki komikus hatást.

eMLÉKezTeTőüL

Az ötösön csúcsforgalomban. Huszonhat éves forma pasas, fején puhakalap, a szalag helyett paszománnyal; hosszú nyak, mintha kinyújtották volna. Utasok szállnak le és föl. A pasas rátámad az egyik mellette állóra. Azt veti a szemére, hogy meglöki őt, valahányszor ott megy el valaki. nya­fogós hang, de szeretne keménynek hangzani. Megürül egy ülőhely, a pasas odaront.

Két óra múlva újra találkozom vele a római téren, a Szent Lázár pályaudvar előtt. egy barátjával beszélget, aki azt mondja neki: „Még egy gombot kellene felvarratnod a felöltődre.” Megmutatja, hogy hová (a hajtókára) és miért.

raymond Queneau Stílusgyakorlatok című műve (Bognár róbert fordításában) izgalmas játék. Korunk jellegzetes beszédmódjait, embertípusait, gondolkodásmódjait mutatja be a paródia eszközével. Ugyanazt a hétköznapi történetet írja meg rengeteg, pontosan 99 változatban.

��� S Z ö V E G É r T É S ­ S Z ö V E G A L K O T Á S • 7 . É V F O L y A M

4. olvassdelaszövegeket,majd:

A) Határozd meg, melyik szövegnek mi legyen a címe?

Hivatalos levélben [1]definíciósan [2]Ingliseknek [3]Primitíven [4]Szonettben [5]Álomban [6]

B) Adj címet a stílusparódiáknak!

a)

Mintha opálos fényű köd vett volna körül, benne elmosódott körvonalú alakok, de egy arc élesen kivált a gomolyból, egy fiatalemberé, akinek idomtalanul hosszú nyaka mintegy előre jelezte az illető gyáva, egyszersmind sipákos természetét. Nem szalag volt a kalapján, hanem paszomány. összeszólalkozott egy emberrel, akinek nem láttam a vonásait, aztán mint aki megretten, eliramodott egy homályos fo­lyosón.

Az álom egy másik szakaszában úgy látom őt, amint verőfényben sétálgat a Szent Lázár pály­audvar előtti téren. egy jópajtása van mellette, s így szól hozzá: „Fel kellene varratnod egy gombot a felöltődre.”

Erre aztán felébredtem.

b)

Szíves tudomásulvétel céljából tudatom az alábbi tényeket, amelyeknek volt alkalmam pártatlan, mind­azonáltal elszörnyedt tanúja lenni. A mai nap folyamán a déli órákban egy autóbusz peronján voltam található, mely autóbusz a courcelles utcán haladt a champerret tér irányában. A fent említett autóbusz telítve volt, sőt bátorkodom megkockáztatni, túltelítve, lévén hogy a kalauz számos pályázónak felvételt biztosított minden elfogadható indok nélkül, pusztán túlzott jószívűsége okából, megva1ósítván ezáltal a hivatali szabályzat áthágását, mely utóbb már-már vétkes könnyelműséggé fajult. A le- és felszálló uta­sok jövése-menése szükségképpen minden megállóban bizonyos lökdösődést váltott ki, s ez a körül­mény arra késztette az utasok egyikét, hogy nem minden él nélkül tiltakozást jelentsen be. Meg kell mondanom, hogy az illető személy azonnal leült, amint azt a körülmények lehetővé tették.

rövid beszámolómhoz a következő addendát* csatolnám: Utóbb alkalmam volt megpillantani az illető utast egy azonosítatlan személy társaságában. Olybá tetszett, hogy élénk társalgásuk tárgyát szépészeti jellegű kérdések képezték. Tekintettel a fentiekre bátorkodom azzal a kéréssel fordulni önhöz, tisztelt Uram, hogy határozza meg, mely következtetéseket vonjam le nevezett tényekből, valamint milyen magatartást tart követendőnek jövőbeni életemben.

Válaszára várva engedje meg, tisztelt Uram, hogy biztosítsam őszinte nagyrabecsülésem meg-annyi jeléről.

*kiegészítés, pótlás, függelék

9 . A P A r ó d I A ���

c)

démúlt, amikor végre feetuttam szááni az öttösre: Eccóval feeszálok és eccercsak meglátok egy fószert, de olyan hülyét, mint a seggem, akkora vot a nyaka neki, mint egy pózna, a tökfödőjén meg valami maddzag vagy mi vot neki. Nézem, hogy ollyan hülye a pasas, mint a seggem, hát eccerc­sak eekezdi izéégetni amellette áló utast. Hé, aszongya, nemtunna vigyázni, aszongya, de tisztára mintha mingyár elbőgné magát, direk csinája vagy mi, aszongya, hogy folyton rálép a lábomra, na. Azzal fogja magát, és megy, és leül. Mint a seggem! Később aztán megyek a római téren, és látom, hogy nagyba dumál a fószer egy másik fószerral. Hé, aszongya neki a másik, fő kéne varratnod, aszongya, egy gombot a kabátodra, VILÁGOS?

d)

zsebében nincs fitying, fövegén paszomány,Egy cingár kis pasas, kinek buta feje Hosszú és bánatos lúdnyakon fityege,A tömött buszra szállt, s már arca halovány.

robog, robog a busz, ötös rajta a szám,Sok emberfajzatot ringat a kebelén; Főképp a peronon és annak peremén Hullámzik, majd kiönt a dugig telt karám.

A zsiráfnyakú, kit első strófám idéz,Ott szorong maga is, s most egy pasasra ront,Azzal vádolja őt: könyöke kelevéz.

Mit folyton belevág. Megürül a porond,Mert a fickó leül. Később egy piperésBarátja így beszél: „rossz helyen ez a GOMB.”

e)

A természetes számsor ötödik tagjával jelzett tömegközlekedési rendeltetésű társasgépkocsi há­tulsó traktusában egy 1942-ben Párizs városában anyakönyvezett fiatal férfiszemély, akinek a ko­ponyáját a törzsével összekötő testrésze relatíve hosszú területen terült el, és aki testének legfelső pontján hajfonat formájú vastag zsinórral körülkerített változtatható formájú fejfedőt viselt, ezen ifjú férfiszemély tehát váddal élt egy egyazon viszonylaton közlekedő hímnemű egyént illetően, kinyilvánítván, hogy emez rendszeresen az ő helyváltoztatást szolgáló testrészére helyezi a hely­változtatást szolgáló testrészét, ennekutána pedig lépéseket tett egy ülőhely, vagyis egy leülésre való bútordarab elfoglalására, amit haladéktalanul meg is tett, lévén, hogy az illető bútordarab felszabadult, azaz nem ült rajta más utas.

��� S Z ö V E G É r T É S ­ S Z ö V E G A L K O T Á S • 7 . É V F O L y A M

f)

Van déj, ud­deltájth áj feszálook in the bász námber fájv. Maodneem thelidetheli volth á bász. Mándaum, thelidetheli á bász end áj láthaum, uan oth uan fiáthál ámbeör, hauszu nyáká uan nékhi end á khálápuán meeg uan nékhi uan izzeh. .. eszefonth phaszomen. Nadhe ez á dzsentlömen ráraunth uan másik dzsentlömenre, hodzs ázálábauth thipaurja nékhi. É saztaun uan szabaudh szekhere raunth.

Aztaun, tú aura eelthelth, aemikou áj láthaum eszthau hauszu nyakauth á szenthlahzarh von­athjúm élöth uan dendivelI, ákhi ászth maunthá nékhi: rássz hájn uan nékhigaumb.

5. Írdmegatörténetheza100.stílusparódiát!hogyhangzanapéldáulugyanez:

– óvodásan– „Szőke nősen”– Tinisen– SMS­ül– Mesésen (meseként)– Szappanoperásan

6. irodalmiparódiák

a) Figyeljétek meg, hogyan ír csokonai Vitéz Mihály, illetve Berzsenyi dániel modorában a xIx. századi paródiaíró és a xxI. századi költő!

b) Jellemezzétek csokonai stílusát a két vers alapján!

XIX. századi élclapjaink paródiáiból Varró dániel: Változatok egy gyerekdalra

THEMA:

Szeretnék szántaniHat ökröt hajtani,Ha a rózsám jönneAz ekét tartani.

A GyErEKdAL

Boci, boci, tarka, se füle, se farka, oda megyünk lakni, ahol tejet kapni.

A legrégebbi paródiák az ókorban keletkeztek. A műfaj azóta is igen kedvelt. Híres íróink, költőink nem kerülhetik el, hogy koronként ne kerüljenek egy-egy paródiaíró tollhegyére. Már a xIx. században született irodalmi paródiagyűjtemény, amelyben egy közismert népda­lunkat írták meg több költő stílusában. Az ezredfordulón születtek a 20 éves fiatal költőnek, Varró dánielnek a paródiái, amelyek­ben a Boci, boci tarkát írta meg néhány klasszikus és kortárs költőnk stílusában.

9 . A P A r ó d I A ���

cSOKOnAI VITÉz MIHÁLY

Lillám barna szépem Ébredj, itt vagyok! Phöbus már az égenFényesen ragyog Boreas elült már,Kikelet van, ímMár a ménta künn várMeg a kankalin;Illatoznak cserjek árnyánSzende violák,cifra pillék tükör szárnyáncsillog száz virág;Hűs zephirek lengnek,Medicina nincsTöbb ilyen a mellnek…jer ki drága kincs!Künn szánt jó ekévelMár a víg paraszt,csengő énekévelNem zeng ma panaszt,Hófehér hat ökreLassan lépegetS míg ő néz a rögreHaj! ki integet?Póri daphne; – szép szemébenKupidó kacag,Lelkük boldog érzetébenEgyütt szántanak.Most jerünk kiLilla,Kulacsom velem,Most zengjen a trilla…ó boldog jelen?

cSOKOnAI VITÉz MIHÁLYOS VÁLTOzAT

Bőgicsélő tarka lényke,Szívemet lakó tehénke,Ah, mért lettél ily nehéz? Faldogáló kicsi szádtól, Harmatgyöngyös orrocskádtólVidor kedvem mért enyész?

Odahagytam borozásim, Feledém víg torozásim,Míg te éltetőm valál, Pegazomról leugortan csak terajtad bocigoltam,Nem csaldosott a halál.

Ám miolta nyögdegélnek Érzeményim, már az életLillám nélkül mi nekem?Bibe nélkül mi a porzó, Szomorú kis bocitorzó,Fülevesztett szerelem?

��� S Z ö V E G É r T É S ­ S Z ö V E G A L K O T Á S • 7 . É V F O L y A M

BErZSENyI dÁNIEL

Harmatos fűben, buja pázsit aljánTempe völgyénél ragyogóbb virányon,Porló ősöktül örökölt mezőkönHajtom ekémet.Keblem oly nyugodt, hisz elérte célját;Béke, boldogság mosolyognak énrám;Nem cserélnék most, az olymplakókkal:Élvezem éltem’!

Házi tűzhelyem ragyogó sugára Napnál fényesebb, ’s szelídebb a holdnál; ’S daphne csókjától, ha megittasúlok Sors, kikacaglak.

Villogó élű vasa jó ekémnekLám mi fürgén túr a kövér talajban,Három pár ökröm van eléje fogva’S rázza kolompját.

Hangosan dobban szívem ím egyszerreÉs ekém szarvát a kezem kiejti;Édes csókú ajk tapad ajkaimra:daphne ölelt át.

csöndesen, loppal beköszönt az alkonydaphne karjával levon a zöld pástra,Lúna halványan mosolyog reánk le:Boldogok éje!

BErZSENyI dÁNIELES VÁLTOZAT

Hol kószáltanak el hajdani borjaink? zengő hangjuk a múlt berkein elhagyák, Nem szól nélkülük itt víg Philoméla sem,csak bús őszibogár zönög.

Eltünt szép fülük, és könnyü Zephyr lehénLágyan lengedező díszük is elveszett,így dőltek le Bizánc tornyai egykoron,Így múland el a gloria!

Oh, így korcsosul el régi, nemes fajunk, Tündér myrtusi mind sorra lehullanak, Oh, a farkahagyott, foltosodó idö.Minden díszt lelegel hamar.

nem tér meg Ganyméd, s Bacchusi hűs nedü Szomjú szánkba talán már sosem ömledez, csak nyúlós tejeket tölt poharunkba majdÉltünk égi pohárnoka.

7. VarróDánielmai,kortársköltőketistolláravesz.Alábbkétpéldátláttokerre.Apa­rodizáltköltőketfeltehetőennemismeritek.Aztazonbantalánmegtudjátokmon-dani,miklehetnekNádasdyádáméskukorellyendrestílusánaklegfőbbjegyei.

NÁdASdy ÁdÁMOS VÁLTOZAT KUKOrELLy ENdrÉS VÁLTOZAT

A borjú, kérem, átlagos teremtmény, a teve szebb, a lepke boldogabb, de tessenek csak egyszer megfigyelni az oldalát borító foltokat.

Van ez a tehén. Nem is tehén igazándiból, csak tehénke.Olyan tehénkeforma. Mért van? Ezt kérdezem. Már hogy mivégre.

9 . A P A r ó d I A ���

Engedjék meg, hogy rámutassak arraa tényre, hogy habár és jóllehetnéhány apróbb testrésze még hiányzik, e példány itt valódi műremek.Ne gondolják, hogy nincs e kis tehénnek mindenre pontos, egyszerű szava. Például könny helyett azt mondja: rétes, a vágyra meg, hogy tralla­lalla­la.

És higgyék el, tanult barátaim, hogy nyújt még az élet fültövére írt.Zárják szívükbe, kérem, még ha másutt szereznek is be sajtot és kefirt.

ő is kérdezné. Méltóztatna érdeklődni ő is, a tarkaboci. Hogy mi a rossebnek van, ha egyszer nincsen füle. Farka.

de nincs válasz. Senki sem felel. Van ez az ipse téperegyben, neki aszongya mindegy, ő csak, hogy vásárolna tejet. Negyven

litert. Ez a heppje, hogy negyven. Éppen annyit a pasztőrőzőtt termékből. csók’lom, annyi nincsen? Számolta. Nem volt; Elköltözött.

8.fejezdbeamondatokat!

Paródiát olyan emberekről, művekről érdemes írni,

A paródia segít abban, hogy

Azért (nem) olvasok, nézek, hallgatok szívesen paródiákat, mert

��� S Z ö V E G É r T É S ­ S Z ö V E G A L K O T Á S • 7 . É V F O L y A M

9. hogyanreagáljunkaparódiára?

– Mit tennél, ha a saját paródiádat kellene társaságban végignézned?– Mit tennél, ha egy paródia előadása közben váratlanul megjelenne a parodizált személy? Milyen

az a paródia, aminek megtekintése nem „ciki” a parodizált számára?

10.készítsünkparódiát!

– Válasszatok egy kedvenc tanárt, illetve kedvelt osztálytársat!– Írjátok le gyakran használt szófordulatait, jellegzetes mondatait, beszédmódját!– Figyeljétek meg jellegzetes kézmozdulatait, járását, fej­ és testtartását!– írjatok kb. 10 mondatos szöveget pl. arról, hogyan beszélne az illető egy meccsről, a tegnapi

iskolai ebédről, kedvenc filmjéről!

1 0 . J e L L e M K O M I K U M É S J e L L e M K O M É d I A ���

1 0 . j e l l e M k o M i k u M é s j e l l e M k o M é D i A

Moliere a világirodalom egyik legjelentősebb komédiaírója. A fösvény című komédiájában megvizsgáljuk a komikum forrásait és változatait.

MOLIÈrE: A FÖSVéNy

�. Beszéljük meg!

a) Soroljunk olyan emberi tulajdonságokat, amelyek mulatságosak!

b) Mitől lesz mulatságos, nevetséges egy tulajdonság, viselkedési forma?

c) Lehet szeretni azt, akin nevetünk? Lehet sajnálni azt, akin nevetünk?

d) Mi történik azzal, aki valamely tulajdonságáról észreveszi, hogy mások számára az mulatságos?

e) Olvasd el az alábbi magyarázatot, és próbáld a 2. feladatból való saját ötleteidhez illeszteni!

A jellemkomikum az irodalomban a hős jellemző – rendszerint eltúlozva ábrázolt – tulajdon­ságából, hibájából fakad. Abból például, hogy a hiú szereplő már harmincadszor néz a tükörbe, és igazítja meg a haját, vagy a rémisztően okos szereplő állandóan valamilyen bonyolult témával untatja környezetét, és közben nem veszi észre, hogy bölcsessége senkit nem érdekel.

Bergson gépiességelmélete, mely szerint a nevetés az ember gépies, mechanikus­automa­tikus viselkedéséből fakad, érdekesen magyarázza ezt a komikumtípust. eszerint a szereplők helyzethez nem illő, gépies, azaz merev, nem alkalmazkodó magatartása válik nevetségessé. A rögeszme, a mánia is ilyen gépies­automatikus, a körülményekhez nem alkalmazkodó viselke­dés, és ezért kelt mulatságos hatást.

�. a) Miben hasonlít, miben különbözik a két szövegrész? Milyen szempontokat találtatok az össze­vetéshez?

MÁSOdIK jELENET cléante, eliz

cLÉAnTe örülök, húgocskám, hogy egyedül le­llek. Éget a vágy, hogy beszélhessünk, hogy beavathassalak a titkomba.

ELIZ Alig várom, hogy halljam, bátyám. Mi az a nagy mondandó?

cLÉAnTe óriási, húgocskám! de egy kicsi szó­ba belefér. Szeretek.

ELIZ Szerelmes vagy?

cléante izgatottan rontott be a szobába. örült, hogy Elizt egyedül találja, hisz égett a vágytól, hogy megoszthassa vele titkát. Eliznek nyom­ban feltűnt, hogy szokatlanul fényesen csillog bátyja szeme.– Húgocskám, képzeld, szerelmes vagyok! – kiáltotta a fiú, s megragadta eliz kezét. A lány egy pillanatra meghökkent, majd bátyja nyakába ugrott.– Szerelmes vagy? – rikkantotta boldogan…

��0 S Z ö V E G É r T É S ­ S Z ö V E G A L K O T Á S • 7 . É V F O L y A M

Hasonlóságok Különbségek

�. b) Olvasd el a tudnivalókat a drámáról! jelöld √­val (pipával) azokat az tudnivalókat, amelyeket te is megállapítottál az előző feladatban! + jellel azokat az állításokat jelöld, amelyek új ismeretek számodra! Ha nem értesz valamit, akkor tegyél mellé ?­et!

A dráma

A dráma az epika és a líra mellett a harmadik nagy műnem. Az epikus és lírai művek jellemzőiről tanultatok már. A dráma lényege – az epikához hasonlóan – a cselekmény. Erre utal a szó eredete is, görögül a „dráo” szó jelentése: cselekedni. Arisztotelész, ókori görög filozófus, a dráma lényegét az emberi cselekedetek, a cselekvő ember utánzásában látta. de akkor mi a különbség az epika és a dráma között? Az, hogy míg az epika elbeszél egy történetet, addig a dráma párbeszédekkel megjelenít egy itt és most éppen előttünk játszódó történetet. Az epikus művekben mindig találkozunk egy elbeszélővel, akinek a szavai elénk tárják az eseményeket, aki egy kicsit helyettünk lát és hall. A dráma viszont nem csupán va­lakinek a lelkében vagy emlékezetében, hanem a néző vagy olvasó előtt a szereplők között zajlik le.

A dráma általában egy olyan időszakot jelenít meg, amikor valami rendkívüli esemény fel­borítja a hősök megszokott életét. Lényege tehát a szereplők között most változó viszonyrendszer, amely egy alaphelyzetből (szituációból) bontakozik ki.

A regényekben, novellákban egy régebbi, múltbeli eseményt mond el egy elbeszélő, aki egy kicsit helyettünk lát és hall. A dráma nem folyamatában mutat be egy eseménysort, ha­nem olyan pillanatokat emel ki, amikor a szereplők közötti viszonyrendszerben valamilyen változás történik.

A drámai szituáció (alaphelyzet) egy viszonyháló, amin a szereplők változtatni akarnak, s a dráma addig tart, ameddig az alaphelyzetben bemutatott szituáció meg nem oldódik. Ez a megoldás többféle lehet: a komédiákban elsimulnak, békésen rendeződnek el a konflik­tusok, a tragédiában az egyik fél pusztulása árán oldódik meg a kezdeti feszültségekkel teli viszonyháló.

A drámában többnyire kétféle közlésforma jelenik meg: dialógus (párbeszéd), amikor a szereplők egymással beszélnek, vagy monológ (magánbeszéd), amikor egy szereplő, aki többnyire egyedül van a színpadon, hangosan mondja el gondolatait.

1 0 . J e L L e M K O M I K U M É S J e L L e M K O M É d I A ���

�. a) Miért más – nehezebb, szokatlan – egy dráma szövegét olvasni, mint egy regényét? Mi az, amit másként „csinálsz” egy dráma olvasása közben?

b) Beszéld meg a pároddal a kérdéseket, majd töltsétek ki a táblázatot!

Szempontok drámai szöveg (könyv) Színházi előadás

Alkotó drámaíró

Mű olvasott v. felolvasott szöveg

Értelmező olvasó

Befogadó feladata

�. Csoportban fogtok dolgozni:

A)

a) Melyik kifejezés nem illik a sorba? Miért?

zsugori, kapzsi, fukar, szűkmarkú, garasoskodó, tékozló, spórolós, kicsinyes, pénzsóvár, haszonleső

b) Mondunk további kifejezéseket. Melyeket illesztenétek be e fenti szinonimasorba? Miért igen, miért nem?

takarékos, harácsoló, mohó

c) Milyen szavak hiányoznak a szólásokból?

veri a garast.

Úgy adja ki a pénzt, mintha a húznák.

Sokan a dráma lényegéhez tartozónak vélik a konfliktust, vagyis a szereplők szavakban és tettekben kifejeződő szembenállását, összeütközését (a helyzetben lévő feszültséget) is. Lát­ni fogjuk, hogy Molière Harpagonjával valóban szembekerülnek és összecsapnak gyermekei és szolgái. Ugyanakkor vannak olyan drámák is, amelyekben a személyek közötti konfliktus nem ilyen egyértelmű, és nem is játszik ennyire meghatározó szerepet.

��� S Z ö V E G É r T É S ­ S Z ö V E G A L K O T Á S • 7 . É V F O L y A M

rakja a garast/pénzt.

a pénzén.

d) Mi a közös a fenti szólásokban? Melyik a kakukktojás? Miért?

B)

a) Gyűjtsétek össze a fösvény szó rokon értelmű kifejezéseit!

b) Milyen műveket, szövegeket ismertek, amelyekben fösvénységről, kapzsiságról van szó?

c) Idézzetek fel néhány viccet is! Kikről, milyen embercsoportról születnek ilyen viccek? Miért épp róluk?

5. olvasd el az alábbi magyarázó szöveget, és jelöld a legfontosabbnak vélt infor-mációkat!

A komédia

A drámának többféle műfaja alakult ki az idők során, a legrégebbi változatai a komédia és a tragédia. A komédia az a dráma, amelyben a komikum jut meghatározó szerephez.

Molière (ejtsd: molier), eredeti nevén Jean Baptiste Poquelin (1622–1673), a világ drámairo­dalmának Shakespeare mellett Magyarországon legismertebb, legtöbbet játszott szerzője. A nagy francia vígjátékíró xIV. Lajos, a „napkirály” korában élt, s egy idő után a királyi ud­var házi szerzője, kedvence lett. Molière nem csupán megírta darabjait, hanem társulata vezetőjeként, rendezőként, színészként is részt vett sikerre vitelükben. A halál is szinte a színpadon érte: Képzelt beteg című vígjátékának előadása közben lett rosszul.Molière darabjai általában a címükben megjelölik a pellengérre éllított tulajdonságot (Képzelt beteg, Az úrhatnám polgár, Tudós nők, Kényeskedők, A mizantróp (embergyűlölő) stb.).

1 0 . J e L L e M K O M I K U M É S J e L L e M K O M É d I A ���

Arisztotelész szerint a komédia a kortársainknál „hitványabbak utánzása, nem a rosszaságé, hanem a csúfságé, amelyhez hozzátartozik a nevetséges is. A nevetséges ugyanis valami hiba, vagyis fájdalmat és így kárt nem okozó csúfság,...” Azaz a komédia témája többnyire valamilyen negatív tulajdonság leleplezése a komikum eszközeivel.

6. készítsetekharpagonról,A fösvényfőhősérőlszemélyazonosságiadatlapot!

Név: Harpagon

Születési hely:

Életkor:

Nemzetiség:

Állandó lakhely:

családi állapot:

Gyermekeinek száma:

Gyermekeinek neve:

Foglalkozás:

Vagyoni helyzet:

Különös ismertetőjel:

7. oldjátokmegafeladatot:

a) Mi Harpagon, a fösvény legmeghatározóbb tulajdonsága?

b) csak Harpagon számára fontos a pénz? Mi a különbség Harpagon és mások pénzhez való viszonyában?

c) Olvasd el az alábbi szöveget, és húzd alá azt, amit fontosnak tartasz, de neked nem jutott eszedbe.

��� S Z ö V E G É r T É S ­ S Z ö V E G A L K O T Á S • 7 . É V F O L y A M

8. MivelérielMolière,hogyharpagonalakjaellenállhatatlanulnevetséges?

A komikum alapvető forrása a felnagyított (a túlzás eszközével ábrázolt) és leleplezett hiba. A fukar Harpagon erősen karikatúraszerű alak, akiben az adott embertípus, társadalmi réteg álta-lános jellemzői sokkal erősebben vannak jelen, mint a megkülönböztető egyéni vonások.Harpagon hibája – nyilvánvalóan – az elképesztő mérvű zsugoriság, fösvénység. ez a tulajdon­sága azonban ellentmondásba kerül élvezetek, örömök utáni vágyával. A fösvényben ez utóbbi is él, hisz fiatal feleséget akar magának.

9. olvassátokelfigyelmesenafeladatot!

a) Keressetek Harpagon viselkedésében túlzott, karikatúraszerű megoldásokat! A következő jele­neteket érdemes vizsgálni: I/3–5., III/1., 7., 9., IV/3., 5.

b) A fösvénységen kívül milyen tulajdonságai derülnek ki?

A jelenet szereplői Eltúlzott vonás

I/3.Harpagon – Fecske gyanakvás

A komikus hiba

Harpagon meghatározó tulajdonsága, a fösvénység, a zsugoriság eleve komikus önellentmo­ndást hord magában. Hiszen a fösvény céllá teszi az eszközt, eszközzé a célt: a pénzt gyűjti, önmagáért szereti. Pedig a pénz eredetileg csak eszköz, amely hozzásegítheti tulajdonosát vágyai megvalósításához. Különösen erős a komikus hatás, ha a harácsoló mindenféle rav­aszságokat követ el, nagy energiákat mozgósít olyasvalaminek a megszerzése érdekében, amit azután nem kíván felhasználni.

1 0 . J e L L e M K O M I K U M É S J e L L e M K O M É d I A ���

10.csoportonkéntválasszatoka3kérdésközül,majdszámoljatokbeakétmásikkér-désen dolgozó két csoportnak a munkátok eredményéről! ebben a sorrendbenválaszoljatok!

a) Harpagon milyen tulajdonságaira következtethetünk az alábbi idézetekből?

FrUZSINA Mondom, a végén majd úgy kell agyoncsapni a nagyságos urat. El tetszik te­metni nemcsak kedves gyermekeit, hanem a kedves gyermekei gyermekeit is.

HArPAGON Adja isten. És az ügyünkben van valami újság? (II/5.)

HArPAGON Látom, meglepi, hogy ilyen nagy gyermekeim vannak; de nemsokára ettől is, attól is megszabadulok (III. /6.)

HArPAGON … Hát ezt határoztam el, kedves leányom, ami az én dolgomat il­leti. Bátyádat illetően épp ma reggel ajánlot­tak egy özvegyasszonyt, neki azt szánom. Téged pedig, téged Anzelm úrhoz adlak. ELIZ Anzelm úrhoz?

HArPAGON Hozzá. Meglett, nyugodt, eszeérett ember, alig múlt ötven, legendákat beszélnek a vagyonáról. (I/4.)

HArPAGON És az, hogy az apád vagyok, te?! És a köteles tisztelet, mi?!

cLÉAnTe Itt nincs helye a fiúi engedelmessé­gnek. A szerelem előtt semmi sem szent.

HArPAGON Majd a botomtól tanulod meg, ki vagyok.

cLÉAnTe A fenyegetés sem állít meg. HArPAGON Lemondsz Mariannáról. cLÉAnTe Soha.

HArPAGON Botot ide, de tüstént! (IV/3.)HArPAGOn … Megyek a rendőrségre; kínpa­

dra feszíttetem az egész házat; a cselédeket, az inasokat, a fiamat, a lányomat, még ön­magamat is…. (IV/7.)

HArPAGOn nem vagy a fiam többé! cLÉAnTe nem vagyok. HArPAGON Kitagadlak. cLÉAnTe Tessék. HArPAGON Vedd átkomat. cLÉAnTe Végre kapok valamit. (IV/5)

b) Foglaljátok össze, amit Harpagonról mint családapáról megtudtatok!

c) Az egész darab ismeretében gondolkodjatok el azon, hogy mit tehetnének a „gyerekek” – főleg eliz és Mariann – céljaik elérése érdekében, ha nem derül ki Anzelm úrról, hogy kicsoda valójában?

��� S Z ö V E G É r T É S ­ S Z ö V E G A L K O T Á S • 7 . É V F O L y A M

11.h

ogya

n,m

itőlh

angz

ikgún

yosa

neg

ysz

öveg

?

I/5.

III/1.

II/5.

VALÉ

r ..

. A p

énz

a le

gdrá

gább

dol

og a

föld

ön, é

s a

kisa

sszo

ny h

álát

adh

at a

z ég

nek,

hog

y ily

en

fedd

hete

tlen,

tal

pig

deré

k, j

ó em

bert

ren

delt

atyj

ául.

ő tu

dja,

mi a

z él

et. V

ége

min

den

mér

­le

gelg

etés

nek,

ha

a ké

rő e

gysz

er h

ozom

ány

nélk

ül is

elv

iszi

a lá

nyt.

Ez a

dol

og v

elej

e, é

s az

a

hozo

mán

y né

lkül

pót

ol m

inde

nt: c

sino

sság

ot,

ifjús

ágot

, jó

szá

rmaz

ást,

okos

ságo

t, m

egbí

z­ha

tósá

got,

tiszt

essé

get!

H

ArPA

GO

N

Ez a

ztán

a d

erék

gye

rek!

Ist

eni

kiny

ilatk

ozta

tás,

am

it m

ond.

Áld

ja s

zere

ncsé

­jé

t, ak

i ily

en ti

tkár

ral d

icse

kedh

et.

jAK

AB H

át...

kel

l akk

or n

égy

nagy

tál l

eves

, az­

tán

öt t

ál e

lőét

el. e

gysz

óval

leve

s...

száj

ízes

ítő

ínye

ncsé

g.

HAr

PAG

On

egy

örd

ögöt

! His

z eb

ből e

gy v

áros

jó

llaki

k!

jAK

AB P

ecse

ny...

H

ArPA

GO

N

(k

ezév

el

befo

gja

jaka

b sz

áját

) G

azem

ber,

te! F

ölfa

lod

az e

gész

vag

yono

mat

! jA

KAB

Pis

ztrá

ng...

H

ArPA

GO

N

(ism

ét b

efog

ja j

akab

szá

ját)

Nem

vo

lt el

ég?

VALÉ

r H

át m

eg a

kar

min

denk

it pu

kkas

ztan

i. Tá

n ez

ért

hív

ide

vend

égek

et a

nag

yság

os ú

r, ho

gy m

inde

nfél

ével

agy

ontö

mve

, hal

omra

ölje

ők

et?

néz

zen

csak

egy

kic

sit

bele

az

egés

z­sé

gügy

i ta

nács

adók

ba,

s ké

rdez

ze c

sak

meg

az

orv

osok

at, h

ogy

van­

e ár

talm

asab

b, m

int a

m

érté

ktel

en e

vés.

HAr

PAG

ON

Iga

za v

an.

VALÉ

r T

udja

meg

, tis

ztel

t jak

ab ú

r, és

adj

a tu

d­tá

ra m

inda

zokn

ak,

akik

a m

aga

fejé

vel

gon­

dolk

odna

k, h

ogy

az é

telle

l tú

ltöm

ött

aszt

al

vesz

edel

mes

ebb

hely

, min

t az

, aho

l gyi

lkos

ok

ólál

kodn

ak a

z em

berr

e, s

hog

y ak

kor

mut

at

igaz

i ba

ráts

ágot

az

embe

r a

vend

égei

irá

nt,

ha a

tis

ztel

etük

re m

egte

rítet

t as

ztal

a n

emes

ig

ényt

elen

ségg

el tü

ndök

lik,

HAr

PAG

On

G

yöny

örű!

err

e ig

azán

sos

e go

n­do

ltam

. Bo

ldog

an h

allo

m,

hogy

ily

en a

ter

­m

észe

te.

Nem

tag

adom

, ha

ass

zony

vol

nék,

én

sem

sze

retn

ém a

fiat

alem

bere

ket.

FrU

ZSI

NA

Meg

hisz

em.

Van

is s

zere

tni

való

az

okon

a

ringy

-ron

gy

fiata

loko

n!

Azo

kon

a dr

ágal

átos

ta

knyo

soko

n,

azok

on

az

üres

fa

jank

ókon

, ah

ogy

azt

a ki

nyal

t bő

rüke

t ke

l­le

tik. I

gazá

n sz

eret

ném

tudn

i, m

i is

ízlik

raj

tuk

ném

ely

nősz

emél

ynek

! H

ArPA

GO

N

Nek

em s

em m

egy

a fe

jem

be.

Nem

is t

udom

, hog

yan

lehe

tnek

oly

an a

sszo

­ny

ok, a

kikn

ek m

égis

ők

tets

zene

k.

FrU

zSI

nA

csa

k úg

y, h

ogy

telje

sen

elm

ent

a sz

ép e

szük

. Sze

retn

i val

ó a

fiata

loko

n! H

ol v

an

itt jó

zan

ész?

Nem

is e

mbe

rek

azok

a n

yápi

cok

azza

l a

szők

e pa

róká

jukk

al!

Min

tha

férg

ekke

l ke

llene

öle

lődz

ni!

HAr

PAG

ON

Ez

t m

ondo

m é

n is

sza

kada

tlan.

Ar

ról

a be

teg

csirk

ehan

gjuk

ról,

arró

l a

mac

s­ka

bajs

z m

ódjá

n sz

étál

ló h

árom

szál

baj

szuk

ról,

arró

l a c

sepű

szín

ű pa

róká

jukr

ól, a

löty

ögő

bu­

gyog

ójuk

ról,

a ha

sukn

ál k

ivet

ett i

ngük

ről!

1 0 . J e L L e M K O M I K U M É S J e L L e M K O M É d I A ���

mer

t ah

ogy

az ó

kori

bölc

s m

ondj

a, a

z em

ber

azér

t esz

ik, h

ogy

élje

n, s

nem

azé

rt é

l, ho

gy

egyé

k.

HAr

PAG

ON

Oh,

mic

soda

böl

cs ig

ék!

Gye

re,

hadd

öl

elje

lek

meg

ez

ért.

A le

gsze

bb

mon

dás,

am

elye

t vilá

g él

etem

ben

hallo

ttam

. A

z em

ber

azér

t él,

hogy

egy

ék, s

nem

azé

rt

eszi

k, h

ogy

él...

Nem

, nem

így

volt.

Hog

y is

m

ondt

ad?

VALÉ

r A

z em

ber

azér

t es

zik,

hog

y él

jen,

s

nem

azé

rt é

l, ho

gy e

gyék

.

FrU

ZSI

NA

És

azt

mon

dják

még

kiá

llásn

ak a

z H

arpa

gon

úré

mel

lett

! ez

aztá

n a

férfi

a ta

lpán

! Ez

en a

ztán

elg

yöny

örkö

dhet

a s

zem

! Ily

en te

r­m

et, i

lyen

öltö

zköd

és k

ell,

ha v

alak

i sze

relm

et

akar

ébr

eszt

eni.

FrU

ZSI

NA

Sze

mre

való

nak?

Elra

gadó

nak,

a

képé

t fe

sten

i va

lóna

k! T

essé

k cs

ak m

egfo

r­du

lni e

gy k

icsi

t. Kü

lönb

már

nem

is le

hetn

e.

Tess

ék c

sak

egy

kics

it já

rni.

Ez a

ztán

a re

me­

kbe

szab

ott,

fesz

tele

n, k

önny

ed,

előí

ráso

s te

rmet

. Egy

sze

m h

ibáj

a si

ncs.

H

ArPA

GO

N

N

em

pana

szko

dhat

om,

hál’i

sten

nek,

csa

k a

huru

tom

ves

z el

ő né

ha-

néha

. Fr

UZ

SIN

A A

z ig

azán

cse

kély

ség.

Az

a ki

s hu

rut

egyá

ltalá

n ne

m il

lik r

ossz

ul H

arpa

gon

úrna

k. Ig

en k

edve

sen

tets

zik

köhö

gni.

��� S Z ö V E G É r T É S ­ S Z ö V E G A L K O T Á S • 7 . É V F O L y A M

A)

a) Húzzátok alá azokat a mondatokat, amelyeket Valér, illetve Fruzsina nem komolyan gondol!

b) Miért beszélnek így?

c) Ki válik nevetségessé ettől a beszédmódtól?

B)

a) Mi a közös a fenti jelenetekben?

b) Hogyan hívjuk a komikumnak azt a fajtáját, ami a fenti jelentekben uralkodó?

c) Miért mondhatjuk, hogy Valér, illetve Fruzsina „nagyító tükörként” szerepelnek itt?

„Nagyító tükör”

A komikus jellemhiba leleplezéséről már korábban esett szó. ebben a leleplezésben nagy szerepet játszanak azok az alakok, akik mintegy nagyító tükröt tartanak e hiba elé. Ilyen tükör Valér az I/5. és a III/1., illetve Fruzsina a II. felvonás 5. jelenetében. Az Harpagon szája íze szerint beszélő szereplők kimondják, és túlzásaik által még komikusabb színben tüntetik fel azt, amit Harpagon önmagától ilyen élesen nem mondhat ki.

Szatirikus komédia

Molière vígjátékait többnyire szatirikus komédiáknak szokták tartani, mivel többségük – így A fösvény is – rokonszenvet nem érdemlő, társadalmilag veszélyes és káros tulajdonságokat, magatartásokat nevettet ki, leplez le. Ugyanakkor e szatirikus vígjátékban jelen van az irónia fegyvere is.

1 0 . J e L L e M K O M I K U M É S J e L L e M K O M É d I A ���

12.k

észü

ljetekfela

zeg

yikjelene

tfelolva

sásá

ra!

1. fe

lvon

ás 4

. jel

enet

4. fe

lvon

ás 5

. jel

enet

5. fe

lvon

ás 3

. jel

enet

HAr

PAG

ON

N

em g

ondo

lod,

hog

y eg

y ily

en

lány

m

egér

dem

elné

, ho

gy

kom

olya

n fo

­gl

alko

zzék

vel

e az

em

ber?

c

LÉAn

Te d

e m

enny

ire, a

pa.

HAr

PAG

ON

Hog

y al

kalm

atos

fele

ség

lenn

e?

cLÉ

AnTe

nag

yon

alka

lmat

os.

HAr

PAG

ON

Hog

y m

inde

n je

l sze

rint j

ó há

zi­

assz

ony

lesz

bel

őle?

c

LÉAn

Te S

emm

i két

ség.

H

ArPA

GO

N H

ogy

aki e

lves

zi, m

eg le

het m

ajd

elég

edve

vel

e?

cLÉ

AnTe

Bi

zony

ára.

HAr

PAG

On

Va

n eg

y ki

s ne

hézs

ég. A

ggas

zt, h

ogy

hozo

mán

y do

l­gá

ban

ninc

s an

nyija

, am

enny

it el

várh

atna

az

embe

r. c

LÉAn

Te

ó,

apám

, m

it sz

ámít

a ho

zom

ány,

ha

der

ék le

ányr

ól v

an s

zó.

HAr

PAG

ON

Bo

csán

atot

kér

ek,

bocs

ánat

ot

kére

k. M

égis

meg

kel

l mon

dani

, ha

az e

mbe

r ne

m k

ap is

ann

yi h

ozom

ányt

, am

enny

it re

­m

élt,

vala

hogy

más

mód

on m

ég p

ótol

hatja

.

cLÉ

AnTe

Boc

sáss

on m

eg, a

pa, h

ogy

az im

ént

olya

n sz

elev

erdi

ként

vis

elke

dtem

. H

ArPA

GO

N S

ebaj

. c

LÉAn

Te H

iggy

e el

, vég

tele

nül m

egbá

ntam

. H

ArPA

GO

N É

n m

eg v

égte

lenü

l örü

lök,

hog

y lá

tom

, vis

szat

ért a

z es

zed.

c

LÉAn

Te

Mek

kora

jós

ág k

ell,

hogy

ily

en

ham

ar e

lfele

di, a

miv

el m

egbá

ntot

tam

. H

ArPA

GO

N N

em n

ehéz

elfe

ledn

i a g

yerm

e­ke

k ra

konc

átla

nság

át, m

ihel

yt lá

tjuk,

hog

y jó

út

ra té

rnek

. c

LÉAn

Te

Igaz

án,

nyom

a se

m m

arad

t le

­lk

ében

, hog

y ol

yan

szer

tele

n vo

ltam

? H

ArPA

GO

N T

e m

agad

törlö

d ki

mos

tani

jóra

­va

lósá

godd

al é

s ill

edel

mes

sége

ddel

.c

LÉAn

Te

Meg

foga

dom

, ap

a, s

írom

zár

táig

em

léke

zni f

ogok

jósá

gára

. H

ArPA

GO

N

Én

pe

dig

meg

ígér

em,

nem

ké

rhet

sz tő

lem

oly

at, a

mit

meg

ne

adja

k.

cLÉ

AnTe

ó, a

pa, n

em k

érek

én

már

sem

mit,

ép

p el

eget

kap

tam

azz

al,

hogy

meg

kapt

am

Mar

iann

át.

HAr

PAG

ON

Mit?

Hog

y?

HAr

PAG

ON

Ép

p az

t is

aka

rom

, id

e vi

szsz

a m

ielő

bb, a

mit

elra

boltá

l. VA

LÉr

Bec

süle

téne

k, u

ram

, nem

lesz

sem

mi

híja

. H

ArPA

GO

N

Nem

a b

ecsü

let

híjá

ról

van

itt

szó.

de

mon

dd c

sak,

mi v

itt r

á?

VALÉ

r A

h, m

ég k

érde

zi is

tőle

m?

HAr

PAG

ON

Ah,

igen

, még

kér

deze

m.

VALÉ

r E

gy is

tens

ég, a

mel

y rö

gtön

föl i

s m

ent

az a

lól,

amit

elkö

vett

et v

elün

k: a

sze

rele

m.

HAr

PAG

ON

A s

zere

lem

? VA

LÉr

A s

zere

lem

. H

ArPA

GO

N

Szép

egy

sze

rele

m,

szép

egy

sz

erel

em,

mon

dhat

om.

Bele

szer

etet

t az

ar

anya

imba

! VA

LÉr

Nem

, ura

m, n

em a

gaz

dags

ága

csáb

í­to

tt,

nem

az

igéz

ett

meg

eng

em;

ünne

pé­

lyes

en k

ijele

ntem

, ne

m i

gény

lek

sem

mit

a ki

ncse

iből

, föl

téve

, hog

y m

egha

gyja

nek

em,

amit

mag

amén

ak v

allh

atok

. H

ArPA

GO

N

Mi

az ö

rdög

, m

ég m

it ne

m!

deh

ogy

hagy

om!

Ilyen

arc

átla

nság

ot!

Hog

y m

ég m

egta

rtja

, am

it el

csen

t től

em.

VALÉ

r E

zt c

sené

snek

mél

tózt

atik

tart

ani?

��0 S Z ö V E G É r T É S ­ S Z ö V E G A L K O T Á S • 7 . É V F O L y A M

cLÉ

AnTe

Mag

ától

ér

tető

dik.

H

ArPA

GO

n

Hát

örü

lök,

hog

y ni

ncs

elle

ntét

köz

tünk

, m

ert

erén

yess

égév

el,

kedv

essé

géve

l ez

a

lány

egé

szen

meg

hódí

tott

a a

szív

emet

, és

el

hatá

rozt

am,

hogy

ha

vala

mi

hozo

mán

yt

még

is

adna

k ve

le,

fele

ségü

l ve

szem

.cLÉ

­AN

TE ö

... ü

? H

ArPA

GO

N T

essé

k?

cLÉ

AnTe

A

zt te

tsze

tt m

onda

ni, h

ogy.

.. ho

gy

elha

táro

zta,

hog

y...

HAr

PAG

ON

H

ogy

fele

ségü

l ves

zem

Mar

ian­

nát.

cLÉ

AnTe

A

zt m

ondo

m,

már

sem

mi

kívá

n­ni

való

m

ninc

s ap

ától

, m

ert

az

egés

z vi

­lá

got

neke

m a

dta,

am

ikor

oly

an j

óság

osan

át

enge

dte

Mar

iann

át.

HAr

PAG

ON

Mit?

Hog

y?

cLÉ

AnTe

A

zt m

ondo

m,

már

sem

mi

kívá

n­ni

való

m

ninc

s ap

ától

, m

ert

az

egés

z vi

­lá

got

neke

m a

dta,

am

ikor

oly

an j

óság

osan

át

enge

dte

Mar

iann

át.

HAr

PAG

ON

Ki

bes

zél

itt a

rról

, ho

gy é

n át

enge

dtem

nek

ed M

aria

nnát

? c

LÉAn

Te A

pa.

HAr

PAG

ON

Én?

c

LÉAn

Te T

erm

észe

tese

n.

HAr

PAG

ON

H

ogya

n? H

isz

te f

ogad

kozt

ál,

hogy

lem

onda

sz M

aria

nnár

ól.

HAr

PAG

ON

H

ogy

anna

k ta

rtom

­e?

Ilyen

ki

ncse

t, m

int e

z!

VALÉ

r K

incs

nek

kinc

s, a

z ig

az,

még

pedi

g a

legd

rágá

bb v

alam

enny

i ki

ncse

köz

ött.

de

hisz

akk

or s

em v

ész

el,

ha n

álam

hag

yja.

Té

rden

állv

a es

edez

em,

adja

nek

em e

zt a

gy

önyö

rű k

incs

et; h

a jó

t aka

r vel

e, á

t kel

l en­

gedn

ie n

ekem

. H

ArPA

GO

N

Van

esze

mbe

n! M

it je

lent

sen

ez?

VALÉ

r H

itet

vallo

ttun

k, é

s m

eges

küdt

ünk,

ho

gy s

ose

hagy

juk

el e

gym

ást.

HAr

PAG

On

G

yöny

örű

eskü

, bá

jos

foga

da­

lom

!

1 0 . J e L L e M K O M I K U M É S J e L L e M K O M É d I A ���

a) Miben hasonlítanak a részletek?

b) Mi a komikum fő forrása mind a 3 részletben?

13.keressetek olyan jeleneteket, ahol a komikus hatás létrejöttében szerepe van aszerzőiutasításnak(amitnemszereplőmond,csakarendező,illetveolvasóeligazí-tásátszolgálja).

A komikumnak gyakori forrása a darabban a tévedés, a félreértés. A félreértésen alapuló jelene­tek egyben a helyzetkomikum példái, hiszen itt a szereplők többnyire önhibájukon kívül kerül­nek nevetséges helyzetbe. Nevetségességük abból fakad, hogy nem a helyzetnek megfelelően viselkednek. reakciójuk nem odaillő.

Helyzetkomikum és jellemkomikum

A komédiákban a komikum forrása – a nyelvi eszközök mellett – a helyzetekben és a jelleme­kben van. Ezen az alapon megkülönböztetjük a helyzetkomikumot és a jellemkomikumot. A helyzetkomikum származhat félreértésekből, véletlenek összjátékából. Valaki például rosszkor érkezik, s házigazdáját arcán borotvahabbal, hiányos öltözetben lepi meg. Vagy valakit mással öszszetévesztve hősünk olyasmiket mond beszélgetőpartnerének, amikből az egy szót sem ért. A helyzetkomikum esetében a mulatságossá váló szereplő nem vagy nem feltétlenül belső tulajdonságai, jellemhibája miatt válik nevetségessé. Eszes, ügyes és szerény ember is kerülhet kínos és nevetséges helyzetbe, bárki elcsúszhat egy banánhéjon, és bárkinek az orrára csaphat­nak egy ajtót. A jellemkomikum ezzel szemben a hős jellemző – rendszerint eltúlozva ábrázolt – tulajdonságából, hibájából fakad. Abból például, hogy a hiú szereplő már harmincadszor néz a tükörbe, és igazítja meg a haját, vagy a rémisztően okos szereplő állandóan valamilyen bonyolult témával untatja környezetét, és közben nem veszi észre, hogy bölcsessége senkit nem érdekel.Helyzetvígjátéknak azt nevezzük, amelyben a helyzetkomikum válik meghatározóvá. Ha pél­dául kínos, mulatságos helyzetek keletkeznek ikertestvérek összetévesztéséből vagy abból, hogy egy férfinak öltözött lányba beleszeret egy másik leány. A jellemvígjáték viszont egy komikus alak köré szerveződik. A fösvény is ilyen jellemvígjáték. A jellemhiba nevetségessége köré épülő darabban is előfordul helyzetkomikum. Ugyanígy a fél-reértésekre, szerepcserére épülő helyzetvígjátékokban is (ilyenek Shakespeare művei, a Téve-dések vígjátéka vagy a Vízkereszt vagy amit akartok) szerephez juthat a jellemkomikum. A két típus tehát nem válik el tisztán, már csak azért sem, mert a helyzet komikuma gyakran a hős jellemhibája miatt keletkezik. Ha például valakit bezárnak egy kamrába, akkor nyilván helyzete válik nevetségessé, de ha a kamrába torkossága, ez a jellemhiba vitte, akkor komikus helyzete komikus jellemhibájából következik.

��� S Z ö V E G É r T É S ­ S Z ö V E G A L K O T Á S • 7 . É V F O L y A M

14.keresspéldákatnyelvihumorra!Gyűjtsszójátékokat,ismétlődéseket!

15. Tervezzetekelőadást!

a) Válasszatok ki egy átlagos hosszúságú jelenetet, ami szerintetek tipikus példája lehet an­nak, amit jellem- vagy helyzetkomikumnak mondunk. Kezdjetek felkészülni az előadására! A következőkre figyeljetek: a szereplők beszédmódja, hanghordozása, mozgása, gesztikulációja, egymáshoz való viszonya (térben is!), mi az, amit esetleg a nézőknek mondanak. A szöveget nem kell megtanulnotok, de papír nélkül kell majd előadnotok – a szöveg lehet valami hasonló, mint az eredeti, bátran fogalmazzatok saját szavaitokkal! Jelmezzel, díszlettel ne törődjetek; szükséges apró kellékeket hozzatok a következő órára.

b) Válasszatok egy jelenetet, amiben a szereplők, céljuk érdekében, nem azt mondják, amit gondolnak (mint pl. a fent idézett jelenetekben). Adjátok elő úgy a jelenetet, hogy minden szereplőből kettő van: az egyik mondja azt, amit a szöveg előír, a másik „szinkronizálja”, azaz azt mondja, amit a szereplő szerinte gondol azalatt, míg a szövegét mondja. Az eredeti szöve-get lehet olvasni, a másikra jól fel kell készülni. A gondolatolvasó bújjon el, vagy álljon szorosan a mellé/mögé, akinek a gondolatait mondja.

16.Mimindentkelltisztázni,előremegbeszélni,haelőakarjukadnieztamonológot?

a) Mit gondolunk Harpagonról, az általa képviselt embertípusról?

1 0 . J e L L e M K O M I K U M É S J e L L e M K O M É d I A ���

b) Milyen komikus ábrázolás illik a különböző megközelítésekhez?

c) Milyen nyelvi és nem nyelvi kifejező eszközökkel lehet ábrázolni a választott nézőpontot?

��. Csoportban dolgozzatok!

A) Készítsetek háromféle jelmeztervet Harpagonnak! egy humoros-vicceset, egyet, amelyből kiderül, hogy mennyire ellenszenves nektek Harpagon, s egyet, amelyben össze nem illő ele-mek váltanak ki groteszk hatást. Írd fel a rajzlapra, hogy humoros, szatirikus vagy groteszk előadáshoz készül-e a jelmez!

HArPAGON

(hajadonfőtt a kert felől jön tolvajt kiabálva) Tolvaj! Tolvaj! Gyilkos! Haramia! Törvényt! Igazságot, igazságos ég! Végem van, meggyilkoltak! Elmetszették a torkomat, ellopták a pénzemet! Ki le­hetett? Hová lett? Hol van? Hova bújt? Hogy fogjam meg, mit csináljak? Merre fussak? Merre ne fussak? Igazán nincs ott? Nincs itt? Ki vagy? Megállj! (Saját karját kapja el) Vissza a pénzem, gazem­ber! Hű, hisz ez én vagyok! Hol a fejem? Azt sem tudom, hol vagyok, ki vagyok, mit teszek. Jajjaj, szegény pénzem, édes pénzem, egyetlen jó barátom, elszakítottak tőlem! elragadtak. Oda veled a támogatóm, a vigaszom, a boldogságom. Végem van, végem, nincs mit keresnem többé ezen a világon! Nem tudok én nálad nélkül élni. Befejeztetett, nem bírom tovább, meghalok, meghaltam, eltemettek. Senki sincs hát, aki föltámasztana azzal, hogy visszaadja szeretett pénzemet, vagy megmondaná, ki vette el? He, mit mondsz? Senki. Akárki mérte rám ezt a csapást, jól kikereste a percet. Épp azt az időt használta ki, amikor azzal az alávaló fiammal beszéltem. Gyerünk innen. Megyek a rendőrségre; kínpadra feszíttetem az egész házat; a cselédeket, az inasokat, a fiamat, a lányomat, még önmagamat is. Mennyi nép együtt! Akire csak nézek, rögtön gyanús, mindegyikben külön­külön a tolvajomat látom. Hé, mit beszéltek ott? Hogy ki volt, aki meglopott? Micsoda lárma az odafönt? Ott van talán a tolvaj? Istenre kérem, ha tudtok valamit felőle, esedezve könyörgök, mondjátok meg. Igazán nem oda közétek bújt? csak néznek, néznek rám, és pufognak a nevetéstől. Ki fog derülni, hogy részük van a lopásban – cinkosok. rajta hamar, rendőrt, csendőrt, ügyészt, bírát, kínzószerszámokat, akasztófát, hóhért! Mindenkit felköttetek, mindenkit, és ha nem lesz meg a pénzem, utoljára magamat kötöm fel!

B) Segítsétek az előadót rendezői utasításokkal! egyikőtök a humoros ábrázolásra törekedjen, a másik azt tartsa szem előtt, hogy a nézők minél jobban haragudjanak Harpagonra. A harma­dik csoporttag feladata, hogy egyszerre tegye nevetségessé és félelmetessé Harpagont. Tölt­setek ki egy­egy táblázatot! Húzzátok alá a saját szempontotokat: humoros/szatirikus/groteszk előadásmódra törekedjetek!

��� S Z ö V E G É r T É S ­ S Z ö V E G A L K O T Á S • 7 . É V F O L y A M

Moz

gás:

ül,

áll,

járk

ál s

tb.

Test

tart

ás, k

ézm

ozdu

lat

Arck

ifeje

zés

HAr

PAG

ON

(ha

jado

nfőt

t a k

ert f

elől

jön

tolv

ajt k

iabá

lva)

To

lvaj

! To

lvaj

! G

yilk

os!

Har

amia

! Tö

rvén

yt!

Igaz

ságo

t, ig

azsá

gos

ég!

Vége

m v

an, m

eggy

ilkol

tak!

Elm

etsz

etté

k a

tork

omat

, el­

lopt

ák a

pén

zem

et!

Ki

lehe

tett?

Hov

á le

tt? H

ol v

an?

Hov

a bú

jt? H

ogy

fog­

jam

meg

, mit

csin

álja

k? M

erre

fuss

ak?

Mer

re n

e fu

ssak

? Ig

azán

nin

cs o

tt? N

incs

itt?

Ki v

agy?

Meg

állj!

(Saj

át k

arjá

t kap

ja e

l) V

issz

a a

pénz

em, g

azem

ber!

H

ű, h

isz

ez é

n va

gyok

! Hol

a fe

jem

? A

zt s

em tu

dom

, hol

vag

yok,

ki v

agyo

k, m

it te

szek

. ja

jjaj,

szeg

ény

pénz

em, é

des

pénz

em, e

gyet

len

jó b

ará­

tom

, els

zakí

tott

ak tő

lem

! el

raga

dtak

. Oda

vel

ed a

tám

o­ga

tóm

, a v

igas

zom

, a b

oldo

gság

om.

Vége

m v

an,

vége

m,

ninc

s m

it ke

resn

em t

öbbé

eze

n a

vilá

gon!

Nem

tudo

k én

nál

ad n

élkü

l éln

i. Be

feje

ztet

ett,

nem

bíro

m to

vább

, meg

halo

k, m

egha

ltam

, el

tem

ette

k. S

enki

sin

cs h

át,

aki

föltá

mas

ztan

a az

zal,

hogy

vis

szaa

dja

szer

etet

t pén

zem

et, v

agy

meg

mon

daná

, ki

vet

te e

l?

He,

mit

mon

dsz?

Sen

ki.

Akár

ki m

érte

rám

ezt

a c

sapá

st,

jól

kike

rest

e a

perc

et.

Épp

azt

az id

őt h

aszn

álta

ki,

amik

or a

zzal

az

aláv

aló

fi­am

mal

bes

zélte

m.

1 0 . J e L L e M K O M I K U M É S J e L L e M K O M É d I A ���

Gye

rünk

in

nen.

M

egye

k a

rend

őrsé

gre;

kí

npad

ra

fesz

íttet

em a

z eg

ész

háza

t; a

cse

léde

ket,

az in

asok

at, a

fia

mat

, a lá

nyom

at, m

ég ö

nmag

amat

is.

Men

nyi

nép

együ

tt!

Akire

csa

k né

zek,

rög

tön

gyan

ús,

min

degy

ikbe

n kü

lön­

külö

n a

tolv

ajom

at lá

tom

.H

é, m

it be

szél

tek

ott?

Hog

y ki

vol

t, ak

i meg

lopo

tt? M

ic­

soda

lárm

a az

oda

fönt

? O

tt v

an ta

lán

a to

lvaj

? Is

tenr

e ké

rem

, ha

tu

dtok

va

lam

it fe

lőle

, es

edez

ve

köny

örgö

k, m

ondj

átok

meg

. Ig

azán

nem

oda

köz

étek

búj

t?

csa

k né

znek

, néz

nek

rám

, és

pufo

gnak

a n

evet

éstő

l. Ki

fo

g de

rüln

i, ho

gy r

észü

k va

n a

lopá

sban

– c

inko

sok.

ra

jta h

amar

, re

ndőr

t, cs

endő

rt,

ügyé

szt,

bírá

t, kí

nzós

z­er

szám

okat

, aka

sztó

fát,

hóhé

rt!

Min

denk

it fe

lköt

tete

k, m

inde

nkit,

és

ha n

em le

sz m

eg a

pé

nzem

, uto

ljára

mag

amat

köt

öm fe

l!

C)

Kész

ülje

tek

fel a

mon

ológ

elő

adás

ára!

Bes

zéljé

tek

meg

, hog

y ki

fogj

a hu

mor

osan

, ki s

zatir

ikus

an, k

i gro

tesz

k m

ódón

meg

form

álni

Har

pago

n al

akjá

t! T

ölts

etek

ki e

gy­e

gy tá

bláz

atot

! Húz

záto

k al

á a

sajá

t sze

mpo

ntot

okat

: hum

oros

/sza

tirik

us/g

rote

szk

előa

dásm

ód.

��� S Z ö V E G É r T É S ­ S Z ö V E G A L K O T Á S • 7 . É V F O L y A M

Han

gerő

(h

alk,

kö

zepe

s,

hang

os)

Tem

pó

(lass

ú,

köze

pes,

gy

ors)

Szün

et:

/: rö

vid,

//: k

özep

es,

///: h

ossz

úH

ArPA

GO

N (

haja

donf

őtt a

ker

t fel

ől jö

n to

lvaj

t kia

bálv

a)

Tolv

aj!

Tolv

aj!

Gyi

lkos

! H

aram

ia!

Törv

ényt

! Ig

azsá

got,

igaz

ságo

s ég

! Vé

gem

van

, meg

gyilk

olta

k! E

lmet

szet

ték

a to

rkom

at, e

l­lo

pták

a p

énze

met

! K

i leh

etet

t? H

ová

lett?

Hol

van

? H

ova

bújt?

H

ogy

fogj

am m

eg, m

it cs

inál

jak?

Mer

re fu

ssak

? M

erre

ne

fuss

ak?

Igaz

án n

incs

ott?

Nin

cs it

t?K

i vag

y? M

egál

lj! (S

aját

kar

ját k

apja

el)

Vis

sza

a pé

nzem

, gaz

embe

r!

Hű,

his

z ez

én

vagy

ok! H

ol a

feje

m?

Azt

sem

tudo

m, h

ol v

agyo

k, k

i vag

yok,

mit

tesz

ek.

jajja

j, sz

egén

y pé

nzem

, éde

s pé

nzem

, egy

etle

n jó

bar

á­to

m, e

lsza

kíto

ttak

tőle

m!

elra

gadt

ak. O

da v

eled

a tá

mo­

gató

m, a

vig

aszo

m, a

bol

dogs

ágom

. Vé

gem

van

, vé

gem

, ni

ncs

mit

kere

snem

töb

bé e

zen

a vi

lágo

n! N

em tu

dok

én n

álad

nél

kül é

lni.

Befe

jezt

etet

t, ne

m b

írom

tov

ább,

meg

halo

k, m

egha

ltam

, el

tem

ette

k. S

enki

sin

cs h

át, a

ki fö

ltám

aszt

ana

azza

l, ho

gy

viss

zaad

ja sz

eret

ett p

énze

met

, vag

y m

egm

onda

ná, k

i vet

te

el?

1 0 . J e L L e M K O M I K U M É S J e L L e M K O M É d I A ���

He,

mit

mon

dsz?

Sen

ki.

Akár

ki m

érte

rám

ezt

a c

sapá

st,

jól

kike

rest

e a

perc

et.

Épp

azt

az id

őt h

aszn

álta

ki,

amik

or a

zzal

az

aláv

aló

fi­am

mal

bes

zélte

m.

Gye

rünk

in

nen.

M

egye

k a

rend

őrsé

gre;

kí

npad

ra

fesz

íttet

em a

z eg

ész

háza

t; a

cse

léde

ket,

az in

asok

at, a

fia

mat

, a lá

nyom

at, m

ég ö

nmag

amat

is.

Men

nyi

nép

együ

tt!

Akire

csa

k né

zek,

rög

tön

gyan

ús,

min

degy

ikbe

n kü

lön­

külö

n a

tolv

ajom

at lá

tom

.H

é, m

it be

szél

tek

ott?

Hog

y ki

vol

t, ak

i meg

lopo

tt? M

ic­

soda

lárm

a az

oda

fönt

? O

tt v

an ta

lán

a to

lvaj

? Is

tenr

e ké

rem

, ha

tu

dtok

va

lam

it fe

lőle

, es

edez

ve

köny

örgö

k, m

ondj

átok

meg

. Ig

azán

nem

oda

köz

étek

búj

t?

csa

k né

znek

, néz

nek

rám

, és

pufo

gnak

a n

evet

éstő

l. Ki

fo

g de

rüln

i, ho

gy r

észü

k va

n a

lopá

sban

­ ci

nkos

ok.

rajta

ham

ar,

rend

őrt,

csen

dőrt

, üg

yész

t, bí

rát,

kínz

ósz­

ersz

ámok

at, a

kasz

tófá

t, hó

hért

! M

inde

nkit

felk

ötte

tek,

min

denk

it, é

s ha

nem

lesz

meg

a

pénz

em, u

toljá

ra m

agam

at k

ötöm

fel!

��� S Z ö V E G É r T É S ­ S Z ö V E G A L K O T Á S • 7 . É V F O L y A M

��. A darabban több befejezés lehetőségeisbennerejlik.fogalmazdmegezeketabe-fejezésváltozatokat!segítségül:azegyikbefejezésfruzsinatervébőlbontakozhatnaki, amásikmegelégedhetnea fecske által ellopott ládikó „megfelelő” felhaszná-lásával.Gondoljkiacselekménybőlugyancsakszervesenkövetkezőnemvígjátékibefejezést is!

1 1 . A K O M É d I A c S e L e K M É n Y e É S S z e r K e z e T e ���

1 1 . A k o M é D i A c s e l e k M é N y e é s s z e r k e z e T e

A komédia szerkezete, felépítése a témája ennek a modulnak. Arról is szó lesz, hogy a színházi feldolgozásokban hogy változik koronként A fösvény jelentése.

�. a) Olvassátok el figyelmesen újra az első három jelenetet! ezekből értesülünk az alaphelyzetről, azaz arról a helyzetről, ami cselekvésre, változtatásra készteti a szereplőket. Milyen, a későbbiek miatt fontos tényekről szerzünk tudomást? Töltsétek ki a táblázatot!

I/1. jelenet

I/2. jelenet

I/3. jelenet

b) Mire lehet következtetni az alaphelyzetből: Kik akarnak változtatni a kialakult alaphelyzeten? Indokoljatok is!

c) Ki milyen lépésével indítja el a bonyodalmat?

2. A konfliktusos drámák hagyományosan a következő szerkezeti részekből állnak:bonyodalomkezdete,(alap)szituáció,fordulat,tetőpont,végkifejlet.Melyikdefinícióhatározzamegazegyesrészeket?Tegyéteksorrendbeafogalmakatatáblázatsegít-ségével!

Szerkezeti rész definíció

a) Az a rész, melyben az író megismertet az előzményekkel, s bemutatja a kiinduló helyzetet, az alapszituációt.

��0 S Z ö V E G É r T É S ­ S Z ö V E G A L K O T Á S • 7 . É V F O L y A M

b)

c)

Az a rész, amely kiváltja az alapszituációból következő lé­péseket.

Az a rész, melyben kibontakozik az alapszituációbólKövetkező tettváltássorozat.Ha a cselekmény összeütközésre, konfliktusra épül, egyre kiélezettebbé válik a drámai harc, egyre gyorsabban követik egymást a lépések. Az események sorában bontakozik ki a szereplők jelleme és kapcsolatrendszere.

d) Az ellentétek legvégső kiéleződése, a feszültség kirob­banása. Az indulatok elszabadulása jellemzi. Krízisnek is nevezik.

e) Az a pont, amikor a szereplők szándéka, cselekvésük iránya, céljuk megváltozik.

f) A drámai művek befejező része, a konfliktus megoldása. Tragédiák esetében katasztrófának is nevezik

�. A)

a) Melyik szerkezeti részhez tartoznak a következő események? Jegyezzétek le a jobb oldali ro­vatba a szerkezeti rész nevét és azt, hogy milyen fontos dolog derül ki, mi történik akkor. Pél­dául:

cLÉAnTeIlyen uzsorát még életemben nem hallottam. nem elég neki az az őrjítő kamat, amellyel sarokba szorít, … de mégis engednem kell neki; mert ő van felül; mert torkomon tartja a kést.

Bonyodalom

clèante pénzszerzési akciója

VALÉró, Eliz! Mi félnivalója lehet azért, hogy jó szívvel van hozzám?

ELIZSzerelmes vagy? cLÉAnTeAz

1 1 . A K O M É d I A c S e L e K M É n Y e É S S z e r K e z e T e ���

HArPAGON… (Félre) reszketek a gondolatra; csak nem sejtett meg valamit a pénzemről? (Fenn) nem ütnéd dobra még te is, hogy pénzt rejtegetek idehaza? FecSKePénzt rejteget?

HArPAGON… erényességével, kedvességével ez a lány egészen meghódította a szívemet, és elhatároztam, hogy ha valami hozományt mégis adnak vele, feleségül veszem.

HArPAGONBátyádat illetően épp ma reggel ajánlottak egy özvegyasszonyt, neki azt szánom. Téged pedig, téged Anzelm úrhoz adlak.

cLÉAnTeIlyen uzsorát még életemben nem hallottam. nem elég neki az az őrjítő kamat, amellyel sarokba szorít, … de mégis engednem kell neki; mert ő van felül; mert torkomon tartja a kést.

HArPAGONTe, te, hát te akarod tönkretenni magad ilyen gyalázatos pénzszerzés­sel? cLÉAnTeMaga, maga, maga akar pénzt szerezni ilyen bűnös uzsorával?

HArPAGONde mondd csak, Fruzsina, ejtettél szót Marianna anyjával arról, hogy tud­e adni hozományt a leányával?

jAKABLátom én, miben sántikál (Valér) azzal a folyvást való akadékoskodásával a kenyér meg a bor, a fa, a só meg a gyertya miatt; csak azt akarja ki­csinálni, hogy a nagyságos úrnál benyalja magát az udvariaskodásával.

FrUZSINA(Mariannának) ne nevettesd ki magad. csak azzal a feltétellel mégysz hozzá, hogy rövidesen özvegyen hagy! Bele kell venni ezt is a házassági szerződésbe.

FrUZSINAHopp, hopp! Ha tudnánk keríteni valami hervadozgató, korombeli meg eszembeli asszonyságot, … a többi már gyerekjáték lenne nekem, vagyis elhitetni Harpagon úrral azt, hogy az illető rettentően gazdag, a házain kívül százezer tallér készpénze van, és hogy épp őbele bolondult bele

��� S Z ö V E G É r T É S ­ S Z ö V E G A L K O T Á S • 7 . É V F O L y A M

FecSKe(a kertből jön egy ládikával) Höh, épp jó, hogy találkozunk, nagyságos úr. cLÉAnTeMi történt? FecSKejöjjön csak, jöjjön, ha mondom. Most már rendben vagyunk.

HArPAGON(hajadonfőtt a kert felől jön tolvajt kiabálva) Tolvaj! Tolvaj! Gyilkos! Haramia! Törvényt! Igazságot, igazságos ég! Végem van, meggyil­koltak!

HArPAGONÉpp azt is akarom, ide vissza mielőbb, amit elraboltál.

HArPAGONLányom házassági kötelezvényt írt alá neked?

ANZELMIgen, leányom, igen, fiam, én vagyok dom Thomas d’Alburcy, akit az ég kegye szintén kimentett a habokból minden nála levő vagyonával.

b) Milyen viszony áll fönn Harpagon egyre komikusabb viselkedése és hatalma között?

B) Tettváltások

a) Milyen lépéseket tesznek a szereplők a az alaphelyzetben kialakult konfliktusok megoldására? Mi a válaszuk az egyes szereplőknek?

Harpagon cleante

H. nem ad elég pénzt cl.-nak

H. uzsorakamatra ad kölcsönöket.

H. meghívja Mariannát.

1 1 . A K O M É d I A c S e L e K M É n Y e É S S z e r K e z e T e ���

H. túljár cl. eszén: kideríti, hogy Mariannát szereti.

H. meg akarja verni (bottal!), majd kitagadja és megátkozza cl.-ot

Harpagon Fruzsina

Felkérte Fruzsinát házasságközvetítésre

Nem ad pénzt Fruzsinának a közvetítésért.

Harpagon Valér

Bejelenti, hogy Elizt férjhez adja Anzelm úrhoz.

H. Valérra bízza a lányát.

H. mérgében Anzelm úrral akarja megtoroltani a jogsérelmet.

b) Fordulópontok

– Idézzétek fel, amit a drámai fordulópontról tanultatok!– Ebben a komédiában több lehetséges fordulópont is van. Melyek ezek?– Melyiket miért, milyen szempontból lehet ennek tekinteni?

Lehetséges fordulópontok Indoklás

1.

2.

3.

4.

5.

��� S Z ö V E G É r T É S ­ S Z ö V E G A L K O T Á S • 7 . É V F O L y A M

4. A10.modul18. feladatára térünkmostvissza.bizonyárasokféleötletszületett, sitt is áll néhány.Miért nem ezek közül amegoldási lehetőségek közül választottegyetMolière?Miértegymindegyiknélmeseszerűbb,véletlenreépülővégkifejletetválasztott?kettéosztottnaplósegítségévelMolièrenevébenvesdelakínálkozómeg­oldásokat!

Megoldási lehetőség Miért nem került bele a darabba?

Fruzsina új, gazdag feleségjelöltet szerez Har­pagonnak.

clèante kártyán nyer egy csomó pénzt, így el tudja venni Mariannát.

Harpagon ládikájából felhasználják a pénzt a fiatalok, Harpagont mérgében megüti a guta.

Eliz öngyilkos lesz, mert nem akar Anzelm úrhoz menni feleségül

Harpagon megsajnálja gyermekeit, belátja hibáját, megváltozik.

Az ellopott ládikóval addig zsarolják Har­pagont, míg meg nem ígéri, hogy a gyerekei minden kívánságát teljesíti.

(saját, a fentiektől eltérő ötleteitek)

5. Voltmárarrólszó,hogyharpagonalakját többféleképpenis lehetértelmezni.hahumorosfiguránaktartjuk,akkornemérezzükveszélyesnekeztarögeszmésfösvé-nységet.hakigúnyoljuk,akkoraszatíraeszközévelfejezzükkirosszallásunkat.Ter-mészetesenlehetösszetettebbszemélyiségkéntisábrázolni,sakkoranéző/olvasósajnáljais,félistőle,esetlegundorodikisettőlajellemtől.fejezzbeamondatokközülteishármat!

1 1 . A K O M É d I A c S e L e K M É n Y e É S S z e r K e z e T e ���

– Attól is függ, milyennek látjuk Harpagont, hogy ….

– Az olvasó véleményét az is befolyásolja, hogy …

– Nem minden olvasó haragszik Harpagonra, mert …

– Harpagon alakját azért ítélhetjük meg különbözően, mert …

– A fösvény című komédia azért értelmezhető különbözőképpen, mert….

– A korabeli és a mai olvasó/néző véleménye eltérő, mert …

– A régi és a mai olvasók véleménye nem azonos Harpagonról, mert …

A fösvény jelentése a változó időben

Az, hogy mit találunk komikusnak, nagy mértékben függ attól, hogy egy adott korszakban mitől félünk, mitől szenvedünk, mit nem szabad kimondanunk. A komédiák által pellengérre állított hibák ugyan többnyire „örök emberi” gyarlóságok (hiúság, kapzsiság, álszentség, hiszékenység stb.), de ezeknek az örök hibáknak más és más a súlya, társadalmi jelentősége a különböző korszakokban.Molière komédiái saját korának, a XVII. századi Franciaországnak a jellegzetes társadalmi típusait, társadalmi betegségeit leplezték le, tették nevetségessé. A korabeli néző világo­san értette ezeket az aktuális, korhoz kötött utalásokat, például sokakat sérthetett, hogy a köztiszteletben álló, gazdag párizsi polgárság egy képviselőjét ruházta fel Molière ilyen ocsmány tulajdonságokkal. Épp ezért kísérte a komédiák bemutatását gyakran komoly poli­tikai természetű izgalom és gáncsoskodás. ezért is volt szükség a szerzőnek a király, xIV. Lajos jóindulatára, akinek a nemesség és a polgárság között és fölött egyensúlyozó politikája lehetővé tette, hogy Molière szatírája mindkét osztály felé vághasson. Amikor tehát Molière vígjátékainak végén mindenki jól jár, az az akkori nézőnek azt is üzente, hogy olyan ország­ban él, ahol biztonságban érezheti magát, a király gondoskodik a rendről. Molière darabjait tehát megpróbálhatjuk úgy is érteni, ahogy azokat saját koruk értette. Ehhez tudnunk kell, hogy a korabeli néző mennyit s hogyan látott a világból, s milyen kérdések iz­gatták, milyen irodalmi hagyományok, divatok befolyásolták látásmódját, elvárásait. Persze amikor belehelyezkedünk egy másik korba, nem tudjuk teljesen elfelejteni a saját korunkat,

��� S Z ö V E G É r T É S ­ S Z ö V E G A L K O T Á S • 7 . É V F O L y A M

6. AzalábbiakbannéhánymondatotidézünkA fösvényötkülönbözőértelmezéséből.Az első értelmezés alapja az 1950­es évek elején elsősorbanMajor Tamás alakítá-saiban,illetverendezéseibenéletrekeltettdarab.háromösszefoglalóa60­as,70­esévekháromszínházielőadásáról adegy­két vonássalképet.Azutolsóegyezred-fordulósrendezésnéhánygondolatátfogalmazzamegafőszereplőtalakítószínésztolmácsolásában.Válasszcímetakülönbözőértelmezéseknek!

– eltékozolt élet [1.]– Mindannyiunk élete [2.]– A pénz mozgatta világrend szolgája [3.]– őrült zsarnokság [4.]– Tragikomikus hős emberi vonásokkal [5.]

c)

Sokan a pénzgyűjtő polgár, a következetes tőkés ősét vélik felismerni benne [Harpagonban]. egyéni viselkedését, gyermekeivel való bánásmódját nézve valóban szörnyeteg. Érzelem éppúgy nincs benne, akár az aranyában. Viszont azt a világrendet, amelyben él, valóban az arany igazgatja. Tehát a világhoz való viszonyában igazán nem egyéb, mint cérnán rángatott báb. Annál nevetségesebb, minél inkább a maga világának törvényeit példázza. Az összegzést nem nehéz elvégezni. Igazából maga az a társadalmi rend szörnyeteg, amely hús­vér teremtményeket ilyen bábéletre kényszerít. Harpagon viselkedése a maga módján logikus, és épp ez a pukkasztó benne.

(Illyés Gyula, 1954)

d)

A fösvény modern értelmezését ígérte 1967-ben egri István [...] elmondta, hogy Harpagont nem pusztán komikus, hanem tragikomikus figurának látja [...]

Újraolvasva a komédiát én is úgy láttam: Harpagon fukarságát nem helyes a kelleténél jobban eltúlozni [...] Molière zsugoriját a maga külszínre sokat adó világában társadalmi rangja, üzleti

tudásunkat, problémáinkat. Amikor egy régi művet befogadunk, a két horizont, az akkor és a most, az övé és a miénk összeolvad. Molière polgárának pénzsóvárságát, zsugoriságát a pénzhez való jelenbeli viszonyunk szemüvegén át látjuk. Sőt a pénzről, a zsugoriság elembertelenítő hatásáról született más, későbbi művek is eszünkbe jutnak. nekünk ma-gyaroknak például csokonai Vitéz Mihály zsugori uram című verse. A 21. század kelet-európai felnőtt nézője, olvasója pedig saját bőrén tapasztalta meg azokat az eszméket is, amelyek a polgárt és a pénzt elítélték, túlhaladottnak hitték és hirdették. Ha a korabeli olvasó horizontjából akarjuk olvasni a könyvet, sok ismeretre van szükségünk arról a korról. de még nehezebb a dolgunk egy színházi előadás esetében, hiszen egy tévé- vagy videofelvétel hangulata egész más, mint azé az estéé, amikor a színészek eljátszották a darabot. ráadásul az 50 évvel ezelőttiekről már hangfelvételeink se nagyon vannak, nem beszélve a még régebbi előadásokról. régi színházi előadásokban megtestesülő rendezői értelmezések megidézésében a színikritikák segítenek.

1 1 . A K O M É d I A c S e L e K M É n Y e É S S z e r K e z e T e ���

érdeke is kötelezi arra, hogy nagy házat vezessen. Háznépének, gazdagságának felügyeletére kü­lön intézőt tart Valér személyében. Inasok, szolgák szorgoskodnak a házban, még a fiának is saját inasa van [...]

Harpagon szégyelli zsugoriságát, rossz lekiismerettel fukar. Felháborodik azon, ha fukarnak nevezik, és bottal támad a szakácsra, amikor az elbeszéli, hogy az emberek őt fösvénynek csú­folják [...]

Aggodalma, hogy kirabolják, hogy életére törnek, természetesen túlzott, s ennyiben nevetséges. de azért nem teljesen alaptalan a riadalom. A ládika elrablásának felfedezését követő nagy mono­lóg a negyedik felvonás végén akkor igazán megrázó, tragikomikus hatású, ha Harpagonra is áll az író mondása: üldözési mániában szenved, de üldözik is [...]

egri István [a rendező] abban véli felfedezni Harpagon tragédiáját, hogy ezt a valaha jó megjelenésű embert végletes szenvedélye, fukarsága testileg-lelkileg tönkretette, szinte már eszelőssé váló pénz-imádata még saját gyerekeitől is elidegeníti, hogy végül egyedül marad aranyaival.

[egri] megpróbálja megérteni Harpagont, megkeresi emberi vonásait, és jelezni kívánja, hogy ez a Harpagon tulajdonképpen szereti gyermekeit.

(Mihályi gábor)e)

Valóban modern Harpagon­értelmezéssel a nagy múltú prágai Vinohrady Színház lepett meg ben­nünket, 1973 októberében, amikor Budapesten vendégszerepelt[...] A forgószínpadon Harpagon mindenféle holmival, értékes és értéktelen bútorokkal, dísztárgyakkal telezsúfolt lakásának képe tárul elénk, ahol minden tárgyat gondosan becsomagolva óvnak a portól és a használat lehetőségétől is[...] cléante reggeli előtt megvallja testvérének Marianna iránti szerelmét, s Harpagon reggelizés, teázás és pirítósevés közben közli elhatározását gyermekeivel, hogy lányát az öreg Anzelm úrhoz adja, ő pedig feleségül kívánja venni Mariannát[...] nem valószínűtlen karikatúrákkal, bohózati figurákkal találkozunk, hanem eleven, hús-vér emberekkel, akikbe naponta beleütköztek Molière kortársai, és akikbe naponta beleütközünk mi is. Miloš Kopeczky Harpagonja tekintélyes, jómódú ügyvéd is lehetne a két világháború közti csehszlovák Köztársaságban. ötvenes éveinek elején jár, még mindig jó megjelenésű férfi, s így nem is olyan képtelen az a gondolat, hogy feleségül kíván venni egy húszegynéhány éves lányt. roppant fösvénységétől és ebből eredő mértéktelen önzésétől eltekintve – józanul számító polgár, olyan, mint a többi ember.

(Mihályi gábor) f)

A zsarnok komédiája – így értelmezte Molière Fösvényét az 1975 tavaszán Budapestre látogató comédie Française társulata. Az ő tolmácsolásukban a komédia keserű és kiábrándult alkotásnak tűnt [...] A franciák [...] abból indultak ki, hogy Harpagon nem tekinthető kora átlagos polgárának (a magam Molière-könyvében Harpagont az uzsoratőke karikírozott szimbólumának láttam), ha­nem patologikus [= elmekórtani] eset, mániákus bolond [...] Annál szörnyűségesebb, hogy egy elmebeteg szörnyű rigolyáinak, embertelen ostobaságainak hány ember van kiszolgáltatva. Pénze birtokában Harpagon korlátlan úr. A comédie előadása a szembenállók tehetetlenségét emeli ki [...] Valér végül is ugyanúgy felsül, mint a cselszövésre képtelen, egyenes szívű cléante a maga nyílt beszédével [...] A reménytelenné vált helyzet valószínűtlen megoldása, a jóságos Anzelm pará­dés megérkezése, a színtér hirtelen kivilágosodása – minden bizonnyal Molière szándéka szerint is – nyomatékosan jelzi, hogy a deus ex machina megoldás csak a műfaj kényszere. Az arany

��� S Z ö V E G É r T É S ­ S Z ö V E G A L K O T Á S • 7 . É V F O L y A M

gyertyatartókat hordozó, livrés [= pompázatos egyenruhájú] inasok felvonultatása gúnyos fintor a valóságnak, amelyben az elveszett atyák legritkább esetben kerülnek elő végszóra.

(Mihályi gábor)g)

– Beszéljünk egy kicsit a jelenlegi alakításairól is, hiszen immár hatodik évadjába lépett a Fösvény előadása. ön minek tulajdonítja ezt a fokozott érdeklődést a darab iránt?

– [...] Úgy gondoltam zsámbéki Gábor rendezővel együtt, hogy a fösvény Harpagon az élet egy nagyon fontos szegmensét [= részét, területét], a beosztást, a mértéktartást próbálja tökélyre fejleszteni magában, mert nem képes az élet sokszínűségét fölmérni, és leragadt egyetlen terü-leten. Pedig ennél vannak élhetőbb, színesebb életek, mert ha jól megnézzük a környezetét, a kihasználatlan lehetőségeit, ez az ember folyamatosan tékozol. rosszul gondolkodik, és tékozol. És ha nevetségessé tud válni, akkor azon nevetünk, hogy a maga szempontjából mennyire igaza van, de ezzel az eggyel ilyen paroxizmusig [= önkívületig], fölfejlődve nem lehet törődni. egyszerűen az ő ügye meghal, de van sok más dolog, aminek következtében kiszínesedik az előadás végére a színpad, míg ő ott ül egy ilyen szürke lelkülettel, egy kis körben, és próbálja a pénzeit mar­kolva mutogatni, hogy ő már boldog. Itt nagyon komoly élethelyzetek vannak, megmenekülések, egymásra találások, vagyon megtalálása, elveszettnek hitt emberek egymásra lelnek, és ezzel meg nem történik semmi, ez majd továbbra is ül egy négyzetméteren, s azt hiszi, hogy jobban mulat egy szürke pénzesládán.

(interjú Haumann Péterrel, 2000.)

7. emeljétek ki a fenti öt értelmezésből azt az egy­egy kulcsszót, amelyharpagontleginkábbjellemzi!

�.

a) Gyűjtsétek össze a kapott kulcsszó értelmezésből a további jellemvonásokat! Töltsétek ki az ábrát!

b) Keressetek a dráma szövegében olyan részleteket, amelyeknek kiemelése alátámasztja azt az értelmezést, illetve amely hozzáigazítható az adott értelmezéshez. Egy vagy két csoporttag a szövegrészekhez illő gesztusokat, mozdulatokat, arckifejezést jegyezze le.

c) egy csoporttag figyelje, hogy ne lépjétek túl az időkeretet (15 perc)!

d) Válasszatok ki egy rövid részletet, amit majd az adott értelmezés szellemében eljátszotok!

HArPAGON

1 1 . A K O M É d I A c S e L e K M É n Y e É S S z e r K e z e T e ���

9. Válasszatokegyetazalábbikérdés­,illetvefeladatcsoportokközül!

A) egyéni munka: Készíts házi dolgozatot! dolgozatodban térj ki a következő kérdésekre!

– Van­e ma aktualitása A fösvénynek? Ha igen, miért, ha nem, miért nem?– Melyik gondolatot, jelenetet állítanád te egy mai előadás-értelmezés középpontjába?– El tudsz­e képzelni olyan díszletet és jelmezt, amely a darab nekünk szóló mondandóját fejezi ki,

azaz például öltönyös vagy „bőrszerkós” szereplőket?– Egyetértesz­e az aktualizálásnak ilyen közvetlen – díszlettel és jelmezzel hangsúlyozott – mód­

jával?– Milyen más eszközökkel lehetséges a hajdani jelentést a jelen számára is fontossá tenni?

B) csoportos munka: egy jelenet megtervezése, előadása, értelmezése

a) játsszátok el az I. felvonás 5. jelenetét! Fordítsatok külön gondot a „Hozomány nélkül!” ismétlődő szókapcsolat eltérő hangsúlyú és jelentésű kiejtéseire!

��0 S Z ö V E G É r T É S ­ S Z ö V E G A L K O T Á S • 7 . É V F O L y A M

b) Mutassátok be Harpagon és Fruzsina kettősét a II. felvonás 3. jelenetében! előre találjátok ki, hogy az Harpagont játszó „színész” hogyan viselkedjen, hogyan változtassa tartását, mit csinál­jon a kezével, miközben Fruzsina hízeleg a hiúságának!

c) A szerepek kiosztása után olvassátok fel a III. felvonás 1. jelenetét! Alaposabb kidolgozásra és eljátszásra Harpagon és a „két munkakört betöltő” Jakab – Valér közbeszólásaival kísért – pár­beszédet javasoljuk.

d) Olvassátok fel Harpagon és Valér nagy félreértési jelenetét (V/3.)! Mondatról mondatra gon­doljátok át, hogy melyik szereplő hogyan érti az éppen elhangzottakat! Tervezzétek meg a meglepetés, a csodálkozás adagolását, fokozódását, a félreértés felismerésének ívét!

1 2 . A H e T V e n K e d ő K A T O n A É S A F I G A r O H Á z A S S Á G A ���

1 2 . A h e T V e N k e D ő k A T o N A é s A f i G A r o h á z A s s á G A

H e L Y z e T K O M I K U M , J e L L e M K O M I K U M É S c S e L S z ö V É S

Ebben a modulban még két komédiával ismerkedünk meg. Plautusnak, az ókori római komédia­írónak A hetvenkedő katona című műve a komédia klasszikus változata. Beaumarchais Figaro házassága című komédiája pedig a cselvígjáték egyik jellegzetes példája

�.

a) írj minél több rokon értelmű szót

– beképzelt:

– hetvenkedő:

b) Keresd ki a táblázatból a szinonimákat! Minden sorban 4 szó közül 3 rokon értelmű.

dicsekvő hencegő nagyravágyó büszkélkedő

beképzelt öntudatos önelégült nagyképű

rátarti öntelt hiú önérzetes

hazudik hetvenkedik dicsekszik kérkedik

Plautus (Kr. e. 250–184) az ókori rómában, Molière (1622–1673) a xVII. századi Fran­ciaországban, xIV. Lajos, a „napkirály” országában élt. 1800 év választja el, de a közös műfaj összeköti a két szerzőt. Mindketten a komédia klasszikusai, ráadásul Molière több darabjá­ban, így A fösvényben is merített Plautus műveiből. (A fösvény feltehetően Plautus A bögre című, töredékben fennmaradt darabjának átdolgozása.) Plautus drámáit mások is feldolgoz­ták, a leghíresebb közülük Shakespeare. Plautus legismertebb komédiája A hetvenkedő ka-tona, amelyet devecseri Gábor fordításában dolgozunk fel.

��� S Z ö V E G É r T É S ­ S Z ö V E G A L K O T Á S • 7 . É V F O L y A M

�.

A) Ismerkedjünk meg A hetvenkedő katona első jelenetével! Az első rész közben próbáld megál­lapítani, hogy a szereplők között van-e a címszereplő! Honnan lehet sejteni?

I. FELVONÁS 1. jELENET

PYrGOPOLInIceS, ArTOTrOGUS

PYrGOPOLInIceS: (kilép a házból és hátraszól) Ügyeljetek, hogy pajzsom fényesebb legyen, mint az izzasztó nyári nap sugarai: hogy majd, ha közelharcra kerül a küzdelem, az ellenség sze­mevilágát oltsa ki. Mert meg akarom vigasztalni kardomat, nehogy jajongjon és siránkozzék, amértoly rég pihentetem, pedig szörnyen kiván az ellenséges seregből kolbászt aprítani. de hol van Artotrogus?

ArTOTrOGUS: Itt áll, a vitéz, szerencsés és királyi férfi oldalán; íly hősnek Mars sem meri mon­dani magát, vitézségét a tiédhez mérni nem meri.

a) Kinek, kiknek szólhat hátra a házba Pyrgo?

b) Milyen vágyát fogalmazza meg Pyrgo?

c) Artotrogus legfontosabb tulajdonsága már itt körvonalazódik. Melyik ez?

PYrGOPOLInIceS: őt mentettem meg ugye a holahelyei harcmezőn, hol Bátranbömbölő Vezérlőcsatafy, neptun nagy unokája volt a fővezér?

ArTOTrOGUS: emlékszem: ugye a színarany fegyverzetű vezér volt, kinek seregét egy lehelleted szétszórta, mint levelet, szalmát a szélvihar?

PYrGOPOLInIceS: ez még mind semmi.ArTOTrOGUS: Herkulesre, semmi, ha még mást is elmondanék – (félre) mit nem tettél soha. Ha

valaki látott már ennél hazugabb embert s olyat, ki jobban dicséri önmagát, nyomban a rab­szolgája legyek, vigyen el; csak ne volna ennél átkozottul jó az ebéd.

PYrGOPOLInIceS: Hol vagy?ArTOTrOGUS: Itt. És az indiai elefánt lábát puszta ököllel hogyan törted el!PYrGOPOLInIceS: Mit? A lábát?ArTOTrOGUS: combot akartam mondani.PYrGOPOLInIceS: Pedig csak rálegyintettem.ArTOTrOGUS: Polluxra, ha erőddel éltél volna, bőrén, belein, az elefánt pofáján átütötted volna

karod.PYrGOPOLInIceS: de hagyjuk ezt most.

1 2 . A H e T V e n K e d ő K A T O n A É S A F I G A r O H Á z A S S Á G A ���

d) Milyen hőstetteket sorolnak fel?

e) Miért gondolhatjuk, hogy komolytalan lódításokról van itt szó?

ArTOTrOGUS: Nincs is rá szükség, hogy nekem meséld el ezt, ki minden tettedet tudom. (Félre) Hasam miatt tűröm e csapást, füleim fülelnetek kell, hogy ne száradjon ki szám; helyeselnem kell, bármit is hazudozik.

PYrGOPOLInIceS: de mit is mondok...?ArTOTrOGUS: Aha, tudom már, miről beszélsz. Úgy volt, megtörtént, emlékszem.PYrGOPOLInIceS: Mi?ArTOTrOGUS: Bármi is.(….)PYrGOPOLInIceS: Hát emlékszel már?ArTOTrOGUS: emlékszem: százötvenet ciliciában, százat Seholsincsmezőn, harminc szárdot,

hatvan makedón katonát, ilyen sok embert öltél meg egyetlen napon.PYrGOPOLInIceS: no, mennyi volt ez összesen?ArTOTrOGUS: Pont hétezer.PYrGOPOLInIceS: Körülbelül. Jól végezted a számitást.ArTOTrOGUS: Pedig le sem írtam, mégis jól emlékezem.PYrGOPOLInIceS: Polluxra, legjobban.ArTOTrOGUS: (félre) A jó falat segít.

f) Kiderült-e már számodra, hogy milyen a viszony a két szereplő között? Mi sejthető?

g) Artotrogus szavait többször megszakítja egy rendezői instrukció: „félre”. Mit jelent ez? Mire következtetsz ebből?

PYrGOPOLInIceS: Amíg ilyen léssz, mint eddig, folyvást ehetsz és asztalomnál örökösen jelen lehetsz.

ArTOTrOGUS: Hát cappadóciában az ötszáz katonát, ha kardod nem tompa, egy csapással megölöd!

PYrGOPOLInIceS: Közlegénykék voltak, meghagytam életük.ArTOTrOGUS: Minden halandó tudja, mondanom se kell, hogy a földön egyetlen Pyrgopolinices

��� S Z ö V E G É r T É S ­ S Z ö V E G A L K O T Á S • 7 . É V F O L y A M

te vagy, legyőzhetetlen, hős és daliás. A nők is mind imádnak és méltán teszik, hisz gyönyörű vagy, tegnap is a köpenyem hogy ráncigálták.

PYrGOPOLInIceS: Mit mondtak tegnap neked?ArTOTrOGUS: Hát kérdezgették: „Mondd, ugye ez Achilles?” „A testvére” – feleltem. A másik köz­

beszól: „castorom! ó be gyönyörű,” – mondja nekem, – „s milyen nemes, nézd hajkoronáját, hogy ragyog. Kik elhálhatnak véle, ó be boldogok!”

PYrGOPOLInIceS: ezt mondta?

h) Milyen tulajdonságai derülnek ki Pyrgónek az utolsó két kérdéséből?

i) Miért nem ismeri fel Pyrgo, hogy Artotrogus lódít?

ArTOTrOGUS: Esdekeltek, hogy ma téged, miként ünnepi menetet, mellettük elvezesselek.PYrGOPOLInIceS: Mily terhes is, ha az ember túlgyönyörű. ArTOTrOGUS: Bizony. Terhemre vannak; kér, megkörnyékez mindegyik, könyörög, hogy láthas­

son, hogy hozzáeresszelek, s parancsod végzésére nem jut már időm.PYrGOPOLInIceS: Ideje már fölkeresnem a forumot: hogy akiket még tegnap összeírtam, a

gazfickóknak kifizethessem bérüket. Mert nagyon szépen kért rá Seleucus király, hogy to­borozzak seregébe zsoldosokat. jó, ezt a napot a királynak szentelem.

ArTOTrOGUS: No rajta, menjünk.PYrGOPOLInIceS: (az üres színpadon) Kövessetek, csatlósaim!

j) Milyen viszony van a katona utolsó szavai és az instrukció között? Mi itt (is) a komikum forrása? Válaszolj újra az a) kérdésre!

k) Ebben a darabban két prológus (bevezetés) is van. Ez a jelenet az egyik. Miket tudunk meg a dráma alaphelyzetéről, a címszereplőről?

B) Olvasd el A hetvenkedő katona első jelenetét, amelyben Pyrgopolinices, a címszereplő a szol­gájával, Artotrogusszal beszélget!

1 2 . A H e T V e n K e d ő K A T O n A É S A F I G A r O H Á z A S S Á G A ���

a) Milyen tulajdonságaira, milyen két területen elért „eredményeire” legbüszkébb a katona?

b) A nevetés a helyzetből vagy a főszereplő jellemhibájából fakad-e?

c) Húzd alá azokat a mondatokat, amelyek a főhős, Pyrgopolinices valamilyen komikus tulajdon­ságára utalnak!

d) írd a mondat mellé a megfigyelt tulajdonságot!

e) Milyen komikus eszközzel teszi nevetségessé a szöveg az említett tulajdonságokat?

I. FELVONÁS 1. jELENET

PYrGOPOLInIceS, ArTOTrOGUS

PYrGOPOLInIceS: (kilép a házból és hátraszól) Ügyeljetek, hogy pajzsom fényesebb legyen, mint az izzasztó nyári nap sugarai: hogy majd, ha közelharcra kerül a küzdelem, az ellenség sze­mevilágát oltsa ki. Mert meg akarom vigasztalni kardomat, nehogy jajongjon és siránkozzék, amért oly rég pihentetem, pedig szörnyen kiván az ellenséges seregből kolbászt aprítani. de hol van Artotrogus?

ArTOTrOGUS: Itt áll, a vitéz, szerencsés és királyi férfi oldalán; íly hősnek Mars sem meri mon­dani magát, vitézségét a tiédhez mérni nem meri.

PYrGOPOLInIceS: őt mentettem meg ugye a holahelyei harcmezőn, hol Bátranbömbölő Vezérlőcsatfy, neptun nagy unokája volt a fővezér?

ArTOTrOGUS: emlékszem: ugye a színarany fegyverzetű vezér volt, kinek seregét egy lehelleted szétszórta, mint levelet, szalmát a szélvihar?

PYrGOPOLInIceS: ez még mind semmi.ArTOTrOGUS: Herkulesre, semmi, ha még mást is elmondanék – (félre) mit nem tettél soha. Ha

valaki látott már ennél hazugabb embert s olyat, ki jobban dicséri önmagát, nyomban a rab­szolgája legyek, vigyen el; csak ne volna ennél átkozottul jó az ebéd.

PYrGOPOLInIceS: Hol vagy?ArTOTrOGUS: Itt. És az indiai elefánt lábát puszta ököllel hogyan törted el!PYrGOPOLInIceS: Mit? A lábát?ArTOTrOGUS: combot akartam mondani.PYrGOPOLInIceS: Pedig csak rálegyintettem.ArTOTrOGUS: Polluxra, ha erőddel éltél volna, bőrén, belein, az elefánt pofáján átütötted volna

karod.PYrGOPOLInIceS: de hagyjuk ezt most.ArTOTrOGUS: Nincs is rá szükség, hogy nekem meséld el ezt, ki minden tettedet tudom. (Félre)

Hasam miatt tűröm e csapást, füleim fülelnetek kell, hogy ne száradjon ki szám; helyeselnem kell, bármit is hazudozik.

PYrGOPOLInIceS: de mit is mondok...?

��� S Z ö V E G É r T É S ­ S Z ö V E G A L K O T Á S • 7 . É V F O L y A M

ArTOTrOGUS: Aha, tudom már, miről beszélsz. Úgy volt, megtörtént, emlékszem.PYrGOPOLInIceS: Mi?ArTOTrOGUS: Bármi is.(….)PYrGOPOLInIceS: Hát emlékszel már?ArTOTrOGUS: emlékszem: százötvenet ciliciában, százat Seholsincsmezőn, harminc szárdot,

hatvan makedón katonát, ilyen sok embert öltél meg egyetlen napon.PYrGOPOLInIceS: no, mennyi volt ez összesen?ArTOTrOGUS: Pont hétezer.PYrGOPOLInIceS: Körülbelül. Jól végezted a számitást.ArTOTrOGUS: Pedig le sem írtam, mégis jól emlékezem.PYrGOPOLInIceS: Polluxra, legjobban.ArTOTrOGUS: (félre) A jó falat segít.PYrGOPOLInIceS: Amíg ilyen léssz, mint eddig, folyvást ehetsz és asztalomnál örökösen jelen

lehetsz.ArTOTrOGUS: Hát cappadóciában az ötszáz katonát, ha kardod nem tompa, egy csapással

megölöd!PYrGOPOLInIceS: Közlegénykék voltak, meghagytam életük.ArTOTrOGUS: Minden halandó tudja, mondanom se kell, hogy a földön egyetlen Pyrgopolinices

te vagy, legyőzhetetlen, hős és daliás. A nők is mind imádnak és méltán teszik, hisz gyönyörű vagy, tegnap is a köpenyem hogy ráncigálták.

PYrGOPOLInIceS: Mit mondtak tegnap neked?ArTOTrOGUS: Hát kérdezgették: „Mondd, ugye ez Achilles?” „A testvére” – feleltem. A másik köz­

beszól: „castorom! ó be gyönyörű,” – mondja nekem, – „s milyen nemes, nézd hajkoronáját, hogy ragyog. Kik elhálhatnak véle, ó be boldogok!”

PYrGOPOLInIceS: ezt mondta?ArTOTrOGUS: Esdekeltek, hogy ma téged, miként ünnepi menetet, mellettük elvezesselek.PYrGOPOLInIceS: Mily terhes is, ha az ember túlgyönyörű. ArTOTrOGUS: Bizony. Terhemre vannak; kér, megkörnyékez mindegyik, könyörög, hogy láthas­

son, hogy hozzáeresszelek, s parancsod végzésére nem jut már időm.PYrGOPOLInIceS: Ideje már fölkeresnem a forumot: hogy akiket még tegnap összeírtam, a

gazfickóknak kifizethessem bérüket. Mert nagyon szépen kért rá Seleucus király, hogy to­borozzak seregébe zsoldosokat. jó, ezt a napot a királynak szentelem.

ArTOTrOGUS: No rajta, menjünk.PYrGOPOLInIceS: (az üres színpadon) Kövessetek, csatlósaim!

Két jellemhiba – két komikus alaptípusMind A hetvenkedő katona, mind A fösvény egy­egy súlyos emberi hitványság, jellemhiba nevetségessé tételét célozza. A komikum alapvető forrása mindkettőben a felnagyított (a túl­zás eszközével ábrázolt) és leleplezett hiba. Pyrgopolinices, a katona végtelenül hiú és öntelt. Beképzeltségénél talán csak bárgyúsága nagyobb, hencegése rossz önismerettel és rossz em­berismerettel párosul. A fukar Harpagonhoz hasonlóan erősen karikatúraszerű alak, akiben az adott embertípus, társadalmi réteg általános jellemzői sokkal erősebben vannak jelen, mint a megkülönböztető egyéni vonások.

1 2 . A H e T V e n K e d ő K A T O n A É S A F I G A r O H Á z A S S Á G A ���

A komédia cselekménye

A hetvenkedő katona cselekménye két lazán összekapcsolódó történetből, két epizódból áll. S ezek közül az elsőben a címszereplő nem is vesz részt.

A komédia alaphelyzete az, hogy a katona fogságban tart magánál egy lányt, Philocoma­siumot. A leányt szerelmétől rabolta el, amíg a fiú távol volt. A kétségbeesett fiatalember Athénból Ephesusba utazik, hogy találkozhasson szerelmesével, Philocomasiummal. A ta­lálkozást régi szolgája, Palestrio készíti elő, aki egy hajótörést követően a hetvenkedő katona szolgálatába került. A athéni fiatalember a katona szomszédságába költözik. Palaestrio, a fur­fangos szolga titkos átjárót nyit a lány szobája és a szomszéd háza között, így találkozhatnak a szerelmesek. Mindez már a darab cselekményideje előtt történt, s Palaestrio meséli el proló­gusában a nézőknek.

A bonyodalom azzal kezdődik, hogy a katona szolgája, Sceledrus, akinek a feladata a lány őrzése, meglesi a csókolózó párt. Mindenki megijed, a fiatalokat segítő öreg szomszéd is, mert félnek a katonától. Palaestrio furfangos cselt eszel ki Sceledrus megtévesztésére: be kell neki bizonyítani, hogy a lány ikertestvére megérkezett, s őt látta a szerelmével enyelegni a szolga.

Miután elhárult a lelepleződés veszélye, újabb feladata van Palaestriónak: ki kell eszelnie, hogyan lehetne kiszabadítani a lányt a katonától. A szolga ötlete nagy emberismeretről árulko­dik: olyan helyzetbe kell hozni a katonát, hogy maga mondjon le a lányról. Ehhez egy utcalány és szolgálója segítségére is szükség van. Az úrnőnek beöltöztetett örömlányról elhíresztelik, hogy az öreg szomszéd felesége, aki beleszeretett Pyrgopolinicesbe. A találkozás reményében szívesen fizetne is a katonának, sőt öreg férjét is elűzte ezért otthonról. A fordulat nem marad el: Pyrgopolinices hiúságát legyezgeti ez a hír, s amikor meglátja a szépséges „hölgyet”, már csak az jár az eszében, hogyan szabadulhatna meg rabnőjétől. Palaestriónak erre is van terve: ha Pyrgopolinices sok pénzt, ékszert ajándékoz a lánynak, akkor bizonyára szívesen hazautaz­na Athénba.

A helyzet megoldására a furfangos szolga közben megszervezi, hogy Philocomasium szerelmese tengerésznek öltözve jöjjön el a lányért, akiért – állítólag – ide hajózott az édes­anyja, hogy hazavigye. Palaestriónak, mint minden cselszövése, ez is sikerül. Már csak egy marad hátra: a hetvenkedő katona megleckéztetése. Amikor átmegy a szomszédba, a szerel-mes hölgy helyett annak állítólagos férje, az öreg szomszéd várja, s Pyrgopolinicesnek ismét sok pénzébe kerül, hogy az elnáspángoláson kívül nagyobb baja ne történjen.. A pórul járt katona így búcsúzik a közönségtől:

PYrGOPOLInIceS: Jaj, én szegény nyomorult! Most látom csak, hogy becsaptak; ó, te gaz Palaestrio, te csaltál ebbe a csapdába. de bár minden csábitó így megjárná, nagyon helyes, legalább nem lenne sok. Ha félnek, nem vétenek annyit. Menjünk be. Tapsoljatok.

3. A2.felvonás4.,5.és6.jeleneteisceledrus,aszolgaátverésérőlszólnak.

a) Fogalmazzátok meg röviden, mi a jelenet cselekménye!

��� S Z ö V E G É r T É S ­ S Z ö V E G A L K O T Á S • 7 . É V F O L y A M

b) Keressétek ki a helyzetkomikumra épülő részeket!

c) Kit nevetünk ki? Kivel nevetünk együtt a szereplők közül?

d) Értelmezzétek a jelenetet valamelyik komikumelmélet alapján! Pl.: Milyen hibán nevet a néző, és miből származik fölénye?

e) Hogyan lehet megoldani ezt a jelenetet színpadon? Hogyan lehetne jelezni, hogy Philocoma­sium hol az egyik, hol a másik házban tűnik fel (6. jelenet)?

f) Válasszatok egy kb.15 soros részt a jelenetből, és lássátok el rendezői utasításokkal!

A)

2. FELVONÁS 4. jELENET

PALAeSTrIO, PHILOcOMASIUM, SceLedrUS

PALAESTrIO: (Philocomasiummal kilép a katona házából) Az oktatást eszedbe tartsd.PHILOcOMASIUM: Mért mondod újra folyton?PALAESTrIO: Félek, nem léssz elég ravasz.PHILOcOMASIUM: ne félj, a rosszra még tíz jámbor leányt kioktatok, ha kell, fölöslegemből. de

rajta, kezdd a cselvetést, én félreállok innen.

1 2 . A H e T V e n K e d ő K A T O n A É S A F I G A r O H Á z A S S Á G A ���

PALAESTrIO: Mi van, Sceledrus?SceLedrUS: őrködöm, de fülem van, mondd, amit óhajtsz.PALAESTrIO: No, látom, épp ilyen leszel, ha a városkapun túl kitárt karokkal függsz a fán és el­

pusztulsz.SceLedrUS: Ugyan, mért?PALAeSTrIO: csak balra nézz, mondd: ki ez a nő?SceLedrUS: A halhatatlanokra! hisz ez a gazdánk ágyasa!PALAESTrIO: Biz annak látom én is, szaladj tehát kedved szerint.SceLedrUS: Hová?PALAESTrIO: Vesztedbe tüstént.PHILOcOMASIUM: Hol az a derék szolga, aki rám, ártatlanra fogta a legnagyobb gyalázatot?PALAESTrIO: Ez mondta, amit meséltem.PHILOcOMASIUM: Te láttál csókolózni ott, te mondtad ezt, gazember?PALAESTrIO: Egy ismeretlen ifjuval.SceLedrUS: ezt mondtam, Herkulesre.PHILOcOMASIUM: Hogy engem?SceLedrUS: ezzel a két szememmel.PHILOcOMASIUM: Majd nem lesz szemed, ha a láthatónál többet lát meg.SceLedrUS: Vissza nem riasztasz, mert amit láttam, láttam.PHILOcOMASIUM: Én bolond időfecsérlő, fecsegek ezzel a féleszüvel, kit fejétől fosztok meg

úgyis.SceLedrUS: Kár fenyegetned: jól tudom, hogy a kereszt lesz a sírom. Ott függött mind apám,

nagyapám, szépapám, üköm, ősöm. ezzel a fenyegetéssel nem tudod szemem kiásni úgysem. de hallgasd meg nehány szavam, Palaestrio, könyörgök. Honnan jött?

PALAESTrIO: Honnan, ha nem a házból?SceLedrUS: A házból?PALAESTrIO: Látsz­e?SceLedrUS: Látlak. csodálatos, hogyan tudott átjönni onnan erre, hisz erkély nálunk nincs sehol,

se hátsókert, sem ablak, hacsak nem rácsos; már pedig tudom, hogy láttalak benn.PALAESTrIO: Te még tovább is vádolod, gazember?PHILOcOMASIUM: castoromra, tehát ma éjjel álmodott álmom valóra válik?PALAESTrIO: Mi volt az álom?PHILOcOMASIUM: íme, ez: – de jól figyeljetek rám – ikernővérem láttam én ma éjjel álmaimban,

hogy kedvesével érkezett Athénból Ephesusba s úgy látszott: szomszédunkban itt szálltak meg mind a ketten.

PALAESTrIO: (félre) Palaestrio álmodta s ő meséli. (Philocomasiumhoz) rajta folytasd.PHILOcOMASIUM: örültem álmomban nagyon, hogy jött, de épp miatta, úgy tűnt nekem, hogy

szörnyü nagy gyanuba keveredtem. Álmomba háznépünkből egy, miként te most, bevádolt, hogy látta, amint egy idegen ifjúval csókolóztam, mikor pedig ikertestvérem csókolta csak szerelmét. Álmomban így ártatlanul ért rágalom, hamis vád.

PALAESTrIO: Nem az történt­e meg tehát, mit álmaidba láttál? derék egy álom, Herkules! Menj hát be és imádkozz. Szerintem ezt gazdánknak is el kell mesélni.

PHILOcOMASIUM: el hát! nem is tűröm, hogy büntetlenül vádolhasson be bárki. – (bemegy a katona házába)

��0 S Z ö V E G É r T É S ­ S Z ö V E G A L K O T Á S • 7 . É V F O L y A M

SceLedrUS: Félek, bolondul jártam el, viszketni kezd a hátam.PALAESTrIO: Tudod, hogy véged?SceLedrUS: Biztosan bent van; most kell kapunkat szemmeltartani, bárhol is tartózkodik.PALAESTrIO: Sceledrus, gondold meg ám, milyen csodás volt álma, míly hasonló, még azt is látta

benne, hogy te evvel vádolod meg.SceLedrUS: Most már magamnak sem tudom, mit higyjek, láttam és most már úgy tünik, hogy

mégse láttam.PALAeSTrIO: Herkulesre, ne későn térj észre; szépen tönkremégy, ha ez urunk fülébe ér el.SceLedrUS: Most már belátom: az imént homály borult szememre.PALAESTrIO: Világos ez rég, mert a lány végig bent volt a házban.SceLedrUS: nem beszélhetek biztosan: ha láttam őt, se láttam.PALAeSTrIO: Bizony bennünket ostobán majdhogynem tönkretettél, uradhoz hű akartál lenni s

magad majdnem megölted. de épp a szomszéd ajtaja csikordul; hallgatok hát.

B)

2. FELVONÁS 5. jELENET

PHILOcOMASIUM, SceLedrUS, PALAeSTrIO

PHILOcOMASIUM: (kilép Periplectomenus házából, visszaszól) Tüzet az oltárra, hogy az ephesusi dianát dicsérjem, boldog hálával, füstölve jó arabs illatszerekkel, mert neptun országában ő a szörnyü sziklaszálak között megőrzött, míg heves hullámon hánykolódtam.

SceLedrUS: Palaestrio, Palaestrio!PALAESTrIO: Mi kell, mi kell, Sceledrus?SceLedrUS: ez a nő, aki most kijött, nem az urunk babája? Philocomasium ez, vagy nem?PALAeSTrIO: ő lesz az, Herkulesre; de nagy csoda, hogyan tudott oda tőlünk átkerülni, ha ő.SceLedrUS: Te még kételkedel, hogy ő-e?PALAESTrIO: Annak látszik.SceLedrUS: Menjünk tehát, szólítsuk meg. Hé, mi dolog ez, Philocomasium? Mit keressz abban

az épületben, odaát mi dolgod? Miért nem felelsz? Hozzád beszélek.PALAeSTrIO: Polluxra, csak magadhoz, mert ő bizony nem válaszol.SceLedrUS: Hozzád, te csupavétek és bűn, te szomszédok között kószáló.PHILOcOMASIUM: Kivel locsogsz itt?SceLedrUS: Kivel, ha nem veled?PHILOcOMASIUM: Ki vagy? S velem mi dolgod, ember?SceLedrUS: Még mered kérdeni, ki vagyok?PHILOcOMASIUM: Mért ne, ha egyszer nem tudom?PALAeSTrIO: S én ki vagyok, ha nem ismered őt?PHILOcOMASIUM: Számomra undok, bárki vagy, vele együtt.PALAESTrIO: Nem ismersz minket?PHILOcOMASIUM: egyikteket sem.PALAESTrIO: rettegek.SceLedrUS: Mitől?

1 2 . A H e T V e n K e d ő K A T O n A É S A F I G A r O H Á z A S S Á G A ���

PALAESTrIO: Hogy mi valamikép elvesztettük önmagunk, ha egyszer nem ismer minket. Meg szeretném tudni már, Sceledrus, mi vagyunk­e mi, nem változtatott­e át egy szomszédunk titkon minket mássá, észrevétlenül.

SceLedrUS: Én én vagyok.PALAESTrIO: Polluxra, én is.SceLedrUS: Asszony, te rosszban sántikálsz. Hozzád szólok, hé, Philocomasium!PHILOcOMASIUM: Mitől ment el az eszed, hogy hibásan hamis néven szólítsz engem?SceLedrUS: Hej, tehát, hogy hínak?PHILOcOMASIUM: Iustitia a nevem.SceLedrUS: Hazudsz, mert juszt is rima vagy, Philocomasium, hamis nevet akarsz viselni, úgy

bizony. juszt is rima vagy, nem Iustitia: gazdám ellen vétkezel.PHILOcOMASIUM: Én-e?SceLedrUS: Te, hát!PHILOcOMASIUM: Hiszen tegnap éjjel érkeztem csak ide, ifju athéni kedvesemmel együtt.PALAESTrIO: Mondd meg hát nekem, mi dolgod van Ephesusban.PHILOcOMASIUM: Hallottam, ikerhugom itt lakik most, őt kivánom felkeresni.SceLedrUS: csalfa vagy.PHILOcOMASIUM: castorra, inkább ostoba, amért veled fecsegek. el is megyek.SceLedrUS: de nem eresztlek. (Megragadja)PHILOcOMASIUM: engedj!SceLedrUS: rajtakaptalak, nem bocsátlak.PHILOcOMASIUM: nagyot csattan arcodon a tenyerem, ha nem engedsz. (Szabadulni próbál)SceLedrUS: (Palaestrióhoz) Te mit állsz ott? Mért nem segítesz nekem?PALAESTrIO: Mert nem óhajtom, hogy hátam szenvedjen, hisz nem tudom, Philocomasium­e ez,

vagy csak hasonló és nem ő.PHILOcOMASIUM: engedsz, vagy nem?SceLedrUS: Sőt erővel, ellenedre foglak el s hazahurcollak, ha nem jössz magadtól.PHILOcOMASIUM: Vendég vagyok ebben a házban; Athénban van, Attikában otthonom,

nincs közöm a házatokhoz, s hogy kik vagyok, nem tudom.SceLedrUS: Panaszolj be: de nem eresztlek, csak ha szavadat adod, hogy utána oda mégy be. (A

katona házára mutat)PHILOcOMASIUM: erőszakos vagy, idegen. Szavam adom, ha elengedsz, bemegyek, ahová akarod.SceLedrUS: Szabad vagy.PHILOcOMASIUM: így hát szabadon elmegyek. (Bemegy Periplectomenus házába)SceLedrUS: Asszonyi volt szava.PALAESTrIO: Elszalasztottad, Sceledrus, zsákmányodat, hiszen ez gazdánk ágyastársa biztosan.

de megtennéd hamar...?SceLedrUS: Mit tegyek meg?PALAeSTrIO: Hozz ki kardot bentről nekem.SceLedrUS: Minek az?PALAESTrIO: Berontok az épületbe s ha valakit odabenn véle csókolózni látok, meggyilkolom

iziben.SceLedrUS: Hát gondolod, hogy ő volt az?PALAeSTrIO: Polluxra, biztosan ő.

��� S Z ö V E G É r T É S ­ S Z ö V E G A L K O T Á S • 7 . É V F O L y A M

SceLedrUS: Hogyan tudott színlelni!PALAESTrIO: Menj s a kardot hozd ki már.SceLedrUS: Megyek, hozom. (Bemegy a katona házába)PALAeSTrIO: nincs lovas, nincs gyalogos sem, aki olyan vakmerő biztonsággal vinne véghez bármi

tervet, mint a nő. Míly ügyesen osztotta szét két szerepre szavait, és szemfüles szolgatársam száját hogyan kente be. Milyen remek, hogy átjárót fúrtam neki a falon.

SceLedrUS (kirohan) Hé, Palaestrio, a kardra semmi szükség.PALAESTrIO: Miért? Mi van?SceLedrUS: Otthon van az úr babája.PALAESTrIO: Otthon?SceLedrUS: Ágyában hever.PALAESTrIO: Polluxra, nagy bajt szereztél magadnak, ha ez így igaz.SceLedrUS: Miért?PALAeSTrIO: Amért kezet emeltél arra a szomszéd nőre ott.SceLedrUS: Herkulesre, félek!PALAeSTrIO: Senki nem másítja meg soha, hogy az az ikernővére s azt láttad csókolózni bent.SceLedrUS: ez bizony biztos, hogy ő volt, amint mondod. Míly hamar elveszhettem volna, ha

szólok gazdánknak.PALAESTrIO: Bölcsebb tehát nem szólnod: a szolga többet tudjon, mint amennyit beszél. Elme­

gyek, nehogy bevonj még dolgaidba engem is: a szomszédba megyek. Zavarod sehogyse tetszik nekem. Ha jön az úr és keres majd, itt leszek, innen hívjatok. – (Bemegy Periplectome-nushoz)

C)

2. FeLVOnÁS 6. JeLeneT

SceLedrUS, PerIPLecTOMenUS

SceLedrUS: no, ez továbbállt, gazdájával annyira törődik csak, mintha nem is volna ura. de a lány nyilvánvalóan otthon van, hiszen magam leptem meg épp előbb, amint hevert. Vigyázni kell, most mindenképpen meglesem.

PerIPLecTOMenUS: (kilép a házból, mintha nem venné észre Sceledrust) Már azt hiszik, hogy férfi sem vagyok, hanem asszony, a katona szolgái szomszédomban, olyan gúnyt űznek velem. A vendéghölgyet, ki ide tegnap Athénból barátommal érkezett, szabad s nemes létére bántot­ták ezek!

SceLedrUS: elvesztem. ez felém tart, Herkulesre, jön. Be félek, ebből borzasztó bajom lehet, ha jól hallottam, amit eddig szólt az öreg.

PerIPLecTOMenUS: (félre) A fickóhoz megyek. (Fennhangon) Sceledrus, átkozott, vendégemet te csúfoltad meg itt imént?

SceLedrUS: Hallgass meg, ó szomszéd, könyörgök.PerIPLecTOMenUS: Téged én?SceLedrUS: Tisztázni óhajtom magam.PerIPLecTOMenUS: Tisztázni, te? Akinek ilyen csúnya és nagy bűne van? Amért zsoldosnép vagy-

tok, tán azt vélitek, gazember, mindent meg szabad már tennetek?

1 2 . A H e T V e n K e d ő K A T O n A É S A F I G A r O H Á z A S S Á G A ���

SceLedrUS: Szeretném...PerIPLecTOMenUS: Úgy szeressenek az istenek s istennők, vétkedért vesszővel verlek el, nap­

hosszat ütlek, pirkadattól alkonyig, amiért tetőmön összetörted a cserepeket, míg mászkáltál magadhoz méltó majmod után, amért felülről meglested vendégemet, amint ölelte és csókolta kedvesét, s amért gazdád erényes ágyasára bűnt fogtál, s fejemre szörnyü nagy gyalázatot, s a vendéghölgyet zaklattad házam előtt. Ha nem büntetlek botokkal kedvem szerint, jobban elborítom szégyennel az uradat, mint hullámmal a szélvihar a tenger szinét.

SceLedrUS: Úgy megszorultam, Periplectomenus, nem tudom, vajjon téged kérdőre vonnom volna-e jobb, vagy ha a nő nem az, akinek láttam előbb, előtted inkább tisztára kell mosnom magam, mert még most sem tudom, kit láttam itt imént, annyira hasonlít a miénkre az a nő, ha nem is ő.

PerIPLecTOMenUS: Tekints be hozzám s megtudod.SceLedrUS: Szabad?PerIPLecTOMenUS: Sőt nyugodtan vizsgáld meg, parancsolom.SceLedrUS: Meg is teszem. (Bemegy Periplectomenus házába)PerIPLecTOMenUS: (beszól a katona házába) Hé, Philocomasium, siess, fuss futva át hozzánk, a

szükség rendeli. Azután, ha Sceledrus távozott tőlünk, siess és otthonotokba újra vissza futva fuss. Polluxra, félek, hogy még elront valamit, ha meg nem látja bent a nőt. – de már jön is.

SceLedrUS: (kilép Periplectomenus házából) A halhatatlan istenetekre: olyant, aki jobban hasonlít rá és mégsem ő, hiszem, isten sem készíthet.

PerIPLecTOMenUS: nohát?SceLedrUS: Bűnös vagyok.PerIPLecTOMenUS: ő az, tehát?SceLedrUS: Ha ő is az, akkor sem ő.PerIPLecTOMenUS: ezt láttad ott benn?SceLedrUS: ezt és a vendégedet, amint épp csókolóztak.PerIPLecTOMenUS: ő az?SceLedrUS: nem tudom.PerIPLecTOMenUS: Akarsz meggyőződni?SceLedrUS: Szeretnék.PerIPLecTOMenUS: Menj hamar haza s nézd meg, hogy a tiétek otthon van-e.SceLedrUS: Helyes: Be jó tanács! Azonnal újra itt leszek. (Bemegy a katona házába)PerIPLecTOMenUS: nem láttam senkit, akit ötletesebben és csodálni méltóbb csellel csaptak

volna be. de, íme jön.SceLedrUS: (kilép a házból) Könyörgök, Periplectomenus, istenre, emberre, botorságomra kérlek

és a térdeidre...PerIPLecTOMenUS: Mért könyörögsz?SceLedrUS: Hogy megbocsásd tudatlan balgaságomat. Most már tudom: meggondolatlan vol­

tam, vak és eszeveszett. Mert bent van Philocomasium.PerIPLecTOMenUS: no, lókötő, hát láttad mind a kettőt?SceLedrUS: Láttam.PerIPLecTOMenUS: Hívd urad.SceLedrUS: Tudom én, hogy a legnagyobb verést jogosan kapom s hogy vendéghölgyed meg­

sértettem jogtalan; igen, de gazdám ágyasának hittem őt, ki mellé a katona őrül állitott. egy

��� S Z ö V E G É r T É S ­ S Z ö V E G A L K O T Á S • 7 . É V F O L y A M

kútból két vízcseppet nem vehetsz ki, mely jobban hasonlít egymásra, mint e két leány. Beval­lom azt is, hogy a belső udvaron belestem.

PerIPLecTOMenUS: Hogyne vallanád, hisz láttam is. És láttad csókolózni bent vendégemet e lánnyal.SceLedrUS: Úgy van. Mért tagadnám? így igaz. de azt hittem, Philocomasiumot látom ott.PerIPLecTOMenUS: egész silány embernek gondoltál tehát, ki tudva tűröm, hogy szomszédunk

ellen a házamban íly nagy vétket kövessenek el?SceLedrUS: Belátom végülis, hogy balga voltam előbb, most már mindent tudok; de semmit ál­

nokul nem tettem.PerIPLecTOMenUS: Sőt illetlenül, hisz úgy helyes, hogy a szolga fékentartsa száját és szemét és

kezeit.SceLedrUS: Ha mától fogva csak egyszer is megmukkanok, bár biztosan tudok is valamit, feszít­

setek meg, átadom magam neked; csak most még megbocsáss.PerIPLecTOMenUS: Legyőzöm lelkemet, ne higyje, hogy gonosz szándékkal tetted ezt és meg­

bocsátok.SceLedrUS: Áldjanak meg az istenek.PerIPLecTOMenUS: de, Herkulesre, ha isten kedvel, nyelvedet tartsd féken ezentúl és amit tudsz,

azt se tudd, amit láttál, ne lásd.SceLedrUS: nagyon helyes tanács, így lesz; de eléggé megkérleltetek?PerIPLecTOMenUS: Mehetsz.SceLedrUS: Parancsolsz mást is?PerIPLecTOMenUS: Hogy ne ismerj ezután. (A színpad sarkába vonul)SceLedrUS: ez rászedett. Be gyorsan megkegyelmezett, mintha nem neheztelne, de a tervét tu­

dom: ha a forumról katonánk megérkezik, lefogat otthon. Hisz ez és Palaestrio együtt árulnak engem, érzem, rég tudom. csapdába rejtett ételükből nem eszem! Meglépek inkább, néhány napra elbujok, míg elsimul a zavar, a harag elcsitul, mert becstelen nép büntetése jár nekem. de dolgom bármint fordul is, most hazamegyek. (Elmegy)

PerIPLecTOMenUS: ez elpályázott. Jól tudom, Polluxra, hogy a döglött disznó sokkal bölcsebb, mint ez, aki hogy amit látott, nem is látta, elhiszi. Szeme, füle és véleménye átszökött a mi ol­dalunkra. Máig minden rendbe van: nagyon jeles játéka volt a lánynak is. A tanácsba térek újra; mert Palaestrio nálunk van éppen, és Sceledrus elszaladt: teljes tanácsot tudunk tehát tartani. Bemegyek, nehogy távollétemben döntsenek. (Bemegy a házába)

4. olvassátokelnémaolvasássalakövetkezőjelenetet,majdválaszoljatok!

a) Kik a szereplők?

b) Mi a témája a jelenetnek?

1 2 . A H e T V e n K e d ő K A T O n A É S A F I G A r O H Á z A S S Á G A ���

c) Mi idézi elő a komikus helyzetet? Ki milyen szerepet játszik?

d) Miért van nagyon is könnyű dolguk a nőknek és Palaestriónak?

e) A katona alakja erősen karikaturisztikus. Melyik mondatainál érzékelitek leginkább a valószerűtlenné nagyított túlzást? Húzzátok alá!

4. FeLVOnÁS 6. JeLeneT

MILPHIdIPPA, AcrOTeLeUTIUM, PYrGOPOLInIceS, PALAeSTrIO

MILPHIdIPPA: (súgva) A katona itt van, asszonyom.AcrOTeLeUTIUM: (súgva) Hol?MILPHIdIPPA: Balra nézz.AcrOTeLeUTIUM: Már látom.MILPHIdIPPA: de szemed sarkából nézd, vigyázz, ne sejtse, hogy figyeljük.AcrOTeLeUTIUM: Látom. Polluxra, itt az idő, legyünk most még gonoszabbak.MILPHIdIPPA: Te kezded el.AcrOTeLeUTIUM: (fennhangon) Kérlek, felelj, találkoztál a hőssel? (súgva) Hangod ne kíméld,

hadd hallja meg.MILPHIdIPPA: (fennhangon) Polluxra, már beszéltem vele, nyugodtan, szivem szerint, ahogy kiván­

tam, úrnőm.PYrGOPOLInIceS: Hallod, hogyan beszél?PALAESTrIO: Igen. Be boldog, hogy veled szólt!AcrOTeLeUTIUM: ó, te boldog leány!PYrGOPOLInIceS: nagyon szeret, úgy látszik.PALAESTrIO: Méltán.AcrOTeLeUTIUM: castorra, míly csodálatos, hogy színe elé kerültél; más csak levelet ír, követet

küld hozzá, mint egy királyhoz.MILPHIdIPPA: Bizony, nehéz is volt elé kerülnöm kérelemmel.PALAeSTrIO: A nőknél míly nagy hírben állsz.PYrGOPOLInIceS: Venus kivánja, tűröm.AcrOTeLeUTIUM: Hálát adok Venusnak és könyörgök, tőle kérem, legyen enyém, akit szeretek,

kiért ekép esengek, legyen kegyes hozzám s a vágyam ne érezze nyűgnek.

��� S Z ö V E G É r T É S ­ S Z ö V E G A L K O T Á S • 7 . É V F O L y A M

MILPHIdIPPA: remélem, így lesz. Bár nagyon sok nő rajong e hősért, de azokat ő lenézi mind, egyedül te vagy kivétel.

AcrOTeLeUTIUM: Kínoz nagyon a félelem, talán fennhordja orrát, szándékát megmásítja tán szeme, ha megtekint majd; előkelő izlése van: lenézi tán a külsőm.

MILPHIdIPPA: Ne félj, így nem viselkedik.PYrGOPOLInIceS: Lám, önmagát lenézi!AcrOTeLeUTIUM: Félek, hogy eltúloztad a szépségemet előtte.MILPHIdIPPA: Volt gondom rá, hogy szebb is légy, mint ahogy ő gyanítja.AcrOTeLeUTIUM: Ha nem kivánna feleségül venni, átölelem majd térdét s könyörgök. És ha még

ezzel se győzhetem meg, megölöm magam: mert jól tudom, hogy nélküle nem lehet élnem.PYrGOPOLInIceS: nem hagyhatom pusztulni e nőt. Odamenjek?PALAeSTrIO: Isten őrizz! Silányabbá teszed magad, ha ennyire könnyen engedsz; hadd jőjjön ő,

keressen ő, epedjen és esengjen. Vigyázz, nehogy még elveszítsd dicső neved, ha így téssz. Mert két halandónak jutott ki e földön csak: tenéked s a lesbosi Phaónnak az, hogy így sze­resse egy asszony.

AcrOTeLeUTIUM: Bemenjek a házba, vagy pedig kihívod, Milphidippám?MILPHIdIPPA: Várjuk meg itt, kijön­e valaki.AcrOTeLeUTIUM: de várni nem tudok már. Bemegyek.MILPHIdIPPA: Az ajtó zárva van.AcrOTeLeUTIUM: Akkor betöröm.MILPHIdIPPA: ó, te őrült!AcrOTeLeUTIUM: Ha volt valaha is szerelmes, ha olyan bölcs, mint amilyen szép, elnézi, bármit

is teszek szerelemből és kegyes lesz.PALAESTrIO: Milyen veszettül ég szegény érted!PYrGOPOLInIceS: de én is érte.PALAeSTrIO: csönd, meg ne hallja!MILPHIdIPPA: Most miért bámulsz? Mért nem kopogsz be?AcrOTeLeUTIUM: Mert nincs a házban.MILPHIdIPPA: Hogy tudod?AcrOTeLeUTIUM: Mivel szagát nem érzem, tudom, felismerné az orrom, ha bent volna.PALAESTrIO: Íme, jósol.PYrGOPOLInIceS: Venustól kapta a jóserőt, amért belém szerelmes.AcrOTeLeUTIUM: Már azt hiszem, közelben áll szerelmem, szaglik, érzem.PYrGOPOLInIceS: Többet lát orrával, mint szemével.PALAeSTrIO: Mert vak a szerelemtől.AcrOTeLeUTIUM: Jaj, támogass.MILPHIdIPPA: Miért?AcrOTeLeUTIUM: Le ne zuhanjak. Mi az?AcrOTeLeUTIUM: nem tudok állni. Lelkem a szememen keresztül kiröppent.MILPHIdIPPA: Ugye, a harcost láttad meg?AcrOTeLeUTIUM: Igen.MILPHIdIPPA: Nem látom. Hol van?AcrOTeLeUTIUM: Látnád, hogyha szeretnéd.MILPHIdIPPA: Polluxra, ha engednéd, ugyanígy szeretném, mint te, én is.

1 2 . A H e T V e n K e d ő K A T O n A É S A F I G A r O H Á z A S S Á G A ���

PALAESTrIO: Amint reád tekint, beléd bolondul minden asszony.PYrGOPOLInIceS: Hisz Venus unokája volnék, vagy mi?! Veled még nem közöltem?AcrOTeLeUTIUM: Kérlek, jó Milphidippa, lépj hozzá.PYrGOPOLInIceS: Hogy tisztel engem!PALAESTrIO: Felénk jön.MILPHIdIPPA: Titeket kereslek.PYrGOPOLInIceS: És mi téged.MILPHIdIPPA: Parancsod szerint kihoztam asszonyom.PYrGOPOLInIceS: Látom.MILPHIdIPPA: Hívd hát magadhoz.PYrGOPOLInIceS: Mert esdekeltél, nem vetem meg úgy, miként a többit.MILPHIdIPPA: Polluxra, megszólalni sem lesz képes, ha eléd áll: ha rádtekint, ez a látvány nyom­

ban elmetszi nyelvét.PYrGOPOLInIceS: Segítenem kell e nő baján.MILPHIdIPPA: Hogy reszket és remeg, mert meglátott téged.PYrGOPOLInIceS: Fegyveres férfiak is remegnek előttem, ne csodáld a nőt. de mondd meg már,

mit óhajt.MILPHIdIPPA: Hogy menj hozzá: örökre csak veled szeretne élni.PYrGOPOLInIceS: Hogy ezt tegyem? Hisz férje van, s a férje rajtakaphat.MILPHIdIPPA: de hisz férjét elűzte már érted.PYrGOPOLInIceS: S ezt hogy tehette?MILPHIdIPPA: Mert hozománya volt ez a ház.PYrGOPOLInIceS: Igen?MILPHIdIPPA: Bizony.PYrGOPOLInIceS: no, menjen haza: én rögtön ott leszek.MILPHIdIPPA: Vigyázz, soká ne várasd, szívét ne kínozd.PYrGOPOLInIceS: nem teszem: csak menjetek.MILPHIdIPPA: Megyünk már. – (A két lány bemegy Periplectomenus házába. Megjelenik Pleusicles

hajósruhában)PYrGOPOLInIceS: de mit látok?PALAESTrIO: Mit látsz?PYrGOPOLInIceS: Valaki jön erre, nem tudom ki, hajósruhában.PALAESTrIO: Hozzánk jön ez, téged keres bizonyára. Ez a hajós.PYrGOPOLInIceS: Úgy látszik, a lányért jött már.PALAESTrIO: Azt hiszem én is.

5. ebbenadarabbanmajdnemmindenkimásnakakarlátszani,mintamivalójában.

a) Sorold fel, hogy kik milyen szerepeket játszanak!

Ki? Látszólag Valójában

Pyrgopolinices

��� S Z ö V E G É r T É S ­ S Z ö V E G A L K O T Á S • 7 . É V F O L y A M

b) csoportosítsátok a szereplőket aszerint is, hogy ki az, akinél az, hogy másnak akar látszani, a cselszövés, a tudatos megtévesztés része, s ki az, akinél ez jellemhiba következménye!

c) Vitassátok meg, hogy a hetvenkedő katona szándékosan akarja-e megtéveszteni környezetét, vagy olyan buta, hogy el is hiszi magáról ezeket a képtelen túlzásokat! Melyiket érzitek na­gyobb hibának, a mások becsapását vagy az öncsalást, önismeret hiányát?

d) Ha nem tudtatok megegyezni valamelyik kérdésben, akkor beszéljétek meg az osztály előtt is.

6. Akövetkezőszövegmondatai/bekezdései,összekeveredtek.állítsátokhelyreagon-dolatsort!

1 2 3 4 5 6 7 8

c

– Keretezzétek be azokat a szavakat, nyelvi elemeket, amelyek segítettek a sorrend megállapításá­ban!

– Egyetértesz a szöveg állításaival?

C) Vajon magára ismer-e az olvasó Pyrgopolinices szélsőségesen eltorzult személyiségében, valószerűtlenül felnagyított hibájában? nem túlságosan nevetséges-e a katona ahhoz, hogy hibájából okuljunk? nincs-e eltúlozva a figurája, hogy hasonló gyengeségeinket észre vétesse, és ezáltal kiküszöbölni segítse? Megvan-e a komédia elrettentő, „betegségmegelőző” jellege?

A) Ha őszinték vagyunk magunkhoz, bevallhatjuk, hogy mindannyiunknak jólesik a hízelgés, jóle­sik szépítő tükörbe nézni. Az élősködő ezt a tulajdonságunkat használja ki.

D) A darab és a mai olvasó

1 2 . A H e T V e n K e d ő K A T O n A É S A F I G A r O H Á z A S S Á G A ���

G) Annyi bizonyos, hogy a komédiák mögött ma is érvényes lélektani tanulságok húzódnak. Gon­doljatok csak Pyrgopolinices és Artotrogus drámaindító kettősére!

f) Ezek a kérdések akkor merülnek fel, ha elfogadjuk Arisztotelész és Molière közös gondolatát, hogy a hibák kinevetése elősegíti kijavításukat. Biztos választ aligha adhatunk, de ettől még ér­demes a kérdésen elgondolkodni.

e) nem olyan kiélezett formában, mint e jelenet szereplői között, de sok kapcsolatban jelen van ez az „én dicsérlek, te pedig jóltartasz” csereüzlet. Érdemes elgondolkozni azon, hogy a hiá_nyos, hibás önismeret kialakításához és fenntartásához többnyire külső segítség is kell.

B) ez teszi lehetővé, hogy képzelgéseinket, vágyainkat valóságnak higgyük. Persze hozzá kell tenni, hogy gyerekeknél, kamaszoknál az önmagukról való álmodozás, kép­zelgés természetes és gyakran a majdani valóságot előkészítő jelenség.

H) csakhogy Pyrgo nem gyerek már, csak gyerekes, s ezért – hisz nem az, ami – nevetséges.

7. Írdkiafentiszövegbőlazt(azokat)amondatokat,amiketfontosnaktartasz,és4­5mondatbanírdmeg,hogymiért!

A cselvígjáték – vígjátéki konvenciók, szerepkörök

8. Villámkérdések:

– Mi a hasonlóság Palaestrio és Valér között?– Miben hasonlít a hetvenkedő katona és Harpagon?– Mi a hasonlóság jakab és Sceledrus között?– Ki a Philocomasiumhoz hasonló helyzetű szereplő A fösvényben?

9. olvasd el figyelmesen az alábbi szöveget,majd válaszolj a szöveg után találhatókérdésekre!hakészvagyatáblázatkitöltésévelis,hasonlítsdösszeaválaszaidatapárodéval!havitáskérdésetekmarad,beszéljétekmegazosztályelőtt!

��0 S Z ö V E G É r T É S ­ S Z ö V E G A L K O T Á S • 7 . É V F O L y A M

Szereplők és szerepkörök

A komédia konvenciói

Minden irodalmi műfajnak megvannak a maga szabályai, hagyományai – idegen szóval: kon-venciói. Az új művet a szerző élettapasztalatai, valóságlátása mellett ezek az elődök által hagyo-mányozott konvenciók határozzák meg. Senki sem szólhat úgy, mintha előtte még nem szóltak volna. Még a nagy újítók, a „teljes eredetiségre” törekvők is valamilyen konvencióhoz képest, valamilyen hagyományhoz viszonyítva újítanak. Ahogy beszélni is egy olyan nyelven tanulunk meg, amely már előttünk is létezett, az írók is készen talált formák, szokások világában fo­galmazhatják meg képüket a világról.

Mindez különösen jól látható a komédiák esetében. Itt a műfaj szigorú konvenciói nem csupán a jó véget „írják elő” (legtöbbször házasság, de legalábbis a szerelmesek egymásra találása, a „rosszak” fölsülése), hanem a szereplőtípusokat és ezek egymáshoz való viszonyát is. Plautusnak jelentős szerepe volt ezeknek a vígjátéki konvencióknak a kialakításában. Ugyan­akkor tudjuk – és A hetvenkedő katona görög nevei és helyszíne is ezt bizonyítják –, hogy ő maga is mások, görög komédiaírók (pl. Menandrosz) nyomdokain járt. A hencegő és basás­kodó katona, az egymástól elválasztott s mások segítségére szoruló szerelmesek, a furfangos és az ügyefogyott-bugyuta szolga mind-mind visszatérő alakjai lettek az évszázadok komédi­airodalmának.

Szerepkörök

drámákkal kapcsolatban szokás szerepkörökről beszélni. Színészeket is gyakran azonosítanak egy-egy ilyen szerepkörrel, például a hősszerelmesével vagy a bajkeverőével vagy a csetlő-bot­ló kisemberével. A szerepkör egy figurának a darab cselekményében betöltött helyét, funkcióját jelöli. A szerepkör tehát megadott cselekedetekkel és kapcsolatokkal jár együtt. A komédiák­ban gyakran találkozunk olyan szerelmesekkel, akiket akadályok választanak el egymástól. A fő akadály legtöbbször egy idősebb, általában pénzzel és/vagy hatalommal rendelkező férfiú. E férfi lehet az egyik szerelmes apja is.

Gyakori szereplője a komédiáknak a cselszövő is. Ez utóbbi lehet a szerelmesek szövetsé­gese is, de ellenségeiket is segítheti. A szerepköröket különböző foglalkozások képviselői is betölthetik, így például a szerelmesek útjában álló tekintélyes férfi hol kereskedő, hol orvos (vagy más tanult ember), esetleg hadfi. A cselszövő, az események mozgatója legtöbbször az egyik szolga. A szereplők azonban szerepkörük mellett egyéni tulajdonságokkal, összetéveszt­hetetlen élettörténettel is rendelkezhetnek.

commedia dell’arte

Molière művészetének – az ókori klasszikusok mellett – egyik fő forrása az olasz vásári szín­játszás, a commedia dell’arte. Szereplőtípusainak és történetvázainak jó része innen szárma-zott. A színjátszásnak e formáját elsősorban a rögtönzés jellemezte. E rögtönzést azonban ép­pen a kötött szereplőtípusok és szerepkörök tették lehetővé. A színészek a cselekményváz előre rögzített fordulatait „színezték ki” az előadás során.

1 2 . A H e T V e n K e d ő K A T O n A É S A F I G A r O H Á z A S S Á G A ���

A commedia dell’arte az állandó típusokat részben épp Plautustól, illetve követőitől vette át. E szereptípusok közül Pantalone, a gazdag, zsugori, öreg kereskedő volt Molière Harpagonjának előképe. A Capitano Plautus hetvenkedő katonájának leszármazottja. A capitanóhoz és a Pan­talonéhoz részben hasonló szerepkört tölt be a Dottore, a tanult ember (jogász vagy orvos). Tö­bbnyire ő is az ifjú szerelmesek ellenfeleként lép föl. ez a tudálékos figura is gyakori szereplője Molière komédiáinak, de Beaumarchais (ejtsd: bomársé) vígjátékában, a Figaro házasságában szintén találkozunk majd vele.

A commedia dell’arte fő mozgatói a szolgák, a zannik voltak. Artotrogus, Palaestrio és Sceled­rus örökösei, rokonai. Palaestrio és Valér megfelelőjét, a furfangos szolgát a vásári komédiában Brighellának (ejtsd: brigella) hívják. A kicsit bugyuta, a helyzeteket nem igazán értő típusnak, Sceledrus és Jakab megfelelőjének a neve pedig Arlecchino (ejtsd: árlekkíno). A szolgáknak természetesen megvoltak a női megfelelőik is.

Fontos szereplők még a szerelmesek (Amorosi), akik cléante-hoz vagy elizhez hasonlóan többnyire elég tehetetlenek és naivak.

A komédia szabályainak, konvenciórendszerének kialakításában és átörökítésében döntő szerepe volt a commedia dell’arténak. cselekményfordulataiból, szereplőtípusaiból nem csupán Molière és követői, hanem a Tévedések vígjátékát, sőt a Romeo és Júliát író Shakespeare is sokat merített.

a) Mit jelent a konvenció szó?

b) Mit ír elő a vígjátéki konvenció a történet végkifejletéről?

c) Milyen vígjátéki figurákat teremtett (írt újra) Plautus A hetvenkedő katonában?

d) Mit jelent a szerepkör kifejezés?

e) Milyen jellemzői vannak a commedia dell’arténak, a középkori olasz színjátszásnak?

f) A komédiának milyen kötött szerepkörei és szereplőtípusai vannak? !

��� S Z ö V E G É r T É S ­ S Z ö V E G A L K O T Á S • 7 . É V F O L y A M

Szerepkörök, szereplőtípusok

JellemzőiA hetvenkedő

katonacommedia

dell’arteA fösvény

10. Írjatoksadjatokelőegyrövidjelenetetavígjátékikonvenciókfigyelembevételével!Adrámaialaphelyzetakövetkező:

Villamoson utazik egy szerelmespár. Jön az ellenőr. A lánynak van jegye, a fiúnak nincs. Az ellenőr le akarja szállítani a fiút. A villamos utasai beavatkoznak (segíteni, akadályozni akarnak).

11.Milyenvígjátéktípusokraillenekameghatározások?hovaillikA hetvenkedő kato-na,A fösvény,aTévedések vígjátéka,aFigaro házassága (haismeritek),esetlegmásismert vígjáték?

1 2 . A H e T V e n K e d ő K A T O n A É S A F I G A r O H Á z A S S Á G A ���

Komédiatípus Jellemzői Művek egy példa a műből

félreértés, tévedés

komikus figura a közép­pontban

cselszövés, intrika

A cselvígjáték

cselvígjátéknak nevezzük az olyan komédiákat, amelyeknek cselekménye valamelyik szereplő cselszövése, intrikái nyomán bontakozik ki. Az ilyen darabokban a cselszövő valamilyen adott cél elérése érdekében terveket sző, s mások megtévesztésével, eszközként való felhaszná­lásával törekszik a terv megvalósítására. A cselszövés cselekménymozzanata A hetvenkedő katonában és a Figaro házasságában meghatározó eszközként, A fösvényben alárendelt cselek­ményelemként van jelen.

Beaumarchais (ejtsd: bómársé): Figaro házassága

Ez a darab igazi cselvígjáték. A történet Almaviva gróf házában játszódik. Figaro, a gróf titkára, egykor feleségének elszöktetésében segítője, az esküvőjére készül Suzanne-nal, a grófné szoba­lányával. Ám sokan szeretnék megakadályozni ezt a házasságot. de olyan is akad – a gróf –, aki sürgeti a házasságot, mert így akarja megszerezni a csinos szobalányt. A gróf ráunt már a felesé­gére, ugyanakkor roppant féltékeny is rá, s mivel a felesége körül mindig sündörög – vagy éppen úgy tesz – valaki, minduntalan le akarja leplezni vetélytársát. Ugyanezt szeretné tenni Figaro is, ezért hatalmas cselszövésbe fog a gróf ellen. A mellékszereplők is mind szerelmesek, házasodni szeretnének vagy kényszerülnek, s céljaik eléréséhez nekik is mindenféle cselekre, intrikákra van szükségük. névtelen és más nevében írt levelek, álruhák, bujkálások, leskelődések, rágalmazások, bírósági tárgyalás, és persze titkok és nagy leleplezések sorából áll a darab. A fiatal, csinos, eszes Figaróval például az öregedő Marcellina asszonyság akarja elvetetni magát, de az utolsó pillanatban kiderül, hogy Figaro az asszony törvénytelen fia.

A legnagyobb cselszövő Figaro, aki azonban a sok cselszövés közepette maga is egy kisebb csel áldozata egy időre.

így fogalmazza meg az expozíció után helyzetét és teendőit:

FIGArO: Vigyázzunk, színleljünk, ahogy ők, hadd sétáljanak egymás csapdáiba. Légy résen Figaro uram a mai napon! Mindenek előtt siettesd a kis háziünneped óráját, így biztosabb az esküvőd; rázd le Marcellinát, aki teljesen beléd van habarodva; vágd zsebre a pénzt és az ajándékokat; a gróf úr kisded szenvedélyeinek szabj új irányt: lásd el Basilio baját alaposan és...

��� S Z ö V E G É r T É S ­ S Z ö V E G A L K O T Á S • 7 . É V F O L y A M

12.A következő jelenetből azt tudhatjukmeg, hogyan szab figaro „a gróf úr kisded szenvedélyeinek új irányt”.olvassátokelmegszakításokkalajelenetet,ésválaszol-jatok közben a kérdésekre!

2. FELVONÁS 2. jELENET

Figaro, Suzanne, a grófnő, ülveSUZANNE: Kedvesem! Végre itt vagy! A kegyelmes asszony már olyan türelmetlen!...FIGArO: És te, kicsi Suzanne-om? – de a kegyelmes asszony se izgassa magát. Mert miről is van

szó? egy kis semmiségről. A gróf úrnak megtetszett a mi szép, fiatal jegyesünk, és megkívánja, szeretne lefeküdni vele – hát ez csak természetes.

SUZANNE: Természetes?FIGArO: Ezért aztán kinevez engem gyorsfutárrá, az én kis Suzanne­omat meg követségi titkos

tanácsossá. Nagyon jól ki van ez találva.SUZANNE: Fejezd már be.FIGArO: de mivel Suzanne nem fogadja el a kinevezési okmányt, ő Marcellina elképzeléseit támo­

gatja, ez magától értetődik. Bosszút az ember úgy szokott állni, hogy annak tesz keresztbe, aki neki tett keresztbe. Értem? Más is így, mi is így. Kérem szépen, ennyi volna.

a) Milyen cselt eszelt ki a gróf, hogy könnyedén megszerezhesse magának Suzanne­t?

b) Miért mond le a gróf erről a cselről? Mi a második terve?

GróFnő: Hogy képes ilyen nyeglén beszélni olyasmiről, amin mindannyiunk boldogsága áll vagy bukik?

FIGArO: Nyeglén, kegyelmes asszonyom?SUZANNE: Ahelyett, hogy átéreznéd bajunkat...FIGArO: Nem elég, hogy foglalkozom vele? Vegyük át a gróf úr szisztémáját. Mi majd úgy vesszük

el a kedvét attól, ami a miénk, ha amiatt izgul majd, ami az övé.GróFnő: Szép, szép, de hogyan?FIGArO: Már meg is történt, asszonyom: rossz hírét költöttem önnek.GróFnő: nekem? Megkergült?FIGArO: A cél az, hogy ő kergüljön meg.

1 2 . A H e T V e n K e d ő K A T O n A É S A F I G A r O H Á z A S S Á G A ���

c) Mi az a tulajdonsága a grófnak, amin Figaro csele alapszik?

d) Szerinted milyen pletykát terjeszt Figaro a grófnőről?

GróFnő: Hát nem tudja, milyen féltékeny?FIGArO: Annál jobb: az ilyeneket úgy csavarhatjuk az ujjunk köré, ha felkorbácsoljuk a vérüket;

a nők nagymesterek ebben! És mikor már teljesen ki vannak borulva, elég egy aprócska hadi-csel, és az orruknál fogva oda visszük őket, ahova akarjuk, el egészen a Guadalquivir partjára. Basilio most kapott egy levelet, amiből az fog a kegyelmes úr tudomására jutni, hogy ma este, a bál alatt, egy gáláns lovag teszi önnél tiszteletét.

GróFnő: így játszik az igazsággal egy tisztességes nő rovására?FIGArO: Kevesen vannak, asszonyom, akikkel ezt meg mertem volna tenni, félek ugyanis, hogy

igazat hazudnék.GróFnő: Most legyek hálás?

e) Miért vethet be Figaro a gróf ellen ilyen alapjában véve tisztességtelen eszközt?

f) Értelmezd Figaro utolsó mondatát!

FIGArO: de mondja meg őszintén, hát nem kedves időbeosztást csináltam neki? egész nap a saját felesége mellett áll majd lesben, pedig legszívesebben az enyémmel cicázna. Már nem tudja, hova fusson: lovagoljon emerre? Leselkedjen amarra? Annyira összezavarodott – tessék csak megfigyelni – hogy kint rohangál a mezőn és egy szegény tapsifülest hajszol halálra, aki pedig igazán nem tehet semmiről. elérkezik az esküvőm órája, nem találhat újabb kifogást; és a ke­gyelmes asszony miatt megakadályozni se merné.

SUzAnne: ő nem, de majd Marcellina, ez a széplélek, az majd meg meri tenni, ne félj.FIGArO: Brr. Ez engem is eléggé nyugtalanít, nem vitás. Te csak üzend meg a kegyelmes úrnak,

hogy szürkületkor ott leszel a kertben.SUZANNE: Komolyan mondod?FIGArO: de még milyen komolyan! Aki nem vág semmibe, az nem is jut semmire és nem is jó

semmire. Ez a jeligém.SUZANNE: de szép!

��� S Z ö V E G É r T É S ­ S Z ö V E G A L K O T Á S • 7 . É V F O L y A M

g) Mire jó Figaro újabb ötlete?

GróFnő: Mint az ötlete: maga tényleg hagyná Suzanne-t odamenni?FIGArO: Azt már nem. Majd ráadjuk Suzanne ruháját valaki másra: ha rajtacsípjük, kimászhat

belőle a gróf?SUZANNE: de kire?FIGArO: chérubinra.GróFnő: Hisz elutazott.FIGArO: Nem hinném. Szabad kezet kapok?SUZANNE: Hát, ha egy kis intrikáról van szó, azt rá lehet bízni nyugodtan.FIGArO: Kettőt, hármat, négyet is egyszerre; jól összekuszálni a szálakat, hadd legyen minél na­

gyobb a gubanc. Én udvaroncnak születtem.SUZANNE: Pedig azt mondják, hogy az nagyon nehéz mesterség.FIGArO: Vedd el, tedd el, csikard ki, – ebben áll a nagy titok.GróFnő: Olyan magabiztos, hogy a végén még nekem is kedvet csinál hozzá.FIGArO: Épp ez a célom.SUZANNE: Hogy szól a terv?FIGArO: Míg a kegyelmes úr nincs idehaza, elküldöm hozzátok chérubint: fésüljétek meg, öltöz­

tessétek fel, én majd eldugom valahová, kiokosítom; és aztán kezdődhet a tánc, kegyelmes uram! (el)

��.

a) chérubin, a lányos arcú, fiatal apród minden nőbe beleszeret, mindenkinek teszi a szépet. A gróf később azt hiszi, ő „a gáláns lovag”. Miért különösen kegyetlen Figarónak ez a terve?

b) Figaro életelvei közül néhányat megfogalmaz ebben a jelenetben. Húzd alá ezeket! Van egy pillanat az örök optimista életében, amikor majdnem összeomlik. őt is ugyanaz a tulajdonság teríti le, mint a grófot: a féltékenység. Olvasd el Figaro hosszú monológját, amelyben az élettör­ténetét meséli el az 5. felvonás 3. jelenetében! Melyik életelvet, „jeligét” követte kalandos élete során?

1 2 . A H e T V e n K e d ő K A T O n A É S A F I G A r O H Á z A S S Á G A ���

5. FELVONÁS 3. jELENET

FIgARo, EgyEdül

FIGArO: (járkál a sötétben, rettentő komoran mondja) Asszony, asszony, asszony! esendő, csalfa lény!... Minden teremtett állat az ösztönére hallgat: ti arra, hogy csalni kell? Hiába unszoltam a grófnő előtt, hallani sem akart róla; ezzel szemben az esküvő kellős közepén, pont mikor hűséget esküdött... Az meg nevetett, míg olvasta a levelet, az az álnok. Úgy álltam ott, mint egy hülye... Nem, tisztelt gróf úr, nem kapja meg... nem lesz a magáé! Nagyúr az lehet, de nagy szellem soha! Legyen csak büszke a vagyonára, a rangjára, a kitüntetéseire, a hivatalára! de mondja, mit tett ön azért, hogy ilyen magasra jutott? Vette magának a fáradságot, volt szíves megszületni. Pedig milyen középszerű! nekem meg, a fene vigye el! több észre és körültekintésre volt szükségem ahhoz, hogy kiemelkedjem a szürke tömegből, hogy egyáltalán életben maradjak, mint amennyivel száz évig is elkormányozzák Spanyolországot; és most maga akar velem kikezdeni? jönnek... Ez Suzanne... nem, senki... Pokolsötét az éj! Még félig se vagyok férj, de máris beleestem a legostobább férjszerepbe! (leül egy padra) Van­e abszurdabb sors, mint az enyém? Azt se tudom, ki szült, banditák elrabolnak, annak nevelnek engem is, de megundorodom az egésztől, valami tisztességes foglalkozásra vágyom – de mindenhol ajtót mutatnak! Kémiai tanulmányokba vetem magam, tanulok hozzá gyógyszertant, sebészetet, de még egy nagy úr protekciója is alig volt elég ahhoz, hogy pályámat elkezdhessem, – mint lódoktor. – Mivel nem akarom tovább szomorítani a beteg állatok életét, és hogy kipróbáljam a legellentétesebb foglalkozást, bevetem magam a színház világába: úgy kellett, mint malomkő a nyakamba! összecsapok egy komédiát a háremerkölcsökről; spanyol íróként, gondolom, nyugodtan gúnyt űzhetek Mohamed prófétából: erre jön egy követ... azt se tudom, honnan, feljelent, hogy költészetem sérti a Magas Portát, Perzsiát, az Ind félsziget jelentős részét, egész Egyiptomot, Barca, Tripoli, Tunisz, Algír és Marokkó királyságát: és tessék, kis komédiámat máglyára vetik, hogy a mohamedán hercegek kedvébe járjanak, akik nyilván olvasni se tud­nak, és egyetlen vágyuk, hogy korbáccsal kékre püföljék a hátunkat és közben azt üvöltsék: „keresztény kutyák!” – Ha megalázni nem is lehet a szellemet, meghurcolni azt igen. – Orcám beesik, tartozom a háziúrnak: már látom jönni a rémséges végrehajtót, a parókájába tűzött tollal, beleremegek, és túl is teszem magam az egészen. Akkoriban vita folyt, a gazdagság természetéről, de mivel elmélkedni olyan dolgokról is lehet, amik nincsenek az ember birtoká­ban, bár egy fillérem sem volt, írok egy dolgozatot a pénz értékéről és a tiszta bevételről, mire látom, hogy a kocsi előtt, amiben visznek, leeresztik egy nagy erőd felvonóhidját, ahová belépve felhagytam minden reménnyel, és lemondhattam a szabadságról. (...)Elegük lett abból, hogy egy ilyen ingyenkosztost tovább tartsanak, és egy szép napon kitettek az utcára; és mivel ebédelni akkor is kell, ha az ember éppen nincs börtönben, megint ki­hegyezem a tollamat, mindenhol érdeklődöm, mi újság; mondják, hogy pénzügyi visszavo­nultságom idején Madridban új rendszert léptettek életbe, bevezették a szabadkereskedelmet és ez a sajtótermékekre is vonatkozik, azzal a kikötéssel, hogy írásaimban nem említem sem a hatóságokat, sem a vallást, sem a politikát, sem az erkölcsöket, sem hivatali személyeket, sem a hiteltestületeket, sem az operát, sem egyéb látványosságokat, sem senkit, akinek bármilyen véleménye van, egyébként mindent szabadon kinyomtathatok, mindössze két­három cenzor felügyelete alatt. Élni kívánván az édes szabadsággal, kis időszaki kiadvány megjelentetését

��� S Z ö V E G É r T É S ­ S Z ö V E G A L K O T Á S • 7 . É V F O L y A M

hirdetem meg, úgy vélem senki vizeit nem zavarom, ha újságomat Limlomnak nevezem el. Huhh! ezer zugfirkász támad rám; betiltanak; ott állok megint munka nélkül! (…)Már azon vagyok, hogy búcsút intek ennek a szép világnak, le a víz fenekére, amikor egy jóságos istenség eszembe idézi első foglakozásomat, fogom újra a felszerelést, a fenőszíjat, a reményeket a gőzfejűekre hagyom, szégyenemet az út közepén, mert az csak kolonc a gya­logosnak, városról városra járva borotválok, és végre gondtalanul megélek. Nagyúr utazik át Sevillán, felismer, én megházasítom, és cserébe, mert fáradozásaim révén jutott a feleségéhez, most hozzá akar jutni az enyémhez! Megintcsak intrika és újabb viszontagságok! A szakadék szélén állok, és abban a szent pillanatban, amikor feleségül venném a saját anyámat, szép sorban előkerülnek a szüleim. (felkel és egyre jobban belemelegszik) Fellángol a vita. Ki volt az? ő volt? Én voltam? Te voltál? Hát akkor kicsoda? (visszazöttyen a padra) Milyen bizarr ez az egész! Hogy kerültem én ebbe? Mért ez történt velem, és mért nem valami más? Ki mérte mindezt szegény fejemre? Mivel nem szabadon választottam utamat, nem tudom, hogyan té­rhetnék le róla; virággal hintettem tele, amennyi csak jókedvemből tellett, de a jókedv, amiről most beszélek, az enyém­e? Enyém­e bármi? Enyém­e ez az én, ami úgy foglalkoztat? (…)Kiábrándultam!... Kiábrándultam!... Suzanne, Suzanne, Suzanne! kegyetlenül meggyötörsz!... Lépteket hallok... Jönnek. Itt a mindent eldöntő pillanat! (visszahúzódik a jobboldali első színfal mögé)

��.

a) Vajon miért csak a történet vége felé, az 5. felvonásban ismerkedünk meg a nagy cselszövő múltjával, élethelyzetével, gondolataival?

b) Írd ki a monológból az életrajzi adatokat!

c) Figaro utal arra, hogy az ő élete más, mint a grófé. Milyen társadalmi osztályok képviselői ők? Milyen nagy különbségekre mutat rá a monológ? Mit tekint a szöveg szerint Figaro értéknek, és mit nem?

1 2 . A H e T V e n K e d ő K A T O n A É S A F I G A r O H Á z A S S Á G A ���

��.

A)

a) jellemezd a drámai alaphelyzetet!

Mi Figaro célja?

Mi Almaviva gróf célja?

b) Milyen lépésekkel igyekszik megoldani a kialakult konfliktust Figaro és Almaviva?

Figaro lépései Almaviva lépései

B)

Milyen lépésekkel igyekszik megoldani a kialakult konfliktust Figaro és Almaviva?

Figaro lépései Almaviva lépései

��0 S Z ö V E G É r T É S ­ S Z ö V E G A L K O T Á S • 7 . É V F O L y A M

16.Nézzétekátújraa9.f)feladatot!

a) Milyen szereplőtípus jellemzőit találjátok meg a Figaro házassága szereplőiben?

b) Miben tér el ez a vígjáték A fösvénytől és A Hetvenkedő katonától?

c) Vessétek össze a megfigyeléseiteket a következő magyarázó szöveggel! Húzzátok alá a fontos, új információkat

Itt korábban elképzelhetetlen kombinációi jönnek létre a hagyományos szerepköröknek és szereplőtípusoknak. A legnagyobb újdonság az, hogy Figaro alakjában egyesül a hősszerelmes és a furfangos szolga szerepköre, és ugyanez történik jövendőbelije, Suzanne esetében is. Vagy­is itt a szolga ura vetélytársává, sőt győztes vetélytársává lesz. ez adhatott alkalmat napóleon, illetve XVI. Lajos megjegyzéseire, s amiért ezt a kedves szerelmi történetet szinte a forradalom előhangjának tekinthetjük. A vígjátéki konvenciók átalakítása itt tehát komoly történelmi-vi-lágnézeti változások jele és következménye. E változásról Figaro öntudatosan be is számol idézett monológjában. Egy újféle polgári értékrend nevében kívánja a születési kiváltságok eltörlését, hitet tesz az egyenlőség mellett, harcol mindenféle előítélet ellen, és fontosabbnak tartja az egyén eszét, mint társadalmi helyzetét.

Újdonság az is, hogy a cselszövések sorozatában a cselszövők egyike-másika olykor maga is cselszövés áldozatává válik

A már említett konvenciók mellett még egyről essék szót, melyet azonban Beaumarchais is szigorúan megtart. A bonyolult cselekmény ellenére a dráma megfelel az úgynevezett hármas egység szabályának: egyetlen helyszínen, egyetlen nap alatt és lényegében egyetlen szálon, egy esemény köré szövődve játszódik a történet. csakúgy, mint Plautus vagy Molière komédiája.

Plautus komédiája ókori klasszikus, Molière és Beaumarchais vígjátéka pedig klasszicista komédia. A klasszicizmus nevezetű stílusirányzat – amiről majd irodalomtörténeti tanulmányai­tok során többet is megtudhattok – egyik jellemző vonása a régi görög és római alkotások, az antikvitás műveinek utánzása, az akkori szabályok követése. A klasszicista dráma az antik klasszikusokat elsősorban a „hármas egység” betartásában követi. A görög Arisztotelész írt először a helyszín, az idő és a cselekmény egységéről. de az ő korában még a görög színház adottságai miatt alakult úgy, hogy a történet egy helyen (palotában, városban), körülbelül egy nap alatt és egy szálon futott le. ezt a tényt tette merev és kötelező szabállyá a klasszicista utókor, Molière és Beaumarchais kora.

Követi Beaumarchais abban is elődeit és kortársait, hogy nagy szerepet kap a véletlen a

A Figaro házassága csak öt évvel előzte meg a Bastille 1789-es lerombolását, a nagy francia forradalom kitörését. A király állítólag azt mondta róla, „ha ezt a darabot bemutatják, akkor le kell rombolni a Bastille­t”. Napóleon pedig visszaemlékezéseiben azt írta, hogy a forrada­lom valójában nem a Bastille lerombolásával, hanem a Figaro bemutatásával kezdődött.

1 2 . A H e T V e n K e d ő K A T O n A É S A F I G A r O H Á z A S S Á G A ���

megoldásban. Molière drámájában egy apa váratlan felbukkanása, a Figaro házasságában két szülő váratlan megjelenése fordít az eseményeken. A véletlennek azonban nem csak vígjáték­ban lehet sorsfordító szerepe: Shakespeare jövőre megismerendő drámája, a Romeo és Júlia című tragédia végkifejlete is véletlenek sorozatán múlik.

17.kilépőkártya

– Tanulható a nevetés, a humorra való fogékonyság?

– Érdemes tudni, hogy mikor, min nevetünk?

– Melyik olvasott műről érzed, hogy sokat tanultál belőle? Mire tanított?

Melyiket találod a legkomikusabbnak? Készíts toplistát a Nevető irodalom fejezetben megismert művekről! Melyik mű miért került be a kedvenceid közé?

Toplista Miért került az élre?

1.

2.

3.

4.

5.

–

– Melyiket nem tekinted egyáltalán komikusnak? Miért?