10 RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN

Bagi Dániel

Az Anjou-ház trónörökléseLengyelországban

Hedvig királynő

Az 1997-ben szentté avatott Anjou HedvigNagy Lajos lányaként örökölte meg a lengyeltrónt. Bár történelmi szerepe az lett volna,hogy megakadályozza a Piast-ház végleges ki-halását, Jagelló Ulászlóval kötött házasságavégül a Jagelló-dinasztia trónöröklését, fel-

emelkedését és európai tényezŒvé válását se-gítette elŒ. Hedvig nevéhez köthetŒ Litvániamegtérítésének kezdete, a krakkói egyetemmıködésének felújítása, valamint számos ka-ritatív cselekedet, melyek révén Lengyelországés Litvánia védŒszentje lett.

njou Hedvig 1374 elején szüle-tett Nagy Lajos és KotromanicsErzsébet legfiatalabb lánya-

ként. Nevét az Anjouk és a Piastok csa-ládjában is népszerűségnek örvendő –13. században kanonizált – SziléziaiSzent Hedvigről kapta. Születése évé-ben édesapja már negyedik éve viseltea lengyel királyi címet is. A Magyaror-szágról érkezett király legfőbb feladataaz lett volna, hogy leendő férfi utódairévén biztosítsa a Piastok uralmánakfennmaradását. Azonban Hedvig szü-letésével véglegesen eldőlt, hogy atrón utódlás mindkét királyságábancsak nőágon oldható meg.

HEDVIG TRÓNRA LÉPÉSE

Lajos 1382-ben bekövetkezett halálaután a lengyel elit elutasította, hogyLajos idősebb lánya, Mária kezdjen ural-

kodni Lengyelországban is. Ennek okaelsősorban az volt, hogy Mária jegyese,Luxemburgi Zsigmond a Német Lovag-rend egyik legjelentősebb támogatójavolt. A 13. században Pomerániában, il-letve a Baltikumban megtelepedett lo-vagrend és Lengyelország között márŁokietek Ulászló és Nagy Kázmér ide-jén háborúk dúltak, amelyek feszültsé-geket okoztak a Luxemburgi-ház és aPiastok közötti kapcsolatokban. Máriatrónra lépése valószínűleg még inkábbmegterhelte volna a Csehország, a bi-rodalom és Lengyelország közötti vi-szonyt. Így az 1382 novemberében Ra-domban tartott gyűlésen a lengyel or-szágnagyok az akkor 8 éves Hedvigetválasztották királlyá, aki azonban csakkét évvel később, 1384 őszén érkezettmeg Krakkóba, ahol a hagyományok-nak megfelelően megkoronázták.

A dinasztia érdekeit szem előtttartva Hedvignek is az lett volna a sze-

repe, hogy leendő házasságából születőférfi utódok segítségével biztosítsa aPiast-ház fennmaradását. Ezért megfe-lelő férjet kellett neki keresni. E tekin-tetben nehézséget jelentett, hogy a ma-gyar királylányt még 1378-ban eljegyez-ték III. Habsburg Lipót elsőszülött fiá-val, Habsburg Vilmossal (1370–1404),akivel egy ideig Bécsben nevelkedett.A négyéves Hedvig és a nyolcéves Vil-mos közötti eljegyzés a kor szokásai-nak megfelelően szerződéskötéssel jártegyütt, s ha valaha végrehajtották vol -na, ez lehetett volna a Habsburg-házelső, házassági kapcsolaton alapuló ter-jeszkedési kísérlete a kelet-közép-euró-pai térség felé. Azonban a lengyel poli-tika hangadói megosztottak voltak azAnjouktól örökölt házassági szerződé-sekkel kapcsolatban.

Vilmos és Hedvig házasságkötésé-nek tervét Oppelni vagy más névenOpuliai László (1327 k.–1401), NagyLajos egyik fő bizalmasa támogattalegerőteljesebben. Őt azonban a kora-beli krakkói udvari közvéleménybenmegosztó személyiségnek tekintették,mivel már 1370-től fogva, sőt a NagyKázmér halála körüli időben is – NagyLajos ügyeit képviselve – beavatkozotta lengyel ügyekbe. Ráadásul Lajos ki-rály lengyelországi uralma alatt kétévig, 1378–1380 között ő képviselte azuralkodó érdekeit az országban, éseközben sok ellenséget szerzett magá-nak. Helyzetét tovább nehezítette,hogy a lengyel politikában döntő befo-lyással rendelkező kislengyel bárók he-vesen ellenezték Hedvig és Vilmos há-zasságát. Helyette a lengyelekkel szin-tén ellenséges, pogány Litvánia urának,Jagellónak ajánlották fel Hedvig kezéts ezzel együtt annak lehetőségét, hogyfelesége révén uralomra juthat Len-gyelországban.

A „LITVÁN KÉRDÉS”

A középkori Litvánia területének csakelenyésző hányada feküdt ott, ahol azország ma található. A korabeli forrá-sokban Litvániának nevezett országleg inkább a mai Nyugat-Ukrajna ésNyugat-Belorusszia, valamint a maiOroszország egyes északnyugati terü-leteit foglalta magába, és nem csak lit-vánok lakták, hanem különböző szo-

RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 11

A

74 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™Hedvig királynŒ bevonulása Krakkóba.Wladislaw Rossowski festménye, 1884.(Krakkói Helytörténeti Múzeum)74 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™

kású és vallású népek, akik közöttnem kevés ortodox keresztény is volt.Litvánia emellett sajátos történeti fej-lődésen ment keresztül: a dinasztia ésaz elitek nem tértek keresztény hitrea középkor korábbi századaiban. Így a14. század végi Európában egyedülállómódon, a Moszkvai Fejedelemség, Nov-gorod, a Német Lovagrend állama, il-letve a lengyelek uralta Halics-Lodomé-ria közé ékelődve fenn tudott maradniegy pogány hagyományú uralkodóházvezette állam.

Azonban a 14. század utolsó harma-dára egyre inkább látszott, hogy Litvá-niának váltania kell, és fel kell vennie akereszténységet. Északról a Német Lo-vagrend fenyegette, amelynek beval-lott célja volt az északkelet-európai po-gány népek fegyverrel történő megté-rítése. A lovagrend a 13. századbanmár figyelemre méltó gyakorlatra tettszert a poroszok, pomeránok és egyébbalti népek erőszakos megtérítésében,és a litvánok sem számíthattak volna

semmi jobbra. Ugyancsak komoly kihí-vást jelentett a 14. században felemel-kedő Moszkvai Fejedelemség, amelyI. Kalita Iván (ur. 1325–1340) uralmátólkezdve folyamatosan terjeszkedettnyugat felé is, és elfoglalta a Kijevi Rusznéhai területeit, veszélyeztetve ezzel alitván dinasztia uralmát.

Így a lengyel házassági ajánlat mind-két félnek előnyös volt: Lengyelországszövetségesre tehetett szert a NémetLovagrenddel szemben, a litván ural-kodóház számára pedig a nyugati rítusszerinti megkeresztelkedés nemcsakrangemelkedést jelentett, hanem egy-ben védettséget is biztosított a NémetLovagrenddel és a moszkvai uralko-dókkal szemben. Ennek értelmében1385. augusztus 14-én Lengyelországés Litvánia megkötötte a krewói uniót.

Jagelló a Hedviggel kötendő házas-ság reményében vállalta, hogy keresz-tény hitre tér – egyben országát is meg -téríti –, és az uralma alatt álló területe-ket egyesíti Lengyelországgal. A krewóiunió tehát megteremtette a len gyel–lit -ván perszonáluniót, bár a dinasztia lit-ván ága még sokáig elzárkózott attól,hogy egy korona alatt egyesüljön a két

ország. A teljes egyesülésre csak 1569-ben a lublini unióban kerülhetett sor,amikor a lengyel nemesség összesjogát kiterjesztették a litvánokra is.

HEDVIG ÉS JAGELLÓHÁZASSÁGA

A 15. század végi lengyel dinasztikustörténetírás értelmezésében Hedvigátérezte a litvánok megtérésének fon-tosságát, és ezért mondott igent a lit-ván fejedelemnek. Nyilvánosan felbon-totta Vilmossal kötött eljegyzését,majd 1386-ban feleségül ment Jagelló-hoz, aki a keresztségben az Ulászló(Władysław) nevet kapta, utalva ezzelegyrészt a Piastok királyi hatalmáthelyreállító Łokietek Ulászlóra, más-részt az Anjouk udvarában oly nép-szerű Szent László királyra is.

Ez a kép persze némileg csalóka: a15. század végéről nézve, amikor a Ja-gelló-dinasztia már közép-európai poli-tikai tényezővé nőtte ki magát, jól mu-tatott, hogy az új dinasztia őse megke-resztelkedett és összeházasodott a Pi-astokkal, illetve az Anjoukkal, amivégső soron megteremtette a feltétele-ket ahhoz, hogy a Domus Jagellonica, aJagelló-ház vezető szerephez jusson a15. század végi Közép-Európában. Ámkorántsem biztos, hogy minden ilyenzökkenőmentesen zajlott le. HabsburgVilmost, aki nem akarta elfogadni, hogynem számolnak vele a lengyel politiká-ban, csak erőszakkal lehetett eltávolí-tani a krakkói várból, és erősen kétsé-ges az is, hogy milyen gyorsan és mi-lyen mélységben tért át a litván dinasz-tia és az ország a keresztény hitre.

Bár Jagelló Ulászló és Hedvig 1388-ban megalapította a vilniusi/wilnóipüspökséget, amely egyértelműen Lit-vánia megtérítésére jött létre, az egyemberöltővel későbbi konstanzi zsina-ton a Német Lovagrend képviseleté-ben fellépő dominikánus Johannes Fal-kenberg megvádolta Lengyelországot,hogy lakói bálványimádók, és bálvá-nyuk maga a pogány Jagelló. Sokat-mondó, hogy a lengyel király érdekeitképviselő Paweł Włostowic, a krakkóiegyetem rektora nem is a vádak vissza-utasításával védekezett, hanem, gya-korlatilag elismerve azokat, arra hivat-kozott, hogy a pogányokkal szembenifellépést nem a tudásnak (scientia),hanem a velük kapcsolatos tapasztala-toknak (experientia) kell megalapoz-niuk; azaz vannak jó, felemelkedésre,áttérésre hajlandó pogányok is, mint

12 RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN

74 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™Szent Hedvig ábrázolása a magyar szentekképeivel díszített oravkai templomban74 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™

a lengyel király, akik ellen nem szabaderőszakkal fellépni.

Másrészről nem tudjuk, hogy meg-keresztelkedése után Ulászló mennyireszorosan kötődött a nyugati keresz-tény egyházhoz. Amikor a 15. századelején gótikus stílusban átépíttette alublini várkápolnát, a templombelsőbea keleti egyház ikonográfiai hagyomá-nyainak megfelelő programot rendelt,ami annak bizonyítéka, hogy közel állta szívéhez az ortodoxia.

HEDVIG ÉS ULÁSZLÓKÖZÖS URALMA

Jagelló Ulászló és Hedvig házas-sága sokáig gyermektelen ma-radt, 1399-ben született megegyetlen gyermekük, ErzsébetBonifácia, aki azonban néhányhetes korában meghalt. A gyer-mekszülést maga Hedvig semélte túl, feltehetően gyermekágyilázban halt meg 1399. július 17-én. Halálával nőágon is véget érta Piastok uralma Lengyelország-ban, és a lengyel trón végleg a Jagel-lókra szállt. A Hedvig halála után még35 évet uralkodó Ulászló királynakhárom további házassága volt, ámcsak a negyedikből születtek meg azolyannyira várt férfi utódok.

Mivel elvileg csak az Anjou Hedvig-gel kötött házasságából származó utó-dai örökölhettek volna utána, életeutolsó éveiben idősebb fia, a későbbVárnában meghalt III. Ulászló trónralépését készítette elő. Ehhez azonbannélkülözhetetlen volt az országnagyoktámogatása, ezért 1431–1434 közöttszámos kiváltságot adományozott anemességnek, és önként szűkítette bea királyi hatalom mozgásterét.

Így uralma alatt a lengyel királyi ha-talom fokozatosan vesztett súlyából,majd a 16. század elejére a mindenkorilengyel király sajátságos módon egysze-mélyes renddé vált, aki egyensúlyozószerepet töltött be a köznemesség és abárók között. A Jagellók uralma telje-sen új szakaszt nyitott a lengyel külpo-litikai érdekekben is. Az addig elsősor-ban nyugat-európai irányultságú or-szág – Litvánia földrajzi elhelyezkedésemiatt is – a 15. századtól fogva folyama-tosan tolódott kelet felé, és gabalyodottbele a kelet-európai konfliktusokba.

Azonban az eredeti trónöröklési ter-vek eredménytelenségétől és a későbbitörténésektől függetlenül Hedvig röviduralmához több siker köthető. A ki-

rálynő számos jótékony alapítványttett: támogatta a betegápolást, többkolostort és kórházat ala pított, gazda-gon megadományozott és támogatottmár létező egyházakat. Ápolta és gon-dozta védőszentje, Sziléziai Szent Hed-vig kultuszát. Legmaradandóbb tettea krakkói egyetem megújítása volt.

A krak kói egyetemet – kö-zépkori elnevezéssel stu diumgeneralét – még III. (Nagy) Káz-mér alapította 1364-ben. Európá-nak ezen a táján a prágai után ezvolt a második egyetem, bár teoló-giai fakultást – pápai engedély hí -ján – nem nyithatott. A középkoriegyetemek léte erősen függött azalapító anyagi támogatásától. NagyKázmér 1370-ben bekövetkezetthalála után Nagy Lajos király nemjuttatott anyagi forrásokat az egye-temnek, így az a század utolsóévei re hanyatlásnak indult. Meg-maradását és késő középkori felíve-lését Anjou Hedvignek és férjének,Ulász lónak köszönhette.

A királynő végrendeletében tel-jes személyes vagyonát az egye-

temre hagyta, amely így ismét meg -nyitotta kapuit, és a 15. század végéreaz egyik legismertebb és leglátogatot-tabb euró pai intézménnyé vált. MivelHedvig végakaratát férje hajtottavégre, az egyetem a 19. században fel-vette a Jagelló nevet, még most is ígyhívják. Hedvig Litvánia megtérítésé-ben is szerepet vállalt. 1397-ben Prágá -ban kollégiumot alapított litván szár-mazású klerikusok iskoláztatására,Krakkóba a szláv liturgiát követő ben-céseket hívott, akiknek döntő szerepetszánt a litván misszióban. Ezzel meg-teremtette a későbbi keleti lengyel té-rítőmissziók alapjait.

HEDVIG TISZTELETEÉS SZENTTÉ AVATÁSA

Hedvig tisztelete már halálakorkialakult. A gnieznói érsek 1426-ban megindította a királynő élet-szentségének kivizsgálását, ám azeljárás 1454-ben megszakadt. En -

nek oka ismeretlen. Egyes feltétele-zések szerint az állhatott a háttér-

ben, hogy az 1444-ben hatalomra ke-rült Jagelló Kázmér tíz évvel későbbHabsburg Albert Erzsébet nevű lányátvette feleségül, aki távoli rokonságbanállt Habsburg Vilmossal, és ezért ellen-szenvesnek tartotta Hedvig emlékét.En nek azonban ellentmond, hogy Káz-

mér és Erzsébet számos gyerme -ke közül az első leány a Hed-

vig nevet kapta a kereszt-ségben.

1933-ban a lengyel püs-pöki kar ismét felvetettea királynő boldoggá avatá-sának kérdését, de a há-

ború kitörése és az utánakövetkező év tizedek megaka-

dályozták az eljárás folytatását.Hedvig boldoggá avatására vé gül1979-ben, II. János Pál pontifiká-tusának elején került sor. A len-gyel származású pápa vélhetőenkülönös gondot fordított arra,hogy gondozza a lengyel nem-zeti szentkultuszt és gyarapítsaa dinasztia szentjeinek számát.1997-ben szentté avatta Hedvi-get, két év vel később pe dig Kin-gát (1234–1292), IV. Béla lányát,V. Szemérmes Boleszláv (ur.1243–1279) feleségét is, akitmár 1690-ben boldoggá avatottaz egyház. Hedvig királynő maLengyelország védőszentje ésLitvánia apostola.

RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 13

74 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™Szent Hedvig (fent)

A királynŒ által (újra)alapítottkrakkói egyetem rektoránakúgynevezett Hedvig-jogara

(jobbra)74 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™