Upload
others
View
6
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
08
Kurt LĂŒscher, Andreas Hoff, Gil Viry & Eric Widmer, Mariano SĂĄnchez, Giovanni Lamura & Marta Renzi, Andrzej Klimczuk, Paulo de Salles Oliveira,
Ăgnes NemĂ©nyi, EnikĆ Veress, Cecilia Bjursell & Ann-Kristin Boström, GraĆŸina RapolienÄ & SarmitÄ MikulionienÄ, Sema OÄlak & AyĆe Canatan, Ana VujoviÄ & Ajda SvetelĆĄek
Nedim GavranoviÄ, Olga Ivashchenko, Valentina Shipovskaya, Qing Lin & Xiying Wang
Generationen, Generationenbeziehungen, GenerationenpolitikGenerations, intergenerational relationships, generational policy
GĂ©nĂ©rations, relations intergĂ©nĂ©rationelles, politiques de gĂ©nĂ©rationsGeneraciones, relaciones intergeneracionales, polĂtica generacional
Generazioni, relazioni intergenerazionali, politica generazionalePokolenia, relacje miÄdzypokoleniowe, polityka relacji miÄdzypokoleniowych
GeraçÔes, relaçÔes intergeracionais, polĂtica geracional8. NemzedĂ©kek, nemzedĂ©kek közötti kapcsolatok, nemzedĂ©ki politika
GeneraÈii, Politici generaÈionale Èi relaÈii intergeneraÈionaleGenerationer, relationer mellan generationer, generationspolicy
Kartos, kartĆł santykiai, kartĆł politikaKuĆaklar, kuĆaklararası iliĆkiler, kuĆak politikası
Generacije, medgeneracijski odnosi, medgeneracijska politikaGeneracije, meÄugeneracijski odnosi, generacijska politika
ĐĐŸĐșĐŸĐ»ŃĐœĐœŃ (ĐłĐ”ĐœĐ”ŃĐ°ŃŃŃ), ĐŒŃĐ¶ĐłĐ”ĐœĐ”ŃĐ°ŃŃĐčĐœŃ ĐČŃĐŽĐœĐŸŃĐžĐœĐž, ĐżĐŸĐ»ŃŃĐžĐșĐ° ĐŒŃĐ¶ĐłĐ”ĐœĐ”ŃĐ°ŃŃĐčĐœĐžŃ ĐČŃĐŽĐœĐŸŃĐžĐœ
ĐĐŸĐșĐŸĐ»Đ”ĐœĐžŃ, ĐŒĐ”Đ¶ĐżĐŸĐșĐŸĐ»Đ”ĐœŃĐ”ŃĐșОД ĐŸŃĐœĐŸŃĐ”ĐœĐžŃ, ĐŒĐ”Đ¶ĐżĐŸĐșĐŸĐ»Đ”ĐœŃĐ”ŃĐșĐ°Ń ĐżĐŸĐ»ĐžŃĐžĐșа代ïŒä»Łé ć łçł»ïŒä»Łé æżç
Ein mehrsprachiges KompendiumA multilingual compendium
Un abrĂ©gĂ© multilingueUn compendio multilingĂŒeUn compendio multilingue
WielojÄzyczne kompendiumUm compĂȘndio multilĂngue
TöbbnyelvƱ kompendiumUn compendiu multilingvistic
Ett mÄngsprÄkigt kompendiumDaugiakalbis kompendiumas
Ăok dilli bir RehberKompendij v veÄ jezikih
ViĆĄejeziÄni kompendiumĐагаŃĐŸĐŒĐŸĐČĐœĐžĐč ĐșĐŸĐŒĐżĐ”ĐœĐŽŃŃĐŒ
ĐĐœĐŸĐłĐŸŃĐ·ŃĐșĐŸĐČĐŸĐč ĐșĐŸĐŒĐżĐ”ĐœĐŽĐžŃĐŒć€èŻèšçæŹ
172
08
GENERATIONES
âNemzedĂ©kekâ kĂŒlönbözĆ orszĂĄgok kutatĂłinak szabad kapcsolathĂĄlĂłja kĂŒlönbözĆ szakterĂŒle-tekrĆl a nemzedĂ©kközi kapcsolatok elmĂ©leti, mĂłdszertani, kutatĂĄsi Ă©s a politika tĂĄrgykörĂ©ben. A Konstanzi Egyetem âA tĂĄrsadalmi integrĂĄciĂł kulturĂĄlis alapjaâ nevƱ kutatĂĄsi központ ĂĄltal finanszĂrozott.
âGenerationesâ ist ein freies Netzwerk von Wissenschaftlerinnen und Wissenschaftlern, in unter-schiedlichen LĂ€ndern und Disziplinen, die sich mit aktuellen Fragen der Generationenanalyse in Theorie, Methodologie, Empirie und Politik beschĂ€ftigen. Es wird vom Exzellenzcluster âKulturelle Grundlagen von Integrationâ der UniversitĂ€t Konstanz gefördert.
âGenerationesâ is a free network of scholars from different countries and disciplines concerned with the analysis of intergenerational issues in theory, methodology, research and policy. It is financially supported by the Center of Excellence âCultural Foundations of Social Integrationâ, University of Konstanz.
Edition â17
© UniversitÀt Konstanz 2017 This book is distributed under the terms of the Creative Commons Attribution 4.0 International License (http://creativecommons.org/licenses/by/4.0/), which permits use, duplication, adap-tation, distribution and reproduction in any medium or format, as long as you give appropriate credit to the original author(s) and the source, provide a link to the Creative Commons license and indicate if changes were made.
ISBN 978-3-89318-076-9
Downloads: www.generationen-compendium.de
UnterstĂŒtzt von:
173
08
Nemzedékek, nemzedékek közötti kapcsolat, nemzedéki politika
BevezetĆ
Mint az ElĆszĂłban emlĂtettĂŒk, ebben a tanulmĂĄnyban a kĂŒlönbözĆ lehetsĂ©ges Ă©rtelmezĂ©sek közĂŒl egyet teszĂŒnk magunkĂ©vĂĄ a ânemzedĂ©kekâ elemzĂ©sĂ©ben. Meg kell jegyeznĂŒnk egyrĂ©szt a következĆt: amikor az emberek sajĂĄtmagukat figyelik meg â vagy amikor mĂĄsok figyelik meg Ćket â mint egy nemzedĂ©k tagjait, Ćk felismerik, hogy a nemzedĂ©ki tagsĂĄg fontos sajĂĄt tĂĄrsadalmi identitĂĄsukban Ă©s tehĂĄt sajĂĄt cselekvĂ©seikben. De hogy milyen mĂ©rtĂ©kben jellemzĆ, az mindig a sajĂĄtos helyzetek, feladatok Ă©s tĂĄrsadalmi környezet fĂŒggvĂ©nye. Ez az ĂĄllapot segĂtsĂ©get nyĂșjthat az Ă©let megfigyelĂ©sĂ©re a âposztmodernâ tĂĄrsadalomban, amelyben fontos az, hogy az ember mikĂ©nt fejleszti szemĂ©lyi Ă©s tĂĄrsadalmi identitĂĄsĂĄt.
Ez a kiindulĂĄsi pont fogalmi elemzĂ©sre ad lehetĆsĂ©get a nemzedĂ©kek viszonylatĂĄban. Utal Karl Mannheim jĂłl ismert megismerĆ eszközĂ©re, ânemzedĂ©ki stĂĄtus â a nemzedĂ©k mint aktualitĂĄs â nemzedĂ©ki egysĂ©gâ, itt a tudat Ă©s identitĂĄs eltĂ©rĆ megközelĂtĂ©st hordoz.
Egy ilyen megközelĂtĂ©s kĂŒlönleges figyelmet fordĂt a kĂŒlönbözĆ nemzedĂ©kek tagjainak viszonyĂĄra Ă©s ezen viszonyok dinamikĂĄjĂĄra, s kĂŒlönös figyelmet szentel a szocializĂĄciĂłnak Ă©s a reproduk-ciĂłnak (generativity). Ugyanakkor ezen rĂ©sz befejezĂ©sekĂ©nt sajĂĄtos fogalmakat javasolunk. Az emberi gyakorlat vĂ©gessĂ©ge, a reprodukciĂł jelentĂ©se, Ă©s vĂ©gĂŒl ezek Ă©rtelmĂ©nek keresĂ©se, ami mindig fontos. Ezek mind törtĂ©nelmi Ă©s egyben aktuĂĄlis tĂ©mĂĄk. A jelen ellentmondĂĄsos dina-mikĂĄja Ă©s a jövĆ bizonytalansĂĄga ĂșjraerĆsĂti a figyelmet az esedĂ©kes ânemzedĂ©ki kĂ©rdĂ©sekbenâ (utalĂĄs Karl Mannheimra, a nemzedĂ©ki elmĂ©let megalkotĂłjĂĄra).
Ez a megközelĂtĂ©s eltĂ©r attĂłl, a szemlĂ©lettĆl, amely a nemzedĂ©ket tĂĄrsadalmi kategĂłriĂĄnak vagy âcsoportnakâ tekinti, összehasonlĂtva a tĂĄrsadalmi osztĂĄllyal (a nemzedĂ©k törtĂ©nelmi meghatĂĄ-rozĂĄsa). A feltett kĂ©rdĂ©s elsĆsorban az, hogy âa közössĂ©gek megosztott gyakorlataâ-kĂ©nt meg lehet-e azt figyelni. A mĂĄsik megközelĂtĂ©s a csalĂĄdi nemzedĂ©kekre figyel (a nemzedĂ©kek szĂĄrma-zĂĄsi meghatĂĄrozĂĄsa).
A mi megközelĂtĂ©sĂŒnk: felderĂteni a kĂ©tfĂ©le szemlĂ©let közös vonĂĄsait. TehĂĄt a nemzedĂ©kek kap-csolatĂĄt meg kell szervezni, Ă©s mind strukturĂĄlis, mind pedig tĂĄrsadalmi-demogrĂĄfiai feltĂ©teleit figyelembe venni. EzĂ©rt a politikai szempont kerĂŒl elĆtĂ©rbe, melyet a nemzedĂ©ki politika Ășj fogal-ma tisztĂĄz. Ez a tovĂĄbbiakban lehetĆsĂ©get nyĂșjt eljutni âa nemzedĂ©kek közötti mĂ©ltĂĄnyossĂĄgâ1 fogalmĂĄhoz.
Ez egy a kĂŒlönbözĆ lehetsĂ©ges Ă©rtelmezĂ©sek közĂŒl. De a lĂĄtĂłhatĂĄr tĂĄgĂthatĂł, mely tovĂĄbbi lehe-tĆsĂ©geket hordoz. Mi a jövĆben a tĂĄrsadalmi-kulturĂĄlis szempontot akarjuk vizsgĂĄlni, valamint az Ă©letĂșt (life course) koncepciĂłt. A vita nyitott.
1â A szövegösszefĂŒggĂ©s Ă©s akadĂ©miai diszkurzus fĂŒggvĂ©nyĂ©ben a nĂ©met eredetibĆl âGenerationengerechtigkeitâa következĆ kifejezĂ©sek haszĂĄlatosak, ânemzedĂ©kek közötti rendâ ânemzedĂ©kközi mĂ©ltĂĄnyossĂĄgâ, ânemzedĂ©kközi objektivitĂĄsâ.
174
08
MiĂ©rt kell többnyelvƱ kompendium? JĂłl tudott, hogy a tudomĂĄny globalizĂĄlt, ez nyilvĂĄnvalĂł minden szinten. Az angol nyelv elsĆbbsĂ©ge is vitathatatlan. A hasonlĂł eredmĂ©nyek gyakran okoznak csalĂłdĂĄst Ă©s elfedik a finom kĂŒlönbsĂ©geket a kĂŒlönbözĆ kultĂșrĂĄkban Ă©s nyelvekben. A növekvĆ intĂ©zmĂ©nyi Ă©s szabĂĄlyozĂĄsi hasonlĂłsĂĄgok eurĂłpai szinten, vagy a növekvĆ hasonlĂł tĂĄrsadalmi trendek elĆfordulĂĄsa a kĂŒlönbözĆ eurĂłpai orszĂĄgokban eltakarja a kulturĂĄlis kĂŒlön-bözĆsĂ©gek folyamatossĂĄgĂĄt. E kĂŒlönbsĂ©gek kifejezĆdnek az azonos nemzetközi kifejezĂ©sek eltĂ©rĆ Ă©rtelmezĂ©sĂ©ben.
A mi vĂ©lemĂ©nyĂŒnk, hogy a többnyelvƱsĂ©g alapot nyĂșjt a jelensĂ©g jobb megĂ©rtĂ©sĂ©hez, valamint elmĂ©leti hasznosĂtĂĄsĂĄhoz a nemzedĂ©kek közötti kapcsolatok kutatĂĄsĂĄban. A finom kĂŒlönbsĂ©gek tovĂĄbbi elmĂ©lyedĂ©st eredmĂ©nyeznek. SajĂĄtos kihivĂĄsĂș fogalmak, melyek nem olyan egyszerƱek, mint âaz ĂĄllam/kormĂĄnyâ vagy a âpolitikaâ.
175
08
Jegyzetek a magyar forditĂĄshoz
A forditĂĄs nyilvĂĄn kultĂșrafĂŒggĆ, vagyis minden nyelv Ă©s kultĂșra sajĂĄtos fogalmi rendszer alapjĂĄn fejezi ki gondolatait. A forditĂĄs sorĂĄn, annak ellenĂ©re, hogy az angol nyelvƱ szociolĂłgiai fogal-makkal tisztĂĄban vagyok, sokszor gondolkodnom kellett a legmegfelelĆbb kifejezĂ©s hasznĂĄlatĂĄ-rĂłl. PĂ©ldĂĄul itt van az a szĂł hogy generativity, aminek elĂ©g nehĂ©z a megfelelĆ magyar kifejezĂ©sĂ©t megtalĂĄlni. Lehet eredeztetĂ©s, eredettan, reprodukciĂł stb, szĂłval a szöveget többször is el kellett olvassam, hogy a legmegfelelĆbb kifejezĂ©ssel forditsam. Viszont jĂł, hogy sok nyelvre ĂŒltetik ĂĄt a nemzedĂ©ki problĂ©mĂĄt, mert ezĂĄltal ebben a tĂ©makörben sokkal hamarabb tudunk majd közmeg-egyezĂ©sre jutni. A forditĂĄs csak kiidulĂłpont majd az empirikus kutatĂĄsra, ott derĂŒl ki sokminden a hasznĂĄlt fogalmakkal kapcsolatosan.
A könyvĂ©szet összegyƱjtĂ©se is hosszasabb keresĂ©s eredmĂ©nye, mert csak a rendszerezĂ©s folyma-tĂĄban derĂŒlt ki, hogy a tĂ©ma rĂ©szleteire mennyire szegĂ©nyes vagy gazdag a szakirodalom. Bizo-nyos kĂ©rdĂ©sekkel a magyar szakirodalom többet foglalkozott, mig mĂĄs terĂŒletekkel kevesebbet. Az viszont megĂĄllapithatĂł, hogy elmĂ©leti irĂĄs a nemzedĂ©kekrĆl, azok kapcsolatĂĄrĂłl kevĂ©s van, Ă©s Ă©rdekes mĂłdon az öregedĂ©s valamint az idĆsebb nemzedĂ©kek kĂ©rdĂ©sei csak a legutĂłbbi idĆ-szakban kerĂŒltek teritĂ©kre. Az ifjĂșsĂĄggal viszont ĂĄllandĂłan foglalkoznak a szerzĆk. Ărdekes lenne összehasonlitani a kĂŒlönbözĆ nyelvek Ă©s kultĂșrĂĄk szakirodalmĂĄt is, mert lehetnek hasonlĂłsĂĄgok, de bizonyĂĄra jelentĆs kĂŒlönbsĂ©gek is közöttĂŒk.
NemĂ©nyi Ăgnes
176
08
A nemzedék fogalma
A nemzedékek közötti viszony örök
8.01âOlyan kifejezĂ©sek, mint ânemzedĂ©ki konfliktusâ, ânemzedĂ©kek pĂĄrbeszĂ©deâ, ânemzedĂ©ki szolidaritĂĄsâ vagy âa kor felelĆssĂ©geâ, arra utal, hogy ĂĄltalĂĄban a közönsĂ©g ma mennyire van beavatva a nemzedĂ©kek közötti pĂĄrbeszĂ©dbe. Ezek a szĂłkapcsolatok a nemzedĂ©kközi retorika kifejezĆi Ă©s arra vonatkoznak, mikĂ©nt kell megĂ©lni Ă©s Ă©rtĂ©kelni a nemzedĂ©kek közötti viszonyt. A nemzedĂ©kek közötti retorika jellemzĆje antagonisztikus struktĂșra az idealizĂĄlt szolidaritĂĄs Ă©s a konfliktus között, ahol a nemzedĂ©kek közötti kĂŒlönbsĂ©gek gyakran dramatizĂĄltak. A nemzedĂ©kek közötti retorika fontos elemei a metaforĂĄk. A következĆ metaforĂĄkat lehet megkĂŒlönböztetni (lĂĄsd J. Bilstein: âMethaphoric of the term of Generationâ in: Lieban/Wulf: Generation. Wein-heim, 1996) lĂĄsd az 1. sz. TĂĄblĂĄt
A nemzetközi metaforĂĄk vĂĄltozatai PĂ©ldĂĄk FejlĆdĂ©s âĂj emberâ megteremtĂ©seâCiklikussĂĄg Ă©s folyamat NemzedĂ©kek lĂĄncolata, az Ă©let ĂĄllomĂĄsaiJog NemzedĂ©kek közötti szerzĆdĂ©sJavulĂĄs A tanĂĄr, mint kertĂ©sz, az ifjĂșsĂĄg a mi jövĆnkIdegensĂ©g Ă©s elvĂĄlĂĄs A nemzedĂ©kek hĂĄborĂșja
8.02âKövetve L. L. Nasht (1978. Concepts of existence. In: Daedalus 107,1) a görög kifejezĂ©s, a âgenosâ, a âgenesthaiâ igĂ©be Ă©pĂŒl, ami azt jelenti âlĂ©tezni, lĂ©tezĂ©sbe kerĂŒlniâ, Ă©s leĂrja az Ă©let fordulĂłinak lĂ©pĂ©seit. A gyermek megszĂŒletĂ©sekor Ășj nemzedĂ©k jön lĂ©tre, mely szĂŒleitĆl eltĂ©r. Ez a folyamat ismĂ©tlĆdik minden Ășj nemzedĂ©k megjelenĂ©sekor. Mindig megismĂ©tlĆdik, de mint tĂ©ny, ugyanaz marad. Az antik RĂłmĂĄban a ânemzedĂ©kâ görög kifejezĂ©s âeredetetâ, âteremtĂ©stâ, âĂșjratermelĂ©stâ jelentett. TehĂĄt a teremtĆ teremt valamit, ami azonos fĂ©rfival vagy nĆvel, az emberek teremtĂ©sekor a teremtett mĂĄs egyed, mint a teremtĆ, nem mint faj. TovĂĄbbĂĄ J. Bilstein hangsĂșlyozza, hogy a fogalom kĂ©t alapgondolatra Ă©pĂŒl â eredet Ă©s teremtĂ©s mint folytonossĂĄg Ă©s ciklikussĂĄg, mĂĄs szĂłval teremtĂ©s Ă©s tagsĂĄg â, melyek kifejezik a szĂł metaforikus hasznĂĄlatĂĄt. Ezen alapvetĆ feszĂŒltsĂ©gek a lehetsĂ©ges ambivalens tendenciĂĄkra, valamint a nemzedĂ©kek közötti viszonyok ambivalens gyakorlatĂĄra utalnak, s melyek a nemzedĂ©kek közötti retorika polarizĂĄlĂłdĂĄ-sĂĄban nyilvĂĄnulnak meg â S. Weigl (2006. Genea-Logik). A figyelem a nemzedĂ©k kulcsfogalmĂĄra terelĆdik a kĂŒlönbözĆ akadĂ©miai diszciplinĂĄkban, egyfelĆl a fejlĆdĂ©s Ă©s hagyomĂĄny keresztezĆ-dĂ©sekor, mĂĄsfelĆl elkĂŒlönĂtve a tudomĂĄnyt a humĂĄn diszciplinĂĄktĂłl. Ez tĂŒkrözĆdik az alkalmazott kutatĂĄsi mĂłdszerekben, amelyekben a nemzedĂ©kek âszĂĄmĂtanakâ Ă©s âszĂĄmon tartottakâ.
8.03âHogy megĂ©rthessĂŒk a ânemzedĂ©kâ fogalmĂĄt, fontos a törtĂ©nelmi szempont Ă©s a kĂŒlön-bözĆ hasznĂĄlati mĂłdozatok figyelembevĂ©tele. A hit, hogy valami âĂșjâ kell hogy keletkezzen/lĂ©tre jöjjön a mĂĄr lĂ©tezĆbĆl, ez a ânemzedĂ©kâ szĂve. LĂ©nyeges, hogy ez az âĂșjâ nemzedĂ©k eltĂ©r az elĆ-zĆtĆl, de egyben azzal hasonlatos jellegzetessĂ©gek hordozĂłja is. A törtĂ©nelmi fogalom bizonyos egyszerƱsĂtĂ©sekkel feloszthatĂł elhatĂĄrolt fĂĄzisokra. (Keresztezve a fogalmat az antropolĂłgiai, a biolĂłgiai, a törtĂ©nelmi Ă©s a szociolĂłgiai Ă©rtelmĂ©vel, ami fontos.)
177
08
8.04âA fogalom törtĂ©netĂ©nek hĂĄrom fĂĄzisa a következĆ
1. Az elsĆ fĂĄzis magĂĄba foglalja az antik idĆszakot Ă©s a sötĂ©t Ă©vszĂĄzadokat, Ă©s jellemzĆje az az erĆfeszĂtĂ©s, hogy megĂ©rthetĆ legyen azon jelen, amely a hagyomĂĄnyos mĂșltra Ă©pĂtett. AnalĂł-gia Ă©pĂŒlt az egyĂ©ni Ă©letĂșt idĆszakos struktĂșrĂĄja Ă©s a tĂĄrsadalmi fejlĆdĂ©s közĂ©, melyet a csalĂĄdi Ă©s rokoni kapcsolatok közvetĂtettek. E korai szakasz közvetĂtette az ismeretek ĂĄtadĂĄsĂĄt egyik nemzedĂ©krĆl a mĂĄsikra, megteremtve a nemzedĂ©ki kapcsolatok megĂ©rtĂ©sĂ©nek pedagĂłgiai alapjait.
2. A mĂĄsodik fĂĄzis a modern korral veszi kezdetĂ©t. Ezen fĂĄzis jellegzetessĂ©ge tĂșlnyomĂłan a nemzedĂ©k fogalmĂĄnak hasznĂĄlata, amely jelzi egy Ășj Ă©s nyitott jövĆ kezdetĂ©t. A nemzedĂ©kek-ben a haladĂĄs eszközĂ©t lĂĄttĂĄk. A figyelem a mƱvĂ©szetekre Ă©s a tudomĂĄnyra koncentrĂĄlĂłdott. A fogalom elsĆ jelentĂ©se a nemzedĂ©kközi viszonyokhoz hasonlatos pedagĂłgusâdiĂĄk közötti tudĂĄsĂĄtadĂĄs modellje volt. Ezzel ellentĂ©tben a polgĂĄri csalĂĄdban a nemzedĂ©kek egymĂĄst köve-tĂ©se garantĂĄlt Ă©s idealizĂĄlt volt. Az elsĆ fĂĄzishoz hasonlĂłan a legtöbb pĂ©lda fĂ©rfiakra vonatkozik.
3. A harmadik fĂĄzisban a nemzedĂ©kek Ă©rtelmezĂ©se a közelmĂșltban kezdĆdött, ahol a nem-zedĂ©k fogalma eszközkĂ©nt szolgĂĄl egy idĆintervallum jellemzĂ©sĂ©re. Ez kifejezi a megvĂĄlto-zott perspektĂvĂĄt a mĂșlt, a jelen Ă©s a jövĆ viszonylatĂĄban. A valĂłdi hatĂĄsok ellenĂ©re a jövĆ bizonytalan a hagyomĂĄnyokra alapozva. Ezen belsĆ ellentmondĂĄs nyilvĂĄnvalĂł, fĆkĂ©nt a jelen-kori posztmodern tĂĄrsadalmak elemzĂ©sekor. De a biztonsĂĄg elvesztĂ©se szintĂ©n hozzĂĄjĂĄrult a nemzedĂ©kek megĂ©rtĂ©sĂ©hez: a csalĂĄdi nemzedĂ©kek egymĂĄst követĂ©se Ă©s a tĂĄrsadalmi szint egymĂĄssal kölcsönös kapcsolatban van. Ez hangsĂșlyosan fejezĆdik ki a tĂĄrsadalom-politikĂĄban a nemzedĂ©kek közötti jogok ĂșjraelosztĂĄsĂĄban a tĂĄrsadalombiztosĂtĂĄsi rend összefĂŒggĂ©seiben (Ă©s ennek reformjĂĄban).
8.05âA posztmodern korban sajĂĄtos figyelmet szentelnek a nemi eltĂ©rĂ©seknek, ebben a kĂ©r-dĂ©sben fontos a tĂĄrsadalom-politikai következmĂ©nyek elemzĂ©se. Elismerik a nĆk szerepĂ©t, Ă©s vita folyik a nemek kapcsolatĂĄrĂłl. Ezeket jelentĆsen befolyĂĄsolja a mindenhol jelen lĂ©vĆ mĂ©dia Ă©s az, ahogyan viszonyulnak ezekhez a kĂ©rdĂ©sekhez. Ez szintĂ©n következmĂ©nyeket jelent a nemzedĂ©kek Ă©s nemek kölcsönös kapcsolatĂĄra, ahogyan âaz ellĂĄtĂĄsâpĂ©ldĂĄja mutatja.
TĂĄmpontok a fogalmak jelenkori sokfĂ©lesĂ©gĂ©hez 8.06âA nemzedĂ©kek közötti kapcsolatokat illetĆen a jelenkori figyelem a kiadvĂĄnyok sokasĂĄgĂĄ-ban fejezĆdik ki, melyek Ășj Ă©rtĂ©kelĂ©sek miatt keltik fel az Ă©rdeklĆdĂ©st. Ezt követĆen megprĂłbĂĄljuk ezeket rendszerezni, tekintettel a fogalom törtĂ©netĂ©re, felhasznĂĄlva az Ășjabb kiadvĂĄnyokat. (BĂĄr ezen kiadvĂĄnyok jĂłl ismertek, mi az olvasĂł figyelmĂ©t az interneten talĂĄlhatĂł teljes könyvĂ©szet felĂ© fordĂtjuk.)
ĂsszesĂtve a nemzedĂ©kek közötti kapcsolatok tĂ©makörĂ©t, ennek a következĆ kategĂłriĂĄit Ă©s disz-kurzusait azonosĂtottuk:
178
08
1. LeszĂĄrmazĂĄsi nemzedĂ©kek, melyek a rokonsĂĄgra, Ćsökre, csalĂĄdi szerepekre vonatkoznak. PĂ©ldĂĄk a szakirodalombĂłl:Bergson Ă©s Robertson (1985), NagyszĂŒlĆk (Grandparenthood) Cherlin Ă©s Jr. Furstenberg (1986), Az Ășj amerikai nagyszĂŒlĆ (The New American Grandpa-rent) Rossi Ă©s Rossi (1990), Az emberi kapcsolatok: szĂŒlĆâgyermek kapcsolat az Ă©letĂșt folyamĂĄn (Of human bonding: Parent-child relationships across the life-course) Szinovacz (1998) A nagyszĂŒlĆsĂ©g kĂ©zikönyve (Handbook on Grandparenthood) IllĂ©s IvĂĄn, NemzedĂ©kek nyomĂĄban, TĂĄrsadalomstatisztikai tanulmĂĄny, ValĂłsĂĄg, 1981, 11sz. p. 49-55. KulcsĂĄr RĂłzsa, A szĂŒlĆk Ă©s gyermekeik iskolai vĂ©gzettsĂ©ge ill szakkĂ©pzettsĂ©ge közötti csalĂĄdi kapcsolatok, In MunkaĂŒgyi Szemle, 1985, 12 sz. p 25-29. Simonovits AndrĂĄs, EgyĂŒttĂ©lĆ nemzedĂ©kek modellcsalĂĄdja, In KözgazdasĂĄgi Szemle, 1994, 41 Ă©vf.5 sz. p. 411-427. DĂĄvid BeĂĄta, Tervezni,tervezni, In A csalĂĄd vonzĂĄsĂĄban :tanulmĂĄnyok PongrĂĄcz TibornĂ© tiszteletĂ©re, szerk SpĂ©der Zsolt, Budapest, KSH NĂ©pesedĂ©studomĂĄnyi IntĂ©zete, 2014, p. 49-86 FaragĂł TamĂĄs, Nemek, nemzedĂ©kek, csalĂĄdok Ă©s rokonok a 18-20 szĂĄzadban a magyar falusi tĂĄrsadalom hĂĄztartĂĄsi Ă©s rokoni viszonyainak szociolĂłgiai elemzĂ©se, doktori Ă©rteke-zĂ©s, 1994.
2. PedagĂłgiai nemzedĂ©kek a nevelĂ©si kapcsolatokra utalnak iskolĂĄban, cĂ©gnĂ©l, gyĂĄmkodĂĄs, valamint a tĂĄgabb kultĂșrĂĄban Ă©s tĂĄrsadalomban.PĂ©ldĂĄk a szakirodalombĂłl: Ecarius (1998) Was will die jĂŒngere mit alteren Generation? Generationenbeziehungen in der Erziehungswissenschaft (What does the younger generation want to do with the older generation? Intergenerational relations in pedagogics, Mit akar tenni a fiatalabb nemzedĂ©k az idĆsebbel, NemzedĂ©kközi kapcsolatok a pedagĂłgiĂĄban) Liebau (1997) Generation. Versuch ĂŒber eine padagogischanthropologische Grundbedin-gung (Generation. Essay about a pedagogical-anthropological basic requirement. Nemze-dĂ©k. EsszĂ© a pedagĂłgiai-antropolĂłgiai alaprĂłl) Mead (1972) Culture and commitment: A Study of the Generation Gap (KultĂșra Ă©s elköte-lezettsĂ©g: TanulmĂĄny a generĂĄciĂłs szakadĂ©krĂłl). Schelsky (1957) Die skeptische Generation. Eine Soziologie der deutschen Jugend (The sceptical generation. Sociology of the German youth. A szkeptikus nemzedĂ©k. A nĂ©met ifjĂșsĂĄg szociolĂłgiĂĄja). Csiky Otto, NemzedĂ©ki gondok, 1984, Eger, Nemzetközi OktatĂłteleviziĂł szeminĂĄrium, oktĂłber 4-6. BĆdi ErzsĂ©bet, NemzedĂ©kek kutatĂłuton, szerk Ărsi Julianna, KrizyĂĄn JĂłzsef, TĂșrkevei KultĂș-rĂĄlis EgyesĂŒlet, 2008, p 44-52. BlaskĂł Zsuzsa, KultĂșrĂĄlis tĆke Ă©s tĂĄrsadalmi mobilitĂĄs, In SzociolĂłgiai Szemle, 9. Ă©vf. 1 sz, 1999, p 69-96. AradvĂĄri LĂĄszlĂłnĂ© KovĂĄcs JĂșlia, A falusi nĆk helyzetĂ©nek vĂĄltozĂĄsa hĂĄrom nemzedĂ©ken keresztĂŒl, In VeszprĂ©m megyei honismereti tanulmĂĄnyok 2.sz, 1973, 39-46.
179
08
3. A törtĂ©nelmi-tĂĄrsadalmi-kulturĂĄlis nemzedĂ©k vonatkozik âŠa) hĂĄborĂșs, hĂĄnyatott gazdasĂĄgi-politikai nyugtalansĂĄgra, mely kollektĂv identitĂĄst ered-
mĂ©nyez.PĂ©ldĂĄk a szakirodalombĂłl: Eisenberg (1982) The lost generation: Children in the holocaust (Az elveszett nemzedĂ©k: gyermekek a holokausztban) Elder Jr. (1974) Children in the Great Depression (Gyermekek a nagy vĂĄlsĂĄgban) Easterlin et al. (1990) Retirement prospects of the baby boom generation (A ba-by-boom nemzedĂ©k öregsĂ©gi kilĂĄtĂĄsai) Garai LĂĄszlĂł, NemzedĂ©kek a Magyar 20.szĂĄzadban, In Kritika, 27 Ă©vf. 7 sz. 1998, p. 17â20. Matolcsy Papp ZoltĂĄn, NemzedĂ©kek alkonya, In MagĂĄra hagyott generĂĄciĂłk Fiatalok Ă©s öregek a XXI szĂĄzadban, Budapest, Saxum KiadĂł, 2006, p. 145-160. LĂĄnyi AndrĂĄs, MiĂ©rt jĂł a ma Ă©lĆ nemzedĂ©knek, ha a jövĆ nemzedĂ©k szĂł(szolĂł)hoz jut, In A közjĂł az egyhĂĄz tĂĄrsadalmi tanitĂĄsa, szerk Beran Ferenc, Budapest, Szt IstvĂĄn TĂĄrsasĂĄg, 2008, p. 125â126.
b) KulturĂĄlis mozgalmak, stĂlusok, munka kialakĂtĂłi.PĂ©ldĂĄk a szakirodalombĂłl: Campbell (1999). This is the beat generation (Ez a beat generĂĄciĂł) Coupland (1991) Generation X: Tales from an accelerated culture (X-generĂĄciĂł, el-beszĂ©lĂ©sek egy felgyorsult kultĂșrĂĄrĂłl) Jones (1986) Great Expectations: America and the baby boom generation (Nagy elvĂĄ-rĂĄs, Amerika Ă©s a baby-boom nemzedĂ©k) Rajna PĂ©ter, Az Ă©letkor csapdĂĄi : egymĂĄshoz simulĂł Ă©s feszĂŒlĆ generĂĄciĂłk, Budapest, 2007, MultiArt. JĂĄvor Kata, A nemzedĂ©kek Ă©s nemek viszonyĂĄnak alakulĂĄsa ZsombĂłn, 2 esettanul-mĂĄny tĂŒkrĂ©ben, In : Utak Ă©s ĂștvesztĆk kisĂŒzemi agrĂĄrgazdasĂĄgban 1990-1999, Buda-pest, MTA Ă©s MTA TĂĄrsadalomkutatĂł KiadĂł, 2002, p. 161â167. Somlai PĂ©ter, Fiatalok törtĂ©nelmi nemzedĂ©kei 1968, 1989, 2010. In Ki lĂĄtott engem Buda BĂ©la 75, szerk Spannraft Marcellina (et al.) Budapest, 2014, KRE L Harmattan, p. 172â186.
c) TĂĄrsadalombiztosĂtĂĄsi szabĂĄlyok, haszon Ă©s kötelezettsĂ©g (az idĆskori tĂĄrsadalombiz-tosĂtĂĄs pĂ©nzĂŒgyi tĂĄmogatĂĄsa).PĂ©ldĂĄk a szakirodalombĂłl: Arber and Attias-Donfut (2000) The myth of generational conflict: The family and sta-te in ageing societies (A nemzedĂ©ki konfliktus mĂtosza: A csalĂĄd Ă©s az ĂĄllam az örege-dĆ tĂĄrsadalomban) Daatland and Lowenstein (2005) Intergenerational solidarity and the family welfare state balace. (A nemzedĂ©kek közötti szolidaritĂĄs, valamint a csalĂĄdi Ă©s ĂĄllami gondos-kodĂĄs mĂ©rlege). Kohli (1999). Private and public transfers between generations: Linking the family and the state (NemzedĂ©kek közötti magĂĄn Ă©s ĂĄllami transzferek: A csalĂĄd Ă©s ĂĄllam összekapcsolĂĄsa).
180
08
Willetts (2010) The Pinch. How the baby boomers took their childrenâs future-and why they should give it back. (A szorĂtĂł. Hogyan vettĂ©k el gyermekeik jövĆjĂ©t a baby boomerek Ă©s miĂ©rt kell visszakapniuk) Hun NĂĄndor, BevezetĂ©s a szociĂĄlis gerontolĂłgiĂĄba, Budapest, 1972, Medicina Könyvki-adĂł. KapitĂĄny, HĂĄtrĂĄnyos tĂĄrsadalmi helyzet generĂĄciĂłk közötti ĂĄtörökitĂ©se, követĂ©ses vizs-gĂĄlat eredmĂ©nye, In : EsĂ©ly, 23 Ă©vf 2 sz. 2012, p. 3â37. Könczöl MiklĂłs, A jövĆ nemzedĂ©k jogai, In: JogosultsĂĄgok elmĂ©letek a Miskolci Egye-tem 2008 dec 5â6 konferenciĂĄja 2009, p. 187â195. Sander Joachim, A nemzedĂ©kek közötti igazsĂĄgossĂĄg jogfilozĂłfiai alapjai, In Pro futuro 1 sz. p. 8â22, 2012.
4. IdĆ-diagnĂłzisĂș nemzedĂ©kek, amelyeknĂ©l a jellegzetes alcsoportok ideĂĄltĂpusai kiemeltek, mint a serdĂŒlĆk nemzedĂ©kĂ©Ă©.PĂ©ldĂĄk a szakirodalombĂłl: Böpple and KnĂŒfer (1998) Generation XTC: Techno Und Ekstase [Generation XTC: techno and ecstasy] (A XTC nemzedĂ©k: technika Ă©s eksztĂĄzis) Epstein (1998) Youth culture: Identity in a postmodern world (IfjĂșsĂĄgi kultĂșra, identitĂĄs egy posztmodern vilĂĄgban) Illies (2000) Generation Golf (A Golf-nemzedĂ©k) Tapscott (2009) Grown up digital- How the next generation is changing your world (Felnö-vekedni digitĂĄlisan. Hogyan vĂĄltoztatja meg Ă©letedet a következĆ nemzedĂ©k) Kiss Endre, IndividualizĂĄciĂł, mediatizĂĄciĂł, nemzedĂ©kek, In: IfjĂșsĂĄgi jövĆkĂ©pek Ă©s Ă©letstra-tĂ©giĂĄk globalizĂĄlĂłdott korunkban, szerk Beszteri BĂ©la, kiadĂł MTA VEAB TerĂŒleti Biz KomĂĄ-rom 2007-2009, 1 kötet p. 10â20. Laki LĂĄszlĂł, AdalĂ©kok az Ășj ifjĂșsĂĄg Magyar jelensĂ©gkörĂ©hez, In: A tĂĄrsas szociolĂłgus, tanul-mĂĄnyok Somlai PĂ©ter 70 szĂŒletĂ©snapjĂĄhoz, szerk AczĂ©l Ăgnes, ELTE TĂĄrsadalomtudomĂĄnyi Kar Budapest, 2011, p. 209â221. Somlai PĂ©ter, Ăj ifjĂșsĂĄg, szociolĂłgiai tanulmĂĄny a posztadoleszcenciĂĄrĂłl, Budapest, Napvi-lĂĄg KiadĂł, 2007. Stirling György, MegalĂĄzott nemzedĂ©kek, Budapest, PĂŒski KiadĂł, 2006.
MĂĄs kifejezĂ©sek metaforikus Ă©rtelemben hasznĂĄljĂĄk, pl. Ășj orvossĂĄgok generĂĄciĂłja, felszerelĂ©sek, mint szemĂ©lygĂ©pkocsi, szĂĄmĂtĂłgĂ©p, technikai felszerelĂ©sek sorai.
181
08
Fogalmi alapozĂĄs
KiindulĂĄsi pont
8.07âA ânemzedĂ©kâ fogalmĂĄt gyakran szövegösszefĂŒggĂ©sben Ă©rtelmezik, Ăgy annak jelentĂ©se kontextusban kikövetkeztethetĆ. Ha kutatĂĄsban hasznĂĄljĂĄk, szĂŒksĂ©ges az elmĂ©leti Ă©rtelmezĂ©s. A fogalmi sokfĂ©lesĂ©g rendszerezĂ©se Ă©rdekĂ©ben, kĂ©sz meghatĂĄrozĂĄs hasznĂĄlatĂĄval, az Ășn. âszemi-otikai hĂĄromszögâ mĂłdosĂtott vĂĄltozatĂĄt alkalmazzuk. Ennek Ă©rtelmĂ©ben a fogalom âĂ©rtelmeâ a sajĂĄtos kifejezĂ©snek az Ă©rtelmezĆ eljĂĄrĂĄsĂĄval valĂł összekötĂ©sĂ©bĆl ered (amely elmĂ©leti meg-alapozĂĄsĂș Ă©s gyakorlati cĂ©lzatĂș). EbbĆl az irĂĄnybĂłl a meghatĂĄrozĂĄsok, mint megismerĂ©si hipo-tĂ©zisek Ă©rtelmezhetĆk. A fogalmak elmĂ©leti megalapozottsĂĄgĂș megĂĄllapĂtĂĄsokat tartalmaznak, arra vonatkozĂłan, hogy valaminek törtĂ©nnie kell. Ha ez a helyzet, akkor a fogalom hasznĂĄlata megalapozott. Sokszor szĂŒksĂ©ges a fogalom megvĂĄltoztatĂĄsa akĂĄr Ășj Ă©rtelmezĂ©ssel, akĂĄr a meg-felelĆ kiegĂ©szĂtĂ©ssel.
8.08âKiindulĂĄsi pontunk, hogy a nemzedĂ©ki hovatartozĂĄs Ă©s identitĂĄs elĆĂrĂĄsa közötti kapcso-lat lĂ©tezik, melyet a szĂł jelentĂ©se Ă©s a nemzedĂ©k fogalmĂĄnak törtĂ©nete bizonyĂt, ahogyan ezt a bevezetĆben hangsĂșlyoztuk. Ez a figyelmet az egyĂ©nek Ă©s csoportok tĂĄrsadalmi kapcsolatĂĄra irĂĄ-nyĂtja, melyek szociolĂłgiai szempontbĂłl identitĂĄst hordoznak. TovĂĄbbmenve, alkalmazni lehet az Ă©let magĂĄn- Ă©s közszfĂ©rĂĄjĂĄra, Ă©s kifejezĆdhetnek egyĂ©ni Ă©s kollektĂv Ă©letvitelben. A nemzedĂ©kek viszonyĂĄnak alakulĂĄsĂĄban a hagyomĂĄnyok Ă©s szokĂĄsok, valamint az ezekkel kapcsolatos jogi meg-ĂĄllapodĂĄsok folyamatosan utalnak egy Ășj nemzedĂ©ki rendszer szĂŒksĂ©gessĂ©gĂ©re, vagyis a nem-zedĂ©kek politikai dimenziĂłjĂĄra. Ezen elementĂĄris tĂ©nyek belsĆ kapcsolatai Ășgy utalnak rĂĄ, mint fogalmi mintĂĄk (lenyomatok). EzĂ©rt mi hĂĄrom alapvetĆ meghatĂĄrozĂĄst ajĂĄnlunk: nemzedĂ©kek Ă©s nemzedĂ©ki identitĂĄs, nemzedĂ©kek közötti viszonyok Ă©s nemzedĂ©kek közötti rendszer Ă©s politika.
Ezek viszonyĂtĂĄsi pontok lehetnek egy meghatĂĄrozĂĄshoz egyĂ©b tĂ©nyek szĂĄmĂĄra.
Nemzedékek és nemzedéki identitås
AlapvetĆ meghatĂĄrozĂĄs
8.09âA ânemzedĂ©kâ fogalma identitĂĄsfĂŒggĆ tevĂ©kenysĂ©gek Ă©s tĂĄrsadalmi kapcsolatok elemzĂ©-sĂ©re szolgĂĄl jellegzetes demogrĂĄfiai Ă©vjĂĄratokkal (kohorszokkal), rokoni kapcsolatokkal, szerve-zeti tagsĂĄggal összefĂŒggĂ©sban, vagy megĂ©lt törtĂ©nelmi esemĂ©nyek viszonylatĂĄban. A hangsĂșly a gondolkodĂĄson, Ă©rzĂ©sen, akaraton Ă©s cselekvĂ©sen van, Ă©letvitelen Ă©s az egyĂ©nek Ă©s kollektĂv aktorok bizonyos Ă©letszakaszĂĄn.
8.10âNemzedĂ©ki hovatartozĂĄsrĂłl beszĂ©lĂŒnk mint a tĂĄrsadalmi identitĂĄs elĆĂrĂĄsairĂłl, kikerĂŒlve egy lĂ©nyegre törĆ meghatĂĄrozĂĄs csapdĂĄjĂĄt, ehelyett azon cselekvĂ©sekre figyelve, amelyek empiri-kusan megfigyelhetĆk. IdĆrĆl idĆre ez törtĂ©nik ĂĄtvitt Ă©rtelemben, amikor a kollektĂv aktorok vagy tĂĄrsadalmi csoportok vagy âközössĂ©gekhez kapcsolĂłdĂłk gyakorlatĂĄtâ (egy teljes nemzedĂ©k), ezek cselekvĂ©seit vizsgĂĄljuk. Az identitĂĄs vonatkozĂĄsai ebbĆl a szempontbĂłl szintĂ©n meghatĂĄrozĂłak.
182
08
8.11âA nemzedĂ©ki identitĂĄs önmagunk elĆĂrĂĄsainak Ă©rtelmĂ©ben elmondhatĂł â Johann Wolf-gang Goethe szavait idĂ©zve âPoetry and Truthâ (KöltĂ©szet Ă©s valĂłsĂĄg) cĂmƱ önĂ©letrajzi ĂrĂĄsĂĄbĂłl â, hogy bĂĄrki, aki tĂz Ă©vvel korĂĄbban vagy kĂ©sĆbben szĂŒletett, teljesen mĂĄs szemĂ©llyĂ© vĂĄlik a nevelĂ©s Ă©s a kĂŒlsĆ környezet hatĂĄsĂĄra. A szĂŒletĂ©si Ă©vjĂĄrat (kohorsz), a kor, a tagsĂĄg idĆtartama Ă©s a tör-tĂ©nelmi esemĂ©nyek magukban hordjĂĄk az idĆ szociolĂłgiai meghatĂĄrozĂĄsĂĄt.
NemzedĂ©ki kĂŒlönbsĂ©g
8.12âEgy adott nemzedĂ©k azonosĂtĂĄsĂĄra szĂŒksĂ©g van a nemzedĂ©kek egymĂĄstĂłl valĂł megkĂŒ-lönböztetĂ©sĂ©re. A nemzedĂ©kek közötti kĂŒlönbsĂ©gek, eltĂ©rĂ©sek azonosĂtĂĄsa cĂ©ljĂĄbĂłl alakĂtĂł gya-korlatra van szĂŒksĂ©g, valamint az Ă©let megvĂĄltozĂĄsĂĄra Ă©s olyan tĂĄrsadalmi törtĂ©nĂ©sekre, ame-lyek megmutatkoznak az Ă©rzĂ©sek, gondolkodĂĄs, megismerĂ©s Ă©s cselekvĂ©s szintjĂ©n. A nemzedĂ©ki kĂŒlönbsĂ©gek alapjĂĄt a közös hovatartozĂĄs Ă©rzĂ©se nyĂșjtja tĂĄrsadalmi Ă©s törtĂ©nelmi szinten. Nemze-dĂ©ki kĂŒlönbsĂ©gek azonosĂthatĂłk egyĂ©ni Ă©s nemzedĂ©ki szinten mint âmegĂ©lt közössĂ©gi gyakorlatâ.
Többnemzedéki tagsåg: többnemzedékiség
8.13âElvileg egy egyĂ©n egy idĆben több nemzedĂ©k tagja is lehet. Ez lehetĆsĂ©geket, de egyben hatĂĄrokat is eredmĂ©nyezhet a tĂĄrsadalmi kapcsolatokban. PĂ©ldĂĄul idĆsebb testvĂ©rek szĂŒlĆi sze-repeket vĂĄllalhatnak (ellĂĄtĂł, felĂŒgyelĆ) a fiatalabb testvĂ©rekkel szemben. A fiatalabb nemzedĂ©k alkalmilag a nevelĆ szerepĂ©t vĂĄllalhatja a közĂ©p- Ă©s idĆsebb nemzedĂ©kek irĂĄnyĂĄban a kommuni-kĂĄciĂłs technolĂłgia hasznĂĄlatĂĄnak jobb ismerete okĂĄn, bĂĄr az idĆsebb nemzedĂ©kektĆl valĂł fĂŒggĂ©s mĂ©g tovĂĄbb lĂ©tezik az Ă©letkörĂŒlmĂ©nyek vagy cĂ©g-hierarchia viszonylatĂĄban. Valamilyen diploma megszerzĂ©se Ă©rdekĂ©ben a szĂŒlĆ vĂĄllalhatja bizonyos ideig a diĂĄk szerepĂ©t, mĂg mĂĄs idĆszakban szĂŒlĆi szerepĂ©t gyermekei viszonylatĂĄban.
8.14âA âtöbbnemzedĂ©kisĂ©gâ ĂĄltalĂĄban jellemzĆ minden egyĂ©nre. TehĂĄt szĂĄrmazĂĄsi, tĂĄrsadal-mi Ă©s kulturĂĄlis hatĂĄsok keverednek. Ez szerep-konfliktusokat Ă©s ellentmondĂĄsos gyakorlatot eredmĂ©nyezhet.
NemzedĂ©ki tĂĄrsasĂĄgi szocializĂĄciĂł: generatĂv szocializĂĄciĂł
8.15âMi kĂŒlönbözteti meg a szemĂ©lyit a közössĂ©gitĆl a nemzedĂ©kközi kapcsolatban? SzabĂĄly-szerƱ, hogy kĂ©z a kĂ©zben vannak a tanulĂĄsi folyamatokban, amelyek feladatok teljesĂtĂ©sĂ©vel tĂĄr-sulnak Ă©s azzal az erĆfeszĂtĂ©ssel, hogy megtartsĂĄk Ă©s fejlesszĂ©k a nemzedĂ©kek közötti kapcsola-tokat leszĂĄrmazĂĄsi sorrendben. Ezen megĂĄllapĂtĂĄs a következĆ pĂ©ldĂĄval tĂĄmaszthatĂł alĂĄ: amikor fiatalok Ă©s idĆsek, pĂ©ldĂĄul nagyszĂŒlĆk Ă©s unokĂĄk, egyĂŒtt cselekszenek, gyakori kĂsĂ©rĆje ennek a tanulĂĄsi folyamat is. A kor- vagy nemzedĂ©ki hovatartozĂĄs szempontjĂĄbĂłl jellemzĆek a kĂŒlön-bözĆ tanulĂĄsi formĂĄk. Ăgy a cselekvĂ©sbe egy harmadik tĂ©nyezĆ is bekapcsolĂłdik, nevezetesen az anyagi, tĂĄrsadalmi Ă©s kulturĂĄlis öröksĂ©g ĂĄtadĂĄsa, ĂĄtvĂ©tele Ă©s fejlesztĂ©se. Ezek a szocializĂĄciĂł jellegzetes folyamatai.
183
08
8.16âA szĂĄrmazĂĄsi (generatĂv) szocializĂĄciĂł meghatĂĄrozhatĂł, mint a tĂĄrsadalmi identitĂĄs olda-lainak a fejlesztĂ©se, mint olyan tanulĂĄsi folyamat, amelyben kĂŒlönbözĆ nemzedĂ©kek tagjai vesz-nek rĂ©szt, bĂrĂĄlĂł szemmel viszonyulva a gazdasĂĄgi, tĂĄrsadalmi Ă©s kulturĂĄlis öröksĂ©ghez.
SzĂĄrmazĂĄstan (eredettan)
8.17âA szĂĄrmazĂĄstan gyakran hasznĂĄlatos a demogrĂĄfiĂĄban a szĂĄrmazĂĄsi viselkedĂ©s szinoni-mĂĄjakĂ©nt. Ahogy Erikson Ă©rtelmezte a PszicholĂłgiĂĄjĂĄban, az idĆsebbek törekvĂ©se, hogy a fiata-labb nemzedĂ©ket ellĂĄssa. Mi egy sokkal jobb megĂ©rtĂ©st ajĂĄnlunk hĂĄrom lĂ©pĂ©sben:
â Az elsĆ ĂĄltalĂĄnosĂtĂĄs a szĂĄrmazĂĄst ahhoz a gondolathoz köti, hogy az emberek azzal a kĂ©pessĂ©g-gel rendelkeznek, hogy lĂ©tezĂ©sĂŒket sajĂĄt nemzedĂ©kĂŒk gondolkodĂĄsĂĄn Ă©s cselekvĂ©sein keresztĂŒl Ă©rtelmezzĂ©k. SzĂĄrmazĂĄsi viselkedĂ©sĂŒket az ellenĆrzĂ©s magas fokĂĄn tudjĂĄk tartani. Legtöbben kĂ©pesek sajĂĄt szĂŒleik Ă©rdekĂ©ben vagy azok ellen dönteni.
â MĂĄsodsorban, az emberek kĂ©pesek sajĂĄt jĂłlĂ©tĂŒk Ă©rdekĂ©ben sajĂĄt nemzedĂ©kĂŒkkel összhangban cselekedni. Ez Ășgy hatĂĄrozhatĂł meg, mint kötelessĂ©g Ă©s felelĆssĂ©g az egyĂ©n Ă©s a tĂĄrsadalmi intĂ©zmĂ©nyek irĂĄnyĂĄba.
â A harmadik ĂĄltalĂĄnosĂtĂĄs mostanĂĄban lett vita tĂĄrgya, s azt jelenti, hogy a fiatalok egyĂ©nileg Ă©s közössĂ©gileg foglalkoznak az idĆsek jĂłlĂ©tĂ©nek kĂ©rdĂ©seivel.
8.18âEzĂ©rt tehĂĄt a következĆ meghatĂĄrozĂĄst ajĂĄnljuk: a szĂĄrmazĂĄs (eredet) az emberek azon kĂ©pessĂ©gĂ©re vonatkozik, hogy egyĂ©nileg Ă©s kollektĂv mĂłdon tudatĂĄban vannak a nemzedĂ©kek kölcsönös fĂŒggĂ©sĂ©nek Ă©s figyelembe veszik ezt sajĂĄt cselekvĂ©seikben. â A szĂĄrmazĂĄs (eredet) ilyen Ă©rtelmezĂ©se tovĂĄbbi lehetĆsĂ©geket jelent az Ă©let egyĂ©ni Ă©s tĂĄrsadalmi megĂ©lĂ©se szĂĄmĂĄra.
A nemzedékek kapcsolatånak dimenziói (terjedelme)
AlapvetĆ definĂciĂł
8.19âA kĂ©t vagy több nemzedĂ©k tagjai közötti, illetve egyetlen nemzedĂ©ken belĂŒli kapcsolatok jellemzĆ vonĂĄsa a nemzedĂ©ki tagsĂĄg következmĂ©nyeibĆl eredĆ közös vonĂĄsok Ă©s a kĂŒlönbözĆsĂ©-gek tekintetĂ©ben jelentkezĆ fĂ©lelmek jelentkezĂ©se (egy nemzedĂ©ken belĂŒl Ă©s nemzedĂ©kek közötti kapcsolatokban).
8.20âEzen kapcsolatok konkrĂ©t Ă©s kölcsönös mĂłdon hatnak vissza egymĂĄsra, beleĂ©lĂ©s, csere Ă©s tanulĂĄs formĂĄjĂĄban. A nemzedĂ©kek közötti kapcsolatok struktĂșrĂĄja Ă©s dinamikĂĄja fĂŒgg töb-bek között az intĂ©zmĂ©nyi feladatoktĂłl (az Ă©letkörĂŒlmĂ©nyek vĂ©delme, ellĂĄtĂł feladatok teljesĂtĂ©se, nevelĂ©s). Ugyanakkor fontos a kapcsolatok megtartĂĄsa Ă©s fejlesztĂ©se.
8.21âA mi meghatĂĄrozĂĄsunk a tĂĄrsadalmi kapcsolatok leĂrĂĄsĂĄra alapoz (egyĂ©ni vagy kollek-tĂv Ă©rtelemben), amelyekben az interakciĂłk folyamatosan ismĂ©tlĆdnek Ă©s ezĂĄltal ârendszere-zĆdnekâ, nem lĂ©vĂ©n egyedĂŒlĂĄllĂłak. Sok esetben ez a rendszerezĆdĂ©s olyan feladatokat jelent,
184
08
amelyeket közösen kell teljesĂteni, vagy tĂĄrsadalmi szerepek ĂĄltal, melyekben szembe talĂĄljuk egymĂĄst. A legĂ©rdekesebb az egymĂĄst követĆ nemzedĂ©kek kapcsolata.
8.22âKĂŒlönbözĆ elmĂ©leti Ă©s gyakorlati elemzĂ©sekben azonosĂthatĂł a âtĂĄrsadalmi logikaâ a nemzedĂ©kek közötti kapcsolatokban. Milyen terjedelmƱ ĂĄltalĂĄnos szabĂĄlyzat irĂĄnyĂtja a cserĂ©t Ă©s reciprocitĂĄst? Ez lehet a nemzedĂ©kek közötti kapcsolatoknak egy mĂĄsik jellegzetes megkĂŒ-lönböztetĆ vonĂĄsa?
8.23âSajĂĄtos Ă©rtelmƱ lehet ebben az összefĂŒggĂ©sben a reciprocitĂĄs elhalasztĂĄsa vagy az egy-mĂĄst követĆ nemzedĂ©kek között megvalĂłsulĂł reciprocitĂĄs. Hogyan Ă©rvĂ©nyesĂŒlnek ezek a szabĂĄ-lyok a kĂŒlönbözĆ nemzedĂ©kek tagjai közötti kapcsolatokban? Mi a kapcsolat a magĂĄn- Ă©s köz-szfĂ©ra transzferei között? HĂĄrom fogalom, a nemzedĂ©kek közötti konfliktus, a nemzedĂ©kek közötti szolidaritĂĄs Ă©s a nemzedĂ©kek közötti divergencia eredmĂ©nyez ĂĄtfogĂł megĂtĂ©lĂ©st ezen problĂ©mĂĄk vizsgĂĄlatakor.
Nemzedékek közötti konfliktus
8.24âA nemzedĂ©kek közötti konfliktus fogalma arra a tĂ©vhitre alapoz, hogy a nemzedĂ©kek közötti kĂŒlönbsĂ©gek elkerĂŒlhetetlenĂŒl konfliktusokat eredmĂ©nyeznek.
8.25 Köztudott a hagyomĂĄnyos Ă©s a nĂ©pi irodalomban, hogy a fiatalok Ă©s az idĆsek közötti konf-liktusok többĂ©-kevĂ©sbĂ© ezen tĂĄrsadalmi kapcsolatok termĂ©szetĂ©bĆl fakadnak. Az, hogy mikĂ©nt jĂĄtszĂłdnak le, az a tĂĄrsadalom belsĆ fejlĆdĂ©si redszerĂ©nek a fĂŒggvĂ©nye. A csalĂĄdban Ă©s rokon-sĂĄgban lĂ©tezĆ hatalmi viszonyokat âtermĂ©szetesâ kiindulĂłpontkĂ©nt kezelik. Ăjabban a fiatalok Ă©s idĆsek közötti konfliktusos vitĂĄkban a tĂĄrsadalmi forrĂĄsok elosztĂĄsa Ă©s a nĂ©pjĂłlĂ©ti intĂ©zmĂ©nyek-bĆl valĂł rĂ©szesedĂ©srĆl folyik a szĂł.
Nemzedékek közötti szolidaritås
8.26âA nemzedĂ©kek közötti szolidaritĂĄs Ășgy ĂrhatĂł le, mint feltĂ©tlen korrektsĂ©g ugyanazon nemzedĂ©k vagy kĂŒlönbözĆ nemzedĂ©kek tagjai között.
8.27âA nemzedĂ©kek közötti szolidaritĂĄs fogalma elĆször az EgyesĂŒlt Ăllamokban lett nĂ©psze-rƱ az öregedĂ©s Ă©s nemzedĂ©kek kapcsolata tĂ©makörĂ©ben tett kutatĂĄsok sorĂĄn, rĂ©szben a nuk-leĂĄris csalĂĄd elszigetelĆdĂ©sĂ©nek folyamatĂĄval szemben, valamint a csalĂĄd Ă©s rokonsĂĄg ĂĄltalĂĄ-nos hanyatlĂĄsa Ă©s az idĆs szemĂ©lyek tĂĄmogatĂĄsĂĄnak egyoldalĂș Ă©rtelmezĂ©se ellen. Gyakran az a modell, amit Bengtson/ Roberts (International solidarity in ageing families. Journal of Marri-age and Family, 1991: 856-870, Nemzetközi szolidaritĂĄs az öregedĆ csalĂĄdokban) fejtett ki, hat dimenziĂłt kĂŒlönböztetve meg: (1) szervezeti szolidaritĂĄs (gyakorisĂĄga Ă©s az interakciĂłk tĂpusa), (2) Ă©rzelmi szolidaritĂĄs (ennek tĂpusa, a pozitĂv Ă©rzelem erĆssĂ©ge Ă©s kölcsönössĂ©gi foka), (3) köz-megegyezĂ©ses szolidaritĂĄs (a megegyezĂ©s szintje, mĂ©rtĂ©ke a viselkedĂ©s, Ă©rtĂ©kek Ă©s hit tekintetĂ©-ben), (4) funkcionĂĄlis szolidaritĂĄs (a kapott vagy adott tĂĄmogatĂĄs/forrĂĄs mĂ©rtĂ©ke Ă©s nagysĂĄga), (5) normatĂv szolidaritĂĄs (a csalĂĄdi szerepek, kötelessĂ©g erĆssĂ©ge), (6) strukturĂĄlis szolidaritĂĄs
185
08
(strukturĂĄlis lehetĆsĂ©g a nemzedĂ©kek közötti kapcsolatokra, mint amilyen a csalĂĄd nagysĂĄga vagy földrajzi elĂ©rhetĆsĂ©g).
8.28âMegjegyzendĆ, hogy a szolidaritĂĄs fogalma itt csak a csalĂĄdon belĂŒli nemzedĂ©kek közötti kapcsolatokra utal. A fogalommal kapcsolatos bĂrĂĄlat arra vonatkozik, hogy adott vagy kapott tĂĄmogatĂĄs vagy tevĂ©kenysĂ©gekbe valĂł bevonĂĄs megtörtĂ©nhet-e ellensĂ©ges környezetben. EzĂ©rt lĂ©tezik egy kockĂĄzati tĂ©nyezĆ a nemzedĂ©kek közötti kapcsolatok normatĂv idealizĂĄlĂĄsĂĄra. Emi-att ajĂĄnlat szĂŒletett a nemzedĂ©kek közötti viszonyok nagysĂĄgrendjĂ©nek tipologizĂĄlĂĄsĂĄra. A tĂĄr-sadalmi ĂĄltalĂĄnosĂtĂĄs ezĂ©rt problematikus lehet. ĂltalĂĄnossĂĄgban a szolidaritĂĄs többdimenziĂłs fogalma azon közös felfogĂĄsbĂłl ered, hogy a nemzedĂ©kek közötti kapcsolatokban a szolidaritĂĄs elsĆdleges fontossĂĄgĂș, mert a tĂĄrsadalmi kohĂ©ziĂłhoz kötĆdik, Ă©s azt tĂĄmogatja. EzĂ©rt a nemze-dĂ©kek közötti kapcsolatok belsĆ dinamikĂĄjĂĄnak meghatĂĄrozĂł jegyei figyelmen kĂvĂŒl maradnak. Az Ćket meghatĂĄrozĂł tĂĄrsadalmi feltĂ©teleket alĂĄbecsĂŒlik. Ez nyilvĂĄnvalĂłvĂĄ vĂĄlik empirikus adatok gyƱjtĂ©sekor Ă©s elemzĂ©sekor.
Nemzedékek közötti ellentmondåsossåg (ambivalence)
8.29âA nemzedĂ©kek viszonyĂĄnak ellentmondĂĄsossĂĄga mint fogalom kifejezi azt, hogy mind mikroszociolĂłgiai, mind makroszociolĂłgiai szinten a nemzedĂ©kek kapcsolata lehet egy idĆben konfliktusos Ă©s szolidĂĄris viselkedĂ©sben Ă©s attitƱdökben, mint pĂ©ldĂĄul szeretet Ă©s gyƱlölet, fĂŒg-getlensĂ©g Ă©s fĂŒggĆsĂ©g, közelsĂ©g Ă©s tĂĄvolsĂĄg. Ennek eredete az egyĂŒttlĂ©t Ă©s vĂĄltozatainak felis-merĂ©sĂ©ben keresendĆ. A mi meghatĂĄrozĂĄsunk a következĆ:
8.30âA kettĆssĂ©g fogalma ĂĄltalĂĄnos Ă©rtelemben vonatkozik a cselekvĂ©sekben valĂł vacillĂĄlĂĄsra (tĂ©tovĂĄzĂĄsra), ellentĂ©tes Ă©rzĂ©sek gondolkodĂĄs vagy akarati aktusok vagy tĂĄrsadalmi struktĂșra viszonylatĂĄban, amikor a tĂĄrsadalmi kapcsolatok Ă©rtelmĂ©t keressĂŒk, tĂ©nyekben Ă©s szövegekben, amelyek fontosak a szemĂ©lyisĂ©g jegyei Ă©s hordozĂłi szĂĄmĂĄra.
8.31âA kettĆssĂ©g fogalmĂĄnak eredete a pszichoterĂĄpiĂĄban talĂĄlhatĂł, valamint a Simmel-fĂ©le individualitĂĄsban Ă©s szolidaritĂĄsban. MegjegyzendĆ, hogy a kettĆssĂ©g tudomĂĄnyos fogalmĂĄnak (szemben a köznapi fogalommal) önmagĂĄban nincs negatĂv kicsengĂ©se â ezĂ©rt a kettĆssĂ©g gya-korlata Ă©s az ezzel valĂł szembesĂŒlĂ©s valĂłjĂĄban a kapcsolatok megtartĂĄsĂĄra valĂł kihĂvĂĄs. Ez tĂĄrsa-dalmilag kreatĂv helyzet, Ă©s ĂșjĂtĂł szellemben valĂłsĂthatĂł meg. SzintĂ©n fontos lehet a szemĂ©lyes befolyĂĄs, hatalom Ă©s autoritĂĄs. A kettĆssĂ©g egyĂ©b formĂĄival is talĂĄlkozhatunk, mint a âszolidari-tĂĄsâ, âemancipĂĄciĂłâ, âvisszahĂșzĂłdĂĄsâ, valamint âbehĂĄlĂłzĂĄsâ.
8.32âMĂĄr a nemzedĂ©k fogalmĂĄnak etimolĂłgiai Ă©rtelme is utal a folytonossĂĄg Ă©s innovĂĄciĂł közötti feszĂŒltsĂ©gre. Ilyen feszĂŒltsĂ©gek kĂ©pzĆdnek a nemzedĂ©kek közötti viszonyokban a pĂĄrhu-zamosan Ă©rvĂ©nyesĂŒlĆ intimitĂĄs Ă©s tĂĄvolsĂĄgtartĂĄs között.
8.33âEgy ĂĄltalĂĄnos megismerĂ©si hipotĂ©zis ĂĄllĂthatĂł fel: strukturĂĄlis okokbĂłl a nemzedĂ©kek közötti viszony â intimitĂĄsa Ă©s visszavonhatatlansĂĄga miatt â magas fokĂș kettĆssĂ©g lehetĆsĂ©gĂ©t hordozza. De nem mindig Ă©s minden esetben âjellemziâ a kettĆssĂ©g.
186
08
NemzedĂ©kek közötti viszony Ă©s tĂĄrsadalmi struktĂșra
8.34âA nemzedĂ©ki identitĂĄs elĆĂrĂĄsai be vannak ĂĄgyazĂłdva a demogrĂĄfiai, tĂĄrsadalmi Ă©s kulturĂĄlis struktĂșrĂĄkba. Ezek elĆĂrjĂĄk a nemzedĂ©kek közötti viszonyok konkrĂ©t formĂĄit mind az egyĂ©nek, cso-portok, intĂ©zmĂ©nyek, mind mĂĄs tĂĄrsadalmi egysĂ©gek szĂĄmĂĄra. Ezen strukturĂĄlis egysĂ©gekre mint nemzedĂ©kek közötti viszonyokra lehet utalni tĂĄrsadalmi szinten (âGenerationenverhaltnisseâ).
8.35âEzen leĂrĂĄs a âkapcsolatokatâ (âBeziehungenâ), melyek mikrotĂĄrsadalmi interakciĂłkat jelentenek, megkĂŒlönbözteti a âtĂĄrsadalmi kapcsolatoktĂłlâ (âVerhaltnisseâ), melyek makroszintƱ feltĂ©teleket jelölnek. Fel kell tĂ©teleznĂŒnk azt, hogy lĂ©tezhetnek (absztrakt) kapcsolatok makro-tĂĄrsadalmi egysĂ©gek között, melyek az ezek tagjai közötti konkrĂ©t interakciĂłkban fejezĆdnek ki. A nemzedĂ©k fogalma ezĂ©rt közvetĂthet a mikro- Ă©s makroszint közötti ellentĂ©tekben. EligazĂtĂĄst ad Mannheim fogalmi kerete, nevezetesen ânemzedĂ©ki hely â a jelen nemzedĂ©k â nemzedĂ©ki egysĂ©gâ.
8.36âDemogrĂĄfiai nĂ©zĆpont szerint a szĂŒletĂ©si Ă©vjĂĄratok (kohorszok) a legfontosabb strukturĂĄ-lis egysĂ©gek. Ezek Ășgy hatĂĄrozhatĂłk meg, mint azon emberek sokasĂĄga, akik egy adott idĆszak-ban szĂŒlettek. A szervezetekkel összefĂŒggĂ©sben azonos Ă©vjĂĄratok azon embereinek összessĂ©ge, akik a szervezet tagjaivĂĄ vĂĄltak egy adott periĂłdusban.
8.37âAz eddig ajĂĄnlott nemzedĂ©k meghatĂĄrozĂĄssal összhangban az azonos szĂŒletĂ©si Ă©vjĂĄratok nemzedĂ©ket alkotnak, ha tagjai vagy mĂĄsok összekapcsoljĂĄk a szĂŒletĂ©si dĂĄtumot, az adott kort bĂĄrmilyen törtĂ©nelmi Ă©lettapasztalattal Ă©s belĂ©pnek egy közös szervezetbe, mely a közös tapasz-talattal hat sajĂĄt identitĂĄsukra Ă©s cselekvĂ©seikre.
8.38âA kĂŒlönbözĆ nemzedĂ©kek tagjai közötti strukturĂĄlis kapcsolatokat Ă©s ezek dinamikĂĄjĂĄt az idĆ ismĂ©rve segĂtsĂ©gĂ©vel lehet elemezni. EgyrĂ©szt beszĂ©lhetĂŒnk ugyanazon idĆben (synchronic) Ă©lĆ nemzedĂ©kekrĆl. De vannak nemzedĂ©kek, melyek nem egyidejƱek (diachronic), Ă©s ugyanak-kor beszĂ©lhetĂŒnk a szinkrĂłnikus Ă©s diakrĂłnikus nemzedĂ©ki kapcsolatok kölcsönössĂ©gĂ©rĆl is.
8.39âA nemzedĂ©kek egy bonyolultan összefonodĂł tĂĄrsadalmi-temporĂĄlis struktĂșrĂĄt Ă©s kap-csolatokat Ă©pĂtenek ki. Ezek megfigyelhetĆk az egyĂ©nek több nemzedĂ©ki tagsĂĄgĂĄval Ă©s a nem-zedĂ©kek közötti kapcsolatokban. Ez kicsĂșcsosodhat a kettĆssĂ©g gyakorlatĂĄban, ha az utĂłbbi a gondolkodĂĄs olyan fĂĄzisĂĄt fogadja be, amely ellentĂ©tes opciĂłkra Ă©pĂŒl. Ez kiegĂ©szĂŒl mĂșlt nemze-dĂ©kek beĂĄgyazĂłdĂĄsĂĄval Ă©s a jövĆre gyakorolt hatĂĄsaival. A nemzedĂ©kek Ă©s nemzedĂ©kek közötti kapcsolatok idĆdimenziĂłjĂĄnak elemzĂ©se mĂ©g folyamatban van Ă©s sokat ĂgĂ©rĆ terĂŒlete a nemze-dĂ©kek közötti kapcsolatok elmĂ©lete felĂ©pĂtĂ©sĂ©nek Ă©s kutatĂĄsĂĄnak.
A nemzedĂ©ki rend Ă©s nemzedĂ©ki politika alapja8.40âAnnak fĂ©nyĂ©ben, hogy az âöregekâ ellĂĄtĂĄsukban fĂŒggenek a âfiataloktĂłlâ, az Ăgy rende-zĆdĆ nemzedĂ©kek közötti kapcsolatok âtĂĄrsadalmi-kulturĂĄlis feladata az emberi nemnekâ. Ez szabĂĄlyozĂł Ă©s szabĂĄlymeghatĂĄrozĂł jellegƱ. Ezek kifejezik a feladatok Ă©s egysĂ©gek megĂ©rtĂ©sĂ©t a vĂĄltozatok Ă©s befolyĂĄs viszonylatĂĄban. PĂ©ldĂĄul, ha a szĂŒlĆi âautoritĂĄstâ helyettesĂtjĂŒk a szĂŒlĆi âellĂĄtĂĄssalâ, ez törtĂ©nelmi vĂĄltozĂĄst jelöl a nemzedĂ©ki rendben.
187
08
8.41âA âkapcsolati logikaâ fogalma utal az elĂ©rt tĂĄrsadalmi viszonyok elrendezĆdĂ©sĂ©re, ezek intĂ©zmĂ©nyi beĂĄgyazottsĂĄgĂĄra a gazdasĂĄgi Ă©s politikai hatalmi viszonyokba Ă©s azok hagyomĂĄnyo-kon, szokĂĄsokon Ă©s normĂĄkon keresztĂŒl törtĂ©nĆ megalapozottsĂĄgĂĄra. A tĂĄrsadalmi struktĂșrĂĄba valĂł beĂĄgyazottsĂĄg egy olyan szabĂĄly, amely ânemzedĂ©ki rendszertâ (regime) alkot.
AlapmeghatĂĄrozĂĄs
8.42ânemzedĂ©ki rendszer Ășgy hatĂĄrozhatĂł meg, mint olyan szabĂĄlyok összessĂ©ge, melyek egy tĂĄrsadalomban a nemzedĂ©kek közötti kapcsolatokra vonatkoznak, ezek alapegysĂ©gei a hagyo-mĂĄnyok, a szokĂĄsok Ă©s a törvĂ©nyek. Ez kifejezĂ©st nyer a törvĂ©nykezĂ©sben Ă©s a kapcsolati logika rĂ©sze. MindkettĆ kifejezi a lĂ©tezĆ hatalmi Ă©s autoritĂĄsi struktĂșrĂĄkat.
Nemzedék és tårsadalmi nem
8.43âA nemzedĂ©k Ă©s a tĂĄrsadalmi nem analitikusan Ă©s empirikusan összetartoznak. MindkĂ©t fogalom biolĂłgiai tĂ©nyekre utal, melyek tĂĄrsadalmi, politikai Ă©s kulturĂĄlis szervezetet feltĂ©telez-nek. A nemzedĂ©kisĂ©g (generativity) alapjĂĄban vĂ©ve meghatĂĄrozott a nemek kapcsolata ĂĄltal. A törtĂ©nelmi visszapillantĂĄs azt mutatja, hogy a nemzedĂ©k fogalmĂĄt annak fĆkĂ©nt fĂ©rfi Ă©rtelmĂ©ben hasznĂĄltĂĄk. Ez kifejezĆdött a jogi szabĂĄlyozĂĄsban Ă©pp Ășgy, mint a köznapi feladatok aszimmetri-kus megjelölĂ©sĂ©ben. A nemi szerepek alakulĂĄsa a meghatĂĄrozott Ă©s a valĂłs megvĂĄltozott viszo-nyok között szorosan összefĂŒgg a nemzedĂ©kek közötti kapcsolatok elrendezĆdĂ©sĂ©vel. A legjobb pĂ©lda erre az âellĂĄtĂł feladatokâelrendezĆdĂ©se.
Nemzedékközi igazsåg/pårtatlansåg/méltånyossåg2
8.44âAz igazsĂĄgossĂĄg fogalma tĂĄrsadalmi normĂĄt Ă©s egyben egyĂ©ni virtust is jelöl. Ez szintĂ©n a nemzedĂ©kek közötti viszonyok elrendezĆdĂ©sĂ©re utal. Ebben az Ă©rtelemben az igazsĂĄgossĂĄg vonatkozik mikroszintre (pĂ©ldĂĄul a mindennapi nevelĂ©sre), de makroszintre is (pĂ©ldĂĄul a tĂĄrsa-dalmi forrĂĄsok elosztĂĄsĂĄra). ArisztotelĂ©sz megĂĄllapĂtĂĄsa mind a mai napig ĂștmutatĂł, megkĂŒlön-böztetve az igazsĂĄgossĂĄg kĂ©t formĂĄjĂĄt:
â az elsĆ az eljĂĄrĂĄsi igazsĂĄgossĂĄg. Arra utal, hogy a szabĂĄlyok a tĂĄrsadalmi rend alapjĂĄn minden szemĂ©lyre egyenlĆ mĂ©rtĂ©kben alkalmazandĂłk, tehĂĄt ugyanĂșgy a nemzedĂ©kek közötti kapcso-latokra is.
â A mĂĄsodik dimenziĂł a tartalmat cĂ©lozza meg.
8.45âItt a cserĂ©lhetĆ igazsĂĄg (jog) exchange justice arra vonatkozik, hogy valakinek cĂ©lja a jĂł kapcsolatot a tagok teljesĂtmĂ©nyĂ©re cserĂ©lni. A politika tudomĂĄnyĂĄban Ă©s a gazdasĂĄgi szak-irodalomban ezt a jogi teljesĂtmĂ©ny fejezi ki. TovĂĄbbĂĄ az elosztĂł jog vonatkozik a pozĂciĂłra, egy
2â A nĂ©met kifejezĂ©s âGenerationengerechtigkeitâ hĂĄrom kĂŒlönbözĆ szĂłval fordĂthatĂł angolra: nemzedĂ©ki igazsĂĄg, nemzedĂ©kközi pĂĄrtatlansĂĄg Ă©s nemzedĂ©kközi mĂ©ltĂĄnyossĂĄg. Ezek hasznĂĄlata fĂŒgg a diszkurzus Ă©rtelmĂ©tĆl Ă©s kiemeli a fogalom kĂŒlönbözĆ aspektusait â a nemzedĂ©kek közötti mĂ©ltĂĄnyossĂĄg gazdasĂĄgi vonatkozĂĄsĂș, a nemze-dĂ©kközi pĂĄrtatlansĂĄg filozĂłfiai Ă©rtelmƱ, a nemzedĂ©kközi mĂ©ltĂĄnyossĂĄg tĂĄrsadalmi-jogi jelzĂ©sƱ.
188
08
szemĂ©ly âĂ©rtĂ©kĂ©reâ vagy mĂ©ltĂĄnyossĂĄgĂĄra az ĂĄllammal szembeni kapcsolatokban. Erre egy mĂĄsik kifejezĂ©s a szĂŒksĂ©glet alapĂș igazsĂĄgossĂĄg.
8.46âĂjĂłlag a filozĂłfiai-etikai diszkurzusban pragmatikus vĂĄltozĂĄs figyelhetĆ meg. TĂĄrsadalmi összefĂŒggĂ©sben lĂ©nyegĂ©ben olyan tevĂ©kenysĂ©gre koncentrĂĄl, amelyben az eredmĂ©ny kifejezĆdik a rĂ©szvĂ©teli jogban vagy a befogadĂł jogban.
8.47âA nemzedĂ©kek közötti viszony rendezĂ©se jelenti: a szĂŒlĆk anyagi Ă©s mĂĄs jellegƱ nyere-sĂ©get biztosĂtanak gyermekeik szĂĄmĂĄra, amit nem azonnal Ă©s gyakran ânem fizetnek visszaâ, ha elsĆsorban ez lehetsĂ©ges. Ez tisztĂĄn cserejog (exchange justice). NyilvĂĄn fontos figyelembe venni a gyermekek Ă©s szĂŒleik eltĂ©rĆ szĂŒksĂ©gleteit. A jog mindkĂ©t formĂĄjĂĄt befolyĂĄsolja az a gondolat, hogy a gyermekek sajĂĄt utĂłdaikra hagyjĂĄk, amit kaptak, gyakran anyagi vagy nem anyagi öröksĂ©-get. Ugyanakkor az igĂ©nyek növekedhetnek Ă©s az elĂ©rt nyeresĂ©g mind csalĂĄdi, mind tĂĄrsadalmi szinten jĂłlĂ©tet eredmĂ©nyez Ă©s azon nemzedĂ©k emberi tĆkĂ©jĂ©t a tĂĄrsadalom elismeri, pĂ©ldĂĄul a nyugdĂjbiztosĂtĂĄssal.
8.48âAz igazsĂĄgossĂĄg fogalmai fontosak tovĂĄbbĂĄ a mostani nemzedĂ©kek közötti kapcsolatok szĂĄmĂĄra Ă©s a jövĆre nĂ©zve, pĂ©ldĂĄul a termĂ©szeti erĆforrĂĄsok hasznĂĄlata szempontjĂĄbĂłl, a közjĂł terjedelme, valamint az örökölt kultĂșra szempontjĂĄbĂłl. A nemzedĂ©kek közötti igazsĂĄgossĂĄg több-dimenziĂłs termĂ©szete miatt ajĂĄnljuk a nemzedĂ©ki politika normatĂv jellemzĂ©sĂ©t, amely az ĂĄlta-lĂĄnos emberi jogokra utal, ugyanakkor megmutatja a nemzedĂ©kek kölcsönössĂ©gĂ©t Ă©s az ebbĆl eredĆ felelĆssĂ©get. A gyermekek jogairĂłl szĂłlĂł egyezmĂ©ny (the Convention on the Rights of the Child) fontos dokumentum ebbĆl a szempontbĂłl.
8.49âAz igazsĂĄgossĂĄg fogalma szerepet jĂĄtszik a mindennapi Ă©letben is. Többek között keve-redik a mĂ©ltĂĄnyossĂĄggal Ă©s a pĂĄrtatlansĂĄggal. Fontos ismĂ©rv az egyenlĆsĂ©g Ă©s egyenlĆtlensĂ©g közötti viszony, kifejezĆdve azon megĂĄllapĂtĂĄsban, hogy az igazsĂĄg feltĂ©telezi, hogy az egyenlĆt egyenlĆen kezeljĂŒk, az egyenlĆtlent egyenlĆtlenĂŒl.
8.50âJogi Ă©rtelemben a mĂșlt megĂ©rtĂ©se (elsajĂĄtĂtott javak), a jelen (a javak hasznĂĄlata Ă©s bĆvĂ-tĂ©se) Ă©s a jövĆ (a tovĂĄbbadĂĄs) fontos. A nemzedĂ©kek közötti igazsĂĄgossĂĄgnak â a nemzedĂ©kek közötti kapcsolatok erĆsödĂ©sĂ©vel pĂĄrhuzamosan â növekvĆ figyelmet szentelnek. A nemzedĂ©kek közötti igazsĂĄgossĂĄg a politikai kezdemĂ©nyezĂ©s fontos eleme. Gyakran utalnak filozĂłfiai Ă©s poli-tikai vitĂĄkban erre, a nemzedĂ©keket legtöbbször kizĂĄrĂłlag mint tĂĄrsadalmi közössĂ©geket veszik szĂĄmĂtĂĄsba (gyakran az Ă©vjĂĄratok Ă©rtelmĂ©ben).
8.51âFontos elkĂŒlöniteni a nemzedĂ©kek közötti igazsĂĄgossĂĄgban az idĆn belĂŒli Ă©s idĆ-közi terĂŒleteket. Ez jelenti elsĆsorban az olyan nemzedĂ©kek (korcsoportok) közötti kapcsolatokat, amelyek ugyanazon idĆben Ă©lnek, Ă©s mĂĄsodsorban a most Ă©lĆ nemzedĂ©kek Ă©s a jövĆben Ă©lĆkkel valĂł kapcsolatokat. Itt a kĂ©rdĂ©s az, hogy milyen tĂĄvol kell menni a jövĆben, Ă©s hogy a most Ă©lĆ nemzedĂ©kek elszĂĄmolhatjĂĄk-e sajĂĄt kötelezettsĂ©geiket egy tĂĄvolabbi jövĆben. Figyelmet szentel-nek a mostani Ă©s jövĆ nemzedĂ©kek kapcsolatĂĄnak, amelyek közvetlenĂŒl vagy közvetve fĂŒggnek az elĆzĆ leszĂĄrmazĂĄsi döntĂ©sektĆl. AjĂĄnlott legalĂĄbb hĂĄrom nemzedĂ©kre valĂł szĂĄmĂtĂĄs (Laslett: âhĂĄrmas nemzedĂ©kközi szerzĆdĂ©sâ).
189
08
NemzedĂ©kek közötti szerzĆdĂ©s
8.52âA nemzedĂ©kek közötti szerzĆdĂ©s metaforikusan fejezi ki a nyilvĂĄnos nyugdĂjrendszert (pay as you go), amelyben a pillanatnyilag dolgozĂł nemzedĂ©k hozzĂĄjĂĄrulĂĄsĂĄval kifizeti a nyugalmazott nemzedĂ©knek a nyugdĂjĂĄt, ennek folyĂłsĂtĂĄsĂĄval. Ezen a ponton a jĂłlĂ©ti ĂĄllam fogalmĂĄt alkalmaz-zĂĄk a nemzedĂ©kekre. SzembesĂŒlve a demogrĂĄfiai vĂĄltozĂĄsokkal, a âpay as you goâ jĂłlĂ©ti rendszer tesztelĂ©sre kerĂŒl, vitĂĄt eredmĂ©nyezve ezen rendszer fenntarthatĂłsĂĄgĂĄt Ă©s a nemzedĂ©kek közötti mĂ©ltĂĄnyossĂĄgot illetĆen.
Emberi kĂ©pessĂ©gek (âHumanvermögenâ)
8.53âAz emberi kĂ©pessĂ©gek kĂ©pzĆdĂ©se jelenti az Ă©letlehetĆsĂ©gek nemzedĂ©ki ĂĄtadĂĄsĂĄt, pĂ©l-dĂĄul a sajĂĄtmagunk ĂĄltalĂĄnos orientĂĄciĂłs kĂ©pessĂ©ge, valamint a mĂĄs egyĂ©nekkel valĂł inte-rakciĂłs kĂ©pessĂ©g. Ezt leginkĂĄbb az Ă©letkĂ©pessĂ©g (vital capacity) fogalma fejezi ki. Egy mĂĄsik Ă©rtelme vonatkozik a tudĂĄsra, az ismeretekre, melyek az egyĂ©nt munkakĂ©pessĂ© teszik, pĂ©ldĂĄ-ul a munkakĂ©pessĂ©g egy tĂĄg Ă©rtelme a szĂłnak. MindkettĆ elsĆsorban elĆfeltĂ©tele bĂĄrmilyen gazdasĂĄgi, tĂĄrsadalmi vagy kulturĂĄlis cselekvĂ©snek. A nĂ©met kifejezĂ©s kettĆssĂ©ge âVermögenâ3 ebben a meghatĂĄrozĂĄsban szĂĄndĂ©kos. Ha mi kifejezzĂŒk âkĂ©pessĂ©gĂŒnketâ valamit cselekedve, ez valamilyen anyagi termĂ©szetƱ vĂ©geredmĂ©ny, ugyanakkor jelent jĂĄrtassĂĄgot Ă©s tudĂĄst. A âkĂ©pes-sĂ©gâ mindkĂ©t formĂĄja kölcsönös.
Nemzedékközi politika
8.54âA nemzedĂ©kközi politika â a szĂł egy mĂĄsik Ă©rtelmĂ©vel â annak a felismerĂ©snek az ered-mĂ©nye, hogy szĂŒksĂ©g van a nemzedĂ©kek közötti viszony tĂĄrsadalmi szervezetĂ©re. EzĂ©rt megkĂŒ-lönböztethetĆ a nemzedĂ©kek közötti politika implicit Ă©s explicit formĂĄja.
8.55âAz elemzĂ©s ĂĄllĂĄsa szerint, tekintettel a tĂĄrsadalmi-politikai gyakorlatra, mi a következĆ tĂ©zist ajĂĄnljuk:
A nemzedĂ©kközi politika tĂŒkrözi a nemzedĂ©kek közötti igazsĂĄgossĂĄgra tett erĆfeszĂtĂ©st, mind a kormĂĄnyzati, mind a nem kormĂĄnyzati intĂ©zmĂ©nyeken keresztĂŒl, melyek elosztjĂĄk a forrĂĄsokat a nemzedĂ©kek között. KĂ©t meghatĂĄrozĂĄst ajĂĄnlunk.
8.56âLeĂrĂł nemzedĂ©kközi politika: a nemzedĂ©kközi politika lĂ©trehozatala mindazon erĆfeszĂ-tĂ©sekre vonatkozik, amelyek cĂ©lja az egyĂ©ni Ă©s kollektĂv kapcsolatok intĂ©zmĂ©nyesĂtĂ©se mind a közszfĂ©ra, mind pedig a magĂĄnszfĂ©ra terĂŒletĂ©n. TisztĂĄzni kell tovĂĄbbĂĄ, hogy mely egyĂ©b politikai szfĂ©rĂĄban lĂ©teznek tudatosan vagy tudattalanul jellemzĆ vonĂĄsok.
8.57âProgram Ă©rtĂ©kƱ nemzedĂ©kközi politika: a nemzedĂ©kközi politika lĂ©trehozatala tĂĄrsadalmi megalapozottsĂĄgĂș feltĂ©teleket jelent Ă©s ugyanakkor a kapcsolatokat prĂłbĂĄlja megalapozni mind a közszfĂ©rĂĄban, mind a magĂĄnszfĂ©rĂĄban, a jelenben Ă©s a jövĆben oly mĂłdon, hogy egyrĂ©szt garantĂĄlja egy közössĂ©gi Ă©s felelĆs szemĂ©lyisĂ©g kialakĂtĂĄsĂĄt, mĂĄsrĂ©szt hogy biztosĂtsa a tĂĄrsa-dalmi haladĂĄst.3â Az angol fordĂtĂĄsban mindkĂ©t kifejezĂ©s hasznĂĄlatos âkapacitĂĄsâ vagy âtĆkeâ, âcapitalâ.
190
08
8.58âAz alkalmazott nemzedĂ©kközi politika növekvĆen fontos terĂŒlete a nemzedĂ©kek közötti pĂĄrbeszĂ©dre valĂł alapozĂĄs. KĂ©t vagy több korcsoport tagjai, akik mĂĄs-mĂĄs nemzedĂ©khez tartoz-nak, közös tevĂ©kenysĂ©geket vĂĄllalhatnak, melyek mindenki szĂĄmĂĄra hasznosak. Ugyanakkor sok rĂ©sztvevĆ egyben sajĂĄt kĂ©pessĂ©geinek fejlesztĂ©sĂ©re kap lehetĆsĂ©get. FeltĂ©telezve, hogy a tanu-lĂĄsi folyamat (âgeneratĂv szocializĂĄciĂłâ) a nemzedĂ©kek közötti viszony sajĂĄtos jellegzetessĂ©ge, ezen tevĂ©kenysĂ©geket nevelĂ©si projektekkĂ©nt kell tekinteni. Ezen aktivitĂĄsok kiegĂ©szĂtĆ politikai jelentĆsĂ©gƱek, mert gyakran polgĂĄri kezdemĂ©nyezĂ©sek eredmĂ©nye. Ha ezek ĂĄllami tĂĄmogatĂĄs-ban rĂ©szesĂŒlnek, akkor kiegĂ©szĂtĆ (subsidiary) termĂ©szetƱek.
A nemzedĂ©kközi politika teljes ĂĄbrĂĄja8.59âA következĆ ĂĄbra összegezi a nemzedĂ©kközi politikĂĄt. A központi elem a nemzedĂ©kek közötti kapcsolatok tĂĄrsadalmi feltĂ©teleinek tisztĂĄzĂĄsa a nyitott, liberĂĄlis koncepciĂł Ă©rdekĂ©ben. Ezen feltĂ©telek alapvetĆ elvĂĄrĂĄsok az egyĂ©n szĂĄmĂĄra ahhoz, hogy szemĂ©lyisĂ©ge fĂŒggetlen Ă©s a közössĂ©g felĂ© fordulĂłvĂĄ vĂĄljĂ©k. SzĂĄmtalan mĂĄs tĂĄrsadalmi-politikai argumentum vonatkozik erre. Ezek lĂ©nyeges elĆfeltĂ©telei az egyĂ©n önbecsĂŒlĂ©se szĂĄmĂĄra, a fĂŒggetlen Ă©s a közössĂ©g felĂ© irĂĄnyulĂł szemĂ©lyisĂ©g elĂ©rĂ©sĂ©re. Ezek folyamatos elmĂ©lkedĂ©st igĂ©nyelnek a tĂ©nyszerƱ tĂĄrsadalmi dinamika fĂ©nyĂ©ben. Amennyiben ez a âteljes szemĂ©lyisĂ©gâ fejlĆdĂ©sĂ©t jelenti, szĂŒksĂ©ges összhangba hozni mindazon kormĂĄnyzati Ă©s nem kormĂĄnyzati szervezeteket, amelyek közvetlenĂŒl vagy közvetve befolyĂĄsoljĂĄk a nemzedĂ©kek közötti viszonyokat tĂĄrsadalmi struktĂșra Ă©s intĂ©zmĂ©nyi szinten. Ezek jellegzetes normatĂv argumentumokra alapoznak, melyek belsĆleg kapcsolĂłdnak egymĂĄshoz ĂĄltalĂĄnos argumentumok formĂĄjĂĄban. Ezen kifejezĂ©s kapcsolĂłdik ârögtönzött feladatokhozâ. IntenzĂv Ă©s aktĂv egyĂŒttmƱködĂ©st feltĂ©telez, a tekintetet az ĂvelĆ cĂ©lokra szegezve. Ez elvĂĄrja a megnyilvĂĄnulĂł feszĂŒltsĂ©gek, egyenlĆtlensĂ©gek, Ă©rdekek tĂĄrsadalmilag kreatĂv mĂłdon valĂł megoldĂĄsĂĄt. EzĂ©rt egy megegyezĂ©ses alapĂș, kidolgozott Ă©s teljes nemzedĂ©kközi politika jelentĆs lökĂ©st ad az ĂĄltalĂĄnos szociĂĄlpolitika szĂĄmĂĄra.
191
08
KitekintĆ
8.60 âA nemzedĂ©kekrĆl beszĂ©lnek Ă©s szĂĄmon tartjĂĄkâ (S. Weigel). Az összes tĂ©ny, ami a nemzedĂ©-kekre Ă©s nemzedĂ©kek közötti viszonyokra vonatkozik, interdiszciplinĂĄris megközelĂtĂ©st feltĂ©telez. Egyben elmĂ©let, gyakorlat Ă©s politikacsinĂĄlĂĄs összekapcsolĂłja. Ez kĂŒlönbözĆ kutatĂĄsi mĂłdszerek Ă©s tudĂĄstranszfer hasznĂĄlatĂĄt feltĂ©telezi. Ezek rĂ©szletes magyarĂĄzata egy mĂĄsik âkompendiumâ ĂrĂĄsĂĄt feltĂ©telezi. E vĂĄzlatprĂłbĂĄlkozĂĄs bizonyĂtja, hogy a ânemzedĂ©kek közötti tĂ©mĂĄk â olyan terĂŒ-letet jelent, mely akadĂ©miai tĂ©ma Ă©s gyakorlat igĂ©nyƱ.
közvetlenĂŒl vagy közvetve befolyĂĄsoljĂĄk a nemzedĂ©kek közötti viszonyokat tĂĄrsadalmi struktĂșra Ă©s intĂ©zmĂ©nyi szinten. Ezek jellegzetes normatĂv argumentumokra alapoznak, melyek belsĆleg kapcsolĂłdnak egymĂĄshoz ĂĄltalĂĄnos argumentumok formĂĄjĂĄban. Ezen kifejezĂ©s kapcsolĂłdik ârögtönzött feladatokhozâ. IntenzĂv Ă©s aktĂv egyĂŒttmƱködĂ©st feltĂ©telez, a tekintetet az ĂvelĆ cĂ©lokra szegezve. Ez elvĂĄrja a megnyilvĂĄnulĂł feszĂŒltsĂ©gek, egyenlĆtlensĂ©gek, Ă©rdekek tĂĄrsadalmilag kreatĂv mĂłdon valĂł megoldĂĄsĂĄt. EzĂ©rt egy megegyezĂ©ses alapĂș, kidolgozott Ă©s teljes nemzedĂ©kközi politika jelentĆs lökĂ©st ad az ĂĄltalĂĄnos szociĂĄlpolitika szĂĄmĂĄra.
KitekintĆ
8.60 âA nemzedĂ©kekrĆl beszĂ©lnek Ă©s szĂĄmon tartjĂĄkâ (S. Weigel). Az összes tĂ©ny, ami a nemzedĂ©kekre Ă©s nemzedĂ©kek közötti viszonyokra vonatkozik, interdiszciplinĂĄris megközelĂtĂ©st feltĂ©telez. Egyben elmĂ©let, gyakorlat Ă©s politikacsinĂĄlĂĄs összekapcsolĂłja. Ez kĂŒlönbözĆ kutatĂĄsi mĂłdszerek Ă©s tudĂĄstranszfer hasznĂĄlatĂĄt feltĂ©telezi. Ezek rĂ©szletes magyarĂĄzata egy mĂĄsik âkompendiumâ ĂrĂĄsĂĄt feltĂ©telezi. E vĂĄzlatprĂłbĂĄlkozĂĄs bizonyĂtja, hogy a ânemzedĂ©kek közötti tĂ©mĂĄk â olyan terĂŒletet jelent, mely akadĂ©miai tĂ©ma Ă©s gyakorlat igĂ©nyƱ.
A nemzedĂ©kspecifikus politika összefoglalĂłja Gyermekkor/serdĂŒlĆkor/csalĂĄd/idĆs kor/nevelĂ©s stb.
TevĂ©kenysĂ©gek/feladatok HĂĄzimunka â âEllĂĄtĂĄsâ â SzocializĂĄciĂł
NemzedĂ©kek közötti viszonyok lĂ©trehozatala az Ă©let kĂŒlönbözĆ terĂŒletein a jelenben Ă©s a jövĆben
SzemĂ©lyisĂ©g fejlesztĂ©s â identitĂĄs â ĂŒgynöksĂ©g
ĂltalĂĄnos politika Ă©s etikai Ă©rvek
Emberi jogok IgazsĂĄgossĂĄg
FelelĆssĂ©g BiztonsĂĄg
Eredet (szĂĄrmazĂĄs) TĂĄrsadalmi nem