RENDEZETT TANÁCSÚ

DOBSINA BÁNYAVÁROS

KÖZSÉGI ISKOLÁJÁNAK

É R T K S Íí T Ő J E

AZ

1883/4. TANÉVRŐL.

KÖZLI

KLEIN SAMU,

ROZSNYÓ.

KOVÁCS MIHÁLY KÖNYVNYOMDÁJA.

1884.

TTARTALOM.

1. Adatok Dobsina tanügyének fejlődéséhez.2, Az iskolnszék tisztviselői és tagjai.3. Tantestület.4. A községi iskolában előadott tantárgyak.

A) Hétköznapi iskolában.B) Vasárnapi ismétlő iskola leányok.iC) Az ipar-iskola.

5. A községi bánya-iskola.6. A kőcsiszoló tanműhely.7. A közs. iskola óraterve.8. A tanulók létszámának statisztikai kimutatása

A) A hétköznapi iskolában.B) A vasárnapi iskolában.C) Az ipar-iskolában.D) A kisdedóvóban.

9. Tanszerek és berendezési tárgyak.10. Épületek és más helyiségek.11. Adományok,12. Tudomásul.

1.

ADATOK DOBSINA TANÜGYÉNEK FEJLŐDÉSÉHEZ.Dcilxiiin Jöl'J l:ikossal liini rond. tanácsú bányaváros a kies

(römörniugyc íol-o részében fekszik. Földmivelése és marhatenyész-tése kisebb jelentőségű, lakosai leginkább bányászattal, vas- ésujabb itlfibi'ii l:i- és kő-iparral foglalkoznak. Regényes környékénekJobb nevezetességei kékleny-álany ljáiiyás/at:i. kígyókő-fekvetei, ahii-os s/.traezenói völgy, a vil.-íghini jégbarlang és az időszaki forrás.

A város egyéb bevételeit, tüzetesen pedig időközönként!dús bánya-áldást (; város derék lakossága nagyobb rószbou a közjóoltani ni tette le: községi és egyházi terhek részbon kevesbitet-U;k. vészben egészen töröltettek, csatornázási hálózata, számos ku-tak, kövezet, rendezett utak, világítás — a közegészségügy érde-kében, népkert, nyilvános szép épületei, sétatér stb. a város szé-pítése és csinosítása tekintetében érdemelnek dicsérő említést; akortársak és az utódok hálás elismerését azonban kiválóau azonintézkedései által vívta ki, melylyel — ha a múlt évkönyveit la-pozgatjuk — már azelőtt is feltűnő előszeretettel, de manapság isa nevelés-ügyet melegen gondozta,, fejlesztette és alapítványok lé-tesítése által telhetőleg a jövőre, nézve is biztos alapokra fektetnitörekszik.

Ktuiek bizonyítását ezélozzák a következő száraz, de mind amellett igen tauuságos jegyzetek:

Történelmi töredékek alapján bizonyos, hogy itt már 1584-benegy külön ti- és leányosztályon kívül egy rcctor és conrector ve-zetése alatt álló közép latin iskola, létezett. Ezen iskola részben1819-beti 1844-ben s végleg 1848-ban szűnt meg; helyetteazonban az elemi iskola egy felső tiosztálylyal szaporíttatott, melyegy úgynevezett rector vezetése alatt állott, ki egyúttal másodiklelkész gyanánt is működött, — A gymnasiumba készülő tanulókprivát ólakban nyertek útmutatást <i latin nyelvben.

18lU-ben az elemi leányiskola is pótoltatott még egy osz-tályly.-il.

I8i)2-ben Dobsina városa egy 20,000 frtból álló alapítványttett le egy kisdedóvoda létesitésére, e ezélra egyúttal a régi város-házat is az ev. egyház rendelkezésére bocsátván.

1*

1854-ben az iskolából kilépett tanulókra nézve 3 fiosztálybanés 1 leányosztályban eszközlendő vasárnapi-ismétlő tanítást rendeltcl az egyházi elöljáróság.

Az itteni tanügy fejlődésére azonban az 1859-dik óv bir ki-váló fontossággal. Ez évben ugyanis ezen az ág. liitv. ev. egyházgondozása alatt lévő intézet, teljesen újonnan szerveztetett. 4 fíosz-túly és 2 leányosztály állíttatott föl. ;i tankötelezettség kimondásamellett az iskoláztatás ti évre terjesztetett ki, a szegényekért iitandijt az egyh. pénztár teljesítette és az isk. ügyek vezetését ésfolytonos ellenőrzését az egyház egy isk. bizottságra bizta, melynéhány presbyter, az egyházi elöljáróság és a tantestületből állottés havonként ülésezett.

1864-ben a város az összes tandíj fizetését (1820 frtot) ma-gára vállalta, :i helybeli illetőségű tanulók tehát ingyen oktatásbanrészesülnek, mely intézkedés csak annyiban szenvedett később némimódosítást, hogy minden tanuló után beiratás fejében 1 évre 1 frto. é. szedetik be. — a szegények dispensalása mellett, — melyilleték az isk. alap gyarapítására fordittatik; az Összes isk. kiadástazonban jelenleg a városi pénztár teljesiti.

1865-ben a város faiskola czímén egy szép telket adott átaz iskolának, a gyüinölestenyésztés a kötelezett tantárgyak közévétetett föl; azonfelül ugyanazon évben tornatér és 1866-ban uszodarendeztetett be.

1808-ban a meglévő 2 osztályú leányiskola 1 osztálylyal bö-vittetett. a leányiskolában pedig a tantárgyak a női kézimunka, akonyhakertészet, a rajzoktatás és a tornával pótoltattak.

1870-ben végre az ág. hitv. ev. egyház ezen intézetét a vá-rosnak adta át, mely azáltal községi iskolává lett és azóta a tör-vény értelmében választott iskolaszék vezetése alatt áll; a helybelitestvér róm. kath. egyház egy tanító vezetése alatt álló iskoláját,egyházi jellegével továbbra is fönntartja.

1871-ben az I. fi- és 1. leányosztály, melyek eddig két-kétévfolyamot öleltek fel. két-két osztályra szakittaltak, ugy hogy je-lenleg a dobsinai közs. iskola "> Hosztályból (a III. fiosztály 2 év-folyammal*) és 4 leányosztályból (a III. és IV. osztály 2 - 2 évfo-lyammal) áll. A legfelső két fiosztály oly módon szerveztetett, hogyezen osztályok gymriasiumba készülő tanulói a/ I. ill. II. gymn.osztály tantárgyaiból előkészíttetvén, a II. ill. III. osztályba lép-hettek át a szomszéd gymnasiumokba fölvételi vizsga, melleit. Ugyan-ezen évben a vasárnapi isin. isk. is 1 ti- és 1 leányosztállyal pótoltatott.

A vasárnapi ismétlő iparos tanulók hetenkénti 2 órában nyer-tek már évek óta útmutatást a rajzban, ezen úgynevezett ipar-rajziskola az uj ipartörvény értelmében a vasárnapi iskolával fogegyeaittetni és ipar-iskolává átalakíttatni, mire nézve a szükségeselőintézkedések már a folyó tanévben is részben foganatba vétettek.

A dobsinai községi iskola kiegészítése gyanánt tekintendő:a) A közs. bánya-iskola, a szükséghez képest időközönként

nyittatik meg és czólját a helybeli tehetségesebb bányamunkások-ból elméletileg és gyakorlatilag képzett bánya- és kohó-felügyelő-ket nevelni — 2—2 évi turnusban igyekszik elérni.

I)) A köcsiszoló tanműhely, melyben a helyben előforduló szépkígyókéi művi feldolgozásában nyertek a tanulók útmutatást egyszakvezető által. Megjegyzendő azonban, hogy ezen tanműhely1883-bau kereseti tanműlielylyé alakíttatván át. bizonyos számútanulók kiképzésének és1 a műhely folytonos üzemben tartásánakfeltétüle mellett a szakvezető tulajdonába adatott át.

II.

AZ ISKOLASZÉK TISZTVISELŐI ÉS TAGJAI.Elnök: Sárkány Miksa.Alelnök: Weisz Antal.Jegyző: Szomp Béla.Gondnok: Sárkány Boldizsár.

Czundel Károly. Mayer Manó.Dobay Vilmos. Niki Gyula.Gömöry Gusztáv. Ruffiny Jenő.Göinöry Pál. Sárkány Kálmán.Kellner Viktor. Szontagh Boldizsár.Klein Samu. Ulreich János.

in.

TANTESTÜLET.1. Kubiczek Károly ;v/. I. h'osztály r. tanítója.2. Spaugl Mihály a II.H. Ulreich János a III.

4. Melf.zev Ede a IV. fios/.tály r. tanítója,ö. Klein Samu az V. .,6. Nagy Albert az I. leányosztály7. Wiesinger Károly a II.5. Nemes (iéza a 111.!i. Terray Béla, a IV

10. Gzumlel Károly ov. hitoktató.11. Láng Gundi k. a. női kézimunka tanítónő.12. Láng Laimi k. a.13. l'Vibry János a kisdedóvoda igazgatója.14. Mayr IV-tor a köesíszoló tanműhely vezetője.15. lluffiny Jenő a bánya-iskola szakvezetője.

ív.

A KÖZSÉGI ISKOLÁBAN ELŐADOTT TANTÁRGYAK.

Aj H é t k ö z n a p i iskola.

I. fi o s z t á l y ban. (I. évfolyam.)

(Kuhiczek Károly v. a.)

1. Hittan. Hetenként 2 óra.2. Irva-olvasás. Hudák I. olvasó könyve nyomán, h. 8 óra.3. írás, az iitouy-módszer alkalmazásával, li. -j ú\-,,.4. Számtan. A számuk is számjegyek megismertetése 00-ig.

valamint a 4 száimnüvelut ;)0-ig, 1—10 magyar nyolveu is. li. (i úr;t.5. Értelem, Itcsevtl és magyar nyelvi (/yttAorlatu/,. \ rülihajz

eleműiből: szülöhelyisinu, továbbá az állattanból: tehén. tyúk. lilia.légy, csiga; a növény tanból: a fenyőfa, k-i). íiaboua. almata azásványtanból: a vaskő és só. A főbb elnovnzc^ek c!»yns rövi.lmondatok magyar nyelven is, b. 2 óra.

6. Rajé, h. 1 óra.7. Ének, h. 1 óra.

II. fi o s z t á l y b a n . (II. évfolyam.)

(Npnngl Mihály '-. a.)

1. Vallástan, betonként 2 óra.2. Olvasás. Hudák II. III. olvasó könyve szerint, li. 5 óra.

3. Magyar nyelv. Szirmai J. kézi könyve nyomán, h. 2 óra.4. Német nyelv. Főnév, tulajdonnév, névmás, ige, b. 1 óra.5. Számtan. A számjegyek 100-ig, a négy számművelet fej-

ben és táblán, 1—50-ig magyarul is, h. 4 óra.6. Beszéd- és értelemgyakorlatok. A földrajzból: helyisme

(Dobsina), a 4 évszak ismertetése, az I. osztályban elő fordultakatbővítve. Gömörmcgye. Az állattanból: a juh, nyúl, galamb, kacsa,béka, gyík, rák, pisztráng, pók, cserebogár, nappali pillangó ; a nö-vények közül: hó-virág, kaukalin, gyöngyvirág, körtefa; az ásvá-nyok közül: a mészkő, kovag. kőszén, réz, ezüst. Elbeszélések ésversek. A főbb elnevezések, kisebb pontok és egyes ver6ecskék amin. terv alapján magyar nyelven is, li. 2 óra.

7. írna. .Mondatok írása, az iit<;ny-módszcr alkalmazásával,egyes olvasókönyvi gyakorlatok leírása, h. .3 óra.

8. Rajz. Poiitjelzetti füzetek alkalmazása mellett, h. 1 óra.9. Ének, h. 1 óra.10. Testgyakorlás, óraközben.

III. fi o s z t á l y b a n . (III. és IV. évfolyam.)

(ülreich János v. a.)

1. Vattástan és bibliai történetek, tanítja C z u n d e l Károlyhetenként 4 óra.

2. Magyar nyelv. Szirmai József tankönyve nyomán, versekeralékelése, li. 3 óra.

3. Német nyelv. Olvasás Hudák IV. olvasókönyve szerint, azegyszerű és bővített mondat és annak alkatrészei, helyesírás, irály-gyakorlatok, versek emlékelése, li. 3 óra.

4. Számtan. A négy művelet 1000-ig és lolebb terjedő szá-mokkal tejben és táblán, az életből merített példákkal, két és há-rom számból álló osztóval való osztás, méter mértékek, az '/2, '/,,Va és V9 közönséges törtszámok. Magyar nyelven 100-ig fel- éslefelé való számolás, a római számok ismertetése 20-ig, L. 5 óra.

ö. Földrajz. Az I. évben: :i szülőföld; Gömörmegye terjedel-mesebb ismertetése; a magyur birodalom. — A II. évben a szülő-föld rövid ismétlése,; az osztrák-magyar birodalom: az egyes or-szágok és városok magyar megnevezése, h. 1 óra.

<i. Természetrajz. Az álhit-, növény- és ásványországnak leg-nevezetesebl) képviselői két évre osztva. Az állatországból: az em-lősök minden rendjéből egyes képviselők; a madarak közül a ra-

gadozók, zenérok, tyúkfélék, galambfélék, gázló- és úszómailarakkiváló képviselői; a legnevezetesebb hüllők, halak, rovarok, héjan-czok és férgek. A növényországból egyes környékbeli növények is-mertetése. Az ásványországból: a sóneraűek, kövek, erezek, fémek,kőszenek; az egyes példányoknak megnevezése és rövid monda-tokkal való leírása magyar nyelven, h. 2 óra.

7. Szép- és ütenyirás. h. 2 óra.8. Rajz, h. l óra.9. Ének. Kcthungu magyar és német dalok. Karénekek, h.

2 óra.10. Testgyakorlat,. Szabad- és szer-gyakorlatok, h. 2 óra.

IV. f i o s z tá ly b a n . (V. évfolyam.)

(Mdczer Ede v. a.)

1. Vallástan. A vallásfelekezet határozatai szerint. tanítjaC z u n d e l Károly, hetenként i órában.

2. Magyar nyelvtan. Szirmai József tankönyve nyomán. 01-vasás és fordítás; költemények emlékülése, elbeszélések fejtegetése,h. 3 óra.

3. Német nyelvtan. Langraf tankönyve nyomán. Az alaktan:az egyszerit puszta, bővített és összevont mondatokról, egybekap-csolva irályi gyakorlatokkal s szavallatokkal, h. 3 óra.

']•. Latin nyelvtan, az I-ső gymn. osztály pensuum. Kézikönyv:Varga János. (Mint nem köteles tantárgy gymnasiuniba átlépniszándékozó tanulókkal). H. "> óra.

5. A magyarok története., egybekapcsolva a polgári jogok skötelességek ismertetésével. Tankönyv: Führer Ignáez. H. 2 óra.

6. Mennyiséf/tani és természettant földrajz, valamint Európaismertetése, füzetek alapján, részben magyar nyelven, h. óra.

7. Számtan. A tizedes törtek, a hossz-, iir- és snlymértékek-kel való számolás, a pénznemek ismertetése, a közönséges törtekfejben és táblán, a négy számművelet magyar nyelven, h. 3 óra.

8. Mértan. A pont, vonal, szög, háromszög, négyszög, sok-szög és kör. Füzetek szerint. H. 2 óra.

9. Természetrajz. Az állattan, magyar nyelven, h. - óra.10. Szépírás, h. 1 óra.11. Hujs. Tanítja K u b i c z e k K á r o l y , h. 2 óra.12. Ének. Kgy és többhangu magyar és német dalok, egyházi

énekek. Tanítja K u b i c z e k K á r o 1 y. h. 2 óra.13. Testgyakorlás. S p a n g I M i h á l y vezetése alatt . h. 2 <>\ a.

V. f i o s z t á l y b a n . (VI. évfolyam.)

(Klein Sámuel v. a.)

1. Vallástan, tanítja C z u n d e l K á r o l y , h. 2 órában.2. Magyar nyelvtan. Szirmai Józset' tankönyve nyomán, L.ol-

tewények emlékelése, olvasmányok fejtegetése, h. 3 óra.3. Német nyeiptan. Langraf tankönyve nyomán a mondattan

befejezése, kü'ejezésteljes olvasás, az átolvasott darabok hirtalmá-na.lt fejtegetése és szóvali visszaadása, irálygyakorlutok, ügyiratok,költemények, h. 2 óm.

4. IjtUin nyelvtan. (Mint nem köteles tantárgy a gyinnasiurabalépni óhajtó tanulókkal) II. gynin. oszt. pensuina, a/ egész alaktan.Varga János tankönyve nyomán. 1). ;"> óra.

~>. Történeten. Az ó-kori, közép- és ujnblikon történekun főbbeseményei füzetek nyomán. L. '2 óra.

0. Földrajz. I. félévben: Ázsia, Afrika, Amerika és Ausztrália-II. félévben: Magyarország, füzetek alapján, részben magyar tiyel-ven, h. 2 óra.

7. Számtan. A közönséges és tizedes törtek ismétlése, rövi-dített eljárás, viszonyok, arányok, az egyszerű és összetett hármas-szabály, az olasz gyakorlat, a százalék, kamut és kamatos kamatszámítás, a társasági és vegyitési szabály, h. 0 óra.

6. Mértan. Kerület, térfogat kiszámítása, idotrok átváltozta-tása és osztása, Pythagoras tantétele, testek, a testek fölületénekés köbtartalmának kiszámítása, füzetek alapján, h. 2 óra.

fl. Természetrajz. Ásványtan és növénytan magyar nyelven,1L. 2 óra.

10. Természettan, h. 1 óra.11. Sté[rirás, li. 1 ónt.12. Baji, tanitjü K u b i c z e k Károly, h. 2 óra.13. Ének, tanítja K n b i c z e k Károly, h. 2 óra.14. Testgyakorlás, U l r e i c h Jáhos vezetése alatt. h. 2 óra.14. (ryiimölrsfiitfínywsfé.i, tanítja W i e s i 11 a er Károly, h. 2 óra.

I. l e á n y o s z t á l y b a n . (I. évfolyam.)

(Nwiy Albert v. a.)

A tárgyak ugyanazok, míut az I. rids

10

II. l e á n y o s z t á l y b a n . (II. évfolyam.)

(Wiesinger Károly a.)

A tantárgyak ugyanazok, mint a II. fiosztályban.

III. l e á n y o s z t á l y b a n . (III. és IV. évfolyam.)

(Nimies tíésa v. a.)

] . Vallástan i:$ bihlkii történetek, t a n í t j a G z u j i d o l K á r o l y ,hűtőnként 4 urában.

A többi tantárgyukból a tananyag ugyanaz, mint a III. fiosz-lályban, mihez Tiiép; járul

Női Mximimkn. l,nn{r Laura kisasszony vezetése alatt, he-tenként 4 óra.

IV. l e á n y o s z t á l y b a n . (V. és VI. évfolyam.)

(Terray Béla v. a.)

J. Vallástan, tarütja C z u n d e 1 Károly, hetenként 2 órában.2. Magyar nyelvtan. Szó- és Írásbeli fordítás Szirmai J. tan-

könyve nyomán, költemények és elbeszélések fejtegetése és emlé-kelése, h. 3 óra.

3. Német nyclrtan. ílrtclnies és hangsúlyozott olvasás JauszII. olvasókönyve szerint, az olvasott darabok értelmezése és sza-bad szóvali visszaadása, az egyszerű és összetett mondat és annakalkatrészei az alaktan ismétlésével, helyesírás, irálygyakorlatok,levélírás, költemények emlékelése, h. 4 óra.

4. Számtan. A négy szám müvelet egész számokkal, valamint'izeiles és közönséges törtükkel, az egyszerű és összetett hármas-szabály és kamatszámítás, a inétermérték. t'ejbcli számolás. A négyv/ámim'ívelet ínagyar nyelven is. H. 4 óra.

Földraje. A/ flsö évben Európa terjedelmesebben és aúil>bi földrész rövid vázlatban: a második évben mennyiségtani éslermészottani földrajz, valamint Magyarország l'öldirata. füzetekalapján, egyes pontokban magyarul, h. 2 óra.

fi. Történelem. Az első évben az ó-kori, közép- új- és leg-uj.'ibbkoh történelem legnevezetesebb eseméinvi. A második évben

magyar történelem főbb eseményei, egybekapcsolva a polgári

11

jogok ős kötelességek ismertetésével, Fűhrer Ignácz tankönyvenyomán, h. 3 óra.

7. Terméseetinme. Az első évben az állattan, a második évelső felében az ásványtan, a másodikbiiu a növénytan rendszeresismertetése, magyarul, füzetek alapján. Azonkívül a természettan-ból az cletbevágú legfontosabb természettörvények ismertetése kí-sérletekkel. H. 2 óra.

8. Konyhakertészet, h. 2 óra.9. Női kézimunka. L a n g Gundi kisasszony vezetése alatt,

L. 2 óra.10. Bajé, tekinteti el a női kézimunkára, tanítja N a g y Al-

bert, h. 2 órában.11. Sgépirás, iiteny szerint és a. nélkül, h. 2 óra.12. Ének. Kéthangu magyar és német dalok, valamint egy

és kóthangu egyházi énekek, h. 2 áru.13. Testgyakorlás. Szabad- és szergyakorlutok a III. leáuy-

osztály tanulóivul együtt, tanítja >< c ni o s Géza, h. 2 óra.

J e g y z e t . Az uszodában a nyári idény alatt a felső osztá-lyok tanulói ingyen nyernek oktatást. Uszodai felügyelő W i e s i n-g e r Károly. — A róm. kath. tanulók a helybeli kath. lelkész ut-áltai nyertek vallást, oktatást.

B) Vasárnapi ismétlő iskola.I. l e á n y o s z t á l y b a n . (Wiesinger Károly v. a.)

1. Olvasás.2. Mayi/ar nyelvtan. Szirmai J. tan könyve nyomán.í5. írás, irkában és táblán.4. Számtan. A 4 számmüvelet táblán és lejben, a közönsé-

ges törtek, a inétermérték ismert ütése.5. Egéssscntan. Egyes egészségtani szabályok.

II. l e á n y o s z t á l y b a n . .(Terrmj Bila v. a.)

1. Mayyar nyelvtan- Szirmai J. tankönyve nyomán.2. Számtan. A 4 szánmiűvi'let efíész- és törtszámokkal,

méter mérték ismertetése, a hávmasszabnly és kamatszámítás.3. Uyyiratok, kiválólag levelek irása.4. lláztartásisme. A levegő, viz, lakás; a különféle tápszerek

12

az állat- ús növényországból; szappanfőzés, a len, vászonszövés úsfehérítés; a pamut.-, gyapju- selyemszövetek különféle nemei;ruházkodás, betegápolás.

5. Egyháei énekek oinlékelése.

C) Az ipariskola.A i:i—15 uv(!s filanulók Dobsinán már évek (5ta egyrészt a

vasárnapi ismétlő iskolában egyes tantárgyakban, a tüzetesen kéz-műiparral foglalkozók azonl'ulül másrészt az úgynevezett ipar-rajziskolában kiválóan a szakiaj/.ban nyertek ntnintatást: a jelen tan-évben a vasárnapi iskola és "2 óra pótlásával az ipar-rajziskola —ipariskolává egyesilletett, mely a helyi viszonyokkal megfelelőenegyelőre következőleg van szervezve:

A tanulók tehetség szerint 4 osztályra csoportosítva vasárna-ponként 1 Vfl órában taníttattak egyes tantárgyakban:

I. o s z t á l y . (Nagy Albert v. a.)

Ezen osztályt a (alakról bevándorolt szláv ajkú ipaxos tanu-lók látogatták. Tantárgyai olvasás, irás, számolás.

II. o s z t á l y . (Nemes Géza v. a.)

Tantárgyai: Olvasás, irás. magyar nyelvtan, számtan.

III. o s z t á l y . (Spangl Mihály v. a.)

Tantárgyai: Magyar nyelvtan, számtan, egészségtani szabályok,egyes ügyiratok.

IV. osztály. (Vlreich János v. a.)

Tantárgyai: Magyar nyelvtan, számtan, ügyirattan, ipartan éstermészettan.

Rajz-osztály. (Mayr Péter v. a.)

A megelőző 4 osztálynak kézműiparral foglalkozó tanulói va-sárnap délután 2 órában és a Il-ik félévtől k -zdve részben szer-dán délután 2 órában az ipar-szak-rajzban nyertek útmutatást.

13

A KÖZSÉGI BÁNYA-ISKOLA.

(Rufiny Jenő, Klein Samu, Mckspr Ede és Mayr Péter r- a.)

A dobsinai kö/.s. bánya-iskola, melynek czélja a tehetségesebbbánya-munkásokból a bányászat és kohászat számára különös to-kintettel b.inya-viszonyainkra elméletileg és gyakorlatilag képzettfelügyelőket nevelni, mintegy magasabb tuku ipariskola, kél év"folyamból áll.

A) Az I. évfolyam tantárgyai :

Számtan, ásványtan vegytannal kapcsolatban, német és ma-gyar nyelv és irálytan, mértan háromszög-mértan, föld- ill.kőzettan és szerkezeti rajz.

B) A II. évfolyam tantárgyai:

Természettan és géptan elemei, bányatan, bányajogtan ésirálytan, bányászati mértan, szakbeli rajz ill. bányamértani rajz.

A bánya-iskolában, melynek szükségleteit szintén a városipénztár fedezi, az előadások szerdán, szombaton és vasárnapontartatnak.

A bánya-iskola elegendő tanulók esetén csak időközönkéntnyittatik meg és az 188%-diki turnus bevégeztével az l«s*/4-diktanévben szünet voll.

VI.

A KÖCSISZOLÓ TANMŰHELY.{Mayr Péter v. a.)

A kőesiszoló tanműhely 1882-ik év végéig a közs. iskolávalkapcsolatban volt és a helybeli iskolaszék vezetése alatt állott, az1883-ik év kezdetével azonban állami, iparegyleti, kamarai és vá-rosi segélyezés mellett nagyohbittatván, ' gőzerőre rentleztcte.tt be,és ily felszereléssel kereseti tanműhelyivé alakíttatott át, mely mintilyen bizonyos szánni tanulók kiképzése és a műhelynek folytonostizembe tartásának teltétele mellett J év lefolyása múlva a szakve-zetőnek tulajdonába lesz átadandó.

A műhelyben a munkások száma jelenleg — 10.

14

VII. A EÖZS. ISKOLA EGYES

(0

- =

ci•73

©

N

p*

So

Óra

8—9!•)—10

10—1.1

/•.•** :'ii

J — J)

IIE

" 4 — 5 "

S—!)9—10

10—11

2—4

8—0íl—li)10—11

,2-yas. ' , 3 - " a 4

4—5

8—9!)—1010—11

/,2-''.3

"4—5

8-9'.)—1010—11

1—4

1 1. fiosztály

VallásOlvasú-

Számolás

.Sziimulás

liesz. p< éri, jjy.

Olvüsás

—

VallásJlvasás

^zárnolásJlva^as

Számolástlvtisás

rás)es/.. és ért. gy.

Számoliillvasás

ínek ős torna

II. fiosztály

SzámolásOlvasás

SzépírásMagyar nyelv

SzépírásBesz.cs ért. ^

VallásMagyar nyelv

—

SzámolásOlvasás

Szépírásiíiisz. és ért, f̂ y.

)lvaaás

íajziesz. és ért. gy.

'állásMagyar nyelv

óraközben.

III. fiosztá

SzámolásFölilrajzMagynr n\

VallástanKnek

Számolás

Német ny.Bibliai tört

SzámolásMagyar ny

Torna

SzámolásFöldrajzNémet ny.

Vallástanl:'.m-k

Számolás

Szépírás

N'énii'i- ny.Hibl. tort.

Véinet ny.(ajztlagyar ny.

IV. fiosztály

VallásSzámolásLatin nyejv

FöldrajzNémet nyelv-Torna

AlértanTermészetrajzl'jiiek

Magyar nyelv-Német nyelv

TörténelemSzámolásRajz

RajzLatin nyelvGyümölcsfa t.

VallásSzámolásLatin nyelv

FöldrajzNémet nyelvTorna

MértanTermészetrajzinek

SzépirásMagyar nyelv

TörténelemMagyar nyelv{ajz

tajzjatin nyelvjyüinölcüla t.

15

OSZTÁLYAINAK ÓRATERVE.

V. fiosztály

SzámtanTermészeti'.Ének

TörtéuclemNémet nyelv

VallásMagyar uy.Latin nyelv

MértanTermészeti,Torna

FöldrajzMagyarRajz

RajzLatin uyelvGyüm. fa t.

SzámtanTermészeti*.Ének

Történél cinNémet uy.

VallásMagyar ny.Látói nyelv

MértanSzépírásTorna

FöldrajzSzámtanltajz

RajzLatin nyelvGyümölcsfát.

1. leányosztály

Számul úsOlvasás

—

RajzOlvasás

SzámolásOlvasás

—

Vallásírás

—

SzámolásOlvnsús

—

—

SzámolásOlvasás

—

HelyismeOlvasás

SzámolásHelyisme

—

Vallásíl*áti

—

SzámolásOlvasás

—

II. leányoszt.

VallásSzámolás

—

TriisMajrynr nyelv

Olvasásliesz. líséll. jíy.

—

SzámolásKaiz

—

OlvasásUc>z. ••s ért. gv

—

—

—

VallásOlvasás

—

SzámolásM«.;jryar nyelv

OlvasásMagyar

—

Énekírás

—

Busz. ú? ért. «fy.Sziiinolás

Ének é.s torna úraMehen.

III. leányoszt.

SzámolásMajryav nyelvKöldrajz

KnekKihliai történ.;

Sz:l)T]iil;ls

TcnniS/.i'tra.izNénirt nyelv

VallásSzépírás

—

SzámolásMagyar nyelvNémet nyelv

Női kézi munka

T'orun

SzámolásNémet nyelvFöldrajz

ÉnekBibliai íüriénet

Számolás.TermészetrajzNéniét nyelv

VallásSzépírás

—

Majfynr nyelvKajz"

—

Xői kézi iiiiinkitTorno

IV. leány o.

Száiutaijl'öltlrajzÉuek

Terinészetr.Majjyar ny.

SzajntanXcmet ny.Történelem

-Magyar uy.Szépírás

VallásNémet uv.Rajz

Női k. munka

Torna

SzámtanFöldrajzÉnek

Természeti'.Történ ülöm

SzámtanNémet ny.Történelem

Majryar uy.Szépírás

—

VallásNi'-niet nyelvKajz

Nőik. munkaTorna

VIII.

A TANULÓÉ LÉTSZÁMÁNAK STATISZTIKAI KIMUTATÁSA.A) A hétköznapi iskolában.

O s z t á 1 y

I. fiosztályII.III.IVV.I. leányosztályII.UI.l \ . „

Összesen

-« _sí oS- N

114509

12661624255

12191

672

CJ

33

4365

102

37

454051

10968

560

2

24241724

12

2b

112

c ^

—̂ ^

Ülj312151332

21

.—.

—1

——————

—

1

Anyanyelvszerint

mag

22

222317

326

23

100

1 142 i 167 | -

104 ! —:ÍS —45 —39 , —53 j —

115 j —68 —

571 1

Vallás

_̂"^JZc

55

4

114

8

40

tc

3962

100

49

51

| 38i 48| 116

I 76! 579

szerint

1—"3

—

14751

—

5

; 32

.—\

'•*

H

12

11

ü

10

21

Nem :szerint

fiú

4509

1266162———

—

363

i

JS

— i

— ;— ;— ;— i42 !55 '

12191

!3O9 •

B) A vasárnapi ismétlő iskolában.

Osz

tály

;

I. leányosztályII.

Összes

Osz

tály

: I. ÜO8Ztályí II.; ni.; ív. „

Összes

.g s* 1264369

Bei

rato

ttös

szes

en

i

24264540

135

Hel

ybel

i \

264369

Hel

ybel

i

254539

109

Ideg

en

]

—

Ideg

en

241

1

26

Kim

arad

t !

161531

C) Az i

Kim

arad

t2

22

6M

egha

lt 1

—

lariskolf

"3J3te

s

1

1

Anyanyelv szerint

ma-

gyar

né-

met

— 26— 43- 69

ban.

szlá

v

Anyanyelv szerint

ma-

gyar

né-

met

— '•' 26— 45— 39— ! l l ö

szlá

v

24

1

25

Vallás szerint

s é ) M > Ji> '.§-3U J j •& J2 — , S ?

1 : 25 — | —1 42 — i —2 | 67 — —

Vallás szerint

3 - ti: i. ~ ~i Á -r'2 J ^-5 ^ ^ S ?15 9 ' — —_ 20 — —— 45 — —

1 39 — —

16 ,119 — —

A Ieleu-Ievökíszaran1

102838 .

jelen-levők,száma

22254337

127

Jegyzet. A rajz-osztályt « fenti luntilók közül •) 1 tanuló lá.toguttii, és pedig 10 asztalos, 3 kőmolsző. 8 lakatos, 5 kovács, 1molnár, 2 bányász, 2 szabó, ] kádár. 1 rézműves, 2 kárpitos, 2czipész. 1 kerékgyártó, 1 ács, 1 szobafestő I timár-tiinuló.

D) A kisdedóvóban.

•

Nem

sz

erin

t

fiúleánv

Öss

zes

Beí

rato

tt

117115

232

Kor szerint

3 év

es

549

4 év

es

ö év

es

(i év

es

24:37 512(Jj;t2; 5053• 69 1 01

Vallás szerint

,§ th, s ~aJ7 9 7 — 2

21 205M

egha

lt |

11

2K

imar

adt

:|

43

7

Jele

nlév

ők

Isz

áméi

i

112111

223

TANSZEREK ÉS BERENDEZÉSI TÁRGYAK.

Az intézet tanszerei és berendezési táígyni:1. A hétköznapi iskola ásvány- és kőzet-gyüjteménye 156 db.

ásvány, 1 láda kőzet és 144 jegeczalakból áll.2. Állatgyüjtemény. Nevezetesen 250 darab kitömött, részben

honi, részbeu külföldi madár-példányból, 15 emlős állatból és 12darab csontvázból áll.

3. Csiga és kagyló van 2!)4 darab, madártojás 327 darab,lepke :!95 darab, bogár 425 darab, habarez 15 darab, hártya két-es rec/ésrüpű 11 darab, más különféle külföldi természetrajzi tárgy26 darab, hüllők, halak és puhányok szeszben !) darab.

4. A természettani eszközök és készülékek gyűjteménye áll66 darabból és 8 darab Bopp-f'éle fali-táblából.

5. Van 41 darub különféle térkép, 1 földteke, 1 tellurium éshmariuin. 180 Schubert-l'éle állattani, 57 növénytani, 4 darab boncz-

tani ábra, !• orosz számoló-gép, különféle hossz-, köli-. ilr- és snly-ínérték, J4 ínúrlani test, 1 hiirinonium.

(>. A pénz- és érenigyiijtemény közel 500 darabból áll.7. Az ipavrajziskola bir: 20 rajzasztallal, ól székkel, 48 rajz-

deszkával. 44 rajzvonalzóval, 39 háromszögű vonalzóval, számosfősz- és liijzniiiitákkal stb. m.

•S. A Móri és koliászati iskolának van két igen értékes ás-vány és kőzet-gyujteménye, nemkülönben vegytani szerekkel is clvan látva.

fi. A nép- és ifjúsági könyvtár köteteinek száma 1őf>2-öt tesz.10. A tantestület könyvtárában van '10fi kötet különféle padiig,

mű, 46 évfolyam különféle szaklap és 10 évről (>(> db. értesítő.11. A berendezési tárgyak száma köze] 200-at tesz.

x.

ÉPÜLETEK ÉS MÁS HELYISÉGEK.A községi iskola bir:1. Egy régi iskolai épülettel a fiuk számára. (C teremmel.)'2. Egy uj iskolai épülettel a leányok számára. (6 tetemmel

és 1 iskola-őri lakosztálylyal).3. 7 tanítói lakbelyiséggel.4. 1 veteményes kert.5. Fa-iskola. (Szorgalmi kert.)(i. 1 tornatér fiuk számára7. 1 tornatér leányok számára.8. Egy uszoda.

XI.

ADOMÁNYOZ.

Az 1883/S4. tanévben intézetünk következő adományokbanrészesült:

1. Szegény tanulóknak tanszerekkel való segélyezésére aziskolaszék 105 írt 92 krt utalványozott, az 1 frtnyi évi illetéketpedig 113 tanulóért a város fizette.

2. A nép- és ifjúsági könyvtár Dobsina városa részéről „Deák-

•20

alapítvány1' e/imón 40 f'rttsil segélyez/letett, ;.i helybeli takarékpénz-tár pedig ugy;nic"/.eii uzélni 2"> t'rtot, adományozott.

3. Tőiben a silányabb öltözető tamilok melegebb ruháztatá-aára az ág. hitv. cv. árva-alap és a helybeli takarékpénztár ado-mányaiból 131 írt 3(> kr íordittatott,

4. Detvay András ur u pénz-gyüjtemény részére egy ..Luther-érmet" adományozott.

Fogadják e nemes keblünk b. adományaikért intézetünk hálásköszönetét.

XII.

TUDOMÁSUL.1. A jövő 18^/SJ. tanév szept. hó 1-én kezdődik.1. A helybeli növendékek tandij-illetékképen 1 Irtot űzetnek

az ÍBL gondnoknál.3. A vidéki növendékek és időközben bevándorolt szülök gyer-

mekei 50 krnyi beiratási díj mellett 6 frtot fizetnek, mely tandíjösszegnek fele a beiratáskor, másik fele február |elején teljesítendőaz igazgatónál.

4. Latin, rajz, ének, tornázás, úszás és női kézi munkáértkülön díj nem fizettetik. Zongora, angol és franczia [nyelv tanításkülön díjazandó.

5. Azon szülők tájékozásául, kik a helybeli viszonyokat mégnem ismerik, felemlíthetjük, hogy szállás és teljes ellátás havonként10—24 írtért kapható.