Upload
travis-suarez
View
32
Download
0
Embed Size (px)
DESCRIPTION
sporoljunk
Citation preview
1
Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék .................................................................................................. 1
Mire figyeljünk új TV vásárlásakor? ............................................... 5
1. LCD vagy plazma tévét érdemes venni? .................................................... 5
2. Milyen márkájú TV-t válasszak? ............................................................... 6
Hasznos linkek gyártók weboldalain ......................................................... 6
Hasznos cikkek hazai weboldalakon lapos tévékről .................................. 7
3. Mennyit fogyaszt majd az új TV? .............................................................. 7
A fogyasztás a használati szokásoktól is függ: mit fog nézni? ................... 7
4. Mit jelent a HD, FULL HD és egyéb rövidítések? ..................................... 8
Gyártótól függő, egyedi nevű technikák .................................................... 9
5. Melyik érték mit jelent (kontraszt, fényerő, válaszidő, képfrissítési frekvencia)? ............................................................................................. 10
6. Milyen távolságból érdemes nézni a TV-t? .............................................. 11
7. Milyen méretűt vegyek? ........................................................................... 11
8. Mely TV-k alkalmasak a digitális földfelszíni sugárzás vételére? ............12
9. Hogy lehet összekötni a TV-t más eszközökkel, milyen csatlakozóval érdemes? .................................................................................................. 13
10. Egyéb megjegyzések .................................................................................14
Hogyan válasszunk új fényképezőgépet? ....................................... 15
11. Mi az a digitális kompakt fényképezőgép? ............................................... 15
Előnyei ...................................................................................................... 15
Hátrányai.................................................................................................. 15
Komolyabb digitális fényképezőgépek .....................................................16
12. Kinek melyiket érdemes választania? ......................................................16
13. Mi az optikai és a digitális képstabilizátor közötti különbség, miért fontos ez kiválasztásnál? .....................................................................................16
14. Mi az optikai és a digitális zoom között a különbség, miért fontos ez kiválasztásnál? .......................................................................................... 17
15. Hány Megapixeles fényképezőgépre van szükségem? ............................ 18
16. Milyen memóriakártyát válasszak? ......................................................... 18
17. Melyik érték mit jelent? ...........................................................................19
18. Milyen videókészítési képességei vannak a fényképezőgépnek? ............ 20
19. Elég lesz-e nekem hosszútávon a kompakt fényképezőgép? .................. 20
20. Hasznos linkek .........................................................................................21
Hogyan válasszunk új videókamerát? ........................................... 22
21. Szalagos, DVD-s, merevlemezes, belső memóriás vagy külső memóriakártyást vegyek?........................................................................ 22
2
22. Mi a különbség az SD, HD és Full HD felvétel között? ........................... 23
23. Milyen felbontású videókamerát vegyek? ............................................... 23
24. Optikai vagy digitális képstabilizátoros készülékre van-e szükségem? .. 23
25. Milyen memóriakártyák vannak? ........................................................... 24
26. Mit jelentenek a rövidítések? .................................................................. 25
Hogyan válasszunk új számítógépet (PC, laptop, netbook)?.......... 26
27. Mi a különbség a PC, laptop és netbook között, milyet érdemes választani? ............................................................................................... 27
28. Melyik jó játékra, munkára, internetezésre, avagy mindháromra? ........ 28
29. Mennyire befolyásoló tényező a márka a számítógép kiválasztásakor? . 28
30. Milyen képernyő / monitor felbontások és méretek léteznek, melyiket hogy rövidítik? ......................................................................................... 29
Kijelzők méretnövekedés szerint (W=szélesvásznú) .............................. 29
Hagyományos (4:3 arányú kijelzők) ....................................................... 30
Szélesvásznú (16:10 arányú kijelzők) ...................................................... 30
31. Melyik rövidítés mit jelent (CPU, RAM, HDD, USB, WLAN, DVD-DL, BlueTooth, FireWire stb)? ...................................................................... 30
32. Mi a háztól-házig (door-to-door) garancia lényege? ................................ 31
33. A számítógép mely részegységeinek képességét fontos megnézni vásárlás előtt? ........................................................................................................ 32
Hogyan spórolhat a villanyszámlán? ............................................ 33
34. Mit jelentenek az energiaosztályok háztartási fogyasztók esetében? ..... 34
Hasznos linkek ........................................................................................ 35
35. Milyen megtakarítások érhetőek el jobb energiaosztályú termék választásával? .......................................................................................... 35
Hasznos linkek ........................................................................................ 36
36. Hogy számolhatom ki otthon, hogy melyik készülék mennyit fogyaszt? 36
Nézzünk néhány példát ........................................................................... 36
Áramárak és kalkulátorok ....................................................................... 37
Hasznos linkek ........................................................................................ 37
37. Mi az előnye és hátránya a hagyományos, a kompakt fényforrásoknak és a LED világításnak? ................................................................................. 38
38. Melyiket érdemes háztartási használatra választani, melyik tart legtovább? ............................................................................................... 39
Hogyan spórolhat a telefonálási költségeken? .............................. 40
39. Csomagajánlatokból eredő előnyök/hátrányok ...................................... 40
40. Internetes telefonálás két számítógép között ingyenesen, akár videóval is ................................................................................................................. 40
41. Internetes telefonálás számítógép – vezetékes telefon között, akár
ingyen, akár külföldi számokra is ..............................................................41
42. Telefonálás külföldről internetről magyar mobilszámra ingyen ............ 42
43. Telefonálás magyar mobilszámról külföldi vezetékes számra ingyen .... 42
3
Hogyan takaríthat meg a közlekedés során időt és pénzt? ............ 43
44. Hogyan spórolhat vonatközlekedés során? ............................................. 43
45. Hogyan tervezheti meg vonatos közlekedését? ....................................... 44
46. Hogyan vásárolhat vonatjegyet interneten kockázatok nélkül? ............. 44
47. Hogyan nézheti meg a busz menetrendeket az interneten? ................... 45
48. Hogyan tájékozódhat gyorsabban a budapesti tömegközlekedést illetően? ................................................................................................................. 45
49. Hol tankolhat a legolcsóbban? ................................................................ 45
50. Hogyan szerezhet gyorsan értesülést útlezárásokról, balesetekről, traffipaxokról? ......................................................................................... 46
Utazás tervezés és foglalás internet segítségével ........................... 47
51. Mások által írt élménybeszámolók külföldi utakról ................................ 47
52. Külföldi lastminute utak keresése és foglalása ....................................... 48
53. Látnivalók Magyarországon .................................................................... 48
54. Útvonaltervezés Magyarországon ........................................................... 49
55. Útvonaltervezés Magyarországon és az egész világon ............................ 50
56. Turistautak Magyarországon útvonaltervezéssel ..................................... 51
Árösszehasonlítás az interneten ................................................... 52
57. Mire jók az árösszehasonlító weboldalak? .............................................. 53
58. Az árösszehasonlító oldalak bemutatása................................................. 53
59. Miben különböznek az árösszehasonlító oldalak a webáruházaktól? ..... 54
60. Melyik árösszehasonlító oldal mire jó? ................................................... 55
61. Hogyan manipulálható az internetező a google-ben termék keresésekor? ................................................................................................................. 55
62. Hogyan manipulálható az internetező az árösszehasonlító oldalakon? . 55
Álláskeresés az interneten ............................................................ 56
63. Kinek és mikor jó az onlineálláskeresés? ................................................ 56
64. Hol hirdetik a médiában a munkaadók az álláshirdetéseket? ................ 56
65. Hogy kezdjen hozzá az internetes álláskereséshez? ................................ 56
66. Hogyan írjon önéletrajzot? ...................................................................... 57
67. Mire jó és hogyan készíthet Europass önéletrajzot? ............................... 57
68. Melyik állásportált érdemes használni fővárosi és vidéki állások keresésére? .............................................................................................. 57
Országos állásportálok ............................................................................ 57
Vidéken nagy lefedettségű állásportálok ................................................. 58
69. Állásgyűjtő oldalak bemutatása .............................................................. 58
70. Hasznos kalkulátorok munkavállalóknak ............................................... 58
71. Külföldi álláskereső oldalak .................................................................... 58
Egyesült Államok ..................................................................................... 58
Általános nemzetközi állás weboldalak ................................................... 58
Szomszédos országok nagy állásportáljai................................................ 58
4
Autókeresés az interneten ............................................................ 59
72. Autós apróhirdetési portálok Magyarországon ....................................... 59
73. Vélemények használt autókról ................................................................ 59
74. Használt autók ingyenes katalógusa ....................................................... 59
75. Gépjármű behozatal folyamatának leírása .............................................. 60
76. Gépjármű regisztrációs adó számítása és kalkulátor .............................. 60
77. Külföldi autós portálok ............................................................................ 60
Ingatlankeresés az interneten ....................................................... 61
78. Hazai ingatlanportálok .............................................................................61
79. Mikor melyik ingatlanportálra lehet szükségem? ................................... 62
80. Hol találok hasznos cikkeket ingatlanpiaci témában? ............................ 62
81. Ingatlanjogi kérdések-válaszok ............................................................... 62
Fordítóprogramok az interneten .................................................. 63
82. A legismertebb hazai szótárprogram ...................................................... 63
83. Szó- és teljes weboldal fordítás ............................................................... 63
84. Teljes weboldal fordítás sok nyelv között ................................................ 63
85. Számítógépen futó szófordító.................................................................. 64
Hasznos internetes gyorstippek .................................................... 65
86. Az internet archívuma ............................................................................. 65
87. A legrészletesebb időjárás weboldal ........................................................ 65
88. Síelők weblapja ........................................................................................ 66
89. Régi videóklipek az interneten ................................................................ 66
90. Hitelezésről röviden ................................................................................ 67
91. Aktuális valuta árfolyamok ..................................................................... 67
92. Telefonszám internetes tudakozók elérhetősége .................................... 67
93. A tudatos vásárlók weboldala .................................................................. 67
94. Onlinelexikon .......................................................................................... 68
95. Internetes sebességteszt .......................................................................... 68
96. Rövidítések szótára ................................................................................. 68
97. Receptek ezerszámra ............................................................................... 68
98. Közösségi weboldalak .............................................................................. 69
99. Weboldalak szerkesztett keresői ............................................................. 69
100. Ingyenes letöltő oldalak .......................................................................... 69
101. Betegségről-egészségről interneten......................................................... 69
Felhasznált képek ........................................................................................ 70
5
Mire figyeljünk új TV
vásárlásakor? 1. LCD vagy plazma tévét érdemes venni?
Egy új tv vásárlása a legtöbb család számára egy izgalmas dolog. A lakás éke
lehet az új készülék, ha jó döntést hozunk. Márpedig a jó döntésnél a
használati, a környezeti viszonyokat legalább annyira figyelembe kell venni,
mint az árakat. Mára elmondhatjuk, hogy mind az LCD, mind a plazma
technológia elfogadottá vált. Mindkettőnek megvan a maga előnye és
hátránya, nézzük ezeket csoportosítva.
LCD tv:
Előnyök:
- Nagy felbontás
- Nagy dinamikus kontrasztarány
- Átlagos fogyasztás (kb. 200W, pontos adatot készüléktől függően kérjen az
üzletben)
Hátrányok:
- A háttérvilágítás technológiája miatt nem képes tökéletes fekete színt
megjeleníteni
- A válaszidő ms-ban (milli secundum) mérhető, egy átlagos készüléknél 5ms.
Nagyon gyors mozgásnál „bemozdulhat, elcsúszhat” a kép (játék,
sporteseményeknél van jelentősége).
Plazma tv:
Előnyök:
- Nagy felbontás
- Óriási kontrasztarány
- A legmélyebb fekete színek megjelenítésére is képes a technológiából eredően
- Nagyon kicsi válaszidő (akár 0,001 ms), ami a leggyorsabb mozgások
hibátlan megjelenítésére is alkalmas
- Gyakorlatilag minden irányból ugyanúgy látható a kép
Hátrányok:
- A fogyasztása 350-400W körül alakul (pontos adatot készüléktől függően
kérjen az üzletben).
Sajnos mindkét technológia hajlamos a beégésre. Mi a beégés? Ha túl sokat
nézünk folyamatosan egy csatornát (vagy gyakorlatilag csak egy csatornát
nézünk a készüléken), előfordulhat, hogy a logónak „nyoma marad”, azaz
máshova váltva egy világosabb kép esetén a gyakran használt csatorna
logójának sziluettje lesz látható. A beégés akkor is megtörténhet, ha
6
folyamatosan 4:3-as képarányú üzemmódban használjuk a TV-t (pl. túl nagy
méretű képernyőn hagyományos, 4:3-as képarányú TV műsor nézése), a két
széle függőlegesen más árnyalatban lesz látható egy idő után, ami teljes
képernyős világos kép esetén látható bosszúságot okoz.
Szándékosan nem foglalkoztunk az új LED (LCD más megvilágítással,
magasabb kontrasztaránnyal) és a régi projektoros technológiákkal. Előbbi
még éppen „beköszönőben” van a hazai piacon, utóbbi pedig gyakorlatilag
eltűnt.
2. Milyen márkájú TV-t válasszak?
Gondolná, hogy nem a márka a legfontosabb? Sok márka már ugyanazt az
elvet követi: gyárt olcsó, közepes és drága terméket is. Fontosabb, hogy több
méretben, eltérő paraméterekkel, ráadásul minden évben kihoznak egy új
modellt ugyanabban a kategóriában. Nézzük meg néhány példán, hogy mire
lehet következtetni a márkából és a típusból.
Magyarországon az egyik leggyakrabban vásárolt márka a Samsung, míg a
világpiacon pl. a Panasonic jóval nagyobb piaccal rendelkezik, mint itthon.
Nyilván oka van: a Samsungnak saját gyártósora van Magyarországon, így
kevesebb a logisztikai költség, komolyabb a figyelem. Meghatározó szereplő az
LCD TV-k piacán.
Alapvetően a márka és a típus együttesen írja le a készüléket. E kettő közé
ékelődik be néha a termékcsalád. Tehát pl. a Sony egy márka, a Bravia egy
termékcsalád, a KDL-40Z5500 pedig egy típus.
A márkanév után a készülék típusa található. De mit jelentenek a betűk és a
számok? Példák:
Samsung LE32B550A5:
- LE=LCD készülék (a Samsung a plazma készülékeit PS betűpárral jelzi)
- 32: képátló mérete coll-ben (a méretezés módszeréről lejjebb olvashat)
- a folytatás a tudásra, felszereltségre és modellévre vonatkozó adat
Panasonic TH-42PY8P:
- TH=plazma készülék (a Panasonic nem egyértelműen választja szét az LCD
és a plazma készülékeket az első két betűvel, ugyanis a plazmák között TX és
TH, az LCD-k között csak TX-es jelűt találunk.
- 42: képátló mérete coll-ben (a méretezés módszeréről lejjebb olvashat)
- PY8P: a betűk a felszereltségre, képességekre, a 8-as a modellévre (2008)
vonatkozik
Hasznos linkek gyártók weboldalain:
Samsung Gyakran Feltett Kérdések:
http://www.samsung.com/hu/support/faqs/supportFaq.do
Panasonic fogalommagyarázat:
http://www.panasonic.hu/index.php?p=glossarylist
7
Sony Gyakran Feltett Kérdések:
http://support.sony-europe.com/tv/index.aspx?site=odw_hu_HU
LG Gyakran Feltett Kérdések:
http://www.lg.hu/support/faq_products.jsp
JVC Gyakran Feltett Kérdések:
http://www.jvc.hu/knowledgetype.php
Philips:
http://www.support.philips.com/support/sms_page.jsp?userLanguag
e=hu&userCountry=hu
Hasznos cikkek hazai weboldalakon lapos tévékről:
sg.hu: http://www.sg.hu/kereso.php?mit=lapos%20tévé
hírkereső:
http://www.hirkereso.hu/search?q=lapos+t%E9v%E9&timelimit=100
00&archivum=-1&x=21&y=6
lap.hu oldalak: http://lcd.lap.hu/, http://lcdtv.lap.hu/,
http://plazmatv.lap.hu/
3. Mennyit fogyaszt majd az új TV?
A mai lapostévék fogyasztása az alábbi összetevőktől függ:
- alkalmazott technológia (LCD, plazma, LED): a plazmatévék fogyasztása kb.
másfélszerese az lcd tévékének, egy átlagos készülék esetén kb. 200 -> 350 W
- képernyő mérete: a nagyobb képernyő egyértelműen növeli a fogyasztást
- a készülékbe épített hangrendszer teljesítménye: elvileg 2*10W körüli sztereó
hangrendszert építenek egy átlagos készülékbe. A felvett teljesítmény függ a
hangerőtől, de korántsem ez teszi ki a fogyasztás nagy részét, sokkal inkább a
kép megjelenítése.
Sokan esnek abba a hibába, hogy fölöslegesen nagy képernyőt vesznek. Ezt
részben a birtoklási vágy, részben a tapasztalat hiánya magyarázza. Sajnos
akkor, amikor még a TV adások zöme nem szélesvásznú méretű (16:9), hanem
hagyományos 4:3-as, addig a 82 cm-nél (32”) nagyobb képátlónál zavaróan
torzzá válik az emberi arc.
A fogyasztás a használati szokásoktól is függ: mit fog nézni?
A magyar tévécsatornákat? Ha az elmúlt éveket nézzük (2009-cel bezárólag),
jelenleg egy 32” (” = coll)-es készülék bőven megteszi. Persze a jövő a nagyobb
felbontású és a szélesvásznú tartalmak felé halad, de nagyon lassan.
DVD filmeket, fotókat szeretne főként nézegetni és mellette tévézni? Ebben az
esetben még mindig elég a 32”, hisz a DVD tartalom felbontása hasonló a
hagyományos tévééhez.
Blu-Ray esetén viszont célszerű minél nagyobb felbontású (erről később) és
képátlójú televíziót választani. Sőt, ha másodlagos szempont a fogyasztás,
akkor nyugodtan vegyen 40” fölötti plazmatévét, esetleg nagyon jó minőségű
LCD-t.
8
Azt sem árt figyelembe venni, hogy a legújabb LCD vagy plazma technológiájú
készülék megvásárlásáról döntünk-e.
A http://www.panasonic.hu/ugyfelszolgalat/katalogusok/plazma_2006.pdf
címen található egy összehasonlító elemzés, amelyet a Panasonic készített még
2006-ban. Különböző tartalmakon (film, tv műsor) teszteltek készülékeket. Az
áramfogyasztás eredményeket egy táblázatban összehasonlítva közli a
dokumentum. E teszt alapján az adott plazma készülék közel sem fogyasztott
rosszul LCD versenytársaihoz képest. Csöppnyi kétség azért marad bennünk,
hisz nem független forrás tesztelt a készülékeket, a teszt 2006-os, s az sem
mindegy, hogy milyen készüléket milyennel hasonlít össze az ember egy ilyen
teszt során. Az kétségen kívüli, hogy a Panasonic óriási erőfeszítéseket tesz a
plazma tévék fogyasztási paradigmái ellen.
Egy friss hír szerint az öko tévéké lehet a jövő, vásárlás előtt érdemes ezt a
cikket is elolvasni: http://www.sg.hu/cikkek/70640/jonnek_az_okoteleviziok.
A cikkben több konkrét készülék éves kalkulált fogyasztását is megnevezik.
Nem véletlen, hogy a győztes egy 32” méretű készülék, nem egy 46”-os. Fontos
tehát, hogy ne csak a technológián, hanem a szükséges képátlón is
gondolkodjon.
4. Mit jelent a HD, FULL HD és egyéb
rövidítések?
SD: standard definition. A hagyományos televíziózás képfelbontására utal,
mely 720*576 képpont megjelenítésére képes.
HD vagy HD 720, HD Ready: high definition. Nagyfelbontású képméret,
1280*720 képpont. A hazai csatornákon is látható már HD minőségű műsor
(pl. m1, m2 így jelölt műsorai). Fontos, hogy ezek a képernyők is képesek
megjelenítenia Full HD felbontású tartalmakat, azokat egyszerűen
átkonvertálják a képernyő felbontására lejátszáskor.
HD 1080, Full HD, HD Ready 1080p: A jelenleg használt legnagyobb és
legjobb minőségű felbontás, 1920*1080 képpont.
Máris van egy ellentmondás. Az itt jelölt felbontások nem pontosan egyeznek
azzal, amit a tévékhez írva látunk (1024*720, 1366*768, 1920*1080). A
standard felbontásokról egy nagyon szemléletes grafika készült, mely itt
található: http://en.wikipedia.org/wiki/File:Vector_Video_Standards2.svg.
Ha minimum 5-10 évre tervezi az új tévé használatát, célszerű a Full HD
képességű, azaz 1920*1080 képpont megjelenítésére képes készüléket
választani.
24p lejátszás: a p betű a progresszív lejátszásra utal, ami azt jelenti, hogy
minden kép betöltődésekor először tárolódnak a képsorok, majd egyszerre
jelennek meg az adott képkockánál, így alacsonyabb a vibrálás. Az i jelölésnél
váltottsorosan jelennek meg, először a páros, majd a páratlan sorokat. A 24p-
re szoktak még progresszív scan vagy progresszív pásztázás formában is
hivatkozni.
9
“: coll-ként vagy inch-ként mondjuk. A képernyő méretét jelzi, 1 coll = 2.54
cm. Részletesebben kifejtjük a Milyen méretűt vegyek pontban.
Hz: megjelenítési frekvencia. A régi tévék 50 Hz-esek (Hertz) voltak, jobban
villogott rajtuk a kép, mint a mai 100 Hz-es megjelenítésre képes készülékeken
(noha a megjelenítési technika is változott).
OSD: a képernyőn látható a tévé menüje, gyakorlatilag már mindegyik
készülékben van ilyen funkció.
MPEG2, MPEG4 tuner: Magyarországon az MPEG4 tunerrel ellátott
készülékek alkalmasak a digitalis földfelszíni adások vételére külön dekóder
nélkül.
PAP: kép és kép funkció. A képernyőn egyidejűleg két kép látható megosztva.
PAT: kép és szöveg funkció. A képernyőn egyidejűleg megjeleníthető kép és
teletext szöveg.
PIP: kép a képben funkció. A képernyő sarkában a fő kép mellett egy másik is
nézhető (pl. a tv képe mellett a számítógépé (1 tuneres PIP esetén), vagy két tv
csatorna egyidejűleg (két tuneres tévénél)).
Pixel: a képernyőn megjeleníthető képpontok angol elnevezése, egyben a
legkisebb megjelenítési egység. Ez alapján láthatjuk, hogy egy készülék milyen
felbontásra képes, az adatokat szélesség x magasság formában adják meg.
Minél nagyobb a szám, annál jobb a készülék felbontása. Jelenleg az
1920*1080 felbontás a legnagyobb. Pixelhiba: a képernyőn nem működő (pl.
fixen világosan látható) képpontok. Minden gyártó meghatároz egy minimum
számot, ami alatti pixelhiba szám esetén garanciális jog nem érvényesíthető.
SD kártyanyílás: bizonyos tévékbe építenek SD kártyaolvasót, mely a
kártyán található tartalmak megjelenítésére (pl. fotók) szolgál. Sok digitális
fényképezőgép használ SD kártyát a fotók készítésekor azok tárolására, ha
ilyennel rendelkezik, érdemes megnézni, megéri-e a készülék, hogy az is képes
legyen megjeleníteni a képeket kártyáról (egyébként kábellel lehet a tv-t és a
fényképezőt összekötni). Komolyabb készülékek még az AVCHD
videóformátumot is lejátsszák (ezt a Sony és a Panasonic videókamerák egy
része használja digitális videó rögzítésekor).
USB (USB 2.0): külső USB eszköz csatlakoztatására alkalmas bemenet. Pl.
USB csatlakozójú pendrive-ról lehet lejátszani vele fotókat. Ahol a 2.0 jelzés
szerepel, ott már a gyorsabb adatátvitelre is fel van készítve (sok új készülék
ilyen).
Gyártótól függő, egyedi nevű technikák:
Megpróbálva a lehetetlent, néhány gyakran használt fogalmat
csoportosítottunk aszerint, hogy képre, hangra vagy egyéb szolgáltatásra
vonatkozó fantázianév-e. Ezek egymással nem összevethető szolgáltatások,
egyik gyártó “A” néven nevez el egy képjavító technológiát, másik gyártó “B”
néven hív egy másikat. Érdemes a gyártók weboldalán és független
weboldalakon elolvasni, melyik mit jelent, mielőtt az üzletben kipróbálja a
készülékeket. Azon túl, hogy időt takaríthat meg, kevésbé befolyásolható.
Kép: Wide Colour Enchancer, DniE+, Mega kontraszt, Ultra Kontraszt,
intellingens jelenetvezérlő, 100 Hz Double Scan, 24p Real Movie, x.v. Colour,
stb.
10
Hang: SRS Truesurround HD, V-Audio, V-Audio Surround, stb.
Szolgáltatások: szórakoztató mód, InternetTV, beégés elleni védelem,
tükröződésmentes bevonat, Viera Link, stb.
5. Melyik érték mit jelent (kontraszt, fényerő,
válaszidő, képfrissítési frekvencia)?
Kontrasztarány: a legmagasabb fehér és fekete szín közötti arányt adja meg.
Minél magasabb ez az érték, annál jobban elkülönülnek a színárnyalatok az
adott készüléken. Pl. a 20 000:1 arányú készülék jobb képességű, mint az
5 000:1 értékkel bíró. Fontos azonban megemlíteni, hogy az elmúlt években
kétfajta kontrasztarány kezdett keveredni a piacon, a valós (szokták statikus,
vagy ritkább esetben natív kontrasztnak nevezni) és a dinamikus
kontrasztarány.
A kettő közötti különbségről egy értékes cikket olvashat fotós illusztrációkkal a
http://www.geeks.hu/technologiak/081217_statikus_vs_dinamikus_kontrasz
tarany címen. Lényeges, hogy vásárlás előtt kérdezzen rá a valós
kontrasztarányra is, ne csak a dinamikusra, ugyanis sajnos mostanában a
prospektusok, katalógusok szinte csak a dinamikus kontrasztarányt közlik,
hisz az a magasabb érték. Ráadásul a dinamikus kontrasztarányt minden
gyártó a saját algoritmusa alapján állítja elő, szabvány hiányában. Ha
700 000:1 és hasonló magas értékeket lát, az csakis dinamikus kontrasztarány
lehet. Valós kontraszt értékeknél a 20 000:1 már egy kiváló érték. Jelenleg a
plazmatévék jobb valós kontrasztaránnyal bírnak, mint az LCD-k.
Fényerő: a fényerőt cd/m2 értékben találhatjuk a tévék paraméterei között.
Minél nagyobb ez az érték, annál jobbak a képességei. A mai elérhető árú LCD
készülékek 500 cd/m2, a plazma készülékek 1 500 cd/m2 értékre képesek. És
hogy mire van szükség? Gyakorlatilag a 3-400 cd/m2 érték is bőven megteszi,
hacsak nem akarjuk nappali fénynél a kinti medence mellett használni .
Válaszidő: Minél alacsonyabb, annál gyorsabb a képmegjelenítés. Az LCD
készülékek általában 5ms (millisecundum), a plazma tévék 0,001 ms
képességekkel rendelkeznek. Az alacsonyabb válaszidőnek a gyorsan változó
képi tartalomnál van lényege (sportesemény, számítógépes játék). Egyik érték
sem mondható rossznak.
Képfrissítési frekvencia: a régi katódsugárcsöves tévék 50 Hz
képfrissítéssel dolgoztak (kivéve az utolsó években gyártott, többnyire
síkképernyős 100 Hz-es CRT tévéket), sőt, az első - és (mai napig is létező) -
alacsony kategóriás lapos tévék is 50 Hz-esek. Érdemes a 100 Hz-es
készüléket keresni, melyek gyakorlatilag a két kép közé „gyártanak” egy
számított köztes képet is, ezzel csökkentve a vibrálást. Bővebben erről a
témáról a következő cikk végén is olvashat:
http://www.geeks.hu/tippektrukkok/081205_mire_figyeljunk_lcd_teve_vasa
rlasakor.
11
6. Milyen távolságból érdemes nézni a TV-t?
Ha eljutott idáig az olvasásban, megkérdezheti, hogy erre meg miért kell
figyelni? Régen azt tanították, hogy a képátló lehetőleg négy, de inkább
ötszörös távolságára üljünk a készüléktől.
Mielőtt megtekintené a táblázatot, némi magyarázatot fűznék hozzá, ugyanis
mára ettől többről van szó. A hagyományos régi tévék SD felbontású képe és
50 Hz-es megjelenítése valóban e szabályokat hordozta magában, ám ha új
lapos tévénken jó minőségű tartalmat nézünk és szeretnénk látni a készülék és
a tartalom megfelelő párosításából eredő előnyöket, erre is kell figyelni. A régi
SD és a most elérhető HD adások látványa között szakadéknyi különbség van,
utóbbi előnyére. A HD minőségű műsor közelről és távolról is látható
különbségű lesz. A HD és Full HD tartalmak között már sokkal lényegesebb,
milyen távolságból nézi és mekkora méretű képernyőn a tartalmat. Az
arcráncok, hajszálak igazán jól a Full HD készülékeken mutatnak, de mit sem
ér, ha 4 méterről egy 82 centis képernyőn nézzük.
A javasolt minimális nézési távolságokat aszerint rendeztük táblázatba, milyen
minőségű tartalmat néz szélesvásznú (16:9 képarányú) tévé készülékén:
Képátló
(coll)
Képátló
(cm)
SD
(576)
HD
(720)
Full HD
(1080)
26 66 2,1 m 1,6 m N.A.
32 82 2,4 m 1,8 m 1,2 m
37 94 3,1 m 2,1 m 1,5 m
40 102 3,2 m 2,4 m 1,6 m
42 107 3,4 m 2,5 m 1,7 m
50 127 3,9 m 3,1 m 2,0 m
Jól látható, hogy – különösen - a Full HD tartalmaknál nagyon alacsony az a
távolság, aminél jól kivehető a különbség a kisebb felbontásokhoz képest.
Mondhatnánk azt is, hogy abnormálisan kicsi a távolság. Nem ezt javasoljuk.
Az optimálás távolság pl. egy 107 cm-es Full HD készüléknél Full HD tartalom
nézése esetén meglátásunk szerint 2.8-3 m.
7. Milyen méretűt vegyek?
A méret számít. Részben már kiveséztük a témát a Mennyit fogyaszt majd az
új TV? részben, itt és most inkább a méret kiválasztásához próbálunk egy
szempontrendszert adni.
A következőket mérlegelje vásárlás előtt:
- Hány százalékban fogok hagyományos tévé műsort, HD adást, Full HD
tartalmakat nézni?
12
- Ragaszkodik-e valamelyik technológiához (LCD, LED, plazma)?
- Mennyire fontos az áramszámla?
- Elfér-e majd leendő helyén?
- Ha gyenge falra szereli, elbírja-e majd a tartó és a TV súlyát? (Pl. gipszkarton
fal)
Több üzlet elektronikai eladóját megkérdezve kijelenthetjük, hogy azok az
átlagos vásárlók, akik főként tévé műsor és esetleg DVD nézésre választanak
készüléket ma Magyarországon, leginkább a 82 cm-es képátlójú készüléket
veszik. A nagyobb képátlójú, nagyobb felbontású tévéket az ahhoz megfelelő
tartalommal rendelkező és/vagy kiállításon, irodában, vendéglátóhelyeken
üzemeltetni kívánó emberek vesznek.
8. Mely TV-k alkalmasak a digitális földfelszíni
sugárzás vételére?
Egy meglepő adattal kezdeném, a DVB szabvány kialakítása több mint 15 évvel
ezelőtt kezdődött, s mára a Föld minden második országában foglalkoznak
vele. Magyarországon az Antenna Hungária 1999-ben elkezdte a kísérletezést a
DVB szabvánnyal Budapesten, 2002-ben a kabhegyi adón, majd 2006-ban a
mobilos DVB-H kísérleti adást is. A DVB szabvány felel azért, hogy a
különböző eszközökön digitálisan is lehessen nézni a közvetített tartalmakat.
Nézzük részleteiben:
DVB-T: a földfelszíni (antennával szabadon) közvetítés rövidítése
DVB-C: a kábelhálózaton küldött digitális jelek közvetítésének rövidítése
DVB-S: a műholdon közvetített jelek rövidítése
DVB-H: a mobil hálózaton küldött jelek rövidítése
Ebből számunkra földfelszíni szempontból a DVB-T a megjegyzendő. Ha egy
készüléken megtalálható a DVB-T jelzés, még ki kell derítenünk, hogy MPEG2
vagy MPEG4 dekódert építettek-e bele. Magyarország utóbbi kódolás mellett
döntött, tehát a DVB-T MPEG4 jelzéssel ellátott készülék alkalmas önmagában
a digitális földfelszíni sugárzás vételére. Magyarországon gyakran úgy írják az
áruházakban a készülékre, hogy MPEG4 tuner, külföldön DVB-T MPEG4 HD
felirattal is találkozni. Ha ezen feliratok valamelyikét látja a készülék mellett,
az alkalmas a földfelszíni vételre. Érdemes megkérdeznie szakértő eladót a
részletekről, már csak a sugárzott hang miatt is, ezt illetően Magyarország az
AVC formátum mellett voksolt.
Azok a készülékek, amelyekben nincs ilyen MPEG4 tuner, egy külön eszköz, az
úgynevezett set-top-box segítségével nézhetik a földfelszíni műsorokat. Ez a
készülék kb. 30-40e Ft-ba kerül, Magyarországon több gyártó terméke is
elérhető. A használható készülékekről részletes leírást talál a Digitális
Televíziózás hivatalos oldalán:
http://www.mindigtv.hu/MatricasTermekek.aspx.
13
Az elérhető csatornákról és lefedettségről a következő címeken talál aktuális
információkat:
Hol és mikor érhető el: http://www.mindigtv.hu/Hol_mikor.aspx
Elérhető műsorok: http://www.mindigtv.hu/Elerheto_musorok.aspx
Már több kábelszolgáltatónál is elérhető a DVB-C formátum (UPC, T-Kábel,
kisebb kábel cégek). Amennyiben saját televízióján digitálisan érkező jeleket
szeretne megjeleníteni, érdemes a készülék képességeiről és a kábelszolgáltató
nyújtotta lehetőségekről érdeklődni a kábeltelevíziós cég ügyfélszolgálatán.
Egy nagyon részletes leírás található a földfelszíni televíziózás történetéről az
alábbi címen:
http://www.betacom.hu/index.php?WG_NODE=WebOldal&WG_PARENTOI
D=PAFf_b1c5025&WG_OID=PAGf_5ae0085
Európai helyzetkép az Antenna Hungáriától, részletes európai DVB-T
kódolással:
http://www.ahrt.hu/Digitalis_atallas/Digitalis%20televiziozas.aspx
Angol nyelvű összefoglaló a Digitális Átállásról a Földön:
http://en.wikipedia.org/wiki/Digital_terrestrial_television
9. Hogy lehet összekötni a TV-t más
eszközökkel, milyen csatlakozóval érdemes?
Léteznek analóg és digitális, sőt, már vezeték nélküli digitális technológiájú
összekötési lehetőségek. Nézzük meg az összes fontos csatlakoztatást, sőt,
jelezzük, melyik milyen készülékkel való összekötésre alkalmas.
Az analóg és a digitális jeltovábbítás közötti különbségre kitérni komoly
szakmai magyarázat nélkül nehéz. Ha röviden akarunk fogalmazni: az analóg
egy folytonos jel, a digitális pedig egy olyan sűrűségű apró jelek egymásutánja,
amely az ember érzékelése szempontjából gyakorlatilag megfelel a
folytonosságnak. Ugye így nehezen érthető? A lényeg az, hogy a digitális
jelfeldolgozás felé tart a világ, s a nagyon szakmabeliektől (pl. zeneipar)
eltekintve már senki sem fújol a digitális jelre.
A csatlakozóknál szokás megkülönböztetni csatlakozó dugót (apa) és
csatlakozó aljzatot (anya). Előbbiből „kiállnak”, utóbbiak pedig befogadják az
adott csatlakozó tűit, fém részeit. Általában a fogadó eszközön (jelen esetben
tévén) az aljzat (tehát az „anyának” is nevezett) található.
Euro SCART: az első analóg jeltovábbításra alkalmas csatlakozó, kép és
sztereó hang továbbítására. Európai szabvány, lapos, 21 pólusú (két sorban),
gyakorlatilag minden régi videón, DVD lejátszókon, tévéken, műholdvevőn
találni ilyet.
HDMI: a mai legmodernebb vezetékes összeköttetéshez való csatlakozó, teljes
digitális jeltovábbításra (kép és hang). Nagyfelbontású kép és akár házimozis
(5.1-7.1) hang továbbítására is képes. Blu-Ray lejátszók, játékkonzolok,
drágább DVD lejátszók, videókamerák (olykor kábeles átalakítóval),
komolyabb laptopok, projektorok és természetesen tévék használnak ilyet.
14
DVI: korábban számítógép és monitor összekötésére használták, csak képjelet
továbbít, de azt digitális minőségben. Ma már megtalálható tévéken,
kivetítőkön, némely laptopokon, számítógépek videó kimenetén.
D-SUB: elsősorban a régebbi számítógép-monitor összekötés csatlakozója.
Kék színű, két sorban 15 tűvel. Analóg képtovábbítási összeköttetés, bizonyos
tévékre még tesznek ilyet, de egyre ritkábban.
S-Video: a képjelet kétfelé szedve jó minőségű jelet továbbít. Kifejezetten
gyakran használt összeköttetés videókamerák és tévék között, de sok DVD
lejátszó is tartalmaz ilyet. Kisméretű, kerek, négy tűből álló csatlakozó.
Komponens: három RCA csatlakozó (piros, zöld, kék), mely az analóg
jelátviteli módszerek között progresszív jel átvitelére is alkalmas (p).
Komolyabb DVD lejátszók és tévék összekötésére való.
Kompozit: az S-Video technikánál valamivel gyengébb minőségű képátvitel.
Régebbi asztali számítógép videókimenetek TV-Out néven ezt kínálták.
Kinézetre sárga jelölésű RCA csatlakozó.
Optikai: a digitális jel optikai továbbítására való. Előnye nagyobb távolságú
jeltovábbításnál van, egyébként hátránya, hogy a jel küldésekor és fogadásakor
is át kell alakítani azt.
Koaxiális: sztereó vagy akár térhatású hang átvitelére is alkalmas. Sárga
jelzésű RCA csatlakozós, speciális kábellel, erről kapta a nevét. Nem keverendő
az antennakábelként használt fehér koaxiális kábellel.
RCA: a legelterjedtebb analóg hangátviteli összeköttetés sztereó hanghoz. Két
kábel, egy piros és egy fehér jelű, ezzel megkülönböztetve a jobb és bal oldalt.
Még részletesebb ismertető a csatlakozók típusairól itt található:
www.muszeroldal.hu/assistance/videocsatlakozok.pdf
- Component in: komponens
bemenet
- HDMI in: HDMI bemenet
- EXT 1-2: Euro SCART bemenet
- Digital Audio Out (Optical):
optikai hang kimenet
- PC: D-SUB bemenet
- Audio OUT: hang analóg kimenet
10. Egyéb megjegyzések:
Sokat segíthetnek képminőségre, külföldi árazásra az alábbi weboldalak:
Televíziók képességeinek profi összehasonlítása:
http://www.digitalversus.com/duels.php?ty=10
Angol nyelvű HD TV tesztek: http://www.hdtvtest.co.uk/
Tévé kép beégés elleni védekezési lehetőségek:
http://www.geeks.hu/technologiak/080902_plazmateve_burn_in_mi_ez_es
_hogyan_vedekezzunk_ellene.
15
Hogyan válasszunk új
fényképezőgépet? 11. Mi az a digitális kompakt fényképezőgép?
A digitális fényképezőgépek először Amerikában jelentek meg, az első típus
1992-ben. Magyarországi térhódítása 2001 körül kezdődött. Akkor még a
tehetősebb magánszemélyek és vállalkozások kiváltsága volt, ma már
gyakorlatilag általános eszköz a digitális fényképezőgépek kompakt változata
családi körökben is. Alapvető különbség a hagyományos fényképezőgépekhez
képest, hogy film helyett memóriában tárolja digitálisan a fotókat, így nincs
előhívás, csak nyomtatás.
A digitális kompakt fényképezőgép a legelterjedtebb a digitális
fényképezőgépek között. A neve is utal rá: kompakt, tehát „mindentudó”.
Előnyei:
- automatikusan beállítja a fényviszonyokat, élességet
- beépített vakuja van, melyet automatikusan használ, ha kell
- nem csak képeket készít, hanem videót is
- a képeket kábelen keresztül rögtön számítógépre vagy nyomtatóra
(komolyabb fényképezőgépek) küldi
- már átlagosan 20 000 Ft-ért is lehet márkás alapkészüléket venni.
- az olcsóbbak is képesek videót rögzíteni
Hátrányai:
- a keresője egy egyszerű megoldás, a gép teljes méretén áthaladó ablak,
minimális eltérés lehet a látott és a rögzített kép között
- az olcsóbb vagy régebbi képérzékelő technológia használata gyengébb
színhelyességet eredményez (pl. a piros szín lilás árnyalatú)
- vakuja direktben szembe villan, így a képek színhelyessége erősen
megkérdőjelezhető
- ha nem rendelkezik optikai zoom-mal (olcsóbbak), a közelítés csak
digitálisan lehetséges, ami minőségromlással jár
- kevésbé birkózik meg a szélsőséges fényviszonyokkal
- speciális igények esetén (nagyon közeli, nagyon távoli képek) a kompakt
fényképezőgépek között csak a nagyon komoly felszereltségűeknek van esélyük
jó kép készítésére
- kis mérete és súlya miatt „kattintáskor” könnyebben elmozdul a fényképező,
így a rögzített kép is mást tartalmaz részben, mint a komoly, ergonómikusan
kialakított gépek
16
Komolyabb digitális fényképezőgépek
A félprofi (manapság szokás bridge fényképezőként is hívni) gépek –bár nem
tükörreflexesek, de - lehet külső vakut, előtétlencsét csatlakoztatni, manuális
beállítási lehetőségek sora jellemzi. A profi gépek egyértelműen
tükörreflexesek, ami azt jelenti, hogy közvetlenül a rögzítendő kép látszik a
keresőablakban. Ez utóbbiakat szokás DSLR gépnek is nevezni, s általában
külön megvásárolható a ház, az objektívek, vaku és egyéb kiegészítők. Profi
fotózáshoz nélkülözhetetlen.
12. Kinek melyiket érdemes választania?
A kompakt gép első fényképezőgépként a digitális fotózás megismerésére,
valamint kültéri (világosban) készített képekre ideális, különösen akkor, ha
Önnek nem terve a (digitális) fotózás alapjainak elsajátítása. A kompakt gépek
lehetőségei behatároltak: előre beállított módok közül lehet választani, a
komolyabb kompakt gépek arcfelismerés funkcióval ellátottak (ilyen esetben
az archoz állítja be a fényerősséget, élességet, stb.), optikai képstabilizátor
segíti a „kattintáskor” esedékes kézremegésből eredő elmosódások
csökkentését, s még további extrákat találunk a mai komolyabb készülékekben.
A félprofi és profi gépek – túl az általános családi használaton – alkalmasak
gyors mozgások lekezelésére (sportesemények), kevesebb fénynél történő
képek készítésére, nagyon közeli (akár 1 cm alatti), vagy nagyon távoli (több tíz
vagy száz méter) történések rögzítésére. Gyakorlatilag főként a kiegészítőkön
múlik: nagylátószögű- vagy teleobjektív, külső vaku vagy vakurendszer, stb.
Családi használatra a szerző szerint egy optikai képstabilizátorral ellátott min.
4 Megapixel (nem szükséges 10-12 MP) felbontású minimum négyszeres
optikai zoom képességű, VGA (640x480) videót rögzíteni képes kompakt gép
bőven megteszi. Az itt felsorolt tudású masina 2009. év végén akár 25-30 ezer
Forintért elérhető. Mivel egy minőségi kompakt fényképezőgép akár 20-30
ezer (!!!) fotó elkészítése után sem romlik el normális használat mellett,
érdemes elgondolkodni a kapott szolgáltatás ár/érték arányán, vásárlás előtt
megnézni interneten árösszehasonlító és termékvéleményező oldalakon (erről
részletesebben írunk később). Ettől komolyabb használati tervek esetén
nyilván fenti ajánlás nem állja meg a helyét.
13. Mi az optikai és a digitális képstabilizátor
közötti különbség, miért fontos ez
kiválasztásnál?
Az optikai képstabilizátor hardveresen (pl. mechanikai felfüggesztéses módon)
csökkenti a rezgéseket, ami a kép készítésekor ellensúlyozza a bemozgásokat,
ezáltal kevésbé mosódik el a rögzített tartalom. A digitális képstabilizálás
esetén szoftveresen (program) próbálja meg a készülék kiküszöbölni, nyilván
kevesebb sikerrel. Nagy jelentősége videó készítésben van.
17
Az alábbi képen ki- és bekapcsolt állapotú az optikai képstabilizátor:
Példa optikai képstabilizátor használatára egy Samsung ST 550 készülékkel:
14. Mi az optikai és a digitális zoom között a
különbség, miért fontos ez kiválasztásnál?
Optikai zoom nélküli (csak digitális zoommal rendelkező) fényképezőgépet
venni ma már szinte vétek. Optikai zoom esetén egy mechanika segítségével
valóban közelebb kerül az érzékelő lapka számára a rögzítendő kép, míg
digitális zoom esetén az érzékelő által „látott” képen szoftveresen kezd el
nagyítani, ami valójában nem nagyítást, hanem az eredetileg rögzíthető képből
való képrészlet-kivágást jelent, ami a valóságban egy elnagyoltabb, gyengébb
minőségű képet eredményez.
Jól látható a példán: a nyúl szemére az optikai zoom esetében ráközelít a
mechanika, míg a digitális zoom esetén az eredeti távolságból érzékelt képből
érzékelhető képrészletet nagyítja fel. Eredményként az optikai zoom éles, a
digitális elmosódott képet ad.
18
15. Hány Megapixeles fényképezőgépre van
szükségem?
Egy 3 MP (=MegaPixel) méretű fotó 10x15 cm-es nyomtatásra alkalmas (a
papír mérete persze változhat 10x13 – 10x15 között, nyomtatási technológiától
függően).
Egy 6 MP-es kép akár A4-es (21x30 cm) vagy nagyobb kép nyomtatására is
alkalmas lehet, feltéve, hogy a készített kép nem csak MegaPixelben, hanem
fényerősségben, élességben, stb is megfelelő fotó. Minél nagyobb méretben
nyomtatjuk, annál kényesebb kérdés az összes tényező.
Ha a képeket időről-időre DVD lejátszóval szeretné tévén megnézni, fontos
tudnia, hogy a nagyobb megapixelű képek lassabban töltődnek be, így több idő
telik el két kép tévén történő megjelenítése között. A túl nagy MegaPixel
felbontású képek több másodperc betöltődési időt jelenthetnek minden egyes
kép esetén a tévé képernyőjén, de akár régi, lassú számítógépeken is. Ne tegye
viszont ettől függővé, hogy hány MP-es fényképezőt választ: minimális
számítástechnikai tudással a nagyméretű képek is lebutíthatóak, hogy gyorsan
megnézhetőek legyenek, sőt, a ma már sok helyen elérhető internetes
fotóalbumokba feltöltve automatikusan kisebb méretűvé és gyorsabban
megnézhetővé válnak.
16. Milyen memóriakártyát válasszak?
Jó minőségű jpg kiterjesztésű (ez az alap) fotók készítése esetén az alábbi
darabszámokkal lehet számolni az egyes memóriakártya méretekre
vonatkozóan. Fontos megjegyezni, hogy a jpg tömörített képformátum, pl.
éjszakai kevés színt használó sötétebb fotók kisebb méretet igényelnek, mint
egy tartalomban és színekben részletgazdag nappali fénynél készült kép.
Általában véve az alábbi darabszám fér el a kártyákon, függően attól, hogy
19
hány MP-es a fényképezőgép (avagy hány MP-re van beállítva, amennyiben a
MP érték szabályozható).
3
MegaPixel
4
Megapixel
5
MegaPixel
6
MegaPixel
128 MB
memória 116 87 70 58
256 MB
memória 232 174 140 116
512 MB
memória 464 348 280 232
1 GB
memória 928 696 560 464
2 GB
memória 1 856 1 392 1 120 928
17. Melyik érték mit jelent?
MegaPixel: a fényképezőgép érzékelőjének felbontási képességére utal. Minél
nagyobb az érték, annál nagyobb méretű és minőségű képek készülnek. Egy
mai átlagos fényképezőgép 3-10 MP közötti. Egy átlagos kompakt
fényképezőgépet a 6 MP tökéletesen elég. A 10 MP fölötti értéknek csak profi
fényképezők esetén van értelme. Fontos megnézni, hogy valós felbontásban
tud-e annyi MegaPixelt, ugyanis korábban hirdettek úgy készülékeket, melyek
a valós MegaPixel kétszeresét kommunikálták, működést illetően számított
(interpolált), nem pedig érzékelt képpontok alapján. Elvileg már nem vagy
ritkán lehet ilyennel találkozni, de pár évvel ezelőtti készülékek esetén még
előfordult.
Zoom: a fotózni kívánt téma közelítésének meghatározására való.
Háromszoros zoom esetén háromszor közelebb hozza a témát a készítendő
képen. Pl. ha egy kompakt fényképezőgépen úgy adják meg, hogy 6-szoros
optikai, 19-szeres digitális zoom, akkor a következő a helyzet: a készülék
hatszorosan tud ráközelíteni a témára, a digitális zoomot a feljebb tárgyalt
minőségbeli problémák miatt felejtsük el. Szorosan ide kapcsolódik még a
látószög: a kompakt gépek esetében kevésbé kommunikált adat. Általában
véve a hagyományos fényképezőgépek analógiáját hozva mm-ben
kommunikált mérőszám. A normál, zoomot nem használó készülékek 35 mm-
esek. Ha egy készüléken azt látjuk, hogy 35-210 mm, akkor abból tudhatjuk azt
is, hogy 6-szoros zoomra képes. Ha egy objektívre azt írják, 18-55 mm, az
nagylátószögű objektív (közeli képek esetén nagyobb látószögben fér el
tartalom), míg a nagy mm értékek a teleobjektívekre vonatkoznak. Ez
utóbbinak cserélhető objektíves készülékek esetén van jelentősége.
LCD: a fényképezőgépbe épített kijelző technológiájára utal. A színes LCD
kijelzőt több méretben gyártják, egyes fényképezőgépek eladásakor erős
marketinfogás a nagy méretű kijelző: valójában nem az az elsődlegesen fontos,
20
hogy a készülék kijelzőjén mekkorában látszik a kép, hanem hogy az érzékelő
mekkora méretűt készített. A kijelző méretét coll-ban (”) adják meg, 1”=2,54
mm a képátló tekintetében, tehát egy 2.5”-os kijelző átmérője 6,4 cm.
Videó felbontás: pár éve még a 320x240 felbontású videók készítésére volt
leginkább alkalmas egy átlag kompakt fényképezőgép, ma már gyakori a VGA
felbontású (640x480 képpont) képességű, ami közelít a hagyományos tévé
felbontás minőségéhez. A felbontáson túl az is lényeges, hogy
másodpercenként hány képet tárol a videón belül, ezt frame/sec vagy fps
rövidítéssel szokás jelezni. A 24, 25, 30 fps-re képes videók mind folyamatos
képet biztosítanak, az eltérő értékek eltérő szabványokra utalnak. Újabban
vannak készülékek, melyek felbontás tekintetében HD vagy Full HD felbontást
tudnak, ezek a drágább szériák jellemzői. A közeli jövő biztosan e felbontásoké,
de érdemes kipróbálni a készített videó minőségét, hisz a fényképezőgépek
esetében kevésbé a videók minőségére koncentrálnak.
Memóriakártya: a legtöbb fényképezőgép SD (vagy SDHC), Compact Flash,
xD kártyákat használnak, s vannak speciálisabbak, mint pl. a Memory Stick
(Sony) kártyaformátum is. Egyben mindegyik hasonló: mechanikai alkatrészek
nélküli valódi memóriák, ezeken tárolja a fényképezőgép az elkészült képeket,
videókat. A komolyabb HD és Full HD videók esetében lényeges, hogy a kártya
milyen sebességre képes, ez utóbbiaknál 10-20 Mbit/sec sebességet bírnia kell
a kártyának (márkás kártyákra rá szokták írni).
18. Milyen videókészítési képességei vannak a
fényképezőgépnek?
Egy átlagos kompakt fényképezőgép ma 640x480 felbontású, 30 fps képességű
folyamatos videót tud készíteni. A 100-200 ezer Forintos kategóriában már
gyakran találunk HD, vagy akár még nagyobb (Full HD) felbontású videók
készítésére alkalmas készülékeket.
Fokozottan kell figyelni leendő készülékünk videózás képességeinél a következőkre: - a képstabilizálás megoldott-e a készülékben (optikai) - a zoomolás videó rögzítése közben lehetséges-e - a zoomolás motorhangját nem veszi-e fel a fényképezőgép hangként.
19. Elég lesz-e nekem hosszútávon a kompakt
fényképezőgép?
A mai kompakt fényképezőgépekre - általános otthoni használat mellett – bátran számolhatunk öt, de akár hosszabb élettartammal is. Az már más kérdés, hogy a technika még fejlődik, így vagy minőségben, vagy szolgáltatásban még várhatóak újdonságok. Ezek már inkább ma még nem ismert igényekre adnak majd választ (kivetítős fényképezőgép, elől-hátul kijelzős készülék, stb.), így ha az alapvető funkciót nézzük, kijelenthetjük, a mai gépek képesek arra, amire a korábbi analóg fényképezők voltak. Ezt figyelembe véve pedig már csak a saját igények számítanak a vásárlási döntés előtt.
21
20. Hasznos linkek
A weben rengeteg hasznos link található digitális fotózás és fényképezőgép
kiválasztás témában. Néhány kiemelten jó oldalt megmutatunk, amelyek
segíthetnek döntéshozásban, fotózás alapjainak elsajátításában.
A megfelelő fényképezőgép kiválasztásáról egy magyar nyelvű weboldal
rendkívül magas színvonalú és részletességű tartalmat kínál. Tesztelik a
legújabb fényképezőgépeket, s kategóriák szerint (nyitóoldal alján) is
kereshetőek. Megtalálható: www.pixinfo.hu.
A fotózás alapjai az itt olvasottaktól sokkal részletesebben:
http://fototrend.hu/teszt/a_fotozas_alapjai_i/i_eloszo.html
http://fototrend.hu/teszt/a_fotozas_alapjai_masodik_resz/bevezeto.html
Magyar nyelvű fotósuli azoknak, akik már valamennyit konyítanak a
fotózáshoz: http://fototrend.hu/fooldal/rovat/fotosuli/index.html.
Digitális fényképezésről kezdőknek angolul:
http://photo.net/equipment/digital/basics/
Digitális fényképezőgépek és kamerák bemutatói, tesztjei angolul:
http://www.digitalversus.com/duels.php?ty=1
http://www.digitalversus.com/tests-10/digital-camera-camcorder.html
22
Hogyan válasszunk új
videókamerát? 21. Szalagos, DVD-s, merevlemezes, belső
memóriás vagy külső memóriakártyást
vegyek?
Az otthoni felhasználás szempontjából a címben tett felsorolás talán egy
evolúciós folyamatként is értelmezhető. A mai napig elérhető mindegyik
technológia, ezért nézzük meg sorban, hogy melyiknek milyen előnye és
hátránya van.
Szalagos: a rögzített video egyben archívum is, hisz a kazettáról nem
szükséges lementeni, azon (megfelelő helyen) korlátlan ideig tárolható. A mini
DV kazettákra ugyanúgy rögzíthetőek a videók digitálisan, mint a többi
eszközre. Hátránya, hogy lejátszáshoz kell a kamera, kereséshez tekerni kell a
szalagot, s a szalag, mint mechanikai elem, sérülékeny, mi által a video is
sérülhet. Hátrány még, hogy a tartalom szerkesztéséhez számítógépre kell
másolni (ebben a FireWire kábel segíthet).
DVD: a DVD-s kamerák rögtön DVD-re rögzítenek. Létezik kis 8 cm-es és
hagyományos DVD méretű kamera is. Szintén előny, hogy nem kell külön
archiválni, a video digitálisan tárolódik, hátránya, hogy szerkesztéshez
számítógépre kell másolni, s lehet, hogy még konvertálni is kell szerkesztés
előtt.
Merevlemezes: az ilyen kamerák esetében az eszköz a beépített
merevlemezre rögzít (winchester). Előnye, hogy az adatok digitálisan
tárolódnak, az általában legalább 40 GB-os merevlemezek több órányi video
tartalomra elegendő helyet biztosítanak, hátránya, hogy előbb-utóbb megtelik,
s számítógépre (vagy más adathordozóra) kell archiválni róla az adatokat.
További, kisebb hátránya még, hogy mechanikus részeket tartalmaz, ami nem
rendeltetésszerű használat esetén sérülést eredményez, továbbá valamelyest
jobban meríti a készülék akkumulátorát, mint a mechanikával nem rendelkező
tárolók (kártyák).
Belső memóriás: mechanika nélküli digitális tárolóeszköz. A
merevlemezhez képest hátránya, hogy általában kisebb a mérete, előnye
viszont, hogy kevésbé meríti az akkumulátort. Kábellel lehet lemásolni róla a
videókat.
Külső memóriakártyás: külön megvásárolható memóriakártya (pl. SDHC),
amely meghatározott kapacitással (GB) és sebességgel (Mbit/sec) rendelkezik.
Ma egy 8GB-os 15-20 Mbit/sec képességű kártyára akár 1-2 óra Full HD
minőségű videót is tudunk rögzíteni. Hátránya a véges (merevlemezéhez
képest kisebb) kapacitás, az ebből eredő archiválási szükség. Kábellel, de akár
23
kártyaolvasóval a kamera nélkül is megtekinthetőek, lemásolhatóak a videók a
kártyáról.
Jól látható, hogy vásárlás előtt el kell dönteni: fogja-e szerkeszteni a videókat.
Ha egyáltalán nem, akkor választhatja az olcsóbb szalagos és DVD-s
kamerákat. Ha előbb-utóbb igen, akkor érdemes a többi technológia közül
választani.
22. Mi a különbség az SD, HD és Full HD
felvétel között?
Mindhárom rövidítés a felbontásra, azaz a rögzítendő video minőségére utal.
Az SD a korábbi tévés felbontás sajátja, a régi lakossági használatú kamerák
ilyen méretű videók készítésére voltak alkalmasok. A HD a 720, a Full HD az
1080 sorból álló video minőséget takarja. Ma a lakossági piacon elérhető
legjobb felbontás a Full HD, mely 1920x1080 képpontot jelent egy képkockán.
Ilyen minőségű video rögzítésére a mai, átlagosan 120 000 Ft-nál kezdődő
kamerák alkalmasak. Fontos még a felbontáson túl az adott video bitrátája is,
amit Mbit/sec (Megabit / secundum) értékben adnak meg. Ez az érték a
képkockák tömörítésére utal: minél nagyobb az érték, annál kevésbé
tömörített, így annál jobb minőségű a video. Ma a job minőségű otthoni
felhasználású kamerák 17 Mbit/sec értéket is elérnek.
23. Milyen felbontású videókamerát vegyek?
Az előbbieknek megfelelően a hosszútávúságot és a kamera környezetében lévő
archiválási lehetőségeket kell figyelembe venni a készülék kiválasztásakor. Jó
tudni, hogy a Full HD videók (AVCHD formátum) szerkesztéséhez minimum
kétmagos, magonként 3 GHz-es processzor szükségeltetik, ami meghaladja a
mai átlagos, olcsó számítógépek képességét, sőt, ilyen esetben egy teljes “Full
HD lánc” kiépítése ideális: Full HD, kamera, számítógép Full HD monitorral,
Full HD tévé + opcionálisan Full HD felbontású tartalom lejátszásra alkalmas
eszköz (Blu-Ray lejátszó, PlayStation 3, Médialejátszó, stb.). Ezt összeszámolva
közel félmilliós beruházásról beszélünk.
Éppen ezért a nagyfelbontású kamerák között gyakran kötnek a vásárlók
kompromisszumot: egy HD minőségű, vagy attól picit jobb képességű,
1 440x900 felbontású, mini DV-s rögzítőeszköz formájában. Ez utóbbi
alacsonyabb erőforrás igényekkel dolgozik.
24. Optikai vagy digitális képstabilizátoros
készülékre van-e szükségem?
Videó készítésnél hatványozott jelentősége van a képstabilizátornak. A
készülékbe épített érzékelő technológia korrigálja a kézremegésből adódó
kilengéseket, eredményeként a kép stabilabb lesz. Az alábbi video hatékony
bemutató a képstabilizátor jelentőségére:
24
Itt tekintheti meg: http://en.wikipedia.org/wiki/File:Video_image_stabilization.ogv
Az egyes cégek egyedi módon jelölik a készülékben a képstabilizátor funkciót
(IS /O IS), néhány példa:
- Canon: IS (Image Stabilization)
- Nikon: VR (Vibration Reduction)
- Panasonic: MegaOIS (Mega Optical Imagte Stabilizer)
- Sony: SSS (Super Steady Shot)
25. Milyen memóriakártyák vannak?
A nagyfelbontású videózás terjedésével együtt nő a memóriakártyás kamerák
piaca. A videókamerákban alkalmazott memóriakártyákat tekintjük most át.
SD, SDHC, Mini SD, Micro SD: a Secure Digital kártyaformátum,
különböző méretekben. Kamerákban leginkább az SDHC verzió terjed, melyek
átlagosan 15-20 Mbit/sec sebességre képesek. Több márka használja.
Compact Flash: fizikai méreteiben nagyobb méretű memóriakártya. Újabb
verziói szintén alkalmasak nagyfelbontású videók rögzítésére. Több márka
használja.
xD: kicsi, vékony kártya, leginkább a Fuji és Olympus által használt
kártyaformátum.
Memory Stick: a Sony által használt kártyaformátum.
Egy átlagos SD kártya microSD
kártya+adapter
(inkább
telefonokban)
Nagysebességű, nagy
kapacitású SDHC kártya
25
Nagysebességű
Compact Flash
memóriakártya
xD kártya (inkább
képek tárolására)
A Sony Memory Stick kártyája
(létezik micro változat is)
26. Mit jelentenek a rövidítések?
HDD: merevlemezes tároló (Hard Disk Drive). Szokás még winchesternek
hívni. Általában legalább 40 GB méretű merevlemezt építenek a kamerába,
ami a legjobb felbontásoknál is min. 5-10 óra video tárolását teszi lehetővé.
USB 2.0: adatátviteli lehetőség kamera-számítógép között (Universal Serial
Bus). A 2.0 az USB adatátvitel sebességére utal, a mai eszközök gyakorlatilag
ezt használják. Csatlakozók formájában eltérések lehetnek, amennyiben
egyedi, úgy az adott gyártó kébelt is ad, melynek a nem kamerába illesztendő
vége standard USB csatlakozó lesz. Az USB sebességek: USB 1.0: 1,5 Mbit/sec,
USB1.1: 12 Mbit/sec, USB2.0: 480 Mbit/sec, USB3.0: 5.0 Gbit/sec. A
SuperSpeed USB3.0 még nem terjedt el.
H.264 /MPEG-4 AVC: a nagyfelbontású videóknál alkalmazott video
tömörítési standard. A H.264 alkalmazott a Blu-Ray, HDDVD és iTunes videók
használatakor. Az AVCHD a Panasonic és Sony Full HD kamerák által használt
formátum, amely szintén a H.264 technológiát használja (.m2ts kiterjesztésű
fájlban rögzít).
26
27
Hogyan válasszunk új
számítógépet (PC,
laptop, netbook)? 27. Mi a különbség a PC, laptop és netbook
között, milyet érdemes választani?
Az asztali számítógépeket szokás PC-nek nevezni, nevük az angol Personal
Computer szókapcsolatból ered, ami személyi számítógépként terjedt el a
magyar nyelvben. Ezen gépeknél a ház (maga a számítógép), a monitor, a
billentyűzet, egér és minden egyéb kiegészítő külön-külön található.
A laptopok a hordozható számítógépek. Szokás még notebook néven is
említeni. Korábban volt jelentősége a két szó különbözőségének a termékek
minőségi / teljesítménybeli besorolására vonatkozóan, de ma már nincs,
mindkét szó ugyanarra a termékcsoportra utal. A laptop az a nagy kijelzőjű
számítógép, amelynek mindene egybe van építve. Méretét alapvetően a kijelző
mérete határozza meg, a legkisebbek 13” (=13 coll), a legelterjedtebbek 15,6” -
17” méretűek, de kaphatóak természetesen nagyobb kijelzőjűek is. Az előbbi
értékeket 2,54-gyel szorozva cm-ben kapjuk meg az adott kijelző képátlóját.
Jellemzően 2.5 - 3.2 kg-ot nyom egy átlagos 17” méretű laptop. A laptopokat
korábban üzleti felhasználásra vásárolták legtöbben, de ma már otthoni célból
pl. külföldön több laptopot értékesítenek, mint asztali számítógépet. Nem
véletlenül, hisz képességekben és árazásban is vetekszik az asztali
számítógépekkel, de erre még bővebben kitérünk egy másik fejezetben.
A netbook a hazai piacon 2008 őszén kezdte meg hódítását. Egy 9 – 11”
képátlójú hordozható számítógépről beszélünk, amelybe az összes fontos
képességet és szolgáltatást beleépítettek. Kis kijelzője kihat a súlyára is,
átlagosan 1,1 kg körüliek ezek a készülékek, akkumulátoruk átlagosan közel
addig bírja, mint a nagyobb méretű laptopoké. Pontos adatot azért nehéz
mondani, mert gyártónként és akkumulátor méretenként változóak a
képességek, a lemerülés pedig az aktuális használattól is függ. A netbook
hátránya, hogy a kijelző kisebb felbontása miatt kevesebb tartalom fér el
egyszerre a képernyőn, valamint a méretkorlátok miatt kisebb (de nem rossz)
teljesítménnyel rendelkeznek. Előnye még, hogy általában előre telepített
legális Windows operációs rendszert is adnak hozzá, már a netbook árába
belekalkulálva.
28
28. Melyik jó játékra, munkára,
internetezésre, avagy mindháromra?
Szöveg- és táblázatszerkesztésre, munkára:
- A PC vagy a laptop is jó megoldás, a képernyő méretét a laptop esetében a
leendő használathoz kell igazítani. Az ilyen kaliberű feladatokkal a netbook is
megbirkózik, de a képernyő mérete túl kicsi hozzá.
- A komolyabb munkákra a PC a megoldás: ha külső hardvereszközt kell
beépíteni vagy összekötni a számítógéppel, a PC-ben egyszerűbb, mint a
laptopokon. Ha „erős” számítógépre van szükség, ár-érték arányban a PC lesz a
nyertes. Ha nagyfelbontású kép kell, ismét a PC-re lehet inkább számítani.
Internetezésre, e-mailezésre: mindhárom tökéletesen alkalmas. A netbook
esetében kevesebb tartalom jelenik meg egyszerre a képernyőn és kisebb
méretben, de a gép képességei bőven elegendőek a hagyományos
internetezésre és e-mailezésre.
Játékra: a netbook kizárható a komolyabb játékok futtatása témában, ugyanis
gyenge hozzá a gép. A PC és laptop egy közepes kaliberű játék futtatására
egyaránt alkalmas lehet, legfeljebb nem a legfinomabb grafikájú beállításokkal
futtatva. Játékra leginkább a PC ideális: ár-érték arányban a legjobb beszerzés,
nagyobb méretű és felbontású monitort is jó áron lehet hozzá kapni.
Személyi Számítógép – PC Laptop Netbook
29. Mennyire befolyásoló tényező a márka a
számítógép kiválasztásakor?
A technológia fejlődésével egyre inkább egybe érnek az egyes gyártók által
kínált termékek minőségben. A korábban csak felsőkategóriás eszközöket
gyártó cégek is nyitottak az olcsóbb készülékek gyártása és forgalmazása felé,
míg korábban ismeretlen távolkeleti cégek is gyártanak jó minőségű
számítástechnikai termékeket.
A PC-k piacán (=személyi számítógép, asztali számítógép) a legtöbb
számítógépet az átlagember számára ismeretlen tajvani, koreai gyártók
alkatrészeiből állítják össze. Ettől még nem rosszak, sőt! Ha asztali gépet vesz
az ember, a legjobban teszi, ha bemegy egy kifejezetten számítástechnikai
eszközök értékesítésével foglalkozó boltba, s megfelelő tanácsadók segítségével
29
a leendő felhasználói igényhez igazodó, ún. konfigurációt állítanak össze. A
legtöbb számítástechnikai üzlet előre összeállított konfigurációkkal hirdeti
üzletét, valamilyen fantázianévvel ellátva azokat. A hipermarketekben is
kaphatóak ilyen PC-k, azzal a különbséggel, hogy azokat általában a teljes
áruházlánc egy beszállítótól rendeli meg, aki összerakja ezeket a gépeket, majd
szállítja. Hipermarketben egy szempontból hátrányos ilyen gépeket: kevesebb
a vásárlót segítő tanács (kivéve, ha az üzlet kifejezetten elektronikai
termékekre fókuszál, bár azt nem hívjuk hipermarketnek). A PC-k piacán a
leghúzóbb nevek: IBM, Dell, Compaq. Ezek a „márkázott” gépek nagyon jó
képességűek, de árban is magasabbak, mint az egyedileg összerakott
konfigurációk. Ne keverjük a Macintosh asztali gépekkel a hagyományos PC-
ket. A Macintosh általában egy „erőgép”, az Apple termékcsaládjából
származik, melyet leginkább munkára használnak. Szokás Mac-ként is
említeni, Mac-et tulajdonolni és használni egy életérzés.
A laptopok piacán is nagy a verseny. A legnagyobb márkák (IBM, Dell, HP)
termékeit főként munkaeszközként vásárolták (a legtöbb márka eleve így
pozícionálta termékeit a piacokra). A Toshiba gépekről egyesek úgy
nyilatkoznak, hogy a laptopok Mercedese. Nem beszéltünk még a kevésbé
ismert, de nagyon jó ár-érték (és minőség) aránnyal bíró Asus, Acer márkákról,
vagy akár az msi-ről, ez utóbbiak leginkább a netbook piacot tarolták le 2009-
ben, hozzátéve, hogy ezen márkák is gyártanak hagyományos laptopokat.
Nem lenne esélyünk (és értelme sem) minden márkát felsorolni. Fontos, hogy
a megvásárlandó termék képességét, árazását, csatlakozási, esetleges bővítési
lehetőségeit, garancia időtartamát, garancia érvényesítési lehetőségeit mind-
mind vegyük figyelembe. A márka csak egy szempont. Vannak a nagy gyártók
között is olyanok, amelyek csak márkázzák a termékeket, a gyártásukat
valójában szerződött partnerek végzik. Erről bővebben a wikipedia oldalán
olvashat: http://hu.wikipedia.org/wiki/Notebook.
30. Milyen képernyő / monitor felbontások és
méretek léteznek, melyiket hogy rövidítik?
Kijelzők méretnövekedés szerint (W=szélesvásznú)
XGA: 1024x768
WXGA: 1152x864, 1280x768, 1280x800
SXGA: 1280x960, 1280x1024
WXGA: 1366x768
WSXGA: 1440x900
UXGA: 1600x1200
WSXGA: 1680x1050
HD-1080: 1920x1080
WUXGA: 1920x1200
30
Hagyományos (4:3 arányú kijelzők):
XGA: 1024×768
SXGA: 1280×1024
SXGA+: 1400×1050
UXGA: 1600×1200
Szélesvásznú (16:10 arányú kijelzők):
WXGA: 1280×800
WSXGA+: 1680×1050
WUXGA: 1920×1200
E kijelző méretek között ma még a két legelterjedtebb az SXGA (1280x1024) és
az XGA (1024x768)-as. Az idő haladtával olyan szolgáltatások jönnek, melyek
egyre nagyobb felbontású képernyőt igényelnek, így az anyagi lehetőségek
függvényében célszerű minimum az SXGA felbontásút, de lehetőleg a HD-
1080 vagy WUXGA képernyőt választani. E két utóbbi közül valószínűleg a
WUXGA fog jobban elterjedni.
31. Melyik rövidítés mit jelent (CPU, RAM,
HDD, USB, WLAN, DVD-DL, BlueTooth,
FireWire stb)?
CPU: a számítógép mikroprocesszora, tulajdonképpen a gép „lelke”. Az
egyszerűbb, olcsóbb számítógépekben ún. egymagos, az erősebb, munkára,
játékra is alkalmas gépekben kétmagos, a legnagyobb terhelésekre is képes
személyi számítógépekben négymagos processzort találunk. Az egymagos
processzor leginkább a netbook készülékekre, a kétmagos a PC és laptop
gépekre, míg a négymagos jelenleg szinte kizárólag a PC-kre érhető el.
RAM: a számítógép belső memóriája, ebben tárolódnak az éppen elindított
programok és adatok. Ez a leggyorsabb memória. A hozzá hasonló elnevezésű
ROM is a számítógépben található, az a számítógép működéséhez szükséges
információkat tartalmazza. A RAM méretét manapság GB-ban szokás
megadni, minél több, annál gyorsabb lesz a számítógép.
HDD: szokás winchesternek és merevlemeznek, merevlemezes meghajtónak
is hívni. A számítógép háttértára, ezen tárolódnak a dokumentumok, fotók,
zenék, illetve bármilyen arra másolt tartalom. Minden számítógépben van
legalább egy darab, az operációs rendszer (pl. Windows) is a merevlemezről
indul el, arról töltődnek be az épp használt programok a memóriába (RAM).
Egy személyi számítógépbe lehet többet is építeni, illetve bármilyen géphez
léteznek ma már USB csatlakozással ellátott winchesterek.
USB: egy vezetékes adatátviteli lehetőség és egy csatlakozási típus. Lapos,
kétsoros csatlakozó. Az ún. pendrive-ok (pár GB méretű tárolók) USB
csatlakozással vannak ellátva, de a legtöbb digitális fényképezőgép, kamera is
képes USB-n keresztül csatlakozni számítógéphez, ritkább esetben tévéhez,
autós cd-lejátszóhoz, stb.
31
WLAN: vezeték nélküli csatlakozási módszer. Főként otthoni, vezeték nélküli
internetezésre való kapcsolódási lehetőség, mely esetében a számítógépnek
WLAN kártyával kell rendelkeznie, a bejövő internetet pedig WLAN router
segítségével kell a vezetékes internetből vezeték nélkülivé alakítani.
Bluetooth: vezeték nélküli adatátviteli (beszéd, zene, fájlok, stb.) megoldás.
Egyre inkább terjed, laptopok és netbookok már alapértelmezetten tudják a
Bluetooth-t, személyi számítógépek esetében opcionális. Számítógép –
mobiltelefon – PDA – autós CD - tévé készülékek közötti adatátvitelre való,
bármelyik eszköz bármelyikkel képes kommunikálni.
FireWire: nagy sebességű vezetékes adatátviteli csatlakozó és szabvány.
Főként a digitális (szalagos) videókamerák (DV) adatátvitelére használt
formátum. Opcionális csatlakozó.
DVD-DL: Sok DVD-vel kezdődő rövidítés van, amely mind az adott
készülékben lévő DVD olvasó-író képességekre vonatkozik. Nézzük sorban:
DVD +/-R: egyszer írható +/- lemezek írása, DVD +/-RW: újraírható +/-
lemezek írása, DVD-RAM: DVD RAM lemezek (nem elterjedt), DVD-DL:
kétrétegű lemezek fogadása. A többi ezek kombinációja. Nem keverendő
viszont a DVD és a Blu-Ray. E lemezeket csak Blu-Ray olvasó fogadja be, DVD-
s nem.
USB csatlakozás Bluetooth jelölése
WLAN eszközök
FireWire csatlakozás
32. Mi a háztól-házig (door-to-door) garancia
lényege?
A háztól-házig garancia a magyar piacon is megjelent pár éve, főként a
hordozható számítógépekre vonatkozóan. Lényege, hogy a készülék hardveres
meghibásodása esetén a forgalmazó ügyfélszolgálatán kell bejelenteni a hibát,
Futárcég elszállítja a márkaszervizbe, megjavítják, majd futár segítségével
visszajuttatják. Garanciális időn belül teljesen díjmentesen teszik mindezt.
Miért jó ez? A vásárlói oldalon nyilván nem szükséges túlmagyarázni,
egyszerűen kényelmes. A forgalmazók viszont így optimalizálják szervizes
szaktudásukat és kapacitásukat. Nem ritka, hogy nem is Magyarországon
javítják meg az adott készüléket (márkafüggő). Elvileg 14 nap egy átlagos eset
átfutási ideje, de márkafüggően érdemes rákérdezni, hogy hol, milyen idő alatt
és pontosan milyen feltételekkel javítják az adott készüléket.
A garancia hardverproblémákra vonatkozik, a programhibákból eredő
működési zavarokra nem. Az ügyfélszolgálat felhívásakor kérik a készülék
32
sorozatszámát, vásárlás dátumát, a probléma leírását (ebből ki tudják elvileg
szűrni, hogy valóban hardverprobléma-e), valamint a tulajdonos
elérhetőségeit, majd tájékoztatják az ügyfelet a továbbiakról.
33. A számítógép mely részegységeinek
képességét fontos megnézni vásárlás előtt?
Processzor (CPU): minél nagyobb (és minél több mag van benne), annál
gyorsabb lehet a számítógép. Ha csak internetezni, levelezni, Office
alkalmazásokat szeretne használni, ahhoz a legegyszerűbb processzor is elég
lesz a ma kaphatóak közül. Családi felhasználás esetén viszont célszerű ma már
egy minimum kétmagos 2 GHz-es processzorral rendelkezőt venni.
RAM: szintén fontos tényező. A Windows XP minimum 2 GB, a Windows
Vista és Windows 7 minimum 3 GB memóriával működik optimális
sebességgel. Fontos, hogy ugyanolyan frekvencián működésre képes legyen
mind az alaplap, mind a processzor, mind a RAM, erre minden vevőorientált
számítástechnikai boltban figyelnek.
HDD: általában egy 160 Gb-320GB közötti winchestert építenek a mai
gépekbe, legyen az PC, laptop vagy netbook. Ezek a méretek bőven elégségesek
alapvető használatra. Több ezer dal vagy dokumentum tárolására elég még a
kisebb méretű is. A nagy helyet a videók, a komolyabb játékok emésztik. Persze
ha kinőttük, akkor sem kell pánikba esni, bármikor vehetünk ma már külső ,
USB csatlakozású winchestert (háttértárolót), s azon is ugyanolyan
feltételekkel tárolhatóak az anyagok.
Képernyő felbontása: nyilván nem elhanyagható szempont.
Általánosságban javasolt ma már az 1280x1024 (normál képarányú) vagy
1280x800-as felbontású (szélesvásznú) kijelző méret. Több év lesz, míg ettől
nagyobb felbontás válik általánossá, ettől nagyobbat annak érdemes ma
megvenni, aki már most használ olyan programokat, vagy néz olyan
tartalmakat, amelyek igénylik.
Csatlakozók: a legfontosabb az USB csatlakozó, legyen belőle minél több
(nyomtató, webkamera, pendrive, winchester, egér, tipikus csatlakozója). LAN:
a vezetékes internet csatlakozásához szükséges. Az USB és LAN csatlakozók
általában minden számítógépen megtalálhatóak. Bluetooth: jó, ha van, ha
viszont nem tartalmaz a gép, bármikor lehet kiegészítőként kb. 3-4 ezer Ft-os
áron venni hozzá később. WLAN: vezeték nélküli internetezéshez szükséges.
PC-kbe nem feltétlen építenek alapfelszereltségként, de bármikor pótolható
később.
33
34
Hogyan spórolhat a
villanyszámlán? 34. Mit jelentenek az energiaosztályok
háztartási fogyasztók esetében?
A háztartási gépek,
légkondícionálók, fényforrások
áramfogyasztásának mértékére
Európai Uniós szabvány
vonatkozik, a fogyasztást a
készülékek mellett egy címkén fel
kell tünteni.
Az energiaosztályokat A-tól G-ig
látták el betűjelekkel, az A
energiaosztályú a legkevesebbet
fogyasztó, míg a G a legtöbbet.
Újabban léteznek A+ és A++
osztályok is, ezek még
kevesebbet fogyasztanak az A
jelűekhez képest (az A++ akár
20%-kal kevesebb, mint az A
osztályos).
Egy B energiaosztályú fogyasztó
átlagosan 15-17%-kal fogyaszt
többet, mint egy A osztályos
készülék, egy C osztályú kb. 30%-
kal az A osztályoshoz képest.
Mivel az egyes háztartási gépek
különböző fogyasztással bírnak,
pontos összehasonlítás található
egyes terméktípusok és
energiaosztályok fogyasztására
az angol Wikipedián:
http://en.wikipedia.org/wiki/European_Union_energy_label.
35
Hasznos linkek:
Részletes bemutató angolul az energiacímkékről:
http://ecolabel.defra.gov.uk/pdfs/shoppers-guide.pdf
Háztartás energiamegtakarítás és CO2 kibocsátás kalkulátor angolul:
http://www.energysavingtrust.org.uk/calculator/checklist
Az Európai Unió Hivatalos Lapja az energiacímkékről (magyarul,
böngészőben olvasható):
http://eur-
lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:31992L0075:H
U:HTML
35. Milyen megtakarítások érhetőek el jobb
energiaosztályú termék választásával?
Becslések szerint Európában a fényforrások 80%-a még hagyományos,
volfrámszálas izzólámpa, melyek a legrosszabb hatásfokúak a ma elérhető
fogyasztók között. A mai háztartási fényforrások alapvetően három csoportba
oszthatóak:
- Izzólámpa (szokás villanykörtének, égőnek is nevezni. A felvett áram 10-20%-
át alakítja fénnyé, a többi hő formájában, világítástechnikai szempontból
veszteségként könyvelhető el. 1904 óta gyártják, az első volfrámszálas izzó
Tungsram néven vált ismertté. Meleg fényű (angolul warm vagy warm white),
színhőmérséklete tökéletes, sokan a természetes fényhez hasonló
színhőmérséklete miatt ragaszkodnak még mindig hozzá.
Energiatakarékossági és környezetvédelmi szempontok miatt elkezdték
kivonni a forgalomból, 100W és afölötti teljesítményűt már nem gyártanak, de
2010-től fokozatosan eltűnik az összes volfrámszálas eszköz. Az izzólámpa
története itt olvasható:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Izz%C3%B3l%C3%A1mpa.
- Kompakt fénycső: az ipari használatból ismert fénycső kompakt változata.
Hajlított külsejű, a működtetéséhez szükséges kiegészítőket beleépítik a
lámpatestbe, így azonnal használható a korábbi, hagyományos foglalatokban.
Szokás tévesen energiatakarékos lámpának is hívni. A fogyasztása töredéke az
izzólámpának, élettartama pedig kb. hatszor több annál. A termékek dobozára
két teljesítmény adatot szoktak írni, a kisebb a kompakt fénycső fogyasztását
jelenti, a nagyobb pedig arra utal, hogy hány W-os izzólámpát helyettesít az
adott kompakt fénycső. Pl. egy 11 W-os kompakt fénycső egy 75 W-os
izzólámpát képes kiváltani. Kompakt fénycsövekről bővebben:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Kompakt_f%C3%A9nycs%C5%91
- LED világítás: a legmodernebb, legtartósabb és vásárlási szempontból
jelenleg legdrágább, viszont legtöbb megtakarítás ezzel érhető el. Röviden így
foglalhatnánk össze a LED világítást. Minden előnyt magában hordoz, ami az
alternatívák hátránya. A technológia fejlődésével egyre olcsóbb és jobb lesz,
egyre jobb ár-érték arányt képvisel majd. Akár 50-100 000 Ft megtakarítást
lehet egyetlen nagyteljesítményű LED használatával elérni, annak teljes
36
élettartama alatt. Ha csak a fényforrásokat gondoljuk át a lakásban, már azzal
tízezres nagyságrendű összeget takaríthatunk meg egy év alatt.
A nagyteljesítményű háztartási gépek falják az áramot:
- egy átlagos mikrohullámú sütő 800 W
- egy hajszárító, fűtőventillátor felvétele 2 000 W
- egy átlagos porszívó 1 300 – 1 600 W
… és sorolhatnánk. Átgondolt használattal, A energiaosztályú készülékek
vásárlásával vagy alternatív eszközökkel lehet megtakarítani.
Hasznos linkek:
Energia megtakarítás különböző fényforrások használatával diagram:
http://en.wikipedia.org/wiki/Compact_fluorescent_lamp#Energy_efficiency
Fényforrások összehasonlítása és költségkalkuláció angolul:
http://www.ecoledlighting.com/docs/LEDEfficiencyComparison.pdf
Részletes és érdekes adatok a LED-es világításról:
http://www.hungarolux.hu/faq.html
36. Hogy számolhatom ki otthon, hogy melyik
készülék mennyit fogyaszt?
Minden áramszolgáltató egyedi árat alkalmaz, az elszámolás mértékegysége a
kWh (kiloWattóra). A fizetendő összeg nem csak az áram árát, hanem egyéb
összetevőket (rendszerhasználati díj, egyéb díjak, ÁFA) is tartalmaz, így
jelenleg kb. 45 Ft-ot fizet egy lakossági ügyfél egy kWh energiáért
(szolgáltatónként változó, jelen kalkulációkat ezzel a 45 Ft-tal fogjuk
számolni).
A fogyasztás kalkulációja egy nagyon egyszerű képlettel történik:
Fogyasztó áramfelvétele kW-ban * Fogyasztás időtartama órában * 45 Ft =
Fogyasztás ára.
Arra kell figyelni, hogy az áramfelvétel kW-ban (kiloWatt), az időtartam pedig
órában legyen megadva. Egy kiloWatt= 1 000 Watt, vagy fordítva, 1 Watt
=1/1000 kW, azaz 0,001 kW
Nézzünk néhány példát:
Világítás:
- 75 W-os hagyományos izzó éves fogyasztása napi 3 óra használat során:
(75 W / 1 000) * (3 óra * 365 nap) * 45 Ft = 3 696 Ft
- 11 W-os kompakt fénycső (ez megfelel a 75 W-os izzónak), éves fogyasztás,
napi 3 óra használat:
(11W / 1 000) * (3 óra * 365 nap) * 45 Ft = 542 Ft
Ugyanolyan használat mellett egy év alatt 3 000 Ft-ot is megtakaríthat!
Fűtőventillátor
37
- 2 000 W-os készülék fogyasztása napi 1 óra használat során fűtési szezonban
(hat hónap):
(2 000 W / 1 000) * (1 óra * 150 nap) * 45 Ft = 13 500 Ft
Készenléti üzemmód
- Egy átlagos készülék 5 W-ot fogyaszt készenlétben óránként. Napi 20 órával
évi fogyasztása:
(5 W / 1 000)* (20 óra * 365 nap) *45 Ft = 1 642 Ft
További hasznos kalkulációk itt a DÉMÁSZ oldalán találhatóak. Mire elég egy
kWh energia? : https://www.demasz.hu/pages/aloldal.jsp?id=819
Áramárak és kalkulátorok:
ELMŰ áramdíj kalkulátor: http://ugyfelkapu.elmu.hu/aramdij_kalkulator
ÉMÁSZ áramdíj kalkulátor: http://ugyfelkapu.emasz.hu/aramdij_kalkulator
DÉMÁSZ áramárak:
https://www.demasz.hu/pages/aloldal.jsp?1=1&id=18224&type=18
Szabadpiaci áramára kalkulátor cégek számára:
http://www.rmr.hu/?q=node/98
Hasznos linkek:
Energiaszótár: http://www.elmu.hu/energia-szotar
Készenléti mód fogyasztások: http://www.energiatakarekossag.com/161/sok-
kicsi-sokra-megy-haztartasi-keszulekek-keszenleti-uzemmodban/
38
37. Mi az előnye és hátránya a hagyományos,
a kompakt fényforrásoknak és a LED
világításnak?
Izzólámpa Kompakt fénycső LED
Előny Olcsó
Természetes fényű
Nem érzékeny a
kapcsolgatásra
Azonnal teljes
fényt ad
bekapcsolás után
Alacsony fogyasztás
A régi izzólámpák
helyére beilleszthető
Hosszú élettartam:
min. 6 000 óra
Legjobb ár / érték
arány középtávon
Élettartam: min. 3
év
Legalacsonyabb
fogyasztás
A régi izzólámpák,
de főleg spotizzók
helyére tehető
Azonnal teljes fényt
ad bekapcsolás után
Élettartam:
50 000 óra!!
Élettartam: 10-20
év
Hátrány Magas fogyasztás
Rövid élettartam:
750 - 1 000 óra
Érzékeny a
kapcsolgatásra
Teljes fényét
bekapcsolás után kb.
egy perccel éri el
A túl olcsó korábbi
termékek
színhőmérséklete
testidegen
Olykor nagyobb
helyigény (pl.
ceruzaizzó)
Beszerzési költsége
még elég magas
Ár / érték arány
hosszútávon jó
Még kevés
információ és
visszajelzés érhető el
a termékekről
Egyelőre több a
hideg fehér fényű,
persze lehet már
kapni meleg fehér
fényűt is
Árazás Izzólámpák: akár
40 Ft-tól
Ceruzaizzók
(fényvetőkben):
1 000 Ft-tól
Spot izzók
(halogének):
párszáz Ft-tól
Hagyományos
(E27): akár 250 Ft-
tól, márkás: 2-4 000
Ft
Speciális foglalatúak
(GU10 spot,
ceruzaizzó): 2-3 000
Ft-tól
Teljesítményfüggő
az árazása
Dekorvilágítás: 1-
3 000 Ft / db
Használati világítás:
5-15 000 Ft/db
39
38. Melyiket érdemes háztartási használatra
választani, melyik tart legtovább?
Vásárlási ár szempontjából: már egyértelműen most érdemes a
volfrámszálas izzók cseréjét megkezdeni. Ma még a kompakt fénycsövekbe
fektetett pénz hamarabb megtérül, mint a LED-es világítás.
Megtakarítás szempontjából: a LED-es világítással lehet a legtöbbet
megtakarítani, annak várható hosszú élettartama miatt. Kiválasztás előtt
persze érdemes megnézni ezen fényforrások esetében is, hogy az adott helyen
az esetleges melegedés nem okoz-e majd problémát (pl. szűk, nem tervkövető
megoldású gipszkarton állmennyezetek).
Teljesítmény szempontjából: a volfrámszálas izzókat lakossági
szempontból érdemes elfelejtenünk, kivéve a nagy területű kültéri fényvetőket,
amely esetekre még a kompakt fénycsöves alternatívák is gyengén teljesítenek
(a nagyobb lakossági fényvetők 500 W volfrámszálas ceruzaizzóval vannak
ellátva, ezeket kiváltani más forrással még nem igazán lehetséges). A beltéri
világítás esetén használható kompakt fénycsövek már ki tudják váltani a
volfrámszálasokat teljesítmény tekintetében, s a LED-es világítás is
felzárkózik.
Fényhőmérséklet, fényáram: fontos tényezőkké válik, ahogy a kompakt
fénycsövek és a nagyfényű LED világítóeszközök fejlődnek. A fényáramot
lumenben (lm), a színhőmérsékletet Kelvinben (K) adják meg. Előbbi az adott
fényforrás fényének „melegségére” utal, utóbbi a fényerőre. Próbálja ki a
vásárlás helyszínén a fényforrást, pl. van nagyáruház, amely nem vásárol vissza
fényforrásokat.
40
Hogyan spórolhat a
telefonálási
költségeken? 39. Csomagajánlatokból eredő
előnyök/hátrányok
Kezdjük mindjárt a legfontosabbal: olyan mértékű az elérhető ajánlatok
mennyisége, amelyet e könyv keretein belül lehetetlenség lenne feldolgozni,
sőt a csomagajánlatok gyakran változnak is, így a leginkább jellemző dolgokra
térünk ki.
Az ismert nagy cégek (Telekom, UPC, Digi, stb.) egyre inkább az összevont
ajánlatokkal csábítja vezetékes telefon használatára az előfizetőket. Az
úgynevezett triple-play csomagok jellemzője, hogy együtt kínálja a kábel tévé –
internet – telefon szolgáltatást a cég, együttesen nyilván kedvezőbb áron,
mintha külön-külön fizetne rá elő az ember.
Az ilyen csomagok előnye, hogy egy céggel áll kapcsolatban az előfizető
szolgáltatási, számlázási és ügyfélszolgálati szempontból is. Hátránya
ugyanakkor, hogy a csomagár – csábítása ellenére - a kisebb ajánlatokat
tartalmazza: lassabb internetszolgáltatást, kevesebb tévécsatornát. Fel kell
tehát mérni, hogy melyik szolgáltatás milyen használatra lesz, s azok a
kompromisszumok vállalhatóak-e a háztartásban.
Érdemes megkérdezni ismeretségi körben másokat is döntés előtt, nem csak a
három szolgáltatás minősége miatt, hanem abból a szempontból is, hogy ki
melyik céggel áll kapcsolatban. Több szolgáltató ugyanis “hálózatán belül” pl.
ingyenes telefonálási perceket ad (van olyan, aki több száz percet).
A Nemzeti Hírközlési Hatóság oldalán Tantusz néven működik egy szolgáltatás
összehasonlító, melyen ingyenesen összevethetőek egyes cégek ajánlatai.
Csomag összehasonlító:
http://webold.nhh.hu/tantuszlek/kombinalt/Keres.jhtml.
Szolgáltatásonként: http://tantusz.nhh.hu/.
40. Internetes telefonálás két számítógép
között ingyenesen, akár videóval is
Bár a Windows Live Messenger (ismert MSN néven is) és a Skype nem az első,
de mai napig legnépszerűbb a számítógép-számítógép közötti kommunikációra
lakossági szinten. Mindkettővel lehet chatelni (szöveges formában
kommunikálni), hanggal és akár videós formában is beszélgetni, s
41
természetesen mindkettővel ingyenesen. Szokás még angolul instant
messengerként nevezni az ilyen programokat.
MSN Messenger / Windows Live Messenger): jellemzően (de nem
kizárólag) a fiatal generáció kedvelt szolgáltatása. Naponta több százezren
használják. Előnye, hogy rengeteg grafikus ikonnal fel lehet dobni a szöveges
csevejt, sok – egyébként üzenőprogramokat tiltó – hálózatban (intézmények,
vállalatok) is működik. Speciális szolgáltatásai (távsegítség, tartalom
megosztás, stb.) kevesebbek által használt, de jók. További előnye a
testreszabhatóság (egyedi hátterek, színek, kézírásos szöveg stb.), valamint a
Windows Live közösségbe is beléphetünk, az egyes szolgáltatások
összeköthetőek, stb. Hátránya, hogy beszélgetésnél a hang minősége tompább,
mint a Skype-nál.
Ingyenesen letölthető: http://download.live.com/?sku=messenger.
Skype: a Skype inkább a beszélgetésre helyezi a hangsúlyt, gyakorlatilag a
legjobb hangminőséget ezzel tapasztalhatjuk meg. Van szöveges üzenetváltási
felülete is, amiben egyszerre akár többen is részt vehetnek, sőt, a videóhívás is
lehet többszereplős. A Skype egyenleg feltöltésével nem csak számítógépek,
hanem telefonszámok is hívhatóak, SMS üzenetek is küldhetőek, viszont ez
utóbbiak az egyenlegből a Skype díjazása alapján történnek.
Ingyenesen letölhető: http://www.skype.hu/.
Mindkét programnak létezik mobiltelefonos változata is, melyeken a szöveges
üzeneteket általában engedélyezik a szolgáltatók, viszont a hívás lehetősége
készülék- és hálózatfüggő is.
41. Internetes telefonálás számítógép –
vezetékes telefon között, akár ingyen, akár
külföldi számokra is
Alig ismertek itthon azok a VoIP technológiát alkalmazó programok,
melyekkel számítógépről ingyen hívhatunk vezetékes számokat számos
országban.
VOIPSTUNT: több mint 30 ország vezetékes számai hívhatóak ingyen a
voipstunt programmal. Egy programot kell telepíteni, feltölteni 10 €+ÁFA
kerettel a regisztrált profilt, majd ezután külön költség nélkül hívhatóak az
adott országok egy éven át (vagy amíg a fizetős tarifájú hívószámok le nem
merítik az egyenleget).
A hívás minősége kipróbálható regisztráció és egyenleg feltöltés nélkül is az
alábbi oldal jobb alsó sarkában lévő „Make a free trial call” felületen:
http://voipstunt.com. A felső mezőbe a saját, az alsóba a hívandó
telefonszámot kell beírni, a telefonszámok formátuma: +36 1 123 4567 (tehát +
jel, majd országhívó, körzetszám, telefonszám). A Make a Call! gombra
kattintás után először Önt, a hívó felet csörgeti meg a rendszer, felemeli a
telefont, s hallani fogja, hogy hívja a Destination phone number mezőbe beírt
telefonszámot. Az ingyenes próbahívás limitált idejű.
42
Sajnos Magyarország pont nem tartozik jelenleg az ingyenesen hívható
országok közé, de a voipbuster program arra is alkalmas (lásd lejjebb). A
voipstunttal német, francia, spanyol, ausztrál, kanadai és kb. további 30
országban tartózkodó ismerőseinket viszont hívhatjuk vele. A program innen
telepíthető, gépigénye minimális (egy több éves számítógépen is fut):
http://voipstunt.com/en/download.html.
42. Telefonálás külföldről internetről magyar
mobilszámra ingyen
VOIPBUSTER: a voipbuster nagyon hasonló a voipstunt programhoz, ám
magyarországi számok is ingyen hívhatóak vele (ez lehet az ideális választás,
ha külföldről akarunk hívást kezdeményezni Magyarországra). A
http://voipbuster.com oldalon ugyanúgy kipróbálhatóak az ingyenes hívások,
s a nem ingyenes országok árazása is megtekinthető az alábbi címen:
http://www.voipbuster.com/en/calling-rates.html. Telefon-telefon között is
működik a program.
Az elérhető országok és az ingyenes használatért szükséges minimális feltöltési
egyenleg üzleti modelljében különbözik a két program. A szerző és ismeretségi
köre mindkettőt használja több éve, teljes elégedettséggel. A két szoftver és
hozzá tartozó weboldalak egyetlen hátránya, hogy magyar nyelven nem érhető
el (angolul és több más nyelven igen).
43. Telefonálás magyar mobilszámról
külföldi vezetékes számra ingyen
Egy picit kacifántosan, de létezik hibátlanul és legálisan működő megoldás
arra, hogy akár mobiltelefonról hívjunk külföldi vezetékes számokat ingyen.
Kell hozzá a Vodafone-nál elérhető vezetékes szám opció, azaz Vodafone
mobilszámunkhoz hozzá kell rendelni egy havi díjas vezetékes számot
(körzetszáma attól függ majd, az ország mely területéről vagyunk a Vodafone
ügyfele). Ilyen hozzárendelés esetén a vezetékes szám hívása átirányítódik a
mobilra.
Innentől ugyanúgy működik a dolog, mint az előzőekben: pl. a voipbuster
programmal két vezetékes számot kell összekapcsolnunk, s először a mi
mobiltelefonunk fog csörögni, majd a hívott félé, s a hívás a mobilunk és a
külföldi vezetékes szám között jön létre. Természetesen hazai vezetékes
számmal is működik, de azt a módszert akartuk bemutatni, amelyikkel többet
lehet megtakarítani.
A Vodafone oldalán olvashatóak a vezetékes szám részletek: http://www.vodafone.hu/uzleti/szolgaltatasok/mobiliroda/biz_uzleti_vezetekes_hu.html
A voipbuster.com oldalán pedig az ingyenes hívásokat támogató rendszer: http://www.voipbuster.com/en/phone-to-phone.html
43
Hogyan takaríthat meg
a közlekedés során időt
és pénzt? 44. Hogyan spórolhat vonatközlekedés
során?
START Klub kártya: a rendszeresen vonattal közlekedők számára nem
újdonság a 2008 tavasza óta létező START Klub kártya, mely a MÁV és a
GYSEV hazai vonalain használható. Egy éves, előre fizetendő díj fejében
korlátlan alkalommal válthat az utas féláron a másod- és közel féláron jegyet
az elsőosztályú említett vonalakon. Nemzetközi forgalomban 25 %-os utazási
kedvezményre jogosít (RailPlus kedvezmény). A kártya a pótdíjakra nem ad
kedvezményt. A START Klub kártyával rendelkező tulajdonosok szombati
napokon utastársuk számára is félárú jegyet vásárolhatnak, amennyiben együtt
utaznak.
A kártya életkortól függő árazásáról és az Üdülési Csekkel történő igényléséről itt olvashat részletesen: http://www.mav-start.hu/startklub/index.php. A MÁV-Start weboldalán lévő kalkulátorral Ön is meggyőződhet, spórolhat-e utazási szokásai alapján kártya igénylésével: http://www.mav-start.hu/kalkulator_01.php.
START Klub Prémium kártya: gazdasági szervezetek számára létrehozott,
nem névre szóló éves kártya, mellyel a szervezet bármelyik tagja bármelyik
hazai vonalon, bármikor, első- és másodosztályon külön jegy megvásárlása
nélkül utazhat. A kártya ára bruttó 375 000 Ft egységesen.
HungaryCard MÁV-Start kedvezmény: amennyiben HungaryCard
(Magyar Turizmus) kártyával rendelkezik, annak érvényességi ideje alatt
belföldi vasúti utazás esetén hat alkalommal kedvezményesen utazhat
vonaton: két alkalommal félárú menettérti, két szelvényért 33 %-os
kedvezmény egy útra, valamint két alkalomra 50 %-os 1. osztályú utazási
kedvezményben részesülhet. A kedvezmény utastársra átruházható szelvény
felhasználásával. A kedvezmények az IC pótjegyekre nem vonatkoznak.
Bővebben: http://www.hungarycard.hu/index.php?p=mav.
44
A kártyával ezen túlmenően 121 étteremben, 36 szálláshelyen, 177 múzeumban, 29 fürdőben, 12 színházban, s további egyéb helyeken lehet kedvezményeket érvényesíteni (pontos, részletes és aktuális adatok az alábbi webcímen: http://www.hungarycard.hu/index.php?p=ham A kártya 2009-es ára bruttó 7 140 Ft (volt).
City-szerda: az InterCity, InterPici, EuroCity, EuroNight és railjet vonalakon
szerdánként 0 Ft-os pót- és helyjeggyel lehet utazni. Meg kell váltani ezeket a
jegyeket, de nem kerül pénzbe, csak a normál vonatjegy árat kell kifizetni. Az
akcióról célszerű érdeklődni. Részletesebben:
http://www.mav-start.hu/ajanlatok/utazasi_ajanlat.php?mid=14950a82ab30a9.
45. Hogyan tervezheti meg vonatos
közlekedését?
Több százezer hazai internetező használja évek óta az ELVIRA nevű
onlinevasúti menetrendet, amellyel vonatos utazásaink tervezhetőek. A kereső
egyszerű, jól használható, bármilyen dátumra kérhetünk utazási ajánlatot az
interneten az alábbi címen: http://elvira.mav-start.hu/.
A MÁV-Start weboldaláról a menetrendek e-könyv (pdf) formában is
letölthetőek innen: http://www.mav-start.hu/utazas/vasuti_menetrend_letoltese.php.
Nemzetközi viszonylatok menetrendjei az alábbi címről tölthetőek le:
http://www.mav-start.hu/utazas/nk_viszonylatok.php.
46. Hogyan vásárolhat vonatjegyet interneten
kockázatok nélkül?
A http://jegyvasarlas.mav-start.hu/ weboldalon egy onlineregisztráció után lefoglalható, bankkártyával kifizethető a menetjegy, helyjegy, pótjegy. Átvenni az ország 40 pontján lehet a jegyet. Számlakérésre sajnos csak a jegypénztárban van, de a jegy átvétele után, még utazás előtt kiállítják a számlát igény esetén. Részletes bemutató az onlinevásárlásról: https://jegyvasarlas.mav-start.hu/eTicketV2/hogyan_vasarolhatok.html. Mobiltelefonról is megvásárolhatóak a jegyek: http://www.mav-start.hu/utazas/eticketm.php. Jegyátvételi pontok listája: https://jegyvasarlas.mav-start.hu/eTicketV2/jegyatvetelipontok.html.A fotón a hajdúszoboszlói automata látható.
Bankkártyás fizetés az alábbi jegypénztárakban lehetséges:
http://www.mav-start.hu/utazas/bankkartya.php.
45
47. Hogyan nézheti meg a busz
menetrendeket az interneten?
A magyar buszmenetrendek a www.menetrendek.hu weboldalról érhetőek el.
Volán menetrendek:
http://menetrendek.hu/cgi-bin/menetrend/html.cgi.
BKV menetrendek:
http://www.bkv.hu/.
Nyugat-Magyarország:
http://menetrend.lap.hu/helyijaratok_nyugat_mo/11251921
Kelet-Magyarország:
http://menetrend.lap.hu/helyijaratok_kelet_mo/25521333.
48. Hogyan tájékozódhat gyorsabban a
budapesti tömegközlekedést illetően?
A BKV weboldalán az összes közlekedési eszköz menetrendje elérhető:
Busz: http://www.bkv.hu/busz/index.html
Metró: http://www.bkv.hu/metro/index.html
Villamos: http://www.bkv.hu/villamos/index.html
Trolibusz: http://www.bkv.hu/troli/index.html
HÉV: http://www.bkv.hu/hev/index.html
Éjszakai menetrend: http://www.bkv.hu/ejszakai/index.html
Fogaskerekű, libegő, sikló, hajójárat:
http://www.bkv.hu/egyeb/index.html
A BKV útvonaltervező szolgáltatása sok időt takaríthat meg, különösen, ha
idegen a főváros közlekedése Önnek. Elérhető az alábbi címen:
http://utvonal.bkv.hu/.
Ingyenes (80-as) számon is kérhet utazási információkat: (80) 40 66 88
A BKV érdekes, részletes története itt olvasható:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Budapesti_K%C3%B6zleked%C3%A9si_Zrt..
49. Hol tankolhat a legolcsóbban?
A holtankoljak.hu 2006-ban indult, s Magyarország átfogó üzemanyagár-
keresőjeként működik. A weboldal benzin, dízel, autógáz és bioetanol (E85)
keresésre is alkalmas, a keresések megyénként, településenként,
forgalmazónként is szűrhetőek.
Itt kereshet: www.holtankoljak.hu.
Külföldi üzemanyagárak:
http://www.nagyutazas.hu/magyar/uzemanyagarak/.
46
50. Hogyan szerezhet gyorsan értesülést
útlezárásokról, balesetekről,
traffipaxokról?
A hazai interneten ma még csak szétszórva találhatóak meg az útlezárások,
balesetek, tervezett sebességmérések. Az utinformaciok.hu oldaláról egy
ingyenes regisztráció után letölthető egy olyan pdf dokumentum, amely az
összes fontos információ forrásának fellelhetőségét bemutatja: webkamerák,
tervezett sebességmérések, baleseti gócpontok, aktuális forgalmi helyzetek,
továbbá telefonos elérhetőségek ingyenes útinformáció szerzésre. Elérhető:
www.utinformaciok.hu/?referid=3029.
47
Utazás tervezés és
foglalás internet
segítségével 51. Mások által írt élménybeszámolók
külföldi utakról
Magyarországon még nincs olyan kultúrája az utazás internetes tervezésének,
mint külföldön. Ettől függetlenül már több hazai weboldal is van, amelyik
többnyire közösségi alapon abban igyekszik segíteni, hová érdemes ellátogatni,
avagy a kiválasztott úti cél mit tartogat mások véleménye szerint. Az emberek
kétszer komolyabban veszik azt, amit mások mondanak, mint amit egy
újságíró leír, ennél fogva a közösségi utazási weboldalakon található írások és
vélemények is szépen növekednek. Nézzük a hazai kínálatot a teljesség igénye
nélkül.
ongo.hu: 3 600 beszámoló, 150 000 fotó. Az ongo.hu az index.hu-t is
üzemeltető céghez tartozik, tudomásunk szerint a legtöbb beszámolót és fotót
egy weboldalon összegyűjtő weboldal ma Magyarországon. A feltöltők maguk
hozzá létre profiljukat, töltik fel az írásaikat, s további közösségi funkciók
találhatóak a portálon: www.ongo.hu.
utikalauz.hu: 600 beszámoló. Szintén közösségi alapokon épülő oldal, eddig
300 szerző, több mint 600 beszámolót küldött be, amelyet a weboldal kézileg
tölt fel utána. A szerzők erre az oldalra is ingyen állítják össze írásaikat, esetleg
saját hirdetési felületet tehetnek, de kizárólag a cikkek alá: www.utikalauz.hu.
startutazas.hu: több 100 beszámoló. Külföldi utazások beszámolói.
http://startutazas.hu/fx_a/blog/fx_comment/beszamolok/fx_action/bl_tem
atikus/fx_site/utazas/fx_nid/2/index.html
kirandulunk.hu: 150 beszámoló. Iskolai csoportok hazai kirándulásainak
összefoglalóit találjuk ezen az oldalon. A lenti linkre kattintva a bal oldalon
lent találhatóak a tájegység szerint szűrt beszámolók:
http://www.kirandulunk.hu/kerjuk-valasszon-egy-regiot-4.html .
utazona.hu: 20-25 beszámoló. Magyar és külföldi beszámolókat is találtunk
ezen az oldalon, mely tulajdonképpen inkább csak színesíti a weboldal
tartalmát, minthogy fő fókusza legyen:
http://www.utazona.hu/magazin/elmenybeszamolok/.
48
divecenter.hu: 12 beszámoló. Külföldi búvár merülések élménybeszámolói
egzotikus országokból, természetesen víz alatti
képekkel:http://www.divecenter.hu/Rovat/9.
Külföldi oldalak rengeteg szálloda és helyszín értékeléssel:
http://www.holidaycheck.com/
http://www.tripadvisor.com/
http://www.holidaywatchdog.com/
http://www.virtualtourist.com/
http://www.tourism-review.com/
52. Külföldi lastminute utak keresése és
foglalása
A www.lastminuteutak.hu weboldal arra szakosodott, hogy az utazás előtt pár
nappal elérhetővé tegye az átlagosnál jóval kedvezőbb árú utazásokat. Last
minute útként az utazási irodáknál megmaradt utakat szokás értékesíteni.
A weboldal több utazási irodával kapcsolatban áll, így érdemes egy pillantást
vetni rá, mielőtt akár on-line, akár egy irodában kötjük le külföldi utunkat.
Több tízezer Ft-ot takaríthat meg egy ilyen utazás foglalásával, ráadásul ki sem
kell mozdulnia a szobájából.
53. Látnivalók Magyarországon
Több remek weboldal tárja elénk Magyarország látnivalóit. Nehéz közöttük
sorrendet állítani, egyik a legrészletesebb tartalommal rendelkezik, másik
jobban használható, stb. Általánosan mondjuk tehát, hogy érdemes megnézni
több weboldalon is, mit ír a kiválasztott környékről (feltéve, hogy célirányosan
keresünk éppen).
49
itthon.hu: a Magyar Turizmus Zrt. által üzemeltetett weboldal kiindulópontja
számos nonprofit turisztikai weboldalnak. Átlagosan használható. Tartalmát
tekintve elindulhatunk a magyar látnivalók, szálláshelyek, események, stb
irányba, vagy akár kereshetünk a látnivalók között az alábbi címen:
http://itthon.hu/latnivalok.
vendegvaro.hu: az egyik legrészletesebb turisztikai oldal ma
Magyarországon. Tudomásunk szerint több tízezer oldalon gyűjti össze
Magyarország látnivalóit szöveges és képi megjelenítésekkel 2 200 településre
vonatkozóan. Tartalmának jó részét egyértelműen a mögötte lévő kiadó utazási
könyveiből meríti. Látnivalók:
http://www.vendegvaro.hu/Latnivalok-Magyarorszagon.
iranymagyarorszag.hu: Szintén több ezer látnivalót és szállásajánlatot
találunk ezen az oldalon. Használata átlagos, első ránézésre kissé nehézkes. A
látnivalók elérhetősége:
http://www.iranymagyarorszag.hu/keres/magyarorszag/latnivalok-p1/.
kirandulastervezo.hu: a weboldalon található adatok szerint közel 12 000
látnivalót gyűjt össze a következő címen:
www.kirandulastervezo.hu.
54. Útvonaltervezés Magyarországon
Az időmegtakarítás egyik legjobb eszköze, ha a tervezett útvonalat előre
megtervezzük. Erre vannak ingyenes, interneten elérhető útvonaltervező
oldalak. Minden útvonaltervező oldal egy háttér térképadatbázisból dolgozik,
annak részletességétől és frissességétől függ, pontos találatokat kapunk-e.
Nincs teljesen tökéletes adatbázis, de általában véve elmondhatjuk, az itt
bemutatottak nagyon jól felkészültek, karbantartottak. Először nézzük a hazai
készítők által nyújtott szolgáltatásokat.
utvonalterv.hu: az egyik legrészletesebb útvonaltervező program, a Topolisz
Kft. üzemelteti saját térképadatbázisából. A baloldali keresőben beíráskor
automatikusan felajánlja a rendszerben tárolt címeket, így nem kell az egészet
begépelni. Az utazási időn és távolságon túl költséget is számol. Nem csak
autóval, de tömegközlekedéssel, sőt, kerékpáros és gyalogos közlekedéssel is
számol (a tömegközlekedés még nem teljes lefedettségű és pontosságú, de
működik).
Itt találja: www.utvonalterv.hu.
terkep24.hu: a Sanoma lapkiadó által üzemeltett és a Cartographia
térképeiből dolgozó térkép- és útvonaltervező weboldal. A keresőjében a beírt
címhez meg kell adni, hogy kiinduló pont vagy végcél-e, ebben egy picit
körülményes a használata. Viszont van a térképek fölött egy gyorskereső,
valamint lehet GPS koordináták alapján is keresni.
Itt találja: www.terkep24.hu.
50
55. Útvonaltervezés Magyarországon és az
egész világon
Nem esett még szó a Google térképszolgáltatásáról, ami egyben
útvonaltervező, s még ezen túl is vannak szolgáltatásai. Sőt, nem csak
Magyarországon, hanem a teljes Földön lehet vele keresni. Mielőtt rengeteg
előnyét felsorolnánk, nézzük hátrányát: a térképfrissítés globális cégeken
keresztül csomagokban történik, amely valószínűleg lassabban kezeli le a
változásokat. Ahogy a magyar szolgáltatók esetében, úgy a google és a magyar
versenytársak között sem teszünk összehasonlítást: mindegyiknek megvan a
maga előnye.
maps.google.hu: a google szolgáltatása nem csak térkép, hanem
műholdfelvételek segítségével meg is tekinthetjük az úticélt felülről. Sőt, a
közösségi alapon működő panoramio.com képeiből be is tallóz a google, illetve
az ismert látnivalókról a Wikipedia kapcsolódó írását is megjeleníti a térképen,
esetleg a közelben lévő webkamerákat is. Ez utóbbi három funkciót be kell
kapcsolni a térkép jobb felső sarkában lévő „Bővebben” szövegre kattintással.
Egy példa:
http://maps.google.hu/maps?f=q&source=s_q&hl=hu&geocode=&q=parlame
nt,+budapest&sll=47.514614,19.077533&sspn=0.003601,0.009602&ie=UTF8
&hq=Parlament&hnear=Parlament,+1055+Budapest,+Kossuth+Lajos+t%C3%
A9r+1&ll=47.511607,19.044285&spn=0.006841,0.019205&t=h&z=16&iwloc=l
yrftr:com.panoramio.all,3810990636721363752,47.510041,19.043298&lci=co
m.panoramio.all,org.wikipedia.hu,com.google.webcams.
Útvonaltervezéshez a http://maps.google.hu oldal bal felső sarkában lévő
„Útvonalkereső” linkre kell kattintani, s az „A” mezőbe az indulási, a „B”
mezőbe az érkezési útvonalat írni. Ha elírjuk, a google fel fog ajánlani általa
ismert helyes módokat, ha pedig az adott városon belül több olyan nevű utca
van, felajánlja mindet, amiből kiválaszthatjuk a megfelelőt.
Fontos még, hogy 2009 őszétől a magyarországi vállalkozások nagy részét is
megjeleníti a térképen. Ez hasznos lehet akkor, ha céget keresünk, mert a felső
keresőbe beírva a cég nevét azonnal a cég adatait láthatjuk a térképen, már
amennyiben a cég benne van a helyi vállalkozási központ adatbázisában.
A megtervezett útvonal térképén az adott útvonalat egérrel megfogva, azt
odébb is húzhatjuk, s így könnyen áttervezhetjük az eredetileg általa ajánlott
útvonalat (ez jó lehet egy útszakasz áttervezésekor vagy kikerülésére). Itt
tervezhet tehát: http://maps.google.hu vagy http://terkep.google.hu
(mindkettő ugyanarra az oldalra visz).
51
56. Turistautak Magyarországon
útvonaltervezéssel
A turistautak.hu oldal közösségi alapon jött létre és ma is úgy működik:
nonprofit térkép-portálként. Az elsődleges 18 ezer km regisztrált
turistaútvonalakon túl a teljes közúthálózat és a települések térképezését is
végzik.
Az oldal tetején található menük legördíthetőek, melyek alapján lehet szűkíteni
térkép részletekre és felmérésekre, de a felül baloldalon található
útvonaltervező beíró mezőkbe magunk is beírhatunk „A” és „B” pontokat,
melyekre a rendszer pontosabb ajánlatokat ad és ha az elfogadjuk, egy nagyon
részletes leírást kapunk, hogy juthatunk el turistaként egyik helyről a másikra.
Sőt, a leíráshoz magassági diagram is tartozik. Egy példa:
http://turistautak.hu/itiner.php?from_id=76604&to_id=6450&route=48962
8,137601,489649,413454,99752,99751,55637,99762,588009,588010,409128,
464953,464954,23742,23680,413489,413490,23684,23685,23687,23689,484
138,555152,555153,123664,55381,55440,409491,409488,409487,526477,526
476,409498,55387,289653,467757,289661,409496,289674,409157,409156,13
6483,526432,409148,409133,409145,10219,13025,85733,85720,85724,85725,
317223,317222,10310,10161,421639,421638,421637,11427,11426,45906,53712
2,537121,10173,40000,39999,247816,247815,10175,10158,10067,24136,24135,
294679,431768,431769,10064,24125,24130,24124,24139,9948,9949,9941,994
0,9938,9932,9922,9923,9925,9916,9917,16074,16075,9907,9894,9893,9892,
458011,458012,15951,563676,563675,563674,563710,563711,563697,252558,1
1720,24827,24825,24895,24898. Ez a link Lillafüred és Eger közötti útvonal
tervezésére szolgál, a kapcsolódó magassági diagram így mutat:
A megtervezett útvonal GPS-re letölthető (bár mi nem próbáltuk ki). A
turistautak.hu elsősorban a gyalogos túrákat kedvelők számára lesz érdekes.
A weboldalt tehát innen éri el: www.turistautak.hu.
52
53
Árösszehasonlítás az
interneten 57. Mire jók az árösszehasonlító weboldalak?
Olyan ingyenesen használható weboldalakról beszélünk, amelyek gyártóktól,
forgalmazóktól függetlenül mutatják be a termékeket, s árakat is kapcsolnak
hozzá, melyekre kattintva webáruházba érkezünk, ahol az adott termék
megvásárolható. Az árösszehasonlító oldalak sok webáruházzal állnak
kapcsolatban, így adott termékre nagyon széles skálán mozgó árakat
láthatunk.
A hazai árösszehasonlító oldalak korábban szinte kizárólag a
szórakoztatóelektronikai cikkekre fókuszáltak, de ma már egyre több ilyen
oldalon találunk egyéb (illatszerek, ruhák, stb.).
Évek óta léteznek pénzügyi termékek árösszehasonlítására szakosodott
weboldalak, ahol pl. kötelező biztosítást köthetünk. Ezen oldalak mögött
alkusz cégek állnak, s közvetlen üzletkötés történhet az oldalon, nem irányít el
más webáruházba.
Az árösszehasonlításban egyelőre újnak számít a hiperarak.hu, amely több
hipermarket termék árait veti össze. Részletesen bemutatjuk alább.
58. Az árösszehasonlító oldalak bemutatása
Olcsobbat.hu: elektronikai termékekben erős, jól használható oldal. Az
árgrafikon szolgáltatás a kiválasztott termék alatt egy fülön érhető el, s
megmutatja, hogy mikor mennyibe került a termék a webáruházak ajánlatai
alapján a múltban. www.olcsobbat.hu.
Depo.hu: tíz éve létezik, Magyarországon ez volt az első árösszehasonlító
oldal. Elektronikai termékekkel foglalkozott, ma már könyv, játék, bútor, stb.
is színesíti a kínálatot. Saját adatuk szerint 80 000 terméket tartalmaz a
weboldal, árfigyelő e-mailes szolgáltatással. www.depo.hu.
Arukereso.hu: jelenleg 5 országban működik. Nem csak elektronikai
termékek, hanem ruházat, szépségápolás, játék, felnőtt termékek is elérhetőek
a kínálatban. Árfigyelő szolgáltatása arra jó, hogy a kiválasztott termékről e-
mailben értesítést küld, ha az Ön által megadott ár alá esik. Az árak a környező
országok áraival is összehasonlíthatóak. www.arukereso.hu.
Kirakat.hu: a kirakat.hu termék-, ár- és bolt összehasonlító portál,
fogyasztóvédelmi és egyéb vásárlási tanácsadással kiegészülve. Jól
használható. www.kirakat.hu.
54
Argep.hu: német tulajdonú, szintén elektronikai és háztartási, szabadidős
termékek kereshetőek az oldalon. Árdiagram és e-mailes árfigyelő értesítő
szolgáltatás is található rajta. www.argep.hu.
Olcso.hu: a legújabb átfogó árösszehasonlító oldal, 2009. tavasza óta
működik, saját adatai szerint több százezer termékkel. www.olcso.hu.
Fenti weboldalak gyakorlatilag lefedik a hazai árösszehasonlító piacot. Sok
átfedés található termékszinten és a weboldal funkcióit illetően is. Mivel az
egyes oldalak keresztlátogatottságáról és webáruházak darabszámának
ajánlatairól nincs elérhető adat, így érdemes megnézni a kiválasztott terméket
több oldalon is, már csak a látogatók által írt vélemények miatt is.
Hiperarak.hu: az Auchan Magyarország által üzemeltetett és a HMSM
Consulting által gyűjtött adatokból frissített weboldal, mely az Auchan, cora,
TESCO és INTERSPAR áruházak bizonyos termékeinek árait hasonlítja össze.
Az árösszehasonlítás meghatározott időpontokban és áruházakban történik. A
weboldal működésének módszertana itt olvasható:
http://www.hiperarak.hu/modszertan.php.
Kipróbálhatja itt:www.hiperarak.hu.
Biztosítás: a biztosítási piacon alkusz cégeken keresztül összehasonlíthatóak
az egyes biztosítók ajánlatai. Mivel egyre több alkusz cég van, így egy
összefoglaló weboldalt mutatunk, ahol megtalálhatja ezeket a cégeket:
http://biztositas.lap.hu/.
Nemzetközi árösszehasonlító oldalak: a nagyobb nemzetközi
árösszehasonlító oldalak nem teljes listája. www.kelkoo.com,
www.shopping.com, www.pricegrabber.com, www.pricerunner.co.uk,
www.shopzilla.com, www.ciao.co.uk, www.idealo.de.
59. Miben különböznek az árösszehasonlító
oldalak a webáruházaktól?
Az alapvető különbség az, hogy az árösszehasonlító oldalak az adott termék
különböző webáruházakban fellelhető árainak összehasonlítására szolgál. Mi,
mint internetezők egy termékről akár 20-100 %-os árkülönbségeket is
tapasztalhatunk bizonyos esetben (pl. nagy értékű tévék). Másképp
fogalmazva: több webáruház árát láthatjuk összegyűjtve egy helyen, míg ha
közvetlenül egy webáruházban nézzük meg az adott terméket, ott bizony csak
egy ár fog szerepelni. Az árösszehasonlító oldal átvisz minket a kiválasztott
termékhez tartozó webáruházba, s a vásárlást ott indíthatjuk meg.
55
60. Melyik árösszehasonlító oldal mire jó?
Sajnos nincs pontos válasz arra, hogy egy termékcsalád esetében ez, másikra az
lenne a legjobb. Mind termékek darabszámában, mind látogatottságban, és
egyéb adatokban közeli versenytársai egymásnak, így azt tudjuk javasolni,
hogy az adott terméktípus esetén nézze meg, hogy melyik weboldalon
részletesebb a termékleírás, írtak-e véleményt az internetezők a termékről vagy
a webáruházról.
61. Hogyan manipulálható az internetező a
google-ben termék keresésekor?
Sajnos elég nagy a verseny a keresőkben az internetező figyelméért, így nem
biztos, hogy a keresőkben (pl. Google) beírva egy termék típusát a találati oldal
tetején a legjobb, leghasznosabb linket fogjuk látni. Két dolgot lehet tenni:
vagy jobban megnézni a találati oldalt, s több linkre rákattintani, vagy a feljebb
megismert weboldalakon keresni rögtön, nem keresőben.
62. Hogyan manipulálható az internetező az
árösszehasonlító oldalakon?
Az árösszehasonlító oldalakon egy-egy termék oldalán akár 10-20 vagy még
több webáruház árajánlata is szerepel. Egyes árösszehasonlító oldalak viszont
a termék alatt közvetlenül a kiemelt partner webáruházak ajánlatát listázzák,
amelyek nem feltétlenül a legjobb árat tartalmazzák, viszont a figyelmetlen
internetező nem gördít tovább az oldalon, s esetleg drágább ajánlatra kattint.
Érdemes végiggörgetni az oldalt, s megnézni az összes ajánlatot. Sőt,
javasoljuk, nézze meg, hogy az árösszehasonlító oldal többi látogatója milyen
véleménnyel van a listázott webáruházakról: a legtöbb oldalon lehet
véleményezni.
56
Álláskeresés az
interneten 63. Kinek és mikor jó az onlineálláskeresés?
Évekkel ezelőtt a legtöbb álláshirdetést nyomtatott lapokban lehetett
megtalálni: apróhirdetési és hirdetési újságokban, helyi és országos lapokban,
az állás nívójától függően. Mára ez megváltozott. Még ha teljesen nem is
rendeződött át a piac, a komolyabb állásokat már az állásportálokon lehet
megtalálni.
64. Hol hirdetik a médiában a munkaadók az
álláshirdetéseket?
Másképp működik ez a főváros /országos célzású és a helyi piacokon. Az
egyszerűbb állások (általában költözést nem igénylő pozíciók) esetén
valamilyen helyi termékben hirdetik meg az állásokat.
A helyi nyomtatott lapokban és hirdetési újságokban még sok álláshirdetés
megjelenik, ritkábban akár helyi kábeltévé és rádiós műsorban is. Az
álláshirdetések mérete általában a pozíció minőségével azonos: pl. asztalost
apróhirdetésben, cégvezetőt grafikus keretes nagyobb méretű hidetésben
keresnek.
Az országos és fővárosi célzású lapokban megfogyatkoztak az álláshirdetések
az elmúlt években. Természetesen még vannak, de jó részük átvándorolt az
internetre, a később bemutatásra kerülő erősebb állásportálokra.
Kisebb mértékben állásközvetítő termékekben (nyomtatott és on-line), cégek
weboldalán is fellelhetőek állásajánlatok, de a trendek alapján kijelenthetjük:
inkább a médiatermékek és az onlineállásoldalak dominálnak.
65. Hogy kezdjen hozzá az internetes
álláskereséshez?
Először célszerű tisztában lennie azzal, milyen típusú munkát szeretne, s
földrajzilag hol, ugyanis több állásportál e két szempont alapján jól
diverzifikálódik. Vannak weboldalak, amelyek egy szakterületben jók, vannak,
amelyek az ország egy-egy részén. Ha egyikkel sincs tisztában (másképp:
minden lehetőség érdekli), akkor az állásajánlatokat monitorozó weboldalakon
érdemes kezdenie (erről is írunk később).
57
Az Önhöz legközelebb álló pozíciók kiválasztásában próbál segíteni a cvonline
állásteszt, melyet itt talál: http://www.cvonline.hu/new_test/ceq.php.
Egy rendkívül részletes, ingyenesen letölthető összefoglalót talál álláskeresés
és elhelyezkedés témában az alábbi címen magyar nyelven:
http://www.profesia.sk/documents/prirucka/allaskalauz.pdf.
66. Hogyan írjon önéletrajzot?
Egyszerű választ sajnos nem tudunk adni a kérdésre. A teljes álláskeresés
folyamatára (beleértve az önéletrajz írást) Pintér Zsolt könyve volt az első a
hazai piacon, amely összefoglalóan készített fel a “nagybetűs életre” (a könyv
tartalomjegyzéke itt található:
http://www.pinter.hu/tartalom/tartalommind.html).
Többféle önéletrajz standard sablon létezik (amerikai, Európai Uniós, stb.), az
önéletrajz tartalmán sokkal több múlik, mint azon, hogy melyik stílust
választottuk.
Ingyenes oldalak önéletrajz témában:
- Önéletrajz típusok és minták: http://www.profession.hu/oneletrajz
- Önéletrajz készítő: http://www.workania.hu/oneletrajz/
- Önéletrajz véleményezés szakértővel: http://jobline.hu/cvexpert.aspx
- Így néz ki egy rossz önéletrajz (magyarázatokkal):
http://www.europass.hu/EPdokumentumok/oneletrajz/rossz_oneletrajz
67. Mire jó és hogyan készíthet Europass
önéletrajzot?
A Europass önéletrajz-készítő egy ingyenes onlineCV-készítő. Az ezzel készített
önéletrajz szerkezete és rendezése megegyezik az Európai Unió országai
számára ajánlott sablonnal, ezáltal egyre több hazai és külföldi cég találkozik a
formátummal. Mára több tízezren használták. Elérhető:
http://www.europass.hu/EPdokumentumok/oneletrajz/cv_uj.
68. Melyik állásportált érdemes használni
fővárosi és vidéki állások keresésére?
Gyakorlatilag mindegyik általános állásportál tartalmaz az ország bármelyik
területéről állásajánlatokat, de vannak közöttük olyanok, melyek egy-egy
megyében erősek.
Országos állásportálok:
www.profession.hu, www.jobline.hu, www.cvonline.hu, www.jobpilot.hu,
www.workania.hu, www.topjob.hu, www.jobinfo.hu, www.jobmonitor.hu
58
Vidéken nagy lefedettségű állásportálok:
Borsod-Abaúj-Zemplén: www.topjob.hu
Csongrád: www.delmagyar.workania.hu
Fejér: http://fmh.hu/allas
Győr-Moson-Sopron: www.kisalfold.workania.hu
Hajdú-Bihar: www.topjob.hu
Szabolcs-Szatmár-Bereg: www.topjob.hu
Vas: http://vasnepe.hu/allas
Veszprém: http://naplo-online.hu/allas
Zala: http://zalaihirlap.hu/allas
69. Állásgyűjtő oldalak bemutatása
A jobinfo.hu és jobmonitor.hu arra szakosodott, hogy több állásportálról
összegyűjtse, rendszerezze és megjelenítse az aktuális állásajánlatokat. Előnye,
hogy sokkal több állásajánlat található rajta, mint bármelyik állásportálon. A
jobmonitor ~ 3 000, a jobinfo 8 000 állást szemléz. Elérhetőségeik:
www.jobinfo.hu, www.jobmonitor.hu.
70. Hasznos kalkulátorok munkavállalóknak
Nettóbér kalkulátor: http://vg.hu/kalkulatorok/nettober
EVA kalkulátor: http://vg.hu/kalkulatorok/eva
Piaci fizetések kalkulátora: http://www.merces.hu/fizetesek
71. Külföldi álláskereső oldalak
Egyesült Államok
- Állami állások: http://www.usajobs.gov/
- Állás apróhirdetések városok szerint: www.craigslist.org
- Állás apróhirdetések: http://www.oodle.com/job/
Általános nemzetközi állás weboldalak
- www.careerbuilder.com
- www.monster.com
Szomszédos országok nagy állásportáljai:
- Szlovákia: www.profesia.sk
- Románia: www.bestjobs.ro, www.ejobs.ro
- Horvátország: http://www.moj-posao.net/
59
Autókeresés az
interneten 72. Autós apróhirdetési portálok
Magyarországon
A használt autók adásvétele az elmúlt tíz évben a nyomtatott termékekből és a
hétvégi autós piacokról szép lassan átvándorolt az internetre, de legalábbis
sokkal többen keresnek már interneten használt járművet, mint a “régi
módszerekkel”.
A használt autók keresési piacán abszolút piacvezető a hasznaltauto.hu, mely
több mint 100 000 eladó járművet tárol, napi 120 000 látogatót vonz a
www.hasznaltauto.hu címre. A 2009 őszén megújult weboldalt
magánszemélyek és kereskedők is használják, mára a piac kikerülhetetlen
szereplője.
Az Expressz lap onlineváltozata is tízezres nagyságrendű autót tartalmaz a
www.expressz.hu/auto címen, pontos látogatottsági adatot nem tudunk, de 10
ezer fölötti. További szereplők a piacon a teljesség igénye nélkül:
http://autokereso.vezess.hu/, www.topauto.hu, www.mobile24.hu,
www.eszakauto.hu.
73. Vélemények használt autókról
A Népítélet volt az első olyan magyar weboldal, melyen az internetezők írtak
saját tapasztalatok alapján használt autókról. A közösségi oldal 45 ezer autós
véleményt tartalmaz, márkánként szűrhetően. Elérhető: www.nepitelet.hu.
A használtauto.hu-hoz tartozó hahu.hu oldalt még kevesebben ismerik,
jelenleg 15 ezer vélemény található rajta az elmúlt egy év adatai alapján. A
kérdőív kitöltése hosszabb, mert sok adatot kér be, de cserébe részletes
adatokat láthatunk, nem csak az autóra, hanem a sofőrre is. Elválasztva az
olvasói véleményektől a szerkesztők is tesztelnek olykor használt járműveket.
Elérhető: www.hahu.hu
74. Használt autók ingyenes katalógusa
Az 1990-1998 között gyártott autókra létezik a weben egy katalógus, ahol
minden fontos adatot megtalálhatunk az ez idő alatt gyártott járművekről:
méreteket, teljesítményeket, fogyasztási adatokat, stb. Elérhető:
http://katalogus.hasznaltauto.hu.
60
Kevésbé részletesen, de több járműre ad alapadatokat az auto-katalogus.hu,
amely 1940-2009 között 40 ezer autót gyűjtött össze.
Elérhető: www.auto-katalogus.hu.
75. Gépjármű behozatal folyamatának leírása
A magyarorszag.hu összefoglalója autó behozatallal kapcsolatban:
http://www.magyarorszag.hu/segitseg/okmanyiroda/ugyintezesiutmutato/ge
pjarmu/gepjarmu_vasarlasa/jarmu_behozatal.html.
A Közlekedési Felügyeletek összefoglalója a 2007-től érvényes külföldi
járművek hazai forgalomba helyezéséről:
http://web2.nkh.gov.hu/kozerdekuinfo/KJF_hird.html.
76. Gépjármű regisztrációs adó számítása és
kalkulátor
A Magyar Gépjármű kereskedők Országos Egyesületének nyitóoldalán
található regisztrációs adó kalkulátorral azonnal kiszámítható, mennyi
regisztrációs adót kell fizetni az adott járműre: www.mgoe.hu.
Leírás a regisztrációs adó számításának módjáról:
http://www.euvonal.hu/index.php?op=kerdesvalasz_reszletes&kerdes_valasz
_id=1030.
Az euvonal.hu regisztrációs adó kalkulátora: http://euvonal.hu//regado.php.
További hasznos linkek: http://www.hasznaltauto.hu/autobehozatal.
77. Külföldi autós portálok
- Németország: www.mobile.de, www.quoka.de/auto-motorrad
- Európa (10 ország): www.autoscout24.com
61
Ingatlankeresés az
interneten 78. Hazai ingatlanportálok
A hazai ingatlanpiac jellemzője, hogy a fővárosban jobban dominál az
ügynökségi értékesítés, mint vidéken, ahol még a magánszemélyek közötti
ingatlan adás-vétel erős. Tőlünk Nyugatra bevett szokás az ügynökségeken
keresztül történő adás-vétel, pl. Finnországban az üzletek 90 %-a (!) így zajlik.
A magyar ingatlanportálokon is érezhető a földrajzi és üzleti differenciálódás,
ingatlanok darabszámát, a portálok látogatottságát és a
magánszemély/ügynökség megoszlást is. Nézzük sorban a portálokat.
Ingatlan.com: ez volt a legelső ingatlanportál Magyarországon, így ma is az
egyik legismertebb. Saját adatai szerint 300 ezer ingatlant tartalmaz a
weboldal (kezeljük fenntartásokkal MINDEGYIK ingatlanportálnál a
darabszámot, ugyanis nem ritkán ugyanazt az ingatlant többen is hirdethetik,
amit a weboldalak nem minden esetben szűrnek ki, de az összes darabszámban
többször is jelentkeznek). Az ingatlan.com erős a fővárosi és az ügynökségek
által kezelt ingatlanok területén. www.ingatlan.com.
Ingatlan.net: ingatlanforgalmazók által indított portál, saját adatai szerint
70 ezer hirdetéssel. Jól használható. www.ingatlan.net.
Ingatlanbazar.hu: a Bazár lapcsalád kiadója által 2006-ban indított
ingatlanportál, 60-100 ezer közötti ingatlanhirdetéssel. A weboldal jól
használható, adatbázisa országos, de erősebb Dunántúlon, mint Kelet-
Magyarországon. www.ingatlanbazar.hu.
Toplak.hu: a kelet-magyarországi Apró lapcsalád kiadója által 2006 óta
üzemelő ingatlanportál. Országos adatbázissal, de Kelet-Magyarországon
erősebb adatbázissal. Saját adatai szerint 130 ezer ingatlan között lehet a
portálon keresni. www.toplak.hu.
Ingatlanok.hu: 2007 májusában indult, jelenleg 180 ezer ingatlan található
rajta a portál adatai szerint. Adatbázisa országos. www.ingatlanok.hu.
Ez a lista nem (lehet) teljes, a bevezetőben írtak alapján választottuk ki a
megemlíteni szükségeseket, továbbá nem tértünk ki az apróhirdetési oldalak
részeként működő, ingatlanokat listázó weboldalakra. Még több ingatlan
adatbázist találhat a következő oldalon: http://ingatlan.lap.hu/ingatlan-
adatbazisok_x/15941493.
62
79. Mikor melyik ingatlanportálra lehet
szükségem?
Fontos megjegyezni, hogy önmagában sem az adatbázisban található
ingatlanok számából, sem az adott portál ismertségéből, látogatottságából nem
következtethető, hogy az egyetlen használatra érdemes.
Az ingatlan vásárlás erősen helyi piac, így az adott megyében/régióban erős
(erre adtunk tippet a fenti listában) portálon érdemes kezdeni, s ezek után
megnézni az országosan erős oldalakat, ahol a megyékre szűrve láthatóak
lesznek a darabszámok és a dátum szerint listázott ingatlanok: ebből már jó
eséllyel leszűrhetjük, hogy melyik ingatlanos weboldal nyújthat legtöbb
segítséget számunkra. Fontos megjegyezni, hogy nem egy weboldal a listák
elején fizetett, kiemelt hirdetéseket mutat először, így érdemes lejjebb
görgetni, következő oldalakra lapozni, hisz lehet, hogy a megfelelő épp ott lesz.
80. Hol találok hasznos cikkeket ingatlanpiaci
témában?
Egyre több magazinos tartalom jelenik meg a hazai weben, ezeket listázzuk
most röviden.
www.lakaskultura.hu: a tradicionális Lakáskultúra lap onlineverziója.
www.otthon.hu: a nyomtatott Otthon magazine onlineváltozata.
www.ingatlan.net/hirmagazin: az ingatlan.net hírmagazinja.
www.ingatlanmagazin.com: az ingatlan.com magazinja.
www.ingatlanok.hu/hirek: az ingatlanok.hu hírrovata.
www.zoldtech.hu: cikkek megújuló energiák témában.
www.hirkereso.hu/ingatlan/top: a Hírkeresőn elérhető ingatlan témájú hírek.
www.koos.hu: ház- és tervkritikák blog formátumban.
www.koos.hu/2007/10/12/meb: hazai építészeti blogok gyűjteménye
81. Ingatlanjogi kérdések-válaszok
Ingatlanadó kalkulátor 2010:
- http://ingatlanmenedzser.hu/ingatlankalkulator.aspx
Ingatlanjogi szakértői válaszok és hasznos linkek:
- www.ingatlanjog.hu
- www.ingatlanmenedzser.hu/hu/szakerto_valaszol.aspx
- www.ingatlanbazar.hu/ingatlan-tanacsado
- www.ingatlanjog.lap.hu
- www.femina.hu/szakertok/kerdezzfelelek?szaki=55
63
Fordítóprogramok az
interneten 82. A legismertebb hazai szótárprogram
A Magyar Tudományos Akadémia által készített és kezelt onlineszótár angol,
német, francia, olasz, holland, lengyel nyelven tud szavakat fordítani mindkét
irányban (magyar-idegen, idegen-magyar). A szótár itt található:
http://szotar.sztaki.hu.
83. Szó- és teljes weboldal fordítás
A webforditas.hu tud szavakat, szövegrészleteket, de akár teljes weboldalt is
fordítani, mindezt több tucat (!) nyelven. Az egyes szolgáltatásokat a képernyő
közepén található beíró mező fölötti hat fülön lehet állítgatni, a nyelvválasztás
pedig a mező fölötti lenyíló, vagy az alatta található listából válaszható ki.
Elérhető: www.webforditas.hu.
84. Teljes weboldal fordítás sok nyelv között
Három olyan weboldalt ajánlunk, amelyek teljes weboldalakat fordítanak le
automatikus módszerekkel.
Yahoo! Babel Fish: a legrégebbi a Yahoo! által üzemeltetett Babel Fish,
amely a nagyobb világnyelvek között fordít szövegrészleteket 150 szóig, illetve
teljes weboldalakat. Sajnos magyarul/magyarra nem fordít. Elérhető:
http://babelfish.yahoo.com/.
Google Translate: a Google fordítószolgáltatása több tucat nyelv között
fordít, magyar nyelvű kezelőfelülettel rendelkezik, s szöveget, weboldalt, de
akár feltöltött dokumentumot is lefordít automatizmusával. Elérhető:
http://translate.google.hu.
Webfordítás: a Webfordítás magyar termék, szavakat, szövegrészleteket,
weboldalakat fordít több tucat nyelv között. A Google fordítószolgáltatásával
összehasonlítva azt mondhatjuk, hogy szövegtől függ, melyik ad jobb vagy
rosszabb eredményt.
64
85. Számítógépen futó szófordító
A MobiMouse egy számítógépre telepített, magyar fejlesztésű program, mely
több nyelven képes a képernyőn látható szavakat felismerni és egy
szövegbuborékban azonnal mutatni a szó jelentését. Felismeri az adott szó
ragozott alakját is. Működik Windows XP, Vista és 7 rendszerekkel is. Nem
ingyenes, a forgalmazó weboldala itt található:
http://www.morphologic.hu/MoBiMouse-6.html.
65
Hasznos internetes
gyorstippek 86. Az internet archívuma
Nem nagyképűség, az archive.org címen elérhető szolgáltatás az ismert
weboldalak korábbi külsejét és tartalmát mutatja meg. 150 milliárd nemzetközi
és hazai oldalt tárol archívumában. Érdekli, hogy nézett ki 1999-ben az
index.hu? Itt megnézheti:
http://web.archive.org/web/19991012050405/http://index.hu/index.html.
Ez csak egy példa, gyakorlatilag minden ismert weboldalról láthatóak tárolt
változatok. A weboldal felső részén középen lévő keresőbe kell beírnia a http://
rész után a weboldal címét, amire kíváncsi, s pár másodperc után (esetleg
eltarthat 10-30 mp-ig) megjelenik egy lista, ami azt mutatja, az adott
weboldalról mely dátumokra található tárolt verzió. Az ott kiválasztott
dátumra kattintva újabb néhány másodperc után láthatóvá válik a kívánt oldal
régi változata. Olykor képek nem jelennek meg, de ez talán megbocsátható. Az
oldalt itt találja: www.archive.org.
87. A legrészletesebb időjárás weboldal
Magyarország folyamatosan frissülő időjárását találhatjuk az idokep.hu címen.
A szolgáltatás 2005-ben lelkes fiatalok és önkéntesek munkájával kezdte el a
hazai internetet meghódítani. Mára a leglátogatottabb weboldal időjárás
témában. Nem véletlenül: kiváló grafikai megoldásokkal mutatja a pillanatnyi
időjárást hőtérképen, felhőképen, műholdképen és további térképeken.
Magyarország domborzati hőtérképén folyamatosan aktualizált hőmérséklet adatokat láthatunk, melyet a hőmérséklettől függően színekkel párosítva az egész országban látható, hol van melegebb, hidegebb. http://www.idokep.hu/?oldal=hoterkep Akár 2005-ig visszamenőleg látható az archívumban, mikor hol hány fok volt. http://www.idokep.hu/?oldal=arch_kep
66
A felhőkép Magyarország aktuális felhőzetét mutatja meg grafikusan. A felhőkép job alsó sarkában az animációs linkre kattintva mozgó formában is látható a felhőzet : http://www.idokep.hu/?oldal=felhokep Magyarországon túl Románia, Szlovákia és Horvátország aktuális felhőzete is megtekinthető a kép fölötti fülekre történő kattintással.
Az előző egy óra méréseiből öt percenként frissített széltérkép, melynek 3D változatban és HD minőségben is megmutatja az országon belüli aktuális szélirányt és erősséget. Hasznos többek között vitorlázóknak. Romániára, Szlovákiára és Horvátországra is megtekinthetőek az adatok. http://www.idokep.hu/?oldal=szelterkep
Átlagosan 100 webkamerán követhetjük nyomon az adott pontokon látható időjárást. Elsősorban viharvadászat céllal működik, de nézelődésre is alkalmas a szemlézett pontok alapján. A webkamerák helye és képe az alábbi címen található: http://www.idokep.hu/?oldal=webkamera
88. Síelők weblapja
A 2001-ben indult portál a síelés és a téli sportok szerelmeseinek készül. A
több díjat nyert, folyamatosan frissített weboldalon tíz ország (Ausztria,
Franciaország, Lengyelország, Magyarország, Németország, Olaszország,
Románia, Svájc, Szlovákia, Szlovénia) síterepeiről, szálláslehetőségeiről
olvashatunk, egyéb hasznos cikkekkel, tudnivalókkal kiegészítve.
Elérhető: www.sielok.hu.
89. Régi videóklipek az interneten
A YouTube.com a legnagyobb videós weboldal (videómegosztó), legalább 20
millió videóklipet találunk rajta. Vannak, amelyeket szerzői jogok miatt
eltávolítanak, vannak, amelyeket csak bizonyos országokból internetezve lehet
lejátszani, de tény, hogy a legtöbb régi (és új) vidóklipet ott találjuk. Annyi a
teendő, hogy beírjuk a youtube keresőjébe a kívánt előadót és/vagy dalcímet, s
entert nyomva máris listázza az adott előadóra talált dalokat. Ha csak
67
általánosan keresne klipeket, írja be a keresőbe, hogy “video clip”, s
csemegézzen. Valahogy így:
http://www.youtube.com/results?search_query=video+clip&search_type=&aq=f.
A YouTube nyitóoldala itt érhető el: www.youtube.com.
90. Hitelezésről röviden
A PSZÁF weboldalán rövid, érthető leírás található a különböző hitel
típusokról. Tudta, hogy a hitel és a kölcsön nem ugyanaz? A hitel a pénzhez
jutás lehetősége, míg a kölcsön a felvett pénzösszeg. A hitelek három nagy
csoportba sorolhatóak: áruhitel, folyószámlahitel, személyi kölcsön. Ezek
részletes leírását, összehasonlító táblázatokat, valamint hasznos tanácsokat
kaphat az alábbi címen:
http://www.pszaf.hu/fogyasztoknak/hitelek/fogyasztasi_hitelek/fogyasztasi_
hitelek_tipusai.html?query=hitel.
Lakáshitelekről szeretne független forrásból információkhoz jutni?
Kormányrendeletek, adósságrendező hitelek összehasonlítása, hasznos
tanácsok hitelfelvétel előtt. Kezdje itt:
http://www.pszaf.hu/fogyasztoknak/hitelek/lakashitelek.
91. Aktuális valuta árfolyamok
A Magyar Nemzeti Bank weboldalán folyamatosan frissítve találhatóak meg a
devizaárfolyamok. Az alábbi webcímen 31 deviza árfolyama követhető.
Itt találja: http://mnb.hu/engine.aspx?page=napiarfolyamok.
92. Telefonszám internetes tudakozók
elérhetősége
Magyar Telekom telefonszámok: http://tudakozo.telekom.hu
T-Mobile telefonszámok: http://t-mobile.hu/lakossagi/ugyintezes/tudakozo
Pannon mobilszámok: http://map.pgsm.hu/da/tudakozo.asp
Vodafone tudakozó: http://tudakozo.vodafone.hu/
UPC: http://www.upc.hu/telefon/tudakozo/
Tudakozó Plusz (mozi, étterem, stb.): www.197.hu
93. A tudatos vásárlók weboldala
A tudatosvasarlo.hu oldal terméktesztekkel, fogyasztókat védő tanácsokkal, az
áruházláncok által alkalmazott vásárlást ösztönző trükkök bemutatásával, E-
számok listájával, s sok más hasznos információval segít minden olvasójának.
A weboldal használata ingyenes, frissítését és üzemeltetését a Tudatos
Vásárlók Egyesülete végzi.
Itt nézheti meg: www.tudatosvasarlo.hu.
68
94. Onlinelexikon
A világ legnagyobb onlinelexikonja, a WikiPedia 2001-ben indult San
Fransisco-ból. Közösségi szerkesztéssel épül, 250 nyelven érhetőek el
tartalmak, nincsenek rajta hirdetések, világszinten adományokból tartja fent
magát. A magyar verzióban már több mint 100 ezer cikk található,
gyakorlatilag minden általános témát feldolgoztak már a szerkesztők
magyarul. A tízmilliomodik bejegyzést épp egy magyar hölgy írta a rendszerbe.
Ha gyorsan szeretne információkat fontos témában, ne csak a google keresőt
használja, nézze meg itt is: www.wikipedia.hu.
95. Internetes sebességteszt
Az aktuális internetkapcsolat sebessége könnyen tesztelhető ingyenes
eszközökkel. A speedtest az egyik legjobb szolgáltatás e célra. A weboldalt
megnyitva egy térkép töltődik be, ahol sárga háromszöggel vagy csillaggal
látható a hozzánk legközelebb lévő tesztszerver. A térkép tetején lévő Begin
Test feliratra kattintva elkezdi mérni az internetünk sebességét, s kb. fél perc
múlva mutatja az eredményeket: a Download a letöltési, az Upload a feltöltési
sebességet jelenti. Amennyiben nem töltődik be a sebességteszt térkép, akkor a
számítógép flash lejátszója nem jó (vagy nincs rajta) – ingyenes frissítéssel
megoldható.
A sebességteszt ideális arra, hogy összevethessük az internetszolgáltató által
jelzett értékekkel. Ha sokkal kisebb értékeket lát a teszten, mint amit a
szolgáltatótól vásárolt, ez alapján hívhatja ügyfélszolgálatukat. A legtöbb
internetszolgáltató nem fogadja el a speedtest eredményeit, csak a sajátjukat,
de arra feltétlen jó, hogy ne rázzák le elsőre az embert. A sebességteszt itt
érhető el: www.speedtest.net.
96. Rövidítések szótára
Ki ne futott volna már olyan magyar vagy külföldi rövidítésbe, amelynek nem
ismerte a jelentését? Évek óta léteznek magyar nyelven rövidítések jelentését
bemutató weboldalak. A rovidites.hu 43 ezer rövidítésben keres, a sztaki
szótára pedig 12 ezer elektronikai, távközlési és számítástechnikai
rövidítésekben. A két kereső itt található:
www.rovidites.hu, http://szotar.sztaki.hu/rovidites.
97. Receptek ezerszámra
Az interneten is kedveltek a receptes weboldalak. A hazai weben is teljesen
ingyenes recepteket gyűjtő és bemutató oldalak vannak. Ezek közül a
legismertebb a mindmegette.hu, amely közel 18 ezer recept közül ad tippeket a
főzéshez, sütéshez. A weboldalon saját listákba gyűjthetőek a kedvenc
receptek, szezonhoz igazodó tippekkel segítik a látogatókat, diétás tippek,
69
fogyinapló, nyereményjátékok és további szolgáltatások teszik izgalmassá a
weboldalon töltött időt. Itt találja: www.mindmegette.hu.
98. Közösségi weboldalak
Egy átlagos magyar internetező két közösségi hálózatot használ ma a magyar
szolgáltatások közül: az iWiW-et és a myVIP portál. Előbbi az első és
legnagyobb, kb. 4 millió ember található meg rajta, utóbbin 2,5 millió hazai
internetező kommunikál egymással. A két weboldal elérhetősége:
www.iwiw.hu, www.myvip.hu.
A hazai weben ugyanakkor további hasznos és egyben kevésbé ismert
közösségi hálózatok léteznek, ezek: www.baratikor.hu, www.network.hu,
www.mindenki.hu, www.mutasd.be, www.milgram.hu, www.osztalytarsam.hu.
99. Weboldalak szerkesztett keresői
Tudta, hogy a startlap.hu-hoz tartozó lap.hu oldalakból már több mint 8 ezer
létezik? A lap.hu oldalak óriási előnye, hogy magyar szerkesztők kézzel viszik
fel az egyes weboldalakat és rendezik témák szerinti dobozokba, így a hazai
interneten egy sajátos, hasznos szolgáltatást építve. A sok ezer lap.hu oldal
között a startlapkeresővel tud keresni, amelyet itt talál:
http://www.startlapkereso.hu/searchfr.jsp.
A startlap mellett további hasonló kezdeményezések láttak napvilágot az
elmúlt években. A linkcenter.hu 2003 óta épül a startlap mellett. Keresés
esetén érdemes ezt is kipróbálni.
Itt találja: www.linkcenter.hu.
100. Ingyenes letöltő oldalak
Nem illegális programok letöltésére buzdítjuk Önt. A következő oldalakon több
ezer hasznos segédprogram, játék, oktatóprogram, stb várja a kísérletezni
vágyót. A két kiemelten frissített jól használható és sok szoftvert tartalmazó
magyar weboldal: www.szoftverbazis.hu, http://letoltes.prim.hu.
101. Betegségről-egészségről interneten
A hazai weben a hazipatika.com volt az első e témával foglalkozó weboldal.
Napi frissítésű, a populáris témákkal kiemelten foglalkozó weboldal, elérhető a
www.hazipatika.com címen.
A webbeteg.hu 2007-ben indult, s szintén híreket, szolgáltatásokat gyűjt össze
közérthető formában. A 2008-ban és 2009-ben is díjat nyert portálon
gyógyszerkereső, patika adatbázis, orvos válaszol, s hasonló rovatok, témák is
találhatóak. Elérhető: www.webbeteg.hu.
70
Hogyan Spórolhat? -
101 hasznos tipp Kézirat lezárva: 2009. 11. 30.
Szerző: Dunder Krisztián (DUNDER.HU)
Címlap, layout, tördelés: fps - a célzott webes megoldások ügynöksége
Kérjük, észrevételeit a következő e-mail címre küldje: [email protected]
Felhasznált képek forrása:
rear-connections - www.hdtvtest.co.uk.jpg
EU_energy_label - wikipedia.org.png
PC - www.fisyco.com.gif
Gateway_LT2000_netbook_front_straight_on_610x406-
news.cnet.com.jpg
USB_Plug - manual.audacityteam.org.jpg
bluetooth_large - www.finesttech.com.jpg
firewire - fasteasycomputerrepair.com.jpg
optikai_kepstabilizator - fototrend.hu.jpg
digital_zoom_vs_optical_zoom - photo.net.jpg
754px-ISComparison-wikipedia.org.png
32GB-SanDisk-Extreme-III-CompactFlash-dvice.com.jpg
8gb-memory-stick-webshop.neocomputers.hu.jpg
xD-Card-Olympus-images.digitalcamerainfo.com.jpg
panasonic_32gb_sdhc-regmedia.co.uk.jpg
micro-sd.card-2gb-cameras4sports.co.uk.jpg
Sandisk-1GB-SD-Card-cardvdgps.com.au.jpg
magassagi_diagram-turistautak.hu.jpg
START_Klub-kartya-akcio-www.mav-start.hu.jpg
hungarycard09-hungarycard.hu.jpg
jegykiado-automata-jegyvasarlas.mav-start.hu.jpg
webkamerak-idokep.hu20091129.jpg
szelterkep-idokep.hu20091129.jpg
hoterkep-idokep.hu20091129.jpg
idokep-felhokep-hd-idokep.hu 20091129.jpg
(c) 2009. Minden jog fenntartva.