Upload
others
View
6
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
A 2018-as költségvetés mozgástere és kényszerpályái
Magyar Közgazdasági Társaság Gazdaságpolitikai és Gazdaságelméleti Szakosztály
2017. november 23.| Romhányi Balázs
Kérdések a kérdésről
• Miről beszélünk, ha van 2018-ra elfogadott költségvetési törvény?
• Csak nem választási osztogatásra számítunk?• 2018 csak a 2018-2021 időszak első éve. Miért nem
a középtáv érdekel?• Hol van az erről szóló friss kormányzati anyag?
Már a (jogos) kérdésfeltevés is mutatja
• A költségvetési politika kiszámíthatatlanságát– A tavaszi elfogadás csak a vita felszámolására jó
• A választási költségvetési ciklusok dominanciáját– Az éretlen demokráciák jellemzője
• A középtávú szemlélet hiányát– Fogalmunk sincs, hogy a béremelkedések mekkora része
konjunkturális, de ráépítünk egy tartós járulékcsökkentést
• A költségvetési szabályok alapvető hibáját– Nem akadályozzák meg a váratlan bevételek elköltését
• Az átláthatóság hiányát– Nem készül nyilvános féléves költségvetési jelentés
Egy kontra-ciklikus költségvetési politika lehetséges módszerei
• Strukturális egyenleg kontrolja (pl. EU)• Külső és belső tételek szeparálása + PAYGO (pl.
USA)• 7 éves (-3 - +3) mozgóátlag (pl. Svédország)• Sodródás (pl. Magyarország)
– A konvergencia programok az EU miatt készülnek– De durván inkonzisztens a terv, nem komolyan vehető– A „mindennapi” költségvetési döntésekben nem is
szempont a középtáv
Hozzájárulások a potenciális növekedéshez
• A tőke és a munka hozzájárulása nem konzisztens a munkaerőkínálatával és a beruházásokkal, amit maga az anyag feltételez
• A TFP 2017-2021 közti 8,8%-os növekedése tavaly még csak 2,8% volt
Mozgástér – mire?
• Rövid távú élénkítésre• Jogi szempontból van, de • gazdasági szempontból (a kapacitás-szűke miatt) nem éri meg
• Fenntarthatóság javítására• Van, de ahhoz nem elég egy aláírás, tehát nem valószínű
• A költségvetés minőségének javítására• (Def.: az adórendszer, a kiadások szerkezete, a költségvetési
intézményrendszer hatása a hosszú távú növekedésre)• Van bőven mozgástér, de nem errefelé halad a rendszer
Kényszerpályák: amelyek hathatnak a 2018-as költségvetésre
• Hiánycél-fetisizmus• Állami béremelések a piaci bérek fűtése miatt• EU-források akadozása• Politikai elköteleződések
– Paks2– Dráguló beruházások (pl. „Modern Városok”)– Sport célú tao– Stb.
Kényszerpályák:amelyeket a 2018-as költségvetés (is) okoz
• Magas adósságrátával várjuk az emelkedőkamatkörnyezetet
• Politikai elköteleződések és preferenciák– Lineáris szja miatt magas adóék az alacsony
jövedelműeknél– Torz családtámogatás miatt leszakadó gyerekek– Romló oktatás, egészségügy, esélyegyenlőség
• Alkalmatlan költségvetési intézményrendszer
Kényszerpályák:amelyeket a 2018-as költségvetés (is) okoz
• „Az ország legnagyobb fejlesztési programjáról van szó, névlegesen mintegy 3388 milliárd forintról beszélünk. Ma már tudjuk, hogy az egész program többe fog kerülni, mert az építőipari árak mintegy harminc százalékkal emelkedtek, s ennek a folyamatnak nem tudjuk, hogy hol a vége.”
Kósa Lajos, 2017.11.03
Kérdések
• Lehet-e túlfűtött a gazdaság, ha alacsony az infláció?
• Ha nullás lenne a költségvetés, akkor még ennyi se jutna oktatásra, egészségügyre, stb.?
• Van-e helye Magyarországon a szabály-alapúgazdaság-politikának?
Köszönöm!
A növekedés tényezői
A munkaerő
Potenciális kibocsátás, output gap, ciklikus kiigazítás
A termelési tényezők alakulása