18~Sl

BGE

10/2017. (III. 8.) számú rektori-kancellári közös utasítás

a Budapesti Gazdasági Egyetem

Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg Könyvtárának

Gyűjteményszervezési és Gyűjtőköri Szabá Iyzatá ról

BUDAPEST 2017

(Hatályos: 2017. március 8. napjától)

Bevezetés

A Budapesti Gazdasági Egyetem Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg Könyvtára (BGE GKZK) a muzeális

intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi (XL törvény

értelmében nyilvános felsőoktatási szakkönyvtár. Szakkönyvtári és felsőoktatási könyvtári

feladatokat lát el, beszerzési politikáját e fefadatok elvégzése érdekében alakílja és

állományalakító munkáját a rendelkezésre álló anyagi és szellemi források leggazdaságosabb

kihasználásával végzi.

Az egységesen megfogalmazott gyűjtési politika végrehajtásaként beszerzett papírformájú, illetve

elektronikus könyveket, folyóiratokat és egyéb információhordozókat a különböző felhasználók

(oktatók, hallgatók, szakemberek, érdeklődők) a BGE GKZ Könyvtára Könyvtárhasználati

Szabályzatában megfogalmazott feltételekkel használhalják.

Nyilvános egyetemi könyvtárként részt vesz az Országos Dokumentumellátó Rendszer (ODR)

működésében.

A könyvtár gyűjteményszervezési és megőrzési tevékenység ét a szakterület felsőoktatási

könyvtáraival együttműködve végzi.

A gyújteményépftés általános elvei - Gyújt6kör

1. § (1) A BGE GKZ Könyvtára (a továbbiakban: Könyvtár) a pénzügy, számvitel, gazdaság és

informatikai tudományok szakirodaimának nyilvános könyvtára, me ly gyűjti a gazdálkodás- és

szervezéstudományok, matematika és számítástudományok, állam- és jogtudományok,

nyelvtudományok és a multidiszciplináris társadalomtudományok szakirodaimát. E szakterületek

vonatkozásában a szolgáltatások széles körével, számítógépes katalógussal, a könyvtári állomány

helyben olvasása, kölcsönzése mellett kézi könyvekkel, online adatbázisokkal, elektronikus

tartalmakkal, elektronikus folyóiratok hozzáférésével, üzleti és EU-információkkal áll a szakmai

közön'ség rendelkezésére.

(2) SzolgáUa a tudomány nemzetközi színvonalán folytatandó oktatás és kutatás igényeit

(elsősorban a BGE GKZ-n oktatott, kutatott tudományágakban és határterületei ken), valamint a

komplex kutatásokat érintő egyéb szakterületek irodai mát, részben saját gyújteményeivel és

szolgáltatásaival, részben más könyvtárakkal és szolgáltatókkal együttműködve.

A Könyvtár gyújtókörének szakterületi megoszlása

2. § (1) A Könyvtár céUának és feladatának megfelelően gyűjti a karon folyó gazdaságtudományi

alapképzés, mesterképzés és felsőfokú szakképzés, valamint a különböző szintű képzések oktató,

kutató és tanulmányi munkájához szükséges szakirodalmi dokumentumokat, biztosílja a

szakirodalmi információellátást és tájékoztatást.

(2) Az intézmény képzési profiUának megfelelően kialakított dokumentációs és információs

szolgáltatásai keretében gyűjti, adatbázisba szervezi és rendelkezésre bocsálja a karon oktatott

diszciplínák legfrissebb szakirodaimát, közvetíti az országos szolgáltatásokat.

Fő gyújtőkör

3. § (1) A Könyvtár alapfeladata az intézményi alapfolyamatok (képzési, kutatási és társadalmi

szolgáltató tevékenységek), valamint az alapfolyamatokhoz kapcsolódó szakmai feladatellátás

dokumentumokkal történő támogatása. Ennek érdekében felsőoktatási szakkönyvtári

feladatkörében gyújti:

a) a Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg képzési tevékenységében szereplő i smerette rü letek,

tantárgyak kötelező és ajánlott irodalmát (tankönyveket, jegyzeteket, oktatási segédleteket stb.)

bármely, a felhasználók által hasznosítható formában,

b) a karon megvédett szakdolgozatokat és záródolgozatokat kizárólag elektronikus formában (a

BGE Dolgozattár Repozitóriumba történő szerzői betöltés útján),

c) a karon folyó szakmai mu n kavégzéshez, feladatellátáshoz és tudományos kutatáshoz

szükséges szakirodalmat bármely, a felhasználók által hasznosítható formában.

(2) A Könyvtár alapfeladata az egyetem és a kar, mint kiadók kiadványainak, valamint tárgyi

irodalmának megőrzése és szolgáltatása. Ennek érdekében gyújti:

a) az egyetem tudományos, szakmai és szervezeti kiadványait válogatottan,

b) a kar bármely technikával készült saját kiadványait,

c) a kar tevékenységével összefüggő, róla szóló nyilvános dokumentumokat (pl. sajtócikkeket,

online híreket, fotóanyagokat stb.). I

(3) A Könyvtár fő gyújtőkörébe tartoznak mindazon dokumentumok, melyekkel a karon folyó

képzés, kutatás és szakmai feladatellátás hatékonysága előmozdítható. Ennek keretében

különösen az alábbi szakterületek irodalmának gyarapításá~ valósítja meg:

a) gazdaságtudomány és tudományági kapcsolatai, vonatkozásai, határterületei (pl. gazdasági

jog, gazdaságpszichológia, gazdaságinformatika stb.),

b) szervezés- és vezetéstudomány, számvitel és könywitel, marketing, vállalati gazdaságtan és

ezek kapcsolatai más tudományokkal,

c) matematika és statisztika, különös tekintettel a gazdasági és informatikai vonatkozásokra,

alkalmazásokra,

d) a karon oktatott idegen nyelvek szakirodalma (pl. nyelvkönyvek, szótárak), különös tekintettel

a gazdasági-üzleti és informatikai szaknyelvre,

e) informatika, információtudomány, számítástechnika, programozás és ezek tudományági

kapcsolatai,

f) egyéb, a karon folyó képzés által is hasznosítható ismeretanyagok.

(4) A Könyvtár kiemeit figyelemmel gyarapítja a kar múködéséhez, a hatékonyabb szakmai

feladatellátáshoz szükséges dokumentumokat (pl. a felsőoktatás szakirodaimát, könyvtári

szabványokat, szabályzatokat stb.).

(5) A Könyvtár támogatja a karhoz tartozó és a Magyar Tudományos Múvek Tárába (MTMT)

adatot szolgáltató szerzők múveinek gyújteményezését a BGE Publikációtár Repozitóriumba

történő szerzői betöltés segítésével.

Mellékgyújtőkör

4. § (1) A Könyvtár gyarapítja azokat az információhordozókatt melyek révén az alapfeladat

körében gyűjtött dokumentumokkal megszerezhető ismeretek magasabb szintre emelhetőkt tágabb látókört biztosítsanakt feltárják a gazdaság társadalmi vonatkozásainak sokszínűségét

támogatják a mester- és PhD-szintű tanulmányokba való bekapcsolódást valamint további

felsőfokú szakképesítések megszerzésének lehetőségét. Ennek érdekében a könyvtár gyűjti:

a) a képzésekben is hasznosíthatót erősen válogatott hazai és külföldi szakirodalmat

b) az általános tájékozódást szolgáló kiadványokat (pl. lexikonokt szótá ra kt adat-t név- és

címtárak stb.)t

c) a nyelvoktatáshoz és nyelvtanuláshoz szükséges szakirodalmat és segédletekett

d) a legfontosabb eligazító és alapvető elméleti műveket valamint a tájékozódást és

tájékoztatást segítő irodalmatt

e) a hallgatók szellemi fejlődéséhezt általános műveltségének gyarapításáhozt művelődési

igényeik kielégítéséhezt szabadidejük hasznos eltöltéséhez szükségeSt megfelelően

válogatott időszaki kiadványokatt

f) a könyvtári élet alapvető és általános kérdéseiret a felsőoktatási könyvtárügyre vonatkozó

szakirodalmat.

Az állománygyarapítás tartalmi jellege

5. § A Könyvtár gyűjtőkörébe tartozó művek közül jellemzően a felsőfokú szakirodalmat gyűjti t a

középfokút csak azokon a területekent ahol hiánypótló jellegű .

Az állománygyarapítás nyelvi szempontjai

6. § (1) A Könyvtár a fő gyűjtőkör magyar nyelvű irodalmában teUességre törekszikt válogatással

gyűjti az idegen nyelvűt.

(2) A mellékgyűjtőkör magyar nyelvű irodalmát válogatássalt idegen nyelvű irodalmát erős

válogatással gyűjti.

Kari kiadványok gyújtése

7. § A Könyvtár állományába veszi a kar jegyzeteitt tankönyveit és egyéb kiadványait.

A könyvtári állomány kialakításánál figyelembe veendő konkrét szempontok

A felhasználók által megfogalmazott igények figyelembe vétele

8. § A Könyvtár széiest különböző igényeket támasztó felhasználói körének (felsőfokú képzések

hallgatóit . oktatókt kutatókt gyakorló szakemberekt lakossági felhasználók) könyvtárhasználati

szokásait és konkrét beszerzési igényeit egyaránt figyelembe veszi az állománygyarapítási

döntésekriéI. Felmérésekkel, statisztikai elemzésekkel figyelemmel kíséri az olvasói igények

változását a megfelelő színvonaion történő szakirodalmi információellátás érdekében.

Állományhasználati vizsgálatok

9. § A Könyvtár az állomány folyamatos elemzése és használtságának figyelemmel kísérése alélpján

végrehajtott állományapasztással biztosí~a, hogya gyűjtemény korszerű és színvonalas, valamint

indokolt összetétel ű és méretű maradjon.

Gyűjtőköri szintek meghatározása

A gyűjtött dokumentumok szakmai szintje

10. § A Könyvtár mindenekelőtt a felsőfokú szakirodalmat gyűjtit attól függetlenül, hogy alap­

vagy alkalmazott kutatási jellegű-e.

Gyűjtött dokumentumtípusok

11. § (1) Megjelenési formájuktól (hagyományos és elektronikus) függetlenül gyűjti

a) a nyomatott dokumentumokat (könyv és könyvjellegű kiadványokt segédkönyvekt tankönyvekt jegyzetek),

b) az audiovizuális dokumentumokat,

c) az elektronikus dokumentumokat (számítógéppel olvasható információhordozókt adatbázisokt online elérhető elektronikus tartalmak, e-dokumentumok) hozzáférési

jogosultságaikkalt

d) az egyéb dokumentumokat (szakdolgozatok, diplomamunkák, projektek, TDK

dolgozatokt kéziratok),

e) a kar és jogelődei történetéhez kapcsolódó dokumentumokat (ide értve a médiában

valamint saját honlapján megjelent közleményeket fotóanyagokat stb.).

(2) Az információhordozók kiválasztásánál tekintettel kell lenni

a) a felhasználók szokásaira és igényeire,

b) a használat rugalmasságárat támogatva a helY-t idő-, eszköz- és platformfüggetlenséget,

c) a használhatóság egyéb feltételeire (pl. szerzői jogi és szerződéses korlátozások)t

d) a várható használat és a bekerülési érték optimális viszonyára.

Gyűjtés időbeli szempontjai

12. § A Könyvtár a kurrens dokumentumok beszerzését részesíti előnyben. Folyamatosan beszerzi

a hazai új kiadású szakirodalmat az új külföldi szakkönyveket periodikumokat.

Állományát - az igényeknek megfelelően - kiegészíti a kari feladatok ellátásához szükséges

korábbi kiadványokkal, sorozatokkal, időszaki kiadványok hiányzó köteteivel, évfolyamaival.

Gyűjtött dokumentumok nyelve

13. § A Könyvtár elsődlegesen a karon oktatott és kutatott diszciplínák magyar nyelvű

szakirodaimának igényalapú gyűjtését végzi. Idegen nyelvű szakirodalmat erősen válogató

jelleggel gyűjt, előnyben részesítve a karon folyó a szaknyelvi képzések nyelveit (angol, német).

Állománybeszerzés forrásai

14. § (1) Vétel: A Könyvtár legjellemzőbb gyarapítási módja a vásárlás, melyet a rendelkezésre álló

pénzforrások (költségvetési forrás, pályázati forrás, egyéb bevétel, támogatás,) megosztásával

valósít meg a könyvek és folyóiratok beszerzésére a felosztás, kiválasztás és beszerzési döntések

kari szempontrendszerének megfelelően.

(2) Kötelespéldány: A Könyvtár kötelespéldányént gyűjti a kar saját kiadású dokumentumait (pl. a

jegyzetkiadás keretében megjelentetett műveket), a kar vagy kari pályázat támogatásával

megjelent dokumentumokat, valamint a hallgató,k szak-, záró- és TDK-dolgozatait.

(3) Ajándék: A Könyvtár ösztönözni az intézmények és magánszemélyek ajándékozási

hajlandóságát, a gyűjtőkör szempontjából releváns kiadványok számának növekedését az

ajándékozás révén. Emellett fenntartja a jogot, hogyagyűjtőkörébe nem tartozó, valószínűleg

kihasználatlan, valamint a gyújteményezési igényének kinyilvánítása nélkül kapott ajándékot

visszautasítsa, cserepéldányként hasznosítsa vagy elajándékozza.

(4) Csere: A Könyvtár a cserealapként rendelkezésér.e álló dokumentumokat elcseréli más, a

szolgáltató tevékenységében jobban hasznosítható dokumentumokra. Cserealap lehet különösen

az ajándék kiadvány, valamint a feleslegessé vált és törölt példány.

15. § (1) A megőrzés időtartama

A Könyvtárban a megőrzés időtartama szerint vannak

a) tartós megőrzésre szánt dokumentumok (3 évnél hosszabb megőrzésű könyv, jegyzet,

CD, bekötött folyóirat stb.),

b) időleges megőrzésre szánt dokumentumok (legfeUebb 3 év közötti őrzési idejű könyv,

brosúra, CD/DVD-k egy része, periodikumok egy része, valamint a tárgyévi, alkalmi

megőrzésre szánt dokumentumok, mint egyes ajándék periodikumok, bemutató példányok).

A gyűjtókOr felülvizsgálata, módosítása

16. § (1) A Könyvtár gyűjtőkörét legalább 3 évenként, de a kar képzéskínálatának (képzési

profiUának) és oktatási rendjének megváltozása (pl. szak, szakirány alapítása vagy megszűnése)

esetében soron kívül felül kell vizsgálni, a szükséges módosításokat el kell végezni, figyelembe

véve a kapcsolódó akkreditációs követelményeket. A felülvizsgálathoz felhasználandók a képzési

programokban, tantervekben, kurzusdokumentumokban megjelölt irodalmak, forgalmi

(kölcsönzési) adatok és a felhasználói igényvizsgálatok elemzései.

(2) A Könyvtárban rendszeres állományelemzéseket kell végezni annak érdekében, hogy csak a

valóban szükséges, jól hasznosítható szakirodalom kerüljön beszerzésre, az atipikus vagy csak

rövid időre szóló, alkalomszerű használói igényeket elsősorban közvetített szolgáltatás,

könyvtárközi kölcsönzés útján kell kielégíteni.

Gyarapítás és gyújteményszervezés

17. § (1) A Könyvtár gyűjtőköri leírásában szereplő specifikációkból következik, hogya gyarapítási

döntéseket komplex szempontrendszer érvényesítésével kell meghozni. Állomány-összetételi és

gyarapítási, valamint állományforgalmi és használtsági statisztikák elemzésével kell támogatni a

beszerzési döntés-előkészítő tevékenység objektivitását és hatékonyságát.

(2) A nemzetközi szakirodalmi piac egyre bővülő kínálata és a gyarapítási lehetőségek közötti

ellentmondás enyhítésére a Könyvtár az access library stratégiáját követve nemcsak saját

állományából tájékoztat és szolgáltat, hanem a hazai könyvtárközi kölcsönzés és

másolatszolgáltatás, valamint a szolgáltatásközvetítés egyéb lehetőségeit is igénybe veszi. E cél

megvalósítása érdekében a Könyvtár részt vesz az Országos Dokumentumellátó Rendszer (ODR)

munkájában.

(3) A Könyvtár lehetőséget nyújt a külföldi online adatbázisokban, illetve a beszerzett elektronikus

könyvekben való információkeresésre. Konzorciumban való részvétellel törekszik az elektronikus

dokumentumok költségeinek csökkentésére és a szolgáltatások biztosítására.

(4) A Könyvtár az Internet által biztosított lehetőségek fokozott hasznosításával az elektronikus

dokumentumokhoz való hozzáférés révén törekszik a BGE GKZ virtuális állományának növelésére.

(5) A gyarapítás során a Könyvtár figyelmet fordít a hatékonyabb dokumentumellátás érdekében

a) a Budapesti Gazdasági Egyetem tagkönyvtáraival történő gyűjtőköri együttműködésre,

kiemelten kezeive a hasonlóbb képzésszerkezet miatt a Pénzügyi és Számviteli Kar

Könyvtárát, továbbá

b) a zalaegerszegi nyilvános könyvtárakkal történő együttműködésre, kiemelten kezeive· a

Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárral megvalósítható együttműködést.

(6) Az együttműködés különösen előnyös a határterületi irodalmak · teljesebb .gyarapításának

megvalósításához, az egyetemen, valamint Zalaegerszegen biztosított nyilvános könyvtári ellátás

gazdaságos, hatékony megvalósulásához. A zalaegerszegi nyilvános könyvtári ellátás keretében

a Könyvtár felvállalja a helyi lakosság szakirodalmi ellátására vonatkozó társadalmi felelősségét,

hozzájárulását az élethosszig tartó tanulás támogatásában.

Gyarapítási keret felosztása

18. § (1) A Könyvtár számára rendelkezésre álló éves gyarapítási keret felosztásakor figyelembe

kell venni a használatra, kihasználtságra vonatkozó információkat, tekintetbe kell venni a kar

tevékenységei ben bekövetkezett és az információszükségletre ható változásokat, akinyilvánított

felhasználói igényeket és a felhasználók elégedettségének alakulását.

(2) A Könyvtárban a következő keretfelosztási irányelv érvényesül az egyes kategóriákon belül

javasolt minimumokkal:

a) magyar nyelvú szakirodalom beszerzésére a rendelkezésre álló keret minimum 30%-a,

b) idegen nyelvú szakirodalom beszerzésére a rendelkezésre álló keret minimum 5%-a,

c) időszaki kiadványok beszerzésére a rendelkezésre álló keret minimum 10%-a,

d) adatbázis előfizetésekre a rendelkezésre álló keret minimum 5%-a.

(3) A keretfelosztásban az egyes kategóriák maximumai az igények és kihasználtság alapján,

rugalmasan változtatandók.

(4) A fenti kategóriákon belül - amennyiben a szerzői jogi, illetve használati feltételek a

felhasználók számára hatékonyabb hozzáférést biztosítanak az elektronikus

információhordozók beszerzését előfizetését kell előnyben részesíteni.

A válogatás szempon~ai

19. § (1) A főbb kiválasztási szempontok a következők:

a) valós képzési, kutatási, feladatellátási igény (tényleges szükséglet alátámas~a-e, pl.

kötelező tananyag, hány lehetséges használót érint stb.),

b) szakmai információs szempontok, relevancia (szakmailag pontos, teljes körú, értékálló),

c) általános információs szempontok (tanulhatóság, tájékoztató apparátusok stb.),

d) aktualitási, érvényességi szempontok (gyorsan elavul-e, milyen gyakran kell pótolni),

e) beszerzési szempontok (kedvezmények, szállítási költségek, határidők, teljesítési feltételek

stb.),

f) használati szempontok (mennyire férhető hozzá, milyen a várható használati érték,

kivitelezés tartóssága, hordozhatóság stb.),

g) helyettesíthetőség szemponljai (a benne foglalt ismeretek hozzáférhetősége más

forrásokból és/Vagy formátumokban, különös tekintettel a szabad hozzáférésú forrásokra).

h) a könyvtári állomány lefedettsége az adott szakterületen.

Példányszám Irányelvek a példányszám meghatározásához

20. § (1) A gyarapított dokumentumok példányszámait az alábbi irányelvek határozzák meg:

a) a példányszámot a szolgálandó közönség létszámából a lehetséges felhasználók arányára

tekintettel kell megállapítani a gyújtőköri szinteknél meghatározott szempontok alapján,

b) törekedni kell a várható használat minél pontosabb előrejelzésére, mivel az utánrendelések

ellátási idóveszteséget és költség növekedést okoznak,

c) törekedni kell a legnagyobb teljességet és kedvezményt, valamint a legrövidebb teljesítési

határidőt biztosító beszállításra.

Gyújtőköri besorolás érvényesítése a példányszám meghatározásában

Kötelező képzési irodalmak példányszáma (K)

21. § (1) A képzésben közvetlenül hasznosítható, kötelező tanirodalom: jegyzet, tankönyv,

segédkönyv stb. alapképzésben, mesterképzésben, felsőoktatási szakképzésben, szakirányú

továbbképzésben vagy tanfolyami képzésben. A Könyvtárnak minimálisan az ide sorolt

dokumentumok legalább egy példányával rendelkeznie kell.

(2) Figyelembe veendő létszámadatok a példányszám meghatározásához:

a) az érintett hallgatók létszáma (50/100/200/300 főig legalább 5/10/15/20 példány: irányadó

10-15 %-05 egyidejű ellátóképesség),

b) a tárgy oktatóinak száma a munkaeszközjellegű, folyamatos használathoz úgy, hogy az ne

csökkentse a hallgatói hozzáférés mértékét.

Ajánlott képzési irodalmak, kutatási és feladatellátási dokumentumok példányszáma (A, KF)

22. § (1) A képzésben közvetlenül hasznosítható, ajánlott tanirodalom (A): jegyzet, tankönyv,

segédkönyv stb. alap-, kiegészítő- vagy tanfolyami képzésben. A Könyvtárnak minimálisan az ide

sorolt dokumentumok legalább egy példányával rendelkeznie kell.

(2) Figyelembe veendő létszámadatok a példányszám meghatározásához:

a) az érintett hallgatók létszáma (50/100/200/300 főig 3/5/10/15 példány - példány: irányadó

az 5-7 %-05 egyidejű ellátóképesség),

b) a tárgy oktatóinak száma a munkaeszközjellegű, folyamatos használathoz úgy, hogy az ne

csökkentse a hallgatói hozzáférés mértékét!

(3) A kutatók által a kutatói tevékenységet közvetve támogató irodalomból és a kari szakmai (nem

oktatási vagy kutatási) feladatellátást közvetve támogató irodalomból (KF) legalább egy példányt,

legfeUebb pedig az egyidejű használatban érintett kutatók vagy feladatellátó munkatársak

számának megfelelő példányt kell beszerezni.

Tehetséggondozás dokumentumainak példányszáma (T)

23. § (1) A tehetséggondozásban továbbképzésben hasznosítható dokumentum (nem kötelező

vagy ajánlott, de valamely oktatott tárgyhozjól kapcsolódó, tartaimát kiegészítő, teUesebbé tevő,

vagy speciális információkat tartalmaz):

(2) Figyelembe veendő létszámadatok a példányszám meghatározásához:

a) a várható felhasználók 5 %-a, de első beszerzésben legfeUebb 4 példány.

Kínálatbővítő szakirodalom példányszáma (E1)

24. § (1) Ide tartozik mindaz a szakirodalom, melya szakterület gyűjteményben meglévő kínálatát

bővíti, de a szaktájékoztatásban, a hallgatói kimenet minőségében közvetlen jelentősége,

tantárgyi kapcsolódása nincs.

(2) Figyelembe veendő létszámadatok a példányszám meghatározásához a várható felhasználók

3 %-a, de első beszerzésben legfeljebb 2 példány.

Tájékoztatásban hasznosítható és a nem főgyújtőköri szakifOdalom példányszáma (E2)

25. § Egyéb, a tájékoztatásban hasznosítható irodalom (pl. enciklopédia, lexikon, adattár, illetve

összefoglaló művek), 1-3 példány közötti mennyiségben.

Időszaki kiadványok előfizetése

26. § (1) Az időszaki kiadványok gyarapítása és gyűjteményszervezése a szolgáltatási politika része,

szabályozása a hatékony szakmai információellátást hivatott biztosítani. A megújítások és törlések,

illetve az új előfizetések esetében a döntés előkészítésének az alábbi szempontokat kell vizsgálnia,

illetve érvényesítenie:

a) új előfizetésre vonatkozó döntés esetén elsősorban a képtési, kutatási és szakfeladat­

ellátási tevékenységek szükségleteit kell figyelembe venni az oktatók igényeinek felmérése

és egyéb használói javaslatok, valamint dezideráta információk gyűjtése alapján,

b) előfizetés megújítása vagy lemondása esetén az előző év(ek)ben gyarapított

kiadványállomány kihasználtságából, használati mutatóiból kell kiindulni,

c) figyelembe kell venni továbbá a kiadványok szakmai értékét, impakt faktorát

(hivatkozottságát), a kiemeit gyűjtési területek magfolyóiratainak védelmét, valamint

d) a kiadványokban közölt tartalmak révén biztosítható teljesebb szakterületi lefedettséget és

a tartalmi redundancia kiküszöbölését.

Időszaki kiadványok gyújteményszervezése

27. § (1) A Könyvtár az információs igények kiszolgálása céljából közbeszerzés útján időszaki

kiadványokat (a továbbiakban: IK) szerzeményez minden évben a dokumentum-beszerzési kerete

terhére. Az IK gyűjteményszervezése a teljes szolgáltatási politika része, szabályozása a hatékony

szakmai információ-ellátást hivatott biztosítani.

(2) Időszaki kiadványok beszerzése vétel (előfizetés) illetve ajándék útján történik.

(3) A Könyvtárba érkező időszaki kiadványokról olyan nyilvántartást kell vezetni, melyből kiderül

az időszaki kiadvány beérkezett számozása, darabszáma, értéke.

(4) A Könyvtár által korábbi években gyarapított, őrzött kiadványokról olyan nyilvántartást kell

vezetni, melyből megállapítható az őrzött időszaki kiadvány minden lényeges bibliográfiai adata,

beszállítója vagy ajándékozója, meglévő évfolyamai, számai és esetleges hiányai, őrzési helye,

őrzési módja (kötött, tékázott, kötegelt), a megőrzött egységek száma, valamint az őrzött

évfolyamok értéke.

(5) Az időszaki kiadványok egységeit (számait) beérkezéskor a nyilvántartásban regisztráini kell, a

kiadványegységet állománybélyegz6vel kell ellátni, majd a felhasználók szabad hozzáférést

biztosító kiadványtárlón elhelyezni.

Gyarapítás

28. § (1) A tárgyévi szaklapválaszték kialakításáért a könyvtárvezető felelős, az igényekhez

alkalmazkodó, költséghatékony gyarapítás érdekében a megrendeléssel és elosztással

kapcsolatos összes kérdést koordináUa. Az igények kialakítása érdekében évente (tanév végén

május-júniusban) a periodika menedzser munkatárssal, valamint a szervezeti egységekkel

(tanszékekkel) teUes körű igényfelmérést végez az éves megrendelés tervezésekor.

(2) Az IK-ra szánt keretösszeg a következő irányelv szerint kerül felhasználásra:

a) elsősorban szakirodalmi törzslapokra (az egyetemi alap- és továbbképzésben oktatott

tárgyak irodalma) (A1 kategória),

b) másodsorban határterületi, ill. nem alaptárgy-jellegű témák kiadványai (A2 kategória),

c) harmadsorban általános témakörű, országos vagy regionális napi- és hetilapokra,

szemlekiadványokra (B kategória) használható fel,

d) a' fennmaradó összegek felhasználhatóak az olvasók érdeklődésére számot tartó

kínálatbővítő, kulturális kiadványok előfizetésére (C kategória) . .

(3) A könyvtárvezető személyesen

a) közreműködik az IK-választék kialakításában (megrendelendő kiadványok köre),

b) meghatározza a megrendelt példányszámot,

c) rendelkezik a példányok érkeztetésének módjáról,

d) kialakílja az IK-ra vonatkozó szolgáltatási szabályokat.

Szolgáltatás

29. § (1) A Könyvtár a szolgáltatás szervezése keretében

a) az előfizetett lapokról éves jegyzéket ad közre (honlapon),

b) a nyilvános hozzáférést helyben történő használatukhoz biztosílja,

c) a kölcsönzést az igények, ellátási feladatok függvényében lehetővé teszi.

(2) A könyvtárvezető a munkatársakkal közösen kialakílja az IK szolgáltatási rendszert, melynek

keretében meghatározzák a kiadványok elhelyezésének, köttetésének és megőrzésének rendjét,

a valós felhasználói igényekre, retrospektív irodalomkutatási szokásokra tekintettel.

Gyújteményszervezési feladatok: érkeztetési ügyintézés, regisztráció, reklamáció, köttetés,

selejtezés

30. § (1) A lapok beérkezését regisztráló számítógépes nyilvántartás vezetéséért a periodika

menedzser munkatárs felelős. A regisztráción kívül feladatai közé tartozik:

a) az IK előfizetések nyilvántartása (megrendelések, lemondások, számlák iratkezelése),

b) az IK érkeztetése és az ezzel kapcsolatos belső reklamációk kezelése,

c) az érkeztetés és IK ügyintézés folyamatosságának és teUességének ellenőrzése,

d) a hiányosan beérkezett kiadványok számainak pótlása, a terjesztőkkel/szállítókkal

kapcsolatos reklamációk ügyintézése, az ilyen tárgyú levelezés,

e) az IK tárlók és a raktározott IK állomány rendjének biztosítása,

f) a kiadványok raktárra helyezése, kötegelése, tékázása vagy köttetés re irányítása,

g) a köttetett IK egyedi leltárba vétele,

h) a lejárt megőrzési ciklusú IK törlések elvégzése, a törölt IK elkülönítése utóhasznosításra,

i) a meglévő IK dokumentumvagyonról kimutatás készítése,

j) éves jegyzék készítése az előfizetett lapokról.

Megőrzés

31. § (1) Az IK megőrzési szabályainak elsődleges céUa a retrospektív információs igények saját

gyűjteményből történő kielégítése. A megőrzési szabályok csak az IK-kategóriák kezelését

határozzák meg, de teljes szabadságot biztosítanak a szolgáltatásmenedzsmentnek, hogy egyes

kiadványok megőrzési idejét korlátozza vagy növelje. A megórzésnél tekintetbe kell venni azt a

tényt, hogya szolgáltatási cél a képzés információszükségletéhez kapcsolódó igények ellátása.

Egy,edi vagy csekély mértékű IK-igények teUesítésénél elónyben részesítendők a közvetített

szolgáltatások (könyvtárközi kölcsönzés, másolatrendelés stb.).

(2) A Könyvtár az IK-évfolyamok megórzésének időtartamát a tájékoztatási feladatokra tekintettel

a kiadványok alábbi kategóriákba sorolásával alakílja ki:

Kategória Kategória tartalma Órzési idő

A1 Szakirodalmi törzslapok, a képzés szükségletei szemponljából maximum 10 év

"magfolyóiratok" (a főiskolai alap- és továbbképzésben oktatott

főtárgyak irodalma)

A2 Szakirodalmi határterületek, a képzés szükségletei maximum S év

szemponljából"lágy szaklapok" kiadványai

B Országos vagy regionális napílapok- és hetilapok, maximum 3 év

szemlekiadványok (általános vagy specializált témakörrel)

C Kínálatbővítő és kul~urális kiadványok maximum 1 év

(3) Minden lapot a megrendeléskor előzetesen be kell sorolni a beszerzés céija szerinti

kategóriába. A kiadványok őrzési idejét átsorolni csak fokozott elővigyázattai lehet (pl. 10 éves

őrzés 5 évre csökkentése).

(4) A szaklapok nyomtatott kiadású évfolyamainak megőrzésével szemben előnyben kell

részesíteni azok teljes szövegű, sokoldalú keresőfelülettel rendelkező, több évet felölelő

adatbázisainak beszerzését és megőrzését.

Adatbázisok

32. § (1) A felhasználók számára közvetített adatbázisok fontos részét alkotják a könyvtár

szolgáltatáskínálatának. Az előfizetéses adatbázis-szolgáltatás megrendelésének tervezése kor az

oktatási és kutatási igények felméréséből kell kiindulni.

(2) Az adatbázisok hozzáférését alapvetően az adatbázis szolgáltatójának használatra vonatkozó

előírásai határozzák meg. Ezek figyelembevételével törekedni kell a felhasználók számára lehető

legkedvezőbb használat biztosítására.

Elófizetett adatbázisok

33. § (1) Az adatbázis előfizétéseket évente, a BGE többi könyvtárával egyeztetve kell kialakítani,

előnyben részesítve a legtöbb tag könyvtár által támogatott szolgáltatások előfizetését. Az

előfizetés tervezésénél figyelembe kell venni az ingyenes használati időszakok (próbaperiódusok)

alatt szerzett tapasztalatokat, felhasználói véleményeket. Az adatbázisok előfizetésének

megújításánál figyelembe kell venni a kari használati statisztikát, ennek hiányában pedig az

egyetemi szintű, kari létszámhoz arányosított statisztikai mutatókat.

(2) A kari speciális igényeket kielégítő adatbázisok be'szerzése a Könyvtár keretének terhére

történik, lehetőleg a legelőnyösebb árat biztosító konzorciumi formában.

(3) A Könyvtár szolgáltatja az EISZ Nemzeti Programban szereplő, országosan támogatott

adatbázisok közül a BGE által igényelt adatbázisokat, továbbá közvetíti az ingyenesen elérhető

adatbázis szolgáltatásokat is.

OSZK Pont és NAVA Pont szolgáltatás

34. § A Könyvtár a minél teijesebb szolgáltatáskínálat érdekében OSZK Pont és NAVA Pont

szolgáltatást üzemeltet erre kijelölt, dedikált hálózati végponton, melyen érvényesíteni kell a

szerzői jogi, valamint az egyéb jogszabályokban és a szolgáltató által meghatározott használati

követel ményeket.

A gyűjtemény nyilvántartása, feltárása, tárolása, elhelyezése és elrendezése, valamint megőrzése

Nyilvántartás

35. § (1) A Könyvtárban a jogszabályi és intézményi előírásoknak megfelelően olyan analitikus

nyilvántartást kell vezetni az állományba került dokumentumról, melyből annak

a) egyedi nyilvántartási adata (leltári azonosítója),

b) beszerzési időpon~a,

c) azonosító adatai (pl. cím, kiadás, kiadó, megjelenési év),

d) mennyiségi adatai (fizikai egységei nek száma),

e) beszerzési ára vagy becsértéke (forintban), valamint nettó értéke,

f) beszerzésének módja (a beszerzés forrása), valamint

g) a törlésre és a leltározásra vonatkozó információk kiolvashatók.

(2) A Könyvtár nyilvántartási szempontból nem tesz különbséget a tartós és az időleges

megőrzésre szánt dokumentumok között.

(3) A Könyvtárban a jogszabályi és intézményi előírásoknak megfelelően olyan összesítő

nyilvántartást kell vezetni, melyből az állomány dokumentumtípusai, mennyisége,

tudományterületi, nyelvi összetétele, a gyarapítás és törlés éves adatai, valamint az ezek alapján

számított mérlegadat kiolvasható.

(4) Az összesítő nyilvántartásnak olyannak kell lennie, hogy ki tudja elégíteni a Könyvtártól elvárt

statisztikai adatszolgáltatás információs igényeit.

(5) Az analitikus és az összesítő nyilvántartás lehet papíralapú (nyomtatott) vagy elektronikus

(számítógépes állomány).

Feltárás

36. § (1) A Könyvtár teljes állományát az olvasók számára online hozzáférhető elektronikus

katalógusban tartja nyilván, törekedve a minél sokoldalúbb feltárásra.

(2) A könyvtár a feltárás során előnyben részesíti a bibliográfiai rekordok import ját (elsősorban az

Országos Széchenyi Könyvtár álta! készített rekordokét), de kiegészíti, módosí~a az importált

rekordokat saját felhasználói tábora tájékozódási igényeinek megfelelően.

(3) A Könyvtár a gyarapított dokumentumokról tartalmi kivonatokat, ismertetőket készít, melyek

a használói döntést támogató információkat tartalmaznak, például kiknek és milyen célra szánják

a művet, milyen kapcsolatban áll más művekkel, rövid áttekintést, összefoglalást biztosít a

tartalomról, felsoroija a mű használatát segítő eszközöket (fogalomtár, mutatók stb.), valamint a

fejezetek címeit az indokolt mélységű bontásban.

Elhelyezés és különgyújtemények

37. § (1) A Könyvtár lehetőleg teijes gyűjteményét szabadpolcos elhelyezés keretében bocsá~a a

felhasználók rendelkezésére annak érdekében, hogy azt minél kötetlenebb módon, személyzet

igénybe vétele és várakozás nélkül használhassák. Zárt elhelyezést csak alapos állományvédelmi

indok képezhet (pl. hangzó- és videodokumentumok, adatbázisok, digitális könyvmellékletek

esetében).

(2) A különgyűjtemények a könyvtárban elkülönített elhelyezésű és megjelölésű, valamint . .

többnyire korlátozott hozzáférésú állományrészeket alkotnak. A különgyújtemények célja

valamely kiemeit használati szempont érvényesítése.

(3) A Könyvtár különgyújteményei:

a) Kézikönyvtár Oellemzően csak helyben használható lexikonok, enciklopédiák, atlaszok

stb.),

b) Jegyzetgyűjtemény (tanirodalmak gyújteménye, melybe elsősorban az alapképzés

legnagyobb forgalmú és példányszámú irodalmai tartoznak),

c) Dolgozatgyújtemény (tartalma: a karon benyújtott szak-, záró- és TDK-dolgozatok),

d) Intézménytörténeti Gyújtemény (a kar és jogelődei történetére vonatkozó

dokumentumok: cikk kivágatok, aprónyomtatványok, fotóanyagok stb.),

e) Médiagyűjtemény (lejátszó/megjelenítő technikai eszközzel használható dokumentumok:

CD, DVD, hang kazetta stb.),

f) Könyvtárszakmai Segédgyújtemény (a Könyvtár munkatársai által a szakmai

feladatellátáshoz rendszeresen használt dokumentumok gyújteménye, a feldolgozó

munkaszobában elkülönítve).

(4) A különgyújteménybe történő besorolás indokoltságát évente, a különgyújtemény

fenntartásának és alakításának célszerúségét legalább háromévente felül kell vizsgálni.

Elrendezés

38. § (1) A Könyvtár állományát a Könyvtári Intézet által gondozott "Könyvtári raktározási

táblázatok" c. kiadványban ismertetett raktári jelzetek és az érvényes ETO táblázatok jelzeteinek

figyelembe vételével tárolja, de a használók hatékony eligazodásának érdekében alkalmazott,

indokolt eltérésekkel (pl. eltérő szerzőség esetén összesorolja a tartalmi szempontból kacsolódó

múveket, a tankönyveket és példa- vagy feladattáraikat). A szabadpolcos dokumentumokon- jól

láthatóan feltünteti a raktári jelzetet, valamint a dokumentum kölcsönözhetőségére vonatkozó

jelzést.

(2) A szabadpolcos állomány rendjéért a gyújteménygondnoki feladatot ellátó kölcsönző

könyvtáros felel, aki havonta legalább egy alkalommal teUes körúen ellenőrzi a dokumentumok

megfelelő elhelyezését, továbbá szükség szerint elvégzi az állományváltozások miatt indokolttá

váló átrendezéseket. A hiányzó vagy megrongálódott jelzeteket pótolja, a dokumentumok

rendezési helyének vagy kölcsönözhetőségének változása esetén elvégzi a jelzetek, jelzések

cseréjét.

Megőrzés, állományvédelem

39. § A megőrzést és állományvédelmet a Könyvtár az erre vonatkozó folyamatszabályozása

alapján kell biztosítani.

Állományapasztás

40. § (1) Az állományapasztás célja a gyújteményfelesleg felszámolása, mely javítja a hasznos

gyújteményrész áttekinthetőségét és racionalizáUa a tárolókapacitással történő gazdálkodást.

(2) Az apasztásra történő kiválasztás rendszeres - legalább évente egy alkalommal, lehetőleg a

nyári tanszüneti időszakban elvégzendő - felülvizsgálat során történik. Kiválasztási szempontok:

a) forgalom hiánya, példányfelesleg,

b) tartalmi avulás (gazdasági, szabályi vonatkozású területeken maximum 5 év, egyéb

oktatott területeken maximum 10-15 év, periférikus, történeti stb. területeken 15 év vagy

több),

c) fizikai állapot (elhasználódott, hiányos, gazdaságosan nem javítható stb.),

d) különleges esetek: olvasói kártérítés, behajthatatlan követelés, vis major.

(3) Az állományapasztást a 3/1975. (V111.17.) KM-PM sz. rendelet hatályos előírásaival összhangban

kell végezni. A Könyvtár apasztási szempontból nem tesz különbséget a tartós és az időleges

megőrzésre szánt dokumentumok között.

Állományellenőrzés

41. § (1) Az állományellenőrzést a hatályos jogszabály (3/1975. KM-PM rendelet), valamint az

Egyetem Vagyongazdálkodási Szabályzatában foglaltak továbbá az Oktatási Igazgatóság

Ügyrendjének részét képező, SIPOC -mó~szertanon alapuló "Leltározás" folyamatleírás

szabályozza.

(2) Az ellenőrzést a következő lépésekben kell elvégezni:

a) Első fázis - adatbázis vaiidáiása: az analitikus nyilvántartás (leltárkönyvek) és a gépi

adatállomány azonosságának ellenőrzése. Célja az adatállomány hitelességének

biztosítása a fizikai ellenőrzés fázisához,

b) Második fázis - állomány verifikációja: a könyvtári állomány ellenőrzése az 1. fázisban

hitelesített adatállomány segítségével. Célja a leltárköteles állomány meglétének

ellenőrzése (minőségi és mennyiségi ellenőrzés) a leltári szempontból hiteles

adatál!omány segítségével,

c) Harmadik fázis - eltérések kivizsgálása: a teljes egybevetés végén, az eltérések

(hibatípusok) regisztrálásának befejeződésével a hiba- és hiánynaplók tételeinek oksági

vizsgálata következik. A hiánylistás dokumentumok értéke nem haladhatja meg a

jogszabály szerint a Könyvtárra vonatkozó megengedhető hiányértéket.

(3) A Könyvtár állományellenőrzési szempontból nem tesz különbséget a tartós és az időleges

megőrzésre szánt dokumentumok között.

(4) A leltári tevékenységekről leltárdokumentációt kell készíteni, mely a következő írásos

feljegyzéseket tartalmazza: leltározási ütemterv, munkafeljegyzések a leltár folyamatáról (napi

tevékenységek leírása, munkatársak megnevezése a kari könyvtárvezető által jóváhagyva), záró

jegyzőkönyv és hiány jegyzék.

Záró rendelkezések

42. § (1) Jelen utasítás a BGE Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg Könyvtára Szervezeti és Működési

Rendjéhez kapcsolódó dokumentum, me ly a rektor és a kancellár aláírásával ellátva lép hatályba, rendelkezéseit 2017. március 8-tól kell alkalmazni.

(2) A jelen utasítás módosítására irányuló javaslatot - szükség szerint - a tagkönyvtárvezető terjeszti elő a rektor és a kancellár számára.

(3) Az utasítás hatályba lépésével egyidejűleg a könyvtár működésével kapcsolatos korábbi szabályzatok és rendelkezések hatályukat veszítik. (4) Az utasítás naprakész állapotban tartásáról a könyvtár vezetője gondoskodik.

Budapest, 2017. március 8.

Budapesti Gazdasági Egyetem

rektor

, ) ~ , /~ 1//

'& Diet~~ /

BudapestVGazdasági Egyetem !

kancellár